ÖTB-10/2009.
(ÖTB-99/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. április 28-án, kedden, 10 óra 7 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása *
Varga István miniszterjelölt bevezetője *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Általános vita)
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Hajdu László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Balogh József (MSZP) megérkezéséig Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) dr. Steiner Pálnak (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP
Dr. Mester László (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Bebes István (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) megérkezéséig dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) megérkezéséig dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Nógrádi László (Fidesz) megérkezéséig Vigh Lászlónak (Fidesz)
Hock Zoltán (független) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Varga Zoltán nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterjelölt
Dr. Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Czombos Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Gyömreiné dr. Dobák Katalin vezető főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Barabás Gergely osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 7 perc.)
GY. NÉMETH ERZSÉBET, a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Elkezdjük az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülését. Jó napot kívánok mindenkinek!
A bizottsági tagok megkapták a napirendre tett javaslatokat. Annyit szeretnék tájékoztatásul jelezni még az elején, hogy 11 órától hallgatnánk meg Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterjelölt urat, ezért azt javasolnám a tisztelt bizottságnak, hogy ha 11 óráig a 2. napirendi pontunkkal nem végzünk, akkor ha megérkezik miniszter úr, függesszük fel annak a napirendi pontnak a tárgyalását, legyen meg a meghallgatás, és utána folytatnánk ezt a 2. napirendi pontot. Ennek az az oka, hogy miniszterjelölt úrnak még egy harmadik bizottságba is el kell ma mennie 1 órára, és a Ház így tudta szervezni ezeket a bizottsági üléseket. Tehát ebben kérném a bizottság megértését.
Tehát akkor itt vannak a napirendi javaslatok. Kérdezem, hogy a napirendhez van-e valakinek kérdése, észrevétele. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr, Kovács alelnök úr parancsoljon! (Dr. Ódor Ferenc megérkezik az ülésre.)
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az egyik javaslatom, hogy a 2. számú napirendi pontot ne tárgyaljuk a mai napon. Ez egy 160 törvényt módosító javaslat, három hete van a Ház előtt.
A másik pedig egy elvi megállapítás, ezt még elnökként is sokszor elmondtam. Az teljesen mindegy, hogy a Ház hogy szervez valamit, mondjuk miniszteri meghallgatást vagy ilyet. Tudtuk, hogy kedden lesz a miniszteri meghallgatás. Ha az fél 2-ig vagy 2-ig tart, ez nem kiszámítható egyébként, akkor azt gondolom, hogy 1 órakor nem kell abbahagyni, hogy a miniszter feláll és elmegy egy másik bizottsági ülésre, mert nem a csík tolja a repülőt, hanem éppen fordítva.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Természetesen igaza van, nem is fogjuk abbahagyni a miniszteri meghallgatást, ha nem fejeződik be 1 órára, nem is ezt mondtam, hanem annyit jeleztem a tisztelt bizottságnak, és ebben kérem a megértést, hogy felfüggesztenénk akkor a 2. napirendi pontot, ha 11 óráig nem végzünk. Amennyiben miniszterjelölt úrhoz olyan sok kérdés van, és ő hosszasan és bőven válaszol, akkor ha kell, 3 óráig itt fog ülni, azt gondolom, ezt mindenki pontosan tudja.
Alelnök úr javasolta, hogy a 2. napirendi pontunkat ma ne tárgyaljuk, vegyük le napirendről. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki egyetért ezzel a javaslattal, hogy a 2. napirendi pontot ne tárgyaljuk. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez 13 igen. Ki az, aki nemmel szavaz? (Szavazás.) Ez 15, tehát napirenden maradt a 2. napirendi pontunk is.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy elfogadja-e az eredetileg kiküldött napirendi javaslatot. Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Köszönöm szépen.
Rá is térünk az 1. napirendi pontunkra, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/9179. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. (Kósa Lajos megérkezik az ülésre.)
Köszöntöm a Pénzügyminisztérium részéről megjelent dr. Kónya László főosztályvezető urat és Gyömreiné dr. Dobák Katalin vezető főtanácsos asszonyt.
A bizottság az ajánlást megkapta, összesen kettő darab kiegészítő ajánlás, kettő darab módosítás szerepel, illetve van a most benyújtott új csomag, tehát a másik vastagabb ajánlást is kérem, hogy vegye elő a tisztelt bizottság a T/9179/34. szám alapján. Tehát ebből a kettőből fogunk dolgozni.
Kezdjük akkor először a T/9179. számú kiegészítő ajánlás alapján. Kérdezem a Pénzügyminisztérium részéről főosztályvezető urat, hogy kormány- vagy pedig minisztériumi álláspontot fog mondani.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tárcaálláspont.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 1. pontban dr. Medgyasszay képviselő úr javaslatáról mi a tárca álláspontja?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, tisztelt elnök asszony.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel ezzel kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor szavazunk. Ki az, aki támogatja ezt a pontot? (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 15 igen. A bizottság ezt nem támogatta.
A 2. pontban Pettkó András és Dragon Pál képviselő úr javaslata. A tárca?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság? (Dr. Kovács Zoltán: Kérdezni szeretnék.) Kérdez először alelnök úr. Parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ez a módosító indítvány, amely a folyamatban lévő ügyekre nem kívánja alkalmazni, azért érdekes és talán alkotmányjogilag izgalmas felvetés, mert ez egy más helyzetet hoz létre, mint amikor az eljárás elindult, annak a folyamán. Tehát jelenleg folyik a jogalkotás, és lehet, hogy az eljárás már elindult a jogalkotási folyamatot megelőzően. Mi erről az álláspontjuk?
ELNÖK: Főosztályvezető úr, parancsoljon!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ez egy anyagi jogi szabály, az áfára vonatkozik. Az áfát a teljesítéskor hatályos szabályok szerint kell megfizetni. Egyébként megjegyzem, hogy azért a módosító javaslat egyfelől nem azt tartalmazza csak, ami az indokolásában van, hogy építőipari tevékenységgel kapcsolatban, és nagyon tágan értelmezhető a "folyamatban lévő" fordulat. A jelenlegi átmeneti rendelkezések pedig biztosítják, hogy az előleggel érintett jogügyleteknél az adótörvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően fizetett előlegek még a 20 százalékos kulccsal adóznak, adóznának, és csak az előleggel csökkentett vételárrészre terjed ki ez a magasabb mérték. Tehát nem látunk alkotmányos problémát ebben a körben, ez volt igazán a kérdés.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Van-e még valami? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a tárca nem támogatja, kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. Ki az, aki igen? (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 15 nem. Köszönöm szépen. A bizottság nem támogatja.
Áttérünk a másik ajánlásra a T/9179/34. szám alapján. Itt két csomag van, ami érinti az önkormányzati bizottságot, ez a 3. pont, amely összefügg az 5., 7., 25., 47., 48., 49., 62. és 68. pontokkal. A másik pedig, hogy azt is meg tudják nézni, képviselőtársaim, a 46. Tehát van egy nagyobb csomag, ami több mindennel összefügg, amit elmondtam, és van a 46. pont. Erről a kettőről fogom kérdezni először a tárca álláspontját.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca támogatja. Észrevétel? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Az előző kérdéshez kapcsolódva. Mi fog történni akkor, ha a törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően van szerződés kötve, ahol a szerződő partner az önkormányzat, amely nem áfa-visszaigénylő? Mondjuk egy tavalyi évben megkötött európai uniós támogatásból adódó több milliárd forint értékű szerződésnél bizony mind a 3 százalékos áfaemelés, mind a 2 százalékos áfaemelés jelentős többletet jelenthet. Tehát mi történik akkor, ha mondjuk a négy számlából kettő esik a hatálybalépést követően, de már megkötött szerződésről van szó? Akár 1 milliárd forintra vetítve ez 50 millió forintos többletet is jelenthet. A törvénymódosítás ezt szabályozza-e vagy kezeli-e valamilyen módon? Nyilvánvalóan a kompenzációt nem ezen az úton kell vagy nem itt kell keresni, de ezekre az átmeneti részekre van-e bármilyen javaslat, az a kérdés.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Főosztályvezető úr, öné a szó.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ez egy adótörvénycsomag, itt az adóváltozások vannak, tehát ez nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy ezekben az esetekben... Természetesen meg lehet válaszolni azt a kérdést, hogy tulajdonképpen hogy fog alakulni az áfa. Azt hiszem, utaltam arra, amikor mondtam, hogy az előlegszámlát nem érinti, tehát az előlegeknél az áfa megfizetése még a régi mértékkel, egyébként pedig az újjal, tehát ezt az előbbi kérdésnél említettem. De ha a kérdés arra vonatkozik, hogy tulajdonképpen valami kompenzációt keresünk-e, akkor erre itt most nem tudok... (Dr. Bóka István: Nem.)
ELNÖK: Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Akkor pontosan elmondanám a problémánkat. Van egy önkormányzat, mondjuk a balatonfüredi önkormányzat, amely egy kiemelt programot hajt végre. A szerződéskötés megtörtént 2008 októberében. A beruházás értéke 1,5 milliárd forint plusz 20 százalék áfa. Két szakaszszámla kifizetése megtörtént, a harmadik szakaszszámla majd valamikor nyáron, a negyedik meg év végén lesz esedékes. Tehát körülbelül 800 millió forint plusz áfa számla egy korábban megkötött szerződés alapján a szerződés hatálybalépését követően esedékes, akkor kell fizetnünk. De ha 20 százalékról 25 százalékra megy fel az áfa kulcsa, nem kell túl okosnak lenni, de a 800 millió forintnak az 5 százaléka körülbelül 40 millió forint. Nem vagyunk áfa-visszaigénylők ebben a kérdésben, tehát 40 millió forint plusz kiadás rendkívül jelentős kiadás. Mi történik ezzel az összeggel? A törvénymódosítás szabályozza-e ezt a kérdést? Mi akkor kötöttük meg a szerződést, amikor még nem tudtuk, hogy ilyen galádságot tetszenek elkövetni majd ellenünk.
ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető úr, parancsoljon!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A törvénymódosítás ezt nem kezeli, hiszen említettem volt, hogy a hatálybalépést követően teljesített dolgokra már vonatkozni fog az új mérték. (Dr. Bóka István: Ez inkorrekt egyszerűen, és gyalázatos.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Bóka képviselő úrnak adok szót, amennyiben kér. Parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nem fogok itt mást mondani, tehát viszonylag nyugodtan, kiegyensúlyozottan, ez inkorrekt, ez gyalázatos, ez nem jogállami módszer, azt gondolom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még? (Jelzésre:) Ódor képviselő úr, parancsoljon!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz). Arra szeretnék kérdést föltenni most ennél a napirendi pontnál, illetve bejelentésnél, hogy hányszor volt az elmúlt hét évben évközi adómódosítás, ha erre valaki tudna választ adni. Én elfelejtettem, volt egy párszor, csak erre, ha kaphatnánk választ.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető úr, parancsoljon!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Erre nem tudok pontos számot mondani.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés, észrevétel? (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Arra sem tud válaszolni, hogy terhesebb lett-e az adózó számára, volt-e ilyen adóváltozás?
ELNÖK: Főosztályvezető úr?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem emlékszem rá.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Kósa képviselő úr?
KÓSA LAJOS (Fidesz): Talán az elején kellett volna megkérdeznem, amikor a tárca képviselője az egész vitánál azt mondta, hogy a tárca álláspontját fogja képviselni, azonban hogy igazából ezt most hogy kell érteni, ugyanis tudjuk, hogy ez a törvény még egy másik pénzügyminiszter keze nyomát viseli. Az új kormány és az új pénzügyminiszter korábbi életében számtalanszor elmondta, hogy felháborító, teljes mértékben aláássa a kormányzatba vetett bizalmat az, hogy ha az adótörvényeket vagy a gazdaság alapvető jogviszonyait úgy változtatjuk meg évközben, hogy nem kezeljük azt, hogy a folyamatban lévő ügyekre mit kell csinálni. Hogy miért, azt Bóka úr példájából abszolút el lehet mondani vagy lehet érzékelni. Erre nem lehet kalkulálni.
Most akkor azt kérdezem meg, hogy amikor ön a tárca álláspontját képviseli, akkor mondhatom azt, hogy tehát Oszkó pénzügyminiszter úr álláspontja most a Pénzügyminisztérium élén az, hogy nem számít az, hogy két hónappal ezelőtt még igaz könnyeket hullatott, felháborodott, és a Deloitte vezetőjeként azt mondta, hogy ilyen országban nem lehet élni, így nem lehet bizalmat építeni, persze, hogy elpárolog mindenki. Ellenben most azt mondja, hogy ez helyes, rendben van, az élet harc, majd mindenki megtanulja, hogy hol lakik a magyarok Istene.
Tehát szeretném kérdezni a tárcától, hogy amikor ön a tárcát képviseli, akkor ezt úgy kell-e érteni, hogy tehát Oszkó úr azt mondja, hogy igen, ez így jól van, tetszettek volna akkor kalkulálni, hogy Magyarországon bármi lehet, meg az ellenkezője is, amikor idejöttek, aztán befektettek, vagy szerződtek valamilyen, akkor érvényes adójogviszonyok alapján.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Papp képviselő úr, parancsoljon!
PAPP JÓZSEF (MSZP): A tárca képviselőjétől azt szeretném megkérdezni, hogy annak idején, amikor az áfa csökkent 25-ről 20 százalékra, akkor ezt a kérdést hogy rendezték.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem véletlenül tettem fel azt a kérdést, amikor az adózó terhére változnak a szabályok, mert amikor az adózó javára, akkor aki önkormányzatban dolgozik, az tudja, hogy az adójogszabályok évközben könnyítés szempontjából nem okoznak izgalmat a gazdasági életben meg egyéb módon sem, aki adózik. Amikor a terhére változik valamely szervezetnek, ráadásul amely komoly pénzeket kezel vagy pénzügyi műveletekbe megy bele, ott ez adott esetben milliárdos nagyságrendeket is kitehet. Ezért fontos és izgalmas az, és ezért kérdeztem, nem véletlenül, hogy az alkotmányossági kérdés e tekintetben helyén van-e vagy nincs, mert itt a terhére változik a rendszer.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor főosztályvezető úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az áfa nem éves adó, tehát ugyanezek a kérdések akkor is fölmerülhetnének, ha egyébként január 1-jétől változnának a szabályok, hiszen ez nem egyévnyi időszakot ölel föl, tehát nem éves adó. Ilyen értelemben az más, hogy az elszámolása az adóalanyoknak hogyan és miként van.
A kérdés konkrétan volt az, hogy előzőleg, amikor kedvező irányban változott, arra azt tudom mondani, hogy ugyanez a szabályozás volt, tehát a hatálybalépést követően teljesített teljesítményekre vonatkozott az új, akkor kedvezőbb adómérték.
Itt a kérdés az, hogy alkotmányosnak tekinthető-e. Véleményünk szerint alkotmányosnak tekinthető ez a megoldás, és alkotmányossági szempontból nem szükséges olyan átmeneti rendelkezések beiktatása, mint ahogy a 36. perszám alatt benyújtott kapcsolódó módosító javaslatban szerepel, hogy a folyamatban lévő ügyekben még a korábban hatályos, tehát a június 1. előtti hatályos szabályokat kellene alkalmazni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Kósa képviselő úr, parancsoljon!
KÓSA LAJOS (Fidesz): Bocsánat, elfelejtett válaszolni a kérdésemre, akkor felteszem teljesen egyszerűen, ezt biztos meg tudja válaszolni, hiszen ön a Pénzügyminisztérium képviseletében ül itt. Az ön által kifejtett állásponttal Oszkó úr egyetért vagy sem?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Mint tárcavezető egyetért a PM álláspontjával, azért képviselhetem ezt az álláspontot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Dönteni fogunk az ajánlás 3. pontjáról, ami összefügg a 3., 5., 7., 25., 47., 48., 49., 62. és 68. pontokkal. A tárca ezt támogatja. (Kósa Lajos jelentkezik.) Szavazás közben vagyunk, képviselő úr. (Kósa Lajos: Ügyrendi kérdésben kérek szót.) Kérdezem a tisztelt bizottságot... Szavazás közben vagyunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, ki az, aki támogatja ezt a pontot, kérem, kézfelemeléssel jelezze.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök asszony, a szavazás menetével kapcsolatban szeretnék ügyrendi indítványt tenni, tehát azért jelentkeztem időben. Erre van lehetőség mind a parlamentben, mind az önkormányzatoknál, de ha erre nincs lehetőség, akkor nyilván...
ELNÖK: Én úgy gondolom, hogy nincs. Befejezném a mondatot. Tehát aki támogatja ezt az ajánlási pontot, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ez 14 nem. A bizottság támogatja.
Ügyrendben megadom a szót Kósa képviselő úrnak. Parancsoljon!
KÓSA LAJOS (Fidesz): Nem fogja elhinni, elnök asszony, miután a szavazás menetével kapcsolatban szerettem volna ügyrendi kérdésben javaslatot tenni, a dolog okafogyottá vált, de köszönöm szépen a nagyvonalú bizottságvezetését és a megértését. Bízom benne, hogy hasonló jókat fog tapasztalni szerte az életben. Az önkormányzatokban teljesen szokásos az egyébként, meg a parlamenti, bizottsági munkában sem elképesztő, hogy valaki olyan javaslatot akar tenni, ami a szavazás technikai részletére vonatkozik, de tudomásul vettem, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Köszönöm szépen az álláspontját.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérem képviselő úrtól, hogy ha szavazástechnikai jellegű ügyrendi kérdése van, akkor azt mondja el, mert fogunk most még egyet szavazni, tehát ha úgy gondolja, akkor ossza meg a bizottsággal.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök asszony, a következetesség, ha már Oszkó úrtól számon kértem, az fontos, ön is legyen következetes. Nem kaptam szót, tudomásul veszem, majd valami mást fogok csinálni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmét, hogy még nincs lezárva ez a napirendi pont, tehát még hátravan ezen napirend keretében egy darab szavazás, ha ezzel kapcsolatban van ügyrendi javaslata, azt tegye meg, nem kívánt vele élni.
Azt javaslom, menjünk tovább, a 46. pontról fogunk szavazni. A tárca álláspontját szeretnénk hallani. Főosztályvezető úr, parancsoljon!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Pontosítanom is kell, a kormány egyetért a 46. ponttal. Bocsánat, ez nem tárcaálláspont, a kapcsolódó módosító indítványban tárcaálláspont volt, ami az ajánlásban szerepel, tehát a költségvetési bizottság által benyújtottban van kormányálláspont.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ez azt jelenti, hogy az előző 3. pont kapcsán is kormányálláspont volt. Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Akkor ebből az is következik, hogy mint kormánytag értett egyet Oszkó úr a tárcaállásponttal, és a kormányállásponttal is ezek szerint egyetért. Azt tudjuk-e, hogy a kormányban történő szavazáskor ellene szavazott-e ennek a javaslatnak?
ELNÖK: Főosztályvezető úr, parancsoljon!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Azt, hogy a kormányülésen ki hogy szavaz, nem tudom, de nyilván a kormány testületi álláspontját képviselem ebben a kérdésben.
A másik meg, hogy azért volt egy kicsit félreérthető, mert a kapcsolódó módosító pontosan a hatálybaléptetéssel kapcsolatos volt, és arra vonatkozóan, amire konkrét kérdések is voltak, ebben tudtam a tárcaálláspontot mondani, hogy a kapcsolódó módosítóra, az abban megfogalmazottakra nincs szükség.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a kormány támogatja a 46. pontot. Kérdezem a tisztelt bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja, ez 15 igen.
Kérdezem a bizottságot, kíván-e még valaki ebből az ajánlási sorból, tehát a 9179/34-esből bármelyikről szavazni. (Jelzésre:) Kósa képviselő úr, parancsoljon!
KÓSA LAJOS (Fidesz): Most már kicsit óvatos vagyok, csak udvariasan szeretnék kérdezni, hogy most már a szavazásnál azt a javaslatot esetleg meg lehet fogalmazni, hogy elnök asszony kérdezze meg, hogy ki az, aki támogatja, meg azt is, hogy ki az, aki nem, mert az előbbi szavazásnál ezt elfelejtette megkérdezni, és szerettem volna szavazni, de miután nem támogatom, nem tudtam. Nem tudom, esetleg, nálunk szokás megkérdezni, hogy ki az, aki nem támogatja, de nem tudom, most már óvatos vagyok.
ELNÖK: Helyes, képviselő úr, az óvatosság, nagyon helyes. Mivel a bizottság többsége támogatta, ezért úgy gondoltam, hogy nem teszem föl, de ha Kósa képviselő úrnak ez fontos, mivel a bizottsági pontot még nem zártuk le, kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki az, aki a 46. ajánlási pontot nem támogatja. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez 12 nem, mert Kósa úr csak egy kezét tette föl, Kósa úr csak ember helyett, nyilván saját maga helyett szavazott. (Kósa Lajos: Eddig is ezt tettem.) Elnézést kérek, én azt a tájékoztatást kaptam, hogy minden ellenzéki fideszes képviselő kettő ember helyett szavaz, mert helyettesít valakit. Kérem a bizottság titkárságát, tisztázzuk akkor ezt a fontos kérdést, Kósa úr helyettesít-e valakit vagy nem helyettesít. A képviselő úr adott egy megbízást Ódor képviselő úrnak itt a papír szerint. (Dr. Ódor Ferenc: Míg Kósa képviselőtársam nem érkezett meg, addig én helyettesítettem, és utána odaírtuk azt, hogy jelen van. Én is egy vagyok és Lajos is egy.) Rendben van.
Köszönöm szépen. Tehát akkor 14 nemmel a bizottság nem támogatta. Köszönöm. Ezt a napirendi pontot lezárom.
Tisztelt Bizottság! Mivel az előző bizottságban, ahol meghallgatták miniszterjelölt urat, végzett miniszterjelölt úr, azt javaslom, hogy kezdjük el a miniszteri meghallgatást, ha ezzel a bizottság egyetért. Kérem, aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 17 igen. Akkor háromnegyedig egy rövid szünetet rendelek el, mert akkorra ér ide miniszterjelölt úr. Köszönöm. (Rövid szünet.)
Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterjelölt urat, Varga Istvánt az önkormányzati bizottság ülésén. 3. napirendi pontunk a miniszterjelölt úr kinevezés előtti meghallgatása. Át is adnám önnek a szót. Parancsoljon, miniszterjelölt úr!
Varga István miniszterjelölt bevezetője
VARGA ISTVÁN nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterjelölt: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Szép jó napot kívánok! Köszönöm a lehetőséget, hogy ismertethetem azokat a terveket, elgondolásokat, amelyeket e válságkezelő kormányban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium lehetséges vezetőjeként vagy majdani vezetőjeként megkísérlek megvalósítani.
Ha megengednék, a bevezetőben egy-két témát felvázolnék. Úgy gondolom, fontos hangsúlyozni, hogy a válságkezelő kormányban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium feladata a kormány válságkezelő tervének a végrehajtása, annak a tervnek a végrehajtása, amelyben alapvetően a munkahelyek védelme, a családok védelme, az országnak a gazdasági hatásoktól történő minél erőteljesebb megvédése szerepel központi témaként.
Amikor Bajnai Gordon miniszterelnök úr ezt a programot, ezt a tervet ismertette, akkor a válságkezelés mellett említést tett a bizalomépítésről, a bizalomerősítésről is. Ez az a terület, amire én, mint az adott tárca minisztere, kiemelten szeretnék koncentrálni. Külön feladatnak tekintem ezt azért is, mert úgy gondolom, hogy a versenyképességnek, hazánk versenyképességének, de általában a versenyképességnek ez egy kiemelt területe, és a bizalom, a befektetői bizalom, a vállalkozók bizalma egy olyan terület, amiért érdemes dolgozni, és amiért dolgozni is kell.
Feladatomnak tartom, hogy mind az európai uniós, mind pedig a magyar adófizetői pénzek elköltésekor a köz érdekének szolgálata és a transzparencia szabálya, a megfelelőség legyen az egyik, a fő motívum. Bocsánat, nincs egyik, fő motívum, csak fő motívum van, legalábbis számomra.
A gazdasági környezetről nem nagyon kívánnék hosszasan beszélni, hiszen gondolom, mindenki számára ismert, hogy ez a reálgazdasági recesszió, amiben ma élünk, miként alakult ki, és a 2007-es másodpiaci válság után a pénzpiaci válság, hiszen 2007 októberétől számolják már ezt a válságot, tehát ez a pénzpiaci válság, a hitelválság, illetve a bizalmi válság hogyan alakult át 2008 második felére egy reálgazdasági válsággá, egy olyan válsággá, aminek az elejét már ismerjük, a végét még nem, illetőleg különböző számok látnak napvilágot arra, hogy ma, idén ez milyen mértékben érinti a világgazdaságot, az országunkat és az Európai Uniót.
A legutóbbi számok fényében várható, hogy mind a világgazdasági GDP csökken, mind pedig az európai uniós, az utóbbi mintegy 4 százalékkal. A Bajnai Gordon-féle kormányprogram, a válságprogram 5,5-6 százalékos hazai GDP-csökkenéssel számol 2009-re. Tehát feladatunk a válság hatásainak tompítása.
Vannak azonban pozitív jelek is. Éppen a minap olvastam egy olyan tájékoztatót vagy jelentést, amelyben arról szólnak a hírek, hogy a németországi Ifo várakozási index javult, illetve Franciaországban áprilisban az üzleti bizalmi index is javult. Tehát elképzelhető, és ez természetesen csak a potenciális fény az alagút végén, hogy lassan-lassan kilábalunk a válságból. Természetesen nekünk nem ez a feladatunk, hogy vágyálmokat fogalmazzunk meg, hanem az, hogy kezeljük a válság itteni és mostani hatásait, kezeljük olyan mértékben és olyan módon, hogy a belföldi gazdasági helyzetet átalakítsuk, a struktúrákat megváltoztassuk, és Magyarországot képessé tegyük arra, hogy a válság leküzdése után versenyképesen kerüljön ki ebből az igen negatív spirálból. Tehát kezelnünk kell azt a kérdést, hogy mekkora az eladósodottság szintje, milyen az adókoncentráció, hogy hogyan tudjuk a gazdaságot növekedési pályára állítani, és miképpen tudjuk a pénzügyi világ, illetve a befektetők bizalmát Magyarország irányában megtartani, megteremteni, újraéleszteni. Természetesen mindenki a megfelelő szót választhatja ki ebből.
Meg kell teremteni a növekedési feltételeket és helyre kell állítani a bizalmat. Ehhez szükséges az, hogy felülvizsgáljuk a kiadási oldalt, felülvizsgáljuk az államháztartás kiadását, és felülvizsgáljuk azt, illetőleg úgy érzem, egyértelműen elkerülhetetlen, hogy átrendezzük a szociális kiadásokat, és a szociális kiadásokat olyan szintre hozzuk, ami a velünk versenyképesnek tartott országok esetében ma jellemző, azaz csökkentsük.
Emellett természetesen a munkára ösztönzés és a munkahelyek megtartása is kiemelt feladatunk, hiszen ezzel tudjuk elérni azt a célt, amit az elején már megfogalmaztam, hogy megvédjük a családokat, megvédjük a vállalkozásokat, hiszen nagyon sok vállalkozás szinte családi vállalkozás, de meg tudjuk őrizni ezzel a nyugdíjakat is, és meg tudjuk alapozni a növekedést.
Tehát összefoglalóan a gazdasági háttérrel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy minisztériumunknak feladata a válságkezelés és a befektetői és vállalkozói bizalom alapján és azzal együtt megvalósuló jövőépítés. Ehhez föl fogjuk használni az EU-forrásokat. Az európai uniós források gazdaságba áramoltatásának gyorsítása az egyik feltétel nélküli célunk ebben az évben. Kívánjuk az üzleti környezet javítását, és ebben az együttműködésre hívtuk föl, ahogy tegnap a gazdasági bizottság ülésén kifejezetten az együttműködésre kértem mindenféle oldal és mindenféle szervezet partnerségét, és természetszerűleg a kutatás-fejlesztés és innováció területét is folyamatosan figyelemmel kísérjük, hiszen ez a jövőépítés, a jövő megalapozásának az egyik fontos területe.
A bizottság szakterületéhez tartozóan tulajdonképpen a területfejlesztésről, a terület- és településrendezésről és az építésügyről - ottani kérdések - szeretnék néhány szót szólni.
A területfejlesztés kérdésében továbbra is a folytonosságot szeretnénk fenntartani, tehát ebben nem kívánunk változtatást végrehajtani, amennyiben a területfejlesztési törvény és az OTK céljait érvényesítjük munkánkban is.
Siker és eredmény. Azt hiszem, hogy sikerült a területfejlesztés célrendszerét beépítenünk a regionális és az ágazati operatív programokba, illetőleg az ÚMFT-be. Az intézményes eszközrendszerben pedig szükséges a decentralizációt és a területi szempontokat érvényesíteni, és szükséges a programok eredményes megvalósítását elősegítenünk. Tulajdonképpen a főbb feladatok arra korlátozhatók, akképpen sorolhatók, hogy szükséges az, hogy az egységes pályázati nyilvántartó rendszert megvalósítsuk, amivel elősegítjük a településfejlesztéshez kapcsolódó pályázatok egyszerűsítését és a könnyebb hozzáférhetőségét. A kistérségek szerepét továbbra is erősíteni kívánnánk, illetve ezt a szerepet fenn kívánnánk tartani amellett, hogy külön programokban kezelnénk vagy szeretnénk folytatni a Duna, a Balaton, a Tisza-térség és a Vásárhelyi-program megvalósítását.
2011-ben Magyarországé az európai uniós elnökség, és ennek előkészítése a 2009-es, 2010-es programnak egy kiemelt feladata. Ismert az, hogy a területfejlesztési és városfejlesztési miniszterek értekezlete valósulhat meg és valósul meg Magyarországon, ami lehetőséget nyújt Magyarországnak arra, hogy ezt a koncepciót, ezt a kérdéskört pozitívan befolyásolja, és amennyiben lehetséges természetesen az Európai Unión belül, ezt a kérdést saját arcának megfelelően formázza.
Kiemeltnek tartom, és mint aki a fenntarthatóság egyik elkötelezett híve, és ezen a területen is dolgoztam, hogy a lipcsei chartát és annak a magyarországi végrehajtását elősegítsük. Ebben ismeretem szerint az integrált városfejlesztési stratégia egy sikeres program, hiszen ebben már 166 település részt vesz, és van 78 rehabilitációs pályázat is, amelynek összértéke 70 milliárd forint nagyságrendű 2009-2010-re.
A terület- és településrendezésben az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települési terv az, amiket megújítottak tavaly, és amelyeknek folytatása, megvalósítása kell hogy ebben az évben is tovább folyjék. Itt tulajdonképpen a legfontosabb az, hogy a településrendezéssel megteremtsük annak a lehetőségét, hogy egy rugalmas, befogadó környezet álljon rendelkezésre a majdani beruházások fogadására, és akkor, amikor az újonnan megvalósuló beruházások és projektek a településekhez elérkeznek, ezekben már ne kelljen a településrendezési tervekkel foglalkozni.
Ami az építésügyben fontos, és azt hiszem, ez egy nagyon kiemelt terület, az egy nagyon friss változat, illetve nagyon friss hír tulajdonképpen, a "gyorsítás 2" program előkészítése, amely a szerdai kormányülésen már meg is jelenik, ami a lánctartozások, körtartozások megfékezésének elősegítését, illetve megoldását próbálja megtalálni. Ez nem a múltbeliekre vonatkozik, hanem a jövőbeliekre vonatkozik.
Fontosnak tartom, és a szervezet feladatának tartom azt, hogy az építési engedélyezési eljárás elektronikus támogatását megvalósítsuk, ezzel is gyorsítsuk ezeknek a végrehajtását és könnyítsük az érdekeltek munkáját. De egyidejűleg azt is feltétlenül fontos feladatnak tartom, hogy az építésfelügyeletet erősítsük, hiszen információim szerint 2008-ban a megtörtént kivitelezések alig 5 százalékát tudta az a 47 fő ellenőrizni, aki építésfelügyelőként dolgozik.
Szükségesnek tartom az ellenőrzés minőségének és mennyiségének a gyarapítását is, de csak akkor tudjuk megvalósítani azt, hogy ha bizalmi alapon dolgozunk a vállalkozókkal, a partnereinkkel, és megpróbáljuk a jogszabályi környezetet a bizalmi alapnak megfelelően átalakítani, hogy valóban a rendelkezésre álló bizalommal nem élnek vissza azok a vállalkozók, akik ebből az egyszerűsödésből pozitívan tudnak kikerülni.
Az építésgazdaság keretén belül azt hiszem, közismert a tavaly novemberben meghirdetett 1800 milliárd forint összegű program, amely fejlesztési csomagként áll rendelkezésre. Ehhez kapcsolódóan az építőipari piacportál az, ami kiemelendő, és azt hiszem, fontos, és megint csak a fenntarthatóság okán közel áll a szívemhez az épületenergetikai felújítások kérdése. A "biztos kéz" program tulajdonképpen kapcsolódik a már előbb említett lánctartozások kérdéséhez és annak megakadályozásához. Ezt a programot feltétlenül ebben az évben, illetve a következőkre vonatkozóan be kívánjuk vezetni.
Körülbelül ennyiben szerettem volna összefoglalni röviden azt, hogy a minisztérium milyen tervekkel rendelkezik és milyen területekre kíván fókuszálni. Azt hiszem, érthető, hogy a fókusznak jelentősége van ebben az időszakban, hiszen egy válságkezelő kormányban dolgozunk, egy adott válság hatásainak a mérséklésére szerződtünk, de azt is figyelembe vesszük, hogy ez a válság egyszer elmúlik, és ennek meg kell teremteni az építés és a jövőbeni fejlesztés lehetőségeit. Tehát programjaink ezekre is koncentrálnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterjelölt úr. A bizottság tagjaié a szó, először kérdések. (Jelentkezések.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Először csak annyit szeretnék hozzáfűzni a kérdések előtt a mai meghallgatáshoz, hogy nem szerencsés egyébként, hogy a háttéranyagot a bizottsági ülés előtt öt perccel kapjuk meg, főleg ha már pénteken rendelkezésre áll. Nyilván így aztán a miniszterjelölt korábbi interjúit vagy egyáltalán nyilatkozatait át sem lehet nézni ennyi idő alatt, mert a bizottság öt perccel később elkezdődik.
Amit a jelölt úr mondott, szeretnék rákérdezni, mit ért területfejlesztési decentralizáció alatt, mert éppen ellenkező folyamatok indultak meg 2006-tól, dekoncentráció helyett centralizáció a területfejlesztésben. Mit ért az alatt, hogy a kistérséget továbbra is erősíteni szükséges?
Ha a szerdai kormányülésről tudnánk egy kicsit többet. Ez a "gyorsító 2" program a jövőbeli lánctartozásoknak az építésügyben történő megakadályozására, illetve felszámolására.
Ami pedig az építésügyben a felügyeleti ellenőrzést illeti, arról beszélt, hogy minőségi és mennyiségi növekedést szeretne ez ügyben elérni, miközben az államigazgatásban éppen létszámleépítés történik. Honnan lesz erre forrás, illetve honnan lesz erre személy, aki ezt a kibővített felügyeleti eljárást majd teljesíteni fogja az ön elvárásainak megfelelően?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Papp képviselő úr!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. A kormánynak, és azt gondolom, hogy a parlamentnek is a legfontosabb feladata, az országnak meg érdeke a válságkezelés, az, hogy a válság kihívásaira válaszokat adjunk, illetve fölkészüljünk a válság utáni világra. Ennek a bizottságnak és a minisztériumnak is - a területfejlesztés mellett - ez az egyik kiemelt feladata. Azt szeretném kérdezni, egy fél mondattal a bevezetőjében utalt is rá itt az európai uniós projektek gyorsítása kapcsán, hogy hogy lehet a területfejlesztést a válságkezelés szolgálatába állítani vagy segítségére hozni. E tekintetben szeretnék még egy kicsit több információt kérni, kapni, hogy ennek a területfejlesztésnek és a válságkezelésnek az összefüggését ön hogyan látja.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kósa képviselő úr, parancsoljon!
KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Öt kérdést szeretnék föltenni. Említette, hogy rendkívül fontosnak tartja az épületenergetikai felújításokat, azonban a kormány ingatlanadóterve ennek ellentmond. Ha az ingatlanadót, mint ahogy a kormány többször nyilatkozott, értékalapon akarják bevezetni, és miután az energetikai ingatlanberuházás értéknövelő, akkor a tulajdonos el kell hogy döntse, hogy nagyon sok pénz befektetésével, amivel energetikai értelemben megújítja a házát, akar-e majd még több adót fizetni, mert a megújított ház viszont nyilvánvalóan értékesebb, mint a megújítatlan. Ez olyan ellentmondás, amit fel kellene oldani.
Az európai fejlesztési terv programjainál az önkormányzatok számára a kormány a tervezési időszakban 246 forintos euróárfolyamot határozott meg. Miután ma a tényleges árfolyam 50 forinttal több, az ezen az árfolyamon megtervezett programok kivitelezhetetlenek a szónak a szoros értelmében. Mit gondol, hogyan lehet azt feloldani, hogy az elnyert összeg, amit forintban a pályázókkal közölnek, egyszerűen most nem elegendő a programok végrehajtására?
Ön a területfejlesztésért is felelős. Tudnia kell, hogy a korábbi időszakban a területfejlesztés teljes mértékben átpolitizálódott. Ezer példa van arra, hogy azok az önkormányzati területek, ahol ellenzéki vezetés van, egyszerűen mostohán kezelődtek. Teljesen jellemző példa, hogy az intézményfelújításoknál egész egyszerűen körülbelül 5:95 százalékhoz nyertek az ellenzéki vezetésű városok, falvak a kormányzati vezetésűekhez képest. Kíván-e valamit tenni annak érdekében, hogy ne legyen ilyen mértékben átpolitizált a fejlesztéspolitika?
Ön említette a "gyorsítás 2" programot, ugyanakkor önnek tudnia kell, hogy az ön miniszter elődje az építőipari beruházások esetében olyan intézkedéseket tett, amelyek lassítják a fejlesztéseket. Kívánja-e például az újonnan belépő kiviteliterv-ellenőrzési kötelezettséget felülvizsgálni, és azt mondani, hogy ez teljesen felesleges, tekintettel arra egyébként, hogy a kiviteli terv ellenőrzése más folyamatokban is megtörténik?
Említette a takarékoskodást. Szeretném megkérdezni, hogy a takarékoskodást abban az esetben is támogatja-e, ha egyébként az teljes mértékben értelmetlen. Ha valaki megszámolja, hogy az önkormányzat és az állam számára együttesen egy bölcsődei férőhely fenntartása - nem a beruházás, a fenntartás - mennyibe kerül, és ha megnézi, hogy a gyeddel mennyit lehet spórolni, akkor azt lehet látni, hogy a gyedre az állam kevesebbet költ, mint az adott mennyiségű bölcsődei férőhely fenntartására. Miután itt még ráadásul bővítésről van szó, automatikusan kell számolni beruházási költségeket is, hiszen most tudjuk, hogy a bölcsődei kapacitás szűkös. Ebből a következik, hogy a kormány 400 forint befektetéssel kíván 200 forintot megspórolni. Ezt ön okosnak tartja-e?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tilki képviselő úr, parancsoljon!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Én a Vásárhelyi-programmal kapcsolatban szeretnék kérdezni, hiszen az én térségem a Felső-Tisza vidékén terül el. A Vásárhelyi-programról annyit kell tudni, hogy először kezdődött a Tisza-Szamos közi víztározó építésével, ez az önök elmondása szerint a gazdák ellenállása miatt megbukott, majd folytatódott a Szamos-Kraszna közi víztározóval. Az előző héten a parlamentben egy kérdést tett föl egy képviselőtársam, ahol az önök minisztere azt válaszolta, hogy bízik a Szamos-Kraszna közi víztározó megvalósításában. Most az újságból értesülve és a parlamentből értesülve a beregi víztározó kerül sorra, és ugyanaz a miniszter, aki az előző héten azt mondta, hogy a Szamos-Kraszna közi víztározó, most a beregi mellett érvel. Most akkor melyik víztározó fog megépülni? Hét éve húzódó folyamat, semmi nem épült, csak a nagy szavak vannak meg. Ön mit kíván ezzel kapcsolatban tenni?
A másik kérdésem a területfejlesztéshez kapcsolódik. A nemzeti iskolafejlesztési programban az észak-alföldi régióban közel 50 iskola felújítására nyertek forrás a pályázók. Januárban kaptunk még az akkori gazdasági minisztertől, a mostani miniszterelnöktől egy levelet, ahol a második fordulónak a véghatáridejét február 27-ében állapította meg. Eltelt két hónap, azóta a bírálóbizottságok sem üléseztek, az iskolák rövidített munkarendben tanítanak. (Balogh József megérkezik az ülésre.) Nem hiszem, hogy ha ez így megy tovább, ilyen nagy lesz a késlekedés, akkor meg lehet valósítani nyáron a beruházást. Idézek ebből a levélből, amit a mostani miniszterelnök írt 2009 januárjában. "A hazánkat is elérő pénzügyi válság építőipart is sújtó hatásai, az elfogadott projektek mielőbbi megvalósítása és a várható beruházásélénkítő hatások elérése egyaránt lehetőség és kötelesség." Tehát azt írja januárban, hogy mielőbbi megvalósítás. Eltelt négy hónap, és semmi nem történt, ön pedig gyorsításról beszél. Ezt így kell-e értelmeznünk majd, hogy megint eltelik négy hónap, és semmi nem történik?
A VÁTI-nak, ami az ilyen beruházásoknak a közreműködő szervezete, még a mai napig nincs eljárásrendje, pénzügyi eljárásrendje, tehát a közreműködő szervezet, a VÁTI, nem tudja, hogy a futó programokat hogyan kell és milyen technikával kell majd ellenőrizni és megvalósítani, valamint lebonyolítani.
Kósa képviselőtársam említette az euróárfolyam növekedését. Ez gazdaságfejlesztési pályázatoknál is gond, hiszen ha 20 százalékkal nőtt az euró ára, akkor a projekt értéke 20 százalékkal nő, kvázi az önerő is nő 20 százalékkal. Terveznek-e valamit tenni a vállalkozások érdekében?
Én mindig megkérdeztem, korábban a mostani miniszterelnököt is, hogy folytatódni fog-e a tendencia, hogy a térségem akkori minisztere, a megye akkori minisztere, Veres János településén, Nyírbátorban minden egyes pályázat nyert. Ön szerint igazságos-e, hogy bizonyos, a szocialistákhoz kötődő településeken minden pályázat nyer, és ellenben más településeknek pedig sokkal kevesebb jut? Veres János már nincs bent a kormányban. Továbbra is mindent fog-e vinni Nyírbátor?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bácskai képviselő úr!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Említette a bevezetőjében az IVS-t, az integrált városfejlesztési stratégia jelenlétét, és azzal kapcsolatban településszámokat, pályázók számát, illetve egy 70 milliárdos összeget említett. Ön szerint elegendő-e ez az összeg, figyelembe véve a pályázók számát és nagyságrendjét? Csak egy összehasonlító adatot szeretnék mondani. Egy budapesti kerületben, konkrétan a Ferencvárosban négy háztömb rehabilitációja körülbelül 4 milliárd forintos támogatást igényel. Tehát elegendő-e ez az összeg ön szerint, illetve mi a garancia arra, hogy ez az összeg egyáltalán megmarad, hiszen ha jól emlékszünk, akkor nemrégen még az előző kormány 30 milliárd forintot vont vissza a kiemelt beruházások köréből?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezések.) Nálam eddig bejelentkezettek: Tasó képviselő úr, Bóka képviselő úr, Vigh képviselő úr. Kérdezem, hogy van-e még valaki. (Jelentkezések.) Steiner képviselő úr és Kovács alelnök úr. Akkor Tasó képviselő úré a szó, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Ülés! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! A bizalom szót többször említette, és engem nagyon érdekel, hogy mit gondol alatta, hiszen eddig ön külföldi érdekeltségű cégeknél dolgozott mindig, ha jól sejtem és jól olvastam az életrajzából. Ezzel azt vetíti előre, hogy a külföldi érdekeltségű cégeknek lesz nyilvánvalóan fontos szerepe Magyarország gazdaságában. Tehát a bizalom ebből a szempontból fontos. Mi az elképzelése mondjuk a magyar vállalkozások bizalmának a megszerzése érdekében vagy irányában? Van-e ezzel kapcsolatban valami konkrét elképzelése? Még eddig nyilvánvalóan nem volt ideje kifejteni.
Ehhez kapcsolódóan: a munkanélküliség egyre nehezedő problémáira milyen konkrét terveket eszeltek már ki, vagy folyamatban van-e valami?
Megmondom őszintén, a területfejlesztéssel kapcsolatban egy kicsikét déjá vu érzésem volt, mert Bajnai Gordon meghallgatásakor hasonlókat hallottunk, tehát alapvető változás, úgy néz ki, nem fog a területfejlesztési politikában bekövetkezni.
Higgye el nekem, hogy nem csak heccelésből vagy kormalkodásból kérdezem meg, de ön viszonylag, nem is viszonylag, hanem kiváló szakmai utat járt be, és a gazdaság élénkítésében jelentős szerepet töltött be. Gőzöm nincs, és nem tudom megérteni, hogy mit keres a politikában, hiszen a politikába mégiscsak olyan szándékkal kapcsolódnak be emberek, akik az emberek, a lakosság érdekét szeretnék szolgálni, az életkörülmények javítását célul tűzik ki. Egy gazdasági szakembernek vajon mi a keresnivalója? Nem értem, baráti felkérésre teszi ezt, vagy mégiscsak van valami hivatástudat önben, vagy mi a célja azzal, netán egy ugródeszkát jelent majd egy miniszterség egy másik állás megszerzése érdekében? Őszintén kérdezem, hogy mit keres egy ilyen kiváló szakember egyébként a politika mezején.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Steiner képviselő úr, parancsoljon!
DR. STEINER PÁL (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! A következőt szeretném megkérdezni. Én tényleg kérdést szeretnék elmondani, és nem kérdésbe foglalt állítást. A bevezetőjében több helyen megemlítette egyrészt a munkahelymegőrzéssel összefüggő kérdéseket, másrészt pedig a gyorsítással összefüggő kérdésköröket. Mint ön előtt nyilvánvalóan ismert, ebben rendkívül fontos szerepe van a regionális fejlesztési tanácsoknak. Hogyan látja ön a regionális fejlesztési tanácsok hatékonyságát, szerepét a fejlesztéspolitikában és az Új Magyarország terv végrehajtásában?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Az önkormányzatok nincsenek általában általános forgalmi adót visszaigénylő pozícióban. Korábban jelentős európai uniós támogatásokat nyertek, alapvetően beruházásokra. Az általános forgalmi adó 20 százalékról 25 százalékra történő emelésével kapcsolatban milyen elképzelése van a plusz 5 százalék kompenzációjára? Ez egy milliárdos beruházásnál akár 50 millió forint is lehet. Általában bizonyos önkormányzati pályázatok 10-15 százalék önrész mellett valósulnak meg. Az 5 százalék azt jelenti, hogy a 10 százalék helyett mondjuk 14 vagy 15 százalékos, a 15 százalékos önrésznél pedig közel 20 százalékos önrész lesz. Tehát ez egy rendkívül jelentős teher. Mit tervez ezek kompenzációjával kapcsolatban, illetve tervez-e bármit?
A második kérdésem az, hogy mindenki az európai uniós pályázatokkal kapcsolatban egyszerűsítést, gyorsítást ígér, és ebből borzasztó kevés dolog valósul meg sajnos. Nem tudom, ennek egyébként mi az oka. Miért kell számomra teljesen értelmetlen adminisztratív feladatokat elvégezni? De ezt biztos valaki átgondolja, hogy milyen módon lehetséges. Egy dologra mindenképpen felhívnám a figyelmet, hogy ha már elhúzódik a támogatási szerződés megkötése, ha már elhúzódik a bírálat, ha már egyszer elindult egy beruházás, akkor rendkívüli fontossággal bír, hogy a pénzek mielőbb érkezzenek meg a kifizetők részére, tehát a kifizetési kérelmek elbírálása rendkívül gyors legyen. Nagyon jó rendszer az előlegrendszer egyébként, de azt is el kell hogy mondjam, hogy azért az előleget nem két perc alatt lehet megkapni, tehát az is egy többhetes tortúra.
A kifizetési kérelmek tekintetében pedig, ami történik, az horrorisztikus. Beadunk egy körülbelül ilyen dossziényi kifizetési kérelmet (Mutatja.), abban biztos kapunk - nyilván az utolsó nap - egy hiánypótlást, amiben kérnek még 4, 5, 6, 7, 8 adatpontosítást, aláírást, hogy a polgármester fáradjon be a munkaszervezetére és minden oldalt szignójával lásson el. A munkának egyébként körülbelül már a 30 százalékát ez teszi ki, hogy oldalakat szignózok. Ezt követően, ha a hiánypótlás megfelelő, történik meg a kifizetések jóváhagyása, aztán a kifizetés. Valamilyen módon ezt fel kellene gyorsítani, hogy az ellenőrzés esetleg önkormányzati szinten, hiszen itt túl nagy visszaélésre nincs ok, utána történjen meg, hogy jól igényeltük-e vagy nem jól, mert gyorsabban tudunk fizetni a vállalkozóknak. Tervez-e ezzel kapcsolatban bármit? Borzasztó lassú a kifizetési kérelmek elbírálása.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vigh képviselő úr, parancsoljon!
VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Programjában említette a kiadások csökkentését. Érdeklődőm, készült-e hatástanulmány a szocpol megszüntetésével kapcsolatosan. Milyen hatást fog ez kiváltani az építőiparra? Nem fordul-e elő az, hogy valamit próbálunk megtakarítani, és ezáltal sokkal nagyobb károk keletkeznek a gazdaságban? Érdeklődök a minimálbérrel kapcsolatos véleményéről. Jónak tartja-e a jelenlegi mértéket, kívánják-e emelni?
Végül nem hallottam a programjában a gazdaságélénkítésről, bevételek növeléséről konkrét dolgokat. Nagyon kíváncsiak lennénk, milyen programmal készül arra, milyen programot kínál arra, hogy ezt a magyar gazdaságot, amit most -5 és -7 százalék körül számolnak, be tudjuk indítani, be fogják indítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Úr! Szeretném megkérdezni, hogy van-e egyáltalán ismerete az úgynevezett mentori rendszerről, amit az elődje hozott létre. Ennek a hatékonyságát milyennek ítéli? Kívánja-e számon kérni a mentorok eddigi feladatát, illetve jövőben a munkáját? Esetleg szán-e díjazást az eddigiekhez hasonlóan ezeknek a személyeknek?
A másik. Az 1800 milliárdot említette, amelynek jelentős része hitelgarancia, illetve kamattámogatást jelent. Kívánja-e ezt más formában felhasználni, illetve helyesnek tartja-e ezeket a célokat?
Ön a bizalomerősítésről beszélt, akár a külföldi befektetők oldaláról. Azt gondolom, rendkívül fontos a bizalomerősítés Magyarországon belül is, és úgy gondolom, hogy ebben egyetértünk. Nem tartja-e ebben a bizalomerősítő folyamatban rendkívül károsnak, hogy a pénzügyminiszter, a miniszterelnök off-shore cégeket, sőt az MNB elnöke is off-shore cégeket működtetett Magyarországon kívül? Tehát egy adókimentési gyakorlatot folytattak, ma pedig esküdt ellenségnek tüntetik fel az off-shore cégeket.
A regionális fejlesztési tanácsokra kérdezett rá egy képviselő kollegánk az imént, és annak az eljárási rendjének a csökkentésére. Azt gondolom, ezzel mindegyikünk egyetért. Nem gondolja-e, hogy a bírálóbizottságok túlzott súllyal esnek latba egy-egy ilyen pályázat elbírálásánál? Sokszor akár a konszenzusos RFT-döntéseket is egy három-, öttagú bírálóbizottság átírja. Megnézhetjük, hogy ez most politikai megrendelés-e vagy más okból, de jelentősen megváltoztatja akkor is például, ha mondjuk egy miniszteri döntés következik be az RFT-döntést követően, egy újabb bírálóbizottsági döntés a Gazdasági Minisztériumban átírja még a miniszteri döntést is. Helyesnek tartja-e ezt az eljárást? Kíván-e ezen a gyakorlaton változtatni?
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e még kérdés. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor én is szeretnék egy kérdést feltenni miniszterjelölt úrnak. A panelprogramról szeretném kérdezni a véleményét, hogy ennek a folytatására milyen módon, és természetesen a legfontosabb, hogy milyen összegben lát lehetőséget. Azt gondolom, hogy az a folyamat, ami a panelfelújításokban vagy akár az ökoprogram kapcsán elindult, egy olyan folyamat, amit továbbra is folytatnia kellene a minisztériumnak, illetve az NFÜ-nek. Tehát erről szeretném kérdezni a véleményét.
Öné a szó, miniszterjelölt úr.
VARGA ISTVÁN nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterjelölt: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen. Köszönöm szépen a kérdéseket. Talán nem feltétlenül sorrendben fogok végigmenni a válaszokon.
Azt hiszem, azzal kezdeném, hogy a bizalomerősítés, hogy mit értünk bizalomerősítés alatt. Én feltétlenül a transzparenciát értem bizalomerősítés alatt. Tehát abban gondolkodom, hogy mind a döntések, mind a végrehajtás, mind pedig a folyamatok, legyenek kapcsolódóak akár a pénzügyi és a minisztériumi ügyek intézéséhez, vagy pedig a személyek ügyeinek intézéséhez, az egyének ügyeinek intézéséhez, azok transzparensek, átláthatók legyenek. Úgy gondolom, ezzel meg lehet teremteni azt a feltételt és azt a környezetet, amelyben hasonló módon transzparenciát kap az ember, és a viszonosság alapján így aztán kialakulhat egy bizalom. Kovács úr kérdezte ezt a bizalomerősítési kérdést. Úgy gondolom, hogy a transzparencia egy lépés, és mindenféleképp az első lépés ennek érdekében, és ez urak között, és elnézést, most ez nem diszkriminatív kíván lenni, de szabályok értelmében természetesen viszonosságot is követel.
A mentori rendszerrel kapcsolatban azt kell hogy mondjam, talán jó poénnak is lehetne szánni, de én komolyan gondolom, hogy a díjazás az eddigiekhez hasonló kell hogy maradjon, mint ahogy eddig sem volt díjazás ismereteim szerint, ezután sem kívánok díjazást bevezetni a mentorok esetében. Tájékozódásom szerint a mentori program tulajdonképpen, ahogy ezt a vállalati szférában nevezzük, egy ilyen account manager program, tehát van egy kijelölt felelőse az adott térnek, területnek, aki majdnem azt mondom, hogy egyablakos rendszert próbál megvalósítani, és azoknak az érdekelt feleknek, akik a programban az előrehaladásban érdekeltek, segítséget nyújt, hogy az minél hatékonyabban valósulhasson meg.
A regionális fejlesztési tanácsok működéséhez kapcsolódva - azt hiszem, Steiner úr kérdezte még ezt - a megítélés a minisztériumban az, hogy eredményes és sikeres munkát végeztek az elmúlt időszakban, mert részt vettek az érdemi szerepvállalással a fejlesztéspolitikában, tulajdonképpen mind a tervezésben, mind pedig a döntéselőkészítésben aktív részesei voltak ennek. Ez az értékelés a bírálati folyamatra is kiterjedt. Úgyhogy ilyen értelemben továbbra is támaszkodni kívánok a regionális fejlesztési tanácsok munkájára.
Azt hiszem, egy izgalmas kérdés az, hogy hogyan is alakul az árfolyam, és ha megengednék, talán erre kitérnék, és itt váltanék tulajdonképpen Kósa úr kérdéseihez. Azt hiszem, érdemes lenne megbeszélnünk ezt a "takarékoskodás értelmetlenségét" részletesebben, mert meglátásom szerint ez nem ennyire egyértelmű és egyszerű dolog, hogy most bölcsődék fenntartása mennyibe kerül, és a gyeden mit spórol meg a kormány. De ha végül is hamarabb visszakerülnek munkába azok az emberek, akik nincsenek gyeden, akkor nem tudom, Kósa képviselő úr mit lát még potenciális multiplikátor hatásként. De én úgy gondolom, hogy ha munkába kerülnek azok, akik a gyedből végül is kikerülnek, és a bölcsődék ellátják a gyermekeiket és gondoskodnak róluk, akkor a munkában remélhetőleg termelőtevékenységet végeznek, remélhetőleg bérhez jutnak, és nem feketén, hanem teljesen transzparensen, remélhetőleg gazdasági tevékenységet végeznek, amelynek eredményeképpen eredmény képződik, satöbbi, satöbbi. Tehát további bevétel. Én elfogadom ezt a látásmódot, de úgy gondolom, hogy azért ennél tovább kell tudnunk tekinteni, és nemcsak azt nézni, hogy bölcsődének ennyi a fenntartási költsége, ugyanakkor a gyeden ennyit spórol meg a kormány. Készen vagyok a további vitára nyilvánvalóan, de ez a véleményem, és azt hiszem, ezt figyelembe kell vennünk.
A decentralizáció kérdésében a hazai területfejlesztési források szabályozásáról szóló rendeletet a múlt héten fogadta el a kormány, és ez a rendelet ezt biztosítja és ehhez hozzájárul, úgyhogy úgy gondolom, ehhez egyértelműen ragaszkodnunk kell, és ezt figyelembe kell vennünk.
Ami Tasó úr kérdését illeti, ez megint egy olyan személyes kérdés, amire azt hiszem, érdemes kitérni. Habár más bizottságokban már elmondtam, hogy miért is vagyok itt, azt hiszem, ez most valószínűleg a bevezetőből kimaradt. Ezt a feltett vagy meg nem fogalmazott kérdést más bizottságokban valamelyest kioldottam, azt hiszem.
Én egy gondolatra építenék, és ha jól hallottam önt, akkor ön azt mondta, hogy a politikusok az országot szolgálják. Ha ez így van, akkor úgy gondolom, hogy nekem is van itt helyem, mert én is az országot szeretném szolgálni, nem mint politikus, de lehet szolgálni az országot úgy, hogy az ember nem politikus, ez a meggyőződésem, és mint hogy a politikusok az országot szolgálják, akkor viszont dialógusban kell lenni, mert akkor egy a célunk. Tehát nekem ez fixa ideám és meggyőződésem, hogy nem kell feltétlenül politikusnak lenni ahhoz, hogy az ember az országot szolgálja, és az országot lehet szolgálni multiként is.
Kicsit megütköztem azon, amit ön felvetett, és automatikusnak, nyilvánvalónak kezelte azt, hogy ha én multinál dolgoztam, akkor a multik szerepe egyértelmű lesz. A multi szerepe különben elég nyomasztó és egyértelmű az országban, és sajnos ez az ország struktúrájának az egyik hiányossága, hiátussága. De ahogy tegnap a gazdasági bizottságban is említettem, vannak jó példák és vannak olyan példák ezeknél a vállalatoknál, amiket érdemes megtanulni, eltanulni, követni, és amelyek pozitív kihatással vannak az általuk alkalmazottak mikroközösségére és azon keresztül az országra. Tehát van, amit érdemes figyelembe venni, de természetesen nem lehet feltétel nélkül mindent figyelembe venni. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ennek a kiegyensúlyozott megítélése sokkal fontosabb.
Akkor itt azt a történetet, amit másutt el szoktam mondani, hogy különben a brit kamaránál dolgoztam 2003-ban, mikor hazajöttem Magyarországra, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara vezetésében, majd elnöke lettem. Ez a kamara fogalmazta meg azt a kiáltványt még 2006-ban, amit talán önök ismernek, ami arra szólított föl, hogy a parlament politikai pártjai üljenek le egy asztalhoz, és próbálják megállapítani, hogy mi a jövő célja és mi az ország célja, hogy néz ki az ország, és miféle értékrendek mellett építjük föl Magyarországot, egységesen egy platformra kerülve. Ez a kezdeményezés sikertelen lett, ebben a politikai pártok nem tudtak konszenzusra jutni, és nem támogatták nagyon ezt a felhívást. De ebben a csapatban elhangzott az a kérdés is, hogy igen, ha ez nem működik, akkor mit tudunk mi személyenként tenni azért, hogy az ország sorsát előrevigyük. Azt mondtam, nem egyedül, de azt mondtam, hogy ha lehetőség, szükség és felkérés kínálkozik, akkor részt kell venni az ország sorsának alakításában a kormányzati munka keretében is. Tehát többek között ezért is vagyok itt. Tartom magam ehhez, és úgy érzem, hogy van mivel és tudok is hozzájárulni ahhoz, ami az ország építkezése érdekében szükséges.
Az árfolyam kérdése. Bocsánat, azt hiszem, itt félbeszakítottam a gondolatot. Kósa képviselő úr tudja a legjobban, hogy vannak kiemelt és egyedi kezelésű programjaink. Azt hiszem, ha jól tájékozódtam az NFÜ-től, akkor Debrecennel a közlekedési infrastruktúrafejlesztési kérdésben már kapcsolatban állunk, sőt mi több, ha igaz, az egyedi kezelésre, az egyedi menedzselésre, rossz szót használok, bocsássanak meg, de az egyedi elbánásra vagy bánásra - az elbánást pozitívan értsék - már megvan a példa. Nyilván az elbánás és bánás összekeverhető, ha az ember nem jóindulatú. Ugyanígy kapcsolatba léptünk Miskolccal is, és Szegedhez is eljuttattuk azt a levelet, amelyben felajánljuk azt, hogy az árfolyamkérdésből adódó kockázatokat készek vagyunk megvizsgálni, ezt az NFÜ teszi, és egy kompenzációs rendszer keretében együttműködve az elismerhető és elismert, alátámasztott költségek megtérítésére és a kompenzációra lehetőséget biztosítunk.
Ami az áfa kérdését érinti, azt hiszem, Bóka képviselő úr vetette fel, ott ismereteim szerint azért a projektek mintegy 3-5 százalékos tartalékkal rendelkeznek. Nem azt mondom, hogy ez feltétlenül választ ad az áfára. Ott nyilvánvalóan arról van szó, ahol nincs áfa-visszaigénylési lehetőség, tehát a másik oldalt kizárhatjuk, de ugyanakkor arra szükség van, hogy azok a projektgazdák, akik ezáltal érintettek lesznek, megvizsgálják, hogy a projekt teljes költsége hogyan alakul, és nemcsak ab ovo jelentkezzenek azért, hogy most 5 százalékkal nőttek a költségeik. Azért a mai gazdasági környezetben abban is bízom és azt is látom, ha mást nem, akkor a munkaerő-piaci helyzet alakulásából látni vélem, hogy tárgyalásra és a költségek alakítására, a vállalkozók szempontjából pozitív alakítására van lehetőség. Természetesen a teljes projektköltségnek a megvizsgálása fontos, nem pedig az egyedileg érintett területek megvizsgálása. Úgyhogy erre szintén van nyitottság, de jelen pillanatban a tárca megítélése szerint e kérdésben súlyos hátrány a vállalkozókat nem érheti. Természetesen én, ahogy említettem, ez alapján már mondtam, a dialógus híve vagyok, és a konkrét tények megismerésének a híve vagyok, tehát a nyitottságot jelzem.
Ami a felügyelet létszámának a kérdését illeti, és hogy honnan lesz erre keret. Ha szükséges, megteremtjük a keretet. Úgy gondolom, hogy azt nem lehet, bocsánat, a mai magyar társadalmi-gazdasági, morális környezetben elvárni, hogy a gazdasági vezetés abba az irányba próbál meg lépni, hogy csökkentse a bürokráciát, az adminisztratív terheket, olyan szabályozásokat és olyan deregulációs folyamatot hajtson végre a jogszabály változtatásával, aminek eredményeképpen az a cél, ami abban fogalmazható meg, hogy a tisztességesek minél kevesebb konfliktussal, minél kevesebb problémával és minél egyszerűbben élhessenek, dolgozhassanak, és jussanak akár forrásokhoz, hogy ez a cél ne járjon együtt az ellenőrzés szükségességével. Tehát a cél alapvetően az, hogy azokat, akik csalásra vagy ügyeskedésre rendezkedtek be, más eszközökkel büntessük, más jogszabályokkal büntessük, de alapvetően könnyítsük a tisztességes üzleti tervre és a tisztességes gazdálkodásra berendezettek életét. De ezt nem tehetjük meg a mai helyzetben Magyarországon úgy, hogy az ellenőrzést ne tekintenénk kiemelt feladatnak. Tehát ha itt nehézségekbe ütközöm, akkor azokat a nehézségeket megpróbálom megoldani, de feladatom is, és úgy gondolom, szükséges, hogy ezt az 5 százalékos arányt növeljük, ezzel is bizonyosságát nyerjük annak, hogy az ügyek rendben folynak, és az ellenőrzésnek kitett területek korrektül jártak el. Tehát a korrektség, a tisztességesség mindenféleképpen elsődleges célt érdemel.
Ahogy a kollegáim ezt cédulán jelezték, az elmúlt évben 22 fővel nőtt a felügyelet létszáma, tehát tulajdonképpen majdnem megdupláztuk. Ez az információ a 47-hez viszonyítva elfogadható.
Bóka úr vetett föl egy kérdést. Tájékozódnom szükséges. Úgy gondolom, azért azt megengedik, hogy ebben a kérdésben tájékozódjam, és mondom, akár konkrét példák kapcsán is további ismereteket szerezzek a kifizetési kérelmek elbírálására.
A szignó. Bocsánat, megértem, mert vállalkozóként nekem is rendkívül gyakran kellett a vállalat dokumentumait szignálnom, tehát ez egy közérzetrontó dolog, ezt így értelmezem, nem feltétlenül időrabló és költség, de egyértelműen úgy gondolom, hogy a gyorsítás cél kell hogy legyen. Tulajdonképpen ennek a keretében kell megemlíteni azt is, hogy az előlegfizetést az elmúlt időszakban megemeltük 40 százalékra. Konkrét helyzeteket és konkrét javaslatokat szívesen fogadok, és természetesen örömmel veszem ebben a kérdésben akár az ellenzéktől, mert nekem nincs ilyen jellegű elkötelezettségem és averzióm, tehát ha konkrét példákkal, konkrét javaslatokkal a változtatás irányában megkereséseket kapok. Úgyhogy ezt természetesen nyitottan kezelném.
Az integrált városfejlesztés kérdése, ha jól emlékszem, elég-e ez az összeg, és hogy mi a garancia a folytatásra. Sikeres programnak tekintjük, tehát úgy gondoljuk, hogy ebben tovább kell lépnünk. Elő kívánjuk ezt segíteni. Úgy gondolom, a visszacsatolás az önök részéről is pozitív kell hogy legyen, vagy legalábbis nagyon remélem, hogy pozitív, hogy ez az integrált városfejlesztési stratégia, hogy ez a program beindult. Nyilvánvalóan a források biztosítása a mi felelősségünk, és a források biztosítása meg fog történni a következőkben is ahhoz, hogy ezt további sikerre vigyük.
Talán még az iskolapályázatokról. Kollegáim azt írják, hogy adatokkal is alá tudjuk támasztani a pályázatok elbírálásának kiegyenlítettségét. Őszintén szólva az ilyen kérdésekkel még meg kell barátkoznom és ehhez még hozzá kell szoknom. Én nem pályázati kiegyenlítettségben gondolkodom, hanem pályázatokban, pályázatok megfelelőségében és pályázatok hasznosságában.
Tulajdonképpen talán az előző bizottságon lehetett volna szintén mondanom, de van egy-két terület, és itt Kósa úrral majd biztos vitába fogunk keveredni, tényleg úgy gondolom, hogy szükséges lesz nálunk a bölcsődei programok fölgyorsítása. Tehát úgy gondolom, hogy meg kell néznünk az NFÜ-vel és a kollegáimmal a minisztériumban, hogy hogyan tudjuk megvalósítani azt a célt, hogy a társadalmi hátteret is biztosítsuk ahhoz, hogy munkába állhassanak azok, akik "attól szenvednek", hogy esetleg korábban vissza kell jönniük, mert lejárt a gyesük, gyedük. Tehát feltétlenül meg kell vizsgálni - és szándékom az, hogy ezt megtegyük -, hogy miképpen tudjuk az ehhez szükséges forrásokat biztosítani, miképpen tudunk átcsoportosítani, és miképpen lehetnek erre allokációink.
Jövőépítésről beszéltem az elején. Teljes egészében vallom, hogy nekünk feladatunk nemcsak a válságkezelés, hanem a jövőben való gondolkodás, olyan feladatok megvalósítása, programok elindítása, gondolatok elindítása, amellyel a jövő generációinak teremtjük meg a lehetőségeket.
Elnézést kérek azoktól, akiknek nem válaszoltam konkrétan.
Vásárhelyi-program, igen. Erre nagyjából azt tudom mondani, a különféle víztározók kérdése nem az én szakterületem érintettsége és területe, úgyhogy ebben tájékozódnom kell, hogy konkrét választ adhassak, de ahogy említették, föltették a miniszter úrnak és mindig más jött. Tulajdonképpen ugyanott kellene kopogtatni. Mindazonáltal a rendelkezésre álló lehetőségekkel azért a témát nyilvánvalóan ébren fogom tartani.
Meg fogom vizsgálni a VÁTI eljárásrendjét, amennyiben ez szintén egy olyan terület, amire most konkrétan nem tudok válaszolni, de köszönöm a figyelemfelhívó szavakat, és természetesen meg fogom nézni. Nem kívánnék elébe menni bizonyos változásoknak, amelyek már folyamatban vannak, meglehet, hogy a szervezeti változások majd erre is választ adnak, amelyeket a VÁTI-val kapcsolatban már tervbe vettünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterjelölt úr. Hozzászólásokra kerül sor. (Jelentkezések.) Kósa képviselő úr, parancsoljon!
KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Jelölt Úr! Tisztelt Bizottság! Előre szeretném bocsátani, hogy amit mondok, azt egyáltalán ne vegye személyes bántásnak vagy sértésnek, mert inkább a helyzet abszurditásából fakad, mintsem az ön személyéből.
Ennek a szavazásnak most az a tétje, azt kell mérlegelni, hogy alkalmas-e ön ennek a feladatnak az ellátására vagy sem. Én úgy gondolom, hogy bármilyen feladatról van szó, az alkalmasság egyik nagyon fontos feltétele, hogy az, aki valamit akar csinálni, legalább értse, hogy mit csinál. Ha nem tudja teljesen pontosan, akkor majd megtanulja, de legalább értse, hogy mi a feladat. A helyzet az, hogy az ön megnyilvánulásából, és egyébként expressis verbis is mondta, tehát ön úgy csinál, mintha ön nem lenne politikus, hanem valamifajta szakmai alapon végezne politikai munkát.
A magyar szóhasználatban persze ez megtévesztő, mert miután a politika, a politikus a szitokszóval egyenértékű, ezért nem szívesen mondják ezt az emberek, de hát természetesen egyébként az, aki politikai pozíciót tölt be, természetesen akár érthet is ahhoz, amit csinál, tehát lehet egy kiváló szakember. Például ön egy kiváló szakember, de most nem szakember lesz, hanem politikus, aki miniszter, az politikus, nem tud más lenni, mert amilyen alapon annak idején mindenki tiltakozott, amikor egy politikus azt mondta, hogy ez az írói munkásságának a része, és mindnyájan kiröhögtük, éppúgy egy miniszter nem tud csak politikus lenni. Aki ezt tagadja, az nem érti, hogy mit fog csinálni.
Ráadásul önnek ennél pontosabb definíciónak kell lenni, mert ön ráadásul egy szocialista kormánynak a tagja. A kormány többsége szocialista párti tag. A Szocialista Párt támogatta a parlamentben kifejezett módon ezt a kormányt, és kívülről támogatta a szabad demokrata párt. De ez a napnál világosabb szituáció, nem kell ezt szégyellni, vagy ha valaki szégyelli a szocialisták támogatását, mert nagyon ciki vagy ciki politikusnak lenni, akkor a legjobb gyógymód erre az, hogy nem kell se miniszternek lenni, sem nem kell elfogadni a szocialisták támogatását. De azt nem lehet csinálni, mert teljes mértékben szerepzavar, hogy valaki úgy akar politikus lenni, hogy "kinn is vagyok, benn is vagyok", politikusi pozícióban politikai döntéseket fogok hozni garmadával, de egyébként mindezt valamifajta szakember kívülállással szeretném megcsinálni. Ilyen szerintem nincs. Ez az a dolog, ami nincs, ez olyan, mint a kóser szalonna, hiába erőlködünk azon, hogy kóser szalonnát állítsunk elő, ez nincs, lehet tudni, hogy nincs. Ezért az a miniszter, aki nem politikus, hanem szakember, megint nincs, főleg egy olyan kormányban, ami politikai kormány, szocialista támogatott. Fontolja meg, kérem, mert higgye el, a szocialista képviselőkre kell támaszkodni, és ha folyamatosan cikinek érzi ezt, nehezen fog boldogulni.
Azért is meglepő egyébként ez, mert a néhány kérdésre adott válaszában, nem is a tárgyi válaszokban, őszintén meghökkentem. Az, amit nekem adott az árfolyamproblémára válaszként, akár bántó is lehet. Én nem azt kérdeztem, hogy mi lesz a debreceni projektekkel, azt majd az illetékes kollegáival az egyedi ügyekben meg fogom beszélni, és köszönöm a támogatást, ha kapok önöktől. De amikor azt kérdezem, hogy van itt 3200 önkormányzat, mindegyiknek 248 forintos euróárfolyamon adták ki a tervezési feladatokat, mi lesz ezekkel, akkor arra csak egy nagyon mutyizós, pitiáner, puszipajtás világban válasz az, hogy Kósa úr, hát az önök 2-es villamosát már elintéztük. Ez tényleg bántó. Nem ezért kérdeztem. De köszönöm a támogatást.
Ráadásul ez éles ellentmondásban van azzal, hogy ön valamifajta politikai kívülállást próbál megfogalmazni, mert egyébként korábbi interjúiban is megfogalmazta ön is, hogy ez nem fog menni. Amikor megkérdezték öntől, hogy a Shell-kutaknál alkalmanként bizony van úgy, hogy 2-3000 forinttal átvágják az embert, mit szól ehhez, kedves vezérigazgató, akkor helyesen azt mondta, hogy egyébként ad 1. a Shell-kutak szerződéses partnerek, tehát nem a Shell alkalmazottjai vágják át a kuncsaftokat, mert más szervezeti formában működik; ad 2 - mondta helyesen - egyébként rendkívül nehéz egy általános környezeti viszonyból teljesen kiszakítani valakit és úgy gondolni, hogy betudtuk a Shellbe, és akkor már hermetikusan a világ összes problémájától elzárjuk. De nem is lehet ezt máshogy kezelni. Ön benyúl a politika világába, lehetetlen ettől elszigetelődni, szerintem. Tehát ha ez az alapállás, akkor ön effektív - szerintem - nem érti, hogy mire vállalkozik, és ebben az értelemben ez egy fontos alkalmassági feltétel.
Szeretnék még valamit mondani az időtávval kapcsolatban. Nem teljesen nyilvánvaló éles ellentmondás, hogy megválasztjuk a miniszterelnököt, aki a következőt mondja: én és kormányom nem kívánunk politikai pályára lépni, maximum egy évig kormányzunk, és utána lelépünk? Ez egy világos időperspektíva, pont egy évig tart maximum. Ehhez képest egy ilyen kormány esetében hosszú távra tervezni és hosszú távú időperspektívában gondolkozni megint egy jelentős aránytévesztés, főleg olyan szituációban, gondolja meg, amikor egyébként nyilvánvalóan hosszú távú intézkedést kívánnak úgy bevezetni, hogy napnál világosabb a politikai környezetben, hogy az nem fog menni, mert mire bevezetik, választás jön, mire elkezd működni, majd egy következő kormány teljesen más aspektusból fogja az önök, adott esetben nem tudom, milyen időtávú egyébként, egyéves nyilvánvaló szempontjait mérlegelni.
Amit mondtam bölcsődei ügyben, az iskolapéldája is lehet ennek a konfliktusnak, mert nem lehet attól eltekinteni, jelölt úr, hogy a munkába való visszatérés a szülő nők oldaláról nem egy általános igény, hanem egy konkrét gazdasági környezetben megfogalmazott igény. Akkor, amikor konkrétan 134 ezer munkahely szűnt meg a válságkezelés elkerülése óta, nem lehet azt mondani, hogy most a munkaerőpiacnak irdatlan szívó hatása van, ezért a munkába való visszatérés a nő számára rendkívül könnyű lehet, hanem inkább azt lehet megfogalmazni, hogy bocsika, nem tudnak visszavenni, ha akarnak se. Ezt mérlegelni kell.
Önök gondolkozhatnak persze hosszú távon, ha hosszú távon gondolkodnak, ön politikus, tehát ez egy olyan műfaj, és tudom, vállalatvezetőként ez adott esetben szokatlan, bár az ön interjúiban ez megfogalmazódott többször, hogy a társadalmi felelősségvállalás fontos. De hát itt olyan dolgot is kell mérlegelni, ez nemcsak költségvetési meg munkaerő-piaci kérdés, hanem például annak a kérdése, amit lehet forintosítani, hogy tudjuk, minden kutatás igazolja, hogy a gyerekek általános társadalmi szocializációja az életük első három évében következik be. Ha gyengén szocializált gyerekek kerülnek be a társadalomba, akkor ezt a szocializációs munkát nagyon nagy állami költséggel lehet csak felében, harmadában elvégezni. Tehát ez egy olyan összefüggés, ha hosszú távon gondolkodunk... Azt akarom mondani önnek, mert munkaadóként biztos tapasztalta ezt, hogy a magyar munkaerőnek nemcsak az a baja, hogy ért, nem ért az adott dologhoz, amit csinál, hanem el lehet mondani, hogy a magyar munkavállalók egy jelentős részének, főleg, akik a munka világából kiszakadtak, félelmetesen rossz a munkaszocializációja, hiába tudna valamit csinálni, nem alkalmas rá. Nincs meg az a fejében, hogy pontosan, precízen, önmagától, belső kontroll alapján csináljon valamit. Ezek az összetevők a születéstől kezdődően vannak. Egy vállalatvezetőnek persze nem kell azt tudni, hogy akkor, amikor idegesíti, hogy egyszerűen nem tud önálló munkát végezni egy 23 éves, elvileg egyetemet végzett ember, akkor visszagondoljon arra, hogy igen, de pont az élete első szocializációs defektusát nem tudja kiheverni. Ezek a hosszú távú szempontok.
Tehát egy gyedet, gyest megítélni politikusként kénytelen, akár vállalati szakember, akár közgazdász, akár nem, kénytelen ezeket a szempontokat mérlegelni, de az ön megnyilatkozásaiból ez szemmel láthatólag olyan mértékben hiányzik, amin nem is lehet csodálkozni. Mégis a politika is egyfajta szakma, lehet ezt ugyan bírálni vagy sem. Mint ahogy valaki lehet kiváló polgármester, itt számtalan kiváló polgármester van rajtam kívül, de ha odatennék a Shell-igazgatóság élére, egy évig bele se tudna tanulni. Tehát ez nem olyan dolog, hogy váltogatom a műfajokat szabadon.
Ezért rendkívül kétséges vagyok a tekintetben, hogy az, amit ön szépen elmondott, sikerülni fog-e. Mondom, nem az ön szakmai felkészültségét, az egész alapállást vitatom ezzel kapcsolatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó alelnök úr, parancsoljon!
SZABÓ GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Nagy élvezettel hallgatom Kósa képviselő úr fejtegetését a politika világáról meg a politikusi szerepről. Szeretném is kérni meg javasolni, hogy gyakrabban járjon el bizottsági ülésünkre, nemcsak a miniszteri meghallgatásokra, mert színezi és gazdagítja ezt a kis tanácskozást, amit én igazán örömmel veszek.
Nem hiszem, hogy a miniszterjelölt úr rászorulna az én védelmemre, meg tudja ő védeni magát, ezért csak a saját interpretációmat mondanám el itt az úgynevezett politikusi szerepről.
Meggyőződésem, hogy aki egy kormánytagságot vállal, az hajszálpontosan tudja, hogy politikai szerepet vállal, efelől semmi kétségem. Ugyanakkor számomra semmifajta ellentmondást nem jelent, ha valaki közli, hogy ő nem politikus, ami alatt én mást nem értek, hogy ő nem a politika világából jön, nem kötődik egyetlen egy párthoz sem, bár adott esetben elfogadhatja valamelyik pártnak a támogatását akár egy országgyűlési képviselőcsoport formájában is, és nem is gondolja, hogy hosszú távon a politika világában akarna megmaradni. Ez egy olyanfajta tisztességes vállalás, amit szerintem tudomásul lehetne venni.
Hadd emlékeztessem magunkat arra, itt úgymond mindannyian politikusok vagyunk, hogy talán egyikünk sem született politikusnak, csak úgy belecsöppent a szerepbe. Mondjuk például Kósa képviselő úr egyszer csak polgármester lett, és olyan kérdésekkel kellett foglalkoznia, amivel életében korábban nem találkozott. Mit ad isten, ahogy ön is említette, sikeres polgármesternek tartják számos más kollégájával egyetemben, mert a politikusi szerep, ha úgy tetszik, egyfajta generalista szerep az én értelmezésemben, a legfontosabb tulajdonsága az, hogy képes legyen fontos kérdésekben megfelelő szelekciót tenni, szintetizálni; lényeglátó legyen, tudjon határozottan szervezni, irányítani ha kell, nagy apparátusokat mozgatni, és képes legyen érdekkonfliktusokat kezelni. Aki azt hiszi, hogy ezt csak a politika világában lehet megtanulni, azt hiszem, hogy gyakorlatilag már valamikor az általános iskolás korában el volt határozva, hogy ő politikus lesz, és ebben a szellemben kellene mondjuk akkor megjelennie. Tehát nem kellene ezt tulajdonképpen szóvá tenni senkinek, aki mondjuk most egy kormánytagságot vállal, és nem a politika világából jön és nem oda akar visszamenni.
Nem is értem az ilyesfajta megfogalmazásokat sem, amikor mondjuk olyan támadás éri most Varga urat, hogy nem válaszolt megfelelően ezekre az árfolyamkérdésekre. Hölgyeim és Uraim! Ehhez nem politikusnak kell lenni, még csak gazdasági szakértőnek sem, hogy mondjuk egy ilyen árfolyamváltozás hihetetlen eltérő módon képes különböző pályázatokat, projekteket érinteni. Egy projektnek az importtartalma, lásd mondjuk egy egészségügyi beruházást vagy közlekedési beruházást, nagy az importtartalma, az valóságos problémát jelent a projektgazda számára. De a legtöbb beruházás hazai termékekből kielégíthető, és azt is mondhatnám, hogy itt az árfolyam minimálisan vagy egyáltalán nem játszik szerepet.
Egyébként számomra azért volt megnyerő és meggyőző Varga úr fellépése és mindaz, amit elmondott, mert azt tapasztaltam és úgy látom, hogy ilyen rövid idő alatt kellőképpen tájékozódott arról, hogy ennél a tárcánál melyek azok a fontos kérdések, amikre mindenféleképpen hangsúlyt kell helyezni, és hol van, ha lehet, mondjuk, az eddigi folyamatokon olyan változtatási szándéka, amik minden bizonnyal segítik. Ilyennek tartom azt, hogy határozottabban akar a decentralizáció irányába elmozdulni, nem azért, mert mondjuk a helyi emberek okosak, hanem mert ez is gyorsíthatja a döntéseket, vagy ilyennek tartom többek között azt is, hogy a pályázati rendszer egészét, ha úgy tetszik, az egész döntési mechanizmust, ellenőrzési mechanizmust is át akarja tekinteni annak érdekében, hogy tudjuk gyorsítani, illetve átláthatóvá tenni.
Úgyhogy amit most ebben a kérdésben vagy ebben a helyzetben a miniszterjelölt úrtól el lehet várni, szerintem annak a miniszterjelölt úr teljesen megfelel. Ennélfogva azt javaslom a bizottságnak, hogy legyen vele méltányos, értékelje azt a kiváló szakmai múltat, ami minden bizonnyal jól hasznosítható majd a tárca vezetésénél is, és adja meg a bizalmat arra az egy esztendőre körülbelül, amire ő is megtette a maga vállalását, úgyhogy én mindenféleképpen támogatnám a jelölt úr alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balogh alelnök úr, parancsoljon!
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Elnézést a késésért, a parlament plenáris ülésén voltam, úgyhogy szíves elnézést kérek.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Néhány észrevételre szeretnék itt a vita ürügyén reagálni. Először is, Kósa képviselőtársunk, Debrecen vitán felül elismert és kiváló polgármestere észrevételével részleteiben nem kívánok vitatkozni, már csak azért sem, mert nagyon sűrűn udvarias szabadkozásokkal töltötte meg a kritikai észrevételeit és kételyeit. Ez mindenképpen dicséretes.
Egyetlen egy észrevételem lenne. A Fidesz-kormányban is volt ilyen típusú gazdasági miniszter, talán nem is véletlen, Chikán Attilának hívták, aki, azt hiszem, akkor a közgazdasági egyetem rektora volt. Vele ugyan nem közölték és ő se közölte, hogy csak egy évig, bár szűk körben ezt mondta, de ha jól emlékszem, akkor körülbelül másfél év után elege lett a politikai szempontok mérlegeléséből, és végül is kivált a kormányból. Ő egy kiváló gazdasági szakember volt, főleg elméleti téren, és nem hiszem, hogy a Fidesz-kormány, a Fidesz-vezetés részéről túl nagy bizalmatlansággal viseltettek volna irányába, pedig politikai előélete nem volt, legalábbis az én ismeretem szerint.
Így vagyunk mi is Varga István úrral, akinek elsősorban a szakmai életútja alapján merünk bizalmat előlegezni. Nyilván az alkalmasság kérdése ennek kapcsán vetődik fel vagy nem vetődik fel, hiszen itt egy órás vitában vagy egy szűk körű életrajz tényeiből önállóan, rövid időn belül az alkalmasság kérdését nyilván lehet vitatni, de itt alapvetően bizalmi kérdésről van szó. Én is azt mondom, amit Szabó kollegám mondott, hogy bizalmi alapon, a szakmai életpályája alapján egyéves időtartamra, hiszen ez deklarált dolog, méghozzá korlátozott célokkal, hiszen a magyar gazdaság összes problémáját a következő egy évben megoldani nem tudjuk. Alapvető cél az, hogy a válság hatásait csökkentsük, és valahogy stabilizáljuk a jelenleg meglehetősen nehéz helyzetben levő magyar gazdaságot. Én úgy gondolom, hogy ezen alapvető és korlátozott célok tükrében a bizalmat mi a magunk részéről meg tudjuk előlegezni.
A másik észrevételem Tasó képviselőtársam megjegyzésével, kérdésével kapcsolatos. Hozzáteszem, hogy értem a kérdését, és van is alapja, de én mindig kapálózni szoktam akkor, amikor a multinacionális vagy külföldi cégeket szembeállítják a hazaiakkal. A magyar gazdaságnak vagy 150 éve, mióta az iparnak jelentős szerepe van, mindig is alapvető problémája volt, hogy a hazai vállalkozókészség, a hazai tőkeszegénység sohasem tette erőssé és meggyőzővé azt, hogy a magyar gazdaság pusztán hazai erőforrások, szellemi és anyagi erőforrások alapján fejlődjön. Ez mindig így volt, sajnos a belátható időn belül ez így is lesz.
Azért még hozzáteszem, hogy ha pusztán önkormányzatok kérdésére szűkítjük le vizsgálódást, akkor nagy meglepetéssel látjuk azokat a nyilvánvaló tényeket, hogy azok az önkormányzatok erősek és rendelkeznek igen jelentős helyiadó-bevételekkel, ahol bizony a nemzetközi cégek meghatározó módon vagy többségében jelen vannak. Ez Budapestre igaz, a második legnagyobb helyiadó-bevétellel rendelkező Győr városának 18,5 milliárd forint volt a tavalyi helyiadó-bevétele, igaz, a harmadik helyezett Székesfehérvárra, ami 11,2 milliárdos helyiadó-bevétellel rendelkezett 2008-ban, szintén igaz, Dunaújvárosra szintén igaz, és így tovább sorolhatnám.
Tehát nem a szembeállítás a megoldás útja, oda kanyarodok vissza, ahonnét kiindultam, hanem a helyi vállalkozások, a hazai vállalkozások helyzetének megerősítésére biztos, hogy hosszú időn keresztül kormányzati program kell, és ezeket elő kell segíteni. Én csak az ellen kapálóztam, hogy a kétféle tulajdonviszonyt szembeállítsuk.
A harmadik észrevételem az lenne, hogy amit a miniszterjelölt út területfejlesztéssel kapcsolatos problémákra reagált, mert sok van ilyen, ezt nem is vitatjuk, észrevételeket tett a gyorsítással kapcsolatban, bizonyos erőforrások átcsoportosításával kapcsolatban, eljárási rend meggyorsításával kapcsolatban, azt tudom mondani, hogy ezek a lényegi kérdéseket magukban foglalják, és úgy gondolom, hogy elég meggyőző volt ahhoz, hogy a következő egyéves időszakra jó reményekkel induljunk neki, hogy itt a területfejlesztési problémákkal kapcsolatban, ha nem is oldjuk meg az összes problémát, de jelentős előrelépést lehet tenni.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelölt Úr! Jó néhány kérdésre nem kaptunk választ, olyanokra sem, amelyet ön maga említett itt. Nyilván egy felkészítő anyagból olvasta fel ezeket a kérdéseket, így aztán én se kaptam több kérdésre választ, például arra, hogy a kistérséget hogy kívánja erősíteni. Éppen a jelenlegi kormányból jó néhány tag az előző kormányban is tag volt, most éppen a kistérségeknek a visszafejlesztése, de legalábbis a stagnálása volt a cél. A decentralizációra is rákérdeztem, erre sem kaptam választ, és még jó néhány kérdésre, például az 1800 milliárd forintos fejlesztési programra, amelynek nagy része hitelgarancia és kamat, és nem tényleges fejlesztési program. Ezt elegáns elmondani egyébként, hogy ez egy fejlesztési program, de ez valójában nem erről szól többségében.
Az egyéb erkölcsi fejtegetésekbe, a politika, meg hogy milyen módon kerül be valaki egy kormányba, már nem kívánok belemenni, mert alapvetően ez is lehetne egyébként egy meghallgatás tárgya, hogy ki milyen módon vesz részt egy ilyen kormányban, amelynek mondjuk a miniszterelnökét éppen senki nem választotta meg erre a pozícióra, mert mondjuk még listás képviselő sem volt 2006-ban. De hát ez a mai magyar alkotmányos rendből kikövetkeztethető.
Ami a belső bizalomnövelő kérdéskört illeti, a vonatkozásban sikerült néhány interjúját áttanulmányozni itt a kkv-kel, illetve a bizalomnövelő kérdéskörrel kapcsolatban. Vannak benne szimpatikus gondolatok is, de van kifejezetten önkormányzatokra vonatkozó nyilatkozata is, amely szerint soknak tartja az önkormányzatok számát. Jó lett volna, ha az ember előbb megkapta volna az anyagot, bár lehet, hogy tudatos volt, hogy nem kaptuk meg előbb. Tehát soknak tartja az önkormányzatok számát. Szívesen rákérdeztem volna egyébként, hogy miben nyilvánul meg. Mondjuk Csehországban kétszer ennyi van, és éppen Csehország most az Európai Uniónak ajánl fel pénzt 6100 önkormányzat ellenére. Tehát szerintem rendszerbéli kérdések vannak, nem darabszámbéli kérdések ebben az ügyben.
Ami az RFT-ket illeti, nem véletlenül kérdeztem rá a mentorokra, és a díjazásnál, hasonlóan egyébként az RFT-kben lévő országgyűlési képviselőkre, ez megnyilvánul a költségtérítésben. Például van olyan RFT-tanácstag szocialista képviselő, aki teljesen szabályellenesen költségtérítést vesz fel, miután a parlamentben is felveszi a költségtérítését. Érdekes lenne ennek is utánanézni egyébként az elkövetkezendő időszakban.
Összességében mi úgy értékeljük, hogy egy sikeres felkészítést követően jó néhány dologról beszélt, és egyetértek Kósa Lajossal, aminek egy részét nem is érti, nem is ismeri, nem is tudja, hiszen nem élt ebben a világban, és nem lehet játszani mától kezdve azt a "kint is vagyok, bent is vagyok" politikát, amit jó néhányan szeretnének ellátni. Ön egy szocialista kormány szocialista minisztere lesz minden valószínűség szerint, és eszerint is fog viselkedni az elkövetkezendőkben. Úgy hiszem, hogy ezt a szakértő típusú játékot nincs értelme a továbbiakban játszani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Steiner képviselő úr, parancsoljon!
DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Tisztelt Bizottság! Először is engedjenek meg egy vallomást. Nekem torkomban dobog a szívem, és rettenetesen izgulok, egyrészt azért, mert szót kaptam, másrészt pedig azért, mert azt a mérhetetlen bátorságot veszem magamnak, hogy a hazai politika egyik legnagyobb alakjának az elmondottaival összefüggően egy-két reflexiót megengedjek magamnak.
De mindenekelőtt azt szeretném mondani időrendi sorrendben, hogy ahogy végighallgattam Varga miniszterjelölt úr elmondottait, bennem az a benyomás alakult ki, hogy a miniszterjelölt úr pontosan tudja, hogy mire vállalkozik, ismeri a magyar gazdaság fő csomópontjait, egy képzett szakember, aki komoly múlttal rendelkezik. Ezt nemcsak a sajtóból lehet tudni, hanem például a szerintem elég hamar áttekinthető életrajzi adatokból, ehhez talán még öt perc is elegendő. Mindezek alapján meggyőződéssel fogok arra szavazni, hogy miniszterjelölt úr alkalmas ennek a posztnak a betöltésére.
Ugyanakkor rendkívül nagy érdeklődéssel hallgattam Kósa polgármester úr fejtegetéseit. Azért is, mert legutoljára ilyen élményben az egyetemen volt részem 1979-80-ban, amikor Földesi professzor úr tartott az erkölcs, a politika, a társadalom, a különböző más viszonyok összefüggéseiről nagyon releváns és jó előadásokat. Komolyan mondom, hogy szinte ugyanaz az érdeklődés vetődött föl bennem. Ezért is merem azt a rettenetes bátorságot venni, hogy reagáljak néhány dologra, illetőleg elmondhassam, mint diák a professzorának, a személyes véleményemet.
Az egyik, tisztelt polgármester úr, ezen ön is átment, én is átmentem, csak én sajnos nem tudtam újrázni. Azt szeretném mondani, hogy szerintem Magyarországon minden választói joggal rendelkező és választói jogosultsággal rendelkező ember, aki érdeklődik a politika iránt, az részt vehet a politikában, és ettől még nem lehet azt mondani, hogy politikus. Politikus ugyanis az én személyes véleményem szerint az lesz, akit a választók bizalmából megválasztanak. Nem hiszem, hogy a politikusság egy olyan önálló szakma, mint például a kórboncnok, hanem azt gondolom, hogy az emberek bizalmából, nagyon szívesen mondják mostanában ezt a szót, Magyarországon vannak emberek és nem emberek, tehát az emberek bizalmából megválasztódik egy kis falunak, Debrecen városának, belvárosnak vagy horribile dictu valami másnak, például Újbuda polgármesterének, a közgyűlés elnökének, nem tudom, hogy pontosan így van-e, és ettől a pillanattól lesz politikus, és addig politikus, tisztelt polgármester úr, amíg a mandátuma tart. Utána újra nem politikus, hanem a politika után érdeklődő ember, akinek van politikai múltja.
2. Ha már ilyen szociológiai meg társadalompolitikai fejtegetésről volt szó, akkor nagyon szeretném megemlíteni, hogy a politika - Földesi professzor úr után hivatkozva - az emberek közötti viszony, mióta a politika létezik, még a görög városállamok óta, mert valami homályos emlékeim szerint innen indult a történet. Tehát nekünk az emberek közötti viszonyokkal kellene foglalkozni, és ezt szerintem tesszük is, például egymással is sokat foglalkozunk.
Végül hadd mondjak még egy-két dolgot. Az egyik, hogy jól mondta polgármester úr, a magyar parlamentben a szocialista frakció és a szabad demokrata frakció konstruktív bizalmatlansági indítvány során bizalmat szavazott Bajnai Gordon miniszterelnök úrnak, és minden parlamenti képviselő, aki bizalmat szavazott, egyébként törvényesen megválasztott országgyűlési képviselő jelen pillanatban, tehát politikus. Ezek a politikusok együtt úgy döntöttek, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök urat megválasztják, és rábízzák, hogy alakítson egy kormányt. Bajnai Gordon miniszterelnök úr úgy döntött, hogy egy kiváló szakembert idehoz a kormányába a gazdaságpolitika irányítására. Szerintem rendkívül helyes döntés volt.
Amiben miniszterjelölt úrnak, Kósa polgármester úrnak és szerintem mindannyiunkak egyet kellene érteni, amit elmondott, hogy ő ezen a terepen, mi ezen a terepen, egyetlen közös feladatunk van mint megválasztott politikusok, hogy szolgáljuk az országot. Szerintem ezen nem lehet vitatkozni, hogy ne szolgáljuk az országot, vagy valakinek joga van szolgálni az országot, valakinek nincs joga szolgálni az országot.
Végül még egy dolgot nagy tisztelettel szeretnék kérni, azért is, mert rendelkezem a köztársaság elnökétől egy aláírással, mellette volt egy négyes, rá hivatkozva, hogy ne tessenek olyat mondani, hogy egy alkotmányba foglalt, alkotmányos eszközt igénybevevő parlament nem hozott alkotmányos döntést. A konstruktív bizalmatlansági indítvány benne van a magyar alkotmányban. Mindaddig, amíg benne van, ezt tessék tudomásul venni, mert különben az alkotmányosságot tagadjuk. Csak hadd említsem meg, hogy vannak erre történelmi példák, Kohl kancellár is így lett kancellár, és még nagyon sokáig volt utána kancellár. Kívánom, hogy tévedjenek az urak, és akár Bajnai Gordon is még sokáig lehessen miniszterelnök, ez a személyes véleményem.
Végül pedig egy személyes megjegyzés miniszterjelölt úrhoz. Borzasztó nagy támogatója lennék abban, hogy a pályázati nyelvet megváltoztassuk, ugyanis ma a szakértelmet nem az mutatja, hogy megértjük-e egy pályázat lényegét, hasznosságát, a pályázók körét, és nem akarom tovább folytatni a kifejezéseket, hanem hogy tudjuk, hogy mi az a TEKI, LEKI, CÉDE, HÖF, pályázati intenzitás. Tehát ez az egész angolról magyarított nyelvezet ma alkalmazhatatlan, úgyhogy rám teljes mértékben számíthat ebben az ügyben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tasó képviselő úré a szó, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Alig merek megszólalni, mert az imént képviselő úr mégiscsak tévedett, ugyanis azáltal nem válik képviselővé valaki, hogy az Országgyűlésben 204 ember megválasztotta. Tehát attól még nem lesz országgyűlési képviselő. Így mondta pontosan, rendkívüli módon figyeltem rá, visszahallgatható a szalagról egyébként, ezt mondta pontosan. Tehát tévedett. (Dr. Steiner Pál: Emberi dolog.) De gondoltam, hogy mire gondol, úgyhogy nem volt félreértés.
Amiért egyébként mégiscsak szót kértem, az az, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatban mégiscsak meg kell fogalmazni, hogy a versenyképesség javítása is, de elsősorban a kiegyenlítődés és a felzárkóztatás a területfejlesztés alapvető célja. Nyilvánvalóan fontos az, hogy a multik milyen szerepet töltenek be a magyar gazdaságban. Én a multik szót nem pejoratív módon mondom, csak így szokta meg általában a szóhasználat, erről szól. De ahhoz, hogy a multik terjeszkedjenek vagy erősödjenek, a világon semmi nem kell, ugyanis a közgazdaság törvényszerűsége értelmében fognak terjeszkedni, gyarapodni vagy gazdagodni, azért, mert csak oda mennek, ahol ez megalapozott gazdaságilag vagy éppenséggel földrajzilag. Tehát soha nem fognak oda menni, ahol nem éri meg a pénzüket befektetni. Ezt szerintem miniszterjelölt úr pontosan tudja.
A területfejlesztési politikának arról kell szólnia, hogy olyan helyeken is próbálja a térséget felzárkóztatni és a gazdasági szereplőket helyzetbe hozni, ahol nincsenek meg azok a feltételek, ahová a multi könnyedén és egyértelműen elmegy. Igenis fontos az, hogy legyen egyensúlyozó képessége a gazdasági miniszternek, és nagyon-nagyon fontos az, hogy a magyar érdekek szempontjából inkább eltérjen a magyarok irányába és érdekében, mintsem csak kiegyenlítsen. Tehát igenis fontos.
Hogy miért is vagyunk itt ebben a helyzetben? Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy példátlan módon Magyarország az egyetlen ország Európában tudomásom szerint, ahol a nemzeti vagyonhoz az értékesítése során 37 százalékos mértékben külföldiek jutottak hozzá. Ezt legutóbb Franciaországban egy ottani képviselővel vitattuk meg, és elképedtek, amikor megtudták, hogy valóban a nemzeti vagyonból 37 százalék mértékben külföldiek részesültek. Itt a problémám a multikkal és a multik terjeszkedésével, úgyhogy ebben szerintem a miniszter úrnak nagyon fontos tennivalója lenne. De ha valóban csak szakemberként és jó szakemberként fogja megvizsgálni és vizsgálni a lépéseit és annak következményeit, akkor egyértelmű, hogy kevésbé lesz érzékeny arra, amit most mondtam, tehát a törvényszerűségek, a közgazdaság szabályai nem fogják megengedni, hogy olyan helyeken is történjen fejlesztés vagy gazdaságélénkítés, ahol egyébként nem éri meg vagy nincs olyan párthozadéka.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tilki képviselő úr, parancsoljon!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én is nagy érdeklődéssel hallgattam Steiner képviselőtársam szavait, és erőt kellett gyűjtenem, hogy meg merjek szólalni.
A Bajnai-csomagot úgy vizsgáltam, hogy alkalmas-e a gazdasági válság megoldására, hogyan alkalmas, gazdaságélénkítéssel vagy külföldi tőke bevonásával. A miniszterjelölt úr expozéjára azért voltam kíváncsi, meg tud-e győzni arról, hogy a magyar gazdaságélénkítés lesz az elsődleges prioritás vagy pedig a külföldi tőke bevonása.
Nyilván jobban kötődik - az öt perc alatt lehetőség szerint áttanulmányozott - múltja miatt a külföldi, globális tőkéhez. Nem győzött meg a válasza, hiszen nem értette meg azt, hogy a 20 százalékkal növekvő euróárfolyam komoly gondot jelent a magyar kis- és középvállalkozások számára. Továbbá világosan látszott számunkra az, hogy egy felkészítésből mondta el a rövid expozéját, hiszen fogalma sem volt, hogy mi a Vásárhelyi-program, hiszen több kérdésre, akár a VÁTI-ra, hogy mit is jelent a VÁTI, meggyőződésem, hogy nem tudja a választ miniszterjelölt úr. (Dr. Steiner Pál elhagyja az üléstermet.)
Arról beszélt, és az is egy kicsit álságos volt, hogy dialógusról kell beszélni és konkrét tényekről, illetve a brit kapcsolatait hozta föl példaként, és hogy mint szakértő nem politikus. De azért mégis elgondolkodtatóak ezek a mondatok mondjuk az interneten olvasott olyan hírek után, miszerint a Shell a szocialistákhoz kötőtő Demos Alapítványt támogatta pénzzel. Tehát számomra ez egy kicsit ambivalens. Én egy olyan vidéken élek, és Steiner képviselő úr bár kiment, és mindig ilyenkor tudjuk mondani, de akár a budapestiekre is vonatkozhat, mert azért az előbbi bizottsági ülésen is téma volt, és Steiner képviselő úr a múltkor Gogoltól idézett, én hadd idézzek Ady Endréről, aki a térségemről, a kurucvidékről a következőt írta. Itt olyan emberek élnek, akiknek ha keserű a szájuk, köpnek, ha viszket a tenyerük, ütnek. (Dr. Steiner Pál visszatér az ülésterembe.) Tehát Steiner képviselő úr jogtörténeti és jogelméleti fejtegetéseit eléggé nehezen lehetne bemutatni az én térségemben élőknek. Azt hiszem, hogy a magyar politika válságát tökéletesen tükrözi az ilyen típusú hozzászólás.
Köszönöm szépen, én nem fogom támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt bizottságot, van-e még hozzászóló. (Kósa Lajos jelentkezik.) Kósa képviselő úr, parancsoljon!
KÓSA LAJOS (Fidesz): Tisztelt Jelölt Úr! Kedves Bizottság! Most vegyétek úgy, hogy öt percet mondom azt, hogy nagyon félek, hogy megszólaljak, de most ezt a hülyeséget szeretném befejezni, mert egyébként jó ez, de nagyon időfaló, megint ne untassuk a miniszterjelölt urat. De most elmondtam minden udvarias körmondatot, és azt még mindig tessék hozzágondolni.
Amit igazából szeretnék mondani, az tulajdonképpen nagyjából úgyis mindegy, lehet tudni, hogy mi a szavazás. De a parlamenti illendőség kedvéért csak úgy halkan jegyzem meg, hogy Chikán Attilát sem támogatták a szocialisták, akkor is elmondták, hogy egy kívülálló ember, igaz, hogy jó közgazdász professzor, de eddig csak tanította, nem is csinálta, meg milyen nehézségei lesznek. Tehát nyilván alkalmanként elő lehet venni, az ellenfél alkalmas időben elmondott szövegét felolvasni, ha az ember nem jön rá, hogy ezek most nem a saját szavai, mert a parlamenti logika ezt adhatja. Azt fontosnak tartom megjegyezni, hogy Chikán Attila nem volt akkor a rektora a közgazdasági egyetemnek, utána lett rektor, de ez alkérdés.
Igazából érdemben a következőt szeretném mondani jelölt úrnak, bár ez csak részben tartozik a bizottság hatáskörébe, hogy nyilván két dolog fontos, az egyik az, hogy mi az, amit mond egy jelölt, meg mi az, amit nem mond. Én ezzel szeretném a következőt mondani. Egy év is hosszú idő szerintem a mai helyzetben, vesd össze azzal, hogy állítólag októberben tört ki a válság, és lényegében Magyarország alig tett bármilyen intézkedést. Ha megnézzük a parlamenti döntéseket, akkor egész megdöbbentő, hogy milyen üresjáratok voltak a válság legnagyobb kellős közepette.
Azonban az nagyjából világossá vált, hogy a magyar gazdaság nagyon sokfajta sebből vérzik, és az is nyilvánvaló, hogy valamit kell azzal kapcsolatban csinálni, hogy a magyar gazdaság kitettsége vagy kiszolgáltatottsága csökkenjen. Rendkívüli mértékben ki vagyunk szolgáltatva, azt ugyanis lehet látni. Azt is lehet látni, hogy azok az illúziók, amik a '90-es években kötődtek a magyar gazdaságpolitikához, nevezetesen például, hogy nem baj, ha a magyar pénzügyi közvetítő intézményrendszer lényegében, szinte 80 százalékban, külföldi tulajdonban van, mert majd ezek ellátják a feladatot, csak kiderült, most a válság bemutatta, hogy mihelyt egy világgazdasági, finanszírozási válság van, a bajban nem lehet számítani rá, mert értelemszerűen az anyabankok mind hazaparancsolták a likviditást, és nem lehet hitelhez jutni a magyar gazdaságban. A magyar bankrendszer nem tudja hazaparancsolni, mert nincs honnan mit. Tehát azt gondolom, hogy a magyar gazdaság kitettségével kapcsolatos problémákat nem kell ecsetelni.
Szeretném felhívni a figyelmét a következőre, amiről nem beszélt. Az európai fejlesztési terv, tehát az a pénz, amit majd gazdaságfejlesztésre fordítunk a fejlesztési terven belül, nem számol azzal, hogy hogyan lehet a magyar gazdaság kitettségét csökkenteni. Például akkor, amikor a klaszterprogramot megfogalmazzák, szemmel láthatólag nem volt a döntéshozók fejében az, hogy ha már rengeteg pénzt beletöltünk a gazdaságfejlesztésbe, akkor a klaszterek közül azokat támogassuk inkább, amelyek olyan nagy integrátorok, ha úgy tetszik, multik beszállítójává tudnak válni, amelynek vagy a tulajdonosa vagy a döntési központja Magyarországon van, mert ekkor valóban tudjuk csökkenteni a kitettségünket. Teljesen jellemző, hogy a klasztertámogatás kapcsán a legtöbb pénzt az autóipari beszállítás viszi el, de az autóiparban egyetlen egy olyan vállalat sincs, amelynek Magyarországon lenne a döntési központja vagy a tulajdonosa. Magyarul, ez egy beszállítói fejlesztés. A beszállítói fejlesztés, a világgazdasági válság világosan megmutatja, hogy ha baj van, a kitettségünket csak erősíti.
Vannak olyan klaszterek, még meg lehet találni talán azokat a gazdaságfejlesztési eszközöket, amik egy kicsit abba az irányba terelik a fejlesztési pénzeket, amely vállalatoknak itt van a tulajdonosa vagy a döntési központja. Lehet vitatkozni, hogy a Richter magyar vállalat vagy sem, valószínűleg nem, mert tényleges jogi értelemben a tulajdonosi szerkezete többségében külföldi tulajdonosokból áll, de a döntési központja egyébként meg itt van, mint ahogy a Nokia sem finn vállalat, mert a részvényesek többsége egyáltalán nem finn, de ez alkérdés. Tehát azért fogalmazok így kettősen.
Kifejezetten megnyugtató lett volna az, ha arról néhány mondatot mond, hogy a gazdasági kitettségünket hogyan lehet egyébként ilyen fejlesztési pénzek felhasználásával csökkenteni, vagy hogy egyáltalán gondol erre. Ennek a válságnak a nagyon fontos tanulsága, hogy azért igazából a bajban nem számíthatunk azokra, piac ide vagy oda, akik korábban előszeretettel fektettek a magyar gazdaságba, mondván, hogy amikor jól megy a szekér, akkor igazából itt meg lehet keresni a pénzt, de egyébként ebben meg semmi meglepő nincs. Tehát ezt nem rovom fel természetesen, csak ön most már nem egy Shell-vezető, hanem egy magyar gazdaságpolitikáért felelős ember, akinek azért ez a szempont benne kellene hogy legyen a fejében. Ha egy mondatot mondott volna azzal kapcsolatban, hogy legalább érti ezt a problémát, és próbál legalább gondolkozni egy kicsit azon, hogy hogyan tudjuk a gazdaságfejlesztés mellett mondjuk a kitettségünket csökkenteni, nagyon megnyugtató lett volna. Csak annyit szerettem volna mondani, hogy sajnálom, hogy erre nem került sor.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e még hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor engedjen meg néhány megjegyzést a bizottság nekem is.
Számomra meggyőző volt miniszterjelölt úrnak a meghallgatása, mindaz, amit mondott és ahogyan mondta. Azt gondolom, hogy az életútja, illetve az a fajta felkészülés, amire sajnos csak néhány napja volt, mind előrevetíti azt, hogy milyen kézzel, biztos kézzel fog hozzányúlni a minisztériumában és az a környékén felmerülő kérdésekhez.
Nekem meggyőző volt az, hogy a pályázatok esetében a hasznosságban gondolkodik, és igazából szinte nem is értette ezt a kérdést, amit Kósa úr itt felvetett, hogy kormánypárti vagy pedig ellenzéki települések azok, amelyek több pályázatot nyertek eddig az uniós pályázatokon. Kósa úr kedvéért csak egy megjegyzést hadd tegyek. Nem néztem meg pontosan, de szerintem nem tévedek nagyon: Budapesten talán a legtöbb uniós pályázati támogatásban az a XVII. kerület részesült, amelyben fideszes többség és fideszes polgármester van, aminek természetesen én nagyon örülök mint XVII. kerületi lakos.
A másik megjegyzésem. Itt kibontakozott egy nem túl jóízű polémia arról, hogy miniszterjelölt úr szakértőként, szakemberként vesz részt ebben a kormányban vagy pedig politikusként. Azt gondolom, Kósa úrnak, ha van sapkája, ha nincs sapkája, miniszterjelöltek esetében ez teljesen mindegy, mert a múlt héten, amikor a - névrokon - másik Varga miniszter urat, Varga Zoltánt hallgattuk meg, akkor az volt a probléma, hogy miért pont frakcióból, miért pont politikust választott Bajnai Gordon miniszterelnök úr. Tehát azt gondolom, hogy mindenkit külön az alapján a teljesítmény alapján, amit az életútja jelent, illetve a szereplés alapján, amit itt a bizottságban nyújt, az alapján kellene megítélni. Számomra ez alapján Varga István miniszterjelölt alkalmas és hiteles személy, úgyhogy én támogatni fogom őt nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterré.
Köszönöm szépen.
Miniszterjelölt úr, öné a szó a válaszokra. Parancsoljon!
VARGA ISTVÁN nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterjelölt: Köszönöm szépen, elnök asszony. Nem igazán kívánnék nagyon válaszokra visszatérni, habár van egy-két pont, amit úgy látszik, érdemes lenne külön hangsúlyozni, de elsőként talán hadd köszönjem meg, hogy segítenek az integrálódásban és a minél gyorsabb megismerésében annak, hogy milyen környezetbe kerülök.
Meg kell mondjam, láttam a miniszterelnök úr beszédét, azt hiszem, hétfőn volt a parlamenti közvetítés, amikor végül is reflektált, már csak azt láttam az m2-n, hogy reflektált a parlamenti hozzászólásokra. Mélységesen egyetértettem vele abban, amikor azt mondta, hogy a hozzászólások következtében még kevésbé kíván politikus lenni. Nem kívánom ezt itt most erre a bizottságra alkalmazni, de az akkor nagyon releváns válasznak hangzott.
Tulajdonképpen ebben a kérdésben is csak egy pontra szeretnék visszatérni, mert nem kívánok ezzel valóban foglalkozni. Szakmákról van szó, és elfogadom azt, hogy a politikusság is egy szakma. Szakmák között meg van átmenet nyilvánvalóan, úgyhogy azt hiszem, ennyiben ezt a témát lezárhatnánk.
Sajnálom ugyanakkor, és ez az én mulasztásom nyilvánvalóan, hogy akkor, amikor az árfolyam kérdése fölmerült, és Kósa úrnak megpróbáltam választ adni, nem tettem elég hangsúlyt arra, hogy a korrekciós mechanizmus bevezetése az, ami mind egyedi projektek esetében, mind pedig a pályázati projektek esetében megvalósul, és csak azt a példát emeltem ki - és elnézést, de szeretek jó példákat és konkrét példákat említeni -, ami Debrecen esetében már kész tény. Elnézést kérek ezért. Tehát a korrekciós mechanizmus beiktatására és bevezetésére kerül sor, 2009. május 1-jétől ez érvényben lesz. Az NFÜ minden érintettnek tájékoztatást küld, és május 1-jétől az egyedi és május 15-től pedig a sztenderd pályázatokra vonatkozóan ez rendelkezésre áll.
A leghátrányosabb helyzetű térségek. Azt hiszem, és úgy gondoltam, hogy ismert ez a program, és hogy a 33 leghátrányosabb helyzetű térséget külön kiemelten kezeljük. Ezt is elmulasztottam megemlíteni, szintén elnézést. Ezek esetében egy 96 milliárd forintos program zárult, nem beszélve arról, hogy arra is létezik tervünk, hogy a multikat olyan térségek irányába fordítsuk el, amelyekben ezek a problémák fennállnak. Ugyanakkor azt hiszem, fontos még azt megemlíteni, hogy egy mai adat szerint, és itt tájékoztatást kaptam kollegáimtól, 70 ezer új munkanélkülit regisztráltak egy év alatt, úgyhogy ott az az egyes valamilyen formában tévedés lehet, de ez a hivatalos adat, tehát nem 170 ezer, hanem 70 ezer új munkanélküliről van szó, amelyek közül egy is, tíz is vagy száz is sajnálatos. Tehát most nem azon vitatkozom, hogy kevés vagy sok, de a számadatokat érdemes lenne konkrétan nézni, azt hiszem.
A gyes, gyed, bölcsődék kérdésében csak annyira reflektálnék, hogy úgy gondolom, és a naivitásom biztos határtalan, hogy lehet hosszú távon gondolkodni akkor is, ha az ember nem egy vállalatvezető stratéga, hanem akkor, ha az ország ügyeiben próbál meg tenni, és mint hogy ez a gyes, gyed kérdése nem rövid távú, ez nem azonnali, nem holnap jelentkező, hanem program, és a meghirdetett program is azt célozza meg, hogy majdan, amikor ez életbe lép, és azokra, akikre ez érvényes lesz, visszatérnek, akkor azoknak meglegyenek a feltételei. Amellett persze úgy gondolom, hogy ettől függetlenül - és ebben szerintem egyetértünk a fideszes képviselőkkel is - szükség van arra, hogy a társadalom támogatottságát az óvodai, bölcsődei férőhelyek növelése által is biztosítsuk szintén a távlatosság és a gondoskodás tekintetében.
Az 1800 milliárd forint, ami az építőipari beruházásokra rendelkezésre áll, 636 projekthez tartozik. Van egy olyan érzésem, hogy itt összekeveredett ez azzal az 1400 milliárd forinttal, ami a kis- és középvállalatok fejlesztéséhez kapcsolódik, és amiből 900 milliárd forint vissza nem térítendő. Azt hiszem, itt érdemes egy kicsit elgondolkodni, hogy most melyik összegről beszélünk. 500 milliárd forint az, ami abból hitel és garancia jellegű vállalás.
Egy személyes kérdés. Bocsánat, 53 évesen sok mindent látván már megtapasztaltam azt, hogy nem mindig kell hinni annak, amit az újságok írnak, amit a média mond, és feltétellel kell kezelni. Szerintem Kósa úrral nagyjából egyidősek vagyunk, hiszen Ruták Tivadar mindkettőnknek jó ismerőse, körülbelül egy korosztály vagyunk, úgyhogy meg lehetett ezt szoknunk, hogy feltétellel kezeljük azt, hogy mik jelennek meg a médiákban.
Arra a kérdésre, hogy a Demost a Shell mennyire támogatta, konkrét választ tudok adni. Biztos meg lehet ragadni valamilyen formában ezt a kérdést is, de 2007. november 7-én - többen tudják, ez mennyire volt jeles ünnep a régben - egyetlen egy konferenciát szerveztünk közösen a Demosszal, amely azt célozta meg, hogy a Shell az energetikai kérdésekről Magyarországon párbeszédet... Bocsánat, ez nem önnek szól konkrétan, ez ahhoz a kérdéshez, az újságok és a média hitelességével kapcsolatos megjegyzésem. Megint csak konkrétum, tehát 2007. november 7-én volt az a konferencia, amely konferenciasorozatnak volt az első állomása. A másodikat az Oriensszel együtt szerveztük meg 2008 novemberében, november 20-án. Ennyit tudnék hozzátenni ahhoz, hogy mennyiben támogatta a Shell a Demost és milyen mértékben.
Végül azt hiszem, elnök asszonynak nem válaszoltam arra a kérdésére, hogy a panelprogramhoz kapcsolódóan lesz-e folytatás. Ezt az Önkormányzati Minisztériummal együttműködésben tervezzünk, úgyhogy egyértelműen folytatni kívánjuk.
Még egy kérdés, azt hiszem, megint csak korrekció. Költségtérítést sem számolnak el a mentorok, úgyhogy úgy gondolom, érdemes lenne talán egy kicsit a tényeket felvázolni és a tényeknek utánajárni, illetve a híreknek utánajárni, annak érdekében, és ezt tényleg azzal a gondolattal, azzal a megjegyzéssel kérem, hogy a dialógusunk tényszerű, objektív és építő jellegű legyen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterjelölt úr. Kérdezem a bizottságot, döntési helyzetben vagyunk-e. Ha igen, akkor szavazzunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, ki az, aki támogatja Varga István miniszterjelölt urat a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterré történő kinevezésére. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ez 14 nem. Tehát a bizottság támogatja a miniszterjelölt úr kinevezését. Gratulálok!
A mostani napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen.
VARGA ISTVÁN nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterjelölt: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Az ülést az eredeti 2. napirendi pontunkkal folytatjuk, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslattal a T/9354. számon. Általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni.
Köszöntöm a napirendi ponthoz megjelent dr. Papp Imre szakállamtitkár urat, dr. Barabás Gergely osztályvezető urat és dr. Czombos Tamás főosztályvezető-helyettes urat. Remélem, hogy őket köszönthetem itt az asztal végén.
Először át is adnám a minisztérium képviselőjének, államtitkár úrnak a szót. Parancsoljon!
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Miután a parlament decemberben elfogadta a Ket. módosítását, arra a feladatra vállalkoztunk, hogy áttekintettük az ágazati közigazgatási eljárási szabályokat, ez alapján elkészítettünk egy összeállítást, hogy a Ket.-módosításból fakadóan mit kell érinteni, mit kell módosítani az egyes törvényekben. Ebből az összeállításból kodifikáltuk azt a normaszöveget, ami a tisztelt bizottság előtt is szerepel. Ez időrendi sorrendben tartalmazza az egyes törvények módosítását, nagyon sok olyat is, ami a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik. Ráadásul paragrafusonként jelöltük, törvényenként mentünk az egyes mozaikos módosításokon, illetve a deregulációs rendelkezéseken is annak érdekében, hogy áttekinthető legyen a javaslat.
A Ket.-módosításon kívül pedig a belső piaci szolgáltatási irányelv leképezését is ebben a csomagban végezzük el, arra is figyelemmel, hogy itt is az ágazati eljárási szabályok módosítására kerül sor, vagyis ugyanazokat a törvényeket, ugyanazokat a rendelkezéseket kell érinteni az irányelv tükrében. Ehhez kérjük a támogatásukat, és természetesen minden kérdésre igyekszünk válaszolni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Akkor először kérdések, a bizottság tagjaié a szó. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor én szeretnék kérdezni egyet. A törvényjavaslat 5. oldalán a közúti közlekedésről szóló törvény 29. §-át szeretnék módosítani. Ennek a módosításnak az a tartalma, hogy eddig a fővárosban a kerületi önkormányzatok jegyzőinek hatáskörébe, illetve a Fővárosi Önkormányzat főjegyzőjének hatáskörébe tartozó járda-, gyalogútépítésnél, útfelbontásnál, illetve a főváros esetében pedig közútépítésnél, -korszerűsítésnél, a forgalomba helyezésnél a közlekedési hatóságnak kívánják átadni az engedélyek kiadását. Szeretném megkérdezni, hogy ennek mi az oka, és az aggályaimat is hadd jelezzem. Amennyiben ez egy másik szervezethez, illetve egy más hatóság hatáskörébe kerül, akkor félő az, hogy az eddig sem túl gyors engedélyezési eljárások esetleg sokkal hosszabbak lennének. Tehát szeretném ezt megkérdezni, hogy mi ennek az oka. Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
Kovács alelnök úré a szó. Parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Előrebocsátva azt, hogy nyilván az Alkotmánybíróság még nem látta ezt a tervezetet, de azért a költségvetési törvény és még néhány törvény kapcsán az Alkotmánybíróság állást foglalt a tekintetben, hogy az ilyen jellegű salátatörvények kifejezetten nem szerencsés jogalkotási törekvések. Ezt a magam részéről szintén szeretném elmondani. Nem volt véletlen egyébként, hogy szerettük volna levenni a bizottság napirendjéről. De ha már itt van ez a mintegy 160 törvényt módosító javaslat, akkor azért tegyünk fel néhány kérdést ezzel kapcsolatban. Nem irigylem az "áll. ig. különös" tankönyvíróit ezt követően egyébként, hogy ha ezt át akarják vezetni a jogi tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók számára.
Az egyik kérdésem az lenne, hogy a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és azonosítási kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényből kimarad a polgár neme. Mi ennek az oka?
A másik, hogy a személyazonosságnak mostantól kezdve teljes bizonyító erejű magánokirattal való igazolási módja is lehetségessé válik. Nem tartják-e ezt aggályosnak?
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynél a mozgóboltok bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek ezt követően. Nem lesz-e ez ilyen teljesen zűrzavaros állapot az egyes településeken? Éppen a gazdasági minisztert hallgattuk meg az imént. Gyakorlatilag megnehezül az ellenőrzési tevékenység is. Gondoljunk például az élelmiszert forgalmazó ilyen jellegű tevékenység esetében az ÁNTSZ-re. Nem nagyon lehet tudni, hogy a szakhatósági engedélyek ilyenkor miként és milyen módon kerülnek majd beszerzésre vagy egyáltalán kellenek-e. Ez a tekintetben helyes egyébként, hogy a szabad vállalkozáshoz való jogot szélesítik, de ez esetben, azt gondolom, hogy problémát is okozhat a helyi önkormányzatoknál.
Mi az oka annak, hogy a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével folytatható a szolgáltatási tevékenység, és a kormánynak ad felhatalmazást, hogy az engedélyező hatóságot kijelölje a rendeletben? Általánosságban kérdezem azt, hogy állampolgári jogokat és kötelezettségeket érintő jó néhány rendelkezés esetében a törvényi szabályozást áthúzzák kormányrendeleti szabályozássá, noha anyagi jogot is állapít meg adott esetben, nem eljárási jogszabályokat.
Az elején kellett volna megkérdeznem, de szeretném megkérdezni, hogy szakmai szervezetekkel vagy egyáltalán önkormányzati szövetségekkel, hiszen ez jelentős részben a jegyzők alá tartozó államigazgatási tevékenységet érint, jegyzői kamarával egyeztettek-e egyáltalán, mielőtt ezt a parlament elé beterjesztették.
Azt nem kérdezem meg, amit elnök asszony megkérdezett a közlekedésről. Általánosságban a közúti közlekedésről szóló törvény, a közlekedési hatóság engedélyezése, járdák, gyalogutak, fővárosi kerületek, ez lett volna szintén a kérdésem.
Mi az oka annak, és ez több jogszabálynál is észlelhető... Egyet mondok, a bányafelügyeletet és a földtani feladatokat ellátó szerv központi szervének döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. Ez a bírói út felé tolja el a rendszert, vagy pedig egyszerűen ott véget ér a jogorvoslati eljárás?
Ami nekem igazából tetszik, hogy a levéltárakról szóló törvényben került szabályozásra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek a módosítása. Mi ennek az oka, hogy a levéltári törvényben szabályozzák ezt?
Az Állatorvosi Kamaránál a magán-állatorvosi tevékenységről szóló jogszabálynál ki állapítja meg a szükséges szintű nyelvtudást? Mit jelent ez, hogy szükséges szintű nyelvtudás?
A személyi jövedelemadó-törvényben szabályozzák a felszolgálási díjat. Ezt egy miniszteri rendeletben kívánják majd szabályozni.
Mi az oka annak, hogy az MNB-re vonatkozó szabályok 2011-ben lesznek csak hatályosak, miközben az általános felhatalmazás 2009. október 1.?
Még lehetne sorolni, de ennyi is elég, azt gondolom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor államtitkár úré a szó. Parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Alelnök úr kérdéseire. Az elvi kérdése a salátatörvény jellegre vonatkozik. Az Alkotmánybíróság világosan leszögezte, hogy mit tekint salátatörvénynek: azokat a törvényeket, amelyek egymással össze nem függő kérdéseket érintenek. Itt világos a logika, a Ket. logikája, illetőleg a belső piaci szolgáltatási irányelv képezi a törvényjavaslat alapját, és eszerint megyünk végig becsületesen törvényről törvényre.
Az, hogy például amikor az uniós csatlakozás volt, és mondjuk a magyar állampolgársági kritériumot kellett a számtalan, ennél jóval több törvényből kivenni, ami már nem volt konform az uniós szövegekkel, akkor ugyanilyen módon történt, egy törvényben, és az Alkotmánybíróság nem állapította meg ezeknek az alkotmányellenességét. Tehát mi alkotmányossági szempontból tudjuk védeni ezt a javaslatot. Ha ön talál benne olyan elemeket, amelyekről úgy ítéli meg, hogy nincsenek összefüggésben a Ket.-tel, illetve a belső piaci szolgáltatási irányelvvel, akkor várjuk az idevonatkozó módosítókat, mi nem fogunk ellenállni, hogy ezeket elfogadjuk.
Átalakítjuk az 1996. évi XX. törvénynek a rendszerét és szerkezetét. Ez a törvény volt az, amely az alkotmánybírósági döntések után a különböző azonosítási módokról rendelkezett. Ha valakinek a neme mint adat bekerült a törvénybe és a különböző nyilvántartásokba, ugyanakkor semmivel nincs összhangban, hiszen a személy nyilvántartásokban történő azonosításához ez az adat nem kell, egyrészt kiderül magából a személyazonosító jelből, másrészt kiderül a névből is. Az, hogy a hatósági nyilvántartások ezt az adatot rögzítsék, ennek utána az ágazati közigazgatási eljárásokban nincs szerepe, tehát egyszerűen felesleges, ezért került ki innen.
Abban kétségtelenül igaza van, hogy nehéz lenne "áll. ig. különös" tankönyvet írni, hiszen a jogintézmények, amelyek a Ket.-be bekerültek, akár a tanúsító szervezet, akár a közreműködők, akár sok más, nyilván megjelennek az egyes ágazati eljárásokban is. De hát éppen ez a feladat, hogy a jogrendszeri koherencia megteremtődjön, a Ket. ne csak egy díszlet legyen, egy általános eljárási szabály, hanem valamennyi terület ezekkel a fogalmakkal operáljon, ahol előzetes végrehajtás van, ott az előzetes végrehajtás definíciója szerepeljen, és így tovább.
Ez a munka egyébként egy több mint 2000 oldalas munka, amivel mi egyetlen egy dolgot tudtunk tenni, feltettük az internetre, tehát megtalálható ott valamennyi törvénynek a felülvizsgálata. Tudomásom szerint ezt a munkát még senki korábban el nem végezte. Minden egyes törvényt áttekintettünk abból a szempontból, hogy a Ket. fogalmi rendszere és az ágazati joganyagnak a fogalmi rendszere terminológiáját tekintve, illetve tartalmát tekintve miként illeszkedik egymáshoz, és ahol az összhang nem volt rendben, ott tettünk javaslatot a módosításokra.
A kormány szervezetalakítási szabadsága, az alkotmányban rögzített jogosultság eredményeként az a kormányzati gyakorlat, hogy az egyes eljáró hatóságok, közreműködők megjelölése köznevesítve történik, tehát az autonóm szerveket leszámítva valamennyi hatóságnak, eljáró szervnek egy olyan megnevezése szerepel a törvényi szinten, ami a köznévi formára utal. A kormány szervezetalakítási szabadságából fakadóan a kormány statuáló rendeletekben szabályozza azt, hogy milyen szakkérdésben ki jár el. Ez igaz volt a miniszterek megjelölésére, igaz volt az egyes közigazgatási szervek megjelölésére is. Tehát ennek megfelelően találják az anyagban a különböző terminológiákat, mi pedig azt biztosítjuk, hogy ezek a terminológiák az összes törvényben ugyanúgy nézzenek ki és ugyanígy találkozhassanak ezekkel.
A bánya- és földtani ügyekben a központi szerv jár el első fokon, ebből az következik, hogy a bírói út felé tudunk elmenni, hiszen a Ket. rendszerében - összhangban az Alkotmánybíróság fogalomkészletével - nem engedhető meg a szerven belüli jogorvoslat. Az Alkotmánybíróság az elmúlt másfél évben több olyan döntést hozott, amelyben a szerven belüli jogorvoslatot alkotmányellenesnek ítélte, és ez alapján késztette a kormányt, hogy átalakítsa bizonyos szervek belső működését. Volt ilyen mondjuk az MVH-nál és más hivataloknál is. Tehát ott, ahol a központi szerv, a központi hivatal első fokon jár el, fellebbezésnek és ezáltal felügyeleti intézkedésnek nincs értelme. Ebből az következik, hogy a bírói útra terelődik ez az ügy.
Az, hogy mely kérdéseket kell törvényben szabályozni és melyeket kormányrendeletben, megint csak egy régi vita. Itt a megítélésünk szerint az eljárási szakkérdések azok, amelyek a kormányrendeleti vagy adott esetben miniszteri rendeleti szintre utaltatnak.
Alelnök úr szólt a felszolgálási díjról is, amelynek a szabályai ma miniszteri rendeletben vannak. A különbség az, hogy ma maximálva van ez a díj, a miniszteri rendeleti felhatalmazás pedig odakerült, ahova való, tehát az szja-törvénybe kerül bele.
A temetkezési szolgáltatásnál jelen pillanatban egy háromszoros engedélyezési eljárásra kerül sor a hatályos szabályok szerint. Ez nemcsak hogy értelmetlen, de versenyképtelen is, tehát ezt az eljárást egyszerűsíti a javaslatunk.
Az MNB esetében a hatósági jogkör vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartás megteremtése hosszabb felkészülési időt kíván, teljesen más logikát és struktúrát, ezért szerepel eltérő hatálybalépési időpont.
Azt a kritikáját készséggel elfogadom, amit a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban fogalmazott meg. Látható az anyagunk 82. oldalán egy nagyon furcsa hiba, a 108. §-nak egy része vastag betűvel szerepel és elég rossz helyen. Ez is jelzi azt, hogy ez az anyagrész, ami a 80. oldalon indul el, és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvényt érinti, adminisztratív okokból ide került bele, holott a törvénynek a száma sem ezt indokolja. Azt hiszem, ott a 108. §-nál a 82. oldalon levő hiba ékesen bizonyítja azt, hogy ez a mi tévedésünk. Ugyanakkor csak azt tudom mondani, hogy igen nagy terjedelmű szabályozásnál ez a fajta hiba előállhat. Tehát ha igénylik, akkor ezt a megfelelő helyre fogjuk vinni, értelem szerint a 2007-es törvényekhez, annak érdekében, hogy áttekinthető legyen.
Elnök asszony kérdésére. A kormánynak nincs olyan szándéka, hogy a közlekedési tárgykörben, amit említett, az 5. oldalon szereplő hatásköri szabályokon változtasson, tehát változatlanul a jegyzőt kívánja kijelölni erre a feladatkörre. Ugyanakkor itt is az a megfontolás volt, hogy a jegyző megjelölése, ami számtalan törvényben szerepel, köznevesüljön, ha olyan döntés van, hogy valaki más lássa el ezt a feladatot, összhangban a KÖEF-en elhangzottakkal, illetve a jegyzői hatásköröknek a csökkentésével, akkor erre legyen mód. Egyébként az anyagban számos ilyen van, amikor más jelenik meg. Alelnök úr is utalt például a temetkezésnél az engedélyezési hatóság megnevezésére, ami megint csak a jegyzőt jeleníti meg. Arra mi esetleg vállalkozunk, hogy áttekintjük azt, hogy melyek azok a törvények, ahol a jegyzőt cseréljük ki, köznevesítjük, és ha itt van probléma, akkor természetesen segítünk a módosítókban is.
Két olyan kérdés van, ami közösségi jogi, ott a kollegámat kérném meg, a kereskedelmi törvénynél a mozgóboltok ügye, illetve a szükséges szintű nyelvtudás. Czombos Tamást kérném, hogy válaszoljon. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Öné a szó, parancsoljon!
DR. CZOMBOS TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A kereskedelmi törvénnyel kapcsolatban a mostani módosítás azt célozza, hogy a kereskedelmi tevékenység megkezdésére és az egyes termékek forgalmazására vonatkozó szabályokat szétválassza. A képviselő úr által említett példa mint élelmiszer-árusítás tekintetében a tervezet nem nyúl hozzá azokhoz a szabályokhoz, amelyek az élelmiszer-árusítás engedélyezéséhez kapcsolódnak, pusztán arról szól, hogy a mozgóárusítás mint tevékenységi forma bejelentésköteles lesz, de ha valaki élelmiszert akar árulni, akkor a ma is fennálló engedélyezési rendszeren keresztül kell mennie.
Az önkormányzatok ellenőrzési jogköre sem sérül, a változás pusztán csak annyi, hogy míg jelenleg az engedélyezésnél a vállalkozó tevékenységét nem kezdheti meg addig, amíg mondjuk a jegyző határozatát meg nem kapja. Bejelentési rendszerben ez úgy működik, hogy utólagos ellenőrzés van, a vállalkozó megteszi a bejelentését, azt rövid úton a jegyző ellenőrzi, és amennyiben nem tesz eleget a jogszabályban előírt feltételeknek, akkor megtiltja annak a tevékenységnek a végzését, vagy felszólítja esetleg, hogy a hiányzó papírok szükségesek, hogy azokat nyújtsa be. Tehát továbbra is megvan az engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési lehetősége az önkormányzatnak.
A magánállatorvos tekintetében röviden annyit válaszolnék, hogy ez jelenleg is élő szabály, tehát itt nem változtatunk, a kamara értékeli a kamarai tagság felvételénél.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tisztelt bizottsági tagoké a szó, vélemények. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Egy kérdésre nem kaptam választ, az egyeztetési eljárásra.
ELNÖK: Más kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Államtitkár úré a szó. Parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A parlament december 15-én fogadta el a Ket. módosítását. Ebből fakadóan mi elkezdtük ezt a munkát. Januárban és februárban folyt ez a munka, aminek a végeredménye volt ez a bizonyos 2100 oldal. Annyit tudtunk tenni, hogy föltettük ezt az internetre, erre hívtuk föl a figyelmet. Nyilvánvaló, hogy a 2100 oldalnak a kodifikálása nem öt perc alatt történt meg, ami itt ebben az anyagban szerepel, tehát azt tudtuk felajánlani az egyes szaktárcáknak, hogy ki-ki a saját társadalmi partnereivel egyeztesse azokat a részeket, amelyeket mi kodifikáltunk. Nem az egyes szaktárcák kodifikálták ezt a szöveget, így kívántuk biztosítani a terminológiai egységességet.
Hogy volt-e az anyag KÖEF-en, arra a válaszom az, hogy nem volt a KÖEF-en, aminek nem pusztán az időzavar volt az oka. Ez a "van rajta sapka, nincs rajta sapka" effektus ebben az ügyben is előjött, aminek a lényege az volt, hogy amikor a szakhatósági anyaggal készültünk elő az előző fél évben, akkor az egészet odaterjesztettük a KÖEF elé. Akkor az nem kellett senkinek mert 1000 oldalas volt. Készítettünk belőle egy rövid anyagot, a rövid anyagot terjesztettük a KÖEF elé, ahol azzal dobták ki, hogy ez viszont nem érdemi anyag.
Bejelentkeztünk a GEF-re is, bejelentkeztünk a KÖEF-re is ebben a tárgykörben. Végül egy GEF-munkacsoport elé került az anyag, de a GEF ülése nem tárgyalta meg, és a KÖEF-titkárság sem fogadta ezt az anyagot. Ezt tudom elmondani felelősséggel, azzal, hogy azóta is, hogy letettük a tollat, ellenőrizzük újra a szövegeket, hogy rendben levő legyen, és a parlamentben megszülető törvény hibamentes legyen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, van-e még hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor államtitkár úr, szeretnénk élni azzal a felajánlással, amit tett, hogy áttekintenénk a jegyzői hatáskörök kérdését ebben a hatalmas joganyagban. Mivel tudom, hogy a parlamentben két hét van ennek a törvénynek az általános vitájára, azt szeretném kérni, hogy amennyiben lehetséges, akkor a következő bizottsági ülésre kapjunk erre egy tájékoztatást, és majd a bizottság eldönti, hogy kíván-e ezzel így külön foglalkozni, vagy elég a képviselőknek ez a tájékoztató, összefoglaló anyag.
Kérdezem a bizottságot, hogy ez a felvetésem így elfogadható-e. (A képviselők bólogatnak.) Látok bólogatást. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Akkor döntenénk a törvény általános vitára való alkalmasságáról. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki egyetért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslattal a T/9354. szám alapján. Aki ezzel egyetért, hogy ez általános vitára alkalmas, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ez 9 nem. Köszönöm szépen. Tehát a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm szépen a segítséget és a megjelenést.
Egyebek napirendre térnénk át. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e Egyebekben bárkinek valami. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen a mai megjelenést. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 2 perc.)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika