OTB-6/2006.
(OTB-6/2006-2010.)
az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának
2006. július 12-én, szerdán, 15 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 532-535. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/437. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Pálinkás József (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Almássy Kornél (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Zsigó Róbert (Fidesz) Pokorni Zoltánnak (Fidesz)
Botka Lajosné (MSZP) Földesi Zoltánnak (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP) Deák Istvánnénak (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP) Rónavölgyi Endre Bélánénak (MSZP)
Mohácsi József (MSZP) Szabó Gyulának (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz) Tóth Ferencnek (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz) dr. Pálinkás Józsefnek (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz) Almássy Kornélnak (MDF)
Kuzma László (KDNP) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Dr. Jobbágy Zsuzsa (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Manherz Károly (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Rádli Katalin (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Szüdi János (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Ekler Gergely (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája)
Novák János (Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma)
Dr. Halász Zsolt (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 12 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, vendégeinket! A bizottság július 12-ei ülését megnyitom. A mai bizottsági ülés napirendjére tett javaslatomat postán kiküldtük. Kérdezem, hogy van-e azzal kapcsolatban valakinek javaslata, kiegészítése, módosítása. (Senki nem jelentkezik.) Nincs ilyen. Akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e a bizottság mai ülésének napirendjét a kiküldött javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta.
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/366. számon kaptunk kézhez, amelynek kapcsán a feladatkörünkbe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megvitatására kerül sor. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalására érkezett dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettest az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében! A kiegészítő ajánlás szerint megyünk.
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 1. §-át új (7) bekezdéssel javasolja kiegészíteni, amely számos tisztségviselő között a Magyar Tudományos Akadémia titkárságánál dolgozókra vonatkozóan is szabályt állapítana meg - kicsit bonyolultan mondtam. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja az indítványt.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e valakinek ehhez kapcsolódóan javaslata? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. Aki igen, kérem, jelezze! (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
A 4. és 5. szám alatti két indítványt nekem volt szerencsém benyújtani, az egyiket saját kútfőmből, a másik kapcsán - már a megfogalmazás tekintetében - más javaslatot kaptam, úgyhogy mind a kettőt én nyújtottam be. Szeretném jelezni, hogy ezzel kapcsolatban ugyanehhez az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság is benyújtott egy módosító indítványt bizottsági módosító indítványként, ezt az indítványt kiosztottuk. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e valamelyik indítványt a három közül.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány az alkotmányügyi bizottság által benyújtott bizottsági módosító indítványt támogatja, tehát nem a 4-est, nem az 5-öst, hanem az alkotmányügyi bizottság indítványát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor az elnöki szerepkörből kiesve szeretnék szólni néhány szót a magam által benyújtott két módosító indítványról. A kettő között a koncepcionális különbség az, hogy az illetményt a köztisztviselői törvény értelmében az államtitkárnak, illetőleg a szakállamtitkárnak járó illetménnyel azonos mértékben állapítjuk-e meg, vagy megnevezzük a törvényben a szakállamtitkári, illetve államtitkári pozíciót. Szeretném jelezni, hogy az alkotmányügyi bizottság által benyújtott indítványban egy számítási hiba van: az illetményalap 25,8-szerese az, ami a főtitkárnak az államtitkárral azonos javadalmazása esetén járnak, és nem 25,6-szerese, de ez a legkisebb probléma megítélésem szerint. Sokkal nagyobb probléma az, hogy megtagadjuk-e az Akadémia főtitkárától az államtitkári besoroláshoz kapcsolódó - hogy mondjam? -, nem tudom jobb szóval mondani: kóvedet, a megbecsülést, illetőleg a helyetteseitől a szakállamtitkárihoz kapcsolódót, vagy ezt nem tesszük. Az én megítélésem szerint nem elsősorban az illetmény mértéke a kérdéses, ezek a személyek valamennyien az Akadémia tagjai, ily módon az akadémikusi pótlékuk is bőségesen fedezi mindazt, amit itt juttatásként nekik a főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi juttatáshoz képest megítélnénk, itt az a kérdés, hogy azt mondjuk-e, hogy az Akadémia főtitkára egy minisztériumi főosztályvezetővel azonos besorolást kap, vagy sem. Megítélésem szerint a köztestület mintegy 12 ezer tagját sikerülne ezzel vérig sértenünk. Én a bizottságot nagyon kérem, hogy az általam benyújtott módosító indítványok egyikét támogassa ebben az ügyben.
Van-e megjegyzés, kérdés, hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Főosztályvezető-helyettes asszony, parancsoljon!
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Pusztán csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy eddig sem voltak államtitkárok, hanem államtitkári illetményben részesültek. A mostani szabályozásnak éppen az a lényege, hogy szétválasszuk azokat, akik tényleg államtitkárok vagy tényleg szakállamtitkárok, azoktól, akik csak illetményben vagy juttatásban jogosultak olyan illetményre, juttatásra, mint amilyet egyébként az államtitkár kap. Az alkotmányügyi bizottság módosítója azért is alkalmazta a szorzós megoldást, merthogy nem államtitkárokról van szó, hanem az azokéval azonos illetményről és egyéb juttatásról, másrészt az összes ilyen típusú módosításnál - akár ha csak azt nézzük meg, amely most került be az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kapcsán, amely hasonló típusú szabály - mindenhol szorzószámokkal oldottuk meg, hogy azok a személyek ugyanahhoz az illetményhez jussanak hozzá, mint amit eddig is kaptak, csak éppen nem államtitkárok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, főosztályvezető-helyettes asszony. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy az általam benyújtott módosító indítványok pontosan ezt mondják: nem mondják azt, hogy ezek államtitkárok, azt mondják, hogy az államtitkáréval, illetőleg a szakállamtitkáréval azonos mértékű illetményre, illetőleg javadalmazásra jogosultak. Elfogadom az ön álláspontját, hogy az Országos Történeti Levéltár főigazgató-helyettese esetében nem föltétlenül szükséges az a megtiszteltetés, ami a szakállamtitkárhoz való hasonlítást illeti, de én a magam részéről ezt a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesei esetében fontosnak tartom. Azt gondolom, ez egy vitakérdés, amit el fogunk dönteni.
Van-e további kérdés, hozzászólás? (Dr. Pálinkás József jelentkezik.) Pálinkás professzor úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Én támogatom az elnök úr javaslatát. Azt gondolom, hogy a 6-os a mérték a javadalmazáshoz... (Az elnök kiönt egy üveg vizet.)
ELNÖK: Ajjajjaj! Elnézést, bocsánat!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Semmi baj! A főosztályvezető-helyettes asszonyhoz lenne egy kérdésem: van-e olyan személy, akinek - természetesen a titkárságán kívül - az Országgyűlés elnöke állapítja meg az illetményét.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Éppen az előbb említett, másik módosító indítvány, amely például az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál állapítja meg az államtitkárokéval azonos juttatást.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Tehát most már lesz.
ELNÖK: Nem, eddig is volt, professzor úr, de az Állambiztonsági Hivatalok Történeti Levéltárának az igazgatóját és igazgatóhelyettesét is az Országgyűlés nevezi ki, ennek következtében nem teljesen hasonló a státuszuk a Tudományos Akadémia főtitkáráéhoz.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): A lényeg az, hogy a magam részéről támogatom az elnök úr módosító javaslatát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Az egyszerűség kedvéért a 4. pont alatti javaslatot visszavonom, szavazzunk csak az 5-ösről! Kérdezem, hogy ki támogatja az ajánlás 5. pontjában jelzett javaslatot. (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
Kérdezem, hogy ki támogatja az alkotmányügyi bizottság által benyújtott bizottsági módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
Köszönöm szépen. További indítványok nem lévén ezt a napirendi pontot lezárhatjuk, az incidensért pedig mindenkinek az elnézést kérem.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Tisztelt Bizottság! Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/436. számon benyújtott törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak a megvitatása. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásán megjelent Szüdi János szakállamtitkár urat az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletében! A kiegészítő ajánlás szerint megyünk.
Tisztelt Bizottság! A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Jauernik István és Farkas Imre képviselő urak Tatai-Tóth András és képviselőtársai indítványához kapcsolódva módosító indítványt nyújtottak be, amely szerint a "nem szakrendszerű oktatás folyik" helyett "nem szakrendszerű oktatás folyhat" kifejezést használnák, tehát lehetőséget kívánnak erre adni, de nem kívánják a 30 százalék keretében sem kötelezővé tenni. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Hozzászólás, vélemény van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja. (Közbeszólás: Egyharmad támogatja!) Egyharmada igen, a "nem támogatja" azt jelenti, hogy egyharmad van; ha nincs, akkor azt mondom, hogy: "egyharmada sem támogatja".
A 2. pontban Zsigó Róbert és képviselőtársai ugyancsak a törvényjavaslat 1. §-ához nyújtanak be módosító indítványt, hasonló szellemű, bár nem azonos megfogalmazásút. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Hozzászólás van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja.
A 3. ajánlási pontban Zsigó képviselő úr és társai ugyancsak az 1. §-hoz nyújtanak be módosító indítványt. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja.
A 4. pontban Jauernik István és Farkas Imre képviselő urak Pósán képviselő úr módosító indítványához kapcsolódva törölni kívánják a 3. §-ban módosított rendelkezést, ez az angol nyelv elsajátításához szükséges feltételek biztosításáról szól. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Van-e hozzászólás? (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann Rózsa képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha jól értem, akkor voltaképpen ezzel a rendelkezéssel az angol nyelv tanítása kvázi kötelezővé válik, mert ha minden gyerek számára kötelezővé kell tenni a felkészülési lehetőséget, akkor ismerve az erre vonatkozó szülői, társadalmi igényt, ez lényegében azzal egyenértékű. Ha megengedik, szeretném elmondani, hogy az előző héten, hetekben azért nem tudtam részt venni a bizottság munkájában, mert éppen egy nagy, nemzetközi frankofon összejövetelen vettem részt a parlament, tehát nem a frakció kiküldetésében, amelyen megerősítést kaptam a tekintetben - túl azon, hogy eredendően francia-orosz szakos vagyok -, hogy mennyire fontos a soknyelvűség és a multikulturalitás megőrzése a világban, így Magyarországon is. Egy olyan rendelkezéssel, amellyel erősítjük az angolnak a már eddig is túlnyomó dominanciáját a közoktatásban, lényegében minimálisra szorítjuk a másik nagy világnyelv, a francia oktatását, amely, mint az köztudott, a nagy nemzetközi szervezetekben az angol mellett egyenrangú nyelv, nem beszélve az egyéb, a környező országokbeli kis nyelvekről és a tradicionális, Magyarországon oktatott olasz, spanyol és egyéb nyelvek sorsáról.
Szeretném még ideidézni azt a kerekített, tehát nem pontos számot, hogy a magyar közoktatásban jelenleg kizárólag a gimnáziumokban tanítanak két nyelvet, ami körülbelül az ifjúság 30 százalékát érinti, esetleg valamivel többet, ami azt jelenti, hogy mindössze 30 százalékra zsugorodik majd azoknak a száma, akik második nyelvként osztoznak a német, a francia, az olasz, a spanyol, a lengyel, a szlovák, a japán és egyéb nyelvek között. Ezért - nem vitatva az angol nyelv fontosságát - nem tartom, nem tartjuk helyesnek azokat a törvényhelyeket, amelyek, megismétlem: kvázi kötelezővé teszik az angol nyelv oktatását. Ezért tehát azt kérem az itt ülő szakemberektől, fontolják meg, hogy ezt a törvényhelyet nem volna-e jobb kihagyni vagy elhagyni. Köszönöm szépen. (Dr. Sándor Klára és Almássy Kornél jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Sándor Klára alelnök asszony, majd Almássy Kornél képviselő úr következik.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Ehhez a hozzászóláshoz szeretnék kapcsolódni annyiban, hogy én magam aktívan foglalkozom nyelvi emberi jogokkal, több olyan, nagyon jó barátom van, aki ennek az élharcosa. Ezzel együtt, pontosabban éppen ezért azt mondanám, hogy ha kötelező lenne az angol nyelv oktatása, akkor valószínűleg én lennék az egyik élharcosa annak a mozgalomnak, amely ezt kivetetné a törvényből. Ugyanakkor tudom azt is, szintén nyelvészként, hogy az angol olyan világnyelvvé, olyan közvetítőnyelvvé vált, hogy ha abból valaki kimarad, ha valaki annak a tanulási lehetőségéből kimarad, akkor azt megfosztjuk attól, hogy a továbbiakban érvényesüljön - és most nem nagy szavakat használok, és nem túlzok, megfosztjuk tőle. Éppen ezért egy olyan törvényszöveg, amely kötelezővé teszi az iskolának, hogy a gyereknek biztosítsa a jogot az angoltanuláshoz, de semmiképpen nem kötelezheti a gyereket arra, hogy angolul tanuljon, választhat helyette mást is, azt gondolom, az a jó szabályozás. Én meg azt kérem, hogy ezt fontolják meg képviselőtársaim. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm, alelnök asszony. Egy megjegyzés, ha megengedi: az angol nyelv oktatása ezáltal kötelezővé válik, az angol nyelv tanulása nem válik kötelezővé.
Almássy képviselő úr, aztán Hoffmann Rózsa képviselő asszony következik, ha nincs kormánypárti jelentkező.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A közoktatási törvény azon kevés paragrafusairól kell szóljak, amelyekkel egyetértek és amelyekkel az Magyar Demokrata Fórum is egyetért. Én úgy gondolom, hogy nagyon fontos a német, a francia, a spanyol és - sorolhatnám - a más nyelvek tanulása, de én azt gondolom, hogy ma, aki a világban bárhova utazik, bármilyen hivatalos szervhez utazik, annak valóban az angol az elsőszámú nyelv, amin kommunikálni tud, beszélni tud. Azt gondolom, ez így van az Európai Unióban, így van ez az Európai Tanácsban, és így van minden egyes nemzetközi szervezetnél. Nyilván nekünk is vannak kifogásaink abban a tekintetben, hogy vajon van-e megfelelő mennyiségű felkészült angoltanár és vajon az angol nyelvű bölcsészképzésünket, tanárképzésünket ez hogyan fogja befolyásolni - remélhetőleg jól, és remélhetőleg a pályán tartás irányába mozdul el ezen törekvés kapcsán a dolog -, de én azt gondolom, hogy szükség van erre a rendelkezésre, mert ahogy a képviselő asszony is fogalmazott, valóban súlyos hátrány éri ma azt a munkaerőpiacon is, aki nem beszél angolul. És én nem hiszem, hogy összehasonlításokat kellene keresnünk az adott nyelvek tanulása kapcsán, egyszerűen a világ alakult úgy, hogy az angol nyelv nélkül ma nem lehet kommunikálni Európában, úgyhogy részünkről ezt a rendelkezést mindenképpen támogatni fogjuk.
ELNÖK: Hoffmann Rózsa képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Almássy képviselő úr részben elmondta, amit mondani akartam, de azért megismétlem: attól lehet tartani, hogy különösen a nyugat-magyarországi és a közép-magyarországi általános iskolák - amelyekben ma egyértelműen, tradicionálisan a német nyelvet tanítják, Pest megyében is és Nyugat-Magyarországon is - lehetetlen helyzetbe kerülnek ez ügyben, mert éppen azért, mert ez a társadalmi igény megvan, és én is tudom, hogy az angolra elementáris a jogos igény, ennek a törvénynek a hatálybalépése után a szülők joggal fogják követelni adott esetben, hogy az iskolában a német helyett az angolt tanítsák. És akkor szembenézünk egy olyan helyzettel, hogy miközben az iskolában van jól képzett némettanár, át kell állniuk majd valamilyen angolnyelvoktatásra, tehát a kimenete felől komoly aggodalmaim vannak.
Továbbá a nyelvtanulásról és a nyelvtanításról azért elég sokféle elmélet létezik, ezek egyike azt mondja, hogy minél több nyelvet tanulunk meg, annál könnyebb egy későbbi nyelvet megtanulni; aki semmilyen idegen nyelvet nem tud, annak gyakorlatilag lehetetlen, aki viszonylag jól megtanult németül, annak könnyebb elkezdeni az angolt. Amihez az angol a mindennapi életben kell, szükséges: a számítógép-használathoz, egyebekhez, egy idegen nyelvet már valamilyen fokon beszélő ember könnyebben megtanulja - de talán nem érdemes ilyen nyelvpedagógiai kérdésekbe belemenni.
Olyan törvényeket lenne jó meghozni, amelyeknek a megvalósítása biztosítható, és nem tíz vagy húsz év múlva. Magam átéltem, amikor az orosz helyett átváltottunk a szabadnyelv-tanításra, és bizony évekig nagyon-nagyon alacsony hatásfokú volt a nyelvtanításunk, mindmáig sínyli a közoktatásunk az orosztanárokból átképzett idegennyelv-tanárok egy bizonyos százalékának alacsony hatásfokát. Ezért én változatlanul nem tartom ezt helyesnek, miközben elfogadom az angol iránti elementáris igényt - most már nem akarom magamat ismételni. Tehát ez az álláspontom. (Dr. Sándor Klára és Pokorni Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Alelnök asszony, aztán Pokorni képviselő úr!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy Almássy képviselő úr mondta, és a képviselő asszony is mondta, hogy módszertanilag esetleg nem megfelelőek az angoltanárok. Magyarországon, azt gondolom - én nem voltam angolszakos, tehát mondhatok ilyet -, módszertanilag az angoltanárképzés van a legmagasabb szinten, és nagyon sok angoltanárt képeztek az utóbbi években, nem hiszem, hogy angoltanárban hiány lenne az országban. Speciálisan ezek a hároméves nyelvtanárképzések folytak sokáig több egyetemünkön, tehát ez rendben van. Másrészt meg attól sem kell félni, hogy a német helyett fognak angolt tanítani, taníthatnak a német mellett is angolt, pontosabban hogyha valaki az angolt választja első idegen nyelvnek, az második idegen nyelvet is kell hogy válasszon, hiszen... (Dr. Hoffmann Rózsa: A gimnáziumban!)..., a gimnáziumban, természetesen, korábban nem is érdemes, tehát az a jó sorrend, hogy ha már jól tud egy idegen nyelvet, akkor kezdjen el tanulni egy másikat. Nem baj, ha az angol az az első idegen nyelv, amelyet megtanul, utána majd megtanul mást is, mint mi is mindannyian megtanultunk több idegen nyelvet. Nem hiszem, hogy ezzel probléma lesz.
ELNÖK: Köszönöm. Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nekem kérdéseim lennének Szüdi államtitkár úrhoz. Az egyik, hogy hogyan érinti ez a rendelkezés a nemzetiségi iskolákat, illetve - most nem tudom, mi az összefoglaló neve a francianyelvű gimnáziumoknak, a németnyelvű gimnáziumoknak (Közbeszólások: Két tannyelvű gimnázium!) - a két tannyelvű gimnáziumokat. ...Annyi neve volt, hogy nehéz követni. A másik kérdés, hogy mi az oka annak, hogy mi az oka annak, hogy bár kétségtelenül sok angoltanárt képeztünk meg képzünk is, de nagyon kevés kíván elhelyezkedni a közoktatásban. Ezért ennek a végrehajtása nem lesz egyszerű források nélkül, és valóban jogos az az aggály, hogy szűkülhet a kínálat, mert nincs pluszforrás a pluszpedagógusok alkalmazására. Tehát nem vitatva el azt, hogy itt nem a tanulás, hanem az okítás válik kötelezővé, ha nincs forrás, ez bizony a visszájára sülhet el, tehát az a kockázat, amire Hoffmann Rózsa felhívta a figyelmet, létezik. Ezt egy módon lehet kezelni: ha a kormány hajlandó ennek a bevezetésnek a forrásait is előteremteni, mert ebben az esetben mondhatjuk azt, hogy nem szűkül.
Éppen ezért aggályos számomra a 2010/2011-es tanévben való bevezetése, ami gyakorlatilag a következő kormányzati ciklusra tolja át ennek az egésznek a kockázatát és ódiumát. Én elfogadom a kormány jó szándékát, nem vitatom azt, de erősebben tudnék benne hinni, hogyha erre a kormányzati időszakra tenné a bevezetést, ha elvinné a kockázatot, és így nyilván forrásokat is biztosítana hozzá. Nem hiszem, hogy a törvényben kell a forrásokat biztosítani, de megfontolandónak tartanék egy olyan javaslatot, hogy hozzuk előbbre a 2009/2010-es tanévre, mert ebben az esetben ez a kormány erősen motivált lenne arra, hogy megfelelő forrásokat biztosítson a bevezetésre, hogy az ne szűkülés, hanem bővülés legyen. Egy ilyen jellegű módosítással tudnám én támogatni az eredeti javaslatot. (Dr. Sándor Klára jelentkezik.)
ELNÖK: Először az államtitkár úrnak adom majd meg a szót válaszadásra, de hadd kérdezzek vissza! Ezt úgy értelmezzem-e, képviselő úr, hogy egy bizottsági módosító indítvány benyújtására tett most javaslatot?
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Igen. Köszönöm. Akkor az államtitkár úr, majd az alelnök asszonynak adom meg a szót.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Ez a javaslat a felkészülés lehetőségéről szól, ráadásul azt mondja, hogy: "külön jogszabályban meghatározottak szerint", és ez azért nem véletlen. Itt tehát nem tanórákban, tanítási órákban gondolkodunk minden esetben, többféle lehetőség van: a felkészülés lehetősége megoldható könyvtárban, digitális eszközökkel, vendéghallgatói jogviszonnyal. Ilyen értelemben tehát az a feladat fog az intézményekre hárulni, hogy tegyék lehetővé a felkészülésbe való bekapcsolódást, és a nemzeti alaptantervben - amely az egyetlen ilyen szabályozási eszköz - fogjuk meghatározni, hogy milyen az a felkészülési forma, amely itt elfogadható. Tehát nem tanításról, nem tanórai foglalkozásról szól ez a javaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Én támogatni szeretném azt, amit Pokorni képviselő úr mondott. Nagyon sürgősnek tartom azt, hogy minél előbb minél többen és minél jobban tudjanak idegen nyelveket az országban, és azt gondolom, valóban nem árt, hogyha akár a saját kormányunkat is motiváljuk. Én tehát azt gondolom, hogy egy ilyen módosító javaslatot az SZDSZ támogat. (Almássy Kornél jelentkezik.)
ELNÖK: Almássy képviselő úr!
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Én is támogatom Pokorni Zoltán képviselő úr javaslatát, én is azt gondolom - a vitában is elhangzott -, hogy egy kicsit furcsa ez a 2010/2011-es dátum...
ELNÖK: Ez csak a jelenlegi kormány optimizmusát tükrözi, képviselő úr! (Derültség.)
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Így van, egyébként meg az államtitkár úr egy kicsit elszomorított ezzel a mondatával, mert én abban bíztam, hogy pedagógusokat fognak felvenni. De reméljük, hogy a törvényt jól fogják értelmezni, mert én azt gondolom, valóban annak lenne értelme, hogyha az oktatásban valójában nyelvórákban mutatkozna meg ez a kötelezővé tétel, és nem könyvtárakban. Mert ha az úgy van, ahogy az államtitkár úr elmondta, vagy ha ilyen jellegű törekvések vannak, akkor ezt én inkább csak kommunikációs fogásnak tartom - remélem, hogy nem erről van szó. Én is támogatom annak a bizottsági módosító indítványként való benyújtását, amit Pokorni Zoltán képviselő úr mondott.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólási igényt nem látok, ennek megfelelően most a Jauernik-Farkas--féle indítványt teszem fel szavazásra, azzal, hogy a bizottsági módosító indítvány benyújtására a napirendi pont tárgyalásának a végén visszatérünk. Most tehát a 4. számú ajánlási pontról szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt az indítványt. Aki igen, kérem, most jelezze! (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 5. pontban Jauernik és Farkas képviselő urak Tatai-Tóth András és képviselőtársai indítványához kapcsolódva a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevők felsőfokú iskolai végzettségének és szakképzettségének a szabályozását kívánják megváltoztatni. Ez összefügg az ugyancsak a képviselő urak által benyújtott 18. számú indítvánnyal. A kormány képviselőjét kérdezem, hogy támogatja-e.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e hozzászólás? (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Miért nem? Őszintén szólva nem értem az eredeti javaslatot sem, és nem tudom - remélem, megvilágítja -, mire gondolhattak Jauernik képviselő úrék, hogy mi áll ebben a javaslatban. Nagyon szövevényes ezeknek a szakpedagógusoknak a képzettségi háttere, rendet kellene benne rakni, ezt elfogadom, mert van, aki egy húszórás tanfolyam után is fejlesztő pedagógusnak hívja magát, ami árt a gyerekeknek. De szeretném tudni, mi a tárca álláspontja ebben a kérdésben.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem szeretném felolvasni az etikát. Ez a javaslat kihagyja a bekezdés felét, azért nem lehet érteni. Először is benne van egy olyan fogalom, hogy: "lehetőleg". Úgy gondoljuk, hogy a gyógypedagógusra nem lehetőleg van szükség, hanem amennyiben sajátos nevelési igényű tanuló foglalkoztatására van szükség, akkor ott a gyógypedagógust be kell tudni vezetni. Annál a szövegnél, ami nincs önök előtt - nem olvasom fel, de szívesen odaadom a miniszter úrnak -, a megoldás az, hogy amennyiben együtt oktatják a sajátos nevelési igényű tanulókat, akkor az utazógyógypedagógus-hálózat bevonásával kell gondoskodni arról, hogy a "nem gyógypedagógus" el tudja látni ezeket a feladatokat. Akkor van szükség gyógypedagógusra, amennyiben elkülönített osztályban, csoportban foglalkoztatják az ilyen tanulókat, és abban az esetben, úgy gondoljuk, szükség van a gyógypedagógusra, és nem lehetőleg.
Abban a javaslatban, amelyre most kérdezett rá, hogy mi az összefüggés, van egy elrontott szöveg, amely nem viszi következetesen végig azt az elvet, hogy amennyiben külön osztályt szerveznek, akkor alkalmazzanak gyógypedagógust. Ezért gondoltuk, hogy vegyük ki azt a lehetőséget, hogy nem gyógypedagógus foglalkozik a tanulókkal. Ez nem okoz gondot, a szakma támogatja, ami benne van. Eredetileg, az első törvényi szövegbe mindenhova "gyógypedagógus" volt beleírva, és akkor derült ki, hogy nincs elég gyógypedagógus, meg hogy ez akadályozza az integrált oktatást. Ezért került be - többszöri módosítás és a gyógypedagógusokkal való megbeszélés után - az a megoldás, hogy amennyiben együtt, integrálva oktatják őket, akkor az utazó-gyógypedagógusi hálózattal el lehet látni ezt a feladatot. Ez a javaslat ezt tönkretenné, tehát javasoljuk, illetve kérjük, hogy fogadják el a kormány álláspontját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Ebben az esetben szavazásra teszem fel az 5. pontot az 18. ponttal együtt. Aki támogatja, kérem, most jelezze! (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 6. ajánlási pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai Tóth Tiborné képviselő asszony indítványához csatlakozva a mérési, értékelési rendszer és a minőségfejlesztés szabályait kívánják pontosítani. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Van-e hozzászólás? (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann Rózsa képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Én úgy látom, hogy ez az elképzelés igen nagy utópisztikus jelentőséget tulajdonít az intézmények minőségirányítási programjának, és attól várja mindazoknak a minőségi, szakmai hiányosságoknak a javítását, amelyek esetleg egyik-másik iskolánkat jellemzik. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy mindenféle korszerű irányítási technika alapvetően az önértékelésre és az önfejlesztésre épít, így tehát a szándék jó, de szeretném megjegyezni, hogy ettől a nagyon bonyolult paragrafustól egyáltalán nem várható az iskolák minőségi javítása. Kutatásaink szerint az iskolák nagy többségében ha meg is van a minőségirányítási program, az egy valamilyen más intézménytől átvett, lemásolt dokumentum, nem képezi a minőségi munka fejlesztésének az alapját.
Továbbá a javasolt szövegben van még egy olyan félreérthető passzus is, hogy a tanulók egyéni fejlődését figyelembe kell venni, és a szülők véleményét ehhez kikérni, valamint hogy az országos mérésekhez, értékelésekhez igazodni kell. Jól tudjuk, hogy az országos mérések, értékelések intézményi szintűek, ritkán terjednek ki az egyes gyerekre. Tehát egy végtelenül túlbonyolított, önmagában eredményt nem hozó, olyan törvényhelyet látok itt, amelyet az iskolák - nyilvánvalóan lojalitásból meg kötelességből - valahogy teljesíteni fognak, de ne ámítsuk magunkat azzal, hogy ettől az oktatás színvonala javulni fog! Megismétlem azt, amit már többször is elmondtam: az a fajta ellenőrzés, szakszerű ellenőrzés, amely kiegészíthetne egy belső önértékelést, hiányzik a rendszerünkből, és amíg ezt az oktatási rendszer nem teremti meg és rendszerszerűen nem fogja működtetni, addig nem várható, hogy az iskolák tényleges szakmai munkájának a színvonala javul.
ELNÖK: Bocsásson meg, hogy megkérdezem, képviselő asszony, de a 10. ajánlási pontban szereplő, ehhez bizonyos értelemben kapcsolódó módosító indítvánnyal nem látja-e megteremtve ennek a lehetőségét? Az, ha jól olvasom, szándékai szerint éppen azt a külső ellenőrző, értékelő rendszert teremtené meg, amelyet a képviselő asszony is hiányolt. (Dr. Hoffmann Rózsa: Egy pillanat! - Dr. Pálinkás József és Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Amíg tanulmányozza, Pálinkás képviselő úrnak adom meg a szót, aztán Tatai-Tóth képviselő úr következik.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Kérdésem lenne. Ha az államtitkár úr röviden elmondaná, hogy azt hogyan kell érteni, hogy a szülők bevonásával a tanulók egyéni fejlődését értékelik! Összegyűjtik az összes szülőt, és ott, előttük minden gyerekről elmondják, mennyit fejlődött? Vagy hogy kell ezt érteni? Ha én pedagógus lennék, akkor ebből nem tudnám megmondani, hogy nekem most mit kell csinálnom. Ha röviden elmondaná, segítene abban, hogy ezt támogassuk-e.
ELNÖK: Bocsásson meg, képviselő úr, de ha én jól olvasom, nem erről van szó, hanem arról, hogy a szülői szervezet véleményét ki kell kérni a minőségirányítási program végrehajtásáról, és az értékelést a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét figyelembe véve kell végrehajtani. A kettő között nincs összefüggés, tehát nem arról van szó, hogy a szülőket kell felkérni arra, hogy értékeljék a tanulók egyéni fejlődését és az osztályok teljesítményét. Ez két mellérendelő, és nem két, egymással összefüggő mondatrész. (Dr. Szüdi János bólogat.) Nem akartam elvenni az államtitkár úr kenyerét. (Dr. Szüdi János nemet int.) Az államtitkár úr ebben megnyugodott.
Kérdezem Hoffmann képviselő asszonyt.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Sikerült áttanulmányoznom, nem felel meg annak az igénynek. Más alkalommal szívesen kifejtem az ezzel kapcsolatos részletes szakmai véleményemet.
ELNÖK: Sort fogunk rá keríteni, de most akkor Tatai-Tóth képviselő úrnak adnám meg a szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem egy új rendelkezésről van szó ebben a paragrafusban. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy - talán - 2004-ben bekerült az oktatási törvénybe a 4-6-8-10. osztályban a kötelező teljes körű felmérés az alapkészségek tekintetében; ezt május 31-én megoldották, tehát az első ilyen teljes körű felmérés megvalósult. Ebben a paragrafusban tulajdonképpen az a szándék tükröződik, hogy az egyébként kötelező teljes körű mérés eredményei csatlakozzanak az egyébként hosszú idő óta az oktatási törvényben előírt belső iskolai önértékeléshez. Ennek a paragrafusnak ez tehát az egyetlenegy célja - sokat kínlódtunk rajta, több változatot is elkészítettünk. Azt gondolom, önmagában ettől nem lesz jobb az iskolarendszer, de ha már szükségesnek tartjuk a külső méréseket, akkor gondoskodni kell arról, hogy azoknak az eredményei mindenképpen visszataláljanak az iskolai önértékelés rendszerébe. Az értékelés természetesen iskolai, illetve - szándékunk szerint - osztályszintű lesz, viszont a pedagógus, a gyerekeket tanító pedagógus egyenként is látja, látni fogja a gyerekek teljesítményét ezekből az értékelésekből. Köszönöm szépen. (Dr. Szüdi János jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Az államtitkár úr kért szót a vitában.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Csak annyit mondanék, hogy ehhez lesz majd egy miniszteri rendelet. Van egy bizottság a minisztériumban, amely ezzel foglalkozik, feladatlapokat készítenek, tehát valóban a munka elején vagyunk, ahogy azt Tatai képviselő úr mondta, és a képviselő asszonynak is igaza van ebben, tehát az elején vagyunk ennek a munkának. Ehhez lesz egy miniszteri rendelet, amely ki fogja ezt bontani, és reményeink szerint egy-két éven belül be tud indulni ez a munka. Köszönöm szépen. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
ELNÖK: Képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Elnézést, egyetlen hosszú mondattal szeretném még világosabbá tenni az álláspontomat. Ez mondjuk megnyugtató, de mégis leszögezem, hogy mindenféle mérés csak a tanulás eredményének, végeredményének a vizsgálására és értékelésére alkalmas. Ami viszont nagyon hiányzik az oktatási rendszerből, az az a fajta folyamatellenőrzés, amely a pedagógus munkájára is figyel, arra, hogy mi történik a tanítási órán, ami volt valamikor, ami a legtöbb európai országban van, nálunk nincs. Mindaddig, amíg ez nem lesz meg, féllábú marad ez a rendszer óriási költségekkel, mert minden mérés nagyon sok pénzbe kerül, és lényegében a folyamatokra konkrétan nem hat vissza. Ez az, amit állandóan reklamálok. Lehet ezt szépíteni, csűrni-csavarni, de sok eredmény nem várható tőle, miközben nagyon sok pénzbe kerül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Képviselő asszony, én nem vitatom, hogy önnek ebben igaza lehet, de azért arra felhívnám a figyelmet, hogy az oktatásirányítás filozófiája 16 éve nem a folyamat-, hanem a kimenetszabályozásra irányul. Nyilvánvalóan nyithatunk vitát arról, hogy ez helyes-e vagy sem, de egy ilyen törvényi hely megváltoztatásával nyilván aligha fogunk úrrá lenni ezen a problémán. (Pokorni Zoltán: Nem szabályozást említette a képviselő asszony, hanem ellenőrzést, elnézést! - Dr. Hoffmann Rózsa: Ezt nem értettem, elnézést! - Pokorni Zoltán: Te nem szabályozni akarod a dolgot, hanem ellenőrizni! - Dr. Hoffmann Rózsa: Persze! Köszönöm!)
Van-e még hozzászólás ehhez a passzushoz? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Aki támogatja ezt a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
A 7. ajánlási pontban Jauernik és Farkas képviselő urak ugyancsak a gyógypedagógiai nevelés-oktatás szabályaira vonatkozó különleges rendelkezéseket kívánnak megállapítani. Államtitkár úr?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e hozzászólás? (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Miután ismét nem látom az eredeti szöveget, szeretném megkérdezni az államtitkár úrtól, hogy jól értem-e, hogy ha ezt elfogadnánk, akkor csökkenne a fogyatékosok számára biztosított órakeret. Köszönöm szépen.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ezek szerint - az államtitkár úr azt mondja - igen, ezáltal csökkenne...
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jauernik úr összekeveri a két órát. Itt azokról a rehabilitációs órákról van szó, amelyen nem tananyagot adnak le, például a vak gyerekeknek a fehér bot használatát és egyéb ilyen, speciális ismereteket adnak át, ami nem tanóra, hanem rehabilitációs célú foglalkozás, és erre az iskolának van időkerete, és erre minden gyereknek annyi időt kell biztosítani, amennyivel meg tud élni, egyáltalán tanulni tud. A képviselő úr, aki az indítványt benyújtotta, összekeverte tehát a két órát, ez nem tanítási óra és nem követelmények átadása, hanem rehabilitációs, habilitációs célú szolgáltatás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 8. ajánlási pontban Zsigó képviselő úr Pánczél Károly és képviselőtársai indítványához kapcsolódva tesz módosító indítványt szakképzési ügyben. Államtitkár úr?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem, és akkor megindokolnám, mert ez sem világos. Van a felzárkóztató oktatás azoknak a gyerekeknek, akik nem tudták befejezni az általános iskolát - ez a 27. §-nak az az ominózus rendelkezése. Amiről itt szó van, az az enyhe értelmi fogyatékos tanulókról szól, itt az van, hogy "munkába állás", ami röviden a betanított munka, de hogy ne egy ilyen csúnya kifejezés kerüljön ide, azért van ez itt. Ezek a gyerekek nem szakmát tanulnak, ha nem tudják elsajátítani, hanem ilyen jellegű oktatásról van szó. Ez tehát nem azonos a másik felzárkóztató oktatással. Ezért nem tudjuk támogatni.
Itt csak kicseréltük a "tankötelezettség" szót. A tankötelezettség megemelkedik 18 évre, és hogy ne kelljen 18 évig várniuk a tanulóknak, azért cseréltük ki a "tankötelezettség" szót a "16. életév" kifejezésre, mert a gyerek addig előkészítő szakiskolában tanul. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 9. pontban Jauernik és Farkas képviselő urak egy új 13. §-sal kívánják a törvényjavaslatot kiegészíteni. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e az indítványt. (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 10. számú ajánlási pontban - amely összefügg a 14-essel - Tatai-Tóth András és képviselőtársai a már említett mérési, értékelési rendszer és külső ellenőrzés szabályaira kívánnak javaslatot tenni. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ezt nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kiosztott bizottsági módosítójavaslat-csomagban ennek a korrigálására teszünk javaslatot. A kérdésem az, hogy a témánál, most terjesszük-e azt elő, vagy pedig a végén.
ELNÖK: Bocsánat, a képviselő úrnak igaza van, ezt jeleznem kellett volna, de azért én azt javasolnám, hogy a végén tárgyaljuk meg a bizottsági módosító indítványokat, figyelemmel az előzőre is, amelyet Pokorni képviselő úr tett.
Van-e más hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Visszavonom.
ELNÖK: Akkor ezt visszavonták. A 14-essel egyetemben, képviselő úr?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Rögtön odalapozok. (Megtörténik.) Igen.
ELNÖK: A 14-essel együtt. (Tatai-Tóth András: Igen.) Igen, köszönöm szépen, tehát akkor ez visszavonva.
A 11. pontban Pálinkás képviselő úr és képviselőtársai kívánnak javaslatot benyújtani a törvényjavaslat 15. § (2) bekezdéséhez. Államtitkár úr?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány képviselője nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja.
A 12. pontban - amely ugyanarra a törvényi helyre vonatkozik, mint a 13-as - Tatai-Tóth András és képviselőtársai, a 13. pontban pedig Pálinkás képviselő úr és társai kívánnak javaslatot tenni a törvényjavaslat 16. § (2) bekezdésének módosítására. Kérdezem az államtitkár urat, támogatja-e valamelyiket az előterjesztő.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem, és azért, mert az ajánlás 22. sorszám alatti javaslatát támogattuk, amit a bizottság is támogatott ugyanebben a témakörben.
ELNÖK: Nem a kiegészítő, hanem az eredeti ajánlás 22. pontját.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az eredeti ajánlás 22. pontját támogatjuk, azért nem támogatjuk ezt. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Megnéztem az eredeti ajánlás 22. pontját, amely tartalmilag teljesen egybeesik a kiegészítő ajánlás 12. pontjában lévő javaslattal, és miután azt a kormány támogatja, ezt képviselőtársaim nevében is visszavonom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Elnézést kérek, kérdésem lenne. Nincs előttem az eredeti javaslat, tehát az a bizonyos 22-es. (Dr. Szüdi János: Itt van!) Nekem elég a tartalmi válasz. Aszerint kinek ingyenes a második szakképzés? (Deák Istvánné: A hátrányos helyzetűeknek!) A hátrányos helyzetűeknek...
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista tanulónak minden esetben, továbbá a hátrányos helyzetűnek - amely egy szélesebb kör -, tehát nem a halmozottan, hanem a hátrányos helyzetűnek, valamint az enyhe értelmi fogyatékosnak az alapfokú művészetoktatás és a második szakképesítés. Ez van benyújtva.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ez a felsorolás.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen, és emlékezetem szerint szerencsésebb is a megfogalmazása ennél a változatnál, tehát annál is inkább célszerű volna azt inkább békén hagyni. Ezt mindenesetre a képviselő úr visszavonta.
A 13. pontban jelzett indítványról viszont szavazunk. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja.
A 14. pontot az előterjesztő visszavonta.
A 15. pontban Deák Istvánné képviselő asszony a 19. § (1) bekezdéséhez nyújtott be indítványt. (Deák Istvánné jelentkezik.) Először a kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A képviselő asszonyé a szó.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Szeretném pontosítani az itt leírtakat, mert az a kapcsolódó indítvány, amelyet én benyújtottam, nem azonos azzal, ami most itt van, úgyhogy a szakállamtitkár úrtól majd újra szeretném megkérdezni a véleményét. Korábban ugyanis Zsigó Róbert és képviselőtársai ezt nyújtották be, és akkor a bizottság megtámogatta, a kormány azonban nem. Ezért én egy kapcsolódó javaslatot nyújtottam be, amelyben nem szerepel a konduktor, illetve a pszichológus óraszámának a csökkentése, hiszen nem akartam még egyszer ugyanazt benyújtani kapcsolódóként, viszont meg szerettem volna indokolni, miért kérném, hogy legalább az óvodapedagógus, a tanár, gyógypedagógus és a szakiskolában tanító tanár, gyógypedagógus óraszámának ne kettővel, hanem csak egy órával való emelését írja elő a törvény. Úgy érzem, hogy azok a pedagógusok, akik ezen a területen, ebben az iskolaformában dolgoznak, lényegesen több tanórán kívüli feladatot látnak el, mint esetleg más pedagógus-munkakörben dolgozók, hiszen az életvezetéshez való segítségnyújtástól kezdve az érdekvédelemig sok mindent ellátnak. Nem feltétlenül igaz ez a konduktor, pedagógusi, illetve a pszichológusi vagy szociálpedagógusi munkakört ellátó pedagógusra. Ezért tisztelettel kérem egyrészt ennek a módosító indítványnak a pontosítását, másrészt pedig a bizottság támogatását ehhez. Harmadrészt hasonló okok miatt az általános iskolai tanítói munkakörben is eggyel javasoljuk az óraszám növelését, tehát ehhez hasonló módon szeretném, hogyha a fogyatékos gyerekekkel foglalkozó pedagógus-munkakör óraszámát is csak eggyel emeljük. Ehhez kérem jobboldali képviselőtársaim támogatását is, hiszen ez teljes mértékben összecseng a Zsigó Róbert úr által benyújtottakkal.
ELNÖK: Bocsánat, képviselő asszony, jól értem, hogy itt egy leírási hiba van, tehát nem ezt az indítványt nyújtotta be?
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Itt egy leírási hiba van, igen, mert ez pontosan az, amit a Zsigó úr benyújtott, azt a kormány annak idején nem fogadta el. Én most módosítottam, ennek ellenére, ugyanaz került vissza. Nagyon remélem, hogy a kormány csak azért utasította el, mert másodszor is ugyanaz ment elé.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor tehát pontosítom - a leírást majd nyilván elrendezzük -: a módosító indítványról úgy szavazunk, hogy a végén lévő "konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben", illetőleg a : "pszichológus, szociálpedagógus - és így tovább - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben" rész nincsen benne a módosítás, az nincs benne.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Az én kapcsolódómban ez nem szerepelt.
ELNÖK: E nélkül fogunk szavazni a módosító indítványról. Van-e még valakinek hozzászólása? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Ebben az esetben szavazunk. Aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
A 16. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a pedagógus-munkakörben a munkaidőkeret alkalmazásának a lehetőségét kívánják megteremteni. Államtitkár úr?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. Aki igen, kérem, jelezze. (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
A 17. pontban Jauernik és Farkas képviselő urak a törvényjavaslat 19. § (5) bekezdésének elhagyását javasolják. Államtitkár úr?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Ez a kirendelésre vonatkozik. Van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt... (Pokorni Zoltán: Bocsánat, kérdésem lenne!) Igen, bocsánat!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): A kérdésem arra vonatkozik, hogy Jauernik és Farkas urak a kirendelést szüntetnék meg, tehát a kirendelésre vonatkozó jogszabály elhagyását javasolják, a kirendelést lehetővé tevő paragrafus elhagyására tesznek javaslatot. És ezek után, ha ezt támogatnánk, akkor nem lenne mód kirendelésre? Jól értjük a képletet? Röviden ez a kérdésem.
ELNÖK: Azt hiszem, nem, de az államtitkár úr a hivatott válaszolni.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A munka törvénykönyvét ez nem szünteti meg, és ez abban van. A nóvum itt az - és azért nem értem az indítványt, mert ez pont önkormányzatbarát -, itt arról van szó, hogy a fenntartó hívja össze az intézményeket, hogy vessék össze, hol marad ellátatlan feladat. Ez a momentum új a közoktatásban, illetve az a gondolat új, hogy ha van valahol három általános iskola és egy középiskola, akkor nézzék meg, hogy van-e olyan pedagógus, akinek a munkaideje nincs kitöltve, és ilyen alapon próbálják meg összevetni a feladatellátást, a többséget, illetve a kevesebbet. Erre tesz ez javaslatot.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Senki nem jelentkezik.) Akkor szavazunk. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 18. pontban jelzett módosító indítvány... (Deák Istvánná: Bocsánat, visszavonom! - Közbeszólás: Nem változtat a lényegen!) Képviselő asszony, szavaztunk! (Deák Istvánné: Szavaztam! - Közbeszólások. - Deák Istvánné: Nem, mert a mikrofon bekapcsolva maradt, és kikapcsoltam, ezért...!)
A 18. pontról már szavaztunk a 14-essel együtt.
A 19. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a törvény hatályba léptető rendelkezéseit kívánják módosítani. Államtitkár úr?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen, ezzel a meglévő módosító indítványok végére értünk.
A törvényjavaslathoz különböző bizottsági módosító indítványok benyújtására kaptunk javaslatot - ezeket is kiosztottuk. Az egyik a Tatai-Tóth András képviselő úr által már említett módosító indítvány, amely a visszavont, a mérési, értékelési rendszer szabályait megállapító indítvány helyébe lépne. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez egész pontosan a 99. § (7) bekezdésére vonatkozó.
ELNÖK: Így igaz.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt támogatjuk.
ELNÖK: Ezt a kormány támogatja. Van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik. - Pokorni Zoltán: Hadd nézzük meg! - Rövid szünet. - Tatai-Tóth András jelentkezik.) Egy pillanat, képviselő úr, csak Pokorni képviselő úr - teljes joggal - olvasási szünetet kért, így aztán azt gondolom... (Pokorni Zoltán felmutat egy papírlapot: Erről beszélünk?!) Úgy van! Tehát a 15. § (2) bekezdésében megállapított 99. § (7) bekezdésének a módosítására irányul az indítvány. (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Pokorni képviselő úr, azonnal szót adok, de előbb Tatai-Tóth képviselő úr kért szót, ha az olvasással végeztünk. (Általános helyeslés.) Igen, akkor Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy mondatot szeretnék csak ehhez hozzáfűzni. Ahogy az előbb mondtam, a bevezetett teljes körű mérés, értékelés eredményének a felhasználására vonatkozik ez a javaslat is. Igaz, hogy nem felel meg annak az ellenőrzésnek, amelyről a képviselő asszony az imént beszélt, ugyanakkor azonban értelmessé teszi a mérési rendszert, leírja azt, hogy abban az esetben, ha a visszajelzés szerint az iskolában tenni kell valamit, akkor az iskolának van intézkedési kötelezettsége, ha ismétlődik a nem megfelelő teljesítmény, akkor pedig a fenntartót kötelezi erre. A kormány eredeti beterjesztése háromszori sikertelen vagy alacsony színvonalú teljesítményhez kötötte az intézkedési tervet, a mi javaslatunk ezt az időt lerövidítette, és a lehető legkorábbi időponttal hatályba lépteti, tehát a következő, a 2006/2007-es tanévben végzett mérések eredményeinek az értékelésekor már alkalmazni kellene ezt az eljárást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Valójában arra kérdeztem volna rá, amit most Tatai-Tóth képviselőtársam most megvilágított. Én csak azt nem látom, hogy hol van a második lépés, ahol a miniszter hívja fel a fenntartót. Itt az van, hogy az OKÉV hívja fel a fenntartót. (Tatai-Tóth András: Igen.) Én örömmel támogatnám ezt a javaslatot, hogyha az OKÉV helyett itt a miniszter szerepelne. Ne vegyük ki ebből a miniszter felelősségét! Azt gondolom, az ad neki súlyt, ha a miniszter hív fel erre. A logikával egyetértek, a struktúrával is, hogy első lépésben a fenntartó az intézményt, a másodikban pedig egy hatóság a fenntartót, egyszerűen csak egy olyan politikai megjegyzésem van, hogy szerintem a dolog akkor fog működni, ha nem az OKÉV teszi ezt meg, hanem a miniszter szólítja fel a fenntartót erre. Fontolják meg, a képviselőtársak, ez módosítható...
ELNÖK: Ez minden további nélkül módosítható, hiszen most döntünk a módosító indítvány benyújtásáról.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Az OKÉV közbeiktatásával, segítségével teheti ezt, de a felelősséget, úgy gondolom, ne vegyük le a miniszter válláról, ne vegyük le a miniszter válláról ennek az ügynek a felelősségét, és adjuk meg a nyomatékot. (Deák Istvánné közbeszól.) Talán érthető, amit mondani akarok. (Deák Istvánné: Érthető, persze, de az OKÉV-nek van ellenőrzési joga!)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Természetesen nem a miniszter közbeiktatása váltotta ki a módosító indítványt, akár vissza is lehet írni a minisztert, csak végiggondoltuk, hogy ez az országos felmérés valamennyi iskolát érinti egy időben, tehát a miniszter szerepe itt csak formális, tehát a legrátermettebb miniszter is képtelen személyesen áttekinteni, ezt mindenképpen az apparátusának, az OKÉV-nek... (Pokorni Zoltán közbeszól.) De, nagyon tehetséges a miniszterünk... (Derültség. - Pokorni Zoltán közbeszól.)
ELNÖK: Képviselő úr, önnek természetesen igaza van, de amikor az apparátus tesz valamit, akkor is a miniszter cselekszik, tehát a felelősség azért a miniszteré akkor is, hogyha egyébként egy előadó fogja megfogalmazni a levelet, és nem a miniszter ül a gép mellé, és írja meg azt a fenntartóknak. Gondolom, önmagában ez nem akadályozza meg azt, hogy ezt beleértsük. (Dr. Szüdi János és Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Az államtitkár úr, aztán a képviselő úr következik.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az egészet bele kell helyezni a törvénybe. Nem akarom idézni a... (Zaj.)
ELNÖK: Bocsánat, egy kis csendet kérnék szépen! Köszönöm.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tehát az egész törvénybe belehelyezve kell nézni. Itt van egy nagyon lényeges mondat, amely nincs aláhúzva, ezért nem tűnik ki: az Országos Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé az elkészített program, ami azt jelenti, hogy jogorvoslatnak van helye, tehát ha a miniszterhez helyezek akármit, azzal kizártam a jogorvoslat rendjét. Az egész hatósági ellenőrzés, a 95/A § arra épül, hogy az Országos Vizsgaközpont, amelynek vizsgaközpont és hatósági feladata van, jár el alapjaiban első fokon, hiszen lehetnek téves döntések, amikor biztosítanunk kell a jogorvoslatot, és az a miniszter. Tehát a miniszter felelőssége nincs elvéve, ezért van ez így - erre hívnám fel a képviselő asszony figyelmét is, és ha a bizottság kívánja, hallgassák meg az OKÉV-et is. Beindult egy nagyon erőteljes hatósági ellenőrzés, a múlt évben az Országgyűlés elrendelte az alapfokú művészetoktatásnál, tehát van ilyen, erre van az OKÉV, meg lehet kérni őket, hogy számoljanak be. Én azt gondolom, lassan összeérnek a folyamatok. Azért van tehát itt az OKÉV, hogy lehessen még egy miniszteri fórum is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Én ezt az érvelést még el is fogadnám, hogyha itt megfogalmazva látnék jogorvoslati lehetőséget...
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt nem kell beletenni. Van egy közigazgatási hatósági eljárás, azt nem kell mindig megismételni. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatóság...
ELNÖK: Hatóságként jár el, világos!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): ..., tehát minden egyes döntése ellen jogorvoslatnak van helye, de ahogy Rejtő mondja, nem kell forgalmi rendőrt állítani mindenhova...
ELNÖK: Minden pofon mellé, világos. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem sok mondanivalóm maradt az államtitkár úr hozzászólása után. Én elsősorban nem a jogorvoslati vonal miatt tartottam jobbnak az OKÉV-et, hanem mert a korábbi törvénymódosításoknál az OKÉV olyan hatósági jogosítványokat kapott, amelyekkel valóban érdemlegesen tudja befolyásolni ezeket a folyamatokat. A korábbi ajánlásban volt egyébként egy olyan módosító indítványom, amely leírta, hogy ugyanazt az eljárást kell végrehajtania az OKÉV-nek, mint törvénysértés esetén, de aztán az államtitkár úr meggyőzött arról, amit most elmondott, hogy nem kell minden paragrafusnál megismételni, hogy a törvényt pedig be kell tartani, az eljárás egyébként is biztosított. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Akkor megpróbálom összegezni: előttünk van tehát egy indítvány arra, hogy nyújtsunk be módosító indítványt, amelyben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont szerepét kívánja Pokorni képviselő úr a miniszterével kiváltani... (Pokorni Zoltán nemet int.) Eláll tőle a képviselő úr. Akkor marad az eredeti indítvány. Kérdezem a bizottságot, benyújtja-e a módosító indítványt. Kérem, szavazzunk! (Szavazás.)
Igen, a bizottság ezt a módosító indítványt benyújtja.
A következő indítvány az "oktatási miniszter" kifejezés helyett az "oktatási és kulturális miniszter" kifejezés alkalmazását kívánja javasolni a 17. §-ban. Úgy gondolom, hogy ez egy elmulasztott pontosítás, úgyhogy talán a kormány képviselőjét nem is kérdezem meg e tekintetben. Kérem, vita nélkül szavazzunk róla. Tehát benyújtjuk-e ezt a módosító indítványt? (Szavazás.)
Igen, a bizottság támogatja, benyújtjuk ezt a módosító indítványt.
A 20. §-hoz kiosztott bizottsági módosító indítvány helyett a javasló egy másikat javasol, amit az imént osztottunk ki. Mind a kettőnek a közepén kiugró módon található a "20. §". Azt kérem, hogy a rövidebbet nézzük most, az az érvényes javaslat, tehát amelynek a végén nincs sem elhagyásra, sem kiegészítésre tett indítvány, hanem kizárólag csak annyi, hogy a "csak" szót a "legfeljebb"-bel kívánja helyettesíteni. Kérdezem az államtitkár urat, hogy támogatja-e ezt a kormány.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen, ezt a kormány támogatja. Van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, benyújtjuk-e ezt a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
A következő a 21. § (3) bekezdésének a) pontjához benyújtani javasolt indítvány. A kormány támogatja?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Dr. Hoffmann Rózsa: Egy kis szóbeli magyarázatot, ha lehetne!) Igen, a benyújtótól szóbeli magyarázatot kérnénk, Tatai-Tóth képviselő úr.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Átadom a szót az államtitkár úrnak.
ELNÖK: Az államtitkár úr fogja indokolni.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az a lényege, hogy most az egységes pedagógiai szolgáltató egy új bekezdésként, a 33. § (11) bekezdéseként kerül be, mert most részletesen kifejtve lehetővé teszi, hogy legyen egy olyan többcélú intézmény, amely ellátja az összes pedagógiai szakmai szolgáltatást, nevelési tanácsadást, pályaválasztási tanácsadást, és így tovább. De ez az új szabály ellentétes a most hatályos (4) bekezdéssel, amely korlátozza ezeket a szolgáltatásokat. Ahogy az aláhúzott részben látja, ott fel van sorolva, hogy: "a), e), g)", és ebben nincs benne a nevelési tanácsadás, ami a legfontosabb lenne. Ezért kellene tehát kivenni a (4) bekezdésből, hogy a (4) bekezdés meg az új (11) bekezdés, amelyet már támogatott a bizottság, ne legyen egymással ellentétben.
ELNÖK: Értem, magyarán ez egy, a korábbi javaslattal való koherenciát megteremtő bizottsági módosító indítvány lenne. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, hogy ha ezt megszavazzuk, akkor továbbra is lehetséges lesz-e a nevelési tanácsadónak az önálló intézményként való működése. (Dr. Szüdi János: Igen.) Tehát nem veszi el azt a jogot. (Dr. Szüdi János: Nem.) Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): A kormányprogramban, illetve egészen pontosan a százhatvan-nem tudom hány pontban (Közbeszólások: Százhatvanhárom!), a 163 lépésben a nevelési tanácsadók integrálása, megszüntetése szerepelt, ezért azt kérdezem - én gyanakvó típus vagyok, különösen amikor egy ilyen, általam át nem látható paragrafuskása van előttem -, hogy lenne-e kedves az államtitkár úr levezetni, hogy hogyan maradnak meg a nevelési tanácsadók, miközben voltak elég súlyosaknak tekinthető nyilatkozatok, amelyek azok megszüntetéséről szóltak. Én egyébként azzal nem értek egyet, hogy azokat meg kellene szüntetni, én fontosnak, értékesnek tartom azokat, több mint száz ilyen jellegű intézményt ismerünk, amelyekért nagy kár lenne. (Dr. Szüdi Jánosnak:) A bizalom nagy dolog, hogy mi megkérdezzük, ön pedig bólint, hogy maradnak, de erősítse meg ezt a bizalmat néhány tartalmi, kifejtő mondattal!
ELNÖK: Néhány felvilágosító magyarázattal. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A javaslat, sem ez, sem az eredeti nem nyúlt hozzá a közoktatási törvény 20 és 21. §-ához, amely felsorolja az intézményeket. Ott van felsorolva továbbra is, hogy: nevelési tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, és így tovább. Az ominózus paragrafus, amelyről szó van, a 33. § a többségű intézményekről rendelkezik, amikor lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy ha a feladatellátás miatt ez jó, akkor olyan intézményt hozzanak létre, amely több feladatot is ellát. Ez ugyanolyan, mint az iskola: lehet általános iskola és gimnázium együtt is meg külön is: Most ugyanezt a lehetőséget teremtjük meg az önkormányzatoknak, hogy lehessen nevelési tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, logopédiai intézet, konduktív pedagógiai intézet külön is, ha akarják, de ha nem, akkor egy intézményben is meg lehet ezt csinálni. Ennek a jogi kereteit teremti meg ez a javaslat, és nem szünteti meg a másikat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor szavazni fogunk. Kérdezem a bizottságot, benyújtjuk-e ezt a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Igen, a bizottság támogatja, hogy benyújtsuk.
Tisztelt Bizottság! Mind a benyújtott módosító vagy kapcsolódó módosító indítványoknak, mind a kért bizottsági módosító indítványoknak a végére értünk, legalábbis nagyon remélem. Megköszönöm az államtitkár úr részvételét, és akkor... (Pokorni Zoltán jelentkezik: Elnök úr!) Pokorni képviselő úrnak még hozzászólása van.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Igen, volt egy javaslatom, és szeretném, ha döntenénk róla.
ELNÖK: Igen, bocsásson meg, igaza van!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Bár a javaslat nem volt kimunkált...
ELNÖK: Nincs meg írásban, ezért feledkeztem meg róla. (Deák Istvánnénak:) Képviselő asszony, bocsánat, nem értünk a bizottsági módosító indítványok végére.
Volt egy javaslat, amelynek a benyújtását Pokorni képviselő úr indítványozta, amely javaslat nincs meg írásban, merthogy egy elfogadott kapcsolódó módosító indítványhoz kapcsolódna. Pokorni képviselő úrnak adom meg a szót.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Azt javaslom a bizottságnak, hogy mérlegelje egy olyan bizottsági módosító javaslat elkészítését az elnök úr által, illetve aztán majd a jóváhagyását, amely azt a dilemmát, illetve komoly problémát, nem dilemmát, azt a komoly kockázatot kisebbítené, amelyet itt többen felvetettek: hogy a gyerekek szempontjából indokolt lehetőség biztosítása a szűkös önkormányzati források, intézményi lehetőségek miatt tényleges kínálatszűkülésként jelenne meg. Ennek az elkerülésére törekszünk. Mivel lehet ezt elkerülni? A legjobb megoldás az lenne, hogyha egy olyan módosítást fogalmaznánk meg, amely ezt még erre a kormányzati ciklusra teszi mint elérendő, megvalósítandó célt, tehát hogy a 2009/2010-es tanév szeptember 1-jére kell a feltételeket megteremteni, és én nyilván azt javaslom, hogy az indítvány térjen ki ennek a módjára is, mégpedig rendeletbe, kormányrendeletbe utalva, mert azt gondolom, hogy egy ilyen utalás adna arra biztosítékot, hogy ez a rendelet a szükséges forrásokat is pluszforrásként juttatná el az önkormányzatokhoz. Nem hiszem, hogy ebben a törvényben arra kellene utalni, hogy források legyenek, de hogy itt egy önálló jogszabály elkészítésére kötelezett a tárca, és nem pusztán a nemzeti alaptanterv ilyen irányú kiegészítésre, erre utaljunk a törvényben! Azt remélem ettől, hogy ezzel - legalábbis az általam ismert eljárások szerint - némi forrást is remélhet a közoktatási terület. Magyarán: 2009/2010, és önálló jogszabály megalkotására vonatkozzon a módosítás!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pokorni képviselő úr tehát azt indítványozza, hogy nyújtsunk be egy olyan bizottsági módosító indítványt, amely a kötelező angolnyelvoktatás határidejét a 2010/2011-es tanévről a 2009/2010-es tanévre hozza előre, és egyúttal - hogy mondta a képviselő úr? - egy olyan jogszabály-alkotási kötelezettséget ró a kormányra, amely ennek a feltételeit megteremti. (Pokorni Zoltán: Igen.) Ennek a részleteit nyilván meg tudjuk fogalmazni, ha ezt a bizottság elfogadja.
Államtitkár úr? Erről a kormánynak nincs véleménye, világos, bocsánatot kérek!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt gondolom, úgy hiszem, hogy azt, hogy milyen jogszabályt hoz a kormány, azt nem itt kell meghatározni, annál is inkább, mert az iskolák egy jogszabályt tudnak alkalmazni: a közoktatási törvény az oktatásszervezésre egy kötelező jogszabály van, az a nemzeti alaptanterv, ezek a dolgok abba vannak beletéve. Ha valaki előveszi, két részből áll: az elején vannak a szervezési feladatok, utána van a nemzeti alaptanterv. Nem hiszem, hogy az egész törvényt át lehetne írni ezért az egy momentumért. Mert akkor bele kellene írni, hogy ez pedig rohadtuk kötelező. Tehát egy kötelező eleme van: a 8/A §, amely azt mondja, hogy a nemzeti alaptanterv a kötelező. Magyarul nem tartom szerencsésnek.
ELNÖK: Államtitkár úr, én a dilemmát értem, de végső soron a nemzeti alaptanterv egy kormányrendelet, következésképpen a kormány a nemzeti alaptanterv módosításával is megteremtheti ezt a jogszabályi kötelezettséget.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Én azt próbáltam ecsetelni, hogy a külön jogszabályt tartom aggályosnak, nem a jogszabályt, mert az benne van a jogszabályban most is...
ELNÖK: Értettem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): És csak azért mondtam, hogy egy kötelező jogszabály van az iskolákra nézve, az pedig a nemzeti alaptanterv. Ennyi.
ELNÖK: Köszönöm szépen, megvilágosodtam. Pokorni képviselő úrnak megnyugtató-e ez a megoldás, vagy ragaszkodik a külön jogszabályhoz?
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nem tudok rá válaszolni, nem látom át.
ELNÖK: Jó. Akkor először azt a kérdést teszem fel a bizottságnak, hogy benyújtunk-e egy olyan módosító indítványt, amely a kötelező angolnyelvoktatás bevezetését a 2009/2010-es tanévre előrehozza, és amely kötelezi a kormányt arra, hogy ennek a feltételeit valamilyen jogszabályban teremtse meg - aztán majd döntünk arról, hogy ez külön vagy nem külön jogszabály legyen-e. Először tehát azt kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e ezt a bizottsági módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
A következő eldöntendő kérdés az, hogy a megfogalmazandó bizottsági módosító indítványban külön jogszabályt kössünk-e ki, avagy tudomásul vesszük, hogy ez a nemzeti alaptanterv mint kormányrendelet keretében fog megvalósulni. Aki úgy gondolja, hogy külön jogszabály keretében kellene erről rendelkezni, az, kérem, most jelezze ezt! (Szavazás.)
Ezt a bizottság nem támogatja.
Akkor tehát egy olyan módosító indítványt fogunk benyújtani, amely előrehozza, jogszabályi kötelezettséget teremt, de nem kíván erre külön jogszabályt megállapítani.
Most már tényleg a napirendi ponthoz benyújtott, illetve benyújtandó módosító indítványok végére értünk. Megköszönöm az államtitkár úrnak a részvételt.
Két perc technikai szünetet rendelek el - de tényleg két perc, és tényleg technikai!
(Szünet: 16.34 - 16.37 óráig)
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/437. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkát. Soron következik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/437. számon benyújtott törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásán megjelent dr. Manherz Károly szakállamtitkár urat és dr. Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes asszonyt! A kiegészítő ajánlás sorrendjében megyünk.
A kiegészítő ajánlás 1. és 2. pontja ugyanazon törvényi helyekre vonatkozik: a törvényjavaslat 1. §-ában a felsőoktatási törvény 23. § (1) bekezdésének módosítást javasolja mind a kettő. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatják-e valamelyiket.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az 1-est nem, a 2-est egy módosítóval igen.
ELNÖK: A 2-est egy módosítóval igen. Bocsánatot kérek, itt van egy... Kezdek elveszni a papírokban, elnézést kérek! A kormány képviselője tehát azt indítványozza, hogy ezeket a módosító indítványokat ne fogadjuk el, ezzel szemben nyújtsunk be egy bizottsági módosító indítványt, amely a 2-eshez hasonlóan, de némileg másképpen szabályozná ezt az indítványt. Hozzászólás van-e? (Tatai-Tóth András és dr. Sándor Klára jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr, aztán Sándor Klára alelnök asszony.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A bizottsági módosító javaslat megoldja azt az eredeti gondot, hogy itt is, ebben a paragrafusban is világossá teszi, hogy a szenátusnak elsőbbsége van - ez volt az egyik aggály, amit egyébként más helyen a törvény már többször kifejt, tehát ez belekerül. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez az államháztartási törvényre való utalás pontosan mit jelent, és akkor dönteni tudunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr vagy főosztályvezető-helyettes asszony!
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A hivatkozás az államháztartási törvény 109. §-ára vonatkozik, amely egyértelművé teszi, hogy kizárólag a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogosult kincstári vagyont értékesíteni és egyéb eljárást indítani, ha törvény, kormányrendelet másképp nem rendelkezik. Tehát ez tulajdonképpen egy kiegészítése a szövegnek arra, hogy itt nem másról van szó, nem a szenátustól valamely döntés vagy jogosultság elvételéről van szó, hanem a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak az Áht.-ra vonatkozó rendelkezéseinek a megerősítéséről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Magyarán az a kérés, hogy egy olyan módosító indítványt nyújtsunk be, amely nemcsak a szenátus kezdeményezési jogát erősíti meg, hanem azt is, hogy ezt a jogosultságot a gazdasági tanács a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogkörében eljárva cselekszi. Rendben.
Ezek után kérdezem a bizottságot, ha nincs további hozzászóló... (Közbeszólások: Van még!) Bocsánat, alelnök asszony, elnézést!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Egy pontosítást szeretnék kérni, mert ezt most még így nem értem tökéletesen. Nincs, nem lesz ez akkor ellentétben azokkal a módosító részekkel, amelyeket viszont a bizottság már támogatott, és úgy tudom, hogy a kormány is támogatta?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincs ellentétben. Pontosan felolvasom akkor az Áht. megfelelő szövegét: "Kincstári vagyont értékesíteni, arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot alapítani, ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik, kizárólag a KVI jogosult.". Itt az történik megerősítésként ebben a rendszerben, hogy az erre való felhatalmazás szerint csak a Kincstári Vagyoni Igazgatóság feladatkörében jár el ebben a gazdasági tanács. Tehát nem a szenátustól, nem az intézménytől, hanem ebben a jogkörben eljárva tud a kincstári vagyon tekintetében eljárni. A többivel azért nem, mert ott a döntés kapcsán 30 napon belül lépnie kell a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, azzal, hogy ha ezt nem lépi meg, amit az integráció után, '99 után a mai napig nagyon sok intézmény tekintetében nem lépett meg, akkor ott jogvesztő hatálya van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Magyarán tehát arról van szó, hogy ez a kiegészítés az államháztartási törvénynek erre a paragrafusára hivatkozva azt mondja, hogy ez az a kivételes eset, amikor a törvény mást állapít meg. Köszönöm szépen.
Tiszta-e mindenki számára, amiről döntenünk kellene? (Senki nem jelentkezik.) Ezek szerint igen... (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Nem. Pokorni képviselő úr kérdez.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Jól értem, hogy azt javasolja az elnök úr, hogy egy olyan bizottsági javaslat szülessen, amely ezt az Áht.-s hivatkozást, valamint a "szenátus kezdeményezés" betételt egyszerre tartalmazza?
ELNÖK: Igen. Így szól a benyújtani javasolt módosító indítvány.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Akkor lenne egy kérdésem. Ez együttes feltétel?
ELNÖK: Szerintem nem, szerintem nem együttes feltétel. A feltétel a szenátus kezdeményezése (Pokorni Zoltán: Bocsánat, a jogosultság pedig külön!), a jogosultságot pedig arra alapozza, hogy ezt az államháztartási törvény törvény vagy kormányrendelet alapján lehetővé teszi.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Még egy kérdésem lenne. A döntésre a gazdasági tanács jogosult? (Tatai-Tóth András: A szenátus kezdeményezésére!)
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Mi a gazdasági tanács jogi státusza?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A gazdasági tanács a törvény szerint olyan, a szenátushoz kapcsolódó testület, amely a szenátus döntését előkészíti, megerősíti, jelző szereppel bír és szakemberekből áll a gazdaság, illetve a működés tekintetében. Az akadémiai feladatkör jobban a szenátus tagságától, itt pedig a gazdasági szakemberekhez kapcsolódóan jelenik meg a működéshez kapcsolódó előkészítő feladatrendszerben. Mind a kettőben ott van az egyetem rektora, aki egy személyben felelős, és ott van a gazdasági vezető, aki úgyszintén a gazdasági feladatkörökért felelős.
ELNÖK: Köszönöm.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ha jól értem, ez a testület jelzálogot jegyeztethet be az egyetem épületére például.
ELNÖK: Amennyiben ezt a szenátus kezdeményezi, így van.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Jól értem.
ELNÖK: Jól.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ha a szenátus kezdeményezi.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ha a szenátus kezdeményezi, akkor erre módja van.
ELNÖK: Igen.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Akkor módja van arra, hogy eladja, elcserélje...
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): És ha a KVVI azzal egyetért, az is benne van a szabályozásban.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): De a szenátusnak kell kezdeményeznie. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
ELNÖK: Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Ezzel a törvényi szakasszal egy elrontott, hibás, rossz törvényt próbálnak csűrni-csavarni. Képviselőtársam kérdése rávilágított arra, hogy arról van szó, hogy létrehozott a törvény egy tanácsadó testületet, majd a törvény fél év múlva ennek a tanácsadó testületnek ad döntési jogot. Ez törvényalkotási szempontból is nonszensz, bocsásson meg, főosztályvezető asszony! Másrészt a javaslatban, az 1. számú javaslatban javasoltam a törvény szövegének a korrigálását, mert az, hogy "a gazdasági tanács a felsőoktatási intézmény feladatainak végrehajtása megalapozásában" mit csinál, az a magyar nyelv szabályai szerint továbbra is szinte érthetetlen mondat, de úgy látom, hogy nincs hajlandóság a kormány képviselőiben arra, hogy legalább a nyelvi értelmetlenségeket kivegye ebből a paragrafusból. Én arra kérem a bizottság tagjait, hogy támogassák az 1. pont alatti módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha megengedik, a vitában is részt vennék, nem csak elnökölnék. Én őszintén nehezen értem azt a kétségbeesett igyekezetet, amivel az ellenzéki képviselőtársak igyekeznek megakadályozni azt, hogy egy olyan döntést, amit egy, az egyetemtől távol lévő bürokratikus, kincstári szervezetnek joga meghozni, azt egy olyan testületre ruházzák át - egyébként az államháztartási törvény idevonatkozó paragrafusának felhatalmazása alapján -, amely testület kétharmad részben az egyetem képviselőiből áll. Őszintén nem értem a problémát. Az én megítélésem szerint a törvényjavaslatnak ez a 23. § (1) bekezdése az összes, most benyújtott kiegészítés nélkül önmagában is megáll, hiszen világossá teszi, hogy azokban a kérdésekben biztosít döntési jogot a gazdasági tanácsnak, amelyekre az egyetem vagyonkezelői joga nem terjed ki, amelyekre az államháztartási törvény idevonatkozó paragrafusa alapján egyébként csak a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak volna joga. Világossá teszi, hogy nem a szenátustól von el jogosultságot, hiszen a vagyonkezelői szerződés továbbra is érvényben van, tehát nem teheti meg a szenátus e szerződésben megfogalmazott felhatalmazása ellenére az elidegenítést, a jelzáloggal vagy haszonélvezettel való megterhelést, de a megfogalmazott aggályok eloszlatására számos módosító indítvány kívánja ezt még plasztikusabbá és még világosabbá tenni.
Én értem, hogy ez egy tanácsadó testület, de ebből még nem következik, hogy nem hozhat döntést. Döntést hoz például a saját napirendjéről, döntést hoz arról, hogy kávészünetet tart-e, döntést hoz arról, hogy kinyissák-e az ablakot, ha meleg van. (Közbeszólások.) Képviselő úr, döntést arról is hozhat, ha erre felhatalmazza az erre feljogosított szerv, hogy annak a jogkörében eljárva meghozzon egy döntést. Őszintén szólva nem értem ezt a kétségbeesett tiltakozást, de tudomásul veszem: önök ezt nem szeretik. (Dr. Pálinkás József: Lehet szólni?!) Persze, hogyne!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Kétségbeesettek éppen nem vagyunk, az azonban, hogy egy tanácsadó testület a helyett a testület helyett, amelynek a tanácsadója, döntést hoz, nem szokás, vagy ha szokás, rossz szokás. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Nem a helyett hozza, képviselő úr, nem a helyett hozza. Az a testület, amelynek tanácsot ad, nincs feljogosítva ennek a döntésnek a meghozatalára, sem eddig nem volt, sem ezután nem lesz. Egy egészen más, állami, bürokratikus szerv helyett hozza meg a döntést, amely döntési jogosultságot törvény ruházna rá, összhangban az államháztartási törvény idevonatkozó rendelkezésével. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak van egy saját feladatköre, amelyet ő lát el, és azt arra ruházza, akire akarja. Adott esetben ezt a feladatkört ráruházza a gazdasági tanácsra. Arról szól ez a javaslat, hogy a gazdasági tanács ebben az esetben is csak a szenátus kezdeményezésére járhat el, tehát a gazdasági tanácsnak nincs önálló hatásköre az egyetem kezelésébe adott vagyont illetően, csak a szenátus kezdeményezése esetén hajthatja végre azt a feladatot, amit ő a KVI-től kap. Erről szól, számomra erről szól ez a módosított indítvány. Én ennél több garanciát arra, amit én magam sem támogatnék, hogy bárki, ha megszorul, az egyetem főépületét zálogba adja, és veszélyeztesse az egyetem egyébként fontos működését, nem tudok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, döntési helyzetben vagyunk, tehát döntsünk! Az 1. pontban megfogalmazott indítványt a kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja.
A 2. pontban megfogalmazott indítványt a kormány kiegészítéssel támogatná - a kiegészítésről, hogy tudniillik ilyen bizottsági módosító indítványt benyújtunk-e, a napirendi pont tárgyalásának végén döntünk. Most azt kérdezem, hogy a... (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Én a 2. számú indítványt az előterjesztők nevében visszavonom.
ELNÖK: Visszavonja a képviselő úr - akkor nem szavazunk róla.
Tisztelt Bizottság! A 3. és a 4. pont alatt benyújtott indítványok szintén ugyanarra a törvényi helyre, a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésére vonatkoznak. Kérdezem, a kormány támogatja-e valamelyiket.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 3-ast nem, a 4-est igen.
ELNÖK: A 3-ast nem, a 4-est igen. Van-e valakinek hozzászólása, kérdése, megjegyzése? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen... (Dr. Pálinkás József jelentkezik.) De igen, Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Kérdezem, hogy miért nem támogatja a kormány azt, hogy határt szabjunk annak, hogy a gazdasági tanács milyen kérdésekben dönt. A törvény jelenlegi megfogalmazása minden gazdasági döntésnél, minden pályázatnál előírja a gazdasági tanács véleményezését, ami - ezt nyilvánvalóan a szakállamtitkár úr is tudja, hiszen egyetemen dolgozott - nincs így, minden OTKA-pályázatot nem véleményez a gazdasági tanács. Miért nem hozunk olyan törvényt, amit be is lehet tartani, semmint olyat, amelynek kapcsán behunyjuk a szemünket, és tudjuk, hogy senki nem tartja be.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem hiszem, hogy most mondjuk az OTKÁ-t is vagy minden 1 millió forintot pályázatot ide kellene érteni. Én arra gondolok, hogy elsődlegesen a felsoroltakról van szó. Az 1. pontban, az aa), ab), ac), ad) - s a többi - alpontokban fel van sorolva, hogy pontosan mit véleményez. (Dr. Pálinkás József: Fejlesztés!) Kati!
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Még egy ponttal hadd egészítsem ki az államtitkár úr által elmondottakat! A március 1-jén hatályba lépett felsőoktatási törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerint az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni azt az összeget, amely fölött a gazdasági tanács véleményét a kötelezettségvállaláshoz be kell szerezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt bizottság... (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Igen, Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Annyi megjegyzést szeretnék csak tenni, hogy számomra a fejlesztés szempontjából értelmezhetetlen ez a 2 százalékos küszöb. Mikor 2 százalék? Majd öt év múlva, ha felfut a fejlesztés, és akkor lehet, hogy idén 2 százalék, jövőre nagyobb lesz, kisebb lesz - szóval ez értelmezhetetlen.
ELNÖK: Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Akkor én szeretnék annyi megjegyzést tenni, hogy én, bár meg fogom szavazni ezt a 4. számú indítványt, azzal a változattal értek egyet, amelyet korábban módosító indítványként már benyújtottunk, és amely arról szól, hogy mindezeket az indítványokat a rektor terjeszti be a szenátus elé, de a gazdasági tanács egyetértésével. Mindazonáltal azért fogom megszavazni ezt a változatot is, mert úgy gondolom, hogy a felmerült alkotmányossági aggályokra való tekintettel a kormánynak kell megadni azt a lehetőséget, hogy válasszon a felkínált módosító indítványok közül, hogy melyiket kívánja támogatni. Végső soron a kormány felelőssége az, hogy az ő javaslata alapján ne hozzon alkotmányellenes törvényt a tisztelt Ház, ezért tehát én ezt most - bár, még egyszer mondom, nem értek egyet vele - megszavazom, annak érdekében, hogy a kormánynak az összes felmerülő indítvány közül legyen módja választani.
Visszaesve az elnöki szerepkörbe kérdezem, hogy kíván-e még valaki véleményt, megjegyzést tenni. (Senki nem jelentkezik.) Nem. Akkor tehát kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a 3. pont alatti, Pálinkás képviselő úr és dr. Hoffmann Rózsa képviselő asszony által benyújtott indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja.
Kérdezem, támogatja-e a bizottság a 4. pontban benyújtott indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
Az 5. pontban Pálinkás és Hoffmann képviselők a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdését kívánják törölni. Ez - hoppá, erre nem voltam tekintettel - összefüggött volna az 1. pontban már elvetett javaslattal, úgyhogy akkor ezzel mintegy automatikusan szavaztunk róla. Bocsánat, szavaztunk róla? (Edelényi Zsuzsánna: Igen, nemmel.) Igen.
A 6. pontban Pálinkás képviselő úr és társai által benyújtott indítvány a törvényjavaslat 3. §-ához szól, a javaslat összefügg a 7. és a 8. pontban szereplő indítványokkal is. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 8-ast támogatjuk...
ELNÖK: Bocsánat, a 6-ost kérdezem egyelőre.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 6-ost nem támogatjuk.
ELNÖK: A 6-ost nem támogatja. Van-e javaslat? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor tehát kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 6. számú indítványt. (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja.
A 7. pontban ugyancsak Pálinkás képviselő úr és társai kívánnak módosító indítványt benyújtani a törvényjavaslat 4. §-ához - ez is összefügg a 6. és a 8. ponttal. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság sem támogatja.
A 8. és a 9. szám alatt benyújtott módosító indítványok ugyanarra a törvényi helyre, mégpedig a törvényjavaslat 9. § (1) bekezdésére vonatkoznak. Kérdezem a kormányt, valamelyiket támogatja-e a kettő közül.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 8-ast igen, a 9-est nem.
ELNÖK: A 8-ast igen, a 9-est nem. Javaslat, észrevétel van-e? (Dr. Pálinkás József jelentkezik.) Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): A 9. számú javaslat arra vonatkozik, hogy a felsőoktatási intézménynek legyen módja arra, hogy döntsön arról, hogy a hallgatói helynek, amely valamilyen oknál fogva felszabadul, a szakterületi odaítélése milyen legyen, és a hallgató felvételéről, tehát hogy kit, milyen feltételek alapján vegyenek fel, a jelenlegi törvényjavaslat ezt ugyanis nem tisztázza. A törvényjavaslat tehát nem tisztázza azt, hogy ha valakinek megszűnik az államilag támogatott hallgatói jogviszonya mondjuk a kémia területén, akkor azt a jog területéről kell-e egy hallgatóval, és hogyan pótolni. Ezt kívánja ezt a javaslat rendezni. Kérdezem, hogy úgy látják-e, hogy ez a kérdés rendezve van - én úgy látom, hogy nincs rendezve.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A főosztályvezető asszony.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony!
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szakmailag úgy gondoljuk, hogy itt nem felvételről van szó, a hallgatónak hallgatói jogviszony létesítésére akkor, amikor a két évbe bekerül, sor kerül. Ő államilag támogatottból kerülhet át költségtérítésesbe vagy költségtérítésesből államilag támogatottba, itt új felvételi eljárásra, a felvételi bizottság szerepére ebben az esetben, azt gondoljuk szakmailag, nincs szükség. Viszont a teljesítmény is kikerülne ebből az elképzelésből, ugyanakkor viszont itt, az előző paragrafusban éppen a kreditrendszerű oktatáshoz kapcsolódóan jelenik meg az, hogy mikor teljesített a teljesítmény. A kreditrendszerű oktatásban egy féléves átlagos előremenetel 30 kredithez kötött, itt a két félév átlagában legalább 50 százalékos eredményt bizonyítani kell ahhoz, hogy valaki a finanszírozási formából az egyikbe vagy a másikba átkerüljön, de ettől ő még az adott intézmény hallgatója marad.
ELNÖK: Jól értem-e a főosztályvezető asszonyt, hogy jelen esetben a törvény szerinti egyik kategóriából a másikba való átkerülésről a majdan megjelenő kormányrendelet alapján az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell dönteni?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Van-e további kérdés, javaslat? (Dr. Pálinkás József jelentkezik.) Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Csak a jegyzőkönyv kedvéért rögzítsük, hogy egy kormányrendelet fogja rögzíteni azt, hogy ez a procedúra hogyan zajlik le. Tehát arra kérek egy határozott választ, hogy ezt egy kormányrendelet fogja rögzíteni. Mert itt elhangzott az, és valóban lehetne a módosító indítványban "átvételé"-ről, tehát a hallgató államilag finanszírozott képzésbe történő átvételéről írni. Az pedig, hogy "kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató", az nem értelmezhető, tehát valakinek valamilyen szabályok szerint meg kell állapítania, hogy kit vegyenek át konkrétan, hogy ha van 30 kiemelkedő képességű, akkor melyiket veszik át. Tehát erre szeretnék - legalább a jegyzőkönyv kedvéért - választ kapni.
ELNÖK: A főosztályvezető asszony válaszol.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A benyújtott törvényjavaslat 23. §-a szól arról, hogy az átsorolás rendjét kormányrendeletben kell szabályozni, tehát ez az a része, amit most nem érint az indítvány, de a törvénymódosításhoz kapcsolódóan megjelenik a szabályozásban.
ELNÖK: Köszönöm. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Azt szerettem volna megemlíteni, hogy a törvény ezt a lehetőséget nyitja meg, és nagyon fontos, hogy az átjárhatóságot biztosítja az államilag támogatott képzésből a költségtérítésesbe, és viszont. Ez erre teremt felhatalmazást, a megoldást pedig elmondta a főosztályvezető asszony. Én fontosnak tartom azt, hogy az alaphelyzetet törvény szabályozza, az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50 százaléka pedig egy teljesíthető és objektívnek tűnő mérce, amelynek alapján valamennyi felsőoktatási intézményben - szándékaink szerint - javulni fog a hallgatók tanulmányi fegyelme. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Szavazzunk, tisztelt bizottság! Támogatjuk-e a 8. számon benyújtott módosító indítványt? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
Támogatja-e a bizottság 9. számon benyújtott módosító indítványt? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja.
A 10. és 11. pontban szereplő módosító indítványok ugyanarra a törvényi helyre vonatkoznak. A két javaslat között összesen annyi a különbség, hogy az egyik a másfélszeres 20 százalékát, illetőleg a másfélszeres 30 százalékát a matematika mai szabályainak megfelelően 30 százaléknak, illetőleg 45 százaléknak nevezi. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e valamelyiket.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, a 11-est, a 10-est nem, a 11-est igen.
ELNÖK: A 10-est nem, tehát a matematikai műveleteket rábízzuk a törvény olvasójára. (Derültség.) Köszönöm szépen. Van-e hozzászólás, kérdés? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 10. számú módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Visszavonjuk a 10-est!
ELNÖK: Már éppen megszavaztuk volna, képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Megszavaztuk? (Közbeszólások: Igen.) Akkor nem vonom vissza.
ELNÖK: Akkor, kérem, még egyszer jelezzék, hogy a 10. számú javaslatot támogatják-e. (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
A 11. számú javaslatot támogatja-e a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság azt is támogatja. Remek! (Tatai-Tóth András: Én számtantanár vagyok, tudom, hogy mindegy!)
A 12. pont következik. A 12. pontban Török Zsolt képviselő úr kíván szabályt bevezetni arra vonatkozóan, hogy a képzési hozzájárulás megfizetése kapcsán szociális helyzetük alapján bizonyos kedvezményt kapjanak hallgatók. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 13. pontban Török Zsolt képviselő úr és képviselőtársai a képzési hozzájárulás fizetése alóli kedvezményt kívánnak adni különböző, más területen nyújtott érdemekért cserébe. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy megjegyzést szeretnék tenni. Áttekintve az új felsőoktatási törvényt az ilyen típusú ügyeket kormányhatározatban kell rögzíteni, tehát nem illene bele a törvényszövegbe ez a javaslat. Érdemben nem arról van szó, hogy a hallgatók önkormányzati munkáját mi ne ismernénk el, csak ez a tervezet nem illik a törvénybe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha jól olvasom, akkor egészen pontosan még csak kormányhatározatban sem, hanem az egyetem hatáskörébe kívánja utalni a törvényjavaslat. (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Pokorni képviselő úr kért szót.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Én ezt a javaslatot nem tudom másnak ítélni, mint a hallgatói önkormányzati rendszer lejáratására vonatkozó kísérletnek, szerintem az. A Fidesz semmiképpen sem tud egy ilyen jellegű megközelítéssel azonosulni.
ELNÖK: Bár ez csak az a) pontjára vonatkozik nyilvánvalóan, hiszen a sport- és tudományos diákköri teljesítményt is megemlíti, mint kedvezményi lehetőséget. További hozzászólás van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nem lévén kérdezem a bizottságot, hogy az e ponthoz szólásra jelentkezett Ekler Gergely úrnak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökének megadja-e a szót. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Igen.
Ekler úr, öné a szó.
EKLER GERGELY (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Örömmel látom, hogy egy "nem" kezd formálódni a bizottság tagjai között - ezt támogatjuk. Azt gondoljuk, hogy a hallgatói önkormányzati munka nem azért fontos, hogy azért kedvezményeket kapjunk, hanem azért, mert a hallgatókon szeretnénk segíteni. Ezért azt kérjük mindenkitől, hogy ne támogassa ezt az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kérdezem tehát a bizottságot, hogy a 13. pontban jelzett módosító indítványt támogatja-e. Aki igen, kérem, jelezze! (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 14., a 15., a 16., a 17. és a 18. indítványok ugyanarra a törvényi helyre vonatkoznak - együttesen fogjuk ezeket megvitatni. Kérdezem a kormány képviselőjét, van-e ezek között olyan, amelyet támogat.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Előzetesen szükséges elmondani, jegyzőkönyvileg fontos lenne rögzíteni, hogy az eredeti, a benyújtott szöveg, tehát a törvényjavaslat 34., 35. és 37. pontjára nézve itt, a benyújtott ajánlásban más szöveg szerepel, mint az eredeti számon benyújtott szövegben, tehát itt pontosítani kell, mert együtt jelentek meg bizonyos kérdések. A 34. pont a 14-eshez, a 35-ös ajánlás a 16. ponthoz, a 37-es pedig a 19. ponthoz kapcsolódik.
ELNÖK: Tehát nem a törvény szövege, hanem a kapcsolódás helyének a megjelölése pontatlan.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Ezt tudomásul vettük. Ettől függetlenül kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e valamelyiket.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatjuk a 14-est, az eredetileg benyújtottat, támogatjuk a 16-ost, ugyancsak az eredeti módosító javaslat szövege szerint, és a 18-ast az eredeti módosító javaslatnak megfelelően.
ELNÖK: Tehát a páros számúakat támogatja a kormány.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): 14., 16., 18.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, hozzászólás van-e? (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Miután itt bő választék lesz, a 17-est visszavonjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Ebben az esetben szavazzunk! Aki a 14. pontban jelölt módosító indítványt támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
A 15. pontban Zsigó és Pálinkás képviselő urak kívánnak ugyanehhez egy másik módosítást fűzni. Aki támogatja, most kérem, szavazzon! (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja.
A 16. pontot a kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
A 17. pontot az előterjesztő visszavonta.
A 18. pontot a kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság is támogatja.
A 19. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a törvényjavaslat 26. § (2) bekezdésének c) pontját kívánják módosítani. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság is támogatja.
A 20. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai helyesírási és nyelvhelyességi hibákat kívánnak korrigálni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Igen. És a bizottság? (Szavazás.)
A bizottság is támogatja, hogy tartsuk be a jogalkotásról szóló törvényt, amely szerint közérthetően és a magyar nyelv szabályainak megfelelően kell fogalmazni. (Zaj.)
Tisztelt bizottság, még nem végeztünk, senki ne tekintse ezt fenyegetésnek, de még nem végeztünk. (Derültség.) Két bizottsági módosító indítvány benyújtására érkezett javaslat. Az egyiket már részletesen megtárgyaltuk, ez a 14. pontban tárgyalt és visszavont módosító indítvány helyett van, amely a szenátus kezdeményezését iktatná be a vagyon elidegenítésénél, és hivatkoznék az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény idevágó passzusára. Kérdezem a bizottságot, hogy ezt a módosító indítványt benyújtjuk-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Igen, a bizottság támogatja.
A másik módosító indítvány a törvényjavaslat 17. §-át kívánja módosítani, éspedig arról szólóan, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyek az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett vehetőek igénybe. Kérdezem a kormányt, támogatja-e ezt a módosító indítványt.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ez az előterjesztés a (3) bekezdés b) pontjában új a hatályos törvényszöveghez képest, illetve a beterjesztetthez képest, és az alap- és mesterképzésben idegen nyelven meghirdetett, az intézményben magyar nyelven is hozzáférhető képzést emeli be a térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások közé, a többi eddig is ilyen volt. Ennek az indoka pedig az, hogy állandó vita van, hogy bár a felvételi tájékoztatóban úgy hirdeti meg az egyetem az idegen nyelven folyó képzést, hogy a különbözetre térítési díjat kell fizetnie annak, aki ebben a képzésben vesz részt, miután az idegen nyelven való képzés többe kerül, mint a magyar nyelven folyó képzés, és ennek ellenére, bár fizetik is a hallgatók, de állandó vita van azon, hogy joga van-e az egyetemnek ilyen képzést meghirdetni. Tehát semmiféle új kötelezettséget nem teremtene ez, csak annak a vitának a végére tenne pontot, hogy amit az adott egyetem eddig is meghirdetett a felvételi tájékoztatójában, arra a törvény fel is jogosítja, tehát meghirdethet ilyen típusú képzést. Erre vonatkozik az indítvány. Kérem, hogy a bizottság ezt támogassa. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Magyarán a felsőoktatási törvény 125. §-ának (3) bekezdésében szereplő felsorolást csak az itt b) pontban jelzettel kívánja kiegészíteni.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen.
ELNÖK: Erről van szó, igen. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.) Pálinkás képviselő úr kért szót.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Valójában csak ezt akartam megkérdezni. Tehát ez bővíti a hallgatók jogait abban az értelemben, hogy felvehetnek olyan idegen nyelvi képzést... (Dr. Sándor Klára: Nem, szűkíti!)
ELNÖK: Nem, képviselő úr, abban az értelemben szűkíti a hallgatók jogait, hogy idegen nyelven meghirdetett képzésért, ha ez így van meghirdetve, térítést kérhet a felsőoktatási intézmény.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Akkor ezt nem támogatom. (Dr. Sándor Klára jelentkezik.)
ELNÖK: Sándor Klára alelnök asszony!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Olyan problémákat vethet fel később, hogyha ezt a módosítást elfogadnánk, és beemelnénk a térítésre kötelezhető órák közé az idegen nyelven meghirdetett órákat, hogy ha mondjuk uniós diákok jönnek Magyarországra, és ők angolul tanulnak, akkor a magyar diákok nem kapcsolódhatnak be ugyanazokba a képzésekbe, ugyanazokba az órákba. Én ezt nagyon rossz dolognak tartanám, tehát ezt semmiképpen nem támogatja az SZDSZ.
ELNÖK: Már elnézést kérek, de az én tudomásom szerint ha uniós diákok magyarországi intézményben kívánnak idegen nyelven, tehát nem magyar nyelven tanulni, azért bizony meglehetősen kemény térítési díjra kötelezettek. Nem látom be, hogy a magyar hallgatók miért mentesülnének ez alól. Ha jól látom, ez volna az, amely az acquis communautaire-rel ellentétes volna, ez állampolgárság vagy nemzetiség szerint megkülönböztetné a magyar és nem magyar hallgatókat a jogaikban. (Jelentkezések.) Bocsánat, sokan jelentkeztek most. Először a főosztályvezető asszony, utána az alelnök asszony, majd Pálinkás képviselő úr következik.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szakmailag a kormány részéről azért nem támogatjuk, mert az a) és a c) pont ugyanazt mondja. Tehát eredetileg is az volt a szabályozás lényege, hogy ennek a bizonyos 125. §-nak az (1) bekezdése azt határozza meg, hogy mi az, amit államilag támogatott képzésben mindenképpen kapnia kell a hallgatónak, a (3) bekezdés pedig azt határozza meg, hogy egy államilag támogatott képzésben mi az, amiért plusz szolgáltatási díjat kell fizetnie, és eleve benne volt az, hogy ha a hallgató államilag támogatott képzésre nyert felvételt, és azt külföldi nyelven folytatja, akkor azért az intézmény jogosan határozhasson meg szolgáltatási díjat. De ha a hallgató erről lemond, attól a hallgatói jogviszonya nem fog elveszni; megmarad a képzésben, mert ő az adott képzésre, legyen az a külker szak idegenforgalmi szaka, felvételt nyert, csak azt nem tudja vállalni, hogy többletpénzért az adott idegen nyelven tovább tudja folytatni. Az eredeti szövegezés is erről szól az a) pont szerint.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony, könnyen elképzelhető, hogy ez így van, de ezt a vitát akkor az oktatási jogok - most már - biztosával, Aáry-Tamás Lajos úrral kellene önnek lefolytatnia, aki ennek az a) pontnak az alapján rendszeresen az ez ellen tiltakozó hallgatóknak ad igazat a felsőoktatási intézményekkel szemben. A javaslat azért született, hogy tételesen is kimondjuk a törvényben, hogy tudniillik hiába hirdette meg az intézmény az idegen nyelvű képzést, attól az még egy többletszolgáltatás, hogy az ott idegen nyelven folyik. Ez legalábbis jogvitákra adott alkalmat az a) pont alapján, ezért gondoltuk pontosítani a b) pont alapján.
Alelnök asszony!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Én ezt értem, és önmagában azt, hogy pontosítani kellene, hogy ne legyen állandó vita mondjuk a hallgatók és az egyetemek között, azt is értem, csak azt gondolom, hogy pont az ellenkező irányba kellene elmozdulnunk, mert Hollandiától Svédországon keresztül mindenhol úgy zajlik a felsőoktatásban a képzés, hogy ha egy oktató úgy dönt, hogy angolul hirdet meg egy órát, akkor ő angolul tartja azt az órát, és aki ért angolul, az elvégzi azt a kurzust - egyébként mindenki ért, mindenki tud angolul ezekben az országokban, többek között azért, mert angolul is hallgatnak órákat. Tehát hogyha mi fel akarunk zárkózni az európai felsőoktatás szintjére, akkor éppen az ellenkező irányba kellene mozdulnunk. Egy olyan megszorítást tehát, amely - hogy úgy mondjam - kétszeresen is kimondja azt a helyzetet, amely most van és amely szerintem nem jó, azt mi nem támogatunk.
ELNÖK: Képviselő asszony, önnek elviekben igaza van, de ezért az idegen nyelven meghirdetett képzésért az egyetem nem köteles térítést kérni, ha azonban nem is kérhet térítést, akkor jelen pillanatban nem az lesz a helyzet, hogy többen fogják látogatni ezeket a képzéseket, hanem az, hogy kevesebb ilyet fognak meghirdetni. Én azt gondolom, hogy az ön által elérni kívánt célt rá kellene bízni az egyetemekre, hogy az európai felsőoktatási térségben folyó versenyben helyt tudjanak állni, és ezért aztán reménykedjünk abban, hogy ezt ők maguktól is meg fogják hirdetni, úgy is, hogy nem kérnek érte térítést. De ha nem írjuk bele, hogy kérhetnek, akkor a dolgok jelenlegi állása szerint legalábbis kevesebb ilyen képzés fog születni. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Az alelnök asszonnyal egyetértve azt gondolom, hogy néhány, egy-másfél órával ezelőtt vitáztunk arról, hogy az angol nyelv milyen fontos, hogy annak a tanítását lehetővé kell tenni minden középiskolában. Akkor annyit tegyünk meg a saját hallgatóink érdekében, hogy ha egy kurzus idegen nyelven is rendelkezésre áll az adott intézményben, akkor az államilag finanszírozott vagy államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók azt a kurzust az adott nyelven, rendszerint angol nyelven is felvehessék. Én magam is tanítok ilyen kurzuson, és eddig nem támasztottunk olyan igényt, hogy az a hallgató, aki angolul akarja meghallgatni a kurzust, az fizessen, aki magyarul akarja meghallgatni ugyanazt a kurzust, az pedig nem fizet érte. Én tehát nem értek egyet ezzel a módosítóval. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy nagyon konkrét megkeresés volt, tehát megkerestek bennünket olyan egyetemről, ahol angol nyelvű képzést hirdetnek meg a felvételi tájékoztatóban, tehát jelentkezhetnek rá a hallgatók, és bizonyos kiegészítő térítési díjat kérnek tőlük azért, hogy biztonságosan, a teljes képzési időre meg tudják szervezni ezt az angol nyelvű képzést. Miután talán egy éve folyik ez a különböző vizsgálat, megy a levelezés, és azt oktatási jogok biztosa azt a jogát vitatja az egyetemnek, hogy van-e joga ilyen képzést meghirdetni, ha erre nem kap jogszabályi felhatalmazást az egyetem, akkor nem indít ilyen típusú képzést. Tehát semmi másra nem vonatkozott a javaslatunk - próbálkoztunk, de általános érvényű megoldást nem találtunk -, mert mi meg azt nem szeretnénk, ha a következő évi felvételi tájékoztatóban néhány egyetem, azért, mert elege van a vegzálásból, nem indítana angol nyelvű képzést. Tehát pontosan a fordítottja következik be, és igaza van a főosztályvezető asszonynak, hogy a józan ész és a nyelvtan szabályai alapján a b) pont ugyanazt jelenti, mint az a) pont. Tehát sem többletjogot, sem többletkötelezettséget nem teremtünk, csak egy jogi vitának vetünk véget, azért, hogy a felsőoktatási intézmény nyugodtan tudjon dolgozni. Ehhez kérjük most a bizottság támogatását, és a kormányét is, miután az elmúlt évben nem tudták ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni. (Dr. Sándor Klára jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony, és aztán szavazunk.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Nagyon röviden csak annyit szeretnék mondani, hogy azzal egyetértek, amit az elnök úr mond, hogy az egyetemeknek tegyük lehetővé, de ez a szöveg nem teszi lehetővé a választást az egyetemeknek. Ebben a szövegben az van, hogy: "a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető", és ez azt jelenti, hogy nekik térítési díjat kell kérniük, tehát nem az egyetemre bízza ennek az eldöntését. Azzal, hogy az egyetem döntse el, én is egyetértek.
ELNÖK: Szerintem ha az egyetem évi 1 forint térítési díjat kér érte, azzal is el van intézve a dolog, vagy akár nulla forint térítési díjat is megállapíthat, ez az egyetem belátásán múlik. Úgy gondolom, ez nem korlátozza.
Tisztelt Bizottság! Döntési helyzetben vagyunk. Kérem szavazzanak, hogy benyújtsuk-e ezt a módosító indítványt. (Szavazás.)
Igen, a bizottság ezt támogatja.
Tisztelt Bizottság! Nincs több módosító indítvány, legalábbis előttem nincs. Van-e még valakinek tudomása ilyenről? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Köszönöm szépen... (Zaj.) Bocsánat, egyelőre csak a vendégeinknek köszönöm szépen.
Az egyebek keretében két bejelentenivalóm van. Az első, hogy nem tudom megmondani, a jövő héten egyáltalán tartunk-e bizottsági ülést, ebben a pillanatban nem látszik úgy, hogy erre szükség volna. Ha szükség lesz rá, akkor lehetőség szerint a szerdai napot fogjuk választani.
A második: az Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottság a kötelezően elrendelhető négy óra tárgyában Gyurcsány Ferenc miniszter úrhoz... (Zaj. - Közbeszólások: Ez fontos!)...Gyurcsány Ferenc miniszter úrhoz... (Tóth Ferenc: Már miniszter?!) ...miniszterelnök úrhoz és Hiller István miniszter úrhoz egy, talán nem egy tiltakozó, de megrovó levelet intézett. Ezt a levelet kiosztattam tisztelt képviselőtársaimnak.
Van-e valakinek más egyebe? (Novák János jelentkezik.) Tessék!
NOVÁK JÁNOS (Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma): A 3. napirendi ponthoz kértünk felszólalási lehetőséget.
ELNÖK: Bocsánatot kérek, a 3. napirendi pont tárgyalását lezártam, és nem tudtam róla.
NOVÁK JÁNOS (Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma): Írtunk is, és ki is osztották az észrevételünket.
ELNÖK: Nekem nem. (Edelényi Zsuzsánna: KI van osztva, el lehet olvasni.) Bocsánatot kérek, én nem tudtam, hogy önök hozzá kívánnak szólni, ezért az elnézését kérem. A szakértő asszony azt mondja, hogy ezt a levelet egyébként kiosztották, tehát minden bizottsági tag megkapta - ez alól a bizottsági elnök kivétel, de most már én is megkaptam, úgyhogy el fogom olvasni ezt az Országos Szülői Egyesületek aggályai és kifogása című levelet.
Köszönöm szépen, akkor ezzel a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 29 perc)
|
|
Dr. Szabó Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese