ÖTB-32/2009.
(ÖTB-121/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. november 16-án, hétfőn, 11 óra 35 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11028. szám, új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett) (Dr. Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné és Kárpáti Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *
Kárpáti Tibor országgyűlési képviselő (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A minisztérium álláspontjának ismertetése *
Kérdések, vélemények, válaszadás *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11002. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Módosító javaslatok megvitatása *
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10875. szám) (Bizottsági módosító javaslat benyújtásának kezdeményezése) *
Bizottsági módosító javaslat megvitatása *
A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2007. február - 2009. február) szóló J/10808. számú beszámoló (J/10808. szám) (Általános vita) *
Paulik Antal főigazgató-helyettes (MeH) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Válaszadás *
Vélemények, észrevételek *
Reflexiók *
Szavazás általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
1. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11028. szám, új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett)
(Dr. Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné és Kárpáti Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
2. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11002. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10875. szám)
(Bizottsági módosító javaslat benyújtásának kezdeményezése)
(Nem kijelölt bizottságként)
4. A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2007. február - 2009. február) szóló beszámoló (J/10808. szám)
(Általános vita)
5. Egyebek
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Balogh József (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Papp József (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Bebes István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) távozása után dr. Buzás Péternek (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Pál Tibor (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Bóka István (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Horváth István (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) távozása után Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) távozása után Tasó Lászlónak (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Hock Zoltán (független) Nógrádi Lászlónak (KDNP)
Meghívottak részéről
Kárpáti Tibor országgyűlési képviselő (MSZP)
Dr. Szűts Korinna főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Marton Tamás osztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Magyariné dr. Nagy Edit, főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Paulik Antal főigazgató-helyettes (Miniszterelnöki Hivatal)
Horváth Ágnes vezető főtanácsos (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Banu Zsoltné főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 35 perc)
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel üdvözlöm a megjelent bizottsági tagokat, képviselőket, előterjesztőket, a kormány képviselőit és mindenkit, aki figyelemmel kívánja kísérni a mai munkánkat.
Tisztelt Bizottság! Megkapták előre írásban a mai napirendi javaslatot. Kérdezem a bizottság tagjait, kinek van a napirendi javaslattal kapcsolatban kérdése, észrevétele. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, hogy szavazzunk. Ki az, aki elfogadja az önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai írásos napirendjét. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen.
Az első napirendi pontunk a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/11028. szám alapján. Új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett, mely dr. Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné és Kárpáti Tibor MSZP-s képviselők önálló indítványa, az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni.
Köszöntöm az előterjesztők nevében megjelent Kárpáti Tibor képviselő urat és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részéről dr. Szűts Korinna főosztályvezető asszonyt.
Át is adnám az előterjesztők képviselőjének, Kárpáti képviselő úrnak a szót, parancsoljon.
Kárpáti Tibor országgyűlési képviselő (MSZP) szóbeli kiegészítése
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Képviselőtársaimmal a bizottság előtt lévő törvénymódosító javaslatot adtuk be, amely a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére vonatkozó törvény bizonyos módosítását, illetve módosításait tartalmazza. Tulajdonképpen egy nagyon hosszú hozzászólással is készültem, de nem szeretném rabolni az időt - a lényege a Vásárhelyi-terv megvalósítása során bekövetkezett jelentős változások, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése által indított tározók csúszása, valamint a forrás szűkülése, illetve az időközbeni tapasztalatok szükségessé tették, hogy bizonyos módosító javaslatokat tegyünk.
Ezeknek a módosító javaslatoknak egy szélesebb körét a térségben végrehajtott lakossági, gazdákkal folytatott fórumok vették fel, és ezekből a javaslatokból egy csokrot a létrejövő tárcaközi bizottság elé terjesztettünk, melyben öt minisztérium képviselői ültek. Közel egyéves egyeztetések, tárgyalások után a minisztériumok szakembereivel történt egyeztetések során ezt a javaslatot tartotta a bizottság elfogadhatónak és beadhatónak.
Ezt a javaslatot terjesztjük ma tulajdonképpen az Országgyűlés elé, ma délután már tárgyalni is fogja, ha minden bizottság alkalmasnak tartja általános vitára. Kérem a bizottságot, hogy támogatásával biztosítsa az általános vitára való alkalmasságot.
Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A főosztályvezető asszonyt illeti a szó, parancsoljon!
A minisztérium álláspontjának ismertetése
DR. SZŰTS KORINNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Kormányálláspontot az előterjesztés vonatkozásában nem tudok mondani, kizárólag a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontját, ami támogató. Tehát támogatjuk ezt az előterjesztést.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A vélemények, kérdések következnek. Hadd tájékoztassam a bizottságot, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban egy levelet intézett hozzám, amit természetesen kiosztottunk a bizottsági tagoknak, tehát megtalálják a mai anyagok között, kérem szépen, hogy tanulmányozzák át.
Tehát kérdések, vélemények. (Jelzésre.) Tilki képviselő úr, parancsoljon!
Kérdések, vélemények, válaszadás
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Előterjesztő! Azt szeretném megkérdezni, ami itt a 16. §-ban bekerül, hogy az árvízi tározók létesítési és fenntartási feladatait, valamint a települési infrastruktúra-fejlesztési feladatokat központi közfoglalkoztatáshoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni. A kérdésem: a Szamos-Kraszna közi víztározó több éve húzódik, minimum három éve, azóta sikerült-e valami települési infrastruktúra-fejlesztési feladatokat egyáltalán teljesíteni az adott településeken?
A másik kérdés. Leírják azt, hogy a gazdák számára az ellentételezés 6 ezerről 8 ezer forint/aranykorona értékre emelkedett. Ez a gazdák kérése volt-e? Az előterjesztő ezt indokoltnak, elegendőnek tartja-e, vagy pedig az előterjesztő esetleg más véleményen van?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Az előterjesztőé a szó, parancsoljon, képviselő úr.
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. A törvénymódosítás egyik nagyon fontos célja pontosan az, hogy miután a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése az első időszakban hazai költségvetési forrásból történt, főleg ezek az infrastrukturális és előkészítő munkák, és időközben az Európai Unió forrásbevonásával egy váltás történt, és a hazai forrás ezt követően áttolódik EU-forrásra, vannak köztes helyzetek, amelyeket ebből kell megoldani. Tehát ez egyrészt ezt biztosítja, hogy a települési infrastruktúrák előkészítési feladatait hazai forrásból meg lehessen oldani, valamint a jelen pillanatban már biztosított például a folyamatban lévő Szamos-Kraszna-közi tározó előkészítésénél az, hogy a 2011-13 közötti időszakban, amikor ez megvalósul, akkor az észak-alföldi régió forráslehetőségei között ez rendelkezésre áll, valamint a készülő beregi tározó vonatkozásában pedig így biztosítva lesznek az előkészítési költségek.
A másik kérdésre vonatkozóan: igen, egyértelműen a gazdáknál fogalmazódott meg, hogy 2004-ben lett megállapítva az egyszeri térítés díja 6 ezer forintban, a tárcaközi bizottsággal való egyeztetés során kiszámoltuk, hogy ez jelenleg - az inflációs hatásokat is figyelembe véve - 8 ezer forint, és a törvény biztosítja a jövő vonatkozásában is, ahogy az idő telik, hogy a mindenkori inflációs értékkel növekedhessen ez az érték.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, hogy szavazhatunk-e. (Tilki Attila: Még véleményem lenne.)
Parancsoljon, képviselő úr!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Egy településem van, amely a víztározó mellett helyezkedik el, és nagyon jól ismerem a települési lakosok, gazdálkodók véleményét, ez a 8 ezer forint/aranykorona is nevetségesen alacsony összeg.
A másik: szerintem felesleges jogszabályban rögzíteni, hiszen elvileg önök megígérték több éve, hogy milyen infrastrukturális fejlesztéseket fognak megvalósítani a térségben, amiből semmi nem valósult meg. A saját szavazatommal biztosan nem fogom támogatni ezt a módosítást, hiszen lehetőségük lett volna korábban is felemelni az összeget, illetve a fejlesztéseket korábban is megvalósítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztők képviseletében Kárpáti úr, parancsoljon!
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék egy félreértést tisztázni, hiszen egy tározó kialakításánál kétfajta költség jelenik meg. Az egyik része, ami a műtárgyakat, a nyomvonalakat jelenti, ahol teljes körű kisajátítás történik. Ott a kisajátítási összeg sokszorosa ennek az összegnek, amiről most beszélünk.
Ez az összeg a tározóval nem érintett, csak a tározót határoló gátak között lévő területek, amelyek további megművelés alatt állnak, ezekre vonatkozik, amit nem sajátítanak ki, a gazdák tulajdonában maradnak. Ott jelenik meg egy egyszeri térítési költség, aminek nagyságrendjével, megállapításával az állam részéről tulajdonképpen azt a gesztust akarták nyújtani, hogy ott beavatkozások lesznek, és bizonyos módon akadályozhatja, vagy valamilyen formában érintheti megítélésében ezeknek a földeknek a hasznosíthatóságát. Ezt egy egyszeri térítési díjjal rendezik.
Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy a törvénymódosításban szerepel egy másik pont is: megszünteti azokat a korlátozásokat, amelyek igazából korábban ennek az indokoltságát előírták. Tehát a gazdák a jövőben ugyanúgy a hagyományos vagy bármilyen termelő tevékenységet végezhetik, illetve minden uniós és hazai támogatást megkaphatnak a beruházásaikhoz, illetve a műveléshez, amit más földterületen dolgozó gazdák. Úgy gondolom, ez ennek a két módosításnak az együttes megjelenésével nagyon pozitív előrelépés, amit tulajdonképpen a gazdák kérésének, igényeinek befogadásával hajtottunk végre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További vélemény? (Jelzésre.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden. A jelenlegi szabályozáshoz képest ez előrelépés, ezért támogatjuk általános vitára, de nem elégséges még mindig, mint ahogy Tilki képviselő úr elmondta.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még bárki kérdezni, véleményt formálni? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor kérem a tisztelt bizottságot, hogy szavazzunk. Aki egyetért a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program - a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése - közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat T/11028. szám, új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett, ennek általános vitára való alkalmasságával, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 26 igen szavazat. Ki nem ért vele egyet? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 3 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek és a minisztérium képviselőinek.
Megyünk tovább. A második napirendi pontunk a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/11002. szám alapján. Itt a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Szeretném jelezni, hogy a bizottsági ülés előtt kiosztottunk egy bizottsági módosító javaslatra tett javaslatot, arról is döntenünk kellene.
Köszöntöm a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium részéről Marton Tamás osztályvezető urat. Kérdezem, hogy tárca- vagy kormányálláspontot hallunk öntől.
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tárcaálláspontot tudok adni.
Módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A bizottság feladatkörébe a 3. és az 5. módosító javaslatok tartoznak, erről a kettőről fogunk dönteni. A 3. szám alatt Márton Attila képviselő úr módosító javaslatát látjuk. Kérdezem a tárca képviselőjét, támogatják-e vagy nem.
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Márton Attila képviselő úr módosító javaslatát nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság támogatja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 14 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 15 tartózkodással a bizottság nem támogatta.
Az 5. módosító javaslat dr. Mester László képviselő úr javaslata. A tárca álláspontját kérdezem.
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Mester László képviselő úr javaslatát támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja, köszönöm szépen.
Áttérnénk a bizottsági módosító javaslatra. Tisztelt Bizottság! A Vas megyei önkormányzat, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint Vát és Porpác községek önkormányzati fejlesztési tervei alapján a szombathelyi repülőtér megépítését célozná ez a javaslat, mégpedig azt, hogy ez a helyi népszavazásoknak megfelelően Vát és Porpác közigazgatási területén épülne meg. Tehát azt szeretném, ha a bizottság kezdeményezné, hogy ezt átvezessük ennek a törvénynek a mellékletében.
Kérdezem, ehhez a bizottsági módosító javaslathoz van-e valakinek észrevétele. (Jelzésre.) Kovács alelnök úr, parancsoljon.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Általánosságban szeretnék hozzászólni. Ma az országos területrendezési tervben, illetve jó néhány regionális területfejlesztési tanács előtt szerepelnek az úgynevezett regionális repülőterek. Megítélésem szerint ebben a kérdésben nincs rend az országban, például ha a közép-dunántúli régiót nézem, akkor 70-80 kilométeres sugarú körben 7-8 repülőtér van például készülőben, ami luxus ma Magyarországon. Csak ha nézzük: Börgönd, Csákvár, Szentkirályszabadja, Kiliti, Sármellék épp most van felszámolás alatt, és sorolhatnám. Ugyanígy most beletúrni ebbe a rendszerbe, és kiemelni ebből a szombathelyi régiót, miközben egyébként onnan 70 kilométerre Győr mellett ott van a péri repülőtér, amelyik - szintén elsősorban az Audi miatt - fejlesztés alatt áll. Ebbe egyébként külföldi pénzek is bekerültek, de Balogh képviselő úr ezt nálamnál sokkal jobban tudja.
Tehát azt gondolom, nem szabad ebbe a rendszerbe csak így-úgy belekapni, mert akkor az egész nem alkot egy összefüggő rendszert Magyarország tekintetében. Ezért nem javasolnám, hogy ezt az OTrT-be így behelyezzük, hanem összefüggésében az egész magyar regionális repülőtérrendszert össze kell rakni, össze kell rázni, nyilván a megfelelő ipari vagy turisztikai központok elsődlegességét figyelembe véve kell ezeket összerendezni, és akkor lehet szerintem érdemben ezekről tárgyalni. Ez ma egy elem kimazsolázása, ezért ezt nem támogatom, noha azzal, hogy egy repülőtér mindig egy térség fejlesztését célozza, magával az elvvel egyébként egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm. Balogh alelnök úr, parancsoljon!
BALOGH JÓZSEF (MSZP): Nem a személyes említés okán, de, tisztelt elnök asszony, tisztelt bizottság, nem látok ebben akkora problémát. Tudniillik, a főkérdés az, hogy kínai befektetők jelentek meg a térségben, akik az egész közép-európai logisztikai központjukat gondolják Szombathelyre helyezni.
Tudom, én is tárgyaltam sokat kínai befektetőkkel, száz kínai befektető közül három ha jön, körülbelül száz éven belül. Tehát rájuk nem jellemző a kapkodás, ezt nagyon jól tudjuk. De azt a hibát szerintem ne kövessük el, hogy egy apró módosítás miatt esetleg ezt a néhány százalékos esélyű lehetséges üzletet elrontjuk. Ha ez a kínai befektetési elképzelés megvalósul, ez nem lesz konkurense a Dunántúlon szép számban megjelenő, és egyre inkább tönkremenő regionális repülőtereknek, hanem ez olyan értelemben regionális reptér, aminek az elképzelések szerint nagyon komoly nemzetközi vonzata is lehetséges lenne, tehát Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia vonatkozására terjedne ki. Vagy így lesz, vagy nem, de itt egy apró szövegszerű módosítással ennek a lehetőségét, még ha nem is túlságosan látszik nagynak, hiba és felelőtlenség lenne elutasítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevételek? (Jelzésre.) Először Kovács alelnök úr, utána Papp képviselő úr.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Pest megyében is készülőben van egy kínai repülőtér, tehát azt gondolom, akkor el kell dönteni, hogy Bécstől 30 kilométerre csinálnak egy regionális repteret, vagy mondjuk Pest megyében. Most voltam a honvédelmi bizottság ülésén meghívottként, ott volt szó egy Pest megyei kínai repülőtérről. Tisztázandó lenne először is, hogy most a kínaiak tényleg jönnek-e egyáltalán, és ha jönnek, akkor hova jönnek - már reptérépítés szempontjából kérdezem -, mert ilyen kósza hírekre alapozni törvénymódosítást és regionális repülőtér-alapítást, szerintem nem célszerű.
ELNÖK: Köszönöm. Papp képviselő úr, parancsoljon!
PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Elnézést, képviselőtársaim, de azért ez a probléma nem akkora. Ez a repülőtér szerepel az OTrT-ben, csak Szombathely megnevezéssel, és itt az egész csak arról szól, hogy Vát-Porpác, mivel ezeknek a településeknek a külterületén lesz az, ami már benne van az OTrT-ben, csak a megnevezését pontosítjuk. Tehát itt nem új elem kerül bele, nem tesz bele senki új helyszínt, egész egyszerűen az elnevezését pontosítja, nehogy formai probléma legyen, és akkor folytatódik úgy, ahogy Balogh képviselő úr ezt elmondta. Tehát nincs itt új elem, hanem a régi egy pontosabb néven.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e még valakinek észrevétele, hozzászólása ehhez a bizottsági módosító javaslathoz. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem a tárca képviselőjét, mi a véleménye erről a javaslatról.
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az országos területrendezési tervről szóló törvényben számos létesítmény szerepel országszerte, amelyek repülőtérré fejleszthetők. Azért fontos ezeket a létesítményeket név szerint a törvényben szerepeltetni, mert a környezetük fejlesztésénél a légi közlekedéssel kapcsolatos követelményeket figyelembe kell venni.
Tehát amikor az adott önkormányzat vagy adott önkormányzatok területrendezési tervet készítenek, akkor gondolniuk kell arra, hogy egy ilyen létesítmény működése lehetséges. Az OTrT-ben szereplő létesítmények jelentős hányada ma nem funkcionál repülőtérként, de potenciálisan mindegyik magában rejt egy olyan lehetőséget, hogy vállalkozói érdeklődés esetén repülőtérré fejleszthető. Éppen azért, mert benne van a törvényben, a törvényben szereplő önkormányzatok az építéseiket és a többit ennek megfelelően végzik. Tehát tulajdonképpen az OTrT-ben való szerepeltetés egyik oldalról valóban egy lehetőséget nyit meg, a másik oldalról pedig az önkormányzatok vállalnak egy olyan kötelezettséget, hogy a jövőben a törvénybe kerüléstől, a törvény hatálybalépésétől kezdve tartózkodnak olyan építészeti és egyéb fejlesztésektől, amelyek az ott létesülő objektum légi közlekedését zavarnák.
Tehát nem látszik ez a javaslat problematikusnak, támogatható, Szombathelyen egyébként van olyan létesítmény, ami repülőtérként hosszú ideig funkcionált, de az utóbbi időben repülőtérként nem funkcionál. Tulajdonképpen a helyi önkormányzatok belátástól, elhatározásától függ az, hogy melyik helyszínen kívánják a környékükön ezt a repülőteret megvalósítani. Erre az OTrT-ben a lehetőséget meg lehet teremteni, és egyben az önkormányzatok vállalhatnak kötelezettséget, hogy erre figyelemmel lesznek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, osztályvezető úr. Tisztelt Bizottság! Javasolom, hogy szavazzunk. Én is úgy fogom fel a kérdést, mint ahogy Papp képviselő úr jelezte, hogy ez a már a törvény mellékletében megnevezett szombathelyi repülőtér létesítésének pontosítása, a két község Vát és Porpác népszavazási döntése alapján. Tehát itt eredményes és érvényes népszavazás volt ebben a kérdésben.
Kérdezem a bizottságot, ki támogatja ezt a bizottsági módosító javaslatot. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 17 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodással a bizottság elfogadta ezt a javaslatot.
Kérdezem, hogy valaki még bármelyik módosító javaslatról kíván-e szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor a napirendi pontot lezárom, köszönöm szépen a segítséget.
Tisztelt Bizottság! A harmadik napirendi pontunk egy kezdeményezés. Nem vagyunk kijelölt bizottság e törvény tárgyalására, de kezdeményezés érkezett egy bizottsági módosító benyújtására. A törvény pedig a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a T/10875. szám alapján, és a bizottsági módosító javaslatot, amit kapcsolódóként tudunk beadni, megtalálják a kedves képviselőtársaim. Ez a tűzoltóság, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban a kafetéria-rendszer kapcsán egy módosító javaslat.
Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető asszonyt és dr. Banu Zsoltné főosztályvezető-helyettest. Szeretném kérdezni a véleményüket erről a módosító javaslatról. Önöké a szó, parancsoljanak!
Bizottsági módosító javaslat megvitatása
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A módosító javaslat tartalmával egyet tudunk érteni, nyilvánvalóan tárcaálláspontot tudok mondani, hiszen ez még nincs is benyújtva. Ámde ahhoz, hogy az elérendő cél meg tudjon valósulni, és ennek a jogszabályi rendezettsége is rendben legyen, még néhány helyen módosítani szükséges a benyújtott törvényjavaslatot ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön. Ehhez hoztunk egy általunk jónak tartott lehetséges javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elég nehéz helyzetben vagyok, mert úgy kaptam ezt a módosító javaslatot, hogy le van egyeztetve az IRM-mel is. Így kérem a napirendi pont ötperces felfüggesztését, addig gondoskodunk arról, hogy a bizottság tagjai megkapják. (Rövid technikai szünet.)
Köszönöm a türelmet. A minisztérium képviselőit kérem az asztalhoz. Megkaptuk az új bizottsági módosító indítványra tett javaslatot. Kérdezem, ehhez kinek van észrevétele, kérdése. (Jelzésre.) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Még meleg a módosító javaslat, ez miben különbözik a másiktól? Egyszerűbb lenne az életünk, ha elmondanák, miben más.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. MAGYARINÉ DR. NAGY EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Ha esetleg mi is megkaphatnánk egy példányt, mert odaadtuk az egyetlen példányt. (A bizottság munkatársa átad részére egy példányt.)
A lényeg tulajdonképpen az, hogy az eredeti javaslat, amit a tisztelt bizottság megkapott, egyetlen helyen módosítaná a benyújtott törvényjavaslatot, ez pedig a törvényjavaslat 43. §-ában a Hszt. 116/A. §-át egy (7) bekezdéssel egészítené ki. Ez a bekezdés tartalmazza igazán a lényegi módosítást, ami azt mondja, hogy az önkormányzatokért felelős miniszter rendeletben szabályozná - az egyszerűség kedvéért hadd hívjam én is így - a kafetéria körét.
Erre azért van szükség, mert az eredeti törvényjavaslat miniszteri utasításban engedné ezt szabályozni, ám az önkormányzati tűzoltókra a miniszteri utasítás nem szabályozhat, ezért rendeleti szinten kell ezt megtennie a miniszternek. (Dr. Kovács Zoltán: Ezt eddig is tudtuk, csak nem így volt.) Igen, tehát ezért javítani szükséges. Ezzel mi maximálisan egyetértünk, csak nem elegendő ennek az elérésére a (7) bekezdés. További módosítást tesz szükségessé, és a 116/A. § (1) bekezdésében ki kell mondani egy kivételt, a 116/A. § (6) bekezdésében is egy kivételt. Ki kell hogy egészüljön a törvényjavaslat egy (7) bekezdéssel, és a felhatalmazó rendelkezések között is rendezni kell ezt a kérdést.
Ennyivel több az általunk átadott javaslat.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor kérem a bizottságot, hogy szavazzunk. Aki támogatja ennek a bizottsági módosító javaslatnak a benyújtását, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 29 igen szavazattal a bizottság támogatja.
Köszönjük szépen a segítséget, ezt a napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a negyedik napirendi pontunkra, a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről, a 2007. február és 2009. február közötti időről szóló beszámolóra, a J/10808. szám alapján. Itt általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni.
Köszöntöm a Miniszterelnöki Hivatalból Paulik Antal főigazgató-helyettes urat, és a hölgyet kérem, mutatkozzon be.
HORVÁTH ÁGNES (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Horváth Ágnes vagyok, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetiségi főosztályáról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Át is adnám önöknek a szót. A főigazgató-helyettes úr kezdi? (Jelzésre.) Parancsoljon!
Paulik Antal főigazgató-helyettes (MeH) szóbeli kiegészítése
PAULIK ANTAL (Miniszterelnöki Hivatal): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszonyok, Képviselő Urak! Köszönöm szépen a szót. Csak röviden szeretnék talán annyit elmondani: elhangzott, hogy ez a beszámoló a 2007-2009 februárja közötti időszakot öleli fel. A beszámoló nem először van önök előtt, hiszen a kisebbségi törvény vonatkozó paragrafusának előírása alapján kétévenként készít a kormány ilyen beszámolót, amelyet minden esetben megtárgyalt az önök bizottsága is.
Talán annyit szeretnék kiemelni a témával kapcsolatban, hogy ez egy konszenzusos kisebbségpolitika újabb prezentációja, hiszen ha összevetjük az elmúlt 16 év során megjelent beszámolókat, akkor pontosan kirajzolódnak azok az irányok, amelyeket ez a kisebbségi törvény elfogadásával kialakult kisebbségpolitika meghatározott. Előfordul, hogy különböző időszakokban akár típusonként, de akár típuson belül is egyes hangsúlyok eltolódnak vagy megváltoznak, de az alap minden esetben folyamatosságot mutat.
Ez a beszámoló is tartalmaz részletes összefoglalást a kisebbségi oktatásról, a kultúráról, a kisebbségi önkormányzati működés változásairól, a jogszabály-módosításokról. Aki elolvasta, biztosan észrevette, hogy széles körű adatgyűjtés alapján állt össze ez az anyag, kértünk anyagokat az országos önkormányzatoktól, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, különböző szervezetektől, és azt kell mondanom, hogy széles körű vita előzte meg már magának az anyagnak az összeállását is.
Talán még annyit kiemelnék, hogy az előző beszámolóhoz hasonlóan már ebben is mellékletekben szerepelnek az egyes kisebbségek helyzetét ismertető részanyagok, illetve a függelék tartalmazza azokat a táblázatokat, amelyeket, ha megvizsgálnak, azokból pontosan kirajzolódik az a kép, ami az elmúlt két évben alakult ezen a területen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kívánja-e kiegészíteni?
HORVÁTH ÁGNES (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm, nem.
ELNÖK: A bizottság tagjaié a szó, először a kérdések következnek. (Jelzésre.) Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. A fülemet megütötte a konszenzusos kisebbségi politika. Segítsen nekem, hogy miért is nevezte konszenzusosnak ezt a politikát, ami az elmúlt években jellemző volt. Mert ez nem volt számomra világos.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt kérdezném meg, hogy az önök véleménye szerint a 2005-ben indult telepfelszámolás során négy esztendő alatt 39 telep szűnt meg, 342 új lakás épült, és az aktív foglalkoztatási körbe 388 ember került be a tájékoztató szerint, önök ezt elegendőnek, megfelelőnek tartják-e az elmúlt négy esztendő romapolitikáját illetően.
A másik, hogy a lakhatási és szociális integrációs programra a 2009. évi költségvetésből - ismereteim szerint - nem kerül forrás. Ha rosszul tudom, szíveskedjenek ezt kiegészíteni. Nem gondolják-e, hogy ha ezt a programot folytatni szeretnénk, akkor ezt 2009-ben, illetve az elkövetkezendő időszakban is növelni kellene?
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Jelzésre.) Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Az imént elfelejtettem a második kérdést feltenni, köszönöm szépen a lehetőséget. Az Állami Számvevőszék több alkalommal is jelezte, és szerintem egyébként a közvélemény is reagált rá, hogy horribilis összeget fordítunk elvileg integrációra, felzárkóztató programokra, de még sincs megteremtve az a lehetőség, hogy mérjük ezeknek a pénzeknek a hasznosulását. Az Állami Számvevőszék konkrétan kitért arra, hogy nincs mérhetővé téve ezek felhasználása és hasznosulása. És - őszintén szólva - abban a térségben élő emberként, ahol a romák aránya egyébként egészen magas, azt tudom elmondani, hogy bizony nem látszik a roma lakosság elmúlt évein az a sokmilliárd - mondjuk '96-tól talán 120 milliárd, az elmúlt évek közel 60 milliárd forintja -, aminek valamilyen részben azért ott is hasznosulnia kellett volna.
A programok, amelyek egymást érik, hangzatosak és szépek, de csak a kommunikáció szintjén valósulnak meg - de ez már inkább vélemény -, a konkrét kérdés az, hogy milyen intézkedéseket tesznek a jövőben. Hogyan akarják mérhetővé tenni, egyáltalán akarnak-e ezzel foglakozni, vagy öntsük ki egy kosárból a pénzt, amíg van benne, aztán majd valahol landol?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés van-e? (Jelzésre.) Tilki képviselő úr, parancsoljon!
DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném megkérdezni, hogy a következő évben 1,1 milliárd forintot terveznek az "Útravaló" ösztöndíjprogramban, korábban 2,2 milliárd forint volt. Elegendőnek tartja-e ezt az összeget, mi indokolta az 50 százalékos csökkentést?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor főigazgató-helyettes úr, parancsoljon!
PAULIK ANTAL (Miniszterelnöki Hivatal): Rögtön az elején, hogy mire alapozom a konszenzusos jelzőt. 1993-ban az akkori parlament 96 százalékkal fogadta el a kisebbségi törvényt. 2005-ben 98 százalékkal fogadták el a kisebbségi törvény módosítását, amely nagymértékben meghatározta 2000 óta azt, ami a kisebbségi területen folyamatban van. Tehát erre alapoztam, amikor azt mondtam, hogy konszenzusos a kisebbségpolitika. Egyes elemei feltehetően nem azok, hiszen ezt megelőzően az oktatási bizottságban is előjöttek olyan kérdések, amelyeket nem feltétlenül övez konszenzus minden oldalról, de ezek tipikusan azok a kérdéskörök - az oktatás és a telepfelszámolás is ilyen -, ahol nem lehet kétévenként egymástól, a folyamattól függetlenül értékelni egy-egy szakaszt.
Tudniillik, ahhoz, hogy az oktatásban eredményekről beszélhessünk, ennél jóval hosszabb idő szükséges. A telepfelszámolási eredmények elégséges vagy nem elégséges voltáról talán annyit, hogy nyilván nem lehetünk megelégedve azzal, ami megtörtént ebben a kérdésben, de azért azt is tudni kell, hogy a gazdasági és a pénzügyi lehetőségek nagymértékben meghatározzák a kisebbségpolitikának ezt az elemét. Viszont visszautalnék a legelejére, hogy a kisebbségi beszámoló, ami önök előtt fekszik, a kisebbségi törvényben meghatározottak szerint kerül összeállításra. A kisebbségi törvény a kultúráról, oktatásról, nyelvhasználati jogokról beszél, ezekbe a romaintegrációs kérdéskör csak határesetként kerül be. Tehát olyan értelemben szerepel az anyagban, hiszen mindenki tisztában van vele, hogy ez a leghangsúlyosabb kérdés a romák helyzetének a megoldása során, de önmagában ez a terület nem tartozik a kisebbségi törvény hatálya alá. A telepfelszámolásról már mondtam, hogy a telepfelszámolás eredménye annyi, amennyi, tehát ezt nem lehet vitatni, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy ezt mindig meghatározza az éppen adott lehetőségek köre.
Az "Útravaló" ösztöndíjprogramról az Oktatási Minisztérium képviselője?
HORVÁTH ÁGNES (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez a romaintegrációs főigazgatóság hatáskörébe tartozik. Sajnos én csak a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás-nevelés közoktatási részében vagyok szakavatott, úgyhogy szíves engedelmükkel nem tudnék a romaintegrációs támogatásokról most nyilatkozni, nem vagyok jogosult. (Közbeszólások.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait illeti a szó, vélemények, észrevételek következnek. Parancsoljanak! (Jelzésre.) Tasó képviselő úr, parancsoljon!
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, mégiscsak röviden elmondanám a véleményemet, amit próbáltam már fölvázolni a kérdések között is.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az észak-alföldi régióban - többek között - azért jól tudjuk a problémák mélységét, és azt is tapasztaljuk, hogy az elmúlt években a helyzet csak rosszabbodott. Lehet, hogy konkrétan a napirendi pontnak a törvényhez igazítottan kell előterjesztésre kerülnie, mégiscsak az a napirendi pont címe, hogy a helyzetről szól. Tehát ha a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről van szó, akkor abba szerintem minden beletartozik, a világon minden.
Ha a romalakosság szempontjából megvizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy soha nem volt még olyan feszültség Magyarországon a roma származású és a nem roma származású emberek között, mint ami most van. Ennek az az oka, hogy az élethelyzetük, a kilátásaik sokkal rosszabbak, mint az elmúlt években bármikor. Most hogy szerencsés vagy szerencsétlen helyzet - számunkra inkább szerencsétlen -, de már két ciklus után vagyunk lassan, hiszen nem két vagy négy évre kell visszatekinteni, már lassan nyolc évre kell visszatekinteni; arra a politikára, amiről itt most szépeket, jókat próbálunk mondani, vagy éppen az előterjesztésben megfogalmazni. Ez a politika vakvágányon van, teljesen rossz irányba megy, és valóban csak kiszórjuk a pénzt az ablakon.
Most csak egyet kiemelve, mondta a kedves hölgy, hogy az oktatás területén jártas igazából. Például elhibázott, abszolút hibás irány például a tanodaprogram, hiszen újabb szereplőket hoznak be a körbe, hagyják a pedagógusainkat, akik egyébként hivatásszerűen végzik azt a munkát, amibe külső szakértőket próbálnak bevonni. Mindenféle csatornákon húzzák ki a pénzt, és láthatóan a vége az lesz, hogy mindenki menekül a témától. Csak a problémák ott maradnak, azokkal nekünk, polgármestereknek kell szembesülnünk nap mint nap, látni a nehéz körülményeket. Innen Budapestről nagyon nehezen lehet látni azt, hogy mi van például egy fel nem számolt telepen, mi van például egy rossz helyzetben lévő romacsalád életében nap mint nap.
Úgyhogy teljes mértékben rossz az irány, és még törekvést sem látok arra, hogy valóban megvizsgálják, hogyan lehet az Magyarországon, hogy néhány százan - ebben hatalmas bizniszt látva - rátelepedtek a programokra, hogy lehet az, hogy nem lehet elszámolni - bár Hiller úr megpróbálta már az elszámolást pontossá tenni - milliárdos források között. Tehát ez a program, amit önök elvégeztek, és jónak találnak, ez egy az egyben csőd.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, van-e még észrevétel, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor önöké a szó, amennyiben kívánnak reflektálni. (Jelzésre.) Parancsoljon, Ágnes!
HORVÁTH ÁGNES (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnézést kérek, csak egy nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni. A nemzetiségi főosztályon, amelyről jövök, vezető-főtanácsos vagyok, és az országos kisebbségi bizottság titkára, tehát a minisztérium tanácsadó testületének titkára. Ebben a tanácsadó testületben többek között szerepel egy roma képviselő is, a törvény adta lehetőségek folytán helye van a kisebbségi bizottságban.
Nem azt mondtam, hogy nem foglalkozunk a házon belül a roma oktatás-nevelés ügyével, de mennyire foglalkozunk. Csak a házban van egy másik romaintegrációs főigazgatóság, amelynek csak a romaügyek, köztük a nevelés-oktatás is a témája. Magam - mondjuk így - a 12 másik a nemzeti és etnikai kisebbség dolgaival foglalkozom, azon belül is a horvát és a szlovén terület tartozik még hozzám.
De nem akarom elhárítani az ön felvetését, hiszen jogos. A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás kereteibe tartozik például a továbbképzés, melyet - az országos kisebbségi bizottság okán is - a mi bizottságunk is kezel, köztük én is, mint a bizottság titkára. Ez annyit jelent, hogy például több pályázat fut ma is a roma nevelők és oktatók képzésére és továbbképzésére vonatkozóan, ezzel mi foglalkozunk. Tehát több síkon folyik ez a gondolat- és feladatkör, de konkrétan nem tudom elmondani, hogy a dél-alföldi romaoktatás ügye - mint egyébként az integrált magyar közoktatásba tartozó téma - hol és miért akadozik, és ezért konkrétan ki a felelős, mi szakmai felelősséget - hangsúlyozom - a romaintegrációs főigazgatóságon tudunk vállalni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főigazgató-helyettes úr, parancsoljon!
PAULIK ANTAL (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm a véleményt, tanulságos. Nyilvánvalóan a helyi körülmények mindenütt meghatározók. Óvnék attól, hogy a "Tanoda" programot mint balsikert vagy abszolút használhatatlan történetet értelmezzék, nyilván sok függ az éppen aktuális régióban, illetve adott területen lévő szereplőktől. De mindenképpen azt gondolom, annak megítélése, hogy egy-egy program sikeres vagy sikertelen, mindenképpen több mint két év. Sajnos ezek a beszámolók két évről szólnak, próbálunk mindig visszautalni az előzőekre, és korábban gyakorlat volt az is, hogy kitekintést adtunk a következő egy-két évre, ez most ebben nem szerepel, ilyen jellegű kitekintésre nem volt módunk. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy az együttműködés készsége kell hogy meglegyen minden szereplőben ahhoz, hogy a romaintegráció valamerre el tudjon indulni.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdezem a bizottságot, tudunk-e szavazni a napirendről. (Jelzésre.) Amennyiben igen, kérdezem, ki ért egyet azzal, hogy a Magyar Köztársaság területén élő a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló a 2007. február és 2009. február közötti időszakról a J/10808. szám alapján általános vitára alkalmas. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen szavazat. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) 14 nem szavazat, tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a beszámolót.
Köszönöm szépen a segítséget, ezt a napirendi pontot lezárom.
Kérdezem, hogy az egyebekben van-e bárkinek bejelentenivalója. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy szerdán 10 órakor van a következő bizottsági ülésünk, a mai bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 31 perc)
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin