1. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám)

2. (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

3. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934. szám)

4. (Általános vita)

5. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Warvasovszky Tihamérnak (MSZP)
Hajdu László (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)

 

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Szittner Károly titkárságvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Nagy Dániel főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)

Résztvevő

Dr. Velez Tamás osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 12 perc.)

Elnöki bevezető

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagjait, meghívott vendégeinket és az érdeklődőket.

A napirendi javaslat elfogadása

A napirendi javaslatot írásban megkapták képviselőtársaim. Három napirendi pontunk lenne az egyebekkel együtt. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e észrevétel a kiosztott napirenddel kapcsolatban. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Aki egyetért a mai napirendünkkel, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag támogatja a mai napirendet.

Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Az első napirendi pont az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslat megtárgyalása, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megvitatására kerül sor. Szeretettel köszöntöm a Miniszterelnöki Hivatal részéről Szittner Károly titkárságvezető urat, és kérdezném, hogy van-e ajánlása.

SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm, igen. Tegnap este megkaptuk, úgyhogy készültem.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az első módosító javaslat, amely a bizottság feladatkörébe tartozik, a 6. számot viseli, dr. Nyitrai Zsolt és Molnár Béla képviselő urak javaslata. Kérdezem a tárca álláspontját. Vagy kormányálláspont?

SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Jelen pillanatban még csak tárcaálláspont, hiszen tegnap volt a beadás, úgyhogy ez még nehéz lett volna.

ELNÖK: Köszönöm, akkor kérdezem a tárcaálláspontot.

SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Sajnos nem tudjuk ebben a formában támogatni. Egy nagyon fontos gondolat, de a formával komoly gondok vannak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Esetleg bizottsági módosító javaslat beadására van-e még mód? Nincs, merthogy szerda van, ugye? (Jelzésre:) Az első helyen kijelölt bizottság legfeljebb, azt mondja itt a titkár úr. Köszönöm szépen. Tehát a tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Sima nem.

A 8. pont dr. Nyitrai Zsolt és Molnár Béla képviselő urak javaslata. Tárca?

SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Sima nem.

A 16. pont Farkas Imre képviselő úr javaslata. Tárca?

SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság támogatja? (Szavazás.) Sima nem.

Nekem nincs több bejelölve. Kérdezem, hogy bárki bármelyik kapcsolódó módosító indítványról kíván-e még szavaztatni. (Senki sem jelentkezik.) Ha nem, akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a megjelenést.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934. szám) (Általános vita)

Áttérünk a második napirendi pontra, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslatra. Az általános vitára való alkalmasságról dönt a tisztelt bizottság. Köszöntöm a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében megjelent dr. Nagy Dániel főtanácsos urat és dr. Velez Tamás osztályvezető urat. Arra szeretném kérni a minisztérium képviselőit, hogy néhány gondolattal elsősorban az önkormányzatokat és az önkormányzati hatáskört illetően világítsák meg nekünk ezt a törvényjavaslatot.

Önöké a szó.

Dr. Nagy Dániel szóbeli kiegészítése

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem azt, hogy miért is volt szükség erre az új erdőtörvényre. (Gulyás József megérkezik az ülésre.)

Egy hosszabb ideje tartó folyamat eredménye ez a törvénytervezet, amely az elmúlt hónapban benyújtásra került. 2005-ben kezdődtek meg az előkészületek. Az elsődleges oka az volt, hogy az 1996-os törvény egy olyan időszakban született meg, amikor még a tulajdonosi struktúraváltás az erdőgazdálkodás területén nem fejeződött be, mind a kárpótlási folyamatok, mind a részaránykiadás folyamata nem zárultak le, ezért az erdészeti igazgatás területén az erdőgazdálkodók száma mintegy tízszeresére emelkedett, illetve megváltozott az a társadalmi helyzet is, amire az erdészeti szabályozást meg kell alkotni. Az erdőgazdálkodók, úgymond, felnőttek, tehát úgy gondolom, hogy az 1996-os erdőtörvény Közép-Európában szinte egyedülálló módon megvalósította azt, hogy megmaradtak a magyar erdőállományok, most viszont ezt az összetett és egy kicsit az erdőt az erdőgazdálkodóktól is féltő szabályozást egyszerűsíteni szerettük volna. Ez volt az egyik oka az új erdőtörvény beterjesztésének.

A másik az, hogy számos olyan természetközeli erdőgazdálkodási módszer terjedt el az elmúlt évtizedben az erdész szakemberek munkájának eredményeképpen, amire az igazgatás nem volt felkészülve. Az erdőtörvény nem ismerte ezeket a szálaláson, illetve folyamatos erdőborításon alapuló erdészeti módszereket, ezeket hatósági szempontból le kellett követnünk, és ennek megfelelően olyan új európai uniós és nemzeti támogatási rendszer kerül kidolgozásra, amihez szükség van az új erdőtörvény szabályozási struktúrájára is.

Az elnök asszony kérdése meglehetősen nehéz, mert az erdészeti igazgatás elsősorban a körzeti erdőtervezés során kerül kapcsolatba az önkormányzatokkal. A körzeti erdőtervezés, illetve az állami erdőtervezés rendszerét megtartja az új törvény is, szélesebb konzultációs jogokat biztosít mind az NGO-k részére, mind az önkormányzatok részére. A másik kapcsolódási pont az önkormányzatokhoz, hogy számos önkormányzat rendelkezik saját erdővel, illetve erdőgazdálkodóként is részt vesz az erdészeti igazgatás munkájában.

Mindannyiukat egyformán érinti az, hogy a korábbi háromszintű engedélyezési rendszer egy szintre lett redukálva. Tehát egy tízéves keretengedélyt kap minden erdőgazdálkodó, és ha ebben a keretengedélyben vagy erdőtervben szereplő műveletet szeretne elvégezni, akkor nem kell még egyszer beadnia még egy kérelmet, amit mi engedélyezünk, hanem csak be kell jelentenie, hogy az egyszer már kiadott engedély melyik pontját szeretné az erdőben elvégezni.

Talán ez az a pont, ahol a legnagyobb egyszerűsítés következett be az erdészeti igazgatásban. Mindamellett ez nem jelenti azt, hogy bárki, bárhogy tudna fát vágni az erdőkben, tehát a védelmi szint, amit az Alkotmánybíróság is elvár, mind a parlamenttől, mind az államigazgatástól, hogy ne csökkenjen az erdők védelmi szintje, nem csökken, továbbra is egy preventív engedélyezési rendszer van az új erdőtörvény-tervezetben, csak a többszörös engedélyezést szüntettük meg.

Bevezettük az egységes erdőgazdálkodói nyilvántartást, tehát nem megyei szintű lesz, nem külön lesznek kódok, hanem, ha egyszer valaki bejelentkezik erdőgazdálkodónak az ország bármelyik pontján, akkor később, ha máshol is erdőgazdálkodó szeretne lenni, az egységes informatikai rendszernek hála, most már ezt megteheti.

Fontos csomagját képezik az erdőtörvénynek - és talán az önkormányzatokat ez is érinti - az illegális fakitermelés elleni harccal kapcsolatban létrehozott jogintézmények. Hármat szeretnék megemlíteni. Az egyik, hogy az erdőtörvény bevezeti a faanyag eredetigazolási rendszerét. Országszerte nagyon sok probléma van, hogy egyre jobban nő az illegális fakitermelésekkel érintett terület. Ez az elmúlt években több mint háromszorosára nőtt, tehát több százezer köbméterről beszélhetünk. Ennek van egy kedvezőtlen piaci hatása is azokra az erdőgazdálkodókra, akik mindent szabályosan csinálnak, plusz többletköltséget okoz mind az önkormányzatnak, mind a magánerdő-tulajdonosoknak, akiknek a felújítást kell elvégezni. Tehát erre szeretnénk egy olyan származásigazolási rendszert bevezetni, ami nemcsak a fa kivágásának pillanatát követi, hanem egészen a felhasználásig figyelemmel kíséri. Így nemcsak tetten érhetőek lennének ezek a jogellenes cselekmények, hanem tulajdonképpen a későbbi folyamatban is azonosíthatóak lennének az illegálisan kitermelt fatételek.

Az erdők védelme érdekében pontosítottuk az erdőtörvényben az erdészeti szakszemélyzet, tehát a köznyelvben erdészeknek hívott személyek eljárási jogosultságait. Ezt korábban nem az erdőtörvény szabályozta. A legfontosabb újdonság az, hogy ha valaki nem tudja igazolni a faanyag származását, akkor az erdész visszatarthatja a faanyagot, illetve az elkövetés eszközét. Természetesen, mivel az erdészeti szakszemélyzet nem hivatalos személy, a legrövidebb időn belül értesíteni kell vagy az erdészeti hatóságot, vagy a rendőrséget. Az elmúlt években ebből nagyon nagy probléma volt, hogy nem tudtak hatékonyan intézkedni az erdészek.

Az illegális fakitermelés elleni harc összehangolására az erdészeti hatóságon belül a törvénytervezet létrehoz egy erdővédelmi szolgálat nevű egységet. Ez nem egy új hatóság. A feladata az, hogy az erdők védelmével foglalkozó különböző szervek munkáját összehangolja, illetve a faanyag-származási, -igazolási rendszer informatikai feltételeit, illetve a folyamatos ügyeleti rendszert biztosítsa. Talán külföldön már ismert, több nyugat-európai erdőtörvényben is benne lévő jogintézmény a szabad rendelkezésű erdő, ami nagyobb szabadságot ad a tulajdonosnak akkor, ha nem vett fel támogatást az erdőtelepítésre.

Legutolsósorban két természetvédelmet érintő újítása az erdőtörvénynek - már beszéltem róla -, hogy számos olyan új módszer jelent meg az elmúlt években az erdőgazdálkodás területén, amit az erdőtörvény eddig nem követett le szabályozásilag. Ebből az egyik az úgynevezett üzemmód, tehát a szálaló üzemmód, ha valaki egyenként veszi ki a fákat, folyamatos erdőborítást biztosít. A másik ilyen jogintézmény pedig a természetességi kategória. Azt hiszem, mindannyian tudjuk, akik az erdőt járjuk, hogy egy akácerdőnek valószínűleg nem ugyanolyan szabályozás szükséges, mint egy hegyvidéki bükkösnek. Ezért az egyes állományok őshonos fafajának aránya, illetve borítása szerint természetességi kategóriákat vezet be az erdőtörvény, és ezt a szabályozásnál is mindenhol alkalmazza. Tehát a vágásterületek méretétől kezdve az elvégezhető műveleteken át próbáljuk az egyes állományokat természetességük szerint is elkülöníteni a szabályozás területén.

Röviden ennyit szerettem volna elmondani az új erdőtörvényről. Várom a kérdéseiket.

Kérdések

ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. Először a kérdések következnek. (Jelzésre:) Parancsoljon, alelnök úr!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Tisztelt Bizottság! Az egyik kérdésem arra vonatkozna, hogy az állami erdők vagyonkezelése miért nincs szabályozva külön. Az egyik legfontosabb garanciája egyébként a korábbi törvénynek.

A másik, hogy közjóléti funkcióról is szót ejt jó néhány helyen a javaslat. Ennek a szabályozása gyakorlatilag szintén hiányzik a törvényből, illetve itt az elszámolási kategóriáról sem ejt szót igazából. Van egy új elem, a haszonbérbeadás. A haszonbérbeadás az állami erdők vonatkozásában szerintünk szintén nincsen szabályozva.

A másik pedig, hogy a tulajdonnal való rendelkezés mindenhol kétharmados többséghez kötött. Ebben az esetben feles. Miért képez kivételt az összes többi tulajdonosi rendelkezéshez képest, hogy egy enyhébb, egyszerű szótöbbségről, a jelenlévők szótöbbségéről rendelkezik?

Az imént ön beszélt arról, hogy a falopás erdőt veszélyeztető kategória. A törvényjavaslat szabályozza is egyébként az ezzel kapcsolatos védekezést, a munkatársak jogait, felszereltségét, a kényszerítő eszközök alkalmazását, viszont az erdőt veszélyeztető tényezők felsorolásából kimaradt a falopás. Utána beszél róla, tehát implicite beleérthető, de akkor jelenítsük meg, hogy ez valóban veszélyeztetheti. Ön is erről beszélt egyébként.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás képviselő úr!

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Nem kifejezetten a törvénybe való, de az erdőgazdálkodást mégiscsak érinti. Szeretnék rákérdezni a kisvasutak fenntartására. Ez az erdőgazdaságokhoz csapottan működik a legtöbb kisvasút esetében. A szabályozás kíván-e erre kitérni vagy garanciákat adni a biztonságos működtetés és finanszírozás érdekében?

Köszönöm.

ELNÖK: Kérjük szépen a válaszokat.

Válaszok

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Alelnök úr első kérdése, hogy az állami erdők vagyonkezelésére miért nem tartalmaz szabályokat az erdőtörvény. A jogalkotás kezdetén az volt az alapelvünk, hogy az erdőtörvénynek az állam szabályozási hatalmát kell megtestesítenie, tehát nem az állam mint tulajdonos állam szabályait kell tartalmaznia. Az erdőtörvénynek minden egyes erdőre vonatkoznia kell, függetlenül attól, hogy az magántulajdonban vagy állami tulajdonban van. Ennek ellenére ugyebár a 8. §-ban próbáltuk garantálni azt, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő erdők továbbra is állami tulajdonban maradjanak.

A jogtechnikai álláspont az volt, hogy az állami erdők vagyonkezelésével kapcsolatos szabályokat nem az erdőtörvénynek, hanem a vagyontörvénynek, illetve a vagyontörvény alapján kiadható végrehajtási rendeleteknek kell tartalmaznia. Ezt társminisztériumokkal is leegyeztette az FVM, és az volt az álláspont, hogy mivel itt egyes szakmai részletszabályokat is majd meg kell adnunk, tehát adott esetben egy állami erdőgazdálkodóval szemben más erdőművelési és fahasználati módszereket is elvárhat az erdészeti igazgatás, ezért ennek nem az erdőtörvényben van a helye.

A második pont, hogy a közjóléti funkcióról, illetve az ehhez kapcsolódó elszámolásokról beszél-e az erdőtörvény, illetve hol jeleníti meg. Az 1996-os erdőtörvény egy Európában is újnak számító módszerrel rendeltetéseket határozott meg mindenegyes erdőterületre. A rendeltetés elválik az erdő funkciójától. Tehát úgy gondoljuk, hogy minden erdő mind a három funkciót, tehát gazdasági, közjóléti és védelmi funkciót egyaránt betölti, csak eltérő mértékben. Ezért minden erdőnek van egy elsődleges rendeltetése, amit fokozottan figyelembe kell venni a hosszú távú gazdálkodásnál.

Vannak olyan közjóléti rendeltetések is - ilyenek a parkerdők, illetve egyéb, elsősorban a lakosság rekreációját szolgáló erdők -, ahol az erdőgazdálkodónak ezt kell fokozottan figyelembe venni, de ez nem jelenti azt, hogy egy elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőben vagy természetvédelmi rendeltetésű erdőben többedleges funkcióként a különböző közjóléti rendeltetések vagy rekreációs rendeltetések ne jelenhessenek meg.

Az Igazságügyi Minisztérium határozott kérése volt az, hogy támogatási szabályok nem jelenhetnek meg a törvényben. Tehát az 1996-os törvényben számos olyan helyen benne volt, hogy az állam milyen feladatokra biztosít támogatást, ami most elismerem, hogy hiányzik belőle. Az eredeti előterjesztésben az erdészeti álláspont az volt, hogy ezt ott szerepeltetni kéne, de jogszabályi akadályai vannak. Nem lehet hosszú távon kötelezettséget vállalni egyes szakági törvényben arra, hogy mire biztosít később az állam pénzt. Ezt az érdekképviseleteink is nehezen, de elfogadták, mert a '96-os törvény alapján is volt olyan, hogy a törvény azt mondta, hogy erre vagy arra a feladatra az állam pénzt biztosít, de valójában a támogatási rendelet nem jelent meg mögötte.

Az állami erdők vonatkozásában miért nincsen szabályozva a haszonbérbeadás, ha jól értettem a harmadik kérdést.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Igen, tehát a feltételei nincsenek kellően tisztázva az állami haszonbérbeadásnak, szerintem.

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Mi ugyan úgy gondoljuk, hogy nem az erdőtörvényben van a helye, de úgy gondoljuk, hogy az állami vagyonkezelésbe adott erdőket nem lehet tovább haszonbérbe adni, ez nem is lenne indokolt. Biztos, hogy valamilyen jogszabályban indokolt az, hogy az állam vagy költségvetési szerveken, vagy állami tulajdonú részvénytársaságokon keresztül, vagy más szerveken keresztül kezelje az erdőket, de ha ezek az erdők vagyonkezelésbe kerülnek ezekhez az állami cégekhez, akkor, álláspontunk szerint, nem lehetséges az, hogy ők további haszonbérbe adják. Úgy gondoljuk, hogy jogtechnikailag ennek helye nem az erdőtörvény.

Itt át is térnék a következő kérdésre, hogy a haszonbérbeadásnál miért egykettedet várunk el. Valóban vannak az erdőtörvénynek olyan jogintézményei, ahol nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a tulajdonosi akarat érvényesülhessen. Két ilyen hely van: a rendeltetés módosítása és az üzemmód módosítása. Az üzemmód egy olyan gazdálkodási kategória, ami több száz évre kihat. Tehát úgy gondoljuk, hogy az erdő használója a tulajdonosok kétharmados minősített többsége nélkül ne dönthesse el, hogy ő üzemmódot vált, tehát a korábbi vágásos üzemmódot szálaló üzemmódba vezeti át. Az elmúlt tíz év tapasztalata viszont azt mutatja, hogy a gazdálkodás megkezdésére vonatkozóan - ugyebár itt szabályozott gazdálkodásról van szó, tehát egy használó is csak azt csinálhatja, amit az erdészeti hatóság korábban a körzeti erdőtervben megengedett neki - indokolt már egykettedet tulajdoni hányaddal megengedni, hogy valaki elkezdje használni az erdőt, mert jelenleg a kárpótlás és a vagyonnevesítés anomáliái miatt a magyar erdők mintegy 10 százalékán nem folyik gazdálkodás, és ennek elsősorban az az oka, hogy van olyan erdő, ahol egy hektáron több mint kétszáz tulajdonos van.

Az erdő védelme szempontjából nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy meginduljon ezekben az erdőkben a gazdálkodás. Vannak olyan döntések, amelyeknél viszont kiemelten fontosnak tartjuk a tulajdonosok védelmét - és itt vártuk el a minősített többséget -, illetve bizonyos kötelező tartalmi elemeket rögzít az erdőtörvény az erdőgazdálkodási, haszonbérleti, illetve minden, az erdő használatba adásával kapcsolatos szerződésre. Tehát szeretnénk biztosítani a használó és a tulajdonos közötti viszonyt. Nagyon sok anomália van a korábban született zsebszerződésekből, amikor kihasználta vagy az egyik fél, vagy a másik fél a partner ismerethiányát.

Az V. fejezetben valóban kimaradt a falopás a felsorolásból. Az V. fejezet tulajdonképpen az erdőkárokról szól, ami lehet biotikus és abiotikus. Mi a falopást mint tulajdonképpen egy ember okozta erdőkárt, úgy gondoltuk, hogy az erdőlátogatás szabályainál kell hogy orvosoljunk. Meg fogjuk vizsgálni, hogy indokolt-e az erdőkárok felsorolásában külön a falopást is nevesíteni.

Gulyás József képviselő úr kérdésére. A kisvasutaknál két részre kell bontani a kisvasutakat. A többségük továbbra is valamelyik állami erdészeti részvénytársaság kezelésében van. Vannak olyan kisvasutak, amelyeket jelenleg már egyesületi formában működnek vagy valaki kezelési formában működteti, elsősorban itt, a Börzsönyben. Valóban megszűnt a korábbi erdészeti finanszírozási rendszer, nemcsak az erdőfelújítások vonatkozásában, hanem a közjóléti finanszírozások vonatkozásában is. Az új közösségi pályázati rendszer nem teszi lehetővé a fenntartás közvetlen finanszírozását. Beruházást szerencsére lehetővé tesz, tehát az uniós irányelv meg is engedi azt, hogy az erdei vasutaknál fejlesztések, biztonságtechnikai beruházások megvalósuljanak.

Ebben az évben a korábbi Erdők a Közjóért Alapítvány 1 százalékos keretéből tudtuk finanszírozni azokat a nem állami részvénytársaságnál működtetett kisvasutakat, ahol nem az állam az üzemeltető. Hosszú távon úgy látjuk, hogy egyrészt ezt az állami erdészeti részvénytársaságok vagyonkezelési szerződésében mindenképpen rögzíteni kell, hogy ha mind a 19 állami erdészeti részvénytársaság profitot termel, akkor fölösleges "keresztfinanszírozni" az államon belül ezeket a vasutakat. A vagyonkezelési szerződésben ezt le lehet rögzíteni, hogy ez körülbelül mit jelent, és milyen közjóléti feladatokat kell ellátniuk ezeknek a részvénytársaságoknak, köztük a kisvasutaknak.

Amilyen irányban jogalkotásilag is el szeretnénk indulni, felvéve a kapcsolatot a társminisztériumokkal, hogy a gyakorlatban dolgozó erdei vasutas kollégák szerint nagyon nagy többletköltséget jelent nekik az, hogy ugyanazt az engedélyezési procedúrát kell használni egy 10 kilométeres keskeny nyomtávú vasúton, mint amit a MÁV-nak bármelyik fővonalán, és ennek az összegei, azt hiszem, a MÁV teljesítőképességéhez vannak igazítva. Tehát az üzemben tartási engedélyek nagyon sokszor jelentős többletköltséget jelentenek. Ezt mindenképpen szeretnénk megoldani.

Jelenleg azt, hogy az üzemeltetés fenntartását az államiakon belül biztosítsuk külső forrásból, nem látjuk megoldhatónak. A társadalmi szervezetek által működtetett kisvasutaknak a támogatási lehetőségeket mindenképpen folyamatosan keresni fogjuk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!

További kérdések, hozzászólások, reflexiók

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Ha megengedi, még egy kérdést feltennék. Válaszából adódik. Azt mondja, hogy a haszonbérbe adásnál alhaszonbérletbe - nevezzük így - nem lehet adni. A vadászati jog esetében ez gyakorlatilag tízéves meg többéves szerződésekkel, ott is, hogy mondjuk a vadászati jog jogosultja adott esetben az állami erdőkezelő, és azt mégis különböző szerződésekkel továbbadhatja.

Az analógia számomra egyébként világos, de az egyiknél azt mondják, hogy nem lehet alhaszonbérletbe adni, a vadászati jogot pedig nem magának tartja fenn, hanem azt különböző társaságoknak vagy akár csoportosulásoknak oda tudja adni. Az egyiknél miért van kizárva, a másiknál miért nincs kizárva, ez a kérdésem. Lehet, hogy nem jól értelmezem egyébként, ezt is elfogadom, én annyira nem értek ehhez a témához, csak a közelében lakom ennek a világnak, és nálunk is van erdészet.

ELNÖK: Köszönöm. Horváth képviselő úr!

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni, hogy a törvényjavaslat mennyiben tér ki az állami erdők vagyonkezelésénél a nemzeti parkok, illetve az állami erdészetek viszonyára, illetve kapcsolatára. Úgy tudom, hogy volt olyan előterjesztés is, hogy bizonyos állami erdőket kezelésre megkapnak a nemzeti parkok. Ez konkrétan Tolna megyében folyamatos feszültséget ad a Duna-Dráva Nemzeti Park, illetve a Gemenc Zrt. között. Azt látom, hogy az állami erdőtársaságok gazdálkodásában is sok a rizikófaktor, ami a nemzeti parkokkal való együttműködésre vonatkozik, akár a telepítéseknél, vagy akár az erdő vagyonkezelésénél, mert a nemzeti park ugye meghatározza, hogy az a természetbe odaillő-e vagy nem, az a bizonyos fatípus, függetlenül attól, hogy előtte már száz évig azon az ártéren valamikor olyan típusú erdőt telepítettek, mert gazdasági érdekeket is figyelembe vettek.

Tehát ebben van-e valamifajta változtatás, harmonizáció a nemzeti parkok, illetve az erdészetek között, illetve valóban van-e olyan hír, hogy a nemzeti parkok nagyobb fennhatóságot kapnak az erdők kezelésében?

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megadom a szót a főtanácsos úrnak.

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Alelnök úr kérdésével kezdeném. Ugyebár az erdőket az állami erdészeti részvénytársaságok vagyonkezelésbe fogják kapni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, tehát ők még nem haszonbérletbe kapják, hanem vagyonkezelésbe, ezért azt szeretnénk kizárni, hogy haszonbérletbe ne lehessen továbbadni.

A vadászati jognál és az erdőgazdálkodási jogosultságnál azért van egy hatalmas eltérés, úgy gondolom, tehát kisebb egységekben adott esetben eredményesebben lehet "vadgazdálkodni". Belőlem most az erdész beszél, tehát Magyarországon több évtizedig azért nem tudtunk egy természetes felújítást felhozni, mert bizonyos régiókban nagyon magas volt a vadlétszám. De erdőgazdálkodási szempontból nagyobb egységekben lehet stabilan biztosítani a fenntartható erdőgazdálkodást, sokkal olcsóbban is meg lehet valósítani az erdőgazdálkodást.

Ennek a szabályozása, hogy a vagyonkezelő ne adhassa tovább haszonbérletbe vagy használatba, és ezzel kiküszöbölődjön az, hogy az állami erdő felaprózásra kerül vagy magánszemélyek gazdálkodnak rajta - úgy gondolom, hogy a vagyontörvény felhatalmazása alapján készülő végrehajtási rendeletekben lehet kizárni. Ez volt az elgondolás az erdőtörvénynél, hogy az erdőtörvény minden erdőre egyformán vonatkozzon.

Kicsit kapcsolódva Horváth képviselő úr kérdéséhez, az állami erdővagyon kezelésével kapcsolatos kérdésekre készült egy külön kormány-előterjesztés annak apropójából, hogy minden erdő egységesen az NFA-tól és a Kincstártól is átkerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Tehát benyújtásra került az Egységes állami erdőkezelés című előterjesztés. A nemzeti parkok jogi státusa jelenleg egy kicsit bizonytalan, mert ők most már nem mondhatnak meg ugyebár semmit, annak ellenére, hogy nagyon sok szakember maradt a nemzeti parkoknál. Ők ugyanolyan állami vagyonkezelők a saját területükön, mint amilyenek az erdőgazdaságok az ő területükön. Annyi különbség van, hogy a nemzeti parkok sokszor haszonbérlettel hasznosítják jelenleg is az agrárterületeiket. Az állami erdőgazdaságoknál ez egy korábbi szabályozás miatt nem volt lehetséges.

Az erdőtörvény az állam mint tulajdonos állam vagyonkezelési kérdéseivel szándékosan nem foglalkozott. Úgy gondoljuk, hogy ennek megvizsgálása egy külön kérdés, és ott kell megnézni, hogy melyik erdőterületet ki tud eredményesebben kezelni.

Tegnap Katona elnök úr mondta a Környezetvédelmi bizottságban, hogy az erdőgazdálkodás maga a fenntarthatóság biztosítása az erdőkben. Úgy gondolom, nem az számít, hogy ki kezeli ezeket az erdőket, hanem az, hogy megfelelő erdészeti gyakorlat alapján kezelje, és betartsa a szakma írott és íratlan szabályait. Az erdőgazdaságoknál megvan az a tudásbázis, és úgy gondolom, a nemzeti parkoknál is megvan. Ez egy más döntést igényel. Mi olyan szabályozást próbálunk alkalmazni, amely bármely vagyonkezelőt vagy bármely erdőtulajdonost a fenntartható erdőgazdálkodás irányába próbál és tud terelni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt bizottságot... (Dr. Kovács Zoltán: Észrevételt lehet tenni?) Igen, észrevételeket is lehet tenni, csakhogy az az előző kör volt, alelnök úr, de parancsoljon! (Dr. Kovács Zoltán: Bocsánat, a Horváth képviselő úr is tett észrevételt, és...) Parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Biztos én értettem félre. Horváth képviselő úr kezdte az észrevételeket, én még egy kérdésnél tartottam az imént, mert ő összevonta a kettőt, de azt gondolom, hogy erre az egy dologra még talán van idő.

Amiket kérdésként feltettem, ezeket én valójában hiányolom a törvényből. Erre önök szerint van jogalkotási magyarázat, tehát filozófiai különbség a korábbi, '96-os törvényhez képest. Most ez a trendi ebben az ügyben. Én meg azt gondolom, hogy több garanciális elem kellene a rendszerbe.

Van ebben egyébként új garanciális elem, ami jó. Ez például a pénzügyi biztosíték kikötése a fakitermelést végző vállalkozások számára, hogy magyarul az új erdő is kisarjadjon valamikor, ne csak a fát termelje ki. Én ezt helyesnek tartom, tehát ez egy jó irány e vonatkozásban a törvényben.

Amit én feszegettem a vadászattal kapcsolatosan, én elfogadom azt, hogy nagy egységként kell kezelni az állami erdőgazdaságoknak - így ismeri a közvélemény - a területeket, csakhogy nem lenne-e jobb, ha egy kézben lenne a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás. Ön pont erre hivatkozott egyébként, hogy sok esetben ott, ahol tulajdonosi problémák vannak, ez problémát okoz. Én erre utaltam, hogy az alhaszonbérletbe-adásnál a vagyonkezelő haszonbérletbe vagy alhaszonbérletbe már nem tudja adni ezeket a területeket, viszont az erdőgazdálkodás vagy a vadászati jog kikerül a kezelése alól. Akkor ott miért nem okoz problémát, teszem fel én a kérdést. Ön azt mondja, hogy ez így helyes, nem kell megismételni a reagálásban még egyszer. Én viszont azt mondom, hogy egy kézben talán mégis jobban működne a rendszer, és azok a hibák, amikre ön is utalt, kiküszöbölésre kerülnének.

Összességében, ami a törvényjavaslatban benne van, azt nagyjából jónak tartjuk, viszont amiket én kifogásoltam és hiányoznak belőle, szeretnénk, ha benne lennének, ezért jelen állapotában nem tudjuk támogatni a törvényjavaslatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még bármilyen észrevétel, kérdés a bizottság tagjai részéről? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megkérdezem főtanácsos urat, kíván-e reagálni. (Jelzésre:) Nem kíván. Köszönöm szépen.

Döntés az általános vitára való alkalmasságról

Tisztelt Bizottság! Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Kérdezem a bizottságot, hogy egyetért-e az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslat általános vitára való bocsátásával. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) Hat nem. (Szavazás.) És egy tartózkodás. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a megjelenést és a segítséget.

Egyebek

Tisztelt Bizottság! Az egyebek napirendi ponthoz érünk. Kérdezem, hogy az egyebek keretében van-e bárkinek bármi mondanivalója. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor minden teremben lévőt, bizottsági tagot, szakértőt, gyorsírót, kedves megjelent vendéget szeretettel várjuk egy pohár pezsgőre.

Köszönöm szépen. A bizottsági ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 45 perc.)

Gy. Németh Erzsébet elnök

Jegyzőkönyvvezető: Horváth Éva Szilvia