ÖTB-4/2009.
(ÖTB-93/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. március 18-án, szerdán, 10.00 órakor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám); általános vita *

Szatmári László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *

Kérdések *

Szatmári László (Pénzügyminisztérium) válaszai *

Észrevételek, vélemények *

Szatmári László (Pénzügyminisztérium) reflexiói *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *

Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *

Egyebek *

Elnöki bejelentések *



 

Napirendi javaslat

1. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám)

(Általános vita)

2. A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám)

(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

3. Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám)

(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

4. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934. szám)

(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

5. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Nógrádi László (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott

Ecsődi László (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Papp József (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Bebes István (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Nógrádi Lászlónak (KDNP)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Tóthné dr. Jászai Mária szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bézi-Farkas Barbara osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nagy Dániel főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perckor)

Elnöki megnyitó

GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Tisztelt Bizottság! Elkezdjük a munkát.

Képviselőtársaim megkapták a meghívót. Elnézést kérek, hogy még hétfőn is muszáj volt módosítanunk és egy új változatot küldtünk ki, ami alapján az egyes adótörvények módosítása is napirendre kerülne ma. Ennek az az oka, hogy végül is a költségvetési bizottság is úgy döntött, hogy ezen a héten tárgyalja meg, és nyilvánvalóan hétfőn a parlamentben fog eldőlni, hogy mikor kezdi az Országgyűlés az adótörvények módosításának megtárgyalását. Ezért indokoltnak tartottam, hogy az önkormányzati bizottság is ezt megtárgyalja.

A napirend elfogadása

Tisztelt Képviselőtársaim! Megkapták tehát a meghívót. Öt napirendi pontra teszek javaslatot. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban bárkinek hozzáfűznivalója, észrevétele. Önöké a szó. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, kérem a tisztelt bizottságot, szavazzunk a mai napirendünkről. Aki elfogadja a mai napirendet, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú, köszönöm szépen.

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám); általános vita

Első napirendi pontunk az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/9179. számon; itt általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni.

Köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Szatmári László főosztályvezető-helyettes urat. Megkérjük, hogy a napirenddel kapcsolatban mondja el hozzáfűznivalóját. Köszönöm.

Szatmári László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nem visszaélve az önök türelmével, hiszen ehhez a törvénymódosításhoz, amely ez alkalommal - lehet mondani - nem túlságosan terjedelmes módosítás, viszonylag nagyobb terjedelmű tájékoztató készült, ezért ha megengedik, inkább csak egy összefoglaló, semmiképpen sem kiegészítő mondandót fogalmaznék meg.

Mint az bizonyára már a korábbi hírekből is ismert volt, ez köszön vissza ebben a törvénymódosító csomagban, ennek a módosító csomagnak a fő vonulata egy jelentős adóteher-átrendezés, mégpedig olyan átrendezés, amely alapvetően a foglalkoztatásra, az élőmunkára terhelődő közterheket csökkenti jelentősen. Csökkenti ezen kívül a tevékenységi jövedelmekre rakódó adóterheket, csökkenti a vállalkozások adóterhelését, s ehhez a forrást legnagyobbrészt adórendszeren belüli átcsoportosítással teremti meg. Ennek a leglényegesebb forrása a forgalmi adó általános kulcsának emelése, a jövedéki adóztatásban az adómértékek emelése, illetve a jövedelemadókon belül, tehát a személyi jövedelemadón, illetve a társasági adón belül az adóalap szélesítése, kedvezmények megszüntetése, mentességek átalakítása, megszüntetése. Tehát ez eredményezi összességében azt, hogy az élőmunkára rakódó terhek jelentősen csökkennek; ez eredményezi összességében azt, hogy a vállalkozások terhei csökkennek, tehát az adóátrendezés hatása összességében egy ilyen hatást vált ki.

Konkrétan hol érhető tetten a jelentős adóterhelés-csökkenés? Mindenekelőtt ki kell emelni a járulékterhek csökkenését. Ez 2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig terjedően 5 százalékos járulékteher-csökkenést jelent, 2010-ben ez a csökkenés a bér után fizetendő teljes összegű járulékra kiterjed, tehát nemcsak a minimálbér kétszereséig.

Nagyon lényeges hangsúlyozni, hogy már idén is változik a személyi jövedelemadó-tábla, mégpedig olyan módon, hogy az alsó kulcs sávhatára visszamenőlegesen, tehát január 1-jétől emelkedik 1 millió 900 ezer forintra. Ez összességében legfeljebb 36 ezer forint adózónkénti megtakarítást jelenthet. 2010-ben az adótábla tovább változik, mégpedig olyan módon, hogy a kulcsok emelkednek, mégpedig az alsó kulcs 18 százalékról 19 százalékra, a felső kulcs 36-ról 38 százalékra, ezzel egyidejűleg viszont jelentősen emelkedik az alsó kulcs sávhatára 3 millió forintra, és 2010-től megszűnik a vállalkozásokat, illetve magánszemélyeket terhelő különadó-fizetési kötelezettség is.

2009. július 1-jétől, mint említettem, változik az általános forgalmi adó általános kulcsa, és 2009. július 1-jétől változnak a jövedékiadó-mértékek is.

2010. január 1-jétől történik meg a személyi jövedelemadó rendszerén belül a legnagyobb súlyú átalakítás. A jelenleg adómentes vagy bevételnek nem számító béren kívüli juttatások jelentős köre átalakul, részben adóterhet nem viselő járandósággá, többségük azonban olyan járandósággá, amely után a kifizetőnek kell fizetni a juttatás értékének 50 százaléka után adót.

2009-ben év közben lép hatályba az a változás, amely a családi pótlékot, illetve a családi pótlékot bizonyos életkortól felváltó oktatási támogatást adóterhet nem viselő járandósággá minősíti. Ez a változás, mint említettem, 2009. szeptember 1-jétől lép hatályba.

Összességében tehát ezeknek a változásoknak a hatása igen jelentős adóterhelés-átrendezést eredményez, amely a vállalkozásoknak főleg az élőmunkával kapcsolatos adóterhelését, járulékterhelését csökkenti, és ennek forrását az adórendszeren belül találja meg.

Köszönöm szépen türelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Tisztelt Bizottság! Kérdésekre kerül sor, önöké a szó. Parancsoljon, Bóka képviselő úr!

Kérdések

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Ha az adóterhelés nem csökken, akkor alapjában mi értelme van egy ilyen intézkedésnek? Hiszen a mostani válságnak az egyik fontos hatása, legalábbis amiről lehet hallani, az a fogyasztásban keresendő.

Tegnap volt szerencsém belehallgatni a vitába, Keller államtitkár úr fejtegette, hogy a 23 százalékos áfakulcs, vagyis a 3 százalékkal történő emelés kezelhető, és milyen pozitív hatása van; de a 24 százalékos áfakulcs, tehát az 1 százalékkal magasabb áfakulcs már egy rendkívül veszélyes határ felé kezd elmenni, hiszen ez a plusz egyszázalékos általános forgalmiadó-növelés a fogyasztást már oly mértékben fogná vissza, hogy az gyakorlatilag veszélyeztetné a kitűzött célokat.

Itt van egy számítás a tájékoztatóban, amelyet most volt szerencsém megkapni a bizottsági ülés előtt - lehet, hogy ez az én hibám -, szerepel itt egy adat, amely kimutatja ennek a pénzügyi hatásait. Összességében minimális adócsökkentést eredményez a kimutatás szerint: 2009-ben gyakorlatilag semmit; 2010-ben pedig néhány milliárd forintos tételt jelent ez. Készültek-e hatástanulmányok ezzel kapcsolatban, megalapozó számítások? Vagy azt gondolták, hogy ez fog történni?

Szeretném önt emlékeztetni arra, hogy tavaly szeptember 30-a óta, amikor a költségvetési törvényjavaslatot be tetszettek nyújtani, aztán az adótörvényeket is be tetszettek nyújtani, azóta egyetlenegy számuk nem igazolódott, egyetlen makrogazdasági adatuk nem vált be, egyetlen gazdasági előrejelzés nem vált valóra. Mi szükség van egy ilyen belebuherálásra a rendszerbe, amikor valamit átrendezünk, itt emelünk, ott csökkentünk, de összességében nem történik lényegi, érdemi változás? Miért ez a megvilágosodás jelen pillanatban, hogy akkor mégis át kell rendeződni? Hiszen nem olyan régen tárgyaltuk még, 2008 végén az adótörvények módosítását, akkor is lehetett érezni vagy érzékelni, hogy gond és probléma van. Nem beszélve arról, hogy először volt egy nagyobb ívű adókorrekciós javaslat, ezt követően pedig egy jóval kisebb ívű adókorrekciós javaslat 2008 végén, és látható volt, hogy a Veres-féle harmadik költségvetés lényegében már mínusz 1 százalékos "növekedéssel", tehát gazdasági csökkenéssel számol.

A következő kérdésem: ismeri-e a tárca azokat a tanulmányokat, amelyek az üdülésicsekk-rendszer bevezetésével kapcsolatos pozitívumokat emeli ki, különösen a vendéglátás, a szállodai szolgáltatások területén, vagyis ahol hatalmas élőmunkaigény jelentkezik. Tetszenek-e ismerni ezeket a tanulmányokat? Egyáltalán mi indokolja például a turizmus szempontjából az áfaemelést? Hiszen 2004-től kezdődően 12 százalékról most már 23 százalékra tetszenek emelni az általános forgalmi adót a szállásférőhely-kiadás tekintetében. Egyáltalán számoltak-e azzal, hogy mondjuk, a turizmusra milyen hatással lesz ez az adótörvény-módosítás?

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Geberle képviselő asszony!

GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony, de Bóka úr feltette a kérdéseimet, úgyhogy gondolom, így én is választ fogok kapni.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? Ódor képviselő úr!

DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Menetrendjében már nem először csinálja ez a kormány, hogy év közben kíván adónemeket, illetve -mértékeket változtatni. Van-e ilyen forgatókönyv egyébként a minisztériumban főszabályként, amikor az előző év őszén elkészítenek és beadnak egy ilyen tervet? Vagy egyáltalán hogyan készülnek a menetrendek, ha szabad kérdezni: rendelésre, vagy ab ovo lehet egy ilyen, hogy teszünk egy ilyen javaslatot, mert hátha a politika év közben rendel majd tőlünk valamit? Hogyan tudják ezt beleilleszteni önök a munkájukba? Mert én azt gondolom, hogy a gazdaság ezt a rendszert így nehezen tudja beilleszteni, hogy év közben változások vannak.

Hogyan látják ezt az önkormányzati oldalról? 20-ról 23 százalékra emelkedő áfánál az önkormányzatokra vonatkozó kiadások jelentősen növekedni fognak, mindazon pályázatoknál például, amelyeket ugyan már elnyertek, de még nem történtek meg a kivitelezések. Mi ennek a módja? Van-e erre valamilyen terv, vagy pedig helyben kell megoldani a polgármestereknek, hogy hát akkor ez majd 3 százalékkal többe kerül, kvázi befizetünk plusz 3 százalékot az államnak. Nyertünk valamennyit, de nem finanszírozták meg, fizetjük még a faktoringköltségeket, egyebeket, de plusz 3 százalékkal még ez is több.

Kell-e még valamivel számolnunk, van-e az önök tarsolyában még valami? Vagy pedig azt kell mondani, hogy nem önöknél van a hiba, hanem a megrendelőknél, akik esetleg azt fogják mondani, hogy ez még mindig kevés, még 2 százalékot rá lehet tenni, év közben még lehet... Ez a gazdaságban ma igazából, ha ez csak átrendezés, akkor fejetlenséget okoz, ha szabad ilyen véleményt is mondani; ez nem eredményezi a gazdaság élénkítését. Azt kell tehát kérdeznem: önöktől jön ilyen kiváló ötlet, vagy a megrendelő szabja meg ennyire, hogy merre lehet haladni? Mert azt gondolom, ezzel ma egy dolgot sikerül elérni: mi itt vitatkozunk majd, aztán dönt a parlament, a gazdaság pedig ettől nem fog előrehaladni - akkor meg minek csináljuk, ha csak ennyit tudunk csinálni? Ha csinálunk valamit, annak legyen ennél hatásosabb eredménye a gazdaságban! Ha csak az elvonásokat tudjuk növelni, akkor ez bizony nagyon szomorú, az önkormányzati oldalról pedig egyébként is azt kell mondanom, hogy folyamatos elvonások mellett azt kell látnunk, hogy újabb 3 százalékot még rátesznek a fogyasztásra. Hova lehet, meddig lehet még ezt tolni?

Úgyhogy bizonyára a megrendelőkkel lehet a gond, ezt feltételezem, mert csak ott lehet ennyire szakszerűtlenséget feltételezni. Aki ebben dolgozik mindennap, azt hiszem, az látja, hogy ezzel nem csinált semmi jó dolgot, csupán teljesített egy megrendelést.

Köszönöm szépen, elnök asszony.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács alelnök úr, parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az én kérdésem részben összefügg az Ódor képviselő úr által felvetettekkel. Az adótörvényeket októberben nyújtották be, akkor, amikor már minden ismert és világos volt a pénzügyi válsággal, gazdasági válsággal kapcsolatosan. Sőt már előbb is érkeztek olyan információk, akár már augusztusban, szeptemberben, amelyek e tekintetben teljes eligazítást nyújtottak a kormány számára. Mi okozta azt a megvilágosodást, amely október és február között az önök számára újat jelentett? Hiszen nem történt semmi új, minden ismert volt októberben. A PSZÁF rendelkezett például a jelzálogpiaci alapú banki betétek befagyasztásáról, hogy 90 napig nem lehet hozzányúlni - ez is októberben történt. Mi volt tehát az, ami arra indította önöket, hogy nem ezt az adócsomagot nyújtják be, hanem egy ettől sok tekintetben különbözőt?

A másik: Gyenesei miniszter úr arról beszél, hogy több demokráciát, kevesebb bürokráciát. Az egyszerűsítés, amelyet önök ebben az adóeljárásban ígértek, miért maradt el ebből a törvényjavaslatból? Vagy melyek azok az elemek, amelyek önök szerint egyszerűsítést jelentenek ebben a rendszerben? Mármint érdemi egyszerűsítést, úgy értem.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Nincs jelentkező.)

Szeretnék én is egy konkrét kérdést föltenni. A Pénzügyminisztérium tájékoztatójában szerepel a 13. oldalon, hogy az adomány miatti kedvezmények megszüntetése körülbelül 16 ezer adózót érint. Elnézést, ezt csak Bóka úrnak mondom, hogy tegnap kapta meg a bizottság titkársága a Pénzügyminisztérium tájékoztatóját, és rögtön küldtük e-mailben a képviselőknek (Dr. Kovács Zoltán: Akkor ez nem Bóka úr hibája.), úgyhogy nem tudom, önhöz miért ilyen későn érkezett, de azért remélem, sikerült áttanulmányozni.

Visszatérve tehát a kérdésemre: ez a 16 ezer érintett adózó milyen összegben támogatta a támogatottak körét, nyilvánvalóan civil szervezeteket, illetve egyéb más alapítványokat, közalapítványokat? S ha ez az adókedvezmény megszűnik - merthogy ez jelentős kiesést okoz ebben a szférában -, ebből körülbelül mennyi konkrét adóbevétele van az állami költségvetésnek?

Van-e még kérdés? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor főosztályvezető-helyettes urat kérem szépen a válaszadásra.

Szatmári László (Pénzügyminisztérium) válaszai

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Azokra a felvetésekre, hogy megrendelésre vagy nem megrendelésre készülnek-e ezek, annyit tudok válaszolni, hogy természetesen szakértői szinten erre nem igazán tudunk érdemi választ adni. Természetesen a jogszabály-előkészítő apparátus úgy dolgozik, hogy megkapja a feladatot, és a feladatokat kidolgozza. Azok a döntések, hogy mikor mi kerül a tisztelt Ház elé, ez nyilván messze nem a jogszabály-előkészítő apparátusnak a kompetenciájába tartozik. De úgy gondolom, ezekre nem is nekem kellene igazából reagálnom.

Az természetesen igaz, hogy ez összességében adóterhelés-átrendezést jelent, mégpedig olyan módon történő átrendezést, amely egy adóalap-szélesítést, a fogyasztást terhelő adók növelését jelenti, és ezzel együtt az élőmunkára rakódó terheknél egy jelentősebb csökkenést. És az sem vitatható, hogy ennek az átrendezésnek a hatása, miután itt kedvezmények, mentességek szűnnek meg, nagyon differenciált, tehát nyilvánvalóan másképp érinti a különböző ágazatokat ez az átrendeződés. Ugyanakkor azt lehet mondani, hogy az az átrendeződés, aminek az a hatása, hogy a foglalkoztatásra rakódó terhelés csökken, úgy gondoljuk, egy válságos időszakban, amikor a munkahelyek megtartása alapvető prioritás, összességében szolgálja azt, hogy ez a válság leküzdhető, könnyebben átvészelhető legyen. Összességében tehát az a forráskeresés jelenik meg az adókedvezmények, -mentességek megszüntetésében, ami ahhoz a célhoz szükséges, hogy csökkenjen az élőmunkára rakódó terhelés, és ehhez forrást lehessen találni.

Nyilvánvalóan azt lehet mondani, hogy természetesen a Pénzügyminisztérium is ismeri azokat a különböző tanulmányokat, kimutatásokat, amelyek arról szólnak, hogy bizonyos kedvezmények, mentességek megszüntetése az egyes érintett szférákat, ágazatokat hogyan érinti. Sőt azt is hozzá lehet tenni, hogy természetesen az sem volt véletlen, amikor ezeket a kedvezményeket, mentességeket annak idején a jogalkotó az adótörvénybe iktatta. Az nem vitatható, hogy ezeknek a kedvezményeknek a léte az adótörvényeken belül nem esetleges, nem véletlenszerű, nem ok nélküli. Itt a kormány javaslata arra vonatkozik, hogy egy más prioritás mentén, tehát alapvetően a foglalkoztatáshoz, illetve a vállalkozások terheinek csökkentéséhez kapcsolódóan lehessen forrásokat találni.

Az igaz, hogy azok a változások, amelyek ehhez forrást teremtenek, eltérő mértékben érintik a különböző szektorokat, ágazatokat, tehát ilyen módon lehet azt mondani, hogy igen, van, ahol ennek a hatása súlyosabban jelentkezik, van, ahol kevésbé súlyosan jelentkezik. De az a pozitív hatás, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek csökkennek, az viszont egy általános hatás, amely minden ágazatra kiterjedően érvényesülhet, hogy meg lehessen őrizni munkahelyeket, foglalkoztatást. De úgy gondoljuk, hogy ezeket a körülményeket, tényezőket érdemes ilyenkor mérlegelni, hogy ennek a változásnak - bár összességében, mint ahogy ez elhangzott, valójában az adóteher-csökkentés kevésbé jelenhet meg; a táblázatból látható, 2009-ben mindössze 1 milliárd környékén van, illetve 2010-re 12 milliárd, tehát az összadóbevételhez képest ez nyilván nem tekinthető jelentős összegnek -, de ahogyan átrendez, annak igenis jelentősége lehet, ha prioritásként kezeljük az általam említetteket.

Azt feltételezzük egyébként a változásokkal kapcsolatban, hogy a béren kívüli juttatások átalakításával, részben adóztatás alá vonásával valószínűleg az történik, olyan számítások készültek, azzal a feltételezéssel élt a jogszabály-előkészítő apparátus, hogy azok a vállalkozások, ahol eddig éltek ezzel a lehetőséggel, és erre forrásokat különítettek el, változatlan nagyságú forrást biztosítanak erre. Ez nyilván azt jelenti, hogy tulajdonképpen a magánszemély által valójában felhasználható összeg fog ebben az esetben csökkenni, tehát a terhelés a munkáltatónál, a kifizetőnél jelenik meg, vagyis gyakorlatilag az adót kifizető munkáltató fizeti meg, összességében a hatása viszont a jövedelmet szerző magánszemélynél jelenik meg olyan módon, hogy ennyivel kevesebb összeget szerezhet meg, tud elkölteni.

Elhangzott egy kérdés az egyszerűsítésre vonatkozóan. Hadd utaljak arra vissza, hogy valóban, a tavalyi törvényalkotási folyamat sajátosan nézett ki. Volt egy benyújtott törvényjavaslat szeptember vége környékén, amelyet az időközben kibontakozott pénzügyi válság hatására a kormány visszavont, ebben szerepelt volna egy adócsökkentés. A későbbiekben, október elején benyújtott törvénycsomagban adócsökkentés már nem szerepelt, viszont jelentős olyan változások szerepeltek, amelyek érzékelhető egyszerűsítést jelentettek az adóztatás folyamatában, aminek egy látható jelével egyébként most is találkozhatunk: lezajlott az a folyamat, amikor a magánszemélyek az adóbevallásukat az adóhatóságtól kérhették, és most már az adóhatóságon a sor, hogy ezeket az adóbevallásokat majd postázzák április végéig.

A jelenlegi csomag alapvető célja persze nem az egyszerűsítés, ugyanakkor van egy ilyen hatása. Mégpedig éppen azzal, hogy amennyiben jelentősen szűkülnek, átalakulnak a kedvezmények, mentességek, ezzel kapcsolatban természetesen az ehhez kapcsolódó részletszabályok is részben fölöslegessé, részben egyszerűbbé válhatnak. Tehát a külön szabályok megszűnése egyben egyszerűsítést is jelent, bár itt azt tapasztaljuk, hogy igaz az, hogy bármennyire is bonyolult egy szabályozás, ha az egy adózót kedvezően érintett, az a bonyolultságot soha nem kifogásolta, ha az vonatkozott rá. Ha viszont egyszerűbbé válik egy szabályrendszer azáltal, hogy kedvezmény, mentesség megszűnik, akkor bizony az egyszerűsítés mint eredmény ilyenkor tulajdonképpen elsikkad amellett, hogy végső soron annak a kedvezménynek az elvesztésével az érintett adózó vagy adózói kör összességében anyagi szempontból viszont rosszul jár. Tehát igen, egyszerűsítés is van ebben, mégpedig amennyiben a kedvezmények, mentességek megszűnte, átalakítása egyszerűbb szabályozást is eredményezhet.

Elnök asszony kérdésére vonatkozóan: a konkrét számot én nem találom, úgyhogy erre azt tudom válaszolni, hogy ezt a konkrét adatot rendelkezésre fogjuk bocsátani, ha ez így megfelel.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó észrevételek, vélemények elmondására. Parancsoljanak! Balogh alelnök úr!

Észrevételek, vélemények

BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nem könnyű téma, ami előttünk van, már csak azért sem, mert az adóügyek mindig nagy érdeklődésre tartanak számot, és különösen akkor lehet ez visszatetsző, ha az adómódosítások iránya, mondjuk, a fogyasztás korlátozására és a vállalkozások kedvezőbb helyzetbe hozására irányul, mint ahogy azt itt az előttünk fekvő adócsomag tartalmazza.

Én úgy gondolom, ennek az egész adócsomagtervnek a vezérlő motívuma alapvetően nem a népszerűség, hanem a célszerűség és az ésszerűség kell hogy legyen. Természetesen nagyon sok bírálatot lehet mondani a kormányt illetően ezzel kapcsolatban, nyilván a részletek megvitatására számtalan lehetőség teremtődik. Egyet viszont el kell ismerni: való igaz, hogy az egy évvel ezelőtt jelentkező pénzügyi válságnak a méretei nem voltak tisztán láthatók, ez most már nagyjából kiderült. Ez magával hozott egy reálgazdasági válságot, amelynek a mérete szintén fokozatosan vált láthatóvá, nemcsak a magyar kormány előtt, hanem a világgazdaság nálunk komolyabb szereplői előtt is, és nyilván a kormány ezért tesz olyan lépéseket, ami bizonytalanságnak meg tájékozatlanságnak tűnhet sok esetben, de gyakorlatilag a kép most tisztul ki olyan mértékben, ami a kormány részéről szükségessé teszi még akár népszerűtlen intézkedések felvállalását is.

El kell ismerni, ezt nem is vitatom, hogy az ellenzéki képviselők már régebben is javasolták a munkaterhek csökkentését, és ennek más ellentételezését javasolják. A kormány nyilván ennek a felismerésnek a tükrében javasolja ezt az adócsomagot. Ehhez a felismeréshez az is hozzájárult, hogy Magyarországon egy nehezedő gazdasági helyzetben azt kell szem előtt tartani, hogy a környező országok, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Csehország jelentik nekünk a tőkevonzás és a nemzetközi versenyképesség tekintetében a valós versenytársakat. Ha tehát őnáluk a munkaterhek alacsonyabbak - és tény, hogy alacsonyabbak -, ha a nemzetközi versenyképességet, tőkevonzó képességet javítani akarjuk, akkor nekünk ezt a versenyt fel kell vállalni, és a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni.

Kormánypárti képviselőként el kell mondjam, hogy a kormány számos egyéb más intézkedéssorozatot is tervez, illetve társadalmi vitára bocsát, nevezetesen a nyugdíjügyekkel kapcsolatos hosszabb távú reformintézkedések és egyensúlyteremtés szándékával, a szociális kiadásokkal kapcsolatban, az infrastruktúra és a gazdaság kedvezőbb helyzetbe hozásával is számolva, úgyhogy azt kell mondani, hogy egy tudatos, koncepciózus terv született a helyzet kezelésére, nem pedig pusztán egy kapkodás adóügyekben, ami itt utalásként elhangzott. Mert a helyzet valóban meglehetősen nehéz, és ez számos esetben generális intézkedéseket tesz szükségessé.

Persze elvi lehetőségünk sok van. Egy súlyos korlátozó körülményt azonban figyelembe kell venni, nevezetesen hogy ezeknek a különféle intézkedéscsomagoknak, ezen belül az adócsomagnak egy kritériumnak mindenképpen eleget kell tenni: nevezetesen, hogy az államháztartás egyensúlyi helyzete a tervezetthez képest nem változhat, illetve ha változik, az csak kedvező irányba történhet. Ez alapvető kritérium, tekintettel arra, hogy jelentős hitelfelvételekre került sor, illetve a további hitelfolyósításnak ez alapvető feltétele; a kormánynak ez nyilvánvalóan nagymértékben beszűkíti a mozgásterét, és kénytelen nem népszerűségi célokat figyelembe véve, gyakorlatilag a fogyasztás korlátozásával a munkaterhek, munkajárulékok költségeit javítani, hangsúlyozom, a fogyasztás korlátozásával.

Ezen természetesen lehet vitatkozni. Annyi észrevételem azért lenne, hogy ha valaki kitalálna egy olyan módszert, amivel a keresletösztönzésnél tudja garantálni, hogy az pluszkiadásokkal kormányzati vonatkozásban olyan értelemben nem jár, hogy rontja az egyensúlyt, illetve garantálni tudja azt, hogy importnövekedéssel ez a keresletösztönzés nem jár, akkor lehetne esetleg valamiféle keresletösztönzéssel is kiegészíteni ezt a csomagot.

Ennyit az elvi eszmefuttatásról. Itt vitatkozni bőven lehet, ezt én nem vitatom. Még azt sem mondom, hogy az általam elmondott érveket nem lehet megkérdőjelezni.

Az önkormányzatok esetében tagadhatatlan, hogy a tervezett áfaemelés terhet jelent az önkormányzatoknak; ez nem képezheti vita tárgyát. Hogy mivel számoltak, az én ismereteim szerint a javaslatot kidolgozók egyelőre azt mondják, hogy az idei eddigi inflációs számok kedvezőbbnek mutatkoznak az éves tervben megjelöltnél. Nyilvánvaló, hogy ezzel körülbelül be is állítjuk az éves előirányzatot.

A másik szempont pedig az, hogy tekintettel kell lenni az általános keresletcsökkenésre. Ennek nyilván van vagy lehet egy bizonyos árcsökkentő vagy áremelést visszafogó hatása. Ódor képviselő úr rámutatott, tulajdonképpen helyesen fogalmazta meg, hogy bizony ezt az önkormányzatoknak kell jelen esetben elintézni, az üzleti tárgyalásaikat úgy rendezni, hogy ez a lehetőség valóság legyen, és ne pusztán elvi lehetőség maradjon. Éppen ezért kemény tárgyalásokat kell e tekintetben folytatni, hogy a 3 százalékos emelés visszanyerhető legyen. Hangsúlyozom, a keresletcsökkenés eléggé általános ahhoz, hogy ennek az áremelést megkérdőjelező hatását ténylegesen ki lehessen mutatni. Ennél az általam javasolt verziónál sem lesznek az önkormányzatok kedvezőbb helyzetben, csak a reményt, a lehetőséget lehet e tekintetben biztatásképpen kilátásba helyezni.

Az üdülési csekkel kapcsolatban elhangzottak, azt kell mondjam, sommásan nézve talán jogosnak tűnő észrevételek. De azért hadd mondjam, hogy itt is lehet a képet árnyalni olyan tekintetben, ha figyelembe vesszük, hogy az üdülési csekk mi mindenre használható: fitneszszalonba, egészségügyi programokra, üzemanyag-vásárlásra, és így tovább, és így tovább. Ha tehát pusztán lecsupaszítjuk a turizmusra tett hatását, akkor talán nem tűnik ez olyan mértékűnek és nagyságrendűnek, amit esetleg nem lehetne elviselni.

Összességében nyilván tág lehetőség nyílik a vitára, ezt nem akarom itt sem provokálni, sem szaporítani. Én azt mondom, hogy a kormány által kialakított másfél hónapos gyakorlat szellemében, ami végül is egy szélesebb körű társadalmi vitára adott lehetőséget - és ne feledjük el, számos olyan korrekció és módosítás született, ami az eredeti kormányelképzeléshez képest változtatást jelent, pontosan a társadalmi vita kapcsán -, én azt mondom, hogy vitassuk ezt meg. És ha többre nem is, de általános vitára mindenképpen alkalmasnak tartom, sőt szükségesnek is, hogy ezt a parlament nyilvánossága előtt még tovább finomítsuk, és próbáljunk még okosabbat kitalálni ennyi szorító és kényszerítő körülmény közepette is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Bóka képviselő úr!

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is fontosnak tartom az adótörvény-módosítás mellett, hogy milyen hatása lesz ennek az önkormányzati költségvetésre, és ezt majd nyilván kezelni kell. Ráadásul most nem az a helyzet, mint év végén, hogy itt van most egy adótörvény, mellette pedig a költségvetési törvény, és a kettőt kell összevetni, hogy milyen hatásokkal jár. Nyilván béroldalról, a járulékok csökkentésével történik megtakarítás, kiadási oldalról pedig az áfanövelés tekintetében többletkiadás van - ezt kellene látni, vagy legalábbis én ezt szeretném látni, hogy ezt követően ez milyen hatással van az önkormányzati büdzsére, és ha negatív hatással van, akkor ennek milyen módon történik meg a kompenzálása. Mert szerintem ez rendkívül fontos kérdés.

Arra a kormány is rájött, hogy valóságos, minden területre kiterjedő adócsökkentésre lenne szükség. Legalábbis azt látom, hogy a filozófiája most már errefelé próbál elmenni a múlt év végi javaslatoktól eltérően. Azonban jól lehet látni, hogy nincs tartalék, tehát nincs olyan tartalék a jelenlegi költségvetési rendszerben, a jelenlegi államháztartási rendszerben, hogy egy valós adócsökkentési programot lehessen azonnal végrehajtatni, hiszen óriási a hitelállomány, a költségvetésnek pedig semmilyen tartaléka nincs. Az adócsökkentés hatása költségvetési szempontból nyilván azonnal jelentkezik, míg annak pozitív hatása esetleg csak évek múltán fog kedvező módon megjelenni a költségvetésben. Ez a tartalék jelen pillanatban nincs meg a jelen helyzetünkben. S azt látom, hogy az adócsökkentés másik forrása a kiadáscsökkentés, azzal kapcsolatban pedig nincs elég bátorság, nincs meg a kellő bátorság a kormány részéről. De azt gondolom, nemcsak bátorság nincs, de bizalom sincs a társadalom részéről, és akkor vergődünk itt ilyen tessék-lássék adómódosító javaslatok tekintetében, hogy azért össz-szaldóban ne változzon semmi, de itt egy kicsit emelünk, itt egy kicsit csökkentünk, annak ellenére, hogy nem igazán látjuk, vagy nem igazán tudja a kormány, hogy a válságnak miben áll a természete. Most az a probléma, hogy visszafogták az emberek, a cégek a fogyasztásaikat, vagy pedig az a probléma, hogy óriási bérterhek vannak a magyar béreken?

Változatlanul nem látom értelmét ennek az adótörvény-módosító csomagnak. Ez semmiféle megoldást a magyar gazdaság helyzetére nem fog jelenteni, főleg azért, mert szerintem a kormány irányában nincs meg a társadalom részéről a hit és a bizalom, hogy bárki elhiggye ezeknek az intézkedéseknek a pozitív hatását.

A turizmus területére hadd térjek vissza - mégiscsak balatoni képviselő vagyok. Sok budapesti képviselő is van a parlamentben, és Magyarország két meghatározó turisztikai területe Budapest és a Balaton. A turizmus egy rendkívül élőmunka-igényes ágazat. Itt nem annyira a hatékonyság számít, hogy egy futószalag mellett bent állunk tízen-húszan-harmincan, és akkor milyen módon tudjuk a termelést hatékonnyá tenni, hanem nagyon sok élőmunkát szív fel a turizmus. És ezek az intézkedések, amelyek ebben az adótörvény-javaslatban benne vannak, teljes mértékben sértik a turizmus és szerintem a nemzetgazdaság érdekeit is; az áfaemelés szintén ebbe az irányba hat, a 20-ról 23 százalékra történő emeléssel. S ismételten felhívom a figyelmet, hogy 2004-től kezdődően a szállásférőhelyek 12 százalékos áfával adóztak, ezt követően most már 23 százalékos áfával fognak adózni. Ez gyakorlatilag a környékbeli konkurens idegenforgalmi "nagyhatalmak" tekintetében egy nonszensz. Mert ahelyett, hogy mi próbálnánk eladni a saját turisztikai termékeinket, inkább sújtjuk ezt az ágazatot.

Az üdülési csekk kérdése ugyanilyen dolog. Én is egyetértek azzal, amit Balogh képviselő úr mondott, szerintem is butaság volt az üdülési csekket minden dologra kiterjeszteni, most már benzinkútnál, itt-ott tudunk vele vásárolni. Az üdülési csekknek egy fontos célja van: hogy lehetőleg minél többen Magyarországon nyaraljanak, és ne külföldön, tehát ne külföldre vigyék ki a pénzüket, hanem itt, Magyarországon költsék el, a magyar gazdaságot gyarapítsák vele. Ez volt az üdülésicsekk-rendszernek a lényege. Félő, hogy ha az üdülési csekk felerészben adóköteles lesz, ez a juttatás a munkáltatók részéről meg fog szűnni a dolgozók irányába. Ráadásul a turizmus, az idegenforgalom alapvetően nem mindig a legális szférában működik és tevékenykedik. Nem mondom, hogy a feketegazdaságot erősíti, de nagyon sok szürke eleme van ennek a tevékenységnek, hiszen a magas élőmunkaterhek miatt rendkívül nagy adókötelezettséggel jár ez az ágazat. Az üdülési csekk mögé viszont számlát kell tenni, mindenféleképpen számlát kell tenni száz százalékban, ami után áfát kell befizetni, ami után társasági adót kell befizetni, amely után tehát legális bevétele keletkezik a vállalkozásoknak. Én emlékszem arra, még '98-2002 között tanulmányok készültek, milyen pozitív hatása van az üdülésicsekk-rendszernek a költségvetésre, és még százszázalékos adómentesség esetén is az derült ki, hogy alapvetően több a befizetés, mint amennyi adóelmaradás ennek kapcsán keletkezik. Végül is önök lépték meg, 2002 után, ha jól emlékszem, az üdülési csekk százszázalékos adómentességét, valamikor 2003-ban vagy 2004-ben, és alapvetően hihetetlen pozitív hatással járt. Nézzék meg a statisztikákat! A belföldi turizmus nagyságrendekkel emelkedett, nem külföldön költötték el a magyar polgárok a pénzüket.

Mit kívánnak ezzel a turizmus tekintetében önök üzenni, hogy az áfát megemelik 20-ról 23 százalékra, az üdülési csekk fele részét pedig adókötelessé teszik? Hogy nem számít a hazai turizmus? Nem számít a hazai gazdaság? Menjél külföldre üdülni? Az a dicséretes és jó dolog, ha a külföldi üdülőhelyeket gazdagítod? Szóval milyen patrióta gazdaságpolitika ez? Nem én mondtam a "patriótát", de mintha egy nagy klasszikusunk ezt mondta volna. Hát kinek az érdekeit szolgálják maguk?! Kinek az érdekeit szolgálja a kormány és a Pénzügyminisztérium a turizmus tekintetében?

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Geberle képviselő asszony!

GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Azzal szeretném kezdeni, hogy a miniszterelnök úr nagy ívű beszédében a parlamentben vázolta azokat az elképzeléseket, amivel a kormány szeretne úrrá lenni a gazdasági válságon, és bizonyos reformértékű adóátrendezésre tett javaslatot. Számomra úgy tűnik, hogy ezt követően vajúdtak a hegyek, és egeret szültek, ugyanis a társadalmi partnerekkel folytatott vitában ez a reformértékűnek, általam reformértékűnek aposztrofált adóátrendezési javaslat egyre inkább felpuhult.

Ez a benyújtott törvénytervezet ugyan a válság következményeinek elhárítását és a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését lenne hivatva szolgálni, de véleményünk szerint mégis a cél eléréséhez vajmi kevéssel járul hozzá. Ennek pedig abban látom a legfőbb okát, hogy az ország és az államháztartás 2009. évi finanszírozhatóságát közvetlenül nem segíti.

A Pénzügyminisztérium által, illetve a bizottság által számunkra megküldött magyarázó kiegészítő anyag mellékleteit összevetettük a mi szakértői számításainkkal, és bizony egy 90 milliárdos különbség jött ki a mi részünkről, ugyanis véleményünk szerint a Pénzügyminisztérium számításai nem számolnak azzal, hogy a válság miatt a nyereséget kimutató vállalkozások vissza fognak esni; nem számol ez az anyag azzal, hogy a foglalkoztatás csökkenésével milyen egyéb kieső bevételi forrásoktól fog elesni a költségvetés; de nem számol a fogyasztás csökkenésével sem. Összességében tehát azt kell mondanom, hogy az adóterhek átrendezése véleményünk szerint érzékelhetetlen lesz.

Az előbb említettem azt a fajta párbeszédet, amelyet a társadalmi partnerekkel folytatott le a kormány. Aki figyelte az erről szóló tudósításokat, mindenki észrevehette, hogy akivel éppen tárgyalt a kormány vagy az illetékes miniszter vagy éppen a miniszterelnök úr, az borzasztóan egyetértett a reformértékű javaslatok azon részeiben, amelyek őt nem érintik. Csak egy példát mondok: például a nyugdíjasszervezetek, ha jól emlékszem, így fogalmazott Korózs államtitkár úr, életüket és vérüket adják a miniszterelnök kérésére a kormányért, és nagyon egyetértenek az összes javaslattal. Egyetértenek a nyugdíjkorhatár-emeléssel, egyetértenek a járulékcsökkenéssel, ami természetesen őket ugyan már nem érinti, de a 13. havi nyugdíj elvételéről vagy esetleges megkurtításáról azért még tárgyaljunk. Ez csak egy példa volt arra, hogy hogyan puhult föl ez a javaslat a társadalmi partnerekkel történt tárgyalások során.

Talán Bóka képviselőtársam említette azt, hogy a kormánynak nincs elég bátorsága ahhoz, hogy egy igazán ütős javaslattal álljon elő, amely valóban megoldást jelenthet a magyar gazdaság jelenlegi helyzetére. Én azért a legnagyobb ellenzéki pártnak a figyelmét is fölhívnám arra, hogy amikor azt üzenjük a társadalomnak, amikor mindenféle kiadásnövelő javaslatokat vetítünk feléjük, anélkül, hogy annak a forrását megneveznénk, és semmi más dolga nincs a társadalomnak, csak hogy a megfelelő vezért kiválassza, akkor azért azt gondolom, a kormánynak is meg kell gondolnia azt, hogy valóban meg mer-e tenni ilyen bátor lépéseket. (Dr. Bóka István: Hogyan jutottunk ide? Az 50 százalékot ki tudtuk fizetni béremelésre?) Tessék szót kérni, képviselő úr, és akkor vitatkozhatunk.

Visszatérve a konkrét javaslatra, elsősorban a járulékteher-csökkentés az, amit itt üdvözlendőnek tartok, bár a mértékét én nem tartom elegendőnek. Ez az 5 százalékos járulékcsökkentés elenyésző momentum. Azt ma már mindenki tudja, hogy a környező országokbeli versenytársainkhoz képest mintegy 10 százalékponttal magasabb az adóék, ez az, ami a magyar gazdaság versenyképességét borzasztóan hátraveti. Az adóék átlagos mértéke - ezt átlagban mondom - meghaladja a teljes bérköltség 53 százalékát. Ez borzasztóan magas. Ezen az 5 százalékpontos járulékteher-csökkentés semmit nem fog segíteni. Talán abban segíthet, hogy az egyes veszélyeztetett munkahelyeket meg fogja őrizni, a megtartásukat segíteni fogja, de foglalkoztatásbővülést ez nem fog eredményezni. S azt ma már minden elemző elmondja, hogy a magyar gazdaságnak az egyik legnagyobb rákfenéje, hogy borzasztóan kevés a foglalkoztatott.

A tb-járulék 2009-re történő kétszintűvé tétele szerintem értelmetlenül növeli a bürokráciát, és érdemben ez sem fogja könnyíteni a foglalkoztatásbővülést.

Általánosságban még annyit mondanék a javaslatról, hogy a kiadási oldalon - ezt már más képviselőtársaim is említette - nincs érdemi csökkentésről szóló javaslat, így ezt nagyon féloldalas javaslatnak tartjuk. S mondom, a mi számításaink szerint ez nemhogy egy 1 milliárd forintos pozitív szaldót fog eredményezni, de mintegy 90 milliárdos negatív szaldót fog eredményezni a 2009. évre. Ezért tehát nem fogjuk tudni támogatni ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nógrádi képviselő úr, parancsoljon!

NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Elnök Asszony! Én azt hiszem, egy ilyen törvényjavaslat parlamenti általános vitára való alkalmasságánál koncepcionális kérdéseket is kell vizsgálni. Egy adótörvény-módosítás mindig hosszú távú kihatással van nemzetpolitikai, támogatáspolitikai célokra. Félek, hogy a most benyújtott törvényjavaslat rövid távú célok érdekében felfalja a hosszú távú elképzeléseket. Konkrét példákat említenék; a példák egy általános vitára alkalmasság vizsgálatakor nyilván csak illusztrációk, a részletekbe nem mennék bele.

A másik ilyen elvi felvetésem: nem érzem azt, hogy megvizsgálták volna az egymásra épülő és egymást erősítő hatásokat. Mire gondolok? Egy családi költségvetésben, ha a családi pótlék most adóalap-emelő tényezővé válik, ehhez hozzájön az áfaemelés, hozzájön a forintárfolyam katasztrofális állapota, az étkezési utalvány, az üdülési csekk megadóztatása, ezek így egymásra épülve - különösen a kapott anyagban a táblázatot áttekintve, ahol 120-220 ezer forint körüli jövedelemről van szó, de akár megbocsátható még a 300 ezer forint is, hiszen köztudott, hogy Magyarországon már ezekből sem egészen lehet európai szinten megélni -, tehát ezek a hatások adott esetben, ha megvizsgálnánk az egymás melletti jelentkezésüket, lényegesen rosszabb körülményeket teremtenek. Ugyanez igaz az önkormányzatokra is. Ma mindegyik eleme elhangzott már - de milyen hatása van ezeknek együtt? Az önkormányzatokat sújtja az áfaemelés, sújtja őket különösen az üzemanyagáraknál a jövedékiadó-emelés, bizonyos finanszírozási problémák, vagy akár az európai uniós pályázatok során önrész biztosításához felvett hitel vagy kötvénykibocsátás árfolyamvesztesége. Akkor megint csak hiába mutatom ki, hogy a családi pótlék csak 983 forintot jelent, mondjuk, iksz jövedelmi kategóriában, de ugyanazoknak vásárolni kell, az áfa is emelkedik, és így tovább, és így tovább. Azt gondolom tehát, hogy egy általános vitára való alkalmasságnál ezeket az egymásra hatásokat is vizsgálni kellene.

Én hat-hét évig voltam az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának tagja, és többször nekifutottunk, többször előkerült már az üdülési csekkek megadóztatása; hála istennek, mindig nagyon rövid életű volt az ötlet, még ha be is vezettük, utána nagyon hamar felülvizsgáltuk és eltöröltük. Itt megint az egymásra hatásokra hívom fel a figyelmet. Önmagában véve, ha az üdülési csekket megadóztatjuk, akkor egyrészt lehet, hogy elvesszük önmagában véve az üdülési lehetőséget, az üdülési kedvet. Ahogy Bóka úr is mondta, itthon, a hazai turisztikai piacon kellene hogy elköltsék ezt a pénzt az emberek. Az egymásra hatás megint csökkenteni fogja az idegenforgalmiadó-bevételét ezeknek az utazásból, turisztikából élő településeknek, csökkenteni fogja az iparűzésiadó-bevételét, és egyáltalán - amiről szintén szólt Bóka úr - a legális adóbevételt. Ha tehát ezeket megint együttesen megvizsgáljuk, egészen biztos vagyok benne, hogy több a kár, mint a haszon.

Itt kapcsolódnék Geberle képviselő asszony mondandójához. Azt mondta, hogy "a mi számításaink szerint" ennyi meg annyi következménye lesz ennek. Én úgy gondolom, egy törvényjavaslat általános vitára való benyújtásakor ezeket az elemzéseket a benyújtónak, a kormánynak kellene megvizsgálni, nem az ellenzéki pártok feladata, hogy szakértőket alkalmazva elvégezzék a kormány helyett ezeket a számításokat.

Még egy nagyon fontos koncepcionális kérdés: a családi pótlék megadóztatása egyúttal a szerintem sokkal fontosabb távlati célnak, a demográfiai helyzetnek a romlását fogja még inkább eredményezni, ami pedig megint hosszú távú hatásában a gazdaság fejlődésére, a nyugdíjak előteremtésére, az egészségügy forrásainak előteremtésére mind-mind káros. Ráadásul azt a tendenciát is erősíti, hogy mivel a kis jövedelműeknél mindez nem történik meg, illetve akik jövedelemmel nem rendelkeznek, de kapják a családi pótlékot, a családi pótléknak lesz egy kontraszelektív hatása a gyerekszaporulatban, másrészt pedig megélhetési tényezővé válik, nem pedig a gyerekek iskoláztatására, egyébre szolgál.

Úgyhogy ezen koncepcionális problémák miatt a magam részéről az általános vitára való alkalmasságot nem tudom támogatni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kovács Zoltán alelnök úr, parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy ez a törvényjavaslat stratégiailag nem hoz újat gyakorlatilag semmilyen formában, amiről Nógrádi képviselő úr is beszélt, hogy hosszú távon milyen viszonyokat rendezne át akár a gazdaságban, akár a társadalomban. Kicsit talán áthallik a szocializmus idejére ez az "átrendezés", adórendezés; akkor beszéltünk bérrendezésről, ugye, amikor a szakszervezet, a dolgozók maguk kérik az áremelést; vagy ilyen volt a "húsárrendezés". Újra visszahalljuk azokat a kifejezéseket, ami akkor gyakorlatilag az áremelést jelentette. Ez is az áfa vonatkozásában jelentős, 3 százalékpontos emelést jelent.

Balogh képviselő úr arról beszélt, hogy a kép most tisztul ki a kormány előtt. Ez elég nagy baj, ha nyolc hónap után tisztul ki a kormány előtt a kép; szerintem elkésett ez a javaslat, és ráadásul nem is jó.

Ami pedig a kormány képviselőjét illeti, aki azt mondta, hogy nem neki kell arra válaszolni, hogy miért most került ide a javaslat, és miért nem szeptember-októberben, ezzel a magam részéről nem igazán értek egyet. Nyilván nem várok el egy köztisztviselőtől politikai állásfoglalást, nem is tehet ilyet. De annak vannak szakmai okai, és én arra lettem volna kíváncsi, a szakmai oldalára, hogy készült-e ehhez hasonló, vagy ez a javaslat készen volt-e, mondjuk, szeptemberben, és helyette miért más szakmai javaslat került akkor elénk. Ezt szívesen meghallgattam volna, de tudomásul veszem, hogy erre a kormány képviseletében nem kíván válaszolni a főosztályvezető-helyettes úr.

A másik, ami megragadta a figyelmemet, hogy most azért nem egyszerűsítünk, mert már tavaly ősszel egyszerűsítettük az adórendszert; vissza lehet egyébként a gyorsírótól ezt olvasni, most tartalmilag idézem az elhangzott kifejezést. Úgy gondolom, van még ebben tartalék, úgyhogy ha ezt meghirdetjük, akkor következetesen vigyük végig a törvényjavaslaton. Azt mondta, hogy a kedvezmények megszüntetésével egyszerűsödik az adórendszer. Ha a kedvezmények megszüntetésével egyszerűsödik az adórendszer, szerintem az a vicc kategóriájába tartozik.

Ami a nyugdíjat meg a szociális kiadásokat illeti, szerintem a 2016-os nyugdíjjal kapcsolatos kérdéskörről talán nem is kellene itt most beszélnünk, mert az még részben messze van, másrészt addig még elég sok víz lefolyik a Dunán; ugyanez igaz a szociális kiadásokra is. Most módosítottuk a szociális törvényt, amely a szociális kiadások vonatkozásában, különösen az önkormányzati oldalról többletterhet jelent. A szociális törvényt egyébként az elmúlt három évben több mint tíz alkalommal módosította a parlament; nem beszélhetünk egy kiszámítható jogalkotásról.

Ami pedig a vezér nélküli SZDSZ-t vagy esetleg két alvezérrel rendelkező SZDSZ-t illeti, örülök, hogy megvilágosodott december óta az SZDSZ. Hiszen a költségvetésben elfogadták a korábbi adótörvények által azokat a tételeket, amelyek a költségvetésben bevételi oldalon szerepelnek. Ha nem értenek most egyet és nem értettek egyet a költségvetéssel már januárban egyébként, akkor mi a búbánatnak fogadták el decemberben?! Tisztelt Képviselő Asszony! Én azt gondolom, ez egy farizeus magatartás, nem tisztességes magatartás. Ez a kormánynak a kormányon való tartása a költségvetés által. Lehet ezt így is, úgy is magyarázni; az lenne a tisztességes dolog most is, hogy ugyanúgy, ahogy egyébként kívülről eddig is támogatták a kormányt, ebben az ügyben is továbbra is mellé állnának, és akkor nem lenne különbség, ami eddig nem is volt. Ezek a látszatelhatárolódások szerintem nem segítenek egyébként az SZDSZ-en, de ez nem az adótörvények vitájának témakörébe tartozik.

Ami pedig az önkormányzatokat illeti, hiszen ez a leginkább a bizottságot érintő témakör, azt lehet látni, hogy az áfa 3 százalékpontos emelése jelentős kiadást jelent, még ha máshol van is némi megtakarítás. A szaldója mindenképpen pluszt jelent a kiadási oldalon, és e tekintetben még a forint gyengülése is adott esetben az európai uniós pályázati pénzek ügyében további nehézséget okoz. Ez nyilván nem az adótörvények vitájához tartozik, de ha összességében nézzük az önkormányzati rendszert, ez két olyan jelentős kiadási tétel, amely egyébként a fejlesztési kiadások oldalán komoly nehézséget jelent majd az év hátralevő részében, ha ez a törvény elfogadásra kerül.

Összességében úgy látjuk, hogy ez a törvényjavaslat a szomszédos országokkal történő versenyben nem juttatja előbbre az országot, ez a tőkevonzó képességét nem növeli a magyar gazdaságnak, és az önkormányzatok világában ez több nehézséget jelent, mint előnyt, ezért nem támogatjuk a magunk részéről.

ELNÖK: Köszönöm. Geberle képviselő asszonyé a szó.

GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm szépen. Személyes megtámadtatás miatt... (Derültség. - Dr. Kovács Zoltán: Bocsánat, de...), illetve nem, bocsánat, nem megtámadtatásnak érzem, hanem megszólításnak Kovács alelnök úrtól. Köszönöm szépen, hogy ilyen nagy figyelmet fordított a hozzászólásomra. (Dr. Kovács Zoltán: Mindenkiére.)

Bizonyára elkerülte Kovács alelnök úrnak a figyelmét, hogy az SZDSZ kifejtette annak idején, hogy a költségvetés egyes elemeivel ugyan nem ért egyet, de sokkal nagyobb bajnak tartaná, ha egy ilyen, az ország szempontjából nagyon fontos döntést a parlament nem tudna meghozni, mint a költségvetés. Láthatjuk, hogy például Budapestnek mit okoz és mit fog okozni a következőkben az, hogy az ön pártja, tisztelt alelnök úr, nem hajlandó kisegíteni a kétségtelenül nagy bajban lévő liberális-szocialista városvezetést. Én azt gondolom, a konstruktív ellenzéki magatartás nem azt jelenti, hogy mindenre nemet mondunk.

Az pedig, hogy mi a farizeus magatartás, én úgy gondolom, bizonyára szintén elkerülte a figyelmét, hogy az SZDSZ a kritikái mellé mindig odateszi a saját javaslatait is, mint ahogy most is, és az elkövetkezendőkben mindig. Én azt gondolom, ez a felelős ellenzéki magatartás, ez nem farizeusság. Az, hogy mindenre csak azt mondom, hogy nem jó, én többet adnék neked mindenre, minden egyes társadalmi rétegnek az összes igényét kielégíteném, de hogy hogyan, ennek a hogyanjára semmiféle megoldást nem mondunk, azt gondolom, ez a farizeus magatartás.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt bizottságot, kíván-e még valaki szólni. Alelnök úr, parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Látom, Buzás képviselő úr siet, és tudom, hogy Makó messze van (Dr. Buzás Péter: De Jeruzsálem még messzebb! - Derültség.), de nem gondolom, hogy most Jeruzsálembe siet, képviselő úr, csak Makóra; kitavaszodott, várják a földjei.

Geberle képviselő asszony, hogy mi a farizeus magatartás, ezt valóban megvitathatjuk; én nem húznám ezzel senki más idejét. Lehet, hogy önök is odateszik a javaslatukat a költségvetési törvény mellé, majd miután leszavazzák azokat, utána azonban megszavazzák a költségvetési törvényt. Elindulhatunk ebben a mederben, de szerintem ez most semmire nem vezetne.

Ami pedig a fővárosi kisegítést illeti, ez nem ennek a bizottsági napirendnek a témakörébe tartozik, de tessék kicsit talán azokhoz fordulni, akik tartózkodtak mint koalíciós partnerük a fővárosban a költségvetés megszavazásánál. Az ellenzék akkor jó, amikor bajban van az SZDSZ, egyébként semmibe nem vették az elmúlt tizenegynéhány esztendőben a Városházán, az MSZP-vel működtek együtt, most pedig, hogy bajban van Demszky Gábor és az ön pártja, most már jó lenne egyébként a démonizált Orbán Viktor vezér és csapata. Na, hát ez is egy farizeus magatartás!

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kíván-e még valaki szólni az adótörvények módosításához? (Nincs ilyen jelzés.)

Ha nem, akkor nekem engedjenek meg a végén annyit, hogy azt gondolom, mind a két részről, tehát mind az ellenzéki, illetve a kormánypárti oldalról elhangoztak azok a nagyon fontos vélemények, amelyek ezt a tényleg kétségtelenül szokatlan helyzetet valamilyen formában megvilágítják. Én mindezekkel együtt általános vitára alkalmasnak tartom ezt a törvénymódosítást, és arra fogom kérni majd a tisztelt bizottságot, hogy támogassák.

Kormánypárti oldalról is elhangzott, hogy van néhány kérdés, konkrétan az üdülési csekkre gondolok, amiben nyilvánvalóan a részletes vitában valamilyen kompromisszumot kell majd kötni. Bízom abban, hogy ehhez meg fogjuk kapni a támogatást minden oldalról.

A napirend végén itt kibontakozó vita kapcsán annyit szeretnék mondani, hogy én mind az SZDSZ-ben, mind az ellenzékben, mármint a városházi ellenzékben, a Fideszben bízom, és a Szocialista Párt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy legyen a fővárosnak költségvetése. Kétségtelen, hogy ez a ciklus sokkal nehezebb a Fővárosi Önkormányzat életében, de azt gondolom, ezzel mindenkinek szembe kell tudni nézni. Köszönöm szépen.

Főosztályvezető-helyettes úré a szó. Parancsoljon!

Szatmári László (Pénzügyminisztérium) reflexiói

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, valóban csak néhány momentumra térnék ki, mert úgy gondolom, persze elsősorban a szakmai kérdésekre kell reagálni.

Elsőként Kovács alelnök úr felvetésére: természetesen a Pénzügyminisztérium apparátusa mint minden jogszabály-előkészítő apparátus párhuzamosan nagyon, de nagyon sokféle javaslaton dolgozik. Az tehát, hogy mi milyen szakmai anyagokat teszünk a közvetlen vezetőink elé, vagy éppen mikor mivel állunk elő, természetesen viszonylag független attól, hogy éppen mikor mi valósul meg ebből. Sokkal, de sokkal több rétű egy minisztérium előkészítő munkája, mint ami abból tervezetek formájában megvalósul. Természetesen szinte mindent és mindennek az ellenkezőjét többfajta variációban ki szokták dolgozni a jogszabály-előkészítő apparátusok. Ilyen szempontból tehát arra a kérdésfeltevésre, hogy ez vajon tavaly szeptemberben kész volt vagy nem volt kész, azt kell mondanom, hogy is: voltak ilyen felvetések is, voltak amolyan felvetések is. Természetesen amikor azt a kérdést vizsgálja, és minden kormányzat minden időpontban megvizsgálja, hogy ha esetleg bevétel kell, milyen kedvezményekhez, mentességekhez milyen módon lehet esetleg hozzányúlni, arra készülhetnek szakmai anyagok. Abban az időben nem ez volt aktuális, de természetesen egyfajta számvetés, hogy mit és hogyan, ilyenek mindig is előkészítő anyagokként kell hogy létezzenek; ez a dolga az apparátusoknak, hogy különböző anyagokat készítsenek elő. De hangsúlyozom, ez nem szakértői szintnek a kérdése, hogy végül is milyen alternatívák valósulnak meg, jutnak el abba a szakaszba, hogy az Országgyűlés elé kerüljenek. Az apparátusok teszik a dolgukat.

A másik, ami többször előjött, alelnök úr utalt rá, hogy a vicc kategóriája az, amikor azt mondjuk, hogy a kedvezmények, mentességek megszűnése egyszerűsítést jelent. Lehet, hogy a vicc kategóriája, de amikor az adózással kapcsolatban kritikákat szoktak megfogalmazni, akkor a kritikai hozzászólások egyik éle mindig az, hogy kérem, az adórendszer a túlcizellált kedvezményi-mentességi rendszer okán is bonyolult. De persze hozzátettem azt, hogy igaz az, hogy akiket viszont ez a kedvezmény pozitív módon érint, nekik ez a bonyolultság soha nem fáj, soha nem érdekes, mert akit ez kedvezően érint, annak ez a rendszer úgy van jól, ahogy van. Amikor tehát azt mondtam, hogy a kedvezmények megszűnésével együtt bizonyos részletszabályok, -szabályozások fölöslegessé válnak, az persze egyszerűsítést jelent, amit lehet viccnek nevezni, de ez ezzel együtt mégis azt jelenti, hogy a törvény a szerkezetében, felépítésében ilyenkor egyszerűbbé válik. S azt persze nem gondolnám, hogy az egyszerűsítés lekerül a napirendről, de kétségkívül, ennek a módosító csomagnak nem az az alapvető vonulata. S mint említettem, a kedvezmények, mentességek megszüntetésének sem az a célja, hogy egyszerűbb legyen a rendszer, hanem egész egyszerűen forráskeresés a más területen történő adóterhelés csökkentéséhez. Tehát nem kívántam olyasmit mondani, hogy azért történik a kedvezmények, mentességek megszüntetése, hogy egyébként egyszerűbb legyen a rendszer, mert ilyet kijelenteni valóban a vicc kategóriája lenne. Ilyet viszont nem tettem.

Az üdülési csekkel kapcsolatban több minden elhangzott. Természetesen nem lehet vitatni, hogy egy üdülésicsekk-intézménynek a működése rendkívül összetett. Persze, teljesen világos, hogy nemcsak abban van jelentősége, hogy egyáltalán a munkáltató adja vagy nem adja, hanem a tovagyűrűző hatáson keresztül a turisztikai, vendéglátó ágazatra, abban a foglalkoztatási helyzet alakulására, s a többi, s a többi, messzemenő hatása van. Mindemellett úgy gondolom, hogy az üdülési csekk vagy az étkezési utalvány részleges adóztatás alá vonása nem azonosan egyenlő azzal, mint hogy ennek a juttatási formának a létjogosultsága megszűnne vagy ellehetetlenülne. Hiszen természetesen az ezt juttató munkáltatók továbbra is, tehát 2010. január 1-jétől is döntési helyzetben vannak a tekintetben, hogy működtetnek-e egy viszonylag kiterjedtebb béren kívüli juttatási rendszert, és ha működtetnek, ez természetesen még mindig lényegesen és jelentősen olcsóbb, mint ha ugyanezt a juttatástömeget esetleg bérként átkonvertálva kívánják odaadni a dolgozóknak. És természetesen azok a közvetett hatások is igazak, nemcsak az előbb említettek, hogy amikor bértárgyalásokra kerül sor munkáltató és munkavállaló között, akkor annak egyik eleme éppen a béren kívüli juttatásoknak az alakulása, és ebből a megfontolásból az ilyen, továbbra is az általános terheléshez képest kedvezőbben adózó juttatási elemek szerepe kitüntetett marad 2010-ben is, mert kétségkívül a kormányzat azért javasolja ennek az adóztatás alá vonását, mert ebből adóbevételt remél.

Mindazonáltal úgy véljük, hogy ennek a juttatásnak az adóztatásban kitüntetett szerepe, a preferencia nem tűnik el, markánsan megmarad, tehát továbbra is érdemes, nagyon-nagyon érdemes ilyen juttatásokkal operálni ott, ahol egyébként is működött ilyen juttatási rendszer. Mert ahol persze nem volt, mert nem volt rá forrás, ott lehet, hogy a továbbiakban nem ez fog működni, nem ezen törik a fejüket, de az biztos, hogy azok az intézkedések, amelyek általában az adóterhelés, a járulékterhelés csökkenését eredményezik, ott is pozitívan hatnak.

Köszönöm szépen türelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Tisztelt Bizottság! Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Kérem, aki támogatja az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/9179. szám alapján, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki az, aki nem támogatja? (14) Ez 14 nem; tehát a bizottság nem támogatja általános vitára az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Kérdezem a többségi vélemény képviselőit, kívánnak-e előadót állítani.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Bóka képviselő urat.

ELNÖK: Bóka képviselő úr fogja a többségi véleményt előadni; a kisebbségi véleményt pedig, azt javaslom, Balogh alelnök úr mondja el, ha ezzel egyetért a tisztelt bizottság - azt gondolom, itt fejbólintás elég. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot ezzel lezárom.

A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása

Áttérünk a 2. napirendi pontunkra: a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatra a T/5949. szám alapján; itt a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.

Szeretettel köszöntöm a napirendi ponthoz megjelent Tóthné dr. Jászai Mária szakmai főtanácsadó asszonyt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.

TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Két dolgot szeretnék előrebocsátani ehhez a napirendi ponthoz. Az egyik, hogy tárcaálláspontot tudok képviselni.

A másik pedig egy fontos bejelentenivaló, nevezetesen a tisztelt bizottság szavazását megkönnyítendő jelzem, hogy egy kapcsolódó módosító javaslat kivételével a tárca valamennyi többit támogatni tudja. Az az egy kivétel a kiegészítő ajánlásban a 639/2. számon jelzett, Püski András képviselő úr által benyújtott kapcsolódó módosító indítvány; a 30. oldalon található, a keresés megkönnyítése érdekében. Ezt tehát nem támogatja a tárca, de valamennyi többi kapcsolódó módosító javaslatot igen.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük, főleg ezt a bejelentést az időkímélés miatt.

Tisztelt Bizottság! A bizottság titkársága szokás szerint kigyűjtötte azokat a módosító indítványokat, amelyek a bizottság feladatkörébe tartoznak. Ezeken megyünk végig, ha egyetért vele a bizottság. Természetesen ha kívánják, bármelyik más pontról szavaztatni fogok; kérem, a végén jelezze, aki ezt szeretné kérni.

Rátérünk tehát az ajánlás pontjaira.

A 3. oldalon található az 59/1. pont, Frankné dr. Kovács Szilvia és képviselőtársainak javaslata. A tárca tehát támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 60/1-es szintén Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszony és képviselőtársai javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 67/1-es szintén Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszony és képviselőtársai javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 334/1. pont összefügg a 334/2-essel, dr. Szabó Éva és képviselőtársainak javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 335/1. pont dr. Szabó Éva és képviselőtársainak javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 336/1. pont dr. Szabó Éva és képviselőtársainak javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 342/1. pont dr. Szabó Éva és képviselőtársainak javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 344/1. pont dr. Szabó Éva és képviselőtársainak javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 372/1. pont dr. Szabó Éva és képviselőtársainak javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 379/1. pont dr. Szabó Éva és képviselőtársainak javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 419/1. pont dr. Szabó Éva és képviselőtársainak javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 429/1. pont dr. Szabó Éva és képviselőtársainak javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

Az 552/1. pont dr. Szép Béla és képviselőtársainak javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

A 920/1. pont Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszony és képviselőtársai javaslata. A tárca támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

Megkérdezem a bizottságot, kívánnak-e még bármelyik pontról szavazni. (Nincs ilyen jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, a segítséget is, és a napirendi pontot lezárom.

Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása

A 3. napirendi pontunk következik: az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/7042. szám alapján; a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.

Köszöntöm a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból dr. Bézi-Farkas Barbara osztályvezető asszonyt.

A bizottság titkárságának jelzése alapján egy módosító indítvány van, amelyik a mi hatáskörünkbe tartozik: ez a 2. pont, Godó Lajos, Herbály Imre és Csontos János képviselők kapcsolódó módosító indítványa. Kérdezem a tárca álláspontját.

DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Kísértetiesen hasonló helyzetben vagyok, mint az előző előterjesztő, ugyanis én sem tudok még hivatalos kormányálláspontot mondani, csak az igazságügyi tárcával, a Miniszterelnöki Hivatallal és a pénzügyminiszterrel egyeztetett tárcaálláspontot.

A 2. ajánlási pontot támogatni tudjuk.

S elmondanám még kiegészítésül, hogy egyedül a 9. ajánlási pont az, amelyet nem támogatunk, de ehhez kapcsolódóan olyan információt kaptunk a benyújtó képviselő uraktól, hogy visszavonásra fog kerülni ez a 9. ajánlási pont.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a 2. kapcsolódó módosító indítványról, Godó Lajos és képviselőtársainak javaslatáról szavazunk. A tárca támogatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.

Kérdezem, hogy ebből a kiegészítő ajánlási sorból kíván-e bármely másik pontról szavazni a bizottság. (Nincs ilyen jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot is lezárom.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

Következik a 4. napirendi pontunk: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat a T/6934. szám alapján; a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.

Köszöntöm a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről dr. Nagy Dániel főosztályvezető urat, illetve Lapos Tamás főosztályvezető-helyettes urat.

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Lapos Tamás főosztályvezető-helyettes úr a gazdasági bizottságban képviseli a kormány álláspontját.

ELNÖK: Köszönjük szépen, ön pedig nekünk fog segíteni.

Tisztelt Bizottság! A bizottság titkársága itt is számba vette azokat a módosító indítványokat, amelyek a mi bizottságunk hatáskörébe tartoznak.

Először a 21. pontról szavazunk, dr. Kovács Zoltán, Tasó László, Czerván György és dr. Tiba István képviselő urak módosító javaslatáról. Kérdezem a főosztályvezető urat, hogy tárca- vagy kormányálláspontot tud-e mondani.

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tudok kormányálláspontot is mondani, tisztelt elnök asszony.

ELNÖK: Köszönjük, akkor kérjük szépen.

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 21. ajánlási pont tekintetében a kormány nem támogatja a javaslatot.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kovács alelnök úr, parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha ez a kormány álláspontja, miért nem támogatja?

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 21. ajánlási pont, amely a 6. számú módosító javaslat keretében érkezett, felsorolja, hogy milyen tulajdonban állhat az erdő. Úgy gondoljuk, hogy ezzel az erdőtörvénynek teljesen felesleges foglalkoznia; jelenleg is állhat mind magántulajdonban, mind állami tulajdonban, mind önkormányzati tulajdonban erdő, vannak is ilyen erdők. Nem szükséges erre kitérnie az erdőtörvénynek.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát nem támogatja a 21. pontot. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

A 24. pont Jakab István képviselő úr javaslata. Kormány?

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

Az 54. ajánlási pont következik, Herbály Imre és képviselőtársainak javaslata. Kormány?

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

Az 56. ajánlási pont dr. Orosz Sándor képviselő úr javaslata. Kormány?

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

A 109. ajánlási pont Herbály Imre és képviselőtársai javaslata. Kormány?

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

A 129. pont következik, Herbály Imre és képviselőtársainak javaslata. Kormány?

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja a 129. ajánlási pontot.

ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.

A 156. ajánlási pont Hadházy Sándor és képviselőtársainak javaslata. Kormány?

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot, de engedjen meg az elnök asszony egy megjegyzést ehhez.

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Úgy gondoljuk, hogy a javaslatban szereplő cél mindenképpen támogatandó, a turistautak jelzése az erdőtörvénybe bele is illik, a módosító javaslat második része viszont a turistatérképekre vonatkozó szabályokról szól, és ez nem illeszthető bele az erdőtörvény keretébe. Sajnos, mivel a módosító javaslat nem szerepeltette külön ajánlási pontokban a két témát, ezért úgy gondoljuk, hogy megfelelő kapcsolódó módosító javaslattal lehet orvosolni ezt a problémát. Tehát a turistautak jelzése indokoltan elhelyezhető az erdőtörvényben; esetleg ha a tisztelt Ház később majd elfogadja a turizmusról szóló törvényt, akkor még deregulálhatja tőlünk, és visszaemelhető a turizmusról szóló törvénybe. De a térképezés nem képezi az erdőtörvény tárgyát, úgyhogy ezt a javaslatot így nem tudja támogatni a kormány.

ELNÖK: Köszönöm szépen, azt gondolom, teljesen egyértelmű a kormány álláspontja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.

A 161. ajánlási pont Velkey Gábor képviselő úr javaslata. Kormány?

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja a 161. ajánlási pontot.

ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.

Nem találtunk többet. Kérdezem, bárki bármelyik pontról kíván-e még szavaztatni. (Nincs ilyen jelzés.) Ha nem, akkor köszönjük szépen a segítséget, a napirendi pontot lezárom.

Parancsoljon, főosztályvezető úr!

DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök asszony, a múltkor még nem voltak készen ezek az anyagok, most azonban a tisztelt képviselő hölgyeknek és uraknak hoztunk a magyar erdőkről egy kis tájékoztató anyagot, ha már a bizottság foglalkozik az erdőtörvénnyel és az erdők ügyével. Ezt itt hagyom az asztalon; úgy számoltam, hogy mindenkinek elegendő lesz. Húsz darab van nálunk; ha gondolja, elnök asszony, plusz kilencet is itt hagyok a távolmaradóknak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen, a bizottság tagjai örömmel és nyilván haszonnal fogják ezt forgatni. Köszönöm szépen, főosztályvezető úr.

Egyebek

Elnöki bejelentések

Áttérünk az "egyebek" napirendi pontra. Két bejelentést szeretnék tenni a tisztelt bizottságnak.

Egyrészt Kökény Mihály elnök úr, az Egészségügyi bizottság elnöke megkeresett bennünket a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvénymódosítással kapcsolatban. Az Egészségügyi bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy felkéri a szabályozás tárgyában érintett parlamenti szakbizottságokat, vizsgálják meg, a csatoltan megküldött törvénymódosítási javaslatot tudják-e, esetleg milyen változtatással támogatni.

Kökény Mihály elnök úr azt kérte tőlünk, hogy egy hónapon belül tárgyaljuk ezt meg. Arra teszek javaslatot a tisztelt bizottságnak, hogy a következő, a jövő heti ülésünkön tárgyaljuk ezt meg. Az állásfoglalás A- és B-változatban készült el. Amennyiben a bizottság támogatja ezt a javaslatot, hogy ezzel mi is foglalkozzunk, természetesen még a mai nap folyamán elektronikus úton a képviselők számára eljuttatjuk az anyagot.

Kérdezem a tisztelt bizottságot, kívánja-e napirendre venni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény megfelelő módosításáról szóló állásfoglalást. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy foglalkozni kíván ezzel. Köszönöm.

A másik pedig, hogy néhány üléssel ezelőtt egy feljegyzést osztottunk itt ki a bizottsági tagoknak, és akkor alelnök úr úgy nyilatkozott, hogy az ellenzék eldönti majd, bocsánat, a Fidesz- és a KDNP-frakció eldönti majd, hogy melyekkel kíván ezek közül foglalkozni. Szeretném megkérdezni elnök úrtól, sikerült-e ezt a döntést meghozni, mely felterjesztésekkel kívánnak bizottsági ülés keretében foglalkozni. Öné a szó, parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Amint a legutóbbi ülésen is jeleztem elnök asszony számára: mindegyikkel.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy csoportosítsuk a témáik szerint ezeket a felterjesztéseket, hiszen vannak közöttük olyanok, amelyek ugyanazzal a kérdéskörrel foglalkoznak vagy összefüggenek egymással. (Dr. Kovács Zoltán: Köszönjük.) Jó néhány esetben van már az illetékes minisztériumtól vagy hatóságtól valamiféle állásfoglalásunk, illetve előzetes véleményünk. Alelnök úrral egyeztetve a következő bizottsági ülésre ezekből hoznék egy csokorral, és akkor kezdjük el ezeknek a felterjesztéseknek a megtárgyalását, amennyiben a bizottság ezzel egyetért.

Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag így döntött. Köszönöm.

Nekem nincs más az "egyebek" körében. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e bárkinek bármilyen bejelentenivalója az "egyebek" napirendben. (Nincs ilyen jelzés.)

Ha nincs, akkor köszönöm szépen, a mai bizottsági ülést lezárom. Ahogy nézem a törvények számát, amelyek az Országgyűlés elé kerülnek, nagy valószínűséggel szerdán fogunk bizottsági ülést tartani.

Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 41 perc)

 

 

Gy. Németh Erzsébet
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea