ÖTB-2/2008.
(ÖTB-91/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. február 25-én, szerdán, 10 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007.) szóló jelentés (J/8582. szám) (Általános vita) *
Seregélyes Kálmán főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Seregélyes Kálmán főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) válaszai *
Seregélyes Kálmán főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A tanyák védelméről szóló határozati javaslat (H/7049. szám)
(Lezsák Sándor, dr. Ángyán József, Bagi Béla, Balogh József, Bányai Gábor, Font Sándor, Fülöp István, Jakab István (Fidesz), dr. Medgyasszay László (KDNP), Nógrádi Zoltán és dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
2. Az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007.) szóló jelentés (J/8582. szám)
(Általános vita)
3. A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. Egyebek
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet elnök (MSZP)
Dr. Kovács Zoltán alelnök (Fidesz)
Szabó György alelnök (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Balogh József (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP) távozása után
Dr. Mester László (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Pál Tibornak (MSZP) megérkezéséig
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Bebes István (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz) megérkezéséig
Vigh László (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Seregélyes Kálmán főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Tóthné dr. Jászai Mária szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság megjelent tagjait, meghívott vendégeinket és a kormány képviselőit. Külön szeretettel köszöntöm bizottságunk új tagját, dr. Bácskai János urat, aki az időközi választáson Ferencvárosban győzött. Jó munkát kívánok képviselő úrnak és megadom neki a szót, hogy mondjon magáról néhány szót.
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Bácskai János vagyok. Tíz éve vagyok Ferencvárosban önkormányzati képviselő, ezért ebbe a bizottságba nagyon szívesen jöttem. Üdvözlök mindenkit.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az előzetesen kiküldött napirendi javaslathoz képest szeretnék egy változást bejelenteni. A bizottsági ülés előtt fél órával Lezsák Sándor képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke jelezte, hogy a H/7049. szám alatt előterjesztett, a tanyák védelméről szóló határozati javaslatot előterjesztő társai nevében visszavonja. Ennek az az oka, hogy ötpárti egyeztetést szeretnének ebben a kérdésben, és majd az egyeztetés után újra benyújtják a határozati javaslatot. Ezt a napirendi pontot tehát ma nem tárgyaljuk.
Továbbra is napirenden van viszont az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007.) szóló J/8582. számú jelentés, amelynek az általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat, utolsó napirendi pontunk pedig az egyebek lesz.
A napirendi javaslathoz kinek van észrevétele? (Nincs jelentkező.) Ki fogadja el fent említett módosítással a napirendi javaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
1. napirendi pontunk az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007.) szóló J/8582. számú jelentés általános vitája. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium részéről a napirendhez megjelent Seregélyes Kálmán főosztályvezető-helyettes urat és megadom neki a szót.
Seregélyes Kálmán főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SEREGÉLYES KÁLMÁN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A jelentéssel a kormány a vagyontörvényben megfogalmazott feladatának tesz eleget. A vagyontörvény írja elő, hogy az ÁPV Zrt. és jogelődei, mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról egy jelentést terjesszünk be az Országgyűlés elé. A jelentés részletesen tartalmazza a privatizáció jogi hátterének alakulását, szervezeti rendszerének a változásait, a különböző privatizációs szervezetek megalakulását és annak indokát, a különböző privatizációs technikákat, évekre bontva ismerteti a legfontosabb tranzakciókat és számot ad a privatizációs bevételekről, valamint a költségekről. Az előterjesztésben a kormány igyekezett tárgyilagosan bemutatni a privatizációs folyamatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai első körben kérdéseket tehetnek fel a kormány képviselőjének. Bóka István képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Készült-e kimutatás arra vonatkozóan, hogy a privatizáció során értékesítésre került cégek - elsősorban is a nagyobb cégek - esetében a külföldi tulajdonszerzés tekintetében milyen mértékű osztalékkivitel történt az országból, illetve más jogcímen mekkora összegek kerültek külföldre kifizetésre? Gondolok például a külföldi tulajdonban lévő bankokra, a közműszolgáltatókra, az energiaszolgáltatókra, a gázszolgáltatókra. Készült-e kimutatás arról, hogy évről évre milyen összegek kerültek az országból kivitelre?
ELNÖK: Köszönöm. Kovács Zoltán alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Összességében hogy értékelik ezt az időszakot? Sikertörténet volt ez az ország szempontjából vagy nem?
Az energiaszolgáltatók privatizációja a részvény névértékének 280-370 százalék közötti értékesítését jelentette. A belterületi földek értékesítésével az önkormányzatok is részvénytulajdonosok lettek. Az eladást követően a részvénytulajdonok a névérték környékére estek vissza. Kiszámolták-e, hogy ez mekkora vagyonvesztést jelentett az önkormányzatoknak?
ELNÖK: Köszönöm. Tasó László képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Végeztek-e számítást arra vonatkozóan, hogy az értékesítés után a visszamaradó ingatlanok őrzése, védelme, illetve rehabilitációja mennyibe került? A gázhálózatokat 1994-95-ben az akkori névérték 40 százalékáért adták el - olyan rendszereket is, amelyeket egy-másfél évvel azelőtt adtak át -, a villamoshálózatokat pedig a névérték 50 százalékáért. Az érdekelne, hogy mennyi az egyenleg és mekkora volt a vagyonvesztés mértéke. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tilki Attila képviselő úr!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az agrártársaságok privatizációjáról mindössze egy helyen találunk egy rövid utalást a jelentésben. Kérdezem, hogy önök szerint megvalósult-e az agrártársaságok térségfejlesztő szerepének emelése, illetve valóban nehéz helyzetben voltak-e azok az állami agrártársaságok, amelyeket privatizáltak.
ELNÖK: Köszönöm. Pál Tibor képviselő úr!
PÁL TIBOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az érdekelne, hogy az önkormányzatok által értékesített épületek, lakások esetében mi a helyzet. Az itt elhangzott kérdésekről - vagyonvesztés, értékvesztés - tudhatunk-e többet? Mi történt azzal a vagyonnal, amit az önkormányzatok az elmúlt években mint saját vagyont értékesítettek? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ecsődi László képviselő úr!
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Engem az egész privatizáció egyenlege érdekelne. Mennyi a valós értéke annak a vagyonnak, amit állami és önkormányzati szinten értékesítettek, mennyi a tőkevonzó képessége? A értékesített vagyonok a privatizálás után jobban működnek, vagy pedig a privatizáció csak a piacszerzésnek volt az eszköze?
Tapasztalataim szerint most kezdődik az agrártársaságok másodlagos értékesítése, ha úgy tetszik, most jelenik meg a valós kiszemelt tulajdonos. Önök szerint hogy áll most ezeknek a helyzete? Ezek a cégek jelentős számú munkaerőt foglalkoztattak és egy település életében komoly szerepet játszottak. Mennyire maradtak meg ezek a szerepek, illetve mennyire maradtak magukra az érintett települések? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kinek van még kérdése? (Nincs jelentkező.) Főosztályvezető-helyettes úr válaszol a kérdésekre. Parancsoljon!
Seregélyes Kálmán főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) válaszai
SEREGÉLYES KÁLMÁN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Az, amit több képviselő is hiányol a jelentésből, a mi értelmezésünk szerint nem volt a jelentés része. A mi feladatunk a privatizációs folyamat bemutatása volt. Azok a pontok, amelyekre rákérdeztek, egy bázis lehet, ami alapján további elemzéseket lenne szükséges elvégezni. Az, hogy a privatizáció eredményeképpen a külföldi tulajdonosok mekkora osztalékot vontak ki, illetve mennyi maradt itt és azt mire használták, szerintünk is jogos kérdés, amire meg kell találni a választ, a mi értelmezésünk szerint azonban nem ennek a jelentésnek a tárgya.
Nagyon sok szempontból lehet megítélni azt, hogy egy privatizáció sikeres volt-e vagy sem. Ha pénzügyi szempontból nézzük a privatizációs folyamatot, akkor egyértelműen sikeres volt, de ha megvizsgálunk egyéb társadalmi, szociális, ágazati hatásokat is, akkor már sokkal árnyaltabb a kép. Ennek a jelentésnek ez nem volt feladata, ennek megfelelően nem is lehet benne választ találni ezekre a kérdésekre.
Mennyi osztalékot vonnak ki a külföldi tulajdonosok és mennyit forgatnak vissza? Az ÁPV-nek, illetve most az MNV Zrt.-nek azokra a cégekre van rálátásuk, amelyek továbbra is állami körben maradtak, de vélelmezem, hogy ilyen kimutatásuk nincs. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank szokott olyan vizsgálatokat végezni, amelyek keretében a külföldi tulajdonosok tőkejuttatását, illetve az itt hagyott tőkéjét vizsgálja, tehát bizonyos, hogy ilyen típusú kimutatás létezik.
Az, hogy összességében sikeres vagy sikertelen volt-e a privatizáció, nagyon sok szempontból vizsgálandó. Az önkormányzati részre vonatkozó kérdést, azt, hogy a privatizáció során egy-egy konkrét ügyben történt-e vagyonvesztés, illetve hogy a döntés helyesnek bizonyult-e, elsősorban az önkormányzatok tudják megválaszolni.
Mivel a jelentés alapvetően a privatizációs folyamatot mutatja be, nem foglalkozik a visszamaradó ingatlanok őrzésével. A megmaradó vagyonnal kapcsolatos költségek nincsenek benne a jelentésben. Ha ennek kapcsán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek van feladata, akkor azt a mindenkori költségvetéséből ki lehet olvasni, illetve az MNV erre a kérdésre választ tud adni.
Az agrártársaságok privatizációjával és térségfejlesztési szerepével kapcsolatos kérdés szintén nem része a jelentésnek. Ez szorosan véve nem tartozik a privatizációs folyamathoz, a privatizáció egyéb szempontú elemzésének a keretében kell ezekre a kérdésekre választ találni. A jelentés erre vonatkozóan nem tartalmaz adatot.
Hasonló a helyzet az önkormányzatok által eladott lakások tekintetében is.
Az agrártársaságok másodlagos értékesítésének a kérdésével szintén nem foglalkozik a jelentés, hiszen a folyamat 2007-ben lezárult. A jelentés nem tartalmazza azt, hogy jelenleg mi folyik. Az MNV-n belül az általános stratégia kialakítása részeként lehet erre a kérdésre választ találni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vélemények és észrevételek következnek. Tasó László képviselő úrnak adom meg a szót.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): A napirendi pont címe szerint a teljes privatizációs folyamatról szól a jelentés. Ez alapján teljes mértékben hiányosnak mondható és abszolút alkalmatlan arra, hogy tárgyaljunk róla.
ELNÖK: Köszönöm. Ecsődi László képviselő úr!
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Lehet azt mondani, hogy azok, amiket hiányoltam az anyagból, nem részei az előterjesztésnek, én ezt el is fogadom és nem is akarok kötözködni, mégis azért tettem fel a kérdéseim, mert a gazdasági világválság miatt az ország eljutott egy helyzetbe. Nyilván a világon mindenütt nagy kérdés a hogyan tovább, de Magyarországnak is fontos, hogy hogyan tovább. Ehhez pedig jó lenne tudni, hogy az elmúlt húsz évben milyen volt az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, helyes volt-e a privatizációs folyamat, vagy azon változtatni kell és egy más irányt kell megjelölni. Ez nagyban segítené a képviselők munkáját, még akkor is, ha nem része ennek a jelentésnek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bóka István képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nekem is az a problémám, mint Ecsődi képviselő úrnak. Az anyag csupán száraz tényeket tartalmaz, hiányoznak belőle azok a tanulmányok, mélyreható értékelések, amelyek egy húszéves folyamat elemzése során elengedhetetlenek, ezért óriási hiányérzetem van az anyaggal kapcsolatban. Mert az a fő kérdés, hogy sikeres volt-e a privatizáció vagy nem volt sikeres, mennyiben befolyásolta a foglalkoztatottság helyzetét. Európai mértékkel mérve Magyarország ma nagyon rosszul áll a foglalkoztatottság tekintetében, de még rosszabbul áll a járulékfizetők tekintetében. Lehet, hogy ezt nem lehet a privatizáció számlájára írni, de attól ezek még tények.
Milyen jövedelmek áramlottak ki az országból? Azt nyilván könnyebb kimutatni, hogy mennyi jött be az értékesítés során, de engem az is érdekelne, hogy mennyi ment ki. Növelte-e a privatizáció az ország versenyképességét? Lehetett volna más utat is választani? Nem mondja ki az anyag, de megjelennek benne az 1990 utáni kormányok gyakorlatának, privatizációval kapcsolatos filozófiájának a tényei: 1998-ig erőteljes volt a privatizáció, 1998 és 2002 között alapvetően a nemzeti vagyon megóvása és egyfajta vagyonkezelés volt a cél, 2002 után pedig ismét felgyorsult a privatizáció.
Különösen érdekes lenne számomra annak értékelése, hogy egy adott területen, adott ágazatban monopolhelyzetben lévő cég - az áramszolgáltatók, a gázszolgáltatók, más monopolhelyzetben lévő cégek - értékesítése milyen hosszú távú következményekkel járt. Ráadásul nyereséggarancia is megjelent a privatizációs szerződésekben. Monopolhelyzetben lévő céget értékesíteni vétek, bűn, mert annak a működtetéséhez, üzemeltetéséhez túl nagy ész nem szükséges, mivel garantált a piac is, az árbevétel is és a nyereség is. Jó lenne látni egy több szempontú elemzést arról, hogy mi van a pozitív és mi a negatív oldalon. A gazdasági világválság idején a külföldi anyabankok jelentős forrásokat vontak ki a magyar piacról. Valamennyien látjuk, hogy beruházások állnak, nem lehet beruházási fejlesztési hitelhez jutni, vagy ha lehet, akkor csak jelentős kamatfelár ellenében. Lehet, hogy ez nem ennek a folyamatnak a következménye, nekem mégis óriási hiányérzetem van az értékelésekkel kapcsolatban. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Zoltán alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tiszteletre méltó, de gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás egy-egy ilyen anyag sokrétű összeállítása. Alapvetően nem azzal van baj, ami benne van, hanem azzal, ami nincs benne. A kérdések is elsősorban ezekre irányultak, mert igazából ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy ez sikeres vagy sikertelen folyamat volt-e az elmúlt időszakban.
Nem véletlenül kérdeztem rá a szolgáltatókra. Az önkormányzati törvény 1990-ben jelentős vagyont juttatott az önkormányzatoknak, amely vagyontömeg azonban az 50 százalék plusz 1 részvény eladásával leértékelődött. Lehetett volna egy olyan csomagot összeállítani, mely szerint az önkormányzatok közösen rendelkeznek a tulajdonukkal, amely meghatározott tulajdonrészként szerepel egy-egy cégnél. Miután az említett szolgáltatók eladásra kerültek, ez lehetetlenné vált, és akkor mindenki minél előbb igyekezett a "döglött részvényektől" megszabadulni, és örültek, ha azokat a névérték környékén értékesíthették.
A szolgáltatókkal kötött szerződések nem voltak teljes körűek. Törvényben kellett előírni az ügyfélszolgálati irodák visszaállítását. A regionális szolgáltatók teljesen elszakadtak a lakosságtól. Magyarországon ma még nem olyan elterjedt az internetszolgáltatás, mint a versenyképesebb nyugat-európai országokban, ebből adódóan az emberek közvetlenül kívánnak kommunikálni a közüzemi szolgáltatókkal. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy ezt a törvényt is kijátsszák. Miután belekerült a törvénybe, hogy a kistérségi központokban legyen ügyfélszolgálati iroda, joggal gondoltuk, hogy ezt tisztességesen fogják megcsinálni, ehelyett minimálisra korlátozzák a szolgáltatás időszakát, mert az nincs benne a törvényben, hogy nyolc órában kötelesek az ügyfelek rendelkezésére állni. Eklatáns példa az E.ON-nak az elmúlt időszakban a Zala, Vas és Veszprém megyékben történt áramkimaradáshoz való hozzáállása. Ez önkormányzati oldalról és a szolgáltatást igénybe vevők oldaláról biztosan nem sikeres történet, még akkor se, ha az államnak ez 1994 és 1998 között jó bevételt hozott. De említhetnénk a Malév értékesítését; még ma sem tudjuk igazából, hogy hova került a Matáv értékesítéséből befolyt 600 milliárd forint. A pénzek tehát időnként eltűntek, a helyzetet nem lehet világosan átlátni.
Az Állami Számvevőszék gyakorlatilag ugyanerre az előterjesztésre korábban széles körű vizsgálatot folytatott. Az ÁSZ egyébként éles kritikával illette a privatizációs folyamatot. Nem véletlenül tettem fel a kérdésem, hogy ezt sikertörténetként élik-e meg vagy sem, hiszen többségében a szocialista kormányok végezték a privatizációt, még akkor is, ha az első nagy eladásokra még az MDF-kormány idején került sor. Aki ezt végezte, az persze nyilván sikertörténetként éli meg. Amint ön is mondta, az elemzés során a privatizáció társadalmi, szociológiai, foglalkoztatási vonzatait nem vizsgálták, ezért ezeket a folyamatokat ebből az anyagból nem lehet megismerni.
A fentiek alapján nem tartjuk alkalmasnak az anyagot a parlament előtti tárgyalásra. Az elemzést szélesebb körben kellene elvégezni, mert csak akkor dönthetnénk el, hogy a privatizáció sikertörténet volt-e vagy sem. A Fidesz nem támogatja az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm. Pál Tibor képviselő úr!
PÁL TIBOR (MSZP): Valójában az a kérdés, hogy mi volt a megrendelés. Mint az előterjesztő is elmondta, a jelentést törvényi felhatalmazás alapján kellett elkészíteni. Szerintem rossz irányba megyünk, ha azt nézzük, hogy jó-e az előterjesztés vagy nem jó, jó volt-e a privatizáció vagy sem. Én minden irónia nélkül azt mondanám, hogy az előterjesztés érdekes, hiszen ahányan vagyunk, annyiképpen tudjuk értékelni az elmúlt időszak privatizációs folyamatát. Nem véletlenül mondtam az előbb, hogy a lakás- és épületállománnyal kapcsolatban érdemes volna kiegészíteni az előterjesztést, mert a jelenlévőknek abban talán egy kicsit nagyobb szerepük volt.
Azt mindenképpen az elmúlt időszak értékének tartom, hogy az elvi, jogi, pénzügyi keretek és szabályok sokat változtak. Egy olyan történelmi időszakon vagyunk túl, ami egy-egy ember életében legfeljebb egyszer adatik meg, amikor az állami vagyonnak ilyen mértékű privatizációjára kerül sor. Tudjuk, hogy a történelem során igen ritkák az olyan időszakok, amikor ilyen hatalmas mértékű vagyont kell privatizálni. Volt példa ennek az ellenkezőjére is, amikor a magánvagyont államosították, s az sem volt túlságosan sikeres.
Mint önkormányzati vezető el tudom mondani, hogy ma már nagyobb a rend az önkormányzatok környékén, mint amilyen például a tanácsi időszakban volt, amikor azt se lehetett tudni, hogy melyik ingatlan vagy az ingatlan valamely része kinek a tulajdona. Ha más nem is, de ez a fajta rendteremtés mindenképpen haszna volt ennek az időszaknak. Ez olyan volt, mint a "gazdálkodj okosan" nevű társasjáték. Nagy élvezettel olvastam, hogy milyen vállalatok voltak: Patyolat, Gelka, Centrum, Bizományi, Áfész. A privatizáció során egyébként a szolgáltatók körében korántsem a vagyonról volt szó, sokkal inkább a piacról.
Javaslom, hogy egészítsük ki az előterjesztést az önkormányzati lakás- és helyiségállomány privatizációjával, s akkor erre az időszakra kicsivel nagyobb lesz a rálátásunk.
Még egyszer mondom, nem jó megközelítés az, ha azt vetjük fel, hogy jó-e vagy rossz ez az előterjesztés. Ennek ugyanis az az értéke, hogy van és lehet ezekkel a dolgokkal foglalkozni. Rengeteg kérdést hordoz ez az időszak, amikről napokon keresztül lehetne beszélni. Nagyon bátor ez a kezdeményezés, az, hogy ezzel egyáltalán szembe merünk nézni és egy leltár készült. Javaslom, hogy egészítsük ki az önkormányzati résszel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hajdu László képviselő úr!
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Az elmúlt tizenhét év áttekintése nem egyszerű feladat, és csak leltárszerűen lehet felsorolni, hogy ebben az időszakban miről is volt szó. A privatizációt nyilván mindenki másképp élte meg. Egy több kormánycikluson áthúzódó ügyről van szó, amelynek a sorsa már az első négy évben eldőlt. Eldőlt akkor, amikor az állami vállalatokat át kellett alakítani gazdasági társaságokká, amikor lényegében fel kellett számolni a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, és a kárpótlási törvény életbelépésével a földbirtokok sorsa is eldőlt. Mondhatni, hogy szinte háborús változás zajlott le a privatizáció által. Aztán sok minden akkor dőlt el, amikor a szovjet katonák kivonultak, bár egyes ingatlanok sorsa még azóta sem dőlt el. A privatizáció során tehát volt rengeteg sikertörténet, amely segítette az exportot és javította a versenyképességet, de nagyon sok negatív példát is lehetne sorolni.
Én a magam részéről általános vitára alkalmasnak tartom az előterjesztést.
Hadd mondjak néhány dolgot az én közigazgatási területemről. Megszűnt a növényolajgyártás. Hiába jött oda az Univer meg a Cereol, Európa két legnagyobb cége, az a privatizáció kifejezetten a piac kivásárlását szolgálta. Ez már az első négy évben eldőlt. Aztán az első négy évben véglegesen megpecsételődött az Agroker, az Agrotech vagy a Mezőgép sorsa is. Több országra kiterjedő piaci kapcsolatuk szűnt meg és attól kezdve Nyugat-Európából érkeztek hozzánk a termékek. De az első négy évben eldőlt a húsipar meg a tejipar sorsa is. Ezt is mind figyelembe kell venni.
Az önkormányzatok megalakulásuk után jelentős vagyont kaptak, amire nem voltak felkészülve. Akkor még nem polgármester voltam, hanem önkormányzati képviselő, s mint bizottsági tag jelen voltam a vagyonátadásnál. Tulajdonba kaptunk akkor közel 20 ezer bérlakást, ám nem tudtuk, hogy vegyük át. De azoknak se volt fogalmuk, hogy kell megcsinálni a vagyonátadást, akik azt átadták az önkormányzatnak. A 20 ezer lakást egyenként bejárjuk? Végül is a polgármesterrel és a jegyzővel aláírtunk egy olyan papírt, hogy egy csomagban átvettünk 20 ezer lakást, 900 darab nem lakás célú egységet, de fogalmunk sem volt, hogy mi van abban, kocsma-e vagy festékbolt. Ez így zajlott akkor. Másnaptól meg jöttek a bérlők, hogy megveszik a lakást. A közel 20 ezer bérlakás nagy részét kiprivatizáltuk, ma csak 2200 van az önkormányzat tulajdonában, az üzlethelyiségekből meg 300. A privatizáció tehát önkormányzati szinten is lezajlott egy elég jelentős vagyonra, és úgy is, hogy az állami vállalatokat át kellett alakítani.
Azonban sok jó példa is van. Akik az előző rendszerben nyugati piacokon voltak, azok közül sokan az ottani kultúrát és piaci kapcsolatot meg tudták tartani. Például a Siemensnek - amely nemrég egy 5 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre és épp a jövő héten adjuk át Budapest egyik legnagyobb üzemét - hosszú távú tervei voltak a privatizációra. A Siemens nem ingatlan- vagy piacspekuláns volt, hanem valóban befektetni akart. Viszont a Thyssen cég azért jött ide, mert tudta, hogy a magyar vaskohászat tönkre fog menni és Magyarországnak majd vasat kell importálnia. Ma ő szállítja Magyarországra a lemezt, a fémet, a színesfémet, az acélt stb., ilyenformán persze jelentős szereplője a magyar gazdaságnak.
A privatizáció ellenére is megmaradt néhány monopolhelyzetben lévő cég. Ilyen a BKV, a MÁV vagy a Volán, ezért ma sem lehet tudni, hogy ez a fajta szolgáltatás privatizált változatban-e minőségibb és jobb, vagy a meghagyott kultúrákban.
Nagyon bonyolult az a kérdés, amibe most belebocsátkozunk. Korábban nem néztünk szembe ezzel a kérdéssel. Vajon összességében javította-e a versenyképességet a privatizáció - bár az összképet nehéz kialakítani -, javultak-e a szolgáltatások, javult-e az ügyfelek kiszolgálási biztonsága, javult-e a fogyasztóvédelem? Ezekre a kérdésekre külön-külön is nehéz lenne választ adni, pedig az a legfontosabb kérdés, hogy egy közműcég privatizálása után javult-e az ügyfelek kiszolgálása. Elég különleges tapasztalataim vannak ezen a téren, mert noha versenypiaci körülmények között szolgáltatnak, valójában azonban monopolhelyzetből diktálják a szolgáltatást. Ezért is kellene a parlamentben az ország nyilvánossága előtt szembenézni ezekkel a kérdésekkel. Ezek alapján javaslom az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Nincs jelentkező.) Engedje meg a bizottság, hogy én is fűzzek néhány gondolatot az előterjesztéshez.
Igaza van azoknak a képviselőtársaimnak, akik kifogásolják - noha a jelentés címe ezt nem tartalmazza, nem is tartalmazhatja -, hogy nem egy olyan komplex jelentés került a bizottság elé, amely az összes önkormányzati privatizációval kapcsolatban tartalmaz megállapításokat. Elhangoztak itt rossz példák arra, hogy az önkormányzatok hogyan és miként privatizáltak közműcégeket, közművállalatokat. Hadd mondjam el, hogy a fővárosban ez hogyan történt. 1996-97-ben került sor a Vízművek, a Csatornázási Művek és a Gázművek privatizációjára. Mindenhol kisebbségi tulajdont értékesített az önkormányzat, és az egyik fő feltétel az volt a privatizáció során, hogy azt a fejlesztést, amire az önkormányzatnak, illetve az elődöknek nem volt pénze, kemény feltételek mellett végre kellett hajtaniuk a szakmai befektetőknek, hiszen minden esetben szakmai befektetőkről volt szó és nem pénzügyi befektetőkről.
Szó került a szolgáltatás minőségéről is. Én idetennék még egy szót: a munkakultúrát, valamint azt a fajta költségcsökkentést, amit a szakmai befektetők nagyon jó minőségben voltak képesek megvalósítani a privatizált szervezeteknél.
Fontos kérdésnek tartom a lakásprivatizáció kérdését is. Nyilván azért vagyunk erre érzékenyebbek, mert - ahogy Hajdu képviselő úr is elmondta - volt olyan kerület, ahol 20 ezer bérlakás került át az önkormányzat tulajdonába, de hasonló nagyságrendekről lehet beszélni a többi kerület, valamint a főváros esetében is.
Megfontolandók azok a kérdések, amiket a képviselők ma feltettek. Nem tudom, hogy a parlamenti menetrendbe beilleszthető-e, illetve van-e törvényi felhatalmazás arra, hogy ezekkel a tételekkel, ezekkel a mellékletekkel kiegészüljön a jelentés, ettől függetlenül az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartom és javaslom, hogy a parlament foglalkozzon vele.
Van-e még észrevétel vagy vélemény? (Nincs jelentkező.) Főosztályvezető-helyettes úré a szó.
Seregélyes Kálmán főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium) reflexiói
SEREGÉLYES KÁLMÁN főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Az elhangzottakkal nem kívánok vitába szállni. A felvetett kérdések jogosak, olyanok, amiket valóban vizsgálni kell. Azonban mivel sok területet érintenek, olyan komplex jelentést eredményeznének, ami a mi értelmezésünk szerint nem volt feladat, ezenkívül sokkal komolyabb munkát is igényelne. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy azért, mert nagy a feladat, ne végezzük el, sőt - még egyszer mondom - ezt igenis szükséges elvégezni. A szerteágazósága miatt azonban nem vagyok biztos abban, hogy ezt csak az államigazgatási résznek kellene elvégeznie, ebbe a munkába kutatóintézetektől kezdve az egyetemeken át egy nagyon széles réteget be kellene vonni.
Az önkormányzati résszel kapcsolatban nyilván azért van hiányérzetük a jelenlévőknek, mert a jelentés alapvetően az ÁPV-re és jogelődjeire vonatkozik. Ebből adódik, hogy nagyon sok olyan terület van, amit az önkormányzatok valósítottak meg, s ezért nem tudott a jelentés részévé válni. Azért lenne nehéz a jelentést a kért információkkal kiegészíteni, mert az információk jelentős része az önkormányzatoknál van meg és nem a központi adatbázisban, ezenkívül a törvényi felhatalmazás 2007 végéig szól, a jelen helyzet tehát nem képezi a jelentés részét. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki tartja általános vitára alkalmasnak az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007.) szóló J/8582. számú jelentést? (15) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (13) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a jelentést általános vitára alkalmasnak tartja.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván.
Megköszönöm főosztályvezető-helyettes úr segítségét és a napirendi pont tárgyalását lezárom.
2. napirendi pontunk a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslathoz benyújtott és a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása. A bizottság titkársága kigyűjtötte azokat az ajánlási pontokat, amelyek a bizottság hatáskörébe tartoznak, valamint azokat, amelyekről az ellenzék szavazást kér. Azt javaslom, hogy ezekről szavazzunk. Természetesen ha bárki kéri, hogy más ajánlási pontokról is szavazzunk, azokat is fel fogom tenni szavazásra.
Tisztelettel köszöntöm Tóthné dr. Jászai Mária szakmai főtanácsadó asszonyt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről, ő lesz segítségünkre a munkában.
Az 59. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Formális, szám szerint meghivatkozható kormánydöntés még nincs a módosító indítványokról. A tárcákkal folyamatos az egyeztetés, következésképpen most csak tárcaálláspontot tudok mondani. Az 59. pontot ebben a formában nem támogatja a tárca. Vannak olyan elemei a javaslatnak, amelyek egy kapcsolódó módosító indítvány keretében támogathatóvá válnak.
ELNÖK: A tárca ebben a formában nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (13) Ki nem támogatja? (14) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 340. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (13) Ki nem támogatja? (14) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 341. pontban Frankné Kovács Szilvia és képviselőtársai javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A 342. pontban - amely összefügg a 343. és 344. pontokkal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kérem, hogy külön szavazzon a bizottság az egyes pontokról.
ELNÖK: A 342. pontban lévő módosító javaslatot támogatja-e a tárca
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 343. pontban lévő módosító javaslatot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 344. pontban lévő módosító javaslatot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 345. pontban Rubovszky György, Salamon László és képviselőtársaik javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Alelnök úr kért szót. Parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Rubovszky György, Salamon László és társaik javaslata a rendeltetésszerű joggyakorlásról szól. Miért nem támogatják ezt a javaslatot, hiszen ez a mai helyzetben, a mai magyar valóságban egy csomó olyan problémát megoldana törvényi szinten, amelyek alacsonyabb rendű jogszabályokban vannak szabályozva. Miért nem támogatják ezt? Van helyette jobb megoldás?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A törvényjavaslat ugyanezen paragrafusa alatt szereplő szöveg általánosabb érvényű, ezért azt jobbnak tartjuk, mint a módosító javaslatot.
ELNÖK: A 346. pontban - amely összefügg a 420. ponttal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 347. pontban - amely összefügg a 348. ponttal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kérem, hogy a két pontról külön szavazzon a bizottság.
ELNÖK: A 347. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 348. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 349. pontban - amely összefügg a 931. ponttal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Mivel a 931. pont más pontokkal is összefügg, azt javaslom, hogy a 931. pontról a végén külön szavazzunk, mert az egy bővebb, átfogóbb javaslat. Most csak a 349. pontról kérdezem a tárca álláspontját.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 350. pontjában Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
Alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azzal, hogy "lajstromba veszi" az ingatlan-nyilvántartás, a régi terminus technicust hozzuk vissza? Az eredeti szövegben a "lajstromba vétel" van, a módosító javaslatban pedig a "nyilvántartásba vétel". Tudom, hogy ez a büntetőeljárásban is szerepel, meg másutt is. A "lajstromba vételt" is használjuk, például a Gtv.-ben. Miért nem jó a "nyilvántartásba vétel"?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez a Ptk. rendszerében bevált terminus technicus. Például a zálogjog kapcsán is a "lajstrom" kifejezést használja a törvényjavaslat, s mi szeretnénk ehhez az egységes szóhasználathoz hűek maradni.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 351. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 352. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 354. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 355. pontban - amely összefügg a 356. és 358. pontokkal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Az ajánlási pontokról külön szavazunk.
A 355. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 356. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 358. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 357. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 359. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 360. pontban - amely összefügg a 361. ponttal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Az ajánlási pontokról külön szavazunk.
A 360. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 361. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 362. pontban Frankné Kovács Szilvia és képviselőtársai javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 363. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 364. pontban - amely összefügg a 365. ponttal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Az ajánlási pontokról külön szavazunk.
A 364. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 365. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 366. pontban - amely összefügg a 367. ponttal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Az ajánlási pontokról külön szavazunk.
A 366. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 367. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 368. pontban - amely összefügg a 369. és 370. pontokkal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Az ajánlási pontokról külön szavazunk.
A 368. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 369. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 370. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 371. pontban - amely összefügg a 372. ponttal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Az ajánlási pontokról külön szavazunk.
A 371. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 372. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 373. pontban - amely összefügg a 374. ponttal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Az ajánlási pontokról külön szavazunk.
A 373. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 374. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca ebben a formában nem támogatja, de megfelelő tartalom esetén egy kapcsolódó módosító indítványt tudna támogatni.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 375. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca ebben a formában nem támogatja, de egy megfelelő tartalmú kapcsolódó módosító javaslatot tudna támogatni.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 376. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 377. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 378. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 379. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 382. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 385. pontban - amely összefügg a 386. és 387. pontokkal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Az ajánlási pontokról külön szavazunk.
A 385. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 386. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 387. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 460. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 461. pontban - amely összefügg a 462. ponttal - Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Az ajánlási pontokról külön szavazunk.
A 461. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 462. pontot támogatja-e a tárca?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 793. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Alelnök úr kért szót. Parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A felelősség a közigazgatási jogkörben okozott kárért az egyik legfontosabb és a bizottság profiljába illő témakör. Egy teljes fejezetet - az 524. §-t - kivenne az V. könyvből és helyette egy újat tenne be. Véleményem szerint ez filozófiai különbség a régi és az új között. Miért nem támogatják az új javaslatot?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Álláspontunk szerint az eredeti javaslat szolgálja azt a jogalkotói célt, amit el kívánunk érni ezzel a szabályozással. A módosító javaslatnak vannak olyan elemei is, amelyeken már az egyeztetések során túlhaladtunk, ilyen például az OIT-hivatal ellen való perindítás kérdése. De az egész filozófiája és az elérni kívánt cél az eredeti javaslatban jelenik meg. Úgy érezzük, hogy az eredeti javaslat tartalmában és megvalósítási módjában teljes körűbb, és az nem szorul semmiféle módosításra, nem szükséges annak más tartalmú megfogalmazása.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az OIT-re vonatkozó szabályozás - amit kiemelt - szó szerint megegyezik a két javaslatban.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ehelyett már van egy másik módosító javaslat, mindjárt megnézem a számát.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, hagyjuk.
ELNÖK: A tárca a 793. pontot nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 795. számú javaslat vonná ki az OIT elleni perindítást ebből a körből. Erre utaltam az imént.
ELNÖK: A 794. pontban Frankné Kovács Szilvia és képviselőtársai javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 931. pontban Rétvári Bence képviselő úr módosító javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 949. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 954. pontban Rétvári Bence képviselő úr javaslata található. Kérdezem, hogy a tárca támogatja-e.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja, de szeretnék ehhez - valamint az utóbbi pontokhoz - egy gondolatot fűzni. Valószínű, hogy ezt az egész fogalomrendszert egy olyan kapcsolódó módosító indítvány fogja a helyére tenni, amely nem arra irányul, hogy legyen egy törvényben megállapított fogalomrendszer és egy más törvényekre kiutaló fogalomrendszer, hanem minden fogalmat egységesen ebben a törvényben, tehát az új Ptk.-ban kívánunk tételesen is megjeleníteni és nem kiutalásos rendszerben. Ennek során vélhetően lesznek majd korrekciók. Ebben a formában nem tudjuk támogatni például a helyi önkormányzatokra vonatkozó definíció elhagyását, de az egységes fogalomrendszerben ez már valószínűleg nem fog megjelenni, hiszen ez annyira triviális dolog, ami nem szorul értelmezésre. A 954. pontot a tárca nem támogatja, de ez nem azt jelenti, hogy az egységes fogalomrendszerben meg fog jelenni a helyi önkormányzat.
ELNÖK: A tárca tehát nem támogatja a 954. pontot. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Kíván-e még valaki bármely ajánlási pontot megszavaztatni? (Nincs jelentkező.) Nem. Megköszönöm szakmai főtanácsadó asszony segítségét, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
3. napirendi pontunk az egyebek. A bizottság tagjai megkapták az őszi ülésszak vége óta a bizottsághoz érkezett megkeresések gyűjteményét. Ebben az önkormányzati törvény 101. §-a szerinti felterjesztésekről van szó, valamint a házelnök asszonyhoz intézett megkeresésekről, amiket Szili Katalin elnök asszony a bizottságnak megküldött. Néhány helyen már az érintett minisztérium álláspontját is mellékelni tudtuk a konkrét ügyre vonatkozólag. Ha bármely bizottsági tag azt szeretné, hogy foglalkozzunk az egyes felterjesztésekkel - ahogy a múltkor is tettük azt a ferihegyi zajproblémával -, kérem, hogy azt jelezze nekem, és akkor a bizottság napirendjére tűzzük ezeket a kérdéseket.
Horváth képviselő úr!
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a bizottság foglalkozzon a gyermekellátási feladatokkal. 2009. január 1-jétől törvény kötelezi a megyei jogú városokat arra, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a területükön lévő gyermekek esetében eddig a megye látott el, ezentúl ők finanszírozzák. Ehhez viszont az államtól nem kapják meg a forrásokat és még nem is tudtak felkészülni ezeknek a feladatoknak az ellátására. Ez az előírás egyrészt diszkriminatívan érinti a megyei jogú városokat, másrészt plusz forrásokat kell ezekre a feladatokra biztosítani, azzal viszont nem rendelkeznek. A megyék és a megyei jogú városok különböző szempontok alapján értelmezik ezt a kérdést. Van olyan megyei jogú város, amelyik ezt bevállalta, de komoly finanszírozási gondot okoz neki, és van olyan, amelyik nem vállalta be, mivel a feladat ellátásának a finanszírozása lebeg. Mindezek alapján fontos lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni.
ELNÖK: Salgótarján megyei jogú város kezdeményezésére gondol a képviselő úr?
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Rendben van. Alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A Fidesz a közvetkező ülésre kialakítja az álláspontját azzal kapcsolatban, hogy mely témákkal kíván foglalkozni.
ELNÖK: Ki ért egyet azzal, hogy a következő ülésen döntsünk arról, mely felterjesztéseket és megkereséseket tűzzük napirendre? (Egyhangú.) Köszönöm szépen.
Az egyebekben kíván-e még valaki szólni? Alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A 2009. február 15-i A szólás szabadsága című műsorban Krizsó Szilvia a következőket mondta: "Számtalanszor lehetett hallani, olvasni, most is vannak polgármesterek, akik szintén rendőrségi eljárásban várják, hogy vége legyen az ügyüknek és kiderüljön, felelősen vagy felelőtlenül bántak az önkormányzati vagyonnal. Ez azt jelenti, hogy bele van kódolva ebbe a rendszerbe, hogy igazából egy idő után már felelőtlen lesz a gazdálkodás." A közszolgálati televízió egyik közszolgálati műsorában hangzott el az, hogy az önkormányzati rendszerbe bele van kódolva a felelőtlen gazdálkodás. Még szerencse, hogy ott volt Lóránt Zoltán, az ÁSZ főigazgatója, aki visszautasította ezt az állítást és elmondta, hogy a felelőtlen gazdálkodás nincs belekódolva a rendszerbe. Nem kérek állásfoglalást a bizottságtól a tekintetben, hogy felterjesztéssel forduljunk a Magyar Televízió vezetéséhez, de én kikérem magamnak az ilyen jellegű állításokat, s nyilván tehetem ezt a bizottság azon tagjai nevében is, akik önkormányzati tisztséget viselnek, mert ez túlmegy azon a véleménynyilvánítási határon, amit egy közszolgálati televízió műsorvezetője megengedhet magának. Szívesen meghallgatom más véleményét is ebben az ügyben.
ELNÖK: Köszönöm. Steiner Pál képviselő úr!
DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Alelnök Úr! Felvetésének egy jelentés részével egyetértek, de úgy gondolom, az önkormányzati bizottságnak maximum véleménye lehet, azt viszont nem tudja eldönteni, hogy a szerkesztő asszony megsértette-e a médiatörvény valamely paragrafusát. Ennek megállapítására van egy megfelelő hatóság, ebben az ügyben neki kell állást foglalnia.
De nem is ez a fő probléma. A fő probléma az, hogy - a konkrét ügytől elvonatkoztatva - az önkormányzatok tevékenységét illetően számos kérdés feltehető, méghozzá abban a kapcsolati rendszerben, amelyben az önkormányzatok működnek. Mit értek ez alatt? Azt, hogy ezen ügyek tanulságai alapján általános jelleggel foglalkozni kellene a jegyző státuszával, felelősségével és jogköreivel. De foglalkozni kellene az Állami Számvevőszék gyakorlatával is, mert az érdekes gyakorlat, hogy az Állami Számvevőszék az egyik fórumon azt képviseli, hogy az önkormányzatok kötvény-kibocsátási gyakorlata már a konvergenciaprogramot veszélyezteti, egy másik esetben pedig megdicséri az önkormányzatot a kötvénykibocsátásért. Aztán foglalkozni kellene a közigazgatási hivatal szerepével is. Nem azzal, hogy a közigazgatási hivatalnak van-e joga vagy nincs, hanem azzal, hogy azokban az időkben, amikor számos önkormányzatnál felmerültek ilyen problémák, akkor az önkormányzatok testületi döntéseiről szóló jegyzőkönyvet be kellett küldeni a közigazgatási hivatalnak, amelynek joga és lehetősége lett volna akár észrevételt, akár jelzést tenni. Tudomásom szerint ilyen nem történt. Végül foglalkozni kellene az ügyészség általános vizsgálati tevékenységével is, hiszen az ügyészségnek a büntetőjogi funkcióján kívül polgári jogi funkciója is van, az ügyészségnek van olyan osztálya, olyan apparátusa, amelyik azzal foglalkozik, hogy az alapítványok, önkormányzatok stb. polgári jogi ügyleteit vizsgálja. Az ügyészségnek tehát már korábban joga és lehetősége lett volna felhívni a figyelmet erre, vagy a bírósághoz fordulni annak érdekében, hogy tegye semmissé azokat a szerződéseket, amelyek álláspontja szerint törvénysértők.
Egyetértek alelnök úrral abban - bár nem mondta így ki -, ha nincs ebben egységes jogértelmezés, akkor a 3200 önkormányzat elbizonytalanodhat, ezért ezekről a kérdésekről beszélni kellene mindazoknak a fórumoknak, amelyeknek a joga és hatásköre ezt lehetővé teszi. Ilyen színtér lehet az önkormányzati bizottság is. De élesen szeretném elhatárolni a probléma felvetését a konkrét ügyektől, mert a folyamatban lévő ügyekben senki olyannak nem lehet megszólalni, aki közjogi funkciót lát el. Azt azonban mindenképpen meg kellene vizsgálni, hogy az intézkedések egyformán arányosak-e, hogy lehet-e látni az intézkedések közös nevezőjét, illetve hogy hogyan és milyen módon lehet ezekről a kérdésekről konzultálni, egyeztetni, mert az elbizonytalanodás érezhető. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Alelnök úrnak adom meg a szót.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem tudom, hogy nekünk, mint a törvényhozás egyik bizottságának, van-e lehetőségünk az ezzel kapcsolatos vagyongazdálkodási, különösképpen pedig a büntetőjogi gyakorlatot megvizsgálnunk, de azt hiszem, hogy erre is lehet energiát fordítani. Én pusztán csak azt szerettem volna mondani, hogy az az általánosítás, amelyik az említett közszolgálati műsorban elhangzott, sérti az önkormányzati szférát, mivel az önkormányzati szférában dolgozók 99,9 százaléka tisztességesen végzi a munkáját és mindent megtesz annak érdekében, hogy az önkormányzati vagyont védje és az önkormányzati szolgáltatásokat igénybe vevőket minél jobban kiszolgálja. Az a kijelentés, hogy a felelőtlen gazdálkodás kódolva van a rendszerben, az önkormányzati törvényt és az önkormányzati rendszert kérdőjelezi meg. Én nem kívánok az ORTT-hez fordulni, mert az egy sóhivatal. Azért sem lenne sok értelme ennek, mert ami a dolga lenne, azt nem végzi el.
Ami pedig a képviselő úr javaslatát illeti: azt javaslom, hogy a kormánypárti többség konzultálja meg, miképpen lehetne ezt a bizottság elé hozni. Mi partnerek vagyunk abban, hogy a bizottság ezt a gyakorlatot egy meghallgatás formájában napirendjére tűzze, már csak azért is, mert mostanában volt néhány aktuális konkrét ügy. De az Állami Számvevőszék és az ügyészség általános felügyeleti jogkörében történő meghallgatása is megérne egy misét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Steiner képviselő úr jelentős problémát vetett fel, de komoly probléma az is, amit alelnök úr felvetett, főleg ha valóban úgy hangzott el, ahogy azt felolvasta. (Dr. Kovács Zoltán: Szó szerint így hangzott el.) Ebben nem kételkedem, de én ezt a műsort nem láttam. Azt javaslom, hogy azzal a konkrét üggyel, amit alelnök úr felvetett, a bizottság ne foglalkozzon. Képviselő úrnak van joga és lehetősége a tévé vezetésének vagy bárkinek levelet írnia ebben az ügyben. (Dr. Kovács Zoltán: Már megtettem.) Akkor ez rendben is van.
A bizottságban jelen pillanatban nincs többsége a kormánypártnak, 15:14 az ellenzéki és kormánypárti képviselők aránya, de ez nem zavar bennünket akkor, ha egyetértés van abban, hogy a felvetett probléma általános érvényű gondolataival a bizottság valamilyen formában foglalkozzon. Az alelnökökkel egyeztetni fogunk ebben a kérdésben és az ott hozott javaslatot a bizottság elé terjesztjük.
Alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Mi partnerek vagyunk abban, hogy leüljünk akár alelnöki, akár munkacsoport szinten.
Arról most nem kívánok vitát nyitni, hogy ki a látszatellenzék és ki a valódi ellenzék, mert ez ebben a bizottságban jól látszik. Azért merészeltem kormánytöbbséget említeni, mert az SZDSZ képviselője a kormány-előterjesztéseket 99 százalékban megszavazza. Egyébként az SZDSZ képviselője át se ült a másik oldalra, noha ott még van hely.
Elnök asszony az ÁPV Zrt.-vel kapcsolatos napirend tárgyalásának lezárása előtt nem kérdezte meg, hogy kíván-e a bizottság előadót állítani. Tasó képviselő úr szeretné a kisebbségi véleményt előadni akkor, ha van többségi előadó is. Ha nincs többségi előadó, akkor Tasó képviselő úr a többségi és a kisebbségi véleményt is ismerteti a plenáris ülésen.
ELNÖK: Nem szoktam strigulázni, hogy az SZDSZ képviselője mikor hogyan szavazott. (Dr. Kovács Zoltán: Én viszont igen.) Ülés után majd megnézzük ezt a statisztikát.
Javaslom a bizottságnak, hogy az ÁPV Zrt.-vel kapcsolatos napirendhez állítsunk előadókat. Javaslom, hogy a többségi előadó Pál Tibor képviselő úr legyen, a kisebbségi előadó pedig Tasó László képviselő úr. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért az előadók személyével.
Az egyebekben felvetett és önkormányzatokat érintő kérdésekben az alelnökökkel egyeztetünk és az ott hozott javaslatot a bizottság elé hozzuk.
Van-e még az egyebekben bárkinek kérdése, megjegyzése, bármilyen bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm a munkájukat és az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 26 perc)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc