ÖTB-34/2009.
(ÖTB-123/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. november 25-én, szerdán, 10 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása *
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat (T/11207. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Papp Imre válaszai *
Dr. Papp Imre reflexiója *
Szavazás *
A vízitársulatokról szóló törvényjavaslat (T/6669. szám) (Kuncze Gábor (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Katona Kálmán (MDF) és Nógrádi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11028. szám, új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett) (Dr. Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné és Kárpáti Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10977. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11068. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10875. szám) (Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról - nem kijelölt bizottságként) *
A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(Kuncze Gábor (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Katona Kálmán (MDF) és Nógrádi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Dr. Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné és Kárpáti Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Sós Tamás (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Hock Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) megérkezéséig és távozása után dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Balogh József (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Szabó György (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) megérkezéséig Geberle Erzsébetnek (SZDSZ)
Dr. Steiner Pál (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Horváth István (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Hock Zoltánnak (független)
Kuncze Gábor (SZDSZ) előterjesztőként
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kapitány Gabriella titkárságvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Sinyei-Kiss Dávid titkárságvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Rácz Gábor osztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szabó Krisztián főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Susán Judit tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Vágner Péter szakmai tanácsadó (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Köszöntök mindenkit az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén.
Képviselőtársaim megkapták írásban a meghívót. Szeretnék egy napirendi kiegészítést tenni. Ecsődi képviselő úr kezdeményezte a bizottsági ülés előtt, hogy a mai bizottsági ülésen vegyük napirendre a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1993. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/10875. számú törvényjavaslatot. Kezdeményezését írásban indokolja, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslatot benyújtanunk csak ilyen módon van lehetőségünk, és ezért a törvényjavaslat tárgyalását, illetve a zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtásáról való döntést a bizottsági ülésen napirendre kellene tűznünk. Tehát ezzel a javaslattal szeretném kiegészíteni a mai napirendi javaslatot.
Kérdezem a tisztelt bizottsági tagokat, hogy van-e ezzel kapcsolatban bárkinek észrevétele. Önöké a szó, parancsoljanak! (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen. Ha nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja a mai napirendünket. Aki elfogadja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú igen. (Sós Tamás megérkezik az ülésre.) De kérem, hagyják fönt, hadd számoljak, jó? 17 igennel akkor a mai napirendünket elfogadtuk.
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat (T/11207. szám) (Általános vita)
Következik az 1. napirendi pontunk, ez pedig az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat T/11207. szám alapján, itt általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni.
Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről dr. Papp Imre szakállamtitkár urat és dr. Szabó Krisztián főosztályvezető urat. Arra kérném államtitkár urat, hogy ismertesse velünk néhány szóban ezt a törvényt. Öné a szó, parancsoljon!
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az anyakönyvi eljárás szabályozását terjesztettük a parlament elé, abból kifolyólag, hogy szeretnénk egyszerűsíteni az ügyintézést. Jelen pillanatban az illetékességi szabályok rendkívül merevek az anyakönyvi eljárásban, ezeket szeretnénk oldani. Ennek egy útját találjuk, az elektronikus anyakönyv bevezetését, aminek a leginkább lényeges eleme az, hogy nemcsak az anyakönyvi esemény helyszínén lehet hozzájutni az anyakönyvi kivonatokhoz, hanem másutt is. A törvény megvalósítására egy uniós finanszírozású projekt szolgál, és ezáltal lehetővé válik a szolgáltatóképesség növekedése is (Pál Tibor megérkezik az ülésre.), számos adatszolgáltatást ugyanis az elektronikus anyakönyvből értelem szerint elektronikusan tudunk szolgáltatni.
Maga az elektronikus anyakönyv állománya elég hamar fejlődésnek indul azáltal, hogy a javaslat világossá teszi, hogy a gyermek megszületésekor őt, illetve a szüleit már ebben az elektronikus anyakönyvben kell kezelni; házasságkötésnél, halálesetnél szintén az elektronikus anyakönyvbe kerülnek ezek a tények.
A jelenlegi szabályozás egy '82-ből származó törvényerejű rendeleti szabályozás. Ennek számos elemét a parlament már korszerűsítette az elmúlt években. Ezekhez mi nem nyúltunk, és tiszteletben tartottuk a korábbi döntéseket. Abban kérjük a támogatásukat, hogy általános vitára alkalmasnak tekintsék a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Dr. Mester László megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A bizottság tagjaié a szó, először kérdések. Parancsoljanak! (Nincs jelzés.) Ha nincsenek kérdések, akkor észrevételek, vélemények. (Jelentkezésre:) Hock képviselő úr, parancsoljon!
HOCK ZOLTÁN (független): Három rövid megjegyzésem lenne. Az lenne a kérésem, hogy indokolja meg, hogy életszerűnek tartja-e a 18., a 61. és a 89. §-át a törvényjavaslatnak.
A 18. §-ban - csak a bizottság tagjai kedvéért mondom - a házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését az új szabályozás az eddigiektől eltérően külön jegyzői engedélyhez köti. A magyar kulturális folklórban bevett gyakorlat, hogy a házasságokat általában hétvégén, szombaton vagy vasárnap kötik, vagyis praktikusan munkaidőn kívül. Ez egy teljesen bevett gyakorlat, hiszen általában hétköznap nem szokták a násznépet összetrombitálni munkaidőben, hogy esküdjenek, ez szombaton szokott lenni: Miért gondolják azt, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben most még külön jegyzői engedélyhez kötik ezt a kérdést? Miért gondolják azt, hogy a jegyző abban a helyzetben van, hogy ő maga határozza meg, hogy mikor köthet valaki házasságot vagy mikor nem? Ennek vannak nyilván olyan törvényi peremfeltételei, ahol nyilvánvalóan a törvénynek szabályoznia kell, a bejelentési határidő fontos, a felkészülés, satöbbi, de az, hogy erre külön hatósági eljárás keretében jegyzői engedély kelljen, hogy szombaton legyen, azt gondolom, hogy életszerűtlen, és kíváncsi lennék, hogy mi indokolta a kodifikátoroknál, hogy ez belekerül.
A 61. § azért bonyolultabb kérdés. Az intézeten kívüli szülést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be. Én beszéltem néhány anyakönyvvezetővel különböző településeken. Ők egybehangzóan azt állítják, hogy a nem intézetben született gyermekek esetében a szülők döntő többségében úgy nyilatkoznak, hogy nem vett részt szülész-nőgyógyász szakorvos a szülés lebonyolításánál, mert ha néha beismeri, akkor el szokták vinni utána, ha komplikációk vannak, ezért inkább nem mondja meg. Ebben az esetben, ha a törvényt betű szerint akarja betartani az állampolgár, nem anyakönyvezhető a gyerek, hiszen ha nincs szülész-nőgyógyász szakorvos a szülés levezetésénél, akkor egyébként praktikusan nem lehet bejelenteni a törvény betűje szerint. Tehát azt gondolom, hogy ezt pontosítani kellene.
Itt a "vagy" az "és" helyett, "a szülők vagy a szülésnél közreműködő orvos jelenti be" fordulatot kellene életszerűen alkalmazni, vagy kiegészíteni azzal, ami talán még fontosabb ennél, hogy a szülést követően a kismamát mindenképpen egy szakorvosnak kellene megvizsgálnia, aki ezt követően nyilatkozik arról, hogy ez a szülés ténylegesen megtörtént, hiszen ebben az esetben akár más anya gyermekét is be lehet anyakönyveztetni, hiszen ha nincs olyan kompetens szakember, aki ebben nyilatkozni tud, akkor gyakorlatilag bemondás alapján kerül be a nyilvántartásba.
A következő ilyen a 89. §. Ez egy új fordulatot visz a kicsi gyermekek életébe, nevezetesen, szó szerint úgy szól a paragrafus, hogy a "települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője a születés anyakönyvezésével egyidejűleg az újszülött személyazonosító igazolványának, valamint személyazonosító és lakcímet igazoló ... állítja ki". Eddig a törvény ezt úgy szabályozta, hogy illetékmentességet adott az újszülött esetében ilyen dokumentumok kiadására. Ez helyes volt. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez életszerűtlen, hiszen gondoljuk végig, ha koraszülés esetében egy 7-800 grammos kisgyermek az inkubátor alatt fekszik, és mivel az anyakönyvi eljárásról szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a gyermek születésének a másnapján kell az anyakönyvi eljárást elindítani, ez azt jelenti, hogy ezt a 7-800 grammos kisgyermeket az inkubátorban kell lefényképezni, hiszen külön kitér a törvény arra is, hogy fényképet is mellékelni kell a személyazonosító igazolvány kiállításához. Ez szerintem elég cinkes dolog. Nem látom az indokoltságát, hogy miért szükséges ez.
Célszerűbbnek tűnik az illetékmentesség változatlan fenntartása, és amennyiben a szülő indokolja, és az összes körülmény megfelel arra, hogy a kisgyermek épen, egészségesen, nem koraszülötten, satöbbi, született meg, akkor lehet. Nem gondolom azt, hogy a szülés utáni órákban a szülő első dolga az, hogy fényképész után rohangáljon, hogy hogyan lehet egy jó kis igazolványképet csinálni a gyermekről, lehetőleg digitalizált formában az inkubátorban. A szándékot értem, de nem biztos, hogy életszerű ez a szabályozás, azt gondolom, hogy egy kis finomítás ebben ráférne, egyébként azt gondolom, hogy az általános vitát lehet támogatni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Jelentkezésre:) Bácskai képviselő úr, parancsoljon!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztő! Nyilvánvaló, hogy egy '82-es törvényerejű rendeletet már indokolt, hogy törvény váltsa fel. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.) Több egyszerűsítés és korszerűsítés is van ebben a törvényjavaslatban. Viszont azt megkérdezném itt is, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó anyakönyvezés szabályai miért kerültek az anyakönyvi szabályok közé.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottsági tagokat, hogy van-e még kérdés. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor államtitkár úré a szó. Parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Azok a kérdések, amelyeket Hock képviselő úr felvetett, a hatályos szabályozással is összefüggő kérdések. Tehát jelen pillanatban is az, ami a 18. §-ban benne van, a hatályos szabály része. Hogy ez jó-e vagy sem, a mi tárcánk azt az álláspontot képviselte, hogy konszolidálni kívánta ezt a területet, az anyakönyvi igazgatásban ugyanis a stabilitás a fő szempont, tehát nem kívántunk változtatni azokon a szabályokon, amelyek a hatályos szabály részét képezik, és így van a hatályosban is.
Az egészségügyi intézményen kívül született gyermeknél két dolgot szeretnénk elérni. Az egyik az, hogy viszonylag hamar anyakönyvezésre kerüljön, mert ehhez a gyermeknek joga van, alanyi joga. Tudunk elrettentő példákat mondani arra, hogy mennyivel később történik meg a gyakorlatban a született gyermek anyakönyvezése. Az orvos nem nélkülözhető ennél a történetnél, mert akkor pontosan az a helyzet állna elő, amire képviselő úr rávilágított, hogy bemondás alapján történne meg az anyakönyvezés. Valamilyen anyakönyvi alapirat kell, és ehhez nem elegendő önmagában a szülő bejelentése.
Idén június 28. óta valamennyi 14 év alatti gyermek ingyenesen juthat személyazonosító igazolványhoz, tehát az illetéktörvénynek ez a szabálya nemcsak a születéskori illetékmentességre vonatkozik, hanem a 14 éves kor betöltéséig valamennyi személyazonosító igazolvány kiadásához. Láttuk is azt, hogy a magyar állampolgárok ezzel nagy előszeretettel élnek, tehát már többen kiváltották ezt a fajta, korábban nem kötelező személyazonosító igazolványukat.
Nem kötelező a születés pillanatában ezt az eljárást teljesíteni, tehát ezt lehet később is. (Molnár Gyula megérkezik az ülésre.) Egyébként a gyakorlatban a nagyobb kórházakban ez kialakult, tehát van ott fényképész, aki ezt megcsinálja, nem ebből az apropóból, hanem egyébként is. Tehát ilyen visszajelzés vagy ilyen panasz nem érkezett. Nyilvánvaló, hogy ha a gyermek inkubátorban van, akkor nem az lesz a szülők első dolga, hogy lefényképezzék és a személyazonosító igazolványát intézzék el. A gyakorlatban úgy látjuk, hogy a június óta bevezetett szabályok működőképesek, egyre többen veszik igénybe ezt a jogintézményt, és még egyszer hangsúlyozom, ha a későbbiekben teszi meg a szülő, akkor is illetékmentesen tud személyazonosító igazolványhoz jutni.
Amit Bácskai képviselő úr felvetett, ott a korszerűsítésre, egyszerűsítésre vonatkozó észrevételét köszönöm. Valóban rengeteg olyan probléma van, ami a mindennapokat keseríti meg, hiszen a mai rendszerben csak az anyakönyvi esemény helyszínén lehet az anyakönyvi kivonatot megkapni, tehát hiába megyünk máshova, nem kapjuk meg, hiszen minden egyes anyakönyv önálló életet él, és nincs elektronikus nyilvántartás. Tehát ez a célunk a '82-es logika lebontásával és az elektronikus anyakönyv megteremtésével, ezért tudjuk oldani az illetékességi szabályokat.
Maga az anyakönyvi eljárás egy közigazgatási eljárási kérdés, tehát nem sportszerű anyagi jogi szabályokat számon kérni eljárási szabályokon. Mi azt tudjuk szabályozni az eljárásban, ami az anyagi jogi szabályok között van, tehát a bejegyzett élettársi kapcsolatot is. Úgy szabályozzuk egyébként, ahogy jelenleg is a hatályos törvényerejű rendelet szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésével kapcsolatos teendőket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottsági tagoké a szó, észrevételek, vélemények. Parancsoljanak! (Jelentkezések.) Bácskai képviselő úr, aztán Hock képviselő úr.
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Igazából ezzel a törvénnyel, mint már ezt korábban is többször kifejtettük, elvi értékválasztásbeli különbségek adódtak ebből a törvényjavaslatból. Elfogadhatatlan a számunkra az, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot tartalmilag és formailag is a házassághoz kívánják közelíteni ebben a törvényjavaslatban. Nem tudunk vele egyetérteni, és ezért nem is fogjuk támogatni az egész javaslatot.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hock képviselő úr, parancsoljon!
HOCK ZOLTÁN (független): Két rövid megjegyzésem lenne. Az első. A 61. § a következőképpen szól, és annak is a (4) bekezdése: "Az intézeten kívüli szülést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be". Ez egy állítás. Ha nem vesz részt, tehát nem közreműködik orvos az intézeten kívüli szülés vezetésnél, akkor praktikusan ez a gyermek nem anyakönyvezhető, hiszen nem lesz olyan orvos, aki közreműködött és ezáltal képes bejelenteni. Ez szemantika. Ha ezt végigelemzik, akkor ez kizárja a lehetőséget, mert ha azt írja, hogy és/vagy, vagy adott esetben kiterjeszti, ha nincs orvos, akkor utána el kell haladni egy szülész-nőgyógyászhoz intézetbe, aki arról szakvéleményt állít ki, és ezt csatolva lehet bejelenteni a gyermeket, akkor értelmezhető a mondat. Így ez nem értelmezhető. Mint mondottam önnek, nyilván önöknek nagyobb információs bázis áll a rendelkezésükre, az otthonszülések esetében a szülők jelentős része úgy nyilatkozik, hogy nem volt orvosi asszisztencia a szülés levezetésénél.
A második megjegyzésem a személyi igazolvány kérdése. Ha az emlékeim nem csalnak, a hatályos eljárásjog úgy rendelkezik, hogy a születést követő napon kell bejelenteni a gyermek megszületésének a tényét, hogy az anyakönyvezés megtörténhessen. Az anyakönyvi bejegyzés és a személyazonosító igazolvány kiállítása két külön jogi eljárás, mert az egyik a könyvbe kerül bele, tehát lajstromba veszik a pici gyermeket, hogy egyáltalán ő is egy élő magyar állampolgár (Dr. Kovács Zoltán megérkezik az ülésre.), a másik egy számára kiállított speciális dokumentum, amivel adott esetben az ő azonosságát harmadik féllel szemben képes igazolni. A törvény, illetve a javaslat éppen azt fogalmazza meg, hogy az anyakönyvezéssel egyidejűleg kell a személyazonosító, satöbbi igazolványt kiállítani. Nem lehetőségként kínálja föl a szülőnek, hogy amennyiben neki szüksége van rá, igényli, okszerű, hogy legyen, hanem kötelező jelleggel. Ez mindenképpen eltér ettől a kérdéstől.
A harmadik megjegyzésem az eddigi szabályozás kérdése. Úgy kezdte a felvezetését, hogy ezt a kicsit poros anyakönyvi eljárásról szóló törvényt azért kell felfrissíteni, mert szeretnék egyszerűsíteni ezt az eljárást. Ez egy dicsérendő, támogatandó cél. Ezzel szemben még mindig nem értem, hogy miért kell egy hatósági eljárási engedélyeztetés ahhoz, hogy egyébként a kulturális hagyományainknak megfelelően hétvégén tartsák a házasulandók az esküvőjüket. Azt gondolom, hogy ez a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője, illetve hivatala és a házasulandók közötti külön megállapodás, hogy mikor legyen. Azt értem én, hogy ahhoz külön speciális engedély kell, hogy ha nem a városháza vagy a községháza anyakönyvi hivatalában történik ez az eljárás, hanem teszem azt egy hajóban vagy akárhol, a réten vagy éppen a futballpálya közepén, ez kétségtelenül felvet olyan kérdéseket, hiszen az anyakönyv mozgatásáról is beszélünk, és ez valóban külön eljárást igényel, annak a biztonságát, őrzését, szállítását, ehhez kell engedély. De önmagában, hogy ez szombaton vagy vasárnap legyen, nem látom be, hogy ezt miért kell külön engedélyeztetni, de ez a kisebbik a gond, a másik kettő viszont meg szerintem élő probléma.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólások? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm az észrevételeket. Mindig nagyon nehéz egy eljárási törvényt önmagában kezelni, hozzá kell olvasni még más törvényeket is.
A legutolsó megjegyzésére Hock képviselő úrnak. A Ktv. alapján az anyakönyvvezető szabadidőre jogosult, ha szombaton vagy vasárnap teljesíti a kötelezettségét, erről a jegyzőnek tudnia kell. Nyilván felháborodnának önök is azon, ha mennének az egyébként egy darab anyakönyvvezetővel ellátott polgármesteri hivatalokba, és ott azt a táblát találnák, hogy zárva van, mert az anyakönyvvezető éppen a szabadidő-átalányát vette ki. Tehát kell annak a Ktv. alapján egy rendjének lenni, hogy a hétvégi munkavégzésnek milyen feltételrendszere van.
A személyiadat- és lakcím-nyilvántartási törvény a szülő kérelmezésétől teszi függővé azt, hogy igényel-e a megszületett gyermeknek személyazonosító igazolványt. A gyermek 14 éves koráig ez a szabály, ezt nem tudjuk mi fölülírni egy eljárási törvényben.
A gyermek anyakönyvezése a gyermek olyan joga, ami megmásíthatatlan és kikezdhetetlen. Ha Hock képviselő úr logikáján indulunk el, akkor nem anyakönyveznénk azokat a gyermekeket, akiknek nincs apjuk? Nyilvánvalóan nem juthatunk el idáig. Fogjuk anyakönyvezni az intézeten kívül megszületett gyermeket is, akkor is, ha orvos nem vesz részt a procedúrában, de hogy utólagosan valamilyen bejegyzést kell tenni, adott esetben újra kell anyakönyvezni a gyermeket, az biztos ilyen élethelyzetben. A gyakorlatban nem tudunk mást csinálni, mint anyakönyvezzük a gyermeket, tehát az ő jogai nem sérülnek, és utólagos bejegyzés formájában teszünk eleget mindannak, amit képviselő úr felvetett.
Bácskai képviselő úr megjegyzésére azt mondom, hogy mi itt semmilyen közelítést nem végzünk el, a hatályos szabályt írjuk be a törvénybe, mindazokat, amelyek az anyagi jogi szabályokból következnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy tudunk-e szavazni általános vitára való alkalmasságról. (Jelentkezésre:) Hock képviselő úr, parancsoljon!
HOCK ZOLTÁN (független): Tényleg csak sportból, mert szerintem államtitkár úr vagy nem akarja érteni, hogy én mit mondok, vagy én nem értem, hogy ön mit mond. Ha tehetnék egy ilyen indítványt, hogy kérem, értelmezze szemantikailag azt a mondatot, hogy az intézeten kívüli születést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelentik be. A magyar nyelv szabályai szerint ez azt jelenti, hogy a kettő egyidejű, együttes cselekményével lehet ezt megtenni, mert ha azt írja, hogy "a szülő vagy a szülésnél közreműködő orvos", akkor értelmezhető a dolog, de "a szülő és az orvos" azt jelenti, hogy a kettőnek együtt kell ezt tennie, és ha az egyik nincs, akkor nem lehet megtenni, függetlenül attól, hogy egyetértünk, hogy be kell jelenteni.
A másik, hogy a szülő kérheti, hogy nem írja fölül, egyetértek, csak önök azt írják a törvényben, hogy a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője a születés anyakönyvezésével egyidejűleg az újszülött személyazonosító igazolványának, valamint... Nem kezdeményezi, egyidejűleg meg kell csinálni, ez van leírva a törvényben. Csak erre akartam felhívni a figyelmét, de vélhetően módosító indítvánnyal ezt majd meg lehet oldani.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr kíván-e válaszolni? Parancsoljon!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nagyon szívesen. Az Nytv.-beli szabály, ami a 89. §-ban van, nem íródik felül semmilyen módon a törvényben. Az a törvény azt mondja ki, hogy a törvényes képviselő kérelmére történik meg ez a procedúra. Ha a szülőnek van ilyen kérelme, akkor tud ez a szabály csak érvényesülni, mert az anyakönyvvezető magától nem fogja kitalálni, hogy az egyébként a szülő által behozandó fényképet neki el kell küldenie valahova.
A másik esetben a kötelezettség: a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be. Hangsúlyozom, közigazgatási hatósági eljárásról van szó, ez a kötelezettség szülőket jelent. Ezek szerint, ha csak az egyik szülő megy a bejelentést megtenni, noha két szülő, két törvényes képviselő van, akkor a képviselő úr logikája az, hogy az anyakönyvvezető biztosan nem teljesítheti az anyakönyvezést. Ez nem állhat elő. Amennyiben nincs ott az orvos, akkor is anyakönyvezni fogják, hiánypótoltatnak, és ilyen módon egy utólagos bejegyzéssel próbálják megoldani a kérdést. Tehát a szabály a hatályos szabályokkal egyezően jó, ennek kérem a figyelembevételét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, szavazhatunk-e. Amennyiben igen, kérdezem, ki az, aki támogatja az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát a T/11207. szám alapján. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ez pedig 10 nem. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta ezt a törvényt. Köszönöm szépen.
Következik a mai 2. napirendi pontunk, a polgári törvénykönyvről szóló... (Dr. Bácskai János: Elnök asszony, elnézést.) Bocsánat. Parancsoljon, Bácskai úr!
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. A kisebbségi véleményt Horváth István fogja előterjeszteni.
ELNÖK: Köszönöm. A kisebbségi véleményt Horváth képviselő úr fogja. A többségit kívánja-e valaki? (Nincs jelzés.) Köszönjük szépen.
Akkor most megyünk a 2. napirendi pontunkra, a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi ... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat T/11074. szám alatt, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Kérdezem, a tárca részéről ki a képviselő. (Nincs jelzés.) Akkor félretesszük ezt a napirendi pontot. A bizottság titkárságát kérem szépen, hogy akkor keressenek majd ehhez nekünk előadót.
Tisztelt Bizottság! Áttérünk a 3. napirendi pontunkra, a vízitársulatokról szóló törvényjavaslatra a T/6669. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm az előterjesztők képviseletében Kuncze Gábor képviselő urat és a minisztérium részéről Kapitány Gabriella titkárságvezető asszonyt. Kérdezem, hogy tárca- vagy pedig kormányálláspontot fogunk hallani. (Dr. Kapitány Gabriella: Tárcaálláspontot.) Köszönöm.
Három módosító javaslatról fogunk szavazni. Az 1. dr. Orosz Sándor képviselő úr javaslata. Az előterjesztőt kérdezem, támogatja-e.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Támogatom.
ELNÖK: Tárca?
DR. KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca is támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. Aki igen? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.
A 2. módosító indítványunk Velkey Gábor képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): A 2. és a 3. lényegében azonos, elnök asszony. Az a különbség, hogy a 2. pontban Velkey világossá teszi, hogy a módosító indítvány (2) bekezdése elmarad, míg Orosz Sándor ugyanezt akarja, csak ő nem tette ott zárójelbe, ezért aztán a másodikat támogatjuk, bár tartalmilag a harmadikkal is egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tárca?
DR. KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca álláspontja is az, hogy jelen formájában Velkey képviselő úr indítványát támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor mind az előterjesztő, mind a tárca támogatja Velkey képviselő úr javaslatát. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 3. pontról akkor tudjuk a véleményt, az előterjesztő és a tárca sem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy a 3., dr. Orosz Sándor képviselő úr javaslatát támogatja-e. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze. (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Köszönöm szépen. Több módosító indítványunk nincs, akkor ezt a napirendi pontot lezárom.
Akkor most rátérnénk a 3. napirendi pontunkra, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatra T/11025. szám alapján. Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy dr. Katona Béla házelnök úr megküldte a bizottságnak - és természetesen kiosztottuk a bizottságnak - a Transparency International Magyarországnak a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatra vonatkozó véleményét. Ezt bizottsági tagtársaink tehát megtalálják kiosztva.
Köszöntöm a napirendi ponthoz érkezett dr. Sinyei-Kiss Dávid titkárságvezető urat és dr. Susán Judit tanácsos asszonyt.
Bizottsági tagtársaink megkapták az ajánlást. Ebből öt az, ami a mi bizottságunkat érinti, méghozzá először az 1. módosító indítványról fogunk szavazni, dr. Latorcai János és dr. Rubovszky György képviselő urak javaslatáról. Kérdezem, hogy tárca- vagy kormányálláspontot mondanak-e.
DR. SINYEI-KISS DÁVID (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az 1. pontot nem támogatjuk.
ELNÖK: És tárca- vagy kormányálláspont? (Dr. Sinyei-Kiss Dávid: Tárcaálláspontot tudunk jelenleg mondani.) Jó, köszönöm. Tehát az 1. módosító indítványt nem támogatja a tárca. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Sima nem.
2. módosító indítvány a 30. oldalon, dr. Bárándy Gergely képviselő úr javaslata, összefügg a 4., 6., 20., 149., 163., 166., 168., 169. módosító indítványokkal. Kérdezem a tárca álláspontját.
DR. SINYEI-KISS DÁVID (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Következik a 3. módosító indítvány, dr. Balsai István képviselő úr javaslata, összefügg az 5., 9., 13., 14., 19., 24., 29., 38., 51., 55., 59., 60., 70., 75., 81., 148., 150., 151., 162., 165., 167. és 170. módosító indítványokkal. A tárca?
DR. SINYEI-KISS DÁVID (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Sima nem.
Megyünk tovább, a 91. módosító indítványra kerül sor a 93. oldalon, ez Göndör István képviselő úr javaslata. Kérdezem a tárcát, mi a tárcaálláspont.
DR. SINYEI-KISS DÁVID (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság 15 igennel támogatja.
Következik a 110. módosító indítvány, szintén Göndör képviselő úr javaslata, a 109. oldalon találják meg képviselőtársaim. Ez összefügg a 111., 120., 126., 127., 128., 130., 132., 135., 137., 154., 156. módosító indítványokkal. Kérdezem a tárcát, a tárca támogatja-e.
DR. SINYEI-KISS DÁVID (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Kérdezem a bizottságot, kíván-e még valaki bármelyik módosító indítványról szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom.
Megyünk tovább, következik az 5. napirendi pontunk, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat T/11028 számon, új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett, dr. Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné és Kárpáti Tibor MSZP-s képviselők önálló indítványa. Itt is a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványokról fogunk szavazni.
Tisztelt Bizottság! Az előterjesztők megkértek engem, hogy képviseljem az ő véleményüket, így tudjuk ezt a napirendi pontot tárgyalni. A kormány részéről továbbra is Kapitány Gabriella titkárságvezető segít nekünk.
Kérdezem a tárca álláspontját az 1., dr. Orosz Sándor képviselő úr javaslatáról. Itt az 1. és a 3. függ össze. Parancsoljon!
DR. KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca a módosító indítvány célját támogatja, azonban fel kell hívnom a tisztelt képviselő urak és asszonyok figyelmét, hogy jelen formájában nem alkalmas a szöveg arra, hogy a törvényt módosítsa, két okból. Az ajánlás 2. számú pontjában meghatározza a szöveg, azt mondja, hogy a gazdálkodás korlátlanul folytatható, a törvényben a 7. § (1) bekezdésében semmilyen rendelkezés nincs, amellyel szemben meg kellene határozni a gazdálkodás korlátlanul történő folytatásának a lehetőségét. Továbbá nemcsak az ártéri gazdálkodás szakmai irányelvei hiányoznak ahhoz, hogy eredményesen folytathassanak a mezőgazdasági termelők ilyen gazdálkodást, hanem a megfelelő támogatási rendszer kiépítése is szükséges. Úgyhogy ennek fényében lenne szükséges a 7. § (1) bekezdésének a szövegét módosítani, amiben szívesen állunk segítségére a képviselő úrnak.
Az ajánlás 3. számú pontja tekintetében a kormány egy kormányrendelet megalkotására kapna felhatalmazást, azonban jelen pillanatban a szöveg a módosító törvényben jelenne meg, tehát nem a VTT-törvényben. Mivel a módosító törvény 6. § (1) bekezdése azt mondja, hogy hatálybalépését követő napon a törvény hatályát veszti, ennek következtében ez a felhatalmazás egy napig lenne hatályban, tehát ez alapján nem tudna a kormány rendeletet alkotni, de egyébként a céljával teljes mértékig egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor most Orosz Sándor képviselő úr 1. javaslatáról van szó, ezt az előterjesztők sem támogatják, a tárca ilyen formában nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
2. ajánlási pontunk Czomba Sándor, dr. Tilki Attila és Fülöp István képviselő urak javaslata. A tárca?
DR. KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy széles körben egyeztetésre került a 8000 forintra történő emelés, azonban további emelésre nem látunk lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztők sem támogatják. Kíván-e valaki szólni ehhez az ajánlási ponthoz? (Jelzésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Az elmúlt bizottsági ülésen beszéltem Tilki képviselő úrral, aki azt mondja, hogy az is előrelépés a jelenlegi helyzethez képest, ami bent van a javaslatban, de még ez is méltatlan, és ezért is tették ők ezt az indítványt. Ezt financiális okból nem támogatja a tárca, nem azért, mert ez egy rossz javaslat, ha jól értettem. (Dr. Kapitány Gabriella: Igen.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor tudunk dönteni. Tehát a tárca és az előterjesztők sem támogatják a 2. módosító indítványt. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Sima nem. Köszönöm szépen.
Nekem más nincs kijelölve. Kíván-e még valaki valamiről szavaztatni? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen a segítséget, ezt a napirendi pontot lezárom.
Ha jól láttam, akkor a polgári törvénykönyvről szóló törvényhez megérkeztek? (Nincs jelzés.) Nem.
Megyünk tovább a 6. napirendi pontunkra, az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra T/10977. szám alapján, és itt is a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására fog sor kerülni.
Köszöntöm a napirendi ponthoz az Egészségügyi Minisztérium részéről érkezett...
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Schlammadinger József, EüM jogi főosztály főosztályvezető-helyettese vagyok.
ELNÖK: Köszönöm. És a kollega?
VÁGNER PÉTER (Egészségügyi Minisztérium): Vágner Péter szakmai tanácsadó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Itt egy módosító indítvány van, ami a mi feladatkörünkbe tartozik, a 26. számú, ez a 18. oldalon található, dr. Csáky András képviselő úr javaslata. Kérdezem a tárcát, hogy mi a vélemény róla, támogatja vagy nem.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): A 26. számú javaslatot nem támogatja a kormány. Tudomásom szerint egyébként az Egészségügyi bizottság pont ezzel kapcsolatosan éppen ezekben a pillanatokban nyújt be egy ehhez kapcsolódó bizottsági módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor a kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Sima nem. Köszönöm szépen.
Kérdezem, hogy valaki kíván-e még bármelyik ajánlási pontról szavazni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot is lezárom.
Megyünk tovább, a 7. az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra T/11068. szám alapján, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására kerül sor.
Köszöntöm a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium részéről dr. Szörényi Péter osztályvezető urat. Nem?
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Dr. Rácz Gábor osztályvezető.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 1. módosító indítvány Gazda László és Kiss Ferenc képviselő urak javaslata, összefügg a 2., 3., 4. pontokkal. Kérdezem, hogy tárca- vagy kormányálláspontot mond.
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Jelen pillanatban még tárcaálláspontot.
ELNÖK: És a tárca támogatja-e?
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: És a bizottság, a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság 15 igennel támogatja.
A következő módosító indítvány az 5., szintén Gazda László és Kiss Ferenc képviselő urak javaslata. Tárcaálláspont?
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság 15 igennel támogatja.
Következik a 6., Gazda László és Kiss Ferenc képviselő urak javaslata. A tárca?
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Ezek kapcsolódó módosítók.
ELNÖK: Igen, arról beszélünk végig. Bocsánat, csak rövidítek.
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nekem más számozás van. A kapcsolódó módosítót támogatja a tárca.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság 15 igennel támogatja.
7., szintén Gazda és Kiss képviselő urak kapcsolódó módosító indítványa. A tárca támogatja-e?
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 15 igennel támogatja.
8., Gazda László és Kiss Ferenc képviselő urak javaslata. A tárca?
DR. RÁCZ GÁBOR (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 15 igennel támogatja.
Be is fejeztük, köszönöm szépen. Kíván-e még bárki bármelyik kapcsolódó módosító javaslatról szavaztatni? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor ezt a napirendi pontot is lezárjuk.
Azt javaslom, hogy amíg a polgári törvénykönyvről szóló napirendi pontunkhoz megérkeznek, akkor az itt felvett napirendi pontunkra térjünk rá. A bizottság a napirendi pont megszavazásakor vagy elfogadásakor döntött arról, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/10875. számú törvényjavaslatot ma napirendre tűzi annak érdekében, hogy egy zárószavazás előtti bizottsági módosító javaslatot beadhassunk. A bizottsági tagok megkapták ezt a módosító javaslatot. Kérdezem, hogy bárkinek van-e ezzel kapcsolatban kérdése. Azt gondolom, hogy az indokolásból egyértelműen kiderül, hogy a jelenlegi törvényes állapotot szeretnénk fenntartani a Hszt. módosítása után is, tehát a módosító javaslat erre irányul.
Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése. (Nincs jelzés.) Véleménye? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor aki egyetért, hogy ezt a zárószavazás előtti bizottsági módosító indítványt beadjuk, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen a tisztelt bizottságnak. Akkor ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Szeretném kérdezni, hogy a Ptk.-hoz érkezett-e valaki. (Jelzésre:) Még másik bizottságnál ülnek. Akkor addig, amíg megérkeznek, felfüggesztjük a bizottsági ülést. Köszönöm. (Rövid szünet. - Dr. Kovács Zoltán távozik az ülésről.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk akkor a munkát. Az utolsó napirendi pontunk, amit még nem tárgyaltunk meg, az eredeti 2. számú, a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi ... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat T/11074. szám alapján. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető asszonyt. Rá is térnénk a szavazásra. Kérdezem főosztályvezető asszonyt, hogy tárca- vagy kormányálláspontot fog-e mondani.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok képviselni, és talán gyorsítja az ügymenetet, ha elmondom, hogy a 2. pont alatti kivételével valamennyi pont esetében a tárca támogatja a módosító javaslatot, tehát egyedül a 2. ponttal nem értünk egyet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, arról mi nem is fogunk dönteni, mert hogy az nem tartozik a mi hatáskörünkbe. Tehát akkor amiről döntünk, az a 4., 33., 55., 66., 67., 68., 71. és 86. módosító indítvány. Kérdezem a bizottságot, csinálhatunk-e olyat, hogy egyben szavazzuk. A tárca mindent támogat. (A képviselők bólogatnak.) Bólogatásokat látok, Köszönöm szépen. Tehát akkor tisztelt bizottság, egyben tenném föl az összes, bizottságunkat érintő módosító indítványt a törvénnyel kapcsolatban. Ezek a 4., 33., 55., 66., 67., 68., 71. és 86. A tárca ezeket támogatja. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Köszönöm szépen. A bizottság akkor megtárgyalta a módosító indítványokat, ezeket támogatta.
Kíván-e még valaki bármiről szavaztatni? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen.
Kérdezem, hogy Egyebekben van-e valakinek bármilyen bejelentenivalója. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen, a mai bizottsági ülést lezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 2 perckor.)
|
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika