ÖTB-30/2009.
(ÖTB-119/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. november 4-én, szerdán, 10 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása *
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11002. szám) (Általános vita) *
Marton Tamás szóbeli kiegészítése *
Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10977. szám) (Általános vita) *
Dr. Nemeskéri Mariann szóbeli kiegészítése *
A vízi társulatokról szóló törvényjavaslat (T/6669. szám) (Kuncze Gábor (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Katona Kálmán (MDF) és Nógrádi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *
Kuncze Gábor szóbeli előterjesztése *
(Általános vita)
(Általános vita)
(Kuncze Gábor (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Katona Kálmán (MDF) és Nógrádi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
(Tatai-Tóth András, dr. Szabó Zoltán, Deák Istvánné, Botka Lajosné, Földesi Zoltán, Rózsa Endre, Katanics Sándor, Kormos Dénes, dr. Kolber István, Mohácsi József, Szabó Gyula, Tóth Tiborné dr., Sós Tamás, dr. Magda Sándor, Bókay Endre, Halmai Gáborné, dr. Schvarcz Tibor, Keleti György, Zatykó János, dr. Tittmann János, dr. Horváth Klára, Lukács Zoltán és Winkfein Csaba (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Nógrádi László (KDNP)
Hock Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Szabó György (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Balogh Józsefnek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Hajdu László (MSZP) megérkezéséig dr. Lamperth Mónikának (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) távozása után Hajdu Lászlónak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) Geberle Erzsébetnek (SZDSZ)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Bebes István (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Kuncze Gábor (SZDSZ) előterjesztőként
Marton Tamás osztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Nemeskéri Mariann főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Szüts Korinna főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Nagy Imre szakértő (Egészségügyi Minisztérium)
Kahlesz Tímea főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
GY. NÉMETH ERZSÉBET, a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén.
Képviselőtársaim írásban megkapták a napirendi javaslatot. Két változást szeretnék jelezni. A 4. napirendi pontunk elmarad, mivel még nincs lezárva a részletes vita, ez a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/10979. szám alapján, ezt majd jövő héten tárgyaljuk, és az 5. napirendi pontunkhoz, ez az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat T/10678. számon, a bizottság hatáskörébe tartozóan nem érkezett kapcsolódó módosító indítvány, tehát e két előzetes napirendi pont nélkül bocsátanám vitára a mai napirendünket. Kérdezem a bizottságot, valakinek van-e észrevétele a napirendi javaslattal kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem, hogy szavazhatunk-e. Ha igen, kérdezem, ki az, aki elfogadja az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai napirendjét. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú igen. Köszönöm szépen.
Áttérünk akkor az 1. napirendi pontunkra, a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/11002. szám alapján, itt általános vitára való alkalmasságról döntünk. Köszöntöm a napirendi ponthoz megérkezett Marton Tamás osztályvezető urat a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium részéről. Át is adnám önnek a szót, osztályvezető úr. Parancsoljon!
Marton Tamás szóbeli kiegészítése
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elnök Asszony! A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása a törvény több rendelkezését érinti. A módosítások között szerepel olyan, amelyik a nemzetközi polgári repülési szervezetben elfogadott szabályozással való összhang megteremtését biztosítja, szerepelnek olyan rendelkezések, javaslatok, amelyek a közösségi tagságunkból eredő jogharmonizációs kötelezettségünkkel függnek össze (Horváth István és Hock Zoltán megérkezik az ülésre.), szerepelnek olyan rendelkezések, amelyek a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény módosításával kapcsolatos módosításokat vezetik át ezen az alágazati törvényen, és szerepelnek természetesen olyan rendelkezések is, amelyek a légi közlekedés biztonságára, a hatósági felügyelet ellátására, hatósági adatkezelésre és a repülőterek létesítésére, fejlesztésére, valamint a leszállóhelyekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
Röviden ebben tudnám összefoglalni a módosító javaslat tartalmát. Köszönöm szíves figyelmüket, és várom esetleges kérdéseiket.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, osztályvezető úr. A bizottság tagjaié a szó, első körben kérdések. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor engedje meg a bizottság, én szeretnék kérdezni néhányat.
Ez a törvény, illetve az eredeti törvény is, amit most módosítunk, az önkormányzatok véleményének megkérésével ad lehetőséget nemzetközi kereskedelmi repülőtér fejlesztésére, illetve a repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére. Szeretném megkérdezni, hogy pontosan mit jelent a vélemény megkérése, mennyire kell, köteles figyelembe venni ezt a miniszter akkor, amikor ezekben a kérdésekben dönt.
A harmadik kérdésem pedig, hogy a 12. §-ban elég nagy vitát kiváltó kérdést próbál rendezni a törvényjavaslat. A mi bizottságunk annak idején egy felterjesztés nyomán tárgyalta a Ferihegyi repülőtér körül és a Ferihegyi repülőtér használatával keltett zaj- és zajvédelmi problémákat. Ugyan itt a meghatározás arról szól, hogy három miniszter együttes rendeletben határozza meg a repülés káros hatásaival szembeni eljárásokat, de esetleg itt az önkormányzatoknak, az érintett települési önkormányzatoknak nem lenne-e valamiféle lehetősége vagy módja ezeknek a kímélő eljárásoknak a kidolgozásában részt venni?
Köszönöm.
További kérdés van-e még? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor osztályvezető úré a szó. Parancsoljon!
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A repülőterek létesítésénél, fejlesztésénél az önkormányzat véleményének kikérése és az önkormányzat véleményére figyelemmel történő döntéshozatal valójában azt jelenti, hogy az önkormányzat egyetértése nélkül ezek a folyamatok nem működhetnek, tehát létesíteni vagy fejleszteni repülőteret önkormányzati egyetértés, hozzájárulás nélkül nem lehet. A jogszabályi szóhasználat azonban ezt a formulát, tehát az önkormányzat véleményének kikérését kívánja meg, és ezért szerepel ebben a megfogalmazásban. Ez azonban valójában nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy az önkormányzat egyetértését kell bírni ahhoz, hogy a létesítés, fejlesztés megvalósulhasson.
A második kérdést illetően Budapest-Ferihegy környezetre gyakorolt hatásai kapcsán szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot arról, hogy a zajvédő övezet kijelölése kapcsán és a Ferihegy működésével kapcsolatos egyéb kérdések kapcsán az önkormányzatokkal való együttműködés elég kiterjedt módon valósul meg: a jogszabályalkotásban az érintett önkormányzatok aktívan, érdemben részt vesznek, valójában a közigazgatási egyeztetés keretében a velük való együttműködés nélkül a jogszabályalkotás nem vihető végig.
A környezetvédelmi, illetve a környezetre gyakorolt hatásai tekintetében Ferihegy esetében ez a szabályozás arra irányul, hogy az eddiginél konkrétabban és nemcsak a repülőtér közvetlen környezetében érintett területek tekintetében lehessen méréseket, vizsgálatokat végezni, tehát tulajdonképpen a törvény a továbbiakban lehetőséget ad egy, az eddiginél kiterjedtebb ellenőrző, megfigyelő munkára. Ez az önkormányzatok szempontjából is fontos, hiszen abban az egyeztető munkában, amit a szaktárcával folytatnak, számukra is fontosak azok a mérési eredmények, információk, amilyen méréseket éppen a törvényben szereplő rendelkezés révén a továbbiakban a hatóság meg tud rendelni, megfigyeléseket meg tud rendelni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, osztályvezető úr. A bizottság tagjaié a szó, észrevételek, vélemények, Parancsoljanak! (Jelentkezésre:) Mester képviselő úr, parancsoljon!
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ugyan a kiegészítésben is elhangzott és az indokolásban is látszik, az alapvető indíttatás - vagy az egyik, de talán a legfontosabb - a jogharmonizációs szándék. Ez akár okot adhatna nekünk arra, hogy egy rutinszerű eljárásként fogjuk fel ezt a jogszabály-változtatást, de én úgy gondolom, hogy érdemes azért rendelkezéseken végigfutni, nem kívánom ezt leltárszerűen természetesen, de érdemes áttekinteni a változtató rendelkezéseket, és látjuk, hogy azért ezek fontos jogszabályi változtatások.
Egészében úgy gondolom, hogy azt azért megállapíthatjuk, hogy a változtatások irányultsága a légi közlekedés szervezetének a biztonságosabb, áttekinthetőbb, ellenőrizhetőbb működtetését célozza meg. Érdemes felfigyelni azért olyan rendelkezésekre is, amik a szolgáltatást igénybevevők biztonságát erősítik, ilyen például a fogyasztóvédelemmel összefüggő rendelkezés vagy rendelkezések.
Minden jogszabályi változásnál, változtatásnál fontosak a fogalmi pontosítások. Itt ebben az esetben is, bármilyen apróságnak tűnik, de az, hogy a hajózó személyzet fogalmát kiterjeszti, ezzel egy eddig nem egészen pontos fogalmat tisztáz vagy bővít, amikor kiterjeszti a légiutas-kísérőkre is. De ha már a fogalmi pontosításnál tartunk, akkor hadd jelezzem mindjárt, hogy az olvasónak lehet egy hiányérzete, amikor találkozik a nemzetközi kereskedelmi repülőtér fogalmával egy helyütt, ugyanakkor itt a fogalmi tisztázásoknál ez a fogalom már a repülőterek meghatározásánál vagy besorolásánál nincs benne a jogszabályban. Azt hiszem, hogy ezt érdemes majd a vita során vagy a pontosítások során is a helyére tenni.
A változtatásoknál még a látszólag csekély súlyú változtatásnak is megvan a maga szerepe és jelentősége. A változtatások sorában kettőt szeretnék kiemelni. Az egyik a repülőterek létesítése, fejlesztése, megszüntetése eljárását egyszerűsítő új koncepció. Első megközelítésben talán azt is mondhatnánk, hogy az ezzel kapcsolatos döntés jelentőségét csökkenti ez a jogszabályi változás, hogy kormányzati szintről egy alacsonyabb szintre teszi vagy helyezi át ezt a döntési kompetenciát. (Dr. Kovács Zoltán megérkezik az ülésre.) Én azt mondom és remélem, hogy inkább e mögött az a szándék áll egyfajta praktikus vagy gyakorlatias megközelítésben, hogy azoknak a minisztériumoknak legyen döntési kompetenciája, amelyeknek a feladatköréhez kapcsolódnak a repülőterek létesítésével, fejlesztésével, megszüntetésével kapcsolatos ügykörök, és inkább úgy foghatnánk fel, hogy az irányítói szinthez közelebb akarja hozni a jogszabály-változtató a döntéseket.
Nagyon fontosnak tartom azt a rendelkezést, ami a környezet védelmével összefüggő jogosultságot erősítő intézkedésnek tekinthető, ami előírja azt, hogy az illetékes minisztériumoknak kell egy együttes rendeletet alkotni, de akár az előzővel, akár ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban is érdemes arra felhívni a figyelmet, amire elnök asszony kérdése is irányult, hogy az érintett önkormányzatok véleményének a kikérése azért jó, ha egészen pontosan szerepel a jogszabályi rendelkezések között.
Mindezt figyelembe véve, általános vitára alkalmasnak tartom a törvénymódosítást, úgy gondolom, hogy a szükséges pontosítások elvégezhetők a vita folyamata közben.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Jelentkezésre:) Nógrádi képviselő úr, parancsoljon!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek minősítette a 67. §-nak bizonyos bekezdését. Én nem látom, hogy most ez a szakasz megvan-e nyitva vitára vagy szándékoznak-e az Alkotmánybíróság által kritizált részt helyesbíteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Osztályvezető úr, parancsoljon!
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. A bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény módosulása kapcsán az Alkotmánybíróság határozatával függ össze, hogy számos törvény és egyéb jogszabály, kormányrendelet, miniszteri rendeleti szintű jogszabályok változnak. A légi közlekedésről szóló törvényben is számos rendelkezés módosítását teszi szükségessé a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény módosítása. A továbbiakban a büntetlen előélet tényének igazolása, ezzel összefüggésben a hatóságok eljárása, illetve az érintett személy kötelezettségei a légi közlekedésről szóló törvény módosítására irányuló javaslatban foglaltaknak megfelelően változnak. (Hajdu László megérkezik az ülésre.) Úgy gondoljuk, hogy ebben a javaslatban mindazon rendelkezéseket szerepeltetjük - és ezt más tárcákkal is természetesen részletesen egyeztetjük -, amelyek módosítása a büntető-nyilvántartásról szóló törvény módosulásával összefüggésben, illetve az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően szükségesek.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelentkezésre:) Nógrádi képviselő úr, parancsoljon!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Kérdezném elnök asszonyt, hogy lehet-e már véleményt is mondani.
ELNÖK: Természetesen, már Mester úr is azt mondott. Parancsoljon!
NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm. Valóban észrevettem én is, hogy több helyen vonatkozik a javaslat és hivatkozik a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényre. Ezzel kapcsolatban az az aggályunk, hogy nagyon-nagyon szigorúnak tartjuk ezeket a szankciókat, hogy akár a legkisebb hiba miatt - itt van olyan rendelkezés - akár 10-12 évre eltilthatnának valakit, aki pilótajogosítvánnyal rendelkezik. Azt gondolom, hogy ez viszont akár a pilótakarrierjének a végét is jelentheti. Azt gondolom, hogy azért ezt át kellene gondolni, és megfelelő szakmai egyeztetések után az Alkotmánybíróság által kifogásolt részekkel egyidejűleg kellene benyújtani újra.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor osztályvezető úr, parancsoljon.
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Köszönöm a lehetőséget, hogy a képviselő úr véleményére válaszolhatok. Nagyon röviden abban látom az indokát annak a szigorúságnak, ami ennek a módosító javaslatnak a rendelkezéseiben tetten érhető, hogy a légi közlekedésben ezek a személyek, akik személyszállítással, áruszállítással foglalkoznak, az állampolgárok életbiztonságára jelentősen kiható tevékenységet végeznek, és nemcsak azokéra, akik a repülőgép fedélzetén utaznak, hanem azokéra is, akik alattuk laknak, tehát a közlekedő repülőgépek őket is érintik. Tehát általában a közlekedéssel szemben a társadalom magas fokú elvárásokat fogalmaz meg, jogosan. Életbiztonságról van szó, és ez az életbiztonság, illetve az egyéb jogellenes cselekmények visszaszorításával kapcsolatos szándékok azok, amelyek indokolják azt, hogy azok elé, akik ezen a területen dolgoznak, magasabb mércét állítsunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/11002. szám alapján általános vitára. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 12 nem. Tartózkodás? (Nincs jelzés.) A bizottság elfogadta.
Kérem a bizottságot, hogy a többségi vélemény előadójának Mester képviselő személyével értsen egyet. Aki ezzel egyetért, kérek szépen bólogatást, gondolom, hogy ez rendben van. Tehát Mester képviselő urat kéri meg a bizottság a bizottság többségi előadójának. (Jelzésre:) Alelnök úr, parancsoljon! (Dr. Kovács Zoltán: A kisebbségit Bácskai János.) A kisebbségi véleményt pedig Bácskai képviselő úr fogja elmondani. Kérem a bizottságot, hogy ezt is vegyük tudomásul. Köszönöm szépen.
Ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm a segítséget.
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra T/10977. szám alapján. Itt is az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Köszöntöm az Egészségügyi Minisztérium részéről dr. Nemeskéri Mariann főosztályvezető asszonyt, dr. Horváth István főosztályvezető-helyettest - jól mondom a neveket? -, Nagy Imre szakértőt és Kahlesz Tímea főosztályvezető-helyettest. Köszönöm szépen.
Önöké a szó, parancsoljanak! Főosztályvezető asszony, parancsoljon!
Dr. Nemeskéri Mariann szóbeli kiegészítése
DR. NEMESKÉRI MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtásának indoka három oldalról közelíthető meg. Egyrészt vannak uniós jogharmonizációs követelmények, amelyeknek eleget kellett tenni, másrészt a törvényjavaslatainkat, illetve a korábbi törvényeinket igazítani kellett más törvényekhez, és a jogalkalmazóktól érkező javaslatokat figyelembe véve nyújtottuk be ezt a törvénymódosítási javaslatot.
A javaslatban 14, az egészségügyet érintő törvény módosításáról van szó, ami gyakorlatilag az egészségügyi ellátásnak szinte minden területét felöleli. Többek között szerepel az egészségügyi bírságról szóló törvényjavaslat módosítása, ami az eddigi bírságolási gyakorlathoz egy új elemet iktat be: az egészségügyi szolgáltatók, illetve a közegészségügyi szolgáltatók esetében elkövetett hiányosságok szankcionálására ad lehetőséget.
Szerepel a törvénymódosítási javaslatban az egészségügyi adatokról és az adatok kezeléséről szóló törvény módosítása, aminek az a lényege, hogy a szűrési tevékenység során nem jelentek meg az egészségügyi ellátórendszerben azok az adatok, amelyek a betegek nyomon követéséhez, illetve a későbbiekben a betegek statisztikai adataihoz hozzáférhetést biztosítottak volna.
Szerepel a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény, amelynek több eleme van, úgy gondolnám, hogy ezeket részletesen talán nem kellene említeni.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéről szóló jogosultság az egyik fontos elem lehet talán, amely kiemelt érdeklődésre tarthat számot.
Szerepel az egészségügyi törvény módosítása, amelynek szintén több eleme van, részben az egészségügyi dolgozók, orvosok és szakdolgozók működési nyilvántartására vonatkozó elemeknek a pontosítása, hozzáigazítva az uniós követelményekhez. Szerepel benne az ágazati képzés.
Szerepel benne többek között olyan elem, ami a pszichológusoknál, illetve a pszichiátriai ellátással kapcsolatosan megjelöli, hogy a büntető törvénykönyv szerinti kényszergyógykezelés időtartamát illetően van változás. Eddig a kötelező kényszergyógykezelések az életfogytig tartó eseményeknél életfogytig is tarthatók, most azonban van egy limit, és amennyiben a limitet ez a büntetett polgár eléri, az idő letelte - 25 év a maximum - után az igazságügyi rendszer intézményrendszeréből átkerül az egészségügyi civil ellátórendszerbe.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvénymódosítás az egészségügyi dolgozók önként vállalható túlmunkájára tartalmaz pontosító és időbeli megjegyzéseket. Ugyancsak szerepel a gyógyszerellátásról szóló két törvény, és szerepel az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény is, amely az egészségügyi kapacitásokat, illetve a működtetési felelősséget szabályozza. Ezen kívül van még néhány olyan törvény, amely például a humángenetikai adatok védelméről New Yorkban, 1961. március 30-án kelt egységes kábítószer-egyezmény kihirdetéséről szóló törvényerejű rendelet módosításáról, illetve az atomenergiáról szóló törvény egészségügyet érintő részeinek a módosításáról szól.
Köszönöm, ennyit kívántam kiegészíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. A bizottság tagjaié a szó, kérdések első körben. (Jelentkezésre:) Horváth képviselő úr, parancsoljon!
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Számomra eléggé szakpolitikai ez a kérdés. Szeretném megkérdezni, hogy az Egészségügyi bizottság tárgyalta-e ezeket a pontokat, és mi a véleménye az Egészségügyi bizottságnak az előterjesztéssel kapcsolatosan. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor főosztályvezető asszonyé a szó. Parancsoljon!
DR. NEMESKÉRI MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdést. Az Egészségügyi bizottság ezekben a percekben, ma délelőtt 10 órától tárgyalja ezt a törvénymódosítási javaslatot, úgyhogy a kérdésére nem tudok válaszolni így, mert a vélemény még természetesen nem ismert.
ELNÖK: Köszönöm. Vélemények, észrevételek? Parancsoljon a bizottság! (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, dönthetünk-e az általános vitára való alkalmasságról. Kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki támogatja az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a T/10977. szám alapján általános vitára alkalmasnak. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ez 6 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönjük szépen, a napirendi pontot lezárom, köszönöm a segítséget.
Áttérünk a 3. napirendi pontunkra, a vízi társulatokról szóló törvényjavaslatra a T/6669. szám alapján, Kuncze Gábor, SZDSZ, Herbály Imre, MSZP, Katona Kálmán, MDF és Nógrádi László kereszténydemokrata képviselők önálló indítványára. Itt általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Köszöntöm az előterjesztők nevében Kuncze Gábor képviselő urat és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részéről dr. Szüts Korinna főosztályvezető asszony. Előterjesztőé a szó, parancsoljon, képviselő úr!
Kuncze Gábor szóbeli előterjesztése
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! A vízi társulatokkal kapcsolatos szabályokat az 1995-ben megalkotott törvény szabályozza. 14 év telt el a törvény megalkotása óta. A törvényt magát mintegy 20 alkalommal módosították, ráadásul közben a jogi környezet is jelentősen megváltozott. Ma már a vízi társulatok működésének feltételei, illetve a szabályozatlanság miatt a működésük problémái olyan gondot okoznak, aminek a következtében úgy gondolták a társulatok - és gondolom, én is, meg a benyújtók is nyilván -, hogy célszerű lenne önálló törvényben szabályozni a vízi társulatok működését. A törvényjavaslat maga ezt a szabályozást tartalmazza.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Főosztályvezető asszonyé a szó, parancsoljon!
DR. SZÜTS KORINNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az előterjesztést a vízi társulatokról szóló törvényjavaslat vonatkozásában 2009. március 11-én a kormány tárgyalta, és úgy foglalt állást, hogy nem támogatja, tehát kormányálláspontot tudok ezzel kapcsolatban ismertetni. Amennyiben indokolás kell, akkor természetesen állok rendelkezésre. (Pál Tibor távozik az ülésről.)
ELNÖK: Igen, kérnénk szépen néhány szóban. Parancsoljon!
DR. SZÜTS KORINNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az első dolog, ami miatt a kormány elutasította ennek a törvényjavaslatnak a támogatását, az volt, hogy jelenleg folyamatban van a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, jelenleg közigazgatási egyeztetésen van. Ennek a törvénynek, ahogy Kuncze úr is mondta, egyik lényeges eleme a társulatokra vonatkozó szabályozás, és most eleget fogunk tenni annak, hogy felülvizsgáljuk a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó rendelkezéseket.
Ami az önálló vízi társulati törvény ellen szól. Az egyik dolog az, hogy kétfajta társulat van: a vízgazdálkodási társulat egy gyűjtőfogalom, vannak a vízi társulatok, illetve vannak a víziközmű-társulatok. Ez a benyújtott törvényjavaslat, önálló képviselői indítvány kizárólag a vízi társulatok vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket. A tárcaálláspont az, hogy csak globálisan lehet ezt a két társulatot kezelni, tehát együttesen kellene rájuk vonatkozóan szabályozást alkotni. Tehát önmagában azt, hogy önálló törvény kerüljön megalkotásra, nem utasítja el a kormány, de csak és kizárólag a vízgazdálkodási törvény felülvizsgálatát követően kerülhet rá sor.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Előterjesztő, parancsoljon!
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Nem akartam az előzményekre kitérni, de a főosztályvezető asszony felszólalása után kénytelen vagyok. Az egyeztetések a vízi társulatokkal kapcsolatos szabályozásról 2001 óta folynak. Én magam 2006 óta veszek részt ezekben az egyeztetésekben. A víziközmű-társulatok és a vízi társulatok két egészen külön dolog, ráadásul más elven is hozhatók létre, illetve működnek, ráadásul a vízi társulatok mintegy 200 éves múltra tekintenek vissza Magyarországon. Végül azért döntöttünk úgy, hogy benyújtjuk önálló törvényjavaslatként, mert azt, amit a főosztályvezető asszonytól hallottunk, én hallottam már 2006 decemberében is, nevezetesen, hogy kidolgozzuk a törvényjavaslatot és benyújtjuk a parlamentnek, ezért ez nem szükséges.
Hadd emlékeztessem a bizottságot arra, amire nyilván nem emlékezhet, mert nem ebben a bizottságban történt, hogy a Gazdasági bizottság december 3-án tárgyalta ezt a törvényjavaslatot. Azon a bizottsági ülésen az ott jelen lévő Tóth László Menyhért úr azt mondta tavaly december 3-án, hogy "az önálló vízi társulati törvény gondolatának örülünk, azt elfogadhatónak tartjuk", satöbbi, és a végén azt mondta, hogy de azonban a kormány már olyan jól előrehaladt az előkészítéssel, hogy áprilisban benyújtják a parlamentnek az önálló törvényt. Erre mondta azt a Gazdasági bizottság, hogy május 1-je után akkor napirendre vesszük. Azután nem vették napirendre. Ezért én megint egy kicsit eljártam a bizottságnál. (Dr. Tilki Attila megérkezik az ülésre.) Erre föl május 22-én Szabó Imre miniszter úr nevében a helyette aláíró azt mondta hogy a törvényjavaslat által elérni kívánt cél, nevezetesen, hogy a vízgazdálkodási társulatok külön, önálló törvényben kerüljenek szabályozásra, önmagában elfogadható, de egyébként nagyon jól előrehaladtak már az egyeztetések, már február 11-én a kormány megtárgyalta és elfogadta a koncepciót, ezért mindjárt benyújtják a parlamentnek. Erre azt mondta a Gazdasági bizottság, hogy akkor várjak szeptemberig, legyek szíves.
Szeptemberben újra elmentem a bizottsághoz, és végül szeptember 22-én tartott ülést a Gazdasági bizottság, ahol már a főosztályvezető asszony vett részt, és a következőt mondta: "Viszont jó hírrel tudok szolgálni - az ember örül egyébként a jó híreknek -, pénteken szakmapolitikai egyeztetésre beterjesztjük a vízgazdálkodási törvényt, amelynek alapvető része a vízgazdálkodási társulatokra", tehát e területre is vonatkozik, ha a zöld utat megkapjuk pénteken, akkor szeptember végére a parlament elé fog kerülni a vízgazdálkodási törvény. Ezért a Gazdasági bizottság úgy döntött, hogy ha október 15-ig nem kerül a parlament elé a törvény, akkor viszont ennek zöld utat ad.
Itt ülök a főosztályvezető asszonnyal, akivel szívesen megyek jövő februárban is mondjuk bizottsági ülésre, hogy már itt dönget a kapuk előtt a minisztérium által kidolgozott törvény, de azt gondolom, hogy az se lenne rossz, ha a parlament megvitatná és eldöntené, hogy kell-e ilyen szabályozás avagy nem. Önkormányzati bizottsági tagok minden valószínűség szerint találkoznak a vízgazdálkodási társulatok problémáival, tevékenységével, ezért talán itt nem kell külön részletezni, hogy milyen gondok vannak, ezért azt kérem a bizottságtól, hogy engedje a parlament napirendjére a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. (Jelentkezésre:) Bácskai képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Kérdezem az előterjesztőt, illetve a minisztériumi képviselőt, a kormány képviselőjét is, hogy az egyeztetésekkel kapcsolatban itt elhangzott Kuncze Gábor részéről, hogy a víziközművek, vízi társulatok képviselőivel egyeztettek, hogy vajon a földterület-tulajdonosokkal bármilyen formában történt-e egyeztetés.
A másik kérdés, illetve ez némileg megjegyzés is. Ha a kormány is úgy gondolja, hogy ezt a szakmai törvényt igazából az ágazati törvénnyel összhangban kellene megváltoztatni, akkor valójában miért ilyen sürgős ez, miért nem lehet ezt megvárni? Néhány érvet hallottunk már arról, hogy némi késlekedés van, illetve lassúbbodások, de akkor azt a keveset miért nem lehet már megvárni, ami itt elhangzott, hogy esetleg az ágazati törvénnyel együtt lesz ez?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További kérdések? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor először az előterjesztőé a szó. Parancsoljon!
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Ami a földtulajdonosokat illeti, természetesen velük is voltak egyeztetések, már csak azért is, mert a vízi társulatoknak ők a tagjai, és a társulatok közgyűlése rendelkezik a vízi társulatok elnökeinek például a felmentése, kinevezése tárgyában. Nem lehet tagadni, hogy - szemben a víziközmű-társulatokkal, ahol egyébként a kár-haszon elve érvényesül - a vízi társulatok esetében szolidaritási elven folyik a szabályozás. Ez azért van, mert a területen, ha mondjuk valakinek a domboldalban van a földje, onnan lefolyik a víz oda, akinek alul van a földje, és az ő esetében kell védekezni. Ő nem fizetheti ki nyilván a védekezés összes költségét, ezért részt vesz benne mindenki, aki az adott területen érintett, vagyis fizeti a hozzájárulást. Ez a szolidaritási elv megjelenése a törvényben, mondom, szemben a víziközműveknél a kár-haszon elvével, ahol viszont mindenki ingatlanának nő az értéke, ha közművet vezetnek be. Ezért aztán a jól szervezett és jól működő társulatok esetében jó az összhang a mezőgazdasági termelőkkel és az általuk létrehozott társulatokkal, míg a rosszabbul működők esetében viszont konfliktusok vannak. Egy biztos, 200 évvel ezelőtt nem véletlenül hozták létre maguk a gazdák a társulatokat, védekezni akartak a víz ellen, és ez a mai napig így van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető asszony, parancsoljon!
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Bocsánat, még egy kérdés volt, miért nem tudom már azt a kis időt kivárni. Ja! Természetesen én ki tudom, nekem nincs földem, a vizet se kell elvezetni róla, ezért én 2001 óta ott állok kiszáradva, és nekem semmi problémám nincs azzal, hogy 2001 óta mindig várunk egy kicsit. Csakhogy a vízi társulatok például nem tudnak vagy nagyon nehezen tudnak részt venni az európai uniós pályázatokban, mert nem rendezettek egyáltalán a használati jogok se az önkormányzati tulajdonok, se az állami tulajdonok esetében. Teljesen rendezetlen, hogy hogy férnek hozzá azokhoz az adatokhoz, mert az csak törvényben szabályozható, amelyek alapján meg tudják állapítani, hogy kinek milyen mértékű társulati hozzájárulást kell fizetnie, ez pedig a működésüket veszélyezteti.
A probléma az, hogy ha nincsenek a társulatok, akkor nagy baj van, ha vannak, akkor természetesen mindig lehet a munkájukban kifogást találni. Ezeket a problémákat szeretné évek óta rendezni a terület, és ez az, ami nehézségekbe ütközik. Az a kicsi idő mondjuk továbbra is szerintem legalább 1-2 év, ha most nem csináljuk meg, akkor egy kormányváltást követően újraindul minden és újrakezdődnek a viták is, és továbbra is rendezetlen lesz a kérdés.
ELNÖK: Köszönöm. És akkor most a főosztályvezető asszony. Parancsoljon!
DR. SZÜTS KORINNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy teljes egészében egyet tudok érteni Kuncze úrral abban, hogy az adott területen, nemcsak a vízi társulatok területén, hanem a víziközmű-társulatok területén is számos olyan probléma van, ami indokolja azt, hogy a szabályozást felülvizsgáljuk. A minisztériumhoz rengeteg panasz érkezik be a vízi társulatok működése vonatkozásában, például olyan is, hogy az általuk adóként beszedett közcélú érdekeltségi hozzájárulást nem arra a célra fordítják, amire azt ténylegesen be kell szedniük vagy amire ténylegesen fordítani kell. Ennek pontosan az az oka, mert hiányzik a szakmai felügyelet a vízi társulatok vonatkozásában is. Tehát nagyon-nagyon szükségesnek tartom a vízgazdálkodási törvény bevárását, tekintettel arra, hogy ez a módosítás megteremtené többek között a szakmai felügyeletet is, tehát nemcsak a társulatok, tényleg a feladataiknak eleget tevő társulatok vonatkozásában vannak problémák, hanem más problémák is vannak; ezt az önálló képviselő indítvány nem orvosolja, azt gondolom.
Ezen kívül ezzel az önálló törvényjavaslattal súlyos kodifikációs problémák is vannak. Nincs meg a meglévő vízgazdálkodási törvény fogalomhasználatával, illetőleg a gazdasági társaságokról szóló törvény fogalomhasználatával sem az összhang. Erre vonatkozóan közösen alakította ki az FVM, az IRM, illetve a KvVM az állásfoglalást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjaié a szó, észrevételek, vélemények. (Jelzésre:) Bácskai képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az előterjesztő által, illetve a kormány képviselője által elhangzottak alapján jól látható, hogy a türelmetlenség teljesen jogos és érthető. Az előterjesztő által említett jól működő, illetve rosszul működő vízi társulatoknál azért nekem van egy gyanúm, hogy a rosszul működőek nem azok-e, amelyek életükben egy csepp vizet nem láttak még ezekben a csatornákban. Olvasva a törvényjavaslat szövegét, nekem úgy tűnik, hogy ez inkább a vízi társulatoknak szóló törvény, nem pedig "-ról" szóló törvény. Egyetértve ebben az esetben a kormányjavaslattal, a kodifikációs és szakmai felügyelet hiányzása okán is jó lenne ezt a törvényt úgy kezelni, az ágazati törvénnyel együtt, még egyszer mondanám, amikor már mindenkinek az érdekei megjelennek ebben a törvényjavaslatban és szakmai kifogások sem kerülnek elő.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemények? (Jelzésre:) Hajdu képviselő úr, parancsoljon!
HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az én magánéletem úgy alakult, hogy 16 évet a Fővárosi Vízműveknél és 15 évet pedig a Csatornázási Műveknél töltöttem, és az utóbbi 15 évben az ár- és belvízvédelemért is felelős főosztályt vezettem, tehát eléggé ismertük mind a víziközmű-, mind a vízi társulatok életét már abban az időben. Aztán parlamenti képviselőként '95-ben a környezetvédelmi törvény megalkotásában és a vízgazdálkodásról szóló törvényben is nyakig benne voltam. Már akkor fölmerültek ezek a fogalomdolgok, tehát már 1995-96-ban, hogy kezeljük ezeket a fogalmakat, már a fölmerült gondjaik megjelentek. De azóta az a sok ár- és belvízvédelmi probléma, amire adhat megoldást ez a törvényjavaslat, a különböző természeti csapások folytán folyamatosan nyomás alatt tartják hol az ország egyik megyéjét, hol a másikat, hol a fél országot, jelentős károkat okozva a földtulajdonosoknak, és egyéb, még katasztrófa jellegű eseményekről is tudunk az elmúlt 10-15 évben. Azt gondolom, hogy már eddig is mulasztásban vagyunk ebben az ügyben, tehát itt kellene, kellett volna a vízi társulatok ügyét rendezni.
Az, amit a kormány képviselője mondott, teljesen egyetértek vele, hogy nyilván ez egy nagy rendszer, a vízgazdálkodásról szóló törvényhez tartozó egész ügynek a kezelését is igényelné, de szerintem már az, hogy a vízgazdálkodási törvény fogalomtárából ezek itt majd kodifikálásra kerülnek, esetleg hiányoznak vagy nincsenek rendesen magyarázva, nem akadályozza azt, hogy ezt a problémát végre tudjuk kezelni. Nyilván módosító indítványokat lehet ehhez a törvényhez is beadni, mint bármely máshoz, és kezelhető is ez a dolog, de egyet látok, hogy a víziközmű-társulatoknál meglévő működési problémák - bár rendkívül sok mindent megoldanak -, nagyon nagy viták vannak, a vízi társulatoknál hasonló, ezt a feszültséget viszont a törvényjavaslat oldaná.
Az előtörténetnél, amit Kuncze képviselő úr itt említett, hogy már tavaly december óta intenzíven folyik ennek az előkészítése, szerintem ennél a törvénynél azt a vádat nem lehet elmondani, hogy elkapkodtuk és ilyen puccsszerűen behoztuk, mert lassan egy éve folyik az előkészítése. Ennyi idő alatt van valamifajta előkészítésben a kormányzatnak is felelőssége. Szerintem lehet ezt támogatni itt a mai napon, hogy általános vitára bekerülhessen a parlament elé, én támogatnám.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További vélemények, észrevételek? (Jelzésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Úgy is, mint társulati ülésre járó és ezeken az üléseken résztvevő, látom, illetve érzékelem azokat az anomáliákat, amik ebben a rendszerben megnyilvánulnak. Maga az előterjesztés jó szándékú és valóban a probléma részbeni megoldására koncentrál, de azt gondolom, hogy ez csak egy félmegoldás.
Azt csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy azért én elfogadom azt, hogy Kuncze Gábornak nem volt pártelnökként rálátása a zöldtárcára, hiszen 2002-től jó néhány esztendőn keresztül a kormányfőhöz tartozott a miniszter, és a pártnak nem volt e tekintetben beleszólása, hogy ez a törvény elkészüljön. Most hogy azért itt a ciklus utolsó 2-3 hónapjában álljunk neki és rakjuk össze a rendszert... Persze lehet, hogy ez azért van, mert rendkívüli módon hosszú előkészítést igényel ez a rendkívüli és szerteágazó törvényjavaslat.
Mi úgy látjuk, hogy ez nem teljesen hoz megoldást ezekre a problémákra, ezért a jó szándékot nem vitatva úgy látjuk, hogy egyelőre tartózkodunk ebben az ügyben. Nyilvánvaló, a kormányzó párt, illetve az SZDSZ el fogja dönteni ennek a tárgyalási sorsát a parlamentben, de azt gondolom, hogy amiről a főosztályvezető asszony beszélt, néhány szegmensében még szükséges lenne ennek a törvényjavaslatnak a részletesebb, tartalmasabb kidolgozására, még egyszer mondom, nem elvitatva a probléma megoldása iránti érzékenységét a képviselő úrnak, illetve társainak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemények, észrevételek? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor az előterjesztőé a szó. Képviselő úr, parancsoljon!
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Ami azt az észrevételt illeti, tisztelt bizottság, hogy nem arra használják a pénzt, amire beszedik a társulati tagoktól, hadd mondjam el, hogy éves szinten az egész ország területén összesen körülbelül 3-3,5 milliárd forintnyi társulati hozzájárulást szednek be a társulatok. Ezt a pénzt, amit beszednek a tagoktól, fordítják többek között önkormányzati művek karbantartására és állami művek, szivattyútelepek működtetésére, karbantartására. Ennek az utóbbinak az az oka, hogy a köztársaság költségvetése egy fillér támogatást nem nyújt nekik. Ha most ők az állami műveken nem végeznének munkákat, akkor nem tudnák levezetni a vizet a gazdák földjeiről, amikor az szükséges. Ezért aztán a kérdés jogos azok részéről, akik ezt vetik föl, ugyanakkor a másik oldalon pedig ebből is látszik, hogy szabályozni kellene, hogy vajon milyen jogcímen és milyen feltételek mellett működteti, használja az állami tulajdont. Erre is próbál választ adni többek között ez a törvény, és vissza kellene majd térni a költségvetési támogatásra is, ugyanis részben állami feladatokat is ellátnak a társulatok, ami most költségvetéssel nincs fedezve.
Ami Kovács alelnök úr megjegyzését illeti, illetve a megjegyzésének első felét, csak azért nem reagálok rá, mert most nem akarom itt szórakoztatni a bizottságot hasonló megjegyzésekkel (Dr. Bácskai János: Ez nem a rádió.), ha összeszedném magam, képes lennék rá, természetesen.
Ami viszont a megjegyzésének a második felét illeti, hogy azért tartózkodnak, mert szükséges lenne a minisztérium által jelzett részletesebb szabályozás, hadd mondjam el, hogy én ismerem a minisztérium tervezetét, ők továbbra is a mostani vízgazdálkodási törvény megfelelő részét akarják megváltoztatni. Semmilyen problémára nem ad választ ez a tervezet, nem részletes, hanem lényegesen szűkebb körű. Egy dolog talán felsejlik belőle, hogy a minisztérium szeretné visszavenni a társulatok fölötti felügyeleti jogkört a Vízügyi Minisztériumhoz. Ezzel az a nagy probléma lenne, hogy most legalább az FVM-nél van, és pontosan ott vannak a gazdák, ott van a víztársulat, ott van a minisztérium, sokkal jobb az együttműködés, és egyébként, amikor baj van, akkor a minisztériumnál vannak azok a pénzügyi keretek, amelyek például a megelőzés vagy például a belvíz esetén az elhárítás feladatait tudják finanszírozni. Tehát a minisztériumnál ma kézben lévő szabályozás nem részletesebb, hanem kevésbé részletes, és nem ad választ a kérdésekre, ezért is kérem továbbra is, hogy támogassák, hogy a parlament előtt vitathassuk meg a kérdést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető asszony, parancsoljon!
DR. SZÜTS KORINNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy azt, hogy részletesebb-e a vízgazdálkodási törvénytervezetben foglalt szabályozás vagy sem, szerintem mindenki, aki elolvassa, meg tudja ítélni. A kodifikációs problémáink egy része az önálló képviselői indítvány vonatkozásában többek között az is, hogy olyan rendelkezéseket szabályozna törvényi szinten, amelyeknek a kormányrendeleti szintű szabályozása bőven elegendő. Erre nem térnék ki részletesebben. Azt gondolom, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény nagyon sok problémára megoldást fog hozni, amennyiben azt a parlament elfogadja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, tudunk-e dönteni. Ha igen, akkor kérdezem, ki az, aki támogatja a vízi társulatokról szóló törvényjavaslatot a T/6669. szám alapján általános vitára. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Ez 12 tartózkodás. Köszönöm szépen. Akkor a bizottság támogatta általános vitára.
Kérdezem, hogy előadót kívánunk-e állítani, a kisebbségi véleményt, a többségi véleményt kívánja-e valaki elmondani. (Hajdu László jelentkezik.) Hajdu képviselő úr, köszönöm szépen. A kisebbségit pedig majd elmondja Bácskai képviselő úr, súg nekem itt Kovács alelnök úr, tehát akkor Hajdu képviselő úr és Bácskai képviselő úr.
Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Bizottság! Utolsó napirendi pontunk az Egyebek. Kérdezem, hogy Egyebekben van-e bárkinek bejelentenivalója. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 órakor.)
|
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika