ÖTB-1/2009.
(ÖTB-90/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. február 11-én, szerdán, 10 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Résztvevők *
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6880. szám) [Bagi Béla (Fidesz) képviselő önálló indítványa] *
Bagi Béla szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6787. szám) [Dr. Tompa Sándor és Káli Sándor (MSZP) képviselők önálló indítványa] *
Kérdések, hozzászólások, reflexiók *
Döntés a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám) (Általános vita) *
Dr. Bézi-Farkas Barbara szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Tájékoztató a Ferihegyi repülőtér környezetére gyakorolt zaj- és egyéb környezetszennyezés csökkentésével kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a csökkentés további lehetőségeiről *
Dr. Szoboszlay Miklós tájékoztatója *
Hardy Mihály tájékoztatója *
Prandovszki József tájékoztatója *
Kérdések, észrevételek a bizottság tagjai részéről *
Vélemények, észrevételek a meghívottak részéről *
Válaszok, reflexiók *
Gy: Németh Erzsébet javaslata *
Kovács Péter javaslatai *
Riz Levente javaslatai *
Határozathozatalok *
Egyebek *
a) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6880. szám)
[Bagi Béla (Fidesz) képviselő önálló indítványa]
b) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6787. szám)
[Dr. Tompa Sándor és Káli Sándor (MSZP) képviselők önálló indítványa]
(Általános vita)
Meghívottak:
az érintett települések polgármesterei, országgyűlési képviselői
a Budapest Airport Zrt., a Malév Zrt., a HungaroControl Zrt., a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselői
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Gulyás József (SZDSZ)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Balogh József (MSZP) távozása után Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Pál Tibornak (MSZP
Molnár Gyula (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Bagi Béla országgyűlési képviselő (Fidesz)
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi országgyűlési képviselő (MSZP)
Dr. Avarkeszi Dezső országgyűlési képviselő (MSZP)
Alexa György országgyűlési képviselő (MSZP)
Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő (Fidesz)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Velez Tamás osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Latkóczy Olga osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bézi-Farkas Barbara osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szoboszlay Miklós főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dióssy László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Hardy Mihály igazgató (Budapest Airport Zrt.)
Szarvas Gábor igazgató (Budapest Airport Zrt.)
Hangyál Gyula ATM légiforgalmi vezérigazgató-helyettes (HungaroControl Zrt.)
Prandovszki József megbízott igazgató (Malév Zrt.)
Dr. Gegesy Ferenc polgármester (Budapest IX. kerületi Önkormányzat)
Kovács Péter polgármester (Budapest XVI. kerületi Önkormányzat)
Riz Levente polgármester (Budapest XVII. kerületi Önkormányzat )
Kissné Szabó Katalin polgármester (Üllő Város Önkormányzata)
Takács Mária jegyző (Vecsés Város Önkormányzata)
Verbai Lajos polgármester (Budapest X. kerületi Önkormányzat)
Dr. Csiha Judit országgyűlési képviselő (MSZP)
Király Attila tanácsos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
GY. NÉMETH ERZSÉBET, a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagjait, meghívott vendégeinket a 2009-es év első bizottsági ülésén.
Bizottsági tagtársaim megkapták a bizottsági ülésről a napirendi javaslatot. Szeretném kérdezni, hogy bárkinek a napirenddel kapcsolatban van-e valami kiegészítése, észrevétele. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor azt javaslom, hogy fogadjuk el a mai napirendünket. Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy két napirendi pontunk van most, amit 10 órakor elkezdünk, és előreláthatólag 11 órától lenne egy harmadik napirendi pontunk a Ferihegyi repülőtérrel kapcsolatban, így vegye tudomásul a bizottság, illetve helyszíni bejárást tartanánk a 4. napirendi pont keretében kint a repülőtéren. Ha nincs ezzel kapcsolatban észrevétel, aki elfogadja a napirendi javaslatot, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendjét.
Az 1. napirendi pontunk a) pontja értelmében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/6880. számon, Bagi Béla (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Ennek az általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Köszöntöm az 1. napirendi ponthoz megjelent dr. Rajmon Balázs főosztályvezető urat is. Képviselő úré a szó, parancsoljon.
Bagi Béla szóbeli kiegészítése
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A hivatalos indokoláshoz csak néhány mondatot szeretnék hozzátenni. Sajnálatos módon ez a deviáns magatartás, ami miatt arra kényszerültem, hogy ezzel a törvényjavaslattal előhozakodjak, egyre fokozódik. Sajnálatos módon erről a tőről fakad tulajdonképpen a tragédiába torkollott veszprémi esemény is. Az ember próbál diplomatikusan fogalmazni, de arról a kisebbségről van szó, akik nem kizárólagosan, de többségében ezekhez az eszközökhöz nyúlnak, amikor a piaci érdekeiket próbálják érvényesíteni. Hogy ne teljesen virágnyelven beszéljek, erőszakos cselekmények zajlanak le ezeken a piacokon, és a fizikai erőszak is megjelent. Színesítve egy képet, újabban az a módszer, hogy kiskorú gyermekeik söprik le a konkurencia áruját a piaci asztalról, bebújva a kiskorúság mögé.
Tehát ezeket szerettem volna hozzátenni ennek a törvénymódosításnak a javaslatához.
Piacvezetőkkel, felügyelőkkel beszélve az a meglátásuk és meggyőződésük, hogy a legnagyobb visszatartó erőt az tudná gyakorolni ezekkel a személyekkel szemben, ha a tevékenységük lenne hosszabb-rövidebb ideig korlátozva. Ezt már meggondolnák.
Még annyit, hogy az a konkrét eset, ami miatt megfogalmaztam ezt a törvénymódosító javaslatot, tavaly nyáron történt, és a mai napig nem ért véget a bíróságon. Tehát úgy tűnik, hogy ez nem teljesen járható út. A kitiltás lenne a megoldás.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Akkor az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének adom meg a szót.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Előzetesen annyit szeretnék mondani, hogy kormányálláspontról jelenleg nem tudok tájékoztatatást adni, egy előzetes tárcaálláspontot tudok ismertetni.
A probléma természetesen az igazságügyi tárca álláspontja szerint is valós, és az indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja a tárca. Ugyanakkor az általános vitára való alkalmasságát jelenleg még nem támogatná, tekintettel arra, hogy úgy gondoljuk, hogy ez a módosító javaslat nem nyújt megoldást ezekre a problémákra.
Szeretném azt hangsúlyozni, hogy azokra az erőszakos jellegű cselekményekre, amelyek természetesen ebben a közegben is előfordulnak, mind büntetőjogi, mind szabálysértési tényállások vannak, hadd ne soroljam a garázdaságot, a rongálást, a testi sértést, az egyéb fenyegetéseket. Ezeknek a megoldási módja nem egy piaci területhez kötött szabályozás, hiszen ezek piaci területtől függetlenül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülő magatartások. Nem tudjuk ebben a formában ezért ezt támogatni.
Szeretném azt is mondani, hogy azért sem megoldás ez a fajta javaslat, ami az egyes önkormányzatokra bízná megmondani, hogy mit jelent a piac rendje, mert ez jelenleg teljesen megismerhetetlen. Lehet természetesen az önkormányzati törvényből fakadóan az önkormányzatnak ilyen joga, illetőleg van, hogy megmondhatja, hogy mi a piac rendje, és ehhez fűzhet is önkormányzati szabálysértést, ez elől abszolút nincsenek az egyes önkormányzatok elzárva, és ott természetesen lehet alkalmazni különböző szabálysértési szankciókat is. De ezzel a megoldással egy olyan helyzet állna elő, hogy mivel a szabálysértési törvény szabálya az, hogy a lakóhely szerinti jegyzőnek kell az eljárást lefolytatni, például ha valaki elkövet Békéscsabán a piacon egy ilyen jellegű magatartást, egyébként ő Salgótarjánban lakik vagy Zalaegerszegen, és a zalaegerszegi jegyzőnek kell lefolytatni egy olyan szabálysértés miatt az eljárást, amiről nem is tud, hogy létezik, és Békéscsabán történt. Tehát ha még el is fogadnánk ezt a megoldást, ahhoz is nagyon komoly eljárási szabályok alkotása lenne szükséges.
Nem szeretném tovább ragozni az előterjesztéssel kapcsolatos problémákat, de természetesen a történések világosak. Megoldás kell erre, de ebben a formában ezt nem tudjuk támogatni, de a tárgysorozatba-vételt mindenképpen támogatnánk.
Egy mondatot mondanék még kiegészítésnek. A vásárokról és piacokról szóló 35/95-ös kormányrendeletet felváltó új kormányrendeletet a kormány elfogadta, ez jelenleg notifikáció alatt áll az Európai Bizottságnál. Ebben a kérdésben ebben a rendeletben egyébként már mind a kitiltásról, mind pedig a piaci tevékenység folytatásának jóval strictebb és egyébként jóval több szankcióval ellátott szabálya jelenik meg. (Ecsődi László megérkezik az ülésre.)
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném, hogy a kitiltás végrehajtása miként történne, tehát a beazonosítása milyen módon történne adott esetben egy sportrendezvényen.
Megjegyzésként annyit szeretnék elmondani, valóban vannak szabálysértési, illetve büntetőjogi tényállások, de mondjuk ha egy sportrendezvényen vízzel leöntik a taccsbírót, azért pályabetiltás jár, noha ez nem valósítja meg garázdaság szabálysértését se, bűncselekményt se, legfeljebb magánvádasként legfeljebb tettleges becsületsértést, ha mondjuk az oldalbíró ezért magánvádas eljárást kezdeményez, noha egyébként a rendezvényt magát sérti az ott lévő személy magatartása, illetve megzavarja. De alapvető kérdésem az, és ezt az előterjesztőtől kérdezem, hogy a végrehajtást az adatvédelmi szabályokra is figyelemmel miként lehetne megoldani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a képviselő úré a szó.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Az elkövető ismert, mert engedéllyel rendelkező személyről van szó, tehát az adatai a piacon való megjelenése kapcsán a piacigazgatóságon értelemszerűen hozzáférhetők. Tehát ilyen vonatkozásban semmiféle adatvédelmi problémát nem érzek. Per pillanat nincs jogosítványa a piacvezetőnek, illetve a helyi önkormányzatnak, hogy ezt kitilthassa. A sportanalógiából indultunk ki, hogy tulajdonképpen abba a kategóriába lenne érdemes fölvenni a piaci szereplőket is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény, kérdés, észrevétel? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A sportrendezvényre kérdeztem rá. Nagyon kevés helyen van beléptető rendszer, ahol azonosítható a belépő személy. A piacnál nyilván egyébként sok esetben helypénzt fizetnek a piacozók, vásározók, egyéb adat nem áll rendelkezésre, mint ahogy ezt kitöltik. Egyébként van engedélye, ez valóban így van. Bocsánat, Béla, nem akarom itt ezt a bizottsági ülésen húzni, külön is meg tudjuk ezt beszélni, a tárgysorozatba-vételt támogatjuk ilyen szempontból, csak azt gondolom, hogy ezt még cizelláltabban kell megfogalmazni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény, észrevétel? A minisztérium részéről főosztályvezető úr? Parancsoljon! (Dr. Rajmon Balázs: Köszönöm szépen, nincs.) Köszönöm. Akkor kérdezem először a tisztelt bizottságot, hogy támogatjuk-e a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény törvénymódosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét a T/6880. számon. Aki a tárgysorozatba-vétellel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Döntünk akkor egyszerre az általános vitára való alkalmasságról is. Ki az, aki támogatja, hogy a törvénymódosítási javaslatot általános vitára bocsássa a bizottság. Kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Köszönöm a megjelenést.
Áttérünk az 1/b. napirendünkre, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/6787. számon, dr. Tompa Sándor (MSZP), Káli Sándor (MSZP) képviselők önálló indítványára. Itt is az általános vitára való bocsátásról fogunk dönteni.
Nem tudom, hogy a képviselő urak képviseletében van-e valaki. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor köszöntöm a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumból dr. Velez Tamás osztályvezető urat és dr. Latkóczy Olga osztályvezető asszonyt.
Átadom a szót önöknek, és szeretném kérni a minisztérium, illetve a kormány álláspontját.
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Szintén nem tudok mondani kormányálláspontot, ugyanis későn kaptuk meg a meghívót ahhoz, hogy ezt meg tudjuk szerezni, ezért csak tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca az előterjesztést nem támogatja. Az ehhez kapcsolódó részletesebb indoklást pedig Latkóczy Olga asszony fogja elmondani.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. LATKÓCZY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. A tárca valójában nem támogatta ezt a módosító indítványt. A módosító indítvány lényege az volt, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvényben különböző jogokat, tényeket lehet feljegyezni, és az egyik ilyen tény feljegyzésére irányult a módosító indítvány, ez a tény pedig a közművesítési kötelezettség ténye.
A módosítás egyik célja az volt, hogy a külterületből belterületbe vonással kapcsolatos esetleges visszaélések csökkenjenek ingatlanok belterületbe vonásával, másrészt pedig a tulajdonos és az önkormányzat között létrejött megállapodás alapján ez a közművesítési kötelezettség megvalósulhat egy megállapodás keretén belül, és annak az ingatlan-nyilvántartási feljegyzése is ezáltal megvalósulhat.
A tárca azért nem javasolta ezt a módosító indítványt, mert egyrészt a külterületből belterületbe vonás esetén szigorú szabályok vannak, a földvédelmi törvény korábban is és jelenleg is szigorú szabályokat alkalmaz. Elsősorban önkormányzati kérelemre indul, az önkormányzat pedig a helyi viszonyoknak megfelelően a településfejlesztési célok összehangolt megvalósításával, igénybevételének indokoltságával és időszerűségével kapcsolatban terjeszti elő az ilyen kérelmet a földhivataloknál, és a földhivatal ennek alapján dönt a belterületbe csatolásról. Tehát itt szigorú jogszabályi feltételek vannak, az ettől való eltérés esetében nyilvánvalóan a földhivatal a hatályos szabályok alapján dönt.
A másik része, valójában igaz, hogy az építésügyi törvény lehetőséget biztosít, hogy az önkormányzati kötelezettséget megállapodás keretében a tulajdonosra háríthatja. Tehát közös megegyezés alapján, de ez a megállapodás egy polgárjogi aktus, tehát kötelmi jellegű, csak a feleket kötheti, harmadik személy irányába nem terjedhet ki.
Ezzel kapcsolatosan további probléma, hogy melyik ingatlanra történne az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, mert nem egy ingatlant érint. Igaz, hogy ha egy tulajdonossal vagy két tulajdonossal állapodik meg, de sokkal több ingatlant érint, és ennek az eljárásnak az ingatlan-nyilvántartási jogi része sincs kidolgozva, másodsorban, miután ez egy közművesítési kötelezettség, az önkormányzat feladata, elsősorban ez az önkormányzati ingatlanra kellene hogy bejegyzésre kerüljön, mert utána már, hogy bevezetik az adott házakba, épületekbe, az jelenti a saját kötelezettséget.
Itt tehát ezt a polgárjogi megállapodást bármikor bárki megtámadhatja. Maga az érintett fél is felmondhatja vagy bíróság előtt megtámadhatja. Tehát, ha a tényt fel is jegyezzük, nem éri el a kívánt célt, amire tulajdonképpen a módosító indítvány irányult. Tehát ott marad egy tény, nem tudjuk, hogy meddig, ki kéri, hogyan kéri a bejegyzését, kikre terjed ki, a törlés vonatkozásában hogyan történik, mennyi időre történik. Ott marad egy tény, amivel nem tudunk mit kezdeni, viszont a közművesítési kötelezettség valódi célja, hogy tulajdonképpen pénzügyi problémákból adódik, hogy az önkormányzat nem tudja teljesíteni, és ezt a tulajdonosok átvállalnák, ezáltal a tény feljegyzésével nem érné el ezt a célt. Éppen ezért azt javasoltuk, hogy az építésügyi törvény vonatkozásában kellene valami konkrétabb, szigorúbb feltételeket előírni, mint az ingatlan-nyilvántartási törvényben egy tény feljegyzését illetően.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. (Jelzésre:) Kovács Zoltán alelnök úr!
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Elöljáróban azt szeretném megkérdezni, hogy a jelzáloghitel-szerződés, illetve egy adásvételi szerződés, az nem polgárjogi szerződés? Csak azért, mert azok is bárki által megtámadhatók; ha ilyen hibában szenved, akkor határidő nélkül megtámadható, és mégis bejegyzik a földhivatalban. Tehát innentől kezdve azt gondolom, ez az érv nem érv.
A másik, hogy szerintem nem erről az oldalról kellene megközelíteni ezt a kérdést. Volt erre példa legutóbb a Balaton-törvénynél, hogy több ezer hektár került törvény által belterületbe bevonhatóvá. Nyilván ki kell fizetni, amit ilyenkor ki kell fizetni, a belterületbe vonással kapcsolatos költségeket, az egy külön adminisztráció, az nem ennek a javaslatnak a tárgya. Ennek az lenne a célja, és azt a hibát szeretné kiküszöbölni, hogy a belterületbe vonással - és általában ez egy tulajdonos, hiszen egy tulajdonos kér akár több hektárnyi földet is belterületbe vonni. Ezt követően kerül majd sorra a telekmegosztás, és a telekmegosztás során kerül mások tulajdonába.
Mondjuk 500 forint/négyzetméterből lesz 5000 forint/négyzetméter egyetlenegy aktussal, a belterületbe vonással. Viszont a tulajdonos, aki a belterületbe vonáskor tulajdonos, az ezáltal tízszeres árhoz jut, csak éppen nem végzi el a közművesítést, hanem nekiáll és megpróbálja ráverni vagy az új tulajdonosra, vagy pedig az önkormányzatra. Abban az esetben, ha a közművesítés nem feltételesen, hanem kötelezettségként bekerül az ingatlan-nyilvántartásba, onnantól kezdve minden adásvételi szerződést készítő ügyvéd, vagy ha a magánszemély elmegy és megnézi a tulajdoni lapot, a teherlapot, akkor ő is látja, hogy ő olyan telket fog megvenni, amelyre közművesítési kötelezettsége van. Tehát ezzel a teherrel az adásvételi szerződés megkötésekor már számolni kell.
Szerintem tartalmilag mindenképpen jó a javaslat. Azt kell végignézni, hogy ezt technikailag miként lehet átvinni a földhivatalnak. Tehát nem azon kell sakkozni, hogy rakjuk át az építési törvénybe vagy ide-oda. Ez ma egy komoly probléma az önkormányzatok terén, és ez nem balról vagy jobbról jövő kérdéskör, hanem azt gondolom, a polgármester-kollégák is azért bólogatnak és azért jelentkeztek, mert ez a feladat egy megoldandó feladat. Lehet, hogy nem ebben a formában, de mindenképpen megoldandó feladat.
El is mondtam a véleményemet, elnök asszony, úgyhogy ott már nem kérek szót, csak ha a reakció más lesz.
ELNÖK: Értem, alelnök úr. Hajdu képviselő úré a szó.
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Kár, hogy az előterjesztők nem tudnak indoklást elmondani. Lényegében egy kérdést tennék fel, de én is véleményt fogok mondani, és nagyjából megegyezően az előttem szóló alelnök úrral.
Tehát ma van egy olyan jogintézmény, ami alapján a lakosság önerős építésével lehet közművesíteni olyan területeket, amelyek ugyanilyen üres területek. Tehát a lakosságnál ráírhatom a jelzálogot, és gyönyörűen teljesít, ugyanis, ha nem fizeti ki a rá eső önkormányzati hányadot, ebben az esetben nem kap építési engedélyt. Tehát elég komoly a szankció.
Nincs viszont elrendezve az a jogintézmény, amikor ugyanilyen nagy terület jön létre, amit az alelnök úr említett, míg nem tudjuk, kik lesznek majd a tulajdonosok, de építsen meg az önkormányzat közműveket, ezzel többszörösére nő az érték, és fizesse ki az önkormányzat az egyébként másoknak meg profitot hozó dolgokat.
Azt gondolom, hogy ugyanúgy, ahogy a lakosságnál működik ez az önerős intézmény, működhetne minden további nélkül a gazdálkodó, befektető cégek esetében is. Létrejön egy csatornaépítés esetén egy egymillió négyzetméteres vízgyűjtő terület, a szabályok szerint akkora csatornát kell nekünk oda kivezetni, ami az egymillió négyzetméteres vízgyűjtőnek a teljes vízelvezetését biztosítja.
Tehát tulajdonos még csak egyetlen egy van helyrajzi szám szerint, de majd körülbelül ötven lesz, de még most nem ismerjük. Tehát megépíti az önkormányzat, de valamilyen kiterhelést kell hogy biztosítson jogszabály arra, hogy majd a telekmegosztások során sorra létrejövő tulajdonokra ez ráterhelhető legyen. Az nem lehet, hogy egymilliárdos beruházásokat közpénzből megcsinálunk, többmilliárdos érték jön ezáltal létre, és a profitjából meg nem részesedik az önkormányzat. Tehát pont a nyilvántartás az akadálya annak ma, hogy nem lehet megcsinálni.
Hozzá kell tegyem, hogy én meg egy olyan példát tudok saját kerületemből, ahol maguk a befektető cégek szeretnének ilyen építkezést, ilyen önerőset - ma ez nem oldható meg -, persze úgy, hogy a majd létrejövő másik harminc telek, illetve ezek nem lakásépítések lesznek, mert ipari zóna, azon az ipari zónán majd a később csatlakozók 3, 4 vagy 5 év múlva kifizetik a rájuk eső, a mondjuk négyzetméter-arányos fejlesztési hányadot, és addig jelzálogként valamilyen módon ezt ráírjuk arra az ingatlanra. Ma ez nem lehetséges. Ezt nem lehet elképzelni, hogy XXI. századi piaci viszonyok között 30 évvel ezelőtti szemléletűen csináljuk a közműfejlesztést közpénzből.
Nem ismerem pontosan az indítványát a képviselőtársaimnak, de azt gondolom, hogy ez a kérdés ma elvarratlan, nincs rendezve, és nem is várható el az önkormányzatoktól, hogy ekkora terhet bevállaljanak. Még egyszer mondom, hogy a cégek nem zárkóznak el ettől, tehát hajlandók, hiszen ők minél előbb szeretnének beruházást végrehajtani, ha közmű nincs, nem tudják megtenni, tehát elő kell hogy segítse szerintem az ingatlan-nyilvántartás is ezt a dolgot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a minisztérium képviselőié a szó. Parancsoljanak!
DR. LATKÓCZY OLGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót. A képviselő úrnak azon felvetése, hogy tulajdonképpen az adásvétel jogügylet is, meg a jelzálogjog is egy megállapodáson alapul, kétségtelen, így van, de ott az adásvétel esetén az eladó és a vevő egy olyan jogügyletet köt, hogy az egyik tulajdonjogot kap, a másik vételárat kap. Tehát itt rögtön teljesül minden. Ugyanígy a jelzálogjog vonatkozásában is. Ezen kívül szigorú feltételek vannak, mert ezek mind ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jönnek létre, és itt a közművesítési kötelezettséget párhuzamba vonni az adásvétellel jogilag szerintem nem korrekt.
A másik pedig, hogy mi nem a közművesítési kötelezettség, illetve a megállapodás, amit az építési törvény előír, hanem annak az ingatlan-nyilvántartási kihatása ellen fejeztük ki véleményünket, hisz azzal, hogy egy tényt feljegyzek, a valódi célt nem tudom, figyelemfelkeltő, kétségtelen, de a valódi célját nem fogja elérni, mert örökké ott marad az a tény. Mit csinálunk vele? Nem történik semmi, legfeljebb az, hogy a végén hogyan kerüljön törlésre, vagy valaki megtámadhatja, mert amikor a tulajdonos és az önkormányzat megállapodik, akkor pont ez az érdeke, de a későbbiek folyamán bármikor felmondhatja ezt a megállapodást. Ebből kifolyólag a ténynek a törlésére akkor bírósági határozat alapján kerül sor.
Visszatérve, a semmisség vonatkozásában az megint más, az egy polgárjogi aktus, amikor egy adásvételi szerződést megtámadok a bíróság előtt, annak egyéb jogi következményei vannak, nem szeretnék erre kitérni, de azt analóg nem lehet szembeállítani a közművesítési kötelezettséggel.
A másik pedig, a belterületbe csatolással én a földvédelmi jogszabályt idéztem. Kétségtelen, földvédelmi járulékot kell fizetni utána, de ez kérelemre történik, nem hivatalból, és a kérelmet minden esetben az önkormányzatnak kell előterjeszteni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Osztályvezető úr, parancsoljon!
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Nekem egy apró hozzáfűznivalóm lenne ehhez a dologhoz, méghozzá az, hogy alapjában véve szerintem nem az ingatlant érinti ez a bejegyzés, tehát ez az ingatlan határain kívüli területre vonatkozó bejegyzést jelentene az ingatlan-nyilvántartás szempontjából, amely szerintem az ingatlan-nyilvántartással kezelhetetlen, ugyanis mindig csak egy adott területre vonatkoztatva lehetne bejegyzéseket végrehajtani. Úgyhogy szerintem sokkal inkább kezelhető, a kérdés az, hogy a beruházó megegyezik az önkormányzattal a beruházás megvalósítása érdekében egy polgárjogi jogviszony keretében, de azt, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzünk egy olyan tényt, amely magát az ingatlant, tehát a területét nem érinti, ingatlan-nyilvántartási szempontból kezelhetetlennek tartom.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem akkor a tisztelt bizottságot, hogy... (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Bocsánatot kérek. A használati jog bejegyzése, ott se tudjuk egyébként, hogy mikor van vége, hozzáteszem, de ez egyébként szerintem az ingatlant terheli, és a mindenkori tulajdonos tudja, hogy valamilyen kötelezettsége lesz, ugyanolyan, mint a jelzáloghitelnél, ugyanolyan, mint a szolgalmi jog bejegyzésénél. Ez nem a két személyre vonatkozó dolog, hanem éppen az ingatlanra, hogy bárki bármikor ingatlant vásárol, parcellázás után, amiről egyébként Hajdu képviselő úr beszélt, onnantól kezdve tudja azt, hogy milyen kötelezettséggel terhelt ez az ingatlan. Tehát nem lehet simlizni, hogy az eladó szépen a profitot zsebre vágja, és utána jön az önkormányzat és veri az asztalt, hogy tessék kiépíteni a csatornát, vagy ha már ki van építve, akkor én nem tudtam arról egyébként, mert az adásvételi szerződésnél ezt elfelejtették beírni a szerződésbe, hogy ez egy ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlan.
Nem gondolnám, hogy meggyőzhető mind a hölgy, mind az úr, de én se vagyok az ellenkezőjéről meggyőzhető. Azt gondolom, hogy ez mind tárgysorozatba-vételre, mind pedig általános vitára alkalmas előterjesztés egyébként.
Döntés a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ha nincs több hozzászólás a bizottság részéről, azt javaslom, hogy döntsünk a tárgysorozatba-vételről, illetve az általános vitára bocsátásról. Először a tárgysorozatba-vételről az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról a T/6787. szám alapján. Kérdezem, hogy ki az, aki a tárgysorozatba-vételt támogatja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
Döntünk ugyanennek a törvénymódosítási javaslatnak az általános vitájáról. Tehát kérem, hogy aki támogatja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/6787. szám alapján általános vitára, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta. Köszönöm szépen.
Köszönöm a megjelenést és a segítséget is.
Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám) (Általános vita)
Folytatjuk tovább a bizottsági ülést a 2. napirendi ponttal, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal a T/7042. szám alapján. Köszöntöm a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében dr. Bézi-Farkas Barbara osztályvezetőt. Öné a szó, parancsoljon.
Dr. Bézi-Farkas Barbara szóbeli kiegészítése
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. A tisztelt bizottság előtt fekvő törvényjavaslat 16 darab agrártárgyú törvény kisebb-nagyobb terjedelmű módosítását tartalmazza.
A törvényjavaslat kohéziós erejét három nagy rendezőelv köré lehetne csoportosítani, amelyek közül az első egyes alkotmánybírósági határozatokból adódó törvénymódosítási kötelezettségeknek a megvalósítása. Az Alkotmánybíróság 90/2007. számú határozatával megsemmisítette a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénynek egy bizonyos rendelkezését, amely a korábbiakban megengedte, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban bizonyos esetekben a fellebbezési jogot törvénnyel vagy kormányrendelettel ki lehessen zárni. Az Alkotmánybíróság a jogorvoslati jog törvényi szintű szabályozási kötelezettségére figyelemmel megsemmisítette ebből a rendelkezésből a kormányrendeleti szintű kizárásra vonatkozó részt, amelyből az következik, hogy a korábban jogszerűen kormányrendeleti szinten rendezett fellebbezés-kizárásokat törvényi szintre szükséges emelni. Ezek az esetek főként olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek országos szintű vagy országos illetékességű döntést igényelnek, illetve amikor a szükséges infrastruktúra és szakmai apparátus központi szervnél helyezkedik el, tehát nem lehet delegálni területi szervekhez ezeket az ügycsoportokat, illetve az ezekben való döntést.
Tehát az első fő rendezőelv ez a bizonyos alkotmánybírósági döntés, illetve az ahhoz kapcsolódó 77/2008-as alkotmánybírósági határozat, amely a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal központja esetében is megsemmisített egy hasonló rendelkezést.
A második rendezőelv a törvényjavaslatnak egyes, Európai Unió által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatos. Itt két irányelvet szükséges megemlítenünk.
Az egyik ezek közül a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EK tanácsi irányelv, amellyel kapcsolatosan a vadászati törvény módosítására van szükség, illetve a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerű felhasználásáról szóló 90/219/EGK-irányelvvel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás szintén apróbb technikai jellegű módosításokat indukál a géntechnológiai törvényben.
A harmadik rendezőelv az adatvédelmi törvénynek azon rendelkezése, amely a személyes adatok kezelését törvényi szinten rendeli szabályozni. Ezért a különböző agrártárgyú nyilvántartásokat, adatkezeléseket, amelyek korábban nem törvényi, hanem végrehajtási rendeleti szinten kerültek meghatározásra, fel kell emelnünk a törvényekbe.
Emellett apróbb technikai korrekciókat is elvégeznénk a megnyílt törvények esetében a jogalkalmazás tapasztalatai alapján.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. (Jelzésre:) Alelnök úré a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Nem tartja-e túl széles körűnek a rendeleti szabályozásra való felhatalmazást ebben a törvényben? Tehát nagyon keretjellegűvé válnak az egyes elemei ezeknek a törvényeknek, és nagyon sokat bíz a rendeleti szabályozásra.
Tudjuk, hogy van egy vita, hogy túlzásba visszük a törvényalkotást és az abban történő részletekbe menő szabályozást. Itt most egy kicsit a szakemberek úgy látják, hogy átestünk a ló túloldalára, minden a miniszteri szabályozás alá kerül, és túlságosan keretté válik maga a törvény.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor az osztályvezető asszonyé a szó.
Parancsoljon!
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Ha jól értelmezem a hozzászólást, akkor ez a vadászati törvény új felhatalmazó rendelkezéseire vonatkozik elsődlegesen. Itt azt szeretném kiemelni, hogy az alkotmányban, illetve a jogalkotási törvényben rögzítettek azok a mindenképpen törvényi szabályozást érintő kérdések, amelyeket nem tudunk alacsonyabb szintű jogszabályokban rendezni. Ugyanakkor az Alkotmánybíróságnak több olyan döntése született, például éppen a vadászati törvény vonatkozásában, amely kimondta, hogy az a korábbi kodifikációs gyakorlat, ami a kilencvenes évek környékén volt jellemző, hogy igazából a felhatalmazó rendelkezés egy ilyen nagyon általános felhatalmazást adott a végrehajtási jogszabályok megalkotására, gyakorlatilag ez úgy szólt a legtöbb esetben, hogy az illetékes miniszter a törvényhez szükséges részletszabályokat végrehajtási rendeletben szabályozza. Ezzel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság több alkalommal kimondta, hogy ezek a rendelkezések bizony alkotmányellenesek, mivel túl széles kört engednek a miniszteri jogalkotásnak. Ezért van az, hogy nagyon aprólékos felhatalmazásokat vagyunk kénytelenek adni. Tehát például a vadászati törvény esetében is azért vannak ezek a nagyon hosszadalmas, bonyolult felhatalmazások, mert konkrétan le kell szűkítenünk minden esetben a legszűkebb körére a miniszteri jogalkotás lehetőségét.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevételek? (Jelzésre:) Parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Egyetlenegy észrevételt tennék, mert lehetne sorolni mindegyik jogszabályhoz több mindent is. A bírságolásnál a tízezertől a félmillió forintig terjedő keret esetében nem gondolják-e a mérlegelési jogkörrel bíró eljáró hatóságnál, hogy nagyon személyre szabható adott esetben, vagy a megbírságoltnál nagyon nagyok a határok? Tehát 10 ezer és 500 ezer forint egymástól elég távol van. Nem félnek-e attól, hogy ugyanarra a cselekményre nagyon eltérő bírságolás történhet adott esetben?
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. A bírságolás törvényi szabályozásával kapcsolatban annyit emelnék ki, hogy a bírságszabályozás minden esetben úgy szól a törvényekben, hogy a bírság mértékét az illetékes hatóságnak az eset összes körülményére, így különösen az érintett érdekeinek sérelmi körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, illetve a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, illetve a jogsértéssel elért előnyre tekintettel kell meghatároznia. Tehát vannak bizonyos rendező elvek, amiket már törvényi szinten kimondunk, és a bírságokat tartalmazó törvényekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek pedig tovább szűkítik majd ezeket a mérlegelési alternatívákat.
Köszönöm.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még a bizottság tagjai részéről észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor javaslom, hogy döntsünk az egyes agrártárgyú törvények törvénymódosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról, a T/7042. szám alapján. Kérem a bizottság tagjait, hogy aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság többsége támogatta.
Tisztelt Bizottság! Mivel előre jeleztük, hogy a következő napirendi pontunkra 11 órától kerül sor, meghívott vendégeink is így érkeznek. Tizenegy óráig tartunk egy rövid szünetet.
Köszönöm szépen.
(Szünet: 10.46 - 11.11.)
ELNÖK: Folytatjuk a munkánkat. Áttérünk a mai ülésünk 4. napirendi pontjára, tájékoztató a Ferihegyi repülőtér környezetére gyakorolt zaj- és egyéb környezetszennyezés csökkentésével kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a csökkentés további lehetőségeiről.
Tisztelt Bizottság! A mai napirendünkre a bizottság október 15-i ülésének döntése értelmében kerül sor, megtárgyaltuk a XVII. kerületi Önkormányzat felterjesztését a repülőtéri zaj- és környezetszennyezés kapcsán, és akkor a bizottság úgy döntött, hogy egy kihelyezett ülést kíván tartani a Ferihegyi repülőtér területén ebben a témában. Az egyeztetések során az ősz folyamán, illetve a tél folyamán kiderült, hogy elég nehéz lenne ilyen szép számú meghívotti körrel kiegészülve a bizottság ülését megtartani a Ferihegyi repülőtéren, ezért a Ferihegyi repülőtér vezetésével arra a megállapodásra jutottunk, hogy ma itt megtartjuk a bizottsági ülést, és utána az összes érdeklődő részvételével pedig egy bejárást tartunk a repülőtéren, ahol megmutatják azokat a helyszíneket, amelyekről ma itt a bizottság ülésén szó fog esni, így ígéretet kaptunk arra, hogy megnézzük az irányítótornyot, a mobilradart, különböző fejlesztéseket, amiket annak érdekében valósít meg a BA Zrt., hogy a zaj- és környezetszennyezést a környező lakosság érdekében csökkenteni tudja.
Tisztelt Bizottság! Szeretnék javaslatot tenni a tárgyalási menetrendre a mai nap folyamán, hiszen a bizottság tagjai jól láthatják, hogy nemcsak a szokásos bizottsági ülésre meghívott vendégeink vannak jelen, hanem nagyon sok parlamenti képviselőtársunk, illetve polgármester a környező érintett, a repülőtéri ügyben érintett településről. Ezért azt a javaslatot tenném a tisztelt bizottságnak, hogy először hallgassuk meg a Közlekedési Minisztérium képviselőjét ebben a témában, utána hallgassuk meg a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárát ebben a kérdéskörben, majd a Budapest Airport Zrt. egy bemutatót, illetve egy tájékoztatót tartana vetítéssel egybekötve a mi részünkre, utána, amennyiben kíván szólni a HungaroControl Zrt. képviselője, illetve a Malév képviselőjét hallgatnánk meg. Ezután kapnának szót a bizottság tagjai, értékelnénk az itt elhangzottakat, és utána kapnának szót a meghívott, az érintett választókörzetek országgyűlési képviselői, illetve ezután pedig kapnának szót az érintett települések polgármesterei, akiket szintén meghívtam erre a bizottsági ülésre.
Itt megállnék. Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, hogy az eddig elmondottakkal kapcsolatban van-e bárkinek kérdése vagy megjegyzése. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérem a bizottság tagjait, döntsünk arról, hogy ezt a tárgyalási menetrendet követjük ma itt a bizottsági ülésen. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ezt egyhangúnak látom.
Ennek értelmében arról is döntöttünk - mert a Házszabály szerint erről is döntenünk kellett -, hogy ebben a sorrendben kapnak majd szót a meghívottak, illetve a bizottság tagjai.
Néhány technikai információt szeretnék még elmondani, mielőtt elkezdjük a napirendi pont tárgyalását. A bizottsági ülés után van egy busz, a parlament által biztosítottak nekünk egy buszt, azzal kimennénk a repülőtérre, és ott a BA Zrt. vezetése részéről egy körülbelül 40 perces reptérlátogatás lenne, aminek a tapasztalatait aztán egy beszélgetés keretében szintén ott a repülőtéren fogjuk tudni értékelni.
Még egy technikai kérés. Aki szeretne a reptérlátogatáson részt venni, kérem, hogy a bizottság munkatársainál szíveskedjék a személyi igazolványa számát leadni, mert azt lassacskán el kell küldeni a repülőtérre a beléptetés érdekében. A busz egyébként innen a Fehér ház elől fog indulni, a pontos helyszínt és időpontot a bizottsági ülés végén fogjuk látni, tehát amikor végeztünk, akkor utána rögtön indulunk.
Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy kezdjünk is bele ebbe a mai napirendbe. Ahogy már jeleztem a napirendi pont kezdetén, a múlt év október 15-én döntött úgy a bizottság a XVII. kerületi Önkormányzat felterjesztését tárgyalva, hogy ebben a témában egy bizottsági napirendet szeretnénk tartani. Azt gondolom, hogy nagyon sokunknak nagyon sok információja van ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. Vannak, amelyek ezek közül az információk közül megalapozottak, vannak, amelyek talán kevésbé megalapozottak. Azt gondolom, hogy most ez a bizottsági napirendi pont alkalmat fog arra adni, hogy sok mindent tisztázzunk, és talán javaslatokat fogalmazzunk meg ennek a tájékoztatónak a végén, amivel a több ezer emberre, vagy fogalmazhatok úgy is, több tízezer emberre vonatkozó és általuk elszenvedni kényszerülő zaj- és környezetszennyezés tekintetében léphetünk.
Szeretném kérni először a Közlekedési Minisztérium képviselőit, dr. Szoboszlay Miklós főosztályvezető urat, illetve Király Attila főtanácsos urat, hogy akkor ők kezdjék el a mai napirendünket.
Dr. Szoboszlay Miklós tájékoztatója
DR. SZOBOSZLAY MIKLÓS főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Urak! Elöljáróban szeretném kimenteni Csepi Lajos közlekedési szakállamtitkár urat, aki influenzás, és ezért nem tud részt venni a mai megbeszélésen.
A repülőtér és a repülési zajjal kapcsolatos kérdésekre áttérve, onnan kezdeném, hogy talán az nem képezi vita tárgyát, hogy a légi közlekedésre szükség van Magyarországon. Szükség van azért, mert nagyon fontos és nagyon nagy számú munkahelyet tart fenn közvetlenül Budapest térségében, és talán még több munkahelyet generál azáltal, hogy kiszolgálja a turizmus igényeit. Ezen kívül a cargo, az áruszállításra támaszkodik számos ágazat az élelmiszeriparban, élőállat-szállításban és egyebekben. Ez a kérdésnek az egyik oldala.
A másik oldala, hogy Budapest Ferihegyi repülőtér a város közvetlen közelében van, futópályái Budapest felé irányulnak. Talán ezt látni fogják itt bemutatón is a repülőtér részéről, hogy a Budapest délkeleti részén levő Ferihegyi repülőtér futópálya 310 fokra van tájolva, kifejezetten Budapest fölé irányítja a felszálló forgalmat, ha a meteorológiai körülmények olyanok. Ez a másik adottság, amelynek következtében a főváros jelentős területét, de az agglomerációt is komoly zajterhelés éri. Egyiket sem lehet megszüntetni, sem a repülést nem lehet megszüntetni, sem a zajterhelést nem lehet megszüntetni. A cél az, hogy a kettő között egy racionális kompromisszumot találjunk, élhető környezetet teremtsünk az emberek számára, és fejlődési lehetőséget biztosítsunk a repülőtér számára, már csak azért is, mert a repülőtér nem egyedül áll, környezetében van Schwechat, környezetében van a pozsonyi repülőtér, akik ugrásra készen várják, hogy a forgalmat és ezzel a gazdasági potenciált átvegyék.
Mit teszünk mi ebben a helyzetben? A légi közlekedésről szóló törvény előírt egy sor kötelezettséget a Közlekedési Minisztérium, közlekedési tárca számára, nevezetesen egy zajgátlóövezet-kijelölést, amelynek részét képezi számos, a repülőtér működését szabályozó rendelkezés is. Alapvetően a beépítettség miatt Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér két futópályája bajonettüzemben működik, amely bajonettüzem azt jelenti, hogy az 1-es pályának a budapesti vége és a 2-es pályának az üllői vége korlátozás nélkül használható, korlátozottan használható az 1-es futópályának a vecsési vége, és gyakorlatilag drasztikus, az összforgalom 5 százalékára vonatkozó korlátozás van érvényben a 2-es futópálya rákoshegyi végén. Ez azt jelenti, hogy a repülőtér közelében lévő lakott területek lehetőség szerint védettek. (Hock Zoltán megérkezik az ülésre.)
Korlátozza a jogszabály, amely ma hatályos, a repülőteret igénybe vevő repülőgép típusokat is a zajuk szerint. Magyarország 2004 végével elsőként tiltotta ki az ICAO II-es fejezet szerinti legzajosabb repülőgépeket. Ma csak ICAO III-as fejezet szerinti gép jöhet Ferihegyre. Napirenden van ennek is egyfajta további szigorítása, elsősorban az éjszakai órákat illetően.
Budapest Ferihegyi repülőtér éjszakai forgalmára vonatkozóan is bevezettük mindazt a korlátozást, amely nagyon súlyos gazdasági következmények nélkül bevezethető volt. Nevezetesen a 22 és reggel 6 óra közötti időszakban az összforgalom 8 százaléka engedélyezett, és ezen belül az éjféltől 5 óráig tartó úgynevezett mélyalvási időszakban az összes forgalom 1 százaléka.
Lehetne még sorolni ezeket az intézkedéseket. El lehet jutni oda, hogy 2007-2008-ban a repülőtér akkor angol menedzsmentje számos szakértő bevonásával kidolgozott egy zajvédelmi programot, amely 21 különböző intézkedést tartalmazott. Nem fogom felsorolni mindet. Ezek között szerepel az emelkedési szög megemelése, hogy minél hamarabb érjenek el olyan magasságot a repülőgépek, ahol a zajzavarás már elviselhető. Szerepel a csúcsforgalmi időszakban a legzajosabb légcsavaros gépek tiltása annak érdekében, hogy az előírt pályahasználatot be lehessen tartani, és hosszan lehetne még sorolni ezeket az intézkedéseket, amelyek egy jelentős része megvalósult, egy része további vizsgálatot igényel.
Amit én végül is szeretnék mondani, hogy elégedettek vagyunk-e ezzel a dologgal, arra egyértelmű a választ, hogy nem. Igaz, a repülőtér, a légi irányítás tulajdonképpen nagyon sokat tett annak érdekében, hogy betartsa mindazt az előírást, amely ma hatályos. Úgy becsülöm, szakértőkkel is konzultálva, hogy körülbelül 94-95 százalékban az előírások betartásra kerülnek.
Az előírásoktól eltérő események egy részénél még mindig bizonyítani lehet - vagy legalábbis erős a gyanú -, hogy objektív repülésbiztonsági körülmények kényszerítették ki, és kétségkívül van olyan esemény, amely nem igazán tolerálható. Tehát a mi feladatunk a továbbfejlesztést illetően elsősorban az, hogy biztosítsuk a hatályos és a minden érdekelttel egyeztetett előírások maradéktalan betartását. Ennek érdekében kell a bírságolás intézményét bevezetni, ennek érdekében kell annak az összes feltételét megteremteni.
Egy további fejlesztési cél, hogy azokat a gazdasági ösztönzőket a zajdíjban, a zajdíj felhasználásában realizáljuk, amelyekkel tovább lehet javítani a repülőteret igénybe vevő gépek összetételét, és lehet kompenzálni azokat a kirívóan súlyos zajterhelési eseteket, amelyek valóban már nem elviselhetők.
Szeretném elmondani, hogy a repülőtér rengeteg dolgot megtett, és ezt be is fogja önöknek mutatni, annak érdekében, hogy békés egymás mellett élés és békés fejlődési lehetőség legyen számára. Ehhez a jogalkotó oldaláról mindenféle együttműködést igyekszünk megadni, és azt kérem az önkormányzatoktól is, hogy segítsék ezt a munkát. Segítsék azzal, hogy lehetővé teszik a zajgátló védőövezetek kijelölését.
A repülőtér vezetése 1998 óta számos kísérletet tett a zajgátló övezet kijelölése érdekében. A benyújtott dokumentációk valóban nem voltak mindig - hogy finom legyek - tökéletesek, nem mindig voltak tényeken alapulók. Azonban ez alapvetően megváltozott a 2002-es időszakot követően. Azóta a benyújtott dokumentáció a valóságot tükrözi. Ettől függetlenül természetesen mindig meg lehet kérdőjelezni a forgalmi adatokat, lehet vitatkozni rajta, hogy ezek reálisan mutatják be a helyzetet vagy sem.
Azt kérem minden itt ülő polgármester úrtól, képviselő úrtól, önkormányzatokkal kapcsolatban állótól, fogadják el a zajgátló védőövezeti kijelölést, mert ez egy olyan jogi keretet biztosít, amely mentén intézményesítetten lehet intézkedéseket végrehajtani. A rendelkezés, amelyről beszélünk, három felülvizsgálati lehetőséget tartalmaz: ha változik a forgalom bármely küszöbön 30 százalékkal - 30 százalék 1,5 decibel növekedést jelent -; ha nő a zaj, a zajgátló övezet bármely monitorpontján 3 decibellel, és ha semmi nem változik, de úgy döntenek az érintett önkormányzatok - ez a harmadik lehetőség. Kérem, ilyen biztosíték mellett, úgy gondolom, hogy csak az lenne az ésszerű, ha elfogadnák. Ehhez kérem a segítségüket, és felajánlok minden olyan tájékoztatást, együttműködést, amelyre a minisztérium képes.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem Dióssy László szakállamtitkár urat, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviseletében.
Parancsoljon!
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Azzal kezdem mondandómat, hogy semmiképpen nem lehetünk elégedettek azzal a helyzettel, amely a reptérrel kapcsolatban környezeti szempontokat mérlegelve és értékelve érzékelhető. Nem véletlenül nagy a lakossági érdeklődés. Számos alkalommal megkereste a zöld tárcát sok képviselő, az érintett polgármesterek, így a XVII. kerület polgármestere is kezdeményezte a KvVM-nél a 176/1997. kormányrendelet módosítását, amelyben kérte a 2. számú kifutópálya Budapest felőli végét érintő részén a korábban fennálló tilalom feloldását.
A kormányrendelet első helyi felelőse nyilván a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, de a zöld tárca részéről igyekszünk minden segítséget megadni a tervezett kormányrendelet és miniszteri rendeletek módosításához, ami szükséges ahhoz, hogy konszolidálódjék a helyzet.
Többek között kezdeményeztük az éjszakai időszakra vonatkozó légiforgalmi korlátozások szigorítását. Úgy ítéljük meg a tárca részéről, hogy feltétlenül indokolt és szükséges lenne a jogszabály-módosítás. Sajnos ebben nem történt előrelépés.
A Budapest Airport Zrt. eljuttatta tárcánkhoz az állásfoglalását, amelyben kifejtette, hogy a műveletszámok korlátozásának a jelenlegi mértékével nem ért egyet, illetve olyan módosításokat nem támogat, amelyek a repülőtér forgalmának a korlátozásával járnak. Megjegyzem, hogy az is megvizsgálandó, hogy az a privatizációs szerződés, amely annak idején megszületett, milyen korlátozásokat és kötelmeket írt elő, hiszen nyilvánvalóan ez is befolyásolja azt a mozgásteret, amely adott esetben rendelkezésre áll.
A 2008-ban hatályba lépett zajvédelmi jogszabálycsomagnak az utolsó eleme a zaj- és a rezgésvédelmi határértékekről szóló miniszteri rendelet december 3-án megszületett, és ez a rendelet, mivel a határérték betartása repülésbiztonsági szempontból aggályos, illetve a kibocsátott zaj mértékét a repülőgép-vezetőkön kívülálló tényezők is alapvetően erősen befolyásolják, nem tartalmazta, illetve nem tartalmazza az átrepülési zaj maximumára vonatkozó határértéket. Ez tehát az aktuális helyzet.
Mi azt gondoljuk, hogy minél hamarabb szükséges lenne olyan jogszabályi módosítás megvalósítása - és ez miniszteri rendelet -, amely a zajvédelmi díjak megállapításának részletes szabályairól szól, illetve a zajkorlátozások megszegőivel szembeni bírságok megállapításáról. Ezek a szabályozások nem állnak rendelkezésre.
Tehát azt mondhatom összefoglalóan, hogy számos intézkedésnek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy elfogadható, legalább elfogadható állapotok következzenek be a reptérnél környezetvédelmi, zajvédelmi szempontból.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a szó a Budapest Airport Zrt. képviselőié, Hardy Mihály igazgató úr és Szarvas Gábor igazgató úr. Önöké a szó, parancsoljanak.
HARDY MIHÁLY (Budapest Airport Zrt.): Elnök asszony, köszönöm szépen. Nagyon szépen köszönjük a meghívást és a lehetőséget, hogy a Budapest Airport nevében elmondhatjuk a repülőtérrel kapcsolatos környezetvédelmi, illetve egyéb, zajterheléssel kapcsolatos álláspontunkat. Szeretném az egészet valamifajta keretbe helyezni, hiszen ezzel szeretném azt is érzékeltetni, hogy a repülőtéren beálló vagy történő változásoknak van egyfajta történetük, van egy fejlődéstörténetük, az imént elhangzott például, hogy egy ilyen határkő volt 2002. Én úgy gondolom, hogy ezt is nagyon fontos, hogy valamennyien megismerjék, részint a bizottság tagjai, részint pedig az érintettek. (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.)
Úgy gondolom, hogy a repülőtérrel kapcsolatban három kijelentést nagyon fontos megalapozásként elmondani. Egyrészt biztosak vagyunk abban, hogy a légi közlekedés bővülhet a fenntartható fejlődés keretében. Úgy gondoljuk, hogy meg lehet találni a helyes egyensúlyt a légi közlekedés előnyei és társadalmi, illetve környezeti hatásai között, és azzal is tisztában vagyunk, hogy a működésünknek vannak elkerülhetetlen negatív hatásai. A repülőtér a maga eszközeivel igyekszik mindent megtenni ezeknek a negatív hatásoknak a csökkentése érdekében.
Amit nagyon fontos tudni, hogy egy nemzetközi repülőtér - és Magyarországon Ferihegy az egyetlen nagy, jelentős nemzetközi repülőtér, a magyar gazdaság egyik motorja -, egy ilyen méretű repülőtér nélkül egész egyszerűen elképzelhetetlen ma már egy korszerű gazdaság. Csak a Budapest Airport az elmúlt évben 7,7 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe adó és járulékok formájában.
Nagyon fontos a munkahely-generáló szerepe a repülőtérnek, hiszen a repülőtéren 70 különféle vállalkozás működik, a nemzeti légitársaságtól kezdve egy nemzeti low cost vagy fapados légitársaságon át a különféle szolgáltató cégekig, éttermekig, és így tovább. Ferihegyen az elmúlt évben 8 millió 400 ezer utas fordult meg, és a repülőtéren ennyi utasszámnak a kiszolgálásához mintegy 13 ezer dolgozóra volt szükség a különböző repülőtéri cégeknél. Összehasonlításként: Heathrow, 87 millió utas fordult meg, ez Európa legnagyobb repülőtere, és ott 32 ezren dolgoznak. Egy nagyon egyszerű számítással körülbelül az érzékelhető, hogy egymillió utas a nemzetközi repülőtéren nagyjából 3000 munkahelyet jelent, és ez már nemcsak a repülőtérre korlátozódik, hanem az idegenforgalomra, turizmusra és az egyéb kapcsolódó helyszínekre.
Nagyon fontos gazdasággyorsító szerepe van a repülőtérnek, hiszen külföldi befektetéseket vonz, a hazai vállalkozásokat egy korszerű infrastruktúrán keresztül versenyelőnybe hozza. Nagyon fontos a turizmus-, az idegenforgalom-élénkítő szerepe, és miután a repülés egy magas technológiájú terület, ezért erősíti a kutatás-fejlesztést, tehát vonzza, húzza maga után a különféle magyarországi vállalkozásokat is.
A repülőtér egyik legfontosabb célja az, hogy a Budapest Airport egyik legsikeresebb repülőtere legyen, sikeres a fejlődés, az utasszám-növekedés és a szolgáltatások minősége tekintetében. Emiatt a Budapest Airport egy 65 milliárd forintos, körülbelül négy évre széthúzott modernizációs programba kezdett, amely egyrészt a repülőtéri infrastruktúra fejlesztését, a terminál, a forgalmi előtér fejlesztését jelenti, másrészt a szolgáltatások fejlesztését, tehát a repülőtéren az utasok által igénybe vehető szolgáltatások minőségi fejlesztését, harmadrészt pedig, és nem utolsó sorban, a járatfejlesztést is céljaink között említhetem, hiszen nagyon fontos gazdasági érdeke fűződik Magyarországnak ahhoz, hogy minél több, újabb és újabb országgal legyen légi összeköttetésünk akár gazdasági, akár személyi forgalom tekintetében.
A versenytársaink elsősorban Bécs, bizonyos mértékig Pozsony, Prága és Varsó. Nekünk velük kell versenyben lennünk, őket kell, hogy úgy mondjam, gazdasági értelemben legyőznünk, az utasokat ide kell hoznunk Magyarországra ahhoz, hogy a repülőtér be tudja tölteni a feladatát. Egyetlen eszköz áll erre rendelkezésre: a repülőtér fejlesztése. A visszafejlesztésnek beláthatatlan gazdasági következményei lennének.
A repülőtér, a Budapest Airport BUD Future, BUD Jövőnek nevezte el azt a programját, amelynek alapján 2011-ig 65 milliárd forintos beruházásokat valósít meg a repülőtéren. Ez egyrészt a szolgáltatások fejlesztése, a repülőtéren jelen lévő kapacitások bővítése. Egy-egy nyári napon, július-augusztusban a repülőtér 100 százalékot megközelítő, időnként azt meghaladó mértékben fogad utasokat, tehát egész egyszerűen elkerülhetetlen a terminál kapacitásának a bővítése, és nagyon fontos kötelezettség is, ez a privatizációs szerződésünkben benne van.
Ugyanígy nagyon fontos a gazdasági növekedést elősegítő szerepe a repülőtérnek. A repülőtér bővítése munkahelyeket teremt. A jelen gazdasági körülmények között azt gondolom, hogy ez egyáltalán el nem hanyagolható szempont, részint az építőiparban, hiszen körülbelül négy évre egy nagyon fontos fejlesztésnek leszünk a terepe, másrészt pedig indirekt módon, hiszen az új kapacitásokban új munkahelyek, új szolgáltatások lesznek elérhetőek.
Végül a fejlesztésnek nagyon fontos része a felelős párbeszéden alapuló közösségi kapcsolatok kialakítása. Ennek egyik állomása az, hogy itt vagyunk, és önökkel folytatjuk a párbeszédet.
Ha ránéznek a diára, a következő képen a jelenlegi állapotokat, tehát a 2008-as terminált kellene látni, vagy azt az állapotot, ahogy még a fejlesztés előtt elindultunk. Önök előtt ez látható, ott van az előre kiosztott anyagban. Ha lapoznak egyet, akkor pedig azt fogják látni, hogy 2012-re hogyan kell hogy kinézzen a Ferihegyi repülőtér. Akik előtt ott van a nyomtatott anyag, látják, hogy a mostani, a 2A és 2B terminált összekötő részen épül egy úgynevezett Sky Court, tehát a két terminálépület megmarad és működőképes lesz a következő években is, és a kettő között épül egy új fogadócsarnok, amely összeköti tulajdonképpen a két most meglévő terminálépületet. Az előtér felőli oldalhoz hozzá kell toldani még egy-egy épületrészt, és két utashíd is épül legalább nyolc-nyolc úgynevezett csápos, illetve buszos beszállító hellyel. A két hosszú folyosó egyébként a schengeni és a nem schengeni elválasztást is lehetővé teszi. Ezáltal a repülőtér a jelenlegi évi 8 milliós utaskapacitásától eltérően vélhetően 12-15 millió utas fogadására lesz alkalmas. Tehát a következő tíz évben előrelátható fejlődésnek is meg fog felelni.
A fejlesztés központi eleme az úgynevezett Sky Court vagy égi udvar építése, ennek az előkészítése zajlik jelen pillanatban. A bizottság tagjainak lehetőségük lesz a helyszínen is látni az előkészítő munkákat. Amit itt látunk, ezek a 3D-s fantáziarajzok pedig a külső és a belső kialakítást mutatják. Egy ultramodern, Magyarország fejlődéséhez méltó belső kialakítása lesz ennek a csarnoknak, amely beengedi a levegőt, hatalmas üvegfalakon keresztül az utazók láthatják, hogy mi zajlik a repülőtér forgalmi előterén, és a mennyezetbe épített természetes világítás is hozzájárul ahhoz, hogy egy igazán korszerű repülőtéren érezhessék magukat az utasok.
Az előkészítő munkák már megkezdődtek. Egyrészt egy ideiglenes poggyászosztályozó, másrészt egy transzferfolyosó építése is megkezdődött a repülőtéren. Ezekre azért van szükség, mert egy orvosi hasonlattal élve, olyan lesz ez a következő három év, mint egy nyitott szívműtét. Tehát egyrészt a repülőtér, a páciens él, és közben pedig egy központi részén, a terminálon egy műtét zajlik, egy építkezés, egy fejlődés. Tehát ezt a részt kell a transzferfolyosóval egyrészt elkerülhetővé tenni, tehát az átszálló utasok számára az átszállást biztosítani, annak ellenére, hogy nincs egyéb fizikai összeköttetés a két terminálépület között. Másrészt egy új poggyászosztályozót kell építeni, hiszen helyette egy vadonatúj és korszerű épül.
Megkezdődött a repülőtér-fejlesztés egyik legfontosabb fázisa a úgynevezett forgalmi előtérnél, amely az a parkolóhely, az a beton, ahol a repülőgépek állnak két út között. Az első fázisban 76 ezer négyzetméternyi új beton épül, az úgynevezett észak-nyugati előtér. Ennek az idei év tavaszára a nyári forgalomra, legkésőbb júniusra el kell készülnie. Jelen pillanatban is zajlanak az építési munkák, amennyire az időjárás, illetve a hőmérséklet lehetővé teszi, folytatódik a betonozás is. Ennek a fejlesztésnek 4,2 milliárd forint az értéke, és 2012-ig folytatódik az előtér építése, 170 ezer négyzetméter új előtér épül.
A fejlesztésnek azonban nemcsak a terminálépület lesz a része, hanem ahogy ezen a képen is látszik, a jelenlegi parkolóhelyén egy új négy csillagos szálloda épül, 265 szobás kapacitással, és kibővített konferenciaterülettel, hiszen a mai korszerű igények, illetve a gazdaság szereplőinek az igényei sokszor teszik azt szükségessé, hogy ilyen gyors repülőtéri konferenciákon találkozzanak. Tehát a reggeli járattal megérkeznek a konferencia résztvevői, átvonulnak egy konferenciaközpontba. A személyes találkozó elkerülhetetlen, hiába van videó, hiába van mobiltelefonos képátvitel, hiába van telefonkonferencia, a személyes konferenciát akár egy repülőtéren meg lehet oldani, anélkül, hogy bejönnének a városba, és az esti, délutáni géppel már mehetnek is tovább. Ez egy óriási hiányossága az elmúlt 15-20 évnek, hogy nem épült korszerű nemzetközi színvonalú szálloda a repülőtéren, illetve a repülőtér közvetlen közelében.
Ami a fejlődést és a környezetvédelmet illeti. 2006-tól, a tulajdonosváltástól datáljuk azt, hogy egyáltalán a környező lakossággal valamifajta vállalati politika szintjén megindult a kapcsolatépítés. Ez az állami tulajdonú korszaknak egy nagy hátránya, hogy eddig erre a Budapest Airport, illetve korábban a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság egyáltalán nem gondolt, ez nem volt része a vállalati gondolkodásnak. Ebben egyformán fontosnak tartjuk a politikai és a civil partnerekkel a kapcsolatot, különösen a repülőtér szomszédságában lévő önkormányzatokkal.
Hasonlóan, mint a mostani bemutató, elindítottuk az úgynevezett BUD Future Roadshowt - csupa idegen szó, amiért is elnézést kérek, de nagyon nehéz erre rövid magyar megfelelőt találni. Tehát végigjárjuk a környező önkormányzatokat, a lakossággal találkozunk és elmondjuk nekik, hogy milyen fejlesztések várhatók, mi lesz a repülőtéren, mi zajlik, mire kell számítani.
Nyílt és őszinte kommunikációt folytatunk a környezetvédelmi kérdésekről, valódi zajvédelmi intézkedések megvalósítását kezdtük el, hiszen korábban ilyen nem volt, és még egy nagyon fontos dolog: létrehoztuk a Budapest Airport úgynevezett konzultációs bizottságát. Nagyon sokan, akik itt, az asztal körül ülnek, tagjai ennek a bizottságnak, hiszen a környező önkormányzatok vezetői, Budapest város, a minisztériumok képviselői ülnek ebben a konzultációs bizottságban, amelynek az egyik fóruma a repülőtér fejlesztésével kapcsolatos információcserének.
Évek szerint összefoglalom a zajvédelemmel kapcsolatosan eddig tett lépéseket. 2005-ben indult el egy korszerű zajmonitor rendszer kiépítése a repülőtéren, hat állandó mérőállomással és egy mobil monitorral. 2005. január 1-jétől történt meg a zajvédelmi díj bevezetése. Ez az a díj, amelyet a zajvédelmi előírásokat megsértő légi járművekre, illetve az őket üzemeltetőkre vetnek ki. Magyarország az új EU-tagállamok közül elsőnek vezette be a legzajosabb légi járművek kitiltását, ez az a bizonyos ICAO II fejezet szerinti repülőgépek kitiltása. Tehát magyarul a zajos, régi hajtóművű repülőgépek kitiltása.
2006-ban a zajvédelmi politika részeként létrejött a Budapest Airport zajvédelmi politikája, ilyen sem volt korábban. A programról számos lakossági fórumon tájékoztatták a lakókat, Vecséstől egészen a II. kerületig. Ezeken a fórumokon nemcsak a Budapest Airport, hanem a HungaroControl, akkor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a Polgári Légügyi Igazgatóság képviselői is részt vettek.
2007-ben a Budapest Airport megindította a lakossági fórumok rendszerét. Ez a második kör tíz települést, illetve kerületet érintett. 2006 februárjától rendszeres konzultáció zajlik a légitársaságokkal, munkaértekezletek, a repülőtérrel kapcsolatos eljárások a felszállási formák és egyéb dolgok ügyében.
2007-ben a Budapest Airport benyújtotta a zajvédelmi programját a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. Ezt a hatóságok megtárgyalták, és az elfogadott programból számos olyan lépést tettünk, amely javított a repülőtér környékén élő közösségek életminőségén.
A tavalyi évben pedig számos önkéntes vállalást tett a Budapest Airport. Az államtitkár úr is beszélt róla, hogy a repülőtér zajvédelmi programjának a megvalósításában bizonyos jogszabályi hátterek jelen pillanatban hiányoznak. A repülőtér ennek ellenére önkéntes zajvédelmi programot indított el. Nem várja meg, amíg megszületik az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás. Ennek egyik része az önkéntes zajvédelmi program.
Először Üllőn indítottuk el, mintegy pilotként ezt a zajvédelmi programot. Ez ingatlanonként több százezer forintos beruházást jelent. Alapvetően a pihenő helyiségek zajvédelmi szigetelését, az ablakok szigetelését jelenti, illetve olyan szellőző berendezések felszerelését, amelyekkel a nyári időszakban is az ablakok kinyitása nélkül megvalósítható a pihenés.
Üllőn a mi méréseink szerint 220 ingatlan kapcsolódik be ebbe. Ezek közül 60 tulajdonos jelentkezett és kapott zajvédelmi berendezéseket, tehát az ablakszigetelést, illetve a szellőző berendezést. Ez egy nagyon jónak számító arány, ez egy nagyjából egyharmados arány, ez jónak számít. A nemzetközi összehasonlításban, ha már 10 százalékot eléri a jelentkezők száma, akkor a program sikeresnek tekinthető. A többiek, akik ezt nem kérték, azok elsősorban olyan ingatlantulajdonosok, akiknek az elmúlt tíz évben épült az ingatlanuk, tehát ahol korszerű, szigetelt ablakok vannak, amelyek a zajszigetelésben is nagyon fontos előrelépést jelentenek.
Az üllői pilotprojekt után továbbléptünk a leginkább érintett kerületbe, a XVIII. kerületben elindítottuk az önkéntes zajszigetelési program megvalósítását. Egyébként szeretném elmondani, hogy rendkívül jó munkakapcsolatot sikerült kialakítanunk a XVIII. kerülettel, rövidesen egy együttműködési megállapodást is köt a Budapest Airport és a XVIII. kerület, amelyben egyebek között ezt is, az önkéntes zajvédelmi program megvalósítását is rögzítjük. Itt körülbelül 450 ingatlan zajszigeteléséről van szó. Ezt a programot szeretné a Budapest Airport folytatni a XVII. kerülettel és Vecséssel. 2009-ben, vagyis az idén 150 millió forintot fordítunk ennek az önkéntes zajvédelmi programnak a megvalósítására.
Ami a környezetvédelmet illeti, a repülőtéren belül, illetve a Budapest Airport szervezetén belül önálló igazgatósági rangra emelkedett a környezetvédelmi osztály, ezzel is jelezni kívánjuk, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít a Budapest Airport vezetése a környezetvédelemnek. Ezekben a napokban indult meg a szelektív hulladékgyűjtés az irodai részeken a Budapest Airport dolgozói között is. Ferihegyen a kommunális hulladék 60 százalékának az újrahasznosítását tűztük ki célul.
Ami a repülőtér környezetének levegőminőségét illeti, 2008-ra fejeződött be egy levegőminőségi ellenőrző kutatási program. Két fixen telepített levegőminőségi monitorállomás van jelen pillanatban a repülőtéren. Az eredmények értékelése még zajlik. Az előzetes adatok egyébként azt mutatják, hogy érdekes módon Ferihegy a magyar főváros egyik legtisztább levegőjű része, állítólag Hűvösvölggyel és Pesthidegkúttal vetekszik.
A repülőtéri fejlesztéseknek egy nagyon fontos része a felszíni vizek védelmét szolgáló program megvalósítása. Ez a gyáli patakot védő zivatartározó és megfelelő szűrőberendezések építését jelenti.
A repülőtéren azonban nemcsak légi közlekedés zajlik, hanem nagyon fontos felszíni közlekedés is zajlik, és azt gondolom, hogy ez egy nagyon fájó közös problémája a repülőtérnek és a fővárosnak, illetve a repülőtérnek és a környező településeknek. Ezeken a képeken az az állapot látszik, amely emlékeim szerint legalább 45-47 évre néz vissza. A repülőtéri gyorsforgalmi út egy olyan állandósult közlekedési probléma a repülőtér környezetében, amely súlyos környezetvédelmi problémákat is felvet, de ezen továbblépve azt is megkérdőjelezi, hogy vajon 2011 januárjától Magyarország mint az Európai Unió soros elnöke képes lesz-e Európának valóban a legmegfelelőbb arcát mutatni, hiszen ezek az európai delegációk ezen az úton kellene hogy bevergődjenek Budapestre.
Egy példa a megoldatlan kötöttpályás közlekedésre. Düsseldorfban az egyik nagy német nemzetközi repülőtéren számos vasúti és egyéb megoldás biztosítja azt, hogy a repülőtér megközelíthető legyen. Jelen pillanatban a Nyugati pályaudvar és Ferihegy 1-es terminálja között van valamifajta vasúti összeköttetés, amely egyébként megítélésünk szerint méltatlan egy európai fővároshoz. Nagyon szeretnénk, ha akár gyorsvasút, akár metró formájában a repülőtér megközelíthető lenne. Ezen a téren messze elmaradunk, tehát az utasok és a repülőtér közötti közlekedés viszonyában messze elmaradunk az európai átlagtól, míg egy átlagos európai nemzetközi repülőtéren az utasok 16 százaléka vesz igénybe akár metrót, akár repülőtéri vasutat, ez nálunk mindössze 4 százalék.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy közös lobbizásra van szükség a repülőtér körüli közlekedés megoldása érdekében. A dél-pesti régiónak egy hosszú távú rendezési, fejlesztési tervre volna szüksége. A tömegközlekedést fejleszteni kell. Nagyon fontos lenne végre, hogy döntés szülessen és el is kezdődjön az M4-es autópálya és a város közötti csomópont, illetve az útszakasz kiépítése. (Gulyás József megérkezik az ülésre.) A baj az, hogy 15-20 évre szóló fejlesztési koncepciók születnek, azonban a repülőtérnek, illetve a repülőtér környékének már most szüksége lenne egy korszerű felszíni közlekedésre, már csak azért is, mert a repülőtér körzetében csak ezekben a hónapokban legalább három újabb nagy bevásárlóközpont, illetve kisebbfajta városközpont kialakítása zajlik, amit a jelenlegi körülmények között a felszíni közlekedés egész egyszerűen képtelen megoldani.
Röviden ennyit. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen igazgató úrnak ezt a bőséges tájékoztatást. Azt gondolom, hogy egy csomó olyan információ elhangzott, ami egy picit talán más világításba helyezte a repülőtér kérdését. Kérdezem a HungaroControl Zrt. képviselőjét. Parancsoljon, öné a szó.
HANGYÁL GYULA (HungaroControl Zrt.): Köszönöm szépen, elnök asszony. Üdvözlöm a bizottság tagjait. Hangyál Gyula vagyok, légiforgalmi vezérigazgató-helyettese a HungaroControl Zrt.-nek. Nem kívánok túl sok részletet a zajvédelemről és a munkánkról most előadni, inkább szívesen válaszolok az önök kérdéseire, amelyek valószínűleg fel fognak merülni.
A HungaroControl mint a légiforgalmi irányításért, azaz közvetlenül a repülés biztonságáért felelős szervezet mozgástere, lehetőségei mentén az elmúlt években és most is és a jövőben is együttműködik és próbál segíteni a zajvédelmi problémák enyhítésén, megoldásán.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, vezérigazgató-helyettes úr. Kérem akkor a Malév Zrt. képviselőjét, parancsoljon, foglaljon helyet. Parancsoljon, Prandovszki József megbízott igazgató úr!
Prandovszki József tájékoztatója
PRANDOVSZKI JÓZSEF (Malév Zrt.): Tisztelettel megköszönöm a bizottságnak, hogy módot adott a nemzeti légitársaság képviseletére.
Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy jelenleg a Malév a repülőtér összforgalmából körülbelül 40 százalékkal részesedik, a többi 60 százalékot az uniós csatlakozás óta megjelent diszkont légitársaságok, külföldi légitársaságok, illetve cargo légitársaságok adják ki, amelynek tagjait az Air Operators Committee tömöríti mint érdekvédelmi bizottság.
A Malév a maga részéről mindent megtesz a zaj lakosság által tűrhető mértékűre történő csökkentésére. A flottája zöme Boeing 737-es New generation típusú gépekből áll, amelyek minden tekintetben megfelelnek az ICAO Annex 16-os zajvédelmi előírásainak.
A flottafejlesztés további iránya is a zajcsökkentésre törekszik. Ismeretes, hogy az új beszerzések, a Q400-as típusra, a Bombardier Dash 8-as típusra irányulnak, amelynek nevében a "Q" quiet, tehát csendeset jelent. Jelenleg a Malév-flotta minden gépe 100 tonna maximális felszállósúly alatt van, hiszen mint közismert, a hosszú távú járatainkat megszüntettük, és ezáltal a 767-es 100 tonna feletti maximális felszállósúlyú gépeink üzemeltetését szüneteltetjük.
Tisztelettel megköszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A meghívott ágazati, illetve minisztériumi és szakmai képviselőket meghallgattuk. A bizottság tagjaié a szó, első körben kérdések, de vonjuk össze inkább, észrevételek, kérdések egyben. (Dr. Mester László jelentkezik.) Mester képviselő úr, parancsoljon!
Kérdések, észrevételek a bizottság tagjai részéről
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A kérdésekkel most nem rabolnám el az időt, lévén az igazgató úr is utalt arra, de talán a képviselőtársaim is tudják, hogy közvetlenül érintett a főváros XVIII. kerülete, ha már leegyszerűsítve repülőtéri vagy egyszerűen zajügyérintettségnek nevezzük azt, amiről beszélünk. De mondhatom azt, hogy többszörösen érintett vagy érintettek vagyunk, egyrészt a Ferihegyi repülőtérnek egy nagy része a XVIII. kerület határain belül van, érintett vagyok országgyűlési képviselőként, de a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács elnökeként is, mert hónapokkal ezelőtt határoztuk el egy olyanfajta szakmai tanulmány elkészítését, amely a Ferihegyi repülőtér fejlesztésével összefüggő hatásokat vizsgálná, nyilván az érintett települések érdekében.
Egyébként nem mellesleg azok közé tartozom, akik, ha kiülnek a teraszra, akkor élvezhetik a légi forgalom egy bizonyos sávját, a le és felszállásokat. Tehát másfajta közvetlen érintettségem is van, de ezt csak zárójelben mondtam.
Nyilvánvaló, hogy az elmúlt években megnövekedett forgalom azt is okozta, hogy megnövekedett a közvetlenül érintettek száma is. Tehát ez a történet sokszereplős lett. Nem cinikusan és még csak nem is ironikusan jegyzem meg, de talán jellemzi a helyzetet, hogy olyan fővárosi település lakosai, akik korábban csak a kondenzcsíkot látták a repülőgépekkel kapcsolatban, most már néha morajlást is hallanak, és jelentős érdeksérelemként érzik át, hogy itt változott vagy megnövekedett a légi forgalom, és ennek a közvetlen hatása.
Nyilván minden települést másképpen érint. Van, akik - és ezek közé tartozunk - akár mondjuk a hajtómű-próbálkozások, illetve hajtóműpróbák zaját is közvetlenül érzékeljük, közvetlenül érintettek vagyunk akár a mélyalvási időszak, akár az éjszakai repülés lehetséges korlátozásában, de egyáltalán a repülőgép-forgalommal összefüggő zaj mindenfajta változástatásában.
Az airport, illetve a HungaroControl vezetői is már beszéltek azokról az együttműködési formákról, amiket örömmel üdvözölhettünk települések képviselőiként, amikor szervezetten indult be az együttműködés, amire el kellett következnie egy olyan fajta felismerésnek, hogy együttműködésre vagyunk késztetve és kényszerítve. De ezek az együttműködési formák nyilvánvalóan sokat segítettek abban, hogy kölcsönösen tájékoztassuk egymást vagy egyeztessük az érdekeinket, amelyek azért valljuk be persze, különbözőek, de eljuttattak addig a felismerésig is, hogy a légi közlekedés rendszerébe benyúlni, lényeges változtatást elérni ma már nehéz úgy, hogy valamelyik területen vagy érintett településen valamilyen feszültséget enyhítünk, az egyúttal azt jelenti, hogy egy másik településen pedig egy érdekkonfliktust keletkeztetünk vagy érdeksérelmet okozunk.
Ezért is lényeges az együttműködés és ebben igyekeztünk mi is, tehát a közvetlenül érintett települések is kialakítani az együttműködési formákat. Egyébként csak hogy konkrét példát mondjak erre, a mi értékelésünk szerint például a XVII. kerület által javasolt megoldás a XVIII. kerületnek okozna egyfajta érdeksérelmet, és ezt egyébként nem a XVII. kerület ellenében mondom, amellyel ebben a kérdésben is nagyon jó az együttműködésünk, hanem azért említem meg, mert a megoldást mindenképpen olyan konstrukcióban vagy változtatásokban kell keresni, ami elkerüli az újabb érdeksérelmek okozását. Így például ebben az esetben érdemes talán megvizsgálni a 13-as bal kifutópályának a meghosszabbítását, ha erre még nem került sor. Az talán kisebb konfliktusvállalással, de valamifajta megoldást jelentene.
Az elmúlt években igyekeztünk a legkisebb közös többszöröst megkeresni. Azaz, ha vannak is eltérő érdekeink, de vannak közös érdekeink is nyilvánvalóan. Ilyen a már említett éjszakai forgalom korlátozása, amiben úgy tűnt röviddel ezelőtt, hogy állóháborúra kell berendezkednünk. Az érintett települések azt mondták, hogy igénylik, kérik, követelik a teljes repülőtérzárást az éjszakai órákban, az airport-kormányzat azt mondta, hogy nemzetgazdasági érdek, hogy ne kerüljön sor egy ilyen drasztikus korlátozásra. Úgy látszik, hogy a kényszer vagy a közös érdekek keresése mégiscsak ebben az esetben is hoz megoldást, hiszen azt a minisztérium képviselői is tudják, hogy sikerült talán egy eljárásmódosítással elérni azt, amit úgy tűnt, hogy nem tudunk elérni, mert antagonisztikus érdekellentétek vannak. Abban hiszek egyébként, hogy a nappali forgalomnál, ahol nyilván nem eshet szó igazán drasztikus korlátozásról, de eljárások változtatásával lehet egy olyan idősávos, forgalomterheléses megoldást találni, ami legalábbis enyhítést jelent majd.
Minden tiszteletem egyébként az airport vezetéséé, illetve a HungaroControl vezetéséé abban a tekintetben - ugye önkormányzati szférában ismerős fogalmak a kötelező és nem kötelező ellátandó feladatok elválasztása -, hogy nem kötelezően ellátandó feladatok esetében is, vagyis önálló kezdeményezéssel is próbálnak megoldásokat keresni. Ilyen például ez a zajszigetelő program. Alighanem fel kell hívni a figyelmét a Budapest Airport vezetésének, ismerve az érintett lakosság reagálását - talán ebben egyetértenek a polgármestertársaim is -, hogy keresni kell egy másfajta program beindításának a lehetőségét. Ez a lakóingatlanok felvásárlása. Mert látszik egyébként, hogy a lakosság egy része nem fogadja el megoldásnak azt, hogyha egy zajszigetelési program keretében a lakását vagy éppen a házát leszigetelik.
Az államtitkár úr beszélt arról, hogy bizonyos jogszabályi változásokra szükség van. Tisztelettel felhívom arra a figyelmet, hogy több mint két évvel ezelőtt Simon Gábor képviselőtársammal együtt beterjesztettünk egy törvénymódosítást, amit a parlament elfogadott. Azóta tudomásom szerint a szükséges miniszteri utasítások, illetve rendeletek kidolgozására még nem került sor. Ezt azért említem, mert ha beszélünk zajgátló védőövezetek kijelöléséről, beszélünk zajvédelmi díj felhasználásáról, ami tudjuk, hogy szorosan összekapcsolódik, ahhoz kell egy megfelelő háttérszabályozás, és ez tudomásom szerint még nem került kidolgozásra. Ez pedig többek között gátolja a zajvédelmi díj felhasználását is.
Tehát az a véleményem egyébként, hogy a kulcsszó továbbra is az együttműködés és az érdekek egyeztetése, mert ebben születtek igazán az elmúlt időszakban is eredmények. Az kétségtelen egyébként, hogy mind a jogszabályi változásoknál, mind az intézkedéseknél sokkal nagyobb fordulatszámra van szükség a jövőben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál képviselő úré a szó.
PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy önmagában az nagyon jó, hogy itt most ezzel a kérdéssel tudunk foglalkozni, hiszen parlamenti képviselőként, önkormányzatban munkát végzőként, Dél-Pesten lakóként nincs olyan hét, nincs olyan beszélgetés, akár az önkormányzatban fórumokon vagy csak egyszerűen az utcán, ahol ne kerülne szóba az a kérdés, hogy a repülőtér működéséből adódóan milyen kellemetlenségek vannak, és elsősorban itt a zajhatás az, amit mindig szóvá kell tenni.
Tökéletesen egyetértek azzal, amit Mester képviselő úr mondott, hogy itt valamifajta kompromisszumos megoldásokat kell keresnünk, hiszen az nem lehet megoldás, hogy ne repüljenek a gépek, más irányba menjenek, hiszen akkor másoknak okoz ez gondot.
Ferencvárosban az elmúlt másfél évben felerősödött ez a probléma. Ezért a múlt év végén direkt csináltattunk egy felmérést a Ferencváros felett elszálló gépek zajhatásaival kapcsolatban.
Itt szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy a bizottság előtt elmondjam és megköszönjem a minisztériumnak, Szoboszlay úrnak az együttműködését, hogy - a Közlekedéstudományi Intézet munkatársaival, velünk együttműködve több ponton a kerületben - négy helyen méréseket végeztek november és december hónapban. Ezeknek a méréseknek az eredményét nagyon tanulságos tanulmányokban, dokumentumban láthattuk, a héten készültek el. Azt gondolom, hogy ezzel mindenképp érdemes foglalkozni, ezt jó szívvel ajánlanám a repülőtér jelen lévő vezetői számára, hogy nézzék át, mert azt gondolom, hogy ebből kiindulva azért azt meg tudjuk fogalmazni, és valóban azt lehet mondani, hogy azok a panaszok, amik elhangoznak, azért teljes mértékben valós és jogos panaszok.
Ma már azt is lehet mondani ez alapján a felmérés alapján, hogy a vita nem azon kell hogy folyjon, hogy valóban nagy zaj van-e, valóban zavarja-e a lakókat, valóban túllépik-e a zajszintet a felszálló gépek, valóban eltérnek-e a repülőgépek a felszállási útvonaltól, hanem azt gondolom, hogy most már az a kérdés, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezeket a kellemetlenségeket elkerüljük.
Szeretném jelezni, hogy a felmérésből nagyon érdekesen kiderül, hogy a dél felé haladó gépek felszállási útvonalát fölfelé, mármint a városközpont felé néhány repülő haladja túl, a többség, a felszálló gépek többsége 2-3 kilométerrel előbb kezdi el a fordulót, mint ahogy egyébként a kijelölt útvonal van. Ez itt az ábrákból nagyon jól látható. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabban kezdenek el fordulni, egyben fordulnak, és egyre alacsonyabb magasságon fordulnak. Ez vélhetően sokkal nagyobb zajt igényel, a hajtóművektől nagyobb teljesítményt, ezért a lakók teljesen jogosan teszik szóvá azt, hogy ez nem jó.
Egyben az a kérdésem is a jelenlévő szakemberek felé, hogy mekkora mérték a megengedett, amiben eltérhetnek a felszálló gépek vagy a pilóták a kijelölt útvonaltól, és ha a kijelölt útvonaltól bizonyos mértéknél nagyobb arányban térnek el vagy nagyobb mértékben, akkor mi a büntetés vagy mi az, ami a számonkérés. Tudjuk a közlekedésben, hogy ha gyorsabban hajtunk, mint amennyi a megengedett sebesség, akkor van egy számonkérés, van egy bírság. A kérdés az, hogy ebben az esetben van-e ilyen, történik-e valamifajta számonkérés.
Amit Szoboszlay úr mondott, az ebből a felmérésből is kiderül, hogy igen nagy százalékban szabálytalanul közlekednek a gépek. A második kérdésem az, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezeket a szabálytalanságokat még kisebbre csökkentsük. A 4-5 százalék nem tűnik nagynak, de persze ha azt nézzük, hogy hány gép száll fel, akkor ez egy igen nagy számú problémát jelent.
A harmadik dolog pedig, nagy örömmel olvastam, hogy a zajvédelmi bírság felhasználásában már sok kerületben történt valami, Mester képviselő úr is utalt erre. Az a kérdésem, hogy látnak-e arra valamilyen lehetőséget, hogy nemcsak a kertvárosi részen, ahol közvetlenül a repülőtér környékén vannak, hanem pontosan itt a ferencvárosi kerületben a zajvédelmi bírságból a házak fölött elszálló gépek zaját csökkentendő szintén ablakcsere vagy bármiféle más lehetőség mikor lesz elérhető a mi számunkra.
Azért ebből következik a következő kérdés, hogy feltétlenül ott kell-e kanyarodniuk a gépeknek, mint ahol most kanyarodnak, hiszen a tanulmányban lévő képekből látszik, hogy ha esetleg még tovább egyenesen haladnának, és a Duna fölött kezdenék el a kanyarodást, akkor a város lakóit kevésbé zavarná az a zaj, amivel most rendelkeznek. Tehát az a kérdésem, hogy van-e arra valamikor lehetőség, hogy ezeket a felszállópályákat módosítsuk oly módon, hogy egészen akár a Duna fölé kitolni, és itt kanyarodjanak a gépek dél felé.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hajdu képviselő úré a szó.
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Budapest XV. kerület polgármestereként és a bizottság tagjaként figyelemmel hallgattam és láttam ezt a prezentációt. Azt gondolom, hogy két gondolatról szeretnék szólni. Az egyik az, hogy érintett Rákospalota, Pestújhely és Újpalota a XV. kerületben, érintett a szemben lévő kerület, Zugló, a mi esetünkben épp ugyanúgy a XVI. kerület és így tovább. Mi abban a szögben vagyunk, Újpalota még nem annyira, és sajnálatos módon Újpalotáról van a legtöbb panasz, hiszen ott tízemeletes házak vannak, és a szög már lefele jön a fölszállásnál, leszállásnál. A pilóták milliméterre úgy vezetik a gépet, a körvasútsor fölött mennek kifele, 30-40 egymás után. Tehát azt nem tapasztalom, hogy a pilóták nem azon a vonalon mennének, valószínűleg nincs is más.
De itt van egy örökölt helyzet. A lakótelepet 40 éve építették, a MÁV-lakótelepet annál is régebben építették, és a családi házak jó részét. A rákospalotai oldalon mi örökölt helyzetben vagyunk, amikor még nagyon kevés gép, néhány gép repült Ferihegyről, és a szemben lévő kerület, Zugló egy kicsit rosszabb helyzetben van, mert ott most is lakóparkokat építenek ezen az oldalon, ahol a gépek vannak.
Egy biztos, hogy itt a rendkívüli értékcsökkenés az, ami izgatja az embereket, az, hogy ilyen mértékű forgalomnövekedés mellett az ingatlanértékük csökken. Tehát nem annyira a környezetvédelem és a zaj dolgait hallgatom fórumokon, hanem az értékcsökkenést.
A másik, amit szeretnék megemlíteni, most vannak fővárosi képviselők is közöttünk, hogy a főváros vezetése, a Malév és az itt elhangzott több cég is, amely üzemeltet ott azon a bázison, azok között szorosabb együttműködés kellene. Például az újpestieket, rákospalotaiakat, pestújhelyieket, zuglóiakat, a XVI. kerületieket legalább ennyire izgatja az a dolog, hogy a fővárosnak van egy olyan távlati fejlesztése, amely az aquincumi híddal és a körvasútsori körúttal épül meg, ami önmagában is gerjeszti a félelmet, hogy még egy másik értékcsökkenés fog belépni. Egy nagy, hosszú távú fővárosi fejlesztés van állandóan folyamatban. Tehát ha azok fölött repülőgépek is mennek, még egy kétszer kétsávos körvasútsori autópálya is meg fog épülni, tehát itt ezeket a kerületeket kétszeresen is sokkolják. Most pillanatnyilag a Malévon lehet elverni a port, mert ez a fejlesztés csak lebegtetve van, de viszont az építési övezetekben mondhatni azt, hogy zárolás van, tehát nem lehet semmit fejleszteni. Ez is külön izgatja az ott élő embereket, ez a stop, hogy nem lehet fejleszteni. Mondjuk meg tárgyilagosan, kiváltó a Malév pillanatnyilag, de kiváltó az a perspektíva, amit ez a fejlesztés hozhat az ott élő emberek számára.
Végezetül annyit, hogy a Malév irányába számos levelet küldtünk, aláírásgyűjtő íveket küldtem el. Igen korrekt, szakmailag igényes, többoldalas válasz volt, egyszer még CD-n vagy kazettán is kaptam hasonló prezentációt. Tehát az biztos, hogy a kommunikációban jelentős változás tapasztalható a Malév részéről, de azt hiszem, hogy olyan feladatról van szó, figyelembe véve a prezentáció elején elhangzottakat, hogy egy világvárosban egyetlen repülőtér egy országban, az Európai Unió tagjaként, versenyben az uniós partnerekkel is és a világgal is, és versenyképesnek maradni... Valami kompromisszumot a városnak kell csinálni ahhoz, hogy szállítani is lehessen, a világgal való kapcsolatunk személy- és áruszállításban is meglegyen, és ebben a városban élni is lehessen. Ezt összehozni nem tudja a Malév egy személyben. Ha ennek a bizottságnak van valamiben feladata, akkor a mi részünkről is egy olyan kommunikáció, hogy az összes többi szereplő együttműködésére is szükség van.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottság tagjai közül? (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács Zoltán alelnök úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívottak! Én, aki reptér sújtotta területről érkeztem - de ott nem polgári, hanem vadászrepülők repültek -, ebből adódóan átérzem a jelenlévők problémáját. Az teljesen korlátlanul zajlott hosszú évtizedeken keresztül, nappal és éjszaka, volt úgy, hogy éjjel 2-kor rendkívüli zajhatással, hangrobbanásokkal, légi csatákkal és egyebekkel. Tehát azt gondolom, a probléma az ott élők számára rendkívül súlyos, akkor is, ha polgári repülésről van szó.
Általánosságban azt szeretném még hozzátenni, amit az Országos Területrendezési Terv készítésekor, illetve annak törvényi vitájakor elmondtam, hogy nemcsak egy Ferihegy van az országban, hanem nagyon sok regionális reptérfejlesztési igény található ma az országban, ami azt jelenti, hogy ezt a problémát a fővároson kívül lévő területekre is generálni fogjuk, amely egyébként nem az OTrT-ben szabályoztatott, hanem a különböző régiós szabályozásokra bízattatott, ami szerintem helytelen. Ha megnézzük a Közép-Dunántúlt, 80 kilométeres sugarú körben most éppen nyolc darab regionális repülőteret próbálnak az önkormányzatok, illetve az ott lévő regionális fejlesztési tanácsok megvalósítani. Ahol egyébként ugyanez a probléma majd előjön, mert ez régi katonai repülőtereknek vagy füves repülőtereknek valamilyen formában történő felújítását jelenti.
Ezt csak azért mondom el, hogy itt nem lesz vége a bizottság munkájának egyébként, meg a légügyi hatóságénak, hanem ez folytatódni fog, tehát ezt szerintem országos szinten kezelni kellene. Most éppen készülőben van Balatonalmádi, Siófok, Veszprém, Szentkirályszabadja térségében egy hasonló probléma, ahol már zajvédő egyesületeket és egyebeket hoztak létre. Ezt azért mondtam el általánosságban, hogy a vidéki képviselőknek is ugyanilyen problémáik vannak egyébként, mint a fővárosiaknak a Ferihegyi repülőtérrel.
Azt szeretném megkérdezni a meghívottak közül bárkitől, hogy betartják-e maradéktalanul a jelenlegi érvényes szabályokat, és ha betartják, akkor miért van mégis probléma a zajjal. Ha pedig nem tartják be, akkor miért nem tartják be, és miért nem tartatják be azok, akiknek ez a dolguk?
A másik kérdésem, hogy mi hátráltatta eddig a jogszabályalkotást. Dióssy szakállamtitkár úr és Mester képviselőtársunk is beszélt arról, hogy itt jogszabály-alkotási elmaradás van. Mi hátráltatta az elmúlt években ezen jogszabályok megalkotását? Ha a leendő generális jogszabályokhoz rendkívül sok idő van, lehet-e átmeneti intézkedéseket hozni e probléma átmeneti kezelésére, amíg a végleges jogszabályok meg nem születnek? Azt gondolom, hogy ez is segíthetné egyébként ideiglenesen a probléma kezelését. Gondolkodnak-e ebben a jelen lévő tárcaképviselők, illetve maga a kormány? Ebben látok a magam részéről rációt, illetve lesz majd javaslat, hogyan lehetne ebben az ügyben előrelépni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről van-e még észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szeretném megadni a szót a nem bizottsági tag képviselőknek. Először Alexa Györgynek, Rákosmente, XVII. kerület országgyűlési képviselőjének.
Parancsoljon!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Választókerületem a főváros XVII. kerülete, Rákoshegy települése révén közvetlen szomszédja a Ferihegyi repülőtérnek. Több ezer itt élő lakosunk naponta szenvedi el a repülőtér által keltett zajokat. Panaszaikra nem jó válasz, hogy a repülőtér előbb létesült az ő odaköltözésüknél, hiszen a '80-as évek végéig jóval kisebb forgalom jellemezte a működést, és a hozzánk közel eső 2-es kifutópálya gyakorlatilag nem működött.
Jómagam megválasztásom óta foglalkozom a repülőtér ügyével. Engedjék meg, hogy megosszam önökkel tapasztalataimat. Az ott lakókkal való kapcsolattartás alapján elmondható, hogy a problémák mindennaposak. Nem egyszerűen arról van szó, hogy időnként tűrhetetlen a kialakult zaj mértéke. Az alacsonyan felszálló vagy leszálló repülőgépek kárt okoznak a lakosok ingatlanaiban is.
A Budapest Airport vezetése itt is szóba került, 2006 szeptemberében egy intézkedési csomagot hirdetett meg, amely lakossági fórumokon került egyeztetésre. A kerületünket érintő fórumokon magam is részt vettem. Tapasztalatom szerint a konkrét javaslatok mellett, mint például az emelkedési szög növelése, a felszállási útvonal szigorúbb betartása, hát bizony rendes mennyiségű konkrétumokat nem tartalmazó PR-kifogás is bevetésre került.
2006 decemberében a cég bejelentette saját jogszabályi javaslattervét, és ezt 2007 januárjában benyújtotta a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak. Az érintett kerületek, települések, az egyeztetésekbe bevont civil szervezetek pedig meghökkenve látták, hogy javaslataik többsége bele sem került a megmentőként beharangozott dokumentumba.
A cég által vezetett módosítások egy része néhány fővárosi kerületnek valóban eredményt eredményezett. De a mi problémáinkra valódi megoldást nem jelentettek. Azok a szavak, amelyeket 2007. október 30-án a lakosok gondjai kapcsán a parlament nyilvánossága előtt erről elmondtam, sajnos ma is aktuálisak. Baj van a meglévő jogszabályok betartásával és betartatásával is. Elsikkad a személyes felelősség, jellemző a hatósági tehetetlenség és egymásra mutogatás. A meglévő szankciólehetőségek sincsenek kihasználva. A lakosok érdekében joggal fellépők gyakran úgy érzik, hogy szinte pingpongoznak velük az illetékesek.
Bajainkat közvetlenül nem oldaná meg, de itt kell hogy megjegyezzem, hogy egy, a kilencvenes években hozott, szerintem igazságtalan döntés eredményeként a mi településünk adóbevétel formájában sem profitál a repülőtér működéséből. Tapasztalatom az is, hogy a Budapest Airport vezetése nem foglalkozik megfelelően a lakosságot ért negatív hatásokkal.
Engedjenek meg erre egy konkrét példát. Egy lakosunk házának üvegteteje 2008 áprilisában betört az alacsonyan leszálló repülő által gerjesztett zajhatástól. Ő ezt bejelentette a repülőtér illetékesének. Ígéretet kapott arra, hogy kijönnek és kivizsgálják. Hónapokig nem történt semmi. Második, és akkor már meglehetősen kemény hangú levelemmel - az elsőre nekem sem válaszoltak - tudtam elérni, hogy a repülőtér dolgozói 2008 decemberében jelentkezzenek a károsultnál. A repülőtér vezetése 2008. novemberi levelében azt írta nekem, hogy már felvették a kapcsolatot az érintettel. Ez igazából decemberben történt meg. A pár nappal ezelőtti telefonos megkeresésre a repülőtér azt közölte, hogy most Üllőn dolgoznak, aztán a XVIII. kerületben fognak dolgozni, a XVII. kerület pedig az utolsó lesz a sorban. Tehát több hónap kellett a kár felvételéhez, és majd egy év kell majd az elhárításához.
Úgy vélem, ez a történet megfelelően bemutatja és minősíti az adott vállalat hozzáállását az általa okozott lakossági problémákhoz. Rákoshegyen naponta sok gép repül el a kertes házak fölött, 50-300 méter magasan, 75-110 decibel hangkibocsátással. A Budapest Airport adatai szerint határérték-túllépés azonban nem történik. Természetesen, hiszen számításaikat átlagolva végzik. De lehet-e átlagot számolni, amikor egy-egy alacsonyan szálló gép tönkreteszi egy család nyugalmát, vagy kárt okoz a vagyonában? Úgy gondolom, nem.
Úgy vélem, a repülőtér működésének kárvallottjai joggal várnak el olyan jogszabályokat, amelyek az ő érdekeiket is tükrözik. Olyan jogszabályokat, amelyek az érintett önkormányzatok bevonásával kerülnek kialakításra, súlyos és alkalmazott szankciókat tartalmaznak a fel- és leszállási szabályokat megsértő légi társaságok és pilóták számára. A Rákoshegyen élők figyelembevételével szerencsés lenne szabályozni a 2-es kifutópálya használatát.
Azt gondolom, hogy szükség lenne a repülőtér éjszakai használatának még jelentősebb korlátozására. Egyetértek azzal is, hogy azokon a helyeken, amelyeknél megoldhatatlan, hogy akár passzív zajvédelem által is lakhatókká váljanak, az adott ingatlanok megvásárlásra kerülhessenek. Elengedhetetlenül fontosnak tartom a zajövezetek kialakítását, korrekt és átfogó mérési eredmények mellett, az ott élő lakosság véleménye befolyásolásával. Halaszthatatlan, hogy beinduljanak a passzív zajvédelmet segítő programok is.
Befejezésül engedjék meg, hogy bár nem vagyok tagja az önkormányzati bizottságnak, mégis határozati javaslatot tegyek. Arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy határozati javaslatban kezdeményezze a kormányzat felé egy, az illetékes minisztériumokból álló tárcaközi bizottság létrehozását, amely áttekintené a jogszabályi helyzetet és a hatósági működést, felvenné a kapcsolatot az érintett önkormányzatokkal, és záros határidőn belül valódi megoldásokat javasolna.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Következik dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi, a XVI. kerület országgyűlési képviselője.
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! Nem először ülünk ilyen körben vagy hasonló körben a repülőgépek okozta zajok miatti károsodásokat megbeszélendő. Mint a XVI. kerület képviselője, meg kell mondjam, hogy nagyon mélységes empátiával hallgattam az összes többi kerület, illetve az agglomerációs települések képviselőinek panaszát, mert úgy gondoltam és úgy ítéltük meg, hogy bár nem vagyunk problémamentesek a XVI. kerületben, de mégis valahogy egy kicsit jobb a helyzetünk, mint az összes többi kerületnek. Igen ám, de a hozzám eljuttatott panaszok alapján meg kell állapítanom, és meg kell önöknek mondjam, hogy 2007 óta nálunk rosszabb a helyzet a XVI. kerületben. Ahogyan Mester képviselő úr mondta, bizony a dolog természetéből az adódik, hogy ha valahol megpróbálnak valamelyik területnek egy kis kedvezményt adni, mert súlyos a helyzetük, az úgy nem működhet, hogy egy másik településnek ez ne váljon valamilyen kárára.
Nem szeretném megismételni az elhangzottakat, hogy milyen javaslataink vannak, mert természetesen magam is így látom, azonban egyet engedjenek meg még nekem. Szeretném kérni vagy kérem, hogy a XVI. kerületben tessenek szívesek megvizsgálni, hogy valóban objektíven értékelhető az, amit én a befutott panaszok alapján állítok. A másik pedig, hogy nem más területek rovására, hanem tudunk javasolni a XVI. kerület területén is olyan útvonalakat, amelyek talán kedvezőbben érintik a lakosságot. Kérem, hogy ezt szakmailag is legyenek olyan kedvesek megvizsgálni.
Gondolom, az én polgármesterem a XVI. kerületben még kiegészíti a mondandómat.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Avarkeszi Dezső, Csepel országgyűlési képviselője.
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégek! Három dolgot szeretnék nagyon röviden elmondani. Az egyik, hogy örülök, hogy ez a bizottság napirendre tűzte a kérdést, de némileg nehezményezem, hogy miután Gegesy polgármester úr még országgyűlési képviselőként az ügyben interpellált, és az Országgyűlés nem fogadta el a választ, az illetékes bizottság tudtommal azóta sem foglalkozott a kérdéssel. Jó lenne, ha ezt megtennék, hogy az Országgyűlés is vissza tudjon térni erre.
A második. Szó volt itt a közösségi kapcsolatokról, illetve az új zajvédelmi program előkészítéséről. Erőteljesen nehezményezem és nehezményezzük, hogy miután az akkori változásoknak az egyik legnagyobb kárvallottja Csepel volt, a csepeli önkormányzattal azt megelőzően nem vették föl a kapcsolatot.
A harmadik dolog, hogy nekem egy kicsit csalódás a mai bizottsági ülés, mert leszámítva a Környezetvédelmi Minisztérium szakállamtitkárát, nem nagyon hangzottak el olyan javaslatok vagy olyan biztató mondatok, hogy hogyan lehetne változtatni. Részben támogatom Pál Tibor javaslatát, hogy érdemes lenne meggondolni azt, hogy a gépek milyen távolságban fordulhatnak. Kicsit ezzel összefügg az is, hogy azt a tényt, hogy a fordulásnál van egy 2-3 kilométeres szórás, és ez a szórás egyébként abszolút dél felé húzódik el, megvizsgálni, és talán már ez önmagában is indokolná a későbbi fordulót. De az is érdekes, hogy mekkora különbség van a gépek magassága között. Itt néztem Pál képviselő úr anyagát, kiderül, hogy ugyanolyan típusú gépnél is van, amikor 1000 méter különbség van két különböző repülés között, és nyilván egész más egy 1500 méter magasságban vagy egy 2500 méter magasságban forduló gépnek a zaja.
Még egy megjegyzés. Itt az anyagban szerepel "A sikeres megvalósítás egy példája" című két térkép egymás mellett, ami semmi mást nem mutat, mint hogy a budai kerületek nagyon jól jártak az egésszel, holott bár a budai kerületek magasabban vannak, de nyilván a gépek is sokkal magasabban vannak, mire oda elérnek.
Végül teljes mértékben támogatom Alexa képviselő úrnak azt a javaslatát, hogy a bizottság kérje fel a kormányt, hogy akár tárcaközi bizottság létrehozásával, akár más módon vizsgálja meg, hogy milyen intézkedésekre van szüksége ennek az állapotnak a megváltoztatása érdekében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretném megkérdezni, hogy a jelenlévő országgyűlési képviselők közül kíván-e még szólni valaki. (Szatmáry Kristóf jelentkezik.) Szatmáry Kristóf, parancsoljon!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Csak nagyon röviden. Magam is XVI. kerületi vagyok, és néhány kérdést meg interpellációt intéztem a kormányzathoz ezzel kapcsolatban, és ezért bátorkodtam volna szólni, meg azért, mert magam is azok közé tartozom, hogy ha kiülök a kertbe, akkor az áldásos hanghatásokat hallom a felszálló gépek zajából.
Nagyon röviden szeretnék néhány kérdést föltenni, mert azt gondolom, hogy csak egyet tudok érteni azokkal, akik itt azt mondták, hogy valóban Dél- és Kelet-Pest körülbelül félmillió lakójának okoz ez napi problémát, napi életviteli problémát a repülőgépzaj. Nem látok megoldást, és ez lényegében kérdés is. Ha néhány olyan ponton nem tudunk jogszabályilag változtatni, ami nagyon zavarja a lakosokat, és ezt is ki merem mondani, akkor felmerül a kérdés, hogy a Ferihegyi repülőtér önmagában hosszú távon alkalmas-e arra, hogy Magyarország egyetlen és legfőbb légikikötője legyen. Azt gondolom, hogy ha több mint félmillió ember, aki ebben a térségben él, és a mindennapjait ilyen szinten zavarja a repülőgépzaj, akkor nem lehet egy nemzeti érdek, még akármennyire is a prezentációban ez egy gazdasági érdekként is megjelenik, nem lehet ez a nemzeti érdek ellentétes félmillió budapesti és agglomerációs ember érdekével ellentétes.
Két kérdésem van. 1. Aki nagyjából foglalkozik az üggyel, szerintem tudja azt, hogy a jelenlegi zajszintmérési szabályzat alkalmatlan arra, hogy valóságban mérje azt, hogy hogyan zavarja a lakosokat a repülőgépzaj. Tehát az egyedi repülőgépzaj-kibocsátás az, ami zavarja a lakosokat. Ha egy időintervallumban mérjük a zajt, akkor természetesen teljesen mindegy már, ha a gyerek fölébred egyszer éjszaka avagy délutáni alvásból, ha utána egy órán belül a zajszint alatta van a mért szintnek, már semmit nem ér az egész dolog. Tehát át kell alakítani mindenképpen a jelenlegi zajszintmérési rendszert, ez nem alkalmas arra, hogy a valós viszonyokat, a valós problémákat megmutassa.
2. Az éjszakai korlátozást szigorítani kell, azt mondom, hogy legalább este 9 óra és reggel 7 óra közötti időszakban, amikor a lakosok nyugalma megkívánná azt, hogy a zajszint jelentősen csökkenjen, és mivel kertvárosi rész a terület egy jelentős része, a XVI., XVII. kerület nagyobb része, itt a hétvégi korlátozást is komolyan kell venni, mert az nem megoldás egyébként, hogy az embereket kiültetjük a kertbe, és egymás szavát nem hallják a repülőgépzajtól egyes időszakokban.
Továbbá meg kell vizsgálni azt, ami számomra érthetetlen, hogy a teherforgalom és a katonai repülőgép forgalma - a válaszokból, amiket én kaptam - jelen pillanatban is ezen a repülőtéren zajlik, amit azt gondolom, hogy első körben lehetne valami módon kezelni.
Az, hogy milyen magasan szállnak a gépek, és arra, hogy mit tartanak be a szabályokból, a mi kerületünk 6-8 kilométer távolságra van a felszállópályáktól. Van nálam olyan lakosságnak visszaküldött levél, ahol azt írják, hogy 500 méter magasan mennek 6-8 kilométerre a gépek a Ferihegyi repülőtértől. Akkor el tudom képzelni, hogy milyen magasan mennek még azokban a kerületekben, ami közelebb van.
Tehát összességében teljesen támogatom nem bizottsági tagként, de képviselőként is azt a felvetést, hogy egy ilyen bizottság induljon el, és ezekre a konkrét kérdésekre mihamarabb adjon választ.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Akkor a meghívott polgármestereké lesz a szó. Egy kérést engedjen meg a bizottság, illetve a meghívott vendégeink. Tudom, hogy nem túl korrekt, ha közben szól az ember, hogy mindenki próbáljon egy kicsit gazdálkodni az idővel, mert mondjuk ezt az elején is el kellett volna mondanom, de nagyon nem szeretném, ha a bizottság határozatképtelenné válna, mert a végén lesz néhány javaslatom azok kapcsán, amik itt a bizottságban elhangoznak, illetve Alexa képviselő úr javaslatát is szeretném megszavaztatni a bizottsággal. Magyarul szeretném, ha határozatképesen tudnánk zárni ezt a tájékoztató napirendet, ezért egy kis önmérsékletet kérek szépen a további hozzászólóktól.
Kérdezem a polgármestereket. (Dr. Gegesy Ferenc jelentkezik.) Gegesy polgármester úré a szó. Parancsoljon!
Vélemények, észrevételek a meghívottak részéről
DR. GEGESY FERENC polgármester (Budapest IX. kerületi Önkormányzat): Köszönöm a szót. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Igyekszem azért röviden beszélni, de nem tudom megállni, hogy elmondjam, tavaly ősszel kezdődött, amikor engem polgármesternek megválasztottak, hamarosan találkoztam ezzel a problémával, igaz, körülbelül olyan szinten, hogy amikor összegyűlt néhány panasz, akkor az LRI-vel, vagy nem is tudom, hogy hívták akkor a hatóságot, felvettük vele a kapcsolatot, többé-kevésbé kivizsgálták. Többé-kevésbé az derült ki, hogy nem tartotta be a repülési magasságot ez a gép meg az a gép. Ezek a panaszok orvosolhatónak tűntek, mert egy időre megszűntek.
Aztán néhány év múlva ismét kezdődtek, de ez végül is keretek között tartható volt. Körülbelül két éve változott meg generálisan a helyzet. Én akkor hosszas, de nem gyümölcsöző levelezést folytattam a Gazdasági Minisztériummal, majd feltettem az interpellációt, amit a parlament nem fogadott el. Köszönöm, hogy Avarkeszi képviselő úr erre emlékszik és furcsállja, mert én is furcsálltam, úgy tudom, az illetékes bizottság úgy foglalt állást, hogy ha nincs interpelláló, akkor nincs probléma sem.
A Pál képviselő úr által említett felmérésből némi részletet idéznék. Az egyik az, hogy az összefoglaló értékelés azt mondja ki, hogy a repülőgép-forgalom zajhatása összességében maximum másfél decibellel emeli a zajszintet azokon a ferencvárosi területeken, ahol ezek a mérések zajlottak. Ez tényleg abszolút megnyugtató állítás, csak hát az "átlagos" szó benne van.
Viszont szó szerint idézném az utolsó bekezdését: "Konfliktus, panasz amiatt alakulhat ki, hogy az egyes átrepülések zaja rendszeresen és általában jól észlelhető. Az észlelhetőség korábban ettől elmaradt, mivel a GILEP - korábban BAKOT - jelű pályán a repülések a jelenlegi forgalmi rend szerint csak mintegy másfél év óta bonyolódnak le. A repülési zaj megjelenése mint változás, önmagában is panaszforrás lehet. A ritkán, de rendszeresen előforduló erős, az alapzajból jól kiemelkedő pillanatnyi zajhatások pedig erősítik az esetleges panaszost a meggyőződésében." Jelzem, esetleges panaszosból elég sok van.
Nagyjából az elhangzottakkal egyetértve három dolgot szeretnék jelezni. Az első az irány. Elhangzott, hogy olyan irányú a kifutópálya, hogy innét felszállva csakis Budapest közepe felé mehetnek a repülőgépek. Nekem az az eretnek elképzelésem is van, hogy pont ellentétes irányba is mehetnek. Tudom, biztos, hogy jár valamilyen beruházással, de azt hiszem, hogy Mester képviselő úr jelezte, hogy az ő önkormányzatának területén ők már komolyan állnának elő a kártérítési igénnyel. Márpedig, ha az érintett összes tulajdonos előáll az igényével - mert itt az államon kívül az összes magántulajdonos és önkormányzat nyilván ezzel előbb-utóbb elő fog állni -, nem fog megállni annál a 7,7 milliárdos államnak befizetett éves összegnél. Tehát van-e ennek valami elvi, gyakorlati, esetleg ezt a nagyságrendet meghaladó beruházási költségigénye?
Kettő. Ez a felolvasott szöveg is azt mutatja, hogy ez egy másféléves program, megváltozott az útirány. Azt kérdezem, hogy a megváltozott útirányoknál, ha nem is lehet megfordítani ezt a felszállási irányt, akkor miért nem lehet abba az irányba menni, ahová mondjuk, három évvel ezelőtt mentek, vagy még magasabbra felmenni, és ott fordulni. Nem tudom pontosan melyik a műszakilag vagy a gazdaságilag jobb hatás.
A harmadik pedig, hogy elhangzott, hogy a zajszintmérési rendszert kellene megváltoztatni. Nem, az szerintem rendben van, hiszen van egy ilyen szép rajzom. (Felmutat egy diagramokat tartalmazó dokumentumot.) Messziről nem látszik igazság szerint, de hadd mondjam azt, hogy ez a sok sűrű csúcs a 85 decibel. A legalsó, ahol az abszolút piros vonal van, az az 55, tehát, ami éjszaka az általában megengedett szint. Itt nemcsak arról van szó, hogy néhány repülő nem tartja be a szabályokat, akár az időjárási viszonyok miatt, akár azért, mert rövidíti az utat, hanem eltérések is vannak. Úgy tudom, hogy a 4-5 százalékból 4 százalék hivatalos engedéllyel térnek el ettől az útvonaltól. Tehát azt szeretném elérni, hogy a harmadik esetben, tehát ezeknek a korántsem kellemes zajpanaszokat okozó eltérésekre a hatóság ne adjon engedélyt, illetve, ha ilyet tapasztal, akkor azt szankcionálja.
Összefoglalva, ebből előbb-utóbb nagyon sok pénzt fog az állam fizetni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Verbai Lajos, a X. kerület polgármestere következik.
VERBAI LAJOS polgármester (Budapest X. kerületi Önkormányzat): Jól látható, hogy itt a polgármester-kollégákkal teljesen egyetértünk, mindenki ugyanazt akarja, hogy ne a saját feje fölött repüljön a repülőgép, hanem a másiké fölött.
Azt gondolom, hogy azokban a megoldásokban, ahol nem ez az érdekellentét áll, ott gyorsan előre tudunk haladni, és ezt meg is tesszük nap mint nap, és ez az együttműködés működik a hatóságok között és a kerületek között is. Nagyon remélem, hogy egy-egy ilyen megoldás választásánál nem az a döntő, hogy ki hogy és miképpen tud lobbizni a saját kerülete mellett, hanem az, hogy valamifajta paraméterrendszer felállítódik, és számszerű és mérhető adatok alapján választódik ki egy-egy útvonal és egy-egy megoldás. Azt gondolom, hogy ez a paraméter alapvetően sok más szempont figyelembevétele mellett az önkormányzatoknál két dolog lehet: hány embert érint és milyen mértékben.
Csak megerősíteném, hogy bizonyos dolgokban viszont az is jól látható, hogy teljes egyetértés van. Ilyen a védett időszakok kialakítása iránti igény, az éjszakai repülés tilalma, legalább a mély alvás időszakában, a hétvégék, a szabadidő védelme, illetve valamifajta csúsztatott vagy rotációs megoldások keresése. A harmadik, amit pedig én is aláhúznék - szerintem ebben is teljes egyetértés van -, hogy a jelenlegi szabályozást a zajszintmérés tekintetében ki kell bővíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere következik, és felkészül Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere. Azért mondtam így, mert tudomásom van arról, hogy polgármester úr vetíteni akar.
Köszönöm szépen.
KOVÁCS PÉTER polgármester (Budapest XVI. kerületi Önkormányzat): Köszönöm szépen. Én átengedném Riz Leventének a lehetőséget, ha már úgyis a bizottsági ülés is azért van, merthogy előterjesztést tettek. Úgy gondolom, úgy illene, hogy akkor azt gondolom, hogy majd Riz Levente után hozzászólnék, ha van erre lehetőség.
ELNÖK: Nyugodtan mondja polgármester úr, mert addig még Riz polgármester úrnak be kell üzemelnie a technikát, úgyhogy hallgatjuk. Ezért gondoltam így a sorrendet.
KOVÁCS PÉTER polgármester (Budapest XVI. kerületi Önkormányzat): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Hadd világítsak rá arra, hogy mi a probléma a XVI. kerületben élőknél. Teszem ezt úgy, hogy a XVI. kerületben a hivatalos álláspont szerint nincsen olyan probléma, ami beavatkozást igényelne, hiszen a zajvédő határon kívül esik a kerület minden egyes pontja. Ahogy képviselőtársam elmondta, a 6,3 kilométertől 9 kilométerig terjed a XVI. kerület távolsága a Ferihegyi repülőtértől.
Ennek ellenére a következőket tapasztaljuk nap mint nap a XVI. kerületben: zárt ablakok, zárt ajtók mellett, amikor felszállnak a repülőgépek, nem lehet hallani egymás beszédét bent, az épületben. A XVI. kerület általában nem beszélni szokott, hanem cselekedni. Nyilván minden polgármestertársamnak van saját mérési eredménye, nekünk is van ilyen. Mi is mértünk már több helyen, tehát ezen a dolgon már túl vagyunk. Ebből a dologból tudom állítani önöknek, hogy már most, anélkül, hogy bármiféle fejlesztés lenne a Ferihegyi repülőtéren, anélkül, hogy a forgalom növekedne - és önök is tudják, ahogy növekszik a forgalom, úgy nyilvánvalóan egy órára annál több gép jut, tehát az átlag számítása annál magasabbra fog kerülni. Innentől kezdve, hogy a mostani állapot szerint is néhány helyen 1, azaz egy decibellel vagyunk a megengedett határérték alatt - tehát határérték alatt vagyunk, de éppen hogy csak. Ez azt jelenti, hogy egy-két év múlva biztos fölé kerülünk, azon a helyen, amire azt mondják, hogy semmiféle beavatkozásra nincsen szükség, mert itt minden a legnagyobb rendben van.
Mi a probléma? A XVI. kerület kertvárosi jellegű, ez nem probléma. Hallottam Gegesy polgármester úrtól, hogy 1-1,5 decibel a különbség az alapzaj meg a repülőgép által okozott zaj miatt. A mi méréseinkből a következő jön ki: az átlagzaj és a repülőgép okozta átlagos zaj, tehát nem a kiugró csúcsok, hanem az áltagos zaj között nem 1,5, hanem írd és mondd, 17 decibeltől 23 decibelig van különbség aközött, hogy mi az átlagzaj és mi a kiugró átlagzaj. És ez még a határérték alatti átlagzaj. Mi lesz akkor, ha a határérték fölé kerül majd ez az átlagzaj? Nem lehetetlen, sőt a méréseink alapján több helyen 90 decibelt is meghaladja az az érték, amit egy-egy repülőgép okoz.
Mi az, amit mi szeretnénk? És ezt javasolnám is a bizottságnak, bár nekem itt nincs jogom semmiféle előterjesztést tenni, de a következőket kérném a bizottságtól, hogy a XVII. kerületi képviselő úr határozati javaslatába még a következő pontokat tegyék bele. 1. Ne beszéljünk félre! Kérném a bizottságot, hogy kérje föl a kormányt, hogy a privatizációs szerződést hozzák nyilvánosságra, mert addig, ameddig nem tudjuk, hogy mi van abban, és mit vállalt a magyar kormány a reptér felé, addig nem tudjuk azt, hogy van-e a bizottságnak vagy akár a parlamentnek terjeszkedési jogköre bármerre is. Ez lenne az első, hogy ezt legyenek kedvesek, fogalmazzák bele ebbe a határozati javaslatba.
A másik az, hogy a jelenlegi szabályokat legyenek kedvesek tartsák be, szólítsák fel az illetékeseket, hogy tartsák be. Egy példát hadd említsek. Itt a Budapest Airport elmondása alapján is szerepeltek bizonyos számok. A mi számításaink ugyanezeket a számokat, már hogy fölszállásban mennyi van, támasztja alá. 22 és 6 óra között a 31-es küszöbről 13 és 14 felszállás között lehetne engedélyezni a jelenlegi szabályozás szerint. A mi méréseink a következőt bizonyítják: 2008. június 25-én, illetve 26-án a 13 és 14 helyett 26 darab fölszállás volt ebben az időszakban, ami a duplája annak, ami meg van engedve. Kérem a tisztelt bizottságot, szólítsák föl az illetékeseket a szabályok maradéktalan betartására.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy a 0 óra és az 5 óra közötti gépmozgásokat korlátozzák nullára, kivéve természetesen a vis maior eseteket. Úgy gondolom, hogy ez a környező polgármesterek közös kérése nagyon régóta. Ennek akadálya nincs. Jelenleg úgy működik a mi méréseink szerint, hogy összesen öt gépmozgás volt erről a 31-es küszöbről, és ebből az ötből összesen négy darab 24 óra 10 percig volt. Megoldható ez a probléma némi szervezéssel.
Kérem azt a tisztelt bizottságtól, hogy foglalják bele a határozati javaslatba azt, hogy a magyar kormány gondoskodjon arról, hogy az éjszakai, legnagyobb zajt okozó katonai repülőgépmozgásokat vagy korlátozza a nappali időszakra, vagy ha ez nem megoldható, akkor 2020-ig jelöljön ki más katonai repülőteret Magyarországon.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy fogalmazza bele a határozati javaslatba azt, hogy szigorítsák a határértékeket. Például Németországban 2007 novembere óta van egy éjszakai küszöb, ami nem azt jelenti, hogy átlagértékben, hanem ott 72 decibeles egyszeri értéket csak meghatározott számokban lehet túllépni a reptéren. Kérem, vizsgálják meg, hogy Magyarországon is bevezetésre kerüljön az egyszeri zajkibocsátási küszöb az éjszakai időszakra.
Korábban elhangzott, és ez az utolsó kérésem, hogy az önkormányzatokat legyenek kedvesek vonják be a jogszabály-változási, illetve jogszabály-alkotási procedúrába, ne csak látszatintézkedésként, hogy megküldjük az anyagot, majd van tíz napunk, hogy válaszoljunk erre, reagáljunk, hanem ténylegesen az előkészítő munkákba vonják be. Én tudom, hogy van olyan megoldás, bízom benne, ami nem a kerületek egymással való kijátszására alapszik, és nem az van, hogy kinek nagyobb a lobbiereje, és melyik polgármester tud jobban lobbizni, hanem van olyan, aki mindenkinek, minden környező településnek egyértelműen és egyszerre javítana a helyzetén. Ez egyedül anyagi kérdés. Arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy ezt lássa világosan, és szólítsa föl az illetékeseket, hogy az emberek életminősége ugyanúgy anyagi kérdés, mint a repülőtér életminősége, illetve a repülőtér bevételei.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Riz Levente XVII. kerületi polgármesteré a szó.
RIZ LEVENTE polgármester (Budapest XVII. kerületi Önkormányzat): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Először is köszönöm a lehetőséget, hogy amikor a XVII. kerület felterjesztési jogával, petíciós jogával élt a Magyar Országgyűlés felé, akkor dr. Szili Katalin lehetőséget biztosított arra, illetve a bizottsági elnök asszony lehetőséget biztosított arra, hogy ez a bizottság tárgyaljon a ferihegyi zaj kérdéséről. Ezzel együtt ülésvezetési szempontból nem igazán értem, hogy miért a századik percben kerül sorra az üléskezdeményező és ezt az egész kérdést a napirendre tűző XVII. kerület problémája, mindenesetre nagyon köszönöm azoknak a bizottsági tagoknak, akik itt maradtak a századik percben is, és minden érdeklődőnek, aki még jelen van körünkben.
Én a mi problémánkról beszélek, de nem pusztán a mi problémánkról, és megoldásként nem pusztán saját magunk számára próbálunk megoldásokkal, illetve javaslatokkal élni, hanem az egész térség számára. De először is kérem, hogy fogadják el, hogy először a mi saját kerületi problémáinkkal foglalkozunk. (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.)
Rákosmente, a XVII. kerület, azon belül Rákoshegy teljes mértékben egyedi helyzetben van a ferihegyi zaj kérdésében. Nincs még egy olyan kerület, nincs még egy olyan városrész, amely ilyen közelségben lenne lakott területét tekintve a repülőtértől. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy létezett egy repülőtér, és utána az önkormányzat és a lakók odaépültek a repülőtér közelébe, nem, hanem arról van szó, hogy van egy százéves település, Rákoshegy, amely mellé új szomszédként beköltözött 1982-ben egy futópálya, és ennek használata okozza a zavarást.
Egy picit nagyon rövid történeti áttekintés. '50-ben nyitották meg a repteret itt a XVII. kerület mentén. Ez a terület egyébként zömmel a kerülethez tartozott, aztán ahogy azt az országgyűlési képviselőnk is említette, később sajnálatos módon elcsatolták. A mi problémáinknak a gyökere egy '77-ben hozott döntés, az Állami Tervbizottság akkor találta ki, hogy kell építeni egy új futópályát, a 2-es futópályát. A probléma abban gyökeredzett, hogy a 2-es futópálya 1982-ben törvénysértő, jogsértő módon épült, ugyanis hatályos volt egy olyan miniszteri rendelet az építésekor - az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete volt, a 12/1980-as, az országos építési szabályzat közzététele -, amely úgy szólt, tisztelt bizottság...
ELNÖK: Elnézést kérek, polgármester úr. Nem szeretnék udvariatlan lenni, én követtem el a hibát, nem mondtam el a bizottsági ülés elején, hogy az ön teljes, részletes felterjesztését két alkalommal is kiosztottuk írásban a bizottság tagjainak, tehát mindenki előtt nyilvánvaló az előtörténete ennek. Ha kérhetném egy kicsit az időspórolást. Köszönöm szépen.
RIZ LEVENTE polgármester (Budapest XVII. kerületi Önkormányzat): Természetesen igyekszem az idővel spórolni. Többet nem szeretnék ehhez hozzáfűzni.
A repülőtér környezetében ez a bizonyos rendelet 5 kilométeres minimális védőtávolságot írt elő, azaz azt jelenti, hogy a futópályának a lakott területtől minimum 5 kilométer távolságban kell kiépülnie. Nem tartották be a jogszabályt, 1,5 kilométerre épült meg a futópálya, a repülőtér futópályája a lakott területünktől. A problémák innen kezdődtek.
Aztán lakossági tiltakozás indult meg. A kerület akkori országgyűlési képviselője elérte azt, hogy '84-ben kiadtak egy olyan rendelkezést, egy miniszteri utasítást, amely megtiltotta a 2-es futópálya Rákoshegy felőli használatát, így gyakorlatilag ez a probléma 1997-ig kezelve volt, nem volt számunkra gond.
'97 után egy kormányrendelet, a 176/97-es hatályon kívül helyezte ezt a tiltást, megadta a lehetőséget arra, hogy ismét használják Budapest felől ezt a pályavéget, aztán pedig 2004-ben egy újabb kormányrendelet már konkrét százalékos használati arányban is meghatározta annak használatát. Azóta van baj Rákoshegyen, azóta van nagyon komoly probléma.
A mai állapotról néhány szót. A térképen az látszik - az egyedi helyzetet ezzel szerettem volna a tisztelt képviselők és a bizottság számára is érzékeltetni -, hogy a 2-es futópálya az, ami északabbra helyezkedik el, látják azt a repülési irányt, amit egy filctollal odarajzoltunk, látható a lakott terület közelsége, ami 1,5 kilométer. Ebből nyilván kikövetkeztethető, hogy ott a repülőgépek mind le- és felszálláskor olyan közelségben mennek el a lakott terület fölött, hogy rendkívül nagy zajhatást okoznak az ott élőknek. Ez 150-200 méteres magasságot jelent konkrétan a gyakorlatban. Zajhatás tekintetében 70-80 decibeles átlagzajok, de időnként egyszeri, nagy, kiemelkedő, akár 113 decibeles zajhatás is érheti az itt lakókat. Ezen kívül az egészségügyi hatások, légszennyezés, káros gázok, köztük nitrogénoxid az, ami sújtja az itt élőket. Azonkívül anyagi károk is sújtják, hiszen légörvényeket okoznak a gépek, és a légörvények cserepeket szednek le a háztetőkről.
Ezenkívül az életveszélyre is szeretném felhívni a figyelmüket, ugyanis 300 méter alatt a korrekciós lehetőség a repülőgépek számára minimális. Tehát, ha olyan probléma van, akkor a gépet már nagyon nehezen lehet ezen a ponton túllendíteni.
A problémák nincsenek megfelelőképpen kezelve. Vannak előírások, amelyeket sajnos nem tartanak be. Kovács Zoltán polgármester úr föltette a kérdést, hogy betartják vagy nem tartják be itt a jogszabályokat. Nem tartják be a jogszabályokat.
Tisztelt Bizottság! A diagramon láthatóan a 28 százaléknyi sárga az a rész, ami a jogszabályoknak megfeleltethető. Ugyanis az az előírás, hogy amikor felszáll egy gép a 2-es futópályáról Rákoshegy irányába, akkor élesen el kell fordulnia balra, kikerülve a lakott területet, és a zöld terület fölött kell továbbmennie Kőbánya irányába. Ezt a gépek nem teszik meg, a jogszabályt nem tartják be, hanem átrepülnek Rákoshegy felett, majdnem 75 százalékos mértékben.
A környezetvédelmi hatástanulmányt a mai napig nem készítette el sem a BA, sem a minisztérium, senki, amely itt akár a jelenlegi állapotról vagy a jövőbeni fejlesztésekről valamilyenfajta hatástanulmányt jelenthetne a repülőtér környékén élőknek. Nincs kijelölve a zajgátló védőövezet, holott ezt már a '97-es kormányrendelet előírta, és azóta sem volt képes sajnos a jogalkotás ezt létrehozni. Noha voltak előírt határidők, több is. Először '98. december 31-e, nem sikerült. Aztán 2005. január 1-je, akkor az is kilátásba volt helyezve, hogy nem kap működési engedélyt a repülőtér. Ennek ellenére találtak egy olyan jogi megoldást, kiskaput, amivel tovább tudott működni. Tehát a mai napig ez egy adósság.
Nincs megfelelő jogi szabályozás, nincsen kohézió a jogszabályok között, nem tartják be, és nem tartatják be a jogszabályokat sajnos a repülőtér működésében. Az ellenőrzés, a számonkérés sem működik, és a szankció sem működik megfelelően. Törvényalkotásra van szükség álláspontunk szerint.
A környezetvédelem, úgy hisszük, a privatizációnál sem volt szempont. Ugyan nem ismerjük magát a privatizációs szerződést, mert nem nyilvános, de félő, hogy ez nem került sajnos hangsúlyosan bele.
A kerületünk többféle módon megpróbált - levelek útján nyilván, fórumok, bizottsági üléseken való részvétel útján - változást elérni, de sajnos nem tudta ezt kiharcolni. Ezért kezdeményeztünk több akciót. Egy magánszereplő, aki károsultja ennek a zajhatásnak, birtokvédelmi pert indított a repülőtérrel szemben. Beadtunk egy alkotmánybírósági beadványt azzal, hogy kérjük, hogy a jogsértő módon épült futópálya használatát megengedő jogszabályt az Alkotmánybíróság helyezze hatályon kívül, illetve ezt a petíciós jogot gyakoroltuk, aminek révén most itt lehetünk.
Nem szeretnék akkor most kitérni arra - mivel idő nincsen rá -, hogy a bizottsági tagok által megkapott minisztériumi állásfoglalást hányféle módon lehet cáfolni. El fogjuk juttatni írásban minden bizottsági tag számára azt, hogy miben nincsen igaza a minisztériumnak, miért nem felel meg a valóságnak az, amit leír.
Inkább arról beszélnék a végén, hogy milyen javaslatokat szeretnénk kérni a szereplőktől, tehát a BA-tól, a minisztériumtól, a légiforgalmi hatóságoktól. Először is a minimum, a nulladik követelmény, hogy a most hatályos jogszabályokat be kell tartani. Nem tartják be a jogszabályokat, a gépek nem fordulnak el felszállás után - pedig előírja a 2004-es kormányrendelet -, nem tartják be az éjszakai tilalmat, nem tartják be a súlykorlátozást, és nem tartják be a gépek a munkaszüneti napokban meglévő tilalmat. Új szabályozásra van szükség, törvényi úton. Ezt javasoljuk a bizottságnak. Nyilván mi csak javaslatot tehetünk, kérjük, hogy ezt kezdeményezze.
Fontos az, hogy az érintett önkormányzatok, települések kapjanak egy fejlesztési koncepciót a repülőtér üzemeltetőjétől. Ugyanis ma ilyen hosszú távú fejlesztési koncepció nem áll rendelkezésre, amely kapcsán ismét hangsúlyozzuk, hogy környezetvédelmi hatásvizsgálatra szükség van. A fenntartható fejlődés nemcsak egy közhely, azt úgy szabad csak irányítani, elképzelni és megfogalmazni, hogy a környezetre is tekintettel vagyunk.
Nyilván mi azt kérjük, hogy a 2-es futópálya Rákoshegy felőli véghasználatát ne engedjék meg a légitársaságoknak. Úgy gondoljuk, hogy a mai kapacitás rendelkezésre áll máshol is. De hogy nehogy abba a vádba essek, hogy esetleg szeretném áttolni a szomszéd kerületek rovására a légi forgalmat, mi azt gondoljuk, hogy máshol is lehetséges fejleszteni, nem pusztán ebben a térségben.
A kiskunlacházi lehetőségekről talán már ez a bizottság is hallott. Ott az önkormányzat is befogadóként viselkedik, áll elébe, van lehetőség fejlesztésre. Azt javasoljuk, hogy fontolják meg a BA képviselői is, hogy ebbe a térségbe esetleg a tehergépjármű-forgalmat, a fapados forgalmat és a kisrepülőgép-forgalmat kitelepítik. Ezzel gyakorlatilag azt gondolom, hogy talán megoldást is tudunk találni a környező budapesti kerületi és agglomerációs problémákra.
Szó esett a passzív zajvédelmi intézkedésekről. Örülök, hogy szóba került itt a BA részéről. Semmilyen intézkedés nem történt a XVII. kerületben, holott ezt mindannyian, az önkormányzat, az országgyűlési képviselő úr is rendszeresen szóvá teszik. A mai napig adós a BA az ilyen típusú intézkedéssel. Mint mondtam, a leginkább érintett településrésze Budapestnek Rákoshegy ilyen szempontból.
A zajvédelmi díj problémájáról részletesen nem beszélnék, csak annyit mondanék, hogy ma ez a légitársaságok részéről a BA-hoz folyik be, és senki, de senki nem látja azt, hogy mire költi a BA, milyen zajvédelmi intézkedéseket, beruházásokat finanszíroz meg ebből a bizonyos zajvédelmi díjból, amit a légitársaságok a jogszabályok túllépéséért és megsértéséért fizetnek számukra. Úgy gondoljuk, hogy ez az önkormányzatok irányába, az érintett településrészek irányába kellene hogy leginkább áramoljon.
Végül egyetlenegy gondolat. Szó esett itt több esetben is, de ebben az anyagban is, hogy adottságként kell kezelni a repülőteret. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy egy jogsértést nem lehet adottságként kezelni. Az állam működése kérdőjeleződik meg, amely elvileg a jogalkotó és a jogszabályok fölött őrködő szerv, ha mi azt mondjuk, hogy egy jogsértő állapot, mint Rákoshegy szomszédságában ez a másfél kilométerre épült futópálya, az egy adottság.
Tisztelt Bizottság! Nem egy adottság, hanem egy jogsértő állapot, amit fel kell számolni. Bízom a bizottság jóindulatában és a megértésében. Én mindenképpen örülök, ha a bizottság is foglalkozik ezzel. Van már jó pár. Tudjuk azt, ismerjük a viccet, hogy a bizottságok mennyit érnek. Azt szeretném, hogy konkrét intézkedések történjenek végre a térségben érintett települések szempontjából. Ezt várjuk az összes szereplőtől.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, polgármester úr. Kissné Szabó Katalin, Üllő város polgármestere következik.
KISSNÉ SZABÓ KATALIN polgármester (Üllő Város Önkormányzata): Tisztelettel köszöntök mindenkit, és először is szeretném megköszönni, hogy lehetőséget kaptunk és itt lehetünk ezen a bizottsági ülésen.
A mai nap többször elhangzott Üllő neve. Úgy gondolom, mindannyiunknak egy a célja, hogy kompromisszumra törekedjünk, hiszen tényleg a repülőtérre szükségünk van, mi is élvezzük az előnyét, de úgy gondolom, hogy a szakemberek egyetértenek velem, hogy Üllő azért nagyon nehéz helyzetben van. Természetesen mindenki a saját települését védi, de az úr is említette a 2-es leszállópályát. Ezzel kapcsolatos a mi történetünk is.
Az elmúlt években igyekeztünk sok fórumon megjelenni, és tenni azért, hogy ebben egy kicsit előre tudjunk jutni. Sajnos az előző vezérigazgatókkal nem sikerült ez a kompromisszumra jutás. Finoman, udvariasan inkább elutasítottak minket.
2008 elején a Ferihegyi repülőtér zajgátló védőövezetét kijelölő tervdokumentációt sajnos mi sem tudtuk elfogadni, hiszen nem értünk egyet, a D és az E övezeti besorolások nem teszik lehetővé, hogy hatékonyan lépjünk fel a zajterhelés ellen. Tehát mindenképpen az A, B és a C övezetbe szeretnénk, ha esetleg Üllőt figyelembe vennék. Ez az egyik legfontosabb dolog.
A másik, hogy a jogszabály-módosítás érdekében 2008. április 16-án levélben kerestük meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerveit. Tulajdonképpen a 176/97. számú rendelet utolsó melléklete az L1-gyel jelzett pálya végén, Üllő felőli jobb pálya 2-es futópálya, 13-as R-pálya, a leszállások arányát 60 százalékban határozza meg, Vecsés felől 10 százalékban. Ez összességében 70 százalékot jelent.
Tulajdonképpen úgy gondoljuk, hogy ez aránytalan számunkra, és ha már kompromisszumra szeretnénk törekedni, akkor Üllő lakossága mindenféleképp azt szeretné, hogy az uralkodó észak-északkeleti szélirányt figyelembe véve is talán alakítható lenne a pályavégeken egy 35-35 százalékos leszállóforgalom megoszlása. Természetesen ez a többi településre így nagyobb terhet róna. De jelen pillanatban a 70 százalékot nem tudjuk elfogadni semmiféleképp.
Továbbá kértük a GKM-től megvizsgálni elsősorban az Üllő felőli pálya megközelítésére szolgáló leszállóegyenes északi irányba való eltolásának lehetőségét. A leszállóegyenes így a 4-es számú elkerülő főút fölé tolódna, és nem érintene lakóterületet. Ráadásul lakossági panaszbejelentés is érkezik hivatalunkhoz folyamatosan, közmeghallgatáson is téma. A repülőgépek által kibocsátott égéstermékek is terhelik Üllő északi területeit, különösen a nyári időszakban, mivel a nyári menetrend idején gyakoriak itt a leszállási fordulók. Ennek elkerülésére is megoldás lenne talán a gépek le- és felszállásának a 4-es számú főút felé terelése.
Köszönöm a Budapest Airportnak, hogy Üllőn elindította önszántából tulajdonképpen ezt a szigetelési programot, melyet 200 ingatlanból 60 lakás, illetve család vett igénybe. De azért valljuk be, hogy van itt még mit tennünk, hiszen a település 10500 lakosa közül azért 60 családot érintett ez, amit tulajdonképpen önök tettek, és Üllő igen kis szegmensét tudtuk ezzel mondhatnám, hogy a zajszigetelésbe talán nem is annyira, mint a hőszigetelésbe bevonni, hiszen ott biztosan elmondhatják azok a lakók, hogy igenis tettünk értük. De én azért becsülöm és köszönöm a lehetőséget, hogy egyáltalán valami elindult, és bízom abban, hogy az elkövetkezendő időszakban további fórumokon fogunk valami kompromisszumot még a többi lakos részére is kitalálni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, polgármester asszony. Vecsés jegyzőéé, Takács Máriáé a szó. Parancsoljon!
TAKÁCS MÁRIA jegyző (Vecsés Város Önkormányzata): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Végighallgattam a kérdéseket, megjegyzéseket és hozzászólásokat. Egyetlen egy dolgot szeretnék kiemelten elmondani. Vecsés várost legalább olyan mértékben érinti a repülőtér nemcsak zajhatása, hanem a turbulencia hatása is, mint ahogyan Rákoshegyet érinti. Ennek ellenére Vecsés Város Önkormányzatának nem jutott eszébe olyan gondolat, hogy a repülőtér fejlesztésére talán nincs szükség. A repülőtér és a repülőtér fejlesztése nemzetgazdasági érdek.
Úgy gondolom, illetve a képviselő-testület olyan álláspontra jutott, hogy a repülőtér üzemeltetőjével, illetve a jogalkotóval, a parlamenttel, illetve a kormánnyal, illetőleg a települések önkormányzatainak együttműködésével és az üzemeltető bevonásával ki kellene alakítani egy olyan működési dolgot, amely a repülőtér üzemeltetéséhez kapcsolódóan védelmet nyújthatna az ott élő lakosságnak is, tehát a település lakosságát is figyelembe venné, annak érdekeit is figyelembe venné. Itt alapvetően az önkormányzati összefogást is nagyon fontosnak tartottuk, és úgy tudtam, hogy a XVIII. kerület, Üllő város és Ecser község újra Szili Katalin elnök asszonyhoz fordult annak érdekében, hogy a repülőtér fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok megoldásában nyújtsanak az önkormányzatoknak segítséget, hogy élhető települések lehessenek a repülőtér környékén. Ez megoldható véleményünk szerint. Úgy hiszem, hogy a lakosság is egy idő után a körülményeket figyelembe véve a repülőtér zaj-, illetve egyéb hatásait elfogadja, ha megfelelő partnernek tekinti és megfelelő partnerként kezeli.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző asszony. Hozzám több szólási igény nem érkezett. (Kissné Szabó Katalin jelentkezik.) Még polgármester asszonynak egy mondatra szót adok.
KISSNÉ SZABÓ KATALIN polgármester (Üllő Város Önkormányzata): Elnézést kérek. Csak annyit szeretnék, hogy írásban is szeretném elnök asszony részére átadni a kérelmünket, és szeretnénk erre írásban választ kapni, hiszen az elmúlt időszakban a Gazdasági Minisztériumtól, ahova küldtük, semmi válasz nem érkezett, úgyhogy ezt szeretném átnyújtani. Köszönöm.
ELNÖK: Természetesen mindenféleképpen megpróbálok rá válaszolni.
Az a javaslatom, hogy akkor a két minisztérium részéről, illetve a BA Zrt. részéről reagáljanak, tényleg komolyan kérek mindenkit, hogy egy-két percben, mert szeretném, ha az általam előterjesztendő javaslatokról a bizottság dönteni tudna.
Parancsoljon, főosztályvezető úr.
DR. SZOBOSZLAY MIKLÓS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Engedelmet kérek, és elnézést kérek mindenkitől, hogy az idő miatt is részletesen nem kívánok válaszolni.
Szeretném a következőt elmondani. Ami a repülési irányokat illeti, repülni a széllel szemben lehet. Nemzetközi előírás az, hogy maximum 5 csomós hátszél engedhető meg fel- és leszállási műveleteknél. Tehát ha északnyugati az uralkodó szélirány, akkor a felszálló repülőgép kénytelen Budapest felé emelkedni, ellenkező esetben pedig a másikba, tehát ez nem szabadon választott.
Ami az irányokat illeti, úgy kerültek megválasztásra a bevezetett indulási eljárások, hogy lehetőleg a forgalom megosztásával a viszonylag ritkásabban lakott területek fölé vezessék a repülőgépeket.
Ami a zajszintet illeti, az egyenértékű zajszint valóban nem tökéletes, de nagyon jól leírja a repülések gyakoriságát. Emellett tény, hogy az átrepülés úgynevezett maximális, LAmax zajszintje zavaró hatást jelent. A XVI. kerületben, IX. kerületben, Csepel térségében - ahonnan rengeteg panasz jön - átlagosan 70-71 decibel az LAmax. Egy autóbusz elindulása egy ház előtt 70-73 decibel zajszintet produkál. Tehát én csak azt akarom mondani, és ezzel nem lebecsülni a zavaró hatását ennek, hogy a közúti közlekedés zaja Budapest főváros jelentős területén ezzel összemérhető nagyságú, és egy-egy nehézjármű elhaladása ugyanúgy kiemelkedik az átlagos zajszintből, mint ahogyan a repülőgépeké.
Amit mi tenni kívánunk még. Annyit mondanék el, valóban a mélyalvási időszakban igyekszünk Budapest felől elvinni a repülési műveleteket, a 31 Right küszöbön végrehajtatni az összes műveletet, ami azt jelenti, hogy a felszálló gépek Üllő és Ecser között lakatlan terület felett tudnak kimenni, és igyekszünk a bevezetésnél a lehető legkisebb zavarást. E tekintetben a HC-vel folyt egyeztetés.
Ugyancsak igyekszünk a forgalom megosztásával és billegtetésével, az itt említett GILEP 3 és a régi TORNO 3 eljárás közötti forgalommegosztással szétosztani a zajterhelést. Szeretném mondani: szétosztjuk. Nem csökkentjük ezzel, azt tudjuk elérni, hogy biztosítunk bizonyos időszakot, amikor nagyon enyhe és nagyon csekély zaj lesz, és akkor a másik terület kapja a sokat, aztán fordítva. Ez is egy lehetőség.
A szabályok betartása. Elmondtam itt százalékos számokat, és ezzel kihúztam a palackból egy dugót, ami úgy csapódott itt le, hogy a légi közlekedés folyamatosan megszegi a szabályokat. Ez globálisan nem igaz. A kilencvenegynéhány százalékos betartás és az, hogy a forgalombiztonság miatt a légi forgalom biztonsága miatt bizonyos esetekben el kell térni, egy objektív körülmény, és egy nagyon szerény százalékban igaz, ezek között vannak kirívóak. Valóban vannak szabálytalanságok, amiket gazdaságilag vagy akár egyéb módon is szankcionálni kell. De épp azért, mert a határ nagyon vékony, amikor a repülőgép-vezető azt mondja, hogy biztonsági okból kérem a 2-es pálya 13 Left, vagyis rákoshegyi végét, a légiirányítónak nincs joga megtagadni ezt.
Ezt tudomásul kell venni. Utólag persze lehet ezen merengeni, és nagyon hosszú vizsgálattal valamire jutni, de aki fent ült a repülőgépen, és azt mondta, hogy biztonsági okból ilyen vagy olyan eljárást kérek, azt abszolválni kell. És itt válaszolok arra, hogy miért nincs még bírságolási rendelet. Mert nagyon kényes az az egyensúly, hogy mi az, ami indokolt, és mi az, ami indokolatlan.
Hangyál Gyula úr el tudja mondani, hogy a mi részünkről készült egy előterjesztés, én voltam annak a jó szándékú elkövetője, és ő tételesen hivatkozva nemzetközileg előírt repülési eljárásokra és előírásokra bizonyította, hogy hány eset nem alkalmazható. Ez nem azt jelenti, hogy köztünk vita van, hiszen ő ért hozzá, én kevésbé, tehát a repüléstechnikai részleteihez, de csak szeretném elmondani, hogy ez így működik.
Ezzel együtt valóban szükség van a jogi szabályozások finomítására, szükség van a bírságolási eljárás bevezetésére, szükség van a zajvédelmi díj felhasználásával kapcsolatos szabályok bizonyos kidolgozására, újragondolására, de ami a legfontosabb szerintem: szükség van arra, hogy a zajbizottság, aminek elvileg a repülőtéren működnie kellene, sokkal intenzívebben működjön, mert meggyőződésem, hogy számos kérdés, ami itt felmerült, az információk hiánya miatt jelenik meg.
Úgy gondolom, és azt merem mondani, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium fölvállalja azt a repülőtérrel együttműködve, hogy intenzívebben működtesse azt a zajbizottságot, amelyben az összes önkormányzat részvételére számítunk, hogy olyan fórum legyen, ahol valóban szakértőktől egy-egy részletkérdést is megvitatva tudnak információt kapni, és a lakosság felé továbbítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon, államtitkár úr!
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én polgármesterként szocializálódtam 16 éven keresztül, és nagyon nem volt ínyemre, amikor a polgármesteri hivatal két osztályának képviselői, mondjuk, egy bizottsági ülésen vitatkoztak egymással, és nem volt egységes álláspont. El is akarom kerülni, hogy valami hasonló legyen itt. De azt látni kell, hogy nyilvánvalóan vannak olyan érdekek, amelyek sajnos nem egy irányba mutatnak, és nagyon nehéz megteremteni azt a konszenzust, ami a környezetvédelmi érdekek és a gazdasági, fejlesztési érdekek között van.
Azt gondolom - és ez a zöld tárca álláspontja is -, hogy egy komplex új jogszabálycsomag elkészítése nem halasztható, és nem elegendő valamennyit finomítani a jelenlegi rendszeren. Ebben persze nyilvánvaló ennek az elsődleges felelőssége, de komoly környezetvédelmi vonatkozások is vannak, és a tárca részéről ebben készségesen szerepet vállalunk úgy, ahogy ez már elkezdődött 2006-ban, amikor ez a lehetőség vagy igény először merült fel. Tehát a műveletszámok mértékére, a reptér forgalmára, a struktúrájára, a bővítési lehetőségekre, az éjszakai repülések korlátozására és egyebekre vonatkozóan megfelelő módon kell a jogszabályi környezetet biztosítani.
Megjegyzem egyébként azt, hogy bizonyos előrelépések már történtek a közelmúltban is, hiszen december 3-án megszületett az a miniszteri rendelet, amely a zaj- és a rezgésterhelési határértékekről szól, és ez a jogalkalmazásban fennálló zavarokat igyekezett feloldani, amennyire csak lehetőség volt rá.
A reptér zajcsökkentési intézkedési terve is, annak vizsgálata folyamatban van. A terv elfogadásáról eredetileg február elején lett volna döntés, de hamarosan ez is bekövetkezik a Közép-Duna-völgyi Felügyelőségünk szerint.
Látszik a BUD Future programon is, hogy itt egy ambiciózus reptérfejlesztési elképzelés van napirenden. Nyilván meg kell vizsgálni az ezekkel kapcsolatos környezetvédelmi szakhatósági vonatkozásokat is. Úgy tudunk kiadni ezzel kapcsolatban megfelelő hozzájárulást, ha meggyőződünk arról, hogy nem méltánytalanul magas mértékben befolyásolják a repülési forgalmat, illetve zajhatást a bekövetkező fejlemények.
Itt szó volt a kiskunlacházi lehetőségről. Szeretném leszögezni azt, hogy ez nem járható út, mert természetvédelmi szempontból semmiféleképpen nem akceptálható lehetőségként merült fel. Ugyanakkor nekem volt szerencsém részt venni a gazdasági kabinet utolsó ülésén, ahol szóba kerültek egy előterjesztés kapcsán a reptérhálózat-fejlesztéssel kapcsolatos lehetőségek, és éppen ezért összhangot lehetne teremteni, hiszen meg kell nézni, hogy Budapesten kívül mi, milyen módon fejleszthető, és a cargo-t is milyen módon és mértékben lehet számításba venni.
Tehát a tárca részéről én egy határozottságot és együttműködő szerepvállalást ígérhetek, és nyilvánvalóan a felügyelőségeink megteszik a szükséges lépéseket és intézkedéseket, hogy a jelenlegi jogszabályok betartása megtörténjék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hardy igazgató úr!
HARDY MIHÁLY (Budapest Airport Zrt.): Köszönöm szépen. Én csak nagyon röviden szeretnék egy-két dologra reagálni, és utána átadom a szót Szarvas Gábor környezetvédelmi igazgatónknak, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatójának, aki a szakkérdésekre reagál.
Egyrészt van egy ilyen hatásköri tisztázatlanság, ami néhány megszólalásban is visszatükröződött, és korántsem arról van szó, hogy a repülőtér üzemeltetője a saját felelősségét szeretné elhárítani, de a repülőtér, a Budapest Airport egyfajta főbérlő Ferihegyen. A repülőgépek levegőben megtett útjáért pedig a HungaroControl, a légi irányítás felel abban az értelemben, hogy ők követik nyomon. Nyilván a jogszabályok betartása, betartatása pedig a hatóság feladata.
Még egy dolog. A Ferihegyi repülőtér NATO kitérő repülőtér. Bár azt hozzá kell tennem, hogy itt többször is szóba került a katonai repülőgép-forgalom. Ez elenyésző, minimális az elmúlt két évben a repülőtéren. De ez nem az üzemeltető jogköre, hogy a repülőtér besorolását vagy rendeltetését befolyásolni tudja.
Átadom a szót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!
SZARVAS GÁBOR (Budapest Airport Zrt.): Köszönöm szépen. Kollégám szavait kiegészítve, és tényleg az időt nem rabolva, ugye itt egy kérdésnek rengeteg címzettje van, megosztott felelősségben gondolkodunk és dolgozunk ezen a témán.
A Budapest Airport a maga részéről azt a politikát követi zajvédelem szempontjából, hogy céljaink, hogy minél kevesebb embert érintsen a zaj, ez minél kisebb zaj legyen, minél rövidebb ideig tartó zaj legyen, és minél kevésbé a pihenő időszakban érintsen. Ezen célok mentén dolgoztunk együtt az elmúlt években a felelős partnereinkkel, a légi irányítással. Az elmúlt években bevezetett intézkedéseink elsődlegesen hozzájárultak ezen célok eléréséhez, hiszen az új irányok, illetve eljárások bevezetésével kevesebb embert terhelünk jelenleg ezzel a káros hatással. Az éjszakai probléma csökkentésén is dolgoztunk, és az elmúlt évek statisztikáit nemrég elemeztük, már az elmúlt évben is a Budapest felett leszálló gépek aránya az össz éjszakai forgalomban már jelentősen csökkent, 15 százalék körül van. Tehát vannak folyamatosan ezen a téren is előrelépések, és az elmúlt évek munkái hoznak eredményt.
Természetesen nem ér véget a történet. Olyan területeken, ahol ilyen intézkedésekkel nem lehet eredményt elérni, más eszközöket vetünk be. Említésre került a zajszigetelési program, ami tényleg hosszú évek óta most indult meg. Ennek még az elején vagyunk. Üllőn már élvezhetik néhányan ennek az eredményét, de folytatjuk tovább a munkát. Az idei évben 150 millió forintos költségvetéssel végezzük ezt a programot.
Egyéb feladataink sem érnek véget. Minden megjegyzést és véleményt köszönünk. Alapvető számunkra a jogszabályok betartása, és ezen dolgozunk tovább. Emellett említettem az önkéntes teljesítéseinket, de mindenekfelett az is kiderült számomra ebből a mai beszélgetésből is, hogy az együttműködés, a jószomszédi viszony fenntartása és erősítése legalább olyan fontos dolog, mint a talán szigorúbban vett szakmai feladatok végzése. Kaptam egy jó végszót a zajbizottság ülésével kapcsolatosan, amelynek néhány hete lettem kinevezett vezetője. Két napja ment ki a meghívó a bizottsági tagok felé, március 4-én a regionális zajbizottság ülésezik, és remélhetőleg ott is tovább tudjuk folytatni ezt az eszmecserét.
Köszönöm szépen még egyszer a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen én is. Megkérdezem a HungaroControl vezérigazgató-helyettesét, Hangyál urat, kíván-e reagálni. Parancsoljon!
HANGYÁL GYULA (HungaroControl Zrt.): Köszönöm szépen. Néhány gondolatra szeretnék reagálni. Az egyik tényadat. Rákoshegy teljesen jól idézte a magasságokat. Az a szabály, hogy 2 kilométerenként 100 méter a magasságvesztés egy leszálló repülőgépnél. Rákoshegy teljesen joggal... 100-200 méter magasságban repülnek át fölötte a leszálló repülőgépek.
A másik észrevétel, hogy mennyire tartatjuk be a szabályokat. A légiforgalmi irányítás a szabályokat kénytelen betartatni több ok miatt is. Egyrészt, mert a zajmonitorrendszerrel és a radarinformációnkkal nyomon követünk minden egyes le-felszálló mozgást. Önkéntesen úgyszintén minden egyes eltérést kiveszünk ebből a történésből, és külön vizsgálatnak vetjük alá. Valóban nem hiszem, hogy 5 százalék az eltérés egyébként, mintegy 3 százalékon belül van, és ebben benne van a jogos és a nem jogos eltérés egyaránt. Jogos eltérésnek tekintjük azt, amikor az egyik futópálya például zárva van, például karbantartás, hótakarítás vagy bármilyen más ok miatt, amikor a szélviszonyok miatt kénytelenek vagyunk a másik pályát használni, vagy a repülőtérnek kellene úgy dönteni, hogy az adott időszakban a reptér zárva.
Tehát a jogos eltéréseket minden egyes alkalommal három helyre megküldjük. A szabályozás még nincs meg a szankcionálásra, viszont ezen a területen eredményeket értünk el bőven, mintegy felére csökkent a szabálytalanság, a pilóták által okozott olyan eltérés, aminek nem volt külön indoka. Úgynevezett zajvédelmi feljegyzéseket készítünk, megküldve a repülő-légitársaságoknak - amelyek a pilótáik eligazításában ezt felhasználják -, a hatóságnak és a repülőtérnek. Ez az önkéntes és extra tevékenységünk arra, hogy az eltéréseket nyomon kövessük, ezeket regiszterben rögzítjük, és minden érintett fél számára meg is küldjük. Amennyiben a szabályozás megszületik a szankcionálásra, például ez lesz az egyik módja a szabálytalanságok felderítésének.
Hogy mennyiben tud a légiforgalmi irányítás beavatkozni. A repülés egy igen alaposan szabályozott környezetben folyik úgy a pilóták, mind a légiforgalmi irányítók számára. Valóban lehet eltérés, 1-2 kilométer egy hosszabb pályán, de több nemigen szokott lenni, oldalirányú eltérés. Lévén, hogy a futópályák úgy vannak tájolva, ahogy, a pilóta bármilyen magasságon is van, egy adott pozícióból le kell tudnia szállni; ha nem tud leszállni, át kell startolnia. Ezen nem tudunk változtatni. Nagyon sajnálom Üllőt, Vecsést, Lőrincet, esetleg bőven hozzá lehet tenni Zuglót egészen Angyalföldig. Az egy olyan, a futópályának meghosszabbított vonala, amitől nincs eltérés. Ez mintegy 10-15, inkább 15 kilométerig tart. Ezen belül ha leszálló repülőgép oldalirányba nagyon eltér, nem tud leszállni. Emiatt ezeken a területeken, ezeken a nyomvonalakon és az alatta lévő területeken nem tudunk más megoldást javasolni. Ebben a légiforgalmi irányításnak nincs semmilyen szerepe, ez repüléstechnikai, illetve nemzetközi szabályzási kérdés, az ENSZ ICAO szervezete szabályozta immáron sok-sok évvel ezelőtt, és jelenleg nincs olyan technológia, ami alapján például a nem szemből való leszállást lehetne mindenidős körülmények, úgy értem, rosszidős körülmények között is támogatni, sem fedélzeti technika, bár arra vannak kezdeményezések, de semmiféleképpen nincs olyan bevett gyakorlat, amivel ezt meg lehetne tenni.
Azt hiszem, ennyit a szakmai háttérről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Akik kijönnek a repülőtérre, a repülőtér-látogatásra, ott lesz a gyakorlatban is, amit vezérigazgató-helyettes úr elmondott, meg tudjuk nézni.
Tisztelt Bizottság! Szeretnék javaslatot tenni a mai tájékoztató napirendünknek a lezárására. A Házszabály 96/A. §-a szerint az országgyűlési bizottság a kormányzati munka ellenőrzésével, vagy a bizottság működési területét érintő bármely más kérdéssel kapcsolatos megállapításairól bizottsági tájékoztatót készíthet. A bizottsági tájékoztatót az Országgyűlés elnökének, az országgyűlési bizottságoknak és a képviselőcsoportok vezetőinek meg kell küldeni, ezzel egyidejűleg a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni. Ezt azért mondtam el, hogy nyilvános műfaj ennek a tájékoztatónak az elkészítése.
Most szeretnék ennek a tájékoztatónak a beltartalmára néhány javaslatot tenni. A javaslatokat előzetesen egyeztettem a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériummal, illetve itt a bizottság előtt a bizottság ellenzéki alelnökével.
Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy a kormány, illetve a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium a környezetvédelem szempontjait szem előtt tartva, a repülésbiztonság és a gazdaságos működés követelményeit figyelembe véve készítse el a repülőterek zajgátló védőövezeteiről szóló új kormányrendeletet és a kapcsolódó miniszteri rendeletet, és a lehető legrövidebb időn belül bocsássák azt széles körben az önkormányzatokat, az érintett szakmai és társadalmi szervezeteket bevonva egyeztetésre.
Szintén ugyanez a szerv, tehát a kormány és a Közlekedési Minisztérium teremtse meg a mindenkor hatályos, a repülési eljárásokra, forgalomra, futópálya-használatra és egyéb, a légi közlekedési zaj szempontjából releváns elemekre vonatkozó zajvédelmi előírások betartásának jogi feltételeit, meghatározva a zajvédelmi bírság kivetésének eseteit, büntetési tételeit, és a bírságolás eljárási szabályait. Ugyanezen ponton belül vizsgálja felül a zajvédelem gazdasági alapját biztosító zajdíjkivetési és -felhasználási szabályokat annak érdekében, hogy ösztönözze a repülőteret igénybe vevő légitársaságokat a környezetkímélő repülőgépek használatára, különösen az éjszakai időszakban, továbbá lehetőséget adjon a zajövezetekben az önkormányzatok számára a kirívóan súlyos zajterheléssel sújtott lakosok kompenzációs intézkedéseire.
A 2. pontban azt javaslom, hogy a nemzeti légi közlekedési hatóság vizsgálja meg a zajvédelmi intézkedések végrehajtásának feltételeit, és a szükséges átcsoportosításokkal, fejlesztésekkel biztosítsa a zajvédelmet szolgáló hatékony hatósági tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Szintén a nemzeti légi közlekedési hatóság alakítsa ki a bírságoláshoz szükséges hatósági eljárás belső szabályozását, és járjon el a jogszabályokban meghatározott zajvédelmi követelmények megsértőivel szemben. Ugyanebben a pontban kísérje figyelemmel és értékelje zajvédelmi szempontból a repülőtér és a légiirányítás tevékenységét, és indokolt esetben velük együttműködve kezdeményezze a szabályok módosítását.
A tájékoztató 3. pontjának javaslom, hogy kérjük fel az érintett önkormányzatokat, működjenek együtt, véleményükkel segítsék a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot a zajgátló védőövezetekről szóló jogszabályok mielőbbi elfogadásában. Kezdeményezzék a repülőtér vezetésénél és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnál a lakossági panaszok kivizsgálását, szükség esetén zajgátló védőövezetek felülvizsgálatát a jogszabályban biztosított lehetőségeknek megfelelően.
Szintén kérjük fel az érintett önkormányzatokat, hogy aktívan vegyenek részt a jogszabályban előírtak szerint működő zajvédelmi bizottság munkájában, a bizottság létrehozásának céljával összhangban javaslataikkal segítsék a zajvédelmi szabályozások fejlesztését, a lakosság tájékoztatását az elért eredményekről és a megoldandó feladatokról, problémákról.
4. pontként javaslom Alexa György képviselő úr javaslatát, amely szerint felkéri a kormányzatot, hogy az illetékes tárcákból egy tárcaközi bizottságot hozzon létre. Ebben: az érintett önkormányzatok, az ő javaslata szerint az Önkormányzati Minisztérium, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Tisztelt Bizottság! Ezeket a javaslatokat teszem a bizottság elé. Kérdezem, hogy van-e ehhez bárkinek hozzászólnivalója. (Jelzésre:) Parancsoljon, Tilki képviselő úr!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A mellettem ülő polgármester részéről is hangzottak el javaslatok. Szerintem azokat is érdemes lenne belefogalmazni.
Egy olyan technikai kérdésem lenne, hogy ha a bizottság alelnökével az elnök asszony egyeztetett már a bizottsági ülés előtt, akkor talán megkaphattuk volna ezt írásban, itt előttünk lett volna ez az anyag, amit most felolvasott, akkor talán inkább érdemben hozzászólhattunk volna.
Egy nagyon rövid komment. Én Budapesttől a legtávolabbi település polgármestere vagyok, tehát minket ez a probléma kevésbé érint. Bennem az fogalmazódott meg, hogy itt minden rendben van a Budapest Airport részéről, figyeltek arra, hogy mindenféle szabályozást betartsanak, közben sorban szólaltak fel a polgármesterek és országgyűlési képviselők, hogy valójában semmi sincs rendben. Akkor miért ültünk most itt két és fél órán keresztül?
ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úr észrevételét. A bizottsági ülés alatt egyeztettem alelnök úrral, tehát nem igazán volt módunk utána ezt írásban kiadni. Ha megtenné Kovács polgármester úr, hogy a legfontosabb javaslatait ismertetné, akkor tudna erről a bizottság dönteni.
Köszönöm.
KOVÁCS PÉTER polgármester (Budapest XVI. kerületi Önkormányzat): Köszönöm szépen a szót. Tehát a következő javaslataim vannak. Kérném a bizottságot, hogy fogalmazza be a határozati javaslatba, hogy hozzák nyilvánosságra a privatizációs szerződést, annak mindenegyes pontját, hogy milyen kötelezettségeket vállalt a magyar kormány a privatizáció során.
A második, hogy a bizottság szólítsa fel az illetékeseket, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályokat maradéktalanul tartsák és tarttassák be. Ez most nem a mondathoz tartozik, de itt ilyen 3-4 százalékos eltérésről beszéltek. Persze, a pályánál. De az, hogy kétszer annyi gép száll fel adott időszakban, mint ami engedélyezett lett volna, az 100 százalékos eltérés, nálam legalábbis. (Közbeszólás.) Itt van az anyag, oda fogom adni. Természetesen csak az igaz, amit a minisztérium állít.
Kérem a bizottságot, hogy tegyen javaslatot arra, hogy az előbb javasolt módosításokban, amit kértek az előző pontokban, ott kérjék fel azt, hogy a 0-5 óráig terjedő gépmozgásokat zéróra korlátozza a jogszabályalkotó, kivéve természetesen a vis maior eseteket.
Kérje fel a bizottság a kormányt, hogy amennyiben nem megoldható a katonai gépmozgások 0 és 5 óra közötti tiltása, akkor 2020-ig jelöljön ki más NATO katonai repteret Magyarország területén.
Egyelőre ennyi, a többi majd egy későbbi folyamat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tilki képviselő urat kérdezem, hogy elfogadható-e menetrendként az, hogy a polgármester úr által tett négy javaslatról külön döntünk.
Parancsoljon!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Elfogadható. Egy képviselőtársam kérdezi, de akkor megkérdezem én, hogy majd a bizottság munkájába az itt jelen lévő polgármestereket be lehet-e venni tagként esetleg.
ELNÖK: A tárcaközi bizottságra gondol. Azt gondolom, hogy annak megvannak a szabályai, hogy a tárcaközi bizottság kikből áll és hogyan van, de hát erre van egy bizottság, amely működik jelen pillanatban is, ez a zajvédelmi bizottság, amiről most itt Szarvas Gábor igazgató úr beszélt. Tehát van ilyen típusú fórum arra, hogy ezeket a kérdéseket megbeszéljék.
Kovács polgármester úr, engedje meg nekem, hogy annyit elmondjak, hogy az ön javaslatai nagyon-nagyon konkrétak. Amit én itt ismertettem, az inkább egy átfogó rendezés és egy átfogó megoldás javaslata. De szívesen megszavaztatom ezt a négy pontot külön a bizottsággal. (Kovács Péter: Ha van rá mód, én kérném.) Köszönöm szépen.
Akkor kezdünk szavazni. (Jelzésre:) Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy az előterjesztővel csak érdemes lenne beszélni néhány szót még, mert mégiscsak ő az előterjesztő, és ha lehetne lehetőség még arra, hogy ő is szóljon néhány szót a javaslatokkal kapcsolatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tasó képviselő úr, az előterjesztő nem Riz Levente ezen a bizottsági ülésen, de ha a polgármester úr úgy gondolja, szívesen adok szót röviden.
Parancsoljon!
RIZ LEVENTE polgármester (Budapest XVII. kerületi Önkormányzat): Köszönöm a szót és a lehetőséget a képviselő úrtól is. Én szintén határozati javaslatra szeretnék javaslatot tenni. Csatlakozva az eddigiekhez én két határozati javaslatot fogalmaznék meg.
Az egyik úgy szól, hogy a tisztelt bizottság kérje fel az illetékes szervezetet, hogy a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér fejlesztési céljaival összefüggésben készüljön környezetvédelmi hatásvizsgálat. Ez ma nem áll rendelkezésre. Úgy emlékszem, hogy talán nem esett szó konkrétan erről a bizottság elnök asszonyának a javaslatai között. Szeretném ennek fontosságát hangsúlyozni, és egy határozati javaslatba valamiképpen beágyazni.
A másik, hogy én arra is javaslatot tennék, hogy a tisztelt bizottság vizsgálja meg, vagy kérje fel a minisztériumot, hogy vizsgálja meg, hogy Budapest nemzetközi repülőterének bővítési lehetőségei Budapest 60 kilométeres sugarú körében vagy akár 100 kilométer sugarú körében hol lehetségesek konkrétan Ferihegyen kívül. Tehát erre készüljön valamifajta vizsgálat, hol lehet tényleges bővítést még elérni a lakosság zavarása nélkül, a környező területeken. Ezt szeretném javasolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Erről a kettőről is szavaztatni fogok, bár azt gondolom, hogy a parlamenti bizottsági műfajhoz nem biztos, hogy ezek a javaslatok így hozzátartoznak, de ha már így alakult ez a napirend, természetesen erről is szavaztatok.
Szeretném megkérdezni a bizottság tagjait, nekifoghatunk-e a szavazásnak. (Senki sem jelentkezik.)
Amennyiben igen, akkor először szeretném feltenni az általam tett négy javaslatot. Ki az, aki támogatja, hogy az Országgyűlésnek készülő tájékoztató ezt a négy pontot határozati javaslatként tartalmazza? Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Tasó László: Elnézést, így nem jó!) Bocsánat! Miért nem jó?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Először a módosító javaslatokkal kell kezdeni.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy ez a napirend nem így zajlott eddig sem. Ez egy tájékoztató napirend...
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Akkor lehet, hogy tévedek? Nem így kell?
ELNÖK: Külön határozati javaslatokat kértek. Nem módosítják azt az első négyet, amit én felolvastam, azt gondolom. Sőt nagyon sok esetben például Kovács polgármester úr egyik javaslata pont része annak, amit én az elején felolvastam.
Tehát akkor szavazás közben vagyunk. Ki az, aki támogatja, hogy az első négy javaslat bekerüljön az Országgyűlésnek készített tájékoztatóba? Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta. Köszönöm szépen.
Rátérnénk a polgármester urak javaslataira. Az első javaslat az volt, hogy kérje fel a bizottság a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a privatizációs szerződést. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Hat igen. Ki az, aki nem támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Ez szintén hat. Tehát a bizottság nem hozott ilyen határozatot.
A következő szintén Kovács polgármester úr javaslata volt, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok betartatására hívja fel a bizottság a figyelmét az érintett szervezeteknek. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Ez egyhangú döntés.
A következő javaslat volt, hogy a 0-5 óráig terjedő időszakra a repülőgép-felszállásokat tiltsa meg az illetékes hatóság. Ki az, aki ezt támogatja? Ha nem így hangzott el... Én azt szeretném föltenni és a jegyzőkönyvben úgy fog szerepelni, ahogy Kovács Péter polgármester úr tette fel a javaslatot. Azt gondolom, hogy tartalmilag elmondtam, hogy 0-5 óráig legyen korlátozva. (Kovács Péter: Kivéve a vis maior eseteket.) Kivéve a vis maior eseteket. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Kettő szavazat. Ki nem támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Tehát nem fogadta el a bizottság.
A következő javaslat, hogy ha a katonai gépmozgások korlátozását nem lehet megoldani, akkor 2020 után egy újabb NATO-repülőtér kijelölését javasolta a polgármester úr.
Parancsoljon!
KOVÁCS PÉTER polgármester: Nem egy újabbat, hanem ehelyett.
ELNÖK: Ehelyett, bocsánat! Az újabb azt jelenti, hogy akkor nem ez. Tehát ehelyett egy másik NATO-repülőtér kijelölését javasolja a polgármester úr. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen. Ki nem támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hét. Akkor ezt a bizottság támogatja.
Riz polgármester úrnak is volt két javaslata, az egyik, hogy környezetvédelmi hatásvizsgálat készüljön a reptér fejlesztésével kapcsolatban. Én azt gondolom egyrészt, hogy erre Dióssy államtitkár úr adott egyfajta választ.
DIÓSSY GÁBOR szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Annyit szeretnék jelezni, hogy ez készül, folyamatban van, tehát én a magam részéről azt gondolom, hogy ez hamarosan rendelkezésre áll. Beírható a liturgiába, de ez el fog készülni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e akkor, hogy egy ilyen hatástanulmány, ami már készül, az készüljön. Aki ezzel egyetért? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
Az utolsó javaslat, hogy a nemzetközi repülőtér-fejlesztési lehetőségek között vizsgálni kelljen, a 100 kilométeres sugarú körben hol lenne erre lehetőség. Ki az, aki ezt támogatja. (Szavazás.) Ez 3. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 12. A bizottság ezt a javaslatot nem támogatta.
Tisztelt Bizottság! Akkor ezt a napirendi pontot lezárom.
Kérdezem, hogy Egyebekben van-e még valakinek valami. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a busz innét bal oldalról indul, tehát ahogy kilépünk az épületből, balra kérném fordulni, a baloldali parkolóból indul egy 10 perc múlva.
Köszönöm szépen mindenkinek a megjelenést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 52 perc.)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezetők: Horváth Éva Szilvia és Földi Erika