ÖTB-24/2009.
(ÖTB-113/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. október 7-én, szerdán, 10 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám) (Általános vita) *
Dr. Nagy Gabriella szóbeli kiegészítése *
Dr. Nagy Gabriella válaszai *
Szavazás *
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám) (Általános vita) *
Szavazás *
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám) (Általános vita) *
Dr. Horváth István szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10380. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat (T/10221. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám)
(Általános vita)
2. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám)
(Általános vita)
3. Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám)
(Általános vita)
4. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10380. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat (T/10221. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Hock Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Szabó György (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) távozása után Balogh Józsefnek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Meggyes Tamás (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Hock Zoltánnak (független)
Meghívottak részéről
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Susán Judit fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Páva Hanna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Résztvevők
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Petrovics Zoltán tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Juhász Péter tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntöm az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent képviselőket, illetve a bizottsági ülésen résztvevőket.
A napirendi javaslatot a bizottsági tagok írásban megkapták. Kérdezem, hogy van-e bárkinek észrevétele, kérdése a napirenddel kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Ha nincs, szavazhatunk. Kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja a mai napirendi javaslatot. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám) (Általános vita)
Rátérnénk az 1. napirendi pontunkra, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslatra a T/10677. szám alapján. Itt általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről dr. Nagy Gabriella osztályvezetőt és dr. Susán Judit fogalmazó asszonyt. Arra kérném önöket, hogy akkor néhány szóban a törvényről itt a bizottság előtt, amit el szeretnének mondani, ezt tegyék meg. Köszönöm. Öné a szó, parancsoljon!
Dr. Nagy Gabriella szóbeli kiegészítése
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Röviden, néhány mondatban szeretném bemutatni a törvényjavaslat célját és lényegét, és utána pedig szívesen állunk rendelkezésre az esetleges kérdések megválaszolásában.
A törvényjavaslat célja az, hogy alapvetően újragondolja az egyéni vállalkozókra vonatkozó hatályos szabályokat és ezáltal egyszerűsítse is őket, ami egyúttal összhangban van a belső piaci szolgáltatásról szóló irányelv rendelkezéseivel is. Tehát ebben a tekintetben egyfajta jogharmonizációt is megvalósít.
Más része a törvényjavaslatnak az egyéni cégre ma még szinte teljes egészében hiányzó szabályokat állapít meg, aminek megteremtése azért is szükséges, hogy egy valóban létező, hasznos cégforma, cégtípus jöjjön létre. Ezekkel összefüggésben a törvényjavaslat második része ezt az egységes terminológiát veszi át a kapcsolódó jogszabályokban.
Az új szabályok tervezett hatálybalépési ideje 2010. január 1-je, ami az irányelv átültetése miatt lényegében egy fix dátum vagy fix dátumnak kellene lennie. (Hock Zoltán és Erdős Norbert megérkezik az ülésre.)
Az egyéni vállalkozókat illetően egy paradigmaszintű váltás következne be, amely az irányelv rendelkezéseiből is következik, ugyanis a ma hatályos szabályok szerinti engedélyezési rendszer nem tartható fenn a továbbiakban, a jövőben, és ezért egy újfajta, egy egyszerű bejelentési regisztrációs rendszer alakulna ki a törvényjavaslat nyomán. Természetesen azokon a területeken, azokban a tevékenységi körökben, ahol közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi szempontból fontos a külön engedélyezés fenntartása, ezeket a szabályokat nem érinti, ez továbbra is az ágazati jogszabályok szerint folytatódna. Ugyanakkor az elmondható általánosságban, hogy jellemzően az irányelvet átültető kerettörvény ezeket a szabályokat is egyszerűsíti.
A törvényjavaslat számtalan ponton és lényegesen csökkenti az egyéni vállalkozók adminisztratív terheit. Ez ügyben csak példaszerűen szeretném megemlíteni, hogy például a bejegyzési eljárásért illetéket vagy díjat nem kell fizetni, az ügyintézés teljes mértékben elektronikussá válik, és lényegében néhány percet fog igénybe venni. Nyilatkozatok, igazolások, okiratok becsatolása nem kérhető. (Dr. Mester László megérkezik az ülésre.) Az egyéni vállalkozó egyúttal, egy időben megteheti az adóhatósághoz történő bejelentkezést is.
Nagyon lényeges újdonsága a törvénynek, hogy bevezeti a szünetelés intézményét, amelyet az érdekképviseleti szervek egybehangzóan kértek, és ezáltal azok a vállalkozók, akik idényszerűen, nem egész évben folytatják tevékenységüket, de akár betegség vagy egy hosszabb külföldi út miatt szüneteltetik a tevékenységüket, részükre járulékfizetési kötelezettség nem merülne fel ez idő alatt.
Az egyéni cégeket illetően lényegében azok a szabályok kerülnek megteremtésre, ugyanis ma az egyéni cég gyakorlatilag csak egy regisztrált egyéni vállalkozó, az új szabályok alapján azonban egy jogi személyiség nélküli gazdasági társasági forma jönne létre, és ennek részletszabályait teremti meg a törvényjavaslat.
Röviden ennyit szerettem volna mondani, és az esetleges kérdésekre válaszolunk kolleganőmmel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen én is. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy kérdések vannak-e. (Jelentkezésre:) Horváth képviselő úr, parancsoljon!
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Előadók! Áttanulmányozva ezt a napirendi pontot, rendkívül aggályos ez az előterjesztés, ebben a formában véleményem szerint - igaz, ezt a végén szerettem volna elmondani, majd még egyszer elmondom - teljesen alkalmatlan. A magyar gazdaságnak a magyar... (Megszólal egy mobiltelefon.) Azt gondolom, hogy A Profi zenéje gyakorlatilag illeszkedik magának - és köszönöm polgármester úrnak a segítséget - az előterjesztésnek a drámaiságára. Tehát egy olyan káoszt fog a magyar gazdasági életben, illetve a magyar vállalkozói szférában okozni ez a törvényjavaslat, amennyiben ez létrejön, ami azt gondolom, hogy komoly károkat okoz. Itt a közigazgatásra való hatását még nem is elemeztem. Azért szeretném feltenni először is a kérdéseket.
A törvényalkotók, illetve akik az előterjesztést készítették, valamiféle szakmai egyeztetést folytattak-e le a jegyzői kollégiumokkal, illetve a jegyzőkkel? Azért szeretném felhívni a polgármester kollegáknak is a figyelmét erre vonatkozóan, ugyanis ez a törvényjavaslat a jegyzőknek országos illetékességű feladatot ad, tehát ez azt jelenti, hogy bármely okmányirodába bárhonnan az ország részéről teljesen ismeretlen emberek egyszer csak megjelenhetnek, és rögtön joguk van egyéni vállalkozást bejegyeztetni mindenféle előélet, mindenféle igazolások vagy bármi nélkül. Ez azt fogja létrehozni, hogy lesznek okmányirodák, amelyek rendkívül leterheltek lesznek, lesznek olyanok, amelyek amúgy meg kevésbé. Kell-e ehhez valamiféle újfajta tudása az ott lévő kollegáknak? Ezt a plusz terhet, amelyet rárónak, a törvényjavaslat ráró az okmányirodákra, miből finanszírozzák, adnak-e az okmányirodáknak több forrást az ügyintézésre? Azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen aggályos.
Azért is "délibábos", mert gyakorlatilag előzetesen nem kell semmi, de utólagosan meg ellenőrzik majd a hivatalok. Tehát ha ebből a szempontból nézem, ez nem egy szolgáltató közigazgatást hoz létre, ugyanis folyamatosan bírságokon keresztül fog majd az okmányiroda, illetve az önkormányzat a vállalkozókkal kapcsolatban lenni, ugyanis nem kell bizonyítani semmit egy csomó papírral, hogy rendelkezik-e telephellyel. Utólag majd a hivatal kimegy, és ezeket elkezdi majd ellenőrizgetni, elkezdi bírságolni, ráadásul, ha egy olyan fantom jött létre, akkor nincs is nagyon kit bírságolni. Tehát ez teljesen átgondolatlan.
Azt gondolom, hogy az okmányirodák működésében egy olyan túlterheltséget fog létrehozni, egy olyan átláthatatlanságot, illetve egy újabb konfliktusgócot a közigazgatás meg a vállalkozói szféra felé, ami azt gondolom, hogy teljes egészében elfogadhatatlan. Tehát vizsgálták-e az önkormányzatokra, az okmányirodákra, illetve jegyzőkre való hatását? Erről amúgy mi a véleményük?
Megmondom őszintén, az is rendkívül aggályos, hogy addig, amíg korábban az egyéni vállalkozó a teljes vagyonával felelt a vállalkozása tevékenységéért, itt gyakorlatilag ez nincs meg, tehát nincs teljes vagyonnal való felelősségvállalás. Az egyéni cégben gyakorlatilag a vállalkozó jelöli meg a törvénytervezet alapján, hogy meddig szeretne felelősséget vállalni. Abszolút nonszensz.
Az is számomra nonszensz, hogy amikor a vállalkozói igazolványát kikéri, akkor gyakorlatilag nem kell APEH-igazolást, nem kell a vámosoktól igazolást, tehát semmiféle hatósági igazolást, büntetett előéletre vonatkozóan bármiféle igazolást rendelkezésre bocsátani. Tehát gyakorlatilag bárki egyik napról a másikra egyik vállalkozásból a másik vállalkozásba úgy átmehet, hogy a korábbi előéletének semmiféle kontrollja nincs. Azt gondolom, hogy ez a vállalkozói szférában példátlan, és nagyon komoly aggályokat fog felvetni, illetve a körbetartozásokat továbbra is fogja majd erősíteni, ugyanis van egy vállalkozás, mindenféle előélet nélkül létrehozom, adósságot halmozok fel, akár APEH-tartozás, banki tartozás vagy bármi, utána továbblépek a másik vállalkozásba, ezeket nem viszem tovább. Tehát ezek rendkívül aggályosak. Azt gondolom, hogy ezeket nem gondolták végig.
Nem világos, hogy miért fognak a vállalkozók inkább egy ilyen céget létrehozni, mint egy egyszemélyes kft.-t - ha erre vonatkozóan is véleményt mondanának -, különösen úgy, hogy az egyéni cég létrehozásával törlik őket a vállalkozói nyilvántartásból, és egyébként mindkettő alapításához nagyjából ugyanarra van szükség. Véleményem szerint nem a vállalkozási szabadság további szélesítésével lehet érdemben a vállalkozási kedv élénkítését elérni, hanem a vállalkozási feltételek javításával.
Beszéltem már az adó- és járuléktartozásról, hogy a jövőben miért nem lesz akadálya a vállalkozói tevékenységnek. Ez abszolút nonszensz. Egy nap alatt indíthatnak vállalkozást, akik korábban jelentős adótartozást halmoztak fel, büntetett előéletűek, jelentős mértékben megsértették a vállalkozási etikett írott vagy íratlan szabályait. Abszolút nonszensz.
Ami az elektronikus eljárással kapcsolatosan az észrevételem. Eleinte az is komoly gondot okozhat, hogy csak elektronikusan lehet egyéni vállalkozóvá válni és az adatot módosítani. Nincsenek még erre felkészülve a vállalkozók, amúgy szerintem az okmányirodák sem. Akinek nincs ügyfélkapus regisztrációja, annak az okmányiroda igaz, hogy segít, akinek van ügyfélkapuja, annak be sem kell menni az okmányirodába, és gyakorlatilag úgy tud egyéni vállalkozást létrehozni. Mindenféleképpen ez is aggályos.
Itt utalnék arra, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához nem szükséges más, mint egy elektronikusan kitöltött űrlap, és azonnal vállalkozóvá válhat a magánszemély, semmi telephelyi, szakmai végzettség, előéleti előzetes kontroll nincs. Tehát bemondhatja, hogy itt-ott van telephelye, kiderül, hogy nem úgy végzi a vállalkozást, már a bevezetőben is utaltam arra, hogy utólag meg az önkormányzat gyakorlatilag csak bírsággal tudná valamilyen szinten rendezni ezeket a dolgokat. Ez rendkívül aggályos mindenféleképpen.
Egyértelmű megfogalmazást kell arra is kialakítani, hogy a tevékenységi kör bejegyzésének nem akadálya a szakképesítés hiánya. A szakképesítésre vonatkozóan vannak olyan vállalkozások, amelyeknél mindenféleképpen szükséges, hogy szakképzett vállalkozók lássák el a szolgáltatásban a tevékenységet, és ha ezt még feltételként sem szabjuk, akkor azt gondolom, hogy ez is rendkívül aggályos.
Első körben ezeket akartam elmondani, illetve azt tetszett mondani, hogy a cél az, hogy egyszerűsíteni. Én azt gondolom, hogy ebből kaotikus állapotot hozunk létre, ez nem egyszerűsítés, ez egy átgondolatlan törvényalkotás, nem valódi cégeket hozunk létre, ezzel fantomcégeket fogunk létrehozni, gyakorlatilag a kényszervállalkozók egyik napról a másikra, egyik vállalkozásból fognak berohanni a másik vállalkozásokba, az okmányirodákat gyakorlatilag működésükben ellehetetleníti ez a törvény.
Talán azért is tetszett mondani, hogy szükséges, mert nem tartható fenn a mostani rendszer. Ha nem tartható fenn, akkor ennek ez biztosan nem egy megfelelő megoldása, ez gyakorlatilag ezt a rendszert darabokra fogja szedni. Egyszerűen kezelhetetlenné válik a vállalkozók, illetve az önkormányzatok számára, illetőleg maga a gazdaság számára ez a törvényalkotási mód, mert ebben a formában ez abszolút alkalmatlan arra, hogy még általános vitában is kifejtsük, sokkal komolyabb és sokkal életszerűbb, az életből, a gyakorlatból vett példa alapján való előkészítéseket igényelne hozzáértő emberek részéről, mert ebben ezt hiányolom a legjobban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További kérdések? (Jelentkezésre:) Alelnök úr, Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A szándék tiszteletreméltó az ügyet illetően, hogy egyszerűsítjük az eljárásokat, de azt kell hogy mondjam, hogy a lónak most a túlsó oldalára estünk át. Eddig a rendkívül bonyolult szabályozás volt, TEÁOR-számokkal történő kavalkád, ami az elmúlt esztendőben volt, az külön megérne egy misét, amikor az illeték vagy az eljárási díjak fizetése... De ebbe nem is akarok belemenni, hanem inkább azt szeretném megkérdezni, hogy mit szóltak ehhez a szakmai szervezetek. Most nem a vállalkozók baráti körének labdarúgócsapatára lennék kíváncsi, hanem hogy a komoly szakmai szervezetek mit szóltak ehhez.
Készült-e hatástanulmány? Milyen hatással lesz ez a szakképzésre innentől kezdődően? Nem gondolják-e azt, hogy a kihirdetés rendkívül gyors? Az erre történő átállás. Egyik kihirdetési határidő január 1-je, vagy pontosabban a hatálybalépést akarom mondani, a másik pedig kivesz részeket a kihirdetéstől számított 15 napon belül.
Az tudvalevő, hogy bizonyos szakmák tekintetében a szakmai végzettség továbbra is előírásra kerül, tehát különösen - azt hiszem - az élelmiszer-biztonságnál és ehhez hasonló ágazatokban. De nem gondolják-e azt, hogy ezt a kört szélesíteni kellene, a szakmaiságot jobban előtérbe kellene helyezni bizonyos bejelentéseknél?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. További kérdések? (Nincs jelentkező.) Ha nincsenek kérdések, akkor önöké a szó a válaszra. Parancsoljanak!
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Megpróbálok összevontan válaszolni, mert sok kérdés egymást fedte vagy egymást érintette.
Először is azzal szeretném kezdeni, hogy az egész rendszer újragondolását 2007-ben kezdte el a minisztérium, tehát egy igen alapos, közel hároméves munka előzte meg ezt a törvényjavaslatot. Valamennyi érdekképviseleti szervvel egyeztettünk, nemcsak a gazdasági szervezetekkel, hanem az önkormányzatokkal, a jegyzők képviselőivel, a tervezet kétszer volt az OÉT napirendjét, a GEF megtárgyalta. Az a változat, ami most önök előtt van, ami benyújtásra került, valamennyi résztvevő egyöntetű támogatását élvezi.
Hogy megpróbáljak a részletekbe is belemenni. A jegyzőknek, okmányirodáknak, körzetközponti jegyzőknek lényegében új feladata, új típusú feladata nem keletkezik, hiszen az ügyfélkapu nyitása most is ott történik, az egyéni vállalkozó bejelentkezése szintén ott történik, lényegében az ő munkájuk is lényegesen egyszerűsödik. Az, hogy országos illetékességgel fognak rendelkezni, egy egyszerű tényből adódik, hogy az egyéni vállalkozókat most is a KEKKH, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vezeti, tehát egy központi szerv van, amely vezeti ezeket az adatokat, és a jegyzők lényegében egy adattovábbítást végeznek, ami néhány percet vesz igénybe, és maga a számítógépes rendszer automatikusan fog működni. Tehát a jegyzők munkája is lényegesen egyszerűsödni fog.
Az, hogy utólagos ellenőrzés van alapvetően, egy irányelvi adottság, irányelvi kötelezettség, tehát ezen nagyon nem tudunk változtatni, de egyébként is szerintem egyetérthetünk azzal a céllal, hogy nem abból indulunk ki, hogy mindenki visszaélésszerűen akar vállalkozást indítani vagy gazdasági tevékenységet folytatni. Ezért nem célszerű különböző adminisztratív terhekkel és kötelezettséggel körbebástyázni annak lehetőségét, hogy azoknak viszont, akik tisztességesen szeretnének valóban gazdasági tevékenységet folytatni, hetekbe, hónapokba teljen egy-egy ilyen vállalkozás, egy egyszerű vállalkozás elindítása.
Az, hogy a teljes vagyonával vagy milyen vagyonnal felel, alapvetően a felelősségi szabályok úgy alakulnak, hogy az egyéni vállalkozó továbbra is korlátlanul felelős a teljes vagyonával, és amennyiben egyéni céget alapít, ott választhat, hogy korlátlanul vagy korlátoltan felelős. Viszont ha korlátoltan felelős, akkor meg kell határozni, hogy mi az az érték, ameddig felel, és nyilván ezt a partnerei, a gazdasági üzletfelei is tudják, és aztán ilyen szemmel adnak esetleg hitelt vagy lépnek ők vele kapcsolatba. Az, hogy a cégnek korlátolt felelőssége van, nyilván nem egy újdonság, hiszen a gazdasági társaságok többsége, tehát a kft. vagy bt. beltagjainak, rt.-k tagjainak ugyanúgy korlátolt felelőssége van. Tehát alapvetően az egyéni cég, ahogy egyébként képviselő úr is utalt rá, közelebb áll egy egyszemélyes kft.-hez. Mégis azt gondolom, hogy nem felesleges egy ilyenfajta típus, újfajta gazdasági társasági típus bevezetése, hiszen nagyobb szabadságot ad a piacra lépőnek, hogy milyen feltételek, milyen keretek között akar működni.
Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban azt természetesen mi is érzékeltük meg a képviseleti szervek is jelezték, hogy nem biztos, hogy pont azok a mikro-, kisvállalkozások, amelyek a célközönségei vagy célcsoportjai ennek a törvényjavaslatnak, fel vannak készülve erre. De pont ezért került úgy kialakításra a törvényjavaslat, hogy ha ő bemegy a jegyzőhöz, bemegy az okmányirodába, akkor ott elintézik neki, hogy ügyfélkaput nyisson, tehát nyilván egyfajta segítséget is nyújtanak az elektronikus ügyintézésben, és ha neki magának például nincs e-mail címe, akkor megjelölhet egy olyan kézbesítési megbízottat, akinek megadja a címét, és úgy tartja a kapcsolatot.
Ahogy az alelnök úr is utalt rá, az elmúlt években a jelenlegi rendszer számos olyan problémát vetett fel, mint éppen a TEÁOR-számok változásának a problematikája, satöbbi, ami szerintünk ebben az új rendszerben kiküszöbölhető.
Hogy mikor milyen kötelezettséget szabhatunk. Tehát ez a törvényjavaslat gyakorlatilag a kereteket adja meg, hogy hogy indítható be egy vállalkozás. De nyilván az ágazati szabályok megállapíthatnak vagy megállapítanak olyan plusz kötelezettséget, akár szakmai végzettséget, akár igazolások, nyilatkozatok meglétét, amik szükségesek, ugyanakkor vigyázni kell vele, mert nyilván ezek az eredeti szabályok sem léphetnek azon túl, hogy a belső piaci szolgáltatásról szóló irányelv csak kivételes esetben és jól megindokolható esetben engedi meg, hogy ilyen feltételeket szabjon.
Nem tudom, hogy mindenre válaszoltam-e, esetleg a kolleganőm kiegészítést tesz. Körülbelül ennyit akartam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Dr. Susán Judit: Elnézést.) Bocsánat. Parancsoljon!
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyvalamivel még hadd egészítsem ki. Üdvözlök én is mindenkit. Annyit szeretnék csak hozzátenni, hogy a körzetközponti jegyzők előtt ilyen tömeges eljárásokra nem fog sor kerülni, hiszen akik már most egyéni vállalkozók, az új törvény hatálybalépésekor nekik nem lesz teendőjük, semmi teendőjük nem lesz, ők nem fognak a jegyzők elé kerülni, tehát az eljárások száma ugrásszerűen nem fog megnőni. Az országos illetékesség pedig azért nem fog szintén ilyen nagy volumenű problémákat okozni, hiszen elektronikusan folyik az eljárás, tehát a bejelentő akkor találkozik személyesen a körzetközponti jegyzővel, az okmányirodával, ha nincs még ügyfélkapuja és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése miatt nyitni szeretne, és ebben segítenek neki.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezések.) Kovács alelnök úr, utána pedig Horváth képviselő úr. Parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Két kérdésemre nem kaptam választ, a hatástanulmány, illetve hogy milyen hatással lesz ez a szakképzésre.
A másik, hogy én kíváncsi lennék a jegyzők kollégiumának vagy a jegyzői szervezetnek a véleményére. Én éppen ellentétes véleményeket hallottam, például a szakmai szervezetek részéről ezt kifejezetten rosszul fogadják és a jegyzők is, hiszen nemcsak abból áll a jegyzői feladat, hogy az igazgatásban, a közigazgatásban ezt bejelentik és elindul egy vállalkozás. Ott egyébként ez azt jelenti, hogy jó néhány kényszervállalkozás, amely eddig nem gondolt erre, vélhetően elindítja a vállalkozását, hanem ehhez egy csomó egyéni dolog is tartozik helyben. Csak ilyen profán dolgokat szeretnék mondani, hogy a köztisztasági közszolgáltatásba való bekapcsolódás. Utolérhetetlen lesz, hogy most itt egy vállalkozás megjelenik avagy sem. Egyik héten az egyik településen jelenti be, lehet, hogy bent lesz az ügyfélkapus rendszerben, de mire éppen adózásügyben utol kellene érni, akkor már a másik településen lesz, aki egyébként ki akar bújni az egyéb kötelezettségei alól, mert egyszerű az eljárás, csak be kell jelenteni. Tehát vándorcirkusz lesz ebben az ügyben, én legalábbis azt látom. Ráadásul szerintem, ahogy Horváth képviselő úr is mondta, bizonyos gazdasági elbújásra is tartozásügyekben ad ez majd lehetőséget. Mindig más és más vállalkozást jelentünk be, és éppen amelyik bent volt egy rendszerben, abból kiszállunk, és akkor elindulunk egy másik egyéni vállalkozásként.
Azt megkérdezném még - és szívesen venném a jegyzők véleményét, ha nekem megküldenék az e-mail címemre -, hogy az adózás miként fog történni ezeknél az egyéni vállalkozóknál, a helyi adózás. Most APEH van a jövő esztendőig, májusig még nem, de onnantól kezdve hogy fog és hol fog adózni, ha mondjuk a 2,5 milliós szabály fölötti sávba esik.
ELNÖK: Köszönöm. Horváth képviselő úr, parancsoljon!
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Alelnök úrhoz csatlakoznék itt a jegyzők véleményével kapcsolatosan. Amikor készültem ehhez a napirendi ponthoz okmányirodával kapcsolatosan, három települést, illetve városi jegyzőt kérdeztem meg, és ezeket az aggályokat, amiket megfogalmaztam, tőlük kaptam, és ők kértek ezeknek a megfogalmazására. Tehát én is szeretném azokat a jegyzői véleményeket vagy jegyzői kollégiumoknak a támogató véleményét akkor megismerni, mert azt gondolom, hogy ez aggályosan fogalmazódhatott meg, mert a települési jegyzők jelen pillanatban, elolvasva ezt a törvényjavaslatot ezt teljesen másképp élik meg.
Arra tetszett utalni, hogy ne feltételezzük azt, hogy egy vállalkozó nem tisztességes. Egyetértek, én is a vállalkozói szférából érkeztem úgymond a közszférába, de azt gondolom, hogy az nem egy elvetendő dolog, hogy amikor valaki vállalkozást akar létrehozni, akkor megnézzük, hogy van-e mondjuk köztartozása, van-e adótartozása, van-e olyan eljárás ellene, ami adott esetben az előéletében pont nem a tisztességes vállalkozói tevékenységre utal, mert ennél a formánál ezt meg se kérdezzük. Azt gondolom, hogy aki tisztességesen csinálta, annak nincs mit takargatni, és ez meg pont felhígítja a dolgot. Tehát az a szándék, hogy amúgy meg legyen egyszerűsítve, rendben van, de gyakorlatilag ez olyan, mint a délibáb, amikor hozzáérünk, amikor odaérünk, akkor meg ki fog pukkadni. Azt gondolom, hogy az életszerűsége pont ebből adódóan nem megfelelő, tehát azt gondolom, hogy ezt még egyszer át kellene gondolni.
A korlátlan felelősséggel kapcsolatosan ön azt mondta, hogy azért itt is lehet korlát, hiszen a vállalkozó majd maga dönti el, hogy milyen korlátot tesz ebben, és utána majd az üzleti partnerei meg eldöntik, hogy az a korlát megfelel-e vagy nem. Azért ez se annyira életszerű. Gyakorlatilag itt nyilván mindenki a minimumkorláttal fogja létrehozni ezeket a vállalkozásokat, és a nagy üzletmenetben az meg pont bonyolítja, hogy folyamatosan van egy bizalmatlansági kör, mindig ellenőrizzük, hogy amúgy ő milyen határt adott magának, abba beleférünk-e vagy nem, illetve nyilván olyan minimumot fognak az egyéni vállalkozók adni, ami igazából semmire se alkalmas fedezetnek. Nagyon sok olyan egyéni vállalkozóban fogunk majd illúziót kelteni, hogy ezzel az eljárással akkor most vállalkozzon, ami később gyakorlatilag komoly eredménytelenséghez, akár vállalkozások bedőléséhez is vezethet, és akkor az önkormányzatnak, amire az alelnök úr is utalt, mondjuk a helyi adók meg egyéb adók behajtásában egyszerűen nem lesz lehetősége, mert gyakorlatilag ezeknek a vállalkozásoknak nincs meg erre a biztosítéka vagy a fedezete. Tehát nem életszerű. Lehet, sőt biztos vagyok benne, hogy a szándék az önök részéről jól fogalmazódott meg, de ez, ami itt le van írva, az életben abszolút nem állja meg a helyét, és pont az ellenkezőjét fogják elérni.
Amúgy meg, ha azt mondjuk, hogy az okmányirodának nem olyan sok munkája van, mert csak gyorsan valaki odamegy, kap egy papírt, ide-oda, és már mehetünk is tovább, ma egy okmányirodában adott esetben 8-10 napot is kell arra várakozni, hogy egyáltalán az okmányiroda ügyintézőjéhez valaki odakerüljön. Tehát azért nem úgy működik az okmányiroda, hogy bent ülnek és nincs munkájuk az ott lévő embereknek, és majd valaki éppen jön, és akkor sitty-sutty elintézünk dolgokat, nagyon komoly leterheltség van most is az okmányirodáknál, egyre több feladat megy rá, egyre kevesebb pénz. Ez gyakorlatilag még jobban borítja az ottani hétköznapi munkákat, az eddigi feladatellátás minőségében is komoly hiányokat okozhat, és ennek a negatív hatása az önkormányzatra hull vissza. Tehát több átgondolás kellene, és én is mondom, csodálkozom azon, hogy a jegyzők elméletileg ezt támogatták, mert nekünk kintről, a harcmezőről ezzel teljesen ellentétes vélemény van, és több városi jegyző, illetve okmányiroda-vezető megfogalmazásában.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? Illetve most már akkor térjünk át a véleményekre, észrevételekre. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor önöké a szó válaszadásra. Köszönöm.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Hatástanulmány, igazi, profi hatástanulmány nem készült a törvényjavaslathoz, de nyilván a három év alatt kidolgozásra került a koncepció meg a törvényjavaslat a minisztériumon belül, illetve az érdekképviseleti szervezetekkel, akikkel tárgyaltunk, igyekeztünk felmérni a hatásokat. Természetesen mi nem az egyes jegyzőkkel, az egyes települési jegyzőkkel, okmányirodákkal álltunk nyilván kapcsolatban, hanem a szervezeteikkel. Természetesen eljuttatjuk önöknek a véleményüket. Azt némileg megértéssel tudom fogadni, hogy nyilván minden új rendszer bevezetése eleinte félelemmel jár, de biztos vagyok benne, hogy amint működni fog, minden ilyen probléma vagy ilyen aggály el fog oszlani remélhetőleg.
Természetesen nem azt mondjuk, hogy nincs most munkájuk és nem leterheltek az okmányirodák, én azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy ez által a törvényjavaslat által új feladat sem mennyiségében, sem minőségében nem jelenik meg a jegyzőknél. Tehát nyilván nem azt akartam mondani, hogy nincs munkájuk és nem leterheltek.
A helyi adózással, illetve az adózással kapcsolatos kérdéseknél, ha megengedik, akkor az utánam lévő napirendi pont ennek a törvénycsomagnak a pénzügyminisztériumi vonatkozásaival foglalkozik, és majd a Pénzügyminisztérium képviselője fog válaszolni remélhetőleg.
Még valamit szerettem volna elmondani, hogy itt alapvetően egy szemléletbeli váltás következik be, és nemcsak ezzel a törvénnyel, hanem folyamatosan a cégtörvény, a Gt. módosításaival, a csődtörvény legutóbbi, idei módosításával, egy olyan szemléletváltás, ahol elkülönül a vállalkozás indítása, és ez egyébként összhangban van az Európai Unió trendjeivel, illetve szabályaival is. A vállalkozásindításnál egyébként egy alkotmányos jog is a vállalkozás szabadsága, könnyen és nem korlátokhoz kötötten. Elkülönül az, hogy az esetleges visszaélések felszámolása, visszaélések elkerülése hogy történik, és arra nyilván mi is odafigyelünk, bizonyára ismerik a képviselő urak is, hogy idén tavasszal fogadták el a csődtörvény módosítását, ahol jelentős változások történtek ez ügyben.
Ugyanígy ezzel kapcsolatban is szeretném mondani, hogy ahogy mondtam, az egyéni vállalkozó felelőssége továbbra is korlátlan, és az egyéni cégre, amelynek viszont lehet korlátolt a felelőssége, ugyanúgy vonatkozik a csődtörvény, a számviteli törvény, tehát nyilván ott a másik oldalon kell megfogni, nem az alapításnál, hanem amikor a visszaélés történik, azok nem az alapításhoz tartozó kérdések. Vagy például az egyéni cégnél a háttérjogszabály a Gt., ott ugyanúgy a vezető tisztségviselőkre megvannak azok a felelősségi szabályok, ha visszaélésszerűen járnak el, akkor megnyílik, akkor áttörik a korlátolt felelőssége. Tehát ezekre szerettem volna utalni így nagyvonalakban. (Dr. Susán Judit felé:) Nem tudom, hogy a részleteket illetően kiegészíted-e.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon!
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Annyival egészíteném még ki, alelnök úr kérdésére visszatérve, hogy a szakképzésre meg a szakképzettséggel kapcsolatos előírásokra ez a törvény nincs és nem is lehet hatással, ez a jogi keretet szabályozza, nem az egyes tevékenységek végzését. Egyszerűen, nagyon leegyszerűsítve gyakorlatilag itt arról van szó, hogy azok, akik nem gazdasági társasági formában végzik a vállalkozói tevékenységüket, valahogy regisztrálva legyenek, nyilván legyenek tartva. Az egyes tevékenységeket, az ehhez szükséges szakképzettséget, mindent külön jogszabályok szabályoznak, ennek a törvénynek nem is lehet ez a tárgya és a kérdése.
A bejelentéssel kapcsolatban nem lesz arra lehetőség, hogy többször bejelentkezzen egyéni vállalkozóként, hiszen ahogy bejelentkezett, azonnal nyilvántartásba kerül - egyébként bárki számára nyilvános nyilvántartásba kerül -, és akkor kezdhetné meg a tevékenységét, ha megkapta a bejelentésről szóló igazolást, amely az adószámot is tartalmazza. Ezért nincs arra lehetőség, hogy többször bejelentkezzen.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További reakciók? (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Én a szakképzésre akként szerettem volna választ kapni, nyilván nem a konkrét szabályozás, hanem a hatástanulmány körében. Azzal, hogy jelenleg szakképesítést írtak elő jó néhány egyéni vállalkozó esetében, innentől kezdve, ahol ez nincs és nem szerepel, gyakorlatilag a szakképzés bizonyos tekintetben visszaszorul. Tehát az egyik oldalról, a képzés oldaláról azt szeretnénk önkormányzati oldalról is, hogy minél szélesebb körben képzett emberek kerüljenek be akár a szolgáltatásba vagy akár máshova, a másik oldalról ez a törvény pedig éppen ezzel ellentétes az én megítélésem szerint, hogy ma már hat osztállyal is lehet egyéni vállalkozó valaki bizonyos ágazatokban, ahova nem írunk elő szakképzést. Tehát két ellentétes irány mozog egymással szemben, és én ezt szerettem volna megkérdezni, hogy ha erre volt valamilyen hatástanulmány, ezt vizsgálták-e. Én ezt csak onnét tudom, hogy a szakmai szervezetek ugyanezt vetették fel egyébként a szakképzés oldaláról. De önöknek ez nem biztos, hogy feladata, csak ha erre volt hatástanulmány és annak van valamilyen eredménye, azt szerettem volna megkérdezni.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kíván-e válaszolni? Parancsoljon!
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak röviden, mert azt hiszem, most értettem meg, lehet, hogy eddig elbeszéltünk egymás mellett. Azt hiszem, az, amire ön kérdez, ha jól tudom, de ez nem a mi területünk volt, a szolgáltatási irányelvet átültető kerettörvényben bontanak le több helyen ilyen előírást, hogy milyen tevékenységhez milyen szakképzés társul. Ezzel ez a törvényjavaslat nem foglalkozik. Most már így megértettem a kérdését, viszont akkor már tudom mondani, hogy erre nem tudunk most válaszolni a szolgáltatási irányelv átültetésével, habár ennek is egy része ahhoz csatlakozik, de a kerettörvény megalkotásával nem mi foglalkoztunk, úgyhogy ezért elnézést kérek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, általános vitára való alkalmasságról döntünk, hogy tudunk-e szavazni. Amennyiben igen, akkor kérdezem, ki az, aki támogatja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslatot a T/10677. szám alapján általános vitára való alkalmasságra. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ez 10 nem. Tartózkodás nem volt. Köszönöm szépen, akkor ezt a napirendi pontot lezárom.
Következik a 2. napirendi pontunk, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat T/10676. szám alatt. Itt is általános vitára való alkalmasságról döntünk. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviseletében megjelent Kónya László főosztályvezető urat és Szatmári László főosztályvezető-helyettes urat. Önöké a szó. Parancsoljon, főosztályvezető úr!
KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A benyújtott törvényjavaslat pontosító, illetve kiegészítő jellegű intézkedéseket tesz a nyáron elfogadott adócsomaghoz. A legfontosabbak az előző napirendi pontban szereplő, az egyéni cég, illetve az egyéni vállalkozókra vonatkozó új szabályok, nyilvánvaló, hogy az adórendszeren is keresztül kell vinni ezeket a változásokat, amik abból következnek. Ezen kívül még a hosszabb távú megtakarításokat ösztönző lépéseket tartalmazza ez az adójavaslat. Van közöttük adminisztrációcsökkentő intézkedés, és a jogalkalmazást segítő, illetve pontosító intézkedések.
Ennyi bevezetőt szeretnék mondani, ha lesznek kérdések, akkor nyilván ezekre válaszolunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdések. A bizottsági tagoké a szó, parancsoljanak! (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor én szeretnék egyet kérdezni. A törvényjavaslat 15. §-ában egy jogvesztő határidő van az önkormányzatot, illetve áttételesen az adózót érintően, amennyiben az egyetértési jogát az adómérséklés iránti kérelemmel kapcsolatban az önkormányzat 5 munkanapon belül nem küldi el az állami adóhatóság részére. Itt azt szeretném kérdezni - és nyilvánvalóan nem feltételezem egyetlen egy önkormányzatról sem, hogy szándékosan mulasztaná el ezt a határidőt és ezáltal az adózó részére kellemetlenséget okozna, illetve az adófizetés mérséklésének megtagadását -, hogy ebben - hogy mondjam finoman - alkotmányossági kérdések nem merülnek-e fel, hiszen ha az adózó ezt a kérelmét benyújtotta az illetékes önkormányzathoz, és nem az ő hibájából, mármint az adózó hibájából van ez a jogvesztő határidő, akkor ez őt nagyon kellemetlen helyzetbe tudja hozni. Tehát erre van-e valami garancia, hogy az önkormányzatoktól elvárható az, hogy ezt a jogvesztő határidőt betartsák?
Köszönöm.
KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Ez a jogvesztő határidő miről szól? Arról szól, hogy az APEH-hez került át az iparűzési adó kezelése, és az APEH mint adóhatóság engedélyezhet bármely adónemben fizetési könnyítéseket, részletfizetést, satöbbi. Ezt a nyári adócsomag is már tartalmazta, hogy itt az önkormányzat véleményére is szükség van. Most ez a módosítás azt tartalmazza, hogy az ügyfélnek kell ezt vinni az APEH-hez. Annak semmi akadálya nincs egyébként, hogy az ügyfél az önkormányzattal, annak adóhatóságával előzetesen konzultáljon, illetve előzetesen beszerezze azokat az egyetértéseket, amelyeket neki az állami adóhatósághoz kell vinnie. Tehát én nem látok itt olyan problémát, ami azt jelentené. Nyilván kell egy határidőt szabni arra, hogy egy ilyen egyetértést mikor tud vinni az ügyfél, hiszen az APEH-nél, amikor egy ilyen kérelem megérkezik, elindul egy ügyintézési határidő, és ezért van ez 5 munkanapban meghatározva. Tehát mi nem látunk ebben alkotmányos problémát és gyakorlati problémát sem, hiszen az ügyfél, aki kéri ezt a részletfizetést, satöbbit, ő fordulhat az önkormányzathoz, közvetlenül ő fordul, erre nincs idő meghatározva. Nem tudom, hogy elég világos volt-e.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? (Jelentkezésre:) Horváth képviselő úr, parancsoljon!
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Inkább véleményként szeretném azt megfogalmazni, hogy miért nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Gyakorlatilag az adózás szempontjából ez ráépül az előző napirendi pont törvénymódosítására. Tehát ha az előző napirendi pontnál a struktúrát, a szerkezetet, az önkormányzat viszonyát az egyéni vállalkozások létrehozásában, illetve annak megalakulására vonatkozóan nem tudjuk elfogadni, akkor az ehhez kapcsolódó adózási környezetet se tudjuk elfogadni, mert az 1. napirendi pontban lévőt kellett volna vagy kellene majd átgondoltabban kialakítani szerintem, a szerkezetet, és utána lehet ezt adózás szempontjából is összhangba állítani. Úgyhogy nem tudjuk támogatni ezt a napirendi pontot sem.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések, észrevételek? (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Amit főosztályvezető úr mondott, inkább arra utalnék, hogy nem lesz életszerűtlen ez a megoldás, hogy az előzetes egyeztetést beszerezze az önkormányzattól. Az összes információ, illetve nevezzük azt, a közigazgatási reklám abba az irányba tolja a rendszert, hogy egyszerűsödik az eljárás és tessék menni az APEH-hez. Nem azzal fogja kezdeni, hogy először bejön az önkormányzathoz, kér egy egyetértő nyilatkozatot, majd elmegy az APEH-hez, hanem elmegy oda, ahol az ügyeit intézi, aztán ott azt mondják neki, hogy urambátyám, tessék menni gyorsan az önkormányzathoz, mert 5 napja van arra, hogy ezt beszerezze. Most ez az új Ket. szerint egyébként 5 munkanapot jelent, tehát gyakorlatilag egy hete van arra, hogy ezt beszerezze, de nincs mindennap ügyfélfogadási idő meg még dolgozni is kellene. Nem ismerem pontosan ennek az eljárási rendjét, csak itt, ahogy ön elmondta, ebből adódóan nem igazán életszerű ez a megoldási javaslat, és az elnök asszony is vélhetően úgy látja a kérdésében - én ezt véltem felfedezni -, hogy az 5 nap egy kicsit rövid határidő. Arra már nem akarok igazán kitérni, hogy a visszautalás 35 nap, az egyetértő nyilatkozat meg 5 nap. Tehát odafele rövid határidő van, visszafele meg ráérünk.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelzés.) Észrevétel? (Nincs jelzés.) Akkor Kónya úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nagyon fontos dolog ezzel kapcsolatban, amit alelnök úr fölvetett, hogy ez az egyetértés azt jelenti, hogy ha visz ilyen egyetértést az ügyfél, akkor az APEH-nek meg kell adni ezt, ha ilyet nem visz, akkor pedig az általános szabályok szerint eldönti. Tehát nem azt jelenti, hogy az ügyfél ki van zárva abból, hogy fizetési könnyítést kapjon vagy ne kapjon. Tehát ezt az APEH az általános szabályok szerint elintézi, de ha az önkormányzat ezzel egyetért, akkor ő pedig ezt meg kell hogy tegye; ez a fontos különbség vagy ezért van ez a plusz eljárás benne. Nyilvánvalóan, hogy az egyszerűsítés és az önkormányzati érdek ilyen értelemben most némileg ütközni látszik, és most úgy gondolja a kormány - és a nyári adócsomagban is több olyan intézkedés van, ami az önkormányzatok számára segítség, és ez is egy ilyen -, hogy ha az önkormányzat akarja, akkor igenis ad részletfizetést az APEH, illetve fizetési halasztást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kónya úr, ez a válasza bennem most még egy kérdést indukált. Tehát előfordulhat az is, hogy az önkormányzat nem gondolja, hogy ezt a késedelmes fizetést vagy bármilyen részletfizetést engedélyezni gondolja, és az APEH ettől függetlenül is elengedheti vagy engedélyezheti ezeket az eltérő adófizetési módokat?
KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, természetesen, a törvényben megvannak azok a feltételek, hogy mikor és mit lehet csinálni az adóhatóságnak, ez erre az adóra is vonatkozik. Attól, hogy a hatáskör átkerült az APEH-hez, nem lehet az ügyfelet nehezebb helyzetbe hozni. De hát szigorú szabályai vannak a törvényben annak, hogy mikor lehet adni részletfizetést. Akkor lehet részletfizetést adni, ha az adó későbbi megfizetése nem veszélyezteti, ugyanakkor az egy összegben... Hadd ne soroljam azokat, de ennek megvannak a törvényi feltételei.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Akkor biztos a tudatlanságomat árulom el, de úgy emlékszem, hogy amikor itt az Önkormányzati bizottságban az iparűzési adó APEH általi beszedéséről tárgyaltunk, és végül is az Országgyűlés döntött, én legalábbis abban a hiszemben nyomtam meg a gombot az igenre, hogy ennek az adónak bármilyen típusú módosítása a késedelmes fizetés engedélyezése, halasztás, részletfizetés, ez mind az adott ügyben érintett önkormányzat teljes egyetértésével valósul meg, tehát mind pozitív, mind pedig negatív irányba. Én legalábbis így emlékszem, de biztos én vagyok felkészületlen, úgyhogy utána fogok nézni ennek. Köszönöm szépen.
Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találjuk-e az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot a T/10676. szám alapján. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 8 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. Köszönöm a segítséget is.
Továbbmennénk akkor az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával, a 3. napirendi pontunkkal, a T/10678. szám alatt általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból dr. Horváth István főosztályvezető urat és dr. Petrovics Zoltán tanácsos urat. Önöké a szó, kérem, tájékoztassák vagy mondják el a bizottságnak azt, amit a törvényről még érdemes itt szóban elmondani. Köszönöm.
Dr. Horváth István szóbeli kiegészítése
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat egy hosszabb előkészítő munka eredményeként több, a munkajogi jogalkalmazást pontosító és egyértelművé tévő szabályt tartalmaz. Különösen a bizottság előtt emelném ki, hogy tisztázza a fenntartó szerepét egyes munkaügyi kérdésekben, így a pályáztatás vonatkozásában egyértelművé téve a hatásköröket. Egy másik rendelkezés - egyébként másik hat közszolgálati törvényt is érintve - a fokozatos munkába állás érdekében elősegíti a részmunkaidős foglalkoztatást az alkalmazott kérelmére, hogy a gyermek 1-3 éves kora között ne feltétlenül a szakmája vagy a családi feladatai között kelljen döntenie. Vezetők vonatkozásában egységesíti az eddig indokolatlanul differenciált szabadságot, ami amiatt állt így fönn, hogy valaki megbízott vagy kinevezett vezetőként töltötte be ezt a státuszt. A közalkalmazotti szabályozásban, miután több mint húsz ágazat van, fontosak a végrehajtási rendeletek. Pontosításra kerültek az egyes felhatalmazó szabályok, és ugyan a munka törvénykönyvében kerül a törvényjavaslat - elfogadása esetén - módosításra, de a felmentési tilalmak vonatkozásában is a jogalkotó reagál arra a helyzetre, hogy jövő év májusától a gyes csak a gyermek 2 éves koráig jár.
Röviden néhány hangsúlyos elemet kiemeltem a törvényjavaslatból. Amennyiben kérdés van, természetesen pontosan válaszolunk. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára való alkalmasságát támogassa a törvényjavaslatnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. Kérdések először. (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, közalkalmazott, köztisztviselő, Hszt. hatálya alá tartozó személyek esetében írásbeli kérelemre a munkáltató köteles a kinevezésben 20 óra részmunkaidőt kikötni, a készenléti jellegű foglalkoztatási jogviszonyban pedig a fele időtartamra megfelelő részmunkaidőt kikötni. Ez lesz az új főszabály. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ez miért csak 4 órás részmunkaidőre vonatkozhat, mondjuk a 3 évnél fiatalabb gyermeket gondozó szülő esetében, illetve miért csak a gyermek 3 éves koráig kell alkalmazni ezt a szabályt, illetve az Mt. hatálya alá tartozó személyekre ez miért nem vonatkozik, hiszen azért jóval többen tartoznak az Mt. hatálya alá, mint mondjuk vegyük azt, általánosságban a közszféra, ami 600 ezer főt foglalkoztat.
A másik. Nem aggódnak-e a tekintetben, hogy a gazdasági társaságban lévő vezető tisztségviselők esetében - nevezzük így - jóval liberálisabb a szabályozás, mint korábban, tehát az összeférhetetlenségi szabályok? Most egyrészt azok estek ki a szekrényből, azok az ügyek, ahol jó néhány állása, illetve FEB-, IG-tagsága van komoly állami cégeknél lévő vezetőknek. A magánszféra egy más történet, de mondjuk ha az állami szférát nézzük e tekintetben, ebből adódnak különböző problémák. Tehát nem éppen a szigorítás irányába kellene most elindulni? Most éppen inkább az enyhítés irányába tartanak ezek a szabályok. Tehát mi indokolta ezt? Ez lenne a kérdésem. Hogy gondolják: vagy a jelenlegi szabályozás, vagy pedig inkább a szigorítás irányába kellene elindulni?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor öné a szó. Parancsoljon!
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Sorrendben haladva a kérdéseken. Hogy miért heti 20 óra vagy miért 4 óra. Itt azért ha egy kicsit távolabbról futhatok neki a válasznak. Ha a jogalkotó valamelyik fél oldalán beavatkozik, akkor ott a realitásokra is figyelemmel kell lenni. Ha ez lehetne 6 óra, és ha mindenki elképzeli, hogy a saját munkahelyén valaki csak 6 órában megy vissza, mit csinál a másik 2 órával? 2 órára részmunkaidőben senki nem fog odajönni dolgozni, mert nagyon rövid, az egyébként sem magas bérszínvonalat figyelembe véve irreális. Ha túlórát kell elrendelnem, az 150 százalékra növeli a díjazást. Tehát azért van megfelezve a munkaidő, hogy a kieső részre racionálisan lehessen kapni egy másik négyórás alkalmazottat, egyébként egyéb munkaidő-szervezési szabályok okán fontos, hogy néggyel oszthatóak legyenek ezek a számok. Hangsúlyozom, semmi nem zárja ki azt, hogy közös megegyezéssel ettől eltérő mértékű részmunkaidőt kössenek ki. De különösen mondjuk egy kis polgármesteri hivatalban, ha valaki bejelenti, hogy ő csak 2 órában óhajt bejönni vagy 7 órában szeretne bejönni, mit csinálnak azzal az 1 órával? Ha ideidéznénk az OMMF képviselőjét, egyik tipikus jogsértés Magyarországon, hogy nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást. Nem csak ezért, de a racionalitás okán is azért jelöltük meg azt az időtartamot, ami a munkaidő-szervezés, illetve a kieső idő átmeneti pótlására helyettesítéssel lehetővé teszi a munkakör be nem töltött részének a megoldását.
Miért csak a gyermek 3 éves koráig? Semmi nem zárja azt ki, hogy a gyermek 3 éves kora után is megállapodással ki lehessen kötni részmunkaidőt. Ez megint egy elvi kérdés, hogy mennyire avatkozhat be a jogalkotó az egyik fél oldalán úgy, hogy ő egyoldalúan meghatározza azt, hogy egy fennálló jogviszonyban milyen mértékű legyen a munkaidő, amit egyébként közös megállapodással kell kikötni. Utóbb a gyermek 18 éves koráig vagy ha utána egyetemre jár, most tudnánk rossz példákat mondani, fogyatékos a gyermek, amíg él, nem lehet egyedül hagyni. Tehát úgy gondolom, hogy egy ponton túl nem lehet eltekinteni attól, hogy a felek megállapodással rendezzék azokat a kérdéseket, amelyeket a törvény általános szabálya szerint is így kell megállapítani.
Miért nem terjed ki a munka törvénykönyvére ez a szabály? A közszféra és a versenyszféra szabályai között általában nem lehet egyenlőségjelet tenni. Amíg a közszférában az állam tulajdonosként szabályoz, tehát megteheti adott esetben azt, hogy ilyen módon avatkozik be az egyik fél oldalán egy olyan kérdésben, ami megállapodáshoz kötött, addig a versenyszférában ez nem megoldható. Gondoljanak például a KKV-kra, a kis és közepes munkáltatókra. Ha valaki egyoldalúan meghatározhatná azt, hogy ő részmunkaidőben szeretne dolgozni, alacsony alkalmazotti létszám esetén ez iszonyatos problémákat vetne föl, munkaszervezési problémákat vetne föl, és ez is abba az irányba vinné el a dolgot, ami jelenleg sajnos erős tendencia Magyarországon, hogy zsebbe fizetnek, fiktív részmunkaidőt kötnek ki. Tehát a versenyszférában, egy mellérendelt szabályozásban az, hogy az állam olyan módon avatkozzon be, hogy a munkavállaló kérése esetére kötelezővé teszi a részmunkaidő kikötését, nem elfogadható. Megjegyzem, ha valaki visszamegy dolgozni, a gyermek 3 éves koráig felmondási tilalom alatt áll a gyesre való jogosultságtól függetlenül.
Az összeférhetetlenség kérdése. Ha megengednek egy példát, a hatályos szabályok szerint, ha valaki mondjuk egy bortermő vidéken iskolaigazgató és mellette van egy pincészete, ami bt.-ként működik, akkor ő nem lehet a saját pincészetének az ügyvezetője, mert az a hatályos szabályok szerint összeférhetetlen, és nem hinném azt, elnézést a példáért, hogy az a veszély állna fönn, hogy iskolatej helyett majd a 10 órás szünetben bort fognak inni a gyerekek, mert az iskolaigazgató odamutyizza a borát. Egy tanévzáró értekezleten talán még ki lehet bírni ezt a dolgot. Racionális javaslat az, hogy két esetet fogalmaz meg a javaslat: az egyik, hogy ha gazdasági kapcsolatban állnak a felek, akkor ne legyen megengedhető az, hogy az illető vagy felügyelőbizottsági tagságot, vagy vezető tisztséget tölt be, a másik pedig, ha azonos vagy hasonló a profil.
Amiket példaként több bizottságban fölemlítenek, a bizonyos közvállalati botrányok ezzel abszolút nem paralel módon jelennek meg, mert ott a probléma gyökere az, hogy a versenyszféra szabályai belülről nyitottak, és többek között a bérezés vonatkozásában, egyébként pedig a többes jogviszonyok itt is előzetes engedélyezéshez, illetve bejelentéshez kötöttek. Tehát ez a része a szabályozásnak nem változik meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor vélemények, észrevételek. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor szavazzunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/10678. szám alapján. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodás nem volt. Köszönöm szépen. A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a segítséget.
Áttérünk a 4. napirendi pontunkra, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatra a T/10380. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Titkár úr jelezte, hogy kettő darab bizottsági módosító javaslat érkezett, mégpedig a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság részéről. Ezeket képviselőtársaim megkapták, ezekről fogunk dönteni.
Köszöntöm a napirendi ponthoz megérkezett pénzügyminisztériumi osztályvezetőket, Koleszár Katalint és Somogyi Andreát. Tisztelt Bizottság! Akkor először az első módosító indítványról, mármint sorrendben első módosító indítványról fogunk dönteni, ami a T/10380/8. számot viseli. Kérdezem a Pénzügyminisztérium képviselőinek a véleményét, hogy a Pénzügyminisztérium vagy a kormány támogatja-e.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A javaslat támogatott indítvány.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
A másik javaslat szintén a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság javaslata T/10380/9. szám alapján. Támogatja-e a Pénzügyminisztérium vagy a kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Szintén támogatott indítvány.
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottságot, a bizottság támogatja-e. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú, köszönöm szépen. Több javaslatról nem kell szavaznunk, a napirendi pontot lezárom.
Következik az 5. napirendi pontunk, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat a T/10221. szám alapján. Itt a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Kérdezem akkor a tisztelt bizottságot, mivel a kormány képviselői még nincsenek itt, áttérhetünk-e akkor a 6. napirendi pontunkra, az Egyebekre. Látom a bólogatást, akkor a 6. napirendi pontnál tartunk. Kérdezem a bizottságot, kinek van Egyebekben bármilyen bejelentenivalója. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor a 6. napirendi pontot lezárom.
Egy pár perc szünet addig, amíg az Oktatási bizottságból megérkeznek az 5. napirendi pontunkhoz, a jelnyelvről szóló törvényjavaslathoz az előadók. Köszönöm. (Rövid szünet.)
Köszöntöm az 5. napirendi ponthoz a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről megjelent dr. Páva Hanna főosztályvezető asszonyt és dr. Juhász Péter tanácsos urat. Az 5. napirendi pontunknál tartunk, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat a T/10221. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Öt darab javaslat van, ami a mi bizottságunkat érinti, az ajánlást a bizottsági tagok megkapták. Először a 2. ajánlási pontról kérdezem a minisztérium képviselőit, dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony javaslata. A minisztérium támogatja-e?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja egyhangúlag. Köszönöm szépen.
A 3. módosító javaslat Zsigó Róbert képviselő úr javaslata. Minisztérium?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk. Egy rövid kiegészítést tennék. Ez összefügg a következő ponttal és a 4-essel, és erre az Oktatási és tudományos bizottság egy bizottsági módosító indítványt fog benyújtani. Mi alapvetően azért nem értünk ezzel egyet, mert tartalmilag megfelelőnek találjuk, de azt gondoljuk, hogy ezek a jogok nemcsak a hallássérült és siket gyerekeket illetik meg, hanem minden fogyatékos embert, minden fogyatékos gyereket, ezért nem a jelnyelvi törvényben kellene ezt szabályozni, hanem a fogyatékos emberek jogairól szóló törvényben általános érvénnyel. Úgyhogy ilyen jellegű módosító indítvány, bizottsági módosító indítvány kerül majd benyújtásra. A képviselő úr vissza is vonta egyébként mind a két módosítóját.
ELNÖK: Ha ez így van, mert nekem ez hivatalosan még nem jutott a tudomásomra, akkor nem is kell róla szavaznunk, tehát akkor a 3., 4. pontról nem szavazunk.
Megyünk az 5. módosító indítványra, dr. Sándor Klára képviselő asszony javaslata. Minisztérium?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, itt is bizottsági módosító indítvány lesz benyújtva, és ez összefügg a 6. ponttal is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát így a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Nincs több, ha jól látom. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e még bárki bármelyik módosító javaslatról szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom.
A bizottsági ülésen nincs már más napirendi pontunk, a bizottsági ülést is lezárom. Köszönöm.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 13 perc)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika