ÖTB-5/2009.
(ÖTB-94/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. március 25-én, szerdán, 10 óra 6 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló T/9024. számú törvényjavaslat *
Az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló T/9039. számú törvényjavaslat *
Bánki Erik előterjesztő, országgyűlési képviselő (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
A tárca álláspontjának ismertetése *
Kérdések, válaszadás *
Észrevételek, vélemények *
Az előterjesztő reflexiói *
Döntés tárgysorozatba-vételről és általános vitára való alkalmasságról *
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítására tett javaslatok megvitatása *
Dr. Schvarcz Tibor előterjesztő, országgyűlési képviselő (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A tárca álláspontjának ismertetése *
Kérdések *
Válaszadás *
Vélemények, észrevételek, reflexiók *
Szavazás *
Egyebek *
Az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9039. szám)
[Bánki Erik (Fidesz), Dr. Hargitai János (KDNP), Koszorús László és Kékkői Zoltán József (Fidesz) képviselők önálló indítványa]
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának megkeresése)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Balogh József (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Szabó György (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) távozása után Molnár Gyulának (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) megérkezéséig dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) dr. Steiner Pálnak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Bebes István (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz) távolléte idejére dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Kósa Lajosnak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Bánki Erik országgyűlési képviselő, Fidesz
Dr. Schvarcz Tibor országgyűlési képviselő, az egészségügyi bizottság elnöke, MSZP
Szabó Zsuzsanna szakmai tanácsadó, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Dr. Mocsári-Gál Krisztina osztályvezető, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes, Egészségügyi Minisztérium
Megjelentek
Dr. Gáll Tamás tanácsos, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Schattman Ferenc szakmai tanácsadó, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Dr. Hegedűs Annamária vezető tanácsos, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 06 perc)
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit az önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén.
A kedves képviselőtársaim írásban előre megkapták a meghívót. A napirendi pontok kapcsán szeretnék egy változtatást eszközölni. Azt javasolom, cseréljük meg a második és az első napirendi pontot. Ennek az az oka, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről egy képviselő van csak, dr. Mocsári-Gál Krisztina osztályvezető asszony, és egy másik bizottságba is mennie kell. Úgyhogy azt javasolom, első napirendi pontként a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslatot - mármint a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat - tárgyaljuk meg a T/9024. szám alapján.
Egyéb tekintetben a napirendi pontokra tett javaslatot szavazásra bocsátanám, ha nincs ehhez senkinek észrevétele. Kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e a mai bizottsági ülés napirendjét. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a mai napirendi javaslatot.
Tehát a döntésünknek megfelelően először a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslatról tárgyalunk, a T/9024. szám alapján, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm a napirendhez érkezet dr. Mocsári-Gál Krisztina osztályvezető asszonyt és dr. Gáll Tamás tanácsos urat.
Mindenkinél van ajánlás? (Jelzésre.) Kérdezem akkor először az osztályvezető asszonyt, van-e általánosságban hozzáfűznivalója.
DR. MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, nincsen, talán csak annyit, hogy a kormány részéről támogatjuk mindegyik ajánlási pontot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, ez nagyban megkönnyíti a bizottság munkáját. Tisztelt Képviselőtársaim! Döntés következik.
Az 1. pontban dr. Varga László képviselő úr módosító javaslatát a kormány támogatja. Kérdezem, a bizottságot, támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja, köszönöm szépen.
A 2. pontban szintén dr. Varga László képviselő úr javaslatát a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban dr. Varga László képviselő úr javaslatát a kormány szintén támogatja. Kérdezem, a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e még egyéb észrevétel ehhez a napirendi ponthoz? (Nincs jelzés.) Ha nincs, ezt a napirendi pontot lezárom, és köszönöm szépen a segítséget is.
Következik a második napirendi pontunk, az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/9039. szám alapján. Köszöntöm az előterjesztők nevében Bánki Erik képviselő urat, illetve a napirendhez a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium részéről megjelent Schattman Ferenc szakmai tanácsadót, dr. Hegedűs Annamária vezető tanácsos asszonyt és Szabó Zsuzsanna szakmai tanácsadó asszonyt.
Kérem először az előterjesztők nevében Bánki képviselő urat. Parancsoljon, öné a szó.
Bánki Erik előterjesztő, országgyűlési képviselő (Fidesz) szóbeli kiegészítése
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Nem szeretném sokáig húzni az időt, gyakorlatilag - ahogy azt a törvényjavaslat indoklásában is leírtuk - igazából szeretnénk visszaállítani azt az eredeti állapotot, amely az úgynevezett gyorsító törvény elfogadása kapcsán megváltozott és módosult. Miszerint ma a helyi építészeti hatóságoknak nincs lehetőségük arra, hogy abban az esetben, ha ezek a katonai beruházások sértik az önkormányzat településrendészeti érdekeit, nincs esélyük és lehetőségük arra, hogy amíg a vitatott kérdés másodfokon eldől, addig felfüggesszék a hatósági eljárást.
Azt szeretnénk ezzel a javaslattal, hogyha visszaállna ez a korábbi lehetőség, és visszaadná az önkormányzatoknak ezt a beavatkozási lehetőséget. Ehhez kérném a tisztelt bizottság támogatását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót a minisztérium képviselői részére.
A tárca álláspontjának ismertetése
SZABÓ ZSUZSANNA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Üdvözlöm a bizottságot, Szabó Zsuzsa vagyok. Kormányálláspontot nem tudunk mondani, a Miniszterelnöki Hivatallal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és a Honvédelmi Minisztériummal egyeztettünk, és nem tudjuk támogatni a beadott törvénymódosítást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó, kérdések következnek. (Jelzésre.) Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha ilyen hosszú egyeztetés után kicsit bővebben kifejtené, hogy miért nem támogatja a kormány ezt a törvényjavaslatot. Mert azt gondolom, nem elegendő indoklás, hogy a Honvédelmi Minisztériummal egyeztetettek - nyilván a képviselő úr is ezt kérdezné -, és ezért nem tudják támogatni.
Tehát van a törvényjavaslatban egy indokolás, arra vonatkozó reflexiókat kérnék.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? Ha nincs, parancsoljon!
SZABÓ ZSUZSANNA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Az indítvány szerint a döntések ellen halasztó hatályú fellebbezéssel élhet a települési önkormányzat, és a 20. § (4) bekezdés szerinti közigazgatási szerv is. Ez az indítvány a javaslatai szerint álláspontunk szerint önkényesen különbséget tesz az ügyfelek között, hiszen az ügyfeleknek a 10. § (10) bekezdés c) pontja szerint jelenleg is lehetőségük van - a védett közérdek megjelölése nélkül - a felfüggesztés megkérésére.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontja szerint alkotmányos aggályokat vet fel, hogy az egyéb ügyfelek tekintetében megadják ezt a lehetőséget a fellebbezésre és a felfüggesztésre, tehát különbséget tesznek az ügyfelek között.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kérdések után vélemények, észrevétel következnek. (Jelzésre.) Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Emlékszem ennek a törvényjavaslatnak a vitájára, ez az egész történet két törvényjavaslatban jelent meg: az OTrT-ben, illetve a gyorsító törvényben. Ketté lett szedve, az egyik egy eljárási rendet, a másik pedig alapvetően az anyagi jogi részét szabályozta ennek a rendelkezésnek, és akkor is volt egy ilyen érv, hogy az ügyfelek között különbséget tesznek.
Az ügyfelek között alapvetően valóban nem lehet különbséget tenni, de az önkormányzat e tekintetben kiemelkedik, hiszen a közigazgatási területén lévő építményekről kell neki rendelkeznie, és van, amikor szakhatóságként, illetve van, amikor pedig az ügy uraként jelenik meg az eljárásban. Egyébként van más jogág is, ahol az ügyfelek között különbséget tesznek, például az apaságmegállapítási perben a felperesi anya hol beavatkozóként, hol tanúként léphet fel a perben, a döntése szerint. Tehát nem minden esetben alkotmányellenes, hogy az ügyfelek, amelyek egy eljárásban részt vesznek, milyen módon jelennek meg. Tehát ez önmagában nem indok.
Azt gondolom, inkább ki kellene mondani tisztán és világosan, hogy a honvédelmi érdek adott esetben - a NATO-elkötelezettségből adódóan - minden más érdeket felülír a katonai létesítmények, berendezések kialakítása során. Felülírja az önkormányzati érdeket, felülírja a környezetvédelmi érdeket, és így tovább. Ez lenne az egyenes és világos beszéd, ezt ki kellene mondani, és nem különböző eljárásjogi trükközések mögé bújni ebben az esetben.
Ezért sem támogattuk mi korábban a törvény ilyetén módon történő bevezetését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor az előterjesztő képviselő úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Nagyon gyengének érzem magam is a minisztérium álláspontját. Azt gondolom egyébként, amit Kovács Zoltán képviselőtársam is elmondott már, hogy az önkormányzatot nem lehet bizonyos helyzetekben ügyfélként kezelni. Az önkormányzatnak sokkal nagyobb felelőssége van ügygondnokként például egy ilyen hatósági eljárásban, mint hogy egyszerű ügyfél szintre degradáljuk.
Tehát bár önök alkotmányossági aggályokról beszélnek, azt gondolom, hogy csak e mögé kíván bújni a minisztérium, és érdemi szakmai egyeztetést ebben az ügyben nem kíván folytatni. Bízom a képviselőtársaim bölcs belátásában, és kérem, hogy támogassák a javaslatom tárgysorozatba-vételét.
Döntés tárgysorozatba-vételről és általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A tárgysorozatba-vételről fogunk dönteni, illetve az általános vitára való alkalmasságról. Kérdezem a tisztelt bizottságot, ki ért egyet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal, T/9039. számon. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizennégy tartózkodással a bizottság nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a segítséget, a napirendi pontot lezárom.
Következik a harmadik napirendi pontunk a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítására tett javaslatok megvitatása. Csak emlékeztetném a tisztelt bizottságot, hogy az Országgyűlés egészségügyi bizottságának megkeresésére döntöttünk úgy, hogy szeretnénk ezt a törvényjavaslatot megtárgyalni.
Szeretettel köszöntöm az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnökét, dr. Schvarcz Tibor urat, illetve a minisztérium részéről Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes urat.
Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslatot megkapta minden képviselő. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy "A" és "B" változatban került elénk a törvényjavaslat, az "A" változat sokkal-sokkal szigorúbb, mint a "B" változat, viszont mindkét változat szigorúbb a jelen pillanatban érvényben lévő szabályozásnál.
Szeretném megkérdezni először Schvarcz Tibor bizottsági alelnök urat, hogy kíván-e az elején szólni, utána adnék szót a minisztérium képviselőjének, és utána a szokásos menetrendben folytatnánk a napirendi pont tárgyalását.
Parancsoljon, alelnök úr, öné a szó.
Dr. Schvarcz Tibor előterjesztő, országgyűlési képviselő (MSZP) szóbeli kiegészítése
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az egészségügyi bizottság azért választotta ezt a szokatlan formát, hogy írt a frakcióknak és az érintett bizottságoknak e törvény tárgysorozatba-vételéről, illetve módosításáról, mert mindannyian tudjuk, hogy a magyarországi egészségügyi helyzet elég katasztrofális, és az egészségügyi helyzet ilyetén való állásában és alakulásában döntő szerepet játszik a dohányzás.
Nemcsak az idősebb korosztályoknál jelent ez komoly problémát, hanem egyre szélesebb körben jelentkezik a fiataloknál - és a fiatal lányoknál, nőknél - a dohányzás terjedése. Pontosan ezért azt szeretnénk elérni - hasonlóan az Európai Unió számos országához - a közterületekről, a közintézményekből, közösségi rendezvényekről a dohányzás kitiltását. Nem abban a megszokott formában és érvelési rendszerben akarjuk ezt megcsinálni, hogy a dohányosokat büntessük, hanem az egésznek a lényege az, hogy akik nem dohányoznak, nekik joguk van a tiszta, egészséges környezethez, a tiszta, egészséges levegőhöz. Ismert, hogy a passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzás; a passzív dohányzók körülbelül 85 százalékát "élvezik" mindannak, amit nem is szívnak. Tehát 85 százalékban ők is részesülnek a dohányzás okozta káros hatásokból.
Kétségtelenül két változata van a törvénynek, egy "A" és egy "B" változat. Az "A" változat szigorúbb, a "B" megengedőbb és enyhébb, de mind a kettő döntő lépés lenne abban a tekintetben, hogy végre történjen valami szigorítás abban, hogy aki nem dohányzik, annak joga legyen egészséges környezetet élvezni.
A törvény eddigi változtatása mindig a körül bonyolódott, hogy mi lesz a vendéglátóhelyekkel, mi lesz a kiskocsmák népével, hogyan lesz ott forgalom, majd csökkenni fog, ez munkahelyeket jelent, közösségi teret jelent a kisebb helyeken, és ha ott nem dohányoznak, akkor ezeknek a vendéglátó-ipari egységeknek a forgalmát befolyásolja, borzolja a kiskocsmák népének a kedélyét. Ez különféle hangulatkeltésre alkalmas. Azt hiszem, ezen át kellene lépni, mert olyan országok, mint Írország, Németország, meglépték ezeket, és lényeges, 8-10 százalékos forgalomcsökkenés volt, de ez sem valid adat, azonban sok esetben volt kimutatható a törvény ilyen szigorítása után. De aki korábban járt étteremben, volt kocsmában, egy füstös helyen, és utána bemegy oda, ahol nem dohányoznak, érzi a különbséget, a változást.
Döntő lenne, hogy az összes közösségi térből - iskolák, egészségügyi intézmények, közintézmények - ki kellene tiltani a dohányzást. Nem véletlenül írtunk még Szili Katalin elnök asszonynak is, hogy döntő lenne a parlamenti képviselők személyes példamutatása. Ugyanis, ami a parlamentben van, az kicsit - hogy is mondjam - felháborító, hogy mindenki ott dohányzik, ahol akar, holott más területen már dohányzásra kijelölt helyek vannak.
Kérem a bizottságot, hogy e néhány gondolat után tárgyalja meg az általunk átküldött anyagot, és foglaljon állást. Nem befolyásolni akarnám a bizottság döntését, de az alkotmányügyi bizottság a szigorúbb változatot támogatta.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Parancsoljon, főosztályvezető úr, öné a szó.
A tárca álláspontjának ismertetése
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Bár hozzátartozik az igazsághoz, hogy itt a kormány oldalán ülünk, de tekintettel arra, hogy ez egyelőre nem a kormány előterjesztésében megjelenő javaslat, ezért a jelenlétünk nyilván nem kormányálláspont közvetítésére alkalmas, hanem elsősorban az egészségügyi tárcáé, és az egészségügyi tárca szakértői szintű jelenléte biztosított a bizottság ülésén. Ebből adódóan tehát a tekintetben, hogy "A" vagy "B" változat, egyeztetett kormányzati álláspont nincs. Az Egészségügyi Minisztérium természetesen egyértelműen a maga egészségpolitikai felelőssége körében a szigorúbb "A" változat mellett teszi le a javaslatát.
Azt gondolom, az alelnök úr által elmondottak sok kiegészítést nem igényelnek. Úgy tudom, hogy a két változat mögé egy olyan indokolás került a képviselő hölgyeknek, uraknak bemutatásra, ami a két változat közötti érdemi különbségeket részleteiben ismerteti, szemlélteti.
Annyit talán a javaslatokról, hogy mindkét javaslat a dohányzás elleni, dohányzás-ellenőrzési WHO-keretegyezmény talaján áll, amit a 2005. évi III. törvénnyel az Országgyűlés ki is hirdetett, és az ehhez kapcsolódó, a részes felek második konferenciáján elfogadott úgynevezett bangkoki egyezménynek is megfelel. Ez elsődlegesen a zárt térben, munkahelyeken, közterületeken, közforgalmú intézményekben - ideértve természetesen elsősorban a közösségi létesítményeket -, valamint a tömegközlekedési eszközökön történő teljes dohányzási korlátozás mellett tette le a voksát. Ennek szellemében született a javaslat, e tekintetben az "A" és a "B" változat egyaránt, azonban ezen a körön túl is lép a törvényjavaslat, természetesen szintén az egyezmény szellemében, amikor már nemcsak a zárt légterekre koncentrál, hanem mindkét változatában - hangsúlyozottan mindkét változatában - a nyílt légterű dohányzás korlátozására is tesz egy kísérletet. Itt elsősorban arról a nyílt légterű közösségi helyeken történő dohányzáskorlátozásról van szó, ahol szükségképpen több ember együtt tartózkodása bizonyos okból adódó kényszerhelyzetből szükségszerű. Jelesül megemlíthetném példaként a tömegközlekedési eszközök megállóhelyein, illetőleg azok közvetlen környezetében történő dohányzási korlátozást is, függetlenül attól, hogy egyébként az zárt vagy nyílt légtérben található.
Valóban az "A" és a "B" változat legneuralgikusabb pontja - ahogyan arra alelnök úr is utalt - a dohányzóhelyek a vendéglátóiparban. Az "A" változat egyértelműen nulltoleranciás verzió, azonban a másik, a megengedőbb változat nem, tehát az egyértelmű kivételt tesz az úgynevezett kiskocsmák vonatkozásában, amelyeket kiemel a dohányzási korlátozás alól, ugyanakkor viszont az egyéb melegkonyhás vendéglátó-ipari létesítmények tekintetében egy fokozatosan életbe léptetett, teljes körű korlátozást céloz meg, ami messze túllép a jelenleg hatályos törvény szabályozási körén. A másik változás nulltoleranciás, tehát a kiskocsmák tekintetében is zéró tolerancia, kizárólag nyílt légtérben lehet kijelölni a jövőben dohányzóhelyet ezekben a létesítményekben is. Természetesen itt is figyelemmel azért a másik oldal érdekviszonyaira is, fokozatos, tehát egy-két évre kiterjedő hatálybaléptetést, illetőleg alkalmazást ír elő a szigorúbb változat is. Tehát mindenféleképpen gazdasági, társadalmi érzékenységekre is figyelemmel van ilyen szempontból is, tehát próbál egyensúlyi helyzetet teremteni.
Röviden egyelőre ennyi, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Természetesen tudom, hogy nem kormányvéleményt, hanem nyilvánvalóan a tárca, illetőleg az egészségügyi kormányzat véleményét mondta el nekünk.
A bizottság tagjaié a szó, első körben kérdések. (Jelzésre.) Parancsoljon, Horváth képviselő úr.
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főosztályvezető Úr! Nem tudtam teljes egészében áttanulmányozni ezeket a módosításokat, úgyhogy inkább kérdést teszek fel, hátha főosztályvezető úr gyorsabban meg tudja válaszolni. Szekszárd megyei jogú város polgármestereként még tavaly felterjesztéssel éltem az Egészségügyi Minisztériumban azzal kapcsolatban, hogy a településünkön a csikkrendeletre vonatkozóan különböző helyi rendeleteket hoztunk, illetve a dohányzásra vonatkozóan is próbálkoztunk nyílt közterületen lévő korlátozásokat előkészíteni, de az alkotmány erre nem adott lehetőséget, mert akkor csak még zárt térben szabályozta a dohányzásmentes övezetek kijelölését.
Szeretném kérdezni, hogy az a felterjesztés, amit Szekszárd még tavaly megtett, és ez az anyag, ami előttünk van, abból a szempontból koherens-e, hogy lehetőséget biztosít-e az önkormányzatoknak bizonyos nyitott köztereken helyi rendeletben a dohányzást fizikálisan korlátozni. Mert a helyi önkormányzat tudja eldönteni, nyilván a buszmegálló az buszmegálló, de vannak olyan turisztikai vagy egyéb közintézmények, amelyek környezetében a nyílt területen is szeretnék az önkormányzatok korlátozni a dohányzást, csak erre eddig nem volt alkotmányos lehetőség. Ezt szabályozza-e, és ha nem, akkor be lehet-e emelni azt, hogy helyi rendeletben is lehessen a nyitott közterületen a dohányzást szabályozni? Hogyan áll ehhez a kérdéshez a minisztérium?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? (Geberle Erzsébet jelez.) Geberle képviselő asszony, kérdezni kíván? (Geberle Erzsébet: Nem, köszönöm.) Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni akár a minisztérium képviselőjétől, akár az előterjesztőtől, hogy a törvényjavaslat beterjesztését megelőzően végeztek-e valamilyen formában hatástanulmányt például az ellenőrzés, a betarthatóság vonatkozásában. Van-e kapacitása, mondjuk az ÁNTSZ-nek ilyen nagyságrendű ellenőrzésre? Illetve egészségügyi vonatkozásban ez mivel jár hosszabb, illetve rövid távon. Sok esetben történt olyan, hogy elindult a tiltó rendelkezések megtartatása, egy időben - külföldi példákat tudok talán erre mondani - elindult lefelé a nemdohányzók védelméről szóló jogszabálynál a trend, magyarul kevesebb volt a dohányzó, és két-három év múlva újra elkezdett visszafelé kanyarodni.
Alapvetően a fő kérdésem: a fiatalkorúak vonatkozásában - sok esetben már azt lehet mondani, hogy a gyerekkorúak vonatkozásában - hogyan látják, mit hoz ez a törvény? Hiszen ez egy életmódra nevelés, példaadás, a szülői, családi környezet, nem alapvetően a kocsmai vagy a vendéglátói környezet, hiszen a gyermekintézményekben ma sem lehet dohányozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, először a bizottsági alelnök úrnak adnám meg a szót. Parancsoljon!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Az ellenőrzés vonatkozásában az ÁNTSZ kapacitása mérsékelten elégséges, de amennyiben törvény van, akkor ezt meg lehet oldani.
A betarthatóság mindig attól függ, hogy mennyire akarják betartani azok, akikre vonatkozik. Arra, hogy milyen hatástanulmányt végeztünk, külföldi példákat lehet mondani. Amerikában, ahol - biztosan tudják - már megvetés sújtja azt, aki dohányzik nyílt területen, annyira megy a dohányzásellenes kampány, lényegesen lecsökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya.
A fiatalok dohányzásra való rászokásánál ez a rendelet olyan szempontból lenne nevelő, hogy egyrészt nem látná azokat a példákat, hogy az iskolában XY tanár dohányzik, és megengedik a dohányzást, másrészt pedig komoly prevenciós programnak kellene elindulnia, és itt nagyon nagy szerepe lenne a médiáknak, hogy az egészséges életmódra nevelést, a dohányzásról való leszoktatást propagálják. Azért is fordultunk így az összes parlamenti párthoz és a frakciókhoz, hogy ez az a törvény, amelynek pártoktól függetlenül kellene megszületnie a parlamentben, és nagyfokú konszenzus lenne. Ha a parlament e mögé jelentős konszenzussal oda tudna állni, akkor ez szintén példaértékű dolog lenne, hiszen ez az emberek egészsége szempontjából döntő.
A másik ilyen tabutéma, amiről nem nagyon beszélünk, az alkoholfogyasztás. Azt hiszem, egyszerűbb a dohányzással kezdeni, és utána az alkohollal kellene folytatni, de a kettő azért általában összefügg, hogy aki dohányzik, az utána iszik, és aki iszik, az rá is gyújt. Úgyhogy ilyen szempontból valahol el kell kezdeni, és mindenképpen a fiatalkorúaknál, az iskolákban és az egészségnevelésben lenne döntő szerepe annak, hogy egyáltalán ezeket a példákat mindenképpen ki kellene venni a rendszerből, és minél több helyen nem lehet dohányozni, annál kevesebb a késztetés a fiatalban arra, hogy valahol rágyújtson.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető-helyettes úr, parancsoljon!
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Azt gondolom, különösen az első kérdés kapcsán szeretném kiegészíteni az alelnök úr által elmondottakat. Lévén, hogy valóban rendkívül támogatandó kezdeményezések történtek: részben hatályba lépett jogi norma, részben jogszabálytervezetek szintjén - helyi szinten is. Az önkormányzatok szintjén is a tekintetben, hogy kicsit a törvényen továbblépve, a dohányzási korlátozásokat kiterjesztve valóban a helyi közösségi élettérben - és egyben légtérben - próbálják meg azt a célkitűzést elérni, amit egyébként az előbb említett keretegyezmény is megfogalmaz, ez a százszázalékosan dohányfüstmentes környezet, ami nyilván nemcsak zárt, hanem nyílt légtérre is értelmezendő.
Hadd nyugtassam meg a képviselő urat - és mindenkit, aki ez iránt a kérdés iránt joggal érdeklődést mutat, és aggódik is a szabályozás miatt -, hogy ez a törvénytervezet vagy előtervezet mindkét változatában expressis verbis megjelöli az önkormányzatok önálló jogalkotói szerepét. Túl azon, hogy már a törvény szintjén előremutató javaslatokat tesz, amikor az aluljárókat, játszótereket és az előbb említett közösségi teret olyanként jelöli meg, ahol az önkormányzatoknak azért nem kell hogy mozgástere legyen, mert ezeket a légtereket, nyílt légtereket kiveszi a dohányzás lehetősége alól.
Ezen túlmenően azonban mindenféle jogi sarokpont nélkül ad egy meglehetősen széles körű autonómiát az önkormányzatoknak arra, hogy egyébként önkormányzati rendeleti szintű szabályozásban - akár zárt, akár nyílt légtérben - további korlátozásokat rendeljenek el, tegyenek lehetővé. Abban is teljes körű szabadságot kapnak az önkormányzatok, hogy például ott, ahol dohányzási korlátozást rendelnek el, egyben kötelezővé teszik-e elkülönített helyen a dohányzóhely kijelölését, vagy azt sem, tehát ténylegesen zéró toleranciaként működik egy adott közösségi térben a dohányzási korlátozás. Sőt, továbbmegyek: ha a tisztelt képviselők előveszik a törvénytervezet mindkét változatát, akkor még érdekeltté is teszi az önkormányzatokat, részben az ellenőrzésekben, részben az ilyen típusú szabályozásokban azáltal, hogy a dohányzási korlátozások ellenőrzésébe a közterület-felügyeletet is bevonja, és a helyszíni ellenőrzések során beszedett helyszíni bírság teljes összegét önkormányzati bevételként jelöli meg, tehát egyfajta pótlólagos forrásteremtésre is lehetőséget ad. Nyilvánvalóan természetesen nem ez a törvényjavaslat elsődleges célja, hogy szankcióalkalmazást rendeljen el, azonban azt gondolom, nem haszontalan eszköz, már csak az önkéntes jogkövetésre való rásegítés érdekében sem. Ezt gondolnám a képviselő úr megjegyzésére.
Azt gondolom, a második kérdésre az alelnök úr kimerítő választ adott, azt nyilván nem kívánom - nem lévén szakember, jogász vagyok - kiegészíteni.
Vélemények, észrevételek, reflexiók
ELNÖK: Köszönöm szépen. Geberle képviselő asszonyé a szó.
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főosztályvezető Úr, Alelnök Úr! Én sem tudok természetesen frakcióálláspontot mondani, csak a saját véleményemet, és hadd bocsássam előre, hogy dohányosként szeretném az "A" változat mellett letenni a voksomat.
Azt gondolom, a dohányzásnak van egy olyanfajta illemtana, amit minden dohányosnak be kell tartania arra vonatkozóan, hogy azokat, akik nem élnek ezzel a szenvedéllyel, ez ne zavarja. Voltam én is nemdohányzó, és tudom, mennyire szenvedtem akkor, amikor el kellett viselnem más füstölését, akár zárt térben, akár egy buszmegállóban. Mert hiába nyílt tér a buszmegálló, azért ott - mondjuk egy csúcsforgalmi időszakban - az emberek elég közel állnak egymáshoz ahhoz, hogy zavaró lehessen a füst.
Egy dolgot szeretnék kiemelni az aggályok közül, a vendéglátóhelyekkel kapcsolatban. Az alelnök úr is említette a különböző külföldi példákat, ahol nagyon nagy felzúdulás övezte a vendéglátóhelyeken a dohányzás zéró toleranciával való teljes megtiltását, és mindenki attól félt, hogy azok, akik ezekben a klasszikusan ír és brit részen honos kiskocsmákban, pubokban töltik az idejüket, majd el fognak maradni. Nos, én is azt tapasztaltam, hogy amennyivel több volt az elmaradó vendég a dohányzás teljes tilalma miatt, annyival több volt a betérő vendég, akik tulajdonképpen azért maradtak távol ezektől a szórakozóhelyektől, mert nem bírták elviselni az ottani füstöt. Tény, hogy volt egy 8-10 százalékos csökkenés, de közel sem volt olyan drámai mértékben csökkenés, mint ahogy azt előzetesen várták.
Nagyon örültem annak, hogy az alelnök úr megemlítette az alkoholproblémát. Ugyan ez nem ennek a törvénynek a tárgya, de ezt nagyon... (Zaj.)
ELNÖK: Kérek egy kis figyelmet a képviselő asszonynak!
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm szépen. Ezt nagyon üdvözlendőnek tartom, ugyanis ugyanúgy beszélhetünk az alkoholfüggőség problémájáról, mint a drogproblémáról, sőt egyes orvosok már azon a véleményen vannak, hogy tulajdonképpen a dohányzás és a koffeinfüggés is egyfajta függőség, tehát, ha lehet azt mondani, tulajdonképpen ezek is, mivel függőséget okoznak, drognak tekinthetők.
Az alkoholprobléma - azt gondolom - rengeteg, legalább annyi betegségnek lehet okozója, mint a dohányzás, a szív- és érrendszeri, rákos, daganatos megbetegedéseknél, gondolom, ezt Schvarcz alelnök úr alá tudja támasztani. Nem beszélek itt arról, hogy a közlekedési balesetekben milyen nagy szerepe van, és a családon belüli erőszaknál, családi tragédiáknál, bántalmazásoknál is milyen sokszor jelenik meg az alkoholista életmód.
Úgyhogy, azt szeretném kérni, hogy ha van mód rá, akkor az alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében is történjenek hasonló lépések.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. További észrevételek? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor természetesen először, amennyiben kíván reagálni a bizottsági alelnök úré, és utána főosztályvezető-helyettes úré a szó. Alelnök úr, parancsoljon! (Dr. Schvarcz Tibor jelzi, hogy nem kíván szólni.) Nem kíván? Akkor főosztályvezető-helyettes úré a szó, parancsoljon!
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Azt gondolom, két olyan gondolat van még, amit a törvénytervezet vagy előtervezet kapcsán el kell mondani, és ami jogi szempontból releváns.
Egyrészt, hogy - mint önök előtt is ismeretes - tavaly fogadta el a parlament a gazdasági reklámtevékenységről, reklámszabályozásról szóló új törvényt, valamint a tisztességtelen piaci magatartás - most már kereskedelmi gyakorlat - tilalmáról szóló új törvényeket, amelyek szándékoltan és célzottan forgalmazási szabályokat nem érintenek. Ebből a szempontból a két törvény között - jelenleg hatályos törvények, illetőleg nyilván, ha benyújtásra kerül a törvényjavaslat, e törvényjavaslat és azok között - egymást kiegészítő szerep van. Tehát az nem szól forgalmazási szabályokról; arra épít, részben és egészben azok a törvénytervezetek arra is tekintettel kerültek előkészítésre, hogy egyszer majd - és ezúttal most magunk is reméljük - a forgalmazási szabályokat érintően is átalakításra kerül a joganyag. Erre is tesz egy kísérletet "A" és "B" változatban a két tervezet.
A másik, ami nagyon fontos, és érinti azt a kérdést, amit a bizottsági alelnök úr említett, jelesül hogy az ÁNTSZ-nek van-e kapacitása az ellenőrzésekre. Nagyon fontos dolog ebben a törvénytervezetben, előtervezetben az, hogy jelenleg a munkahelyeken történő dohányzásellenőrzés között van a hatályos jog szintjén egy koherencia-, illetve kollíziós probléma. Jelesül, hogy a munkahelyi ellenőrzésre jogosult közigazgatási szervet másként jelöli meg a munkavédelmi törvény, és másképpen az Mvt. Az egyik a munkaügyi, munkavédelmi hatóságra, a másik pedig az ÁNTSZ-re testálná a feladatot. Tehát ebből a kollíziós ütközésből is származik pillanatnyilag az, hogy az ellenőrzések tekintetében elég nagy a zavar.
Tehát azt gondolom, nemcsak az a kérdés, és nemcsak abban van ennek a törvénytervezetnek a felelőssége, hogy arra a kérdésre választ adjon, hogy vajon van-e elég kapacitás az ellenőrzést végző hatóságoknál arra, hogy az ellenőrzéseket végezzék, hanem másrészről az is felelőssége ennek a tervezetnek, hogy az ellenőrzés stabil jogalapját az egészségügyi hatóságnál, az ÁNTSZ-nél megteremtse. Azt gondolom, ha ez a kollézió, ami most fennáll, megszűnik, innentől kezdve sokkal szélesebb jogalapon és sokkal szélesebb körben lesz lehetőség arra, hogy ezek az ellenőrzések a munkahelyeken valóban megtörténjenek. Egyébként pedig mindkét változat javaslatot tesz egy emelt összegű bírságra is, magyarán sokkal hatékonyabban, sokkal nagyobb preventív erővel tudnak ezek a hatósági ellenőrzések a jövőben zajlani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Tisztelt Bizottság! (Dr. Kovács Zoltán jelez.) Alelnök úr kért szót, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Valóban, a személyes példamutatás fontos. Örülök annak, hogy Geberle képviselő asszony dohányosként agitál a törvényjavaslat mellett. Azt gondolom, valóban először magunkon kell kezdeni. Lassan úgy érzem magam egyébként a Fidesz felőli folyosórészen, mint egy '70-es, '80-as évekbeli Omega-koncerten, olyan ködfüggöny és füst van azon a folyosón. Engem, mint nemdohányzót, például kifejezetten zavar, hihetetlenül sokan dohányoznak. Arról már nem is beszélek, hogy vannak ügyes dohányosaink, akiknek a zsebében ott van a "Dohányzásra kijelölt hely" táblácska, és ahol éppen a parlamentben dohányzik, kiteszi ezt a táblát, és hiába jön az ÁNTSZ, csak rámutat a táblára, hogy kérem, ez egy dohányzásra kijelölt hely. (Derültség.)
De félre a tréfával! Ez valóban komoly és elsősorban a jövőt, a gyerekeinket illető téma. De kicsit úgy látom, hogy a törvényjavaslat - és különösen nem tiltakozom, hogy az önkormányzati világ felé nyomja el ennek a szabályozását - kicsit emlékeztet az úgynevezett "türelmi zóna"-szabályra is bennünket, ahol egyébként hasonló karakterű jogszabály született. Aztán végül az 50 ezer fő feletti lélekszámú önkormányzatok különböző, félelmekből - vagy nem tudom milyen okból adódóan - ezt a szabályozást nem alkalmazták, nem jelöltek ki ilyen zónákat, noha tudjuk, hogy mely településen - hallomásból tudjuk egyébként, mielőtt bárki félreértené a helyzetet (Derültség.), látom figyeltek, ez volt az éberségi próba - hol vannak ezek a területek.
Az ellenőrzés tekintetében, amire a bizottság alelnöke, Schvarcz úr utalt, hogy megoldható, úgy gondolom, a jelen helyzetben nem látom, hogy a közigazgatásban komoly létszámnövekedés elérhető, még egy törvényi szabályozással sem. Az önkormányzatoknak pedig gyakorlatilag ilyen vonatkozásban nincs jogosítványa a zárt térbeli ellenőrzésre, nyílt területen a közterület-felügyelet - mondjuk játszótereken vagy egyéb helyeken - adott esetben feljogosítást kaphat, és az ellenőrzés szempontjából ez megoldást jelenthet.
Ami a helyi rendeletek vonatkozásában még felmerülhet, amit kérdeztem - nem véletlenül -, hogy milyen hatástanulmányok vannak. Nagyon sok helyen a települési önkormányzatok készítettek tanulmányokat a dohányzási szokásokról, az alkoholfogyasztásról, illetve a drogfogyasztásról, annak kipróbálásáról a 14-18 éves korosztály körében. Ezek nagyon lehangoló eredményt mutatnak, ismerek néhány ilyen tanulmányt, de ez önmagában tiltással nem megoldható. Ez társadalmi probléma, ennek nagyon sok és mélyreható gyökere van, azt gondolom, minden területen - és ez nem is csak egészségügyi kérdés. Ezért aztán úgy gondolom, egy szélesebb körű hatástanulmányra mindenképpen szükség lenne még e törvényjavaslat mellett, merthogy ez nemcsak a vendéglátó-ipari vonatkozását kell hogy kidomborítsa, hanem egészségügyi, társadalompolitikai, jövőbeli célok megcélzását, illetve lehet a gazdasági vonatkozását is érinteni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, van-e még hozzászólás, észrevétel. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, hogy döntsünk, az egészségügyi bizottság megkeresése alapján alakítsuk ki álláspontunkat a két változat közül, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyéb szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítására tett javaslatok kapcsán.
Először a szigorúbb, "A" változatot tenném fel szavazásra. Kérdezem a tisztelt bizottságot, ki támogatja ezt a szigorúbb változatot. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Tizenöt igennel a bizottság az "A" változatot támogatja, akkor a másikat nem is tenném fel szavazásra.
Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom, a bizottsági alelnök úrnak, főosztályvezető-helyettes úrnak köszönöm szépen a segítséget.
Áttérnénk az egyebek napirendi pontra. Tisztelt Bizottság! Az egyebekben szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy a következő ülésünkön, április 1-jén tárgyalnánk a felterjesztések első körét. Mégpedig a Debrecen megyei jogú város, valamint a XIX. kerületi Önkormányzat, az önkormányzatok kötelező feladatellátásához szükséges költségvetési források biztosítását vagy a feladatok arányos mértékű csökkentését kezdeményező két javaslatot. Továbbá Érd megyei jogú város valamint Pest Megyei Közgyűlésnek az illetéktörvény módosulása miatt kieső bevételek pótlását kezdeményező felterjesztését, amelyet a Vas Megyei Közgyűlés is javasolt.
Szintén ezen az ülésen tárgyalnánk meg a Salgótarján megyei jogú város forrás hiányában a gyermekvédelmi szakellátás törlését kezdeményező felterjesztését, valamint Ibrány Város Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvények módosításának kezdeményezését, illetve Kisújszállás Város Önkormányzatának kezdeményezését a szociális törvény módosításáról, valamint Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának felterjesztését a távhőszolgáltatás áfáját 5 százalékra mérséklő kezdeményezéséről.
Tisztelt Bizottság! Az általam felsorolt felterjesztések két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik egyértelműen költségvetést, illetve az adózást érintő törvények módosítását kezdeményezi, a másik csoport pedig a szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvények módosítását kezdeményezi. Arra tennék javaslatot, hogy akkor a következő ülésünkön ezt a két nagy csoportot tárgyaljuk. A meghívókat már elküldtem, hiszen természetesen ebben az esetben a kezdeményezőket, a városok polgármestereit, illetve megyei közgyűlési elnököket is meghívtam.
Utána, április 15-én, tehát a jövő heti bizottsági üléshez képest két hét múlva tárgyalnánk jó néhány megyei közgyűlés állásfoglalásáról, felterjesztéséről a megyerendszer védelmében, úgymint: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Komárom-Esztergom megye, Fejér megye és Vas megye közgyűléseinek kezdeményezését. Illetve van még két felterjesztési kezdeményezésünk: Kovács Ferenc országgyűlési képviselő úr Boba szemétkezelési problémáinak ügyében élt felterjesztéssel, illetve Kiskunlacháza polgármestere nyílt levélben kérte a közbiztonság javítását a rendőri jelenlét fokozására, a Btk. szigorítására, illetve a polgárőrség hatáskörének növelésére tett kezdeményezésében.
Azt javasolom, hogy erről az utóbbi három nagy csoportról az április 15-i ülésünkön tárgyaljunk. Természetesen ez utóbbi csoportnál, ahol még nem áll rendelkezésre valamilyen minisztériumi állásfoglalás, addig ezt megpróbáljuk beszerezni.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy így a felterjesztések kezelése elfogadható-e. (Dr. Kovács Zoltán jelez.) Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Közbe az elnök asszonnyal már szót váltottunk erről a témáról. Emlékeim szerint egyébként úgy volt, hogy már a mai ülésen tárgyaljuk ezt - szerintünk az egyebek között, és ezért nem is reklamáltuk, hogy a meghívó ilyen módon nem tartalmazza -, és kiderült, hogy ezt fő napirendként kívánjuk tárgyalni. Ez nem volt korábban szokás, de elfogadom - most már, mert egyébként nem is tehetek mást -, hogy az ülés előkészítése érdekében hosszabb idő igényeltetik a polgármesterek értesítésére, illetve a minisztériumi képviselők behívására. Valóban bontsuk ketté, mert azért ezek hosszan tartó napirendnek ígérkeznek, legalábbis véleményem szerint. Ha nincs másnak más javaslata, akkor a magam részéről ezt így tudom elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Úgy értelmeztem a bizottság múlt heti döntését, hogy napirendként kívánja ezeket a fajsúlyos kérdéseket megtárgyalni, ezért tettem erre most javaslatot, nem pedig az egyebek napirendi pont keretében. Megköszönöm a megértést, hogy szeretném ezeket a bizottsági üléseket, ezeket a napirendeket is kellőképpen előkészíteni, hiszen érdemben, szakmai alapon akkor tud ezzel a bizottság foglalkozni, hogyha itt vannak a felterjesztők, illetve ha a minisztériumokból van állásfoglalás, és a minisztériumok képviselői itt vannak.
Kérdezem a bizottságot, elfogadják-e így ezt a javaslatot. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú, nagyon szépen köszönöm.
Most kérdezem, az egyebek napirendi pontban van-e még bárkinek bejelentenivalója. (Dr. Bóka István jelez.) Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem tudom, mennyire érint más önkormányzatokat, európai uniós pályázatok kapcsán viszonylag jelentős tervezési díjakat kell kifizetni a program előkészítése gyanánt, és nem tudom, mennyire köztudott a kollégák részéről, január 1-jétől bejött egy új szabály, aminek értelmében a jelentős pénzekért megbízott, engedélyezési és kiviteli terveket készítő tervezőket - bizonyos feltételek megléte esetén - egy másik tervezővel ellenőriztetni kell. Tehát tervfelülvizsgálatot kell tartani. Ennek a díja a kamarai díjszabás szerint körülbelül harmada, 40 százaléka az engedélyezési, kiviteli tervek díjainak.
Nem tudom, találkoztak-e ezzel, érdemes lenne ezzel foglalkozni. Ez jelentős teher egyébként, vélhetően bizonyos kamarai lobbi az, ami behozta ezt a szabályt a jogszabály-alkotási folyamatba. Biztosan megvan a racionalitása, csak ezek olyan tételek, amelyekkel nemigen számolt egy önkormányzat a pályázatok tekintetében. Például egy egymilliárd forint értékű pályázatnál a tervezési díj 30-40-50 millió forint is lehet engedélyezési, kiviteli terv szinten, és további 10-15-20 millió forint az a díjtétel, amit a tervfelülvizsgálat tekintetében, ugyancsak más építészmérnököknek kell kifizetniük az önkormányzatoknak.
Lehet-e ezzel valamit csinálni, kell-e ezzel foglalkozni? Megint jött egy pluszfeladat, amihez nincs forrás, és jelentős tétel. Ráadásul, ha egy tervezőt kiválasztunk közbeszerzés keretében, aki a megfelelő végzettséggel rendelkezik, a terveket leteszi, a szakhatóságokkal leegyezteti, nem igazán értem, milyen tervfelülvizsgálat kell még.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ehhez kívánnak-e hozzászólni a bizottság tagjai? (Jelzésre.) Alelnök úr, parancsoljon, utána Hajdu képviselő úr.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Csak azért tekintettem az imént körbe, mert a kamara képviselője minden ülésre meghívást kap, és általában el is fogadja, itt szokott ülni, az oszlop mögött megbújván. Lehet, hogy őt is meg lehet kérdezni ebben az ügyben. Nyilván ő a kamara álláspontját fogja képviselni, ami nem fog egyezni a mienkkel. Ezt is lehet egyébként felterjesztésnek tekinteni Bóka képviselő úr részéről, és a következő ülésen meg lehet vitatni, addig be lehet szerezni a szélesebb körű információkat.
ELNÖK: Köszönöm. Hajdu képviselő úr!
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Csak nagyon röviden. Teljesen egyetértek, ez egy meglévő, valós új probléma. Ez egy olyan kinövés, ami azzal jár, hogy ugyanaz, akinek a tervét felülvizsgálják, mivel nem ismerünk ilyen felülvizsgálót, meg is mondja, hogy ki fogja majd őt felülvizsgálni.
Egyszerűen nem is értem a dolgot, de ez muszáj. Budapesten, ahol sok terv van, mert egy kistelepülésnek külön teher, hogy nincs a költségvetésében még ennyi mozgástér sem, hogy egy ilyen felülvizsgálatot megcsináljon, nálunk meg azért nincs, mert a tervezők túl vannak terhelve, és megjelölik nekem informálisan, hogy na, ki vizsgálná felül. És akkor azzal felülvizsgáltatom, merthogy kapacitás senkinek nincs ilyen felülvizsgálati tervek készítésére.
Szerintem, és ezért kértem szót, kérjünk jelentést erről, hogy ez hogyan csempésződött ide bele. De ez olyan tabuvá vált, hogy e nélkül nincs működés. Ez egy ilyen kontroll-ellenkontrol, miközben 30-40 szakhatóság pecsétje rajta van azon a terven, anélkül ki sem adhatják. Egy ilyen felülírhat bármit különben, de nem írja felül, azért, mert formális. Hiszen maguk megkeresik a magukat ellenőrző céget. Nem tudom, hogyan keveredett ide ez a rész, de ez komoly pénzt jelent, a mi esetünkben, ilyen nagy terveknél ez több milliós kiadást is jelent.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ha nincs más ehhez a kérdéskörhöz, akkor szeretnék egy javaslatot tenni. Amennyiben egyetért a bizottság, Bóka úr, Hajdu képviselő úr, illetve Kovács alelnök úr felvetése kapcsán írnék a bizottság nevében egy levelet Bajnai miniszter úrnak, és kérnék tájékoztatást arról, hogy akkor pontosan hogyan van ez a kérdés jogilag szabályozva, illetve mit lehet tenni, hogy az önkormányzatokat ez a pluszköltség ne sújtsa. Remélem, a következő bizottsági ülésre tudok referálni a bizottságnak, ha ezzel egyetért a bizottság. (Dr. Bóka István: Hogy mi az értelme ennek az egésznek.)
Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Szívesen venném, ha nemcsak Bajnai miniszter úr, hanem az illetékes tárca vezetője, Gyenesei úr is válaszolna erre a kérdésre önkormányzati oldalról, hiszen az építésügy részben ott van.
ELNÖK: Rendben van, akkor természetesen Gyenesei miniszter úrnak is elküldöm ezt a levelet. (Dr. Kovács Zoltán: Ha még lesz Gyenesei.) Ezzel így egyetért-e a bizottság? Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú, köszönöm.
Van-e még más bejelentenivaló az egyebek között? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen, a bizottság mai ülését bezárom, találkozunk jövő héten szerdán.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 59 perc)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin