ÖTB-29/2009.
(ÖTB-118/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. november 2-án, hétfőn, 12 óra 4 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/10979. számú törvényjavaslat *
Tatai-Tóth András (MSZP) előterjesztő szóbeli kiegészítése *
A tárca álláspontjának ismertetése *
Kérdések, vélemények *
Válaszadás *
Szavazás általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10979. szám)
(Tatai-Tóth András, dr. Szabó Zoltán, Deák Istvánné, Botka Lajosné, Földesi Zoltán, Rózsa Endre, Katanics Sándor, Kormos Dénes, dr. Kolber István, Mohácsi József, Szabó Gyula, Tóth Tiborné dr., Sós Tamás, dr. Magda Sándor, Bókay Endre, Halmai Gáborné, dr. Schvarcz Tibor, Keleti György, Zatykó János, dr. Tittmann János, dr. Horváth Klára, Lukács Zoltán és Winkfein Csaba (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
2. Egyebek
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Molnár Gyula (MSZP) Warvasovszky Tihamérnak (MSZP)
Horváth István (Fidesz) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Vigh Lászlónak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) megérkezéséig Erdős Norbertnek (Fidesz)
Tasó László (Fidesz) megérkezéséig dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) megérkezéséig Bebes Istvánnak (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Hock Zoltán (független) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Tatai-Tóth András országgyűlési képviselő (MSZP)
Csillag Márta főosztályvezető, Oktatási és Kulturális Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 3 perc)
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntöm az önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén megjelent képviselőket, érdeklődőket, kormányzati képviselőket.
Tisztelt Bizottság! Kettő napirendi pontunk van, a napirendi javaslatot írásban megkapták képviselőtársaim. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban van-e bárkinek észrevétele, kérdése. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, hogy szavazzunk! Aki egyetért a mai ülésünk napirendjével, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú igen, köszönöm szépen.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/10979. számú törvényjavaslat
Tisztelt Bizottság! Első napirendi pontunk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/10979. szám alapján. Tatai-Tóth András, dr. Szabó Zoltán, Deák Istvánné, Botka Lajosné, Földesi Zoltán, Rózsa Endre, Katanics Sándor, Kormos Dénes, dr. Kolber István, Mohácsi József, Szabó Gyula, Tóth Tiborné dr., Sós Tamás, dr. Magda Sándor, Bókay Endre, Halmai Gáborné, dr. Schvarcz Tibor, Keleti György, Zatykó János, dr. Tittmann János, dr. Horváth Klára, Lukács Zoltán és Winkfein Csaba MSZP-s képviselők önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Köszöntöm a beterjesztők nevében Tatai-Tóth András képviselő urat - kérem, fáradjon az asztalhoz - és Csillag Márta főosztályvezető asszonyt az Oktatási és Kulturális Minisztériumból.
Arra kérem a képviselő urat, néhány szóban ismertesse a törvényjavaslatot, köszönöm.
Tatai-Tóth András (MSZP) előterjesztő szóbeli kiegészítése
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A képviselőtársaimmal benyújtottunk a közoktatási törvény módosítására egy javaslatot, ez a javaslat négy területen javasol bevezetni új szabályozást.
Az első, hogy a diplomát adó felsőoktatási képzésbe történő bekapcsolódás egy vagy két tantárgyból letett sikeres emelt szintű érettségi vizsga esetén legyen lehetséges. Ez régóta napirenden lévő kérdés, a kétszintű érettségi eredeti koncepciójához való visszatérést jelentené. Hiszen úgy állapítottuk meg annak idején a középszintű érettségi követelményét, hogy az az általános műveltséghez szükséges szintet jelenti, és aki egyetemen, főiskolán diplomát adó képzésbe kíván bekapcsolódni, az tegyen le az adott egyetem képzése szempontjából fontos emelt szintű vizsgát. Ezt fakultatívvá tette 2003-ban a törvény, és - hogy röviden fogalmazzam - általános színvonalesést hozott, a középiskolákban sérült a motiváció egy része ezzel a döntéssel, hogy ezt nem követelték meg, a felsőoktatásban pedig ma már korrepetálásokat tartanak, hogy meg lehessen az egyetemi képzést kezdeni.
A második terület, amit érint a módosításunk - és ez szerintem önöket jobban érdekli - arra tesz javaslatot, hogy az intézményvezetői pályázatok elbírálása során az iskolai közösségek véleménye nagyobb súllyal kerüljön bele a mérlegelési kosárba, pontosabban fogalmazva a fenntartó önkormányzat vagy más fenntartó ne tudja semmibe venni az iskolai közösségek véleményét. Erre vonatkozóan tartalmaz egy javaslatot az előterjesztésünk, nevezetesen hogy a tantestület, a diákönkormányzat, a szülői képviselet szavazásra jogosult tagjainak legalább a 40 százalékát kapja meg a vezetésre pályázó vezetőjelölt vezetési programja.
Ennek az indoklásához annyit mondanék el, hogy az oktatási törvény a tantestületek hatáskörévé, döntési jogává teszi az iskola pedagógiai programjának az elfogadását, és abban az esetben, ha a fenntartó olyan vezetőt nevez ki, akinek a vezetési programja a tantestület által elfogadott pedagógiai programmal ellentétben van, állandó feszültséget épít be a rendszerbe, és ennek végső soron a gyermekek látják a kárát. Ezt célozza meg a javaslatunk, tehát a célunk az, hogy ne csak kikérje a fenntartó az iskolai közösségek véleményét, hanem valamilyen mértékben vegye is ezt figyelembe. Tapasztalatunk szerint az esetek túlnyomó többségében ez ma is így történik, de nagyon sok botrányos helyzet alakul ki akkor, amikor az iskolai közösségek által alkalmasnak, felkészültnek tartott vezető nem kapja meg a fenntartó támogatását, és esetenként olyan vezetőt bíznak meg, akit egyetlen szavazattal sem támogatott egyik iskolai közösség sem. Ennek a megoldása az önkormányzati törvény módosítását is szükségelteti, tehát kétharmados döntéssel lehet a megoldást megtalálni.
A másik két terület egyszerű ügyeket érint: az 5.-6. osztályban az úgynevezett nem szakrendszerű oktatásban javaslatunk szerint az taníthasson, aki egyébként az adott évfolyamra képesítést szerzett, és a miniszter ezen feltétel teljesülése esetén további feltételeket szabhat.
A másik része pedig a pedagógus-továbbképzésre vonatkozik, hogy a továbbképzésben a követelményt úgy is teljesíthesse a pedagógus, hogy levizsgázik a követelményből, és nem feltétlenül kell végigülnie 120 órát, hanem ha tud írni-olvasni, felkészül és levizsgázik.
Tisztelt Bizottság! Még van egy eleme a törvényjavaslatnak, de azt szerintem ma este megszavazzuk. Az iskolai erőszakkal szemben a belső szabályok beépítését betettük ebbe a javaslatba is, de úgy tudom, ma este erről szavazunk, és akkor azt vissza fogjuk vonni, mert ezt reményeink szerint ma megszavazza a parlament.
Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy általános vitára találják alkalmasnak ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A főosztályvezető asszonynak adom meg a szót, ha kíván szólni. (Jelzésre.) Parancsoljon!
A tárca álláspontjának ismertetése
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy a kormánynak az idő rövidsége miatt kormányálláspontot még nem állt módjában kialakítani, reményeink szerint a héten erre sor kerül.
Tárcaálláspontot tudok képviselni, a tárca véleménye szerint további pontosítást, megfontolást, egyeztetést igényel a benyújtott törvényjavaslat, amely módosító indítvány által végrehajtható.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. A bizottság tagjaié a szó, először kérdések következnek, parancsoljanak. (Jelzésre.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az előterjesztőtől kérdezném, hogy célszerűnek, illetőleg helyes iránynak tartja-e, hogy a pedagógus semmilyen képzésben ne részesüljön a nem szakrendszerű oktatásban való közreműködéssel. Mert a törvényjavaslat ebben az esetben ilyen dolgot lehetővé tenne.
A másik pedig, hogy önképzéssel is fel lehet készülni a követelmények teljesítésére, ami önmagában egyébként helyes irány is lehet. De ez a két dolog nem azt célozza-e, hogy miután a kormány a beterjesztett javaslatban elvonta a pénzt a költségvetésben a pedagógus-továbbképzésre, most utánamegyünk egy törvényjavaslattal, és azt mondjuk, hogy akkor ne legyen képzés, illetve ne legyen tanfolyamszerű képzés, hanem önképzés legyen, mert ez nem kerül pénzbe - úgymond -, és ha már elvettük a pénzt, akkor itt lehet segíteni a pedagóguson, illetve az önkormányzaton, hogy anyagiakban ne kerüljön hátrányos helyzetbe.
A másik, hogy ismereteim szerint a pedagógiai programot nemcsak a tantestületnek kell elfogadni, hanem a képviselő-testületnek is. Ebben az esetben ez csak az igazság egyik fele volt az igazgatóválasztásnál, hogy a pedagógiai programot a pedagógusok elfogadják, a másik oldalról ott van a képviselő-testület is. Ha elindulunk ezen az úton, helyesnek tartja-e az előterjesztő, hogy különböző támogatáshoz kötné az intézményvezető önkormányzati kinevezését, akkor lehetne más irányból, más módon feltételeket támasztani, előjöhetne a közigazgatási hivatal, és így tovább.
Nem célszerű-e a teljes mérlegelési jogkört megkötöttség nélkül a fenntartónál meghagyni? Amely aztán figyelembe veheti adott esetben, hogy 20-40 vagy 60 százalék, más szempontokat figyelembe véve is.
Ha még egy rövid kommentárt megenged az előterjesztő, annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy jó néhány iskolaigazgató-kinevezésben részt vettem, sok esetben a tantestületi vélemény arról is szól, hogy a könnyebb ellenállás irányába mennek. Melyik az az iskolaigazgató, amelyik egyébként a túlóraügyekben, az egyéb, iskolán kívüli munka ügyében, illetve az iskolában magában többet enged meg a pedagógusnak - tehát kevésbé szigorú igazgató -, mint éppen a jelenlegi, és ilyenkor azt támogatják egy-egy ilyen szavazásnál. Illetve mindig félnek a külső pályázótól, és mindig a belső támogatják, mert őt már ismerik, megismerték, hogy milyen "heppjei" vannak, könnyebben tudnak alkalmazkodni ezekben az ügyekben. Véleményem szerint ezért ez a 40 százalék nem egy jó szabály, mert nagyon sok feltételnek kell még megfelelni, és miért pont ehhez kössük egyébként a kinevezést. Tudom, hogy itt a lex Meggyes Tamás-Esztergomra hajaz ez a törvényjavaslat, de néhány település miatt a normális kinevezési rendszereket szerintem nem kell ilyetén módon bekorlátozni.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? Illetve vélemény is volt alelnök úr részéről. (Nincs jelzés.) Ha nincs, az előterjesztőé a szó, parancsoljon!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a kérdéseket. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Bizottság! Az első kérdésre: a javaslatunk azt tartalmazza, hogy a miniszter rendeletben intézkedhet afelől, hogy például milyen továbbképzésre van szükség bizonyos esetekben. Itt az oktatási törvény részletesen leírja, hogy ki jogosult az iskolában tanítani, és azt gondoljuk, hogy nem kell az alkalmazáshoz, illetve a munkavégzéshez törvényben külön feltételt szabni, ha szakmailag indokolt a továbbképzésen való részvétel, azt előírja a miniszter.
Egyébként furcsa dolog, hogy ma kerülnek ki olyan friss pedagógusok a pedagógusképző intézményekből, akiknek azzal kell kezdeniük a munkájukat, csak akkor taníthatnak bizonyos - 5.-6. - osztályban, ha rögtön továbbképzésre mennek. Tehát azt gondolom, hogy a tanárképzésnek ehhez igazodnia kell, egyébként pedig a miniszter szabályozza. Tehát ez nem az igénytelenséget jelenti, ahogy a továbbképzés sem. Ha a képviselő úr megnézi, hogy mióta foglalkozunk ezzel a lehetőséggel, a gazdasági válság még nyomokban sem jelentkezett, amikor ez a szakmai kérdés felvetődött, hogy a pedagógusok többsége azért az értő olvasásnak még a birtokában van, és csak azért ne kelljen az iskolájából elutaznia, hogy meghallgasson egy előadást, amit az internetről vagy szakkönyvből meg tud oldani. Tehát ennek nincs ilyen aktuális feladata. A pedagógusok ezt régóta igényelték, hogy legyen erre lehetőség.
Az igazgatói megbízásban nyilván érzékelem, hogy a képviselő úrnak polgármesterként is más a tapasztalata. Azt gondolom, hogy ahol ez meglehetősen normálisan működött, ott megoldódtak feszültségmentesen ezek a kérdések. Nekem más a tapasztalatom; a tantestületek hosszú távú érdeke azt kívánja meg, ha azt akarják - főleg, ahol versenyhelyzet van, nagyobb városban -, hogy jó minőségű vezetése legyen az intézménynek. Hiszen a szabad iskolaválasztás arra is lehetőséget ad, hogy kiürüljön egy iskola, és a nem színvonalasan dolgozó tantestületek dolgozói elveszítik a munkájukat.
Mindenre lehet példát hozni, az ellenkezőjére is. Mi ezt tartottuk jónak, hogy valamilyen módon a tantestületeket, a szülői közösségeket, a diákközösségeket be kell vonni ebbe. Az iskola több mint épület, több mint költségvetés, az iskola egy nagy közösség, és azt gondolom, hogy nevelés, oktatás akkor valósul meg jó színvonalon, ha a közösségek érdekeit, álláspontját felelősen mérlegeli a fenntartó.
Azt gondolom, ettől a kényszertől megindulna egy párbeszéd, és uram bocsá', ha a polgármester úr elmegy a tantestülethez, és elmondja, hogy szerinte miért jár jobban a város és az iskola azzal, ha most a külső pályázatot támogatják, akkor a tanárok többsége ezt meg fogja érteni. Sokszor ez a mondat is elmarad. Egyébként szintén olyan ügyről van szó - itt megemlítette az esztergomi példát -, nyilván vállaltan a Komárom-Esztergom megyei képviselők, a nem oktatáspolitikus képviselők is ezért írták alá ezt az indítványt, ugyanakkor számunkra, szakpolitikusok számára ez az esztergomi ügy csak utolsó csepp volt a pohárban. Nem volt nyugvóponton, és '91 óta nincs nyugvóponton ez az ügy, amióta az Alkotmánybíróság a tantestületi vétójogot eltörölte.
Remélem, minden kérdésre válaszoltam.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Főosztályvezető asszony kíván-e szólni? (Jelzésre.) Nem.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem a bizottság tagjait, szavazhatunk-e. (Jelzésre.) Amennyiben igen, ki az, aki támogatja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/10979. szám alapján általános vitára? Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Köszönöm szépen, tehát általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság.
Köszönjük az előterjesztőnek és a minisztérium képviselőjének.
Kérdezem a képviselőtársaimat, az egyebek között van-e valakinek bejelentenivalója. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor engedjék meg: szerdán 10 órakor tartunk bizottsági ülést.
Köszönöm szépen, a mai bizottsági ülést lezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 20 perc)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin