ÖTB-15/2009.
(ÖTB-104/2006-2010.)
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. június 15-én, hétfőn, 15 óra 20 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/9876. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
1. A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9876. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
2. Egyebek
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Balogh József (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) dr. Lamperth Mónikának (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) Warvasovszky Tihamérnak (MSZP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Marsi Erika miniszteri biztos (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 20 perc)
SZABÓ GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim, köszöntöm a bizottsági ülés valamennyi résztvevőjét. Tájékoztatom a tisztelt jelenlévőket, hogy határozatképesek vagyunk, megnyitom az ülést.
Írásban jeleztük a két napirendi pontot, amelyet a mai ülésen megtárgyalásra indítványozunk. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék először, hogy a napirendhez kapcsolódóan van-e valakinek észrevétele, javaslata. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor napirendi szavazást kérek. Kérem, hogy aki egyetért az előzetesen jelzettekkel, kézfelemeléssel szíveskedjen jelezni! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság a napirendet egyhangúlag elfogadta.
A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/9876. számú törvényjavaslat
Első napirendi pontunk a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, melyet T/9876. számon kaptak kézhez képviselőtársaim, és itt a módosító javaslatokat kell megvitatnunk.
Köszöntöm előadóinkat, akiktől tisztelettel kérek egy bemutatkozást, mert most nincs súgóm, hogy kik is képviselik a kormány álláspontját.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Marsi Erika, Pénzügyminisztérium
JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Juhász Edit, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
Módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm önöket.
Javasolom, hogy menjünk sorba a módosító javaslatokon. Ha jól sejtem, talán a 9876/5. javaslattal kell kezdenünk, melyet Szatmáry Kristóf úr jegyez. Először kormány- vagy minisztériumi álláspontot szeretnék kérni.
JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Az előterjesztő, tehát a kormány részéről nem, támogatjuk. Értelemszerűen csak tárcaálláspontot tudunk közölni, mert csak most ismertük meg.
ELNÖK: Tehát tárcaálláspontot rögzítünk, a tárca nem támogatja. Van-e valakinek kérdése, észrevétele? (Jelzésre.) Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): A költségvetési része milyen? Vissza nem térítendő vagy visszatérítendő támogatás lesz? Tehát hogyan működik technikailag?
JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az 5. számú módosító javaslatról van szó... (Dr. Bóka István: Bocsánat.), ez nem azzal kapcsolatos. (Dr. Bóka István: De ez egy konstrukció, amire megvan a fedezet. Nem?)
JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az 5. számú módosító javaslat részben a lakástörvénybe beépített elővásárlási jognál tartalmaz egy módosítást, részben a végrehajtási eljárási törvénynél. Ez a módosító javaslat pénzügyi konstrukciót nem érint. (Dr. Bóka István: De csak emiatt...)
ELNÖK: Képviselő úr, nyomd be a gombot, ha beszélsz.
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Elnézést, de nem akarok később kérdezni, és nyilván látom, hogy többpárti egyeztetés van az adott kérdésben. (Többen: Ebben nem.) Nem? Akkor jó.
ELNÖK: Ha vehetem úgy, hogy nincs több kérdés, észrevétel, akkor szavazunk. Ki támogatja a módosító javaslatot? Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Tizenkettő nemmel a bizottság nem támogatja a módosító javaslatot.
A 6. pontban szereplő módosító javaslatot több képviselő jegyzi: Babák, Kovács, Hargitai képviselő urak, és Barabásné Czövek Ágnes MSZP-s képviselő is. Kormányzati véleményt kérek a 6. ponttal kapcsolatban.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Van-e kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs, szavazhatunk. Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 7. módosító javaslatról érdeklődnék, amelyet ugyancsak többen jegyeznek.
JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a tárca. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság is egyhangúlag támogatja.
A 8. módosító javaslatot is, hasonlóan az előbbihez, több képviselő jegyez. A tárca álláspontját kérdezem.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk, csak szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy technikai hiba történt a végén, a g) és h) pontnál, erre a mai nap folyamán megérkezik a módosítás, de támogatjuk.
ELNÖK: Ez, hogy a mai nap folyamán, pontosan mit jelent? Ha tudnak ebben segítséget adni.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Annyit jelent, hogy a most hatályos törvény 3. § (1) bekezdésének már van egy g) pontja, így h) és i) pontra kell javítani, de tartalmában nem változik.
ELNÖK: Megértettem, csak formailag nekünk ezt is meg kell szavaznunk, és azt a választ kaptuk, hogy még a mai napon megérkezik ez a módosító javaslat.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Bízunk benne, hogy ezt a költségvetési bizottság mint főbizottság be fogja adni, mert nekik minden módosítót tárgyalni kell.
ELNÖK: És akkor erre nekünk vissza kell térni?
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Rendben, akkor erről tudunk szavazni. Tehát a tárca támogatja, csak technikai módosítással. Azt javasolom, hogy a bizottság is támogassa ennek megfelelően. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 9. módosító indítványról kérdezem a tárca képviselőjét.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt is támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság is egyhangúlag támogatja.
A 10. módosító indítványról kérdezem a tárca képviselőjét.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatják. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Szintén egyhangúlag támogatja.
Azt az információt kaptam, hogy útban van (A bizottság munkatársa átad részére egy irományt.), illetve itt is van még két módosító javaslat. Nem tudom, a képviselőtársaim előtt ott van-e a 11., illetve a 12. sorszámmal jegyzett módosító javaslat. (Jelzésre.) Igen.
Köszönöm szépen. Akkor a 11. módosító javaslatról kérdezem a tárca álláspontját, melyet ugyancsak többen jegyeznek, többek között az alelnök úr, Kovács képviselő úr, Babák képviselő úr, Bebes képviselő úr és a többiek, hadd ne soroljam.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Miután egyeztetni nem tudtunk, csak a tárca álláspontját tudjuk mondani, ezt nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Van-e kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő nem, a bizottság nem támogatja.
A 12. módosító javaslatról kérdezem a tárca álláspontját.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. (Jelzésre.) Bebes képviselő úr!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Csak az a kérdésem, hogy miért nem. Valami indokolást szeretnék kérni, mert igazán ez pénzügyi kötelezettséggel nem jár a költségvetés felé, viszont mégiscsak egy olyan javaslattal él, amit szükséges lenne beépíteni a törvénybe. Hiszen pontosan a bankok szerepvállalását próbálja meg ez a módosító javaslat célozni.
Azt gondolom, ha már egyszer a magyar költségvetés - méghozzá hitelből is - biztosít a bankok számára bizonyos lehetőséget abban, hogy részt vállaljanak a gazdaság különböző szereplői felé, akkor miért nem lehet a bankokat is meghívni ennek a törvényjavaslatnak a megsegítése érdekében. Tehát nem értem az önök állásfoglalását.
Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő asszony!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Szeretnék ezzel kapcsolatban kérdezni. Azt gondolom, az a szándék, ami ebben a módosítóban megjelenik, elég széles támogatottsággal bír, csak azt szeretném megkérdezni, hogy kell-e ebben a törvényben egy ilyen külön felhatalmazás, vagy egyébként is, e nélkül is van a jogszabályok erdejében másutt valami olyan joghely, ami alapján a kormány a pénzintézetekre vonatkozó szabályozásban valamilyen mozgástérrel bír.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ódor képviselő úr!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A 11. és 12. javaslatot figyelembe véve, a 12. javaslat nem tartalmaz olyan forrásokat, csak jelez valamit. Szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt esztendőben ez az 5 milliárd forint - lehetne mást is írni - maradt év végén, amit az önkormányzati miniszter különböző, 300-500 millió forintos sportcsarnokok és egyebek építésére osztott szét.
Azt gondolnám, itt most a 12. javaslatnál mondom, de kicsit visszautalva a 11. javaslatra is, hogy mi történik, ha megint megmarad egy ilyen forrás - tavaly megmaradt 5 milliárd -, mi történik, ha megint decemberben majd ezt látjuk, és közben az önkormányzatoknak ezzel a hitelfelvétellel kell rendezni az egész folyamatot. Tehát nincs rendelkezésre állás a költségvetésben, ez biztosan nehezíti majd az önkormányzatok lehetőségét, mert bankhoz kell menni, hitelt kell felvenni, azt megvizsgálják, és utána megint megjelenik majd az, hogy az önkormányzatok hitelfelvétele rontja az összköltségvetési mutatókat a magyar országos költségvetésben. Ezért már el lehetett volna különíteni, mert nem szeretnénk, ha az lenne, hogy év végén megint kiderül, hogy 5 milliárd forint mégiscsak van, és mégsem vagyunk hajlandók, pedig önkormányzati bizottságról lévén szó, természetesen azok érdekeit kellene képviselni.
Köszönöm szépen, ennyi.
ELNÖK: Jól látom, hogy Lamperth képviselő asszony jelentkezik? (Jelzésre.) Igen.
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Megvárnám a kérdésre a választ, elnök úr, és utána szólnék.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor a tárca képviselőié a szó.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Teljesen joggal vetődhet fel, hogy a nehéz helyzetben lévő adósok helyzetének megoldásában a bankok is aktívan vegyenek részt. Csak fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy novemberben volt egy megállapodás a kormány és a bankok között az átütemezésről, hogy minél kevesebben kerüljenek rosszabb helyzetbe.
A megállapodás kapcsán, azt hiszem, pont a jövő héten megy a kormánykabinet elé erről egy beszámoló, amit mi ki szeretnénk egészíteni plusz fogyasztóvédelmi előírásokkal. Amúgy a jogszabályok célját illetően azt szeretném mondani: ne felejtsük el azt, hogy a bankokat azért szabályozzuk, és azért vannak a szabályok, mert ők betétesek pénzeit kockáztatják, és ha a betétesek pénzeit rosszul helyezik ki, akkor az mindenképpen a betétesekre hull vissza.
Tehát annak a szabályozása, hogy milyen veszteséget és hogy viseljen el, törvényi szinten mindenképpen ellentmond nemcsak a magyarországi, hanem az uniós banki szabályozásoknak. Ez természetesen nem menti fel őket - és erre vonatkozóan említettem ezt a további munkát és a megállapodás fogyasztóvédelmi előírásokkal való kiegészítését -, hogy igenis aktívan vegyenek részt. És a másik: abban a konstrukcióban, ami önök előtt van tervezetként vagy jóváhagyásra kerül, a bankok veszteségeket fognak viselni, azt le kell írni, és tőke kell hogy kerüljön mellé.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő asszony!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): A válasz, amit kaptam, nem pontosan az én kérdésemre volt válasz, vagy lehet, hogy nem értem elég precízen. Mert ha egyébként is van ilyen mozgástere a kormánynak, az is egy helyzet, és egy másik helyzet, ha mi most adunk egy ilyen törvényi felhatalmazást.
Azt javaslom, hogy a bizottság szavazza meg ezt a módosító indítványt, és hogy ez a magyar jogrendben összeférhető vagy sem; ha jól tudom, úgyis látni fogja ezt még az alkotmányügyi bizottság, ott még egyszer ilyen igénnyel rá lehet tekinteni. De azt gondolom, a szándék, ami a módosító indítványban van, méltánylandó. Itt olyan kockázatvállalás van, és ha a jogalkotó - ha úgy tetszik - az adósoknak a kockázatot közpénzekből csökkentendő, egy jó szándékú döntést akar hozni, akkor ebben a több szereplő közül talán leginkább anyagi lehetőségekkel rendelkező szereplőt sem szabadna kihagyni.
Egyetértek ezzel.
ELNÖK: Minekutána a módosító javaslat taxatíve a kormány számára semmifajta dolgot nem ír elő kötelezően, azoknak a kockázatoknak a mérlegelése, amelyről a tárca képviselője beszélt, a későbbiek során minden bizonnyal megtörténik, hiszen a kormánynak ebben felelősen kell dönteni, melynek során minden érdeket figyelembe vesz.
Úgy láttam, hogy Tasó képviselő úr még jelentkezett. (Jelzésre.) Igen, tessék!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Lehet, hogy rosszul értelmezek valamit, ha így van, akkor kérem, segítsenek benne a tisztelt képviselő hölgyek és urak.
Az önkormányzat, ha van ereje és hitelképessége, akkor vehet fel hitelt annak érdekében, hogy segítse a bajba jutott lakosokat. Eddig stimmel. Ha viszont nincs ereje, és nem képes hitelfelvételre, akkor azon a településen nincs lehetőség arra, hogy segítsünk az embereknek.
Kvázi, ha az iparűzési adót például elvonja - mint amiről szó volt már, értelmezésem szerint a kormány elvonja az önkormányzattól -, akkor ugyan mire lesz majd lehetősége az önkormányzatnak, és egyáltalán milyen lesz a teherbíró-képessége, ha csökken a saját bevétele. Hiszen a bankok általában az önkormányzatok teherbíró-képességét úgy állapítják meg, hogy megvizsgálják, mennyi a helyi bevétele, ez milyen arányt képvisel az összbevételében. Magyarul, ha azon a településen az önkormányzat nem képes arra, hogy hitelt felvegyen, ott az emberek, a lakosok nem kapnak segítséget. Jól értem?
ELNÖK: Kovács alelnök úr jelentkezett.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ennek a 12. számú javaslatnak a múltkori bizottsági ülésen az általános vitára való alkalmassága körében, ha jól emlékszem, Kósa képviselő úr és még jó néhányan vázolták fel, hogy a kockázatvállalás, illetve a tehermegoszlás tulajdonképpen a bankokat is valamilyen formában terhelje.
Ezt mondom azért, mert ma a devizahitelesek nem fizethetik vissza devizában a hitelt. Tehát a bank például svájci frankban sem engedi, hogy visszafizessék a hitelt, mert elveszíti az árfolyamnyereséget. Tehát annyira nem kíván közreműködni a rendszerben, hogy még ebből is hasznot akar hajtani, noha kára nem származik a rendszerből, mert devizában kapja meg a pénzt, de még az árfolyamkockázatot is le akarja nyúlni. Azt gondolom, ez skandalum, és ezért ez a kormányhatározat ilyen szempontból keretirányt ad ennek a szabályozására.
Nyilvánvalóan ez - pont azért, hogy az adósokon minél előbb segítsünk - gyors munkában készült, ezért nincs is kormányálláspont, csak tárcaálláspont. Megítélésem szerint ez sem egy kijegecesedett tárcaálláspont, mert rövid volt rá a határidő, de ahogy Lamperth képviselő asszony mondta, van értelme ezt megszavazni. Aztán lehet ezt még cizellálni az alkotmányügyi bizottságban, illetve a költségvetési bizottságban, de ha mást nem, azt az elvet, amit mi szeretnénk, hogy a teherviselésből valamennyi a bankokra is jusson - mert egyébként nem az adósok juttatták ebbe a helyzetbe, hanem a hihetetlen rossz, fedezet nélküli tőkekihelyezések juttatták ide az Egyesült Államoktól az európai anyabankokig a magyar állampolgárokat -, ezért ez szerintem helyes irányként mindenképpen támogatandó.
Amit pedig Tasó képviselő úr felvetett, nem akadémikus, hanem fontos kérdés. Arról van szó, hogy gyakorlatilag az önkormányzati miniszter 45 milliárd forintos lakástámogatási pénzekről beszél, amiben mintegy 5 milliárd friss pénz van egyébként, de ebből nem kerül vissza a panelprogramon kívül helyi önkormányzatokhoz. Tehát valóban úgy van, hogy amelyik tehetős, az beszállhat az adósságállomány rendezésébe, amelyik meg nem, az ott marad a reklamáló, kilakoltatásra váró adóssal együtt.
ELNÖK: Lamperth képviselő asszony!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Egy félreértést - vagy talán elszólást - szeretnék pontosítani, csak a jegyzőkönyv kedvéért. A helyi iparűzési adót - mint önkormányzati bevételt - nem akarja elvenni a kormány. A helyi iparűzési adó beszedési technikáján, eljárásán kívánt változtatni, és nem a helyi adóhatósághoz, hanem az APEH-hoz rendelni, de ez nem venné el az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adót. Sőt, ha igaz az - bár polgármesterek előtt ilyet mondani elég nagy kockázat, de ha igaz az -, hogy egy hatékonyabb beszedést is megpróbál megvalósítani az APEH, akkor még lehet, hogy jól is járnak az önkormányzatok, vállalva ezzel most itt, hogy minden polgármester majd mond nekem mindenfélét.
De ami a dolog lényegéhez tartozik: azt gondolom, érdemes ezt így megszavazni, és ha kell, akkor még az alkotmányügyi vagy a költségvetési bizottságban igazítani rajta. Sőt, azt gondolom, hogy ennek a feltételrendszeréről érdemes majd a kormánytól még kérdezni is, hiszen a mozgásteret ott a szakértők jobban látják, mint a képviselők.
Köszönöm.
ELNÖK: Kovács alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nemcsak a jegyzőkönyv kedvéért mondanám a képviselő asszonynak, hanem komolyan is gondolom: a helyi iparűzési adó APEH általi beszedése, és annak az ellenőrzési jogosítványnak az elvonása, ami a helyi önkormányzatot illeti, alkotmányellenes, ez minimum kétharmados törvény. Szerintem ez így, ebben a formában nem lehetséges, hozzáteszem: ez az én álláspontom, meg még jó néhány jegyzőé és jó néhány önkormányzati szakemberé. Ez nem olyan bevétel, mint az illeték, ez nem állami bevétel, amelyet hol a megye, hol az APEH szed be, ennek az a neve, hogy helyi iparűzési adó - az 1991. évi, egyesek szerint "C", mások szerint 100. törvény szerint. (Derültség.)
ELNÖK: Tasó képviselő úr!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak még egyszer, a jegyzőkönyv kedvéért, ha már az imént szóba került ez a pontosítás.
Tehát akkor jól értem? Az az önkormányzat, amely nem képes mondjuk hitelt felvenni, vagy a testület nem meri bevállalni, mert a jövője bizonytalan vagy a bevételei kétségesek, akkor az nem tud segíteni a településen élő lakosságnak, polgároknak, akik bajba kerültek, és nekik nem tud - vagy pontosabban nem akar - segíteni az állam? Tehát jól értem, most ezt megváltoztatja az előterjesztő, hogy a kormányoldal részéről bárki? A jegyzőkönyv kedvéért.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e még egyéb felvetés? (Nincs jelzés.) Az előterjesztőt kérdezem. (Dr. Kovács Zoltán: Bocsánat, az előterjesztő többek között én is vagyok.) Bocsánat, a kormány képviselőjét kérdezem.
MARSI ERIKA (Pénzügyminisztérium): Egy-két mondatot még. Annak megvizsgálását, hogy milyen jogszabály-módosítással lehet javítani a helyzetet, egyáltalán nem zárom ki. Én azt mondtam, hogy ebben a helyzetben ilyen gyorsan arról egyértelműen nyilatkozni - ez most még a jogszabály-módosítás - nem tudok.
A másik dolog, hogy - mint ahogy látták, és ahogy ez a jogszabály-tervezet, törvénytervezet elkészült -, arra még nem elégséges az idő, hogy minden egyes elemében segítsünk a nehéz helyzetbe kerülőknek, akik különböző helyzetben vannak. Ennek a törvénycsomagnak így alapvetően az a célja, hogy aki belátható időn belül fizetőképes és hitelképes, akkor ahhoz adjunk meg mindent, természetesen ha van olyan esély és lehetőség, hogy önkormányzat tud ezzel élni, és valamit segíthet.
Elnézést kérek, nem vagyok szakértő az önkormányzati gazdálkodás területén, nem is szeretném ezt vindikálni, de az biztos, hogy ez nem azt jelenti, hogy most minden önkormányzat tud és képes is élni a helyzettel, mert más-más helyzetekben vannak. Tudom, hogy ez nem megfelelő válasz, de a törvénytervezet és a csomag arra koncentrált, hogy minél előbb, aki hitelképessé tehető, az maradjon ügyfél és maradjon a lakásában.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kovács alelnök úr, utána talán le is zárhatnánk a napirendi pontot.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tasó képviselő úr felvetése azért fontos kérdés, mert ahol az adósok legnagyobb tömege megjelenik, azok az önkormányzatok egyébként a legkevésbé tehetősek. Tehát ott egymást negatív módon erősítő ez a szándék, amely nem valósul meg olyan formában, mint amit egyébként a jogalkotó vagy mi mindannyian szeretnénk.
Valóban ez elsődlegesen eljárási többletjogosítványt jelent az önkormányzatok számára, és nem az anyagi oldalát teremti meg a rendszernek. Csak hangsúlyozom: pont, ahol a legnagyobb a szükség, ott a legnagyobb a szegénység.
ELNÖK: Szavazás következik a 12. pontról. Kérdezem, ki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Köszönöm szépen.
Az egyebek között egy dologra szeretném felhívni a tisztelt bizottsági tagok figyelmét: június 23-án - mint már szó volt róla - 9.30 és 10.30 között látogatást tesz a francia polgármesterek mintegy 50 fős csapata, viszonozván egy korábbi látogatást. Az a kérés, hogy erre lehetőleg minél többen jelentkezzenek. Idáig mindössze négy képviselőtársunk jelentkezett: Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony, Kovács Zoltán alelnök úr, Meggyes Tamás és Bácskai János képviselő úr. Érdeklődnék, van-e még esetleg további... (Jelzésre.) Igen, Papp József képviselő úr, és ha még van ilyen szándék, akkor kérem tisztelettel, hogy a titkárságon szíveskedjenek jelezni.
Ha az egyebek között más nincs, akkor köszönöm szépen, befejeztük a bizottsági ülést, további jó munkát kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 45 perc)
|
Szabó György |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin