ÖTB-6/2009.
(ÖTB-95/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. április-1-jén, szerdán, 10 óra 6 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. §-a alapján benyújtott felterjesztések megtárgyalása *
Salgótarján, Kisújszállás, Ibrány, Nagykanizsa önkormányzatának képviselő-testülete: a szociális igazgatással és ellátással, a gyermekvédelmi feladatokkal és a bírósági végrehajtással kapcsolatos törvények felülvizsgálata *
A felterjesztők képviselőinek szóbeli kiegészítései *
A minisztériumok képviselőinek hozzászólásai *
Képviselői hozzászólások, vélemények *
Minisztériumok képviselőinek reflexiói *
Elnöki összefoglaló, határozathozatal *
Kiskunfélegyháza önkormányzatának képviselő-testülete: a távhőszolgáltatást terhelő áfa csökkentése *
Rozsi Éva Judit főosztályvezető (PM) szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal *
Pest megye és Vas megye közgyűlésének, valamint Érd, Debrecen és Budapest XIX. kerület önkormányzatainak képviselő-testülete: az illetéktörvény módosítása miatti bevételkiesés, illetve az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátáshoz szükséges költségvetési forrás biztosítása tárgyában *
Horváth István ügyrendi javaslata az 1/a. napirendi pont szavazása tárgyában *
Az 1/c. napirendi pont tárgyalásának folytatása *
A felterjesztők képviselőinek szóbeli kiegészítései *
A minisztériumok képviselőinek szóbeli kiegészítései *
Képviselői hozzászólások, vélemények *
A minisztériumok képviselőinek reflexiói *
A felterjesztők képviselőinek reflexiói *
Képviselői hozzászólás *
Határozathozatal *
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslat *
Egyebek *
tárgyában
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Bebes István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Szabó György (MSZP) távozása után Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) távolléte idejére Hajdu Lászlónak (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Steiner Pál (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Szittáné Bilanics Erzsébet főosztályvezető-helyettes, Önkormányzati Minisztérium
Rozsi Éva Judit főosztályvezető, Pénzügyminisztérium
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Kőnig Éva főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Bakosiné Márton Mária jegyző, Ibrány Város Önkormányzata
Vinczek György alpolgármester, Budapest Főváros XIX. Kerület Önkormányzata
Dr. Kádár Zsombor jegyző, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata
Dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyző, Kisújszállás Város Önkormányzata
Almási Ibolya költségvetési csoportvezető, Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata
Lapos Tamás főosztályvezető-helyettes, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 06 perc)
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit az önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén. Köszöntöm a meghívott vendégeinket a felterjesztések kapcsán, az első napirendi ponthoz a különböző településekről érkezett jegyzőket, főjegyzőket, képviselőket.
Tisztelt Bizottság! Megkapták írásban a mai napirendi javaslatot. Szeretnék egy módosítást tenni, mégpedig a második napirendi pontunk a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló, T/9024. szám alatti törvényjavaslathoz nem érkeztek kapcsolódó módosító javaslatok, tehát ezt a napirendi pontot nem kell ma tárgyalnunk, úgyhogy egy napirendi ponttal kevesebb lesz a mai feladatunk.
Ezt a változtatást kivéve az összes többire változtatás nélkül teszek javaslatot. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a napirendi javaslathoz van-e észrevétel, kiegészítés. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú volt.
Tisztelt Bizottság! Első napirendi pontunkban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. §-a alapján benyújtott felterjesztések megtárgyalására kerül sor. Egy korábbi bizottsági ülésünkön döntött arról a bizottság - az ellenzék javaslatára -, hogy minden egyes felterjesztést, amelyet a Ház elnöke, Szili Katalin elnök asszony kiszignált a bizottságra, meg kívánunk tárgyalni önálló napirendként. Így most ezeknek kezdenénk neki.
Az első napirendi ponton belül először Salgótarján, Kisújszállás, Ibrány önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatással és ellátással, a gyermekvédelmi feladatokkal és a bírósági végrehajtással kapcsolatos törvények felülvizsgálatát kezdeményezték a tisztelt Háznál. Ehhez a hétvége előtt, pénteken érkezett meg Nagykanizsa önkormányzatának a felterjesztése, ezekhez a felterjesztésekhez kapcsolódva, így természetesen Nagykanizsa Város Önkormányzatának képviselőit is meghívtam a mai ülésre.
Kérem, hogy akik ezekhez a felterjesztésekhez érkeztek, szíveskedjenek az asztalnál helyet foglalni, mind a minisztériumok képviselőit, mind a települések képviselőit illetően. (A meghívottak helyet foglalnak a tárgyalóasztalnál.) Köszönöm szépen.
A napirendi pont keretében arra tennék javaslatot, hogy először a felterjesztőket hallgatnánk meg. Természetesen viszonylag rövid hozzászólást kérünk, mivel a bizottság tagjai megkapták az eredeti felterjesztéseket is, illetve a felterjesztésekre érkezett minisztériumi állásfoglalásokat is, tehát ezek mindenkinél írásban ott vannak.
Az elsővel kezdenénk, tehát a szociális igazgatással és ellátással, illetve a gyermekvédelmi feladatokkal és a bírósági végrehajtással kapcsolatos törvények kapcsán. Kérem sorrendben Salgótarján, Kisújszállás és Ibrány önkormányzatainak képviselőit, hogy tegyék meg a hozzászólásukat.
Először kérem dr. Kádár Zsombor jegyzőt, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatától. Parancsoljon, öné a szó.
A felterjesztők képviselőinek szóbeli kiegészítései
DR. KÁDÁR ZSOMBOR (Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Ahogy elnök asszony is kérte, rövid leszek, hiszen önöknél is megvan írásban az a felterjesztés, amivel élt Salgótarján Megyei Jogú Város közgyűlése. A gyermekvédelmi szakellátási feladatokkal kapcsolatos, a megyei jogú város által 2009. január 1-jétől megkapott feladatokra vonatkozóan élt azzal a közgyűlés, hogy nem szeretné ellátni ezeket a feladatokat, két alapvető ok miatt.
Van egy elvi álláspontja, és ez az elvi álláspont az alkotmány meghatározott paragrafusa és a helyi önkormányzatokról szóló törvény 1. § (5) bekezdése alapján áll fenn, miszerint ha egy új feladatot kap törvényben szabályozottan a helyi önkormányzat, akkor az finanszíroznia kell az államnak. Ez az elvi alapja a dolognak.
A második pedig kifejezetten szakmai álláspont, amely egyrészt azt mondja ki, hogy nem szeretné a megyei jogú város a megye által a saját rendszerére és saját elvárásai szerint kialakított intézményrendszert úgy finanszírozni, ami egyébként nem gazdaságos a mi szempontunkból. Országos szinten is megnéztünk nagyon sok megyei ellátórendszert, ha egy viszonyszámot mondhatnék: Nógrád megyében körülbelül 1 100 ezer forint esik éves szinten egy fő ellátására, ez az ország bizonyos szintjein 500 ezer forint körüli összegre is lemehet. Másrészt pedig nem kívánja támogatni azt a közgyűlés sem, hogy a gyermekvédelmi szakellátások és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatások külön kerüljenek, és ezzel egyébként bizonyos esetekben a funkciók összemosódjanak, vagy nem egyértelművé váljanak.
Azt is hozzátenném, hogy tudomásunk van arról is, hogy egyéni országgyűlési képviselői indítvány is érkezik ebben a témában, hogy visszaállításra kerüljön a 2009. január 1-je előtti állapot, vagyis hogy a megyénél maradjon ez a hatáskör.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a következőt, dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyzőt Kisújszállás Város Önkormányzatának képviseletében. Parancsoljon!
DR. KITTLINGER ILONA (Kisújszállás Város Önkormányzata): Tisztelt Bizottság! A felterjesztést a kisújszállási önkormányzat a következők miatt nyújtotta be. A szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényben a 92/B. § úgy rendelkezik, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben az állami fenntartó meghatározza a térítési díjat.
A szociális törvény 4. § (1) bekezdése ma) pontja felsorolja, hogy mely szerveket kell állami fenntartónak tekinteni, mely önkormányzatokat és egyéb intézményeket. Ezek között szerepel a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása is. A törvény 92. §-a úgy rendelkezik, hogy az önkormányzatok rendeletben állapítják meg a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben a térítési díjakat.
A gondot az okozza, hogy Kisújszállás város és még négy település, Kenderes, Karcag, Berekfürdő és Kunmadaras a karcagi többcélú kistérségi társulás keretében társulva látja el a szociális feladatokat, a többcélú kistérségi társulás által alapított és fenntartott szociális intézményekben. Itt látunk összeütközést, illetve nem teljes körű a szabályozás abban a tekintetben, hogy a fenntartó részére adja meg a törvény a térítési díjak meghatározásának jogát, és egy közigazgatási hivatal által tett törvényességi észrevételben úgy állapították meg, hogy ebben az esetben is, nemcsak a társulásnak kell határozatot hoznia az intézményi térítési díjakról, hanem valamennyi társult önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia.
Tehát eben az esetben születik egy társulási határozat az intézményi térítési díjakról, ugyanakkor öt önkormányzat a maga testületében a rendeletalkotási jogánál fogva öt rendeletet fog alkotni, és az intézmény öt rendeletre fog hivatkozni, amikor a térítési díjat megállapítja. Nálunk ez csak öt önkormányzat, de más társulásban lehet 15 önkormányzat is.
Ugyanakkor a 29/1993. (II. 12.) kormányrendelet rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, hogy hogyan kell ezeket a térítési díjakat megállapítani, és ennek a rendeletnek a hatálya a helyi önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért és szolgáltatásokért fizetendő díjak megállapítására terjed ki. Ebben az esetben, amikor a társulás által alapított intézményről van szó, erre ez a kormányrendelet nem terjed ki, mivel az önkormányzat nem fenntartója, tehát nem az önkormányzat által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó intézményről van szó. Ugyanakkor ez a kormányrendelet a 4. § (3) bekezdésében már beszél a társulások által fenntartott intézményekről is, de ennek a kormányrendeletnek a hatálya erre nem terjed ki.
Ezért élt Kisújszállás Város Önkormányzata a felterjesztéssel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főjegyző asszony. Most következik Bakosiné Márton Mária jegyző asszony, Ibrány Város Önkormányzatának képviseletében. Parancsoljon!
BAKOSINÉ MÁRTON MÁRIA (Ibrány Város Önkormányzata): Tisztelt Bizottság! Önkormányzatunk az elmúlt év végén több, úgymond a településünkön - hétezres kisvárosról van szó - folyamatosan feszültséget és problémát okozó társadalmi ügyek miatt kereste meg az Országgyűlés elnökét, illetve rajta keresztül a bizottságot. Kérnénk, hogy ezeknek a jogszabályok pontos alkalmazásából adódó problémáknak a megoldásában jogszabály-módosításra kerüljön sor.
A szociális törvény meghatározza annak a vagyonnak a fogalmát, mikor szociális ellátások megállapítására kerül sor, amit figyelembe kell, illetve lehet venni egy adott kérelem elbírálása során. Nem lehet ugyanis figyelembe venni a 4. § (1) bekezdése szerint azt a lakóházat, amelyben életvitelszerűen laknak, illetőleg azt a gépjárművet, amely mozgáskorlátozott személy szállítására szolgál. Itt felmerült az a dolog, hogy vannak luxuskivitelű, átlagtól jóval nagyobb értékű ingatlanokban élő személyek, akik ugyanúgy szociális ellátásra lesznek jogosultak ebből kifolyólag, illetve az átlagot jelentősen meghaladó vagyoni értéket képviselő gépjárművek esetében is. Ezért szeretné az önkormányzatunk, ha itt valamilyen lehetőség lenne arra, hogy meghatározásra kerülhessen, hogy átlagos színvonalú, vagy valamilyen mértékben ezt lehetne szabályozni.
Szintén ehhez kapcsolódóan a szociális törvény 10. § (6) bekezdése ad lehetőséget arra, hogy vélelmezett jövedelem megállapítására kerüljön sor, amennyiben egy kérelem elbírálása során úgy ítéli meg az önkormányzat - vagy esetleg akár a jegyző, a testületi bizottság, akinek a hatáskörébe tartozik az ellátás megállapítása -, hogy a kérelmező jelentősen jobb anyagi körülmények között él a valóságban, mint amennyi a becsatolt jövedelemigazolása alapján. Itt a lakóház esetén jól fogalmaz a jogszabály, mert azt írja, hogy az általa használt vagy lakott épület fenntartási költségeit lehet figyelembe venni, azonban más vagyon tekintetében csak úgy fogalmaz ez a paragrafus, hogy a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit. Nálunk sajnos elég gyakori az a tapasztalat, hogy a kérelmezők egy részénél úgy vannak gépkocsik rendszeres használatban, hogy kölcsönbeadási szerződéssel üzemeltetik, vagy más nevén van, és nem írják át hosszú időn keresztül, tehát más a használója, mint aki a tényleges tulajdonosa. Így nem tudjuk figyelembe venni a gépjármű-fenntartási költségeket olyan családoknál, ahol ténylegesen több gépjárművet is használnak ilyen formában.
Tehát az lenne az önkormányzat kérése, hogy ebben az esetben is úgy kerüljön megfogalmazásra a jogszabályban, a módosító javaslatunkban az szerepel, hogy ne csak a tulajdonában, hanem a használatában lévő vagyontárgy fenntartási költségeit is figyelembe lehessen venni.
Szintén a szociális törvénynek a 37/A-H. §-aira tett javaslatot önkormányzatunk a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatosan, ami részben már most az "Út a munkához" programmal meg is valósul, hogy a rendszeres szociális segélyek kifizetése valamilyen formában munkavégzéshez legyen kötve. Ezek hellyel-közzel a most január 1-jétől megtörtént változások következtében már realizálódtak is.
Az 55/A. § (3) bekezdésére is javaslatot tett az önkormányzatunk, hogy szélesebb körben lehessen igénybe venni, illetőleg biztosítani az előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatási mérőkészülékeket. A településünkön ugyanis nagyon nagy probléma a tartozások miatt e szolgáltatások kikapcsolása. Így a lakosságnak lehetőség lenne egy bizonyos összeg befizetésével legalább egy korlátozott energiafelhasználásra. Ez a védendő fogyasztói jogszabály hatálybalépésével már most realizálódik, bár a gyakorlatban még nem látjuk a szolgáltatók részéről a megfelelő jogalkalmazást. Több kezdeményezésünk is volt, még egyelőre a szolgáltatóktól nem kaptunk választ erre vonatkozóan, holott hatályba lépett a jogszabály.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény új 20/C. §-ára tett módosító javaslatot az önkormányzat. A törvénymódosítás ugyan már az elmúlt évben hatályba lépett, a gyakorlati alkalmazására ebben az évben fog sor kerülni a beiratkozások, illetőleg a tartósan óvodába járó gyermekek esetére a félévente járó pénzügyi juttatás tekintetében. Önkormányzatunk a jogszabály adta lehetőséggel élve meg is határozta rendeletében azt, hogy az első egyösszegű, 20 ezer forintos juttatás természetben kerüljön biztosításra a jogosultak részére.
Viszont kezdeményeznénk azt is, hogy amennyiben ez a jogszabályhely hatályban marad, amivel nem igazán értünk egyet, mert a településünk lakosságát nagyon nagy százalékban érinti, a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve csak hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében - a gyermekeink mintegy 80 százaléka jogosult gyermekvédelmi támogatásra a rossz anyagi és szociális körülmények miatt -, azonban azon szülőket sújtjuk azzal, hogy e támogatásban nem részesülnek, akik valamilyen oknál fogva szakmát szereztek vagy tovább tanultak, tehát ez kicsit feszültséget okoz a településen. De ha már az óvodába járás támogatására hatályban marad ez a jogszabályhely, abban az esetben szeretné önkormányzatunk azt javasolni, hogy a később, a rendszeres óvodába járást követően biztosítandó 10 ezer forintos támogatást, juttatást is természetben lehessen biztosítani, ne csak az első beiratkozáskori 20 ezer forintot.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74/B. §-ának módosítására tenne javaslatot önkormányzatunk. Nem tudom, ez idetartozik-e, ezt mondhatom-e. (Jelzésre.) Igen. Ugyanis az átmeneti segély, illetve a rendszeres szociális segély mentes a végrehajtás alól. Ezzel a képviselő-testületünk nem ért egyet, mivel a rendszeres szociális segélyek összege sokszor meghaladja az öregségi nyugdíjminimum összegét, és azoknál az embereknél, akik nyugdíj vagy bér, esetleg akár minimálbér címén kapnak juttatást, az adótól kezdve mindent végrehajtás alá lehet vonni - tehát be lehet hajtani rajtuk -, míg más személyek, akik hasonló nagyságrendű juttatásban részesülnek, minden ilyen kötelezettség alól mentesülnek, ugyanis nem végrehajtható ez az összeg. Tehát szeretnénk ezt valamilyen összeghatárhoz kötni, és nem nevesíteni, hanem inkább az összeghatár legyen meghatározva, hogy mely juttatás mentesül.
A szabálysértésekről szóló törvényre is tettünk javaslatot, de nem tudom, hogy ezt itt kell-e elmondanom, vagy az esetleg nem tartozik a bizottságra.
ELNÖK: Tessék mondani!
BAKOSINÉ MÁRTON MÁRIA (Ibrány Város Önkormányzata): A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 17. § (4) bekezdése és a 111. § (12) bekezdése foglalkozik a közérdekű munkavégzésről mint a végrehajtás egyik formájáról. Önkormányzatunk a jogszabály hatálybalépését követően, 2002-ben bevezette a közérdekű munkavégzést, és pár évig működtettük is, végül aztán morálisan olyan romboló hatása volt, hogy a képviselő-testület úgy döntött, hogy ezt - három év elteltével - megszünteti. Nagy feszültséget okozott ez az önkormányzati intézményekben dolgozóknál, hiszen napi hatórás munkavégzéssel 5 ezer forintnak megfelelő pénzbírságot "dolgoztak le", közben a minimálbérért ott dolgozók jóval több munkavégzéssel nem részesültek ennyi juttatásban.
Valamint elértük azt ennek a bevezetésével, hogy azt a célt, hogy a bírságnak a szabálysértéstől visszatartó hatása legyen a jövőre nézve, teljesen lerombolta, mert az volt az állampolgárok reagálása a pénzbírságról szóló határozat kézhezvételét követően, hogy rögtön jelentkeztek - zömüknél sajnos letiltható jövedelem nincs, tehát adó módjára történő végrehajtást sem lehet megoldani -, hogy mikor és hol lehet ledolgozni. Ezt követően a szabálysértési pénzbírságnak semmi visszatartó hatása nem volt. El kell mondanom, hogy a településünkön a szabálysértéseinknek mintegy 75-80 százalékát a közoktatási kötelezettség megszegési szabálysértések teszik ki.
Szeretnénk, ha ezt kivennék ez alól, ugyanis most már a bírósági jogalkalmazás úgy alakult, hogy amennyiben hiába nem biztosítunk a településen közérdekű munkavégzést, nem változtatja át a bíróság elzárásra a pénzbírságot, arra tekintettel, hogy ezt közérdekű munkával kellene biztosítanunk. Így a pénzbírságaink több mint 90 százaléka behajthatatlanná válik, és teljesen felesleges, kétéves sziszifuszi munkát igényel a hatóság részéről.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző asszony. Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy e napirendi pont tárgyalásához kapcsolódóan benyújtásra került T/9318. szám alatt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosítása, amit a jegyző asszony is említett a bő hozzászólásában. Tehát azt szeretném javasolni, hogy azokra a kérdéskörökre, amelyeket e benyújtott törvényjavaslat alapján lehet rendezni, a bizottság majd külön figyelmet fordítson.
Azt javasolom, hallgassuk meg a minisztériumok képviselőit ezekhez a felterjesztésekhez kapcsolódóan. Kérem az Önkormányzati Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjét, hogy fáradjanak a mikrofonhoz.
Parancsoljanak!
A minisztériumok képviselőinek hozzászólásai
KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Katonáné Pehr Erika vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gyermekvédelmi főosztályának vezetője, és Salgótarján és Ibrány képviselő-testülete jegyző asszonyának, illetve jegyző urának írt választ szeretném röviden összefoglalva megismételni, hiszen Salgótarján Város Önkormányzatának válaszolt államtitkár úr az 1234-2/2009. számú levelében, ami március 18-án kelt. Bízom benne, hogy ezt az önkormányzat meg is kapta. Nyilvánvalóan ebből kiemelnék egy-két gondolatot, hiszen ez a problematika nyilván nemcsak Salgótarján megyei jogú várost érinti.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a gyermekvédelmi törvény 2002-es módosítása összhangot teremtett az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban, tehát nem ellátás átszervezéséről van szó a megyei jogú városok tekintetében, hanem arról van szó, amit az önkormányzati törvény meghatároz. Nevezetesen annak 61. §-a kimondja, hogy a megyei jogú városok területén saját hatáskörében ellátja a megyei önkormányzat feladat- és hatáskörét. Vagyis egyértelműen rendezi a megyei jogú városok ellátási kötelezettségét.
2002-ben tulajdonképpen egy képviselői indítványra változott meg a hatálybalépése, 2006 helyett - bár így is négy év lett volna tulajdonképpen a megvalósítás időtartama - 2009. január 1-jére tolta ki ezt a határidőt. Szeretném azt is elmondani, hogy a tavalyi évben pont az óvodáztatási támogatás miatt nyilván módosult a gyermekvédelmi törvény, illetve a költségvetési törvény is érintette a finanszírozást. Benyújtottak országgyűlési képviselői indítványt, nevezetesen a megyei jogú városok feladatellátási kötelezettségének a kitolására. Akkor ezt a tisztelt Ház nem szavazta meg, egyértelműen a jogszerűség és a szakszerűség mellett foglalt állást, tehát egy ilyen képviselői indítvány már benyújtásra került, és nem fogadta el a tisztelt Ház.
Úgy gondolom, hat év állt rendelkezésre, hogy a megyei jogú városok, amelyek megkeresést kaptak, és a tavalyi évben megismétlődött a megyei önkormányzatok főjegyzőitől ennek a tárgyalásnak a végigvitelével. Természetesen mi is felmértük, hogy ez milyen terheket jelent a megyei jogú városok számára. A szakellátásban mintegy 17 ezer gyermek, illetve 4 ezer fiatal felnőtt van, ennek egyötöde tartozik a megyei jogú városok ellátási kötelezettségébe, vagyis mintegy 3 ezer gyermek, kvázi egyötöde.
2006. január 1-jével a költségvetési törvény már lehetővé tette, pont azért, mert úgy gondoltuk, hogy a törvényt - miután 2006. január 1-jével fogalmazza meg ezt a kötelezettséget - komolyan veszik a megyei jogú városok. 2006. január 1-jével kinyílt valamennyi normatíva lehívása, és miután ez állami hozzájárulás, nyilván ugyanilyen körben kell a megyei önkormányzatnak is kiegészíteni a tényleges bekerülés és a normatíva közötti különbözettel a gyerekek ellátását. Természetesen ez változó, hiszen a gyermekotthoni bekerülés - ez ténylegesen így igaz - többe kerül, mint a nevelőszülői ellátás, ahol majdnem fedezi az állami hozzájárulás a tényleges költséget. Tehát a megyei jogú városoknak úgymond választási lehetősége van a saját intézményrendszer fenntartásával, ellátási szerződés kötésével más fenntartóval, illetve természetesen megállapodás a megyei önkormányzattal.
Úgy gondolom, azt a mintegy 13 megyei jogú várost, amely már az ellátórendszerét kialakította, vagy legalábbis folyamatban van - nevezetesen Pécs, Miskolc, Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Győr, Sopron, Érd, Nyíregyháza, Szekszárd, Veszprém -, sem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy aki törvénytisztelő és végrehajtja a törvényt, annak tulajdonképpen ezek az erőfeszítései annulálódnak. Nyilvánvaló, hogy ezt a rendszert már nem fogja visszafejleszteni.
Természetesen érzékelve, hogy az intézményrendszer átalakítása sok anyagi áldozatot kíván, és itt meg is ragadnám az alkalmat, és megköszönném a megyei önkormányzatoknak azt a hozzájárulását, ami az egész gyermekvédelmi rendszer kialakítását jelenti, a jogalkotáson, illetve a költségvetési törvényen túl a minisztérium az eltelt most már lassan 11 évben mintegy 3,5 milliárd forintot fordított pályázatok kiírására. Ezt nagyon szívesen átadom a bizottságnak, hogy át tudja tekinteni, hogy ebből nem voltak kizárva a megyei jogú városok. Természetesen az infrastrukturális fejlesztés, az egyszerű beruházás persze több anyagi hozadékot igényel, mintha egy átalakításról van szó, ezért ebben az évben, ezt látva, és ismételten megkeresve a megyei jogú városokat, hogy milyen igény merül fel, hazai forrásból, illetve az úgynevezett társadalmi infrastruktúra operatív programból szeretnénk az infrastrukturális fejlesztések forrását úgy megteremteni, hogy férőhelybővítésre is lehetőség legyen. Ez ma nem adott, nemcsak a megyei jogú városoknak, hanem a megyéknek sem.
Tehát úgy gondolom, hogy a jogszabályi környezet az önkormányzati törvényből ered, tehát ahhoz, hogy ez megváltozzon, az önkormányzati törvényt kellene módosítani. Nemcsak a gyermekvédelmi törvényben szabályozódik így a megyei jogú városok kötelezettsége, a költségvetési törvény forrást biztosít hozzá, és pályázatokkal szeretnénk az infrastrukturális kérdéseket is rendezni, mintegy tudva a rájuk háruló feladatot.
Úgyhogy szeretném ezt a gondolatmenetet kihangsúlyozni, és még egyszer azt, hogy tavaly a parlament nem fogadta el az ilyen irányú módosító indítványt.
Magamhoz ragadva a szót szeretném az óvodáztatási támogatással kapcsolatos gondolatkört is felvetni. Nyilván ennek két apropója volt, részben a "Legyen jobb a gyerekeknek" országgyűlési határozat, illetve az ehhez kapcsolódó hároméves kormányzati cselekvési terv, részben pedig az "Új tudás" program. Mintegy 11 ezer olyan hátrányos helyzetű gyermek van, aki 3-4 éves, hiszen ezt célozta meg ez a törvény - mármint a gyermekvédelmi törvény módosítása. Úgy gondolom, három hónap után még valóban korai, hogy át tudjuk tekinteni, milyen gyakorlati tapasztalatokból kiindulva kellene a törvényt módosítani. Már látjuk a jelzésekből, hogy azt a célt elérte, hogy a 3-4 éves gyermekek óvodába járjanak, illetve akik bent vannak, rendszeresen óvodába járjanak. Mintegy 1200-zal több gyermek veszi már igénybe az óvodai ellátást, és a rendszeressége is gyakorlatilag megvan.
Tehát úgy gondolom, ez a hívószó gyakorlatilag célba ért. Nyilvánvalóan átgondolandó a jövőben, hogy ez az egyszeri támogatás is természetben adható. A cél az volt az egyszeri és nem a folyamatos természetbeni ellátás biztosításával, hogy bekerüljenek a gyerekek az óvodába. Ezért határoz meg egy kicsivel szorosabb határidőt a gyermekvédelmi törvény, hogy 7 napon belül rendezni kell a gyermeknek azt a felszerelését, ami részben az óvodába járást, illetve az ott tartózkodást segíti. Tehát legalább egyéves időszakot meg kell várni, hogy áttekintsük ennek a hozadékát. Nyilvánvalóan a közoktatási törvény fogalmazza meg, hogy ki számít halmozottan hátrányos gyermeknek, ezt a gyermekvédelmi törvény akceptálta, s ezt nem lépte túl. Természetesen az, ha a szülők menet közben megszerzik a magasabb iskolai végzettséget, nem gátja a támogatás további biztosításának, és jelzem azt is, hogy a "Legyen jobb a gyermekeknek" kormányhatározatnak megfelelően felállt egy civil értékelőbizottság, amely napirendjére tűzte az elmúlt hónapban, hogy át szeretnék tekinteni, kutatással megvizsgálni, hogy betöltötte-e célját az óvodáztatási támogatás. Úgy gondolom, ez is hozadék lehet a jogalkotók számára, hogy megfontolják azokat az elgondolásokat, ha majd lehetséges, de 2009 márciusában ez még korai.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megkérni a Pénzügyminisztérium képviselőjét, amennyiben van hozzáfűznivalója. Vagy egyikhez sincs? (Jelzésre.) Nincs, köszönöm szépen, akkor kérem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjét. Parancsoljon!
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Juhász Edit vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Ibrány város polgármesterének javaslatával kapcsolatban, a végrehajtás alóli mentesség szabályaival összefüggésben a tárca álláspontja az, és a végrehajtási törvény elmúlt években történt módosítása során is ezt már érvényesítette, hogy a végrehajtási törvényben lévő mentességi szabályokat lehetőség szerint tovább kell differenciálni.
Erre az elmúlt években már számos javaslata született a tárcának, szóba került itt a gépjárműmentesség, például a foglakozás gyakorlásához szükséges gépjármű esetében pont egy olyan különbségtételt tett, ami az egyéni élethelyzetek indokolt megkülönböztetését valósította meg, és összeghatártól tette ezt függővé. Ugyanígy az ingó vagyontárgyak mentessége tekintetében is számos differenciáló szabályt alkotott, akár azt, hogy hány ingatlanban lévő ingóságok tekintetében lehet ilyen mentességet figyelembe venni, vagy akár az ingóságok értéke tekintetében is.
Egyetértünk azzal, hogy a szabályokat tovább kell vizsgálni, hogy a mentesség szempontjából valóban indokolt-e az egységes kezelés a különféle ingóságok, ingatlanok, juttatások tekintetében. Erre vonatkozóan az egyeztetések meg is kezdődtek, a tárca szeretné átvizsgálni a szociális juttatásokat, illetve általában a járandóságokat abból a szempontból, hogy szükséges-e, indokolt-e a változtatás ebben a tekintetben.
Itt gyakorlatilag két tekintetben határoz meg a jogalkotónak vezérfonalat az alkotmánybírósági gyakorlat. Egyrészt abban a tekintetben, hogy azt már kimondta az Alkotmánybíróság, hogy önmagában az, hogy a végrehajtási eljárási törvényben olyan anyagi jogi szabályokat találhatunk, amelyek az egyes juttatások közötti mentességet másképpen szabályozzák, ez nem jelent indokolatlan megkülönböztetést, ez a bíróság előtti, törvény előtti egyenlőséggel nem ütközik. Széles körű mérlegelési joga van ugyanis a jogalkotónak, hogy nem ügyfelek között, hanem a juttatások célját tekintve, a juttatások forrását és azt a jogpolitikai célt tekintve, ami miatt a juttatásokat adják, igenis tehet megkülönböztetéseket. Ez tehát az egyik oldal, amit érdemes leszögezni, van itt a jogalkotónak arra lehetősége, hogy ezeket továbbra is eltérően kezelje.
A másik oldalon viszont - elfogadva azt, amit itt a javaslattevők is indítványoztak, hogy lehetőség szerint minél jobban vegye figyelembe a törvény az egyéni élethelyzeteket - támogatjuk azt, hogy ilyen jellegű felülvizsgálatra sor kerüljön. Egy fontos: csak olyan végeredményre vezethet ez a felülvizsgálat, hogy azért a szociális biztonság garantálásából fakadó kötelezettségének az állam továbbra is eleget tudjon tenni. Meg kell tehát határoznunk azt a minimális ellátási kötelezettséget, amit minden egyes szociális juttatás esetében az államnak garantálnia kell. Ha ebből a szempontból át tudjuk vizsgálni a javaslatokat, remélhetőleg születhet erre egy jó és hasznos megoldás. A részleteket illetően nyilvánvalóan erre vissza fogunk a későbbiekben térni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Önkormányzati Minisztérium részéről még, ha kíván valaki szólni. (Dr. Rajmon Balázs: Elnézést, elnök asszony.) Bocsánat, még az Igazságügyi Minisztérium részéről, parancsoljon.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Még a szabálysértés ügyében szükséges. Rajmon Balázs vagyok, a büntetőjogi főosztály vezetője.
Való igaz az, hogy a szabálysértési törvény közérdekű munkára vonatkozó szabályozását számos kifogás és észrevétel érte az utóbbi időben. A kormányzat éppen erre figyelemmel nyújtotta be tavaly a T/6218. számú törvényjavaslatot, amelyben a szabálysértési pénzbírság meg nem fizetése esetében a végrehajtási rendszer teljes átalakítására tett javaslatot, melyben nem szerepelt volna a közérdekű munka. A törvényjavaslatnak ez a része képviselői módosító javaslattal kikerült a törvényjavaslatból, tehát ez jelenleg nincs hatályban.
Szeretném elmondani, hogy ezzel kapcsolatban természetesen számos olyan észrevétel is érkezett a tárcához az önkormányzatok részéről, hogy szükséges megtartani a közérdekű munkát, mint lehetséges végrehajtási módot, hiszen az egyes önkormányzatoknál viszont meglehetősen hatékonyan működik. Ez, hogy természetesen eltérő álláspontok vannak, nem von le semmit abból, hogy valóban vannak problémák a közérdekű munkával mint végrehajtási móddal. Éppen ezért a tárca - vélhetően még a tavaszi ülésszakra - be kívánja nyújtani újból a szabálysértési törvény módosítását, ami a meg nem fizetett pénzbírságok esetében teljesen új végrehajtási rendet kíván kialakítani.
Annyit hadd jegyezzek meg, hogy az a javaslat, miszerint abban az esetben is át kell változtatni elzárásra, hogyha az önkormányzatnak nincs lehetősége, vagy nem kíván közérdekű munkát biztosítani, egyértelműen alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság számos határozatából következik az, hogy önmagában az állami feladat el nem látása okán személyes szabadságot elvonó kényszerintézkedéssel vagy intézkedéssel sújtani bárkit, nem lehetséges. Tehát ez a megoldás vélhetően a tárca javaslatában nem fog szerepelni. Ugyanakkor még annyit hadd mondjak, hogy ez azért sem egyszerű, hiszen a pénzbírságok 90 százaléka nem hajtható be, pontosan a jövedelem vélt vagy valós hiánya miatt. Tehát a helyzet ezért nem egyszerű, de a tárca hatékony javaslatot kíván letenni, amit - hangsúlyozom - még a tavaszi ülésszakon be kíván nyújtani az Országgyűlésnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most az Önkormányzati Minisztérium részéről, parancsoljon. (Jelzésre.) Nincs? Akkor ehhez a napirendi ponthoz... (Kőnig Éva: Elnézést kérek, a szociális igazgatásról szóló törvényhez...) Parancsoljon! Én kérek elnézést, csak nem volt teljesen nyilvánvaló számomra, hogy ehhez a napirendi részhez kik és hányan kívánnak hozzászólni.
Parancsoljon, öné a szó.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Merthogy itt a gyermekvédelmi törvényt és a szociális törvényt érintő felterjesztés is történt. Kőnig Éva vagyok, a pénzbeli ellátási főosztály vezetője.
Ibrány város felvetésével kapcsolatban értjük a problémát, azt valósnak találjuk. Nagyon nehéz a megoldást megtalálni, hiszen abban, hogy az a lakás mikor tekinthető jelentős mértékű eltérésnek, nagyon különbözik attól, hogy az ország melyik részén van, és milyen színvonalú. Tehát ugyanolyan négyzetméteres lakás más a II. kerületben és mondjuk, egy szabolcsi kisközségben. Nem zárkóznánk el viszont attól, hogy keressük a megoldást, mindenképp úgy gondoljuk, hogy ez csak helyi rendeletben rendezhető.
Tehát a mi gondolkodásunk ez ügyben abba az irányba folytatódna, hogy a települési önkormányzatok kapnának erre lehetőséget, ezt ott tudják jól szabályozni, és ott helyben, a helyi értékből, a lakásmobilitásból indulnak ki. Mert hiába van valakinek egy úgymond nagyobb értékű lakása, ha az nem mobilizálható, abból nem lehet megélni. Tehát értjük a problémát, gondolkodunk rajta, és ilyen irányban tudnánk a jövőben elmozdulni.
A másik kérdéskört is teljesen értjük, de úgy ítéljük meg, hogy ott még nehezebb a dolog megoldása. Hiszen a "család által használt" egy szubjektív kategória. Lehet üzemben tartóról beszélni, vagy kölcsönszerződésről, tehát mindenképpen csak olyan, ami dokumentálható. Miközben értjük a problémát, amikor ezt elolvastam, körülbelül az élettársi problémához tudtam hasonlítani, ami - tudjuk -, szintén nagyon nehezen kezelhető a szociális területen. Tehát itt tudtunk bizonyos, még jobban körülírva, háztartásra kiterjedően, kölcsönszerződést vagy valamit betenni, de az, hogy a család által használt, nagyon nehezen kezelhető.
Örülök annak, hogy a jegyző asszony úgy látja, hogy azért az "Út a munkához" segített azon a problémán, hogy a segélyezetteknek hasznos munkát ajánljanak, és a felajánlott együttműködési kötelezettség sok mindent lehetővé tesz. Azt is, hogy ha valaki úgymond, jobban jár a jogellenes munkavégzéssel, mint a felajánlott közfoglalkoztatással, már most vannak arról adataink, hogy körülbelül 10-15 százalék a felülvizsgálatnál kiesett, tehát nem vállalta ennek a feltételeit, ami így egy szűrőrendszer is volt.
Az előrefizetős mérőórákat a tárca is kiemelten támogatja, és szeretné, ha minél több családhoz eljutna, hiszen ez egy preventív eszköz. Valóban így van, hogy a villamos energiáról és a gázellátásról szóló törvényt a védendő fogyasztóval szélesebb körre kinyitották. Biztos, hogy ez egy folyamat lesz, tehát a szolgáltatók már tudták ezt a változást. Mi folyamatosan tárgyalunk velük, de a felkészültségük még nem megfelelő. Remélem, egy év múlva már kedvezőbbek lesznek ez ügyben a tapasztalatok, hiszen gyakorlatilag amíg ő ezt nem ajánlja fel, nem tud kikapcsolni, tehát a szolgáltatónak alapvető érdeke fűződik hozzá.
A szolgáltatással kapcsolatos résznek nem vagyok a szakértője, de konzultálva a szolgáltatási főosztállyal, valóban úgy gondoljuk, hogy egyértelmű rendezésre szorul, hogy ilyen esetben a térítési díjat kinek kell megállapítani. Egyes rendelkezések valóban ellentmondóak, és napirenden van a térítési díjak áttekintése, és annak keretében belül megpróbáljuk rendezni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. A bizottság tagjait illeti a szó. (Jelzésre.) Horváth képviselő úr, parancsoljon!
Képviselői hozzászólások, vélemények
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Bizottsági Tagok! Szeretném megköszönni a Fidesz részéről is Ibrány Város Képviselő-testületének ezt a felelősségteljes döntéshozatalt, illetve még nagyobb hangsúly fektetését a szociális szférában lévő anomáliákra, amelyek valóban sok településen komoly feszültségeket okoznak a szociális támogatást igénybe vevők, illetve arra nem jogosultak között.
Egy-két pontban szeretném a véleményünket, illetve saját véleményemet is elmondani, illetve Salgótarján esetében kettősség is van, mert én Szekszárd polgármestere is vagyok, tehát azért a minisztérium képviselőjével ellentétben másként látom ennek a kérdésnek a jelenlegi helyzetét, és a salgótarjáni felterjesztéssel kapcsolatban is szeretnék majd véleményt mondani.
Először is, ami Ibrány városnál a vagyon fogalmával kapcsolatos. Egyetértünk azzal a módosító javaslattal, hogy a vagyon fogalma kerüljön további pontosításra. Valóban, ebben nagyon sok anomália van, vagyoni értékű jogok, élettársi kapcsolatok, egyéb olyan körülmények vannak, amit mindenképpen célszerű újragondolni.
Az, hogy a mozgáskorlátozottak esetében a luxuskivitelű autóknál is lehet igénybe venni különböző támogatást, megfontolásra javasoljuk, hogy az 1991. évi CXXXI. törvény alapján is csak a 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsik után vehető igénybe valamiféle mentesség. Tehát itt adott esetben célszerű lenne, hogy a gépjárműadó esetében lévő korlátozást adott esetben a vagyon meghatározásánál is lehetne használni. Ha már valami jól ki van találva, azt gondolom, azt célszerű átvenni más környezetben.
Itt azért el szeretném mondani, hogy több lakossági fórumon elhangzottak alapján, illetve gyakorló polgármesterként is azt kell mondanom, hogy sok esetben elég liberálisnak tekinthető a mozgáskorlátozott igazolvány megigénylése. Ha nézzük, hogy hány aktív korú van a mozgáskorlátozottak között, ezt célszerű lenne végiggondolni - ha nem is ezen a bizottsági ülésen, de a későbbiekben -, azt gondolom, nagyon érdekes számok és nagyon érdekes statisztikák kerülnek napvilágra, hogy mi alapján jogosult valaki akár leszázalékolásra, akár a mozgáskorlátozott igazolvány használatára. Tehát mindenképpen támogatjuk a vagyonnak ilyenfajta felülvizsgálatát.
A vélelmezett jövedelemszámítás szabályozásának kérdésében támogatjuk azon módosító javaslatot, mely szerint a kérelmező által és családja által használt, de ténylegesen nem a nevén szereplő vagyon fenntartási költségeit is figyelembe lehessen venni a vagyon számításánál. Valóban, minimálbér vagy az alatti igazolásokkal jönnek kérelmezők, de közben olyan körülmények között élnek, hogy ha annak a vagyonnak a fenntartási költségét is figyelembe vennénk, szintén érdekes adatok jönnének. Tehát ez mindenképpen szükségszerű.
Az aktív korúak ellátásánál egyetértünk a javaslatban megfogalmazottakkal, de Szekszárd polgármestereként nekem azért egy-két további kérdést vet fel ez az új szabályozás. Most, amikor a közfoglalkoztatási tervet készítettük, szembesültünk azzal, hogy mondjuk Szekszárd esetében a programban résztvevők 20 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik, és a jogszabály előírja, hogy milyen munkát kötelesek elfogadni ezek a közfoglalkoztatásban résztvevő személyek. Azt gondoljuk, ezeknek a középfokú végzettséggel rendelkező személyeknek a foglalkoztatására a lehetőségeink igen korlátozottak, még akkor is, ha egy megyei jogú város esetében esetleg az önkormányzati cégeket is figyelembe vesszük, mert azt mondja, hogy nem köteles azt a munkát elfogadni, mert a végzettsége alapján másra lenne jogosult, de erre viszont nincs lehetőség, mert nem tudunk mit felajánlani. Tehát azt gondolom, ezt is célszerű lenne végiggondolni.
Az előrefizetős gáz- és áramszolgáltatási mérőkészülékeknél valóban a módosítási javaslat helyesen állapítja meg, hogy ez a lehetőség csak korlátozottan vehető igénybe azon településeken, ahol az adósságkezelési szolgáltatás jogintézménye bevezetésre került. Tekintettel azonban arra, hogy ezen ellátást általában csak a nagyobb városokban vezették be, egy jelentős kör elesik ettől a lehetőségtől. Támogatjuk a készülék igénybevételi lehetőségeinek bővítésére vonatkozó javaslatot.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló felterjesztésben - Salgótarján esetében is - a törvény a rossz erre vonatkozóan, a szakszerűség mindenképpen megkérdőjelezhető, és amire a minisztérium képviseletében a hölgy utalt, hogy ez nem nagyon igazságos a 13 város esetében, akik felkészültek erre a dologra a 16-tal szemben, hát azért ezt én körbejárnám. Tehát mi nem készültünk fel - Szekszárd neve is elhangzott, hogy fel vagyunk készülve -, mi a törvényt akarjuk betartani. Mi jogkövető önkormányzat vagyunk, ha a törvény rossz is, mi kénytelenek vagyunk gyakorlatilag pont azért betartani, mert abban az esetben, ha ezt nem tartanánk be, akkor még a normatív támogatás odaítélése is adott esetben veszélybe kerülne.
Jelen pillanatban ez a törvény egy olyan rossz élethelyzetet hoz elő, ellentétben más oktatásokkal, ahol pont a területi integrált szakképzésnek inkább az integrálása az, ami támogatott. Ebben az esetben párhuzamosságot hoz létre a megyei önkormányzat, illetve a megyei jogú városok között. Általában ezeket a feladatokat a megyei önkormányzatok a megyeközpontban vagy a megyeközponthoz közel látták el, itt egy speciális tudás kell az ott lévő pedagógusok, illetve az intézményben dolgozó egyéb szakellátást ellátó személyek között is. Ez a személyes felkészültség, illetve tudás már évtizedek alatt összeforrt, és gyakorlatilag most ez a párhuzamosság a megyei jogú városokra olyan pluszköltséget - Szekszárd esetében 55 millió forintot - jelent a normatív támogatáson kívül, amire a költségvetésben nem vagyunk felkészülve. Míg korábban a megyei önkormányzatok e feladatok ellátásánál a normatív hozzájárulás mellet a személyi jövedelemadó megosztása során is részesültek a központilag átengedett forrásokból, ilyen források a megyei jogú városokhoz nem kerülnek.
Nem indokolja semmi, hogy egy jól bevált gyermekellátási feladatot miért vegyük külön. Szekszárd esetében körülbelül a gyermekek 30 százaléka van ebben a megyei intézményben, nyilván mi ezt a 30 százaléknyi gyereket nem tudjuk kiemelni ebből az intézményből, hogy egy új intézményt hozzunk létre. Tehát itt működött eddig is a leghatékonyabban. A megyei önkormányzatok nagyon felelősen, a szakmaiságot, illetve a feladatellátást, a törvényességet figyelembe véve látták el a feladatukat ebben az intézményben. Nagyon komoly feszültséget hozott ez létre a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok esetében, 16-an nem vették át, 13-an meg átvettük. 16-an azt mondták, hogy azért nem vesszük át, mert amúgy nem kötelezi a törvény a megyei jogú városokat arra, hogy ezt át is kell venni. Tehát igazából senki nem beszél azokról a gyerekekről, akik nehéz családi körülmények között vannak, és valaminél fogva a család nem tudja ellátni ezt a feladatot, ezért kellett átvenni ezeknek az intézményeknek. A gyerekekről nem beszélünk, hanem gyakorlatilag hatáskörökről beszélünk.
Szerintem ez nagyon jó volt ott a megyei önkormányzatoknál. Még egyszer mondom, nagyon jól látták el, mi megyei jogú városok tiltakozunk is a következő megyei jogú városok találkozóján Szolnokon. Szeretnénk ennek még nagyobb hangsúlyt adni, hogy nem kívánunk konkurálni a megyei önkormányzatokkal, és az a 13 megyei jogú önkormányzat is, ha a törvény nem kényszeríti ebbe a dologba, akkor biztos örömmel visszaadja ezt a feladatot oda, ahol eddig is ezt jól ellátták. Tehát maximálisan támogatjuk - és a Fidesz is támogatja - Salgótarján felterjesztését.
Ezt szerettem volna kiegészítésként elmondani a Fidesz részéről mind Ibrány, mind Salgótarján esetében.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Sós képviselő úr, parancsoljon!
SÓS TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívottak! A saját véleményemet szeretném mondani, abból az aspektusból, hogy egy megyei önkormányzat részéről ez hogyan is néz ki. Nem tudom, Ódor képviselőtársam ehhez hogyan tudna kapcsolódni abban az értelemben, hogy mondjuk egy kisebb megye, kisebb megyei jogú város esetében - ha nézem - körülbelül az elmúlt esztendőkben, ami a megyei önkormányzatunknak ebből a vitából adódóan mínuszt jelent, több mint 300 millió forint, mondjuk a Heves Megyei Önkormányzat esetében. Azt, hogy a többieknél ez mekkora összeget jelent, nem tudom megmondani, de valójában itt a tényleges ellátás és a normatíva közötti különbségről vitázunk, ez a polemizáció.
Ami a tárca részéről elhangzott, azt személy szerint tudom támogatni, hisz úgy gondolom, valami oka volt, hogy annak idején ez megállapításra került, és 2006-ban, amikor a határidő kitolódott, akkor sem arról volt szó, hogy rossz a törvény és el kell törölni, hanem arról volt szó, hogy határidőt kaptak arra, hogy hogyan tudnak ennek érvényt szerezni. Gyakorlatilag úgy tűnik, hogy ezt a kérdést most ismételten próbálják kinyitni. Biztos vagyok benne, hogy ez nem egy egyszerű feladat. Nem feltétlenül kell ehhez egy önálló intézményt létrehozni, azt gondolom, ezt meg lehet másként is oldani. Meg lehet a megyei önkormányzat bázisán oldani ellátási szerződéssel, meg kell találni ennek a formáját. Úgy gondolom, a jelenlegi keretek között is tudna ez működni.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy különböző egyeztetéseket ne tegyünk. Mert ez a kis példa - ami nem kis példa - rávilágít arra más egyéb kérdésekben is, hogy a középszinten, tehát egy megyei jogú város és egy megyei önkormányzat esetében milyen típusú dilemmák vannak, és sok-sok egyeztetéssel tudjuk áthidalni a problémát.
Ami az integrációt illeti, amit voltál szíves elmondani, a szakképzési példával egyetértek, de szociális területen nem osztom a véleményedet, hiszen azt gondolom, hogy más területen is van példa a párhuzamosságra a szociális területen. Mondanék erre példát. Mondjuk a szociális otthon, bentlakásos intézmény sem úgy jelenik meg, hogy csak a megyei jogú városnál vagy csak a megyei önkormányzatnál, hanem ott áll mindkét területen. Tehát úgy gondolom, a törvényalkotás elindult egy úton, és gyakorlatilag ezt kellene végigvinni, és ennek kellene érvényt szerezni. Ez nem zárja ki, hogy különböző kérdésekben folyamatos egyeztetésben legyünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ódor képviselő úr, parancsoljon!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. A gyermekek elhelyezésével, a gyermekvédelmi ellátással kapcsolatosan az önkormányzat-kormányzat egyeztető fórumon a megyei jogú városok képviseletében Nyíregyháza polgármester asszonya kérte még a költségvetési tárgyalás során, hogy - látva a gondokat - nem készültek fel, ennyi idő volt rá, amennyi itt a minisztérium részéről elhangzott. Igen, akkor is egy megyei jogú város polgármestere tette a kezdeményezést, és most is jó lett volna, ha befogadják ezt a kezdeményezést, mert láthatóan a megyei jogú városok nagy része nincs felkészülve, nem is akarja átvenni a feladatot. Kialakult egy olyan vita, hogy adnak vagy nem adnak forrást, amit Sós Tamás elnök úr volt szíves említeni, hogy a feladatátvállalás pénzbe kerül, ettől mindenki fél, mint ördög a tömjéntől, hogy 100-120 vagy 200 milliót - vagy mint Heves megyében, 300-at - át kell adni, ugyanakkor kiépíteni egy ilyen fogadórendszert, embereket oda felvenni.
Tehát lehet, hogy ez a törvényben egy nagyszerű kezdeményezés, hogy a megyei jogú városok területén ők látják el azt, amit máshol a megye, de én nem látom, hogy annyi pénz lenne a rendszerben, hogy egy ilyen kiépítésére van mód. Itt senki nem tudja igazából ellátni úgy a feladatát, ahogy kéne, mert a megyei jogú városok nem építették ki a rendszerüket, vagy ahol elkezdték, ott forráshiányra és egyebekre hivatkozva lassú, a megyék pedig teljesen jogosan azt mondják, hogy kérem, ezeknek a feladatoknak az ellátása nem az enyém, a költségvetési törvény nem ad rá pénzt. Mi úgy gondoljuk - megyék -, hogy joggal kérünk forrásokat a megyei jogú várostól. Ők pedig most úgy gondolják, hogy nekik is komoly bajaik vannak, nem hajlandók adni.
Tehát ezt szerettük volna, körülbelül másfél-kétmilliárd forinttal lehetett volna tisztázni. Nem tudom, minek van a KÖEF, nem tudom, miért jövünk össze délutánonként, és próbálunk megoldásokat javasolni. Az érintett megyei jogú városokat és a Megyei Önkormányzatok Szövetségét képviselők egységesen azt kértük, hogy ezt rendezzük a költségvetési törvényben. Ott nem sikerült - szerintem nem tudtuk, hogy mit nyomunk a parlamenti szavazásoknál -, de most itt van, keletkeztettünk egy gondot; lehet, hogy az önkormányzati törvénynek felelünk meg, de a másik oldalról pedig az a kérdésem, hogyan tud megfelelni akkor majd ennek a két önkormányzat közti viszony.
Tehát ez tökéletesen arra alkalmas, hogy most "kard ki kard", csörtézzünk, követeljünk itt pénzeket. Holott ha már ezt felmérték volna - és a megyei jogú városok polgármestereinek nyilatkozatai azt igazolták tavaly decemberben, hogy nem készültek fel -, ha a minisztérium is felmérte volna, hogy nincs kialakítva a rendszer, és ne hozzunk létre egy ilyen helyzetet, akkor befogadhatóvá tette volna a kormány azt a képviselői javaslatot, és ma nem kellene erről vitatkoznunk, sem Salgótarjánnak felterjeszteni ilyet, sem a megyéknek pedig azt mondani, hogy kérjük a pénzt, mert erre nekünk törvényi kötelezettségek vannak. Az ellátást nekik kell elvégezni, most mégis mi végezzük el.
Tessék megmondani! Mi a megoldása ennek? Azt biztosan látom, hogy a megyei jogú városok nem kívánnak forrásokat átadni a megyéknek, a megyék nem kívánják elküldeni ezeket a gyermekeket az általuk fenntartott intézményekből, tehát továbbra is ellátjuk őket. Keletkezik egy mínusz, ez másfél-kétmilliárd közötti összeg. Csak egy újabb forrásrészlete annak, ami általánosan megfigyelhető a 2006 nyarán hatalomra jutott kormány tevékenységében: a 2006 őszi választások utáni folyamatos megyeellenesség, mondhatnánk azt is, hogy a középszintű önkormányzatok semmibevétele. Ez újabb forrásmegvonást jelent ilyen értelemben, mert papíron ki lehet mutatni, hogy ez már nem a mi feladatunk, ez már nem bennünket terhel, ugyanakkor reálisan itt van.
Ha fel akarjuk ezt oldani, akkor először nézzük meg azt, hogy mit mondanak az ellátásban lévők. Láthatóan a megyei jogú városok köszönik szépen, nem kérik, láthatóan a megyék eddig elvégezték. Kétmilliárd forinttal meg lehet oldani. Uram bocsá', ha az önkormányzati törvény módosítása kell, még az is előfordulhat, hogy kétharmaddal - de akkor csak erről legyen szó - ezt a feladatot is lehet rendezni, hogy ott megfeleljünk, és a megyei jogú város területén is elvégezzük azt a gyermekvédelmi szolgálatot, amit eddig de facto elvégeztünk, de jure lehet, hogy most már január 1-jétől nem is kellene vagy nem is volna szabad.
Úgyhogy, elnök asszony, erre szeretném kérni most a bizottságot, amikor végigtárgyaljuk, hogy jelenjen meg az állásfoglalásunkban - vagy a beszélgetésünk lényegében -, hogy ahol van, azok hajlandók továbbra is dolgozni, ahol a törvény tette oda, ők köszönik, nem kérik, nem akarnak rá forrásokat biztosítani. A központi költségvetésből el lehetett volna rendezni, és a KÖEF-et egy kicsit talán ennyiben lehetett volna ebbe a dologba bevonni, csak valahogy itt egymás mellett elsuhantak a jó gondolatok. Úgyhogy, ha lehetne ezt visszajuttatni a minisztérium felé, hogy próbálja meg még egyszer egyeztetni ezt a rendszert, és vélhetően, ha már ebben a gazdasági évben nem is, de a következőben lehetne rendezni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólások? (Jelzésre.) Horváth képviselő úr, parancsoljon!
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Sós elnök úr hozzászólásával kapcsolatosan szeretnék tenni egy kiegészítést, illetve a bizottság tagjait, valamint a minisztérium képviselőit is gyakorlatilag szembesíteni a tényekkel.
Gyakorlatilag annak, amiről most beszélünk, van egy szakmai része és van egy anyagi része. Ha nézzük a szakmai részét, a gyermekellátási feladatok arról szólnak, hogy azokból a családokból, ahol a gyermekek fejlődése valamilyen fokon veszélyeztetve van, kiemeljük ezeket a gyerekeket, ezt és ezekben az intézményekben fogták össze a megyék. Szerintem nagyon jól, ott kialakult az a szakértői, szakmai gárda, az az infrastruktúra, az a módszertan, amivel ezeknek a gyermekeknek lehetett - nyilván nem lehet a család szeretetét pótolni, de mégis lehetett - olyan környezetet teremteni, ami lehetőséget biztosít a gyerekeknek, hogy miután nagykorúak lesznek, megfelelő módon tudjanak beilleszkedni a társadalomba.
Ezt tették a megye egész területén, mert ez egy szakmai kérdés, hogy elismerjük ezeket a problémákat a családoknál. Főleg most, amikor elég sok családi erőszakról lehet nap mint nap hallani, illetve sajnos azt kell mondanunk, hogy a társadalmi, illetve gazdasági változások egyre nehezebb helyzetbe hozzák a családokat, és egyre több probléma lesz. Tehát azt gondolom, a gyermekellátási feladatokra egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert egy veszélyeztetett rétegről van szó, és a gyermekek esetében nem mindegy, hogy milyen környezetből indulnak el. Tehát ez elsősorban szakmai kérdés.
Van ennek pénzügyi kérdése is, hogy eddig ezt normatív módon az állam maximum 50-60 százalékban finanszírozta, a többit eddig a megyei önkormányzatoknak kellett odatenni. Nyilván az önkormányzatok az illetékbevételükből, illetve a személyi jövedelemadó-visszaosztásból tudták ezeket valamilyen szinten pótolni. Ez minden önkormányzatnál több száz millió forint mínusz volt, ezek szerint Heves megyében ez mínusz 300 millió forint volt. Azzal, hogy most a megyei jogú városoknál van, a módszertan most sem változott, mert igaz, hogy mi 13-an átvettük, de semmi nem változott, a gyerekek ugyanott maradtak, ugyanazzal az infrastruktúrával, ugyanazokkal a gondozókkal, ugyanazokban a rendszerekben dolgoznak. Csak nem a megyei önkormányzat - ami a mi esetünkben, Tolna megyében nem 300 millió forintba kerül, hanem 250 millió forintba -, hanem a megyei jogú város terhére, mivelhogy éppen abban pillanatban Szekszárdról vitték el a gyerekeket. De lehet, hogy a szülők már elköltöztek egy teljesen más településre, és nem is lehet nyomon követni a gyermekek, illetve a szülők különböző vándorlásait, mert mondjuk ha Szekszárdról kiköltözik Paksra, akkor már nem szekszárdinak számít, és akkor innentől kezdve már a megyei önkormányzatnak kellene megoldani ezt a plusz, normatíva feletti kifizetést. Tehát elég kaotikus ez az egész dolog, és nincs is ebben koncepció.
Gyakorlatilag most a megyék azt mondják: nem tudok mit csinálni, és igaz, hogy feladatot nem szeretnék átadni, mert eddig a mind szakmailag, térben és időben jól kialakult rendszert amúgy szívesen fenntartanék, csak az állam ehhez nem ad finanszírozást, és most kapok levegőt, hogy a költségvetésemben - megyénként 50-70 millió forinttal - kevesebbet kell erre finanszírozni, ezt majd fizesse be a megyei jogú város. De a megyei jogú városnál megint ott a probléma, hogy mi erre a normatíván kívül az ég világon semmit nem kapunk, és valahonnan egy plusz költségvetési forrásból, gyakorlatilag olyan helyről kell előteremtenünk, amire az elmúlt 10-15 évben az önkormányzatok nem voltak felkészülve.
Tehát azt gondolom, ha a gyermekellátási feladatokban magasabbak - mert nagyon sok humánerőforrás kell, hogy a gyermekeket megfelelő módon készítsék fel az életre - a szakmai előírások, akkor az állam ezeket a megfelelő normatívákat tegye hozzá. Ez az, amiről Ódor elnök úr beszélt, azaz a másfél-kétmilliárd forintról. Tehát ezzel gyakorlatilag normalizálni lehetne a gyermekellátási feladatokat, és ennek megyei intézménynek kell lennie. Attól megyei önkormányzat, hogy megyei feladatokat, megyei kórházakat, megyei szociális feladatokat lát el. Illetve megyei feladatokat lát a gyermekellátás terén, a megye egész területéről, szakmai koncepció alapján, és ebből nem lehet kiemelni az egyik várost.
Erre jó példa - az ellentmondásban - Zala megye. Zala megyében két hasonló kaliberű város van, Zalaegerszeg és Nagykanizsa, szinte - létszámban, költségvetésben - hasonlóak. Zalaegerszeg megyei jogú város, Nagykanizsa nem. Ez azt jelenti, hogy... (Közbeszólás: Dehogynem.) Elnézést kérek, mindkettő megyei jogú város, elnézést kérek Marton Pista polgármester úrtól. Akkor mondom Esztergomot és Szekszárdot. Például Esztergom ugyanakkora, mint Szekszárd, Esztergom nem megyei jogú város, Szekszárd megyei jogú város. Nekünk ezt most kvázi oda kell fizetni a megyének, térben és időben mindenki ugyanúgy fogja ezt elvégezni, Esztergomnak pedig nem kell fizetni, mert nem megyei jogú város, függetlenül attól, hogy ugyanakkora település, és ezek a problémák ott is ugyanúgy fennállnak, csak neki ehhez nem kell hozzájárulni. Tehát még pénzügyileg sincs ebben koncepció.
Szakmailag ezt a megyék jól látták el, tehát ne vonjuk el a megyéktől a feladatokat, ne osszuk meg a szakmát akár megyén belül, mert ez igenis párhuzamosság! Ha viszont fel kell vállalni ezt a feladatot, és sajnos a társadalom egyre jobban rákényszerít minket a gyermekellátási feladatokra, a gyermekek védelmére, mert egyre több probléma van, akkor ehhez viszont együk oda a forrást! Mert méltatlan az a forrásfinanszírozás, amivel ezt a feladatot el akarták eddig is végeztetni a megyékkel, most meg a megyei jogú városokra szeretnék ezt rátenni.
Tehát az a javaslatunk, hogy álljon vissza az eredeti állapot, az indokolt, hogy ez a gyermekellátási megyei intézményként működjön, és ehhez az állam adjon megfelelő normatív támogatást.
Ezt szerettem volna elmondani, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, van-e még ehhez a részhez észrevétel. (Horváth István jelez.) Horváth képviselő úr? Parancsoljon!
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Nem akartam a kettőt összemosni, még az aktív korúak ellátásához van észrevételem. Az aktív korúaknál Szekszárd esetében azzal szembesültünk, hogy 140 ilyen aktív korút tudnánk a közmunkaprogramban foglalkoztatni, de ennek vannak költségei. Ezeknek a költségeiről az állam szintén nem rendelkezik, hogy ezeket az aktív korúakat hogyan tudjuk betenni ebbe a rendszerbe.
A közfoglalkoztatásban részt vevő személyek esetében a munkabiztonsági, munka- és tűzvédelmi oktatást, továbbá a munkavégzéshez szükséges feltételeket és munkaeszközöket is biztosítani kell, amire állami forrás nem szolgál. Nyilván, ha van közmunka, a munkaeszközt a városok finanszírozzák, azt gondolom, ezzel semmi problémánk nincs. De az előírások szerint e személyeknek munkabiztonsági, munka- és tűzvédelmi oktatáson, valamint egészségügyi vizsgálaton is keresztül kell lesni, ehhez nem biztosítanak kellő forrást.
Ilyen esetekben a munkaügyi központ személyenként ezer forintot biztosít az egészségügyi vizsgálatra. Megkérdeztük az üzemorvosokat a településen, hogy mennyiért végzik el személyenként a vizsgálatot. Amikor azt mondtuk, hogy erre ezer forint van a munkaügyi központban, akkor azt mondták, hogy köszönik szépen, nem hajlandók elvégezni a vizsgálatot. Volt arról szó, hogy esetleg ezt felviszik 1800 vagy 1900 forintra, de azt mondták, hogy még azért sem, mert ezt méltánytalannak tartják. Tehát lehet, hogy ezek az orvosok esetleg túl éhesek, én nem feltételezem, de azért ezen is látszik, hogy ez nincs szabályozva. Tehát az ezer forintra azt mondták, hogy ez nem fedezi a költséget, amivel ezeket a személyeket munkába lehetne állítani. Az sincs szabályozva, hogy ezt hogyan, miképpen lehetne finanszírozni, mint ahogy az 1800 sem. Tehát akkor mondjuk azt, hogy 1800, de akkor legyen kutya kötelessége 1800-ért elvégezni, most az üzemorvos azt mondja, hogy ő ezért nem csinálja meg. Most az a probléma, hogy keresünk olyan üzemorvost, aki márpedig ezért megcsinálja. Amúgy az 1800 is ilyen virtuális pénz, mert ha jól tudom, egyelőre csak az ezer van jóváhagyva. Tehát azért ezeknek az embereknek a munkába állását is szabályozni kellene, és az ehhez szükséges források fedezetét is meg kell találni.
Ezt akartam elmondani, csak nem akartam a kettőt összemosni, azért külön felszólalásban mondtam el. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor, ha nincs több észrevétel a bizottság tagjai részéről, akkor a minisztériumok képviselői következnek, akik úgy gondolják, hogy szeretnének ehhez hozzáfűzni. Parancsoljanak!
Minisztériumok képviselőinek reflexiói
KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Természetesen teljesen tisztában vagyunk a gyermekvédelem problémáival. 1991 óta vagyok a gyermekvédelemben, és alkotó szerepet vállaltunk a gyermekvédelmi törvény módosításában, és azt is kimondja a gyermekvédelmi törvény - ahogy képviselő úr is mondta -, hogy a megyei jogú városoknak az önkormányzati törvényből eredő feladata, de természetesen azt nem mondja a gyermekvédelmi törvény, hogy saját infrastrukturális bázist kell kiépíteni.
Azzal is egyetértek, hogy minden normatíva mértékét nyilvánvalóan az ország gazdasági helyzetéhez igazodóan emelni kellene, hogy valóban az állami hozzájárulás mértéke nagyobb legyen, ezt is aláírom. Az viszont igaz, hogy a nevelőszülői hálózat bekerülése és a tényleges állami normatíva között nagyon-nagyon kevés a különbség, tehát ez valóban egy hatékony, rentábilis hálózat kialakítását jelenti.
A gyerek oldaláról, szakmai oldalról úgy gondolom, hogy a megyei jogú városok, ahol az alapellátás és a szakellátás - legalábbis a mostani hatályos törvény szerint - együttesen történik, talán nem is választódik el úgy az alap- és szakellátás, amit mindig szembesítenek a gyermekvédelmi ellátórendszerrel. Tehát úgy gondolom, a gyerekek oldaláról ez, hogy visszagondozni a családba, amelynek az ellátórendszerét szintén kiépítette a megyei jogú város, jobban tud szakmai hozadékkal hozzásegíteni, tehát ennek lehet mintaértéke is. Úgy gondolom, hogy generálisan persze a forrásoldalról át lehet tekinteni, de a gyerek oldaláról ez az egy kézben levő alap- és szakellátás szét nem választva tulajdonképpen megnyugtató is lenne, de nyilvánvalóan minden a parlament kezében van.
Elnöki összefoglaló, határozathozatal
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Igazságügyi Minisztérium részéről kívánnak-e szólni? (Jelzésre.) Nem. Akkor a felterjesztőké a szó, ha kívánnak reagálni bármire. (Jelzésre.) Nem, köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! A napirendi pont első alpontjával kapcsolatban a következő javaslatot teszem. Azokban a kérdésekben, amelyekben itt a bizottság tagjai részéről nem fogalmazódtak meg markáns álláspontok, de a minisztériumok részéről fogadókészség jelent meg az egyeztetésekre - konkrétan a bírósági végrehajtással, illetve a szabálysértésekkel kapcsolatos néhány ügyben -, azt gondolom, ha ezek az egyeztetések megvalósultak, akkor utána nyilvánvalóan a kormányzati szándéknak megfelelően törvényjavaslatok, illetve módosítások érkezhetnek majd a bizottsághoz.
Arról már tájékoztattam a tisztelt bizottságot, hogy a gyermekvédelemmel és egyes szociális törvényekkel kapcsolatban fekszik előttünk törvénymódosító javaslatcsomag, tehát ott van és lesz módja a bizottságnak ebben a kérdéskörben a véleményét, illetve módosító indítványokat megfogalmazni a mai bizottsági ülés alapján.
Egy kérdésben javasolnék szavazást, ez pedig az, amit Horváth képviselő úr, Ódor képviselő úr, illetve Sós képviselő úr vetett fel, hogy ez a bizonyos gyermekvédelmi ellátás hova és hogyan kerüljön a megyei jogú városok tekintetében. Ha egyetért vele Ódor és Horváth képviselő úr, akkor egy csomagban tenném fel a javaslatukat. Magyarul: álljon vissza a régi rend, mind a finanszírozással, mind pedig a feladatelhelyezéssel kapcsolatban. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja azt a javaslatot, hogy a továbbiakban olyan irányba menjünk el, hogy az eredeti, a megyék feladatellátási kötelezettségébe, illetve ennek megfelelően a finanszírozás is a megyék jogosultságába kerüljön. Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizennégy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Öt tartózkodás, tehát nem hozott ilyen döntést a bizottság, 14:14 arányban.
(Dr. Ódor Ferenc jelez.) Ódor képviselő úr csak szavazott, vagy lett volna javaslata még? Mert nem láttam, mikor tette fel a kezét. (Jelzésre.) Parancsoljon!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Elnök asszony, az a gondolat, hogy a finanszírozás álljon vissza, nagyon jó, amikor hozzátette, ezt a mondatrészt.
ELNÖK: Úgy akkor rendben volt?
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Igen, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ezt az első, 1/a. napirendi pontrészt lezárhatjuk-e? (Jelzésre.) Ha igen, akkor köszönöm szépen a felterjesztők, illetve a minisztériumok képviseletében megjelenteknek a részvételt.
Kiskunfélegyháza önkormányzatának képviselő-testülete: a távhőszolgáltatást terhelő áfa csökkentése
Következik az 1/b. felterjesztés alapján Kiskunfélegyháza önkormányzatának képviselő-testülete a távhőszolgáltatást terhelő áfa csökkentése tárgyában kereste meg az Országgyűlés elnök asszonyát, aki ránk szignálta ki ezt a felterjesztést. Kérdezem, Kiskunfélegyháza részéről érkezett-e közben valaki képviselőként. (Nincs jelzés.) Nem.
A tisztelt bizottság tagjai ezt a felterjesztést is megkapták írásban, illetve ehhez készült egy állásfoglalás-tervezet a Pénzügyminisztérium részéről. A tisztelt bizottsági tagoké a szó. Kíván-e valaki előzetesen ehhez a napirendi részhez hozzáfűzni valamit? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor a Pénzügyminisztérium képviselőjének adom meg a szót, parancsoljon.
Rozsi Éva Judit főosztályvezető (PM) szóbeli kiegészítése
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Nagyon sokat nem tudok hozzáfűzni, a válaszunkban reagáltunk erre a felterjesztésre. Azt kell mondjuk, hogy a helyzet azóta nem változott. A kormány által jelenleg is beterjesztett adócsomag nem tartalmaz eltérő adóukulcsot.
Ami a valós helyzetet ugyan kicsit árnyalja, hogy a kormánynak olyan szándéka van, hogy e helyett az egységesen szociálisan érzéketlenül, mindenkinek tervezett áfacsökkenés helyett inkább olyan irányba szeretne elmozdulni, olyan irányban keresi a forrásokat, hogy az energiahatékonyságot is megcélzó beruházásokban segítse a lakosságot, többféleképpen. Itt csak emlékeztetnék akár a panelprogramra, akár az ökoprogramra, ahol további források bevonását szeretnénk elérni, még ilyen nehéz gazdasági körülmények között is.
Tehát hangsúlyozva, hogy az áfakérdésekben nem tudunk más álláspontot képviselni, mégis megnyugtatónak látszik, hogy az ökoprogramra keressük a további lehetőséget az energiahatékonyság jegyében. Ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó, parancsoljanak! (Nincs jelzés.) Ha nincs észrevétel, kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a Pénzügyminisztérium álláspontjával egyet tud-e érteni a bizottság ezen 1/b. napirendi pont kapcsán. Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom nem. Köszönöm szépen, ezt a napirendi részt lezártam.
Következik az 1/c. napirendi pont, Pest megye és Vas megye közgyűlésének, valamint Érd, Debrecen és Budapest XIX. kerület önkormányzatainak képviselő-testülete az illetéktörvény módosítása miatti bevételkiesés, illetve az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátáshoz szükséges költségvetési forrás biztosítása tárgyában érkezett felterjesztéseket tárgyaljuk meg. Kérem szépen az érintett települések képviselőit, hogy foglaljanak helyet az asztalnál. (Horváth István: Elnök asszony, ügyrendi.) Parancsoljon, Horváth képviselő úr, ügyrendben!
Horváth István ügyrendi javaslata az 1/a. napirendi pont szavazása tárgyában
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak meg szeretném kérdezni Szabó György alelnök urat, hogyan szavazott, amikor a megyei jogú városok és a megyék közötti feladatellátással kapcsolatban szavaztunk, hogy a gyermekellátási feladatok álljanak vissza az eredeti állapotba. Akkor az alelnök úr mit támogatott?
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Igennel szavaztam.
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Igen, köszönöm, és azt hiszem, Balogh képviselő úr is igennel szavazott.
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Nemmel szavaztam.
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Ő nemmel szavazott, de akkor is 15 igen.
ELNÖK: Akkor elnézést kérek, ebben a kérdésben új szavazást fogok kérni, mert én hibáztam, és nem vettem észre, hogy Szabó alelnök úr igennel szavazott. Tehát az 1/a. napirendi pontnál tenném fel... (Horváth István: Elnézést, elnök asszony, nem akarok belebeszélni, de ha most Szabó képviselő úr azt mondta, hogy ő igennel szavazott, akkor csak a számolással volt probléma, tehát akkor 15 igen. Mert most pont kiment Ódor képviselő úr.) Rendben van, akkor módosítjuk, de akkor azért legalább bólogatást kérek a bizottság tagjaitól, hogy az 1/a. napirendi pontnál Horváth, illetve Ódor képviselő urak összevont javaslatáról Szabó alelnök úr igennel szavazott, így 15 igen és 13 nem szavazattal, illetve tartózkodással elfogadta a javaslatot. (A bizottság tagjai jelzik egyetértésüket.)
Az 1/c. napirendi pont tárgyalásának folytatása
Tehát a továbbiakban az 1/c. pontnál tartunk, köszöntöm Pest megye és Vas megye közgyűlésének, Érd, Debrecen, Budapest XIX. kerület önkormányzatának képviselőit. Önöknek adnám meg először a szót. Kérdezem, Vas megye részéről van-e itt valaki. (Nincs jelzés.) Pest megye részéről van-e valaki? (Nincs jelzés.) Érd részéről van-e itt valaki? (Jelzésre.) Almási Ibolya, költségvetési csoportvezető asszony, parancsoljon, öné a szó.
A felterjesztők képviselőinek szóbeli kiegészítései
ALMÁSI IBOLYA (Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Abban reménykedtem, hogy először a többi előterjesztő önkormányzat részéről jelen lévő jogászok fogják a kérdést megközelíteni. Miután én az utóbbi években pénzügyi területen dolgozom, azt gondoltam, hogy a hozzászólásomat is ilyen aspektusból szeretném megtenni, de remélem, hogy a többiek a jogi részében fognak megerősíteni.
Érd közgyűlése még decemberben az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényjavaslathoz élt felterjesztési jogával. Megkaptuk az Önkormányzati Minisztérium államtitkárának a válaszát is, amelyben megfogalmazott tényeket természetesen nem vitatjuk. Sőt, azon megállapításaival is egyetértünk, hogy a gazdasági válság idején mindenkinek osztozni kell a megnövekedett terhekben, és jelzem, hogy igen erősen osztozunk is ebben. Azt gondolom, nagyon sok települési és megyei jogú város önkormányzata is osztozik ebben. Hiszen a devizaalapú adósságállományok kamat- és tőketörlesztése kezelhetetlenné is válhat akár ebben a költségvetési évben vagy a következő években, ezt nehezen lehet tudni.
Tehát jelenleg igen aggályos az önkormányzatok költségvetési egyensúlyának a biztosítása, különösen ha a működési költségvetésre gondolok. Ebben a helyzetben még inkább felértékelődik minden egyes forint, minden egyes állami támogatás jelentősége, és az illetékbevételek egyébként is abba a központi forrásba tartoznak, amelyek kifejezetten a megyei jogú városok, megyei önkormányzatok, fővárosi kerületek egyértelmű többletfeladatainak az ellátását hivatottak valamilyen módon - elszámolási kötelezettség nélkül - kompenzálni.
Azt gondoljuk, hogy a minisztérium álláspontja - amit a válaszban közöltek - nem mond ellent a mi felterjesztésünknek, ami az önkormányzati törvény 1. § (5) bekezdésére hivatkozik. Nevesen arra, hogy amikor az állam valamely feladatot megállapít az önkormányzat számára, akkor azzal egyidejűleg illik gondoskodni valamilyen módon annak a forrásáról is. Az természetesen nyilván mindenki előtt ismert, hogy a lakosság jelentős része megyei jogú városokban, a fővárosban lakik, tehát ilyen módon teljesen nyilvánvaló, hogy a munkamegosztásban is ezekre az önkormányzati szervekre, erre az önkormányzati struktúrára jóval nagyobb többletfeladat hárul. Gondolok itt a lakosságszámra, az intézményhálózatra, nyilván megyei jogú városok esetén arra a kistérségi szerepkörre, illetve a városi léthez kapcsolódó lakossági többletfejlesztési igényekre, amelyeknek sajnos - vagy nem sajnos - ebben a helyzetben is meg kell tudni felelni.
E mellett természetesen az iparűzésiadó-bevételek várhatóan - azért mondom, hogy természetesen, hiszen nyilván a vállalkozásokat is erőteljesen érinti a gazdasági válság - csökkenni fognak. Azt gondolom, nem engedhető meg ebben a helyzetben, hogy az önkormányzatok tovább csússzanak, és adott esetben adósságspirálba kerülhessenek. Mi tehát azt javasoljuk, hogy fontolja meg a tisztelt bizottság, és fogadja el az előterjesztők álláspontját, hogy kerüljön felülvizsgálatra az illetéktörvény módosulása miatti bevételkiesés, és azt valamilyen formában a központi költségvetésből kompenzálja ezen önkormányzatok részére. Hiszen mi azt gondoljuk, hogy az önkormányzati fejezet már nem fog tudni ettől több bevételkiesést elviselni. Különösen még egyszer a költségvetési egyensúly fenntartásának szükségességét szeretném hangsúlyozni.
Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy Debrecen megyei jogú város képviseletében van-e valaki. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor Budapest XIX. kerület, Kispest alpolgármesteréé, Vinczek Györgyé a szó.
VINCZEK GYÖRGY (Budapest XIX. kerület Önkormányzata): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A kispesti önkormányzat, a főváros egyik kerülete még a költségvetési koncepció készítésekor fogadta el ezt a felterjesztést, ellenzéki képviselők javaslatára. Azóta jó néhány hónap eltelt, és tulajdonképpen okafogyott ez a felterjesztés, ami arról szólt, azt kértük, hogy ne csökkenjenek az önkormányzatok normatív támogatásai. Ez nagyon általános megfogalmazás, és nagyon nehéz ezzel mit kezdeni, gondolom a bizottságnak is.
Ha szabad azért egy-két gondolatot elmondani, mert nyilván okafogyott azért, mert a parlament már elfogadta a költségvetést, nekünk is van már költségvetésünk. Bár megjegyzem azért - egy gondolat -, amit tapasztaltunk, hogy a normatív támogatások rendszerében szerény mértékű arányos csökkentésre sor került, amely azért szinte fűnyíróelvszerű volt. Bár most a megváltozott gazdasági helyzetben nyilván az önkormányzatok örülnek, illetve kedvezően fogadták, hogy csak ilyen mértékben csökkent, persze viszonyítás kérdése.
De azért engedjék meg, hogy egy gondolatot még ehhez a témakörhöz elmondjak, hogy ne jöjjek hiába e bizottság elé. Tehát a vélemény konkretizálva az, hogy annyira eltérő a különböző normatívák felhasználása, illetve annyira eltérőnek és aránytalannak látjuk azt, hogy kötelezően vállalt feladatokhoz milyen forrásokat kapunk, és ezt lenne érdemes egyszer - ha erre idő van - végigelemezni, hogy ezeket az aránytalanságokat küszöböljük ki. Még akkor is mondom, hogy aránytalan, hogyha olyan helyzetet vizsgálunk meg, amelyben tényleg az önkormányzat a legmesszebbmenőkig törekszik arra, hogy a költségeit csökkentse. De így is például - a szociális területről mondva példát - a bentlakásos intézményeknél nagyon alacsony ez a támogatási szint, és amikor a törvény kötelez minket, hogy fenn kell tartanunk egy gyermekek átmeneti otthonát, vagy az idősek átmeneti gondozását kell végeznünk, itt olyan alacsony a támogatási szint a valós költségeinkhez képest, hogy szinte lehetetlen ezeket mostanában már fenntartani. A fejlesztést is többször akadályozza az, hogy ha pályázaton nyerünk is pénzt, illetve tudunk fejleszteni infrastruktúrát, de hogyan fogjuk fenntartani, a működési költségeket hogyan fogjuk finanszírozni.
Én tehát ezt javasolnám utolsó gondolatként, hogy ha majd a következő költségvetés-tervezés szóba jön - nem tudjuk, milyen változásokkal -, akkor erre nagyobb figyelem háruljon, hogy a normatívák képzése terén ezt vegyék figyelembe, annál is inkább, mert most már a jogszabály kötelezi az önkormányzatokat, hogy valós költségeiket közkinccsé kell tenni, tehát látják a törvényalkotók is, hogy valójában mi mennyibe kerül az önkormányzatoknál.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alpolgármester úr. A minisztériumok képviselőié a szó, először a Pénzügyminisztériumból, parancsoljon!
A minisztériumok képviselőinek szóbeli kiegészítései
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Először is az alpolgármester úr szavaira próbálnék reagálni, hiszen ez volt a közelebbi, Pénzügyminisztériumhoz intézett kérdés. Nagyon örülök ennek a megállapításnak, hogy a normatívák azért mégsem voltak olyan mostohák 2009-ben az önkormányzatokhoz.
Emlékeztetem a bizottságot arra, hogy - közös örömünkre - végül is a közoktatás területén megtalált megtakarításból sikerült jobbítani, különösen a közoktatási normatívákat, ily módon azokban még a 13. havi illetmény elmaradó feladata sem tükröződik. Úgyhogy ezt különösen Debrecen számításához szeretnénk nagyon hangsúlyosan hozzátenni, ahol valóban még a régi számokra apellálva mondja, hogy 100 ezer forinttal csökken a normatíva, viszont nem teszi hozzá a debreceni számítás, hogy mennyi a feladatelmaradás abból, hogy nem kell kifizetnie a 13. havi juttatást.
Egy szerény megjegyzés a normatívák aránytalanságához. Persze önkormányzati szemmel tekintve egy kiadási összeget alapul véve valóban el lehet mondani, hogy adott önkormányzatnál ilyen vagy olyan arányban finanszírozza a normatíva az adott feladatot. Ha filozófiailag kellene megközelíteni - de gondolom, erre most itt nincs szükség, de lehetőség sem -, a normatíva egy hozzájárulás egy adott feladathoz. Az önkormányzati forrásszabályozás lényege arról szól, hogy a jogszabályok tömege biztosít az önkormányzatoknak bizonyos bevételeket, átengedett forrásokat, központi adókat és így tovább, amelyeket felhasználnak az adott feladat ellátására. Az az igazi nagy probléma, hogy a kiadás, amihez viszonyítjuk, hogy milyen hányadot finanszíroz ebből a normatíva, az rettenetesen eltérő országosan. Az egy dolog, hogy a honlapra kitesszük a saját kiadásunkat, de mivel nem lehet egy átlagos kiadást mindenkinek egyformán számításba venni, ezért ez az arány nem is igazán tud átlagban semmit sem mondani. Hiszen pontosan az átlagnak megfelelő önkormányzat sajnos nem létezik.
Tehát lehet ezt a vitát lefolytatni, lehet ezt megnézni, hogy melyik önkormányzatnál pontosan ez milyen arányt képvisel, de attól még igazából nem ez az igazi problémája az önkormányzati finanszírozási rendszernek, hanem az, amit ebben a bizottságban is sokszor elmondtunk, és önök is felvetettek, hogy a feladat- és hatáskörök telepítése nem a legszerencsésebb. Ennek a megváltoztatásával lehet és kell újragondolni a forrástömeget, ami eddig is önkormányzati körben került elköltésre.
Nem akarom hosszúra nyújtani a mondókámat, még egy gondolatot szeretnék az illetékbevételekről szólni. Szerintem nem is volt olyan megyei önkormányzat, amely valamilyen módon nem csatlakozott a felterjesztésekhez, de legalábbis nagyon-nagyon sok ilyen felterjesztés érkezett, és lehet, hogy nem szimpatikus dolog, de egységes választ adtunk mindenkinek. Tudniillik, emlékeztetnünk kell arra, hogy annak idején párhuzamosan történt a két törvény parlamenti munkában való megjelenése, tehát a költségvetési törvény és az illetéktörvény módosítása már ismert volt. Nem utolsó sorban ez volt az oka annak, hogy a személyi jövedelemadó-részesedés, ami a megyei önkormányzatoknál utolsó pillanatban 4 százalékkal megnövekedett, körülbelül ez volt az a forrástömeg, ami próbálta figyelembe venni az általunk azóta sem nagyobb összegre becsült illetékbevétel-kiesést.
Tudniillik - és ezek már tényadatok - igaz, hogy két hónap adatából nem lehet nagy következtetést levonni, de azért szeretném ezeket a számokat itt a bizottság előtt ismertetni. A három településnél, illetve megyei önkormányzatnál, amelyekről beszélünk - Érd, Pest megye és Vas megye -, amelyek számait itt külön tudnánk itt most két hónap vonatkozásában említeni, sehol nem tapasztalható csökkenés a bevételekben az előző évhez képest. Ismétlem, ebben a két hónapban 13 százalék és 6 százalék közötti növekmény van e három viszonylatban.
Ennek magyarázata pedig az, hogy sajnos - vagy hála istennek - olyan mértékű az előző évekből tapasztalt hátralék, aminek a kevesebb napi operatív munka miatt megerősödött a feldolgozása, és elindultak a végrehajtások, hogy ily módon szinten tud maradni, és ezt nem a kincstári optimizmus mondatja velünk, de egy-két milliárdnál több országosan nem lesz az illetékbevétel-kiesés, szemben azzal, amit 5-6 milliárdban vélelmeznek az önkormányzatok. Látni kell ugyanakkor azt is az illetékbevétel önkormányzatokhoz juttatásának logikájából, hogy van ez a 65 százalékos összbevételből való részesedés. Ez valamelyest teríti és kiegyenlíti az önkormányzatok közötti illetékbevételt, úgyhogy lehet, hogy az önkormányzatoknak az a nagyon pesszimista prognózisa a költségvetés készítésekor remélhetőleg nem fog év végéig realizálódni.
Még egy gondolatot szeretnék megjegyezni. Akkor, amikor számon kérjük, és azt mondjuk a központi költségvetéssel szemben, hogy amikor az önkormányzat valamilyen bevétele csökken, akkor ezt automatikusan pótolni kell a központi forrásokból, ha ez a logika megállna, akkor fordítva is igaz kellene legyen. Azokban az években, amikor 15-20 százalékkal nőtt az illeték, illetve az iparűzési adó, akkor a központi költségvetés nem mondta azt, hogy ugyanilyen mértékben csökkenti a központi forrásokat. Ez a bevételkiesés nem feltétlenül csak az illetékszabályok változása miatt is bekövetkezhetett volna, hanem ennek a sajnálatos gazdasági folyamatnak a következményként is, és a normatív szabályozáson ezt a bevételkiesést nem feltétlenül ildomos követelni. De az jogában van az önkormányzatoknak, hogy amennyiben meglévő források a megváltozott gazdasági helyzet, azaz a bevételkiesés miatt a kötelező feladataik ellátásához nem nyújtanak elég fedezetet, változatlanok azok a szabályok, amelyek az egyedi módszerekkel vagy az önhikis módszerekkel - jelesül a megyei jogú városoknál - elérhetővé teszik azokat a forrásokat, amelyek a kötelező feladatellátás feltételeit biztosítani tudják, egy kiegészítő mechanizmuson keresztül. Nyilván a megyei önkormányzatoknál a 6/3. melléklet hivatott a megyei jogú városok önhikis forrásához hasonló mechanizmust biztosítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Az Önkormányzati Minisztérium részéről a főosztályvezető-helyettes asszony, parancsoljon!
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Szittáné Bilanics Erzsébet vagyok. Amit a főosztályvezető asszony mondott, elég részletes válasz volt, tehát gyakorlatilag csak egy-két mondatnyi kiegészítést szeretnék tenni, és arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyrészt a normatívák csökkenése a bérhordozó normatíváknál volt. Lehet, hogy ez úgy tűnik, hogy fűnyíróelv alapján, de nyilvánvalóan, hiszen ott arányosan a 13. havi bér kivételére került sor. Ugyanakkor tudjuk, hogy a tárgyalások során például a kistérségi normatívák ugyan a társulási együttműködést segítik, ott bizony 6 milliárd forint visszakerült ezeknek a normatíváknak a finanszírozásához.
Még egy megjegyzést. A felterjesztésekben csak a normatívákról van szó, de amint a főosztályvezető asszony is említette, fontos, hogy az szja helyben maradó részét, illetve a kiegészítést, a jövedelemkülönbség-mérséklési támogatást is figyelembe kell venni. Hiszen akik itt ebben szóltak, náluk megnéztük, és valamennyien együttesen állami támogatásban lényegesen többet kaptak, mint az előző évben. Nyilván az a normatívarész, amit kiemeltek, az valóban csökkent, de az Önkormányzati Minisztérium is többször kinyilvánította, hogy a többletfeladathoz többletforrást is biztosítani kell, és a többletfeladatnál nyilvánvalóan a 13. havival feladatmegszűnés is van. Ugyanakkor, ami 2009-ben keresetkiegészítésként jelent meg, azt viszont 100 százalékban megkapják az önkormányzatok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. (Jelzésre.) Bebes képviselő úr, parancsoljon!
Képviselői hozzászólások, vélemények
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Igazából nincs kedvem túlzottan felmelegíteni a költségvetési vitát, mert itt számos olyan utaló dolog hangzott el a Pénzügyminisztérium és az Önkormányzati Minisztérium részéről, ami igazából nem állja meg a helyét. Mert azért azt gondolom, a Pénzügyminisztérium képviselőjének csak annyit szeretnék jelezni, hogy igazából a költségvetés megbukott, tehát nincs miről beszélnünk. Amikor egy ország ilyen helyzetben van, akkor arról beszélni, amit ön elmondott, azt gondolom, nem szükséges. Hiszen nem fognak teljesülni az önkormányzatok részére azok a bevételek, amelyeket előirányoz számára - egy önkormányzat számára - a 2009. évi költségvetés.
Ön most egyelőre két hónapot sorolt fel, de három hónap vonatkozásában tudok például annyit mondani, hogy Vas megye esetében 25,8 millió forintos bevételkiesés van, többek között az illetékbevételek esetében. Úgy hiszem, ez beszédes szám. Az is beszédes szám, hogy pontosan ezekre az előzetes adatokra hivatkozóan tervezett úgy Vas Megye Önkormányzata, hogy bizony az illetékbevételek esetében jóval alacsonyabb bevétellel számol. Azt hiszem, ezt fontos megemlíteni ebben a vonatkozásban.
Az, hogy igazán mennyi kiadás és milyen feladatok kerülnek egy önkormányzathoz, az adott évben mindig változik, de szeretném valamennyiüknek mondani - mindkettőjüknek, mind a Pénzügyminisztérium, mind az Önkormányzati Minisztérium képviselőjének -, hogy bizony folyamatosan rakták az önkormányzatokhoz a feladatokat, mind a megyékhez, mind pedig a városi vagy települési önkormányzatokhoz, ezekhez pedig forrásokat elégtelen mértékben biztosítottak, vagy megpróbálták olyan színben feltüntetni, mintha pluszbevételeket kapnának az önkormányzatok.
A kistérségek vonatkozásában meg azt szeretném jelezni, hogy ugyan visszakerült bizonyos normatíva a kistérségekhez, de mihez képest került vissza. Mert szerintem 2008-hoz képest - nézzék át - jóval kevesebb normatívát kapnak a kistérségek. Azok a kötelmek, amelyeket pedig önök meghatároznak - többek között a feltételek vonatkozásában -, sok esetben teljesíthetetlenek, és sajnálatos módon a kistérségnél már hihetetlen feszültségek mutatkoznak a települések között amiatt, hogy a közös fenntartású intézményeket hogyan tudják működtetni. Ezeket önök még nem látják, ez majd az év vége felé fog mutatkozni, amikor sok-sok problémával fognak szembesülni a kistérségek, és bizony egymásnak fognak esni a különböző szintű települések amiatt, hogy ezeknek az intézményeknek a működtetése veszélybe fog kerülni. Majd akkor kérem önöket, hogy akkor vizsgálják meg, és ne a mai napon, amikor még nagyon az év elején tartunk, holott a folyamatok már ma is nagyon rosszul néznek ki.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bácskai képviselő úr, utána Ódor képviselő úr következik.
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nagyon remélem, hogy Kispest alpolgármestere nem április 1-jei tréfának szánta a hozzászólását. Hiszen egy felterjesztést úgy minősíteni, hogy okafogyottá vált amiatt, hogy ellenzéki képviselők tették, azt hiszem, vissza kell utasítani, hiszen egy felterjesztés minőségét, a határozatot a döntés elfogadottsága, illetve szövege minősíti. Azt sem gondolnám, hogy egy bevételkiesés okafogyottá vált volna, függetlenül attól, hogy ez a költségvetés megbukott-e ténylegesen vagy nem. Azt pedig, hogy a fűnyíróelvszerűen elvégzett normatívacsökkentést kedvezően fogadták volna, azért kétlem.
Pontosan ezért felolvasnám a felterjesztés igencsak aktuális szövegét, ugyanis azt az alpolgármester úr elfelejtette, hogy ennek a határozatnak, amit többséggel fogadott el a kispesti önkormányzat képviselő-testülete, van egy kitétele, olvasom: "Az Országgyűlés 2009. évi, a Magyar Köztársaság költségvetését tárgyaló - és itt jön a lényeg -, azt esetleg módosító ülésén olyan döntés szülessék, mely biztosítja..." stb.
Tehát a módosításra is vonatkozik a felterjesztés, kérem, hogy támogassa ezt a bizottság.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak azt gondolom, lehet, hogy Vinczek alpolgármester úr nagyon halkan beszélt, de azt biztos nem mondta, hogy amiatt vált okafogyottá ez a felterjesztés, mert ellenzéki képviselők tették. Azt gondolom, az alpolgármester úr nagyon korrekten képviselte azt, ami az ő képviselő-testületi ülésén történt. De ez csak egy ilyen közbevetés.
Ódor képviselő úré a szó, parancsoljon!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. A felterjesztések közül Pest megye, Vas megye - és ezek után volt más megyei önkormányzat is -, amely az illetéktörvény módosításával kapcsolatosan kért állásfoglalást vagy élt a felterjesztési joggal, és kapott a miniszter úrtól választ. Kicsit hosszabb lesz ez a felsorolás - kérem nézzék el -, tényszerű számok felsorolásaként.
2006-ról tudunk beszélni, és utána következtek az elmúlt esztendők, a 2007-es, 2008-as költségvetések, és csak megyei önkormányzatokról beszélek. Összességében 14 202 millió forintos kiesés van az illetéktörvény módosulásai miatt a 2007. és 2008. évekre vonatkozóan. Van kiugróan magas veszteségű megyénk, ez Pest megye, ott 3 631 millió forintos veszteséggel szerepel az elmúlt két esztendő. A saját megyénkről, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről beszélve: ott 580 millió forint, Baranya megyében 840 millió forint. Tehát 2007-ben, 2008-ban láthatóan komoly illetékcsökkenés történt.
Most, a törvény módosulását követően a számszerű összegeket nem tudjuk. Az előbb Bebes képviselő úr említette, hogy a lakosságában és területében nem túl nagy Vas megyében már most, az elmúlt két hónapban milyen mínuszok történtek, illetve most már a harmadik hónapban is. A mi megyénknél az előzetes számítások szerint - Borsod-Abaúj-Zemplén megye a második legnagyobb lakosságú megye - 800 millió forintos csökkenést várhatunk ebben az esztendőben. Tehát nagyobb lesz a csökkenés mértéke, mint az elmúlt két esztendőben.
Hogy gond van, azért a következőt mégiscsak el kell mondanom. A miniszter úr levelében az van: a gazdasági válságból adódóan a terheken osztoznia kell a lakosságnak, a vállalkozásoknak éppúgy, mint az államháztartásnak, minden alrendszerében. Hát az államháztartás minden alrendszerében kiemelten a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok veszítenek a támogatásból, támogatottságból pénzügyi oldalról, hiszen fenn kell tartani a szolgáltatásokat, azt soha nem finanszírozzák megfelelő mértékben, és ezekből az illetékbevételekből, illetve az szja növekedéséből kellene fenntartani ezeket.
Tehát ezért szerettük volna felhívni a figyelmet, de ez körülbelül annyit ér - elnézést kérek -, mint imádkozni tanítani a pacit, mert úgy látszik, senki nem akarja megérteni, nem tudja meghallani, nem lehet átütni egy bizonyos falat, hogy kérem, ez megvonás. Akkor ne beszéljünk arról, hogy majd itt kiegészítjük, ott kiegészítjük, amikor az infláció mértékénél kisebb mértékű éves növekedés van egy költségvetésben az önkormányzatnál, akkor lehet itt eltörölni 13. havi bért, és másképpen visszaadni, az alaptételt mondjuk ki: nem kaptak sem a megyei jogú városok, sem a megyei önkormányzatok alrendszerében kvázi kiegyenlítést vagy valamiféle kisebb mértékű kárpótlást a pénzügyi oldalról, egyik önkormányzati rendszer sem. Tehát akkor igenis mondjuk ki, hogy ott elvonások voltak. Az elmúlt két esztendőről itt vannak a számok, ezt nagyon szívesen tudom átadni a minisztériumnak is vagy a bizottság jegyzőkönyvéhez, nem olvasnám most végig, de mondom, több milliárdtól 5-600 millió forintig terjedően, és ennek az esztendőnek a kiesései. Ennek több oka lehet, a gazdasági problémák miatt kisebb az ingatlanforgalom, illetve az örökösödési adó eltörléséből eredő kiesések.
Ezt hiába kérjük, hiába kértük annak idején is a költségvetés elkészítésekor, akkor sem sikerült ezt megértetni, és most láthatóan biztosan nem. Egy köztisztviselőnek lojálisnak kell lenni, ezt tudomásul veszem és megértem, nem így kérem számon, csak szeretném, hogy akkor közvetítsék, ne maradjon csak az önök birtokában ez a mostani felvetés, hogy igenis láthatóan gondok vannak belőle. Ha a legkisebb megyét említjük, ott az a néhány 10 millió forint igazán nem sok pénz, de sokkal kisebb a költségvetés is. Tehát a nagy lélekszámú megyéknél 500 millió forintot meghaladó nagyságrendű vélelmezhető kiesés lesz.
Erre azt mondani, hogy egyébként az szja-val meg kiegészítettük; úgy tudom, a megyei önkormányzatoknak ez az szja-emelés sem volt olyan mértékű, mint a többi, a más települési önkormányzatoknak. Tehát azért mondom, hogy szót kell érte emelnünk, és szeretném, ha ezt továbbvinnék. Nem vagyok idealista, hogy ebben az esztendőben ezt tudják javítani, de folyamatos elvonások vannak minden oldalról. Néha a feladatokban is - mondják önök -, vagy legalábbis a hatáskörökben, de forrásoldalról mindenképpen. Nem véletlenül bocsátunk ki kötvényeket, nem véletlenül vagyunk kénytelenek felvenni kölcsönöket, és nemcsak a Fidesz által vezetett megyei önkormányzatoknál, hanem nagyobb önkormányzatoknál is. Minél több intézményfenntartói feladata van egy önkormányzatnak, annál nagyobb problémái jönnek elő. Tehát ez azt mutatja, hogy ez a finanszírozás - most éppen az illetékbevétel kapcsán - nem alkalmas arra, hogy fenn tudjanak tartani az önkormányzatok megfelelő szinten intézményeket.
Apróságként megjegyezném: nincs módja a 2009. évi központi költségvetésnek a bevétel pótlására, hát igen, ezt látjuk, hogy bevételpótlás mindenütt van, önhikiben és az önkormányzati miniszternek is van egy forrása, ami valahogy felülről nyitottnak tűnik, mert mindig volt hozzá egy kis pluszpénz, de nincs forrás a megyei önkormányzatok finanszírozására. Ezt 2007-től tudjuk, hogy átláthatatlan a gazdálkodás. Azt kellene feltennem a Pénzügyminisztérium felé, hogy akkor 2006-ig hogyan tetszettek finanszírozni. Akkor átlátható volt? Vagy pedig, ha nem, akkor szeretném bejelenteni, hogy akkor valószínűleg a közpénzekkel nem bántak megfelelő gondossággal. Mert akkor átláthatatlan finanszírozású, átláthatatlan gazdálkodású önkormányzatokat részesítettek forrásokban - nem is kevésben, több száz millió forintban.
Tehát ezért szeretném, és ez a miniszter úr megyéjét és a mi megyénket is érintette - tehát Somogy megyét és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét -, tehát láthatóan, amikor az van, hogy a megyei önkormányzatoknak nincs központi költségvetésből való kiegyenlítése, ez csak 2007-től működik. 2007-től működik az az adóprés, illetve bocsánat, elvonás, ezek a megszorító-elvonó intézkedések, amelyek ily mértékben csökkentik az illetékbevételeket, és akkor 2009-ben a megyék és megyei jogú városok költségvetésében egy nagyon komoly forrásként megjelenő forrásnál további szeleteléseket végeznek el.
Nem gondolják, hogy ez nem átláthatatlan, ez nagyon is átlátszó? Átlátszó, igenis büntető jellegű, a megyei önkormányzatok ellehetetlenítését előidéző politika, és az a kérdés, hogy meddig tetszenek ezt így gondolni, meddig tetszenek még ezt így csinálni. Ha ezt önök - mint lojális köztisztviselők - kénytelenek elviselni a politikai vezetés megrendelésére, elfogadjuk. Amennyiben ez nem így van, hanem belső indíttatásból, akkor nagyon komoly gondnak látom. Mert láthatóan akkor jönnek ezek elő, amikor nem kormánypártiak a megyei önkormányzatok.
Tehát ezért vagyunk kénytelenek írni a miniszter úrnak, ezért vagyunk kénytelenek elolvasni ebben a válaszban azt, hogy semmit nem akarnak értünk tenni, és vélhetően az újabb költségvetés tervezésénél, kíváncsi vagyok, hol sikerül még majd megvonni a forrásokat. Mert lassan-lassan eljutunk oda, hogy működésképtelenekké válnak az önkormányzatok. Vajon ennek a felelősségén ki fog osztozni? Csak a meglévő vezetés, a megyei önkormányzatok vezetése, vagy pedig valamennyire majd ilyen zsebkendőnyi villanattal oda fog állni a minisztérium - akár az Önkormányzati Minisztérium, akár a Pénzügyminisztérium -, aki ilyen megvonó költségvetést kényszerít rá 2007-ben, 2008-ban és most, 2009-re úgy néz ki, hogy még szigorúbb megvonásokkal.
Ezért kértük a miniszter urat, jeleztük a problémát. A visszajelzés az, hogy nincs módja, nincs alkalma - valószínűleg nincs rá akarata -, hogy észrevegye ezt a problémát az elvonásoknál. Ez vélhetően valakiben még talán jó érzést is kiválthat, hogy na, most sikerült őket még jobban a szakadék szélére lökni. Hát jelentem, sikerült. De ha ez egy ilyen nagy élmény, akkor mi lesz azokkal az ellátottakkal? Ne a politikai vezetést sajnálják, hanem az ellátotti rendszert, illetve az általunk foglalkoztatott több tízezer közalkalmazottat ebben az országban. Úgyhogy ezért írtuk ezeket a leveleket, de úgy vesszük észre, hogy ez, olyan mint a falról visszapattanó labda, tehát körülbelül fallabdázunk ezekkel az ötletekkel.
Köszönöm szépen a türelmét, elnök asszony.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem a tisztelt bizottságot, a képviselő hölgyeknek, uraknak van-e még hozzátennivalója. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor engedje meg a tisztelt bizottság, hogy reagáljak néhány kérdésre, elsősorban nemcsak bizottsági elnökként, hanem a bizottság tagjaként.
Nagyon kérem Ódor képviselő urat, hogy a kormány, a minisztériumok itt lévő képviselőit, a köztisztviselőket ne hozzuk kellemetlen helyzetbe! Mert azt gondolom, az a néhány mondat, amit ön most itt megfogalmazott, nyilvánvalóan nem... (Dr. Ódor Ferenc: Tessék megmondani, hogy melyek voltak! - Papp József közbeszólása.) Meg fogjuk nézni a jegyzőkönyvben. Azt gondolom, hogy ők lojális köztisztviselőkként végzik a munkájukat, tehát ne hozzuk őket kellemetlen helyzetbe. (Dr. Ódor Ferenc: Én is ebben bízom.)
A megyei önkormányzatok tekintetében meg csak szeretném emlékeztetni Ódor képviselő urat, hogy volt az önkormányzati bizottságnak mindkét oldal által támogatott olyan javaslata, amely bekerült a tisztelt Ház elé, amiben igenis lett volna lehetőség arra, hogy a megyei önkormányzatok akár az önhikiből vagy bármilyen más egyéb keretből pluszfinanszírozásban részesüljenek azokban az esetekben, amikor erre megfelelő forrás, illetve megfelelő lehetőség van. De a tisztelt Házban nem sikerült kétharmadot teremteni e bizottsági javaslat mögé, ami - azt gondolom - itt a bizottságban szakmai alapon egy jól kidolgozott javaslat lett volna.
Ennyit szerettem volna a bizottság tagjaként hozzátenni, és kérdezem a minisztérium képviselőit, kívánnak-e bármire reagálni. Parancsoljon, főosztályvezető asszony!
A minisztériumok képviselőinek reflexiói
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, nem kívánok.
ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető-helyettes asszony!
SZITTÁNÉ BILANICS ERZSÉBET (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, csak egy mondat erejéig. Nyilván a bizottság tagjai tudják, hogy folyik egy olyan munka - amiről a KÖEF-en is volt egy utolsó egyeztetés -, az önkormányzati és állami feladatok összehangolása. Ebben egyébként a szaktárcákkal is nyilván egyeztetni kell, de az érdekszövetségek is jelentős javaslatot küldtek be, és ez a minisztériumban most koordinálás alatt van, hogy ezekből melyik az, amely segíthetne az önkormányzati feladatokban, akár a bürokráciacsökkentésben, akár azért, mert most forráshiány jelentkezik, a feladatok későbbi megvalósításában.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A felterjesztőket illeti a szó, utána természetesen Ódor képviselő úr is kap szót. Alpolgármester úr, parancsoljon!
A felterjesztők képviselőinek reflexiói
VINCZEK GYÖRGY (Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata): Köszönöm szépen elnök asszonynak, hogy védelmébe vett. Még egyszer: függetlenül attól, hogy ki javasolta eredetileg a testületünkben ezt a felterjesztést, amikor az okafogyottságot szóba hoztam, arra utaltam, hogy az eredeti szándék egyértelmű volt, hogy a költségvetés parlamenti tárgyalásánál érjük el azt, hogy ott ne csökkenjen. Nyilvánvalóan ez volt a szándék, és azért minősítettem ennek, mert már lezárult ez a folyamat. Ez nyilván erre utalt, és nem szerettem volna minősíteni, mert ha a jegyzőkönyvet megnézi a képviselő úr, akkor láthatja, hogy nagy többséggel támogatták. Noha persze a hozzászólásomban azt is mondtam, hogy nagyon általános ez a megfogalmazás.
Két szakmai érvet szeretnék azért elmondani, és ezt elsősorban azért teszem, mert az itt lévő minisztériumi szakemberek véleményére szeretnék reagálni. Tehát amikor azt látja az önkormányzat, hogy olyan szigorú szakmai előírásokat tartalmaznak a törvények a szolgáltatások bevezetésénél, és ennek a gazdasági háttere nem biztosítható azokból a költségekből, azt gondoljuk, ha sokkal rugalmasabb lenne az a törvényi szabályozás, amely a szolgáltatásokat rendezi, akkor nekünk nagyobb mozgásterünk lenne abban, hogy optimális gazdálkodásunk és intézményi háttér-kialakítás legyen. Mert ha megnézem, a dél-pesti kerületeknél vagy ezekkel közel azonos kerületeknél a szolgáltatások természetesen hasonlóak, mindenhol kötelezőek, és ezek finanszírozása milyen nagyságrendű, akkor még ha kicsit eltérőek is, de nagyságrendileg hasonlóak. Tehát olyan nagyon nagy eltérések azért nincsenek a hasonló méretű önkormányzatok esetén. Tehát ha úgy ítéljük meg, hogy ezt érdemes átvizsgálni, hogy ezek a finanszírozások mit fedeznek, akkor azért jól látható, hogy mely szolgáltatásoknál vannak nagyobb gondok. És itt elsősorban az a problémánk, hogy nyilván minden ott élőnek jogában áll a szolgáltatásokat igénybe venni, és bizony sok önkormányzat - tudomásom szerint - hosszú ideig akár törvénysértést követ el, mert nem tudja azt a szolgáltatást megvalósítani, és ezáltal az ott élőket hátrány éri.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ódor képviselő úr, parancsoljon!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Elnézést kérek, ha sikerült volna olyan mondatokat mondani - Papp képviselő úr szerint folyamatosan olyanokat mondtam -, elnézést kérek, nem a köztisztviselők ellen, a mondatom elején mondtam, hogy természetesen minden kormányhoz lojálisnak kell lenni a köztisztviselőnek, nem ők a hibásak ebben, és nem is őket kívántam bántani. Úgyhogy elnézést kérek mindenkitől, akit esetleg sikerült volna - szándékaim ellenére - mégis megbántani.
Egy apróságot szeretnék még hozzátenni. 3 600 millió forint Pest megye illetékbevétel-kiesése, ugyanakkor a fővárosnak 5 milliárd forint. Tehát azért szerettem volna még ezt a két mondatot hozzátenni, hogy láthatóan jóval nagyobb mértékű a megyék illetékbevétel-kiesése, mint a fővárosnál. Nem akarok főváros kontra megyét, de láthatóan ebben a dologban a megyék húzták a legrövidebb gyufát. Úgyhogy kihúztuk a gyufát. Erre szerettük volna felhívni a figyelmet, ezt szerettük volna tudatosítani ott, hogy egy következő költségvetés elkészítésekor tovább ne kerüljünk abba a présbe, mint amiben most is vagyunk.
Úgyhogy, elnök asszony, egyrészt figyelmeztetésként is vettem azt, hogy a jövőre vonatkozóan minden ilyen megszólalásnál nem a köztisztviselőket akarom bántani. Ők végzik a feladatukat, és van, aki megrendeli. De akkor majd eggyel feljebb kell céloznom, mert valakik csak mondták nekik, hogy mit kell csinálni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdezem, van-e olyan javaslat, amiről kíván a tisztelt bizottság bármelyik tagja szavaztatni. (Dr. Bácskai János: A kispesti ügy.) Bácskai képviselő úré a szó, parancsoljon!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. A kispesti képviselő-testület felterjesztéséről kérnék szavazást.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor erről fogok szavaztatni.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, ki ért egyet a kispesti képviselő-testület felterjesztésében foglaltakkal. (Szavazás.) Nyolc igen. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) Négy nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenegy tartózkodással a javaslatot nem fogadtuk el.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, tudomásul vesszük-e ennek a napirendi pontnak a keretében a felterjesztésekre adott minisztériumi választ. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) Hat nem. Ki tartózkodott? (Nincs jelzés.) Ódor képviselő úr nem vett részt a szavazásban.
Köszönöm szépen, a napirendi pontot ezzel lezárom. Köszönöm szépen a felterjesztők nevében megjelenteknek és a minisztérium képviselőinek is a segítséget.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslat
Áttérünk az eredetileg harmadik, most második napirendi pontunkra, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslatra, a T/6934. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Köszöntöm a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről megjelent Lapos Tamás főosztályvezető-helyettes urat.
Tisztelt Bizottság! Ha jól nézem, négy módosító indítvány van, ami a bizottság feladatkörébe tartozik, ezekről fogunk szavazni. Kérdezem először a minisztérium képviselőjét, hogy kormány- vagy tárcaálláspontot képvisel.
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormányálláspontot képviselek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A 13. módosító javaslatban dr. Ángyán képviselő úr tesz javaslatot a törvény módosítására. Kérdezem a minisztérium képviselőjét, hogy a 13. indítványt támogatja-e.
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 13. módosító javaslat nem támogatható.
ELNÖK: Tehát a 13. ajánlási pontot a kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) Sima nem.
A 20. módosító javaslat következik, Herbály Imre, Velkey Gábor és Kis Péter László képviselő urak javaslata, mely összefügg a 21. javaslattal. Kérdezem a kormány álláspontját.
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság 15 igen szavazattal támogatja.
Következik a 30. módosító javaslat, Herbály Imre, Kiss Péter László és Demendi László képviselő urak javaslata. A kormányt kérdezem.
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság 21 igen szavazattal támogatja.
A 41. módosító javaslat következik, Herbály Imre, Kiss Péter László, Paizs József, Csontos János és Godó Lajos képviselő urak javaslata. Kérdezem a kormányt.
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Sima nem. Köszönöm szépen.
Nekem nincs más bejelölve, ami a bizottságunkhoz tartozna. Kérdezem a tisztelt bizottságot, kíván-e bárki bármelyik pontról még szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm a segítséget, és a napirendi pontot lezárom.
Az egyebekben kérdezem először a tisztelt bizottságot, bárkinek van-e bejelentenivalója. (Jelzésre.) Ódor képviselő úr, parancsoljon!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Az elnök asszony előző mondataihoz volna egy mondatom, ha szabad, hogy a bizottság által kidolgozott előterjesztést a parlamentben nem fogadtuk el kétharmadosan.
Csak annyi hozzáfűznivaló van, hogy az valamit valamiért alapon volt, nem a valamit nem támogattuk, hanem a "valamiért"-et. (Közbeszólás: Mit értesz ez alatt.) Hogy mit értek alatta? Ki lehet következtetni, csak figyelni kell!
Arra fogok majd próbálkozást tenni, hogy a bizottság terjesszen olyan lehetőséget a parlament elé, hogy az önkormányzati törvény bizonyos módosítása adjon lehetőséget - ami ma sem tiltja, de ha mégis kell, akkor úgy látom, meg kell ezt erősíteni -, hogy a megyei önkormányzatok is részesülhessenek kiegészítő forrásokból, tehát az önhikinek nevezett forrásból. Mert úgy látszik, ebben egyetértett mindenki. Most az a kérdés, hogy miért értettünk egyet, abban lesz-e azonosság.
Ennyi a megjegyzés, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nem szeretném továbbragozni ezt a kérdést, de nagyon pontosan fogalmazott: azt mondta, hogy valamit valamiért. Azt gondolom, a kormánypárti képviselők számára is ez a "valamit valamiért" típusú bizottsági módosító javaslat elfogadása volt. Tehát ott kölcsönösen volt az ellenzék, illetve a kormánypárt részére megfelelő néhány javaslat, és nagyon sajnálom, hogy erre végül is nem sikerült a tisztelt Házban kétharmadot megszavazni.
Tisztelt Bizottság! Nekem néhány bejelentenivalóm lenne. Az a javaslatom, hogy felterjesztések második körét - biztosan emlékeznek, amikor arról beszéltünk, hogy majd 15-én tárgyalnánk újra - toljuk egy héttel későbbre, április 22-ére, mert nagy valószínűséggel április 15-én miniszteri meghallgatásokra kerülne sor a tisztelt bizottságban. Tehát akkor a megyerendszerrel, illetve Boba szennyvízkezelési problémáival és Kiskunlacháza polgármesterének nyílt levelével a közbiztonság tekintetében egy későbbi ülésen, tehát 22-én foglalkoznánk.
Tisztelt Bizottság! Múltkor Bóka képviselő úr felvetett a tervezésellenőrzések kapcsán egy kérdést. Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy mivel tegnap sikerült Bóka képviselő úrral a konkrét tételeket egyeztetni, ezért a mai nap folyamán megy ki a két érintett miniszternek az a levél, amelyben kérjük erre a választ. Biztosan emlékszik a tisztelt bizottság arra, hogy tervezésellenőrzés pluszkiadásainak kérdésében fordulnánk a minisztériumokhoz.
Nekem ennyi lenne. Ha nincs senkinek más... (Nincs jelzés.), akkor úgy kezdenénk, hogy április 15-én 10 órakor kezdődne a bizottsági ülés, 10 óra 30-kor lenne az egyik miniszteri meghallgatás, a másik körülbelül 12 óra körül.
Köszönöm szépen, ha nincs más, akkor a mai bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 15 perc)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin