ÖTB-13/2009.
(ÖTB-102/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. május 27-én, szerdán, 10 óra 12 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat *
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (PM) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az 1. és a 2. napirendi pont összevonásáról *
A vagyonadóról szóló T/9818. számú törvényjavaslat *
Dr. Kónya László főosztályvezető (PM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Válaszadás *
Dr. Kónya László főosztályvezető (PM) általános reflexiói *
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (PM) válaszai *
Dr. Kónya László főosztályvezető (PM) válaszai *
További kérdések, válaszok *
Észrevételek, vélemények *
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (PM) reflexiói *
Dr. Kónya László főosztályvezető (PM) reflexiói *
Szavazás a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságáról *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: *
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló T/9452. számú törvényjavaslat *
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) szóbeli kiegészítése az előterjesztők képviseletében *
Dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (IRM): a kormány álláspontja *
Válaszadás *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról *
Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló T/9548. számú törvényjavaslat *
Magó Erzsébet osztályvezető (NFGM): a kormány álláspontja *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszadás *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról *
Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/9637. számú törvényjavaslat *
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (NFGM) szóbeli kiegészítése *
Módosító javaslatok megvitatása *
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló T/9700. számú törvényjavaslat *
Molnár Gyula (MSZP) szóbeli kiegészítése *
Polgár Ildikó szakmai tanácsadó (ÖM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszadás *
Szavazás általános vitára való alkalmasságról *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló T/9354. számú törvényjavaslat *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése *
Módosító indítványok megtárgyalása *
Egyebek *
(Általános vita)
(Általános vita)
a) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9452. szám)
(Kósa Lajos (Fidesz) és Dr. Botka László (MSZP) képviselők önálló indítványa)
b) Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9548. szám)
(Dr. Szili Katalin (MSZP) képviselő önálló indítványa
(Filló Pál, Molnár Gyula, Dr. Kékesi Tibor (MSZP) és Lakos Imre (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Hock Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Balogh József (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Sós Tamásnak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Bebes István (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Meggyes Tamásnak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Hock Zoltánnak (független)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Magó Erzsébet osztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Polgár Ildikó szakmai tanácsadó (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Megjelentek
Dr. Schattmann Ferenc (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Magyar Mária osztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Ráth György osztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Barabás Gergely osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 12 perc)
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm az önkormányzati bizottság mai ülésén megjelent kedves képviselőket, meghívottainkat, vendégeinket.
A bizottsági tagok megkapták a mai bizottsági ülésre a napirendi javaslatot. Egy cserét szeretnék javasolni, hogy a 6. napirendi pontot, az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/9637. szám alapján, tegyük a 4. napirendi pont helyére. Tehát ott egyben tárgyalnánk az összes olyan törvényjavaslatot, illetve képviselői önálló indítványt, ami a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz tartozik.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e valakinek kiegészítése vagy bármilyen észrevétele. (Jelzésre.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Javasoljuk a vagyonadóról szóló törvényjavaslat levételét a napirendről. Egyrészt pénteken került benyújtásra, másrészt alapvetően nem is kívánjuk ezt az adót, el is kívánjuk törölni, ha netán hatályba lépne a szocialisták és az SZDSZ jóvoltából.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Érkezett egy indítvány, hogy a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot a bizottság ne tárgyalja. Kérdezem a bizottság tagjait, ki ért egyet az alelnök úr javaslatával, ki kívánja úgy, hogy ne tárgyalja ezt ma a bizottság. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Hét igen. Ki nem ért ezzel egyet? (Szavazás.) Tizenhárom. Tehát a bizottság úgy döntött, hogy ez is napirenden marad ma.
Kérdezem, van-e még más észrevétel a napirendi javaslathoz. (Nincs jelzés.) Ha nincs, kérdezem a bizottságot, elfogadja-e a mai napirendet. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) Hat nem. A bizottság úgy döntött, hogy elfogadjuk a mai napirendi javaslatot.
Rátérünk az 1. napirendi pontunkra: a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatra a T/9817. szám alapján, az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni.
Köszöntöm a kormány képviseletében Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes asszonyt és Kónya urat. Köszönöm szépen, önöké a szó, parancsoljanak!
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (PM) szóbeli kiegészítése
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A közteherviselés rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat a tavasszal megkezdett adórendszer-átalakítás folytatásaként lett benyújtva. Fő célja a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek csökkentése, a munkahelyek megtartásának elősegítése, a munkahelyek megőrzése. Ezért a javaslat markáns részét képezi az élőmunkához kapcsolódó terhek, a járulékok és az adók - mármint a személyi jövedelemadó - mérséklésére vonatkozó javaslat.
A javaslat másik részében a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében történnek lépések. A legjelentősebb változás az, hogy megszűnik a különadó a társas vállalkozásokra vonatokozóan is. Igaz, ezzel összefüggésben a javaslat szélesíti az adóbázist és némileg emeli a társasági adó kulcsát, de összességében ezzel együtt is csökken a jövedelemadó terhe a vállalkozásoknál is, és természetesen jelentősen érinti a vállalkozások költségét az adótábla-változtatás, illetve a járulékteher mérséklése. Végül lépések történnek az egyszerűsítés irányában a már említett különadó és néhány más kisebb adó, például a kulturális járulék vagy a vállalkozói járulék megszüntetésével.
Összességében az intézkedések hatása a 2009-ben már meghozott és kihirdetett intézkedésekkel együtt adórendszeren belüli átrendezést jelent, tehát összességében sem bevételnövekedés, sem bevételcsökkenés nem következik be.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kónya főosztályvezető úr, parancsol kiegészítést tenni? (Jelzésre.) Parancsoljon, öné a szó.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Én elsősorban majd a vagyonadóhoz szólnék hozzá. Nem tudom, hogy ezt külön tárgyalják-e vagy lehetne erről egy pár szót ejteni, mert tulajdonképpen a kettő összefügg egymással, hiszen ez is az adórendszer átalakításának egy eleme.
Szavazás az 1. és a 2. napirendi pont összevonásáról
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr, de a bizottság úgy döntött, hogy két napirendi pont keretében tárgyalja. Kérdezem a bizottságot, akarunk-e arról szavazni, hogy egy napirendi pont keretében tárgyaljuk. (Jelzésre.) Jó. Akkor, aki egyetért azzal, hogy az 1. és a 2. napirendi pontot egy napirendi pont keretében tárgyaljuk, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Nincs jelzés.) A többiek nem vettek részt a szavazásban.
Tehát akkor egy napirendi pont keretében tárgyaljuk, a főosztályvezető úré a szó, parancsoljon!
A vagyonadóról szóló T/9818. számú törvényjavaslat
Dr. Kónya László főosztályvezető (PM) szóbeli kiegészítése
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A vagyonadóról szóló törvényjavaslat tulajdonképpen négy elemből áll. Első és legfontosabb eleme az ingatlan lakó- és üdülőépületek - mondjuk így, lakóingatlanok - adója, amelyet a 30 millió forintnál értékesebb lakások után kell fizetni. Természetesen az adóból levonható az abban az évben helyi ingatlanadó címén megfizetett összeg, legyen az építményadó, kommunális adó vagy üdülőépületek utáni idegenforgalmi adó. Ez tehát forgalmi értéken történő adóztatást jelent. A második eleme a vízi járművek adója, a harmadik a légi járművek adója, és negyedik pedig a nagyteljesítményű gépkocsik különadója.
Ez utóbbi három adónem az értéket úgy próbálja leképezni, mint ahogy azt a gépjárműadóban önök ismerik, hogy nem az érték alapján, de valahogy az érték mégis tükröződik abban, hogy olyan, a jellemzők és a jármű életkora alapján differenciált adómértékkel van megoldva, hogy az értékesebbek, a nagyobb teljesítményűek magasabb adót viseljenek.
Az adócsomaghoz még néhány gondolatot, elsősorban az önkormányzatokat érintően. Itt a gépjárműadó emelkedne 15 százalékkal, ez gyakorlatilag 10 milliárd forint többletbevételt jelenthet az önkormányzatok számára. A személygépkocsik adója három éve változatlan - ez egy tételes összegű adó -, illetőleg a tehergépjárművek esetében már hat éve változatlan a mérték. Ezek azok a fontosabb tételek, melyek talán az önkormányzatok érdeklődésére inkább számot tartanak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. A bizottság tagjait illeti a szó, először a kérdések következnek. (Jelzésre.) Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A vagyonadóról szóló törvénymódosítás alapján bevezetendő vagyonadó mekkora többletbevételt fog jelenteni 2010-ben? Tehát 2010-ben mekkora lesz a többlet ezzel kapcsolatban?
2006-ban az az ígéret hangzott el, hogy a vállalkozások különadója egészen pontosan kettő, azaz kettő évig fog élni. Ha jól emlékszem, ez az ígéret hangzott el. Most ugyan a vállalkozások különadója megszűnik, azonban a javaslat is azt írja, hogy 16 százalékról 19 százalékra fog emelkedni a társasági adó, tehát kvázi ezzel kompenzálják a különadó megszüntetését. Kérdezem - próbáltam alaposan elolvasni a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló javaslatot -, egyáltalán mi értelme van az adóalap-szélesítésnek? Tehát mi értelme van annak, hogy a megszerzett bérjövedelem mellett annak járulékát is beleszámítják az adóalapba? Nem tudtam rájönni, de biztosan nálam van a probléma.
Szerintem a turizmusnál komoly probléma lesz az üdülési csekk adókötelezettsége. Igaz, módosul a javaslat, hiszen az szja felső adómértéke alapján tervezik adóztatni az üdülési csekket, tehát 32 százalékkal, szerintem rossz ez az irány is, tehát sokkal nagyobb kárt okoznak, mint amennyi többletbevételt fognak generálni a költségvetésben. Ez átgondolták-e önök alaposan?
Mi indokolja, hogy az eva 25 százalékról 30 százalékra nőtt, tehát ismételt adóemelés kerül be a rendszerbe?
Mi indokolhatja esetleg majd 2010-től az iparűzési adó APEH által történő beszedését? Miért rossz önök szerint az önkormányzati adóbeszedés? Számomra rendkívül problémás, attól tartok, hogy az iparűzési adó állam által történő beszedése késleltetett fizetést fog jelenteni az önkormányzatok számára. Ne felejtsük el, hogy az szja önkormányzatoknál maradó részét 2009-ben a 2007-es adatok alapján kapjuk meg, ha jól tudom, tehát gyakorlatilag két évvel később kapjuk meg ezt az összeget. Tehát mi indokolja az APEH által történő beszedést? Miért működött rosszul az önkormányzatoknál ennek az adónak a beszedése?
Ezen javaslatok alapján - tehát a közteherviselés rendszer átalakításáról szóló törvénymódosítás és a vagyonadóról szóló törvényjavaslat egybevetése alapján - az adóterhelés hogyan alakul 2010-ben?
Köszönöm szépen, egyelőre ennyit szerettem volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Geberle képviselő asszony, parancsoljon!
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főosztályvezető Úr! Én is a vagyonadóval kapcsolatban szeretnék két kérdést feltenni.
Első kérdésem: milyen ingatlan-nyilvántartás és milyen értékmegállapítás szerint fogják kivetni az ingatlanadót? Tehát mi lesz az az alap, aminek alapján - akár önbevallással is - ezeknek az ingatlanoknak az értékét meg lehet becsülni? Hiszen tudjuk, hogy - területi és egyéb más megoszlás szerint is - igen eltérő lehet azonos típusú ingatlanok ára is. Mondok egy példát: ugyanabban a társasházban Budapesten egy felújított, légkondicionált lakás sokkal magasabb értékű, mint egy felújítatlan. Ez az egyik kérdésem.
A másik kérdésem: ha már itt vagyonadóról beszélünk, és nem ingatlanadóról - ami az eredeti koncepcióban volt -, mi indokolja, hogy nem lehet összevontan adóztatni az ingatlanokat? Erre is mondanék egy példát. Legtöbb esetben az veri ki a biztosítékot - pestiesen fogalmazva -, hogy az, akinek mondjuk 29 millió 999 ezer forintot ér az ingatlanja, nem fizet egy fillért sem, ha a 30 millió forintot eléri, az eredeti javaslat szerint évi 100 ezer forint adókötelezettséggel járna. Illetve, ha mondjuk valakinek van egy darab 30 millió feletti ingatlana, az adózik, akinek van 5 darab 20 milliós ingatlana, az pedig egy fillért nem fog fizetni. Kérdezem: mi a nagyobb vagyon, ha már vagyonadóról beszélünk? Az 5-ször 20 millió nálam 100 millió forint, a 30 millió pedig összesen 30 millió forint.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Mindjárt a címmel kezdeném. Miért vagyonadónak hívjuk ezt a rendeletet? Ez most kormánypropaganda, vagy pedig van valami oka? Mert - most a gépjármű, a légi jármű és a vízi jármű ügyét tegyük félre, mert az kis részét jelenti ennek a törvényjavaslatnak - a vagyonadó személyi típusú adó, az ingatlanadó pedig tárgyi adó, és alapvetően az ingatlanról beszélünk ebben a törvényjavaslatban.
Ha már itt tartunk, a vagyonadónál a nettó vagyont veszik figyelembe - hasonlóan, mint a hagyatékoknál, a tiszta értéket, terhekkel csökkentve -, ennél az ingatlan típusú adónál pedig terhekkel nem lehet csökkenteni, például a bankhitel nem vonható le ebben a rendszerben.
A másik - ami főkérdés -, hogy arról volt szó, mindenhol az hangzott el az elmúlt fél esztendőben, hogy versenyképessé kell tenni Magyarországot a környező országokkal szemben. Ez a két javaslat versenyképessé teszi-e az országot a környező országokkal szemben? Miközben az élőmunka terhei valóban csökkennek, ezenközben - amire Bóka képviselő úr utalt - nő az eva, az áfa, a jövedéki adó. Ez azt is jelenti, hogy mindenben, ami a szállítással kapcsolatban van a termelés, a fogyasztás bármely területén - és ebbe beleértendő az egyéb üzemanyag-áremelés is -, mindenhol meg fog jelenni. Ez adott esetben még inflációt is gerjeszt, ha kicsit szélesebbre tekintünk.
A versenyképesség mellett a másik főkérdés a foglalkoztatási helyzet. A háttértanulmányok nyilván rávilágítanak erre, hiszen egy ilyen komoly adóváltozás előtt hatástanulmányt kell készíteni. Mi ezeknek az eredője? Mi ezeknek az eredménye, a foglalkoztatás politikájára milyen hatással lesz ez a két benyújtott törvényjavaslat?
Ami az önkormányzati világot illeti, itt a jegyzőnek komoly adatszolgáltatási kötelezettsége lesz majd az Art. 3. számú mellékletével kapcsolatosan. Az a kérdés, hogy ennek a költségeit ki fogja viselni. Az ilyen típusú adatszolgáltatás új feladat az önkormányzatoknál.
Egyelőre ennyit szeretnék kérdezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? (Jelzésre.) Hock képviselő úr, parancsoljon!
HOCK ZOLTÁN (független): Köszönöm szépen. Néhány rövid kérdésem lenne. Az egyik: végeztek-e modellszámításokat, hogy az iparűzési adó vetítési alapjának a megváltoztatása hogyan fogja befolyásolni a helyiadó-bevételeket, és ez milyen formában és mértékben fogja érinteni az önkormányzatok sajátságos, eddig önálló bevételnek számító iparűzési adóját?
A másik kérdésem: milyen formában és mértékben fogja befolyásolni az önkormányzatok egyes állami feladatainak ellátásához kapcsolódó normatív állami támogatás összegét, mértékét az, hogy az iparűzési adó behajtását ezentúl az adóhivatalra testálják, ami eddig önkormányzati feladat volt, és a jövőben ezt maga a központi kormányzat fogja behajtani, és valamilyen algoritmusban vissza akarja osztani? Tervezik-e, hogy az iparűzési adóból származó központi költségvetési forrásokat az adóerő-képesség vizsgálata alapján fogják visszaosztani az önkormányzatoknak, ahogy ezt megteszik az szja-val, és ez jelentékeny mértékben torzítja a helyben keletkezett adóbevétel mértékét? Itt utalnék arra, hogy Budapest töredékét kapja vissza annak, ami itt, ezen az 550 négyzetkilométeren keletkezik, és ezt az adóerő-képesség vizsgálata alapján más településeknek osztják szét. Az iparűzési adó országosan összességében olyan 3-400 milliárd forintos nagyságrendet tesz ki, ennek az újraosztása mennyiben fogja átrendezni az önkormányzati költségvetési támogatást?
Nem gondolják-e azt, hogy ezen adóbevételi nem elvonásával tovább szűkítik az önkormányzatoknál - adott esetben a helyi sajátosságokat figyelembe vevő - a munkahelymegtartás, a helyi vállalkozások támogatásának a kérdését? Hiszen az elmúlt időszakban az önkormányzatok saját hatáskörükben állapíthatták meg - bizonyos tól-ig határok között - az iparűzési adó százalékos mértékét. Ezt nyilván befolyásolta az, hogy az önkormányzatnak milyen egyéb sajátságos bevétele volt, szüksége volt-e, akkora mértékben volt-e szüksége erre a bevételi formára. Nyilvánvalóan a központosítás egyfajta egységesítést is fog jelenteni.
A következő kérdésem, ha már összevontuk a két napirendi pontot, a vagyonadóval kapcsolatos. Milyen számítások és milyen logika mentén határozták meg az egész díjövezeti besorolást. Tényleg felületesen volt csak időm megnézni az önök honlapján, hogy Budapesten, azt hiszem, Észak-Pesten a négyzetméterárakat 250 ezer forinttal számolták, ugyanezt Óbudán 400 ezer forinttal, ugyanezt a Hegyvidéken 500 ezer forinttal számolták. Ez óriási torzításokat fog jelenteni egyébként a lakások tekintetében, hiszen mondjuk egy 60 négyzetméteres hegyvidéki lakás már adókötelesként lesz nyilvántartva, míg mondjuk egy észak-pesti 130 négyzetméteres családi ház sem lesz adóköteles. Nyilvánvalóan azért nem lehet ennyire fehéren és feketén belőni ezeket a lakásokat, hiszen a pesti kerületeknek is vannak olyan speciális, kiemelt, zöldövezeti részei, ahol az ingatlanárak lényegesen eltérnek mondjuk az önök által normatív alapon arra a közigazgatási egységre meghatározott árakhoz képest. Ezeket az anomáliákat készülnek-e, próbálják-e - van-e elképzelésük, hogy egyáltalán hogyan lehet - feloldani? Mert így ez meglehetősen nagy torzulásokat fog eredményezni.
A következő kérdésem: számoltak-e azzal a körülménnyel, hogy az 1993-as lakástörvény eredményeként Magyarországon meglehetősen nagy kényszerprivatizáció zajlott le, amikor az önkormányzatok tízezrével értékesítették a bérlőiknek a lakásokat. Ezek a bérlők azt követően erőforrásaik és anyagi lehetőségeik tükrében vagy fel tudták újítani, vagy nem tudták felújítani, de többségében azért rendbe tették a megszerzett tulajdonukat. Ennek eredményeként egy rendkívül torz lakástulajdoni szerkezet alakult ki Magyarországon, hiszen a lakóingatlanok 94 százaléka magántulajdonban van, és nem közösségi tulajdonban.
Ezt követően - mindenféle átmenet nélkül, gyakorlatilag néhány hónapos türelmi időt belekalkulálva a rendszerbe - vezetnék be a vagyonadót, amely elsősorban az egyetlen tulajdontestre, portfólióra vonatkozik, amivel a családok rendelkeznek. Nem gondolták-e, hogy adott esetben egy 5-10 éves átmenettel lehetett volna ezt a kérdést rendezni, hogy maguk a tulajdonosok is felkészülhessenek erre az új típusú adózásra? Mert összességében nem látom, hogy ez a költségvetési egyensúlyt relevánsan befolyásolná. Azt gondolom, az önök által is 30-50 milliárdra prognosztizált bevétel önmagában nem fogja érdemben befolyásolni azokat a pénzügyi folyamatokat, amit a recesszió jelent a költségvetésnek, ugyanakkor kedvezőtlen folyamatokat indíthat el - és fog is elindítani - megítélésünk szerint a lakáspiacon.
Bevezetőként ez a néhány kérdésem van, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Van-e még kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, én is szeretnék egyet kérdezni.
Az iparűzési adó beszedési költségeit hogyan és milyen arányban fogja visszaosztani az APEH? Mert feltételezem, hogy az APEH nem a saját forrásaiból számolja el a beszedés költségeit. Azért kérdezem ezt, mert van egy olyan tapasztalat a fővárosnál, hogy az illetékbeszedés költségeinél - de az iparűzési adónál biztosan igaz lesz ez a tétel, amit mondok - arányaiban több költséget osztanak vissza a fővárosra, mint amennyiből egyébként a Fővárosi Önkormányzat be tudja szedni ezeket az adókat, ez teljesen egyértelműen kimutatható, hogy a méretgazdaságosság miatt a Fővárosi Önkormányzat saját hatáskörében olcsóbban el tudja ezeket a feladatokat végezni.
Köszönöm. Öné a szó, parancsoljon!
Dr. Kónya László főosztályvezető (PM) általános reflexiói
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg nekem, hogy mielőtt a konkrét kérdésekre válaszolok, kiegészítsem az előbbi bevezetőmet, most arra koncentrálva, mert úgy látom, az iparűzési adóról több félreértés van, hogy miről is van szó valójában.
Az iparűzési adó helyiadó-jellege semmilyen mértékben nem sérül, hiszen az önkormányzatnak az alkotmányban biztosított jogából fakad a helyi adóztatás joga. A helyiadó-törvény ugyan feles törvény, de nyilvánvaló, hogy a helyiadó-bevételek 85 százalékát kitevő iparűzési adó bármiféle megkurtítása természetesen komoly alkotmányossági problémákat vetne fel. Szó sincs arról, hogy a helyi iparűzési adóban változna az önkormányzat jogalkotási mozgástere. Természetesen ugyanúgy megállapítja a mértéket, dönt a bevezetéséről, tehát ami az önkormányzat mint jogalkotó szerv feladata, semmiben nem sérül, legalábbis az adómegállapítás vonatkozásában. Itt kizárólag a beszedés - tehát egy adóigazgatási feladat - kerül át az APEH-hoz. Ráadásul úgy kerül át, hogy természetesen minden településnél - tudjuk, hogy a vállalkozónak az iparűzési adó vállalkozási szintű alapját meg kell osztani az érintett települések között, tehát a telephelye, székhelye szerint, ezek semmit nem változnak - ezek továbbra is megmaradnak, bár igaz, az APEH-hoz kell befizetni, oda kell bevallani, de az APEH ezt elkülönítetten fogja kezelni. Olyan mértékben fogja elkülönítetten kezelni, hogy minden település meg fogja kapni azt a bevételt, ami jár neki, sőt azok a jogkövetkezmények is, amelyeket ma is megállapít, tehát ha az önkormányzati adóhatóság, a jegyző adóhiányt tár fel, adóbírságot vagy késedelmes befizetés esetén késedelmi pótlékot állapít meg, tehát ez továbbra is az önkormányzatot illeti meg.
Tehát a benyújtott törvényjavaslat szerint semmiben nem fog sérülni sem az önkormányzat alkotmányossági joga, sem a bevételeinek a köre. Nem arról van szó, hogy az iparűzési adó valamiféle központosításra és újraelosztásra kerülne, hiszen erre nincs alkotmányos lehetőség, ezt világosan látja mindenki. Tehát nincs erről szó. Egyedül annyi történik, hogy az APEH-hoz kell bevallani, és az adóhatósági feladatokat - beleértve az adóellenőrzést is - az APEH gyakorolja, tehát a települési bevételek nem fognak sérülni. Ezt nagyon fontos kiemelni.
A másik, hogy nem is késedelmesen fognak hozzájutni, hiszen ez nem a személyi jövedelemadó analógiája. A személyi jövedelemadó egy központi adó, melyből az önkormányzatnak átenged bizonyos részt a törvényhozás, és ezt kapja meg. Itt helyi adóról van szó, amint beérkezik az APEH-hoz ez a pénz, nyilván a bevallást fel kell dolgozni, erre a törvény ad 30 napot az APEH-nak. (Dr. Kovács Zoltán: Ez az, ez 30 napos késedelem.) Ezt követően a bevallással együtt befizetett pénzt 30 nap után, az összes többit pedig - amit gyakorlatilag ugyanolyan alapon kell elosztani a vállalkozó befizetését az adott érintett települések között - haladéktalanul meg fogja tenni az adóhatóság. Tehát még az sincs, hogy több hónapos késéssel jut az önkormányzat a pénzéhez. (Dr. Bóka István: Az áfára is ráül az APEH.)
Az átmenetet úgy oldja meg a törvényjavaslat, hogy a 2010. adóév kerül át az APEH-hoz, és nyilván az azt követő adóévek, a 2009. évvel befejeződő időszak pedig az önkormányzatoké. Ennek megfelelően 2009-ről 2010 májusáig az adóalany még az önkormányzati adóhatósághoz vallhat be, és oda fizeti az első előlegrészletet is, amennyire egy kint lévő fizetési meghagyás, tehát határozat alapján őt kötelezi március 15-éig befizetésre, még ez is az önkormányzati adóhatósághoz fog befizetésre kerülni.
Ezt követően lehet átadni az APEH-nak azokat az adatokat, amelyek pont arról szólnak, hogy a bevallás adatait és a 2010. második félévi előleget már az APEH-hoz tudja befizetni az adóalany. A múlt évek vonatkozásában akár önrevízióról, akár ellenőrzésről van szó - tehát az adóhatóság ellenőriz -, ez még a jegyző hatáskörébe tartozik, és csak a 2010-től kezdődő adóévek vonatkozásában lesz az APEH az adóhatóság. Ezzel összefüggésben a törvény még azt is kimondja, hogy két évre szűkül az önkormányzat adómegállapítási joga, illetve másik oldalról az iparűzési adóalanyok önrevíziós lehetősége. Ez egyébként elsősorban az adózók számára kedvező intézkedés, de végül is az önkormányzatok számára is megfelelő.
Ezt mindenképpen el kellett mondanom, ez nem a konkrét kérdésekre a válasz, hanem egy olyan kiegészítés, amit már korábban meg kellett volna tennem.
Ezt követően a többi kérdésre megpróbálunk sorrendben válaszolni, először a kolléganőm, és utána én.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes asszony, öné a szó, parancsoljon!
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (PM) válaszai
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, sorban mennék a kérdéseken.
Az első kérdés az volt, hogy 2006-ban az az ígéret hangzott el a kormány részéről, hogy két éven belül megszűnik a különadó. Én ilyenre nem emlékszem. Arra emlékszem - és természetesen ez benne van a különadótörvény preambulumában és az indokolásokban is -, hogy ez átmeneti adó, tehát valamikor meg fog szűnni. Nem emlékszem arra, hogy kétéves ígéret lett volna, de ha lett volna is, sajnos közbejött a világgazdasági válság. Pont 2008-ban telt volna le a két év, és emiatt ezt ellentételezés nélkül nem lehetséges megszüntetni. Mint ahogy a bevezetőmben is említettem, azért összességében - azzal együtt, hogy valamelyest szélesedik a társasági adó alapja és emelkedik a mértéke, de azért nem 4 százalékponttal, csak hárommal, és mindenképpen egyszerűbbé válik az adó adminisztrációja azáltal, hogy egy adókötelezettséget kell megállapítani - ez a vállalkozások számára mégis valamelyest, ha nem is nagyon jelentősen, könnyítést jelent.
A következő kérdések a személyi jövedelemadóval kapcsolatosak. Az első kérdés: mi értelme van annak, hogy a személyi jövedelemadó alapja a járulékokkal növelt összeg, erre több érvet is mondanak a szakértők. Az egyik, hogy ezzel a megoldással, ezzel az adóalap-szélesítéssel vált lehetővé, hogy minél simább, minél nagyobb differenciálást lehetővé tevő adótáblát lehessen kialakítani. Ezzel vált lehetővé, hogy az adózók 90 százaléka gyakorlatilag egy kulccsal adózzon, és ezzel lehetett elérni azokat a hatásokat, amelyekre itt később is rákérdeznek, hogy átlagosan csökkenjen a bérköltség bér- és járulékterhe, hogy csökkenjen a marginális adóteher, és mindez jelentősen csökkenjen az átlagkereset szintjén.
A kedvezményes juttatások adó alá vonásának részeként felmerült az üdülési csekk adóztatásának a kérdése. Az üdülési csekk a javaslat szerint olyan természetbeni juttatás lenne, amely után a juttatónak 32 százalékos személyi jövedelemadót kellene fizetnie, más közteher ezt nem terhelné. A hatásszámításoknál azzal számoltunk természetesen, hogy a munkáltató nem fog több terhet vállalni, tehát valójában valamelyest - pontosabban ezzel a 32 százalékkal - szűkül az üdülési csekk juttatása.
Még a javaslatok kialakítása előkészítésének a stádiumában készült a PM-ben egy vizsgálat, hogy vajon az üdülési csekk megadóztatása, az üdülési csekk révén juttatott jövedelem valamelyes csökkenése milyen hatással lesz majd a vendéglátásra. A vizsgálatból az derült ki, hogy körülbelül a szálláshelyek 10 százalékát veszik igénybe üdülési csekk ellenében. Azt is megállapították a kollégák, hogy az üdülési csekket igénybe vevők egyébként átlagosan több időt fordítanak üdülési kiadásra, mint mások, tehát elsősorban - vagy legalábbis jelentős számban - azok részesülnek ilyen juttatásban, akik egyébként önmaguk is áldoznak ilyen célra. Tehát azt a következtetést vonták le a kollégák, hogy az üdülési csekkre vonatkozó adózási szabályok változásának nem várható lényeges hatása a vendéglátás területén. (Dr. Bácskai János: Az idő pénz. Most ezt hallottuk.)
Az eva adómértékének az emelésével kapcsolatosan: az eva az általános forgalmi adót és a személyi jövedelemadót - vagy társas vállalkozásoknál a társasági adót - foglalja magában, illetve azt helyettesíti, és az általános forgalmi adó kulcsának az emelése indokolta az eva mértékének a megemelését.
Amint a bevezetőmben is mondtam - itt rákérdeztek arra, hogy a foglalkoztatási helyzetre milyen hatással lesz ez az adóátrendezés -, ez elsősorban az elkövetkező évben, illetve idén és a jövő évben feltehetően ahhoz segít, hogy minél több munkahelyet sikerüljön megtartani, és az azt követő években pedig mérsékelt foglalkoztatásbővítést várunk ennek az eredményeként.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes asszony. A főosztályvezető úré a szó, parancsoljon.
Dr. Kónya László főosztályvezető (PM) válaszai
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Úgy gondolom, akkor az iparűzési adóval kapcsolatos kérdéseket - talán a félreértéseket is - sikerült eloszlatni.
Kérdés volt, hogy mit vár tulajdonképpen akkor a kormányzat az iparűzési adó adóigazgatási feladatainak az APEH-hoz telepítéséből. Egyfelől hatékonyabb munkavégzést, másfelől pedig a vállalkozók, az adóalanyok oldalán némi adminisztrációs csökkentést is jelent, kevesebb hatósággal - hiszen csak eggyel, az APEH-hal - kell kapcsolatban állniuk, de mondom, ez a megoldás nem fogja bevételeket érinteni, a települési bevételeket nem sérti.
Egyébként a költség. Itt felmerült az illetékkel való összehasonlítás, ami tényleg nagyon fontos kérdés volt, az elnök asszony is kiemelte. Az illetéknél kicsit más volt a helyzet, mert az illeték mindig központi adó volt, akkor is, ha megyei illetékhivatalok - tehát önkormányzati szervek, a megyei önkormányzatok szervei - szedték is be. Éppen azért, mert ez bizonyos értelemben osztott bevétel volt, amikor átkerült a feladat az APEH-hoz, akkor az önkormányzatoknál nyilván meg lehetett takarítani a költségeket, ezért kellett, hogy a bevételből a korábbi 50-50 százalék helyett az adóbeszedés költségeire egy plusz rész az APEH-nál maradjon. Itt ez fel sem merülhet, hiszen a helyiadó-bevétel az önkormányzat saját bevétele, azt nem lehet ilyen címen sem megkurtítani. Itt nyilvánvaló, hogy ezeket a költségeket nem lehet az önkormányzati helyiadó-bevétel terhére az APEH-hoz beszedni. Tehát itt nincs olyan, hogy a helyi iparűzési adóból az állam részesülhetne, hiszen az önkormányzati törvény alapján ez az önkormányzat saját bevétele.
A másik kérdéskör, ami engem érint, a vagyonadóval kapcsolatos dolog. Kovács úr említette, hogy ennek miért vagyonadó a neve, és említette, hogy a vagyonadó egy személyi adó. Igen, ezzel egyet lehet érteni, pontosabban azzal a kiegészítéssel élnék, hogy a vagyonadó kifejezést két formában is szokták volt használni. Az egyik, amikor az adók felosztásáról, adók besorolásáról beszélünk - így forgalmi, fogyasztási, jövedelemtípusú adókról, illetve beszélhetünk vagyonadókról -, akkor a vagyonadók ilyen értelemben felölelik mindazokat, amelyek nem a jövedelmet vagy nem éppen a forgalmat adóztatják meg. Ezek nevezetesen jellemzően a tárgyi adók, és természetesen van a vagyonadónak egy másik fogalma is, éppen az, amit említett, hogy van egy olyan adónem, ami Magyarországon nem volt, külföldön is kevés helyen működik, ez az úgynevezett személyes nettó vagyonadó - így van. Ennek a törvénynek azért ez a címe, mert több ilyen tárgyi adót - négy darab tárgyi adót - gyűjt egy csokorba, ezért talán elfogadható, hogy ne ingatlanadó legyen a törvény neve, hanem vagyonadó.
Itt említeném, amit a képviselő asszony kérdezett, hogy tulajdonképpen miért nem összevonással oldja meg a törvény az adóztatást. Ez tárgyi adó, tehát ez a - mondjuk így - nagyobb értékű, tehát 30 millió forint feletti lakóingatlanokat terhelő adó egy tárgyi adó, és egy tárgyi adóban értelemszerűen nem lehet számon kérni azt, ami a személyes nettó vagyonadó sajátossága lenne. Hiszen a tárgyi adóknak az a jellege, hogy adott esetben, ha ez az értékhez is kapcsolódik - sok ilyen van -, akkor vagy az érték után kell fizetni, vagy bizonyos értékű vagyontárgyak tartoznak bizonyos tárgyi adók hatálya alá, függetlenül attól, hogy a tárgyi adó tulajdonosának általában mi a jövedelme, vagy annak az adótárgynak hány tulajdonosa van, és így tovább. Tehát egy tárgyi adóban nem lehet ezt az összeszámítást megcsinálni. Amit a képviselő asszony említett, az tulajdonképpen egy személyes vagyonadónak az ingatlanvagyonra való korlátozását jelentené, ami teljesen más koncepció lenne, mint ez a tárgyi adó.
Megjegyzem, a világon szinte mindenütt - persze nyilván vannak kivételek, de azt lehet mondani - az ingatlanadóztatás igen elterjedt megoldás, és mindenütt így működik. Ehhez képest a vagyonadónál - ahol értelemszerűen csak a nettó vagyont lehet terhelni, hiszen az is egy sajátossága, és akkor itt jön be az a kérdés, a terhek figyelembevétele, amit az előbb Kovács úr kérdezett -, tehát a tárgyi adónál nem szokták a terheket így figyelembe venni, az egy nettó vagyonadó sajátossága. Tehát igen, ez egy tárgyi adó, pontosabban a vagyonadó alatt benyújtott törvényjavaslat négy ilyen adónemet tartalmaz.
Kérdezték, hogyan történik az érték megállapítása. Itt az adó alapja a forgalmi érték lesz, a forgalmi érték, és nem valamiféle - hogy úgy mondjam - kreált érték. Önök ismerik a számított érték történetét akár a luxusadóból, akár a helyi adókról szóló törvényben is élt egy ideig ez az adóalap-meghatározási lehetőség, mint számított érték. Ez itt most az adóztatás alapjául a forgalmi értéket teszi meg. A forgalmi érték pedig a legegyszerűbb definíció, de ez nem ismeretlen az adótörvényben, hiszen a helyi adókról szóló törvényben ma is működik az úgynevezett korrigált forgalmi érték, ami csak azért korrigált, mert azt mondja a törvény, hogy a forgalmi érték 50 százaléka. Tehát a korrigálás nem valamiféle másra utal, csak arra, hogy nem a teljes forgalmi értéket adóztatja. Ez nem ismeretlen, az illeték is így működik, a vagyonszerzési illetéknek is a forgalmi érték az alapja. Tehát a forgalmi értékre azt lehet mondani, hogy általában az a forgalmi érték, ami a vagyontárgy eladása esetén általában árként - ha úgy tetszik független felek között - elérhető.
Itt a vagyonadó önbevallással kerülne megállapításra. Tehát az adó alapját nem a hatóság állapítaná meg, hanem az érintett adóalany, aki lehet magánszemély vagy nem magánszemély is. Nyilvánvaló kérdés, hogy honnan vannak ismeretei. Azért az emberek túlnyomó többsége - legalábbis gondolom, akik a 30 millió forint környéki lakásokban laknak - azért nagyjából tisztában van azzal, hogy ha el akarná adni azt a lakást, akkor ott, azon a környéken, abban az utcában, abban formájában a lakás mégis mit ér. Na, aki mégsem lenne ezzel teljesen tisztában, annak több lehetősége van. Mindenkinek lehetősége van például arra - és most csak olyat említek, ami nem ezzel kapcsolatos, hanem meglévő lehetőségek -, hogy például az adóhatóságtól az illetékezés során nyert adatbázisból kérjen egyébként adatokat.
A másik ilyen a bevallás benyújtására kötelezetteknek - hiszen nem kell mindenkinek bevallást benyújtani, csak azoknak, akiknél a forgalmi érték a 30 millió forintot eléri, és még valakiknek -, ez az a bizonyos számított érték, ami megjelenik ebben a törvényben, de mellékletben. De, ha úgy tetszik, ez egy orientáció. Nem az adóhatóság számára, még nem is az ügyfélnek az értékmegállapításhoz, hanem arra, hogy netán abszolút nem tudja eldönteni, hogy az ő lakása most 10 millió-e vagy 40 - most direkt mondok ilyen sarkos dolgokat -, akkor ez a számított érték segít ezen.
Ez a számított érték - Hock úr kérdésére válaszolom - az APEH illetékezési adatbázisából nyert adatok alapján minősülő középérték az adott településtípuson, adott megyében, illetve fővárosi kerületben. Tehát nem ez az adó alapja, ez csak segít abban, hogy a van-e adókötelezettség vagy nem. Ha valakinek ez a számított érték kijön 30 millió forintra, illetve a fölötti összegre, akkor kell bevallást adni, de nem erről kell bevallást adni, hanem arról kell bevallást adni, hogy szerinte a forgalmi érték mennyi. Tehát ez egy önbevallásos dolog, amit természetesen az adóhatóság utólag ellenőrizhet.
Ilyen működött 1995-ig a vállalkozók tekintetében, az építmény- és telekadót is önbevallással kellett fizetni. Tehát nem az volt, hogy az adóhatóság kivetéssel állapítja meg az adót. Ez '95-től szűnt meg, tehát hogy a vállalkozóknak se kelljen adóbevallást adni évente. Mivel a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás már '91-től benne van az adórendszerben, sőt olyan település is van, amely '91-től alkalmazza a forgalmi érték szerinti adóztatást, tehát ott sem bizonyult lehetetlen feladatnak, hogy az adóalany bevallást adjon az ingatlan értékéről.
Ha vannak még esetleg kérdések, amire nem adtam választ, elnézést kérek, és akkor kérem jelezni. Illetve volt még egy kérdés, hogy 5-10 éves átmenet lehet-e. Úgy gondolom, az ingatlanadóztatásban körülbelül 20 év most már az átmenet, hiszen azért '90 előtt, sőt még '90-ben is az úgynevezett tanácsi adók között volt mind a lakóépületek adója, mind az építményadó is. Tehát tulajdonképpen '91 januárjától volt ilyen, és az adórendszerben úgy alakult át az ingatlanadóztatás, hogy az önkormányzatok belátásán múlik, alkalmazzák-e ezt az adónemet, vagy nem, tehát nem arról van szó, minden előzmény nélkül és hirtelen került volna be.
A másik: az egyfajta sajátosság, hogy Magyarországon a lakások 94 százaléka - nem tudom, ez pontos-e, de nyilván 90 körüli, az biztos - saját tulajdonban van. Szerintem ez olyan értelemben semmi befolyással nem tudna bírni egy adóztatásra, mert olyan országokban is, ahol megfelelő vállalkozói piac van, tehát nagy számban állnak rendelkezésre vállalkozói bérlakások, ahol bérlakásokban élnek az emberek, azok jellemzően nem úgynevezett szociális bérlakások, hanem piaci bérlakások, és a tulajdonost természetesen ott is terheli az ingatlanadó, ami nyilván a bérleti díjban érvényesül. Tehát az, hogy önmagában milyen a tulajdonosi szerkezet a lakások vonatkozásában, szerintem ilyen értelemben az adónem létjogosultságát nem tudja megkérdőjelezni, persze alátámasztani sem, tehát mondhatjuk, hogy ez ettől független tényező.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. A bizottság tagjaié a szó, parancsoljanak! (Jelzésre.) Bóka úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Arra nem kaptam választ, hogy - figyelembe véve, hogy megemelésre került az általános forgalmi adó 20-ról 25 százalékra, 2010-ben hogyan alakul az adóterhelés. Összességében csökken, vagy nő az adóterhelés, figyelembe véve ezen terveket is, ha ez így átmenne? Mert a lényeg azért mégiscsak ez.
ELNÖK: Köszönöm. Hajdu képviselő úr, parancsoljon! (Dr. Bóka István: Majd véleményt is szeretnék mondani, csak erre nem kaptam választ.) Akkor miért nem mondja?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Mert kérdeztem, és erre még nem kaptam választ a kérdések között. Elnézést kérek!
ELNÖK: Jó, csak most már a véleményeknél tartunk. Bocsánat, akkor legyen még egy kör, akinek még kérdése van vagy nem kapott választ először. (Jelzésre.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A háttértanulmányt kérdeztem volna az imént. Nem kaptam kifejezetten választ a foglalkoztatásra vonatkozóan, illetve a versenyképesség javítására a környező országokkal szemben.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés, illetve van-e még valaki, aki nem kapott választ a feltett kérdésére? (Nincs jelzés.) Megadom a szót a válaszra.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Ha az adóterhelést úgy vizsgáljuk, hogy összességében, minden változtatást figyelembe véve hogyan alakul az adóterhelés, miután azt mondtam, hogy összességében sem bevételi többletet, sem megtakarítást nem jelent, tehát összességében az adóbevétel nem változik, ebből az következik, hogy összességében az adóterhelés sem változik.
Természetesen a magánszemélyeknél - elsősorban az adósáv szélesítése következtében - csökken az adóterhelés, körülbelül a havi 1 700 000 forintos keresetig, tehát a munkavállalók zöménél az adóterhelés csökken. Igaz, hogy a kedvezmények megszüntetése és bizonyos kedvezőbb adózás alá tartozó jövedelmek adóztatása következtében azoknál, akik ilyenben részesültek, nőhet az adóterhelés, de számításaink szerint a havi nettó jövedelem összességében - mint mondtam, körülbelül havi 1 700 000 forintos keresetig - növekedni fog.
A versenyképességünk a környező országokhoz képest valamelyest javulni fog, de természetesen még nem fogja elérni azokat a szinteket. Javulni fog a járulék mértékének a csökkentése és a személyi jövedelemadó sávhatárának a szélesítése - és ezáltal a személyi jövedelemadó mértékének a csökkentése - révén, ami a munkáltatóknál bérköltség-megtakarítást eredményezhet, illetve nem fog igényelni olyan mértékű bérköltség-növekedést, mint amit egy ma működő adórendszer igényelne.
A társasági adóban olyan nagymértékű eltérés sem az adóalapban, sem a mértékekben nincs a környező országokhoz képest, sőt azért ezzel a 10 százalékos adókulccsal meg az adókedvezményekkel - azt gondolom - a társasági adóban nem vagyunk hátrányosabbak, mint a velünk együtt csatlakozott környező országok.
Az általános forgalmi adó felső kulcsa az egyik legmagasabb a tagállamok között, de ez a vállalkozásoknál nem versenyképességet befolyásoló tényező.
Ezt tudom válaszolni, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, nem kívánok reagálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor a hozzászólások következnek, Bóka úr volt az első.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm. Most már tényleg nemigen látom, mi értelme van ennek az adóátrendezésnek, ami már elkezdődött egy hónappal korábban, aztán most e két törvényjavaslat vitája nyomán. Az adóterhelés 2010-re nem fog csökkenni, tehát adócsökkentés nem lesz. Mert lehet, hogy az élőmunka terhei csökkennek, a személyi jövedelemadó terhelése csökken, de az áfa növekedése viszont nyilván arra ösztönzi az embereket, hogy az adott termékből kevesebbet vásároljanak, így a vállalkozások fogják valamilyen módon megsínyleni. Tehát amit nyerünk a vámon, azt elveszítjük a réven, önmagában érdemi adócsökkentést nem jelent ez a javaslat, ha komplex szemlélettel nézzük.
Ráadásul igazságtalannak is tartom jó pár elemét, amire Geberle Erzsébet hivatkozott, hogy ha valakinek öt ingatlana van, valakinek egy ingatlana van, és az egyik átlépi a 30 milliót, a másik az öttel sem lépi át egyenként. Ráadásul 29 millió forintnál adómentes, 31 millió forintnál meg adóköteles a teljes összeg. Az egyik semmit nem fizet, a másik pedig fizeti a 0,35 százalékot, tehát durván 100 ezer forintot fog mindjárt fizetni. Nincs értékelve, és ezért is igazságtalan a javaslat például - amire Kovács alelnök úr is hivatkozott -, nyilván nem a más célra felvett bankhitel, de az adott lakás vásárlása, építése céljából felvett bankhitel, ami terheli az ingatlant, hiszen tételesen az az ingatlan kevesebbet ér ezáltal.
Bár a forgalmi értéket kell bevallani, de gondolom, ha aggály merül fel - márpedig az adóhatóság gyakorlatát ismerve ez az aggály nagyon gyorsan fel fog vetődni -, akkor meg fogja nézni az ingatlan forgalmi értékét, és alkalmazni fogja ezt a bizonyos mellékletet a négyzetméterárakkal kapcsolatban. Amit az önök által elmondottak alapján végleg nem értek, hogy akkor ez miért képezi egyáltalán részét a jogszabálynak, miért nem a Nők Lapja mellékletében teszik közzé, mint a Pénzügyminisztérium felhívását, hogy körülbelül ehhez kell majd igazodni. Tehát miért mellékletként, a jogszabály részeként jelenik meg?
Ráadásul olyan igazságtalanságok vannak ebben a bizonyos mellékletben a négyzetméterárak tekintetében, csak Kovács alelnök úr figyelmét hívnám fel, hogy Pápán jóval többet kell majd fizetni egy négyzetméter után, mint mondjuk Veszprémben, a megyeszékhelyen ezen ingatlanadó tekintetében. Vagy például a városokban jóval többet kell fizetni, mint például Veszprém megyében a megyeszékhelyen. (Dr. Kovács Zoltán: Kiemelt figyelem irányul ránk a Pénzügyminisztérium részéről.) Igen, igen. Tehát igazságtalannak érzékelem ezt az egész rendszert.
Továbbá vannak a rendszernek jelentős adóemelési tételei: az áfa 5 százalékkal történő emelése, a jövedéki adó nagyon keményen történő megemelése, a társasági adó megemelése, a gépjárműadó megemelése, és nem tudok mit kezdeni az üdülési csekkel kapcsolatos okfejtéssel sem. Próbáltam nyomon követni az önök szakértőinek a véleményét, hogy milyen okosságot szültek ezzel kapcsolatban, de attól félek, hogy bármilyen adóterhelés tekintetében az üdülési csekk forgalma visszaesik, ez káros hatással lesz az idegenforgalomra, a turizmusra. Ennek foglalkoztatási hatásai is lesznek, ezt biztosan mondom, és az üdülési csekk rendkívül jelentős eleme volt, hogy kifehérítette a szerintem borzasztó nehezen ellenőrizhető vendéglátást és kereskedelmi szállásférőhely-bérbeadást. Ez sem fog megtörténni, szerintem ez az ágazat, a kisebbek mindenképpen a szürke- és a feketegazdaságba fognak menekülni.
Az iparűzési adó tekintetében engem nem győztek meg arról, hogy át kell adni a beszedést. Szerintem egy települési önkormányzati adóhatóság és a vállalkozók között sokkal élőbb, sokkal emberibb kapcsolat tud kialakulni, mint mondjuk az államot képviselő APEH és az adózó között. Figyelembe véve a kedvezmények, mentességek körét vagy esetleg a méltánylást érdemlő dolgokat, amit például az önkormányzat jegyzője egészen másképpen tud elbírálni, mint mondjuk az adóhatóság, és hogy 30 napig nem mi használjuk a pénzt, hanem az állam, az minimálisan nem túl bizalomgerjesztő megoldás.
Azt pedig végleg nem látom, hogy ez miért kell. Ez a rendszer működött, ezzel az államnak nem volt gondja és problémája. Miért kell az adóbeszedést az APEH-hoz csoportosítani? Esetleg foglalkozási problémákkal tetszenek küzdeni, mert nem értem az ilyen irányú változást.
Most sem értem a bruttósítást. Biztosan én vagyok nehéz felfogású, de abszolút nem értem, hogy miért kell. Tehát miért úgy kell megállapítani az adóalapot, és annak megfelelően kell egy bizonyos adómértékkel adózni? Nem kommunikációs célról van itt szó? Nem arról van szó, hogy milyen magas az a sávhatár - 5 millió forint -, ahol csak 17 százalék az adókulcs? Tehát mi értelme van? Mi értelme van tovább bonyolítani egy szerintem amúgy sem egyszerű rendszert?
Azt gondolom, hogy összességében nem tartom alkalmasnak általános vitára ezt a javaslatot, emiatt szerintem sem a GDP, sem a foglalkoztatás nem fog semmilyen módon és mértékben nőni 2010-ben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hajdu képviselő úré a szó, parancsoljon!
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Most így már kevesebb a mondókám, mert ugyanaz a gondunk és ugyanaz az ismeretünk a területről. Azt gondolom, adózni nem egy öröm, és aki adót fizet, az tudja, hogy kötelezettséget teljesít. Tehát ha adót átalakítunk, adót emelünk, az nem a népszerű napirendek közé tartozik. Ez igaz az önkormányzatoknál is.
Magával az előterjesztéssel kapcsolatban: először is a sajtó rendesen beharangozta ezt az egész ügyet, az emberek már teljesen meg vannak keverve, azt sem tudják, hogy tulajdonképpen itt most mi fog történni, milyen sarcolás lesz, folyamatosan mennek a rémhírek, ebben eligazodni most már talán még az országgyűlési képviselőknek sem nagyon megy, merthogy bennünket is érnek meglepetések ebben a kérdésben.
Pár dolgot, elég erőteljesen Bóka képviselő úrhoz hasonló módon. Az egyik, hogy az önkormányzatok legnagyobb félelme - és ebben erősítsenek meg bennünket, én egyébként támogatni fogom az általános vitára való alkalmasságot -, hogyan hat az önkormányzati működés likviditására majd ez a 2010-es átállás. Mert hihetetlen nagy átállásról van szó, tehát így kimondani, hogy majd májustól vagy júniustól az APEH fogja beszedni, az egyszerű dolog, de az adatbázis, a személyek oda áttelepítése vagy az új emberek által a feladat átvétele - technikai dolgokat mondok - olyan zavart okozhat, hogy akár egy féléves likviditási zavar zúdul rá az egész önkormányzati ágazatra. Tehát az átmenetnek nagyon komoly tervének kell lenni, mert ebben látom a legnagyobb veszélyt.
Rendben van, a mi részünkről - én egy budapesti kerületet képviselek -, Budapesten úgy van, hogy a főváros szedi be az iparűzési adót, ezért a mi adóapparátusunkat kevésbé érinti. De mondjuk a fővárosi apparátus egész Budapestre vonatkozóan is hatalmas szakismerettel és helyismerettel rendelkezik, hiszen itt nem elegendő, hogy a számítógép tudja cégek címeit, hanem itt szubjektív személyi kapcsolat is kell a pontos adózáshoz, annak a behajtásához. Azaz, nem véletlen, hogy 20-30-40 éve is adóhatóságban dolgoznak emberek. Nem azért, mert ez olyan szép munka, hanem egyszerűen, aki az adóba bedolgozta magát, majdnem hogy sehova nem tud elhelyezkedni, mert olyan periférikus szakmában van benne, amiben ott ragad. Másrészt egy típusú ember is az, aki az adó területén tud dolgozni. Tehát nem tudom, mi lesz az ő sorsuk, mondjuk a főváros esetében, de ahol önállóan beszednek iparűzési adót, és az elkerül az APEH-hoz, erre mindenhol oda kell figyelni, hogy ezeknek az embereknek a szaktudása, a helyismerete átmentésével mi fog történni. De leginkább azon izgulok, hogy az önkormányzatok működése nehogy zavarba kerüljön ezen a területen.
A másik a bevallás. Például eddig a cégek az építmény- és telekadónál bevallást készítettek, de bizony mindegyiket le kell ellenőrizni, mert még multicégek is hajlandók megkockáztatni, hogy egy négyzetmétert arrébb írnak. Tehát a bevallás nagyon komoly kontroll alatt zajlik, és akkor már a bevallás és a kötelező kivetés között nem sok különbség van. Tartok a bevallástól, hogy - főleg az első időszakban - ennek lesznek gondjai, és lesznek vele még talán jogviták is. A jogvitáról nem szeretnék szólni, mert ez az adózásnál állandó jelleggel előjön.
Amit azért jónak tartok az, hogy differenciálni fog a települések között. Mármint úgy, hogy a kistelepüléseket szinte nem érinti a vagyonadó. Nemrég volt egy polgármesteri összejövetel, és sok volt a kistelepülési. Mondták, hogy náluk még a városháza sincs 30 millió forint értékű, tehát ott az egész faluban egyetlen emberre sem lesz érvényes a vagyonadó, ahol 4-5-600-an laknak. Nyilván a nagyobb településeken, az ott adózókra vonatkozóan fog ez teherként megjelenni, ezért is azt gondolom, hogy mivel a kistelepüléseket nem sújtja, ezért a szolidaritás elvét is valamennyire figyelembe veszi, tehát a tehetősebbek fognak - nemcsak a vállalkozásoknál, hanem a településen élő adózó állampolgároknál is - megjelenni.
Még talán egyet szeretnék kiemelni, hogy Budapesten - itt már elhangzott ez az adóerő-képességi mutató - nyilván továbbra is érvényben lesz, hogy az adóerő-képességi mutató alapján Budapest nem azt az iparűzési adót kapja, amit beszednek, hanem amennyit az adóerő-képességi mutató enged számára. Eddig a budapesti beszedett iparűzési adó percre pontosan akkor érkezett a kerületekhez - még egyszer hangsúlyozom, Budapesten a főváros szedi be az iparűzési adót -, amikor a forrásmegosztási törvény és a fővárosi közös megegyezés alapján megállapítottuk. Évente kétszer jön, precízen, pontosan. Az a félelem meglesz, hogy esetleg az APEH, amikor átveszi ennek a feladatnak a teljesítését, ez nem így fog történni.
Mondok egy példát: az áfa-visszaigényléseknél fél év is van, már rimánkodunk, kapcsolatokat keresünk, hogy az áfát visszakapjuk. Tehát ha más csatornán fog működni, más technikával, mint az áfa-visszaigénylés, akkor rendben van, de ha az áfa-szisztéma működik, akkor itt összeomlások is előfordulhatnak az önkormányzatok esetében, és ezt csak figyelmeztetésként szeretném megemlíteni.
Végezetül arról szeretnék szólni, amihez kevésbé értek, de mégis nagyon fontos, ez a nyilvántartás dolga. Tehát a precíz adóztatáshoz nagyon jó földhivatali nyilvántartás szükséges. Ma a földhivatali nyilvántartás rengeteget változott, hatalmas változtatást, nagyon komoly technikai fejlesztést hajtottak végre, de gondolom, itt az APEH adatbázisának jobbnak kell lenni, mint a földhivatalé, mert ha a földhivatali lesz a meghatározó, akkor nagy torzulások lesznek, az első időszakban különösen. Az önkormányzatoknál is, a saját magunk által kivetett adóknál, a saját adatbázisunkra építünk, mert az sokkal jobb, mint ami a földhivatalnál jelenleg működik. Előfordul, hogy egy-egy adásvétel 3-4 évig nincs átvezetve, tehát ezek nem fognak adózni, mert nem találjuk, hogy hol vannak. Csak megjegyzem - miközben támogatom az általános vitára való alkalmasságot -, hogy a jelenlegi nyilvántartás ténylegesen torzíthatja az adó, bármelyik típusú vagyoni adó ügyét.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Geberle képviselő asszonyt illeti a szó, parancsoljon!
GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főosztályvezető Úr, Főosztályvezető-helyettes Asszony! Elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy az SZDSZ mindkét törvény esetében támogatja az általános vitára való alkalmasságot, de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek koncepcionális problémáink mindkét törvényjavaslattal kapcsolatban.
Szétválasztanám, és először beszélnék a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról. Itt tulajdonképpen ezt több képviselőtársam is elmondta, hogy azzal az eredeti koncepcióval, ami a híradásokban megjelent, mi egyetértettünk. A főosztályvezető úr is elmondta, hogy létezik ez a négyféle adótípus, és abban van közöttünk a vita, hogy tárgyi adónak minősül-e ez a fajta ingatlanadó és a nagy értékű járművek adója, vagy ingatlanadónak. Szóval ez, amit a válaszokból meghallottam, számomra azt mutatja, hogy ezt nem kellene akkor vagyonadónak hívni, ha így működik. Teljesen egyetértettünk azzal az eredeti céllal, hogy az adózatlan jövedelmekből keletkezett vagyonokat el lehessen érni, és így a közteherviselésben igazságosabb részvétel legyen, bár ezt mindenki elmondja, és ezt tanítják meg az első órán az adózással kapcsolatban, hogy nincs igazságos adó. Ezt mindenki tudja, de azért szerintem nekünk, politikusoknak illik törekedni rá, hogy azért a lehető legigazságosabb adót vessük ki az emberekre.
Tehát nem világos ennek az adóztatásnak a célja. Eredetileg ez az ingatlanadó egy önkormányzati bevételi forrás volt, és - ez számunkra elfogadható, sőt támogatandó is - ilyen adóelkerülést megelőző és az adóbázist növelő adónemről lenne szó. Számunkra ma úgy tűnik, hogy ennek nem más a célja, mint a gazdagok megadóztatása, tehát büntetőjellegű. Mi azt a koncepciót támogattuk volna, hogy akár a panellakásra is, tehát egységesen, minden ingatlanra, a panellakásra is ki lehessen vetni az adót, arra nullaszázalékos kulccsal. Vagy adózzon évente 300 forintot, de akkor is úgy érzi, akinek ez az ingatlan a birtokában van, hogy valamivel hozzájárult a terhekhez. Véleményem szerint az egyenesen... (Molnár Gyula közbeszólása.) Majd Molnár úr is kér szót, akkor nyilván szívesen meghallgatom a véleményét. Azt gondolom, egy olyan torz lakáspiaci rendszerben, mint amiről Hock képviselőtársam beszélt, ahol valóban 94 százalék a saját tulajdonú lakások, ingatlanok aránya, ott egyszerűen nincs menekülési lehetőség. Tehát ha valaki úgy gondolja, hogy nem szeretne adót fizetni, akkor nincs hova meneküljön, mert nincs olyan bérlakásállomány, ahova át lehetne menni.
Véleményem szerint a törvény nagyon sok lehetőséget ad az adóelkerülésre is, így az adóbázis növelése nem tud megvalósulni, sőt továbbra is az adóelkerülő magatartást fogja ösztönözni. Mi egy egységes kulcsú, és a vállalkozásokra és a magánszemélyekre is egyaránt kiterjedő, de az szja-ból, illetve a társasági adóból is levonható adót tartanánk jónak, ez számunkra elfogadható volna.
Problematikusnak tartjuk azt is, hogy a bevétel nem az önkormányzatokat illeti meg, itt erről polgármester képviselőtársaim már beszéltek. Még egy ilyen koncepcionális és alapvető problémánk, hogy mi lesz az adó vetítési alapja. A főosztályvezető úr elmondta, hogy ez a forgalmi érték. Azt gondolom, ez is iszonyatos torzításokat fog beindítani a lakáspiacon. Mert tudjuk, hogy a forgalmi érték az, amin a két magánszemély vagy két jogi személy között lehetséges az adásvétel, de azt is jól tudjuk, hogy általában a forgalmi érték alatt adhatók el ezek az ingatlanok, főleg, ha egy ilyen adóterhelés fogja például a 30 millió feletti ingatlanokat terhelni. Azt vélelmezem, a szakértőink azt vélelmezik, hogy mindenki meg fog próbálni menekülni ezektől az ingatlanoktól, és az ilyen ingatlanok forgalmi értéke jóval lejjebb fog menni.
Még egy dolgot ezzel kapcsolatban, nekem ez vesszőparipám. Tehát ha nem lehet összevontan adóztatni az ingatlanokat - amint itt a kérdésemben is feltettem főosztályvezető úrnak -, akkor ez szerintem alapvető alkotmányossági problémákat fog felvetni. Hiszen ha vagyonadóról, vagyoni típusú adóról beszélünk, akkor szerintem evidencia, hogy kinek van nagyobb vagyona, annak-e, aki mondjuk rendelkezik egy darab 30 millió forintos ingatlannal, vagy annak-e, aki netalántán befektetési célból több kisebb értékű ingatlant vásárolt, ebből talán még valami bevétele is van. Azt már hadd ne mondjam, hogy feketén, mert ugye, általában az ilyen ingatlanoknak a kiadásából származó jövedelmeket nem nagyon szokták bejelenteni az adóhatóságnál. Nekem ez nagyon aggályos.
Az is aggályos számunkra, hogy a 30 millió forintos értékhatár egy elvágólagos szabály. Szerintem ez is alkotmányos aggályokat vet fel, hiszen ez alatt nulla forintot fizet, e fölött pedig már terheli az ingatlant az adó. Nem ismétlem meg azt, amit Bóka képviselőtársam és Hajdu képviselőtársam elmondott: az önkormányzatokat érintő résszel alapvetően egyetértek. Ez abszolút a nagyvárosok büntetőadója lesz az ingatlanok tekintetében, hiszen a 30 millió feletti ingatlanok itt fordulnak elő legnagyobb számban.
Nagyon röviden áttérnék a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvényjavaslatra. Itt a főosztályvezető-helyettes asszony a bevezetőjét azzal kezdte, hogy ennek a törvényjavaslatnak az alapvető célja az egyszerűsítés volt. Én pedig azt gondolom, illetve mi, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről azt gondoljuk, hogy pontosan ez a törvényjavaslat legnagyobb hiányossága, hogy szinte egyáltalán nem tartalmaz az adórendszert egyszerűsítő módosításokat. Úgy fogalmaznám magamnak, hogy ez reformnak kevés, átrendezésnek sok. Tehát értem a kormányzat és a Pénzügyminisztérium szándékát, hogy olyan egyszerűsítési módosításokat szerettek volna elérni, amivel ez a ma nagyon bonyolult adórendszer némileg igazságosabbá és egyszerűbbé válik, de azt kell mondanom, hogy ez nem sikerült. Egyetlen példát mondok: az, hogy ma az APEH számlaszámainak száma 100 felett van, szerintem egy alapvető aggály.
Kifejezetten problematikusnak tartjuk a béren kívüli juttatások adóztatását. Ez a kör tipikus esete lett az adórendszer bonyolításának. Nem tudom, hogyan fognak itt kiigazodni, persze nyilvánvaló, hogy a könyvelők, adószakértők segítségével ez sikerülni fog, de hogy melyik béren kívüli juttatást milyen szja vagy járulék terheli, ezt szerintem csak bonyolította ez a törvényjavaslat. Egy egységes rendszer helyett itt egy bonyolult, több részre tagolt és - itt is azt kell mondanom - egyes esetekben kifejezetten büntető rendszer jött létre.
Ennyit általánosságban, és még egyszer szeretném leszögezni, hogy azért támogatom az általános vitára való alkalmasságot, mert azt érzem, hogy a kormányzat nyitott arra, hogy esetlegesen befogadandó módosító javaslatokkal akár az elkövetkezendő két hétben is - bár a jövő héten nem ülésezik a parlament - a bizottsági ülések tapasztalataival kibővülve esetleg olyan módosító indítványokat fogadjon be, amelyekkel elfogadhatóvá teszi számunkra ezt a javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nem véletlen, hogy le akartuk venni a napirendről a törvényjavaslatot, illetve törvényjavaslatokat. Nemcsak amiatt, hogy pénteken délután került egy ilyen nagy horderejű törvény benyújtásra, és a felkészülési idő mérhetetlenül kevés volt, hanem tartalmilag sem értünk egyet a jogszabályokkal.
Két kérdést tettem fel, ami a legkardinálisabb szerintem egy adórendszer átalakításánál vagy új adók bevezetésénél: a versenyképesség tekintetében mit hoz a konyhára, illetőleg a foglalkoztatás szempontjából mit eredményez, mondjuk a vállalkozások számára. A foglalkoztatásra vonatkozóan feltett kérdésemre igazából nem is kaptam választ, a versenyképesség tekintetében pedig az volt leszűrhető a válaszadó mondataiból, hogy igazából sokkal előbbre nem leszünk ebben a rendszerben.
A kérdések, illetve az imént elhangzott hozzászólások is a körül forogtak, hogy vagyoni típusú adó vagy tárgyi adó. Továbbra is azt állítom, hogy ez nem kifejezetten vagyoni típusú adó. Lehet ideologikusan, filozofikusan beszélni erről; a vagyoni típusú adók jegyeit igazán nem hordozza magán. Ráadásul nem szélesedik igazából az adóbázis sem, hiszen valóban elhangzott, hogy főleg Budapestet érinti ennek az adónak a bevezetése.
A járműveket egyébként lehetett volna, ha már nagyon különböztetni akarunk az adórendszeren belül, egy külön jogszabályban megjeleníteni. Azt is tudjuk, hogy megindult a jogszabály hírére a regisztráció Németországban, illetve Szlovéniában a jachtok tekintetében, illetve a repülők meg a légi járművek csak propagandisztikus céllal vannak benne, mert ezek nem személyi tulajdonban vannak, hanem cégtulajdonban lévő járművek. Itt valahol a nagy kilowatt teljesítményű autók kerülnek előtérbe. Éppen az elnök asszonynak mondtam, hogy ismerek olyat, akinek 13 éves autója van, de nagy teljesítményű, a forgalmi értéke egyébként másfélmillió a piacon, és vannak olyan új autók, amelyek 6-8 millió forintosak, de nem kerülnek be a rendszerbe. Tehát igazságtalan rendszert hozunk létre ezzel.
Ami a történelmet illeti, valóban volt a szocializmusban házértékadó és építményadó is, csak úgy kezdődött, hogy az új építésű ingatlanokra 25 év adómentességet adott az állam. Utána levette 20-ra, majd a 90-es években, amikor már nagyon nagy volt az adósságállománya Magyarországnak - '87-88-ban - akkor levette 10 évre, tehát jó néhány ingatlan nulla kulccsal adózott, amely akkor elkészült. A házértékadónál, meg ha jól emlékszem, a bent lakó személyek számától függően 25 négyzetméterenként mentes volt, de ez már történelem, mert ez '90 előtt volt, és nem is akarok erre hivatkozni. Csak Kónya úr említette, hogy ez nem újdonság az életünkben. Valójában kevés ingatlant érintett ez '90 előtt.
Ami az iparűzési adót illeti, a polgármesterek aggódnak, és joggal. Van egy áfa-visszatartás, egy százmilliárdos lánctartozást okozó állami adóvisszatartás. Ez egy rendkívül rossz példa, és nem véletlen, hogy ez mindenki lelkében - és nem csak a pénztárcájában - nyomot hagyott. Ráadásul ha ma valaki befizet adót az önkormányzat elkülönített adószámlájára, az aznap megjelenik a rendszerben. Itt pedig minimum 30 napon belül kerül vissza, ráadásul ha mondjuk ellenőrzés van, lehetséges, hogy az ellenőrzés lezártáig nem jön vissza a pénz. Tehát úgy látjuk, hogy ez felesleges, ráadásul létszámgerjesztő javaslat az APEH-nál. Az önkormányzati oldalon szabadulhat fel munkaerő, csak - főleg a kisebb településeken - az iparűzési adóval foglalkozó ügyintézők vagy alkalmazottak nemcsak egy típusú adóval, hanem sok esetben két-három típusú helyi adóval is foglakoznak, tehát nemcsak kifejezetten iparűzési adóval. Tehát a speciális képzettségük miatt tartani kell, viszont fajlagosan nincs kihasználva a munkaereje. De ez csak egy részletkérdés ebben az ügyben, legalábbis részemről.
Geberle képviselő asszony, illetve Bóka képviselő úr beszélt itt az egyéni juttatásokkal kapcsolatosan, ezt most külön nem akarom elmondani. Összességében úgy látjuk, hogy a kormány oldaláról ez a két törvényjavaslat akként került elénk, hogy valamit fel kellene mutatni már, itt vagyunk egy ideje, az egész tavasszal érdemi törvényalkotás nem történt, és valahol a társadalmi igazságosságot pótló propagandisztikus törvényjavaslatokat benyújtunk, és akkor úgy tűnik, mintha dolgoznánk. Két fő kérdés nem oldódik meg ezzel: sem a versenyképesség javítása a környező országokkal szemben, sem a foglalkoztatás növelése. Nyilván ez nem egy vagy két hónapon belül történik egy gazdaságban, hanem egy vagy két év múlva, de ezek erre alkalmatlanok.
Ezért mi általános vitára sem támogatjuk, sőt kifejezetten ellene vagyunk ezeknek a javaslatoknak.
Még egyet, ha megengedik, nem húzván az időt. Az Európai Unió az adóztatási politikában - meg egyáltalán a helyi önkormányzatokkal kapcsolatban - két alapelvet tart szem előtt: a szubszidiaritást, illetve a decentralizációt. Az iparűzési adóban ez kifejezetten a decentralizáció ellen hat, ráadásul a helyi foglalkoztatáspolitikára is van hatása, hiszen ahogy Hajdu képviselő úr is elmondta, kifejezetten ismerik a helyi adózókat, főleg minél kisebb egy település, és adott esetben a részletfizetési kedvezmények és egyebek, amelyek egy központi szerv részéről nem átláthatók országosan, azok helyben megoldhatók. Adott esetben egy adófizetés elhalasztása vagy részletfizetés minden esetben segítheti a helyi foglalkoztatáspolitikát. Pont a főosztályvezető-helyettes asszony hivatkozott arra, hogy világválság van, ez egy kulcsszó most, erre lehet hivatkozni, hát sok esetben a helyi adóra és a helyi foglalkoztatáspolitikára van hatással.
Összességében úgy látjuk, hogy a kormánypárti képviselők és az SZDSZ is - ha duzzogva is, de egyelőre ez a feladat - általános vitára való alkalmasnak tartják, de gyakorlatilag ugyanazokat a problémákat fogalmazták meg, amit az ellenzék, ezért nem is értem, hogy miért tartják általános vitára való alkalmasnak. Nyilván ők azt kapják jutalmul, amit mi büntetésül, ezzel a két adójogszabállyal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hock képviselő úré a szó, parancsoljon!
HOCK ZOLTÁN (független): Köszönöm. Igyekszem nagyon rövid lenni, hiszen az idő nagyon előrehaladt. Néhány megjegyzésem lenne. Felvetettem egy-két kérdést az iparűzési adó bevétellel kapcsolatban, és a főosztályvezető úr azt mondta, hogy megpróbálja eloszlatni ezeket a kételyeket. Megmondom becsülettel, hogy hallgatva önt, én inkább megrémültem tőle, minthogy eloszlatta volna a kételyeimet.
Tudniillik, azon gondolkodtam, hogy ha a kormány és a javaslat szerint is az önkormányzatok kompetenciája a kivetés, adott esetben a mérték, a kedvezmények körének a meghatározása, minden marad, akkor mi indokolja, hogy az adóhivatal szedje be ezt a pénzt? Ez nagyon lényeges kérdés, ideírtam direkt magamnak, hogy az adóhivatal most cukros bácsit játszik-e vagy Róbert bácsit. Mert semmi más indoka nem lehet. Ha ez valóban arról szól, hogy ő beszedi, automatikusan postásként visszautalja, akkor az indokot nem értem, hogy miért kell közbeiktatni az adóhivatalt.
'91-ben, amikor az Alkotmánybíróság megszüntette a személyi számokat, ezt azért tette, hogy az adatbázisokat ne lehessen összekapcsolni, mert ennek alkotmányos aggályát vélte a taláros testület felfedezni ebben. Az elmúlt időszak tendenciái alapján az adóhivatal most már nemcsak a központi adókat szedi be, most már a járulékokat is, sőt az illetékeket is. Most már a helyi adókat is ő akarja beszedni, és előbb-utóbb, ha ez így folytatódik, a gyermekétkeztetés befizetési díját is az adóhivatal fogja beszedni, és átutalja majd a gyermekétkeztetési cégeknek. (Dr. Kovács Zoltán: Kivéve a parkolási díjakat.)
Azt gondolom, aggályos ez a folyamat, amelyben kezd túlburjánozni az adóhivatal mindennapjainkban betöltött szerepe. Kimondom bátran: én meg nem hiszem el, hogy az adóhivatal ebben ennyire udvarias, kedves, segítőkész, hogy előzékenyen fogja visszautalni a pénzeket az önkormányzatoknak. Meggyőződésem szerint ez likviditási problémákat fog okozni az önkormányzatoknál, mert nem lesz számukra tervezhető az a bizonyos cash flow bejövetele, és visszaosztása, hiszen itt egy-két-három hónapos megcsúsztatás a pénzek visszautalásánál adott esetben beruházások finanszírozásának, sőt a működési költségek finanszírozásának is komoly aggályai lehetnek.
Nézzük az illetékeket! A kormány egy huszáros rohammal - miután nem tudta legyőzni a megyéket a közigazgatási reform keretében 2006-ban -, fogta és az illetékek behajtását áttette az adóhivatalhoz. Ezzel komoly rést ütött a megyei önkormányzati rendszeren, hiszen a bevételeiket ettől kezdve már nem tudták olyan mértékben tervezni, és kérem, cáfoljon meg, főosztályvezető úr, de a tapasztalat az, hogy sokkal rosszabb hatékonysággal hajtja be az adóhivatal az illetékeket, mert még mindig a 2008-as feldolgozásnál tart, miközben 2009 közepénél járunk már. Azt gondolom, ebben a tekintetben az iparűzési adónál még nagyobb zavarok lesznek, itt az alanyok számának a tömege miatt problémák lesznek.
Nem akarok abba belemenni, amit már többen említettek, hogy ez micsoda humánerőforrás-átrendeződéseket fog eredményezni, hiszen nyilvánvalóan azoknál az önkormányzatoknál, ahol bizonyos adóapparátusokat működtetnek, nem lesz szükség ekkora apparátusra a jövőben. Az adóhivatal átveszi automatikusan vagy ezeket elbocsátják, és az adóhivatal a piacon vesz másokat helyettük. Nagyon jó lesz egyébként, mert a végkielégítések az egyik oldalon jó sokba fognak kerülni, a másik oldalon az adóhivatalnak újabb székházakat lehet építeni, és újabb státusokkal lehet bővíteni a létszámát, már így is majd húszezren vannak. Vélhetően ez is egy nagyon jó tendencia egyébként a takarékos állam vizionálásában, amit a kormány célul tűzött ki.
A főosztályvezető-helyettes asszony azt mondta, hogy az átrendeződésnek tulajdonképpen a summája plusz-mínusz nulla, tehát nincs többletbevétel, nincs többletkiadás, bizonyos kozmetikai átrendezések vannak. Ugyanakkor, ha megnézzük ennek a mértékét, summaértékben mi ebben releváns a költségvetéssel kapcsolatban? Azt kell mondanom erre a heroikus munkára, ami itt az asztalon fekszik, hogy a hegyek vajúdtak és egerek születtek egyébként, mert ahogy a képviselő asszony mondta, reformnak kevés, átrendezésnek sok. Igazándiból ez egy pótcselekvésnek tűnő előterjesztés, és nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ez az önkormányzatok működésében, pénzellátásában, likviditásában nagyon komoly zavarokat fog okozni.
Azt pedig külön izgalmasnak tartom, és kérdésem is lenne - bár nem kell rá válaszolnia, csak ha esetleg megtisztel vele - az ingatlankérdésben. Kérdezem öntől: ha önbevalláson alapszik az ingatlan értékének a meghatározása, azaz az éppen adóztatás alá került polgár azt vallja be, hogy 29 millió az ingatlana, és az adóhivatal a maga adatbázisa alapján - hiszen most már minden hálószobában bent van, és minden pincét átkutatott, mivel már minden adatbázis nála van - ezt követően azt mondja, hogy az 31 millió, akkor a vagyonosodási vizsgálatokhoz hasonlóan a bizonyítási kényszer hol lesz? Az ügyfélnél vagy az adóhivatalnál? Vagy arról fog szólni a történet, hogy az adóhivatal a maga mindenféle logikája mentén azt mondja, hogy ez nem annyi, hanem amannyi, és az ügyfél egyébként a saját költségén kérhet majd igazságügyi ingatlanszakértőt, elmehet a bíróságra, a fél életét a bíróságon töltheti, hogy a nagy adóhivatallal meg tudjon küzdeni?
Ezekre a kérdésekre válaszolni kellene tudni, és amikor azt mondtam, hogy egy hosszabb átmenetre lenne szükség ennek az adónemnek a bevezetéséhez, pontosan a felkészülési idő miatt mondtam, mert most pillanatnyilag sem az apparátus, sem maga a társadalom nem alkalmas arra, hogy egy ilyen adótípust ebben formában bevezessen.
Ennek okaként és összegzéseként a magam részéről úgy gondolom, ennél a törvénynél még sok-sok csiszolásra lenne szükség, és amit itt Hajdu László polgármester úr említett, hogy már ő maga is össze van zavarva, ez nem a nyilvánosság miatt volt, hiszen az elmúlt három hétben maga a pénzügyminiszter és a miniszterelnök ismerte be, hogy ők sem tudták egyértelműen, hogy mivel álltak ki a nyilvánosság elé. Minden nap más információt mondtak, minden nap alakult a kérdés, hiszen az ingatlanadó is nulláról indult - vagyis, hogy mindenkinek kell fizetnie -, aztán valami politikai alku és mutyi eredményeként eljutott a 30 millióig.
Ennek a következményeként vélhetően nem a nyilvánossággal, hanem a kormány szándékával és erejével meg törekvéseivel vannak a problémák, ennek összegzéseként azt gondolom, hogy ez a törvény ebben a formában egészen biztosan nem alkalmas az általános vitára.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Bácskai képviselő úré a szó, parancsoljon!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. A kérdéseim a következők lennének a főosztályvezető úrhoz. Az önkormányzatoknak ellenőrzési jogköre is volt a behajtási jogkörön túl. Ha ezt tőlük teljes mértékben elveszik, hogyan tudják ezt gyakorolni bizonyos esetekben, egyáltalán tudják-e?
A másik: itt felmerült, hogy a kisebb településeken az önkormányzatoknál szinte személyesen ismerik az adózók körét. Mi történik a méltányossági alapon kapott kedvezményekkel, ha az adóalany befizette teljes összegben az adót, és utána születik meg a méltányossági kérelem alapján a kedvezmény? Akkor egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy itt történjen valami kedvezmény megadása?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, én is szeretnék néhány szót hozzátenni a vitához.
Elöljáróban azzal kezdeném, hogy az MSZP általános vitára alkalmasnak tartja mindkét törvényjavaslatot, természetesen ezt a szavazásban is kifejezésre fogjuk juttatni. Ugyanakkor azt gondolom, van néhány olyan kérdés, ami itt a bizottsági ülésen is felmerült, ami mindenféleképpen tisztázásra szorul, illetve amiben van még javítanivaló.
Számomra megnyugtató volt a főosztályvezető úrnak az a mondata, hogy az iparűzési adó beszedésének költségei nem az önkormányzatokat fogják terhelni, ezt szeretném is kérni, hogy a viszontválaszában erősítse meg a jegyzőkönyv számára, mert azt gondolom, ha ennek az adónak a beszedési költségei az államot, vagyis az APEH-ot terheli, akkor ez jelentős iparűzési adó növekmény lesz az önkormányzatoknál. (Dr. Bóka István: A normatívát se csökkentse.) Az egy más kérdés, képviselő úr, itt közbevetette, hogy normatívát se csökkentsen, szerintem az a korrekt, ha erre kapunk egy végleges választ, hogy ennek a költsége nem az önkormányzatokat terheli.
Véleményem szerint is szintén valami megoldást kellene találni a 30 napos késedelmes fizetésre, illetve bocsánat, nem a szó igazi értelmében késedelmes fizetésre, hanem erre a határidőcsúszásra, ami az önkormányzatoknál azt jelenti, hogy nem rögtön a számlájukon megjelenve költhetik már ezeket az iparűzési adó előlegeket, illetve bevételeket, hanem majd 30 napon belül fogja ezt az APEH az önkormányzat számlájára utalni.
Azt gondolom, a két törvényjavaslattal, de elsősorban a vagyonadóval kapcsolatban kiszivárgott, aztán megváltoztatásra került vélemények, illetve észrevételek csak jobbá tették ezt a vagyonadót. Számomra teljes mértékben elfogadható, hogy azok, akiknek nagyobb vagyona van, adózzanak és járuljanak hozzá a közöshöz sokkal többel, mint azok, akiknek nincs. Az is megnyugtató, hogy a magyar állampolgárok döntő többségét nem fogja érinteni a vagyonadó abból a szempontból sem, hogy egy élet munkája során összegyűjtött, mondjuk egyetlen vagyontárgyuk, az a lakás, amivel ők rendelkeznek, nagy valószínűséggel nem lesz adóalap, és nem lesz az adó tárgya.
Kérdezem a bizottság tagjait, van-e még észrevétel. (Nincs jelzés.) Ha nincs, átadnám a szót válaszadásra. Főosztályvezető-helyettes asszony, parancsoljon, utána főosztályvezető úr, önöké a szó.
Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes (PM) reflexiói
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót. Azt hiszem, két kérdésre szeretnék a válaszomban kitérni. Egyik az, hogy biztosan nem voltam teljesen világos. Tehát azt mondtam, hogy a foglalkoztatási költségek tekintetében a versenyképességünk javul, a társasági adót érintően, mivel eddig sem volt nagy különbség a különböző államok között, ott nyilván érdemi változásra nem is lehet számítani, az áfa pedig nem érinti a versenyképességet. Tehát összességében javul a versenyképességünk, csak nem biztos, hogy eléri a környező országokét.
A foglalkoztatásra vonatkozóan pedig azt mondtam el, illetve azt szeretném még egyszer megerősíteni, hogy ezek a változtatások, amelyek a járulékteher-csökkenésben, a bérköltség-csökkenésben meg fognak jelenni a vállalkozásoknál, mindenképpen segítik a munkaerő megtartását, és a későbbiekben pedig a munkaerő növelését.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető úr, parancsoljon!
Dr. Kónya László főosztályvezető (PM) reflexiói
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Lehet, hogy a végével kezdeném. Konkrét kérdésként hangzott el, hogy az ellenőrzési jogkört természetesen az iparűzési adóval kapcsolatban, mint az adó kezelése, az ellenőrzési jogkör is természetesen átkerül az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság végzi el az ellenőrzést. Tehát ilyen értelemben a jegyzőnek nem marad - mint önkormányzati adóhatóságnak - ellenőrzési lehetősége.
Felmerült, hogy ha az adót befizetik, és utána adnak méltányosságot, akkor mi van. Gondolom, itt az, hogy az önkormányzattól vissza kell szívni a pénzt, de annyiban kiegészíteném a dolgot, hogy nyilván méltányosságból nem lehet adót elengedni. Adótartozást lehet méltányosságból, csak magánszemélynél, tehát megfizetett adóra eddig sem volt lehetőség, a vállalkozóknál pedig egyébként sem engedhető el az adó, csak a szankció. De ha arra tetszik gondolni, hogy például önellenőrzést végez a vállalkozó, és visszaigényel az adóhatóságtól pénzt - mint ahogy az számtalanszor most is előfordulhat az iparűzési adóban -, akkor természetesen az önkormányzatot felszólítja az APEH, hogy azt az összeget, amit önrevízió útján visszaigényelt a vállalkozó, természetesen vissza kell fizetni.
Többször elhangzott az az aggály, hogy esetleg ez finanszírozási problémákat vethet fel az önkormányzatoknál. Nyilván 2010-ben, mint említettem, a 2009. évi feltöltési kötelezettség, amit december 20-áig kell teljesíteni, értelemszerűen az önkormányzathoz megy, a március 15-ei esedékességet is még oda kell fizetni, tehát első ízben gyakorlatilag a bevallással egy időben befizetendő összegnek van némi késedelme értelemszerűen, de hiszen azt a bevallás alapján kell feldolgozni. Az adózó bevall egy összeget - persze településenkénti bontásban -, hogy mennyi jár az egyes településekre. Ez nem az adóalaptól függ, hanem az adóalap-megosztástól, illetőleg az alkalmazott adó mértékétől, és ott van egy arány, ezután a befizetés - a különböző előleg stb. - ugyanilyen bontásban történik. Tehát az adóhatóságnak nyilvánvalóan időt kell hagyni, hogy ezt feldolgozza. Egyébként, ha bármi más van, például önrevízióval megállapítja az adózó, hogy a településen megszűnt a telephelye, vagy éppenséggel rosszul vallott be addig oda stb., akkor ezeknek lehetnek ilyen következményei. Tehát arra a kérdésre, hogy miért kell időt hagyni az APEH-nak. Tehát itt tényleges feldolgozásra van szükség, hogy az adott befizetés megfelelően arra a településre juthasson el, ahova ez eljut.
Csak megerősíteni tudom, hogy az iparűzési adóból nem lehet visszatartani összeget, mint ahogy az illetéknél lehetett, hiszen az illeték központi adó volt, csak korábban a megyei önkormányzatnál volt kezelve, a helyi adó pedig az önkormányzati törvény alapján teljes egészében az azt bevezető önkormányzatot illeti meg.
Felmerült a vagyonadóval, pontosan annak az ingatlanadó részével kapcsolatos téma, hogy mi van, ha vita van az adóalany és az adóhatóság között. Hát minden adóhatósági jogvitában végső soron a bíróság mondhatja ki a szót. Tehát az adott példában, hogy 29 millió vagy pedig 30 millió, értelemszerűen az adóhatóság állapítja meg - mondjuk egy revízió keretében - a fizetendő adó összegét, de természetesen a törvényjavaslatban arra is van megoldás, hiszen azért azt mindenkinek tudni kell, hogy az ingatlanérték nem egy annyira egzakt valami, tehát ott nyilván még értékbecslők is kicsit eltérő számot mondhatnak. Tehát nyilvánvalóan ráhagyást kell engedni az adózónak, nevezetesen 10 százalék eltérés esetében nincsenek jogkövetkezmények. Természetesen az adót az adóhatóság állapítja meg, és ha azt majd netán vitatja az ügyfél, akkor a bíróság dönt, de ilyenkor nincsenek jogkövetkezmények, tehát nincs adóbírság, késedelmi pótlék stb.
Azt hiszem, igyekeztem a kérdésekre válaszolni, elnézést, ha valamit kihagytam.
Szavazás a törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, dönthetünk-e a két törvényjavaslatról. Remélem, igen.
Tehát kérdezem a tisztelt bizottságot, egyetért-e azzal, hogy a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat a T/9817. szám alapján általános vitára alkalmas. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Tíz nem. Tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak találta ezt a törvényjavaslatot.
Kérdezem a bizottságot, hogy a másik, a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot a T/9818. szám alapján általános vitára alkalmasnak találja-e. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki nem tartja alkalmasnak általános vitára? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm szépen a segítséget és a megjelenést. Még előadót kell állítanunk, az a javaslat, hogy a többségi véleményt Hajdu képviselő úr, a kisebbségi véleményt pedig Kovács alelnök úr ismertesse, ha ezzel egyetért a bizottság. (Jelzésre.) Bólogatást látok, köszönöm szépen.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
Áttérünk a 3. napirendi pontunkra: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vitára való alkalmasságról. Az a) napirendi pont keretében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/9452. szám alapján, Kósa Lajos fideszes, és dr. Botka László MSZP-s képviselők önálló indítványa. (Dr. Kovács Zoltán: Én vagyok a Kósa meg a Botka.) Az előterjesztést a nevére vette Kovács alelnök úr, úgyhogy neki adom meg először a szót, parancsoljon.
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) szóbeli kiegészítése az előterjesztők képviseletében
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem azért, mert én adom ki az átlagot a Kósa és a Botka között. (Derültség, közbeszólások.)
Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat rendkívül részletes indoklást tartalmaz, a lényege tulajdonképpen az, hogy az a felkészülési idő, illetve a fizetési határidő, amely az önkormányzatokat, illetve a kisajátítást kérőt vagy a kisajátítás alá eső ingatlan tulajdonosait ebben az ügyben érintette, most megnövekszik 3-ról 6 esztendőre. Ez kiszámíthatóbbá teszi a viszonyokat, illetve nem jelent akkora megterhelést, mint a jelenlegi időben, és sok esetben a területre vonatkozó szabályozás is sokkal inkább kialakíthatóvá, illetve adott esetben megváltoztathatóvá válik egy-egy településen.
Ezért javasolja a két képviselő úr ennek az önálló indítványnak a tárgysorozatba-vételét, illetve általános vitára való alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes asszonyt, kérdezem a minisztérium véleményét. Parancsoljon, öné a szó.
Dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (IRM): a kormány álláspontja
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. A kormány nem támogatja a képviselői önálló indítványt. Ha szükséges, indokolást is tudok adni.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatban van egy alkotmányos követelmény, nevezetesen a szükségesség és az arányosság követelménye, amit mindig megvizsgálunk. Így ebben a tényállásban egy olyan helyzetről van szó, hogy itt az építési szabályzat valamilyen közérdekű célt határoz meg ezen az ingatlanon. Ugyan ennek a megvalósítása nem várható el a tulajdonostól, de jelentősen akadályozza, illetve megszünteti a tulajdonosi, illetőleg építési jogokat.
Ez a három év, ami a hatályos szövegben benne van - és már nagyon régóta ez van a hatályos jogrendszerben - eleve nagyon hosszú idő. Ráadásul nem is biztos, hogy rögtön érvényesíti a megvásárlásra vonatkozó igényét, mert lehet, hogy eltelik egy-két év a korlátozás óta, és csak később terjeszti elő azt az igényt, hogy vegyék meg tőle ezt az ingatlant, ami számára így teljesen feleslegessé vált, és onnantól kezdődik a három év. Tehát amennyiben ezt a három évet felvisszük hat évre, akkor megbomlik az arányosság követelménye. Nevezetesen az önkormányzati előnyökhöz képest a tulajdonost sokkal súlyosabb és aránytalan teher terhelné.
Úgyhogy az Alkotmánybíróság által támasztott arányossági követelményeket ez mindenképpen sértené.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó - kérdések, vélemények egyben. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor dönthetünk. (Jelzésre.) Bocsánat, az előterjesztő válaszol.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az alkotmányosság kérdése tekintetében évre lebontott alkotmányossági követelmény nincs. Tehát az, hogy ez három, négy, öt vagy hat, ilyen nincs. A törvényalkotó valamikor ezt három évben határozta meg, ma egyébként - az imént épp a Pénzügyminisztérium a világgazdasági válságra hivatkozott, amikor egy-egy fejlesztés jóval nehezebb körülmények között indulhat el - alapvetően ez városrendezési, útépítési, intézmény-elhelyezési korlátozást, tilalmat jelent ebben a helyzetben. Tehát még akár átmenetileg is, mivel megváltozott a gazdasági környezet vagy az építhetőségi környezet, ilyen szempontból az arányosság követelményén nem üt akkorát, ami ezt korlátozná.
Nyilvánvalóan az előterjesztők nevében nem tudok állást foglalni abban, hogy a három év felett - mert az nyilvánvaló a szándékból, hogy a három év kevés, és az arányosság követelményét nem sérti - ez négy, öt vagy hat év, ez nyilván majd a vitában eldönthető, ha egyáltalán odáig eljut az önálló képviselői indítvány.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, szavazhatunk-e. (Jelzésre.) Ha igen, akkor kérdezem, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/9452. szám alapján tárgysorozatba veszi-e a bizottság, illetve javasolja-e a parlamentnek tárgysorozatba venni, illetve általános vitára való alkalmasnak találja-e. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem ért ezzel egyet? (Szavazás.) Négy nem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Kilenc tartózkodás és négy ellenszavazat mellett a bizottság nem tartotta általános vitára való alkalmasnak, illetve nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen.
Áttérünk ennek a napirendi pontnak a b) részére, dr. Szili Katalin MSZP-s képviselő önálló indítványára, az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, a T/9548. szám alapján.
Köszöntöm Magó Erzsébetet, illetve Schattmann Ferenc urat. Az előterjesztő képviseletében nem látok senkit, de ettől függetlenül azt gondolom, meg tudjuk tárgyalni. Kérdezem a kormány véleményét, hogy mit szól ehhez a törvénymódosítási javaslathoz, tehát mi a kormány, illetve a tárca álláspontja. Öné a szó, parancsoljon!
Magó Erzsébet osztályvezető (NFGM): a kormány álláspontja
MAGÓ ERZSÉBET (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait illeti a szó - kérdések, észrevételek. (Jelzésre.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ez a kérdéskör a gyorsító törvény megszavazásakor, illetve tavaly az OTrT, illetve a másik törvényjavaslat alapján már egyszer előkerült. Ez volt a "lex Tubes", ami becsempészésre került a korábbi állapotokhoz képest, és akkor a kormánypártok ezt a kérdéskört támogatták.
Az ellenzék akkor is azt mondta, hogy az önkormányzat - mint a terület gazdája, sok tekintetben tulajdonosa - kapjon valami speciális hatáskört. Az akkori javaslatokhoz képest ez az önálló képviselői indítvány enyhébb változatot terjeszt elénk, és azt gondolom, ez a lehetőség - különösen a honvédelmi kérdésekben, és lehet látni, mekkora horderejű kérdés ez ma például Pécsen vagy akár más települések tekintetében is - adna egy lehetőséget az önkormányzatoknak.
Tehát ez tulajdonképpen az önkormányzati jogosítványok szélesítése, mondjuk a speciális honvédelmi érdekekkel szemben. Lehet beszélni erről egyébként környezetvédelmi vagy más érdek kapcsán is, de ez a törvényjavaslat a korábbi törvényben lévő javaslathoz képest puhítaná e tekintetben a törvényt, viszont az akkori ellenzéki és volt kormánypárti javaslatokhoz képest kicsit szűkítené a rendszert. Ez egy köztes megoldás lenne, ezért például egy önkormányzati bizottságban ülő polgármesterek, önkormányzati képviselők számára evidensnek kell lenni, hogy ezt támogatni kell. Lehet, hogy a honvédelmi bizottságban ezt nem támogatják egyébként a katonák, de azt gondolom, önkormányzati oldalról ez mindenképpen támogatandó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor annyit szeretnék én is mondani, hogy azt gondolom, azzal nem követ el nagy hibát az önkormányzati bizottság, ha tárgysorozatba veszi, illetve általános vitára való alkalmasnak találja ezt a törvénymódosítási javaslatot. Ezzel megadjuk a lehetőséget az Országgyűlésnek arra, hogy nyilvánvalóan más szempontok szerint - ahogy alelnök úr mondta, akár honvédelmi, akár környezetvédelmi vagy más egyéb szempontok alapján - érdemi vitát folytasson.
Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, hozzászólás a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelzés.) Ha nincs, Magó Erzsébetet illeti a szó, parancsoljon!
MAGÓ ERZSÉBET (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen módosító indítvány azért nem támogatható, mert ellentétes a területfejlesztési törvény 23/A. §-ával. A törvény kimondja, hogy az országos övezetek lehatárolása az érdekelt államigazgatási szervezet jogköre. A módosító javaslat ezt a megyei önkormányzatokhoz kívánja telepíteni, tehát ezért nem tudja a kormány támogatni. A módosító javaslatnak azon része, hogy legyen a települési önkormányzatoknak kezdeményezési lehetősége a megyei terv módosításánál: ez a lehetőség jogi szabályozás nélkül is fennáll a települési önkormányzatok számára. Ha bekerül ez a módosítás, akkor sem lesz kötelező ereje, tehát bármelyik települési önkormányzat kezdeményezhet, a megyei önkormányzatot meg nem kötelezi semmi, hogy hozzákezdjen a megyei tervének a felülvizsgálatához.
Köszönöm.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen, osztályvezető asszony. Kérdezem a bizottság tagjait, tudunk-e dönteni. (Jelzésre.) Ha igen, akkor kérem, aki egyetért azzal, hogy az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/9548. szám alapján tárgysorozatba vegyük, illetve általános vitára való alkalmasnak tartsuk, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ezt egyhangúlag elfogadta a bizottság.
Köszönöm szépen a megjelenést és a segítséget.
Áttérünk a 4. napirendi pontunkra, ami a meghívó szerinti 6. pont, az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a T/9637. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm Szaló Péter természetvédelmi és építésügyi szakállamtitkár urat az NFGM-ből, illetve Magyar Mária osztályvezető asszonyt, valamint Ráth György osztályvezető urat.
A módosító indítványokról fogunk dönteni. Kérdezem államtitkár urat, általánosságban kíván-e először valamit mondani. (Jelzésre.) Öné a szó, parancsoljon!
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (NFGM) szóbeli kiegészítése
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A gazdasági bizottság az előbb megtartott ülésén az előterjesztő Bencsik képviselő úr visszavonta a 3., az 5., a 12. és a 13. számon előterjesztett javaslatát az egységes ajánlásból, úgyhogy ez ügyrendi kérdés, hogy a tisztelt bizottság kíván-e ezek után állást foglalni ezekben.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Azt gondolom, ha visszavonta, értelemszerűen nem szavazunk róla.
Módosító javaslatok megvitatása
Kérdezem, hogy tárca- vagy kormányálláspontot fognak-e mondani, és elkezdenénk a szavazást az 1. számú, Bencsik János képviselő úr javaslatáról. Öné a szó.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A kormány, vagy a tárca képviseletében?
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány álláspontja. Ezekben a percekben tart a kormányülés, de az előterjesztés teljes támogatást kapott.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát akkor kormányálláspont.
Az 1. pontot a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 2. módosító indítvány szintén Bencsik képviselő úr javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk. Még talán általánosságban el kellett volna mondanom, hogy a rendkívüli ad hoc bizottság hétfőn megtárgyalta a javaslatokat, és ott kompromisszumot kötöttünk néhány javaslattal kapcsolatban, aminek részese volt Bencsik képviselő úr is. Tehát bizonyos előterjesztéseknél jelezni fogom, hogy csatlakozó módosító indítványt fogunk majd támogatni, amit el is készítettünk már azóta.
Köszönöm.
ELNÖK: Ez a 2. pont is egy ilyen típusú?
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Igen, ilyen lesz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a jelen formájában a kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem. Ez összefüggött a 28. ponttal.
A 3. pontot visszavonta Bencsik képviselő úr.
A 4. módosító indítványról - szintén Bencsik képviselő úr javaslatáról - szavazunk. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: Jelen formájában nem, akkor nyilvánvalóan kapcsolódóval. Kérdezem a bizottságot, a 4. módosító javaslatot támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
Az 5. pontot visszavonta Bencsik képviselő úr.
A 6. pont szintén Bencsik képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Szintén kompromisszumot kötöttünk, tehát jelen formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: Tehát ezt is kapcsolódó módosító indítvánnyal támogatja a kormány. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
A 7. pont Bebes képviselő úr javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: Jelen formájában ezt sem támogatja a kormány, reméljük kapcsolódó módosítóval igen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 7. módosító indítványt? (Szavazás.) Sima nem.
A 8. pont Bencsik képviselő úr javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: Erre is az előbbi érvényes. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
A 9. pont Bencsik képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 10. pont Bebes képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
A 11. pont dr. Bóka képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk, de szintén kompromisszumot javasolunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bóka úr kíván-e szólni?
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Nekünk szakemberek azt mondták, hogy az 5 nap teljes mértékben tarthatatlan, értelmetlen, tehát nem lehet továbbküldeni az egységes szerkezetű anyagot, tehát ez a 15 nap mindenképpen szükséges.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): 10 napot javasolunk a 15 nap helyett, és akkor remélem, ebben megegyezünk.
ELNÖK: Rendben. Tehát ebben is lesz egy kapcsolódó módosító indítvány. Kérdezem, hogy jelen formájában a 11. javaslatot a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Sima nem.
A 12. pontot Bencsik képviselő úr visszavonta.
A 13. pont Bencsik képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A 13. javaslatot is visszavonta a képviselő úr.
ELNÖK: Elnézést kérek, akkor erről nem szavazunk.
A 14. pont szintén Bencsik képviselő úr javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Sima nem.
A 15. pont Bencsik képviselő úr javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: Jelen formájában nem, de reméljük, kapcsolódóval igen. A bizottságot kérdezem, támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
A 16. pont összefügg a 21., 22., 23., 25., 29. javaslattal. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Jelzésre.) Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Hadd kérdezzem meg: ezzel a múltkori tervellenőri vitával nem tudtuk meggyőzni önöket? Mi az ellenvetés ezzel kapcsolatban?
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A múltkor olyan javaslatot fogalmaztunk meg, és ebben maradtunk, és ezt a miniszter úr a parlament előtt is el fogja mondani a záróbeszédében, hogy a csomagban ezt követően kormányrendeleti szinten törölni fogjuk a Kbt.-re hivatkozást, tehát a magas- és közepes kockázatú létesítmények esetében fennmarad a tervellenőr, de nem kell ... (Dr. Kovács Zoltán: De nem mindenre.) Igen. Egy kivételes körre marad meg, tehát az önkormányzatok mentesülnek a jelenlegi terhek alól.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát még egyszer szavazásra teszem fel, a 16. pont Bebes képviselő úr és képviselőtársai javaslata. A kormány nem támogatja, a bizottságot kérdezem... (Dr. Kovács Zoltán: Most telefonált Bebes képviselő úr, visszavonta, nem kell róla szavazni.) Jó, akkor visszavonták az előterjesztők, köszönöm szépen.
A 17. pontban dr. Bácskai képviselő úr javaslata szerepel. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: De kapcsolódóval? (Dr. Szaló Péter: Igen.) Köszönöm szépen. A bizottság így támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
A 18. pont Bencsik képviselő úr javaslata, mely összefügg a 31. és 33. ponttal. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
A 19. pont dr. Hankó Faragó képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 20. pont ismét Bencsik képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: Jelen formájában nem, reméljük kapcsolódóval igen. A bizottságot kérdezem, támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
A 21. pontban... (Dr. Kovács Zoltán: A 21. pontot visszavonom.)
A 24. pont következik, Bebes képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ezzel kapcsolatban elképzelhető, hogy vita lesz, tehát tárcaálláspontot tudok képviselni: támogatjuk.
ELNÖK: A 24. pontot a tárca támogatja. A bizottságot kérdezem, támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 26. pont Nagy Sándor képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
A 27. pont szintén Nagy Sándor képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
A 30. pont Bencsik képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, támogatja-e? (Szavazás.) Sima nem.
A 32. pont Bencsik képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. SZALÓ PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottságot kérdezem, támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Nincs is több, köszönöm szépen. Remélem, hogy mindenről szavaztunk, ezt a napirendi pontot lezárom, köszönöm szépen a segítséget és a megjelenést.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló T/9700. számú törvényjavaslat
Áttérünk az 5. napirendi pontunkra, az eredeti 4. pontra, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/9700. szám szerint, mely új/átdolgozott változat a T/9208. szám helyett, Filló Pál, Molnár Gyula, dr. Kékesi Tibor MSZP-s és Lakos Imre SZDSZ-es képviselők önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Molnár képviselő úr van jelen az előterjesztők közül. Az Önkormányzat Minisztérium részéről pedig Polgár Ildikó szakmai tanácsadó asszonyt köszönthetjük.
Az előterjesztőnek adom meg a szót. Molnár úr, parancsoljon!
Molnár Gyula (MSZP) szóbeli kiegészítése
MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Papp képviselő úr mellettem azt kérte, aki látta a hosszabb és a rövidebb verziót is, hogy a hosszabb verziót próbáljam meg (Közbeszólások.), és tényleg örülnék, Hock úr, ha ezt meghallgatná, mert nagyon fontos a társasházakat érintően. (Derültség.)
Azt gondolom, akik olyan nagyvárosban élnek és dolgoznak, ahol társasházak vannak, tudják, hogy a 2003. évi törvény - ma már erről volt szó itt a teremben - nagy előrelépés volt, de bizonyos apróságokat nem vagy nem pontosan rendezett. Mi itt négyen az elmúlt esztendőkben nagyon sokat foglalkoztunk ezzel, nagyon sok egyéni megkeresés alapján összerendeztük, összeraktuk azokat a mi véleményünk szerint leginkább égető kéréseket. Magam személy szerint - ha nyomon követték az ilyen irányú munkásságomat - tavaly még benyújtottam egy koherens és összefüggő törvénymódosítást, amelyet aztán később visszavontam, ami bizonyos szempontból rendezte volna a szövetkezeti lakások ügyét is, bizonyos szempontból a nem lakás célú helyiségek ügyét is, mert azt gondolom, valamennyire ez összefügg. De ma azt gondolom, hogy egy ilyen egyszerű módosítással elérjük, hogy továbbra is védjük a tulajdonjogot, tehát alkotmányos típusú aggály, gond ebben az ügyben nem lehet, viszont talán szakszerűbb, hatékonyabb lesz a társasházak működése, talán meg lehet előzni bizonyos gyakori vitákat és hosszadalmas pereket.
Nem mondom végig, de ezzel megpróbáljuk ezeket az ügyeket rendezni. Még egyszer mondom, az elmúlt években nagyon sok megkeresést kaptunk, nagyon sok ilyen dologgal foglalkoztunk a képviselőtársaimmal, azért gondoljuk, hogy ezek talán szükségesek és hatékonyak.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem a minisztérium részéről a véleményt. Parancsoljon, öné a szó.
Polgár Ildikó szakmai tanácsadó (ÖM) szóbeli kiegészítése
POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzat Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A minisztérium részéről azt tudom mondani, hogy reméljük, ez a problémakör megoldást nyer. A kormány ma tárgyalja a témakört, tehát kormányálláspontot nem tudok mondani, hétfőn pedig az alkotmányügyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó - kérdések, vélemények egyben, ha lehet. (Jelzésre.) Bácskai képviselő urat illeti a szó, parancsoljon!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Az előterjesztés irányvonala tulajdonképpen jónak mondható, itt olyan apróságoknak tűnő dolgok vannak, hogy a társasházak ügyészségi felügyeletéről vajon az ügyészség tud-e már. Tehát van-e erről vélemény? Kár, hogy a kormány nem tárgyalta még, jó lett volna ismerni a kormány véleményét.
A könyvvizsgáló szerepe a másik, ami fontos kérdés, hogy miből fedezhető a könyvvizsgáló munkája.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, az előterjesztő Molnár képviselő úré a szó. Parancsoljon!
MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Szerintem Bácskai úr rátapintott a módosítás egyik legkényesebb és legizgalmasabb részére. Én is azt gondolom, hogy a legnagyobb vita bizonyos szempontból magunk között is ezen volt, sőt azt gondolom, ha a kormány álláspontját megismerjük, talán pont ez a paragrafus az, amelyik leginkább vitatott lesz.
Azt gondolom, hogy az ügyészség számára ez nem jelent akkora nagy problémát; nem az a kérdés igazából, hogy ők szívesen vállalják-e ezt a feladatot, hanem az a kérdés igazából, hogy ez azokat az elhúzódó jogvitákat, pereket felgyorsítja-e vagy sem. Ma azt gondolom, nem tudok, nem tudunk ennél hatékonyabb, egyszerűbb és jobb megoldást.
A könyvvizsgáló ügyében valóban az a dilemma, amit felvetett, de erre most nem fogok tudni megnyugtató választ adni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány részéről kíván-e még valamit hozzátenni?
POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzat Minisztérium): Köszönöm, a tárca részéről szakmai szempontból a könyvvizsgáló szerepét úgy kell látni, hogy évente egyszeri közreműködésről van szó, tehát az éves költségvetés, éves beszámoló kontrolljáról. Elképzelhető, hogy ez azért nem jelent akkora nagy terhet.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, dönthetünk-e? (Jelzésre.) Ha igen, kérdezem, ki ért egyet a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával a T/9700. szám alapján, mely új/átdolgozott változat a T/9208. szám helyett. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki nem ért egyet ezzel? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc tartózkodással a bizottság általános vitára való alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen, köszönöm a megjelenést és a segítséget is.
Áttérünk a 6. napirendi pontunkra, mely az eredeti 5. pont, mely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat a T/9354. szám alapján. Itt a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor, és köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről dr. Papp Imre szakállamtitkár urat, dr. Barabás Gergely osztályvezető urat, Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes urat.
Kérdezem államtitkár urat, kíván-e előzetesen, mielőtt nekikezdünk a szavazásnak, bármit elmondani. (Jelzésre.) Ha igen, öné a szó, parancsoljon!
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A plenáris ülésen is szó volt róla, illetve képviselői javaslat - alelnök úr javaslata - is jelezte a mérnöki kamara néhány problémáját. E tekintetben azt szeretném jelezni, hogy készen állunk az egyeztetésre, és a jövő héten ezt meg is fogjuk tenni, tehát dolgozunk azon, hogy valamilyen kompromisszumos megoldás létre tudjon jönni.
Köszönöm szépen.
Módosító indítványok megtárgyalása
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a bizottságot, elkezdhetünk-e szavazni. (Jelzésre.) Ha igen, akkor először a 2. módosító indítványról, dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslatáról kérdezem a véleményt - ez összefügg a 3. javaslattal. Államtitkár úr, parancsoljon!
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez tárca- vagy kormányálláspont?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kormányálláspont.
ELNÖK: Tehát a kormány támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Következik a 10. módosító indítvány a 11. oldalon, dr. Kovács Zoltán képviselő úr javaslata. A kormányt kérdezem.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Sima nem.
A 19. javaslat következik a 20. oldalon, szintén Kovács képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormányt.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Sima nem. (Dr. Kovács Zoltán: Lehet kérdezni?) Parancsoljon, alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Milyen okból nem támogatják, államtitkár úr?
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem változott az álláspontunk, tehát amikor a természetes személyi azonosító adatkörről beszélünk, akkor bőven elegendők ezek az adatok, a "nem" ehhez már nem tesz hozzá semmit. Tehát az adatvédelmi törvény szerinti kezelésnek nem látjuk az indokoltságát. (Közbeszólás: Bevezetik a gendert.)
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Következik a 20. pont, szintén Kovács képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormányt.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Sima nem.
A 22. pont szintén Kovács képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormányt.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Sima nem.
A 28. pont, mely a 28. oldalon található, dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormányt.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 34. pont következik a 32. oldalon, Kovács képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormányt.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Úgy tudjuk, az alelnök úr tegnap visszavonta ezt a javaslatot.
ELNÖK: Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Én is így tudom. (Derültség.)
ELNÖK: Jó lett volna, ha szól valaki, tehát akkor erről nem szavazunk.
Nincs több módosító indítvány, amiről szavaznunk kell az ajánlás szerint. Van még egy bizottsági módosító javaslat, amit az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság nyújtott be, a képviselőtársaim megkapták. Kérdezem erről a kormány álláspontját.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, elnök asszony.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja, köszönöm szépen.
Ehhez a napirendi ponthoz van-e még, amit meg kell szavaznunk? (Nincs jelzés.) Nincs, akkor köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom.
Áttérünk az egyebekre, melyek között nekem két bejelentenivalóm és kérésem lenne a tisztelt bizottság tagjaihoz.
Az első egy javaslat. A házelnök asszony tájékoztatott bennünket, hogy 2009. május 13-án az érintett 13 önkormányzat és a parlamenti pártok és frakciók teljes egyetértésével hivatalosan is megalakult a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fóruma. Egyúttal tájékoztat elnök asszony, hogy a fórum első munkaülésére 2009. június 5-én 11 órakor a Parlament főemelet 37-38. tanácstermében kerül sor, amelyre a bizottság képviselőit, tagjait szívesen meghívják. Tehát ez egy lehetőség, aki úgy gondolja, hogy ezen a fórumon szeretne részt venni, kérem, a bizottság titkárságán jelezze!
A másik szintén egy kérés. A Francia-magyar Kezdeményezések Társaságának szervezésében 2009. június 23-án, kedden, fél 10 és fél 11 között egy találkozóra kerül sor az Országház felsőházi üléstermében francia polgármesterek, illetve az önkormányzati bizottság tagjai között. Azzal a kéréssel fordulok a bizottság tagjaihoz, hogy aki szívesen részt venne ezen a találkozón, szintén a bizottság titkárságán jelezze. Kovács alelnök úr és én biztosan részt veszünk ezen a találkozón, de jó lenne, ha a bizottság tagjai közül minél többen részt vennének, nagyszámú francia polgármesteri delegáció érkezik akkor Magyarországra, és azt gondolom, fontos lenne, hogy megfelelő módon fogadjuk őket, illetve nyilvánvalóan néhány érdekes dologról tudunk ott szót váltani.
Nekem ez a két bejelentenivalóm volt. Kérdezem, van-e bárkinek az egyebekben bejelentenivalója? (Jelzésre.) Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. A múlt héten konzultáltam önnel, és már néminemű segítség is érkezett. Szeretném felvetni, hogy a házi jelzőrendszer, házi segítségnyújtás összekapcsolásával kapcsolatban gondok és problémák vannak. Szakmailag is megkérdőjelezhető, hogy ez a két szociális tevékenység összekapcsolt, de ez így történt a jogszabályalkotás során.
Azonban egy megjelenő jogszabály alapján egy házi segítségnyújtásos ügyfélre maximum három házi jelzőrendszeres készülék helyezhető ki, illetve ezt finanszírozza az állam, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a házi jelzőrendszert. Ez lehet cél, csak akkor ezt ki kell mondani. Tehát az a rendszer, ami most van, egyszerűen tarthatatlan és finanszírozhatatlan. Több kistérségi megkeresés van már nálam, tehát több kistérségnél most vetődött fel ismételten ez a probléma, és azért most, mert a normatívalemondásokkal kapcsolatos felhívások most érkeztek meg az önkormányzatok részére. Hiszen tavaly is már szó volt arról, hogy ez az 1:3 arány bevezetésre került, tehát ez nem egy új dolog. Azonban a tavalyi év végén a költségvetés tárgyalása során a Szociális Minisztérium több alkalommal nyilatkozott a média útján, hogy ők sem értenek egyet az 1:3 aránnyal, ez az 1:3 arány megváltoztatásra kerül, és 1:9, 1:10 vagy 1:8 arány fog bevezetésre kerülni.
Bevallom őszintén, a költségvetés módosítása során nem is foglalkoztam ezzel a témával, mert ha a Szociális Minisztérium ezt nyilatkozta erről a problémáról, akkor nyilvánvalóan nem kell már ezzel foglalkozni. Azonban utólag kiderült, hogy a Pénzügyminisztériummal nem lett egyeztetve megfelelő szinten ez a javaslat, a Pénzügyminisztérium pedig nem megfelelő felmérésre hivatkozva nem támogatta az 1:3 aránytól történő eltérést.
Tisztelettel indítványoznám, mivel ez sok kistérséget, önkormányzatot érint, hogy közösen hallgassuk meg a Pénzügyminisztériumot és a Szociális Minisztériumot ezzel kapcsolatban. A Szociális Minisztériumnak változó azt álláspontja egyébként - az államtitkár asszonnyal történt egyeztetés alapján -, hogy az 1:3 arány nem jó. Tisztességesen dolgozó önkormányzatoknál, kistérségekben az 1:3 arány egyszerűen tarthatatlan. Gyakorlatilag az 1:3 aránnyal azt érjük el, hogy jelentős házi jelzőrendszeres készüléket kell visszavonni a kistérségekben, illetve ezt az ágazatot megszüntetni.
Az elnök asszonytól kértem segítséget, hogy a bizottsági ülésen ezt valamikor tárgyaljuk meg, és elnök asszony fel is vette a kapcsolatot az érintett tárcákkal. Szeretném ezt mindenképpen napirenden tartani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Így történt, merthogy a múlt héten nem volt ülésünk, és előtte beszéltünk erről Bóka úrral. Nemcsak az érintett tárcával, tehát Korózs államtitkár úrral vettem fel a kapcsolatot, hanem a szociális bizottság elnökével, Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszonnyal is. Ígéretünk van arra, hogy egy vagy két héten belül erre vissza tudunk térni.
A jövő héten szándékaink szerint nincs bizottsági ülés, tehát 3-án nem tartunk bizottsági ülést, viszont ha közben úgy érkeznek akár módosító indítványok, akár benyújtott törvényjavaslatok, akkor 8-án, hétfőn muszáj lenne egy rövid bizottsági ülést tartani. Azt nem ígérem, hogy 8-ára érvényes álláspont lesz a házi segítségnyújtással kapcsolatban, de rajta vagyunk, és Bóka úrral ebben együttműködünk.
Köszönöm szépen. Van-e még a bizottság tagjainak bármi? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megköszönöm, a mai bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 35 perc)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin