ÖTB-12/2009.
(ÖTB-101/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. május 13-án, szerdán, 10 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása *
Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9637. szám) (Általános vita) *
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám) (Általános vita) *
Dr. Turi András szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9318. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat (T/9257. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9521. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9520. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
(Általános vita)
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) távozása után Hajdu Lászlónak (MSZP)
Pál Tibor (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) megérkezéséig és távozása után Bebes Istvánnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Hock Zoltánnak (független) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Turi András szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Benkő Tamás fogalmazó (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szörényi Péter osztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Rácz Gábor osztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Magyar Mária osztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Bodnár Zsolt osztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Lantai Csilla osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
GY. NÉMETH ERZSÉBET, a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek. Tisztelt Bizottság! Kezdjük a munkát.
Bizottsági tagtársaim, képviselőtársaim megkapták az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésére a meghívót, a napirendi javaslatokat. Szeretnék egy cserét javasolni a bizottságnak. Ha a bizottság egyetért vele, akkor először tárgyalnánk az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/9637. szám alapján, második lenne a közbiztonság és a közrend védelmében szóló törvényjavaslat-módosítás, ha ezzel egyetértenek. Azt javaslom, hogy erről így szavazzon a tisztelt bizottság. Kérdezem, van-e észrevétel, vélemény a mai napirendi javaslathoz. (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Elnök asszony, ha idő lenne, akkor a vegyes ügyek vagy az Egyebek keretében a házi jelzőrendszer, házi segítségnyújtás anomáliáiról szeretnék egy pár gondolatot elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Természetesen, képviselő úr. Köszönöm.
Kérdezem a bizottságot, valakinek van-e még észrevétele. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor szavazhatunk-e a napirendről? Ha igen, akkor aki egyetért a mai önkormányzati és területfejlesztési bizottsági napirendi javaslattal, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, és egyhangúlag elfogadta a mai napirendjét.
Tehát akkor az 1. napirendi pontunk az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/9637. szám alapján.
Köszöntöm a napirendhez megérkezett dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár urat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumból, Magyar Máriát, illetve dr. Bodnár Zsoltot. Államtitkár úr, öné a szó, kérnénk, hogy néhány gondolatot erről a nagyon fontos törvényjavaslatról mondjon nekünk. Öné a szó, parancsoljon!
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslatnak két előzménye van. Az egyik előzménye az egyes számú gyorsítási csomag, amelynek keretében hat törvényt módosított tavaly tavasszal az Országgyűlés, amelynek alapján további 16 kormány- és miniszteri rendelet került módosításra, és lényegében átformálta a beruházási folyamat első részét. (Tasó László megérkezik az ülésre.) Gyakorlatilag analízis alá vettük a telekalakításon, a tervezésen, hatósági engedélyezésen, kivitelezésen, műszaki ellenőrzésen keresztül az építési folyamat teljes egészét. Megpróbáltuk az egyes szakaszokat lerövidíteni a lehetséges legrövidebb mértékig, lecsökkentettük a hatósági eljárások számát, és 30 százalékkal csökkentettük az engedélyhez kötött építési munkák körét, és mintegy 20 százalékkal nőtt azok aránya, amelyek esetében sem engedély, sem pedig bejelentés nem szükséges. Egyszerűsítettük a dokumentáció tartalmát is. Ennek az eredményét természetesen hosszabb távon lehet majd felmérni.
Időközben megszületett, az elmúlt héten az Országgyűlés megszavazta azt az országgyűlési határozatot, ami a másik előzménye ennek a törvényjavaslatnak, ami pedig az építőipar válságának kezelésére fogalmazott meg javaslatokat. Ez a törvényjavaslat részben reagál az országgyűlési határozatban felvetett javaslatokra. Nem pontosan ugyanabban a formában, de a célt megpróbálva teljesíteni fogalmaz meg intézkedéseket ez a javaslat. Ugyanakkor nem egyenlő ezzel, hiszen számos olyan intézkedés van a csomagban, ami részben más szabályok keretébe tartozik, tehát pénzügyi szabályozás, adótörvények keretébe, részben pedig kormány- vagy miniszteri rendelet hatálya alá tartozik, ezért azok teljesítésére a törvény elfogadását követően a július 1-jétől, október 1-jével, illetve január 1-jével hatályba lépő kormányrendeleti csomagok fognak majd választ adni.
Csak nagyon röviden mutatnám be - nem mutatnám be most a tervezetet, hiszen az általános vitára történő alkalmasság megállapításáról van szó -, hogy mik is a legfontosabb elemei.
Egyfelől már meglévő gyakorlatokat próbálunk bevezetni, mint az integrált városfejlesztési stratégiát a településfejlesztési koncepciótervezés keretébe, ami viszont nagyon jelentős és érinti az önkormányzatokat, hogy megváltoztattuk azt a kötelezettségi rendet, ami eddig volt a településtervezés vonatkozásában. Eddig minden települési önkormányzat, testület kötelezve volt arra, hogy rendezési tervet dolgozzon ki, és évről évre foglalkozott vele a tisztelt testület, hogy hány önkormányzatnak nincs még rendezési terve. Úgy gondoljuk, hogy elértünk a telítettségi ponthoz. Nem biztos, hogy 50-200 fős településeknek sok pénzért településrendezési tervet kell kidolgoznia, hiszen arra az egy-két építési engedélyre, amit ki kell adni egy ilyen kistelepülésen, ha egy fiatal család építeni akar, elegendőek az illeszkedési szabályok is, tehát adva van az utcavonal, adva vannak a telekméretek, tehát meg lehet állapítani a célszerű beépítés módját. Erre a hatóság alkalmas ebben a formában.
Továbbra is köteleznénk a fővárost, kerületeket, városokat, illetve egy külön pontban meg van fogalmazva, hogy mely esetben viszont községi önkormányzatnak is kell rendezési tervet készíteni - ha olyan védett érték van, ezeket az eseteket a törvény már eddig is felsorolta -, és azokhoz kötjük a rendezési tervet.
Amit kiemelnék az eljárásban: Azt nem mondtam, hogy a gyorsítás mellett van két nagyon fontos pillére ennek a törvényjavaslatnak: egyfelől megfelelni a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvnek - ezért módosított sok-sok szabályt -, és október 1-jén hatályba lép az új Ket., a közigazgatási eljárásról szóló törvény, ami azt jelenti, hogy minden ágazati törvényt hozzá kell igazítani. Mi önállóan, a gyorsítási feladatokkal együtt végeztük el ennek a harmonizációját ebben a tervezetben.
Éltünk a Ket. által adott lehetőségekkel. Például, még rá is erősítve a Ket. adta lehetőségekre, bevezetnénk az integrált engedélyezési eljárást, ami azt jelenti, hogy nem egymást követően kerül sor a régészeti, közlekedési, vízjogi, környezetvédelmi engedélyezési eljárásokra - így húzva vagy megsokszorozva az eljárás idejét, ráadásul jogorvoslati szakaszokkal földarabolva; három hónapokat, fél éveket elvéve az engedélyezés folyamatából -, hanem párhuzamossá téve. Tehát van egy közreműködő hatóság, egy ügygazda, amelyik majd eljuttatja azt a dokumentációt a többi hatóságnak, és párhuzamosan folyik az engedélyezés. A leghosszabb időt igénylő hatósági eljárás véghatáridejéhez igazodva megszülethet egy időben az engedély, és harmadára, ötödére tudjuk a jogorvoslati időket szorítani, hiszen egyetlen egy jogorvoslati időszak adódik az engedélyezési eljárás végén.
Amit még szeretnék kiemelni az új elemek közül, az a lánctartozással kapcsolatos kérdéskör, hiszen szemmel láthatólag a közvéleményt is ez érinti a legjobban. Szeretném azt jelezni, hogy a már meglévő lánctartozás kezelésére sem költségvetési eszközök, sem jogi eszközök nem állnak rendelkezésre, de szeretnénk megakadályozni a későbbiekben a további lánctartozások kialakulását. Ezért új intézményt nevesít a törvényjavaslat, az építtetői fedezetkezelőt. Ez egy jogi, pénzügyi ismeretekkel rendelkező személy vagy szerv, amelynek elengedhetetlen partnere az a műszaki szakértő, aki a műszaki teljesítést igazolja. Lényegében a beruházó és a kivitelező, akik egymás számára ismeretlen partnerek, ezért a folyamat tele van bizalmatlansággal, ők megbíznak ebben a közbenső partnerben, aki rendelkezési jogot kap az építmény fedezete felett, aki folyamatosan figyeli, hogy van-e a megrendelt munkáknak fedezete, erről folyamatosan jelzést ad mindkét irányba, és természetesen garantálja a műszaki szakértővel együtt, hogy a pénzügyi teljesítés mögött mindig van fedezet.
Jelezném, hogy ezt az intézményt sokszor átbeszéltük az igazságügyi tárca, pénzügyi tárca szakértőivel, a részletes szabályozás majd kormányrendeleti szinten fog megtörténni, de több hírrel ellentétben nem lépjük át a Ptk. szabályait. Szó sincs arról, hogy a fedezetkezelő bármilyen más kétoldalú jogviszonyba be tudna avatkozni. Mindössze arra kap jogot - és ez összekapcsolódik az építési naplóval, ahova minden alvállalkozót be kell jegyezni -, hogy van egy formalap, amit megterveztünk, amit ki kell tölteni, hogy nyilatkozik a szubalvállalkozó az alvállalkozó felé, hogy az ő teljesítése ki van fizetve. Amennyiben ez a teljesítésigazolás nincs meg, akkor visszatartással élhet, tehát nem fogja egy csődbe jutott vagy szélhámos vállalkozásnak ezt a forrást megadni anélkül, hogy ő kifizetné az alvállalkozókat. Úgy gondolom, hogy minden körülményesség ellenére ez egy hatékony intézmény lehet. Továbbfejlesztettük azt a rendszert, amit Ausztriában és Németországban fogyasztóvédelmi célokra hoztak létre. Ott az alvállalkozói lánctartozás kérdése nem kérdés. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a továbbfejlesztéssel alkalmas lehet a lánctartozás kialakulása ellen.
Szeretném jelezni a tisztelt bizottságnak, hogy a törvényjavaslat összhangban van az uniós szabályozással, mindenfajta nemzetközi megállapodás keretébe beilleszthető. (Molnár Gyula megérkezik az ülésre.) Mi a társadalmi és gazdasági hatásait alapvetően pozitívnak tartjuk, nagyon pozitív jellegű szabályozásról van szó. (Dr. Ódor Ferenc megérkezik az ülésre.) A környezetvédelmi érdekeket nem sérti, azok garanciális elemeit beépítettük, ezért kérném a tisztelt bizottságot, hogy támogassa az általános vitára való bocsátását.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottság tagjaié a szó, első körben kérdések. Parancsoljanak! (Jelzésre:) Bóka képviselő úr, parancsoljon.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Áttanulmányozva ezt a törvényjavaslatot vagy módosító törvénycsomagot, szeretném megkérdezni, aki nem teljes mértékben jártas ebben az ügyben, hogy milyen olyan kötelező új szereplők jelennek meg ezen javaslatban az építési tevékenység során, amik eddig kötelező jelleggel nem szerepeltek. Milyen új nyilvántartások jelennek meg ebben a törvényjavaslatban kötelező jelleggel? Ilyen-olyan szakértő, ilyen-olyan résztvevő köteles regisztráltatni magát itt, ott, amott. Tehát milyen olyan nyilvántartási kötelezettség jelentkezik, amely kötelező jellegű tagságot vagy regisztrációt jelent? Mit lehet tudni ezeknek a költségvonzatairól?
A törvényjavaslatnak szerintem óriási hibája, hogy gyakorlatilag nemcsak a részletkérdések tekintetében, de egész eljárások, mechanizmusok tekintetében szinte minden körben a kormánynak ad felhatalmazást. A végén öt vagy hat területen az összes eljárást, amit érint ez a törvényjavaslat, kormányfelhatalmazás alapján a kormány fogja kidolgozni.
Milyen igazgatási szolgáltatási díjakra lehet számítani? Készültek-e ezzel kapcsolatban hatástanulmányok? Az egy pozitív dolog, azt hiszem, hogy összevont és integrált építési eljárást lehet majd lebonyolítani a törvényjavaslat alapján, amiért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, ami nyilván többletköltség lesz az eddigiekhez képest. Készültek-e tanulmányok a tekintetben, hogy mi ennek a többletköltsége?
Egyébként zárójeles megjegyzés, az eddigi szakhatósági tapasztalat alapján kétségeim vannak, hogy ez a rendszer, hogy majd összejövünk, kommunikálunk, megbeszéljük, aztán gyorsan nyilatkozunk, vagy még öt munkanapot kérünk, aztán majd utána a véleményünket kifejtjük, borzasztó kétségeim vannak, hogy a magyar bürokratikus rendszerben ez életszerű lehet-e.
Tehát az alapvető kérdésem arra irányul, hogy milyen olyan többletfeladatok vannak, kötelezettségek vannak a szereplők, a regisztráció, az igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében, amit nyilvánvalóan tovább fog hárítani majd a folyamatban résztvevő, és ez nyilvánvalóan önkormányzati többletfeladat lesz, amennyiben önkormányzati beruházásról van szó.
Alapvetően pozitív a véleményem az IVS-ekről, szerintem egy szükségszerű dokumentum. Mi indokolja a városok tekintetében azt, hogy az IVS kötelező eleme lesz a szabályozási tervnek? Egy IVS-kidolgozás több millió forintos tétel, akár a 10 millió forintot is elérheti településszinten, ami ismét egy többletfeladat, aminek nem lehet látni a finanszírozási forrását.
A fedezetkezelés tekintetében. Az építtetői fedezetkezelés viszonylag tiszta dolog, nyilván a kormány fogja majd szabályozni, hogy milyen esetekben kötelező vagy nem kötelező ez az építtetői fedezetkezelés, és nyilvánvalóan gyakorlatilag azokra a területekre fog kiterjedni, illetve csak gondolom, mert ebből ez nem derül ki, amire neki rálátása van, amihez köze van, vagy ami tekintetében közvetlenül vagy közvetve a forrást biztosítja. De például ez az általános dolog, hogy mindaddig nem lehet kifizetni a vállalkozót, amíg nem igazolja az alvállalkozói kivitelezők követelésének a kiegyenlítését hiánytalanul, de függetlenül azok fizetési határidejétől. Tehát ha jól érzem, akkor a vállalkozó nem kapja meg az építtetőtől mindaddig a végszámlájára eső összeget, amíg nem fizette ki, tehát nem előlegezi meg az összes alvállalkozói kifizetést. Mi történik például hibás teljesítés esetében? Mi történik vitás helyzetekben? Mi történik akkor, ha a vállalkozó alvállalkozója egyszerűen zsarol? Nem esünk-e át a ló túlsó oldalára? Tehát azt fogja mondani, hogy mindaddig nem nyilatkozom neked, amíg ezt meg ezt meg ezt az én részemre nem fizeted ki, annak ellenére, hogy lehet, hogy az az alvállalkozó ludas abban az adott teljesítményben. Értem a célt, értem azt, hogy mit lehetne tenni, csak nem biztos, hogy jó vagy teljesen finom és cizellált ennek a rendszernek a kidolgozása.
Egyelőre ennyit szerettem volna megkérdezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További kérdések? (Nincs jelzés.) Akkor államtitkár úré a szó, parancsoljon!
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Két új intézmény van, ami kötelező jelleggel feladatot telepít a beruházási folyamat szereplőire, így adott esetben az önkormányzatra is, az egyik az építtetői fedezetkezelő, de ez korlátokhoz lesz kötve, méghozzá a terveink, elképzeléseink szerint ez az uniós közbeszerzési határ felett lenne kötelező, tehát durván 900 millió forintot meghaladó összegű beruházások esetében. A többi esetben pedig opcionális lenne. Ha az építtető, alvállalkozó vagy vállalkozó a bizalmat akarja erősíteni a rendszerben, akkor maguk fogják választani ezt a rendszert, tehát nem erőszakkal, kényszerrel akarjuk elterjeszteni, ez csak a nagyberuházások esetében fordulna elő.
A másik, ami kötelezést tartalmaz, ami eddig nem volt az építés folyamatában, ez a regisztrációs kötelezettség a kivitelezők számára. Ma bárki bármilyen szakképesítés nélkül, tapasztalat nélkül megjelenhet mint építési vállalkozó. Ismerjük, hogy lehet egy aktatáskával is nagyberuházások lebonyolítására vállalkozni. Most a regisztráció egyébként szorosan kapcsolódik a fedezetkezelőnek, tehát magának a lánctartozás megelőzésének problémaköréhez is. Úgy gondoljuk, hogy a regisztráció érdeke valamennyi építtetőnek, és ennek egyfajta nyomon követése mindenképpen kívánatos. Ezt a feladatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára telepítenénk. Ez nem jelent kötelező kamarai tagságot, ennek a regisztrálása csak 10 ezer forintba fog kerülni, és egy önkéntes adatközléssel társulna még. Tehát a vállalkozó a korábbi előéletéről, például arról, hogy soha nem halmozott fel tartozást az alvállalkozók irányába, tudna nyilatkozni.
Ez az, ami kötelezően új feladatot jelent. A többi, ami itt megfogalmazódik látszólag új feladatként, igazából benne volt már az eddigi rendszerben, és nagyon sok minden a Ket.-tel függ össze, és éppen a Ket. szabályai szerint kerül át mondjuk kormányrendeleti szabályozási körbe. Elmozdulás persze van ebben, éppen a Ket. miatt például a kamara kapcsán. Eddig kétfajta eljárást kellett lebonyolítani a kamarában: egyfelől a kamarai tagság elbírálása egy külön rendszerben ment, és egy külön kamarai tagságon belül kellett különböző névjegyzékekbe bekerülni külön pénzért. Ezt most összevonjuk, egyablakos eljárás lesz, tehát ez a kamarai tagság érdekét feltétlenül fogja szolgálni.
Az igazgatási szolgáltatási díjak emelését nem tervezzük, azt hiszem, hogy ehhez a kormány amúgy sem járulna hozzá, nyilván az igazgatási szolgáltatási díj az eljáró hatóság forrásait növelné. Tehát mi szeretjük az eljáró hatóságokat, de nem fogunk ilyet kezdeményezni.
Az IVS-sel kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy először is tényleg egy siker, hiszen 166 város dolgozta ki az integrált városfejlesztési koncepcióját. Úgy gondoljuk, hogy most már ezt be kellett illeszteni a településfejlesztési koncepciótervezés rendszerébe. Úgy gondoljuk, hogy a városoknak illik eleget tenni, hiszen a városok többletfeladatot vállalnak azzal, amikor várossá válásukat kezdeményezik, tehát térségi és más feladatokat is vállalnak fel, és mivel a fejlesztések zöme a városokra koncentrálódik, indokoltnak tartjuk, hogy ne egyedi fejlesztésekről szülessenek javaslatok, hanem egy integrált koncepció keretében határozzák meg akcióterületeiket és fejlesztési céljaikat.
A fedezetkezeléssel kapcsolatos kérdések. Nyilván a részletes eljárások kidolgozásra kerülnek. Van egy munkaprogramunk, aminek keretében először is megpróbáljuk kezelni az összes ügyet. Nagyon sok ilyen ügy van, árfolyamkockázatok továbbadása, csőd-, felszámolási eljárások kezelése, speciális szabályokat igényel, és idetartozik a zsaroló pozíciók kiszűrése is. Bizony minden rendszerrel vissza lehet élni, ezért nagyon-nagyon fontosnak tartjuk az egész rendszerben a szerződéseket. Tehát ha ma nagyon precízen szerződnének a beruházók és a kivitelezők, a fővállalkozók és alvállalkozók, akkor ezek a most előforduló esetek, leszámítva az egészen tudatos csalárd műveleteket, nem igazán fordulnának elő, vagy legalábbis lehetne élni valamilyen jogorvoslattal. Azt látjuk, hogy itt nagyon nagy problémák vannak, ezért fogjuk segíteni a vállalkozókat is, az Építési piactér honlapunkon olyan szerződésmintákat fogunk megjeleníteni, amik segítik a vállalkozókat, hogy ne kerüljenek visszás helyzetbe.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Vélemények. (Dr. Bóka István: Még egy kérdést lehetne?) Bóka képviselő úr még kérdez. Parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Ez nagyon tetszik egyébként nekem. Van több olyan, ami nem tetszik, de például a 12. §-ban van, és jól értem-e, hogy az önkormányzat képviselő-testülete, tehát maga a képviselő-testület hozhat egyedi határozatot, amelyben a városkép szempontjából nem megfelelő építmények tekintetében helyreállítási kötelezettséget írhat elő. Ezt jól értelmezem, ugye? Tehát a testület egy kötelező határozat alapján. Erről lehet részletesen tudni valamit, vagy ez elégséges arra, hogy én azt mondom, hogy nekem ez nem tetszik, és most akkor hozzák helyre 50 millió forintért?
ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Eddig is volt kötelezési lehetősége, de alapvetően a hatóságnak, és úgy gondoljuk, hogy ha a települések adott esetben 100 milliókat költenek egy köztér megújítására, és gyakorlatilag ellehetetlenítve a fejlesztését, egyes magánszemélyek ehhez nem hajlandók csatlakozni, akkor bizony ilyen határozattal élhet az önkormányzat. Mi ezt nagyon fontosnak tartjuk a hosszú távú szempontok szerint, ezt így gondoljuk.
Ennyi, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most vélemények. (Jelentkezések.) Bóka úré a szó, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Egy kicsit meglepetten érzem magam, mert szerintem egy rendkívül fontos törvényjavaslat van előttünk. Úgy tűnik, mintha én kekeckednék itt a kollégákkal, és tartanám fel a bizottságot meg tartom föl az államtitkár urat. (Derültség.) Úgyhogy borzasztóan zavarban vagyok.
Az mindig tetszik egyébként, amikor azt mondjuk, hogy ez a szabályozás összhangban van az uniós elvárásokkal meg előírásokkal, mert akkor kvázi felmentést kapunk minden egyéb dolog tekintetében, mert ami összhangban van, akkor azt nekünk is mindenféleképpen alkalmazni kell, még ha hülyeség, akkor is. A HACCP-rendszer tekintetében annyira összhangban vagyunk, hogy senki nem alkalmazza, sem Olaszországban, sem Horvátországban, de mi ezt teljes mértékben... (Közbeszólás: Mi se alkalmazzuk! - Rosszul fordították.) Azt nem tudom, hogy ki hogy fordított, de...
ELNÖK: Bóka úrnál a szó. Örülök, hogy ilyen nagyon jó hangulat van, de azért haladjunk is. Köszönöm.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök asszony, az erélyes fellépést és a segítséget.
Alapvetően pozitívnak tartom a szabályozás lényegét. Azt nagyon sajnálom, és át kellene gondolni, mert azt látom, hogy a szabályozási tervek készítése, a helyi építési szabályzatok készítése inkább elnehezül és bonyolultabbá válik, én úgy olvasom vagy úgy értelmezem, hogy jóval több kötelező egyeztetést kell végrehajtani ahhoz képest, amit eddig kellett. Szerintem ez nem jó irány. Olyan kötelező véleményezések vannak szerintem a törvényjavaslatban, amiket jó lenne átgondolni és felülbírálni.
Az IVS-nek a kötelező jelleggel történő beemelése pénzzel fog járni. Nézzünk egymás szemébe! Én azt mondom, hogy ez egy pozitív dolog, de IVS-t azért csináltak a városok, mert valamennyien részt vettek a városrehabilitációs pályázatban. Tehát kvázi kötelező volt számukra, vagy pedig mivel kvázi előnyt jelentett a bírálat tekintetében, ezért úgy gondolták, hogy azt az 5, 6, 7, 8, 9, 10, 15 millió forintból, ki hogy úszta meg, ez az IVS készüljön el. De ez megint egy többletfeladat, és megint többletforrással fog járni, hiszen minden szabályozásiterv-módosítás tekintetében az azt megalapozó dokumentumokat is, eszközöket is felül kell vizsgálni és felül kell bírálni. Egy szabályozásiterv-módosítás milyen? Amint befejeztük az önkormányzatnál a szabályozási terv módosítását, utána már kezdődik a következő, mert az élet változik, és az igények is gyakorlatilag változnak.
Érintőleges az igazgatási szolgáltatási díj szerepe, ami szerintem egy érdekes dolog. Ezt már korábban elmondtam, és talán nem is ennél a törvényjavaslatnál kellene elmondani, de szerintem ez valamilyen módon az illetéket pótolja. Érthetetlen számomra, hogy miért nem lehet illetékben megfizetni az igazgatási szolgáltatási díjakat. Ez teljes mértékben érthetetlen. Van egyszer egy illeték és van egyszer egy igazgatási szolgáltatási díj. Zárójelben jegyzem meg, igazgatási szolgáltatási díjat gyakorlatilag az önkormányzat is fizet azért a munkáért, amit illeték fejében kellene a hatóságnak elvégeznie. Ha csak illeték lenne, és szolgáltatási díj nem lenne, akkor az önkormányzat mindjárt személyes illetékmentességben tudna részesülni, és nem kellene igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, hiszen ma már igazgatási szolgáltatási díj fejében azt végzi a hatóság, amit illeték fejében egyébként neki el kellene végeznie. Ez egy burkolt adó gyakorlatilag, amit a hatósági eljárásban résztvevőkre kivetnek.
Nem tudom, hogy alapvetően ez az alvállalkozói nyilatkozat majd, hogy ki van fizetve minden számlája a fővállalkozó, a generálkivitelező részéről, milyen megoldást fog hozni, fog-e egyáltalán megoldást hozni ebben az adott kérdésben.
Mindenféleképpen két szempontot hoznék. Az egyik, különösen az építőipar tekintetében, az elmúlt években a külföldi tulajdonban lévő multinacionális építési vállalkozások gátlástalan megjelenése a magyar piacon, ami szerintem már a nemzeti érdekekkel szemben hat. Félelmetes módon szedik le az alvállalkozókat, szakzsargonnal tolják le a nadrágjukat, gyakorlatilag 50 százalékos értéken dolgoznak az alvállalkozók. Erre ez nem fog megoldást nyújtani, hiszen szerződéses szabadság van, és ez alapján a szerződést is ki fogja majd dolgozni, amivel ki fogja játszani ezeket az alvállalkozókat, hiszen ne felejtsük el, az alvállalkozó valamilyen módon a sor végén van, az alvállalkozónak létérdek, hogy bármilyen nyilatkozatot megtegyen, hogy azt a kis pénzt is, ami a sor végén van, megkapja. Ebben látom a gondot, és ebben látom a problémát. Általában azt gondolom, hogy nem gyakori, hogy mondjuk Németországban, Ausztriában vagy Franciaországban magyar építőipari cégek fővállalkozóként részt tudnának venni.
Ugyanúgy gondnak és problémának látom, és már az állam tehetne a lánctartozások, illetve körbetartozások ügyében, hogy az európai uniós pályázatok tekintetében - leszámítva talán az előlegigénylést, ami szerintem nagy segítség volt, hiszen jelentős pénz odakerült, de ha gyorsan jönnének a kifizetések, akkor az előleg kvázi egy rulírozó keretként tudna működni, és megfinanszírozná az egész fejlesztési folyamatot -, de az összes többi kifizetési kérelem elbírálása, hiánypótlása hihetetlenül bürokratikus és hihetetlenül lassú. Ha ezt föl lehetne gyorsítani, akkor sokkal többet tennénk szerintem a lánctartozások, illetve a körbetartozások ügyében, mert vagy az önkormányzat, vagy a pályázó vállalja magára a kifizetést. Egy idő után, miután az előleg elfogy, és nem jön meg a pénz, komoly gondba és problémába kerül. A szállítói finanszírozásnál meg egyértelmű a helyzet, a szállító addig nem tudja fizetni az alvállalkozóit, amíg ez az összeg nem érkezik meg.
Tehát a szándékot jónak látom, kigyomlálnám a törvényjavaslatból mindazt, ami kötelezettségként jelenik meg, mindazt, ami többletdíjfizetéssel jár, mindazt, ami bürokratikussá teszi a rendszert, mindazt, ami többletegyeztetést hoz. Drukkolok ennek az integrált meg összevont építési eljárásnak, hogy sikerüljön, drukkolok annak, hogy az alvállalkozók és a vállalkozók tudjanak megállapodni a pénzösszegek kifizetését illetően, de hát vannak aggályaim ezzel kapcsolatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hajdu képviselő úré a szó, parancsoljon!
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság, Szakállamtitkár Úr! Azt gondolom, hogy Bóka polgármestertársammal, képviselőtársammal nem vagyunk ellentmondásban, mert valóságos kérdéseket vetett föl. Lehet más értékelést is ugyanabból kihozni, de gyakorlatilag valóságos kérdésekről van szó, ezt feszegeti maga ez a törvényjavaslat vagy törvénymódosító javaslat is. Én is ennek egyik oldalát szeretném kiemelni.
A magam részéről úgy gondolom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj az a fajta díj lesz, amit mi, az önkormányzatok kapunk azért, hogy ezt a munkát elvégeztük, amíg az illeték meg az, hogy azt az APEH viszi el, és aztán visszaad valamit a megyének vagy Budapest esetében a fővárosnak, de levonja a költségeket, amennyiért beszedte ezeket. Tehát a minőségi különbség, hogy ez az önkormányzatnál marad, a följogosított önkormányzatnál, az illeték pedig megyei és budapesti illetékességű. Tehát ennyiből egy olyan problémát old meg ez a dolog, ami eddig nem volt rendezett.
Ma egy komolyabb bevásárlóközpontnak a bekerülési költsége több millió forintjába van az önkormányzatnak, miközben pici kis illetékkel az egész engedélyezést a cég elintézi. 1-2 milliárdos beruházás 10 millió forint körüli Budapest esetében egy önkormányzatnak költségben, és az meg, ha néhány kis illetékbélyeget ráragaszt, el is van intézve, és nekünk muszáj dolgozni. De egy komolyabb bevásárlóközpontnál kihelyezett csoportokat kell vinni minden osztályról ahhoz, hogy ne a házat szállják meg ezek az emberek, és hogy ne hátráltassuk a beruházást. Mondjuk, ahol hétszáz telephelyengedélyt kell kiadni egy beruházáson belül, ott egyszerűen kihelyezett üzemet kell ahhoz működtetni, hogy ne hétszáz ügyfélnek kelljen óránként bejönnie. Ezt látni kell, hogy ezt a költséget eddig senki nem fizette meg az önkormányzatoknak, és ezt el kellett végezni. Más kérdés, hogy településrendezési szerződés kötésére volt már lehetőség az utóbbi időben, de csak az utóbbi időben, aminél mi már próbáltuk azt kiszámolni, hogy körülbelül várhatóan ennek milyen költsége lesz, és minimum ez a költség térüljön meg, de ez intézményesítené ezt a dolgot, és nem kellene alkudozni a befektető cégekkel. Ez ott igaz, ahol van befektetési lehetőség és hajlam.
A másik, ami úgy gondolom, hogy rendkívül fontos ennél a költségnél, hogy ő is tisztában vele. Kifizette ennek a költségét, akkor ezt meg ezt meg is követelheti a hivataltól, mert ezt más helyen nem így csinálják, nekem ezt sokszor elmondták. Ha másfél év alatt tudjuk kiadni a hatszáz engedélyt, akkor másfél év alatt. Itt be kell gyorsítani azok miatt a kisbefektetők miatt, akik a nagyon belül majd üzleteket nyitnak, ha azoknál kivárunk hat hét, három hét, mindenféle hosszabbítás, nem tudom, mi, az életben meg nem nyitják az üzletüket. Szóval azt gondolom, hogy ez egy piackonform gondolat, ami itt megjelenik, ezért tudnám támogatni.
Az IVS és ez a kötelező vélemény, ebben meg közel állok a gondolatban is meg minden egyébben, de azért azt is meg kell mondani, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséről, bár már 19 éve van önkormányzatiság lassan, csak az utóbbi időben kezdtünk beszélgetni, tehát azért új az önkormányzatoknak is ez. Kicsit azért kerülhet sokba, mert nincs adatbázisunk erre a dologra, nincs szakemberünk erre a dologra. Külső emberek hasra bemondják az árat, hogy mennyiért csinálják meg, és akkor meg kell velük csináltatnunk, mert egyszerűen ehhez nincs meg semmiféle regisztrációnk, hogy képesek legyünk önerőből elvégezni. Ezért valóban, ez pénzbe kerül a mi esetünkben is, ezek pluszforrásokat jelentenek, de hosszú távra szólnak, és egy településnek most kell befektetni ahhoz, hogy annak az arculata hosszú távon... Tehát gyakorlatilag a tervgazdaságnak egy modern változatához visszatérünk húszévi nem tervezés után. Mondjuk meg őszintén, ez történik.
Végezetül arról szeretnék szólni, ami ennek a törvénynek a másik nagyon aktuális része, és talán a legfontosabb, ez a körbetartozások ügye, kísérlet a kezelésére, hogy mit lehetne ezzel csinálni. Szerintem ehhez módosító indítványt magam is szeretnék legyártani, mert jó helyen jár a törvényelőkészítő szerintem, nagyon jó helyen keresik. Az a kiszolgáltatottság teljesen úgy van, ahogy az előttem szóló is megemlítette, hogy ma szinte minden közbeszerzést XY nagy cégek tudnak megszerezni, ők válnak fővállalkozóvá azzal a néhány emberrel, mert annyi nagyberuházást nyernek el, hogy három-négy projektemberük foglalkozik azzal a hatalmas beruházással, aminél 10-15 alvállalkozó dolgozik. Tulajdonképpen ezek már ebből élnek, és urai a helyzetnek. A Megyeri híd a legjobb példa erre a legfrissebb példákból. Ilyen méltatlan helyzet nem fordulhatna elő, ha a szerződéses fegyelem is működne, a jogszabályok is érvényesülnének, és természetesen akkor sem, ha a kiszolgáltatottsága az alvállalkozóknak nem olyan lenne, mint amilyen most.
Egy biztos, úgy vannak kiírva ezek a közbeszerzési eljárások, hogy ismerek olyan alvállalkozót, amely ezer fő körüli kapacitással rendelkezik, van olyan mélyépítési alvállalkozó, aki csak alvállalkozó tud lenni, de a legnagyobb gépesítettsége van Magyarországon, mert egyszerűen azt a jogosítványt, hogy ő egyszer valaha önállóan fővállalkozó legyen, soha nem fogja elérni, mert egy olyan kartellel kellene megvívnia, amit nem fog tudni. Tehát ő csak mindig alvállalkozásra van szorítva. Ezen a dolgon kell szerintem változtatni ahhoz, hogy ne diktálják egymásnak az ügyeket.
Más a helyzet a körbetartozásban, ha az államnál tartozik, mert igaz az, hogy késve kapja meg az államtól, de az államtól megkapja 60 vagy 90 nap után, igaz az, ha önkormányzatnál van ugyanilyen körbetartozás, tehát ha az önkormányzat valahol bent van, ott is általában 60 napon belül meg fogja kapni. De amikor elvállalja, ezt már tudja, hogy az államtól körülbelül 90 nap csúszással kapja meg, az önkormányzatoktól körülbelül 60 nap csúszással. A probléma ott van, amikor úgy vállalkoznak, hogy a vállalkozó az alvállalkozónak is alvállalkozója, tehát amikor áttekinthetetlen helyzetek vannak, amikor talán még zsebszerződésekben is van az egész ügy kezelve, mert egy egész anarchia húzódik meg véleményem szerint a tartozások kialakulása mögött. Sokan pedig az egyik és a másik cég fölszámolására is törekedve, mert hogy ez is benne van az ügyben, szándékosan adósítanak el céget, hogy utána a kiüresített céget gyorsan fel lehessen vásárolni, azon a néven újraindulni, és megegyeznek.
Tehát nagyon sok olyan dolog van még, amit talán nem érint teljes körűen ez a szabályozás, de hogy ez téma, ez az építőiparnak, fővállalkozónak, alvállalkozónak, bárkinek komoly üzenet, ami most előttünk van, nagyon fontos, hogy tárgyaljuk, hogy most tárgyaljuk, már egy-két évvel előbb megtehettük volna. Amit hozzátehetnénk, konkrét dolgokat, szabályozó módosító indítványt, véleményem szerint mindannyiunk számára, főleg akik önkormányzati szférában dolgozunk, és rengeteg alvállalkozókra, fővállalkozókra vagyunk kényszerítve, nekünk is egy biztonságot jelent ez a törvény.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További vélemények? (Jelentkezések.) Tasó úr, és utána Bóka úr. Parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt bizottsági Ülés! Én egy kicsit zavarban vagyok, mert valamit nem értek. Elhangzott több alkalommal már, hogy mennyire komoly hátrányt szenvednek el a magyarországi vállalkozások. Elhangzott már az is, hogy szigorúak a feltételek, a közbeszerzési rendszer nem jól működik. Csak azt nem értem, hogy miért nem nyúl hozzá a kormánytöbbség, a koalíció. Hét éve lehetősége lett volna bármikor hozzányúlni. Amit polgármester kollegám az imént elmondott, azt mind egy szálig orvosolhatták volna már korábban is, megtehették volna. Nem értem ezt a fajta hozzáállást. Arról beszélünk, hogy úristen, milyen problémák vannak, közben bármelyik pillanatban megtehették volna, hogy ezt módosítsák. Nem tették meg. Ki tudná ezt megtenni, ha nem az Országgyűlés többsége? Nem tették meg. Minden mást, például azt, hogy a legnagyobb háttérrel rendelkező vállalkozó csak alvállalkozó lehet Magyarországon, nyilvánvalóan lehetne szabályozni. Ezt bármikor megtehette volna a stabil többséggel rendelkező koalíció, bármikor. Ezért nem értem, hogy most végre van valami, amit ezzel kapcsolatba lehet hozni. Ez álságos magatartás, elég nehéz meghallgatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Bóka képviselő úré a szó. Parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Csak egy rövid reflektálás Hajdu képviselő úrra. Tehát az építtető az összevont eljárásért és az integrált eljárásért az építésügyi hatóságnak, a szakhatóság közreműködése esetén - márpedig szakhatóság mindenhol működik közre - a szakhatóságnak külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Itt azt mondom, majd kíváncsi leszek, hogy milyen szabályozás lesz, de nem hiszem, hogy az önkormányzati építésügyi hatóságokat fogják majd preferálni az igazgatási szolgáltatások tekintetében.
Zárójeles megjegyzés. Egy körülbelül 150 méteres utat építettünk építési engedéllyel, az ember követ el hibákat települési szinten, ahol járda volt, néhány parkoló volt, és két ilyen gyalogos kereszteződés. Ezért a közlekedési felügyelet - amely ezt engedélyezi - jogszabályra hivatkozva az önkormányzati kérelmezőnek közel 1 millió forint értékű igazgatási szolgáltatási díjat szabott ki. Szerintem ez abnormális. Ő ezért van, ezért illetéket szokás fizetni, nem igazgatási szolgáltatási díjat. Ez csak egy zárójeles megjegyzés volt.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még? (Nincs jelzés.) Szeretnék én is egy dolgot felvetni a törvényjavaslat kapcsán, amit egyébként általános vitára alkalmasnak találok, és a frakciónk természetesen támogatni is fogja.
Ha már az önkormányzatok, illetve az építtetők, fogalmazzunk így, tulajdonképpen annak érdekében, hogy ezt a lánctartozást megakadályozzuk, hogy mondjam, beszállnak ennek a rendezésébe, és ahhoz, hogy az építtetői fedezetkezelőnél bizonyos időközönként az építkezés, illetve a beruházás ellenértékét letétbe helyezik, felvetném annak a kérdését, hogy ugyanez elvárható lenne-e a kivitelező részéről, hogy az adott beruházásra vonatkozó iparűzésiadó-előleget valamilyen szabályozás folytán az illetékes önkormányzat felé akár ennél az építtetői fedezetkezelőnél, akár pedig más megoldással szintén letétbe helyezné. Államtitkár úr elmondta, hogy ezek kötelező érvénnyel a nagy összegű beruházásoknál lesznek, nyilvánvalóan a nagy összegű beruházásoknak elég jelentős az iparűzési adója. Tehát ezt gondolkodásként idetenném az asztalra akkor, amikor erről a törvényről fogunk tárgyalni.
Köszönöm szépen.
Kérdezem a bizottságot, hogy vélemény vagy kérdés van-e még. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor államtitkár úré a szó. Parancsoljon!
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy gyorsan átszaladjak a felvetéseken. Az egyik, hogy az IVS kötelező-e. Ma is kötelező feladata a településfejlesztés a testületnek. Itt mi annyit teszünk ezzel, hogy az IVS-t beintegráljuk a településfejlesztési koncepcióba. Határidőt nem rendelünk hozzá. Tehát 166 város kidolgozta, további 140, amikor elkészíti a településfejlesztési koncepciót, annak keretében ezt most már ilyen integrált módszerekkel kell készítenie. Tényleg új ez a kérdés, az uniós miniszterek tavalyelőtt a lipcsei charta keretében fogalmazták meg ezt az elvárást, hogy együtt kell kezelni a gazdasági, a társadalmi és a környezeti kérdéseket. Óriási eredményeket produkáltak az önkormányzatok ezen a téren, ezért is úgy gondoltuk, hogy ezt a gyakorlatot tovább kell folytatni. Nem kell feltétlenül ezért szerintem költségvetési forrást hozzárendelni.
A másik az igazgatási szolgáltatási díj. Valóban, az illetéket pótolja az igazgatási szolgáltatási díj. Az illeték központosított bevétel, a szolgáltatási díj meg mindig az eljáró hatóságé. Jelezném azt, amit Bóka úr felvetett, hogy illetékmentessé tehető az önkormányzat, ez a szabályozás itt sem kizárt, tehát lehet mentesíteni az önkormányzatot az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól. Szerintem ez egy részletes szabályozási kérdés, erről lehet majd beszélni.
A másik, Bóka képviselő úr még említette, hogy bonyolódik a településrendezés. Egyetlen egy szabály kapcsolódik az egészhez. A kérdés, hogy összességében tudjuk-e a beruházási folyamatot rövidíteni vagy pedig elemenként. Van egy új elem benne, ez a 60 napos kihirdetési időszak, aminek keretében meg kell küldeni a főépítésznek a testület határozata után a beérkezett szakhatósági véleményeket.
Miért van ez az elem benne, és hogy szolgálja a gyorsítást? Az egyik oldalon, amikor azon gyürkőzünk a tárcákkal, hogy hogy lehetne például a környezetvédelmi szakhatósági engedélyezést rövidebbre venni vagy a többfokozatú engedélyezést lerövidíteni, akkor rendre megkapjuk azt a sajnos jogos kritikát, hogy nagyon sok esetben a képviselő-testület nem veszi figyelembe a szakhatóságok álláspontját, ezért ők nulláról kezdik. Ha a vállalkozó megvesz egy iparterületet tulajdoni lap alapján, szeretne egy létesítményt létesíteni, és kiderül, hogy mintha adott esetben zöld mezőt vett volna, mert ott kezdi az eljárást a másik szakhatóság, azért, mert nincs meggyőződve a szakhatóság, hogy valóban figyelembe vették-e a véleményét. Úgy gondoljuk, hogy ha ez az eljárás beépül, akkor nagyobb kötelezőerővel fog rendelkezni a településrendezési terv.
A másik. Valóban mindig van aggály az építtetői fedezetkezelő működésével kapcsolatban, hogy beváltja-e a hozzáfűzött reményeket. Egy biztos, hogy a kiszolgáltatott pozícióba került alvállalkozókon próbálunk meg segíteni, ehhez viszont kell valami. Ha ők maguk feladják, tehát ők maguk belemennek teljesen aránytalan szituációba, akkor sajnos nem lehet segíteni, de nekünk az a kötelességünk, hogy akin lehet, azon próbáljunk meg, és természetesen a szabályokat megpróbáljuk minden vonatkozásban kicsiszolni, tehát az ördög ügyvédjét is felkérni, hogy hogy lehet kijátszani és hogy bezárni a kiskapukat a működés során.
Szeretném jelezni az EU-pályázatok előlegfizetésével kapcsolatban, hogy gyorsítani kellene a kifizetéseket, de most már hatályba lépett április 1-jétől az NFÜ-ben és július 1-jétől az összes állami szervnél a késedelmi kamat fizetése, és mivel ehhez nincs forrás, tehát nem tudják központi költségvetésből elismertetni az e célú kiadásokat, gyakorlatilag az intézmények működése fog megnehezülni. Ezért úgy gondoltuk, hogy ez egy nagyon fontos ösztönző a határidőre történő kifizetések szorgalmazása érdekében.
Hajdu képviselő úr mondataival kapcsolatban annyit szeretnék mondani, hogy igen, ez az igazgatási szolgáltatási díj egy lépés a feladatfinanszírozás felé ezen a téren. Valóban, a feladattal arányosan kell az igazgatási szolgáltatási díjakat megállapítani. Az út egy speciális dolog, valószínűleg a feladatnál nem arányosan fogalmazódott meg az igazgatási szolgáltatási díj mértéke. De hozzáteszem, a településrendezési szerződés továbbra is működő intézménye marad az építési törvénynek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ha van egy jelentős beruházás az adott településen, akkor járuljon hozzá a közterületek felújításához, mint mondjuk a MOM Parknál a parkolók és utak, csomópontok megépítéséhez az ezt beruházó. Ez továbbra is egy nagyon fontos eszköz az önkormányzatok kezében, és az lenne a jó, ha minél nagyobb mértékben vennék át az irányító szerepet a befektetőktől az önkormányzatok. Hozzátenném azt, hogy mondjuk egy fővárosi szintű településen 2-300 fős irodák dolgoznak, városrendezési irodák, és nem 20 fős irodák, ahol ők teszik le a terveket az asztalra, és ők tárgyalnak a befektetőkkel, és nem fordítva, a befektető finanszírozza a rendezési terv módosítását. Hosszú távon mindenképpen jó lenne ebbe az irányba eljutni.
A körbetartozás kapcsán még megemlíteném, hogy a projektcégekre is részben már választ ad az április 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvény. Nem hozzánk tartozik a közbeszerzési törvény, ezt mondom Tasó képviselő úr hozzászólására is, viszont lehetőséget biztosít most egy nagy előrelépéssel az új Kbt., és ezzel mindenképpen élni akarunk. A fedezetkezelő a kivitelezésre, a szerződéskötés utáni periódusra vonatkozik.
Mit teszünk előtte, hogy kiküszöböljük az irreálisan alacsony árat, ami az egyik gerjesztője a lánctartozásnak? Ennek érdekében egy olyan közérdekű szabályozást kívánunk életbe léptetni, ami él az új Kbt. lehetőségével, hogy szerződéskötési alkalmassági és értékelési szempontokat lehet meghatározni. Tehát ha elfogadásra kerül a törvény, akkor a 162-es kormányrendeletünkbe beépítjük ezeket a szempontokat, hogy mik legyenek a kiválasztási szempontok. Akinek van foglalkoztatottja, az kerüljön előbbre, tehát az egytáskás ember helyett az, akinek van 100 foglalkoztatottja, és az, aki rendes bért fizet, nem minimálbért, mert tudjuk, hogy minimálbéren nem lehet szakmunkást foglalkoztatni, hanem zsebből megy, tehát nem fizet közterhet. Az állam érdeke és az önkormányzatnak is az érdeke, hogy ez kerüljön előtérbe. Az építőipari rezsióradíjat kihirdettük a közlönyben, annak az elemeit értékelési szempontként meg akarjuk jeleníteni, és kis értékű közbeszerzéseknél van lehetőségünk arra, hogy az építőipari rezsióradíjat pedig kötelező jelleggel alkalmazzuk; a nagyobb értékűnél az uniós szabályozás nem teszi lehetővé. Tehát igazából a folyamatot így akarjuk, a kiválasztás és a megvalósítás folyamata így kapcsolódna egymáshoz.
Még hozzátartozik az, amit Hajdu képviselő úr mondott, hogy bedöntik a céget tudatosan, és aztán újraindítják. Azt viszont az igazságügy készíti elő, és éppen a parlament által elfogadott válságkezelő program nyomán vagy annak keretében, hogy ilyen esetben a cégvezető tisztségviselő többé vezető állást nem vállalhat, nem jelenhet meg egy Zsalu Kft. vezetője után a Cement Kft. vezetőjeként a jövő héten, hanem kizárja a folyamatból. Ez megint kapcsolódik a regisztráció folyamatához, tehát így épülnek egymásra az elemek.
Úgy gondolom, még elnök asszony javaslatához kapcsolódóan, hogy az építtetői fedezetkezelő a beruházás megvalósításának összes költségét kell hogy figyelje, tehát a közterheket, adótartozást. Ilyen módon úgy gondolom, hogy a közterhek integrált része az iparűzési adó. Ha nincs meg a fedezete az egésznek, akkor természetesen ezt is figyelni fogja, de mivel az a vállalkozó kötelezettsége, és nem a beruházási folyamat része, azt azért meg kell vizsgálnunk, hogy hogy lehet ennek a nyomon követését megoldani. Erre most hirtelen nem tudok konkrét megoldást javasolni.
Köszönöm a figyelmüket.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a bizottságot, hogy dönthetünk-e az általános vitára való alkalmasságról. Amennyiben igen, kérdezem a bizottságot, hogy az építési beruházások megvalósításnak elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/9637. szám alapján általános vitára alkalmasnak tartja-e a bizottság. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú igen. Köszönöm szépen.
Köszönöm a segítséget és a támogatást. Ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/9555. szám alapján.
Köszöntöm a napirendi ponthoz megjelent dr. Turi András szakállamtitkár urat. Arra kérnénk, hogy néhány szóban a legfőbb csomópontjait ennek a törvényjavaslatnak szíveskedjék a bizottsággal ismertetni. Öné a szó, parancsoljon!
Dr. Turi András szóbeli kiegészítése
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Néhány szó lesz tényleg csak.
Ennek a törvénynek többes célja van. Egyrészt a legfontosabb célja a mindenkori közbiztonság növelése. Második, de legalább ilyen fontos célja az elmúlt időszakban oly sokat emlegetett szubjektív biztonságérzet javítása, és persze mindenféle állami és közrendvédelem fenntartásában közreműködő szervezet tevékenységének az összehangolása.
Maga a törvényjavaslat négy törvény módosítását tervezi: a fegyveres biztonsági őrzésről szólóét, a közterület-felügyeletről szólóét, a polgárőrségről szólóét és a sportról szólóét.
Anélkül, hogy nagyon nagy részletekbe belemennék, kiemelem a sportról szóló törvényjavaslati részt, hiszen az az önkormányzati bizottságot nyilván jobban érdekli. A sportról szóló javaslati rész három csoportba sorolja be a sportrendezvényeket, azoknak is csak egy részét, amiből a leglényegesebb talán az, hogy mindenfajta veszélyeztetettségű sportrendezvénynél az elsődleges felelős a sportrendezvény biztosításáért maga a sportszervező, de a kiemelt kockázatú mérkőzéseknél belép második felelősként a rendőrség is, mégpedig közfeladatként látja el a rendőrség ezt a feladatot.
A sporttörvényen kívül nyilvánvalóan még számtalan kérdés merülhet föl, most már önök a negyedik bizottság, ahol járok, mondhatom, hogy a leggyakrabban felmerült kérdés az önkormányzatokat igencsak érintő közterület-felügyelettel kapcsolatos. A közterület-felügyeletnek több jogosítványt adunk, nevezetesen azt a jogosítványt adjuk meg, hogy saját biztonságuk fokozása érdekében a felügyelők gumibotot is viselhessenek. Hangsúlyozom, hogy saját biztonságuk fokozása érdekében, mert ezt nem kényszerítő eszközként kapják, hanem önvédelmi eszközként, azaz az ő intézkedésüket ilyen módon nem lehet kikényszeríteni, viszont megvédhetik magukat ily módon.
A polgárőrök is kapnak egy önvédelmi eszközt, nevezetesen a rendőrségnél rendszeresített gázspray-vel azonos eszközt, amit szolgálatba lépés előtt felvesznek, és a szolgálatba lépés végén leadnak. Az egésznek a hátterében az áll, hogy miközben az országban mindenütt csökken a bűnözés, az utcai jellegű garázda, erőszakos magatartások száma nő, és nőtt a hivatalos személy elleni erőszakoknak a súlyossága is.
A fegyveres biztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat talán azt az eddig is meglévő helyzetet rögzíti, hogy bizonyos szervezetek hozhatnak létre maguk segítésére fegyveres biztonsági őrséget, saját javaik megvédésére. E szervezetekben nevesíti a rendőrséget és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat is, ami talán azért érdekes, mert ez a lehetősége eddig is megvolt a szolgálatoknak, hogy hivatásossal vagy fegyveres biztonsági őrrel védjék magukat, de a rendőrség az utóbbival sosem élt. Most élni fog, ezt a helyzetet próbáljuk nevesíteni a törvényben, nevezetesen, a rendőrségnél körülbelül 300-350 rendőrt akarunk ez évben leváltani fegyveres biztonsági őrrel olyan szolgálattípusokban, ahol fölösleges a rendőri kiképzettség - objektumőr, futárszolgálatnál egy második járőr -, ami azt jelenti, hogy 350-nel több rendőrt tudnánk az utcára küldeni.
Köszönöm, elnök asszony, a lényeget elmondtam, azt hiszem.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottság tagjaié a szó, kérdések első körben. (Jelentkezések.) Ecsődi képviselő úr, parancsoljon!
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Mivel második alkalommal találkozunk e törvénytervezetnek a bizottsági tárgyalásánál, ezért egy-két dologban erősödött a véleményem, illetve most már újra átolvasva a törvényt, talán jobban átlátja az ember az egészet.
Azt mindenképpen pozitívnak tartom, hogy egyrészt a rendőrség mellé olyan civil támaszt épít ez a törvény, ami a rendőrség működését, beállítottságát segíteni fogja. Azt viszont továbbra sem találtam meg a törvényben, hogy az ezeknél a szervezeteknél keletkezett információt épp a bűnelkövetéssel szemben mennyire lehet kötelezni, hogy át is adják a rendőrségnek, tehát hogy ez a rendőrség információs hálózatába bekerüljön. Ha jól értettem a törvényt, és majd erősítse meg államtitkár úr, illetve cáfoljon meg, gyakorlatilag itt a bevezetőjében is említette, hogy ezek a kényszerítő eszközök csak akkor használhatók, ha az érintett személyt támadás éri. Tehát ha eldobom a szemetet az utcán, nem szedeti fel velem a gumibottal, viszont ha rátámadok, akkor gumibottal oldalba vághat. Már elnézést, hogy ennyire leegyszerűsítem.
A törvényben nagyon fontosnak tartom, főleg a kistelepülések érdekében, a mezőőri szolgálat, erdőőri szolgálat és a természetvédelmi szolgálat szerepét. Lát-e államtitkár úr arra lehetőséget, hogy ezeknek a hatósági jogosítványai megnőjenek akár e törvény keretén belül? Ha jól emlékszem, ma azért egy mezőőr talán feltartóztathatja a tolvajt, illetve a szemetelőt a határban, de mire oda a rendőr kiér, az egy fél nap, meg nem tudom, inkább másfelé igyekszik nézni. Legalább valami, előállítási joga vagy valamilyen szélesebb jogköre lenne, akkor ez sokkal többet jelentene, főleg akkor, mivel a kistelepüléseknél a fenntartás egyharmada a tulajdonosoké, tehát a mezőgazdasági birtokkal rendelkező tulajdonosoké, egyharmad az önkormányzaté, egyharmad az államé, azért ez még ezzel együtt is az önkormányzatokra elég nehéz terhet ró. Ha ezt kistérségi szinten szervezhetnék meg, tehát mondjuk a mezőőri szolgálatot, akkor talán két mezőőr egy területen sokkal nagyobb hatásfokkal tud működni, mint egy mezőőr, tehát egymás munkájának a segítésében. Lát-e erre lehetőséget, hogy a törvénybe ezt akár módosító indítvánnyal betegyük?
A másik ilyen fontos dolog, hogy a törvény előírja ezeknek a különböző szervezeteknek, a közterület-felügyelőktől kezdve, akik tagjai lehetnek ezeknek a szervezeteknek, hogy bizonyos vizsgákon kell hogy átessenek, tehát OKJ-s vizsgákon kell átesni vagy tanfolyamokon. Ezt elégségesnek tartja-e? Még mindig vannak bennem olyan kétségek, hogy mentálisan alkalmasak-e arra, hogy ezzel a megnövekedett jogosítvánnyal éljenek, és ne visszaéljenek esetlegesen nagymértékben.
A törvény azt írja, és most már talán számomra is egyértelmű, hogy a rossz helyen parkoló gépkocsik elszállításánál kártérítési kötelezettség nem terheli, ez csak azt jelenti, hogy az elszállításból adódó kárért, tehát munkaszervezésből adódó károkért. Tehát ha megrongálja az autót, azért már kártérítésre kötelezett, ha jól értem a törvényből. Kérem, hogy ebben erősítsen meg vagy cáfoljon meg, ha ezt rosszul olvastam.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna, de hozzászólásként, hogy ne kelljen még egyszer szót kérni, mindenképpen általános vitára alkalmasnak tartom, és arra biztatom a bizottságot, hogy támogassa ezt a törvényt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Geberle képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is néhány kérdést szeretnék föltenni, de előtte általánosságban annyit szeretnék elmondani, hogy ezt manapság rengetegszer halljuk a kormányzat részéről, hogy csökkent a bűncselekmények száma, ugyanakkor mégis azt érezzük és azt halljuk, hogy az embereknek a szubjektív biztonságérzete viszont borzasztóan romlik. Ebből a szempontból egy pozitív dolognak tartom, hogy a kormányzat megpróbál reagálni ezzel a törvényjavaslattal, ezzel a módosítással arra, hogy ez a bizonyos szubjektív biztonságérzete az embereknek egy picit javuljon, és azokat a lehetőségeket, azokat a civil szerveződéseket, illetve polgárőrséget, közterület-felügyeletet bevonni ebbe a munkába bizonyos korlátok között.
Rátérnék a kérdéseimre. A 26-32. § foglalkozik a sportrendezvények biztosításával. Ezt nagyon üdvözlendőnek tartom, hogy nem az adófizető forintokból kell fékezni a randalírozókat, ugyanakkor persze mindenkinek az az érdeke, hogy visszaszoruljon ez a fajta erőszak, ami elsősorban a futballmérkőzéseken tapasztalható. Fiatal lány koromban én is jártam a meccsekre, és akkor ez abszolút nem volt tapasztalható. Ma már nem biztos, hogy ki mernék menni. Szerintem az lenne mindenkinek a célja, hogy gyerekek és családok is tudjanak részt venni ezeken a rendezvényeken.
Azt szeretném kérdezni, hogy egyeztettek-e önök a törvényjavaslat elkészítése során a szövetségekkel, elsősorban itt a labdarúgó szövetséggel, mert én már hallom azt a kritikát, hogy a sportszövetségeknek, illetve a szervezőknek nem lesz pénze ennek a biztosításnak a megfizetésére, és ha netalántán emiatt valami baj vagy atrocitás történik, akkor az vajon kinek lesz a felelőssége.
A 30-31. § a szurkolói anonimitás felszámolását szolgálná. Nem is tudom, hány évvel ezelőtt nagy téma volt az a fajta beléptető rendszer, amit még Deutsch Tamás akkori sportminiszter rendelt meg. Ez a nyugat-európai országokban borzasztóan jól működik, és szinte a legvéresebb angol szurkolói kluboknál is ki lehetett szűrni azokat az elemeket, akik mondjuk megrontották akár több tízezer embernek a szórakozását. Ezzel kapcsolatban tud-e valami felvilágosítást adni, ez hogy áll?
A következő kérdésem a közterület-felügyelők jogkörének a bővítésével kapcsolatos. Itt önök a közterület-felügyelők saját testi épségének védelme érdekében engedélyeznék a gumibot használatát. Nem tartják-e aggályosnak azt, hogy hol a határ a saját testi épségem védelme és mondjuk a kényszerintézkedés között? Nem akarok itt utalni arra a napokban a médiában bemutatott rossz példára, hogy nem kellett ahhoz sajnos gumibot, hogy egy ugyan vadplakátozó és természetesen vitán felül szabálysértést elkövető hölggyel hogy bánt a közterület-felügyelő. Nem gondolják-e azt, hogy a jogköröknek az ilyenfajta kiszélesítése bizony aggályos lehet?
A 14. §-hoz tenném fel az utolsó kérdésemet. Ez arról szól, hogy a közterület-felügyelőnek az intézkedése előtt nem kell magát igazolnia. Azt gondolom, hogy ez elég aggályos, miközben olyan jogosítványokat adunk a közterület-felügyelőknek, ami akár a személyi szabadság korlátozására alkalmas vagy akár kényszerintézkedés megtételére jogosítja fel a közterület-felügyelőt. Nagyon nem szeretném, ha ebből az ugyan jó szándékú javaslatból olyan viták kerekednének, mint ami az elmúlt években a rendőrség bizonyos intézkedéseinél az azonosítószám megléte, nem léte folytán kialakult. Ezt a paragrafust aggályosnak tartom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bebes képviselő úré a szó, parancsoljon!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Néhány szó általánosan, csak azért, mert később már nem szeretnék szólni. Azt szeretném mondani, hogy ma olyan problémával állunk szemben, hogy valamely területekről - és erre alkalmasak esetleg a közterület-felügyelők vagy éppenséggel a polgárőrök vagy a mezőőrök - most olyan problémát próbálnak kezelni, legalábbis meglátásom szerint, ami pontosan a rendőri állomány feltöltésének elégtelenségéből fakad. Ezt egy komoly problémának látom, hiszen lehetséges, hogy szemre csökken a bűnözés Magyarországon némely területeken, ugyanakkor viszont a közbiztonságérzet mellett még jó pár probléma merül fel.
Azt szeretném megkérdezni államtitkár úrtól, kapcsolódva egy picit Geberle képviselő asszonyhoz, hogy hogy gondolják azt, hogy ezek a magyarországi sportklubok vagy sportszervezők a biztonság megteremtése érdekében olyan költségeket fognak állni, amelyeket szerintem képtelenek lesznek, hiszen ugyanúgy, mint más szervezetek, civil szervezetek, a költségvetésük nem elegendő egy normális, biztonságos sportrendezvény megszervezésére. Véleményem szerint valahol majd megpróbálnak spórolni, és ez vissza fog ütni a másik oldalon, hiszen egyre nehezebb a közrendet fenntartani egy sporteseményen. Véleményem szerint ezzel a rendelkezéssel, ezzel a törvénymódosítással bizony problémákat fognak okozni, hiszen nem lesz megfelelő majd a rend, mert nem fogják tudni a költségeit kitermelni vagy biztosítani a sportklubok erre.
A másik egy olyan kérdés, hogy azért ezeknek az eszközöknek a használata, mint a gumibot, mint a gázspray, nyilván képzések szükségességét veti fel. Ez megint azt jelenti, hogy akik ezeket biztosítják, azoknak a képzési költségeket állniuk kell. Tehát meglátásom szerint ismételten azzal állunk szemben, hogy valahol biztosítani kell majd az önkormányzatoknak, ezt akár a közterület-felügyelőknek, akár a mezőőröknek, akár támogatásokat biztosítanak a polgárőröknek; erre hogy lesz fedezetük mondjuk az önkormányzatoknak, hogy erre a lehetőséget biztosítani tudják.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lamperth képviselő asszonyé a szó, parancsoljon!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, az én kérdésem ott folytatódik, ahol a képviselőtársam abbahagyta. A tervezet a kihirdetés utáni 60 napos hatálybalépéssel számol. Az ön megítélése szerint elégséges-e ez az idő arra, hogy erre a teljesen új helyzetre a közterület-felügyelőket kiképezzék? Vannak-e már kész tematikák? Van-e már menetrendje annak, hogy hogyan, milyen feltételekkel zajlik ez a képzés? Miután ez többletfeladat az önkormányzatoknak, ezt nyilván meg kell finanszírozni. Van-e erre forrás, ha igen, milyen nagyságrendű? Ez szerintem egy kardinális kérdése ennek a törvénymódosításnak, miközben a célokkal egyetértek, és szeretnék majd hozzá is szólni, és elmondani jó néhány támogató mondatot, de előtte szeretném, ha ezekre a kérdésekre választ kapnék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor engedje meg a tisztelt bizottság, nekem is lenne néhány kérdésem.
A 8. oldalon a 7/A. § (1) bekezdése azt mondja, hogy a felügyeletnek biztosítani kell, miután a térfigyelő kamerák használatára jogosultak lesznek, illetve a felvételeket ők nézhetik, hogy a felvételen szereplő személy a felvétel törlésének időpontjáig megtekinthesse a róla készült felvételt. Van-e ennek valamiféle kezdeti pontja, tehát amikor eljárás indul ellene, vagy mihez van kötve, hogy mikor nézheti meg? Vagy bárki, ha tudja, hogy készítettek róla felvételt, akkor bemehet, és mondjuk ezt megtekintheti?
A 10. oldalon: a közterület-felügyelő az eljárás azonnali lefolytatása érdekében előállíthatja az elkövetőt. Azt szeretném kérdezni, hogy mennyire új ez a jogosítványa vagy lesz ez az új jogosítványa a közterület-felügyelőknek. Azt gondolom, ez eléggé összefügg azzal a kérdéssel, amit már néhány képviselőtársam itt az előbbiekben boncolgatott, a gumibothasználattal, illetve azzal, hogy kell-e magát a közterület-felügyelőnek előzetesen igazolnia. Ha erről mondana néhány gondolatot, mert megmondom őszintén, ez így szerintem egy kicsikét aggályos.
Ugyanezen az oldalon a 20. § (6) bekezdésében: a korlátozott várakozási övezetben a díjfizetés nélkül várakozó, ha szabályosan áll azon a parkolóhelyen, de nem fizette meg a díjat, akkor is kerékbilincset kaphat. Azt szeretném kérdezni, hogy ez eddig így volt-e, vagy pedig ez új kezdeményezés.
Ecsődi képviselőtársam már kérdezte azt, hogy a gépjármű elszállítása esetén a felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség. Ez ténylegesen mire vonatkozik? Ha az a gépkocsi megsérül a szállítás során, azt gondolom, hogy akkor mindenféleképpen kell hogy valamiféle kártérítési felelőssége legyen az elszállítónak, vagyis a közterület-felügyeletnek.
A gumibotot már említették többen is, én is említettem. Azt gondolom, hogy ha az állam az ilyen kényszerítésre alkalmas eszközöknek a használatát egy új szervezetre kiterjeszti, az azért minőségileg más vagy jobb filozófiailag, az egy újabb döntés, ezt aggályosnak tartom.
Végezetül, a 17. oldalon: lehetősége lesz a járműtulajdonosnak - a kérésére - a járműnyilvántartásban jelezni a szöveges üzenet, vagyis az sms elérésére szolgáló lehetőségét vagy elektronikus levélcímét. Ezt akkor az állampolgár maga döntheti el? Hol juthat ehhez a lehetőséghez, tehát lesz valami kormányrendelet vagy ismertető, hogy a nyilvántartásban hogyan tudja jelezni azt, hogy gépjármű-elszállítás esetén őt hol lehet értesíteni? Ezt egyébként nagyon fontosnak tartanám, főleg arra való tekintettel, hogy a '90-es évek közepétől kezdődően az autólopások, illetve a gépjármű-elszállítások, tehát hatóság által történt elszállítás esetén az a néhány perc vagy néhány óra, amíg nem tudta az illető állampolgár vagy az a magánszemély, hogy elszállították-e az autóját vagy ellopták, azt gondolom, hogy egy nagyon nehéz néhány perc, pillanat, óra volt.
Köszönöm szépen.
Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor államtitkár úré a szó, parancsoljon!
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Ecsődi képviselő úr azon kérdésére, hogy mi kényszeríti ki a társszervek közötti információáramlást, nevezetesen, hogy a rendőrséghez eljussanak az egyéb szervek által beszerzett információk, a kistérségi együttműködési fórum, ami már részben létezik, részben ebben a jogszabályban is szabályozott. Ez a kistérségi együttműködési fórum biztosítja azt, hogy rendszeresen eljussanak az információk egyik szervtől a másikhoz.
A törvény még részletesen foglalkozik a természetvédelmi őrrel. Ecsődi képviselő úr beszélt arról, hogy a mezőőrnek, halőrnek, vadőrnek is adjunk szélesebb jogosítványokat, már csak azért is, mert közülük a mezőőrnek például fegyvere van és fegyverviselésre jogosult. A problémát folyamatosan az jelenti, hogy ők nem állami erőszakszervezet tagjai. A mezőőrt az önkormányzat részben vegyes finanszírozásban tartja fenn. A halőr, vadőr, ezek általában annak a társaságnak a munkavállalói, amelynek a halát, vadát őrzik. Ezért nagyon óvatosan bánunk azzal, hogy bármilyen állami kényszerítőeszköz-jogosítványt adjunk nekik.
Hogy kell-e nekik szélesebb jogkör, egyebekben kell-e szélesebb jogkör? Ha jól működik a közbiztonsági együttműködési fórum, akkor viszonylag gyorsan információt szerez a rendőrség arról, hogy mikor, hol működik a vele együttműködő szervezet beosztottja, hol van szolgálatban, mettől meddig tervez odajutni. Tehát elvileg gyorsan tudnak segítséget nyújtani a mezőőrnek, halőrnek, vadőrnek. Illúziókat azonban nem szeretnék kergetni, tehát attól, hogy tudja, még nem biztos, hogy öt percen belül... Nem tudok időpontot mondani, mennyi időn belül fog odaérni a rendőr. Úgy gondolom, hogy a mezőőrnek, vadőrnek megvan az a fegyvere, amivel a kellő és hatásos önvédelmet tudja gyakorolni. E közül kilóg az erdészeti őr, ami egy most bevezetett fogalom. Ez egy állami szervezetbe tartozó őr. Ők is természetesen, ahogy a szervezet föláll, integrálva lesznek a közbiztonsági együttműködési fórumba.
Elég-e egy OKJ-s vizsga a közterület-felügyelőknek? - kérdezi szintén Ecsődi képviselő úr. Az OKJ-s vizsga 360-380 óra képzés után következik be. 360-380 órás képzés Magyarországon elég magas képzési szint. A képzést egyébként rendőr szakközépiskolák és a Rendőrtiszti Főiskola adják meg, ott a leggyakoribb az ilyen közterület-felügyelői képzés. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy a közterületfelügyelő-képzés a közterület-felügyelő jogosítványainak a gyakorlásához kellő tudást ad. Természetesen mostantól kezdve a gumibot nála létének szabályait is az oktatás részévé kell tenni. Úgy gondoljuk, hogy amikor ez a törvény elfogadásra kerül, akkor majd a gumibot veszélyességére, használatára minden egyes közterületfelügyelet-vezetőt felhívunk, és esetleg oda a helyi rendőrkapitányság beosztottjai elmennének, és megmutatnák, hogy milyen veszélyeket hordoz a gumibot használata.
Azért szeretném hangsúlyozni, hogy ez a gumibot, amiről itt szó van, egyrészt filozófiájában nem új, ezt elnök asszonynak mondanám, hogy nincs itt semmi új filozófia, a közterület-felügyelőknek eddig is volt gázspray-je. Az új mindössze az, hogy egy erőteljesebb védelmi eszközt adunk a kezébe, ami jogos védelmi helyzetben használható, és ezt nem győzöm hangoztatni.
Geberle képviselő asszony érdeklődött arról, hogy a sportegyesületekkel egyeztettünk-e. Részben az MLSZ-szel kevésbé intenzíven, sokkal intenzívebben a Nemzeti Sporttanáccsal egyeztettünk. Ez a szöveg, amit önök most maguk előtt látnak, az egyeztetett szöveg.
A beléptető rendszer sorsáról néhány szót. A jogszabály maga is távolba helyezi a beléptető rendszer kényszerítésének lehetőségét. Azért helyezi távolba, mert mindannyian tudjuk, hogy ez egy nagyon drága rendszer. Sajnos távolba helyezi azt is, mert itt nem tudtunk igazán kompromisszumra jutni a sportegyesületeket képviselőkkel, hogy aznap, amikor a mérkőzés van, ne legyen jegyárusítás, illetve fényképes jegyárusítás legyen. Mind a kettőt nyugati mintákból vettük. Nyugat-Európában aznap nincs jegyárusítás, amikor a fokozott veszélyeztetettségű mérkőzés van, és fényképes jegyárusítás zajlik, azaz a beléptető anélkül, hogy beléptető rendszer lenne, ránéz a képre, látja, hogy az a személy jön át, tehát magyarul, azonosítani lehet, hogy ki hol van a stadionon belül. Emellett - ezt pótlandó vagy ezt helyettesítendő - ideiglenesen már most lehetővé tesszük a stadionon belüli stabil és mobil figyelőrendszerek létesítését, ugyanis az a közbiztonsági helyzet, hogy stadionon belül nem mindig célszerű kiemelni az elkövetőt, lehet, hogy olyan közegben van, aminél csak nagyobb bajt okozunk, ha bemegyünk érte, egyszerűbb kiengedni a stadionból, és amikor kint van, ott elfogni a bűncselekmény elkövetőjét.
Bebes képviselő úr a rendőrök pótlására szolgálónak tekinti ezt a törvényjavaslatot. Én úgy gondolom, hogy nem. Magyarországon a rendőrök létszáma 45 ezer főben van meghatározva, ebből be van töltve évenként és havonként változó mennyiségben 42 500-42 800 és 45 ezer fő közötti mennyiség. Ez a szám önmagában elegendő a feladatok ellátására. Amit mi akarunk, és semmi köze ehhez a törvényhez, hogy valószínűleg átstrukturáljuk a közeljövőben egy kicsit a rendőrkapitányságok szervezetét. Most nem új kapitányokat nevezünk ki, tévedés ne essék, nem erről szól a sztori, hanem a feladatokhoz szabjuk a létszámot és szabjuk a szervezet tagoltságát. Ez a tervünk. Egyébként fokozzuk a civilesítést a rendőrségen belül, most éppen a humán és a gazdasági területen. Tehát azt kell mondanom, hogy nem rendőrpótlásra szolgál, viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy azonos felületen koordinálatlanul működjenek közbiztonságban jártas szervezetek, részben mert egymásba ütköznek, ennek a veszélyét is láttuk már, részben mert sokkal hatékonyabb a fellépés, ha ez koordináltan zajlik.
Lamperth képviselő asszonynak mondanám, hogy úgy gondolom, hogy a rendőrség bevonásával a 60 nap elég lesz a közterület-felügyelők kiképzésére, arra a minimálisan szükségesre, hogy megint felidézzük, hogy mi az, hogy jogos védelmi helyzet, meg felidézzük, hogy mit lehet gumibottal tenni vagy mit nem szabad tenni.
Mindig megnézheti a felvételt az, akiről készítették. A felvétel megőrzésének szigorú szabályai vannak, elég rövid ideig lehet csak a felvételt kezelni. Különösen megnézheti a felvételt az, akinek a magatartása bizonyítására felhasználják a felvételt, az nyilvánvaló, hogy megnézheti.
A közterület-felügyelő előállítási joga viszonylag új. A közterület-felügyelőnek korábban is voltak korlátozott előállítási jogai, most egy picit szélesebb lett. Ez az előállítási jog két dologgal függ össze: egyrészt korlátozzuk azzal, hogy csak a tetten ért szabálysértőt állíthatja elő - korábban is volt bizonyos szabálysértési körben ilyen lehetősége -, másrészt az előállítást megkönnyíti, hogy a közterület-felügyelők is mindig párban vagy csoportban dolgoznak, sőt most már előállításra alkalmas járműveik is vannak. Nagy biztonsággal el tudják vinni az elkövetőt a szabálysértési hatósághoz, ahova való.
A kerékbilincs alkalmazásának ezek a szabályai nem újak, kerékbilincset korábban a parkolórendszert működtető szerv is meg a közterület-felügyelő is alkalmazhatott.
Az autók elszállításánál az a szabály, ami kizárja a közterület-felügyelet anyagi felelősségét, csak és kizárólag arra vonatkozik, hogy ha jogszerűen szállítják el a járművet, akkor a jogszerűen elszállított jármű használatának kimaradásából származó kárért nem felel a közterület-felügyelet. Ez az elmaradt haszon elve a polgári jogban, ezért nem felel a közterület-felügyelet. A felmerült kárért, hogy összetörték, lezúzták, lehúzták, ezért természetesen felel.
A gépjármű-nyilvántartásba való bejegyzés abszolút önkéntes lenne. Ez egy új, a szolgáltató állam filozófiájához köthető lehetőség. Nyilván akkor kerül majd be a bejegyzés a gépjármű-nyilvántartásba, amikor az ügyfél kéri, vagy új járműre töltődik ki a nyilvántartás, és akkor nyilván lesz egy kötelező kérdés, amit föltesznek, hogy óhajtja-e, hogy önt e-mailben vagy sms-ben tájékoztassák a kocsijával kapcsolatos kiemelt eseményekről, és akkor megad egy e-mail címet vagy sms-számot.
Elnök asszony, azt hiszem, a lényegi kérdésekre válaszoltam. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottság tagjaié a szó. (Jelzésre:) Lamperth képviselő asszony!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Azokat a célokat, amelyeket a tárca, illetve a tervezet megfogalmaz, nagyon fontosnak tartom és támogatom is: a közbiztonság javítását, a szubjektív biztonságérzet javítását, és a közbiztonság területén mozgó különböző szervezetek tevékenységének az összehangolását. Szerintem mindegyik abszolút legitim és szükséges cél. Bár a második tekintetében, a szubjektív biztonságérzet tekintetében, hogy ezek most adekvát eszközök vagy nem, ebben van bennem némi kétség, megmondom őszintén. Aki olvasta Kerezsi Klára, Finszter Géza vagy más hozzáértő szakembereknek, ezt kutatóknak a tanulmányait, az pontosan tudja, hogy ez egészen más közegben mozog, és szerintem ennek a jogszabálynak erre kicsi ráhatása van, de hogy kárt nem okoz, az biztos, tehát nem fogom ezt opponálni, csak van kétségem afelől, hogy ezekben eredményes lesz, miközben azt fontosnak tartanám, hogy az emberek biztonságérzete javuljon.
Nem ennek a törvénynek a keretében, nem feltétlenül csak ennek a bizottságnak a keretében, de például az, hogy a médiákban mi és hogyan történjék, illetve milyen korlátozások legyenek bizonyos cselekményekkel összefüggésben, azt mérlegelendőnek tartom. (Dr. Ódor Ferenc távozik az ülésről.) Ez itt nem a mi feladatunk meg nem a mi hatáskörünk, de biztos, hogy lenne vele dolog, mert minden kutató azt bizonyítja, hogy az embereket az ejti rémületbe, mikor a médián keresztül olyan szörnyűségekről értesülnek, sokszor föltupírozva, ami utána fölzaklat gyerekeket, idős embereket meg ivarérett férfiakat egyaránt. Erről röviden csak ennyit.
Azt a célkitűzést is nagyon jónak tartom, amit a szóbeli kiegészítésben említett államtitkár úr, hogy több rendőr kerüljön az utcára, és az egyes funkciókat, ahol nem feltétlenül kiképzett rendőr van, kiváltsák mással. Ezt nagyon fontosnak tartom, és nagyon támogatandó célnak. Jó pár éve már zajlik egy olyan folyamat a rendőrségnél, hogy a funkciókat jobban összerendezzék. Ehhez szívesen adok mindenféle támogatást a bizottság tagjaként is, mert azt gondolom, hogy ez egy fontos célkitűzés.
A közbiztonsági egyeztető fórum, ami a harmadik cél, az összehangolt tevékenységre vonatkozik, ez lehet egy alkalmas eszköz, azt mondom, hogy legyen ez benne, próbáljuk meg. De arra szeretném fölhívni az illetékes tárca figyelmét, hogy arra kellene nagyobb erőfeszítést tenni, hogy ezeknél a szervezeteknél az együttműködés most jogszabályi kötelezettségű előírása mentén a vezetők által, országos rendőrfőkapitány és mások, polgármester, önkormányzati vezető, őket kellene olyan motivációval ellátni, hogy a feltételrendszere legyen meg a jó együttműködésnek. A rendőrségnél ez nem bonyolult, ott ezt parancsnak hívják, de mondjuk a polgármestereknél máshogy működik. Hogy mire gondolok? Ott, ahol már az elvárás szintjén megjelent, hogy úgy viszonyuljon hozzá mondjuk a megyei főkapitány, vagy saját magától, vagy azért, mert kapott ilyen elvárást az elöljáróitól, hogy alakítsa ki az együttműködés feltételrendszerét, hogy magától is egy ilyen fórum egyébként működjön vagy működhet, mert ahol felelősségérzettel rendelkező, hozzáértő vezetők dolgoznak, ott ilyenek már vannak. Tehát jó az, hogy ebben segít most a jogszabály, de a felismert érdekközösségen alapuló, józan észen alapuló együttműködést semmilyen szabály nem pótolja, tehát ebbe az irányba különböző motivációs intézkedéseket tenni ugyanilyen fontosnak tartom. Mindezek miatt általános vitára alkalmasnak tartom, és meg fogom szavazni.
Van azonban egy olyan pontja, amit nem fogok támogatni, mert a kérdésemre adott válasz nem győzött meg. Nem látom indokoltnak, sőt rendkívül sok kockázatot hordozónak látom a közterület-felügyelők gumibottal való ellátását. Azt nem tartom felkészítésnek és képzésnek, hogy elmegy a rendőrkapitány, és megmutatja a közterület-felügyelet vezetőinek, hogy hogyan kell használni a gumibotot. Nem tartom elégségesnek, államtitkár úr. Ez nemcsak egy technikai dolog, hogy megmutatjuk, hogy figyelj, Józsi, ha így csinálnak, akkor így figurázzál, ez ennél sokkal több.
Az elnök asszony kérdésében megfogalmazott állítással is egyetértek. Lehet, hogy nem filozófiaváltás, de hogy a hatása lényegesen nagyobb, és egészen más minőség, amikor egyébként egy hivatalos személy, jogi státusszal rendelkező ember nem a zsebében egy gázspray-vel, amit nem lát senki, hanem láthatóan olyan eszközzel rendelkezik, ami egyébként nem a hivatalos személyhez adekvát eszköz, hanem mint kényszerítő eszköz sokkal inkább a hatósági rendészeti szervek tagjainak a képzetét kelti. Erre szerintem föl kell készíteni azokat is, akik használják, meg föl kell készíteni a közvéleményt, hogy ez mentálisan is más.
Az államtitkár úrnál szerintem jobban senki nem tudja, hogy a közterület-felügyelők között is vannak szép számban olyan emberek, akik azért választották ezt a hivatást, mert akarnak jogszabály által felhatalmazott hatalmat mások fölött. Most nem akarok senkit megbántani, de nem véletlen, hogy a Rendőrtiszti Főiskolán komoly pszichológiai teszten kell keresztülmenni azoknak, akik majd utána törvényes felhatalmazással a Magyar Köztársaság állampolgárainak nevében közhatalmat gyakorolnak. A közterület-felügyelőnél is egy picit a szitu hasonló, jogilag nem ugyanaz, nem akarom most ezt elmagyarázni, mindenki tudja, hogy miről beszélek. Ennek a kiszűrését szerintem meg kell tenni, mert ne legyen igazam, de beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha egy ilyet meglépünk. Erre sem azok, akiknek használni kellene, sem egyébként maga a társadalom, amely még ilyen minőségben ilyen embereket nem látott, nincs fölkészülve. Tehát azt gondolom, hogy ez sokkal nagyobb kockázat, mint amennyi előnyt remélünk tőle. Tehát ha az előnyt és a kockázatot mérlegelem, akkor a kockázatot ebben sokkal nagyobbnak látom, ezért nem fogom támogatni, ezt az egy részét nem tudom támogatni ennek az előterjesztésnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Jelzésre:) Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én osztom részben Lamperth Mónika képviselő asszony aggályait egyébként a gumibottal kapcsolatosan, ugyanis a nagyvárosokban főképp előfordulhat az, hogy olyan emberek is belekerülnek ebbe a rendszerbe, akik talán nem rendelkeznek mentálisan és pszichésen ilyen alkalmassággal. (Dr. Bóka István távozik az ülésről.) Vidéken ez sokkal másabb lehet, mert kisebb településeken nagyon megnézik azokat az embereket, akiket ilyen feladattal bíznak meg.
Ellenben amit mindenképpen kiemelnék, számomra egyébként nem igazából üdvözítendő az a fajta folyamat, amely arról szól, hogy lehetőség szerint minél kevesebb rendőr legyen az egyébként rendőrökkel ellátott helyeken, mert nekem meg az az aggályos, hogy egyre több őrző-védő cég kerül olyan helyzetbe, ami szerintem túlságosan nagy ruha egy őrző-védő cég számára. Egy ilyen mosolyognivaló dolog volt, amikor az elmúlt években azt hallhattuk és láthattuk, meg tapasztalhattuk is, hogy mondjuk őrző-védő cég védte a laktanyákat a benne lévő katonákkal együtt. Ez a folyamat nem igazából hiszem, hogy jó lenne, szerencsés lenne.
A fényképes jegyárusításról, bevallom férfiasan és szégyellem magam, hogy nincs kellő információm, nem nagyon hallottam Nyugat-Európában sehol sem. Lehet, hogy van, de nekem a Milan-meccsen se tűnt fel, hogy fényképesen adták volna például a jegyet. Biztosan van ilyen, csak nem mindenhol elterjedt szerintem. Fényképre valószínű, hogy kevés helyen árulnak jegyeket. A másik, szerintem ez a legköltségesebb megoldás, meg ez lesz a legnehezebb. Úgy tűnik nekem, Angliában egyébként ezt szépen tudják kezelni, egyszerűen csak rajta a kamera a közönségen, aztán eljárnak vele szemben, nagyon keményen eljárnak vele szemben.
Az viszont engem meglepett, hogy azt mondta az imént államtitkár úr, hogy az erőszakszervezethez nem kapcsolódik az önkormányzati rendszer sem, tehát emiatt olyan jogosítványokat nem kapnak, ahol mondjuk fegyveres vagy kényszerítő eszköz alkalmazására van lehetősége. Egyszerűen fogalmazva azt mondta, hogy az erdészeti őr egy más kategória, és nála előfordulhat, hogy akár önvédelmi eszközt vagy fegyvert tarthat magánál, ha jól figyeltem, ellenben minden más esetben ez képtelenség és nem szabad. Akkor ez azt jelenti, hogy az erdészeti igazgatóság az erőszakszervezet része? Mert ez akkor azt jelenti. Azért engednek olyan jogosítványokat meg az erdészeti őrnek. Egyébként nem hiszem, hogy az erdőgazdálkodás, ami egyébként Magyarországon jelenleg állami erdőterület esetében 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságról szól, és magyarul azt jelenti, hogy gazdaságilag profitorientált cég, hogy ott miért lenne másabb a helyzet, mint egy önkormányzatnál. Szerintem, ha az államról vagy az államhoz hasonló szervezetről beszélhetünk még, az mondjuk az önkormányzat lehetne talán, nyilvánvalóan nem egyenlő előjellel beszélek, csak azt mondom, hogy mégiscsak más egy önkormányzati szektorban alkalmazni valakit és ott foglalkoztatni, mint egy erdészetnél, ahol mondjuk piacorientált a tevékenység.
Tehát összességében, azt hittem, hogy lesz lehetőség arra, amit a polgárőrök Magyarországon kérnek; mert tudják, hogy Magyarországon hányan végeznek polgárőri tevékenységet, ma 70 ezer ember környékén van ez a létszám, ha 80, akkor legutóbbi információm óta még bővült a kör. A lényeg, hogy azt várták, hogy a szolgálatuk idején hivatalos személyként fogják tekinteni őket, és most úgy tűnik, hogy ez mégsem fog összejönni. Nem vettem észre, vagy elkerülte a figyelmemet. Tehát magyarul, úgy tűnik, hogy most sem kapja meg a jogosítványt, amit kér a polgárőrök nagy egyesülete és csoportja. Szerintem ez meggondolandó. A mezőőrökkel kapcsolatban: valóban van náluk fegyver, ezért is szerintem legalább olyan jogosítványokkal kell hogy rendelkezzenek, mint az erdészeti őrök.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Bebes képviselő úr, parancsoljon!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Három reakciót szeretnék tenni az itt elhangzottakkal kapcsolatban.
Az egyik az, hogy államtitkár úr mondja, hogy igazából a rendőrség létszámát illetően minden rendben van. Jómagam nem ezt tapasztalatom, ha részt veszek bármilyen állománygyűlésen, hiszen mindig arról van szó a létszám vonatkozásában, hogy kevesebb létszám áll rendelkezésükre, mint amire alapvetően lehetőségük lenne. Jó, tudom, a költségvetés meglehetősen szűkmarkúan bánt ezzel a területtel, és nincsenek elegendő költségvetési források az állomány feltöltéséhez.
Én csak egy példát mondanék, rövid, de érdekes példát. Amíg mondjuk a hétvégén Vas megyében keresték az eltűnt hölgyet, és a rendőri állomány oda volt csoportosítva, hogy meg tudják találni, addig a városban egy csomó közterületi rongálás vagy éppenséggel probléma történt, nyilván azért, mert a rendőrök távol voltak. Tehát valami probléma van mégis, mert a rendőrkapitányságról elmentek a szolgálattevő rendőrök, és nem volt senki, aki a közrendre figyelni tudjon. Tehát valami probléma van a létszámot illetően. Ezért mondtam azt, hogy valahol ezt egy ilyen pótcselekvésnek is vélem, amit próbáltam itt elmondani.
A másik. Egyetértek Lamperth Mónika képviselő asszonnyal is, meg aki igazából ebben az ügyben hasonlóan gondolkodik. Igenis felelősen kell viseltetni a képzésekkel kapcsolatban, hiszen nem mindegy, hogy adott esetben például gumibottal vagy gázspray-vel valaki mikor és hogyan bánik. Azt gondolom, erre egy jóval hatékonyabb megoldás kell, mint esetleg bemutatása az adott rendelkezésre álló kényszerítő eszköznek vagy éppen szerkezetnek.
A harmadik. Én nem teljes egészében értem, hogy önök miért csak és kizárólag a Nemzeti Sporttanáccsal egyeztettek. Vannak itt sportági szakszövetségek, amelyek felelősek egy-egy sportágnak végül is a felügyeletéért, működéséért. Azt gondolom, illetve biztos vagyok abban, hogy akár egy futballszövetség, akár egy kosárlabda-szövetség vagy egy kézilabda-szövetség - most szándékosan mondtam azokat a sportágakat, amelyek jóval nagyobb tömegeket vonzanak - másként gondolkodott volna erről a dologról, és biztos vagyok abban, hogy önöknek más javaslatokat tettek volna, mint mondjuk a Nemzeti Sporttanács, ez az én véleményem, hiszen ők érintettek ebben, nekik vannak tapasztalataik, és tudhatják azt, hogy milyen problémákkal jár egy-egy ilyen sportesemény levezénylése. Azt hiszem, hogy más javaslatot tettek volna önöknek, mint azt, hogy igenis ezek a sportszervezetek vagy éppenséggel a rendezők próbálnak meg a közrendre felügyelni a sporteseményeken. Nagyon sok probléma fog létesülni. Szerintem ennek az egyetlen egy legnyomósabb oka lesz, hogy az egyesületeknél vagy a szervezőknél sincs elegendő forrás mondjuk egy ilyen rendezvény hatékony megrendezéséhez.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Van-e még hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor szeretnék én is néhány gondolatot itt a végén mondani.
Elfogadom államtitkár úrnak a gépjármű-elszállítással kapcsolatban adott válaszát, ugyanakkor viszont hadd kérjem azt, vagyis abban kérnénk segítséget, hogy ez nagyon pontosan és egzaktan legyen a törvényben megfogalmazva, mert ahogy most szerepel az én értelmezésem szerint, nem érthető bele az, hogy a gépkocsiban keletkezett kárért valamiféle felelősség terheli a közterület-felügyeletet, illetve az elszállítót.
A gumibot, illetve közterület-felügyelő kapcsán szeretném azt megjegyezni, hogy az egy nagyon helyes törekvés, ha a szabálysértőket ki akarjuk szűrni, és azt a fajta biztonságérzetet, ami az embereknek hol jobban, hol kevésbé megvan, itt szubjektív biztonságérzetről beszélt Lamperth képviselő asszony, tehát hogy ezt szeretnénk javítani, illetve a biztonságérzetet növelni. Ugyanakkor én is nagyon aggályosnak tartom, és én se szeretném támogatni és nem is fogom támogatni a gumibottal való ellátását - kényszerítő eszközként - a közterület-felügyelőknek, illetve hogy a közterület-felügyelők ezt alkalmazhassák. Aggályosnak tartom, mert a véleményem szerint a közterület-felügyelőknek nemcsak a hatósági jogkörük, illetve a felügyeleti és a felügyelői jogkörük az elsődleges, hanem azt gondolom, hogy ők azért is vannak, hogy az állampolgárokat segítsék bizonyos ügyekben, segítsenek nekik a közterületen eligazodásban, illetve fordulnak hozzájuk különböző problémákkal, amit nem biztos, hogy szívesen megtesz majd egy ember, ha ennek a közterület-felügyelőnek egy gumibot lóg az oldalán.
Azt javaslom, hogy ez a rész kerüljön ki a törvényből. Úgy gondolom, hogy a közterület-felügyeletnek, illetve a közterület-felügyelőnek van olyan hatásköre és van olyan jogköre, amiben ha mondjuk több forrás állna a rendelkezésükre, jobban szerveznék az egyes közterület-felügyeletek a munkákat, akkor talán jobban tudnák a feladatukat ellátni, illetve ez nagyobb hatékonysággal történhetne meg.
Köszönöm szépen.
Van-e még valakinek észrevétele? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor államtitkár úré a szó. Parancsoljon!
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Lamperth képviselő asszonynak mondom, hogy én is úgy gondolom, hogy a kistérségi vagy közbiztonsági egyeztető fórum akkor él, ha éltetik. Nyilvánvalóan az éltetésben fontos szerepe lesz ugyanúgy a rendőrségnek, mint az önkormányzatnak. Az én lehetőségem jelenleg az, hogy a rendőrséget beszéljem rá, az önök lehetősége képviselőként meg önkormányzati vezetőként, hogy rábeszéljék az önkormányzatokat is, és ezt kérem önöktől.
Úgy látszik, hogy a közterület-felügyelők gumibothasználata kritikus kérdéssé vált. Engedjék meg, hogy egy kicsit visszamenjek az életemben, és néhány szót szóljak e kérdéskörről. Nagyon régóta tanítok büntetőeljárás-jogot az egyetemen, aminek része többek között az is, hogy beszéljünk a rendészetről, a rendészet fogalmáról. Az elmúlt időszakban, hogy egy Lamperth képviselő asszony által említett nevet mondjak, Finszter Géza többször előtérbe hozta a helyi, municipális, nevezzük önkormányzati - több jelzőt tudnék mondani - rendészetnek, tehát a helyi önkormányzati rendészetnek a kérdését. Teljes joggal hozta elő, teljes joggal írt róla, helyi önkormányzati rendészet ugyanis létezik. Ennek a helyi önkormányzati rendészetnek a megtestesítője a közterület-felügyelet.
A közterület-felügyelőnek kettős feladatai vannak: helyi önkormányzati feladatai, nevezetesen például a helyi építésrendészeti szabályok figyelemmel kísérése, és vannak állami feladatai, nevezetesen mondjuk a szabálysértési törvényben vagy a KRESZ-ben írt szabályok betartatása. Úgy gondoltuk, hogy az önkormányzati rendészeti funkciót erősítenénk azzal, hogy ha nagyobb biztonságérzettel tudnának az önkormányzati rendészet képviselői fellépni. Ez a filozófiája a közterület-felügyelők gumibothoz jutásának.
Azt meg csak csöndesen merem elmondani önöknek, hogy azért a gumibotkezelés mély rejtelmeit a rendőrségen olyan kétórás képzésben tanítják, tehát azért ebben nincs olyan nagy tudomány. Én magam is ki vagyok képezve - még korábbi feladatomban - a gumibotkezelésre, soha a kezemben attól kezdve nem volt gumibot. A rendőrség képzett ki még mint ügyészt erre. Ha ez egy önvédelmi eszköz, akkor semmiben sem különbözik attól a viperától vagy baseballütőtől, amit néhányan, nem önök, néhány gépjárművezető bent tart a gépkocsijában, sőt azzal még nagyobb károkat lehet okozni az emberi testben. Csak a figyelmüket szerettem volna felhívni, hogy ez a filozófiája ennek a történetnek.
Több képviselő úr is megemlítette, hogy ne legyen kevesebb rendőr. Képviselő urak és hölgyek, ha önök rendőrhiányról hallanak a rendőrségen, akkor nem rendőr létszámhiányról tetszenek hallani, hanem meglévő rendőrök hiányáról, mert abból van ám hiány. Nincs elég rendőr a meglévő létszámra, ami ugyan adott, a 45 ezer fő. Azért nincs elég rendőr többek között, mert a rendőrök egy része élete teljében elrohan a rendőrségről. Meg azért nincs elég rendőr, mert a rendőrök egy része a jogszabályokat kihasználva - ezek a rossz rendőrök, majd mondok jó rendőröket is - elrohan FÜV-eztetni magát, mert jelenleg a szabályok úgy szólnak, hogy ha bármilyen munkaképesség... (Közbeszólások.) Bocsánat, egészségügyi felülvizsgáltatni magát, egészségügyi felülvizsgálatra küldeti magát, és miután 1, 2, 3, 4, 5, 6 százalékos munkaképesség-csökkenéssel is el tud menni. Így látjuk ezeket a fiatal rendőröket az utcán magánbiztonsági őrként, közterület-felügyelőként és így tovább.
Egy alapvető probléma van még, hogy nem jelentkeztek az elmúlt időszakban elegen kiképzett rendőrnek, ilyen ugyanis nem létezik. Tehát a rendőriskolákban vannak épp elegen, sokszoros túljelentkezés van, csak egy rendőri iskolából kikerült rendőrt egy csomó beosztásra nem lehet használni, és a visszaáramlás, amiben reménykedtünk, nagyon csökkentett volt. Volt visszaáramlás a rendőrségen leszereltek köréből, de nem elég. Bocsánat, elkalandoztam egy kicsit.
Csak azt szerettem volna mondani, hogy eszünk ágában sincs rendőröket közterület-felügyelővel, polgárőrrel, erdőőrrel, vadőrrel pótolni. Azt szeretnénk, hogy ezek az utóbb említett emberek kellő hatékonysággal tudják kiegészíteni a meglévő rendőröket, vagy a még jobban feltöltött rendőri állomány, még több hivatalos személy legyen az utcán, még nyugodtabban élhessenek az utcán is az emberek.
Kritikát kaptam a tárgyban, hogy a sportszövetségekkel nem egyeztettünk. Ennek a törvénynek a keletkezési módja az volt, hogy az Önkormányzati Minisztériummal egyeztettünk, az Önkormányzati Minisztérium egy új törvényben gondolkozik, és ők folytattak egyeztetéseket, és ebből a nagy, új törvényből önök egy pici szeletet látnak, és az ÖM végezte az egyeztetést a sportszövetségekkel.
Az elszállítási kör precízebbé tételét megértettem, elnök asszony.
Azt hiszem, a lényeges kérdésekre reflektáltam. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a bizottságot, hogy dönthetünk-e az általános vitára való alkalmasságról. Amennyiben igen, akkor kérdezem az önkormányzati bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a közbiztonsággal és a közrend védelmében, illetve fenntartásában működő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/9555. szám alapján általános vitára alkalmas. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönjük szépen államtitkár úrnak a segítséget.
Szeretném a bizottságnak javasolni, hogy ehhez a napirendhez előadóként - többségi véleményt képviselve - Ecsődi képviselő urat javasolja a bizottság, illetve az előző napirendi pontnál, az építési beruházásokról szóló törvénymódosításnál pedig Hajdu képviselő urat javasoljuk bizottsági előadóként. Kérem a bizottságot, hogy ezzel értsünk egyet. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A 2. napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a 3. napirendi pontunkra, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/9318. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megvitatására kerül sor. (Dr. Lamperth Mónika távozik az ülésről.)
Köszöntöm a napirendi ponthoz megjelent Kőnig Éva főosztályvezető asszonyt és Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes asszonyt a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból. Remélem, jól mondtam a neveket.
Bizottsági tagtársaim megkapták a kiegészítő ajánlást, ebből az 1. pontról kellene szavaznunk. Szeretném kérdezni, hogy tárcaálláspontot vagy kormányálláspontot tudnak mondani. Parancsoljon!
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Asszony! Javítanék a tárcaképviselettel kapcsolatban. Én Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes vagyok, a munkatársam, dr. Lantai Csilla képviseli még a tárcát. Egyébként tárcaálláspontot tudunk mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nekem még Kőnig Éva főosztályvezető asszony is föl volt írva, de akkor ő nem tudott jönni.
Kérdezem akkor először a tárca álláspontját az 1. módosító indítványról, dr. Hoppál Péter és képviselőtársainak javaslatáról tárcaálláspont.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Nincs jelzés.) Egyharmada sem támogatja.
Van még a szociális bizottságnak egy bizottsági módosító javaslata, amit Vidorné dr. Szabó Györgyi elnök asszony jegyez. Kérdezem erről a tárca álláspontját.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A módosító indítvány valamennyi pontját támogatja a tárca.
ELNÖK: Köszönöm szépen. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Van-e még? (Nincs jelzés.) Köszönjük szépen. Ennyi volt. Segítséget is köszönjük. A 3. napirendi pontot lezárom.
Következik a 4. napirendi pontunk, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat a T/9267. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm a napirendhez Gordos József osztályvezető urat a Pénzügyminisztériumból.
BENKŐ TAMÁS (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, annyit javítanék ki, hogy Benkő Tamás vagyok szintén a Pénzügyminisztériumból, a biztosítási szabályozási osztályról.
ELNÖK: Akkor az osztályvezető úr nem tudott jönni, tehát Benkő Tamás fogalmazó urat köszöntjük.
Bizottsági tagtársaim megkapták a módosító indítványokat. Kérdezem, hogy tárca- vagy kormányálláspontot fog tudni mondani.
BENKŐ TAMÁS (Pénzügyminisztérium): A 4-17. alszámon benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatban a szakmapol már döntött, úgyhogy kormányálláspont ugyan nincs, de a szakmapol döntésének megfelelően tudjuk képviselni, a 18-24. alszámon benyújtott módosítókkal kapcsolatban pedig csak tárcaálláspont áll per pillanat rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Először az első módosító javaslatról, dr. Józsa István képviselő úr javaslatáról fogunk dönteni. Tárcaálláspont?
BENKŐ TAMÁS (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 13. pontról döntünk, dr. Vitányi István és Püski András képviselő urak javaslata. Tárca?
BENKŐ TAMÁS (Pénzügyminisztérium): A tárca szintén nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
Kérdezem, kíván-e még valaki bármelyik más pontról szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönjük szépen a segítséget, ezt a napirendi pontot is lezárom. (Dr. Bácskai János jelentkezik.)
Parancsoljon, képviselő úr! Bácskai képviselő úré a szó.
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Ha lehetséges, mivel itt lett kiosztva egy módosító még a 3. napirendben a gyermekek védelméről szóló törvényjavaslatról, hogy lehetne-e egy új szavazást kérni a Hoppál-féle módosító javaslatról. (Elnök: Elnézést, képviselő úr, miről szeretne még szavaztatni?) Tudom, hogy lezártuk már, de egy új szavazást a Hoppál-féle módosítóról, mivel itt lett kiosztva. (Elnök: Arról szavaztunk.) Szavaztunk, csak hogy lehetne-e új szavazást kérni, mert hogy most lett kiosztva.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ügyrendben ki az, aki támogatja, hogy újra megnyissuk a 3. napirendi pontot, és még egyszer szavazzunk arról a módosítóról, amiről már szavaztunk. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Akkor lezártuk most a 4. napirendi pontot, visszatérünk a 3-asra.
Tudjuk a tárca álláspontját, mert a Hoppál-javaslatot nem támogatta a tárca. Akkor újra megnyitottuk a 3. napirendi pontot, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja Hoppál képviselő úr javaslatát. (Szavazás.) Nem, tehát akkor lehet róla szavazni. (Dr. Bácskai János: Köszönöm szépen.)
Kérdezem, lezárhatjuk-e ezt a napirendi pontot. (Nincs jelzés.) Lezárjuk. Köszönöm.
Megyünk tovább az 5. pontra, az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/9521. szám alapján, itt is a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Most már kicsit bizonytalan vagyok, úgyhogy szeretném majd a bizottság titkárságát kérni, hogy legközelebb tisztázzuk előre, hogy pontosan ki az, aki az asztal végén segít nekünk egy-egy napirendi pontnál, de gyanítom, hogy dr. Szörényi Péter osztályvezető úr a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium részéről. Kérdezem, hogy tárca-, illetve kormányálláspontot tud-e mondani. Parancsoljon!
DR. SZÖRÉNYI PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Miután még nem jutottunk el a szakmapolitikai munkacsoporthoz sem, így csak a tárca szakmai álláspontját tudom elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor döntenénk is. Az 1. pontban Gazda László és Kiss Ferenc képviselő urak javaslatát a tárca támogatja-e?
DR. SZÖRÉNYI PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Ez a 4. számú módosító javaslat, ugye? (Elnök: Igen.) Azt támogatjuk, igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban dr. Fónagy János képviselő úr javaslata, ez a 3. számú az önén.
DR. SZÖRÉNYI PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Azt nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem. Köszönöm szépen. Ezzel is végeztünk. Ezt a napirendi pontot lezárom.
Következik a 6., a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/9520. szám alapján, itt is a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Továbbra is dr. Szörényi Péter van jelen, és dr. Rácz Gábor osztályvezető úr a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumból.
Tisztelt Bizottság! Itt döntenénk ebből a csomagból az 1., 2., 4. számúról. Kérdezem, hogy tárca- vagy kormányálláspontot mondanak. Parancsoljon!
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A tárca szakmai álláspontját tudjuk képviselni, tegnap kerültek beadásra a módosító indítványok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy az 1. pontban dr. Fónagy János képviselő úr javaslatát a tárca támogatja-e.
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 2. pontban dr. Szép Béla képviselő úr javaslatát a tárca támogatja-e?
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 4. pontban szintén dr. Szép Béla képviselő úr javaslata. A tárca?
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) sima nem.
Nekem nincs több kijelölve. Kérdezem, hogy valaki akar-e még bármilyen más ajánlási pontról szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor ezt is lezárom. Köszönöm szépen a segítséget.
Egyebekben nekem nincs semmi, viszont Bóka képviselő úr jelezte, hogy neki sincs, mivel el kell mennie, úgyhogy akkor a mai bizottsági ülést, amennyiben másnak nincs (Nincs jelzés.), lezárom.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 13 perc.)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika