ÖTB-36/2009.
(ÖTB-125/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2009. december 2-án, szerdán, 10 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása *

Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: Egyes, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11296. szám) (Dr. Wiener György és dr. Csiha Judit (MSZP) képviselők önálló indítványa) *

Dr. Wiener György előterjesztése *

Észrevételek, vélemények *

Szavazás *

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat (T/11207. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *

A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *

A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *

Egyebek *

 



Napirendi javaslat

  1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
  2. Egyes, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11296. szám)

    (Dr. Wiener György és dr. Csiha Judit (MSZP) képviselők önálló indítványa)

  3. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat (T/11207. szám)
  4. (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

  5. A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám)
  6. (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

  7. A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám)
  8. (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

  9. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Buzás Péter (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Papp József (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott

Balogh József (MSZP) dr. Buzás Péternek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Papp Józsefnek (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP) megérkezéséig Molnár Gyulának (MSZP)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Bebes István (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz) megérkezéséig dr. Tilki Attilának (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) Horváth Istvánnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) megérkezéséig Erdős Norbertnek (Fidesz)
Nógrádi László (KDNP) Vigh Lászlónak (Fidesz)

 

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Wiener György (MSZP) előterjesztőként
Dr. Zöld-Nagy Viktória főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Szabó Krisztián főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Mikolai Enikő szakreferens (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc.)

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Elkezdjük az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülését. Köszöntöm a képviselőket, érdeklődőket, a sajtó képviselőit.

Tisztelt Bizottság! A napirendi javaslatot írásban megkapták. Egy cserét szeretnék javasolni, mégpedig azt, hogy a 3. és a 4. napirendi pontunkat cseréljük meg, az eredeti meghívó szerinti 3. és 4. pontot. A továbbiakban változatlanul tenném föl a napirendi javaslatot. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e észrevétel, megjegyzés. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja a bizottság mai napirendi javaslatát. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Hajdu László megérkezik az ülésre.) Tehát akkor kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja a mai napirendi javaslatot. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Köszönöm szépen.

Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: Egyes, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11296. szám) (Dr. Wiener György és dr. Csiha Judit (MSZP) képviselők önálló indítványa)

Az 1. napirendi pontunk döntés önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vitára való alkalmasságról. A címe: egyes, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat T/11296. szám alapján.

Köszöntöm az előterjesztő képviseletében dr. Wiener György képviselő urat, mivel ez a napirendi pontunk dr. Wiener György és dr. Csiha Judit MSZP-s képviselők önálló indítványa. Az előterjesztőnek adnám meg először a szót. Parancsoljon!

Dr. Wiener György előterjesztése

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ennek az előterjesztésnek az a célja, hogy megoldjuk az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos jogi és gyakorlati problémákat. Erre vonatkozóan már több kísérlet történt a parlamentben, bizottsági és plenáris üléseken egyaránt. Eddig nem született megoldás.

Ennek a törvényjavaslatnak a funkciója egyértelműen az, hogy egyfelől biztosítsa már januártól, vagy ha az időből kifutunk, akkor februártól a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A másik funkciója, hogy pontosan elhatárolja egymástól azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket egy újonnan létrehozandó szervezet, illetőleg a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve lát el. A kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a regionális államigazgatási hivatal látja el azokat a feladatokat, amelyeket régebben a közigazgatási hivatal végzett, de amelyeknek a kötelező közigazgatási hivatali ellátását már régóta nem tartalmazza az önkormányzati törvény, hiszen az 1996. évi LXXII. törvény 2. §-a az önkormányzati törvény 98. § (2) bekezdésének b) pontját és egyben d) pontját is hatályon kívül helyezte.

A törvényjavaslat alapján tehát, mint előbb már említettem, két szervezet létezne: az egyik szervezet lenne a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a másik pedig a kormány törvényességi ellenőrzést ellátó szerve. A törvényjavaslat egyfelől ezt a szervezetet statuálja a 98. § (1) bekezdése új szövegének megállapításával, pontosítja ennek a szervezetnek a feladatait akkor, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pontjában elhelyezi azt az egyébként a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényben már szereplő feladatot és hatáskört, ami szerint ez a szervezet látja el vagy látná el a jövőben a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, beleértve természetesen az országos kisebbségi önkormányzatokat is.

Ezen túlmenően pedig a Fidesz azon aggályát kizárva, amely szerint egy ilyen szervezet más feladatot nem láthatna el, a statuáló rendelkezésben szerepelne az a megfogalmazás, hogy törvény vagy kormányrendelet ezen szervezet számára más államigazgatási feladatot, hatáskört is megállapíthat. Ez csak nyomatékosítja a 98. § (2) bekezdés c) pontjának szövegét, és egyben a törvény logikai szerkezetét is valamelyest pontosítja.

Ezen túlmenően a kategóriarendszerben is változást jelentene ez a törvényjavaslat. Ha netán valamilyen oknál fogva egyszer más elnevezést kapna a közigazgatási hivatal, akkor ha megfogadjuk ennek a törvényjavaslatnak az intencióit és elfogadjuk magát a javaslatot, nem lesz szükség arra, hogy számtalan törvényt vagy kormányrendeletet módosítsunk, mert azt az általános megfogalmazást tartalmazza a törvényjavaslat, amelyet a magyar közigazgatási jog a 2006. évi CIX. törvény óta már alkalmaz (Horváth István megérkezik az ülésre.), tehát nem a szervet nevesíti, hanem a szervvel kapcsolatosan a feladatkört, hatáskört jelöli meg. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat azt a megfogalmazást, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv. Ez a szervezet, amint már az előbb említettem, egyben ellátja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését is, így jön összefoglaló néven az a megfogalmazás, hogy a kormány törvényességi ellenőrzést ellátó szerve, de ez természetesen maga a közigazgatási hivatal, ez egyértelműen kiderül a törvényjavaslat 1. §-ából.

A törvényjavaslat paragrafusainak többsége kétharmados döntést igényel, van azonban olyan is - 4. és 6. § -, amelyek nem igényelnek kétharmados döntést, tehát ezek akkor is léteznek, ha a kétharmadot nem sikerülne a parlamentben ehhez megszerezni.

Kérem a tisztelt bizottságot, hogy tárgyalja meg a törvényjavaslatot, és döntsön arról, hogy tárgysorozatba veszi-e, illetőleg döntsön arról, hogy alkalmas-e vagy sem általános vitára.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az Önkormányzati Minisztérium részéről köszöntöm dr. Zöld-Nagy Viktória főosztályvezető-helyettes asszonyt, és önnek adnám meg a szót. Köszönöm.

DR. ZÖLD-NAGY VIKTÓRIA (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Az indítvánnyal kapcsolatban tárcaálláspontot tudok képviselni, nem kormányálláspontot. A tárcánk nagyon kiemelten fontosnak tartja és prioritásként kezeli a törvényességi ellenőrzés minél előbb történő visszaállítását, éppen ezért minden olyan megoldást támogat, amely a parlamenti pártok egyetértését is bírja.

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes asszony. A bizottság tagjaié a szó, először kérdések. (Nincs jelzés.) Ha kérdések nincsenek, akkor észrevételek, vélemények. (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!

Észrevételek, vélemények

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Arról, hogy ez a helyzet kialakult, sem a Fidesz, sem az ellenzék nem tehet, ezt a kormánypárti többség - beleértem az SZDSZ-t is - okozta. Ennek reparálása folyik különböző trükközésekkel, amiben mi nem kívánunk partnerek lenni. Mi úgy látjuk, hogy a cél fontos, hogy legyen törvényességi ellenőrzés, illetve a területfejlesztési törvény szerint törvényességi felügyelet, de sem ez, sem a korábbi megoldások nem voltak alkalmasak. Mi azt az álláspontot képviseljük továbbra is, hogy az eredeti törvényes, alkotmányos megoldáshoz térjünk vissza. Ezért nem támogatjuk általános vitára.

ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, vélemény? (Nincs jelzés.) Tisztelt Bizottság! Akkor engedjék meg nekem. Azt gondolom, hogy ezt a vitát nagyon sokszor lefolytattuk. Én értékelem, és azt gondolom, hogy a bizottságnak is értékelnie kellene azt a törekvést, amit egyrészt a kormányzat, egyrészt pedig a képviselők önálló indítvány benyújtásával próbálnak tenni azért, hogy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését visszaállítsuk valamilyen formában.

Nem szeretném kinyitni azokat a vitákat, amelyeket már a bizottságban lefolytattunk, egyedül az ellenzék felelősségére szeretnék apellálni. Azt gondolom, hogy nem jó az, ha 3200 önkormányzat fölött nincs senki, aki törvényességi ellenőrzést gyakoroljon. Lehet, hogy a tisztelt ellenzék, a Fidesz úgy gondolja, hogy jó nekik ez a helyzet, hogy a fideszes önkormányzatok fölött nincs törvényességi ellenőrzés. Mi, MSZP-s képviselők úgy gondoljuk, hogy mind az ellenzék által, mind a kormánypárt által vezetett önkormányzatok fölött kell hogy legyen törvényességi ellenőrzés, ezért mi a magunk részéről a tárgysorozatba-vételt is, illetve az általános vitára való alkalmasságot is támogatni fogjuk. Köszönöm. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)

Alelnök úr, parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Szerintem az elnök asszony e tekintetben, hogy ránk akarja tolni a felelősséget ebben az ügyben, rossz pályán van. Megkérdezhetném azt is egyébként, hogy mondjuk hol volt a törvényességi ellenőrzés Hunvald-, Szabó-, BKV-s ügyekben egyébként az elmúlt esztendőkben, de nem ebbe az irányba akarom elvinni. Mi egyet mondunk: állítsuk vissza az eredeti törvényes és alkotmányos állapotot. Semmi mást nem kívánunk, amit a parlament már egyszer 1990-ben, majd később kétharmaddal elfogadott, mi ezt kérjük, állítsa vissza ezt a helyzetet a parlament, ez kiállt mindenféle alkotmányossági próbát. Nem rajtunk múlik a történet, bocsánat elnök asszony, mint amiről ön beszél, hanem mindig más és más megoldást próbálnak önök előhozni, ami nem felel meg az eredeti törvényes és alkotmányos állapotnak. Mi ezt kérjük, állítsuk vissza. Tehát ha visszahozzuk az eredeti törvényszöveget, mi ezt megszavazzuk egy percen belül mindenféle vita nélkül.

ELNÖK: Köszönöm. Van-e még észrevétel, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor az előterjesztőé a szó. Képviselő úr, parancsoljon!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Kovács Zoltán alelnök úr álláspontja természetesen nem lep meg. Fejtegetései megalapozatlanok (Dr. Kovács Zoltán: Miért? Nincs BKV-s ügy, nincs Hunvald-ügy?), tudniillik a 90/2007-es és a 131/2008-as alkotmánybírósági határozatok egyértelműen azt mondják ki (Dr. Tilki Attila megérkezik az ülésre.), hogy kétharmados döntésre azért van szükség a közigazgatási hivatalok esetében, mert ez a szervezet látja el a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Arról is lehetne egyébként vitatkozni, hogy mennyire precíz, mennyire pontos ennek a két alkotmánybírósági határozatnak az alkotmány 8. § (2) bekezdését érintő értelmezése, de ez már szakmai és nem politikai kérdés. Az előterjesztett törvényjavaslat teljes mértékben megfelel az Alkotmánybíróság két döntésének, egyébként megfeleltek a kormány által korábban benyújtott törvényjavaslatok is.

Ennek a törvényjavaslatnak pontosan az lenne a funkciója, hogy a Fidesz korábban felvetett igényeit is kielégítse. Mindenben megfelel a Fidesz korábban megfogalmazott álláspontjának ez a törvényjavaslat, egyetlen egy kivétel van, mégpedig az a kivétel, hogy olyan területekről is a kormányzat vonuljon vissza, ahol az Alkotmánybíróság nem írja elő azt, hogy megyei szinten kell ellátni a feladatokat, hiszen teljesen egyértelmű, már ma is az a helyzet, sőt a 2006-os, 2007-es reform előtt is ez volt a helyzet, hogy az úgynevezett államigazgatási hatásköröket, hatósági jogköröket nem kötelezően megyei szinten kell ellátni. Erre vonatkozóan egyébként nemcsak törvény, hanem még kormányrendelet is megállapíthat hatáskört, akár regionális szinten működő szervezetnek is. Teljes mértékben helyreállítaná a törvényes és alkotmányos működést ez a törvényjavaslat.

Ami a Fidesz felelősségét illeti, egy korábbi alkalommal, amikor elfogadta a kormánypárti többség Hargitai, Ódor képviselők módosítóját, akkor lényegében továbbment azoknál a fideszes követeléseknél a kormánypárti frakció döntése és magának a kormányzatnak a döntése is, mint amit ez a törvényjavaslat tartalmaz, de a Fidesz akkor egy olyan záró módosító indítványt nyújtott be, amelyben a hatálybalépés időpontját kitolta 2010. július 1-jére. Teljesen egyértelmű tehát az, hogy a Fidesz a jelenlegi helyzetben kizárólag - mint ahogy minden más területen is - a feltétel nélküli kapitulációt tartja politikai céljának. Ezt természetesen nem fogja megkapni a kormányzati oldaltól. Amit megkaphat, az valóban az, hogy legyen törvényességi ellenőrzés, hogy álljon helyre az alkotmányos rend, de ez önmagában nem érdekli a Fidesz frakcióját, ahogy látszik teljes egyértelműséggel.

Ami pedig a kifejezésmódot illeti, hogy trükközés, ebben semmilyen trükközés nincs. Azt javaslom Kovács alelnök úrnak, hogy nagyon figyelmesen olvassa el a törvényjavaslatot, és nézze meg azokat a jogszabályhelyeket, amelyeket a törvényjavaslat pontosítani kíván. Természetesen ezzel nem lehet olyan propagandahatást elérni, mint a trükközés fogalomhasználatával, ugyanakkor mivel ez nem egy választási nagygyűlés és nem is egy televíziós vita, a fogalomhasználatát nem tartom relevánsnak. Majd ha leülünk a televízióban vitatkozni, akkor használja alelnök úr, képviselőtársam ezt a kategóriát, ez nem egy bizottsági szakmai vitára való.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Döntés következik önálló képviselői indítvány (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról. Én úgy értelmeztem, képviselő úr, alelnök úr, hogy az előterjesztő zárszót mondott ennek a kapcsán. (Dr. Kovács Zoltán: Személyes érintettség.) Akkor megadom a szót személyes érintettség okán Kovács alelnök úrnak. Parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Örülök, hogy ennek a javaslatnak a vitájában személyemmel foglalkozott Wiener képviselő úr. Én világossá tettem egyébként az álláspontot, és nem személy szerint Wiener képviselő úrról beszéltem, hanem a javaslatról, illetve az eddigi törvényjavaslatokról, az elmúlt időszak folyamatairól. Azt gondolom, hogy - a jó ismeretségünkre is figyelemmel - szerintem méltánytalan, hogy én vagyok ebben az ügyben itt kipécézve.

De ha már személyeskedünk, akkor azért engedjen meg a bizottság személyes dolgot is. Miközben Budapesten BKV-s ügyek, Hunvald-ügyek zajlottak, azonközben Forgács Imre volt a közép-dunántúli régió közigazgatási hivatalának a vezetője, aki most egyébként az ÖM szakállamtitkára lett. Gratulálok!

ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak a jegyzőkönyv kedvéért szeretnék javítani, Forgács Imre nem a középé-dunántúli régió, hanem a közép-magyarországi régió (Dr. Kovács Zoltán: Így kötődik össze a kettő.) regionális hivatalának volt az elnöke, de természetesen személyes érintettség okán megadom a szót Wiener képviselő úrnak, az előterjesztőnek. Parancsoljon!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nem pécéztem ki Kovács Zoltán alelnök urat, csupán azért említettem őt név szerint, mert ő szólalt meg. Ha bárki más megszólalt volna, nyilvánvalóan nem mellőzhettem volna a nevét. Ha önmagában a név megemlítése már személyes érintettséget jelent, abban az esetben, mivel az én nevem is elhangzott utána, úgy ítéltem meg, hogy a személyes érintettség fogalmát most kiterjesztően értelmezzük.

Én nem kívánnék az önkormányzatoknál történő különféle törvényes és törvénytelen akciósorozatokról beszélni, de azért felhívnám a figyelmet arra, hogy például a Hunvald-ügyben érintett lehet egy Czibula nevezetű úr, aki a Fidesznek volt önkormányzati képviselője, volt egyébként állítólag más pártnak is. Ezen túlmenően is pedig számos más települést, ahol fideszes vezetés működik, fel lehetne sorolni, de nem ez a célom, nem ez ennek a mai vitának a tárgya, ezt majd a sajtóban és a kampányviták során le fogjuk bonyolítani.

Továbbra is azt javasolnám valamennyi ellenzéki képviselőnek, nemcsak Kovács Zoltánnak - ezt azért mondom, hogy ne legyen szó személyes érintettségről -, támogassa ezt a javaslatot, mert akkor esetleg a további jogsértéseknek legalábbis egy része kiküszöbölhető lesz.

Köszönöm a figyelmet.

Szavazás

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Remélem, a lovagiasság szabályai szerint rendeződtek a dolgok, és végre a munkára koncentrálhatunk. Tehát szeretném, ha a bizottság döntene arról, hogy ezt a képviselői önálló indítványt tárgysorozatba-vételre, illetve általános vitára alkalmasnak tartja. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, ki az, aki egyetért egyes, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslattal a T/11296. szám alapján, dr. Wiener György és dr. Csiha Judit MSZP-s képviselők önálló indítványának tárgysorozatba-vételével, illetve általános vitára való alkalmasságával. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 1 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás. Köszönöm szépen. Tehát akkor ezt általános vitára alkalmasnak tartottuk és tárgysorozatba is vettük. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.) Köszönöm szépen az előterjesztőnek a megjelenést.

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat (T/11207. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Áttérnénk a 2. napirendi pontunkra, az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslatra T/11207. szám alapján, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.

Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről dr. Szabó Krisztián főosztályvezető urat. Az ajánlást képviselőtársaim megkapták. Kérdezem először a tárca képviselőjét, hogy tárca- vagy pedig kormányálláspontot mond.

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tárcaálláspontot képviselnék.

ELNÖK: Tárcaálláspont. Köszönöm szépen. Az 1. módosító indítványról fogunk dönteni, Horváth István képviselő úr javaslata, összefügg a 2., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 12., 13., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23. és 25. módosító javaslatokkal. Tárcaálláspont?

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca a módosító javaslatokat nem támogatja.

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Horváth István jelentkezik.) Képviselő úr, parancsoljon, öné a szó.

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni, hogy miért nem.

ELNÖK: Kérem, hogy válaszoljon. Öné a szó!

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az említett módosító javaslatok a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő eljárási szabályokat érintik a törvényjavaslatban. Ezzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy az anyakönyvi eljárásról szóló törvény kizárólag olyan eljárási szabályokat tartalmaz, amelyek a hatályos anyagi jogi szabályok kiszolgálását igénylik. Ma a bejegyzett élettársi kapcsolat egy, a családjogi törvényben rögzített együttélési forma és családjogi viszony, egy olyan családiállapot-forma, amelynek az eljárási szabályait a jogalkotónak az eljárási törvényben meg kell határoznia. A jelenleg hatályos anyakönyvi törvényerejű rendeletben ezek a szabályok úgyszintén megtalálhatók. Ha a családjogi viszony, a családi állapot létrehozására és anyakönyvi bejegyzésére vonatkozó eljárási szabályok nem léteznének, az olyan alkotmányellenes helyzetet hozna létre, amely nem tenné lehetővé egy létező családjogi jogviszony létesítését és érvényesítését.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr? (Nincs jelzés.) Nem.

Tisztelt Bizottság! Szavazunk az 1. pontról. A tárca nem támogatja. Az összefüggéseket nem sorolom fel, egyszer már elmondtam. Kérdezem, ki az, aki támogatja az 1. módosító indítványt. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 15 tartózkodással nem támogattuk ezt az indítványt.

Következik a 3. módosító indítvány, szintén Horváth képviselő úr javaslata. Tárcaálláspont?

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.

ELNÖK: Képviselő úr, parancsoljon!

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Miért nem támogatja a tárca? Végigolvasva a törvényt, a 3., 10., 11., 14., és a 24. pontnál is meg fogom kérdezni. Ez stilisztika vagy elírás, vagy egyszerűen nehezen kezelhető szövegkörnyezet, amelyet a törvényjavaslatban önök itt leírtak? Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 3. § b) pontjában az anyakönyvi alapirat, annak a megnevezése: "az anyakönyvi eljárás során felhasznált, valamint keletkező irat, amely alapján az anyakönyvbe adat kerül bejegyzésre". Nem "került bejegyzésre", itt a "t" betűt kérnénk elhagyni, mert az azt feltételezi, hogy már bekerült. Az anyakönyvi alapirat ezután fog bekerülni.

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. A múlt idő pontosan arra utal, hogy az anyakönyvbe a bejegyzés az alapirat alapján már bekerült, attól válik egy irat az anyakönyvi eljárás következtében alapirattá, az anyakönyvi bejegyzés alapiratává, hogy abból és annak az alapján az adat az anyakönyvbe bekerül. Tehát ha jelen időben szólna a mondat, akkor olyan iratokat is ebbe a körbe sorolnánk, amely alapján még nem történt meg a bejegyzés, ilyenformán még nem tekinthető alapiratnak.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem akkor a bizottságot, a 3. módosító indítványt ki támogatja. (Szavazás.) Ez 14 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 15 tartózkodással a bizottság nem támogatta.

Következik a 10. módosító indítvány, szintén Horváth képviselő úr javaslata. Tárca?

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.

ELNÖK: Horváth képviselő úré a szó, parancsoljon!

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Szerintem ezt el se olvasta a tárca. Megkérdezem, hogy ezt miért nem támogatja, ugyanis az van beírva a törvényjavaslatba, és kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a módosítást, hogy "a házasság hivatal helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését a jegyző engedélyezheti". Ez azt jelenti, hogy ha valaki pénteken 2 órakor akar házasodni, és mondjuk fél 2-ig van a munkaidő, eddig az anyakönyvvezetővel meg tudták beszélni azt, hogy 2-kor vagy 3-kor, szombaton vagy vasárnap van a házasság. Ez alapján eleve ezt úgy zárják ki, hogy ehhez külön jegyzői engedély kell. Eddig se kellett külön jegyzői engedély, tehát teljesen fölösleges betenni egy ilyet, hogy hivatali munkaidőn kívüli házasságkötéshez külön jegyzői engedély kell. Felesleges korlátozás, nem életszerű.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr, parancsoljon!

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Egyrészt azt említeném meg, hogy bár a gyakorlatban eltérő az önkormányzatok engedélyezési eljárása ebben a tekintetben, de többségében nyilván a jegyző határozza meg azt, hogy az ő munkáltatói jogkörében tevékenykedő anyakönyvvezető munkaidőben és munkaidőn kívül milyen munkaszervezésben dolgozik. Az anyakönyvvezetőnek a munkaidőn kívüli tevékenységéért vagy szabadidő-átalány, vagy külön díjazás jár. Arra tekintettel, hogy ez az önkormányzat költségvetését, feladatelosztását érinti, a jegyzőnek nyilván, ha nem is egyedi, de általános engedélyezési hatásköre van arra nézve, hogy az anyakönyvvezetője milyen módon jár el. Az engedélyezés ezt az önkormányzatoknál meglévő gyakorlatot kívánja egy egységes mederbe terelni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Lamperth képviselő asszony, parancsoljon!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Az én álláspontom szerint teljesen fölösleges ott szabályozni, ahol erre nincs szükség. Az önkormányzatok eddig is megoldották, ezután is meg fogják oldani. Úgyhogy arra biztatom a képviselőtársaimat, hogy szavazzuk meg ezt a módosító indítványt. (Jelentkezések.)

ELNÖK: Kérdezem, hogy a két hozzászóló... (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.) Kovács alelnök úr akkor fenntartja a hozzászólását.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Igen, tekintettel arra, hogy szerintem ez egy korlátozása a hivatali rendnek. Majd eldönti a jegyző meg maga a hivatal, hogy miként kívánja ezt a kérdést szabályozni, ne tegyük már bele egy törvénybe. Akkor innentől kezdve lassan oda fogunk jutni, hogy a jegyző szabályozza a munkaidőn túli vécére menést is, azt is betehetjük egy törvényjavaslatba, és akkor egy olyan... (Dr. Lamperth Mónika: Különösen pikírt hangulatban van a képviselő úr.)

ELNÖK: Folytassa nyugodtan, képviselő úr, mondja.

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Csak látom, hogy feldobtam a társaságot ezzel a kérdéssel. Tehát ennyire ne avatkozzon bele törvény egy hivatali belső ügyrendbe, ezt majd a jegyző szabályozza vagy megállapodnak. Ez nagy hivataloknál egyébként problémát jelent. Gondoljanak bele, hogy például a fővárosban - mert nincs ott, hogy főjegyző, csak az van ott, hogy jegyző engedélyezheti - a főjegyző egyébként nem engedélyezheti ezt, viszont mondjuk egy megyei jogú városban, egy 130 ezres Győrben a főjegyzőnél a "munkaidőn kívüli" aláírás-bélyegzővel nyomkodják majd rá egyébként, hogy engedélyezze a délután 3 órás munkaidőn kívüli házasságkötést. Ez egyszerűen vicc, azt kell hogy mondjam.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr kíván-e szólni? (Horváth István: Lamperth képviselő asszony meggyőzött, hogy ne szóljak hozzá. - Derültség.) Nagyon szépen köszönöm.

Tisztelt Bizottság! A 10. módosító indítványról szavazunk, Horváth képviselő úr javaslatáról. A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.

11. pont, szintén Horváth képviselő úr javaslata. Tárcaálláspont?

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.

ELNÖK: Horváth képviselő úr, parancsoljon!

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Röviden beszélek ezzel kapcsolatosan. Ez ugyanaz, nem köthető házasság munkaszüneti napon. A törvény ne szabályozza már azt, hogy nem köthetek házasságot munkaszüneti napon, ha amúgy a hivatalban vagy akár a környezetemben eddig is ez egy elfogadott lehetőség volt.

Köszönöm szépen. Tehát kérem, hogy a módosítást a bizottság támogassa. (Dr. Kovács Zoltán jelentkezik.)

ELNÖK: Kovács alelnök úr, parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Nem Horváth képviselő úrral akarok vitatkozni. A házasságkötő oldaláról felmerült probléma, amit a képviselő úr mond, de van egy másik dolog, a munkavállalói oldalról van egy szabályozás, amely szerint munkaszüneti napon édességboltban, cukrászdában meg nem tudom, milyen helyeken lehet csak munkát végezni. Nem tudom, hogy a közigazgatás belefér-e ebbe. Tehát nehogy ez másik jogszabályba ütközzön, ezért merült fel bennem a kérdés. Ilyen részletesen nem ismerem ezt a szabályozást. Tehát mondom, az rendben van, hogy akkor kötök házasságot, amikor akarok, viszont a munkaszüneti napra vonatkozó szabályozás nehogy keresztbeverje ezt és e tekintetben jogszabályellenes legyen ez a kitétel. Erre talán a főosztályvezető úr tud válaszolni. Egyébként támogatom mint házasságra vágyó adott esetben, hogy akkor kössek házasságot, amikor akarok. (Derültség.)

ELNÖK: Köszönöm. (Jelentkezésre:) Lamperth képviselő asszony, parancsoljon!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Egyetértek Horváth képviselő úr liberális felfogásával ebben a kérdésben. (Derültség. - Horváth István: Nem egyneműeket mondtam.) Szerintem én el bírtam ezt olvasni, hogy mi van ide írva. Azt javaslom, hogy ezt nyugodtan vegyük ki ebből a törvényből, ugyanis ha ez a törvény nem rendelkezik erről, akkor automatikusan azt a szabályt is, amit Kovács képviselő úr mond, a végrehajtónak alkalmaznia kell. Én most ugyan meg nem mondom, hogy az a szabály, amire az alelnök úr utalt, itt most él vagy nem, de a jogalkalmazónak alkalmaznia kell azt a törvényt is, tehát szerintem semmi hibát nem követünk el akkor, ha ebben sokkal megértőbbek és liberálisabbak vagyunk, magyarul, megszavazzuk ezt a 11. módosítót.

ELNÖK: Köszönöm. Horváth képviselő úr, parancsoljon!

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Köszönöm szépen ismételten Lamperth képviselő asszonynak a támogató hozzászólását. A munkaszüneti napra szeretném azt mondani, hogy szombat-vasárnap a közigazgatásban munkaszüneti nap, és eddig is szombat-vasárnap voltak a házasságok, tehát innentől kezdve akkor ezt is korlátozza.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a főosztályvezető úré a szó. Parancsoljon!

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A munkaszüneti nap fogalmát a törvény - pont azért, hogy félreértés itt ne keletkezhessék - meghatározza az értelmező rendelkezések között. Ez azt a 10 napot jelenti, amely a január 1-je, húsvét, augusztus 20-a, október 23-a, karácsony ünnepkör, tehát azok a napok, amelyek az Mt., a munka törvénykönyve szerint is olyan munkaszüneti napok, amelyeken csak az egyébként természeténél fogva folyamatos üzemelést megkívánó közműveknél, illetve kivételes esetben végezhető munkavégzés. Tehát nem tartozik bele a szombat és a vasárnap. A szabályozás vagy a kivétel olyan okból fogalmazódott meg, hogy a jogalkotás egyértelműen és elsősorban - ahogy alelnök úr is említette - a kereskedelmi tevékenység kapcsán abba az irányba mozdult el, hogy ha a multi hipermarket sem lehet nyitva munkaszüneti napon, akkor az anyakönyvvezető se kényszerüljön munkavégzésre ezen a napon.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Dönteni fogunk a 11. módosító indítványról. A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) 26 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 3 tartózkodás.

14., Horváth képviselő úr javaslata. Tárca?

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a tárca a javaslatot.

ELNÖK: Képviselő úr kérdez. Parancsoljon!

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Kérdezek, és rögtön értelmezek is, hogy miért éltem módosítási javaslattal. Miért nem támogatja, ugyanis az olvasatomban úgy hangzik ez az előterjesztés, hogy "a születési és a házassági név anyakönyvezésekor a doktori cím bejegyezhető". Senki sem születik eleve doktornak, tehát nyilván a doktori címet úgy értelmezem, azt ki kell érdemelni, és ezért kértem azt, hogy a születési név kerüljön ki, és "a házassági név anyakönyvezésekor a doktori cím bejegyezhető", nyilván egy házastárs esetében. Amikor a gyermek megszületik, senki nem születik rögtön dr. Valakinek, tehát ez nem egy örökölhető dolog, habár vannak kivételek. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úré a szó, parancsoljon!

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Természetesen, ahogy képviselő úr mondta, ez nem a születés bejegyzésére vonatkozik. A születési név itt nem azt jelenti, hogy a születés bejegyzése az anyakönyvbe, hanem bármilyen olyan esetben, amikor az anyakönyvbe születési név kerül bejegyzésre, teszem azt, megszületik a gyermek, és a szülők születési neve bejegyzésre kerül, akkor az ő nevükhöz a doktori cím bejegyezhető. Ezért szól úgy a második mondata a bekezdésnek, hogy "az anyakönyvi esemény időpontjában jogszerűen viselt doktori cím jegyezhető be". Tehát ha megszületik a gyermek, természetesen az ő neve mellé nem jegyezhető be a cím, de az anya és az apa doktori címe mint születési név mellett viselt doktori cím bejegyezhető. Tehát ez nem a születés bejegyzésére, hanem a születési névnek a bármely bejegyzésbe történő beírására vonatkozik.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tudunk-e dönteni? (Nincs jelzés.) Ha igen, akkor kérdezem, ki az, aki támogatja a 14. módosító indítványt. A tárca nem támogatja. (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Ez 15 tartózkodás. Köszönöm szépen.

Megyünk tovább, 15. módosító indítvány, szintén Horváth képviselő úr javaslata. Tárca?

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.

ELNÖK: Horváth úr kérdez. Parancsoljon!

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt támogassák, ugyanis arról szól az előterjesztés, hogy "az intézeten kívüli születést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be". Az intézeten kívüli szülés nagy részében nincs ott orvos, vagy azért, mert véletlenül taxiban, vagy otthon, vagy bábaasszonnyal, bárkivel lehet ez az ülés, tehát nem életszerű. Ha az van írva, hogy "a szülők vagy a szülésnél közreműködő orvos", ez így rendben van, mert szülőként is bejelentem, és nyilván igazolni kell, hogy az én gyermekem, de itt azt írja a törvényjavaslat, hogy "a szülők és a szülésnél közreműködő orvos" együttesen. Tehát itt a "vagy" szerepel helyesen, mert az intézeten kívül általában nincs ott szülészorvos az eseménynél. Tehát ezért szeretném kérni a módosítást, hogy a "vagy" kerüljön az "és" helyére.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető úr, parancsoljon!

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A "szülők és a szülésnél közreműködő orvos" kifejezés itt azt jelenti, hogy ha van szülésnél közreműködő orvos, akkor a bejelentés csak együttesen történhet. Ha nincs a szülésnél közreműködő orvos, akkor értelemszerűen vele együtt nem történhet a bejelentés, ilyenkor az utólagos orvosi igazolásnak, ahogy képviselő úr is említette, áll fenn a kötelezettsége. De ha itt az "és" szót kicseréljük "vagy"-ra, akkor minden olyan esetben is, amikor a születésnél közreműködik orvos, megengedjük, hogy a szülő csak maga jelentse be a születést, és mivel a születésnél közreműködött orvos, nem kötelező utólagos orvosi vizsgálat, így nem tudjuk kizárni azoknál a bejelentéseknél, hogy valós-e a születés ténye, az anya és a gyermek összekapcsolódása. Tehát az "és" nyilvánvalóan logikailag csak akkor jelent együttes bejelentést, ha van szülésnél közreműködő orvos.

ELNÖK: Köszönöm. (Jelentkezésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Én azt gondolom, hogy ez a magyarázat egyébként elfogadható, mert az "és" konjunktív feltétel, a másik meg vagylagos feltétel. Szerintem a vagylagos jó, mert vagy egyik helyzet, vagy a másik, mind a kettő konjunktív, az "és" pedig pluszt jelent, mintha egy + jel lenne ott, azt jelenti, tehát Pisti, ezt így elfogadhatod szerintem.

ELNÖK: Horváth képviselő úr, parancsoljon!

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Továbbra is fenntartom. Tehát amennyiben az a kötőszó szerepel, hogy "amennyiben", "amennyiben" a szülésnél részt vesz vagy közreműködik orvos, akkor együttesen, akkor ez így egyértelműbb. De az "és" egy együttes jelenlétet feltételez, az "amennyiben" viszont arra utal, hogy amennyiben a szülésnél részt vett orvos, akkor nyilván együttesen, az "amennyiben" szó ezt feltételezheti. Tehát ha így lehetne módosítani, akkor az "amennyiben" valóban helyesebb a "vagy"-nál, tehát módosítanám a "vagy" szót, hogy amennyiben a szülésnél közreműködik orvos, akkor együttesen. Így módosítanám ezt a javaslatomat.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, tudunk-e dönteni. Amennyiben igen, kérdezem, ki az, aki támogatja a 15. módosító indítványt. A tárca nem támogatja. (szavazás.) Ez 13 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 15 tartózkodással nem támogatjuk.

A 24. pont Horváth képviselő úr javaslata. Tárcaálláspont?

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a tárca a javaslatot.

ELNÖK: Horváth képviselő úré a szó, parancsoljon!

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosításomat, ugyanis szintén nem életszerű, és sajnos szülőként is ezt tapasztaltam, ugyanis a harmadik gyermekünk 25 hétre született, és nyilván abban a környezetben nem tudtam volna megfelelni a törvénynek, mert itt azt írja elő a törvényjavaslat, hogy a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője a születés anyakönyvezésével egyidejűleg az újszülött személyazonosító igazolványát stb. ki kell hogy állítsa. Amennyiben egy koraszülés van, és a gyermeket beteszik mondjuk inkubátorba, akkor az anyakönyvezéssel egyidejűleg nem lehetséges az, életszerűtlen, hogy a gyermekre vonatkozóan ezt a személyazonosító igazolványt is ki lehessen állítani. A jegyzőm különben azt javasolta, hogy 3 napot írjunk be, én mondjuk egy hetet ideírtam, hogy "anyakönyvezése után ésszerű időn belül, de legkésőbb egy héten belül", ez lenne egy kis lehetőség. Az anyakönyvezés rögtön van, de koraszülés esetében ezt nem lehetne alkalmazni.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető úr, parancsoljon!

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Ha megengedi a képviselő úr és a tisztelt bizottság, röviden megvilágítanám az eljárás menetét. Itt arról van szó, hogy ez egy speciális személyazonosító igazolványt kérő forma. A menete úgy történik, hogy a születés bejelentésével egyidejűleg az intézmény vagy a bejelentő kitölti a bejelentőlapot, és az anyakönyvezéssel, tehát a bejelentőlappal egyidejűleg kerül továbbításra a fénykép. Ha ez meg tud történni, és az esetek 99 százalékában nyilván meg tud történni, az anyakönyvezés nem szenvedhet halasztást, viszont egyben az anyakönyvvezető automatikusan továbbítja is a képet és a kérelmet az okmányiroda felé. Tehát nem az anyakönyvvezető állítja ki a személyi igazolványt ebben az esetben sem, hanem az okmányiroda. Ha ez nem tud megtörténni, akkor semmilyen hátrány nem éri az újszülöttet és a szüleit, pusztán ezzel a speciális kedvezménnyel nem tudnak élni, de a személyazonosító igazolványt ugyanúgy ingyenesen bármikor kérelmezhetik az okmányirodában, csak mivel az anyakönyvvezető már nem működik közre, ezért nem ő fogja küldeni a fényképet. Tehát ez az eset kifejezetten csak arra vonatkozik, amikor a fényképet azonnal, az anyakönyvezés folyamatával egyidejűleg lehet továbbítani.

Ha a javaslat szerinti szöveg kerülne elfogadásra, akkor az anyakönyvezés szenvedne késedelmet, és annak viszont további olyan következményei vannak, hogy a gyermek nem kerül be a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásba, nem kap taj-kártyát, adóazonosító jelet, babakötvényt, és így tovább. Tehát a kettő összekapcsolódik, ezért ez a speciális kedvezmény csak arra az esetre tud vonatkozni, amikor az anyakönyvvezető azonnal, az anyakönyvezetés menetében tudja továbbítani a kérelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e még hozzászólás ehhez a módosító indítványhoz. (Jelentkezésre:) Horváth képviselő úr!

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Továbbra is fenntartom, mert mondjuk egy 1000 gramm alatti eset nyilván speciális eset, tehát így nem tér ki erre vonatkozóan, nyilván az anyakönyvezés nem szenvedhet kárt. Én értem, amit ön elmondott ezzel kapcsolatosan, de lehet, hogy egy koraszülött esetében ez az eljárási mód a törvénynek nem megfelelően tud menni, tehát pont a koraszülés szempontjából tartottam célszerűnek erre rámutatni, hogy inkubátorban nem lehet ott fényképezgetni a gyereket abban a pillanatban. Egyébként továbbra is fenntartom, hogy inkább ebben legyen egy hét lauf, viszont szerintem az anyakönyvvezetést ez nem befolyásolja.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a bizottságot, hogy szavazzunk a 24. módosító indítványról. A tárca nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 14. (Közbeszólásra:) 13-an vannak önök, képviselő úr, és Geberle képviselő asszony volt a 14., úgy tudom, hogy Hock képviselő úr nem adott senkinek megbízást, de ha önök tudnak róla, akkor szóljanak. (Horváth István: Bevállaljuk.) Akkor előre kellett volna ezt lerendezni vele. Tehát 14 igennel és 14 tartózkodással a bizottság nem támogatja ezt a módosító indítványt.

Következik a 26., Horváth képviselő úr javaslata. Tárcaálláspont?

DR. SZABÓ KRISZTIÁN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a tárca.

ELNÖK: Horváth képviselő úr? (Nincs jelzés.) Nem kíván szólni. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. Ki az, aki igen? (Szavazás.) Ez 13 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 15 tartózkodással a bizottság nem támogatja.

Kérdezem, kíván-e bárki bármelyik módosító indítványról szavazni. (Nincs jelzés.) Ha nem, a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a segítséget.

A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Áttérünk a 4. napirendi pontunkra, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatra a T/11025. szám alapján, itt is a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványokra kerül sor.

Szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, hogy kiosztottuk önöknek a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara levelét, amelyet a bizottságunknak címzett. Kérem képviselőtársaimat, hogy olvassák el.

Köszöntöm a kormány részéről...

MIKOLAI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Mikolai Enikő vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ajánlás ott van képviselőtársaimnál. Először a 14. módosító indítványról fogunk szavazni, ez a 17. oldalon található, Göndör képviselő úr javaslata. Kérdezem, hogy tárca- vagy kormányálláspontot mond nekünk. (Mikolai Enikő: Tárca.) És a tárca támogatja-e Göndör képviselő úr javaslatát?

MIKOLAI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság 15 igennel támogatja.

Következik a 15. módosító indítvány, szintén Göndör képviselő úr javaslata. Tárca?

MIKOLAI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság 15 igennel támogatja.

Következik a 35. módosító javaslat a 32. oldalon, szintén Göndör képviselő úr javaslata. Tárca?

MIKOLAI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság 15 igennel támogatja.

Következik a 36. módosító javaslat, Göndör képviselő úr javaslata. Tárca?

MIKOLAI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: És a bizottság? (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen.

Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e még valaki bármelyik módosító indítványról szavazni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, a napirendi pontot lezárom.

A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Kérdezem, hogy az eredeti 3. ponthoz az előterjesztő képviselője megérkezett-e, ha igen, tessék helyet foglalni, parancsoljon. Tisztelt Bizottság! Tehát következik a 3. napirendi pontunk, a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi ... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat T/11074. szám alapján, itt is a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.

Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető asszonyt.

Itt egy darab módosító indítvány van nekünk kijelölve, ez pedig a 2., Frankné dr. Kovács Szilvia, dr. Szabó Éva és dr. Szép Béla képviselők javaslata. Kérdezem a tárca álláspontját.

SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja. (Dr. Steiner Pál megérkezik az ülésre.)

ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság 15 igennel támogatja.

Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, kíván-e bárki még bármilyen módosító indítványról szavaztatni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom.

Egyebek

5., egyben utolsó napirendi pontunk az Egyebek. Kérdezem, hogy Egyebekben van-e valakinek bejelentenivalója. (Nincs jelzés.)

Tisztelt Bizottság! Akkor szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy várhatóan ebben az évben ez volt az utolsó bizottsági ülésünk, és ennek örömére szeretném a bizottság tagjait egy pohár pezsgőre meghívni így, még 12 óra előtt, és egyet koccintani a jól elvégzett munka örömére.

A mai bizottsági ülést lezárom. Köszönöm.

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 55 perckor.)

 

 

Gy. Németh Erzsébet
elnök

Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika