ÖTB-36/2008.
(ÖTB-87/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2008. december 3-án, szerdán, 12 óra 14 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirendi javaslat elfogadása *
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárának tájékoztatója az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak 2009-2010. évi akcióterveiről *
Varju László államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) tájékoztatója *
Varju László államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) válaszai *
Varju László államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) reflexiója *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6769. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6645. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6752. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6647. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6687. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat (T/6573. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) bevezetője *
A közigazgatási hivatalokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló bizottsági önálló indítvány benyújtásának megvitatása *
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) megérkezéséig Hajdu Lászlónak (MSZP)
Pál Tibor (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ) távozása után Geberle Erzsébetnek (SZDSZ)
Horváth István (Fidesz) megérkezéséig Erdős Norbertnek (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) megérkezéséig dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) megérkezéséig Tasó Lászlónak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Varju László államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Barna Péter főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Szittner Károly titkárságvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Adorján Richárd osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szittáné Bilanics Erzsébet főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati Minisztérium)
Zöld-Nagy Viktória (Önkormányzati Minisztérium)
Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Horváth Beatrix főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Raffay Bálint szakmai tanácsadó (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Bánsági Györgyi szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Hetei Tibor tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Rozsi Éva Judit főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 14 perc.)
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit az önkormányzati bizottság mai ülésén.
A napirendi javaslat elfogadása
Képviselőtársaim megkapták írásban a meghívót. Viszonylag sok napirendi pontunk van ma, úgyhogy remélem, sikerül tempósan haladnunk. Szeretném megkérdezni, hogy kinek van észrevétele, bármilyen megjegyzése az írásban előre kiküldött meghívóhoz képest. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérdezem, hogy szavazhatunk-e. Ha igen, akkor kérdezem, ki az, aki egyetért azzal, hogy az írásban kiküldött napirenddel folytassa ma vagy kezdje meg a munkáját a testület. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Rátérnénk az 1. napirendi pontra, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárának tájékoztatója az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak 2009-2010. évi akcióterveiről. Köszöntöm ebben a minőségében először a bizottsági ülésen Varju László államtitkár urat, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárát. Államtitkár úrnak adnám meg a szót azzal, hogy előre is szeretnék elnézést kérni, egy hete megrendeltük a technikát ide, hogy ma az előadását be tudja mutatni, illetve vetíteni lehessen, sajnos nem sikerült egy hét alatt ezt a háznak abszolválni. Amennyiben közben megérkezik a herkentyű, akkor azt gondolom, hogy áttérhet erre államtitkár úr, viszont a bizottság titkára elkezdte kinyomtatni az előadást, úgyhogy ezt néhány percen belül szétosztjuk a képviselőtársainknak.
Államtitkár úr, akkor öné a szó.
Varju László államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) tájékoztatója
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Önmagában az, hogy ezt a nagyon nagy témát milyen módon és hogyan tárgyaljuk, erre nagyon nagy lehetőség van. Az elmúlt időszakban a társadalmi vita önmagában teremtett olyan lehetőséget megítélésem szerint, amely a 2009. és 2010. évi lehetőségek megismerésére és annak módjára mód volt, azt gondolom, minden érintett vagy érdeklődő számára. Mégis azonban azt hiszem, az mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy a kialakult nemzetközi pénzügyi válság miatt egy lényegében teljesen új szituáció állt elő, és ezért a következő kettő év tervezésének, az európai uniós források felhasználásának egy új stratégiája következik.
Az eddigiekben elsősorban a növekedést, a bővülést támogató rendszer helyett a vállalkozások megmaradására és ilyen típusú eszközök bevezetésére ad lehetőséget. Azért térek ki külön a vállalkozásokra, a kis- és középvállalkozásokra, mert minden olyan döntés vagy módosítás, ami megszületett, lényegében őket igyekszik támogatni.
Azt gondolom, a bizottság számára megküldött írásos anyagot nem szükséges visszaismételni, az rendelkezésre áll, amely három témakörben bemutatja a folyamatokat, bemutatja a helyzetet, majd az újdonságokat, hogy milyen új eszközök indulnak, és leírja a partnerségi egyeztetések eredményét. Ez utóbbi témára, a partnerségi egyeztetésre kiemelten szeretném fölhívni a figyelmet. December hónapban zárul le, az összegzésére a kormány sort kerít, és ennek alapján kerülnek véglegesítésre a 2009-2010-es akciótervek. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)
Az előbb említetteknek megfelelően, azaz hogy lényegében egy újfajta vagy más, a korábbiaktól eltérő kezelési módra van szükség, ezt arra az alapra is szeretnénk helyezni, hogy lényegében a pénzügyi válság életmentő szakasza reményeink szerint befejeződött, és amire fel kell készülni, az az ebből következő, ebből származó gazdasági válság kezelése.
Számos adat látott napvilágot, hogy ennek milyen következményei lehetnek. A mi ismereteink, vagy úgy mondom inkább, hogy számításaink szerint 50-70 ezer fő munkahelye elvesztésének kockázatával kell számolni, és ennek megfelelő, ehhez tartozó mozgósítható eszközrendszert kell az állam oldaláról előállítanunk. A kezelés módjára, az operatív programokban megjelenő részekre is szeretnék majd kitérni.
Az egyik legfontosabb az, hogy a foglalkoztatás oldaláról a gazdaságban jelenjen meg olyan forrás, ami lehetővé teszi azt, hogy akár és elsősorban a működő vállalkozások likviditási, túlélési esélyeit jelentősen növelje. Ezért az első és legfontosabb feladat pénzt juttatni a gazdaságba. Ennek a formájára számos eszköz van, erre majd szeretnék kitérni. Második lépésben a munkahelyteremtésre vonatkozó eszközöket szeretnénk mozgósítani, és ezekkel az eszközökkel foglalkozni. A harmadik, be kell hogy valljam őszintén, az egyik legnehezebb ügy, a piacteremtés, mely alapvetően a vállalkozásokon múlik, de az államnak is vannak korlátosan eszközei, ehhez kapcsolódóan a versenyképes üzleti környezetet bemutatni, illetve javítani, és ötödik lépésként pedig a foglalkoztatás bővítésére is lehetőség van a következő évben.
Végül pedig a lehetőségek, a szűk keresztmetszetek feloldása mellett beszélnünk kell arról is, hogy a szerkezeti reformokról mi egyáltalán nem szeretnénk lemondani, amelybe természetesen beleértjük az adócsökkentés, a közigazgatás, az önkormányzati rendszer átalakításának lehetőségét, de erre az előző eszközök alkalmazását követően van mód és lehetőség.
Nézzük meg azt, hogy a gazdaságot pénzügyi szempontból milyen módon van lehetőség segíteni. Az első és legfontosabb, hogy annak az áttekintésére a következő napokban sor kerül, és a kormány következő héten meghozandó döntésének eredményeként az operatív programokon belül átcsoportosításra kerül sor, amelynek brüsszeli egyeztetése is lezajlik, illetve befejeződik. Ennek eredményeként lényegében a környezetvédelemre vonatkozó operatív programot kivéve a többi operatív program oldaláról átcsoportosításra kerül a gazdasági operatív program területére.
Ennek számos következménye lesz, részben forrásbővüléssel, a jelenleg rendelkezésre álló eszközök bővítésével, tehát mértékbővüléssel, részben pedig új eszközöknek a lehetőségével és annak bemutatásával. Ez vonatkozik egyidejűleg a regionális operatív programok keretére is, amelynek egyelőre még a részleteire nem térnék ki, ha megengedik, csak említem azt, hogy itt új eszközöket is gondolunk bevezetni. Elsősorban a területi vállalkozás élénkítésére sor kerül, de számos dolog van, amit ebből a szempontból akár majd be is tudnék mutatni. Tehát hangsúlyozom, hogy pénzt a vállalkozásoknak.
Mint ahogy az egyik elemét említettem, az operatív programokon belül, annak következményeként, az átcsoportosítás következményeként megjelennek új konstrukciók vissza nem térítendő támogatások formájában, másik oldalról pedig megjelennek új konstrukciók kedvezményes hitel igénybevétele lehetőségének vonatkozásában. Így akár az ismert mikrohitel-finanszírozásban, a kis- és középvállalkozások finanszírozásában jelennek meg ezek.
Tehát egyik oldalról visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás, de jönnek a munkahely megtartását segítő támogatások, és hangsúlyoznám a korábbi gondolatot, hogy nem elsősorban a bővítést, a növelést, hanem a munkahely megtartását segítő támogatások, amelyek térségi vállalkozásélénkítés, nagyobb csoportos leépítések elkerülése érdekében például részmunkaidős foglalkoztatások kiegészítése és így jövedelemcsökkenés elmaradása, vagy akár járulékkedvezmények biztosítása munkahelymegtartás érdekében.
Speciális kezelést igényel az az 50 millió forint feletti exportot bonyolító 2300 vállalat, amelyekre külön figyelmet szeretnék fordítani elsősorban a piac bővítése vagy a piac megtartása érdekében. Ennek a speciális hazai intézményrendszere akár az Eximbank, a MEHIB vagy az ITD Hungary oldaláról rendelkezésre állnak, ezek felkészültek arra, hogy ebben segítsenek.
A versenyképes üzleti környezet kialakítása érdekében korlátozott mértékben, de adóátrendezésre is sor kerül, de itt elsősorban a bürokráciacsökkentésre szeretném felhívni a figyelmet, amely jelentős mértékben például megjelenik abban, hogy a vállalkozásokat is segíti megítélésem szerint az, hogy ha 3 millió embernek egyéni személyi jövedelemadó-bevallásának elkészítésére nincs szükség, hiszen ebben sokhelyütt közreműködtek vállalatok, hanem ezt az adóhatóság maga készíti el, kvázi ajánlatként az érintettek számára.
A versenyképes üzleti környezet kialakításában külön szeretnénk figyelmet fordítani a járműiparban, a biotechnológiában, a logisztikában, az infokommunikációban szereplők részére. A munkaerő-piaci oldalon pedig az "Út a munkához" program és számos más terület van, amire most azért nem térnék ki, mert azt gondolom, hogy ezek korábbról már ismertek, ezeknek az alkalmazását tovább folytatjuk. (Dr. Kovács Zoltán megérkezik az ülésre.)
Összefoglalva tehát egyik oldalról a pénzügyi támogatás visszatérítendő és vissza nem térítendő formában, vagy köztehercsökkentéssel 1400 milliárd forint értékben megjelenik a gazdaságban, ezzel összességében véve a munkahelymegtartás oldaláról százezer munkahely megőrzését, húszezer munkahely megtartását, létrehozását szeretnénk elérni. Ezek a legfontosabb adatok, amelyekről szeretnék tájékoztatni, ez a következő időszak akcióterveinek egyik fontos üzenete.
Ez kiegészül a gazdaságélénkítő vagy gazdaságsegítő eszközzel vagy lehetőséggel, hiszen ez nem eszköz, hanem módszer arra, hogy az állam megrendelőként is megjelenik a jövő évi lehetőségek vonatkozásában. Itt ez azt jelenti, hogy 2000 milliárd forint értékű eddig már eldöntött olyan döntés van, amely konkrétan a következő időszakban közbeszerzési eljárás keretében megrendelésre kerül, megjelenik a gazdaságban. Ez jelentős részben az építőipar számára nyújt lehetőséget. Itt természetesen különlegesen szükség van arra a likviditást segítő finanszírozásra, mert önmagában a körbetartozás által kialakult helyzet ezeket a vállalatokat is érinti, az építőiparban nagyon jelentősen van jelen, ezért itt ezzel külön is foglalkozni kell.
A foglalkoztatásbővítésnél egy speciális dologra szeretném ráirányítani a figyelmet, mégpedig arra, hogy mint önök által is ismert, a bejelentett munkanélküliek összetételének vonatkozásában a legnagyobb rész az alacsonyan képzettek kategóriájában jelenik meg. Ezért különleges, olyan vállalkozástelepítésre vagy vállalkozási megoldásokra támogatásokat szeretnénk egyedi megoldásokkal találni, amikor önkormányzatok közreműködésével nagy létszámú foglalkoztatottak alkalmazására nyílik lehetőség. Ennek vannak már jó példái, és erre mint egy eszközre is szeretném végezetül felhívni a figyelmet.
Amennyiben még lehetőségem nyílik rá, akkor szeretnék majd olyan adatokat is bemutatni, nagyon izgalmas adatokat, amelyekre most itt szóban nem tértem ki, amelyek a 2007. évi tapasztalatokat mutatják be. Például hogy egyet említsek csak meg, hogy az infrastruktúrafejlesztés eredményének egyik nagyon jól látható következménye, hogy ha Magyarországon a kialakult autópályán való elérési lehetőség megnyílik, akkor a korábbi csomópontokban megjelenő pályázati támogatás helyett az autópályák mellett, mellől nagyon sok gazdasági pályázat érkezik be, és most már nemcsak csomópontok, hanem már inkább a lehetőségeket, az infrastruktúrát jól kihasználni tudó vállalkozások, ezzel élni tudó vállalkozások jelennek meg. De számos ilyen izgalmas kérdés van, amit azt gondolom, érdemes közösen elemezni, értékelni, és a következő akciótervben hasznosítani. De mint említettem, a társadalmi egyeztetésnek ilyen vonatkozásait akár e keretek között is folytassuk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Amennyiben kérdés van, örömmel állok rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottság tagjaié a szó, kérdések. (Jelentkezésre:) Bebes képviselő úr, parancsoljon!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. A gazdaságélénkítésnek számtalan eszköze van. Igazából a 2009-es adótörvények, valamint a költségvetés sem kezeli az olyan problémákat, amik igazán segíthetnék a gazdaságot. Nincs adócsökkentés, járulékterhek nem csökkennek, és a körbetartozás problémáinak a kezelése sincs.
Azt gondolom, hogy számtalanszor szóvá tették már mind a szakmai szervezetek, mind a kamarák, mind pedig az ellenzéki pártok, hogy az uniós forrásokból a gazdaságfejlesztésre kellene átcsoportosítani. Tudomásom szerint az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság részére még nem küldték meg az átcsoportosítással kapcsolatos anyagokat. Ez igaz-e? Kivel és mikor kívánnak egyeztetni az átcsoportosítás mértékéről vagy kedvezményezettjeiről? Hol tartanak a tárgyalások Brüsszellel az átcsoportosítással kapcsolatban? Miért nem tájékoztatják esetleg a képviselőket vagy a közvéleményt ezzel kapcsolatban?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Tilki képviselő úr, parancsoljon!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Az államtitkár úr a beszámolója elején említette, hogy ez olyan nagy anyag, hogy nem biztos, hogy a megfelelő megoldást lehet választani, hogy hogyan is kerüljön a bizottság elé megtárgyalásra. Én arra vártam volna, megmondom őszintén, hogy mivel többen vagyunk polgármesterek, kistérségi társulási elnökök, megyei és regionális fejlesztési tanácstagok, hogy a társadalmi vita hatását, a társadalmi vitán elhangzottak beépítését jelenítették volna meg az anyagban. Azért eltelt már körülbelül két hét, miután megtörtént az összegzés, ezt mindenféleképp be kellett volna építeni vagy megjelölni az anyagban, hogy melyek ezek. Az első kérdésem, hogy ez miért nem történt meg.
A második kérdésem, hogy 2009-2010-re az ÚMFT OP-ban lévő források hány százalékát tervezik elkölteni, valamint hogy az ÉAOP-ból megvalósuló iskolaberuházásokat finanszírozta-e az Unió. Nyilván a kérdés mögött egy másik kérdés van, ugyanis MSZP-s szórólapokon több megyében megjelent, mintha ezt az iskolafelújítást az MSZP finanszírozta volna. A kérdés az, hogy ön szerint korrekt-e ez az eljárás, sérti-e ez az Uniót, ha az Unió illetékes szervei az ilyen típusú szórólapokkal találkozni fognak.
Örömmel halljuk, hogy a kis- és középvállalkozások támogatását végre fölismerte a kormány. De mivel magyarázzák azt, hogy az Európai Bizottság összesítése szerint az uniós források 3,3 százalékát szánja a magyar kormány a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, miközben az EU-27-ek átlaga 7,8? Tehát közel a felét szánja még mindig a magyar kormány a kis- és középvállalkozások fejlesztésére.
Azt írják a prezentációban, hogy honnan veszünk el és hova teszünk át. Honnan veszünk el? Ahol csúszás van. Bajnai Gordon eddig mindig azt mondta, hogy itt szó nincs csúszásról. A kérdés akkor, hogy hol van csúszás.
Bajnai Gordon korábban mindig azt mondta, hogy nem lehet olyan konstrukcióról beszélni, ami vissza nem térítendő támogatás. Örömmel hallom, hogy végre eljutottak erre a felismerésre. Ezt a társadalmi vita váltotta ki, vagy ezt is a gazdasági válság hatására fogják tenni?
Többünkben megfogalmazódik az, hogy valójában mindenki rangsorol, mindenki véleményt alkot, akár polgármester, akár kistérségi, megyei és regionális szinten. Mégsem veszik figyelembe a véleményünket. Gondoltak-e arra, hogy esetleg az ilyen véleményalkotás a pályázati elbírálásnál akár pontrendszerben figyelembe vehető lehetne? (Ecsődi László megérkezik az ülésre.)
Előfordul-e majd olyan, mint ami előfordult korábban, hogy pályázati kiírás megjelenése után is módosították a pályázati feltételeket? Itt konkrétan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az én régióm, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség között fordult elő többször a kiemelt program esetében, folyamatosan változtak a feltételek, különböző listákat kellett készíteni, aztán végül nyílt pályázati kiírás jelent meg. Ön hogy ítéli meg, elegendően vannak-e a szervezetben az európai uniós pályázatok lehívására? Hiszen mi gyakran szembesülünk azzal, hogy több nyertes pályázó hiába várja a pénzét, és csúsznak a kifizetések. Ennek megoldása lehetne-e az, hogy esetleg több embert és több felkészült embert vennének föl?
Egyelőre ennyi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Papp József képviselő úr következik.
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Az egyik kérdésemet részben Bebes képviselő úr feltette már, tehát hogy van-e arról információ, hogy hozzájárul-e az Európai Unió azokhoz a szükséges átcsoportosításokhoz, amik lehetővé teszik az írásban és szóban is megfogalmazott elképzelések végrehajtását. Én kiegészíteném azzal is, bár nem biztos, hogy erre itt és most, azonnal lehet válaszolni, hogy hasonló igény megfogalmazódott-e más országokban is, vagy ez egy magyar kérés az Európai Unió felé.
A másik pedig, helyben is kérdezik, de gondolom, nemcsak tőlem, minden országgyűlési képviselőtől, hiszen ez már a sajtónyilvánosság elé került, hogy a gazdaság más feltételekkel, könnyített feltételekkel és esetleg más célokkal is juthat támogatási forrásokhoz. Helyben a vállalkozók már kérdezik, hogy de mikor juthatnak ők konkrétan pénzhez, tehát mikor kerül az ő számlájukra pénz. Tehát mik az elképzelések, hogy ha minden jól megy, akkor mikor láthatnak konkrét forintot a vállalkozások? Ugyanis itt azért van egy ellentmondás, hogy a gazdasági folyamatok nagyon gyorsak is tudnak lenni, különösen a kedvezőtlenek, viszont a pályázati eljárásoknak, a támogatásokhoz való hozzáférésnek meg van egy időigénye, mert hiszen akármilyen válság van, azért mégiscsak be kell tartani azokat a szabályokat, utakat, amivel a vállalkozások ellenőrizhető, transzparens módon jutnak hozzá a támogatásokhoz. De én azt gondolom, hogy a vállalkozók egyik legnagyobb kérdése, hogy mikor láthatnak konkrét pénzt.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tasó képviselő úr következik.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Csak egy kérdésem lenne. Komolyan gondolja a minisztérium és a kormány is azt, hogy a durván hat évre eső forrásoknak most a 85 százalékát költi el 2010-ig vagy köti le? És ha komolyan gondolja, akkor mire fel veszi ezt a bátorságot? És mi az, hogy arra gondol és úgy cselekszik, hogy mondjuk meg sem kérdezi az Országgyűlést? Egyáltalán hogy jön ahhoz, hogy egy hat évre eső támogatásnak, amiről e ciklusban szó van - hétéves a ciklus ugyan, de hat évre osztható föl igazából - egyszerűen a 85 százalékát leköti? Ez az elképzelés nem most látott napvilágot az utóbbi egy hónapban, hanem már egy fél éve erről van szó. Erről már szó van egy fél éve. Ezt most államtitkár úr jónak látja? Egyáltalán hogy is van ez? Ki ad erre felhatalmazást, vagy hogy működik ez? Vagy van erre példa máshol is? Ez egy fontos kérdésem lenne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Gulyás képviselő úr következik.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm. A tájékoztatás kapcsán, de összességében a válsághelyzet okán is valóban az egy alapkérdés, hogy mit tud tenni vagy mit kíván tenni a kormány általában, sőt konkrétan annak érdekében, hogy a válság következményeivel szembenézzünk és a kivezető utat megtaláljuk. Itt a gazdaság ösztönzése, a foglalkoztatás bővítése, ezek az alapkérdések, és ebből a szempontból releváns, hogy hogyan tudjuk fölhasználni hatékonyabban az uniós forrásokat.
Alapkérdés, amiről Bebes képviselőtársam is beszélt, hogy itt mekkora a mozgástér, egyáltalán Brüsszel milyen gyorsan reagál azokra a kérdésekre, amelyek számunkra fontosak. Tehát ha akarunk, van szándékunk, hogy ezen fordítsunk, és a lehető leginkább célirányosan ilyen kondíciók mentén, amiről beszéltünk, használjuk fel ezeket a forrásokat, akkor mi a leggyorsabb eljárási mód, amikor keresztül tudjuk ezt vinni? Folyamatban lévő, nem folyamatban lévő vagy kevésbé folyamatban lévő ügyeknél mekkora a mozgástér? Ezt azért valóban jó lenne látnunk, és kellene kapnunk ilyen tájékoztatást.
De az a része is érdekelne, és legalább ilyen konkrétan, hogy a kormány szándéka pontosan mi. Itt azért az elmúlt időszakban egy sor olyan pályázati kiírás született, ami arra jó volt, hogy különböző kis- és nagytelepülések csinosítási programjaival utcákat, tereket rendbe tegyünk. Ugyanakkor olyan településeken vagy olyan régiókban, térségekben, ahol az alapvető probléma a munkanélküliség, a növekvő munkanélküliség, a foglalkoztatási problémák, a gazdasági fejletlenség, illetve hátrányok, és zajlottak ezek a típusú támogatások vagy folytak ezek a támogatások, és újra és újra lehet hallani, hogy Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc újabb milliárdokat kapnak közterek felújítására, fejlesztésére, csinosítására. Sétálóutca-programok vannak, miközben el fogunk oda jutni, hogy ezeken a sétálóutcákon munkanélküliek fognak sétálni. Tehát én arra lennék kíváncsi, hogy a kormány ehhez képest milyen gyorsan és milyen radikálisan képes váltani, mert szerintem a helyzet kikényszeríti, hogy a lehető leggyorsabban és a lehető legradikálisabban a növekedést megalapozó, egy-egy térségnek az önfenntartó képességét megerősítő megoldásokat kell találnunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További kérdések? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Először is gratulálunk a hétfői kinevezéséhez. Nem könnyű feladatot kapott. Én egyébként szerencsésebbnek tartottam volna, ha maga a miniszter úr jön, aki a folyamatosság ebben az ügyben, noha az államtitkár úr is bent volt az európai uniós pénzeket felügyelő bizottságban, tehát valamivel több rálátása volt, mint az átlag képviselőknek az eddigiekre. Ezért is merem megkérdezni azt, hogy 27 milliárd forintot költöttek el 2005-től az európai uniós nagyprojektek előkészítésére. Ebből adódóan az én információm szerint jelen pillanatban egyetlen nagyprojekt sincs jóváhagyva még, illetve olyan módon jóváhagyva, Brüsszel által jóváhagyva, illetve olyan előkészítettség állapotában, amely végleges szerződés megkötésével elindíthatná magát a nagyprojektet. Mi a helyzet ezekkel mondjuk 2009-2010-re?
A másik. Előszeretettel hivatkoznak arra a minisztériumban, hogy kommunikációs költségeket az Unió előír. Az Unió a kommunikációs költségek felső határát jelöli meg, hogy meddig lehet erre pénzt fordítani. Kívánnak-e mondjuk csökkenteni ezen az eddigi maximális százalékon, amely teljesen kihasználta a kommunikációs költségeket?
A kis- és középvállalkozások támogatásában a minisztérium eddigi álláspontja az volt, hogy kockázatos hazai szereplők, ezért a kkv-k támogatásában 3,3 százalékkal utolsó helyen szerepel a támogatást illetően Magyarország. Az Unió átlaga 7,8 százalék. Kívánnak-e 2009-2010-ben ezen változtatni?
Miként próbálják az Új Magyarország mikrohitelprogram keretének a felhasználását felgyorsítani 2009-2010-re? Ha beszélt erről államtitkár úr, én késtem, akkor köszönöm szépen, erre a kérdésre nem kérek választ.
Ami igazán izgalmas ebben a kérdésben, hogy a kifizetéseket miként fogják felgyorsítani. Vannak olyan szerződéskötések, amelyek már tavasszal megtörténtek, de pénzt még nem láttak. Megelőlegeztek, illetve lízingelnek mondjuk gépbeszerzés esetén, forrásuk viszont már nincs és elfogyott. E tekintetben milyen szándékaik vannak, hogy ez felgyorsuljon?
Egyelőre köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? (Nincs jelentkező.) Akkor államtitkár úrnak adnám meg a szót a válaszra.
Varju László államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) válaszai
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget és a kérdéseket. Azt gondolom, a téma nagyságára és összetettségére a kérdések pontosan rávilágítottak. Az ismereteim szerint, elnök asszonnyal egyeztetve, itt elsősorban a társadalmi vita és az ehhez kapcsolódó menetrend volt ma az elsődleges téma, de látható, hogy az ügy időrendisége vagy időben meglévő aktualitása sokkal szélesebb elvárásokat fogalmaz meg, és ezek meg is jelentek ezekben a kérdésekben. Ezért igyekszem mindenre megválaszolni, amire ma lehetőségünk van, de látható, hogy ha valóságos egyeztetést és valóságos elmélyülést akarunk, akkor érdemes részleteibe belemenni.
Ezekből a részletekből akkor rögtön kiderülne, hogy a kis- és középvállalkozások számára egy téves táblázat forog közkézen, a 3,3 százaléknak egy speciális értelmezése, annak, hogy a kis- és középvállalkozások mekkora támogatást kapnak, mert abból a nyilvántartásból hiányoznak azok az elemek, hogy akár a logisztikában, a turisztikában és más területeken, de főként a regionális operatív programokban szereplő kis- és középvállalkozásokat támogató kifizetések megtörténtek. Ezért ez nem 3,3 százalék, hanem ez Magyarországon 17 százalék, és ennek a növeléséről beszélünk még, ami a magyar kormány szándéka. Tehát azt gondolom, hogy ilyen szempontból ezt érdemes részleteiben is megvizsgálni, de a kérdésnek megfelelően ebben ilyen mélységig tudok most jelenleg válaszolni. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.)
Tehát ha a téma nagyságát felbontjuk, és ha megengedik, akkor mégis a társadalmi vitákra hadd térjek ki elnök asszony hétfői jelzésének megfelelően, itt készítettünk még egy részletesebb anyagot, ami a társadalmi vitákra vonatkozik vagy azok eredményére, de ennek a tartalma jelentős részben összefügg azzal, hogy mi az, ami a pénzügyi válság kezdete előtti vélemény, és az azt követő időszaknak akár a kényszerű lehetősége vagy megoldásai mit hoznak. Egy fontos, hogy mind a társadalmi viták eredményét, mind pedig az azóta érkezett javaslatokat igyekszünk beépíteni, és a következő akciótervben ezeket megvalósítani.
Jó egy órával ezelőtt éppen egy olyan konferencián vettem részt, ahol a Kereskedelmi és Iparkamara véleményét hallottam. Amúgy egyébként Járai úrral a közös felvezetésben, a helyzet értékelésében és a megoldási módokban, mondjuk úgy, hogy sok tekintetben teljesen egyetértettünk abban, hogy milyen eszközöket kell használni vagy lehet használni. (Dr. Steiner Pál megérkezik az ülésre.) Tehát a társadalmi viták eredményét a jelenleg az anyagban szereplő módon, azt kiegészítve elnök asszony számára rendelkezésre bocsátjuk, és akkor azt hiszem, hogy az remélhetőleg kielégítő lesz, ha nem, akkor pedig azt tudjuk folytatni.
A tájékoztatás kérdésköre itt több vonatkozásban is említésre került. A kommunikációs költségeknél Magyarország a számára rendelkezésre álló lehetőségek közül a töredékét használja fel annak, ami rendelkezésre áll. Ennek a megítélése különböző mértékű. Vannak, akik, ha mondjuk az aktuális szeretnék maradni itt az előzőekben mondottakhoz, akkor a vállalkozások oldaláról rendkívüli módon keveslik, hogy miért nincs még több konferencia, miért nincs még több tájékoztató anyag, és tegyünk ilyet, készüljenek ilyen anyagok. A másik oldalról pedig, mint ahogy itt képviselő urak is említették, ennek a túlzott mértékének a lehetősége vagy véleménye is felmerül. Azt hiszem, hogy a kérdésben rejlő javaslattal értek egyet, hogy egy olyan józan mértéket kell megtalálni, amely leginkább szolgálja azt, hogy a szándékok és a következő hónapokban megjelenő pályázatok ismertek legyenek, ezek jelentős része, ami a civil szervezetek számára, vállalkozások számára rendelkezésre kell hogy álljon, az minél szélesebb körű legyen. Hozzáteszem, ez nem működhet anélkül, hogy a nyilvánosság vagy érdek-képviseleti szervezetek ebben ne segítenének. Másik oldalról pedig ki-ki a saját eszközével, ha egy közösség úgy dönt, hogy a szórólapban tájékoztatást ad, az a szíve joga, de az nem a hivatalos tájékoztatás része, az nem az európai uniós források felhasználásának része. Tehát én azt hiszem, hogy ebben nem látok semmi kivetnivalót, kinek-kinek szíve joga, hogy ebben, amennyiben lehet, segítse az állampolgárok tájékozódását.
Azt hiszem, a visszatérítendő támogatások üdvözlése kölcsönösen megvan, de eddig is volt vissza nem térítendő támogatás. Tehát itt igazából a mértékre szerettem volna csak felhívni a figyelmet, például a tekintetben, hogy ezeknek a támogatásoknak a mértéke eddig 50 százalékban maximált volt, és a tervek szerint ennek a támogatási intenzitásnak a mértéke a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 70 százalékig is felmehet, sőt ez az egyébként más besorolású közép-magyarországi régióban is közelíthet az 50 százalék felé azon vállalkozásoknál, amelyek alapvetően a következő időszakban a pályázati kiírások célkitűzéseinek megfelelhetnek.
Menet közbeni módosítások, amire képviselő úr utalt, vagy esetleg kell-e több ember azok vizsgálatához, hogy ezek gyorsabban működjenek, mondjuk úgy, hogy számos javaslat érkezett be a menet közbeni vizsgálatnál. Ha ezt úgy értjük, hogy van egy végleges pályázati kiírás, és azt követően van módosítás, amelyre azt gondolom, hogy kevesebb tapasztalatot vagy alkalmat tudunk mondani, de azt hiszem, hogy sokan vannak olyanok, akik az egyébként közzétett pályázati kiírás társadalmi vitájának szakaszában már úgy értelmezik, hogy ennek alapján kell dolgozni, és egyébként ez indokolt is, hogy megkezdjék a felkészülést. De lényegében a végén a végső kiírás ismeretében kell beadni a pályázatot. Nem hiszem, hogy túlságosan nagy nehézséget okoz az, ha ezt a társadalmi vitát figyelembe véve - ami előírás is egyébként, és szándékaink szerint is fontos - a pályázati kiírás tartamát is már lehessen véleményezni. Remélem, hogy minél kevesebbeket téveszt ez meg.
Ami arra, hogy több ember kell-e, illetve a pályázati kiírásra, a pályázatok kifizetésének gyorsítására vonatkozik, ebben ismét azt tudom ajánlani, hogy ha részleteiben tekintjük át, akkor azt gondolom, hogy a tipikus hibákat előre el lehetne kerülni, és erre mind a szakapparátus, mind pedig akár a kedvezményezett, a pályázó oldaláról is érdemes pontosan felkészülni. Mégis a jelen helyzetben a gazdasági körülmények figyelembevételével a kifizetés gyorsítása érdekében jelentős előleg-kifizetési megoldást találtunk és teszünk rá javaslatot itt a következő időszakban, azaz a jelenleg meglévő szabályt kibővítve, módosítva akár annak dupláját igénybe vehesse az, aki a támogatást igénybe vette, akár oly módon, hogy lényegében neki kell akkor nyilatkoznia, ha nem kéri ezt a 40 százalékot is elérhető vagy azt meghaladó előleget. Ez egy olyan megoldás, amivel már azt hiszem, mindent megtettünk azért, hogy ez a projekt megvalósulhasson, tehát előlegben megfinanszírozni, ami azt jelenti a konkrét kifizetést illetően, hogy a szerződés aláírásával egyidejűleg az előleg kifizetésre kerül az aláírást követő 15 napon belül. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz a likviditási nehézséghez, a pályázat előfinanszírozásához vagy a megvalósítás előfinanszírozásához, amely közös követelményünk, hogy ezt tudjuk biztosítani.
Papp József kérdésére, illetve többek kérdésére, hogy az Európai Unió hozzájárul-e az átcsoportosításokhoz. Lényegében ezeken túlvagyunk, az átcsoportosításokat meg tudjuk oldani. Összességében véve olyan 250 milliárd forint értékű átcsoportosítással konkrétan számolunk. Az összetétel mértékéről és nagyságáról az egyeztetések zajlanak. A végső kormányálláspont ismeretében más bizottságokban is, így a gazdasági bizottságban, illetve az Új Magyarország fejlesztési terv megvalósulását vizsgáló eseti bizottságban ugyanúgy sor kerül az ott vállalt korábbi kormányzati álláspontnak megfelelően a tájékoztatásra, tehát ez megküldésre kerül. Az én megítélésem szerint körülbelül néhány napon belül, maximum két héten belül erre sor kerül, mert szeretnénk megkezdeni azon egyeztetéseket, hogy az átcsoportosítás következményeként rendelkezésre álló források és lehetőségek konkrét pályázati kiírásainak előkészítése is megkezdődhessen.
Van-e más országokban ilyen átcsoportosítás? Ismereteim szerint és a tapasztalataink szerint van, tehát mások is figyelmet fordítanak erre. Bár hozzá kell hogy tegyem, hogy Magyarországhoz képest az összes lehetőség felhasználása szempontjából jelentős hátrányban vannak. Tasó képviselő úr kérdésére reagálva, válaszolva, azt hiszem, hogy azok az elsődleges és a legnagyobb összegű fejlesztések, amelyek kiemelt projektekben vagy tervezett nagyprojektekben megjelennek, mindannyiunk számára fontosak, és ezért indokolt, hogy ezeknek a megvalósítására sor kerüljön, és az 50 százalékos lehetséges felhasználási mérték nagyjából ebben a keretben jelenik meg.
Hogy konkrét példát mondjak, idetartozik például az M4-es autópálya vagy a autóút fejlesztése, amiről azt hiszem, hogy kölcsönösen az a véleményünk az eddigi ismereteim alapján, hogy ezt mindenki, minden fél, szakmai szervezet támogatja, hogy ennek a megépítésére sor kerüljön. De számos ilyen van, amit azt hiszem, hogy konkrétan is be tudunk mutatni annak érdekében, hogy ez közös megítélés alá essen, hogy ezt közösen is így értékeljük.
A hatékony felhasználás módjára vonatkozó kérdésnél, Gulyás képviselő úrnál itt említettem már, hogy 250 milliárd forint értékű az az átcsoportosítás, amely a kormány szándéka szerint a következő akciótervben konkrét formában is megjelenik. Bár én hozzáteszem azt is, hogy ha annak olyan egyedi formái vannak azokon túl, amit említettem, hogy a visszatérítendő és a vissza nem térítendő forrásokon és lehetőségeken túl megjelenik olyan konkrét állami megrendelésekben, amelyek egy város központjának a felújításaként jelennek meg, akkor az ugyanúgy hozzájárul a gazdasági működés fenntartásához, mert konkrét önkormányzati kedvezményezetti megrendelést jelent jelentős részben helyi vállalkozások számára, akkor talán ez a városcsinosítás is hozzájárul ahhoz, hogy ez a megrendelés a gazdasági stabilizációt segítse. De egyértelmű, hogy az átcsoportosítás szándéka alapvetően a vállalkozások működését segíti.
Hozzá kell hogy tegyem, az elmúlt időszak tapasztalatai vagy az elmúlt napok tapasztalatai két fontos dolgot hoztak számomra. (Meggyes Tamás megérkezik az ülésre.) Az egyik az, hogy miközben az egyértelmű szándék a vállalkozások likviditását segítő hitelkihelyezés, amelyet bankokon keresztül kell megvalósítani, ennek a nemzetközi tapasztalatai pillanatnyilag nem sok jót mutatnak, és nagyon határozott intézkedéseket igényelnek. Például számunkra ebben a német minta az irányadó, hogy igenis a bankokat, a pénzintézeteket presszionálni kell arra, hogy a jelenlegi körülményeket is figyelembe véve, a kockázatokat értékelve a gazdasági szereplőket igenis finanszírozzák és támogassák, abban az értelemben, hogy a hitelkérelmeket elbírálják, és ebben lehetőség szerint kedvező döntést hozzanak.
Egyébként éppen ez a következő akcióterv mellett az egyik ilyen gazdaságsegítő tevékenység, amelynek a bemutatására konkrétan is sor kerülhet, hogy hitelgaranciaként az állam kezességet vállal 80 százalékos mértékben a kis- és középvállalkozásoknál azért, hogy az ő hitelkérelmeiket pozitívan bírálják el a bankok - ez egyébként egy ma meglévő gyakorlat is - kisösszegű hitelkérelemnél 6 millió forintig. Ennek a mértéke kis- és középvállalkozásoknál 50 millió forint értékig terjedhet. Ennek a megoldási módja rendkívül gyors kifizetés, tehát a kérelem befogadásától, amelyet a pénzintézetnél kell érkeztetni, a kérelem befogadását követően 3-4 hét alatt biztosítson forrást a vállalkozás számára, a kisvállalkozás, mikrovállalkozások számára 50 millió forintos értékhatárig, és ennél egy némileg bonyolultabb eljárás keretében 100 millió forintos értékhatárig is legyen erre lehetőség. (Horváth István megérkezik az ülésre.)
Ez is hozzájárul ahhoz a kérdéshez, amelyet Kovács alelnök úr fogalmazott meg, hogy a kifizetések gyorsítása hogyan történik. Tehát egyik oldalról értékhatárban bővíteni annak lehetőségét, hogy lényegében egy automatikus kifizetésre bírálóbizottsági döntéshozatal nélkül kerüljön sor a feltételek teljesítése mellett, miközben az eljárási rendet, az adminisztrációs kötelezettséget e vonatkozásban is jelentősen enyhítettük. De a kifizetéseket és a lehetőségeket sok tekintetben enyhítő adminisztrációnál még azért szeretném megemlíteni, hogy például terveink szerint a szabályok enyhülni készülnek az építési engedélyeknél, azok beszerzésénél, azoknak a gyorsításánál. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ha megemlíthetem a nagyprojektek mellett a kiemelt projekteknél, hogy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként akár már a kormány döntését követően, amikor már a forrást elkülönítette, majd azt követően a szükséges engedélyek megszerzése időnként olyan nehézségbe ütközik, amelyek áthidalhatatlannak tűnnek - lásd, ilyenbe ütköztünk éppen a Budai Vár rekonstrukciójánál, de más helyütt is van ilyen -, ezért ezeket a szabályokat is felül kell vizsgálnunk, amelyen enyhíteni szeretnénk.
A nagyprojektek egészen speciális körülményeket teremtenek. Azt gondolom, hogy az elsődleges szempontot a kis- és középvállalkozásokra kell helyezni, másodsorban vagy második lépésben az önkormányzatoknál meglévő, már eldöntött támogatások kifizetési lehetőségeit erősíteni, ezt követően pedig azt a részt, hogy a kiemelt projekteknél hogyan lehet a leggyorsabban az állam oldaláról megrendelőként megjelenni, ezzel párhuzamosan folyamatosan zajlik lényegében most már hosszú idő óta, 2005 óta a nagyprojektek előkészítése, azoknak az érkeztetése, kormányzati döntéshozatal, és brüsszeli érkeztetésére pedig ezt követően kerülhet sor.
Tehát összefoglalóan azt szeretném elmondani, hogy minden erővel azon vagyunk, hogy mind időben, mind pedig a bírálat idejének lerövidítésében és a kifizetések gyorsításában jelenjenek meg olyan lépések, amelyek érzékelhetően a kedvezményezetteket segítik. (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.)
Közben itt próbáltam valamilyen módon mutatni olyan lehetőségeket is, amelyek az előzőekkel összhangban vannak. Nagyon sok minden van, ha még itt a technika eszközét még időben talán kicsit használhatom, ha nem terhelem önöket túl. Ez az, amire utaltam, hogy a vállalkozások már nemcsak nagyon csomópontszerűen jelennek meg, hanem sokkal sokrétűbb támogatási formák vannak, de ennek nagyon sok regionális vonatkozása van, hogy ott a felhasználásokra hogyan került sor, és milyen hatással van ez a leghátrányosabb helyzetű térségekre. De azt hiszem, hogy nagyon sok mindent lehet ebből a szempontból bemutatni, és hogy milyen konstrukciók vannak minderre. Ha egyszer időt kapok erre, akkor ezt is szeretném részletesen bemutatni önöknek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottság tagjaié a szó, észrevételek. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdeztem a 3,3 százalékkal kapcsolatosan, hogy ez az Európai Bizottság táblázatában szerepel, és azonos vetítési alap más országokéval. Tehát lehet, hogy önök kiszámoltak egy 17 százalékot, de ez az Európai Bizottság táblázata. Mindenkit azonos módon vettek figyelembe, és e tekintetben mi vagyunk a legrosszabbak és a legkisebb százalék. Ha ez a táblázat rossz, akkor azt az Európai Bizottsággal kell vélhetően megtárgyalni önöknek. (Varju László: Folyamatban van.)
A másik. Kérdeztem a 27 milliárdos előkészítő összeget, gyakorlatilag 2005 óta elköltötték, de még most sem kaptam választ arra, hogy nagyprojekt vonatkozásában miért nem jutottunk előbbre. Tehát 2005-től 2008 év végéig 27 milliárd forintot elköltöttek előkészítésre, és nincs egy olyan nagyprojektünk Brüsszelben, mint ahogy ön is fogalmazott, hogy majd ezt követően eljutunk oda, hogy aláírásra kerülhet és elindulhat. Hogy mi ennek az oka, erre nem válaszolt.
A másik, amit kérdeztem, hogy a kommunikációs költség miként kerül felhasználásra és mekkora nagyságrend. Azt gondolom, hogy hatékonyabban kellene ezt felhasználni. Tulajdonképpen azt mondják és azt érzékelik, akik ehhez nálamnál jobban értenek, hogy sok esetben látszatkommunikációs költségek elköltéséről van szó, valójában nem a célt szolgáló, nem vitatva azt, hogy több információ, több konferencia és a szolgáltatást igénybevevők - nevezzük így őket - számára több felvilágosítás kell. Ha erre költik, és ez elősegíti az ügyeket, akkor ezt helyesnek tartom, de eddig ez csak részben valósult meg, tehát nem véletlen, hogy az ilyen közvetlen felvilágosító rendszert szeretnének az európai uniós pénzek vonatkozásában, nevezzük, ahogy ön mondta, a megrendelők megkapni.
Ami szintén nem igazán került kifejtésre, hogy az 1400 milliárd forint közvetlen forrásnak, ami itt a táblázatban is van a vállalkozások számára, miként számolták ki a közvetlen hatását. Csak azért, mert volt egy interpelláció, ha jól emlékszem, három hete, és ott Burány Sándor államtitkár úr 265 milliárd forintnyi uniós pénzen alapuló hatásról nyilatkozott, nem 1400-ról. Ha feloldaná ezt az ellentmondást, ezt szívesen venném.
Ami a gyorsítást illeti, ennek örülök, de eddig ezek a lehetőségek ugyanúgy az önök kezében voltak, hogy egyszerűsítsék a bürokráciát. Itt a táblázatban szerepel középtájon, amit kiadtak, a gyorsítás. A végrehajtás prioritása. Pont azt mondtam, hogy tavasz óta állnak a szerződések. Semmi nem akadályozta meg önöket, hogy ezt felgyorsítsák. A jogvesztő határidők tekintetében szintén megvoltak a lehetőségek. Az eljárásrendi egyszerűsítésre megvoltak a lehetőségek. A bírálóbizottság nélküli kisebb összegűekre mind megvolt a lehetőség. Ez állt tulajdonképpen. Célszerű lett volna, kevesebb konfliktus lett volna, ha ezt jóval korábban megtették volna. Nem biztos, hogy ehhez egy gazdasági világválság szükségeltetett.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. További észrevételek? (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Kettő észrevételem lenne. Az egyik az, hogy a TÁMOP-ban és a TIOP-ban látunk a leghátrányosabb 33 kistérségnek külön kereteket egyelőre, de ez olyan huszonegynéhány-milliárd forint. Látom, hogy majd a ROP-ban lesz elkülönítve erre az LHH 33-as keretre valamennyi összeg. Nem tudom, de bizonyára ez még messze van ahhoz a Bajnai Gordon által hangoztatott először 120 milliárd, aztán 180 milliárd, aztán 280 milliárd, aztán egyszer 150 000 788 300 forinthoz, valami ilyen mélységű számot mondott, ja, és persze mind 2008-ra vonatkozott, hogy azzal most mi a helyzet, mert ez még messze van. Lehet, hogy nincs kielemezve.
A másik észrevétel pedig, hogy én nem veszem zokon azt, hogy nem tud arra válaszolni, hogy milyen felhatalmazással élve vagy milyen megfontolásból gondolja úgy a kormány, hogy elköltheti a hatéves források több mint 50 százalékát. A nagyprojekteknek ehhez semmi köze, egyszerűen időarányos felhasználás lévén vagy arra gondolva áll hozzá szerintem minden ország Európában. Tehát egyik ország sem meri azt gondolni, hogy országgyűlési felhatalmazás nélkül, semmilyen indokolással egyszerűen a hatéves keretből fölhasznál 85 százalékot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Tilki képviselő úr, parancsoljon!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Én tényleg csalódott vagyok, mert konkrét válaszokat vártam volna a konkrét feltett kérdésekre, és szomorúan kell megállapítani, hogy mindössze egy-két kérdésre válaszolt.
Ami az uniós pénzek 80-85 százalékos elköltését 2009-ben és 2010-ben jelenti, ott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által elkészített statisztikákból indultunk ki, amit mindannyian láttunk, akik kistérségi elnökök, és természetesen egyetértve Tasó képviselőtársammal, ezekben a nagyprogramok nincsenek benne. Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre nem adott választ, hogy miért tervezik ezt ilyen gyorsan elkölteni.
Azt hiszem, én nem vagyok olyan engedékeny, mint képviselőtársam, aki elfogadja azt, hogy nem válaszol a kérdésre, hiszen ön azt mondta, hogy az azért egy közösségnek a szíve joga, hogy egy fejlesztést hogyan és milyen módon jelenít meg. Én konkrétan azt kérdeztem, hogy ön szerint, egy államtitkár szerint korrekt-e az, ha uniós fejlesztés pártlogóval kerül megjelenítésre, ahol egy darab uniós szó nincs, tehát az Uniót nem említik. Itt elmondtam, hogy az ÉAOP-ból megvalósuló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskolaberuházás az önök pártja által kiadott szórólapon úgy jelent meg, mintha az MSZP építette volna vagy építené ezeket. A kérdésem az volt: ön szerint ez megfelelő az uniós gyakorlatnak? Erre egy nagyon konkrét választ vártam.
Arra sem válaszolt, ami valójában cél is lett volna, hogy bizottsági ülésen tárgyaljunk, hogy egyszerűen hogyan vesznek minket komolyan, országgyűlési képviselőket, települési vezetőket, kistérségi elnököket, megyei vagy regionális fejlesztési bizottsági tagokat, tehát ez a mai prezentáció, illetve a mai válaszok nem igazából győztek meg arról. De itt is konkrétan kérdeztem, hogy ne csak bohóckodjunk azzal, hogy véleményeket adunk különböző operatív programokhoz, hanem a véleményeinket vegyék figyelembe, akár pontozásban is. Szándékoznak-e ezt figyelembe venni? Ezt konkrétan kérdeztem, és erre se kaptam választ.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A sok papír között, mert elég sokat kaptunk, nem találtam meg azt a kérdésemet, amit most szeretnék feltenni, ez a partnerségi egyeztetések, amit önök adtak ki nekünk. Szeretném megkérdezni, hogy a KÖEF elé - mégiscsak az egyik legnagyobb pályázati kör az önkormányzati világ - miért nem vitték be ezt a partnerségi egyeztetést. Azt azért nem fogadom el, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján mindenki hozzászólhat, a KÖEF ennél több, azt gondolom. Helyette viszont - mondjuk nem ledegradálva a szervezetet - az Országos Fogyatékosügyi Tanács elé bevitték. Tehát azt gondolom, a kettő súlyában és hatását illetően nem összehasonlító. Én ezt a munkatervben sem olvastam egyébként, a KÖEF ez évi munkatervében, hogy mondjuk 2009-2010-re vonatkozóan lett volna-e ilyen tárgyalás. Tudom, minden partnernek ebbe bele kell egyezni, ez nemcsak önökön múlik, de célszerű lett volna ott is ezt a kérdéskört megtárgyalni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? (Gulyás József jelentkezik.) Gulyás képviselő úr, parancsoljon!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Mindenképpen jó lesz és kívánatos is lenne, hogy így legyen, hogy a kérelmek beérkeztétől akár 2-3 vagy 3-4 héten belül is döntés születhet, illetve nemcsak döntés születik, hanem már a folyósításig el lehet jutni. Nagyon fontos lenne, hogy fölgyorsuljon a felhasználás, és minél előbb ezek a források ott legyenek, minél előbb a beruházások, fejlesztések elinduljanak. (Molnár Gyula megérkezik az ülésre.) Tehát ezt az irányt maximálisan csak támogatni tudom, mert sajnos az eddigi ügyekben az eddigi döntéshozatal és a folyósítás finoman szólva nagyon-nagyon nehézkes volt.
Ami a 250 milliárdot illeti, én azt gondolom, hogy ennél nagyobb a baj, magyarán arra akarok rákérdezni, hogy miért pont 250 milliárd. Nem lehet ezt a mozgásteret vagy ezt az irányt, ezt a fejlesztési, foglalkoztatásösztönzési irányt erősíteni? Ha jól értettem, döntően kkv-k, illetve kis- és középvállalkozások a címzettjei ezeknek a forrásoknak. Mindenképpen a beruházásokat, az építőipart erősítő beruházásokat érdemes támogatni, és a foglalkoztatás bővítését.
Változatlanul csak egy megjegyzés. Az államtitkár úr beszélt arról, hogy fontosak ezek a térszépészeti beruházások meg sétálóutcák, mert hogy ezeknek is van valamiféle élénkítő hatásuk. Ezt egy kicsit másképp látom. Persze, amíg a beruházás zajlik, meg a vonzerő, satöbbi, ilyeneket lehet mondani, de ennél szerintem sokkal nagyobb a baj, tehát a munkahelyek megtartására, egy-egy térség jövedelemtermelő-képességének a megerősítése érdekében félek, hogy ez a 250 milliárd nem lesz elégséges forrás ahhoz ilyen szerkezetben, mint amekkora recesszió elé és amilyen problémák elé nézünk. Tehát az államtitkár úr által vélelmezetten 50-70 ezer újabb munkanélkülihez képest itt azért nem kizárt, hogy nagyságrendekkel nagyobbal kell sajnos szembenéznünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor államtitkár úrnak adom meg a szót a válaszra.
Varju László államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) reflexiója
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. Most egy sajátos helyzetben vagyunk, mert az eredeti szándék szerint a társadalmi vita eredményeiről és annak tapasztalatairól kezdtünk el beszélni, majd belecsúsztunk abba a helyzetbe, hogy egyébként az éppen zajló vita közben kialakult mondjuk úgy, hogy pénzügyi válság és annak következményeiként fellépő gazdasági válság kezelésére kialakító álláspontok menetében ezt is megpróbáljuk megvitatni.
Ezért nekem az lenne a tiszteletteljes javaslatom, hogy amennyiben erre a bizottság lehetőséget ad, akkor lényegében ezt a folyamatot úgymond szakaszolva tekintsük át, a magam részéről teljesen nyitott vagyok erre, hogy a mai bizottsági ülés ebből a szempontból ne legyen túlterhelt ezzel a témával, mert eközben mindaz, ami ennek a részei, most itt számomra rendelkezésre állnak technikailag, de ezt nem tudtam elmondani, csak ami a társadalmi vitára korlátozódott, ehhez tudtunk az önök számára biztosítani anyagokat. Így azt gondolom, hogy a kérdések jelentős részére van válasz, konkrét válasz is, nemcsak ebben az általános keretben ilyen szempontból. Azt gondolom, önmagában az, hogy hány százalék került kifizetésre, nem vita kérdése, pontos bemutatása van, és ha nemcsak egy táblázat van kézben, hogy ehhez képest miért mondunk másikat, és ha azt közösen elfogadjuk, hogy valóban a kis- és középvállalkozásokat ilyen módon kell elszámolni, akkor az nem megítélés kérdése, hanem tény kérdése lesz.
Ugyanezt tudnám mondani, hogy ha alelnök úr egyetért, akkor ez a nagyprojektekre vonatkozik, hogy az elmúlt időszakból pontosan mi az, amire a szándék megvolt, mert természetesen a pénz elköltésre nem került, hanem ahogy a nagyprojektek előkészítése halad előre, ahogy sikerül leküzdeni azokat a nehézségeket, amelyek egy-egy ilyen nagyobb projekt előkészítésében megjelennek, arra azt követően a munka elvégzése után kerül sor. Tehát ha kifizetésre került, akkor már be van nyújtva, ha pedig nem került benyújtásra, akkor nincs kifizetve. Ilyen szempontból tehát részletes tájékoztatót tudunk adni.
Ugyanez vonatkozik arra, ami az 1400 milliárd forint hatása, mert itt a bevezetőben említettem, de részleteiben erre nem volt mód kitérni, akkor ezt összeállítanánk, és ha egyetért ezzel elnök asszony és alelnök úr, akkor pontosítjuk, hogy milyen dokumentumokra van szükség, azokat biztosítjuk, és ha szükséges, akkor újra napirendre tűzzük.
Én ezt három csomagban látom leegyszerűsíthetőnek, amely egyik oldalról a 2007-2008. évet értékeli, a rendelkezésre álló adatokat pontosan be lehet mutatni, hogy a kialakult pénzügyi válság és a gazdasági válság elkerülését vagy annak hatásait csökkentő mechanizmusban milyen javaslatok vannak, és egyébként erre az európai uniós források közül pontosan milyen eszközök vannak, azt hogyan, milyen mértékben lehet felhasználni. Sőt azt hiszem, hogy az országgyűlési képviselők teljes egészének, a politikai felelősséget vállalóknak rendkívül fontos hetek következnek, hiszen azokat az egyeztetéseket le kell folytatni, hogy a már egyébként ebben a menetben meghatározott keretből pontosan milyen eszközök formájában - pályázati kiírás - mi jelenik meg, ezt az egyeztetést el kell végezni. Ez olyan tervezőmunka, amit nem lehet megspórolni. Igazából itt van az időkérdésre a válasz, hogy január 1-jét, január hónapot követően ennek rendelkezésre kell állnia a vállalkozások, a gazdaság számára, ebben nekünk azt gondolom, hogy közös felelősségünk van.
A gyorsítás vonatkozásában csak egy példát hadd említsek, ami nemcsak a kifizetésre vagy az automatikus pályázatok értékhatárának megnövelésére vonatkozik. Mi korábban azt gondoltuk, hogy a kétfordulós pályázatoknak, mondjuk úgy, hogy megfontolt előkészítésére mód és lehetőség van, időben ezt lehet ütemezni. De az látható, hogy a kétfordulós döntéshozatali folyamat olyannyira elnyújtotta az ilyetén való előkészítést, hogy ilyen szempontból nem tervezzük azt, hogy a következő akciótervben kétfordulós pályázatokra kerülne sor. Egyébként önmagában, ha csak mint lehetőséget vizsgáljuk, például egy önkormányzat egy nagyobb beruházás előtt ne költsön feleslegesen olyan tervekre, kiviteli tervekre, amelyek jelentős összegbe kerülnek, de egy kétfordulós pályázat esetén ezek megspórolhatók, hiszen először egy koncepcióval ez elrendezhető, ha és amennyiben a támogatást megnyerte a koncepció, akkor részleteiben kerüljön ez kimunkálásra. Mondjuk úgy, hogy ez méltányolható vagy egy jó gondolat volt. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszakban kialakult már annyi tapasztalat, előkészítésre került annyi projekt, amelyben a rendelkezésre álló forrásokat fel tudjuk használni.
Minden olyan javaslatot, ami a társadalmi vita kiegészítésére nemcsak általában mint lehetőség jelenik meg, hanem kifejezetten a KÖEF megszólítására vonatkozik, ezt örömmel veszem, és azt gondolom, hogy ilyen vonatkozásban akkor a következő időszakban ezt méltányolni fogjuk.
Azt gondolom, hogy az előbb említett menetrendben a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre egyértelműen vissza lehet térni, számszerűen is be lehet mutatni. Ha valami olyasmi volt, az nem volt, amit képviselő úr említett, hogy valamit ki akartam volna kerülni, ez nem volt szándék, időtakarékosság szempontjából próbálom rövidíteni az elmondottakat, de a jegyzőkönyv alapján értelemszerűen visszatérünk rá, és a részleteket írásban is az önök számára biztosítjuk.
A 250 milliárd forintnak a megítélése, amely Gulyás képviselő úrnak az utolsó felvetése volt, azt gondolom, hogy egy olyan általános kérdés, amelyben ha megengedik, akkor most nem foglalnék állást, hanem a következő időszakban ezt megvitatjuk, hiszen ez ismét terítékre kerül itt a következő hetekben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem, hogy valaki kíván-e még ehhez a napirendhez szólni. (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor én annyit tennék hozzá a végéhez, hogy élnénk azzal a felajánlással, amit államtitkár úr javasolt. Azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy félévente tekintsük át akkor ezeket a fő csomópontokat, amiket államtitkár úr itt javasolt. Természetesen nem vennénk át az Új Magyarország fejlesztési terv forrásainak elköltését vizsgáló eseti bizottság feladatkörét, hiszen azt gondolom, hogy erre nagyon helyesen a parlament egy külön eseti bizottságot állított fel, és működik ez a bizottság, de úgy vélem, hogy fontos az, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagjai nagyon precízen, nagyon pontosan, első kézből tudjanak tájékozódni ezekről az ügyekről.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy lezárhatjuk-e ezt a napirendet azzal, hogy tudomásul vesszük államtitkár úr tájékoztatóját az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak 2009-2010. évi akcióterveiről. Aki a tájékoztatót tudomásul veszi, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 16 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 12 nemmel akkor tudomásul vettük. Azt javaslom a bizottságnak, hogy akkor félévente tekintsük át ezeket a kérdéseket.
Az 1. napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen államtitkár úrnak a részvételt.
Szeretettel köszöntjük a bizottság új tagját, Molnár Gyula képviselő urat, polgármester urat. Jó munkát kívánunk neki itt az önkormányzati bizottságban!
Áttérnénk a 2. napirendi pontra, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/6688. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerülne sor.
Köszöntöm a napirendhez megjelent dr. Papp Imre szakállamtitkár urat és Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető asszonyt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Szeretném megkérdezni, hogy van-e önöknek ajánlása, illetve a bizottság tagjait, hogy kezdhetünk-e szavazni. (Nincs jelzés.) Akkor a szavazásra kerül a sor.
Az ajánlás 1. pontjában dr. Nyitrai Zsolt képviselő úr javaslatáról kérdezem a tárca álláspontját, illetve nem tudom, kormányálláspontot tud-e mondani államtitkár úr.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, kormányálláspontot közlök. Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor az 1. ajánlási pontot a kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
A 2. pontban dr. Bóka István képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 3. pontban dr. Szabó Éva és képviselőtársai javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 4. pontban Gy. Németh Erzsébet javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Az 5. pontban dr. Szabó Éva és képviselőtársai javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 16 igennel támogatja..
A 7. pontban dr. Nyitrai Zsolt képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 8. pontban szintén dr. Nyitrai Zsolt képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 9. pontban dr. Szabó Éva és képviselőtársai javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 16 igennel támogatja.
A 10. pontban dr. Szabó Éva és képviselőtársai javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 16 igennel támogatja.
A 11. pontban dr. Magyar Bálint képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 16 igennel támogatja.
A 12. pontban dr. Szabó Éva és képviselőtársai javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 13. pontban dr. Kovács Zoltán képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 14. pontban dr. Kovács képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 15. pontban dr. Szabó Éva és képviselőtársai javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 16 igennel támogatja. Köszönöm szépen.
Ha jól látom, szavaztunk mindenről. Köszönöm szépen. Akkor ezt a napirendi pontot lezárom.
Következik a 3. napirendi pontunk, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/6769. számon. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Szintén Papp szakállamtitkár és Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető asszony mondja a kormány álláspontját. Mehetünk, van ajánlásuk, ugye? (Dr. Papp Imre: Igen.) A bizottság tagjai, szavazhatunk? (Közbeszólás: Igen.) Akkor kezdjük!
Az 1. pontban Tóth András képviselő úr javaslatáról szavazunk, amely összefügg a 3. ponttal. Kérdezem: tárca- vagy kormányálláspont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem. Köszönöm.
A 2. pontban szintén Tóth András képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem. Ez összefüggött a 4. ponttal, és ha jól nézem, akkor nincs is több, amiről szavaznunk kellett. Ezt a napirendi pontot akkor lezárom. Köszönöm szépen a megjelenést és a segítséget.
Következik a 4. napirendi pontunk, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/6645. szám alatt. Itt is a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm a napirendhez megjelent dr. Horváth István főosztályvezető-helyettes urat, dr. Horváth Beatrix főosztályvezető-helyettest és dr. Raffay Bálint szakmai tanácsadót. Remélem, jól mondtam a neveket. Ajánlásuk van? (Dr. Horváth István: Igen.) Akkor kezdjük is a szavazást.
Az ajánlás 8. oldalán a 11. pontban Gy. Németh Erzsébet javaslata. Kérdezem a tárca vagy a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 16 igennel támogatja.
Ha másnak nincs, akkor ebben az ajánlásban többet nem találtunk, ami a bizottság feladatkörébe tartozik. Kérdezem, hogy bárki bármelyik módosító javaslatról kíván-e még szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a segítséget és a megjelenést.
Következik az 5. napirendi pontunk, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/6752. szám alapján. Itt is a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm az Oktatási és Kulturális Minisztériumból Klész Tibor titkárságvezető urat.
DR. MÁTYUS MIHÁLY főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, elnök asszony. Kezét csókolom! Jó napot kívánok! Mátyus Mihály főosztályvezető vagyok a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból.
ELNÖK: Én kérek elnézést. Ajánlása van, ugye, kezdhetünk? (Dr. Mátyus Mihály: Igen.) Akkor az ajánlás 2. oldalán az ajánlás 2. pontjáról kérem szépen a tárca véleményét. Vagy kormányvélemény?
DR. MÁTYUS MIHÁLY főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Előzetes kormányálláspont.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a 2. pontban Kuzma képviselő úr javaslatát a kormány előzetes álláspontja alapján nem támogatja. Ez összefügg a 7. ponttal. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) Sima nem.
A 6. pontban Cseresnyés Péter és képviselőtársainak javaslatáról kérdezem a véleményt.
DR. MÁTYUS MIHÁLY főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 8. pontban dr. Lamperth Mónika és képviselőtársainak javaslata. Kormány?
DR. MÁTYUS MIHÁLY főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 10. pontban szintén Kuzma képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. MÁTYUS MIHÁLY főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
Ha bárki más nem akar egyetlen egy pontról sem szavaztatni, akkor a napirendet lezárom. Köszönöm szépen a megjelenést és a segítséget.
Megyünk tovább, a 6. napirendi pont egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/6647. szám alapján, itt is a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm a napirendi ponthoz megjelent dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettest és dr. Bánsági Györgyi szakmai főtanácsadót a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból. Kérdezem, hogy van-e önöknél ajánlás? (Dr. Lakatos Hedvig: Igen.) Kezdhetünk akkor. Köszönöm szépen.
Az ajánlás 1. pontjában Béki Gabriella és képviselőtársai javaslatáról kérdezem a véleményt. Tárca- vagy kormányálláspont lesz?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot van módom képviselni. Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Sima pont.
A 2. pontban Czomba képviselő úr és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 3. pontban dr. Szabó Éva és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 4. pontban Béki Gabriella és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
Az 5. pontban dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi és Török Zsolt képviselő javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, sima nem.
A 6. pontban Nagy László képviselő úr javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Nincs jelzés.) Egyharmada sem támogatja.
A 7. pontban Vidorné Szabó Györgyi javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 8. pontban Vidorné Szabó Györgyi és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 9. pontban Soltész Miklós és Bernáth Ildikó javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 10. pontban Vidorné Szabó Györgyi és képviselőtársa javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 16 igennel támogatja.
A 11. pontban Szabó Éva és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Nincs jelzés.) Egyharmada sem.
A 12. pontban Czomba képviselő úr és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 13. pontban Czomba képviselő úr és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 14. pontban Soltész Miklós és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Pontatlan a megfogalmazás. Tehát a cél, a szakmai szándék maximálisan támogatható, ebben a formájában viszont az apró pontatlansága miatt nem támogatjuk. Valószínűleg ugyanebben a témában készül egy bizottsági módosító indítvány ugyanezzel a szakmai tartalommal, amely konkretizálja. De ezt nem támogatjuk most.
ELNÖK: Tehát a tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 15. pontban Soltész Miklós képviselő úr és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 16. pontban Soltész Miklós képviselő úr és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 17. pontban Soltész Miklós képviselő úr és képviselőtársai javaslata. A tárca?
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) 26 igen, a bizottság támogatja.
A 18. pontban Soltész Miklós képviselő úr és Bernáth Ildikó képviselő asszony javaslata.
DR. LAKATOS HEDVIG főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) 18, a bizottság támogatja.
Ha jól nézzük, akkor nincs több, ami a mi bizottságunk feladatkörébe tartozik. Kérdezem, hogy bárki kíván-e bármilyen indítványról szavaztatni még. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom. Köszönöm a megjelenést.
A 7. napirendi pontunkra térünk át, az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/6687. szám alapján.
Köszöntöm a napirendi ponthoz megérkezett Barna Péter főosztályvezető urat a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumból. Van ajánlása önnek is, ugye, és kezdhetünk akkor?
BARNA PÉTER főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Van, és tárcaálláspontot tudok képviselni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 1. pontban dr. Orosz Sándor és képviselőtársainak javaslatáról kérdezem a tárca véleményét.
BARNA PÉTER főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ez összefügg a 3. módosító indítvánnyal is. Kérdezem a bizottságot. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Parancsoljon, alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy ez gyakorlatilag szűkítettebb tartalmú, mint a 2. pont. Csak azért kérdezem, hogy a 2. pontot támogatják?
BARNA PÉTER főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Igen, valóban, a másik, ugyanezt a szabályozási célt pontosabban megvalósító 2. és 4. pontban tárgyaltat támogatni fogjuk.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor az 1. pontot nem támogatja a tárca. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 2. pontban Gazda László és Kiss Ferenc képviselők javaslatát akkor a tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Ez összefüggött a 4. ponttal.
Nincs is több szavaznivalónk, illetve van ehhez a napirendi pontunkhoz egy bizottsági módosító javaslat, amit a gazdasági bizottság jegyez. Ezt szintén megkapták képviselőtársaim. Kérdezem főosztályvezető urat. Önnél is van egy ilyen bizottsági módosító, ugye?
BARNA PÉTER főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Igen, most kaptam meg.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor kérdezem először a képviselőket, hogy van-e ehhez a bizottsági módosítóhoz megjegyzés. Kicsit várok, amíg megtalálják a papírokat. (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e bárki ehhez a bizottsági módosítóhoz hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor a tárca álláspontját kérdezném.
BARNA PÉTER főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Szakértői előzetes álláspontot tudok mondani, hiszen most kaptuk meg. Vélhetően támogatni fogja a tárca ezt az álláspontot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a gazdasági bizottság módosító indítványát a bizottság támogatja-e. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 16 igen. Köszönöm szépen.
Ha ehhez a napirendi ponthoz más szavaznivalónk nincs, akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a megjelenést és a segítséget.
Áttérünk a 8. napirendi pontunkra, az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatra a T/6767. szám alapján. Itt is a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm a Miniszterelnöki Hivataltól Szittner Károly titkárságvezető urat. Önnek is van ajánlása, és akkor kezdhetünk.
Az ajánlás 3. oldalán a 2. pontban Nyitrai Zsolt és Molnár Béla képviselő urak javaslatáról szeretném kérdezni a tárca álláspontját.
SZITTNER KÁROLY titkárságvezető (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, hogy mondta elnök asszony, valóban tárcaálláspontot tudok csak képviselni, a kormány még nem tárgyalta. Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 6. oldalon a 9. pontról, szintén Nyitrai és Molnár képviselő urak javaslatáról kérdezem a tárca álláspontját.
SZITTNER KÁROLY titkárságvezető (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 11. oldalon a 20. módosító javaslat Márfai képviselő úr javaslata. Kérdezem a tárca álláspontját.
SZITTNER KÁROLY titkárságvezető (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 16 igennel támogatja.
A 14. oldalon a 24. pont, dr. Nyitrai Zsolt és Molnár Béla képviselő urak javaslata. A tárca?
SZITTNER KÁROLY titkárságvezető (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 62. pontra fogunk áttérni a 34. oldalon. Dr. Nyitrai Zsolt és Molnár Béla képviselő urak javaslata. A tárca?
SZITTNER KÁROLY titkárságvezető (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
Nekem nincs több bejelölve, ami a mi feladatkörünkbe tartozik. Kérdezem, hogy bárki kíván-e bármelyik módosító javaslatról még szavaztatni. (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a segítséget és a megjelenést.
Áttérnénk a 9. napirendi pontra, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat a T/6573. szám alapján, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm a Pénzügyminisztérium részéről a napirendhez megjelent dr. Aradi Zsolt főosztályvezető urat.
ADORJÁN RICHÁRD osztályvezető (Pénzügyminisztérium): A főosztályvezető úr nem tudott eljönni.
ELNÖK: Elnézést, akkor egy nevet kérnénk.
ADORJÁN RICHÁRD osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Adorján Richárd vagyok.
ELNÖK: És?
HETEI TIBOR tanácsos (Pénzügyminisztérium): Hetei Tibor.
ELNÖK: Ajánlásuk van, akkor kezdhetünk. Az ajánlás 1. pontjában dr. Bőhm András képviselő úr javaslata, ez összefügg a 8. ponttal. Kérdezem a tárca- vagy kormányálláspontot.
ADORJÁN RICHÁRD osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk. Előzetesen egyeztetett kormányálláspont.
ELNÖK: Előzetesen egyeztetett kormányálláspontot hallunk akkor. Tehát ez egy támogató javaslat. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 2. pontban szintén dr. Bőhm András képviselő úr javaslatáról kérdezem a véleményt.
ADORJÁN RICHÁRD osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 3. pontban Domokos László képviselő úr javaslata.
ADORJÁN RICHÁRD osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Sima nem.
A 4. pontban Bőhm András képviselő úr javaslata.
ADORJÁN RICHÁRD osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 9. pontra megyünk a 6. oldalon. A 9. pontban Tatai-Tóth András képviselő úr javaslata. A tárca?
ADORJÁN RICHÁRD osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Nincs jelzés.) Egyharmada sem támogatja. Ez összefüggött a 11. ponttal.
A 10. pontban dr. Magyar Bálint képviselő úr javaslata összefügg a 12. ponttal. A tárca?
ADORJÁN RICHÁRD osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Több nem volt ebben a javaslatcsomagban. Kérdezem, hogy bárki kíván-e bármelyik módosító indítványról szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a megjelenést.
Akkor veszünk egy nagy levegőt, áttérnénk a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatra a T/6571. számon, új, illetve átdolgozott változat a T/6380. szám helyett. Itt a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm a napirendi ponthoz megjelent Varga Sándor főosztályvezető urat és Rozsi Éva Judit főosztályvezető-helyettes asszonyt a Pénzügyminisztériumból.
Szeretném a bizottság tagjait tájékoztatni, hogy a költségvetési kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalásához egy viszonylag vastag bizottsági módosítójavaslat-csomagot osztottunk ki, és hogy ez könnyebben értelmezhető legyen, a Pénzügyminisztériumból Varga úrék voltak olyan kedvesek, hogy egy összesítést is készítettek a számunkra. Azt gondolom, hogy tartsunk egy háromperces olvasási szünetet, ha a bizottság tagjai úgy gondolják, hogy ezt átnézik. Megnyitom a vitát, persze, csak a technikai dolgokat próbáltuk először összeszedni. Azt javaslom, hogy kettő perc szünet legyen, és akkor kettő perc múlva kezdünk. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkánkat. Arra szeretném kérni főosztályvezető urat, hogy néhány szóban ismertesse a bizottsági módosítót, mert azt gondolom, hogy elég vaskosra sikerült, illetve elég sok tétel módosítása szerepel a bizottsági módosító javaslatban, hogy néhány szóval ezt foglalja össze. Köszönöm szépen.
Dr. Varga Sándor főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) bevezetője
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Négy részre bontanám a mondandónkat, de nagyon röviden. Az első a főszámok, inkább hogy a főszámok mögött mik vannak, a második a közoktatási hatás, a harmadik a szociális ellátási hatás, a negyedik pedig a kistérségi hatás.
A főszámokból azt látják, hogy 21 milliárd 279 millió forint fordul át most ennek az önkormányzati csomagnak a hatására. Ezen belül 7,6 milliárd forint szabadult fel a mutatószám-felmérés eredményeként, 5 milliárd forint jött át az elsőkörös szavazáskor az általános tartalékból, és szintén öt egész valamennyi milliárd forint jött be az önkormányzati szférába a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséből. Az ózdi martinsalak meg még más tételek, amik itt föl vannak sorolva, előirányzati csökkentése révén is még teremtődik forrás az önkormányzati normatívák és mások emelésére, tehát így jött össze a 21,3. A mutatószám-növekmény is elvitt 3,6 milliárd forintot, tehát egyfelől fölszabadult, a másik oldalon elvitt, de e mögött is lényegében - majd később említem - a kistérségi társulás van.
Nagyobb tételeket kiemelve: a közoktatási normatíva emelése, szociális intézményi emelés. Külön talán hadd szóljak a sportnormatíva sorsáról, amelyet úgy lát a kormány, hogy most nem indokolt ilyen összegben azon a célon hagyni, hanem 1,5 milliárd forint marad lényegében sportcélra általános támogatásként, diáksport-támogatásként, illetve egyedi felújítási keretként, és 3,5 milliárd forint a bérpolitikai intézkedésekre kerül átcsoportosításra annak érdekében, hogy a most folyó bértárgyalások eredményeként, ha majd adódik megállapodás, akkor az önkormányzati szférában is erre legyen elegendő forrás.
Ebben a táblában - még a főtáblából vagy ebből a levezető táblából - a jövedelemkülönbség-mérséklést hadd emeljem ki, tudniillik a tartalékból átcsoportosított összeg korrekciójaként 4,7 milliárd forint marad a leghátrányosabb forráshiányos vagy jövedelemhiányos települések támogatására.
A közoktatásról néhány szót. Tulajdonképpen összefügg a mondandóm azokkal a számokkal, amelyeket önök látnak, hiszen a mutatószám-felmérés eredményeként fölszabadult 4,6 milliárd forint. Ebből fölemésztett a közoktatás területén a kistérségi társulás mutatószám-növekménye 2 milliárd forintot, így a közoktatásban maradt ebből a körből 2,6 milliárd. A teljesítménymotivációs alapból 1,6 milliárd forintot igénybe véve, illetve a megyei közalapítványból 350 milliót igénybe véve maradt ebben a körben fölosztható forrás 4,5 milliárd forint, aminek a döntő része az alapnormatíva vagy közoktatási teljesítménymutatóra jutó normatíva emelését szolgálja. 90 ezer forinttal emelkedik. Tudjuk, hogy a beterjesztett törvényjavaslatban 2 millió 550 volt, így röviden fogalmazva a Veres János módosítócsomag hatására a 13. havi kivétele ürügyén lecsökkent 2 millió 450-re, és ez most 90 ezer forinttal szinte visszamegy az eredetire, magyarul azt gondoljuk, hogy segít a közoktatás feltételeinek javításán.
Ezen túl a korai fejlesztésnél, valamint a fejlesztő felkészítésnél van 600 millió forint tartalékolva arra az ügyre, ami az országgyűlési vitában nagy port vert föl. Szakértői vizsgálatok eredményeként úgy látjuk, hogy a napi számbavétele a korai fejlesztésnek túl szigorúra sikeredett, visszatértünk a vonatkozó jogszabályban szereplő heti számbavételére az így ellátottaknak, viszont ennek a felmérése most nincs meg, félre kell rá tenni 600 millió forintot, erre tartalékoltunk, meg a legsúlyosabb, leghátrányosabb helyzetű tanulók, az úgynevezett SMI-sek normatívaemelésére 250 millió forint fordítódott.
A szociális ellátásban is hadd emeljek ki pár tételt. Ott a mutatószám-felmérés 1,8 milliárdot szabadított föl, a kistérségi társulás szociális mutatószámainak növekménye elvitt 1,1 milliárd forintot, így a normatívaemelésre 666 millió forint maradt. Úgy látjuk, hogy a szociális normatívák így is egy normális szintre, az előző évinek átlagosan 98-99 százalékára vissza tudtak jönni.
Kistérségi társulás. Összességében, ha az önöknek átadott tábla végét megtekintjük, a 21 milliárdot, oda lehetett volna írni még egy számot, hogy ebből kistérség összesen 6,1 milliárd forint. Tehát magyarul a kistérségi társulások támogatására a Veres János módosítócsomag által kialakított helyzethez képest 6,1 milliárd forint a növekmény, ebből 3 milliárd forintot elvittek a mutatószám-növekmények, 3,1 milliárd forint viszont a kistérségi normatíváknál mind az általános, mind a közoktatási, mind a szociális, mind a belső ellenőrzési és még a mozgókönyvtári normatíva emelésére fordítódik.
Több mindent és hosszan lehetne még sorolni: hogy a mozgókönyvtárnál enyhül a feltétel a kistérségben, hogy beszámít az is, ha közművelődésre alkalmazzák vagy veszik igénybe a mozgókönyvtárat, vagy éppen a Bóka úr által nagyon hosszasan vitatott közoktatási feltételrendszer-szigorítás a kistérségi támogatásokon belül. Úgy látja a kormány, hogy valóban nem indokolt sújtani a már megalakult társulásokat, ennélfogva az kerül bele a törvénybe, kerülne bele, aminek hatására a 2009. január 1-jétől belépőkre vonatkoznak ezek a szigorú szabályok. Hosszas szakmai vitákat követően alakult ki ez az álláspont.
Jó néhány pontosítás még szerepel a csomagban. Ha van kérdés, akkor természetesen válaszolunk, és itt hadd emeljem ki, hogy önkormányzati minisztériumi kollegák is itt vannak, csak szerényen nem ültek ide mellénk.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Tisztelt Bizottság! Még kettő darab bizottsági módosító javaslat van önök előtt, amit a bizottságnak kellene beadni. Az egyik, hogy a központi képzőhelyek nem rendelkeznek OM azonosítóval, ezt a kérdést rendezi, illetve a másik pedig a belterületi közutak burkolat-felújításának támogatásával kapcsolatban egy pontosító kapcsolódó módosító javaslat. Azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy egyben tárgyaljuk a nagyon vastag ajánlást és a három bizottsági módosító javaslatot, azok alapján azt gondolom, hogy segítséget jelenthetett itt mindenkinek, amit főosztályvezető úr elmondott.
Akkor a vitát megnyitom. A bizottság tagjaié a szó. (Tasó László jelentkezik.) Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Tisztelt Jelenlévők! Nagyon nagy probléma, hogy egy pici ideig lehetett csak örülni Magyarországon annak, hogy végre az Országgyűlés belátja azt, hogy ha nem ad külön támogatást a kistelepüléseknek vagy egyáltalán Magyarország településeinek a tömegsport életben tartására, akkor elsorvad és vége lesz. Örültem annak, hogy 371 igennel az Országgyűlés megszavazta, mondjuk úgy, hogy azt a sportnormatívát, amelynek segítségével 500 forint/fő támogatás érkezett volna sportcélú feladatok ellátására minden településen Magyarországon.
Azokon a helyeken, nagyvárosokban, ahol korábban közösségi pénzekből megépültek a sportlétesítmények többek között, illetve elindultak útjukra nagy egyesületek, azoknál talán könnyebben át lehet vészelni az ínséges időket. De ahol nincs erre lehetőség, vagy nem alakult ki teljesen a kultúrája, az intézményi háttere, ott óriási segítséget jelentett volna, hogy ez a normatíva megmaradjon. Örültem annak, hogy az Országgyűlésben először a sporttal kapcsolatban ilyen egyhangú vélemény alakult ki, és most szörnyülködve látom azt, hogy 500 forint helyett 75 forint/fős javaslat szerepel. Már most mondom, hogy 5 milliárd forintról van szó országos szinten, és 5 milliárd forint elvételére bizonyára van lehetőség mondjuk a Miniszterelnöki Hivatal keretéből. Kérem a bizottság tagjait, hogy e nélkül támogassák, tehát hagyják meg az 500 forint/fő támogatás lehetőségét, és ha még kell hozzá 5 milliárd forint, pontosabban most csak 3,5 környékén, hiszen 1,5 majdcsak megmarad, akkor azt teremtsük elő egy módosító javaslattal a Miniszterelnöki Hivatal keretéből.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. A tervezett bizottsági módosító indítványról, tehát ebből a nagy csomagból szeretnék kérdezni. Itt van két tétel, a 46-os alatt a 23-as, ez a bérpolitikai intézkedések támogatása, 22,4 milliárdról ez fölmegy 25,9 milliárd forintra. Ez miért történik meg, miért van ekkora eltérés a 22,4 milliárdhoz, tehát az eredeti előirányzathoz képest, illetve milyen bérpolitikai intézkedések támogatására szolgál ez a keret? Mindjárt alatta található a sportlétesítmények felújításának a támogatása, összesen 250 millió forint/éves előirányzat. Ez támogatásként van aposztrofálva. Az önkormányzati miniszter kap felhatalmazást, hogy ennek a részletes szabályait rendeletben... Nem tudom, pályázati rendszerben lesz szétosztva? Én nagyon támogatok mindenfajta sportcélú kiadást, csak hogy ha a 250 milliót megyei szintre leosztom, akkor az olyan 10 millió forint/megye. Ilyen volumenű előirányzatokat vagy pályázatok egyáltalán érdemes kiírni? Vagy miért került bele? Akkor miért nem tesszük bele valamilyen módon ezt a normatívába, és osszuk szét mindenki számára, vagy valamilyen mutatószám alapján? Országos szinten egy 250 millió forintos... Ebben igazságos döntést nem lehet hozni. Sportegyesület meg sportlétesítmény mindenhol van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor főosztályvezető úrnak adom meg a szót.
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tulajdonképpen összefügg Tasó képviselő úr meg Bóka képviselő úr kérdése, tudniillik valóban a sportnormatívára átszavazott vagy beszavazott összeg átcsoportosításra került a bérpolitikára. Oka, ahogy említettem, hogy most folynak a bértárgyalások, és mind a központi körben, mind az önkormányzati körben szerepeltettünk, meg most még egy kicsivel nagyobb összeggel itt szerepeltetünk tételt arra az esetre, hogy ha valamiféle megállapodás tud történni, ennek a forrását próbálja így ezáltal megteremteni a módosítócsomag része. Nagyon szeretném kérni képviselő urat, hogy ennél többet hadd ne mondjak most, hiszen folynak a tárgyalások több irányban, talán most nem volna ildomos a kormány részéről ennél többet mondani.
A sportlétesítmények felújításának támogatása, azt gondoljuk, hogy a semminél több, elindul valami legalább ezen a területen is, és aztán később, ha a gazdaság helyzete engedi, akkor mind ez, mind akár a 75 forintos vagy a diáksportra átcsoportosított összeg is tud növekedni. Valami elindul újra.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy hozzákezdhetünk-e a szavazáshoz. (Dr. Bóka István: Változatlanul nem értem.) Kér újra szót, Bóka úr? Parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Én ezt elfogadom, hogy a semminél több, de 250 milliós országos pályázat, tárcaközi egyeztetés, kiírás, a rendelet megszületik, egy csomóan pályáznak, a pályázati költség több lesz majdnem, mint a rendelkezésre álló keretösszeg. Lehet, hogy sokkal egyszerűbb lenne, ha ezt a 250 millió forintot a sportnormatívára, tehát a lakosságszám arányában visszaosztanánk. Nem akarom elvenni az önkormányzatoktól, meg tényleg nagyon fontos a cél, csak megint azt látom, hogy 250 milliót kiadunk, és körülbelül abból 200 millió el fog menni, mert foglalkoznak vele önkormányzatok, sportegyesületek, a minisztérium maga, tehát egy csomó macera lesz, míg ha ezt az összeget odaadnánk normatívában, mindenki eldönti, hogy mit csináljon vele vagy mire használja.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem az időhúzás céljából. Erre volt már egy korábbi példa, a táboroztatásra volt körülbelül ekkora nagyságrend egyszer az ISM-ben, és ilyen minimális nagyságrendek kerültek ki táboroztatásra, amit visszaküldtek a táboroztatók. Ez körülbelül ugyanezt a helyzetet fogja eredményezni, ilyen szempontból igaza van Bóka képviselő úrnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr, parancsoljon, ha kíván még válaszolni.
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Megkérném a kolleganőmet az Önkormányzati Minisztériumból, Szittáné Bilanics Erzsébet főosztályvezető-helyettes asszonyt.
ELNÖK: Parancsoljon, főosztályvezető-helyettes asszony!
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Csak néhány mondatot szeretnék mondani ahhoz, amit képviselő úr fölvetett. Igen, mi sem tartjuk soknak ezt a 250 millió forintot, de van néhány pályázatunk, ami szintén úgy indult, hogy viszonylag alacsony összegről. Tény, hogy sok munka van vele, viszont egy azért fontos, hogy itt felújításról van szó, és sokszor, amikor nagyobb pályázatok vannak, ott általában fejlesztésekre kell pályázni.
A másik, hogy a kis önkormányzatokat így tudjuk segíteni, hiszen nekik kevés összeg is viszonylag sokat jelent abban, hogy egyáltalán működtetni tudják a sportlétesítményüket, nyilván ez a jogcím erre szolgálna. Azt, hogy plusz feladat van, természetesen vállaljuk, ha az önkormányzatokat érinti ez, és pályázat útján, sajnos máshogy ezt nem tudjuk megoldani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kielégítő volt a válasz, Bóka úr, vagy folytassuk még a vitát? (Dr. Bóka István: Szerintem nem érdemes vitatkozni róla.) Nem érdemes, rendben van.
Akkor szeretném kérdezni a bizottságot, nekikezdhetünk-e a szavazásnak. A bizottság titkára készített számunkra egy javaslatot, ezt egy külön egyoldalas papíron megkapták a képviselőtársaim. Az első csoportba azok a kapcsolódó módosító javaslatok kerültek, amelyekkel az előterjesztő egyetért. Az lenne a javaslatom, hogy erről csomagban szavazzunk, kivéve, ha bárki kér erről külön szavazást. A második csoportba azok a kapcsolódó módosító javaslatok kerültek, amelyekkel az előterjesztő nem ért egyet. Az a javaslatom, hogy itt is csomagban szavazzunk. Természetesen, ha bárki bármelyiket kéri, akkor külön szavazunk róla. A harmadik csomagba azok a kapcsolódó módosító javaslatok kerültek, amelyeket valamelyik bizottsági tagunk nyújtott be, és az előterjesztő nem ért vele egyet. Itt azt javaslom, hogy mindegyikről külön szavazzunk. Ez a szavazási technika elfogadható-e a bizottság számára? Bárkinek van-e ellenvetése ezzel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor azt javaslom, hogy eszerint kezdjünk el szavazni. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Kérném, hogy a kormány által támogatott csomagból, tehát az egyesből szavazzunk külön a 236/1-esről.
ELNÖK: Nógrádi képviselő úr javaslatáról. Rendben. Más valaki az első csoportból kér-e külön szavazást? (Jelentkezésre:) Geberle képviselő asszony?
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Én az előterjesztő által egyetértésként jelzettekben a 46/1-esről kérnék külön szavazást.
ELNÖK: Köszönöm. Még az egyes csomagból, tehát amivel az előterjesztő egyetért, abból valaki kér-e külön szavazást? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor azt javaslom, hogy erről az egyes csomagról szavazzunk először egyben, a 9/1-esről, a 9/4-esről, a 17/1-esről, a 215/1-esről, 221/1-esről, a 233/4-esről és 5-ösről. Aki ezekkel a kapcsolódó módosító indítványokkal egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 16 igen, a bizottság az első csoportban lévő kapcsolódó módosító indítványokat támogatja.
Akkor, amiket külön szavazásra kértek a képviselők, először Geberle képviselő asszony javaslatánál a 46/1-esről szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, a bizottság támogatja-e. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 14 nem. Így a bizottság ezt a módosító indítványt nem támogatta.
A 236/1-es módosító indítványról, Nógrádi képviselő úr javaslatáról Kovács alelnök úr javaslatára külön szavazunk. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Mennénk át akkor a kettes csomagra. Itt az előterjesztő nem ért egyet ezekkel a kapcsolódó módosító indítványokkal. Kérdezem, hogy ki az, aki külön szavazást kér bármelyikről. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A 22/1-ről, a 202/1-ről, 227/10., 11.,12., ezekről kérnék külön szavazást.
ELNÖK: Tehát akkor, alelnök úr, szeretném még egyszer tisztázni. 22/1., 202/1., 227/10., 11., 12., ezekről kér külön szavazást.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy az előterjesztő által nem támogatott csomagból a következő módosító indítványokról szavazzunk. Ezeket sorolom: 21/5., 22/3., 4., 5., 42/1-8., 45/3., 65/1., 2., 67/1., 2,. 75/1., 2., 75/4., 80/1., 2., 81/1., 2., 3., 134/1., 2., 136/1., 139/1., 148/2-5., 152/16., 152/20., 203/2., 207/1., 227/2., 3., 4., 231/2. módosító indítványokról szavaznánk. Ezekkel az előterjesztő nem ért egyet. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a bizottság támogatja-e. (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Külön szavazást kért alelnök úr a 22/1-esről, akkor először ezt teszem fel szavazásra. Az előterjesztő nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Következik a 202/1. Az előterjesztő nem ért vele egyet. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Következik a 227/10. A bizottság támogatja-e? Az előterjesztő nem ért vele egyet. (Szavazás.) A bizottság sem ért vele egyet.
Következik a 227/11. Az előterjesztő nem ért vele egyet. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem ért vele egyet.
Következik a 227/12. Az előterjesztő nem ért vele egyet. A bizottság egyetért-e vele? (Szavazás.) A bizottság sem ért vele egyet.
Akkor a kettes csoportba tartozó módosító indítványokról mindről szavaztunk. Volt-e valami tévedés, észlelt-e valaki valamit, hogy kihagytam? (Nincs jelzés.)
Áttérünk a hármas csoportra, amit a bizottság valamelyik tagja nyújtott be, és az előterjesztő nem ért vele egyet.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a 2/1-es javaslattal, Gy. Németh Erzsébet javaslatával egyetért-e. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.
A 21/4-est, Lamperth Mónika és képviselőtársai javaslatát az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
68/1., Bebes képviselő úr javaslatával az előterjesztő nem ért egyet. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem ért vele egyet.
68/2., Bebes képviselő úr javaslatával az előterjesztő nem ért egyet. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem ért vele egyet.
68/3., szintén Bebes képviselő úr javaslata. A bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. (Geberle Erzsébet távozik az ülésről.)
75/3., szintén Bebes képviselő úr javaslata. Az előterjesztő nem ért vele egyet. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem ért vele egyet.
151/4., dr. Ódor képviselő úr javaslata. Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
152/1., Kósa képviselő úr javaslata. Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
152/3., Ódor képviselő úr javaslata. Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
152/10., Bebes képviselő úr javaslatát az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
152/21., Kósa képviselő úr javaslata. Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
152/22., Kósa képviselő úr javaslata. Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
152/23., Kósa képviselő úr javaslata. Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
160/1., Bebes képviselő úr javaslata, az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
216/1., Ecsődi képviselő úr javaslatát az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
231/5., Kovács képviselő úr és Bóka képviselő úr javaslata. Az előterjesztő nem támogatja. Megállok. Bóka úr, kíván szólni? (Dr. Bóka István: Nem, ez nagyon jó módosító indítvány.) Nagyon jó módosító indítvány, de nem kíván Bóka úr szólni. Köszönöm. Tehát akkor az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
231/6., Nógrádi képviselő úr javaslata. Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
233/6., dr. Kovács képviselő úr és dr. Bóka képviselő úr javaslata. Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Kérdezem, hogy erről a lapról mindenről szavaztunk-e, valaki kíván-e bármiről szavaztatni még. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor áttérnénk a három darab, bizottság által benyújtandó módosító javaslatra. Tisztelt Bizottság! (Dr. Varga Sándor jelentkezik.) Parancsoljon, főosztályvezető úr!
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Szeretnénk segítséget kérni. Fölfedeztünk két hibát a csomagban. A 4. pontban a települési sportfeladatokat nem kellene aláhúzni, hiszen az bent van. Fordítva mondom, egyszerűbb a dolog. Csak a 75 forintot mint számot kellene aláhúzni, hiszen az az új. Úgy gondolom, a bizottság képviselői vagy a bizottság segítői tudják. Tehát ami be van szavazva, azt nem kellene aláhúzni, csak ami új, és ami az új, az csak a 75, a többi pedig zárójelbe kérjük, hogy kerüljön. Ez volt az egyik. Még visszatérve az előzőhöz, az 500 van zárójelbe.
A körjegyzőségnél pedig a fajlagos összeg aláhúzott részénél a 20 ezer forint/körjegyzőségnél a körjegyzőség helyett a települést javasoljuk, az értelme ennek van, hogy a hat településen túliak településenként 20 ezer forinthoz jutnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Remélem, hogy nincs több hiba benne. Alelnök úrral konzultálva itt azt a javaslatot tenném a tisztelt bizottságnak, hogy ha ezek a javítások egyértelműek és a jegyzőkönyvben rögzítettek, akkor ne kelljen most újragépeltetni ezt az oldalt, ha ezzel a tisztelt bizottság egyetért, de erről fogok majd szavazást kérni, ha alelnök úr is konzultál. Tehát csak arról szeretnék a bizottság tagjaitól szavazást kérni a technikai rendezés érdekében, hogy a 2. oldalon a (4) bekezdésnél c) pont települési sportfeladatok esetében az a rész, hogy fajlagos összeg (500), nincs aláhúzva, csak a 75 van aláhúzva, tehát a forint/fő sincs aláhúzva, csak a 75 mint újonnan megjelent elem van aláhúzva. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki az, aki ezt a technikai módosítást, tehát nem az érdemi döntést, a technikai módosítást elfogadja, hogy ne kelljen újragépeltetnünk. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm.
Ugyanezt szeretném kérni a tisztelt bizottság tagjaitól, hogy az 5. pontban a 3. pont, körjegyzőség működése b) ösztönző hozzájárulás esetén a fajlagos összegnél a 20 ezer forint/körjegyzőség/hó helyett 20 ezer forint/település/hó legyen, ez az új szöveg, tehát ott ezt a technikai javítást eszközölnénk. Persze tudom, hogy ez tartalmi, és ez egy kedvező változtatás, de először csak azt szeretném kérdezni a bizottságtól, ki az, aki egyetért, hogy ezt a technikai módosítást az anyagban végrehajtsuk. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Akkor áttérnénk az érdemi döntésre. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Parancsoljon, alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A főosztályvezető úr által a táblázatnak tulajdonképpen a magyarra fordítása ez, ami itt ebben a javaslatban szerepel, a költségvetési törvénybe való beillesztése. Ez az ellenzék módosító javaslataihoz képest rendkívül csekély többletet tartalmaz összességében, amit egyébként a korábbi módosító indítványukban az ellenzéki képviselők megfogalmaztak. De azt sem szeretnénk, ha ez a csekély többlet sem jutna el az önkormányzati szférához, ezért mivel úgy tűnik, hogy a kormánypárti többség nem tudja ezt önmagában átvinni, ezért néhányan közülünk azért, hogy szavazható legyen az önkormányzatok érdekében a bizottsági módosító javaslat, mi benyújthatóvá tesszük. Ezt szeretném elmondani. De ez a mi igényeinket, amit szerettünk volna elérni a költségvetés során, messzemenőkig nem elégíti ki, de egy picivel többet jelent, mint ami az eredeti, illetve a korábbi számokban megfogalmazódott, ezért ilyen módon tudjuk támogatni, mert minden fillérre szüksége van az önkormányzatoknak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Akkor kérdezem, hogy a legtöbb tételt tartalmazó vaskosabb bizottsági módosító javaslatról tudjunk-e szavazni. Ha igen, akkor kérdezem, hogy ki az, aki támogatja, hogy a bizottsági módosító indítványt benyújtsuk a tisztelt Ház elé. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 20 igennel a bizottsági módosító indítványt a bizottság benyújtja a tisztelt Ház elé.
Kettő darab bizottsági módosító javaslatunk van még ehhez a napirendi ponthoz. Az egyik, amint már említettem, a települési belterületi közutak korszerűsítésének támogatására szóló 8 milliárd forintos előirányzat felhasználásának pontosítása. Kérdezem a tisztelt bizottságot, a bizottság támogatja-e. Elnézést, nem kérdeztem a kormányt, először a kormányt szeretném kérdezni.
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja, megelőlegeztem. Kérdezem a tisztelt bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A másik bizottsági módosító javaslat a törvényjavaslat 30. § (1) bekezdésének e) pontját módosítja. Kérdezem a kormányt, a kormány támogatja-e.
DR. VARGA SÁNDOR főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.
Kérdezem azt, hogy a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat a T/6571. számon át-, illetve újradolgozott változat a T/6380. szám helyett, ezzel kapcsolatban bármilyen módosító indítványról, kapcsolódó módosító indítványról kíván-e még bárki bármit szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a segítséget a Pénzügyminisztérium és az Önkormányzati Minisztérium vezetőinek, főosztályvezetőjének, főosztályvezető-helyettes asszonyainak.
Tisztelt Bizottság! Szeretnék egy napirendi pontra a tisztelt bizottságnak javaslatot tenni, mégpedig a közigazgatási hivatalokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Mivel ezt a napirendi pontot most szeretném, ha a bizottság napirendre venné, ezért kétharmados többséggel tudjuk ezt napirendre venni. Az előterjesztést a bizottság kollegái most fogják a tisztelt képviselőknek kiosztani. Mielőtt napirendre vennénk, természetesen várok egy kicsit, hogy mindenki el tudja olvasni ezt az anyagot. 2-3 perc szünet. (Rövid szünet.)
Kaptam a jelzést, hogy sikerült mindenkinek elolvasni. Nemcsak a bizottsági önálló indítványt kapták meg képviselőtársaim, hanem az önkormányzati miniszter úr levelét ebben a tárgyban, amit a tájékoztatásunkra küldött a közigazgatási hivatalokat érintő alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban.
Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy ezt a napirendi pontot, ami a közigazgatási hivatalokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági önálló indítványként való benyújtásáról szól, kérem, hogy vegyük most napirendre. Ki az, aki támogatja a napirendre vételt? (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Szeretettel köszöntöm a napirendi ponthoz megjelent Zöld-Nagy Viktóriát az Önkormányzati Minisztérium részéről.
Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, nem kell megindokolni, hogy jó lenne, ha az alkotmánybírósági döntés után kialakult helyzetet az Országgyűlés 2008. december 31-ig rendezni tudná. (Bebes István távozik az ülésről.) Ennek a rendezésnek a megoldási javaslata fekszik a tisztelt bizottság előtt bizottsági önálló indítvány formájában.
Megadom a szót Zöld-Nagy Viktóriának, ha kíván ehhez kiegészítést tenni.
ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm a szót. Egy kiegészítésem van. Az indítvánnyal kapcsolatban kormányálláspontot nem tudok mondani, hiszen a kormánynak nem volt lehetősége ezt megtárgyalni, de egyébként az önkormányzati tárca támogatja az indítványt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó az önálló indítvány benyújtásával kapcsolatban. (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A magunk részéről azért szavaztuk meg a napirendre vételét ennek a javaslatnak, mert úgy gondoljuk, hogy van értelme erről azért szót váltani. Jelen helyzetben a kormány késlekedése miatt oda jutottunk, hogy gyakorlatilag levegőben lógnának a közigazgatási hivatalok. Ezt egy gazdasági bizottsági módosító javaslat valamilyen formában próbálja rendbe tenni, ez a költségvetést megalapozó törvények során beszavazásra került hétfőn.
Ez a javaslat egyébként egy elég furcsa megoldást próbál a közigazgatási hivatalok érdekében létrehozni, mely szerint lesznek közigazgatási hivatalok megyei szinten, amelyek a törvényességi ellenőrzést látják el, és ugyanabban az épületben majd lesz regionális hivatal a folyosó másik felén, amelyik a hatósági feladatokat fogja ellátni mondjuk regionális szinten a jelen helyzetben. Ez a megoldás tulajdonképpen tisztává teszi ezeket a viszonyokat, megpróbálja ezt oly módon szabályozni, hogy ennél egy, hogy mondjam, konformabb megoldást próbál a tisztelt Ház elé vinni. Ebben van még annyi többlet is, hogy a közigazgatási hivatalok vezetői, akik hat évre kerültek kinevezésre, itt a kormány mandátumához igazodik a kinevezésük, illetve bekerülnek a megyei önkormányzatok is az önhikis rendszerbe. Ez ötpárti tárgyalás volt, ahol egyébként nem volt megegyezés a partnerek között vagy a frakciók között.
A megoldást vélhetően vagy itt a bizottságban kell eldönteni vagy majd a parlament döntheti el. Ha a bizottság ezt megszavazza, akkor a parlament dönt végső soron erről a megoldásról. Ha a bizottság nem engedi tovább, akkor a gazdasági bizottság javaslata alapján fognak működni. Tehát az a többek által úgy gondolt megoldás, mely szerint nincsenek regionális közigazgatási hivatalok, téves, ez továbbra is fennáll a rendszerben, tehát lesznek, hiszen a költségvetést megalapozó törvények ennek helyt adtak ilyen formában, csak ez valamivel egyszerűsíti a helyzetet.
Mi azt mondtuk a többpárti tárgyaláson, hogy mint jogi megoldást ezt el tudjuk fogadni, de mint politikai megoldást nem tudjuk garantálni a parlament számára, hogy ez kettőharmaddal át fog menni a parlamenti rostán.
Ennyit szerettem volna elöljáróban elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon világos álláspont volt a bizottság előtt. Hasonlóan gondolom, mint alelnök úr ennek a bizottsági önálló indítványnak a megszavazását, illetve ennek az önálló bizottsági indítványnak a benyújtását. Azt gondolom, hogy ma a bizottság abban a helyzetben van, hogy teremthet arra egy lehetőséget, hogy az Országgyűlés döntsön abban, hogy alkotmányosan, az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően hogyan kívánja működtetni ezeket a közigazgatási hivatalokat.
Azt gondolom, hogy ez a bizottsági önálló indítvány, ami itt a tisztelt képviselők előtt fekszik, törvényesen garantálja a közigazgatási hivatalok működését, működtetését. Egy önkormányzati bizottságnak, illetve az önkormányzati bizottságban helyet foglaló önkormányzati vezetőknek, akik egyben parlamenti képviselők is, azt gondolom, hogy fontos kell hogy legyen, hogy ez a bizottsági önálló indítvány odakerüljön az Országgyűlés asztalára, és az Országgyűlés mondhassa ki erről a döntő szót, a végső szót.
Mindezek alapján szeretném javasolni a bizottságnak, hogy a közigazgatási hivatalokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot támogassa, és hozzuk olyan helyzetbe az Országgyűlést, hogy az Országgyűlés még az idén dönthessen ebben a kérdésben.
Kérdezem a képviselőtársaimat, van-e még bárkinek hozzáfűznivalója. (Jelentkezésre:) Ódor képviselő úré a szó.
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Hogyne volna! Ez az alkupozíció, ami azt mondja, hogy az Ötv. 87. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő lép, helyi önkormányzatok a települési önkormányzat helyébe, ez a mézesmadzag, ami azt gondoljuk, hogy eleve gondot jelentett. 16 évig ez működőképesen működött a kiegészítő állami támogatások kérdésében. Két évig a kormány ezt szűkítően értelmezte, és a saját balfácánsága miatt most mégiscsak visszaállítja ezt a helyzetet, mert ebben az szerepel, amit elnök asszony mondott, hogy a parlamenti képviselők hozzák olyan helyzetbe. Ki is hozott kit milyen helyzetbe? Ha erre gondolunk, akkor a kormány hozott bennünket először olyan helyzetbe, aztán az Alkotmánybíróság jelezte, hogy helytelen, és utána a kormány még egyszer ugyanebbe a helyzetbe hozta az Alkotmánybíróságot, a magyar parlamentet, mindenkit. Tehát szeretném jelezni, hogy ebben a dologban, ami nekünk kvázi gesztusgyakorlás... Gyorsan-gyorsan, a parlamenti rohanó tempót nem tudta volna már másképpen tartani, csak úgy, hogy bizottsági előterjesztés legyen ebben a dologban, akkor mégis ott van a helyzet, hogy mi próbáljuk rendbe tenni azt, amit valakik elrontottak. Nem a Fidesz véleményét mondom, a sajátomat, mielőtt még félreértés lenne; az ötpártiban elmondták a Fidesz véleményét erről.
Szeretném jelezni, hogy azok, akik másodszor is ez év félévekor kormányhatározatban állapították meg a közigazgatási hivatalokat, tudatosan, előre megfontoltan alkotmánysértő dolgokat követtek el. Azok az emberek nem alkalmazták azt, amit az esküjükben mondtak, hogy az alkotmányt és az alkotmányosságot megtartom, mert egyszer már kimondta az Alkotmánybíróság, hogy így kormányrendelettel nem lehet ezt szabályozni, és mégis szabályozták félévkor. Tehát ha itt az ember valamilyen módon vagy valakik beadják a derekukat, és azt mondják, hogy oldjuk ezt meg, akkor itt van ebben a dologban az, hogy ha már kétszer, akkor képesek lennének szerintem harmadszor is alkotmányellenes dolgokat megtenni, akkor is, ha az Alkotmánybíróság december 31-ig a parlamentet szólítja föl. Erről még soha senki nem akart beszélni, de tényszerűen ez így történik meg.
Az 1. §-a ennek a törvényjavaslatnak, ami itt szerepel, egyértelműen kimondja, hogy a "közigazgatási hivatalok illetékessége a főváros és megyék közigazgatási területéhez igazodik". Utána ez a másik mondat számomra egy picit labilis is lehet, vagy csak nem eléggé olvastam még el. "Több megyére, valamint a fővárosra és megyére kiterjedő illetékesség megállapítása esetén az illetékességi terület határa..." a főváros és a megyék közigazgatási területére terjed ki. Akkor minek magyarázzuk itt, hogy lehet ez több megyére is? Ez a kérdés számomra. Tehát ugyanazt csináljuk vissza, mint egyébként tennénk.
Tehát mi azt gondoljuk néhányan - elsősorban megyei önkormányzati vezetők véleményét mondanám -, hogy volt egy olyan állapot, ami megfelelt az alkotmányosságnak, megfelelt a törvényeknek, annak a visszaállítása az, amit mi kérnénk és javasolnánk, amit az illetékességben is meg lehetett volna csinálni. A javaslatunk szerint azt kellene csinálni, hogy visszaállítani a 2007 körüli állapotot - valamikor 2006 második félévében volt ez a változás -, és onnantól kezdve van megyei közigazgatási hivatal, és a megyei közigazgatási hivatalnak a feladatai pedig azok, amik eddig voltak. Egy szűk rétege a parlamentnek, mert nem vagyunk többen csak 19-en, és abból vélhetően egy képviselőtársunk nem ért velünk egyet, a többiek nevében azt kell mégiscsak fölvetnem, hogy lehet, hogy ez megoldja azt a kérdést, amiben a kormány, mondom, többször, nem egyszer hibázott, de úgy gondoljuk, hogy bizonyos értelemben ez "egy kicsit ide, egy kicsit oda", húzunk, eresztünk, és nem azt állítjuk vissza, ami véleményünk szerint működőképes volt.
Nem tudjuk, valószínűleg talán 200 millió forint hangzott el - vagy ha rosszul hallottam, akkor csak kettőt hallottam én, és hetet mondott kormány képviselője -, hogy ez annyival tette olcsóbbá ezt a rendszert. Ezt úgy értelmezik a képviselőtársaim és jómagam is, hogy ez nem az a tétel, amivel egy egész rendszerben indokolni lehet, hogy megpróbáljuk szétbombázni azt, ami eddig működőképes volt.
Mondom, természetesen ez néhány képviselőtársammal kialakított közös véleményünk, ez nem azt jelenti, hogy ha ebben van pártok közötti megegyezés, akkor nem lehet ezt elfogadni, de szerettem volna elmondani ezt a véleményt. Egy picit olyannak érzem ezt, hogy beteszünk még egyet, hogy gyerekek, akkor itt van a méz. Azt hiszem, ezt sokkal korrektebbül, sokkal határozottabban... Hamarabb tudta már a parlament, nem kellett volna itt egy ilyen kényszer, hogy érezze mindenki azt a pressziót magán, hogy meg kellene ezt oldani, és akkor ki fogja megoldani, hát mi tudjuk megoldani. De miért most? Miért nem hamarabb? Miért kell a végére hagyni? Úgy érzem, ez egy ilyen folyamatos "na, akkor meg tudunk egyezni". Néhány képviselőtársam nevében szeretném bejelenteni, hogy mi nem nagyon látjuk ezt jó megoldásnak, és egy olyan törvényjavaslatot vártunk el a kormánytól, ami rendezte volna ezt a dolgot azon a szinten, ami volt a törvénysértő állapot megállapítása előtt.
Köszönöm szépen a türelmét, elnök asszony.
ELNÖK. Köszönöm szépen, képviselő úr. (Jelentkezésre:) Balogh alelnök úrnak adok szót.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Nagy figyelemmel hallgattam a nagyon szenvedélyes és a maga logikájában azt mondom, hogy mindenképpen meggondolandó hozzászólását Ódor képviselőtársamnak, azzal együtt, hogy számos vonatkozásban nem értek egyet. Azért egy kontrám lenne az ügyben. Nem egészen értem, és én sose értettem meg, hogy egy kormányhivatal, mert kormányhivatalról van szó, mit keres az önkormányzati törvényben, és miért az önkormányzati törvényben szabályozzuk. Ezt egy kicsit más összefüggésben, de ugyancsak ilyen súlyú kérdésként fölvetem, mert azért nemcsak a kormány felelős ebben. Ezt a kérdést, mivel kormányhivatal, nem az önkormányzati törvényben kell szabályozni, mert ez nem önkormányzat. (Dr. Ódor Ferenc: Oda kell címezni.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Adok szót még, ha Ódor képviselő úr kér, de most először Kovács alelnök úr következik.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Amit Ódor képviselő úr meg Balogh képviselő úr mondott, az valójában igaz, és az benne van az eddigi rendszerben is, tehát az önkormányzati törvény a törvényességi ellenőrzés vonatkozásában rendelkezik az illetékességről, a megyei közigazgatási hivatalról. Hogy egyszerűsítsem, a hatósági jogalkalmazó másodfokról nem rendelkezik az Ötv.-ben, így jelen pillanatban ezt kettévette a gazdasági bizottság, és ez a javaslat is kettészedi ezt az illetékességét ennek a hivatalnak.
Ebből adódóan, amit mondtam, jogilag ez egy tisztább megoldás, mint amit egyébként a parlament megszavazott, nem kell ezt kötelezően megszavazni, de attól még lesz közigazgatási hivatal ugyanebben a formában, ahogy most van. Annyi lesz, hogy az Alkotmánybíróság követelményének a megyei közigazgatási hivatal eleget fog tenni - törvényességi ellenőrzés -, annak lesz egy vezetője, és azt meg fogja csinálni az önkormányzatok vonatkozásában - itt kapcsolódok Balogh képviselő úrhoz -, ami az Ötv.-ben benne van, és ahhoz is fog kapcsolódni az elkövetkezendőkben.
A többi része igazából a végrehajtó hatalomnak a kormányhivatali része, azt gondolom, hogy abban pedig a magyar parlamentarizmus ebben szabadkezet ad egyébként az államszervezés vonatkozásában. Ha visszaemlékeznek a képviselőtársak, aki régebbi képviselő, azzal kezdte minden kormány, hogy tulajdonképpen megalkotta az első törvények egyikében, hogy hogy néz ki a minisztériumi rendszer. Ez feles törvényben megoldható, és e vonatkozásban is a végrehajtó hatalom területi szerveire ez a javaslat kétféle megoldást hoz. Lehet ezt megyei szinten csinálni. Vegyük azt, hogy összevont közigazgatási hivatalban benne van a hatósági másodfok, plusz a törvényességi ellenőrzés. Ez a mindenkori kormánynak ad lehetőséget, bárki bármikor kormányoz, hogy ezt a megoldást alkalmazza, erről meg beszélt Ódor képviselő úr, de nem teszi kötelezővé a jelenlegi helyzetben a törvény, hogy ez így legyen, és ad egy másik lehetőséget, hogy a központi régió, illetve a több megyéből az államigazgatási rész vonatkozásában pedig regionális területi szervet lehet létrehozni. Ez mind a két vonatkozásban teljes szabadságot ad a mindenkori kormánynak, tehát ez egy jövőre mutató megoldást jelent részben.
Azon el lehet vitatkozni, hogy azzal lehet-e megvenni a megyei elnökök szavazatát, hogy az önhikis rendszerbe bekerülnek a megyék. Hogy ne legyen ilyen látszatintézkedés, húzzuk ki belőle, tehát ne kerüljenek be akkor, ha az sérti a megyei elnököket, hogy ez méz, akkor ne legyen méz, legyen helyette áfonya, ha ez problémát okoz.
A másik ilyen, úgymond méz volt, hogy a közigazgatási hivatalok vezetői hat év helyett négy évre... Tehát lefordítom, kicsit politikai zsákmányrendszer részeként működhet, mint mondjuk ilyen helyettes államtitkári beosztású rendszer szerint a minisztérium, akiket általában a mindenkori új kormány le szokott cserélni. Ez erre ad könnyebb lehetőséget, hogy úgy mondjam, a kormány mandátumához igazodik. Ez ennyivel több egyébként, mint az a javaslat, amit a gazdasági bizottság alapján már a parlament elfogadott. Ha ez nem lesz, helyette az lesz, nyilván azt meg ki kell venni a rendszerből, mert koherenciás lesz az egész történet. A magam részéről jogászként ezt a megoldást tudom támogatni, a politikai kérdésben meg mindenki majd dönt, tegyetek legjobb belátások szerint, minden képviselő. További jó munkát kívánok mindenkinek. (Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Ódor képviselő úr?
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnézést kérek minden kedves képviselőtársamtól. Mielőtt még ez a mondat kimenne. Nem tudom, hogy ki volt, aki megjegyezte az asztalfőnél. Nem ezt kértem, csak arra akartam rámutatni ebben a folyamatban, hogy valami akkor csak grízes tészta, ha mégis ezt fölajánlják. Két évig ilyen baromi keményen, hogy nem lehet, most mégis ezt beleteszik, adnak vagy nem adnak. Ebben azért már van "jár, de nem jut, mint a nagybőgősnek". Tehát nem ezt mondtam, nem erről volt szó, mielőtt még bárki valami ilyesmit mondana, akkor az félreértés, és rosszhiszeműséget feltételezhetek mögötte.
Arról szól a történet, azt mondtam, hogy az egész folyamatban látjuk, hogy többszörös alkotmánysértés van, államtitkári szinten van ez az ember, és még mindig nem vonta le a megfelelő következtetést az, akinek le kellene vonni, ha ő alkotmánysértően hozta ide. De erre nincs válasz, erre valószínűleg csak az én ilyen érzelemdús hozzászólásom van.
A másik pedig, ha ez benne van, benne van, isten ments, én nem láttam még, hogy "adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el". Egyelőre, ha adni akarnak... Csak az egész folyamatba akarom... Akkor ezért hozták be.
Köszönöm elnök asszony a türelmét, már nem élek vissza vele többet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a minisztérium képviselőjét, kíván-e szólni még. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki az, aki támogatja, hogy a közigazgatási hivatalokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot önálló indítványként a bizottság a tisztelt Ház elé benyújtsa. Aki ezzel egyetért, kérem kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 16 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 4 tartózkodással a bizottság ezt az önálló indítványt benyújtja. Köszönöm szépen.
Egyebekben szeretném a tisztelt bizottságot még villámgyorsan tájékoztatni néhány kiosztott felterjesztésről, illetve kérdésről. Taktaharkány polgármestere, Varga László polgármester úr, aki itt volt akkor, amikor az egyes szociális és foglalkoztatási törvényekről tárgyaltunk, egy levéllel és egyéb észrevételekkel fordult hozzánk, úgy tudom, a tisztelt bizottság tagjaihoz is. (Dr. Tilki Attila távozik az ülésről.) Ezt szerettem volna kiosztani.
Egy pici figyelmet kérek szépen még, nem többet, egy percet. Szintén javaslatokkal és felterjesztéssel, állásfoglalással fordult hozzánk Békés megye főjegyzője, Biri István úr, illetve a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, Szűcs Lajos képviselőtársunk. Ezeket a leveleket is tájékoztatásul a tisztelt bizottság tagjai megkapták, valamint Biatorbágy önkormányzatának a levelét is megkapták a tisztelt bizottság tagjai, hiszen házelnök asszony, amikor kiszignálja ránk ezeket a leveleket, akkor azt kéri, hogy erről a bizottság tagjait tájékoztassam.
Kérdezem, hogy egyebekben van-e még valakinek bármilyen felvetnivalója. (Dr. Bóka István: Lesz-e a jövő héten bizottsági ülés?) Nem tudok erre még válaszolni, képviselő úr. Ha nem kell, akkor nem lesz, ha lesz, akkor nyilvánvalóan szerdára össze fogom hívni. A Házbizottság holnapi döntésétől függnek ezek a kérdések. (Papp József. Ha lesz, nem lehetne kedden?) Ezt is meg fogjuk beszélni, megkonzultáljuk hétfőn a Házban.
Köszönöm szépen. A bizottsági ülést lezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 5 perc.)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika