ÖTB-22/2009.
(ÖTB-111/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. szeptember 30-án, szerdán, 10 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita) *
Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (T/10554/1. szám) *
Rozsi Éva Judit szóbeli kiegészítése *
Dr. Lóránt Zoltán szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Rozsi Éva Judit válaszai *
Holczreitter Marianna válaszai *
Dr. Lóránt Zoltán válaszai *
Hozzászólások *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Általános vita) *
Rozsi Éva Judit szóbeli kiegészítése *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10675. szám) (Általános vita) *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10380. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10222. szám, új/átdolgozott változat a T/7015. szám helyett) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
1. a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (T/10554/1. szám)
2. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám)
(Általános vita)
3. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10675. szám)
(Általános vita)
4. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10380. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
5. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10222. szám, új/átdolgozott változat a T/7015. szám helyett)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Balogh József (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Szabó György (MSZP) dr. Steiner Pálnak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Warvasovszky Tihamérnak (MSZP)
Pál Tibor (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Bebes István (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Meghívottak részéről
Rozsi Éva Judit főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Lóránt Zoltán főigazgató (Állami Számvevőszék)
Holczreitter Marianna szakmai tanácsadó (Önkormányzati Minisztérium)
Zöld-Nagy Viktória szakmai tanácsadó (Önkormányzati Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén.
Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, hogy az előzetesen kiküldött napirendi javaslathoz van-e bárkinek észrevétele, véleménye. Önöké a szó, parancsoljanak. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy az előzetes napirendi javaslatot elfogadjuk-e. Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! A mai 1. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat T/10554. szám alatt, általános vitára való alkalmasságról döntünk, és 1/b. alatt az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról a 10554/1. szám alapján. (Dr. Steiner Pál megérkezik az ülésre.)
Tisztelettel köszöntöm a Pénzügyminisztérium részéről Rozsi Éva Judit főosztályvezető asszonyt és az Állami Számvevőszék főigazgatóját, dr. Lóránt Zoltán urat, illetve az Önkormányzati Minisztérium részéről Holczreitter Marianna szakmai tanácsadót, főosztályvezető-helyettes asszonyt. Akkor a Pénzügyminisztérium képviselőjének adnám meg a szót, kérem szépen, tartsa meg szóbeli kiegészítését. Köszönöm.
Rozsi Éva Judit szóbeli kiegészítése
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Nagy tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Elnök asszony, mielőtt az önkormányzati pozícióra rátérnék, kérek engedélyt arra, hogy néhány mondattal, körmondattal ecseteljem az államháztartás makrofeltételeit, amelyek nyilván megalapozzák az önkormányzati pozíciót is.
Mindenekelőtt - gondolom - nem kell túlzottan hangsúlyoznom, hogy milyen hatalmas GDP-süllyedésnek néztünk elébe 2009-ben: 6,7 százalék az, ami számításaink szerint 2009. év végéig éri a gazdaságot. Sajnos egy meglehetősen konzervatív tervezés mellett sem tudjuk azt mondani, hogy ez a trend teljesen pozitívba fordul át, még 2010-ben is egy 0,9 százalékos GDP-csökkenéssel számolunk. Így a két év alatt több mint 7,5 százalék az, ami az elosztható forrásokból nyilvánvalóan meg nem termeltként kiesik.
Ami az inflációs pályát illeti, 2009-ben 4,5 százalékos éves átlagos inflációval számolunk, amely kismértékben ugyan, de 2010-re csökkenni fog, éves inflációként 4,1 százalékkal számolunk, ezen belül az év első felében valamelyest magasabb inflációval, majd az év második felében rohamosabb csökkenéssel számolunk. 2011-től a gazdasági növekedésünk már visszatérhet a 4 százalék körüli növekedésre, illetve az infláció az eredetileg a konvergenciaprogramban kitűzött 3 százalék alá süllyedhet, és ez igaz a következő három évre is.
Ami az államháztartási hiányt illeti, úgy látszik, a 2009-es intézkedéssorozat tarthatóvá teszi a 3,9 százalékos államháztartási hiányt, és ugyanez köré, tehát ilyen nagyságrendben, 3,8 százalékban állapítja meg a kormány vagy javasolja megállapítani a kormány a következő évi államháztartási hiányt. Emlékeztetném a tisztelt bizottságot arra, hogy a 2009. évben számos intézkedést kellett megtenni a kormánynak ahhoz, hogy a csökkenő bevétel mellett az államháztartási hiány ne legyen nagyobb, mint a bevállalt 3,9 százalék. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.) Tudom, hogy nem nagy vigasz, de az önkormányzati körnek azért értékelni kell azt, hogy 2009-ben ezek az intézkedések nem csapódtak le az önkormányzati támogatások körében, majdnem mindenkit érintett ez a visszavonulás, különösen a központi költségvetést, de azt kell mondani, hogy a háztartásoktól a lakástámogatáson keresztül mindenkit, egyedül az önkormányzati rendszer támogatásában nem javasoltunk módosítást.
Mindezek után az önkormányzati támogatások alakulására szeretnék rátérni. Az 1290 milliárdos támogatási összeg, mely a 2009-es országgyűlési előirányzatot képezte, ezekben először is azokat a tételeket, amelyek vagy szerkezetátalakítással vagy feladatelmaradással kapcsolatosak, báziskorrekcióként kell értékelnünk. Az első és legnagyobb tétel ezen belül az EHO-elmaradás vagy EHO-megszűnés, illetve a járulékcsökkenés, ami 2010-től már teljes egészében érvényesül; az önkormányzati szférában összességében 51 milliárd forintot jelent. Ez egy olyan tétel, amely nem valós elvonás az önkormányzatokat érintően, hiszen ezek olyan tételek, amelyeket önkormányzati oldalon nem kell majd megfizetni. Tehát valós megtakarítás.
A következő 18 milliárd forint, ami korrigálja a bázist, ez a közoktatásban már három éve bevezetett, felmenő rendszerű teljesítménymutató-mérés és a - sajnos - demográfiai indikátorok alapján megjelenő gyermeklétszám-csökkenés. Ha ezt másként értelmezném, akkor is, ha semmit nem csinálnánk, azáltal, hogy a felmenő rendszerben érvényesül immár 2010-től a közoktatás teljes spektrumában a teljesítménymutató alapú finanszírozás, ez a 18 milliárd forint megtakarításként jelentkezne.
A művészetoktatásban 2 milliárd forint szerkezeti váltást javasolunk azáltal, hogy a térítési díj alapját megváltoztatjuk, tehát nagyobb térítésidíj-bevételi lehetőséget teremtünk, miközben ezzel összhangban a központi támogatás 2 milliárd forinttal csökken.
A fejlesztési típusú támogatások közül kettővel számolunk báziskorrekcióként. Az első az önerőalap támogatásának átalakítása. Itt 6 milliárd forinttal kevesebbre lesz szükség 2010-ben, mint amennyit 2009-ben terveztünk, ugyanis a kétcsatornás pályáztatást szeretnénk megszüntetni, fölösleges dupla adminisztráció, és ugyanazon körnek, amelynek 2009-ben a költségvetési törvény garantálta, hogy önerőalap-kiegészítést kap, az uniós támogatásokon belül hasonló nagyságrendű támogatásintenzitásban megjelenő, tehát nagyobb támogatásintenzitásban megjelenő többletforrást szeretnénk biztosítani.
A címzett és céltámogatási rendszer. Már több éve ismétlődően, 2010-ben sem lesz mód címzett támogatás indítására, hiszen a címzett támogatási céljaink szinte maradéktalanul megjelennek az uniós pályázati körben is, ily módon fölösleges két rendszert működtetni. Ezáltal az elindított és kifutóban lévő beruházásoknál mintegy 9 milliárd forinttal kevesebb forrásra lesz szükség.
Olyan 3,5 milliárdot tesz ki az a feladattömeg, ami az önkormányzati fejezetből átadásra került. Ez részben a jelzőrendszeres segítségnyújtás forrásainak átkerülése a szociális és munkaügyi tárca pályázati keretébe, hiszen - majd látni fogjuk a következő napirendnél - a jelzőrendszer megszűnik mint kötelező önkormányzati feladat, azzal, hogy nyilvánvalóan az, aki eddig ellátta ezt a szolgáltatást, nem marad forrás nélkül. A tárca ígérete szerint már januárban kiírásra kerül ez a pályázat, és folyamatos lehet a finanszírozás, csak nem normatív forrásokon keresztül, hanem koordináltabban és a tárca pályázati rendszerében.
3,2 milliárd az, ami átkerül az oktatási, kulturális tárcához, szintén pályázati tömegként, amely a kulturális támogatások között az előadó-művészeti törvény 2010-től megváltozott paraméterei alapján szintén pályázati forrásként fogja segíteni a színházak és zenekarok támogatását.
Ily módon tehát 1200 milliárd forint az, ami a báziskorrekció után induló számként a 2010-es évet megalapozza. Innentől jönnek a csökkenések, amelyeket nem lehet elhallgatni.
Mielőtt sorra vennénk ezeket, azért szeretném hangsúlyozni, hogy a legtöbbjük mögé a saláta-, az úgynevezett költségvetési törvényt megalapozó törvénycsomag vagy már látható módon állít intézkedéseket, amelyek az önkormányzatok mozgásterét bővítik, vagy még nem látható módon, de megígérhetjük, hogy olyan terhek, amelyeket nem a törvény tartalmaz, hanem különböző tárcarendeletekben - jelesül itt a szociális területre szeretnék elsődlegesen gondolni - meglévő személyi és tárgyi feltételekben is egy enyhítést tervezünk 2010-től.
A csökkenő tételek sorában a legnagyobb visszhangot kiváltó 17 milliárd forint kedvezményes étkeztetési támogatáshoz kapcsolódó csökkenés hangzott a legdurvábban. Mielőtt minden kritikát meghallgatnánk, a kormányzati oldalról már most szeretném előre bocsátani, hogy zajlik a mutatószám-felmérés, e héten indítottuk el, és a kormány eltökélt szándéka, hogy a mutatószám-felmérés nyomán - már megszoktuk, ez a bizottság mindig szembesül azzal, hogy valami belső megtakarítás még jelentkezhet a mutatók összesítése után - tehát elsődlegesen e területre szeretne belső átcsoportosításból forrást találni ennek a feszítő kérdésnek az enyhítésére.
A támogatások csökkenésénél zömében olyan szakmai programokból való visszavonulás mentén tesz a kormány javaslatot, amelyek az elmúlt években nagy lendülettel folytak, és most egy picit felfüggesztve, egy picit visszavonulva - tekintettel a válsághelyzetre -, de nem végleg lemondva ezekről a programokról, valamelyest megtakarítást jelenthet a támogatások körében.
Ha nagy ágazatokra nézünk, akkor 11,5 milliárd az a forrástömeg, amelynek csökkenését - elsődlegesen központosított előirányzatokból - a közoktatást érintően javasol a kormány. A legnagyobb ezek közül a szakmai informatika, amelyből 5,5 milliárddal lesz kevesebb forrás 2010-ben, de még mindig megmarad 1 milliárd a meglévő programokra.
Szintén csökken vagy teljesen eltűnik a pedagógus-továbbképzés, mérésértékelés forrása. A szakvizsga, érettségi vizsga támogatáscsökkentését javasoljuk. A közoktatási alapítványok támogatásának megszüntetését javasoljuk. A diáksport-normatívát szüntetnénk meg mint újólag, 2009-ben megjelent támogatási forma. Ezek a leglényegesebb tételek.
A szociális területet 10,3 milliárd forráscsökkenés érintené. Itt a szociális alapellátások szakmai feladattartalmának csökkentésében gondolkodott a kormány, ez körülbelül 4 milliárd forintnak megfelelő. A szociális szakellátásnál szintén a szakmai feltételrendszerek csökkenésében látunk visszavonulási lehetőséget, ez 1,8 milliárdot jelent, illetve a pénzbeli ellátások szabályváltásával olyan 4 milliárdos nagyságrenddel vonul vissza a támogatás.
A kulturális támogatásoknál is egy enyhe mértékű csökkenéssel számolunk. A közművelődési normatívából 2,6 milliárddal lesz kevesebb, és a zenekarok támogatása is 350 millió forinttal csökken. Jelzem ugyanakkor, hogy a tárcánál lesz forrás a zenekarok támogatására.
Az úgynevezett globális területen 17 milliárd forint csökkenésével számolunk. Itt a legnagyobb összeg a megyei önkormányzatoknak járó szja-részesedésben, jelesül a működési rész csökkenése, ez 7 milliárd forinttal lenne kevesebb, mint az előző évben. Itt rögtön hozzáteszem, hogy az az szja-részesedés, amely a feladatellátáshoz, tehát a kötelező szociális, közoktatási, gyermekvédelmi ellátáshoz mint szja-kiegészítés párosul, ennek a forrása viszont maradéktalanul megvan, semmivel sem lesznek hátrányosabb helyzetben, mint amennyivel mondjuk egy másik önkormányzattípus a normatívákon keresztül érintett.
A következő az üdülőhelyi feladatok támogatásának felezése, tehát a 2 forint, ami eddig megszokott volt, és a nagy idegenforgalommal érintett önkormányzatoknál jelent egy 5 milliárd forintnyi forráscsökkenést. Itt szeretném kérni a bizottságot, hogy értékelje, hogy azért itt még a pohár félig tele van, tehát nem a 2 forint került elvonásra, hanem ennek csak részbeni elvonása történik, miközben azt is szeretném hozzátenni, hogy megnéztem, az utóbbi 5 évben a központi költségvetés több mint másfélszeresét fordítja erre a típusú kiegészítésre.
A legnagyobb volumen, ami támogatáscsökkentéssel érintett, az a már említett önerőalap- és cél-, címzett támogatásokon túl a hazai fejlesztési források, ezeken belül a decentralizált források eltűnése a rendszerből. Itt 35 milliárd forintról beszélünk.
Összefoglalva azt tudom mondani, hogy csak céltámogatás, illetve vis maior áll rendelkezésre hazai keretből, úgy azonban, hogy mindkettőnek, tehát a 200 milliós céltámogatásnak is, illetve a vis maiornak is központi elosztásával számolunk, tehát emiatt a forrás miatt nem érdemes a regionális területfejlesztési tanácsokat terhelni egy nagyon apró összeg elosztásával. Ennyit a csökkenésről.
De hogy jó hírt is mondjak, van növekmény is. 13 milliárd forinttal több forrást szán a kormány az "Út a munkához" program folytatásához. Nyilván itt majd kis korrekciókat azért szeretnénk elérni a rendszerben, nem utolsó sorban az idei év tapasztalatai alapján. Megerősítésre kerülne a családi napközi és új intézményrendszerként a gyermekfelügyelet, összhangban azzal, amit a kormány meghirdetett, hogy két évben lesz immár csak a gyes megállapítva. Erre 2 milliárd forintot szán a kormány többletforrásként.
Az illetékszabályok változása miatt az alrendszerben 5 milliárd forintot prognosztizálunk, tehát nem a válság hatása miatt, hanem a szabály váltása miatt 5 milliárd forint forráskiesést prognosztizálunk. Ezt maradéktalanul visszapótolja a kormány.
Folytatódik az ingyenes étkeztetés, ami kiterjesztődik immár 2010-ben a 7. osztályos tanulókra, a rászorult tanulókra, ezzel 500 millió többletre számíthat az ágazat, illetve ugyanilyen nagyságrendű forrástöbbletet igényel a 4-es metró kormányzati finanszírozása.
Mindent összevetve, 1127,5 milliárd lesz az a forrástömeg, amivel az önkormányzatok 2010-ben számolhatnak. A korrigált bázishoz értékelve mindezt: 6,1 százalékos az a csökkenés, ami a 7,5 százalékos GDP-visszaeséshez képest azért még mindig szolidnak mondható.
Két mondatot mondanék, mert fontosnak tartom a bizottság tájékoztatását a források, szja és állami támogatás megosztási arányáról. Sok éve megszoktuk, hogy 40 százaléka a két évvel korábban kimutatott személyi jövedelemadónak az, ami a településeket osztottan vagy normatív módon, illetve lakhelyen maradóan érinti. Ez a 32 százalék változatlanul a normatívan elosztott rész és 8 százalék lesz változatlanul az önkormányzatokat a lakhely alapján megillető rész. A normatív forrásokon belül egyelőre úgy látjuk, hogy 96,5 milliárd központi forrás az, ami a jövedelemkülönbség mérséklését fogja szolgálni. Ez valamelyest alatta marad az előző évihez képest, viszont hozzá kell tenni rögtön, hogy sajnálatosan az olló viszont picit zárulni látszik. Még nincsenek meg a végső számaink, amik szintén 1-2 héten belül az iparűzési adóerő-képességre utalnak. Szeretnénk, ha itt legalább olyan mértékben tudnánk hozzájárulni az olló további szűkítéséhez, mint ahogy azt tettük előző években.
Az adóerő-képesség számítási technikájáról is érdemes néhány szót szólni, hiszen itt több tényező az, ami arra késztette a kormányzatot, hogy elgondolkozzon az iparűzési adóerő-képesség megállapításának metodikáján. Az utóbbi években sok panasz érkezett az önkormányzatok oldaláról, hogy nem tervezhető kellőképpen a jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás, hiszen az évközi alakulás és a folyamatos, önkormányzatoktól elvárt prognózis olyan eredményt okozhat, hogy év végén sokkal nagyobb az ő elvonásuk vagy sokkal kisebb az ő kiegészítésük, mint azt a költségvetés tervezésekor számolták, hiszen az adóerő-képesség mindenkor egy elvárt vagy egy prognosztizált adaton alapul.
Ezt kiegészíti az a tény, hogy 2010-től az APEH szedi be immár az önkormányzatok helyett az iparűzési adót. Nyilván korrekt elszámolás mellett az önkormányzatok mindig is tájékoztatva lesznek arról, hogy hogy alakul a tényleges bevételük. De azért, hogy ne lehessen egymásra mutogatás az évközi alakulást illetően, azt javasolnánk, hogy térjünk át az adóerő-képesség ezen lábának a figyelembevételével is a személyi jövedelemadónál már jól megszokott, két évvel korábbi tényadatokra. Ily módon mindenki év elején megtervezheti, illetve nem kell megtervezze, hanem számolhat év végéig fixen, stabilan az ő kiegészítésével, illetve elvonásával, nem lesz külön elszámolás adóerő-képességben, tehermentesítenénk ezzel is az önkormányzati adminisztrációt. Ez más szóval azt jelentené, hogy 2010-től májusi bevallás alapján elszámolnak az önkormányzatok, onnantól nem kell majd követni a folyamatot, és 2011-től fogunk áttérni a teljesített, két évvel korábbi adóerő-képességi számokra. Talán ennyit még, ami érdekesebb lehet mint elszámolástechnika.
A normatívák konkrét alakulására talán most nem térnék ki, teret adva képviselő uraknak a kérdések megfogalmazására. Annyit érdemes azért tudni, hogy a járulék és EHO elmaradásának hatását konkrétan ágazatonként a teljesítési adatok alapján érvényesítettük, tehát itt egy korrekt elszámolás lehet ágazatokra bontva is. Arra is igyekeztünk, hogy ezen normatíváknál, tehát az alapnormatívákon érvényesítsük a járulékcsökkentés hatását. Különösen a közoktatásnál érdekes ez a dolog, ahol majd látni fogjuk, hogy a 2009-es költségvetési törvényhez is hozzá kell nyúlnunk annak érdekében, hogy ne csak az év utolsó négy hónapjában érvényesüljön egy drasztikus csökkenés a járulékok hatására, ami nyilvánvalóan áthúzódna 2011-re is. Tehát az alapnormatívák azok, amelyek hordozzák a járulékcsökkentés hatását.
Megköszönöm, és szívesen válaszolunk itt kollégáinkkal a bizottság kérdéseire.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főigazgató úrnak adnám a szót. Parancsoljon!
Dr. Lóránt Zoltán szóbeli kiegészítése
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A főosztályvezető asszony részletesen beszámolt mindarról, ami a jelentésben benne van, ezért én három dologra szeretnék röviden kitérni az önök döntését, illetve a véleményezését megkönnyítve.
Először is muszáj egy általános mondatot mondanom. A Számvevőszék nem gazdaságpolitikailag, nem társadalompolitikailag vizsgálja a költségvetést, hanem hogy ezen előirányzatok megalapozottak-e. Sajnálattal kell mondanom, ezen előirányzat megalapozottsága tekintetében minimum az volna, hogy a korábbi évnek a tényleges teljesítése, az ez évi várható és a jövő évi tervezett összhangját megvizsgálni. Sok esetben ezt az összhangot mi nem látjuk biztosnak, főleg a bevételi oldalon, és úgy is mondhatnám, hogy a klasszikus háttérszámítások teljes hiányát tapasztaltuk a költségvetés összeállításánál. Más oldalról, amire a főosztályvezető asszony is utalt, a költségvetést megalapozó háttér- vagy salátatörvény párhuzamosan készült. A salátatörvényben volt többek között a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos ellentét is feloldva, illetve nem feloldva. Tehát nagyon nehéz volt a Számvevőszéknek ezen munkát ilyen értelemben elvégezni.
Amiről szeretnék szólni, az az - a számokban nem szeretnék elveszni, mert őrült számok vannak -, amit a főosztályvezető asszony levezetett, tehát a 120 milliárdos csomagra szeretnék csak röviden kitérni. Ha a 120 milliárdot az étkezéssel nézem, remélem és őszintén hiszem, hogy ez a 17 milliárd megoldódik, akkor ez durván 128 milliárd, ha anélkül nézem, akkor 111 milliárd. A 111 milliárdnak durván az egynegyede az itt részletesen ismertetett feladatátcsoportosítás, illetve a korábbi normatívák lebontásából adódó, tehát nem forráskivonás, hanem az egy átrendeződés, 40 százaléka viszont sajnos felhalmozás és beruházás-elmaradás, és utolsó sorban mintegy egyharmada pedig az, amit itt megint részletesen hallottunk, hogy ez forráskivonás, illetve -csökkentés. Azt hiszem, önöknek - itt többségében gyakorló polgármester ül - nem kell azt aláhúznom, hogy ez eltérő módon érinti az önkormányzati alrendszert, mert nyilvánvalóan az a közösség, ahol egy általános iskola van, egy szociális otthon, nem folytatom, az másképp éli meg ezt a dolgot, meg ahol klasszikusan a működési bevételen kívül semmilyen bevétel nincs. Ezért a kockázatokról szeretnék néhány dolgot mondani.
Először is, mi le is írtuk, hogy a saját bevételi oldalt és ezen belül is az iparűzésiadó-bevételt, még akkor is, ha minimális mértékben - ez a minimális mérték 5-7 milliárd között van -, ennek a növekményét nem látjuk megalapozottnak. Második kockázat, hogy az az 1 milliárd forintos fejlesztés, ami a cél-címzettnél a korábbi évek gyakorlatában azért elég szépen volt, ennek 800 milliós nagyságrendje a folyamatban lévőkre van, és nem is tudom, hogy minősítsem, ez a 200 millió forint gép-, műszerbeszerzés, ami klasszikusan egészségügyi gép, műszer lenne, ez nullához konvergál. Ez semmire nem elég, önök jobban tudják, mint én, hogy a tb-normatíva mire elég és mire nem elég. Egy biztos, az egészségügy finanszírozásába belejátszik.
Külön problémaként emeltük ki a megyei önkormányzatok helyzetét, két okból. Egyrészt, főosztályvezető asszony is elmondotta, hogy itt az szja-átrendeződésből, illetve szja-nál mintegy 7 milliárdos forráskivonás van, másodszor az önkormányzati körben a megyei önkormányzatok azok, amelyek a kötvénykibocsátással legjobban eladósodtak. Ebből adódóan itt a kötvénykibocsátásnak a kockázatvállalásban, ha egyrészt ezeket a még ki nem vett összegeket... Emlékeznek, a zárszámadás kapcsán elmondtuk, hogy ennek a kötvényállománynak mintegy fele ott van, elfekvő készlet a bankoknál. Most ha ezt úgy hívják le, hogy nem jövedelemtermelésre vagy nem költségcsökkentő beruházásokra fordítják, akkor azt hiszem, hogy ennek a hatásáról nem kell beszélni, és a makropályára való hatásáról sem kell beszélni, ami véleményem szerint nagyon nagy kockázatot hordoz magában.
Összességében azt tudom mondani, hogy az önkormányzati alrendszerben, mint ahogy az államháztartás bármelyik alrendszerére elmondhatnám, természetszerűen a hiány és a pazarlás mindig jelen van. Tehát nem mondhatnám azt, hogy az önkormányzatok egészére ez a költségvetés rossz, de hogy az önkormányzati alrendszert eltérően érinti, abban biztosak vagyunk, és ezt tudom zárszónak mondani.
Köszönöm, és ha van kérdés, én is szívesen állok rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főigazgató úr. Tisztelt Bizottság! Önöké a szó, kérdések első körben. Parancsoljanak! (Jelentkezésre:) Tilki képviselő úr, parancsoljon!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Én egy kicsit megütközve hallottam az összegzését erről a katasztrofális költségvetésről, hogy milyen technikai trükkel próbálta beállítani, hogy ez egy jó költségvetés. A művészeti normatíva csökkenését a következőképpen magyarázta, hogy megteremtették a nagyobb térítésidíj-bevétel beszedésének a lehetőségét. Föl szeretném hívni a figyelmét, hogy korábban 3500 forint környékén voltak ezek a térítési díjak, a mostani számítások alapján, amit a szakma számolt ki, mondjuk 30 ezer forintot kell majd térítési díjként beszedni, hogy egyáltalán működtethető legyen ez a rendszer.
Én egy-két anomáliával kapcsolatban szeretném megkérdezni. Korábban a mostani kormány által favorizált kistérségi társulások létrehozása volt a cél. Mivel magyarázható, hogy a többcélú kistérségi társulások támogatása ebben az évben 2,2 milliárd forinttal csökken?
Szintén korábban, a Medgyessy-féle kormányprogramban volt, hogy a településeket érjük el 15 percen belül. Tűzoltóságra és a mentőszolgálatra gondoltak annak idején, sőt sok önkormányzati tűzoltó-egyesület, köztestületi tűzoltóság jött létre az eltelt időszakban. Most ezektől is elvonnak közel 2 milliárd forintot. Véleményem szerint nem lesz biztonságos a működtetésük.
Körjegyzőségekbe kényszerítették a kistelepüléseket. A körjegyzőségek működését 722 millióval kurtítják le. Egész egyszerűen kistelepüléseken nem lehet majd normálisan ügyeket intézni.
A körzeti igazgatásra sokkal kevesebbet szánnak. Én egy kilencezres település polgármestere vagyok. Már ahhoz, hogy a szintén kormányprogramban szereplő ügyfélbarát közigazgatás és az új Ket. határidejét tudjuk teljesíteni, lényegesen több embert foglalkoztatunk, mint amennyi indokolt lenne a normatívák alapján. Okmányirodában is több főt foglalkoztatunk azért, hogy az ügyfelek igényeit ki tudjuk elégíteni. Meggyőződésem, hogy óriási sorok fognak állni majd a körzeti igazgatás irodáinál, ha ezt ilyen mértékben csökkentik. Mi volt az oka és indoka ennek a csökkentésnek?
Szintén egy anomália. Drasztikusan megnyirbálják a közgyűjteményi és közművelődési normatívát. Éppen a tavalyi évben még lehetett mondjuk bibliobuszra pályázni, ami kistelepüléseken a könyvtári szolgáltatást oldotta volna meg. Most ezzel a csökkentéssel akik nyertek, azok szorult helyzetben vannak, akik még nem pályáztak, bár nem tudjuk, hogy lesz-e ilyen típusú pályázat, azok biztos, hogy nem fognak pályázni, mert így képtelenség lesz ezt a rendszert is működtetni.
Árvízvédelmi feladatokra nulla forintot szán a kormány. Felső-Tisza vidék képviselője vagyok, a leginkább veszélyeztetettebb térsége az országnak. Azzal kalkulálnak-e, hogy esetleg a tavaszi hóolvadás már májusra, a következő kormányra marad? Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy december környéke is elég veszélyes időszak, több tiszai árvíz decemberben, illetve januárban történt. Ha nulla forint lesz az árvízi védekezésre, akkor mit fognak csinálni az érintett települések és települések vezetői? Önök szerint ez jó-e?
Jó irány-e, hogy több esetben a központi költségvetésből kikerülnek források, és ahogy említette, a tárcához kerülnek a források különböző technikával? Itt a zenekarok támogatását említette, illetve a jelzőrendszert pályázati úton. Kérdésem az, hogy jó-e ez a tendencia, egyetért-e ezzel vagy támogatják-e, hogy a költségvetésből kikerül és átkerül minisztériumi fejezet alá.
Tényleg több-e az "Út a munkához" programban a 13 milliárd forint? Hiszen azt tudjuk jól, hogy az "Út a munkához" programot a második fél évtől vezettük be. Önök azt mondják, hogy 13 milliárd forinttal több. Valójában nem több, hiszen ha most egész évre számoljuk, ez kevesebb. Mit szól Szűcs Erika, korábbi miniszter asszony tegnapi véleményéhez, aki azt mondta, hogy ez az "Út a munkához" program tarthatatlan? Valójában elismerte, hogy ez a rendszer így nem működőképes. Egyeztettek-e?
Arról nem beszélek, és azt nyilván majd a véleménynél fogom elmondani, de csak egy nagyon egyszerű kérdést engedjen meg. Feltétlenül fontos-e ezt a rossz és tragikus költségvetést ilyen cinikusan, pozitívként feltüntetni? Előírás-e önöknek, hogy erről ilyen típusú véleményt kell mondani nekünk, polgármestereknek, hiszen itt azt hiszem, hogy mindannyian polgármesterek vagyunk, akik pontosan tisztában vagyunk az önkormányzati rendszer működését érintő elvonások következményeivel?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadd kérjem meg a bizottság tagjait, hogy a köztisztviselőket ne hozzuk megjegyzésekkel kellemetlen helyzetbe. Azt gondolom, hogy ők felelősen a munkájukat végzik, és az, ha mi a politikában itt egymással szemben így beszélünk, azt gondolom, hogy helyén van, de a köztisztviselőket ne hozzuk kellemetlen helyzetbe. (Dr. Bácskai János jelentkezik.) Bácskai képviselő úré a szó. Parancsoljon!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Főosztályvezető asszony bevezetője tulajdonképpen egy beismeréssel is felért, hiszen teljesen nyíltan elmondta, hogy 35 milliárd forinttal csökkennek a fejlesztési kiadások. Ha ezt megnézzük a számok tükrében, ez 66,7 százalékos csökkenés, amit még az ÁSZ főigazgatója is egészen konkrétan forráskivonásnak nevezett, főleg azon önkormányzatok életéből, amelyeknél ez tétel. Ez a 66,7 százalék például úgy jöhet ki, hogy egyedi önkormányzati beruházások nulla forint, önkormányzati fejlesztések kiegészítő támogatása nulla forint, egyéb helyi önkormányzati beruházások támogatása nulla forint. Ezen belül is megdöbbentő, és az egyik mondatára rá is kérdeznék, az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázat sajátforrás-kiegészítés támogatása -6 milliárd forint. Ez 36,1 százalékos csökkenést jelent. Ezt ön báziskorrekciónak nevezi és az önerőalap csökkentésének. Azzal indokolta, hogy ez a kétcsatornás pályáztatási rendszer megszüntetése. Utána mondott egy olyan mondott, ha jól értettem, hogy ez azt jelenti, hogy akik a 2009-es körben pályáztak, 2010-ben is csak ezek fognak tudni pályázni. Ezt így kell-e érteni? Említett még egy olyat, hogy ez többletforrást jelent vagy többletforrásokkal fogják kiegészíteni. Mit kell ezen érteni?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Papp képviselő úr, parancsoljon!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Lehet persze arról vitatkozni, hogy szereti-e bárki azt a javaslatot, ami itt most megfogalmazódott, azt viszont be kell látni, hogy ez a költségvetési törvényjavaslat egy világgazdasági válság kihívásaira adott válasz. (Közbeszólásra:) A hétéves kormányzásnak nem hiszem, hogy a világgazdasági válság lett volna a következménye, ezt persze fideszes képviselőtársaim szeretnék az embereknek bemagyarázni, de a világgazdasági válság a Magyar Szocialista Párttól függetlenül dúl az egész világban. Ugyan majd lehiggadnak képviselőtársaim, de én kifejezetten szakmai kérdést szeretnék az Állami Számvevőszék képviselőjének feltenni.
Nem tudom, hogy van-e nemzetközi kitekintés, de engem azért érdekelne, hogy más országokban, hozzánk esetleg hasonló vagy tőlünk helyzetben, önerőben különböző országok mondjuk a költségvetési törvényük előkészítésében, a költségvetési törvényük tervezésében hogy reagáltak a világgazdasági válság kihívásaira, menyiben hasonlít vagy tér el ez attól, ami az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslatban olvasható, mert számunkra most ez a legnagyobb kihívás. Azt persze látjuk, hogy a kormányoldal ezt a felelősséget egyedül vállalja és viseli, de ezt az országot továbbra is ki kell vezetni a világgazdasági válságból, ami eddig nem szerencsével, hanem felelősséggel sikerült, és ezt szeretnénk továbbra is. Tehát a kérdésem az, hogy összehasonlíthatók-e a világgazdasági válság kihívásaira adott magyar és egyéb külföldi válaszok.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Bóka képviselő úr!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Szeretnék többet tudni, hogy a házi jelzőrendszer a pályázati rendszerben hogy alakul, tehát a szakmai szabályok hogyan alakulnak a leendő pályázatban, az 1:3-as arány, a házi segítségnyújtás jelzőrendszere továbbra is fennmarad-e. Gyakorlatilag mire lehet számítani az egykészülékes finanszírozás tekintetében, hogy ha kiveszik a költségvetésből a normatív finanszírozást, a pályázat esetében körülbelül hogy modellezik ennek a rendszernek a továbbélését? Azért fontos ez szerintem, mert lépni kell sok önkormányzatnak, hogy megszünteti-e, azt pedig időben el kell kezdeni, vagy pedig tovább folytatja, tehát valamifajta tájékoztatást ezzel kapcsolatban kellene mindenféleképpen adni, hiszen emberi sorsokról van szó a házi jelzőrendszer mögött. Hangsúlyozom, most a tisztességesen működő és üzemelő, házi jelzőrendszert üzemeltető önkormányzati fenntartók vagy társulási fenntartók érdekében kérdezem ezt.
Második kérdésem. Mi a cél a fogyatékos és a demens személyek nappali ellátása tekintetében? Ha foglalkoztatás történik, akkor normatívára ezen emberek után nem tarthat igényt az intézmény. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítik az intézmény működését, ezáltal ezt a típusú foglalkoztatást szintén ellehetetlenítik, hiszen nem tudja az önkormányzat finanszírozni ily módon ezt az intézményt.
A harmadik kérdésem, hogy mit tanácsol - és nem egyedi kérdésről van szó -, hogy ha megszorítás van vagy bármilyen más többletjuttatás, akkor valamilyen módon az igazságosságra mindenféleképpen törekedni kell, és bár sokan nem szeretik a fűnyíróelvet, de azért a bázis mindenféleképpen bázis, mit kaptam tavaly és mit kapok majd a következő évben. Mit tanácsol annak az önkormányzati csoportnak, amelynek az állami támogatása a korrekciót figyelembe véve az egyéb megszorítások tekintetében - szja helyben maradó része és az állami normatív finanszírozás, tehát amit állami támogatásnak minősítünk - az egyik évről a másikra 20-40 százalékkal csökken? Tehát ha mondjuk volt 1,2 milliárd forintos állami támogatás 2009-ben, akkor 2010-ben mondjuk csak 900 millió forint állami támogatás lesz. Kisebb településeknél ez az arány sokkal rosszabb egyébiránt. Szeretném tudni, hogy igazságossági, méltányossági alapon mit tanácsol, mert a 6,1 százalékot eltérítik nyilvánvalóan önkormányzati szinten. Mit mond ezeknek a településcsoportoknak, hogy mi a fenét csináljanak, ha mondjuk 25 százalékkal csökken a korrekció az önök számításával, az állami támogatás, tehát az szja helyben maradó része és a normatív támogatás egyik évről a másikra? Szívesen mutatok számokat, ha szükséges.
Tavaly 5 százalék lett az áfaemelés. Ez a tavalyi költségvetésben nem lett kompenzálva. Szerepel-e ez az 5 százalék áfakompenzáció bármilyen módon a korrekcióban vagy a 2010-es költségvetési törvényjavaslatban?
Köszönöm szépen. Ezt szerettem volna megkérdezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Mester képviselő úr, parancsoljon!
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): A főosztályvezető asszonytól kérdezem, hogy az úgynevezett salátatörvényben teljes körűen szerepelnek-e kormányzati szándék vagy pénzügyminisztériumi szándék szerint azok a tervezett intézkedések az önkormányzati feladatvállalás csökkenésével, a kötelezettségvállalás csökkenésével, merev szabályok enyhítésével kapcsolatban. Ezek a költségvetés benyújtását megelőző egyeztetéseken elég sokoldalúan merültek föl, és a különböző szándéknyilatkozat szintjén el is hangzottak. Csak példaképpen említek kettőt: az iskolai kötelező eszközbeszerzés vagy éppen az óvodai, iskolai csoport létszámának a csökkentése.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy mi az a kistérségi paradigmaváltás, ami a tavalyi esztendőben elkezdődött és az idei költségvetés tervezetében is tetten érhető, mely szerint a kistérségek jelentősen kevesebb pénzhez jutnak. Ez összefügg-e egyébként Lamperth Mónika miniszterségének megszűnésével? Ő volt ennek az élharcosa éveken keresztül.
Az áfaváltozást kérdezte Bóka képviselő úr. Én azt kérdezném, hogy hol érhető tetten az önkormányzati alrendszerben az 5 százalékos áfaváltozás, melyik részen látjuk azt, hogy az 5 százalékos áfaváltozással számol a tárca.
Mi az oka a centralizációs törekvéseknek? Decentralizációról beszél a kormány a régiók tekintetében vagy egyéb önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán. Most azt látjuk ebben a költségvetésben, hogy központi pályázati rendszerré alakulnak át normatív támogatási rendszerek, illetve központi pénzeket alakítanak ki. Mondok egy példát is, ilyen például a vis maior rendszer, amely központi kezelésűvé válik.
Készültek-e háttérszámítások, elemzések? Mondjuk, hogy mi történik akkor - több képviselőtársunk is utalt arra -, hogy helyben, ahol nem lesz lehetőség mondjuk a 17 milliárdos elvonás következtében a menzadíj szülők általi kifizetésére, a művészeti alapfokú oktatás tekintetében nem tudnak a gyerekek... Ha nem is 30 ezer forintos, amiről Tilki képviselő úr beszélt, de mintegy 30-40 százalékos térítésidíj-emelkedéssel, szülői támogatási növekménnyel mindenképpen lehet számolni, ami havi 10 ezer forintos. Lehet, hogy ő féléves szinten számolta a 30 ezret.
Azt kérdezném meg továbbá, hogy nem tartja-e jogszabályellenesnek ezt a beterjesztett törvényjavaslatot. Lefordítom Bóka képviselő úr kérdését. Az 1+2 forintból az 1+1 forinttá történt átalakítás, ezek legfőképpen az üdülőövezetekbe tartozó települések, amelyek főidényben sokszor a lakosság számának négy-ötszörösét kell hogy ellássák, ott ebből a rendszerből van olyan település, ahol 300 millió, de kisebb településeken 20-40-60 millió forint hiányozni fog, amit semmi nem kompenzál, viszont a feladatot ugyanúgy el kell látni. Hogy kezeli a rendszer ezt?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor először főosztályvezető asszonynak adom meg a szót a válaszra. Parancsoljon!
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Meg fogjuk itt osztani az Önkormányzati Minisztériummal a kérdésekre való válaszadást. Én néhányra azért szeretnék kitérni, mielőtt átadnám a szót.
Mi történik akkor, ha például az ingyenes étkezést nem tudja az önkormányzat kipótolni, illetve mi történik a művészetoktatásban? Az ingyenességet mégis biztosítani kell. Azt kell mondanom, amit Bóka képviselő úr mondott, hogy 25 százalékos csökkenést, ilyet nem tudtunk lemodellezni, és én ezt kétséggel hallgatom, de nyilván, ha a számokat meg tudná mutatni... (Dr. Bóka István: 1,2 milliárd forintnak 300 millió forint hány százaléka?) Nézzük meg, mert szerintem itt a forrásokat nem is lehet még teljes körűen modellezni addig, ameddig nincs jövedelemkülönbség... (Dr. Bóka István: A költségvetés alapján számoljuk ki. 1,2 milliárd a 300 millió forintnak hiány százaléka?) Jó, még egyszer kérném képviselő urat, nagyon szívesen ránéznénk ezekre a számokra, mert lehet, hogy nem lehet... (Dr. Bóka István: Egy hónapja ezt kérem!)
ELNÖK: Képviselő úr, adok szót, miután a főosztályvezető asszony válaszolt. Parancsoljon!
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): A lényeg az, hogy sokszor kritizált, de mégis ilyenkor jól jövő rendszerünk van, ez az úgynevezett önhikis, a kiegészítő támogatási rendszerünk, amely az ilyen típusú bevételkieséseket avagy kiadásnövekményeket ebben a települési körben mindenképpen kompenzálja. Tehát ez az első megjegyzésem.
A művészetoktatásnál pedig a központosított lába a művészetoktatásnak át lesz alakítva olyan szemléletűvé, hogy itt segít a térítésidíj-mentesen adott közoktatási célhoz, más szóval azoknál, akiknél ez szorító problémaként jelentkezik, kompenzálásra lesz lehetőség nyilván pályázati úton.
Mester képviselő úr kérdését nem értettem teljes egészében, de gondolom, hogy nyilván ami a salátatörvényben van, azt majd a salátatörvény megtárgyalásakor részletesen megtesszük. Az, hogy a kormány szándékát tükrözi, teljesen egyértelmű. Amit meg kérdezett, az óvodai férőhelyek 2010-ig történő biztosításának kötelezettsége, ez benne van, hogy direktben válaszoljak.
Az áfa kérdéskörére. Igaza van alelnök úrnak és Bóka képviselő úrnak is, az áfa
- ugyanúgy, ahogy sok éven keresztül és ugyanúgy, ahogy jövőre és az államháztartás egészére - nem kerül kompenzálásra, hiszen ez forrása annak az szja-csökkenésnek, aminek mindnyájan örülni tudunk vagy sokan örülni tudnak. Tehát ez az áfanövekedés más csatornákon keresztül történik kifizetésre vagy nem beszedésre.
A demens- és a fogyatékosfoglalkoztatás szintén Bóka képviselő úr kérdése volt. Abban az esetben, ha erre a foglalkoztatásra pályázati forrásból már egyszer hozzájárul a központi költségvetés, akkor 2010-től csak a dupla támogatás szűnik meg. Tehát abban az esetben, ha van a foglalkoztatáshoz hozzájárulás, akkor a normatív rendszerű támogatás nem vehető igénybe. Ha nincs ilyen, akkor értelemszerűen a normatíva jár.
Az üdülőhelyi feladattal kapcsolatban megértem én, sok településnél, tehát a települések egy részénél úgy történt, hogy az üdülőhelyi bevétel és a hozzá járó központi támogatás egy az egyben üdülési célokat, fejlesztéseket vagy esetleg szolgáltatóknak való támogatást jelentett. Ez a települések egyik típusa. Van, ahol a képviselő-testületek forintra elszámolnak, hogy hová költötték ezt a típusú bevételt. Azt is megértem, hogy van egy települési másik jellemző eset, amikor ez a bevétel beépült a település működési bázisába, azaz nem biztos, hogy üdülőhelyre fordította, hanem ne adj' isten!, a közoktatási feladatokhoz járult hozzá vagy akármilyen más feladatokhoz.
Tényleg ne vegyék cinizmusnak, és nem azért mondom, mert nem a saját gondolatom, hanem diktátumként, de azt is látni kell, hogy sok esetben ezek a típusú feladatok, amelyeket a települések úgy élnek meg, hogy többletkötelezettség azáltal, hogy itt nagyobb az idegenforgalom, lásd többet kell fordítsanak a tisztaságra, a parkosításra, a reklámozásra, és így tovább, tehát ezeknek egy része bizony kiváltható az "Út a munkához" program keretéből. Tehát tényleg nem ötletként mondom, mert biztos vagyok benne, hogy minden képviselő már ezen régen túlvan, de azt látni kell, hogy ott lehet valós probléma ez az üdülőhelyi támogatáscsökkenés, ahol a báziskiadások forrásául szolgál. Itt is ugyanazt tudom mondani, mint ahogy az étkezésnél mondtam, hogy az önhiki-rendszerben, tehát a nagyon kicsik, ahol ez a bevétel esetleg aránytalanul nagy volt az ő többi saját bevételéhez képest, tehát az önhiki-körben ugyanúgy kompenzálásra kerül ez a kiesés.
Átadnám a szót az Önkormányzati Minisztériumnak a fejlesztési, társulási, tűzoltósági kérdésekben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Főosztályvezető-helyettes asszonyé a szó, parancsoljon!
Holczreitter Marianna válaszai
HOLCZREITTER MARIANNA (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Néhány szóban szeretnék válaszolni, ami több képviselői kérdésben is elhangzott, például a többcélú kistérségi társulások 2010. évi támogatása. Itt jól látszik a 2009-es előirányzathoz képest, hogy 2,2 milliárd forintos a csökkenés. Tilki képviselő úrnak konkrétan tudom mondani, hogy ez egyrészt - mint minden támogatás esetében - tartalmazza a járulékcsökkentés, EHO e körben teljesített kiadásaira vetített részét, illetve a 3. melléklethez hasonlóan itt is érvényesült a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást érintő változás, miszerint a finanszírozás a továbbiakban nem a normatívák között történik, hanem átkerül az SZMM fejezetébe. Tehát a 2,2 milliárd forintos csökkenés ebből a két tételből állt össze. Egyébként pedig a szakmai szabályokat igyekeztünk úgy megvalósítani, hogy továbbra is a konkrét feladatellátás, a tényleges társulások támogatása minimális mértékben változzon. Tehát a legtöbb normatív fajlagos összeg 1-2-3-4 ezer forintos változást mutat.
A tűzoltóságok tekintetében itt szintén érvényesítésre került a járulékcsökkentés, az EHO elmaradása, illetve van egy 350 millió forintos tétel, ami az Önkormányzati Minisztérium, tehát a XI. fejezetbe került át, pontosan az ön által is említett tűzoltó-egyesületek támogatására, hiszen ezek a megalakuló testületek azért a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoktól jelentős ellátási területeket is vettek át, és ezzel összefüggésben került átcsoportosításra ez az összeg a két fejezet között.
Nem értettem képviselő úr kérdését konkrétan az árvízvédelemre vonatkozóan, hogy mely jogcímre vagy előirányzat-csoportra gondol konkrétan. Természetesen, amennyiben ilyen természeti katasztrófa történik, akkor a vis maior támogatás továbbra is rendelkezésre áll, a központi tartalék továbbra is felülről nyitott, tehát valamennyi jogos önkormányzati igény ebből a keretből kielégítésre fog kerülni.
Bácskai képviselő úr kérdésére az EU önerőalappal kapcsolatban. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint az EU önerőalap-támogatás új pályázat benyújtására nem biztosít lehetőséget, sem azoknak, akik az idén pályázhattak, sem azoknak, akik az idén nem pályázhattak. Erre utalt főosztályvezető asszony, amikor a kétcsatornás pályázati rendszert egycsatornássá kívánjuk átalakítani, és ezek az önkormányzatok eleve az uniós támogatási igényük elbírálása során kaphatják meg azt a pluszforrást, amit eddig a párhuzamosan működtetett pályázati rendszer keretei között kaptak meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főigazgató úr, parancsoljon!
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Igazából egy kérdést kaptam, de erre az utóbbihoz egy félmondatot. Az államháztartási törvény a költségvetés általános tartalékáról úgy rendelkezik, hogy 0,5 százalék és 2 százalék, ez minden kormánynak a hatáskörébe tartozik. A költségvetés általános tartalékát pont ilyen jellegű feladatokra, mint az árvízvédelem és belvízvédelem, vagy vis maior esetekre volna célszerű felhasználni, tehát ilyen értelemben mi látunk garanciát arra, hogy ha ez a feladat bekövetkezik, és nem másra használják fel a költségvetési tartalékot, mint az elmúlt évek gyakorlatában, akkor erre biztos forrást fog nyújtani.
A kérdésre, a nemzetközi kitekintésre. Elnök asszony és tisztelt képviselők, felhívom a figyelmet, hogy elnök úr egy fantasztikus tanulmánnyal lepi meg önöket, a költségvetés általános vitája expozéjának napján akarja kiosztani, ami részletesen e kérdést is tárgyalja. De ha megtetszik engedni, nagyon röviden, mert volt részem az elmúlt 12 évben, hogy a szlovák, a cseh, a lengyel, más oldalról osztrák, német, angol, francia és bizonyos értelemben a Benelux államok rendszerét is ismertessem.
Tisztelt Képviselő Úr! Ne vegye nagyképűnek, ha azt mondom, hogy természetes, hogy minden kormányzat reagált erre, de más és más módon. Tudniillik mi a helyzet? Az, hogy minden nemzetgazdaság más alapokról nyitotta ezt a helyzetet. Többen végrehajtották azokat a reformokat, amiket mi sajnos nem hajtottunk végre, gondoljunk csak arra az egészségbiztosítási vagy nyugdíjrendszerre, hogy sorozatos tüntetések voltak az egész Benelux államok, Francia-, Németország nyugdíjrendszerének kitolása miatt. Gondoljunk arra, hogy minden évben a nyugdíjkasszánál, ezen belül is a gyógyszerkasszánál milyen vitákat folytattunk. Ott másképpen megy. Gondoljunk arra, hogy például a pedagógusok bére a szomszédos Ausztriában a központi költségvetést terheli és nem az önkormányzatokat, de ugyanez van Németországban és Angliában is. Vagy például Angliában az önkormányzat nem működtet középiskolát és nem működtet kórházat. Tehát egész más a finanszírozási rendszer. Tehát magyarul, itt a feladatokat és a hatásköröket kell rendezni, amit évek óta, a rendszer megalakulása óta mondunk, és el kellene rendezni, hogy térség, régió, megye, hadd ne folytassam. Ezekben látjuk a költségvetés átrendeződését.
Természetes, hogy mindezen feladatok kapcsán meg kellett találni azokat a prioritásokat, amiket a gazdaságpolitika az adott költségvetési évre eldönt, de akkor azt következetesen végig kellene vinni. De még egyszer mondom, ezt a tanulmányt a jövő héten
- úgy tudom - elnök úr kiosztja, és ebben részletesen benne van.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólások? (Jelentkezések.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Meghívottak! Én azzal kezdeném, hogy ez a költségvetés egy választási költségvetés, minden előzetes híresztelés ellenére. Mégpedig azért mondom, hogy ez egy választási költségvetés, mert a felelősség egy részét, illetve a keletkezendő feszültségeket helyben generálja, a helyi önkormányzatoknál, illetve a megyei önkormányzatoknál. Egyébként szinte minden kérdés arra irányult, hogy ezt miként tudja helyben az önkormányzat megoldani. Csökken a menzadíj, a menzadíjhoz szükséges támogatástól kezdve a művészeti alapfokú oktatásig a többi is.
De én mondanék mást is, és úgy gondolom, hogy néhány kifejezéssel illetném ezt a beterjesztett javaslatot. Ez a javaslat megalapozatlan, kockázatos és kiszámíthatatlan. A kockázatosságra az Állami Számvevőszék véleményében már hallottunk utalást, de aki elolvassa az Állami Számvevőszék véleményét, ott közepes, illetve teljes értékű kockázatokat jelenít meg az Állami Számvevőszék. Az pedig, hogy megalapozatlan és jogszabályellenes, abból adódik, hogy önök később nyújtották be a salátatörvényt, a költségvetést megalapozó rendeletet, mint ami egyébként a költségvetéshez szükséges. Ráadásul a tekintetben is jogszabályellenes, hogy mondjak egy példát, hogy kötelező a pedagógusképzés '97 óta, még a Horn-kormány idején előírásra került, és önök ettől a feladattól elveszik a pénzt. A feszültség ismét helyben, az önkormányzatoknál keletkezik, mert miután a pedagógus-továbbképzés kötelező, hiszen hétévenként kötelező a jogszabály szerint elmenni, illetve néhány esetben szerződéskötésre került sor, ennek a pénzét elveszik, ezt valahonnét a fenntartónak produkálni kell.
Ráadásul centralizált ez a költségvetés, hiszen a támogatásokat pántlikázott pénzekké alakítják át. Szóltam már róla, ilyen rendszer például, amiről a főosztályvezető asszony is beszélt, a felülről nyitott kasszák. Ahogy ma sok esetben mondják, a csókosok jutnak ebben az ügyben nem normatív alapon pályázati pénzekhez, ami eddig normatív alapon működött.
Ráadásul, ami leginkább tetten érhető ebben a költségvetésben, az a cinizmus és az embertelenség. Ez a költségvetés kifejezetten cinikus, amikor Oszkó Péter pénzügyminiszter arról beszél, hogy nagyobb az önkormányzatok gazdasági szabadsága. Tessék már megmondani, hogy mitől nagyobb az önkormányzatok gazdasági szabadsága, hiszen önök szerint is 120 milliárd kikerül a rendszerből. Lehet-e úgy nagyobb gazdasági szabadsága egy önkormányzatnak, miközben csökkentik a forrásait, a szabadon felhasználható pénzeszközeit, ráadásul azt mondják, hogy nem pántlikázzuk meg az egyes normatívákat? Valóban így van, összevonjuk, egy címet adunk neki, csak éppen egyharmadával csökkentjük.
Arról, hogy miért embertelen ez a költségvetés, meg kell nézni a szociális rendszerből kivont pénzeket, meg kell nézni a 17 milliárdos elvonást a gyermekétkeztetésből, ahol sok gyermeknek az egyetlen esélye arra, hogy meleg ételhez jusson, ha az ingyenes menzához hozzájuthat. Ezt a pénzt önök az előterjesztésben kivonták. Lehet azt mondani, hogy vannak terveink. Mi arról tudunk véleményt mondani, ami előttünk fekszik.
Az áfát nem kompenzálják semmilyen formában sem, ez mindenhol jelentkezik. Csökkennek vagy stagnálnak a normatívák az oktatásban, a szociális ellátásban, ezenközben mindenre ráterhelődik az 5 százalékos áfa, részben már ebben az esztendőben, a következő évben pedig teljes egészében.
Az iparűzési adó önmagában megér egy fejezetet. Hosszú barátság, tisztességes elszámolás. A megyei önkormányzatok tele vannak panasszal, miután centralizálták a helyi illeték beszedését, azóta sok helyen kevesebb, és nem abban az ütemben érkezik, mint ahogy szeretnék. Tessék megkérdezni erről a megyei közgyűlési elnököket. Az iparűzési adóba pedig késve fog érkezni a pénz 30, illetve 5 nappal. Gondoljanak bele mondjuk a december elején beérkező pénzekre, ha azok mondjuk 30-35 nap múlva jönnek, azok a következő költségvetésben érkeznek meg, az a hiány jelen lesz az önkormányzatoknál. Tehát az iparűzési adónak a ráosztott költségeit sem tudjuk, hogy mennyi. A regionális adóhatóságoknál magasabbak a bérek, magasabbak a költségek, ezt ráosztott költségként kevesebben fogják visszaosztani, mint amennyit jelenleg egyébként az önkormányzatok megkapnak, hiszen az elkülönített adószámlán az iparűzési adó aznap már megérkezik az önkormányzathoz. Ez a rendszerből teljes mértékben kikerül.
Ráadásul az is szintén egy cinikus megjegyzés, hogy majd az adóhatóságnál dolgozó képviselőket bevisszük a központi regionális szervezethez, és ott folytatják ezt a munkát. Szeretném itt mindenkinek elmondani, hogy a nagyvárosokat kivéve meg a fővárost kivéve egy adóügyi szakember nemcsak az iparűzési adót kezeli, hanem két-három adóügyi feladatot lát el, kommunális adót, építményadót, mert csak ennyire telik meg ennyire leterheltek, meg talán darabszámra kevesebb a feladat egy kisebb településen. Ráadásul, ha megfordítom ezt a dolgot, a közigazgatási hivatalban most éppen nincs feladat, mert nincs törvényességi ellenőrzés, de a központi költségvetés ezekkel a köztisztviselőkkel semmit nem kezdett az elmúlt egy esztendőben, elmaradt a költségvetési ellenőrzése az önkormányzatoknál ezeknek a köztisztviselőknek. Javallom egyébként, hogy tessék átvinni őket a regionális adóhatósághoz az iparűzési adó vonatkozásában.
Ami a hatástanulmányt illeti, erre nem kaptunk választ. Az Állami Számvevőszék is és jómagam is arra kérdeztünk rá: tessék mondani, ezek a folyamatok, ahol nincs étkeztetés, például azok a szegény családok, akiknek az egyetlen gyermeke mondjuk éppen az alapfokú művészeti oktatás révén tehetséges, mi lesz ezekkel a fiatal diákokkal, akik innentől kezdve nem tudnak ebben a rendszerben ettől az embertelen költségvetéstől önkormányzati támogatáshoz jutni? Kikerülnek, elvesznek a társadalom számára. Hosszú távú számításokat nem látunk ebben a rendszerben. Ráadásul azért azt mégiscsak el kell mondani, hogy mintegy 140 milliárd kikerült 2006 és 2009 óta az önkormányzati rendszerből, ehhez jön még az önök számítása szerint 120, szerintünk 160 milliárd, gyakorlatilag 300 milliárd került ki az elmúlt három esztendőben a rendszerből. Tehát amikor azt mondják az önkormányzatok, hogy ez a legveszélyesebb és legembertelenebb költségvetés, akkor ezeket a számokat mindenképpen figyelembe kell venni.
De hogy még további példát is mondjak, Lóránt főigazgató úr azzal kezdte, hogy minden más, hogy a környező országok más alapról indították a válságkezelését. Az előbb itt volt polémia a bizottsági tagok között, hogy ki honnan indult. Mi egy legyengült országként kaptuk azt a dózist a világválságtól, aminek a hatásait néhány, reformokat végrehajtó vagy a gazdaságpolitikát jobban mívelő ország már sokkal könnyebben kivédhette. Mint ahogy szokták mondani, a legyengült beteg influenzajárvány idején sokkal több szövődménnyel küzd, mint mondjuk aki erős, sportos. Mi a legyengült beteg kategóriába tartoztunk, és ez nem a világgazdasági válságnak volt köszönhető, hanem a rossz gazdaságpolitikának. Ebből adódnak egyébként a mostani megszorítások is. Néhányan eltolták az elmúlt év gazdaságpolitikáját, most pedig mindannyian fizetjük ennek a számláját. Nem a világgazdasági válság miatt van ez tehát önmagában.
Nem véletlenül beszéltem cinizmusról. Papp József képviselő úr ezen nevetgél. Azt gondolom, hogy mióta nem polgármester, azóta nem látja át úgy ezt a rendszert, testközelből nem éli meg naponta azoknak az embereknek a panaszait, akik bejönnek a polgármesteri hivatalba. A segélyügyek száma jelentősen megemelkedett, az aktívkorú foglalkoztatottakra fordítandó pénzösszegek nagyságrendje jelentősen megemelkedett már a 2009-es esztendőben is.
Egy dologra szeretnék kitérni. Arról beszélünk, hogy az uniós pályázatok önerő-kiegészítése 6 milliárd forinttal csökken. Most tegyük félre, hogy valóban nehéz körülmények között a fejlesztés nem mindenáron való törekvése az önkormányzatoknak, legyen társadalmi szolidaritás ebben az ügyben. Csakhogy a tehetősebbek, ahol sok az iparűzési adó, vagy eddig is infrastrukturálisan a megyeszékhelyek jobban ellátottak, mint mondjuk a kis- vagy közepes települések, ez őket - nyílik az olló - még nagyobb mértékben sújtja, mert azt, hogy a centralizált pályázati keretekből mekkora lesz a támogatási intenzitás, ma még nem tudjuk, azt majd a leendő pályázati kiírásoknál tudhatjuk meg. Lehet, hogy a pályázati önerő sokszor 100 százalékra is támogatta a hátrányos helyzetű térségeket vagy településeket, volt ilyen, hiszen a saját erőt kiváltotta az EU-önerőforrás, és a támogatásintenzitás meg mondjuk volt 70-80 százalék. Ha most mondjuk 85-90-nél megáll, mert úgy gondolják a pályázati rendszerben, akkor lehet, hogy azon a 10 százalékon kistelepülések elbukják az európai uniós forrásokat és bennragad a pénz, amiről egyébként Barsiné Pataky Etelka az egyik napilapban elmondta, hogy rossz a rendszer, rossz a pályáztatás, lassú, bürokratikus, körülményes. Na ebbe a rendszerbe toljuk be még ezt a hátrányos helyzetű települések EU önerő-kiegészítő alapjával kapcsolatos rendszerét. Erre mondtam azt egyébként, hogy centralizáció.
Lehet, hogy a vis maior felülről nyitott kassza, de azt látjuk egyébként, hogy eddig a decentralizált források elfogyását követően vis maior ügyekben éppen a központi csatornák nem nyíltak meg az év második felében. A regionális fejlesztési tanácsoknál lévő vis maior keret kimerült mondjuk július-augusztusra, a szeptemberi pénzeket már a központi költségvetés a felülről nyitott kasszában nem fizette ki egyébként a legnehezebb helyzetbe került önkormányzatoknak, ahol mondjuk elmosta a fél utcát az áradás vagy éppen a vihar.
Beszélhetnénk még részletekben jó néhány kérdésről. Próbáltam általánosságban mondani és nem a részletek szintjére lemenni ebben a vitában. Tudnék legalább 10-15 olyan tételt felsorolni, amely az általam elmondottakat támasztja alá, mely szerint ez egy választási költségvetés, megalapozatlan, jogszabályellenes, centralizált, cinikus és embertelen, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Ecsődi képviselő úr, parancsoljon!
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Talán ott folytatnám, csak más irányba, ahol Kovács alelnök úr abbahagyta, hogy cinikus dolgok történnek itt a költségvetés vitája körül. Most verjük el a minisztériumon vagy akár a kormányon a port, hogy hogy állított össze egy költségvetést. Én ott kezdeném a saját mindannyiunk és az asztal körül ülők felelősségét feszegetni, ahol főigazgató úr mondta.
Az elmúlt években nem voltunk képesek arra, hogy leüljünk, és egymással értelmesen végigvitassuk, hogy hogy lehet az új világhoz, a kapitalizmushoz kialakítani azt az intézményrendszert, amiben ennek az országnak működni kellene. Ezt '90 óta nem voltunk képesek az Országgyűlésben megcsinálni, és most ott vagyunk, hogy verjük az asztalt, hogy kevés az a pénz, ami kell, közben meg van egy gazdasági világválság is. Persze lehet azt mondani, hogy az ország rossz helyzetbe került meg a kormányok ezt rontottak el, mindig az illetékes kormány, de talán azt is végig kellene gondolnunk, hogy mi az, ahol tudjuk növelni. Itt nem hangzott el az a kérdés, hogy mivel lehetne azt a bevételt növelni, amivel több pénzt lehetne elosztani, mert az állam se úgy gazdálkodik, hogy odamegy egy zsákhoz, hogy kell még pénz, akkor kétszer belenyúl, még vesz ki belőle. Az önkormányzatok is olyan helyzetben vannak, nyilván önkormányzati érdek az, és magam is mint önkormányzati képviselő egy kicsit beleesek ebbe a hibába, hogy persze, most mi félúton vagyunk, mi azért "verjük az asztalt", hogy minél több jöjjön mégis az önkormányzatok felé. (Dr. Kovács Zoltán: Az egészségügy tegnap ugyanezt csinálta egyébként; 25 milliárdot akasztottak le.) Én végighallgattam, képviselő úr, és már csak azért is, hogy akkor kapcsolódjak egy kicsit a vis maior keretekhez. Egy területfejlesztési tanácsban ülünk, ott nem fogyott el például a vis maior keret, mert még mindig van, és épp az elmúlt heti területfejlesztési tanácsi ülésen döntöttünk a vis maior odaítélésekről. Tehát azért itt meg kellene maradni a realitásoknál.
Gondolkodtam, hogy megkérdezzem-e, de most a hozzászólásomban kérdezem meg a főigazgató úrtól, és az az izgalmas számomra, hogy az ÁSZ az egész költségvetést vizsgálja, és ezért nem a minisztérium képviselőjétől kérdezem, mert gondolom, ő alapvetően csak a minisztériumi fejezetben van teljes mértékben képben, és elnézést, ezt nem sértő szándékkal mondom, de az ÁSZ vizsgálja tulajdonképpen az egész költségvetési rendszert. Maga ez a bevételi irány, amivel megalapozzuk ezt a költségvetést, mennyire biztosított? Tehát tudjuk-e azt garantálni, hogy legalább ez a pénz megvan végig a költségvetésben az önkormányzatok irányába? Lehet itt nekünk sokat reklamálni, ha nincs hozzá pénz. Persze lehet mondani, hogy akkor adósodjunk el még jobban, ami azt hiszem, hogy nem járható út.
Megint kritika éri, hogy mert a pénzek pántlikázva vannak. Akik régebb óta képviselők, főleg az Önkormányzati bizottságban ülnek, emlékeznek rá, hogy mennyit vitatkoztunk azon, hogy lehetőleg mindent, az utolsó 10 forintot is pántlikázva kapják az önkormányzatok, attól való félelemben, hogy így nem kapják meg. Most beleestünk abba a cipőbe, hogy az önkormányzat bizonyos esetekben csak - ha úgy tetszik - pénzkifizetővé válik, és nem tud gazdálkodni még azzal a pénzzel sem, amit kap mondjuk különböző normatívákon keresztül. Ezért én örülök annak, hogy bizonyos esetekben szabadabban dönthet az önkormányzat. Nyilván ennek negatívuma, hogy most ez kényszerből van és ez a kevesebb pénzt jelenti, tehát ez egy nehezebb dolgot jelent.
Még egy dolgot nem kellene elfelejtenünk, azt hiszem. Gyakorlatilag másfélmillió ember van, aki az elsődleges adóbefizető ebben az országban. Tehát azért nekünk elodázhatatlan feladatunk a reformok világába való elmozdulás, és az egész államháztartást úgy ésszerűsíteni, hogy ezt a másfélmillió embert ne fojtsuk agyon adókkal, mert persze ha megnézzük, most épp az a közszféra a leghangosabb - talán nem is alaptalanul, tehát én nem azt vitatom, hogy alaptalanul -, akik már abból kapják a fizetésüket, a különböző juttatásokat, amit ez a másfélmillió ember befizet elsődlegesen. Tehát azt hiszem, hogy ezt valahogy át kellene fordítani még, mert ameddig ez az arány marad, addig mi minden költségvetésnél elmondhatunk mindenféle rosszat a benyújtott költségvetésről, illetve az ágazatiaknál.
Még egy kérdés az ÁSZ főigazgatója felé. Az összköltségvetésen belül lát-e olyan fejezetet, amelyből lehetne mondjuk az önkormányzati szektorba átcsoportosítani, hogy ott ne lehetetlenüljön el a működés?
Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács alelnök úr egyperces, utána Tasó képviselő úr.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Elnézést kérek Ecsődi képviselő úrtól, hogy udvariatlanul belebeszéltem a mondandójába, az valóban megzavarhatja az embert, amikor beszél. Azt szerettem volna mondani, hogy a kőbe vésett költségvetésben egyébként megjelent a tegnapi naptól egy 25 milliárdos többletigény, amit az egészségügyi miniszter ígért az egészségügyi ágazatnak. Tehát a kőbe vésett költségvetés mégsem olyan kőbe vésett.
Még egy mondatot, elnök asszony, ha megenged nekem, amit elfelejtettem az imént elmondani, mert csak a kiadási oldalakról beszéltünk. Van bevételi oldal is. Az Állami Számvevőszék kockázatosnak minősíti az iparűzésiadó-bevételt. Az iparűzésiadó-bevétel már 2009-ben is jelentős mértékben csökkent. Ehhez képest ez a költségvetés, hogy valamennyire a költségvetési egyensúly megjeleníthető legyen, úgy gondolom, hogy ezért egy "kampó" bevételt ír be, 1,2 százalékos iparűzésiadó-növekményt, ami egyébként vélhetően nem fog teljesülni. De ez a költségvetési egyensúly megteremtéséhez szükséges, ami szerintem további kockázatokat jelent a rendszerben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottsági Ülés! Kedves Vendégek! Tisztelt Jelenlévők! Néhány dolgot lehet, hogy ismételni fogok, de mindenképpen szeretném elmondani, mert a bennem tomboló kényszer nem engedi meg, hogy megmaradjon bennem, úgyhogy el fogom mondani mindenképp, ha megengedik. (Derültség.)
Talán szeretném azzal kezdeni, hogy a korábbi években, ha jól emlékszem, akkor vagy miniszteriális szinten voltak a költségvetés vitájában képviseltetve a kormányoldalról, vagy államtitkári szinten. Tehát ha jól emlékszem, akkor vagy miniszter volt a vitában, vagy államtitkár, és volt, amikor mind a kettő egyébként, és mind a két minisztériumtól voltak képviseltetve a legmagasabb szinten. Nekem nincs semmiféle problémám egyébként a tisztelt jelenlévőkkel, és az elmondandómat is úgy alakítom, hogy mindenképp érzékeltessem azt is, hogy nem a személyekkel van problémánk, hanem amit elmondtak, azzal van problémám, és ezt nem akarom véka alá rejteni semmiképpen sem.
Azzal kezdeném mindenképpen, hogy a válságot, amiről szó van, tegyük a helyére. A válság a világban a bankárok mohósága nyomán alakult ki, illetve abból eredt, hogy a pénzpiac világába betört Kína és India, szerepet akarnak szakítani maguknak, és nem hagyták nyilvánvalóan a régi szereplők. Ez a pénzügyi válság okozza azt a gazdasági válságot, amelynek a nyomán társadalmi válság is fellépett a világ szinte minden országában.
Osztom azt a véleményt, ami arról szól, hogy egy legyengült gazdaságba érkezett meg a válság, ez Magyarország, és természetszerűen nem osztom azt a véleményt, hogy a világgazdasági válság az okozója minden problémának.
Ami fontos és mindenképpen az elejére kívánkozik, az az, hogy valóban a költségvetés, mint általában minden költségvetés, eltérő módon érinti az önkormányzati szféra szereplőit, tehát nem mindig van egyforma hatással minden önkormányzatra. Ezt tudja szerintem mindenki. Ezt figyelembe kellene venni akkor, amikor a költségvetést elkészítik. Szerintem nincs Magyarországon már évek óta helyzetelemzés, és nem tudják pontosan, hogy milyen világban élnek az önkormányzatok.
Ami mégiscsak kikívánkozik, az osztja Tilki Attila képviselőtársam véleményét, és igenis azt mondom, hogy nekem úgy tűnik, hogy a képviselők és a politikusok a kormányoldalon szinte egy versenyistállóban készülnek föl a költségvetés publikálására, és nem kivételek ez alól most a jelenlévők köréből sem azok, akik a költségvetést támogatják és előterjesztik, hiszen szinte azok jönnek vissza minden alkalommal, amiket olvashatunk a politikusi megnyilvánulásokban. Tehát nekem az tűnik ki, hogy mégiscsak itt van a kormány, sőt ha jól emlékszem, akkor a főosztályvezető asszony úgy mondta, hogy a kormányoldal részéről, tehát egyértelműen a kormány van jelen az előterjesztők által, és a véleménye abszolút inkább politikusi vélemény, mintsem szakmai vélemény volt, nekem úgy tűnt, legalábbis. Természetesen még egyszer mondom, nem a személyt bántom, hanem amit elmondott, azzal kapcsolatban vannak kifogásaim.
Engedjék meg, hogy néhány dologra konkrétan is reagáljak. 2005-től kezdődően látszik az világosan, hogy a költségvetés átalakult Magyarországon, és egy közpénzpiac lett Magyarországon a költségvetésből. Ez azt jelenti, hogy már nem arról szólt a költségvetés, hogy hogyan kell az ország dolgait rendezni, hogy kell működtetni az országot, hanem arról szólt, hogy hogyan lehet hozzájuttatni a költségvetésben szereplő tételekhez gazdasági csoportokat. Tehát egyértelműen arról szólt, hogy valamilyen módon piaccá vált a magyar költségvetés. Ez a tendencia 2005-től, Gyurcsány Ferenc színrelépésétől kezdődően indult el, attól kezdődően tapasztalhatjuk ezt. Aki érti, amit mondok, szerintem föl tudja fogni egyből.
Ettől függetlenül néhány konkrét tétel a költségvetéssel kapcsolatban, ami előttünk van. Többen említették már az önerőalap kérdését. Azzal, hogy az önerőalapot megváltoztatják és 5 vagy 10 százalékkal magasabb lesz a pályázható forrás, magasabb lesz a támogatása a pályázatnak, azzal egy dolgot elérünk, valóban kevesebb lesz a saját erő helyi szinten, viszont nem hazai forrásból teszik mellé ezt a pénzt. Ügyes trükk, kommunikációs trükk. Ha az önerőalapot lecsökkentik, ezáltal nem a hazai forrásokat hozzák helyzetbe hazai forrásból, hanem az uniós támogatásnak lesz az aránya módosítva. Tudják, mire gondolok.
Az önhikivel kapcsolatban a 2008. évi zárszámadás során szóba került, hogy 6,5-szer több támogatást adtak úgy rendszeren kívül, mint ami ki volt írva. 2007-től kezdődően egyébként is megváltozott az önhiki rendszere, nagyon szigorúvá vált, de így is a hétszázvalahány önkormányzatból 1400 önkormányzat lett. Ez a tétel is nyilvánvalóan csökkentve lett. (Zaj.) Most engem igazából nem zavar az, hogy itt néhányan beszélnek velem szemben, de éppenséggel lehetne szólni ilyenkor, hogy hallgassák meg a képviselőt, de nem probléma, elnök asszony, mondom tovább. A lényeg az, hogy 2007-től kezdődően nagyon-nagyon más lett az önhiki rendszere, ettől függetlenül látjuk azt, hogy így is csökkenteni kívánkozik a kormány, és meg is teszi egyébként.
Néhány szót csak a fejlesztések elmaradásáról. Nem akarok arról hosszan beszélni, hogy mennyi pénz marad el a fejlesztéseinkből, hanem arra akarok kitérni, hogy azt mondani, hogy a címzett és céltámogatásra azért nincs már szükség, mert benne van az uniós kiírásokban a lehetőség, ez tényleg cinizmus, nem más. Mindenképpen bosszantó, ha így fogalmazzák meg. Hol van a költségvetésünkből a leghátrányosabb helyzetben lévő térségek támogatása, amiről maga Bajnai Gordon beszélt még korábban mint fejlesztési miniszter, aztán önkormányzati miniszter, és most miniszterelnökként? Hol van most ebből a költségvetésből? Egy fillér nincs benne erre a programra. Hozzá sem kezdtek. Emlékezzünk vissza, legalább öt ülésen beszélgettünk arról, hogy mennyi is ez az összeg. Egyszer volt 280 milliárd, aztán 180, aztán 123 milliárd 872 millió 413 forint, ilyen mélységben mondta Bajnai Gordon akkor, hogy ennyi az összeg, amit majd ide fordítanak. Ebből egy fillér sem valósult meg. Most sem látunk belőle egy fillért sem. Tehát elfelejtkeztek arról, amiről Bajnai Gordon beszél már három év óta.
Az Állami Számvevőszék főigazgatója elmondta, hogy milyen kockázatai vannak a költségvetésnek, erről már szóltak mások is. De hozzá kell tenni a fontos mondanivalót. Az elvonásokból mégiscsak 70 százalék konkrét elvonás, nem megszorítás, konkrét elvonásról van szó, tehát 40 százalékos mértékű a fejlesztések elmaradása és 30 százalékos mértékű a forráselvonás. A 70 százaléka a száztizen- vagy százhuszonvalahány-milliárd forintnak. Mégiscsak konkrét elvonásról szól.
Nincs háttérszámítás? Azért ha megengedik, mégiscsak meg kell fogalmazni. Milyen dolog az, amikor évek óta azt valljuk, hogy a költségvetés tételei mögött nincs háttérszámítás? Mióta itt ülhetek a választók bizalmából, ebben a bizottságban dolgozhatom, azóta mindig azt hallom, hogy nincs háttérszámítás a költségvetés tételeinek kiszámításakor. Azért ez mégiscsak megdöbbentő.
Hogy mennyire választási költségvetés? Mindenképpen az, ez nem is kérdés, hiszen meghagyni kormányhatáskörben 325 milliárd forintot nem semmi. Mire lesz fölhasználva? Ne legyenek kétségeink, mint ahogy korábban történt, szerintem a metodika semmivel sem másabb.
Út a munkába? Most jönnek rá arra, amiről beszéltünk bizottsági üléseken, hogy rendben van, jó esetkezelésre, jó néhány hónapra, használ néhány embernek, néhány családnak, de nem mentőöv, csak egy pillanatnyi seboltásnak vagy tűzoltásnak számít. Azt a pénzt régen másképpen kellett volna beforgatni a gazdaságba. Szerintem a következőkben ez fog megtörténni.
Összességében, ha megengedik, csak azzal zárnám, hogy a szociális ellátás területén, ha visszaemlékeznek rá, talán szóba került már bizottsági ülésen is, hogy az történt, hogy az ellátások világában új szegmenseket tapasztalhattunk és új ellátásokat vehettek igénybe az emberek is. Örömmel tették ezt. Magyarul, mint a vadászat során történik, volt egy ilyen beetetés, a szóró, ki volt rakva az elemózsia, a vadak rászoktak, olyannyira, hogy leszoktak arról, hogy menjenek egyébként élelem után a saját erejükből. Magyarul, az ellátás területén ez történt, megszokták ezt az igazán jól bevált néhány ellátási formát, és most szépen, csendben kivonták alóla a forrásokat, a nyakunkban hagyták, és most nekünk ezzel kell szembenézni, mint ahogy szembenézünk már évek óta.
Összességében nagyon sajnálom, hogy ezt kell elmondani a költségvetésről, ami semmivel sem másabb, mint a korábbi költségvetés. Azt is nagyon sajnálom, hogy ennyire veszik komolyan az ellenzéki képviselők véleményét. Amikor azt mondta Ecsődi képviselő úr, hogy nem ültünk le beszélgetni és nem tárgyaltunk... Most mondja ezt, 2009. év végén a választások előtt vagy hat hónappal, hogy nem ültünk le? Miért nem ültünk le? Egyébként a mi javaslatainkat megfogalmaztuk mindig a módosító javaslatainkban, leadtuk, önök leseperték valamennyit egyébként. De leültünk volna, ha lett volna kivel leülni. Már nem akarunk leülni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Csak a jegyzőkönyv kedvéért szeretném ismertetni: 2007-ben a költségvetés tárgyalásakor Varga Sándor úr és Rozsi Éva Judit főosztályvezető-helyettes asszony volt jelen, 2008-ban szintén Varga Sándor főosztályvezető úr és Holczreitter Marianna főosztályvezető-helyettes asszony voltak jelen a költségvetés általános vitájának a tárgyalásakor. (Jelentkezések.)
Következik majd Hajdu képviselő úr, de nyilvánvalóan erre akar reagálni Tasó képviselő úr. Adok szót, ha erre akar reagálni.
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, akkor nem jól emlékszem, de én emlékszem olyan évre, amikor itt volt a miniszter is. Lehet, hogy 2004, 2005 vagy 2006, lehet, de volt miniszter meg államtitkár is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tasó képviselő úr, nézze el a bizottság titkárságának, hogy annyi idő alatt, amennyi idő alatt ön hozzászólt, ezt a két évet volt módunkban megnézni a jegyzőkönyvekben. Természetesen meg fogjuk nézni az összes továbbit, ha kívánja, meg is kérem a bizottság munkatársát, hogy tegye ezt meg.
Most Hajdu képviselő úré a szó.
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy az asztal két oldalán ülők között nincs semmilyen különbség abban a tekintetben, hogy a költségvetés végrehajtói leszünk, vagyunk, és abban sem, hogy a gond nem az oldal egyik vagy a másik oldalából adódik, hanem abból, ami már itt elhangzott. Igazán az állami költségvetés 2010-es főszámainak az összeállítása tartalmaz egy bevételi oldalt - látjuk itt az anyagokban -, egy kiadási oldalt meg egy hiányt. Ez a hiány határozza meg azt, hogy nekünk mekkora a mozgásterünk. A hiányt eltüntetni egyik oldalon sem tudjuk. Tervezni úgy nem lehet, hogy ha az állami költségvetésben eleve jelentős hiány van, akkor nálunk az önkormányzatoknál meg jelentős többlet lesz, sőt többletfeladatokat lehet finanszírozni. De az alap, a kiindulópont sajnálatos módon mind a kettő oldalon az, hogy nekünk úgy kell megcsinálnunk majd ebből a saját költségvetésünket, hogy visszük magunkkal tovább ezt a hiányt. Ezzel a hiánnyal találjuk magunkat szembe, majd azokban a pozíciókülönbségekben persze, mert amíg az állami költségvetés a nemzetközi gazdasági helyzettől alapvetően befolyásolt és függ, addig mi még belülről 3194 önkormányzati módon vagyunk differenciáltak egymáshoz. Lesz, aki kicsit könnyebben fog tudni tervezni, és teljesen mindegy, hogy az milyen politikai többségű testület, az könnyebben tervez, akik pedig önhikiben vannak már amióta létezik az önkormányzati rendszer szinte mindig, 15-20 éve, azoknak szerencsétleneknek nincs más feladatuk, mint amit kaptak, elosszák. Nekik nincs más teendőjük.
Amit nekünk a költségvetésnél, azt gondolom, most lehet tenni. Egyrészt kell hogy legyen a Magyar Köztársaságnak költségvetése, azért vagyunk itt, hogy - valamilyen módon ugyan - megbíráljuk a beterjesztett tervezetet. Próbálunk kívülről ebben okosságokat mondani, de valójában már azon törjük a fejünket, legalábbis önkormányzati bizottsági ülésen nyilván mindannyian, hogy mit fogunk csinálni majd abból, ami ebből hozzánk eljut, abból hogy lesz a mi költségvetésünk bevételi oldala, kiadási oldala és mi lesz a hiány, mert hogy ez fog megjeleni a helyi önkormányzatoknál is.
Tehát ha valamiről beszélhetünk, mi mondhatjuk, hogy többet kérünk erre, én is szeretnék, mindennel egyetértettem, amit említettetek, hogy szeretnék én is mindegyikre többet kapni, de ha azt veszem, hogy vannak fix dolgok, amik nem tudnak változni, vegyük csak bármelyikünk költségvetését, az nem tud változni, hogy ennyi pedagógusbérünk van, ennyi közalkalmazotti bérünk van, ennyi köztisztviselői bérünk, ehhez ennyi járulék van, és az összköltségvetésünknek általában 80 és 90 százaléka közötti az fix működési költség. Tehát a mozgásterünk borzalmasan picike. Tehát az olyanok, mint a fejlesztés, hogy megvonnak bizonyos fejlesztést és azzal kevesebb a támogatás, nagyon nem érint bennünket, mert a fejlesztési hányad egész picike, tehát nagyon pici az egy önkormányzatra eső. Van olyan önkormányzat persze, találkoztam vele, amely tíz éve önhikis, de akkora csatornaépítésben van benne, hogy én a saját önkormányzatommal nem mernék belevágni ekkora beruházásba. Ők hatalmas szennyvíztisztítós csatornaépítésbe belecsaptak. Tehát azt is tudnunk kell, hogy meddig szabad költekezni, mi az a határ, ami után nem mehetek bele, mert utána csak egy marad, hogy panaszkodom.
Tehát összességében azt gondolom, hogy miközben tőlünk meg fogják követelni, hogy olyan költségvetést készítsünk mind a 3194 helyen, hogy az megfeleljen az állami törvényeknek, a szabályszerűségnek, hogy alaki, formai szempontból rendben legyen, hogy az egyensúlyi követelmények bevételi és kiadási oldalában is rend legyen, hogy azt hitellel fedezve legyen, ha és amennyiben hitel kell hozzá, ugyanezt kell megkövetelnünk az állami költségvetéstől is.
Rövidre fordítva a mondókámat, úgy gondolom, hogy azok az önkormányzatok, amelyek mondjuk azzal vannak megáldva, mint a megyei önkormányzatok vagy a nagyobb városok, hogy van kórházuk, az egy nagy csapás, akinek meg ez nincs, az kedvező. Akinek van mondjuk társulásban iskolája és ő a gesztor, az lehet, hogy egy előny, de lehet, hogy egy csapás. Tehát mindegyikünknek más-más a helyzete, és ehhez a költségvetéshez nincs két ember, aki egyformán szólna hozzá, mert mindenkinek más és eltérő is a véleménye róla.
Ami a szigorítást és a 120 milliárdot illeti, nem hiszem, hogy van olyan polgármester - beleértve magamat is -, aki azt mondaná, hogy ennek örül, sőt azt mondanám, hogy ezt meg kellett csinálni. De ha azt veszem, hogy ki kell valahogyan kerülni az országnak ebből a helyzetből, amiben vagyunk, akkor az nem működik, hogy önkormányzati szinten egy egyensúlyi költségvetés van, ugyanakkor az állami szinten meg eladósodás van. Együtt kell elvinnünk ennek a dolognak az alanyát és állítmányát is. Úgy látom, legalábbis a mi saját számításainkat figyelembe véve, hogy egy olyan méretű önkormányzatra, mint amit én képviselek, ez a 120 milliárd forint körülbelül 500 millió kihatással lesz csökkenésben. Ez azt jelenti, hogy most 19,5 milliárd a zárszámadási költségvetésünk, ez 500 millió forinttal lesz kevesebb. Most már így a számokat ismerve úgy gondolom, hogy elég nagy biztonsággal erre kell fölkészülni. Tehát én már nem azzal foglalkozom...
Tegnap a parlamentben 4,5 vagy 5 órát ültem bent, hallgattam az állami költségvetés vitáját, és arról beszélgettek, hogy ki hazudott, vagy két órán keresztül az ment, hogy ki hazudott nagyobbat a különböző újságnyilatkozatokban, és egy rohadt szót nem szóltak arról, hogy és akkor hogy működnek majd a településeink. Öt órán keresztül azért nem kaptam szót, mert nem jutottunk el odáig, az önkormányzati hozzászólásomig, és öt óra után el kellett mennem, nem volt több időm, nem tudtam elmondani. Tehát öt órán keresztül tudtunk úgy vitatkozni a magyar állami költségvetésről, hogy a településekről egy árva gramm szó nem hangzott el, mert azt vitatták, hogy ki mit nyilatkozott és miben mondott igazat, holott azt kellene, most már tudva azt, hogy például nekem 500 millióval fog csökkenni, hogy fogjuk ezt költségvetési tervünkben február 28-ig elfogadni, hogy mégis legyen egyensúlyi költségvetés. Ez a feladatunk szerintem, és ebben konstruktívan kell hozzáállnunk, mert abban érdekünk van, hogy legyen a Magyar Köztársaságnak költségvetése.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Két reflektálás. Lehet, hogy rosszul figyeltem, de a jelzőrendszer tekintetében nem kaptam választ, de lehet, hogy ez az én hibám és nem figyeltem rendesen. Gondolom, ez egy speciális terület, ha írásban eljuttatják nekem, hogy mi várható január 1-jétől ebben az új pályázati rendszerben, akkor azt igen megköszönném, hogy vélhetően milyen irányba kívánják elmozdítani ezt a formát, mert gondolom, nemcsak mi, hanem más kistérségek, önkormányzatok is érdeklődnek ez iránt. Tehát szeretném tudni, hogy mi történik.
A fogyatékos, demens személyek nappali ellátása, aztán foglalkoztatása. A normatíva meg a foglalkoztatási támogatás két külön dolog, két külön tétel. Ha nem tudom fenntartani az intézményt, akkor nincs foglalkoztatás sem. Tehát ha a normatív finanszírozás ezzel kapcsolatban megszűnik, akkor nem tudom fenntartani az intézményt, vagy jóval több pénzt kell hozzátenni, az önkormányzati költségvetésből más módon és más forrásokból. Borzasztóan rossz az üzenete, hogy ezeknek a szerencsétlen embereknek - mert nem tudom másképp megfogalmazni - a foglalkoztatását kívánja gátolni a magyar állam. Én a saját településemen láttam, és rendkívül pozitívnak tartottam azt, hogy ez a 20-30 ember valamilyen módon a munka világába be tudott kapcsolódni, a 20-30-40 ezer forintos ilyen-olyan nyugdíja meg járadéka mellett hozzá tudott keresni 40-50-60 ezer forintot, amellett, hogy egyfajta intézményi ellátásban is részt tudott venni. Szerintem embertelen, egyszerűen nem tudok mást mondani, ez az átalakítás egyszerűen embertelen. Szeretném, ha átgondolnák ezt vagy megvilágítanák, hogy ezt miért gondolom rosszul vagy miért látom rosszul, amire önök készülnek 2010 tekintetében.
Azért ha igaz az, hogy 6,1 százalékos, nem is tudom már, a korrigált csökkentés, itt mindenfajta úri huncutsággal kimutatták azt, hogy mennyi a bázis és ahhoz képest van 6,1 százalékos csökkentés, ahhoz még hozzá kell tenni 4,1 százalékos inflációt, tehát a reálcsökkenés nem 6,1 százalék, hanem 10,2 százalék 2009-hez képest 2010 tekintetében. Azt gondolom, hogy ez rendkívül jelentős.
Az idegenforgalmi adó és az azzal kapcsolatos finanszírozás, hogy minden beszedett 1 forinthoz kaptak az önkormányzatok 2 forintot. Ez alapvetően fájdalmasan azt a kört érinti, amely úgymond monokultúrás, tehát markánsan idegenforgalomból él, nincs ipar, nincsenek jelentős szolgáltatók, üzemek, általában a helyi adó tekintetében a multikkal történő osztozkodásban rosszul jár, valamilyen környezetvédelemmel, területfejlesztéssel kapcsolatos törvény bekorlátozza, tehát nem tud fejleszteni olyan tevékenységek tekintetében, amit szeretne, például a Balaton-törvény, amit mégiscsak az állam kényszerített ezekre a településekre. Itt a kiesés, tehát 2009-hez képest az állami támogatás csökkenése jelen pillanatban a költségvetés alapján kiszámolt számok tekintetében 1,2 milliárd forint volt nálunk, ez az a támogatás, amit szja helyben maradó és egyéb kiegészítés módon a működésre kaptunk. A mostani ismereteim alapján - hangsúlyozom, a mostani ismereteim alapján -, ha ezeket a számokat lefordítjuk, akkor 900 millió forint lesz 2010-ben ez a támogatás. Ez nem egyedi, ennél sokkal rosszabbul fognak járni a markánsan idegenforgalomból élő települések 2010-ben 2009-hez képest.
Hajdu képviselő úr mondott számokat, hogy milyen módon érinti őt ez. Neki 19,3 milliárd a bevétele, azt mondta. Nem tudom, hogy ez a működési bevétel-e vagy ez már egy fejlesztéssel turbózott bevétel és ehhez képest kell 500 millió forint elvonással számolnia, de nálunk a működési bevétel 3 milliárd forint, a mi városunkban 3 milliárd a működési bevétel, ehhez képest van 300 millió forint elvonás. Tehát nem ugyanolyanok az arányok. Ráadásul szeretném kérni önöket, hogy modellezzék ezeket a településeket, tehát nézzék meg, hogy mi történik, hogy történik, milyen csökkenés történik 2010-ben 2009-hez képest.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy mi 13 600 lelkes település vagyunk, lakosegyenértékben ez 20 ezret jelent, viszont az infrastrukturális kapacitásaink 35-40 ezer emberre vannak kiépítve, az úthálózatunk, a járdahálózat hossza. A szolgáltatásainkat a nyári 40 ezer emberre kell méretezni, a parkrendszerünk háromszor, négyszer akkora, mint egy más, hasonló nagyságú településnek, és csak ez a pluszforrás van arra, hogy az ezzel kapcsolatos feladatainkat, amik kapcsolódnak természetesen az idegenforgalomból, turizmusból, mi biztosítani tudjuk. Ráadásul azt látom, hogy önök elindultak a kisebb ellenállás felé, ezeknek úgysem fáj, elvesszük ezt a 4,5 milliárd forintot. Ez egyébként leginkább a fővárosnak fáj, csak mivel a főváros összbevételében - mivel a fővárosnál az iparűzési adó a meghatározó bevétel - csak 1 százalékot képvisel ez az idegenforgalommal kapcsolatos bevétel, ő nyilván nem fog annyira sikoltozni, mint mi, akiknek önmagában ez a rész az állami támogatás tekintetében 10-15-20 vagy annál nagyobb részt is tud képezni. Tehát ezért mondom, hogy igazságtalan és méltánytalan ez a rendszer.
Az pedig, hogy hát akkor majd önhikisek leszünk, egy Balaton-parti vagy egy Velencei-tó parti vagy turizmusból élő, gyógy-idegenforgalomból élő település mint önhikis település és életcélként ez lebegjen előttünk, elég megalázó, és ne haragudjon, ezt cinikus válasznak tartom. Tudom, hogy nem fog ezzel sokat foglalkozni és túl sok álmatlan éjszakát önnek ez nem fog jelenteni, de legalább a maga megnyugtatására modellezze ezt a részt, mert én már napok, hetek óta nem alszom rendesen. Ez körülbelül annyit jelent, mint hogy a főváros 180 milliárdos állami támogatást kap, és a fővárostól vonnának meg körülbelül 50 milliárd forintot. Ugye képtelenségnek tartja? De körülbelül arányaiban erről szól ez az egész dolog és az egész történet.
Szeretném elmondani azt, hogy most már hosszú-hosszú évek óta részt veszek a költségvetési vitákban, részt veszek a költségvetési vitákat vagy megelőző, vagy azzal párhuzamosan zajló adótörvényviták tekintetében. Mindig a fülembe csöng a 2002-es önkormányzati szlogen: növeljük az önkormányzatok mozgásterét. Mindig azt érzékeltem, hogy az önkormányzati mozgástér fokozatosan csökkent. Egy kicsit azt gondolom, hogy 2009-ben 2010-hez képest arról az oldalról furcsán hangzik, amikor azt mondjuk, hogy figyeljünk már az elsődleges adófizetőkre. Miért? Mit tetszettek csinálni? Mit csinált a kormány? Amikor egy kis lélegzete volt, akkor osztotta ki a közszférába béremelés formájában, úgy, hogy a fedezetét nem teremtette meg. Jó esetben kimutatta önkormányzati oldalról ennek a többletköltségét. Nem ez történt? Most pedig, amikor válság van, akkor válságkezelés van természetesen, és figyelünk az elsődleges adófizetőkre, hogy milyen módon tudják mégiscsak fönntartani ezt az egész gazdasági rendszert.
2002-től azt érzékelem, hogy ha egy kis szabadság van, akár a hitel, az eladósodottság árán is, de osztogatunk, és nem nézzük meg azt, hogy van-e fedezet az állami költségvetésben meg az önkormányzati büdzsében. Aztán amikor ez nem működik, akkor majd válságot kezelünk. Az ember folyamatosan ezt érzi, tehát folyamatosan azt látom és azt érzékelem, hogy egyedi alkuk meg nem tudom milyen szövetségi alkuk tekintetében csökken az önkormányzati mozgástér, miközben nőnek vagy nőttek ez idáig a feladataink. Ezen kellene elgondolkodni. Felelős kormányzást vár el az ember a kormánytól, ugyanolyan felelősséget, mint amit az önkormányzatok csinálnak és mint amit egy normális magyar állampolgár otthon megtesz. Szerintem ez nem bonyolult dolog. Akkor nem kerülnénk ilyen helyzetbe, mint amilyen helyzetben itt 2009-ben meg 2010-ben fogunk lenni.
Kovács alelnök úrhoz szeretnék kapcsolódni. Úgy érzem, az önkormányzati rendszer mostanára teljes mértékben a kormányzat játékszerévé vált, teljes mértékben gyakorlatilag kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk. Az a finanszírozási rendszer, amit évről évre most már ránk kényszerítenek, kiszámíthatatlan, bizonytalan, sok esetben megalázó. Nagyon fontos lenne eljutni odáig, hogy makrogazdasági mutatókhoz tudjuk kötni az önkormányzati részesedést, hogy a GDP-nek hány százalékából vagyunk jogosultak részesedni vagy az áfa hány százaléka illeti meg az önkormányzati rendszert és szektort, hogy ne legyünk a kormány, a kormányzat játékszerei.
Tehát ebben a formában, mivel különösen az általam képviselt településcsoportokra tekintettel ez a költségvetés méltánytalan, igazságtalan és borzasztó módon fölháborító, soha ilyen szívesen nem mondtam azt, hogy nem tudom elfogadni és általános vitára alkalmasnak tartani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mester képviselő úr, és utána majd Tilki képviselő úr.
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Most már hónapok óta várom, hogy valaki világítsa meg, tegye egyértelművé azt, hogy hogyan tudta ez a dörzsölt, rafinált kormány ezt elintézni, hogy elindítson egy gazdasági világválságot, hogy leplezze itt a magyarországi gyengeségeit. Attól tartok, erre a szakszerű válaszra még várni kell majd. (Dr. Bóka István közbeszólására:) Én hallgattam, képviselő úr, amikor az előbb beszélt. (Dr. Bóka István: Elnézést.)
Bóka képviselő úr, illetve Kovács alelnök úr nagyon szemléletesen érzékeltette itt a legyengült beteg állapotával ezt a kialakult helyzetet. Főigazgató úr szerkezetváltásról beszélt. Úgy mellékesen azért megjegyzem, hogy erről, ennek a hiányáról beszélnek egyébként nemcsak hónapok, hanem évek óta országos szaktekintélyek is, ha éppen szakmai vita folyik valahol. Most ezt úgy megközelíteni, hogy egy elhibázott gazdaságpolitika következménye az, ami itt van, ezt ugyanúgy lehetne nevezni cinikusnak, felháborítónak, és még lehetne jelzőket mondani, de én nem használok ilyen jelzőket.
Mindenesetre alelnök úr legyengült beteg példázatával kapcsolatban azért hadd mondjam el, hogy azt mindnyájan tudjuk, alelnök úr, és ez mindnyájunk felelőssége, hogy az a baj, maradva még ennél a példánál, hogy a legyengült beteg ágya körül időnként összejövő konzílium tagjai jórészt azzal foglalkoznak, hogy lehülyézik egymást, a másik szaktudását nevetségesnek tartják, és mindenáron megakadályozzák, hogy valakinek a szakvéleménye teret nyerjen. Így nem a legyengült beteg közös gyógyítását keresik, nem megoldást erre, hanem inkább azt, hogy hogyan lehetne meggátolni a másik véleményének az érvényesülését. Aztán külön-külön elmennek és a beteg hozzátartozóinak mindegyik elmondja külön, hogy milyen hülye a másik meg a harmadik, aki részt vett a konzíliumban.
De maradjunk a tényeknél. Egészen biztos, hogy a tények azért arra utalnak, hogy kiadáscsökkenésre szükség van. Hogy ennek a mértéke most 120 milliárd, 89 milliárd vagy 150 milliárd, attól tartok egyébként, de a vita nem is ekörül folyt, ebben nem tudunk vagy nem is akarunk megállapodni, bár azt őszintén szólva egyébként én se tartom jónak vagy akár aggasztónak is nevezhetném, amit főigazgató úr mondott, hogy sem ezt, sem a salátatörvényeket nem előzte meg igazán olyan elemzések vagy tanulmányok készítése, amivel egyértelműen kiderült volna, hogy mitől megalapozott akár épp a 89 milliárd, a 120 vagy más intézkedés.
Viszont amit én feltettem kérdésként főosztályvezető asszonynak, és tudom, hogy formailag előreszaladtam a másik napirendi ponthoz, de nem véletlenül tettem föl, mert látok szoros összefüggést a két napirendi pont között. Elég sokan voltunk, akik az előkészítő egyeztetéseken felvetettük azt - látva, hogy vélhetően szükség lesz megszorító intézkedésekre -, hogy ezzel párhuzamosan szükség van olyan intézkedésekre, jogszabályváltozásokra, amelyek - pont Bóka úr is használta ezt a kifejezést, hogy önkormányzati mozgástér - az önkormányzatok mozgásterét növelik. Főosztályvezető asszony is utalt arra, de én példaszerűen is említettem akár a csoportlétszámokat, de maradjunk csak a csoportlétszámnál, érzékeltetni akartam, hogy mire gondolok. Ez egy példa. Ha ebben kap az önkormányzat mozgásteret, akkor ez azt jelentheti történetesen egy településen, hogy nem kell óvodabővítő beruházásokat elindítani, amik jelenthetnek tízmilliókat, de lehet, hogy ennél többet. Tehát ezért fontos az, hogy párhuzamosan ezzel a költségvetéssel lássuk azt, lássák az önkormányzatokban dolgozók, és én úgy gondolom, hogy például ez az a terep, ahol együttműködhetnénk, pontosan azért, mert azt látjuk, nemcsak ennél a jogszabálynál, minden más jogszabálynál, hogy hol csapódik le településen, látjuk, hogy mi szorít bennünket sokszor, merev, bürokratikus jogszabályi keretek között kell dolgozni. Úgy gondolom, hogy együttműködhetnénk abban, hogy ezeknek a feloldására nagyobb mozgástér biztosítására tegyünk javaslatot, mert ez sokszor megjelenik költségcsökkentésben is, ami pedig nekünk egyáltalán nem mindegy.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tilki képviselő úr, parancsoljon!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): A térségben, ahol lakom, ott egész röviden szoktak az ilyen típusú megfogalmazásokra válaszolni. Nagyon nehéz megmagyarázni azt, hogy rövidnadrágot hogy kell kitérdepelni. Tehát Mester képviselőtársamat hallgatva azért azt elég nehéz megmagyarázni az MSZP részéről, hogy egy jól működő gazdaságpolitika következményeként jutott ide az ország ebbe a helyzetbe.
Én azt mondom, hogy ha Hajdu képviselőtársammal még egyet is lehetne érteni abban a kérdésben, hogy fogadjuk el, hasonló problémák vannak, önkormányzati vezetőként hasonló problémákat észlelünk mind a két oldalon, abban viszont semmi esetre sem tudok egyetérteni, hogy fogadjuk el ezt, hogy 120 milliárddal kell megkurtítani az önkormányzati szférát. Mester képviselőtársam említette, hogy mi az az indok, ami 120 milliárd, miért nem több, miért nem kevesebb, erről nem szólt a vita. Én semmi esetre sem tudok támogatni egy olyan költségvetést, ahol megszabták számunkra, hogy ennyit ki kell vonni az önkormányzati szférából, párhuzamba állítva azzal a 325 milliárd tartalékkal, ami indokolja azt, hogy azt mondjuk, hogy ez a költségvetés igenis egy választási költségvetés, ez a költségvetés egy cinikus költségvetés és ez a költségvetés egy embertelen költségvetés.
Az, hogy mennyire embertelen, azért az mégis furcsa, hogy miközben az Európai Unió esélyegyenlőségről beszél, miközben a folyó iskolaberuházásokat esélyegyenlőségi szempontból hajtják végre az önkormányzatok, ez a költségvetés a fogyatékkal élőktől, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől, az Értelmi Fogyatékosok és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségétől együttesen 500 millió forintot von el, miközben a másik oldalt az egyensúlyi keretből... Itt egyetértek Lóránt főigazgató úrral, mikor az árvíz kérdéssel kapcsolatban azt mondta, hogy az árvízi védekezés a költségvetési egyensúlykeretből fedezhető. Megjegyzem, azért korábban, a korábbi években külön költségvetési sor volt az árvízi védekezéssel kapcsolatban. De hozzátette azt a félmondatot, amivel maximálisan egyetértettem, ha arra lesz költve. Miközben elvonnak 500 milliót a fogyatékkal élőktől, másik oldalt szintén a költségvetési egyensúlyi keretből kifizetnek a LEADER Egyesületnek 500 millió forintot. Erről beszélünk. Ez egy elkapkodott, átgondolatlan, anomáliákkal terhes költségvetés, amit semmi esetre sem fogunk tudni támogatni.
Megkövetem a főosztályvezető asszonyt, ha esetleg megsértettem a kérdésemmel, bár polgármester vagyok és mellettem is dolgoznak köztisztviselők, én úgy gondolom, hogy egy köztisztviselőnek nem célja vagy nem feladata olyan mondatokat mondani, ami a politikai véleménynyilvánítás határát súrolja, és az ön kifejezése között több ilyen is volt. Egyszerűbb lett volna akkor leírni, és senki sem sérült volna meg, kapunk egy táblázatot, melyik normatíva csökkent, melyik normatíva emelkedett, melyik normatíva maradt ugyanazon a szinten. Tehát én fenntartom, hogy az ilyen típusú mondatok, hogy megteremtették a nagyobb térítésidíj-bevétel növelésének a lehetőségét, nem köztisztviselői szájba való mondatok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólások? (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Még akkor is elmondom, ha Steiner képviselő úr az égre nézett, hogy már megint, de azt gondolom, hogy a jövő évi önkormányzati költségvetéseknél fontos arról a tévhitről beszélni, amit nekünk szegeznek a kormánypárti képviselők. Az egyik ilyen tévhit, hogy mi nem vagyunk érdekeltek abban, hogy az önkormányzati rendszer megreformálásra kerüljön. Filozófiai különbségek vannak az ellenzéki és a kormánypárti megoldásokat illetően, ezért nem jutunk dűlőre ezekben a kérdésekben.
A másik ilyen félreértés szerintem vagy direkt félrehallás az, hogy a magyar kormány okozta a világgazdasági válságot. Erre már többször hivatkoztak. Mi ilyet soha nem állítottunk. Magam is arról beszéltem, hogy a világgazdasági válság régóta elindult folyamat volt, és már komoly jelei látszódtak a tengerentúlon és Európában, amikor mi éppen arról beszéltünk 2008 augusztusában és szeptemberében, hogy beindultunk. Emlékeznek a kormánypárti képviselők, akkor volt a "beindultunk" kampány. Majd utána azt hallottuk Veres pénzügyminiszter úrtól meg az akkori miniszterelnöktől, hogy bennünket elkerül a válság, meg fogjuk úszni ezt az ügyet. Mi pedig ezzel ellentétben azt mondtuk, a legyengült beteg példája szerintem jó, nem azért, mert én mondtam, hanem azért, mert valóban, a nem megfelelő gazdaságpolitika következtében egy legyengült gazdaságot ért az a dózis, ami a világból egyébként begyűrűzött hozzá. Ennek a kettőnek a hatása egyébként az, hogy ma ilyen költségvetés került beterjesztésre az önkormányzati rendszert illetően a parlament elé, tisztelt képviselőtársaim. Erről beszélünk mi. Azt gondolom, hogy nincs értelme kiforgatni ezeket a gondolatokat, akárki mondta.
Sokat beszéltünk arról, hogy cinikus ez a költségvetés. Hadd tegyek akkor én is egy cinikus megjegyzést. A kormánynak egyébként úgy jött a gazdasági világválság, mint zöldség-nagykereskedőnek APEH-vizsgálat idején, amikor leégett az autója a benne lévő számlákkal. Lehet rá hivatkozni. Erről beszélünk mi. Azt gondolom, hogy nem lehet mindent a világgazdasági válság számlájára írni, ennek sok előfeltétele volt, amit önök jelen pillanatban tagadnak, mi pedig igyekszünk ezekre rávilágítani. Ezzel szerettem volna kiegészíteni. Ez nem kifejezetten a költségvetéshez tartozik, de azt gondolom, hogy a költségvetés benyújtása mint következménynek az előfeltétele volt, hogy ez a kérdés így alakult Magyarországon.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor engedje meg a tisztelt bizottság, hogy néhány mondatot én is mondjak. Legelőször alelnök úrnak erre a megjegyzésére reagálnék. Ez tényleg elég cinikus volt, azt gondolom, párhuzamba állítani a zöldségkereskedőt, illetve a világgazdaságot egy ilyen mondatban. Egyébként majd meg lehet nézni és visszanézhetjük a jegyzőkönyvet, én felírtam azt, amikor alelnök úr erről beszélt, és ha jól emlékszem, akkor pontosan azt mondta, hogy nem a világgazdasági helyzet miatt vagyunk ilyen helyzetben. Én meg azt gondolom, hogy az összes összetevőt végiggondolva a legjelentősebb az, hogy a világgazdasági helyzet miatt van ilyen helyzetben az ország, és azt gondolom, hogy erre egy megfelelő válasz és egy megfelelő reakció próbál lenni az a felelős költségvetési tervezés, ami a jövő évi költségvetést reményeim szerint jellemezni fogja. A remény annak szól, hogy az Országgyűlésben meglesz ehhez a többség valamikor november végén.
A legveszélyesebbnek ugyanis azt tartom az önkormányzatokra nézve is, ha az államháztartás hiánya megint egy kezelhetetlen mértéket öltene, vagyis az államháztartás hiánya miatt veszélybe kerülne az önkormányzati feladatellátás és az önkormányzati közszolgáltatások rendszere. Senki nem állítja azt, hogy ez a költségvetés egy jó költségvetés, mármint abból a szempontból, hogy kedvező lehetőségeket teremt akármelyik ágazatnak vagy költségvetési alrendszernek, így az önkormányzatoknak sem. A kormány szándékai szerint, és azt gondolom, hogy az itt ülő kormánypárti képviselők szándékai szerint is ez egy évre szól, ebben a költségvetésben megtalálható jó néhány megszorítás és elvonás, és amennyiben a költségvetési helyzet, illetve az ország gazdasági helyzete megengedi, akkor higgyék el, kedves ellenzéki képviselőtársaim, a legnagyobb örömmel fogja majd az akkori kormány ezeket a forrásokat az önkormányzatok számára is visszaadni, illetve biztosítani.
Egy dologra szeretnék kiemelten reagálni, ez pedig a gyermekétkeztetés kérdése. Mind kormányzati szinten, mind pedig a kormánypárt képviselői között megvan arra az elszánás és meglesz arra a lehetőség, hogy ezt a kérdést rendezzük, és azoknak a településeknek és azoknak a leginkább rászorult gyerekeknek a gyermekétkeztetését a továbbiakban is megfelelő színvonalon lehessen biztosítani, ehhez meg fogjuk találni a forrást.
Arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy most általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni, és lesz még arra módunk, hogy azon szellemben, amit például Hajdu képviselő úr vagy Mester képviselő úr felvetett, konkrét ügyekben próbáljuk meg még ezt a költségvetést jobbá tenni és javítani, így most még egyszer mondom, csak az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Köszönöm szépen.
Kérdezem a bizottságot, hogy van-e még észrevétel, vagy ezt a kört lezárhatom. (Jelentkezésre:) Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak kérdés. Egyben szavazunk?
ELNÖK: Az egyben alatt mit ért, képviselő úr? Az Állami Számvevőszék... Arról nem kell szavaznunk a legjobb tudomásom szerint, tehát ugyanúgy, mint ahogy a legutóbbi alkalommal, csak az 1/a. pontról fogok majd szavaztatni, de először természetesen még válaszok következnek. Tehát van-e még vélemény, észrevétel a képviselők részéről? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a válaszra adnám meg a szót először főosztályvezető asszonynak. Parancsoljon!
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Én csak nagyon röviden szeretnék Bóka képviselő úrnak ígéretet tenni, hogy természetesen a jelzőrendszer további alakulásáról írásban fogjuk tájékoztatni önt, ugyanúgy, mint ahogy a foglalkoztatás kérdéseire is a szaktárcával egyeztetve meg fogjuk küldeni az álláspontot. A továbbiakra nem szeretnék reagálni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető-helyettes asszony nem kíván szólni. Főigazgató úré a szó, parancsoljon!
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Kaptam egy elég nehéz kérdést, de mint egyetemi oktató, remélem, hogy tudok rá értelmesen válaszolni. A kérdés úgy hangzott el, hogy a költségvetés bevételi oldala mennyire megalapozott, illetve a fejezetek költségvetésében van-e még átcsoportosítható tartalék. Azt hiszem, hogy jól idézem.
Engedjék meg, hogy ott folytassam, amit Mester úr is és az elnök asszony is mondott. A jelenlegi vita és a parlamenti vita arról szól, hogy a 852,1 milliárd forintos költségvetési hiány hol és milyen formában léphető túl. Az államháztartás négy alrendszerében a politikának kell eldönteni, hogy mit, hol és hogy áldoz fel. Ehhez nem tudunk mit mondani.
A megalapozottsághoz azt tudom elmondani: 1. Ha az ez évi GDP-hiány 6,7 és 7 százalék körül mozog, és jövőre a gazdaságpolitikusok azt merik mondani, hogy 0-0,1, óvatosabbak nullánál valamivel többet mondanak, de lehet, hogy mínusz előjellel, akkor ez a GDP-növekedés meghatározza mindazt, amit eloszthatunk. Ebből adódóan, ha az exportunk kockázatos, és azért elnézést kérek, a recesszió még nem ért véget, mert makroszinten mindenhol arról vitatkoznak, hogy a válság ciklikus és milyen lesz tovább, és ha mi függünk a világpiactól, a német gazdaságtól, olaszoktól, francia gazdaságtól, mert az exportunk odamegy, akkor hiába termelünk, ha nem tudnak megvenni. Tehát magyarul, a jövő évi GDP-növekményünk determináns lehet, ugyanakkor az államadósságunk meg konstans, vagy ha úgy tetszik, csak a kamatterhe ezermilliárdos nagyságrend. Tehát ilyen összefüggésben ez egy dolog. Másodszor. A munkanélküliségi ráta - nem örömmel mondom - 9,9 százalék, két százalékponttal növekedett szinte egy év alatt. Ha a belső fogyasztás, a munkaerőpiac nem lesz felvevő, akkor azt hiszem, ez is egyértelmű lesz, és a szociális rendszer részévé válnak mindazok.
Ebből adódóan azt tudom mondani, hogy ha a jövő évi költségvetésben biztosított bevételi oldalakat és kiadási oldalakat nézem, akkor ha meg tetszenek nézni, fölírtam, a jelentésünkben részletesen meg lehet nézni, a kiadási oldalt megnyugtatóbbnak tartjuk, mert az sajnos konstans. A bevételi oldalnál az előbb említett makropályaadatokból ki meri megmondani most, hogy az áfabevétel úgy alakul? Ki meri megmondani olyan bizonyossággal, hogy az szja-bevétel és a társai adóbevétel hogyan? Egyben lehetne valamit tenni, de ez megint gazdaságpolitikai kérdés, 1400 milliárd forint az APEH-nél a kintlévőség, és az APEH is azt állítja, hogy ennek kétharmada behajthatatlan. Akkor ne csapjuk be magunkat, mert akkor a bevételi oldalon itt makropályai egyensúlyproblémák is lehetnek. Tehát ilyen értelemben mondom.
Most folytathatnám, hogy nyilván az állami garanciáknál az egész PPP-beruházások, ahol nem tudnak megmondani egy olyan pontot az államháztartásban, hogy az összes önkormányzati és állami PPP-beruházásoknak mikor milyen mértékben csapódnak le a következményei. Akkor ez persze, hogy kockázati tényező. Ezekre hívtuk fel a figyelmet, még egyszer mondom, de a közös felelősség abban van, hogy az a 852,1 milliárdos hiány mennyivel növekszik akkor, amikor a jövő évi hiányt is tetszenek látni, azt hiszem, a kamatteher pedig meghatározó nagyságrendet képvisel.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főigazgató úr. Kinek van még megjegyzése? (Jelentkezésre:) Mester képviselő úr, parancsoljon!
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Tekintettel arra, hogy elnök asszony is egyértelművé tette, hogy az 1/b. pontról nem kell külön szavazni, én viszont azt javaslom, és azt hiszem, tán Tasó képviselő úr is ezért kérdezett rá, hogy most ugye külön szavazunk, mert nyilvánvalóan más lenne a vélemény vagy más a véleménye. Tehát azt javaslom, hogy a bizottság köszönje meg vagy fejezze ki elismerését az Állami Számvevőszéknek az áttekintő, elemző összefüggéseket jól bemutató kiegészítő anyagért vagy tájékoztatóért. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Akkor ezt a bizottság nevében nagy tisztelettel köszönjük az Állami Számvevőszéknek.
Tisztelt Bizottság! Általános vitára való alkalmasságról döntünk. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot a T/10554. szám alapján általános vitára alkalmasnak. Ki az, aki támogatja? Kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 12 nem. Ennyien is vagyunk a bizottságban. Köszönöm szépen. Tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Tisztelt Bizottság! Engedjenek meg nekem még két megjegyzést. Az egyik, hogy nagyon szépen köszönjük az ÁSZ-nak, főigazgató úr rendelkezésünkre bocsátott a "Működésképtelenné vált helyi önkormányzatok támogatásából a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása" címmel egy táblázatot, ezt kiosztottuk a bizottság tagjainak.
Szeretném a tisztelt bizottságot tájékoztatni és a jegyzőkönyvben rögzíttetni, hogy 2002 és 2006 között a Pénzügyminisztérium részéről Varga Sándor főosztályvezető úr vett részt minden alkalommal a költségvetés tárgyalásának általános vitáján.
Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, ez pedig a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/10679. számon. Főigazgató úrnak köszönjük szépen a segítséget. Itt is, ennél a napirendi pontnál is általános vitára való alkalmasságról döntünk. Meg is adnám a szót főosztályvezető asszonynak. Parancsoljon!
Rozsi Éva Judit szóbeli kiegészítése
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A költségvetési törvény megalapozására 41 törvényt javasol módosítani a kormány. Ezek közül azokat emelném ki elsődlegesen, amelyek az önkormányzati alrendszert közvetlenül érintik.
Kezdeném mindenekelőtt a legjelentősebb, a közoktatási törvény módosításáról szóló csomaggal. Mint már itt elhangzott az előző vita során, halasztódik az óvodai nevelés kapcsán az a kötelező feladat, hogy 2010. augusztus 31-ig minden igénylőnek biztosítani kell ezt az óvodai férőhelyet. Itt ez a feladat egy évvel halasztást szenved.
Az is elhangzott már, hogy rugalmasabbá válnak az osztálycsoport-szervezési feltételek. Magasabb arányban lesz túlléphető az oktatásszervezési indokok alapján az osztály-, illetve csoportlétszám, a jelenlegi 20 százalék helyett 30 százalékkal.
Szintén kötelező feladat volt eddig a taneszköz-biztosítás, amelynek teljesítését 2012-ig lehet halasztani. Ez alól nyilvánvalóan kivételek a '98 óta létrejött intézmények, ahol ez már a létesítés előfeltétele volt.
Halasztást szenved a 2012/2013-as tanévig a nyelvi felkészítő évfolyamok indítása. A pedagógusok szakirodalom-vásárlásához adandó önkormányzati támogatás, ami eddig 14 ezer forint volt, 4000 forintra mérséklődik, továbbá a pedagógus-szakképzéshez, ha jól emlékszem, azt Bóka képviselő úr is, de alelnök úr is kifogásolta, hogy ez egy olyan kötelező feladat, amelyet az önkormányzatoknak az oktatási program keretében biztosítani kell, tehát itt egy évvel halasztódik ez a kötelezettség. Ez nem jelenti azt, hogy azon képzési folyamatok, amelyek elindultak, és mondjuk egy pedagógus idén indult és kétéves képzésben részesül, akkor jövő évben már ne legyen meg a forrása, hiszen ilyen céllal, ugyan nem külön nevesítetten, de a központosított előirányzatok között lesz ilyen jogcím. Rögtön meg kell jegyezni, hogy ezen képzési formák, tehát különösen a közoktatásban résztvevők képzésére jelentős uniós források nyílnak meg a megfelelő operatív program keretében. Tehát ilyen szempontból a képzés, bár nem kötelező önkormányzati feladatként, 2010-ben is teljesíthető.
Áttérve a szociális és a gyermekvédelmi területre. Az "Út a munkához" programmal kapcsolatban itt már megjegyeztük, hogy változások történnek, részben olyanok, amelyek már kódolva voltak a rendszerben. Átmeneti rendelkezés volt az, hogy a rátban részesülőnek legalább annyi támogatást kell kapnia - 2009-re volt ez igaz -, mint amennyit 2008-ban segélyként kifizettek számára. Ez az átmeneti rendelkezés megszűnik. Ugyancsak megszűnik a munkaerő-piaci elhelyezkedés esetén a továbbfolyósítási kötelezettsége a rátnak.
Új intézkedés, hogy az aktívkorúak ellátására egy családban csak egy személy lesz jogosult, valamint az a tavalyi, kormány által tett javaslat, hogy az önkormányzatoknak legyen mérlegelési joguk az esetleges mentesítésre a munkavégzés alól, akkor, ha az adott munkanélküli vagy segélyezetti körben lévő személy egészségügyi vagy mentális állapota nem teszi lehetővé, hogy ő munkát vállaljon. Ezt a tavaly nem elfogadott előírást a kormány ismét javasolja napirendre venni.
Ami a szociális alapszolgáltatás és intézményi szolgáltatás körét érinti, már említésre került, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszűnik kötelező feladattá lenni. Szintén módosulás, hogy a nappali ellátásoknál, az időskorúak nappali ellátásánál az étkeztetés kikerül ebből a rendszerből, de nyilvánvaló, hogy az a személy, aki étkezik, annak a másik normatíva jár, tehát az étkezési normatíva jár. Ennek csak azért lett ez a módosítás a végeredménye, hogy a párhuzamos igényléseket ki lehessen szűrni, tudniillik az volt a tapasztalat, hogy a nappali ellátás keretében is étkezett valaki, de nem ritkán fordult elő, hogy külön is étkezett, lehet, hogy nem is önkormányzati szervezésben, hanem más civil vagy egyházi szervezésben is.
Ami a személyi térítési díjakat illeti, itt családi és háztartási szemléletű jövedelemvizsgálatra tesz javaslatot a kormány, és ugyan kis mértékben, 5 százalékponttal javasolja megemelni az étkezésnél, illetve a házi segítségnyújtásnál a maximum fizetendő díjat, tehát a minimumot nem, a maximumot. Ez is önkormányzati döntéskör lesz majd, hogy élnek-e ezzel vagy nem.
Az idősotthoni ellátásnál a személyi térítési díj megállapításánál a vagyon is figyelembevételre kerül majd.
Ami a gyermekvédelmi területet érinti, a bölcsődei csoportokban legfeljebb 12 gyermeket lehet egyszerre gondozni a jelenlegi 10 helyett. A kizárólag 2 év feletti gyermekek esetében 14 lesz a gondozott gyermek. Jelenleg nincs ilyen előírás, illetve a fogyatékos gyermekek esetében is két fővel nőhet a csoportlétszám.
Az utógondozói ellátás köréből az eddig 24 éves korhatár úgy változik, hogy 24 éves korig csak azon fiatalok számára lesz ez az ellátási forma kötelező, akik továbbtanulnak, akik dolgoznak, azok számára 21 évre mérséklődik ez az időtartam.
A gyermekotthonokban a családi pótlék 50 százaléka fordítható majd az ellátásra.
Szeretnék áttérni egyéb törvényekre, és ezeket talán egy kicsit rövidebbre veszem, mert nem biztos, hogy mindegyiknek van anyagi vonzata.
Elsősorban a köztisztviselőkről szeretnék szólni, ahol a cafeteria-juttatásokban - összhangban az adótörvényekben meglévő kedvezményes adókulccsal - adható juttatásokhoz illeszkedik a köztisztviselői cafeteria, és itt az illetményalap adható része viszont csökken, a minimum 3-szoros és a maximum 15-szeres. Viszont a ruhapénz és a melegétkeztetés része lesz a cafeteria-rendszernek.
Az önkormányzati gazdasági társaságok ugyanúgy, mint az államiaknál, abban az esetben, ha nem teszik közzé a társaság tisztségviselői, vezető munkavállalói javadalmazását, a jövőben nem kaphatnak központi költségvetési támogatást.
Lehet, hogy az is sok önkormányzat számára kedvező, hogy a Kincstárnál térítésmentesen vezethetik majd a számlájukat, amennyiben igénylik.
Szintén kedvező javaslat, hogy az eddig egy évre adható részletfizetési kedvezmény, amellyel a Kincstár-elnökhöz fordultak már az idén is több esetben az önkormányzatok, amennyiben visszafizetési kötelezettségük volt, immár az egy évről három évre fog módosulni.
Az önkormányzatok további mozgástérbővítő intézkedései: A különböző eddigi hatósági feladatkörükből adódóan például a kórházi felügyelőtanácsok esetében csökken a maximum létszám, ami kötelezően elő volt írva eddig. A földvédelmi járadék negyedére csökken abban az esetben, ha az önkormányzatok belterületbe óhajtanak vonni területet. Ennek egy feltétele van, hogy legalább 15 új munkahelyet teremtsen az adott beruházás.
Halasztódnak más önkormányzati feladatok is, immár nemcsak oktatást és szociális területet érintően, például egyes temetőfejlesztési létesítmény-előírások, amelyek 2009-ben már kellett volna teljesüljenek, 2012-ig halaszthatók. A megyei területrendezési tervek összehangolása is egy évvel későbbre tehető. 2010-ben a kulturális törvény hatálya alá tartozó intézményekben sem lesz kötelező előírás a szakemberek továbbképzése, illetve itt sem kötelező hozzájárulni a dokumentumok vásárlásához.
Még egy területet emelnék ki, az önkormányzatok által különböző közérdekű beruházásokhoz kapcsolódó kisajátítások esetén az eddigi 3 év alatt történő kifizetés 5 évre szenvedhet halasztást.
Nem szólok egyéb, apróbb, elsősorban jegyzői jogosítványokat érintő feladatelmaradásról, ami a vadkár, a vadászati törvényből eredő és mondjuk a magyar nyelv helyesírási szabályait ellenőrző címerjogosítványok kapcsán volt eddig a jegyzőknél. Ezek nagyvonalakban a 41 törvényjavaslatban szereplő, önkormányzatokat érintő rendelkezések. Kisebb Áht.-módosítások is vannak, de azokra azért nem térek ki, mert nem anyagi vonzatúak, illetve minden esetben a pontosabb elszámolást vagy például az önkormányzati hiány kimutatását célozzák.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. A bizottság tagjaié a szó. (Jelentkezésre:) Mester képviselő úr, parancsoljon!
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Most megismétlem a kérdésemet, főosztályvezető asszony. Tudomása szerint vagy a kormányzati szándék szerint teljes körűen tartalmazza-e azokat a változtatásokat, intézkedéseket ez a csomag, vagy előkészítés alatt van, tehát egy folyamat része vagy első állomása, és jön majd egy következő lépcső, azokat a változtatásokat, intézkedéseket, amelyek többek között - és még egyszer hangsúlyozom, mert fontosnak tartom - az önkormányzati mozgástér bővítését is szolgálják és elősegítik? Akkor nem szólok hozzá, csak jelzem, hogy nyilván a vitaszakaszban lesz erre még lehetőség, hogy módosító indítványokkal is lehessen pontosítani bizonyos intézkedések tervezett határidejét. Mondok egy példát. Az említett cafeteria-rendszerrel kapcsolatban van egy decemberi határidő a szabályzat elkészítésére, ami enyhén szólva nem életszerű akkor, amikor az önkormányzatok jellemzően februárban fogadják el a költségvetésüket és határozzák meg, hogy élni akarnak, hogyan akarnak élni, milyen összeggel vele, de remélem, ezek pontosítására lesz még lehetőségünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Dr. Bóka István jelentkezik.) Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Szeretném megkérdezni, hogy a rendelkezésükre álló hatástanulmány vagy bármilyen számítás szerint makroszinten ez mennyi megtakarítást jelenthet az önkormányzati szektorban.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor főosztályvezető asszonyé a szó. Parancsoljon!
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Mester képviselő úrnak válaszolnám, hogy természetesen nem hiszem, hogy a kormány elzárkózna további mozgástérbővítő szabályoktól, illetve a meglévők pontosításától. Való igaz, hogy több más javaslat is volt, amelyek lehet, hogy még elfértek volna ebben a csomagban. Jelenleg ennyi került bele. De ha önök ennél többet is végrehajthatónak látnak, akkor gondolom, nem lesz akadálya annak, hogy módosító indítvánnyal tovább bővítsék e kört.
Bóka képviselő úrnak válaszolva, talán lehetetlen ezt lemodellezni, hiszen nem tudjuk pontosan, és ezt az önkormányzati oldal tudná legjobban lemodellezni, hogy hány olyan hely van például, ahol segít ez, hogy a csoportlétszám bővülhet, hány olyan hely van, ahol eddig mondjuk nehézségeket okozott csak az utolsóként említett kisajátítási eljárásból adódó teher, amit immár most két évvel mondjuk a válság utáni időszakra ki lehet tolni. Sok mindent modelleztünk.
Engedjék meg, hogy csak a teljesség kedvéért kitérjek arra, ami lehet, hogy az előző vitához kapcsolódik, a modellezések kérdésére. Minden kérdést megpróbáltunk modellezni, különösen az üdülőhelyi kérdéseket. Azt láttuk, hogy nagyon-nagyon kevés önhikis kört érint például az üdülőhely támogatásának csökkenése. A modellezések nyilván tovább folytatódnak, ezek akkor tudnak kiteljesedni, ha a mutatószám-felmérés lezárul, és ugyanúgy, ahogy minden évben, mutatószám-felméréskor mindig a bizottság elé szoktunk jönni és beszámolunk mindenről, közte a településtípusok közötti szórásról, a tapasztalt szórásról, a jövedelemkülönbség-mérséklési szórásról. Ugyanúgy azt tudom ígérni, hogy ezek a modellezések az idén se fognak elmaradni. Ennyit a modellezésről.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vélemények, észrevételek. Parancsoljanak! (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor annyit engedjen meg nekem a tisztelt bizottság, hogy ahogy főosztályvezető asszony ismertette, jó néhány olyan javaslat szerepel itt a megalapozó törvényekben, amelyeket az önkormányzati szféra viszonylag régóta kér. Azt gondolom, hogy ezek között nagyon sok olyan konkrét javaslat szerepel, ami a jövő évi költségvetés kapcsán növelni fogja az önkormányzatok mozgásterét.
Bóka képviselő úr kérdésére hadd próbáljak meg segíteni főosztályvezető asszonynak, noha nem az én fejemből pattant ki ez, és nem én vagyok ennek a dolognak az autentikus szakértője. Hadd idézzek Kósa Lajos képviselő úrnak, Debrecen polgármesterének a Magyar Televízió közszolgálati műsorában tett javaslatáról. Erre a bizonyos javaslatra, amit ön most elmondott, hogy 3 évről 5 évre emelkedik a korlátozást a kisajátításokból eredő kártérítés részre, Kósa képviselő úr a köztévé közszolgálati műsorában azt becsülte, hogy "ha a 3 évet 6 évre emelnénk fel, ezt beterjesztettük törvényjavaslat formájában, tavasszal ebből önmagában 120 milliárdnál több megtakarítás érhető el egy évben". Idézet vége Kósa képviselő úr mondataiból. Tehát azt gondolom, hogy ez egyfajta becslést jelenthet vagy egyfajta irányt jelenthet.
Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Bóka képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Akkor modellezzük ezt a 120 milliárdot kiegészítésként. Tehát vélelmezhető, valószínűleg egy egyedi esetben történő általánosítás lehet a 120 milliárd eredménye, mert lehet, hogy egy településen egy nagy értékű ingatlan tekintetében egy ilyen korlátozási kártalanításnak az elodázása ennyit jelenthet. De hát speciel én a saját településemen nem tudok ilyet mondani, tehát ez megint ott van, ahogy Hajdu képviselő úr mondja, hogy valamelyik önkormányzatot érinti, valamelyiket pedig nem érinti ez a bizonyos rész. Nyilván ez is segít, sokat segít, tehát akinek ez az égető problémája, annak ezt kell kezelni. Ezt nem azért tetszett mondani, hogy ez a 120 milliárd pont kiüti azt a 120 milliárdot, ami...?
ELNÖK: Nézze, Bóka képviselő úr, én szó szerint felolvastam azt, amit Kósa képviselő úr ebben a műsorban állított nyilvánvalóan megalapozott háttérszámítások és tanulmányok alapján. Tehát azt gondolom, hogy ez most itt akkor újra a jegyzőkönyvbe bekerült meg nyilvánosságra került. Nem szeretném ezt a vitát folytatni és a tréfát szeretném itt a magam részéről le is zárni. (Dr. Bóka István: Javaslom 12 évre emelni, és akkor az 240 milliárd forintot jelent, és akkor mindjárt 120 milliárddal pluszban vagyunk.) Jó javaslatokat előbb-utóbb majd lehet tenni, én ezt megértem, de visszatérve a dologra, tehát azt gondolom és komolyan gondolom, és ezt mondom most, hogy az én részemről itt a tréfát le is zártam. Ebben a benyújtott törvényjavaslatban jó néhány olyan törvénymódosítás szerepel, ami érdemben fogja növelni az önkormányzatok mozgásterét. Hogy ez aztán pontosan mekkora forrást jelent, tehát mekkora mozgásteret jelent, erre főosztályvezető asszony most itt nekünk egy ígéretet tett, hogy ezeket a mutatószámokat meg egyebeket vizsgálni fogják, tehát nyilvánvalóan fog ezzel még akkor a bizottság találkozni.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, van-e még észrevétel ehhez a napirendi ponthoz. (Nincs jelentkező.) Főosztályvezető asszony kíván-e reagálni bármire? (Rozsi Éva Judit: Nem, köszönöm.) Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Akkor általános vitára való alkalmasságról döntünk. Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/10679. szám alapján általános vitára alkalmas. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ez 8 nem. Tartózkodó pedig nincs, mert ennyien vagyunk jelen pillanatban a teremben.
Köszönöm szépen a segítséget, főosztályvezető asszony. Ezt a napirendi pontot lezárom.
Áttérnénk a 3. napirendi pontunkra, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/10675. szám alapján. Itt is általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Továbbra is Rozsi Éva Judit főosztályvezető asszony vesz részt ezen a napirendi ponton, és kérem szépen, ha van ehhez hozzátennivalója szóbeli kiegészítésre, akkor azt tegye meg. Parancsoljon!
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, nincs.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, kérdések vannak-e. (Nincs jelentkező.) Ha nincsenek, akkor gondolom, reakció sincs. Vélemények, észrevételek a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, ki az, aki támogatja a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/10675. szám alapján általános vitára. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 14 igen. Köszönöm. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 6 nem. Tartózkodót nem látok, jelen pillanatban ennyien vagyunk a teremben.
Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezárom.
Megyünk tovább. A 4. napirendi pontunk következik, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat a T/10380. szám alapján, itt módosító javaslatokról fogunk dönteni, ezek megvitatása a feladatunk. Kérdezem a bizottságot, hogy az ajánlás mindenkinél ott van, ugye? (Közbeszólások: Igen.) Ha jól látom, akkor egyetlen egy módosító indítvány az, ami a mi bizottságunkhoz tartozik, ez pedig a 4., dr. Józsa István, dr. Kékesi Tibor és Kovács Tibor képviselők javaslata. Kérdezem a főosztályvezető asszonyt, hogy a tárca vagy a kormány álláspontja mi erről.
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot... (Dr. Bácskai János jelentkezik.) Hozzászólás? Parancsoljon, Bácskai képviselő úr!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Én elolvastam ezt nem is egyszer, kétszer. Volna néhány kérdésem. 2002. április 15-én a módosító javaslat szerint a birtokbavételt a Fővárosi Önkormányzat megtagadta, mert nem készült el. Azóta már elkészült nyilvánvalóan a beruházás. Hogy állunk a birtokbavétellel? Főleg azért kérdezem ezt, mert az utolsó bekezdés azt írja, hogy a felépítmény és a telek földhivatali nyilvántartás szerinti tulajdonosa is a Fővárosi Önkormányzat. Ez hogy fordulhat akkor elő? Még egy kérdésem lenne. A NKÖM jogutódjánál a könyvviteli nyilvántartásban befejezetlen beruházásként szerepel egy bizonyos értéken. Ez a bizonyos érték ez az 1,2263 milliárd forint. Ez milyen érték? Minek az értéke: a befejezetlen beruházásnak, a befejezett beruházásnak? Ha már a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, akkor miért is van szükség erre a módosító javaslatra? Ha ezekre mind kapok választ, az a kérdésem, hogy miért tartott ez ilyen sokáig, hogy ide eljussunk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető asszony, parancsoljon!
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Zavarban vagyok, mert annyira nem ismerem a régi történetet, de azért vélelmezem, hogy attól, hogy valakinek a tulajdona maga az ingatlan, idegen beruházáson szoktunk még elvégezni bizonyos munkákat. Lehet, hogy nem is csak ennyi kellene a módosító javaslatban, hogy a könyvviteli rendezését a dolognak, hanem a felépítmény tulajdonba adását is majd egy következő kapcsolódó módosító javaslattal rendezni kellene. Tehát annyiban igaza van önnek, hogy nem elég, hogy könyvvitelileg rendezzük ezt az állományt, hanem a felépítmény tulajdonba adásáról is határozni kellene.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Bácskai János jelentkezik.) Nem szeretném az időt húzni, képviselő úr. (Dr. Bácskai János: Én se.) Most magamnak adtam szót, jó? Bocsánat, tehát egy ellenzéki, egy kormánypárti. Nem szeretném húzni az időt, mert többen jelezték, hogy lassan menniük kell, de az azért hozzátartozik ehhez a dologhoz, hogy jelen pillanatban, úgy, ahogy főosztályvezető asszony mondja, ez a Fővárosi Önkormányzat tulajdona. Történt, ami történt a '98-as kormányváltás után, az egy kényszermegoldás, ami most ott létrejött és amilyen állapotban van most ez az Erzsébet téri kulturális központ és park. Nem hiányzott ez a Fővárosi Önkormányzatnak sose, hogy ott a Nemzeti Színház helyett ez a "nemzeti gödör" legyen, ami a 2002-es kormányváltásig kialakult. Akkor ezt a helyzetet lehetett végül is kialakítani. Ez a beruházás még a mai napig egyébként nincs kész. Én nagyon helyesnek tartom ezt a módosító indítványt, ami rendezi ennek a jogi helyzetét, és nyilvánvalóan a Fővárosi Önkormányzatnak kell majd ezzel az ott maradt "nemzeti gödörrel" előbb-utóbb valamit kezdenie.
Bácskai képviselő úré a szó. Parancsoljon!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tényleg röviden megpróbálom, tisztelt elnök asszony. Itt arról van szó, az egyik mondatban a beruházás fejeződött, megtörtént, tehát még egyszer kérdezem, hogy akkor befejezetlen beruházás vagy befejezett beruházás, ezt azért döntsük el, és ez az érték minek az értéke, a befejezettnek vagy a befejezetlennek, és mikori értéke. Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
ROZSI ÉVA JUDIT (Pénzügyminisztérium): Szerintem a kérdés ilyen szempontból nem túl nagy relevanciával bír, mert ha nem befejezett, akkor nem befejezettként lesz átadva, ha pedig befejezett, akkor befejezettként. Vélelmezem én, hogy ez a bekerülési költség, tehát ez a nyilvántartás, a könyv szerinti érték, amiről itt szó van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, tudunk-e dönteni erről a módosító javaslatról. Aki egyetért ennek a módosító javaslatnak a támogatásával, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) 8 tartózkodással a bizottság a módosító indítványt támogatta.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, kíván-e még valaki bármelyik másik módosító indítványról szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen főosztályvezető asszonynak a segítséget.
Áttérünk az 5. napirendi pontunkra, ez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat T/10222. szám, új/átdolgozott változat a T/7015. szám helyett. Itt a bizottságunk feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására kerül sor.
Tisztelt Bizottság! Kettő darab módosító indítvány van, amelyik érkezett, és természetesen mind a kettő érinti a mi bizottságunkat. A napirendi ponthoz Zöld-Nagy Viktória szakmai tanácsadó asszonyt köszöntöm az Önkormányzati Minisztérium részéről. Kérdezem, hogy mi a véleménye a minisztériumnak vagy kormánynak az 1. módosító indítványról, dr. Ódor Ferenc és dr. Hargitai János képviselő urak módosító indítványáról.
ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm. A módosító indítványokkal összefüggésben a kormány álláspontjának kialakítása folyamatban van. Amennyiben a végleges kormányálláspont meglesz, úgy a Házszabály szerint a frakcióvezetők részére ezt írásban megküldjük.
ELNÖK: Most tárcaálláspontot sem tud mondani? (Zöld-Nagy Viktória: Nem tudok.) Jó. Akkor a bizottság a saját maga bölcsességére van utalva. Kérdezem a tisztelt bizottságot, ki az, aki támogatja dr. Ódor Ferenc és dr. Hargitai képviselő urak javaslatát. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 8 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 14 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Nincs jelzés.) Tartózkodást nem látok.
2. pont, dr. Ódor Ferenc és dr. Hargitai képviselő urak javaslata. Kérdezem a tisztelt bizottságot, a bizottság támogatja-e ezt a javaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 8 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ez 14 nem. Köszönöm szépen. Tartózkodást nem láttam.
Ezt a napirendi pontot lezárom.
6. napirendi pontunk az Egyebek. Kérdezem, hogy Egyebekben van-e valakinek bejelentenivalója. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen, a mai bizottsági ülést lezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 54 perc)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika