ÖTB-1/2010.
(ÖTB-127/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának
2010. február 10-én, szerdán, 10 óra 11 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása *
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium képviselőjének tájékoztatója a magyar hozzájárulásról az európai Duna-stratégiához *
Dr. Szaló Péter tájékoztatója *
A polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11561. szám) (Általános vita) *
Dr. Ring Béla szóbeli előterjesztése *
Dr. Muhoray Árpád kiegészítése *
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11462. szám) (Gy. Németh Erzsébet, Göndör István, Gyárfás Ildikó, Kovács Tibor, Pál Béla, Papp József és dr. Tóth József (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról) *
Egyes, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11296. szám) (Dr. Wiener György és dr. Csiha Judit (MSZP) képviselők önálló indítványa) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A Pénzügyminisztérium, valamint a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviselőinek tájékoztatója a gyorsforgalmi úthálózat 2008. évi fejlesztéséről *
Thoroczkay Zsolt tájékoztatója *
(Általános vita)
(Gy. Németh Erzsébet, Göndör István, Gyárfás Ildikó, Kovács Tibor, Pál Béla, Papp József és dr. Tóth József (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Dr. Wiener György és dr. Csiha Judit (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Gy. Németh Erzsébet (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó György (MSZP), a bizottság alelnöke
Hajdu László (MSZP)
Dr. Mester László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Pál Tibor (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Bebes István (Fidesz)
Dr. Bóka István (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ)
Hock Zoltán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Balogh József (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Dr. Buzás Péter (MSZP) Szabó Györgynek (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) dr. Mester Lászlónak (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Pál Tibornak (MSZP)
Papp József (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Sós Tamás (MSZP) Geberle Erzsébetnek (SZDSZ)
Warvasovszky Tihamér (MSZP) dr. Steiner Pálnak (MSZP)
Horváth István (Fidesz) dr. Kovács Zoltánnak (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz) dr. Bóka Istvánnak (Fidesz)
Meggyes Tamás (Fidesz) Erdős Norbertnek (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Tasó Lászlónak (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz) dr. Bácskai Jánosnak (Fidesz)
Vigh László (Fidesz) Bebes Istvánnak (Fidesz)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Ring Béla vezető-főtanácsos (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Muhoray Árpád polgári védelmi vezérőrnagy, veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
Dr. Pintérné Vigh Ilona osztályvezető (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Balázs István főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium)
Thoroczkay Zsolt főosztályvezető-helyettes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Cs. Pavisa Anna főosztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Gordos Árpád szakmai főtanácsadó (Külügyminisztérium)
Lipták Attila polgári védelmi alezredes, főosztályvezető (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 11 perc.)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság mai ülésén.
A napirendi javaslatokat írásban képviselőtársaim megkapták. Kérdezném, hogy a napirendi javaslattal kapcsolatban van-e valakinek észrevétele, kérdése. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki az, aki az előre írásban jelzett napirendi javaslattal egyetért és ezt a mai bizottsági ülésre támogatja. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 17 igen. Köszönöm szépen. A bizottság határozatképes.
Kezdenénk akkor az 1. napirendi pontunkkal, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium képviselőjének tájékoztatójával a magyar hozzájárulásról az európai Duna-stratégiához.
Köszöntöm a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium részéről dr. Szaló Péter államtitkár urat és Cs. Pavisa Anna főosztályvezetőt. Államtitkár úrnak adnám meg a szót, tájékoztasson bennünket szóban is erről az európai Duna-stratégiáról. Köszönöm szépen. Öné a szó.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Még Gordos Árpádot is szeretném bemutatni, a Külügyminisztérium képviseletében vesz részt a mai ülésen.
Nagyon rövid leszek, elnök asszony kérésének megfelelően.
Nagyon röviden: Az Európa Parlament határozottan felkérte az Európai Unió Bizottságát, hogy ez év végéig dolgozza ki az európai Duna-stratégiát és a magyar elnökség alatt pedig terjessze az állam- és kormányfők elé. Ez teszi indokolttá, hogy foglalkozzunk mind kormányzati, mind parlamenti szinten ezzel a kérdéssel, hiszen az európai Duna-stratégia nagyon nagy mértékben befolyásolhatja Magyarország fejlesztéspolitikáját, nemzetközi kapcsolatrendszerét, de alapvetően befolyásolhatja a kohéziós politika jövőjét is, így ezen keresztül Magyarország fejlesztési forrásokhoz jutását.
A Bizottságnak megküldött úgynevezett non-paperben, abban a javaslatban, amiben szeretnénk befolyásolni az európai Duna-stratégia kialakítását, jeleztük, hogy Magyarország üdvözli az Európa Parlamentnek ezt a határozatát, és teljes mellszélességgel szeretne részt venni az európai Duna-stratégia kialakításában, hiszen mi vagyunk a leginkább érintettek, az ország teljes területe a vízgyűjtőre esik.
Rengeteg közös kihívás van ebben a makrorégióban, amit egy egységként kezelünk, ami egy nagyon nagy térséget fed le, tehát a régió valamennyi országát, az uniós tagországokon kívül mindazokat az országokat, amelyek kapcsolódnak a Duna térségéhez, de a Bizottság elképzelésében van még Bosznia és Moldova, tehát egészen távoli térségek is kapcsolódnak ehhez a makrorégióhoz. De ezen belül mi azt a hangsúlyt képviseljük, hogy a belső ügyekre kell koncentrálni, tehát a közös ügyekre, az Unió tagországaira. De van számos olyan kérdés - környezetvédelem, energetika, biztonság, közlekedés -, amelyben ki kell nyúlni az Unió területén túl, tehát szükséges egy nagyobb térségi kooperációt kiépíteni.
Hogy mi a műfaja, azt ma még a Bizottságban sem döntötték el, hogy mi lesz ennek a stratégiának a szerepe. Az egyik álláspont szerint, amit megjelenítettünk, hogy ez a programozási időszak előtt kiadott úgynevezett közösségi és stratégiai irányelvnek, community strategy guideline-nak egy regionális bontása lenne, ami a balti térségre, a Duna-térségre, a mediterrán régióra speciális adottságokhoz illeszkedő irányelveket fogalmazna meg. A másik, Bizottság által feltételesen kommunikált megoldás, hogy a jelenlegi hármas célkitűzés - ami a felzárkóztatás, versenyképesség és területi kooperáció - harmadik célján belül megerősödhetne a transznacionális együttműködések keretében a makroregionális stratégiák szerepe, ez esetleg önálló célkitűzéssé válna.
Ami a magyar álláspont, hogy alulról felfelé épüljön a stratégia, ezért dolgozunk, ezért készítettük azt a célpiramist és anyagot, amit már át is adtunk a Bizottság szakértőinek, hogy ne Brüsszelben dolgozzák ki ezt a koncepciót tagállamok nélkül, hanem a meglévő stratégiákra alapuljon. Ez az álláspont elfogadást nyert a szomszédos országokban is. Reméljük, hogy az a terv, amit az országos területfejlesztési koncepció országgyűlési elfogadását követően kezdtek el munkatársaim kidolgozni, amelynek egyes nagyprojektjei esetében - dunai hajózás, dunai turizmus, környezetvédelem kérdése - hat ország vízgyűjtő területén 17 különböző szakmai szervezettel együttműködve ezek a programok határozzák meg a térség jövőjét, legyen egy közös nyereség valamennyi Duna-menti ország számára.
Ennyit szeretnék felvezetésként a tisztelt bizottsággal megosztani, és örömmel várom kérdéseiket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, szakállamtitkár úr. A bizottság tagjaié a szó, kérdések, észrevételek. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen. A bizottságnak ennél a napirendi pontnál nincs más feladata, mint hogy tudomásul vesszük ezt a tájékoztatót. Nagyon szépen köszönjük. Én nagyon bízom abban, hogy ez az európai Duna-stratégia meghozza azt a várt eredményt, amit Magyarország is, illetve az összes, a Duna mentén lévő ország ettől a stratégiától vár. Köszönöm szépen, államtitkár úr.
Tisztelt Bizottság! Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra a T/11561. szám alapján. Itt általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak dönteni.
Köszöntöm az Önkormányzati Minisztérium részéről dr. Ring Bélát, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről dr. Muhoray Árpád polgári védelmi vezérőrnagyot, veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettest. Ne haragudjon, ott még szeretnék kérni egy bemutatkozást, mert nekem még két fiatalember neve van felírva.
LIPTÁK ATTILA (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Lipták Attila, polgári védelmi alezredes vagyok.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alezredes úr. Akkor én át is adnám önöknek a szót. Nem tudom, Ring úr kezdi vagy pedig vezérőrnagy úr. (Jelzésre:) Ring úr, parancsoljon!
Dr. Ring Béla szóbeli előterjesztése
DR. RING BÉLA (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Röviden szeretném ismertetni a bizottsággal a törvényjavaslat lényegét, hiszen az indokolást tartalmazza.
Gyakorlatilag arról van szó, hogy egy alkotmánybírósági határozat végrehajtása érdekében került benyújtásra a törvényjavaslat. Az Alkotmánybíróság az életvédelmi létesítmények vagy köznyelven az óvóhelyek kijelölése tárgyában úgy döntött, hogy tulajdonképpen megfelelően szabályozza a honvédelmi törvény az óvóhelyek kijelölésének szabályait, azonban nem tartalmazza azokat a kritériumokat, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy mondjuk két adott építmény közül melyik legyen kijelölve tulajdonképpen óvóhelyként. Ez a jogbiztonság sérelmét jelenti az Alkotmánybíróság szerint, és kérte az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának tegyen eleget és ezeket a kritériumokat alkossa meg. Tehát a törvényjavaslat az eljárási szabályokhoz nem nyúl, azokat továbbra is a honvédelmi törvény fogja tartalmazni, azonban a kritériumokat a törvényjavaslat megállapítja, és akkor a polgármesterek a jövőben ezen kritériumok alapján tudnak dönteni abban, hogy adott építmény megfelel-e óvóhelynek vagy nem, és ha adott esetben a közigazgatási eljárás szabályai szerint a döntés ellen bírósághoz fordul valaki, akkor a bíróság meg tudja ítélni, hogy ezen kritériumok alapján született-e a döntés vagy nem.
További fontos célkitűzése a törvényjavaslatnak az, hogy a honvédelmi törvény, illetve a polgári védelmi törvény másképpen szabályozza a polgári védelmi kötelezettség életkorhatárát, illetve a polgári védelmi törvényben az van, hogy már 16 éves életkortól valaki teljesíthetne polgári védelmi kötelezettséget. Ez annak ellenére így van, hogy az alkotmány előírja, hogy csak 18 éves kortól lehet polgári védelmi kötelezettséget teljesíteni. Tehát jelenleg a polgári védelmi törvény nincs összhangban az alkotmány szabályaival.
Ezen kívül még kiegészítésre kerülne a polgári védelmi törvény egy olyan szabállyal is, hogy veszélyhelyzetnek minősül ezen túl az alapvető energiahordozók hiánya is. Ez idáig nem így volt. Ennek az lenne a lényege, hogy egy ilyen helyzetben - gondoljunk például a gázkrízisre, amikor ukrán-orosz gázvita kapcsán problémák merültek fel - gyakorlatilag most már, ha így elfogadná a parlament ezt a törvényjavaslatot, akkor egy ilyen alapvető energiahordozó hiánya esetén is a polgári védelem szervezet- és intézményrendszere fölhasználható lenne. Jelen esetben ez most tulajdonképpen nem így van.
A törvényjavaslat három törvény módosítását tartalmazza, ezek mind összefüggnek egymással. Tehát a honvédelmi törvény szabályozza az óvóhelyi kijelölés szabályait, a polgári védelmi törvény a kijelölés kritériumait, és a katasztrófavédelmi törvénynek is van egy olyan összefüggése, hogy gyakorlatilag olyan megnevezések kerültek a katasztrófavédelmi törvénybe, amelyek nincsenek összhangban a régebben elfogadott polgári védelmi törvénnyel, és itt megtörténnének ezek a harmonizációk, ezeknek az összefüggéseknek a kiigazítása, összehangolása.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vezérőrnagy úr, parancsoljon!
Dr. Muhoray Árpád kiegészítése
DR. MUHORAY ÁRPÁD (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló tervezetben alapvetően tehát a polgári védelmi törvény megnyitását az Alkotmánybíróság említett határozatának figyelembevételével javasoltuk.
Kis szakmaiságot szeretnék még a tervezetben lévő gondolatokról ismertetni. Összességében a lakosság magasabb szintű védelmét szolgálja. Pontosításra kerülnek benne az óvóhelyek kijelölésével kapcsolatos gondolatok, és az állampolgárok polgári védelmi kötelezettsége is kiemelten fontos, hogy megfeleljen az alkotmányosságnak, és az energiahordozók hiánya esetén, ahogy Ring úr is említette, bekövetkezhető veszélyhelyzetek sorában legyen módja és lehetősége a kormánynak a veszélyhelyzet kihirdetésére.
Összességében keretjellegű is, mert hisz emellett még, hogy bizonyos gondolatokat meghatároz a jogszabálytervezet, egyben felhatalmazást is adna a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az országos szakmai követelményeket az óvóhely kijelölésében, a létesítés, kijelölés, fenntartás, használat, ellenőrzés speciális szabályaival egyetemben. Végül is az óvóhelyek igénybevétele nem más, mint egy kollektív lakosságvédelmi lehetőség, amelyet a támadófegyverek vagy egyes katasztrófa- és veszélyhelyzetek pusztítása ellen célszerű alkalmazni. Béke van természetesen, de úgy gondolom, hogy a polgári védelem és katasztrófavédelem feladatából adódik az a kötelezettség is, hogy adott, olyan időszakra is tervezzen, amikor támadófegyverek használata is szóba kerülhet.
Az életvédelmi építmények kialakításával, felszerelésével, védelmi képességével összességében biztosítani kell a nukleáris fegyverek, egyéb robbanások lökéshullámai, épületek romteherhatása, por, tűz, füst, vegyi anyagok és radioaktív sugárzás ellen a lakosság védelmét. Tehát ezek mind olyan szakmai gondolatok és dolgok, amelyek adott esetben elsősorban a városi lakosság életét, egészségét, anyagi javait veszélyeztethetik, és adott alkalmakkor és esetekkor bizony ezeket alkalmazni és használni kellene.
Továbbra is a honvédelmi törvény gondolatiságának megfelelően a polgármester lenne felelős az óvóhelyi feladatokért, azonban e munkájában a polgári védelmi kirendeltségek vezetői közreműködnek, tehát segítik a polgármestereket. (Dr. Bóka István megérkezik az ülésre.) Feltételeket is meghatározna a jogszabály, hisz olyan alkalmakkor lehetne óvóhelyeket kijelölni, ha a vonzáskörzetben nincs másik, a védelem elzárkóztatással valósítható meg és a használati lehetősége biztosított, és természetesen a polgármester részére még mérlegelési lehetőség is meg lenne adva.
A másik területen, az életkori kötelezettségek alkotmányosságnak való megfeleltetése területén pedig a felső korhatár megnevesítésében - hogy a mindenkori öregségi nyugdíjig javasoljuk a polgári védelmi kötelezettséget - elsődlegesen az motivált bennünket, hogy ezt a javaslatot megtegyük, hogy az üzemi polgári védelmi szervezetnél, hisz nyugdíjig dolgoznak a dolgozók, a munkások, ha veszélyhelyzet alakul ki, úgy az üzemi, mind a települési polgári védelmi szervezeteknek addig dolgozhassanak és a védelemben közreműködhessenek.
Az energiahordozók kimaradásánál a veszélyhelyzetet pedig mindenféleképpen indokolja az elmúlt évben tapasztalt gázkrízis, illetőleg a nyugat-dunántúli megyékben bekövetkezett áramszünet és áramkimaradás, mindazonáltal, hogy ezzel nem gondoltuk azt, hogy az energiatörvényekben egyébként veszélyhelyzetekre, krízishelyzetekre, válsághelyzetekre előírt krízis- és munkabizottságok kötelezettségeit átvállalná a kormány, természetesen azon bizottságoknak azon rendszabályokat kell tudni javasolni bevezettetni. Ez már olyan körülmények között adna lehetőséget a kormánynak, hogy a veszélyhelyzet konkrét kihirdetése megvalósulhasson, hisz akkor a védekezés költsége is a kormányt terheli. (Dr. Steiner Pál megérkezik az ülésre.)
Köszönöm szépen a hozzászólás lehetőségét, és egyben kérném tisztelettel a bizottság javaslatát, hogy az előterjesztésünk a parlament elé kerülhessen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, vezérőrnagy úr. Tisztelt Bizottság! A bizottság tagjaié a szó, kérdések, észrevételek. Parancsoljanak! (Jelzésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy a szakmai javaslatuk mikor készült el, időben.
ELNÖK: Parancsoljon, Ring úr!
DR. RING BÉLA (Önkormányzati Minisztérium): Gyakorlatilag a tavalyi év folyamán készült el a javaslat és decemberben tárgyalta a kormány, akkor nyújtotta be ezt követően talán december 16-án, ha jól emlékszem... Nem, a december 9-ei kormányülésen. Nem tudom, hogy így kielégítő-e alelnök úrnak ez a válasz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Parancsoljon, vezérőrnagy úr!
DR. MUHORAY ÁRPÁD (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Alelnök Úr! A kérdésben talán benne érezhető az, hogy az Alkotmánybíróság kötelezése 2008. december 31-ig szólt. Valóban elkészítettük még 2008. év végéig, a főigazgatóság fölterjesztette, azonban nagyon hosszú és alapos tárcaközi egyeztetések követték az anyag alapelkészítését. Nagyon sokszor véleményt kellett cserélni az NFGM-mel, IRM-mel és a többi tárcával is, főhatóságokkal. Ezért egy kicsit ez valóban több időt igényelt.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Hát hiába, Muhoray tábornok úr - a tapasztalat meg az évek - érzi, hogy miért szólt ez a kérdés, hogy mi a búbánatot csináltak egyébként ez alatt az elmúlt időszak alatt. Az lett volna a következő kérdés, hogy miért most kerül ide, a parlament utolsó két ülésnapjára egy kétharmados törvény, amit sürgősséggel kellene megtárgyalni egy ilyen fontos kérdésben, miközben az Alkotmánybíróság márciusban döntött 2008-ban erről a kérdésről. (Hajdu László megérkezik az ülésre.) Tehát a probléma ismert egy hónap híján gyakorlatilag két éve. Ezt nem akarom most itt fejtegetni, hogy milyen remény van arra, hogy ebből lesz is törvény avagy sem.
Valóban, az Alkotmánybíróság azt a részét helyesen... Én nem mondhatok ilyet egy ilyen "magas" testületre, hogy helyesen döntött, de valóban a jogbiztonság követelménye, hogy az óvóhely-kijelölés a polgármesterek számára megfelelő jogszabályi keretek között kell hogy megtörténjen, hiszen ez egy fontos kérdés, bizonyos korlátozásokat jelent a tulajdonnal való rendelkezés esetében. Viszont a többi rész, ha most így mondom, a gázkrízis is már több mint egy éve volt, tehát nehéz helyzetbe hozták - lehet, hogy nem önök, hanem a kormány - a bizottságot, hogy most akkor ripsz-ropsz foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
Ezért mi a magunk részéről egyelőre tartózkodunk ennél a kérdésnél, mert úgy látjuk, hogy abból a széles körű egyeztetésből, amely egyébként zajlott, kimaradt az én ismereteim szerint az önkormányzati szövetségi rendszer, amelyek a polgármestereket valahol képviselik. Tehát az utolsó körös változatokat nem látták az önkormányzati szövetségek, noha egyébként őket érinti leginkább ez a jogszabály. De itt van az elnök úr, ő talán meg tud erősíteni ebben engem, hogy mondjuk a TÖOSZ látta-e avagy sem. Én azt tudom, két szövetségnek vagyok a tagja... (Pál Tibor: Kósa elnök úr van itt, vagy kire gondol?) Ott van, egy kicsit jobbra nézzél, most nem balra kell nézned, kicsit jobbra nézzél.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevételek? (Nincs jelzés.) Nem tudom, kívánnak-e reagálni. (Jelzésre:) Ring úr, parancsoljon!
DR. RING BÉLA (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Gyakorlatilag a közigazgatási egyeztetés keretében mi kiküldtük az anyagot az önkormányzatok országos szövetségeinek. Én nem azt mondom, hogy mindenki reagált vagy úgy reagált, hogy egyetértőleg, de kiment az anyag. Meglehet, hogy pont az utolsó változatot esetleg... De hát gyakorlatilag a lényege az, hogy a kritériumok meghatározása volt a fő hangsúly, de például a gázkrízissel kapcsolatos szabályozás a későbbiek folyamán került be, ez valóban így van. Tehát azért mondom, hogy gyakorlatilag próbáltunk egyeztetni az önkormányzati szövetségekkel, illetve jelezném azt is, hogy az államtitkár úr a frakcióknak küldött ki levelet, mert kétharmados törvényről van szó. A Kereszténydemokrata Néppárt jelezte, hogy szívesen venne részt az egyeztetésen, a Fidesz részéről azt tudjuk, hogy a Házbizottság ülését követően kívánnak ebben dönteni. Egyéb frakciók részéről nem tudom az információt, de a lényeg az, hogy a kormány, illetve a minisztérium készen áll az egyeztetésre a törvényjavaslat tárgyában.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e még észrevétel. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, döntsünk általános vitára való alkalmasságról. Ki az, aki támogatja a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot T/11561. szám alapján általános vitára alkalmasnak? Aki ezzel egyetért, az kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Ez 11 tartózkodás. Tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezárom.
Következik a 3. napirendi pontunk, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat T/11462. szám alapján. Gy. Németh Erzsébet, Göndör István, Gyárfás Ildikó, Kovács Tibor, Pál Béla, Papp József és dr. Tóth József MSZP-s képviselők önálló indítványa. Itt bizottsági módosító javaslat benyújtására tennék javaslatot.
Tisztelt Bizottság! Kiosztottuk ehhez a bizottsági módosító javaslatunkat. A javaslat arról szól, hogy a 2007. január 1-je után megszűnt testületek esetében, tehát feloszlatással, önfeloszlatással megszűnt testületek esetében is legyen a polgármester öregségi nyugdíjra jogosult. Ezt az indokolja, hogy a mögöttünk hagyott vagy a mögöttünk lévő ciklusban teljes mértékben szeretnénk ezt a jogi lehetőséget biztosítani és a törvényt így szeretnénk teljessé tenni. Ezt az előterjesztők képviseletében mondtam el.
Tisztelt Bizottság! Tehát erről a módosító javaslatról lenne szó. Várom a bizottság tagjainak észrevételét. Parancsoljanak! (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérdezem, tudunk-e dönteni, hogy az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság benyújtsa ezt a javaslatot. Aki ezzel egyetért... (Dr. Kovács Zoltán: Szeretnék kérdezni.) Parancsoljon, alelnök úr!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Én már előtte itt mormogtam, csak nincs olyan kiváló altdizőz hangom, mint az elnök asszonynak, de itt vannak az ÖM képviseletében teljes harckészültségben, kérdezzük meg, hogy ők hogy látják ezt a bizottsági módosítót. Én kíváncsi lennék, hogy ők hogy látják ezt a kérdést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A nagyon liberális bizottsági elnöki munka miatt... (Dr. Kovács Zoltán: Akkor ne hallgassuk meg.) Természetesen parancsoljanak, hallgatjuk önöket.
DR. PINTÉRNÉ VIGH ILONA (Önkormányzati Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Nincs érdemi kifogásunk. Természetesen itt a szakmai véleményünket tudjuk csak ebben a kérdésben kifejteni, miután most ismerkedtünk meg mi is a bizottsági módosító indítvány tartalmával.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e még valakinek a bizottsági módosító javaslat kapcsán észrevétele. (Nincs jelentkezés.) Ha alelnök úrnak sincs, akkor aki ezzel egyetért, hogy a bizottság ezt a módosító indítványt benyújtsa, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Ez 16 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodással a bizottság ezt a módosító indítványt benyújtja. Ezt a napirendi pontot akkor lezárom.
Következik a 4. napirendi pontunk, egyes, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat T/11296. szám alapján. Dr. Wiener György és dr. Csiha Judit MSZP-s képviselők önálló indítványa. Itt a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor. (Erdős Norbert megérkezik az ülésre.)
Tisztelt Bizottság! Van néhány módosító indítvány, illetve azt szeretném kérni a bizottságtól, hogy kettő darab bizottsági módosító indítványról is döntsünk ennél a napirendi pontnál. Először azt javaslom, hogy az ajánlásban szereplőkről döntsünk. Az Önkormányzati Minisztérium részéről kérdezem, hogy ehhez a napirendi ponthoz... Parancsoljon, dr. Balázs István főosztályvezető úr! Az előterjesztők pedig felhatalmaztak engem, hogy az ajánlásban szereplő három módosító indítványról én tájékoztassam a bizottságot.
Kérdezem akkor, hogy ezek alapján mehetünk-e így. (Nincs jelzés.) Akkor először az ajánlásban szereplő 1. módosító indítványról, dr. Ódor Ferenc és dr. Hargitai János képviselő urak javaslatáról fog dönteni a bizottság. Az előterjesztők ezt a módosító indítványt támogatják. Kérdezem a minisztérium képviselőjének véleményét.
DR. BALÁZS ISTVÁN (Önkormányzati Minisztérium): Elnök asszony, a minisztérium támogatja ezt a módosítót.
ELNÖK: A minisztérium támogatja, tehát az előterjesztők is és a minisztérium is. Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.
A 2. módosító indítvány szintén dr. Ódor Ferenc és dr. Hargitai János képviselő urak javaslata. Az előterjesztők támogatják. Kérdezem a minisztériumot.
DR. BALÁZS ISTVÁN (Önkormányzati Minisztérium): A minisztérium támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.
A 3. módosító indítvány dr. Ódor Ferenc és dr. Hargitai János képviselő urak javaslata. Az előterjesztők támogatják. Kérdezem a minisztérium képviselőjét, támogatja-e.
DR. BALÁZS ISTVÁN (Önkormányzati Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.
4. módosító indítvány, szintén Ódor képviselő úr és Hargitai képviselő úr javaslata. Az előterjesztők ezt is támogatják. Kérdezem a minisztériumot, a minisztérium támogatja-e.
DR. BALÁZS ISTVÁN (Önkormányzati Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm szépen.
Akkor itt van a kettő bizottsági módosító indítvány. Én az egyikről szeretnék beszélni, és feltételezem, hogy Kovács alelnök úr fog a másikról beszélni.
Én arról a módosító indítványról szeretnék beszélni, amely Wiener és Csiha képviselők törvénymódosító javaslatát 2010. április 1-jén léptetné hatályba, tehát ezt a viszonylag régóta húzódó, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését megoldó kérdést minél hamarabb szeretnénk hatályba léptetni és így ezáltal rendezni. Tehát az egyik módosító indítvány 2010. április 1-jén léptetné hatályba ezt a törvénymódosító javaslatot. Én arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy ezt támogassuk.
Kérdezem Kovács alelnök urat, hogy kíván-e a másikról érdemben nyilatkozni. Parancsoljon, ha kíván, öné a szó.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): A másik javaslat önmagáért beszél.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor két bizottsági módosító indítványos javaslat fekszik előttünk. Kérdezem a minisztérium képviselőjét, hogy támogatja-e bármelyiket, mondja el a véleményét. Parancsoljon, öné a szó.
DR. BALÁZS ISTVÁN (Önkormányzati Minisztérium): A minisztérium azt a változatot támogatja, amely a legkorábban állítaná vissza a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül bárki bármelyikről kíván-e szólni, érvelni. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja, hogy Wiener és Csiha képviselők törvénymódosító javaslata 2010. április 1-jén, tehát minél hamarabb lépjen hatályba. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 13 tartózkodással a bizottság ezt a módosító indítványt benyújtja.
Kérdezem, kér-e bárki szavazást a másikról. (Dr. Kovács Zoltán: Igen.) Igen, Kovács alelnök úr kért. Kérdezem, ki az, aki támogatja, hogy 2010. július 1-jén lépjen csak hatályba ez a törvényjavaslat. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 13 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 15 tartózkodással ezt a bizottság nem támogatta, tehát az első bizottsági módosító javaslatot nyújtjuk be ehhez a törvényhez.
Szerintem most már nincs ehhez a törvényjavaslathoz más módosító indítvány, úgyhogy ezt a napirendi pontot lezárom.
Következik az 5. napirendi pontunk, a Pénzügyminisztérium, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviselőjének tájékoztatója a gyorsforgalmi úthálózat 2008. évi fejlesztéséről. Itt a két minisztériumot törvényi kötelezettség alapján kell meghallgatnunk, illetve ezt a tájékoztatót megtárgyalnunk.
Köszöntöm a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium részéről Thoroczkay Zsolt főosztályvezető-helyettes urat. Át is adnám önnek a szót, kérem, hogy néhány gondolatban ismertesse ezt a tájékoztatót. Parancsoljon!
Thoroczkay Zsolt tájékoztatója
THOROCZKAY ZSOLT (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy a tájékoztató elég részletes, de egy pár gondolatot talán érdemes kiemelni belőle.
Először is az egész útdíj-adminisztrációt, illetve a gyorsforgalmi utak finanszírozását 2006-2007-ben jelentős intézményi átalakulások terhelték, és ennek az eredményeként többször változott a finanszírozás módja. 2007-ben, mondhatjuk, hogy stabilizálódott, és a korábbi elképzelések után végül is költségvetési forrásból folytatódtak a gyorsforgalmi sor megteremtésével az autópálya-beruházások. Ez azért fontos, mert a jelen előterjesztés tárgya a 2008. évi autópálya-építményhez a gyorsforgalmi sor felhasználása, és 2008. év volt az első, amikor stabilnak mondhatóan az előző év gyakorlata folytatódott a finanszírozásban.
Fontosnak tartom megjegyezni azt, hogy a 2007. évtől változott a vagyonátadással kapcsolatos rend, illetve a vonatkozó törvény megjelenése új alapokra helyezte ezt a kérdéskört. Ebben a tekintetben bizony jelentős elmaradások vannak jelenleg a vagyonátadással kapcsolatban, amit szeretnénk megoldani, de ez egy hosszabb folyamat.
Fontos még említeni, hogy 2008. január 1-jén változtak a beruházó NIF Zrt.-vel kapcsolatos áfaelszámolási szabályok, ami azt jelenti, hogy a 2008. évi gyorsforgalmi sor már bruttó elszámolást tartalmaz, tehát az áfaszükségletet is magába foglalja.
A tájékoztatóban van egy nagyon részletes táblázat, ami bemutatja, hogy mely projektekre került elköltésre a költségvetésben biztosított forrás. Itt most fontos kiemelni, hogy itt valamennyi olyan tétel szerepel, amire valamilyen forrás elköltésre került, de ez nem jelenti azt, hogy valamennyi tétel teljes egészében a gyorsforgalmi sorból került finanszírozásra, sőt fontos megjegyezni azt is, hogy 2007-től kezdődően a finanszírozásban jelentős hangsúlyeltolódás kezdődött meg, ami a közösségi, tehát EU-támogatással megvalósuló projektekre helyezi a hangsúlyt a tiszta költségvetési támogatás helyett. Ennek megfelelően 2008-ban a látszólag nagy, hosszú lista ellenére lényegében csak néhány olyan projekt átadására került sor, ami tisztán költségvetési forrásból valósult meg. Ezek az M0 északi szektor, Megyeri híd, az M6 bevezető szakasza, tehát Érdtől az M0-ig, az M7-es Balatonkeresztúr-Nagykanizsa szakasza, illetve az M7-es záró részeként a Mura-híd.
Jelentős tételek kerültek felhasználásra a PPP-ből tervezett vagy PPP-ből megvalósuló projektekre, nevesül M6-os, M44-es, illetve jelentős tételek jelennek meg, amelyeket ugyan EU-támogatásból valósítunk meg, de vagy az előkészítésben, vagy addicionális forrásként szükség volt költségvetési forrásra gyorsforgalmi soron keresztül.
Még talán annyit fontos megjegyezni, hogy az átadott autópályákhoz, tehát az átadást követően is merülnek fel beruházási költségek, akár 5-6 évvel is még az átadás után, és ezek a költségek folyamatosan terhelik a gyorsforgalmi sort a jövőben is. Talán még annyit hozzátéve, hogy amíg beszéltünk 2007-ben egy 205 milliárdos sorról, 2008-ban - ami a jelen előterjesztés tárgya - 137 milliárdról, addig az idei évben már 8,7 milliárdról beszélünk csak. Tehát ez is jelzi azt, hogy a gyorsforgalmi beruházások jelentős részben most már közösségi forrásokból valósulnak meg, illetve a kifutó projektek utófinanszírozása, ahogy jeleztem, valamint az egyéb, nem kimondottan csak gyorsforgalmi, hanem a kapcsolódó elemek, illetve egyéb programok befejezésére irányult, de ez majd a következő előterjesztésnek lesz a tárgya.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó, parancsoljanak. (Jelzésre:) Bebes képviselő úr, parancsoljon!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Forgattuk a táblázatokat, túl a megkapott anyagon is. Itt persze vannak az országnak naposabbik oldalai, talán ahol több fejlesztés volt, és vannak árnyékosabbak, mint Nyugat-Magyarország. Egy kicsit meglepett bennünket, itt alelnök úrral próbáltuk tanulmányozni, hogy mennyi esett a 8-as útra, aztán itt egy kicsit furcsa számot tapasztaltunk. Ezek valószínűleg... Nem is tudom, hogy értelmezés szempontjából ezek előkészítésnek számítanak vagy minek. Van egy Körmend-országhatár, ahol 47 millió 123 ezer forint van, aztán van egy Körmend 83-as számú főút, 108 639 forint elvileg, és a 83-as számú főút, Veszprém, 500 ezer forint. Ezek igazából mit takarnak? Ezeket értelmezni se tudjuk, tehát igazából magukat a számokat se. Mik ezek egyáltalán? Mondjuk ez jellemző a 8-as útra.
Ismeri úgyis a minisztérium, hogy mi az álláspontom ebben a kérdésben, hiszen többször kifejtettem, hogy mind előkészítettség tekintetében, mind pedig az úthálózat-fejlesztés tekintetében egy hihetetlen hátrányos helyzetű útról van szó, holott forgalom szempontjából meg minden indokolná akár az elkerülő szakaszok kiépítését, akár a Körmend-országhatárig történő M8 kiépítését, akár pedig a Körmend-Veszprém közötti szakasznak a megerősítését és annak a felújítását. Tehát igazából mi hogyan tudnánk értelmezni ezeket a számokat? Erre kérnék szépen választ, ha lehetséges.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor parancsoljon.
THOROCZKAY ZSOLT (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A táblázat tartalmazza az első oszlopban a 2002 és 2007 között felmerült valamennyi költséget, amit költségvetésből ezen projektekre elkötött a NIF Zrt., illetve az akkori NA Rt. A második oszlop a 2008-as év. Tehát a jelzett összegek nem 2008-ban, hanem előtte merültek fel, és az összeg nagyságából adódóan ezek minimális előkészítési dolgot takarnak, vagy az is elképzelhető, hogy egy átfogóbb tanulmánynak az erre a szakaszra eső elosztott költségét. Inkább ezt tudom elképzelni. Egyedül, ami számottevő, az az országhatár-Körmend szakasz, ahol a tervezési folyamat megkezdődött tanulmányterv készítésével, de mind erre a szakaszra, mind pedig a további szakaszokra igaz, és 2008-ban azért üres, illetve onnantól kezdve azért lesz üres ez a rubrika, mert ez átforgatásra került a KÖZOP előkészítési finanszírozásba. Tehát a 108 ezerről meg az 500 ezerről, azt hiszem, hogy csak azt tudom, hogy vagy valami hatósági díj volt, vagy valami visszaosztott tétel, de ez érdemben nem jelentett előkészítést ezen projekteknél.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevételek, további hozzászólás? (Jelzésre:) Bebes képviselő úr, parancsoljon!
BEBES ISTVÁN (Fidesz): Rövid szeretnék lenni. Én is azt gondolom, hogy fontos ezt megjegyezni, tehát nehogy az esetleg előforduljon, hogy valaki olyan típusú nyilatkozatot tegyen, hogy az M8 vagy a 8-as út esetében valami is történt. Én meg tudnám mutatni a tisztelt bizottságnak, hogy 2002 óta milyen ígéretek és milyen anyagok születtek. Most ehhez képest nincs véleményem arról a részről, hogy mondjuk 108 ezer forintot elköltenek - akár visszaosztott költség is lehetne - vagy 500 ezer forintot ennek az úthálózatnak a fejlesztésére. Igazából szerintem maga az egész ügy bármilyen szempontból és az eddigi kezelés szempontjából is méltatlan ehhez az úthoz, tehát amilyen problémák a forgalomban vannak, amilyen gondok vannak. Ha valaki többször jár ezeken az utakon, világosan láthatja, hogy katasztrofális helyzetben van maga az úthálózat, és ez végül is nyugat kapuja, mert az Ausztriából jövő forgalmat keleti irányba próbálja meg elvinni. Tehát nem nagyon látjuk a fejlődés lehetőségét, ezekből a számokról ez pedig világosan kitűnik.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? (Jelzésre:) Kovács alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ISTVÁN (Fidesz): Meg tudom erősíteni Bebes képviselő urat. Az M7-es, amely párhuzamos, az egy autópálya, mellette megy a régi 7-es út. Tehát nyilvánvaló, hogy arra azért nem költenek, mert az autópályára költöttek. Ez a Balaton déli partján húzódó keresztirányú forgalmat jelenti. Az M8-asra, amiről Bebes képviselő úr beszélt, 600 ezer forintot érdemesítettek 8 év alatt. Van ennek valami oka, hogy miért ilyen mostohagyerek? Ha megnézzük az összes többit, az M5-öst vagy bármelyiket, azokra is több pénz jutott az elmúlt időszakban. Ha ezeket a számokat összeadjuk, maximum milliós nagyságrendről beszélünk, de mondjuk a 83-as és Körmend vagy az országhatár között százezres nagyságrendről beszélhetünk. Ez koncepcionális kérdés, vagy pedig egyszerűen az órajárás irányába elindultak, 1-es, 2-es, 3-as, mert a 8-as van a legvégén, ezért arra jut a pénz? Mert ez is egy logika egyébként, elfogadni nem tudom, de van valami értelme, de egyébként nincs rá magyarázat.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor főosztályvezető-helyettes úré a szó. Parancsoljon!
THOROCZKAY ZSOLT (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Valóban, ezekből a számokból ez derül ki, hogy a 8-as mostohagyerek, azonban az 1004/2007. (I. 30.) kormányhatározat alapján ez a folyosó bekerült a közlekedési operatív programból megvalósítandó projektek közé. Azt kell hozzátenni, tehát ahogy mondtam, 2008-ban nulla, 2009-ben is nullák szerepelnének itt, de elképzelhető, hogy a következő tájékoztatót ki kell egészíteni egyébként egy más finanszírozásból, mondjuk EU-s tételekből ráfordított oszloppal, de megjegyzem, hogy ha itt most szerepelne, akkor is nulla közeli lenne. Tehát jogosnak érzem az észrevételt.
Még egy mondatot. Tehát 2007-ben elkezdődött az előkészítése ennek, és legalább egy évet vett igénybe, amíg egyáltalán oda el tudtunk jutni, hogy konszenzus született a térségben, tehát szakmai és társadalmi közös konszenzus valamennyi párt részéről, hogy egyáltalán mi legyen a projektnek a tárgya, tehát a műszaki tartalmat kellett meghatároznunk. Most már ezt tudjuk, nemrég kezdődött el a tényleges előkészítése a projektnek. Ez így igaz.
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úr, parancsoljon!
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Röviden szeretnék még egy dolgot felvetni. A 8-ason épült meg a Veszprém-Márkó közötti szakasz. Ez 4,5 milliárd forintba került, 4 kilométer, tehát kilométerenként több mint 1 milliárd forintba, mintha autópályát építettek volna, amit ott viszont csináltak, az meg luxusberuházás mindenki szerint. Tehát az ott közlekedőket az irritálja, hogy 4 kilométerre elköltöttek több mint 4 milliárd forintot, ahova nem kellett hidat építeni, oda hidat építenek, ahova nem kellett volna alagút, oda alagutat csináltak ebben a 4 kilométerben, és ezen kívül utána ott mennek egy olyan úton, ahol a két sáv után következik a 40 kilométer/órás tábla meg a 60. Tehát mennek 4 kilométeres szakaszon, ami 4 milliárd forint fölött, ráadásul féléves vagy háromnegyed éves csúszással épült meg, majd azt követően 40 kilométerre meg 60-ra a 110-et visszakorlátozzák, mert olyan útviszonyok következnek. Az ott közlekedőknek ez hihetetlen kontraszt, erről beszél Bebes képviselő úr, és közben arra az utolsó 100 kilométerre pedig 600 ezer forintot költöttek. Ez így nem normális fejlesztés, azt gondolom.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem főosztályvezető-helyettes urat, kíván-e reagálni. Parancsoljon!
THOROCZKAY ZSOLT (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Csak egy mondat, és igazából megköszönöm alelnök úrnak. Ez a táblázat nem tartalmazza az útpénztárból ráfordított pénzt, tehát nagyon picit kedvezőbb lenne a helyzet, de összességében egyetértek, tehát valóban a 8-as út további szakaszaira nagyon kis forrás jutott.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs több észrevétel, akkor a bizottság tudomásul veszi ezt a tájékoztatót, és ezt a napirendi pontot ezzel lezárom.
Tisztelt Bizottság! Egyebekben szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy kiosztásra került, minden képviselőtársam megkapta azt a két felterjesztést, illetve a két, állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentését, amelyek az elmúlt időszakban a bizottságra érkeztek. Az egyik felterjesztés dr. Szűcs Lajos Pest megyei közgyűlési elnök úr felterjesztése a Pest megyei önálló régió megalapítására, illetve hogy Pest megye Budapesttől elválva, leválva egy önálló régiót alkothasson, a másik felterjesztést pedig Budapest-Főváros XVII. kerületének polgármestere írta testületi döntés alapján. A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelmében tartották szükségesnek ezt a felterjesztést.
Tisztelt Bizottság! A két, állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése is önök előtt fekszik. Azt gondolom, hogy ha a bizottság úgy dönt, akkor bármelyiket megtárgyalhatjuk, ha még ebben a parlamenti ciklusban bárki ennek szükségességét érzi.
Tisztelt Bizottság! Szándékaink szerint ez volt az utolsó bizottsági ülésünk ebben a ciklusban. Amennyiben persze érkezik olyan módosító indítvány vagy pedig bármilyen felterjesztés, törvényjavaslat, ami a bizottságunk feladatkörébe tartozik, akkor természetesen tartunk még bizottsági ülést. Ha ez volt az utolsó, akkor nagyon szépen köszönöm mindenkinek az együttműködést. Azt gondolom, hogy ez a bizottság szakmai alapon dolgozott, szakmai alapon döntött el kérdéseket, és itt az éles politikai viták nem jellemezték ezt a bizottságot. Én kívánom azt, hogy ez a továbbiakban is így legyen. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek az együttműködését.
A bizottsági ülést lezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 57 perckor.)
|
|
Gy. Németh Erzsébet |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika