ÖTB-18/2009.
(ÖTB-107/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. szeptember 9-én, szerdán, 10 óra 5 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Résztvevők *
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása *
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9856. szám) (Az Egészségügyi bizottság önálló indítványa) (Általános vita) *
Dr. Kökény Mihály szóbeli kiegészítése *
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10222. szám, új/átdolgozott változat a T/7015. szám helyett) (Általános vita) *
Jauernik István szóbeli kiegészítése *
Kérdések, felvetések *
Vélemények *
Jauernik István reflexiója *
Szavazás *
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. június 29-ei ülésnapján elfogadott "A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról" szóló törvény (A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/9700/25. számon került iktatásra.) (Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása a Házszabály 107. §-ának (2) bekezdése alapján) *
A 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat (T/10105. szám) (Általános vita) *
Sepsi Tibor szóbeli kiegészítése *
Egyebek *
(Az Egészségügyi bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
(Általános vita)
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/9700/25. számon került iktatásra.)
(Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása a Házszabály 107. §-ának (2) bekezdése alapján)
(Általános vita)
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Mester László (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig dr. Buzás Péternek (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Erdős Norbert (Fidesz) megérkezéséig dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) megérkezéséig dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) megérkezéséig dr. Ódor Ferencnek (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Hock Zoltán (független) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Dr. Kökény Mihály (MSZP), az Egészségügyi bizottság elnöke
Dr. Ábrahám Attila miniszteri megbízott (Egészségügyi Minisztérium)
Jauernik István államtitkár (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Polgár Ildikó szakmai tanácsadó (Önkormányzati Minisztérium)
Sepsi Tibor kormánybiztos (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Bagó Eszter elnökhelyettes (Központi Statisztikai Hivatal)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Balázs István főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 5 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
GY. NÉMETH ERZSÉBET, a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek. Köszöntöm az őszi ülésszak első Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának képviselőit, illetve a megjelent képviselőket, kormányképviselőket, meghívottakat.
A napirendre tett javaslatot a bizottság tagjai e-mailen megkapták, remélem, mindenkihez eljutott a hétfői kiegészítés, tehát végül is ma négy napirendi pontunk, illetve egy Egyebek napirendi pontja lenne a bizottságnak.
Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy van-e valakinek észrevétele a napirenddel kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem, szavazhatunk-e. Ki az, aki egyetért az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai napirendi javaslatával? Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú igen. Köszönöm szépen.
Rá is térnénk az 1. napirendi pontra, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, amit a T/9856. szám alatt kaptunk meg. Ez az Egészségügyi bizottság önálló indítványa. Általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Köszöntöm a bizottság elnökét, dr. Kökény Mihály képviselő urat, és át is adnám neki a szót. Parancsoljon!
Dr. Kökény Mihály szóbeli kiegészítése
DR. KÖKÉNY MIHÁLY: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Több kompromisszum eredményét tartalmazza ez a tervezet, hosszú konzultációk után egyhangúan döntött az Egészségügyi bizottság május 27-én, hogy önálló indítványként nyújtja be ezt a javaslatot az Országgyűléshez. (Hajdu László megérkezik az ülésre.)
Engedjék meg, hogy nagyon röviden összefoglaljam, hogy a korábbi szabályozáshoz képest hét ponton tartalmaz a javaslat módosítást.
Egyrészt: emeli a javaslat a bírságtételeket, és az eljárási szabályokat egyszerűsíti.
Másodszor: bevezeti az Európai Unió által ajánlott képi figyelmeztetés rendszerét a cigarettás dobozokon.
Harmadszor: feloldja a munkavédelmi és a nemdohányzók védelméről szóló törvények között ma létező ellentmondást, hiszen a munkavédelmi törvény úgy rendeli, hogy a munkáltatónak gondoskodnia kell dohányzóhely kijelöléséről, és ezt a kollíziót rendezi a javaslat, miszerint a munkáltató másképpen is dönthet.
Negyedszer: több önkormányzat hasonló kezdeményezéséhez és helyi rendeletéhez hasonlóan törvényi szinten rendezné az aluljárókban, gyermekjátszótereken, zárt légterű felüljárókban a dohányzási tilalmat.
Ötödször: teljes körűvé tenné a tömegközlekedési eszközökön, vonaton a dohányzási tilalmat. Hozzáteszem, hogy ez a Magyar Államvasutak kezdeményezése volt.
Hatodszor: ami a médiában a legnagyobb érdeklődést váltja ki, és egyébként meg egymást közt is a legnagyobb vitákat, az a melegkonyhás vendéglátásban vezetne be dohányzási tilalmat, jelesül az éttermekben. Szeretném elmondani, hogy - elfogultsággal nem vádolható - Eurobarométer-, tehát európai uniós felmérés történt 2009-ben, tehát nem régen az uniós tagországokban ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A magyar adatot ismertetném. Magyarországon a megkérdezettek - ez egy reprezentatív vizsgálata az Uniónak - 61 százaléka feltétel nélkül, 20 százaléka bizonyos feltételekkel támogatná, hogy ott, ahol ételt szolgálnak fel, ne lehessen dohányozni.
Hetedszer pedig: korlátozná a forgalmazást, tehát szigorítaná a forgalmazás bizonyos szabályait. Itt az eladóterek nagyságával kapcsolatos a dolog.
Tisztelt Bizottság! Erről szól tehát ez a javaslat. Azt kérem a tisztelt bizottságtól, hogy az általános vitára bocsátást támogassák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megkérdezni az Egészségügyi Minisztérium képviselőit, dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes urat és dr. Ábrahám Attila miniszteri megbízott urat, kívánnak-e kiegészítést tenni. Ábrahám úr, parancsoljon!
DR. ÁBRAHÁM ATTILA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Én úgy gondolom, hogy várnánk a bizottsági tagok észrevételeit. Elnök úr jól összefoglalta, ez egy kompromisszumos javaslat. Ennyi az, amit egyelőre szeretnék elmondani. Ha kérdés lesz, természetesen válaszolunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a bizottság tagjaié a szó. Parancsoljanak! (Nincs jelzés.) Ha nincs észrevétel, akkor kérdezem a bizottság tagjait, szavazhatunk-e, dönthetünk-e. Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, úgy, ahogy azt a bevezetőben mondtam. Azt azért a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, hogy a bizottság tárgyalta már ezt a törvényjavaslatot, és akkor a szigorúbb változat mellett foglalt állást. Én még arra is emlékszem, hogy dohányos képviselőtársunk volt az, aki elmondta, hogy annak ellenére, hogy ő dohányzik, ő is a szigorúbb változatot támogatja. Azt gondolom, hogy a bizottság tagjai előtt akkor ismert a törvényjavaslat.
Kérdezem, ki az, aki az általános vitára való alkalmasságot támogatja. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.) Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú igen. Köszönöm szépen, a bizottság támogatja.
Köszönöm szépen az előterjesztőnek és a kormány képviselőinek a megjelenést.
Rátérünk a 2. napirendi pontunkra, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/10222. számon, új/átdolgozott változat a T/7015. szám helyett. Itt általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Köszöntöm az Önkormányzati Minisztérium részéről Jauernik István államtitkár urat és dr. Balázs István főosztályvezető urat. Államtitkár úrnak adom a szót, parancsoljon.
Jauernik István szóbeli kiegészítése
JAUERNIK ISTVÁN államtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Képviselő Hölgyek! Képviselő Urak! A kormány új változatot nyújtott be a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítására. Valamennyiünk előtt ismert, hogy az Alkotmánybíróság a 131/2008-as határozatában állapította meg azt, hogy az alkotmány 44/C. §-át sértő, alkotmányellenes helyzet jött létre azáltal, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben nem szabályozta a helyi önkormányzatok felett törvényességi ellenőrzést gyakorló közigazgatási hivatalok jogállását. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy a jogalkotási kötelezettségének múlt év december 31-ig tegyen eleget. A kormány a korábbi, T/7015. számú törvényjavaslatot a múlt év őszén beterjesztette. Előtte volt egy másik, kormány által beterjesztett törvényjavaslat, amely nem kapta meg a parlamentben a kétharmados támogatottságot, ezt a T/7015. számút a parlament nem tárgyalta még meg. (Erdős Norbert megérkezik az ülésre.)
Időközben a kormánynak feladata volt, hogy a közigazgatási hivatalok által ellátott egyéb, nagyon fontos feladatok ellátását továbbra is biztosítsa. Ez megtörtént különböző törvényben és kormányrendeletben, tehát a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve január 1-jén elkezdett működni, azokat a feladatokat továbbra is végzik a hivatalok, amiket korábban tettek, egy kivételével, ez az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.
Mivel új helyzet jött létre január 1-jével, ezért kellett új változatot benyújtanunk. Ez az új változat, tartalmát tekintve, minden eddiginél tovább megy, ez a változat biztosítja azt, hogy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése megyei illetékességgel történik és önálló megyei illetékességű hivatalok útján történik. Az ellenzéki pártok képviselőinek ez volt a kérése. Ebben a formában ötpárti egyeztetésre nem került sort, mert ezt az informálisan megküldött javaslatot is a pártok, az ellenzéki két párt elutasította.
Azt gondoljuk, hogy nagyon fontos a törvényességi ellenőrzés biztosítása, szinte minden héten tudunk fölsorolni, hogy az ország mely részén, mely településeken merül föl a törvényességi ellenőrzés hiánya mint fontos jogintézmény, az alkotmányos berendezkedésnek egy fontos jogintézménye. Ezt hiányolják. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés tegyen eleget az alkotmánybírósági határozatban foglalt feladatának.
A kormány kész minden kompromisszumra. Jelzem a képviselő hölgyek, urak számára, hogy ez a javaslat is jelentős többletkiadást okoz. Ez a jelentős többletkiadás akár 80 millió forint/év nagyságrendet ér el. Egy dologban nem tudunk kompromisszumot kötni, hogy a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét akarják átszervezni. Ez a kormány szabad szervezetalakítási kompetenciája. Azt gondoljuk, hogy ebbe a parlamenti pártoknak olyan beleszólási joga nincs, ami vétót jelenthetne. Tehát e kivételével bármilyen megoldás a kormány számára elfogadható tárgyalási alap, mert nagyon fontos feladat, hogy az önkormányzatok felett törvényességi ellenőrzés működjön. Köszönöm szépen, elnök asszony.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottság tagjaié a szó, első körben kérdések. (Jelentkezésre:) Parancsoljon, Kovács Zoltán alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Azt kérdezném meg, hogy a jelenlegi változat szerint a megyei közigazgatási hivatalok, illetve a regionális hivatalok közötti személyi függőség, alá-fölérendeltségi viszony hogy alakul. A másik, hogy a költségvetése miként alakul ezeknek a szervezeti egységeknek, illetőleg hasonlítható-e státuszilag mondjuk egy regionális területi gyámhivatalhoz ez a megoldás, vagy ez attól különbözik, ha igen, mennyiben.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor államtitkár urat kérnénk meg a válaszra. Parancsoljon!
JAUERNIK ISTVÁN államtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. A törvény szövegéből is egyértelmű, hogy a közigazgatási hivatal vezetője a neki címzett feladat- és hatásköröket önállóan gyakorolja. Ebből az következik, hogy ezt a hatáskört tőle nem vonhatja el senki. Tehát az államigazgatási hivatal vezetője ezt a hatáskört nem vonhatja el, ezt nem befolyásolhatja, ez a törvény szövegébe is beleírásra került.
A hivatal költségvetése. A területi államigazgatási hivatalnak van egy költségvetése, és ezen belül van a közigazgatási hivatal, de nem egyezik meg a jogállása a gyámhivataléval, éppen amiatt, hogy itt a gyámhivatallal ellentétben a közigazgatási hivatal vezetőjének a hatáskörét nem lehet elvonni, tehát ő ebben a kérdésben önállóan kell hogy döntsön. Létszámban ugyanazok az emberek, ugyanazok a vezetők, köztisztviselők ott vannak a hivatalokban, akik eddig is végezték ezt a munkát. Előbb nem mondtam a bevezetőben, de ma is az önkormányzatoknak 70-80 százaléka beküldi a jegyzőkönyveket, és ugyanúgy működik az esetek 70-80 százaléka közötti mértékben a rendszer, mint ahogy korábban, tehát először csak fölhívják a figyelmet, csak nem törvényességi észrevételt tesznek, hanem egy észrevételt tesznek és javaslatot tesznek a törvényes állapot helyreállítására.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt szeretném még megkérdezni, hogy a humánpolitikai döntéseket ki hozza meg: a régiós vezető a közigazgatási hivatalok tekintetében, vagy pedig maga a kirendeltség vezetője. A másik. Mit csináltak eddig ezen kívül, hogy mondjuk most 70-80 százaléka a jegyzőkönyveknek bejött, az elmúlt közel egy esztendőben mit csináltak azok az ügyintézők, akiknek gyakorlatilag nem volt hatáskörük és feladatuk sem az elmúlt időszakban?
ELNÖK: Államtitkár úr, parancsoljon!
JAUERNIK ISTVÁN államtitkár (Önkormányzati Minisztérium): A vezetői kinevezés a területi államigazgatási hivatal vezetőjénél van, tehát ez egyértelműen a humánpolitikai döntéseket meghozza.
Hogy a kollegák mit csinálnak. Január 1-jétől kicsit bővült a feladatkörük, kaptak új feladatot is a területi államigazgatási hivatalon belül, különféle monitoringozást. Egyébként nagyon bizakodóak vagyunk, hogy ezt a feladatot Magyarországon meg kell oldani, és ezeket a szakembereket meg kell védeni, tehát nem kerültek elbocsátásra. Szerintem ez egy helyes döntés volt. A hivatalokon belül munkaátcsoportosításra került sor.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Jelentkezésre:) Ódor képviselő úr!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Valahogy úgy érezzük, és nem érzi-e az államtitkár úr, hogy feje tetejére áll a világ egy kicsit. Közigazgatás, államigazgatás. Tehát a közigazgatás egy kicsit többet tartalmazó dolog, az államigazgatás ennek egy része. Most mit csinálnánk ebben a tervezetben, amit most megkaptunk? Ebben az államigazgatás egy részévé visszük alá, tehát ha így nézzük, akkor megfordítottuk a homokórát, és most alulra, tehát a beosztásába kerül az államigazgatási hivatalnak a közigazgatási hivatal. (Dr. Steiner Pál megérkezik az ülésre.) Tehát ennek a logikája szerint, ha ezt nézzük, akkor a közigazgatási hivatalnak egy része, ami az államigazgatási részeket viszi, abba kellene tartozni, és nem fordítottan. Tehát ez a beosztás is ilyen értelemben véleményem szerint hátrány, vagy pótcselekvésnek tűnik. Lehetett látni, lehet látni. Nem gondolja-e államtitkár úr, hogy ha ez a megoldás nem, akkor vissza kellene térni, kérdezem is, hogy gondolnak-e arra, hogy visszatérnek arra az eredeti állapotra, ami az alkotmányossági próbát kiállta, hiszen annak megfelelő volt, mert láthatóan több verziót hozunk, de ez mindig, mindenhonnan megkérdőjelezhető, vagy legalábbis kérdéseket lehet föltenni. Úgyhogy erre, ha kapnánk választ. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem gondoltak-e arra, államtitkár úr - most az IPA átkerült az APEH-hez, ezek regionális központokban vannak -, hogy mondjuk a felesleges munkaerőt a közigazgatási hivatalokból az APEH-be átcsoportosítanák, és nem a helyi önkormányzatoktól vinnék el azokat az "adósokat", akik egyébként nem egyféle adónemmel foglalkoznak, hanem főleg a kisebbeknél, többfélével?
A másik, hogy az imént a kérdésemre azt válaszolta, hogy nincs hatáskörelvonás. Ha a humánpolitikai döntéseket elvonják, és nem a közigazgatási hivatal vezetője dönt, hanem a területi vezető, nem tartja-e ezt hatáskörelvonásnak? Tehát hogy a személyzeti politikát nem ő irányítja, a szakembereket, hogy kit vegyen fel, aki rossz szakember netán, kit tanácsoljon el a pályáról, és a többi, és a többi.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, van-e még kérdés. (Nincs jelzés.) Államtitkár úré a szó, parancsoljon.
JAUERNIK ISTVÁN államtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Ódor képviselő úrnak tulajdonképpen igaza van a közigazgatás-államigazgatás fogalomrendszerében, de képviselő úr, azt gondolja végig, hogy a magyar parlament által elfogadott kétharmados törvényben a közigazgatási hivatal név, cím foglalt. Épp az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a ma hatályos Ötv. úgy tartalmazza, hogy a törvényességi ellenőrzést a közigazgatási hivatal végzi. Éppen ezért ennek a hivatalnak nem lehet más nevet adni, amíg a törvény így rendelkezik. A törvényességi ellenőrzésen kívüli feladatokra kellett létrehozni egy hivatalt. Hogy ez milyen nevet viseljen, ezen elég sok vita volt; a kormány így döntött, hogy területi államigazgatási hivatal.
Egyetértek képviselő úrral, ezért kérem a bizottság tagjait is, hogy a parlament hozzon döntést ebben a kérdésben, hogy álljon talpára ez az egész dolog.
Ódor képviselő úr, eredeti állapot. Az eredeti állapotot szeretnénk helyreállítani, odáig elmegyünk, de csak a törvényességi ellenőrzés tekintetében. Ehhez van a parlament kétharmados döntésére szükségünk.
Abban, hogy a másodfokú hatósági ügyekben vagy a gyámügyekben, vagy azokban a dolgokban, amiket a területi államigazgatási hivatalok tesznek, nincs sehol, semmilyen törvényben kétharmados előírás. Ez a kormány szabad szervezetalakítási jogába tartozó kérdés, azt gondolom, hogy a mindenkori kormány joggal tartja fenn magának ezt a jogot. Tehát a törvényességi ellenőrzés kérdésében igen, visszamegyünk, visszaállítjuk az eredeti állapotot ha kell, de ezen túlmenően nem.
Kovács alelnök úrnak a válaszomból adódott kérdése. Természetesen én a közigazgatási hivatal vezetőjére gondoltam, hogy az ő kinevezése az államigazgatási hivatal jogkörébe tartozik. A hivatalon belül már a közigazgatási hivatal vezetőjének vannak humánpolitikai feladatai is, de összességében nem tudom, hogy milyen megoldást tudna elképzelni alelnök úr, mert a hivatalvezetőket a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. Tehát itt mindenféleképpen akkor is a kormányhoz ez kötődik valamilyen formában. Nem tudom, hogy mi az elképzelés vagy milyen parlamenti kisebbségi jogosítványt szeretnének ehhez kötni, beszéljük meg, mindenféle megoldásról tudunk tárgyalni. Ha olyan elképzelése van, hogy, nem tudom, a parlamenti bizottság akarja ezt megnézni, mindenről lehet tárgyalni, mi szeretnénk ezt a kérdést megoldani.
A személyi létszámmal kapcsolatban. Európában nincs ilyen, hogy az önkormányzatok fölött vagy törvényességi felügyelet vagy törvényességi ellenőrzés ne legyen. Azt gondolom, hogy valamennyiünk felelőssége az, hogy ez az állapot megszűnjön. Tehát ezeket a köztisztviselőket nem szabad elbocsátani, nem szabad adóbeszedőkké átcsoportosítani, mert meggyőződésem, hogy rövid időn belül helyreáll az alkotmányos rend, és kellenek olyan emberek, akik értenek ehhez a munkához és akik végzik ezt a feladatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Vélemények, a bizottság tagjaié a szó. (Jelentkezésre:) Ódor képviselő úr, parancsoljon!
DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. A véleményekre vonatkozóan. Görcsös erőlködés van, most már két esztendőt meghaladó alkotmánybírósági határozataink vannak, és többszörösen, hogy ez a jelenlegi helyzet, amit államtitkár úr is mondott, hogy nincs olyan, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyelete, ellenőrzése - kinél milyen szóban fordul elő a törvénynél vagy törvényeknél más országokban - ne legyen. Nem ezen vitatkozunk. Azon vitatkozunk itt ebben a kérdésben, legyen, adjuk meg a lehetőségét, és ebben talán a kormánynak van módja, lehetősége elnevezni és létrehozni államigazgatási hivatalt, ezzel nem vitatkozunk, nem ez a dolog lényege. A létrehozás problémája. Az akkori figyelmeztetést se tetszettek figyelembe venni. És akkor itt jön az a gond, hogy mégis próbáljuk meg visszaállítani.
A felelősség kérdése. Hogy vannak-e kisebbségi plusz kérések és hasonlóak a személyi kinevezésekkel vagy hasonlókkal kapcsolatosan, nem, itt a figyelmeztetést kellett volna akkor nézni, és nem alakítjuk át így. Akkor még közigazgatási hivatalnak... Csak regionális... Akkor volt a nagy általános regionalizációs kényszer vagy akarat, akkor regionális közigazgatási hivatalnak aztán átkereszteltük a dolgot. Ha tetszenek létrehozni egy ilyet, lehetett volna, csak a közigazgatási hivatalt meg kellett volna hagyni, annyi fővel, akik ezt a dolgot végzik, és utána a gyámügyi, másodfokú építési és más egyéb hatósági feladatokat ki lehetett volna hozni. Most mégis mit akarunk? Presztízsveszteség gyakorlatilag, nem nekünk képviselőknek, egyik vagy másik oldalon ülőknek, hanem úgy látom, hogy egyrészt a kormánynak, másrészt pedig azoknak a vitatkozóknak, akik azt gondolják, hogy csak az egyik, csak a másik lehet a magyar állam- és közigazgatásban, hogy régiós vagy megyei. A megyét, mint olyan szót, ami irtandó, tessenek már egy kicsit rehabilitálni, ha erre hajlandóak. De ha ebben a kérdésben most beállunk abba, hogy igen, be lehet tagolni egy megyei szerveződést ily értelemben egy regionális hivatalhoz, akkor tulajdonképpen egy enyhe legitimizáció ebbe az irányba, hogy akkor jó az a régió, csináljuk azt. Azt a lépést eltévesztették. Ebben a dologban kérni, hogy akkor mégis majd, de úgy, hogy beosztott legyen, mert mégiscsak nekünk van igazunk, mert mégiscsak mi vagyunk többen, valahogy akkor azt az ütemet eltévesztették, és bárki, aki utána ebben próbál valamit tenni... Ezt az alaplépést kellene hogy korrigálja, és onnantól kezdve lehet együtt táncolni, de addig nem hiszem, hogy ez egy olyan dolog, hogy nekünk kellene azt az első lépést kiigazítanunk, amit akkor, annak idején, figyelmeztetésünk ellenére mégis el tetszettek téveszteni.
Úgyhogy én nem tudom az előbb említettek miatt is, hogy el kelljen nekünk azt fogadni, hogy mégis betagozódunk, regionálisba fogunk betagozódni, és mégiscsak a közigazgatás - talán több mint az államigazgatás - akkor oda tartozzon valamilyen módon. Az esetek nagy részében mindig lesz majd vagy pénzügyi vagy valamilyen személyügyi kérdésben egy apró mondat, hiszen a kormánynak oda van téve a lehetőség, hogy rendeletben állapítsa meg. Kérem szépen, onnantól kezdve bármi történhet, és akkor... Azt hiszem, hogy a bizalom ilyen értelemben már az első lépéstől kezdve nincs meg, hiszen akkor már elvétődött, és azt hiszem, hogy ennek a visszaszerzése már nem igazán rendben lévő. Ugyanakkor a kormánynak és a parlamenti többségnek felelőssége van az alkotmányos rend betartásában és az alkotmány szellemének megfelelően. Ha ehhez nincs elegendő konszenzus vagy erő, akkor innentől kezdve azt gondolom, hogy csak egyet lehet, visszaállítani az eredeti állapotot, és nem tudom, utána lehet államigazgatási hivatalt létrehozni, és lehet elnevezni bárminek, a kormánynak legyen ennyi hatásköre, csak azt az állapotot, ami megfelelt a törvényességnek, illetve bocsánat, nem törvényességnek, hanem az alkotmány szellemének, ha azt visszaállították, onnantól kezdve lehet bármit. Tehát vissza kell menni a kályhához, és onnantól kezdve táncol mindenki úgy, ahogy tud, ami ereje van, amennyi szufla van. De ha nincs elég, akkor úgy néz ki, hogy ez a dolog nem igazán megy, mert számtalan kérdést lehet fölvetni, hogy miért is tesszük. Azért tesszük, mert nem akarunk presztízst veszíteni, a másik pedig, hogy ha mi odamegyünk, akkor a regionalizációra azt mondják, hogy hát ezzel akkor mégiscsak van egy egyetértés. Nincs egyetértés, a megyei szint megtartását fontosnak tartjuk, és nem gondoljuk, hogy be kell állni egy regionális szint alá a megyének.
Köszönöm szépen, elnök asszony.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A hiba nem most keletkezett, hanem 2006-ban, amikor volt egy alkotmánynak megfelelő állapot, és ezt követően önök úgy gondolták, hogy az elnevezés tekintetében kérték az ellenzék hozzájárulását a megoldást illetően, és kiderült, hogy azt követően ezt tartalommal is megtöltötték, ami már nem felelt meg az ellenzéknek. Ezt a hibát észlelte egyébként az alkotmánybírósági beadványok alapján az Alkotmánybíróság, és meg is tette a megfelelő intézkedést: megsemmisítette ezeket a rendelkezéseket. Utána volt egy határidő, ha jól emlékszem, tavaly június 20-ig kellett volna ezt a megoldást létrehozni. 4-5 hónapig nem történt semmi, majd az utolsó hónapban egy egyeztetés folytán létrejött egy újabb, hasonló karakterű megoldás, amit aztán a parlament ismét nem fogadott el, nem biztosította hozzá a kétharmados szavazati nagyságrendet.
Ebből következően, amit Ódor képviselő úr mondott, hogy az alkotmányos megoldást - amely tartalmi, és nem formait jelent - látja az ellenzék megoldásnak. A kormány, kormánypárti képviselők pedig egy változtatást szeretnének e tekintetben, ragaszkodnak az ettől eltérő állásponthoz. Ezek nem konvergálnak. Valóban így van, hogy a trükközés után kétszer is úgy érezte magát az ellenzék - a második esetben ezt nem írom alá teljes mértékben, de az első esetben mindenképpen -, hogy nem ezt szerette volna, nem ebben egyezett meg e tekintetben, és tartalmilag más lett, mint amit eredetileg gondolt volna az ellenzék, ezért valóban elfogyott a bizalom. Úgy látom, hogy a cölöpöket mind a két oldal leverte, és nincs közelítés.
A tekintetben egyébként egyezség van szerintem a parlament minden képviselője között, hogy valóban legyen törvényességi ellenőrzés. A törvényességi felügyelet már túl erős jogosítvány lenne egyébként, de törvényességi ellenőrzés vonatkozásában nincs probléma. A törvényességi ellenőrzés gyakorlatilag megfelelne egyébként még a szocializmus idején a szakigazgatási ellenőrzéseknek '90 előtt, amiben egyébként van néhány képviselő, aki dolgozott anno, és ismeri ezt a metódust.
Ami pedig az APEH-dolgozókat illeti, ezt nem kardinális kérdésnek tekintettem, én csak azt kérem az államtitkár úrtól, hogy legalább ilyen empátiával forduljon azon köztisztviselők felé is, mint ahogy a regionális hivatalokban dolgozók felé, akik egyébként ugyanazon a székhelyen dolgoznak, mint ahol az APEH-székhelyek vannak régióba tömörítve, mint akiket 90-100 kilométerről szeretnének átvezényelni egyébként ezekbe a régióközpontokba mint adós szakembereket. Azt gondolom, hogy ha egyenlő mércével mérik vagy egyenlő empátiával fordul a kettő köztisztviselői karhoz, akkor azt gondolom, hogy talán igaz az a felvetés, amit mondtam. De ez a törvényi részét nem érinti igazából, ez egy munkaszervezeti és munkaszervezési kérdés lenne csak.
Ebből adódóan mi nem támogatjuk ezt a javaslatot, ami előrevetíti, hogy a parlamentben nem is fog kétharmados többséget kapni ez a törvény, úgyhogy azt is javaslom, hogy vegyék le, és térjenek vissza az alkotmányos megoldáshoz, vegyék le a napirendről ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor annyit engedjen meg nekem a tisztelt bizottság, hogy azt gondolom, hogy a bizottság teljes mértékben tisztában van azzal a helyzettel, ahol most tartunk. Az is egyértelmű, hogy a hiba hol és mikor követődött el. Ugyanakkor államtitkár úrnak arra a szavaira szeretném ezért a bizottság figyelmét felhívni, hogy a törvényességi ellenőrzés helyreállítása közös felelőssége az Országgyűlésnek, közös felelőssége, mert ehhez kétharmad kell. Úgy emlékszem, hogy tavaly valamikor decemberben, amikor a bizottság tárgyalta az előző javaslatot, akkor legalább abban egyetértettünk, hogy próbáljuk meg ezt valamilyen módon rendezni. Tavaly volt abban ellenzéki támogatás, hogy a törvényességi ellenőrzést visszaállítsuk az önkormányzatok fölött, legalábbis itt a bizottságban, mármint hogy itt volt ebben ellenzéki támogatás.
Kovács alelnök úr most is úgy fogalmazott, hogy legyen törvényességi ellenőrzés az önkormányzatok között. Azt gondolom, hogy ezt azzal tudja kifejezni a Magyar Országgyűlés, hogy ha ezt a törvényjavaslatot támogatja, annak szellemében, annak a nyitottságnak a szellemében, amit államtitkár úr itt elég érthetően a bizottság tudomására hozott. Azt gondolom, hogy a bizottság akkor jár el helyesen, ha ezt a törvényjavaslatot most is támogatja, illetve az Országgyűlésben is megpróbáljuk hozzá a kétharmadot biztosítani. A szocialisták támogatják ezt a törvényjavaslatot általános vitára. Köszönöm.
Van-e még valakinek a bizottság tagjai közül? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
JAUERNIK ISTVÁN államtitkár (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Elég szomorúan hallom alelnök úrtól, hogy nem támogatják ezt a törvényjavaslatot. A kormány nem szándékozik ezt visszavonni, szeretné, ha a parlament erről a törvényjavaslatról véleményt mondana és szavazna erről a törvényjavaslatról, akkor derül ki, hogy tulajdonképpen a parlament egésze hogyan gondolkodik ezzel kapcsolatban.
Amit Ódor úr elmondott. Szeretném fölhívni a figyelmét még egyszer: az alkotmány nagyon pontosan fogalmaz, hogy mi a kormány teendője. A kormány az alkotmány 35. § d) pontja szerint biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Ezt a kormánynak kell biztosítani az alkotmány szerint. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a határozatában egyértelműen kimondja, hogy azáltal keletkezett törvénysértő helyzet, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben nem szabályozta a törvényességi ellenőrzést gyakorló közigazgatási hivatalok jogállását. Ezt a parlament helyett a kormány nem tudja megtenni. Tehát a parlamentnek kell lépést tenni ahhoz, hogy a kormány tudjon előrehaladni.
Kovács alelnök úrnak. Igen, megbeszéltük. Egy mondatával vitatkozom, hogy nem történt semmi. Alelnök úrral nem tudom, hányszor ültünk össze ebben a témában. Én legalább két alkalommal emlékszem, amikor megegyezéshez nagyon közel voltunk, amikor mindenki tudja, hogy mi a másiknak a szándéka és mi a másiknak az elvárása. Nagyon sajnálom, hogy ezekből nem jött létre megegyezés. Most is azért mutatunk minden kezdeményezéssel szemben nyíltságot, és hogy beszéljük meg, hogy mit szeretnének, ezért húztuk azt a vonalat, és hogy ha azt a cölöpöt levertük, akkor most már ez a cölöp csak ott van, ahol a kormányzati struktúrát érintő kérdésben nem vagyunk hajlandóak ellenzéki feltételeknek megfelelni, mert ez a kormány kompetenciája. Ezen túl mindenről lehet beszélni. Még egyszer azt tudom mondani, hogy itt a parlamentnek kell most döntést hozni ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni ebben a kérdésben. A kormány és a parlament között lehet tologatni ezt a feladatot, de az alkotmánybírósági döntés szerint szerintem ez egyértelmű, hogy hol a következő lépés és kinek kell lépnie. Úgyhogy nagyon kérem még a képviselő hölgyeket, urakat, hogy a parlamenti szakaszban gondolják végig, hogy miért jó az a mai önkormányzati rendszernek, hogy nincs törvényességi ellenőrzés.
Hallottam, láttam, olvastam olyan nyilatkozatokat, amikor polgármesterek azt mondják, hogy így jó, ahogy van. Azt gondolom, hogy a Magyar Köztársaságnak így nem jó. Lehet, hogy egyes önkormányzati vezetőknek ez jó, de biztos vagyok benne, hogy a Magyar Köztársaságnak és állampolgárainak nem jó.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a bizottságot, hogy szavazhatunk-e. Ki az, aki támogatja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/10222. számon, új/átdolgozott változat a T/7015. szám helyett? Aki általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 14 nem. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm szépen a megjelenést, államtitkár úr és főosztályvezető úr.
Áttérünk a 3. napirendi pontunkra, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. június 29-ei ülésnapján elfogadott "A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról" szóló törvényre. A köztársasági elnök úr átirata és a visszaküldött törvény T/9700/25. számon került iktatásra. Zárószavazás előtti módosító javaslat megvitatása lenne a feladatunk a Házszabály 107. §-ának (2) bekezdése alapján. A bizottsághoz ilyen módosító javaslat, záróvita előtti módosító javaslat még nem érkezett, de a köztársasági elnök úr átiratát meg kell tárgyalnunk.
Köszöntöm az Önkormányzati Minisztérium részéről megjelent dr. Polgár Ildikó szakmai tanácsadót. Átadnám a szót az előterjesztők képviseletében Molnár Gyula képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!
MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nagyon-nagyon rövid szeretnék lenni. Az előterjesztőkkel hosszasan konzultáltunk, és alaposan megfontoltuk a köztársasági elnök úr hosszú levelét. Nyilván sok állítás a köztársasági elnök szempontjából helyes és helyénvaló, és olyan, ami a jogalkotás későbbi szakaszában saját magunk számára, a parlament számára megfontolandó felvetéseket, érvelést tartalmaz. Azonban mégis azt szeretném mondani, hogy alapvetően vitatkozunk azzal a megállapításával, ami a törvény egyik sarkalatos kérdése: ez az ügyészségre vonatkozik, az indokoltságot megkérdőjelezi. Nekem az a visszajelzésem, és köszönöm szépen elnök asszonynak, hogy kiosztásra került a Társasházkezelők Országos Egyesületének az álláspontja, hiszen ez nagyon világosan megerősít minket az ebbéli álláspontunkban. Azt kell hogy mondjam, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban mindhárom előterjesztő rendkívül sok magánlevelet, rendkívül sok szakmai levelet kapott, amelyben valóban azt vetik fel, hogy ennek a problémának az egyetlen látható és lehetséges megoldása az ügyészségi szerep megjelenítése ebben a törvényben.
A hatékonyság szerintem nem törvényalkotási kérdés. Továbbra is szeretném azt megerősíteni, és bízom benne, hogy a kormány sem változtatta az álláspontját, hogy készen áll mindenki arra, hogy a szükséges felkészülési idő után megfeleljen ennek a feladatának, amennyiben a törvény hatályba lép. Tehát azt gondolom, hogy a hatékonyság nem lehet a mi mérlegelési jogkörünk, amennyiben elfogadjuk a törvényt, szerintem az ügyészségek fel tudnak erre készülni, akkor ennek működnie kell. Azt gondolom, hogy lényegesen jobb lesz, mint a jelenlegi helyzet, amely mindannyian tudjuk, hogy nagyon sok belső, társasházon belüli vitára ad alapot és okot.
Nem nagyon tudok kitérni, nem pontosan értem a 27. §-ra vonatkozó felvetését elnök úrnak. Mi úgy értelmezzük, hogy ez ebben a formájában világos és érthető szabályozást tartalmaz. Hasonló módon azt gondolom, hogy saját magunkon belül hosszas vitát lefolytattunk a 10 millió forintos könyvvizsgálói értékhatárhoz kötéshez. Azt gondoljuk, hogy ez az a méltányos határ, méltányos sáv, amikor a valóban nagy társasházakat és valóban a törvényes működést biztosító sávot érinti. Ennél az eredeti javaslatunk lejjebb is volt, ehhez képest ezt a kompromisszumot javasoljuk.
Összességében ennek a bonyolult és hosszas fejtegetésnek a lényege az volt, hogy mi, előterjesztők nem kívánunk módosító indítvánnyal élni, szeretnénk fenntartani az álláspontunkat, és amennyiben a kormány is ebben a dologban támogat, és nincsenek további szakmai aggályok, akkor azt kérem, hogy a parlament, ahogy tette nyár elején, ezt ősz elején is erősítse meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány képviseletében Polgár Ildikó szakmai tanácsadó asszonynak adom meg a szót. Parancsoljon!
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Amire mandátumom van, azt mondom. A kormánynak nincs álláspontja. A tárca, mint ahogy korábban, most sem tudja támogatni a törvényességi felügyelet előírását az igazságügyi tárca észrevétele miatt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. Parancsoljanak! (Jelentkezésre:) Lamperth képviselő asszony, Parancsoljon!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Alaposan áttanulmányoztam az elnök úr levelét is meg az egyesület által írt észrevételeket is. Most anélkül, hogy jogi elméleti fejtegetésbe bocsátkoznánk, azért arra van-e valami elgondolás, hogy a lakók milyen védelmet kaphatnának egy olyan közös képviselővel szemben, aki visszaél a joggal? Leírja, szerintem nagyon korrekt ez a levél, amit az egyesület elnök asszonya írt, ahol elegáns mondatokban fogalmazza meg azokat az egyébként rémtörténeteket, amikről én azoktól a polgármesterektől, önkormányzati képviselőktől értesülök, akik az állampolgároktól rendszeresen kapják az észrevételt, hogy eszköztelenek, hogy sokszor felkészületlen, idős embereknél, akik nem is értik, hogy pontosan miről van szó, megszerzik a tulajdonosi hozzájárulást olyan dolgokhoz, ami után a kisebbségnek teljesen lehetetlen érvényesíteni az érdekeit.
Tehát magyarul, mi itt azok, akik ezt kezdeményezték - és én ebben Molnár Gyula képviselőtársamat, polgármester urat kezdetektől támogattam, és most is támogatni fogom -, egyszerűen arra kerestünk megoldást, hogy hogyan lehet védelmet adni az ezekben a házakban lakó embereknek, hogy ne legyenek kiszolgáltatva egy lényegesen nagyobb felkészültséggel, lényegesen nagyobb információelőnnyel rendelkező közös képviselővel szemben. Ha az igazságügyi tárca azt mondja, hogy ez jogi, meg elnök úr levelében is vannak ilyen felvetések, hogy nem illeszkedik valamilyen nagyobb koncepcióhoz, egyebekhez, én most nem akarok ezzel vitázni, lehetne egyébként, jogászként örömömet lelném egy ilyen vitában is, de most nem erről van szó, hanem arról, hogy és akkor az a megoldás, hogy továbbra is ezek az emberek kiszolgáltatva maradnak? Vagy mit tud tenni, mit javasol akkor a tárca, mit tudunk mondani ezeknek az embereknek, akik elmennek ugyanúgy az ellenzéki polgármesterekhez, mint a kormánypártiakhoz, és azt mondják, hogy ki a fene fog bennünket megvédeni?
Bocsánat, hogy ilyen hosszú lére eresztettem a kérdést, de talán így világos, hogy mi a probléma. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az előterjesztőket szeretném megkérdezni. Ha ez 2010 januárban hatályba lép, a most a héten benyújtandó költségvetés tartalmaz-e az ügyészségi szervezet számára olyan jellegű létszámot, illetve feladathoz szükséges költségvetési forrást, ami alapján ezt a feladatot el tudják látni? Ugyanis ha egyébként adunk egy jogosítványt, illetve egy feladatot, és ha ez nincs hozzá megfelelő módon biztosítva, akkor ez egy látszatjogosítvány lesz, és amiről beszél Lamperth Mónika képviselőtársunk, akkor nem fog megvalósulni. Azon már csak egyébként mosolygok, hogy ha a társasházközösséget egy autonóm közösségnek tekintjük, ott egy rendkívül erős jogosítványt kívánunk adni kormánypárti oldalról, törvényességi felügyeletet, ami jóval erősebb, mint egy törvényességi ellenőrzés az ügyészségnek, a másik oldalról egy autonóm szervezettel, az önkormányzattal szemben pedig egy kevésbé erős, de törvényességi ellenőrzési jogosítványt viszont akarunk adni az államnak. Akkor hogy vagyunk az autonómiával ezeknél a kérdésköröknél? De ez már filozófiai kérdés, nem is kérem önt mint köztisztviselőt, hogy erre válaszoljon, csak azért mondom, hogy a kettő abszolút nem konvergál egymással.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Akkor először az előterjesztőnek, utána pedig a minisztérium képviselőjének adom meg a szót. Parancsoljon, képviselő úr!
MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Nyilván nem fogok tudni precíz és pontos számszaki választ adni, hogy mi szerepel a költségvetésében az ügyészségnek. Én azt a dilemmát szeretném visszahozni, amit szerintem Lamperth Mónika fogalmazott meg nagyon-nagyon precízen. Tehát arra keressük a megoldást, hogy hogyan, miképpen lehet ezekben a helyzetekben a rendkívül lassú, nehézkes és nyilván az ügyekben megoldást nem kínáló bíróság helyett találni egy olyan szervet ma Magyarországon, amely a maga tekintélyével, a maga hátterével képes arra, hogy ezeket a dilemmákat feloldja. Én is azt mondom, hogy ha valaki azt mondja, hogy ez nem jó irány, akkor mondjuk meg azt, hogy mi lehet ehelyett, milyen lehetséges megoldások kínálódnak számunkra.
Azt szeretném mondani, tudom, hogy kicsit ilyen politikai mondat lesz itt ebben a közegben, de nem feltétlenül többletlétszámokkal meg támogatásnöveléssel, inkább belső átcsoportosítással lehet megoldani, tehát kevesebbet kell az UD Zrt.-vel foglalkozni és többet a társasházakkal, vagy kevesebbet kell esetleg fölösleges nyomozásokat folytatni, és talán a kapacitások egy jelentős részét arra kellene fordítani, ami az embereket jobban izgatja. (Dr. Kovács Zoltán: Azokat meg el kellene végezni, amiket nem végeznek el.) Tudnám ezt tovább fokozni, de ezt ezen a ponton befejezem, mert nyilván itt kényes talajra keverednénk rá.
Tehát én továbbra is azt tudom mondani, hogy nyitottak lennénk olyanra, ami ezt a dilemmát feloldja, de tényleg őszintén mondom, hogy ha ezt kivesszük a törvényjavaslatból, tulajdonképpen a dolog többi része olyan technikai apró csiszolása a társasházi törvénynek, ami miatt kár ekkora energiát elpazarolnunk és kár ennyi papírt elfecsérelnünk. Ha ebben nem tudunk megállapodni, és ez nem működik, akkor inkább kell egy nyugodtabb időszak és alaposabb átgondolás, akár a kormány részéről, akár pedig a politika részéről.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szakmai tanácsadó asszony, parancsoljon!
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Annyit szeretnék elmondani gyakorlati tapasztalat alapján, ami több évtized alatt a mi birtokunkban van, hogy a társasházi vitás ügyek döntő többsége, körülbelül a 70-80 százaléka lecsapódik az ügyek természeténél fogva az önkormányzatoknál: zaj-, rezgésvédelem, állattartás, birtokvédelem, építési engedélyezés, a szomszéd kilátása, belátása, satöbbi, satöbbi. A 80 százaléknak egy része pedig közvetlenül bírósági útra megy, ami mint tudjuk, borzasztó hosszadalmas, költségigényes, nagyon nehezen vállalják, és nem lehet tudni, mi lesz a kimenetele. Vagyis a gyakorlatban körülbelül arról a mintegy 20 százaléknyi esetről van szó, ami kifejezetten törvénysértést jelent, vagyis a közös képviselő nem hívja össze az éves közgyűlést, nem számol el az előző évi beszámolóval, nem csinálja meg a következő költségvetést, és a többi, nem akarom sorolni. Tehát nagyságrendben körülbelül ezt jelenti. Ezeknek az ügyeknek a döntő többségében az ügyészség a társadalmi szervezetektől kapott konkrét jelzések alapján ma is folyamatosan tájékoztatást, jogi tanácsot ad. Igazából az eszköz hiányzik.
Nyilván elmondtam, hogy mire van mandátumom, én most szakmailag szeretném egy kicsit megvilágítani azt, hogy legjobb tudomásom szerint a Magyar Köztársaságban nincs más, olyan lehetséges állami szervezet, amelyre ezt a feladatot rá lehetne bízni. Nem a tárca képviseletében, és köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevételek? (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Molnár képviselőtársunk felszólalásához kapcsolódóan, de nem elviccelve a témát, most úgyis van szabad kapacitása a területi közigazgatási hivatalnak, éppen feladatot keres neki az államtitkár úr, hát akár oda is adhatnánk. Tudjuk, hogy ez nem működőképes, mert az alkotmányos rendbe nem illeszthető be, tehát ezt csak a poén kedvéért mondtam.
Az gondolom, hogy a tulajdon nemcsak az olyan jellegű magántulajdonoknál jár jó néhány dologgal és kötelezettséggel, akik nem társasházban laknak, hanem a 2004. január 1-jétől életbe lépő akkori MDF-es törvény alapján, az úgynevezett szociális bérlakások kótyavetyéje alapján olyan személyek is és családok is lettek tulajdonosok, akik ezzel nem foglalkoztak, hogy egy tulajdont kapnak. Régen vidéken a KIK, hat k-val, a közületi ingatlankezelő kijött, aztán megcsinálta a csapot meg az ablakot, a fővárosban a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat, innentől kezdve tulajdont kaptak. Ez a materiális, anyagi része, de ennek van egy jogi része is, amiről egyébként pont beszélünk, hogy a kisebbség miként védi meg magát.
Vannak a társasházi törvényben, illetve a polgári törvénykönyvben kisebbségvédelmi szabályok. Ennek a legfőbb döntnöke a bíróság, megfelelő határidőkkel kell oda fordulni a kisebbségvédelmi szabályok keretében. Tehát van jogi megoldás erre. Ez a javaslat azt célozta volna vagy célozná, hogy már egy közbülső lépcsőt is iktassunk be, ha van az ügyészségnek - egyébként továbbra is azt állítom, hogy nincs - megfelelő kapacitása ennek a kivédésére. De én úgy látom, hogy az ügyészség jelenlegi szervezeti keretei és anyagi feltételei között erre nem alkalmas ténylegesen, hiszen jóval több az ügy, ha igaz, amit ön és a képviselőtársaink elmondtak, mint amit az ügyészség egyébként kezelni tud. Mert hogy szúrja ki az összes társasházközösségből egyébként, hogy pont abban a 20 százalékban van balhé? Elkezdi ellenőrizni a-tól z-ig, lóugrásban is, vagy akárhogy, de nem biztos, hogy azokat ellenőrzi, ahol éppen baj van. Most az önkormányzatokhoz való fordulás esetében egyébként semmi nem akadályozza meg a helyi önkormányzatokat, hogy ha bűncselekmény gyanúja van, vagy egyébként a számviteli szabályok megsértése, vagy egyéb, hogy ügyészséghez forduljon maga az önkormányzat mint közvetítő, úgyis mindent mi csinálunk már szinte helyben, még ez is belefér úgymond, hogy az ügyészség akkor is elindulhat, nemcsak hivatalból, mint amit a javaslat céloz, hanem kérelemre is indulhat eljárás. Tehát ekörül megy a vita.
Én egyébként nagyon nem tudok más szervezetet e tekintetben elképzelni, de a kisebbségvédelmi szabályok ma is megvannak. Van ilyen segédeszköz is, a nép ügyvédjét hirdetik legtöbb helyen, kötelező az önkormányzatoknak kiplakátolni. Tehát van ingyenes jogi segítségnyújtás azoknak, akik ennek utána szeretnének menni. Szerintem tudatilag sok esetben nem nőttek fel a szociális bérlakásból lett társasház-tulajdonosok a társasházzal járó bajokkal, kötelezettséggel és jogosítványokkal történő élésre, hogy így mondjam, ebből adódnak aztán a problémák. Én úgy látom a megoldást, hogy egyrészt tudatilag kell ehhez felnőni, másrészt anyagilag, harmadik szervezetileg. Ebből a mátrixból most több minden hiányzik, úgyhogy a megoldást én igazából nem látom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény? (Jelentkezésre:) Ecsődi képviselő úr, parancsoljon!
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Épp ott folytatnám, ahol Kovács alelnök úr abbahagyta. Azt mondja, hogy nem lát igazán megoldást. Ez a javaslat, amit benyújtottak képviselőtársaim, épp erre próbál egy kísérletet tenni. Itt többször elhangzott a kisebbség védelme, ugyanakkor vannak olyan társasházi közösségek, épp a lakosság idős kora alapján, ahol nemcsak egyedül a kisebbséget vagy egyértelműen a kisebbség érdekeit kell védeni, hanem maga a közösség képviselete vagy érdekei sérülnek, mert kisajátítja saját érdekké mondjuk a közös képviselő az egész ügyet ilyen szempontból. Persze lehet bírósághoz fordulni, de mire a bíróság meghozza az ítéletét, addig mondjuk a lakóközösség fele meghal, mert olyan idősekről van szó, illetve a bíróság olyan lassan működik. Tehát én azt hiszem, hogy ezt a kísérletet, amit képviselőtársaim benyújtottak, támogatni kellene, mert legalább egy lehetőség. Biztos, hogy nem fogja megoldani teljesen a problémát, de legalább egy lehetőséget ad és kapaszkodót.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További vélemények, észrevételek? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e reagálni. (Nincs jelzés.) Nem. Dr. Polgár Ildikó szakmai tanácsadó asszony kíván-e reagálni? (Jelzésre:) Parancsoljon!
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak egy félmondat erejéig. Tulajdonképpen, ha bűncselekmény, adóhatósági vagy más hatósági ügy van, az eddig is nyilvánvalóan ment a maga útján, többek között az ügyészségi törvény bűncselekménynél meg az államigazgatási vagy most már közigazgatási eljárási törvény alapján működik. Itt azokról a kifejezett ügyekről van szó, amiből nagyon nagy probléma van, amikor a közös képviselő nem úgy működteti az épületet, a közösség életét, ahogy az a törvényben elő van írva. Ezekre mondtam, hogy az ügyek összességének mintegy a 20 százaléka, tehát nem a társasházak összességének.
Ennyit szerettem volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Mivel zárószavazás előtti módosító javaslat eddig a percig nem érkezett, de megtárgyalnunk meg kellett ezt az ügyet, így most nem kell döntést hoznunk. Amennyiben érkezik zárószavazás előtti módosító indítvány, akkor hétfőn egy rövid rendkívüli bizottsági ülésen ezt megtárgyaljuk.
A napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a megjelenést és a segítséget.
A 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat (T/10105. szám) (Általános vita)
Tisztelt Bizottság! Rátérünk a 4. napirendi pontunkra, a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatra a T/10105. szám alapján. Itt is általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Miniszterelnöki Hivatal részéről jött Sepsi Tibor kormánybiztos úr. Parancsoljon, öné a szó.
Sepsi Tibor szóbeli kiegészítése
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A kormány az önök előtt fekvő törvényjavaslatban egy általános megkérdezésen alapuló népszámlálásra tesz javaslatot. Teszi ezt törvényjavaslat formájában, minthogy így biztosítható az összhang a statisztikáról szóló törvénnyel egyfelől, másrészt minthogy kötelező adatközlési kötelezettség előírásáról van szó, ezért így biztosítható az összhang az adatvédelmi követelményekkel is egyben. Ez lenne az első népszámlálás Magyarország európai uniós tagságát követően, hiszen a legutóbbi általános népszámlálásra tíz évvel a mostani referencia-időpontot megelőzően került sor. Ez lényegesen megváltoztatja azokat a körülményeket is, amelyben a népszámlálás megtörténik. Kötelező és közvetlenül alkalmazandó közösségi normák vannak ezen a területen. 2008-ban egy bizottsági rendelet meghatározta a cenzus időpontját, tehát abban nincs Magyarország számára döntési lehetőség, hogy máskor, más évben tartsa meg ezt a népszámlálást, tehát a 2011 adottság, és a megkérdezendő adatkörnek a döntő többsége is ugyanebbe a körbe tartozik, tehát a bizottsági rendelet a fő elemek tekintetében megadja azt a kört, amiben ennek a törvénynek a tartalma mozog.
Előzetesen ennyit szerettem volna elmondani. Bagó Eszter elnökhelyettes asszony segít engem a KSH részéről, hogy ha érdemi kérdés van, akkor kérném, hogy ő is válaszolhasson erre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen, köszönöm szépen. Köszöntöm dr. Bagó Eszter elnökhelyettest a KSH részéről. Kérdezem, hogy kíván-e elöljáróban valamit mondani. (Jelzésre:) Parancsoljon, öné a szó!
DR. BAGÓ ESZTER (Központi Statisztikai Hivatal): Nagyon röviden csak néhány mondatot. Ha a tisztelt Ház jóváhagyja ezt a törvényjavaslatot, akkor 15. alkalommal kerül sor népszámlálásra Magyarországon; 1870 óta végezzük. Ezek a statisztikai hivataloknak a legnagyobb projektjei tízévenként. Ahogy a bevezetőben elhangzott, a korábbiakhoz képest a legfontosabb változás az, hogy európai uniós előírások is kötelezik a Magyar Köztársaságot arra, hogy népszámlálásból, tehát teljes körű lakossági összeírásból származó adatokat tegyen közzé.
Egy nagyon fontos változás lesz a korábbiakhoz képest, hogy most először az önkitöltés módszerét is alkalmazni fogjuk a népszámlálási adatfelvételnél. Erre az elmúlt időszak társadalmi változásai, az adatszolgáltatói készséggel kapcsolatos változások késztetnek minket, és előzetes felméréseink szerint a lakosság jelentős része igényli és a próbafelvételek eredménye szerint meg is teszi az önkitöltéssel történő válaszadást.
Nem változik viszont a korábbiakhoz képest, a 2001. évi népszámláláshoz képest az, hogy ugyanúgy, mint akkor, ennek az új népszámlálási körnek is minden munkaszakaszában messzemenően biztosítani kívánjuk az adatvédelmi szempontokat. Ha a törvényt jóváhagyja a parlament, akkor kötelező lesz a válaszadás, kivéve az érzékeny, a nemzetiségre vonatkozó adatokat, ahol a válaszadás önkéntes lesz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó, kérdések először. (Nincs jelentkező.) Ha kérdések nincsenek, akkor vélemények, észrevételek. (Jelentkezésre:) Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Bocsánat, csak a fülemet megütötte egy mondat. Arról szólt az imént a kedves előadó, a kormányképviselő, hogy kőbe van vésve a dátum, és Magyarország számára nincs más lehetőség. Ez egy kicsit... Értettem egyébként, de nem pont így van, hanem Magyarország számára mindig van másik lehetőség, tehát mindig megteheti a Magyar Országgyűlés, hogy az időpontot megváltoztatja. Nyilvánvalóan nem célszerű, és egyértelműen támogatni fogjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor Sepsi úr, ha kíván erre reagálni, parancsoljon.
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Nagyon köszönöm a pontosítást. Természetesen az Országgyűlés dönt a népszámlálás elrendeléséről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, tudunk-e dönteni. Ha igen, akkor kérdezem, ki az, aki támogatja a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatot a T/10105. szám alapján általános vitára alkalmasnak. Aki ezt támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság teljes egyhangúlag, 29 igen szavazattal támogatja.
Köszönöm szépen a segítséget és a megjelenést is.
Tisztelt Bizottság! Az 5. napirendi pontunk az Egyebek. Kérdezem, hogy Egyebekben van-e valakinek bármilyen észrevétele, megjegyzése, felvetnivalója. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen, a mai bizottsági ülést bezárom. Amennyiben zárószavazás előtti módosító érkezik a társasházi törvényhez, akkor hétfőn egy nagyon rövid bizottsági ülést tartanunk kell.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 7 perc.)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika