OTB-13/2006.
(OTB-13/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2006. november 21-én, kedden, 10.36 órai és
2006. november 22-én, szerdán, 9.15 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532-535. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló T/1301. számú törvényjavaslat *
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások, kérdések *
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal) válaszai *
Hozzászólások *
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslat *
A benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló T/1204. számú törvényjavaslat *
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló T/1302. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Dr. Pálinkás József (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kuzma László (KDNP)
Almássy Kornél (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) megérkezéséig dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Zsigó Róbert (Fidesz) Pokorni Zoltánnak (Fidesz)
Botka Lajosné (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP) távollétében Kormos Dénesnek (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP) Rónavölgyi Endre Bélánénak (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP) Kormos Dénesnek (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP) Tóth Tiborné dr.-nak (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP) távollétében Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP) Szabó Gyulának (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP) távollétében Tóth Tiborné dr.-nak (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz) dr. Pálinkás Józsefnek (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz) Kuzma Lászlónak (KDNP)
Révész Máriusz (Fidesz) dr. Pálinkás Józsefnek (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Tóth Ferenc (Fidesz) Pánczél Károlynak (Fidesz)
Kuzma László (KDNP) megérkezéséig dr. Pósán Lászlónak (Fidesz)
Almássy Kornél (MDF) távollétében dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Bencze Péterné (Pénzügyminisztérium)
Dr. Herczog László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Koleszár Katalin (Pénzügyminisztérium)
Mátyus Mihály (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal)
Demarcsek Györgyné (Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet)
Ember Csaba (Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége)
Horváth István (Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség)
Lencsés Lidia (Alapítványi és Magániskolák Egyesületének Művészeti Iskolai Tagozata)
Oláh Gáborné (Magyar Katolikus Egyház)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 36 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, valamint vendégeinket! Megkezdjük a mai munkát, ami nem ígérkezik rövidnek.
Tisztelt Bizottság! Először a napirend elfogadására kerül sor. A napirendre tett javaslatomat írásban megkapták, azt a következőkkel szeretném kiegészíteni: amint azt tegnap, az egyebek között már jeleztem is, a mai napirend-javaslat pontjai között az 5. és a 6. pontban két olyan törvényjavaslat részletes vitája, pontosabban az azokhoz beadott módosító indítványok megvitatása szerepel, amelyek közül az egyiknek az általános vitája jelen pillanatban zajlik a parlament plenáris ülésén, a másodikra pedig még sor sem került, majd valamikor dél tájban fog előreláthatólag sorra kerülni. Értelemszerű, hogy amíg az általános vitát le nem zárják, addig a módosító indítványok teljességének senki nem lehet a birtokában, ilyen módon tehát a bizottsági, illetve jogi főosztály az ajánlást nem tudta még elkészíteni. Ennek megfelelően a javaslatom az, hogy a napirendet úgy, ahogy most előttünk szerepel, fogadjuk el, azzal, hogy ha a rendelkezésre álló vagy nem álló dokumentumok miatt szükséges, akkor az ülést elnapoljuk, és holnap reggel 9 órakor folytatjuk, egyébiránt pedig mindenképpen elnapoljuk az ülést délután 5 órakor, tehát ha addig van mit csinálnunk, akkor legfeljebb 5-ig tart az ülés, és ha netán további feladataink is volnának, azokat is holnap reggel 9-től folytatnók. Én tehát ezzel a kiegészítéssel teszem fel majd szavazásra a napirendet, de előtte megkérdezem, hogy van-e valakinek megjegyzése vagy kiegészítése. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Ebben az esetben kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy az általam említett kiegészítésekkel elfogadja-e a napirendet. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Aki nem fogadja el? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta.
A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló T/1301. számú törvényjavaslat
Tisztelt Bizottság! Soron következik a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája, a javaslatot T/1301. számon kapták kézhez. Ki az előterjesztő képviselője? (Dr. Zilahi László jelentkezik.) Tessék parancsolni helyet foglalni! (Megtörténik.) Üdvözlöm az előterjesztő képviseletében a Miniszterelnöki Hivatal megjelent munkatársát, akinek meg is adom a szót.
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Jó napot kívánok! Zilahi László vagyok a Miniszterelnöki Hivatalból, a létrehozandó nemzetpolitikai főosztályt képviselem. Ha megengedik, röviden bemutatnám ennek a törvénymódosításnak az indokait.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy a kormány szándéka egy egységes nemzetpolitikai koncepció megvalósítása. Az eddigi, inkább segélyező, támogató jellegű politika helyett egy két pilléren álló politikáról lenne szó: a támogatáspolitika mellett a fejlesztéspolitikára is koncentrálni kívánunk, sokkal nagyobb arányban, mint ahogy az eddig megjelent...
ELNÖK: Bocsásson meg, egy pillanat, egy picit ha közelebb tudná venni magához azt a mikrofont vagy irányba tudná venni, mert nagyon rosszul hallunk. (Dr. Zilahi László megigazítja a mikrofont.)
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): (Hangosabban:) Így megfelelő?
ELNÖK: Így jó, köszönöm szépen.
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Ennek a koncepcióváltásnak az egyik eleme, hogy módosítani kívánjuk ezt a 2005. évi törvényt is. Úgy gondoljuk, hogy az eddigi támogatási rendszer nem volt eléggé hatékony, túlzott bürokratizmus jellemezte, jellemezte a szétaprózottság, sok csatornán folytak pénzek, nyilvánvalóan ezek miatt is változtatnunk kell az elveinket, másrészt pedig szembe kell néznünk a realitásokkal, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott országok magyarlakta területeinek egészen más kihívásokkal kell szembesülniük, mint azoknak a területeknek, amelyeknek erre legfeljebb perspektivikusan van lehetősége. Így aztán azt a kettősséget alakítottuk ki és szeretnénk kialakítani, hogy külön kívánjuk választani a normatív jellegű támogatásokat, amelyek alapvetően a kedvezménytörvényen alapulnak, illetve a pályázat jellegű támogatásokat, amelyek továbbra is a Szülőföld Alapból fognak folyni mint elkülönített állami pénzalapból, illetve egy külön blokkban a fejlesztéspolitikai, gazdaságfejlesztő intézkedések csomagját is meg kívánjuk teremteni, de ezt ez a mostani módosítás egyáltalán nem érinti.
A másik célunk az, hogy szeretnénk, ha a különböző szintek, úgymint a politikai szint, a szakmai döntéshozó szint, illetve a végrehajtó szint életesen és jól láthatóan elkülönülne. Ezt célozza az, hogy a Szülőföld Alap struktúráját meg kívánjuk változtatni: eltöröljük a Szülőföld Alap Tanácsát, és helyette regionális egyeztető fórumokat hozunk létre, a kollégiumi szinteket megtartjuk, ahol a szakmai döntéshozatal történik, illetve a végrehajtási szintet szintén élesen elkülönítve az eddigiektől a Szülőföld Alap irodája végezné.
Hogy hogy néz ki ez a tanács helyett létrejövő regionális egyeztető fórum? Ennek tulajdonképpen az a lényege, hogy a magyarországi politikai vezetők a miniszterelnök úr vezetésével leülnek a határon túli legitim politikai pártok vezetőivel, nem együtt, hanem külön-külön - ezért hívjuk regionálisnak -, ahol az adott régióra vonatkozó célokat, prioritásokat, stratégiát egyeztetni tudják a következő évre, természetesen a források erejéig, és ezek után a konkrét szakmai rész, az egyes pályázatok kiírása, illetve a döntés a beérkezett pályázatokról az adott szakmai kollégiumokban történne, amelyet hasonló struktúrában kívánunk megtartani, néhány módosítással, mint ahogy most is létezik, alapvetően az oktatásra, a kultúrára, a tudományra és a szakképzésre koncentrálva, ezek a kollégiumok fognak működni. És mint említettem, ettől élesen el lenne különítve egy végrehajtó szint, a Szülőföld Alap irodája, amely a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül fog létezni.
Mint az az előterjesztésből is kiderül, az alap forrásai a határon túli támogatásokkal foglalkozó eddig közalapítványok forrásaival bővülne szándékaink szerint, tehát forráscsökkenésre nem kell számítani a terveink szerint, és azt hiszem, szintén fontos kérdés, hogy a szaktárcákra a továbbiakban is számítunk, ez tehát nem jelent egy olyanfajta koncentrációt, amely mindent a Miniszterelnöki Hivatalba csoportosítana a határon túli támogatás- és fejlesztéspolitika kérdésébe, hanem az oktatás, a kultúra, az egészségügy, s a többi, területén továbbra is az egyes szakminisztériumokra számítunk, ahol a szakmai programok a megfelelő költségvetési forrásokból természetesen folytatódnak.
Úgy gondoljuk, így kialakítható egy olyan, több lábon álló rendszer, amely alkalmazkodik a mostani realitásokhoz, figyelembe veszi azt, hogy nemcsak segélyezésre van szükség, hanem fejlesztésekre is, illetve valamivel kiszámíthatóbbá is válik: ahol lehet, a normativitást kívánjuk erősíteni, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy vannak olyan programok, amelyek esetében a pályázat útnak van helye, és vannak olyan esetek - elsősorban intézményi működés kapcsán -, ahol a kiszámíthatóság sokkal fontosabb. Így tehát valamiféle normatív jellegű megoldást kívánunk előtérbe helyezni, ne kényszerítsük ezeket az intézményeket arra, hogy az adott évi eseti pályázatoktól tegyék függővé mondjuk egy felsőoktatási intézmény fűtésszámláját, hogy egy konkrét példát mondjak, hiszen tudjuk, hogy nem mindent lehet pályázati útra terelni. De, ismétlem, a Szülőföld Alap a pályázatoknak lesz a helyszíne, és azokat szeretnénk ide csoportosítani, amelyek esetében a normativitás nem elengedhetetlen, tehát olyan programok megvalósításáról van szó, ahol egy esetleges elmaradás nem okoz tragédiát.
Szintén célunk, hogy ne aprózzuk el ezeket a támogatásokat, hogy lehetőleg nagyobb projektek is megvalósításra kerülhessenek ebből. Mindazonáltal azzal is tisztában vagyunk, hogy időnként kisebb jellegű támogatások is életmentőek kisebb programok esetében, tehát azt sem kívánjuk kizárni, hogy akár néhány százezer vagy egymillió forintos támogatások is menjenek a határon túlra, hiszen kisebb programokat ezek az összegek is életben tartanak.
Röviden ennyit szeretnék elöljáróban elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Zilahi úr.
Tisztelt Bizottság! Megnyitom a vitát. (Jelentkezések.) Pósán képviselő úr kért először szót.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Őszintén bevallom, meglepődve hallgattam a kormány képviseletében jelen lévő Zilahi urat, mert most lényegében azt adja elő, hogy a kormány kitalálja azt, ami eddig is volt - nem igazán értem, hogy mi a nagy nóvum ebben. Csak arra szeretnék utalni, hogy eddig működtek olyan közalapítványok, amelyek mindezeket a feladatokat ellátták, és jól látták el. Azt mondani, hogy eddig csak segélyezés, támogatás volt, nem volt fejlesztéspolitika..., pont Zilahi úrnak kellene a legjobban tudnia, hogy az Apáczai Közalapítvány nem ezt művelte, hanem nagyon komoly fejlesztéseket vitt az elmúlt éveken keresztül, amelyek döntően infrastrukturális dolgok voltak: iskolaépület-felújítások vagy akár új iskolaépületek kialakítása szerte a Kárpát-medencében; tette mindezt úgy, hogy ISO-minősítést is szerzett, az Állami Számvevőszék különböző időpontokban tartott ellenőrzései e tekintetben mindent rendjén valónak találtak. Volt egy hozzáértő apparátus - nem voltak túl sokan, azt is tegyük hozzá! -, volt bejáratott működési mechanizmusa, könyvvizsgálója, jogi tanácsadója, és így tovább, tekintettel arra, hogy országonként eltérő jogi keretek között kell a különböző támogatásokat jogilag letisztázva eljuttatni az érintetteknek, és ez más szabályozók szerint megy Szerbiában, Romániában, Ukrajnában, és lehetne szépen sorolni. Nem igazán értem tehát azt, hogy ami eddig működött és jól működött - és ebből a szempontból el lehet mondani, hogy kifogásokat és problémákat nehéz lett volna találni, még egyszer mondom: az Állami Számvevőszék is többször tartott ellenőrzést, és nem látott ilyet -, akkor miért kell most ezeket kidobni az ablakon, miért kell a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni? Még egyszer mondom: fejlesztéspolitika volt.
A probléma inkább ott van, tisztelt bizottság, hogy az elmúlt években az e célokra fordítható forrásokat a kormány jelentősen megkurtította, és jó néhány megkezdett fejlesztést kénytelenek voltak az érintettek félbehagyni, leállítani, mert nem volt meg a következő etapra szolgáló pénzügyi forrás, jóllehet szerződéskötés szempontjából ezek világosan meg voltak határozva, hogy 1-2-3 éves kifutással hogy és mint kellene megcsinálni.
A normatív támogatásokról hallottunk, jóllehet annál komolyabb normatív támogatás nincsen, amikor az a költségvetésben szerepel. Az erdélyi Sapientia Egyetemmel kapcsolatban nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy bizony a költségvetésben ezeket az összegeket évről évre szépen megkurtították - garanciákat ezen átalakítás apropóján sem látunk. Egyeztető fórumok is voltak eddig, úgy hívták, hogy MÁÉRT - nem igazán értem, hogy helyette miért akarnak regionális egyeztető fórumokat kitalálni. Azt gondolom, hogy ez a külön-külön történő egyeztetés egy dologra jó csak: hogy külön-külön lehessen politikai befolyásokat érvényesíteni - lehet, hogy ez egy túl rossz indulatú megközelítés, akkor nézzék el nekem! De, még egyszer mondom, ha most mindezektől eltekintünk: voltak fórumok, működőképesek voltak, a források eljutottak a célzottakhoz, már amennyiben természetesen volt erre forrás, és jogilag is rendben lévőnek találtattak a különböző dolgok.
Most össze-vissza vannak a források... (Zaj.)
ELNÖK: Elnézést! Tisztelt Bizottság! Ha nem tiszteljük meg a beszélőt azzal hogy hallgatjuk, legalább egy kicsit halkabban tessenek beszélgetni közben!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Most össze-vissza vannak a források. Éppen a múltkori bizottsági ülésen számolta össze Tatai-Tóth képviselő úr, ha emlékeim nem csalnak, hogy nem jut kevesebb pénz a határon túli magyarokra, és kimutatta, hogy hány helyen vannak ezek a források - én ezt készséggel elhiszem neki. Innentől kezdve arra lennék kíváncsi, hogy ilyen esetekben mondjuk az egyik-másik-harmadik helyen lévő forrás esetén ki ír alá szerződést, főleg akkor, hogyha több oldalról kell összerakni egy-egy projekttel kapcsolatban. Három-négy-öt miniszterhez kell majd szaladgálni, hogy írják alá, vagy hogy és mint fog ez történni? Az az érzésem, hogy ez fogja bürokratikussá tenni a dolgokat, eddig ugyanis meg lehetett csinálni azt, hogy az év elején volt egy közalapítvány, ki lehetett számolni, hogy mennyi pénze van, és a közalapítványon keresztül az összes ilyen természetű dolgot le lehetett zongorázni. Tehát nem egyszerűsödik a dolog, ahogy ön elmondta, hanem pont fordított a helyzet: bonyolódik. Sok bába közt el fog veszni a gyerek, ahogy ezt mondani szokás, és érdemben nem az fog történni, amit most célként megfogalmaznak, hanem maszatolások lesznek.
Azt hiszem, hogy ez a változtatás, úgy, ahogy van, felesleges, arról nem is beszélve, hogy a források szempontjából mégiscsak azt halljuk vissza a határon túli oldalról is, hogy nincsen forrás. Tehát lehet itt bűvészkedni, hogy itt el van rakva ennyi, ott amannyi van elpakolgatva, de mégiscsak úgy néz ki, és ezt mondják a határon túli magyarok is, hogy a hozzájuk eljutó hírek e tekintetben nem megnyugtatóak. Én tehát tisztelettel azt javaslom, hogy mivel ez a törvénymódosítás teljes mértékben felesleges, csak azért, hogy új jogszabályt alkossunk, mert már nagyon unatkozunk, ezt ne műveljük, ne legyen öncélú a jogszabályalkotás, annak legyen valami konkrét, kézzelfogható és valós haszna. Ez így, ahogy van, felesleges és butaság. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hoffmann Rózsa képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Én mindössze egy rövid észrevételt szeretnék a bevezetőben tenni. Én sajnos úgy látom ezt a törvénytervezetet, hogy itt a politikai és a végrehajtó szint, tehát a politikai és a szakmai szint elkülönülésére semmiféle garancia nincs a törvényben, hiszen egy erősen központosított, a miniszterelnök szándékát követő regionális egyeztető fórum létrehozására tesz javaslatot ez a törvénymódosítás. A regionális egyeztető fórum elnöke a miniszterelnök, tagjait a miniszterelnök kéri fel, a kollégiumok tagjait a miniszterek nevezik ki, így tehát semmiféle garanciát nem látok arra, hogy az a kívánatos párbeszéd és pluralitás, ami a társadalmunkban megvan, ebben a nagyon fontos testületben együtt legyen. Ezért a regionális egyeztető fórumnak ezt a fajta felállását pont ellentétes irányúnak látom, mint ami a kormány többször is deklarált szándéka, hogy nyissunk, legyen párbeszéd, kapjon szót mindenki.
Nem látom a döntéshozói szintet sem, hogy hogy születnek ezek a döntések, de egy ilyen központosított, a miniszterelnök által irányított és nyilvánvalóan az ő jóváhagyásával meghívott tagok döntései esetében úgyszólván nem is hiányzik, mert teljesen egyértelmű, hogy csak olyan döntéseket hozhat, amelyek a kormánynak és a kormányoldalnak egyértelműen tetszenek. Ezt egy ilyen össznemzeti kérdésben nem tartom jónak, módosító indítványt fogok beterjeszteni, amennyiben ez a törvényjavaslat egyáltalán tárgyalásra kerül. Annyiban egyébként csatlakozom Pósán képviselő úrhoz, hogy szükségtelennek tartom én is és a Kereszténydemokrata Néppárt is ennek a törvénynek az ilyen értelmű elfogadását. Köszönöm szépen. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pálinkás képviselő úr jelentkezett szólásra.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök úr, ugye tartjuk még azt a tárgyalási módot, hogy kérdéseket teszünk most fel?
ELNÖK: Én most nem választottam szét, de nyugodtan fel lehet tenni kérdéseket is, és ebben az esetben nyitunk egy második kört a kapott válaszok után.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Azt kérdezem a kormány képviselőjétől, hogy jól értem-e, hogy az egésznek a lebonyolítását egy úgynevezett kezelő szervezet végzi majd, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal hoz létre. Ez az egyik kérdés.
A másik, hogy "miniszter"-en ebben a törvényjavaslatban mindenütt a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert kell érteni, ugye? Mert nem világos, hogy az oktatási és kulturális miniszternek van-e ebben bármilyen szerepe.
A regionális egyeztető fórumot nyilván politikai szintnek képzelik, a kollégium létrehozását ez a törvény lényegében nem szabályozza, azt mondja, hogy a kollégiumokat a miniszter nevezi ki. Melyik miniszter? A Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter? A Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszternél megvan mindaz a tudás, amely az oktatás, a kultúra, az egyéb támogatások területén őt abba a helyzetbe hozza, hogy egy ilyen kollégiumot egyeztetés, a felekkel való megállapodás nélkül létre tud hozni? Ha azt a választ mondaná esetleg, hogy a regionális egyeztető fórum ezt elintézi, akkor azt én nagyon rossz válasznak tartanám, hiszen a regionális egyeztető fórum egy magas szintű fórum, ahol politikai döntések születnek. Hogyha a miniszterelnök és az egyes régiók - mondjuk úgy: - politikai vezetői döntenek arról, hogy a kollégiumnak, amely szakmai alapon ítél oda támogatásokat, mi lesz az összetétele, az nagyon-nagyon felépítésre vezet.
Ezért én is azt javaslom tisztelettel, hogy ennek a törvénynek a módosítását vegyük le most a napirendről, átgondolatlan az egész. Ha így létrehozzák a kollégiumokat, abból nagy baj lesz, hiszen olyan direkt politikai utasítás alapján működnek majd ezek a kollégiumok - még egyszer kérem, hogy ezt majd erősítse vagy cáfolja meg -, hogy ezeket a kollégiumokat lényegében az regionális egyeztető fórummal egyeztetve a miniszter hozza létre, tehát egy magas szintű politikai döntés, nincs beleszólása a helyi tényezőknek. A másik, hogy ezt a kezelő szervezet kapcsán legyen szíves, egy kicsit bontsa már ki, hogy ez mit jelent! Ez egy hivatalt jelent a Miniszterelnöki Hivatalon belül, amely minden egyes támogatásról dönt.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna az első körben elmondani, és megerősítem azt, amit képviselőtársaim elmondtak, hogy az ön - úgymond - minősítését az eddigi kormányok működéséről, beleértve Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor kormányát is, egy kicsit sommásnak tartom, és örülnék, hogyha köztisztviselői munkáját nem lépné túl azzal, hogy politikai minősítéseket tesz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a hozzászólások folyamát megszakítva van-e valakinek olyan kérdése, amelyre választ kíván kapni ahhoz, hogy utóbb a hozzászólását megfogalmazhassa. (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úr ismét.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni, hogy az önök elképzelése szerint... (Dr. Zilahi Lászlónak:) Ha jól értettem, ön egy formálódó, még nem létező főosztály nevében van itt, valahogy úgy mutatkozott be, hogy a létrehozandó...
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Egy létező szakállamtitkárság nevében.
ELNÖK: (Dr. Pósán Lászlónak:) Nem, képviselő úr, a kormány képviseletében van itt.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Ezt értem én. Amire most kíváncsi vagyok, az az ügymenet kérdése a későbbiekben. Hogyha létrejön az önök szándéka szerinti felállás, a különböző támogatott programok esetében a szerződéseket hol készítik el? Konkrétan egy-egy minisztériumban, a Miniszterelnöki Hivatalban? Hol lesz az ezzel kapcsolatos érdemi munka? Azért vagyok kíváncsi erre a kérdésre, mert, engedtessék meg nekem, elnök úr, hogy ezen válasz után szintén legyen egy megjegyzésem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben további kérdés nincsen Zilahi úrhoz, akkor megkérem őt, hogy válaszoljon, hogy aztán a további hozzászólásokat meg tudják fogalmazni a képviselő urak.
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Menjünk sorban végig a hozzászólásokon, vagy csak a kérdésekre válaszoljak?
ELNÖK: A kérdésekre válaszoljon egyelőre, köszönöm szépen.
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal) válaszai
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Csak a kérdésekre válaszoljak, rendben van. A képviselő úr kérdésére: a kezelő szervezet a Miniszterelnöki Hivatalban fog működni, terveink szerint egy önálló jogi személy lesz. Egyelőre ezekre a kérdésekre még nem tudok, és nem is kell adni, hiszen a végrehajtási rendeletben fogjuk szabályozni ezeket a pontos kérdéseket. Természetesen a szerződéseket is itt fogja előkészíteni egy szakmai stáb, Szülőföld Alap irodája, ezt a nevet tervezzük adni ennek az egységnek, ismétlem, ez a Miniszterelnöki Hivatalon belül lesz, és kizárólag szakemberekből fog állni - terveink szerint közalkalmazottakból - ez az iroda egy irodavezető vezetésével.
A "miniszter" alatt minden esetben a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert kell érteni, más miniszternek nem állapít meg jogkört a tervezet.
A kollégiumok létrehozását szintén a végrehajtási rendelet fogja pontosan szabályozni, de azt el tudom mondani, hogy természetesen nem a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter fogja kinevezni a kollégiumok tagjait, hanem fel fogja kérni delegálása az érintett magyarországi minisztériumokat, fel fog kérni magyarországi és határon túli szakértőket arra, hogy részt vegyenek a kollégiumok működésében. Egyébként én úgy gondolom, hogy éppen most fog jobban elválni a politikai szint, hiszen a Szülőföld Alap eddig működésében is részt vettem, nem csak az Apáczai Közalapítványban, és sokszor kellett szembesülnünk azzal, hogy maguk a támogatottak vagy támogatott szervezetek képviselői jelen vannak ezeken az üléseken, és adott esetben szóba kerülnek a saját pályázataik vagy azok a pályázatok, amelyekben ők valamilyen formában érintettek. Úgyhogy én azt hiszem, hogy az összeférhetetlenség, amelyre a törvénymódosítás is elég szigorúan kitér, sokkal nagyobb garanciát fog adni a szintek szétválasztására, mint az eddigi szabályozás.
A szerződéseket - talán említettem már - szintén ez a Szülőföld Alap iroda fogja előkészíteni és megkötni a támogatottakkal a Miniszterelnöki Hivatal keretén belül.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most Pálinkás képviselő úr következik ismét, immár hozzászólásra.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. A kormány képviselője megerősített abban az álláspontomban, hogy ismételten azt kérjem, hogy vegyük le ezt a törvénymódosítást a napirendről, hiszen a kormány képviselője elmondta, hogy még nem tudják, önálló iroda lesz-e vagy mi lesz, még nem tudják, pontosan hogyan fog működni ez az egész szervezet - akkor mi az, amit idehoznak elénk? Egy pár sor, és azt várják, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése nyomjon rá egy pecsétet, adjon egy biankó felhatalmazást a Miniszterelnöki Hivatalnak, hogy a Miniszterelnöki Hivatal az ő tetszése szerint létrehozza a Szülőföld Alapról szóló törvényt azáltal, hogy a törvényben gyakorlatilag semmi vagy nagyon kevés kérdés van szabályozva. Természetesen itt van, hogy: "A kollégiumok döntései a miniszter jóváhagyásával válnak érvényessé.", vagy itt van, hogy: "A kollégiumok a tevékenységüket az egyeztető fórum ajánlásai és a támogatási célok figyelembevételével végzik.", és benne van, hogy vannak kollégiumok, de az például, amit itt a kormány képviselője elmondott, hogy ezeknek a kollégiumoknak hogyan történik a létrehozása, tehát hogy ki az, aki delegál ezekbe a kollégiumokba és milyen, nincs. Egy ilyen jellegű, egy ilyen súlyú törvényben, azt gondolom, ezt le kell írni. Ahogyan a felsőoktatási törvény leírja, hogy az akkreditációs bizottságba vagy a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsba hogyan történik a delegáció, azt itt ugyanúgy le kell írni, hiszen ha ezt nem tesszük meg, akkor arra kérnek minket, hogy egy üres, egy biankó felhatalmazást adjunk a Miniszterelnöki Hivatalnak - ezzel pedig elvileg sem értenék egyet, és mint ellenzéki képviselő természetesen nem adok biankó felhatalmazást a Miniszterelnöki Hivatalnak. Köszönöm szépen. (Tatai-Tóth András és dr. Pósán László jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr álláspontját megértve is azt kell mondjam, hogy a bizottságnak nem áll jogában ezt a törvényjavaslatot a napirendjéről levenni. Kijelölt bizottságként véleményt kell mondanunk az általános vitára való alkalmasságról - ez természetesen lehet nem szavazat is. Azt, hogy a törvényjavaslatot - nem tudom én - kiérleletlenség vagy valami más okból vegyük le a napirendről, a parlament plenáris ülésén lehet majd kezdeményezni.
Tatai-Tóth András képviselő úr, aztán Pósán képviselő úr következik.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A beterjesztett törvényjavaslat bizonyos területeken természetesen érinti az oktatási ágazatot, de amire Pósán képviselő úr utalt, nem itt a bizottság ülésén, hanem a parlament ülésén, azt foglaltam össze, amikor elhangzott, hogy a költségvetés mindössze 1 milliárd forintot tartalmaz a határon túli magyarok támogatására a Szülőföld Alapban, akkor gyűjtöttem ki a költségvetési törvényből azokat az összegeket, amelyek a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében a határon túli közoktatás, felsőoktatás és egyéb oktatási célra is rendelkezésre állnak. A költségvetés mintegy 8 milliárd forint körüli összeget biztosan tartalmaz - ezeket találtam meg ott, a parlament ülésén - erre. Értve tehát azokat az aggályokat, amelyeket képviselőtársam felvetettek, fogadókészek vagyunk olyan módosító javaslatok kezelésére, amelyek a felvetett problémákra megoldást adnak. A beterjesztett törvényjavaslat egy részét, természetesen a Szülőföld Alapot illető részét érinti a határon túli magyarok általános és oktatási támogatása.
Ezzel együtt a törvényben szereplő javaslatok és az előterjesztő által elmondott célok alapján a beterjesztett törvényjavaslatot mi általános vitára alkalmasnak, módosító javaslatokkal javíthatónak tartjuk, és végül is indokoltnak látjuk, hogy napirendre tűzze a parlament, tehát támogatjuk az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pósán képviselő úré a szó.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Különösebben nem lepődtem meg, mert Tatai-Tóth András mindent alkalmasnak talál, amit a kormány szokott benyújtani, ez tehát különösebben nem meglepő. Ellenben amit a kérdésemre kapott válasz után mondani szeretnék, az az, hogy ha jól értettem, akkor ez azt jelenti, hogy létrejön egy új iroda, köztisztviselői státuszokkal - létszámot még nem mondott, először még csak egy embert hallottam, aztán jól felkészült szakapparátust hallottam ki az elmondottakból, hogy az szám szerint hány ember lesz, majd a végén kiderül. Azért kérdeztem mindezt, mert hogyha e tekintetben az ilyen feladatokat be akarják vinni a minisztérium égisze alá - az egyszerűség kedvéért nevezzük így a kancelláriát! -, akkor költői kérdésként ugyan, de felvetem, hogy vajon mi szükség volt arra, hogy az Oktatási Minisztériumból a közoktatási feladatok számos részét kiszervezvén létrehozzanak egy Sulinova Kht.-t még Magyar Bálint megboldogult időszakában egy több milliárdos alappal? Ha az egyik oldalon a megnövekedett feladatok ellátására állami szakapparátus...
ELNÖK: Képviselő úr, megítélésem szerint a Sulinova Kht. nem tárgya ennek a tárgyalásnak.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Én csak arra kívánok rámutatni, hogy a kormányzati takarékosság jegyében, azt gondolom, hogy nem biztos...
ELNÖK: Én pedig arra kívánok rámutatni, képviselő úr, hogy a Szülőföld Alapról szóló 2003. évi II. törvény módosításáról van szó.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Erről beszélek. A Szülőföld Alappal kapcsolatosan, azt hiszem, érdemesebb lenne a már meglévő és működő rendszert fenntartani, és nem újakat létrehozni, tekintettel arra is, hogy azon alapítványoknál senki nem köztisztviselői besorolással szerepel. Ez az egyik megjegyzésem.
A másik dolog: hogyha önök elkészítenek..., előállnak egy ötlettel - bocsánat, túlzás, hogy elkészítenek egy törvénymódosítást; előállnak egy ötlettel -, az ötletből akkor lesz törvény, normális törvény, ha az az alapoktól kezdve a tetejéig fel van építve. Önök most kitalálják a tetejét, mint Mekk mester a klasszikus mesében, felülről kezdik építeni a házat, és nincsen kitalálva hozzá, hogy hogy fog az majd működni, milyen irodai felkészültséggel, kik mennek hozzá, milyen hatáskörökkel, és így tovább. Azt gondolom, egy törvény beterjesztése úgy kell hogy kinézzen, hogy a végrehajtási utasítást nem utólag kell a törvény keretéhez kapcsolódóan kitalálni, hanem nagyvonalaiban annak már késznek kell lennie, és azon legfeljebb a módosító javaslatok apropóján kell végigcsinálni a finomításokat. De itt meg pont azt halljuk, hogy: ja, erre még nincsen pontos válasz, még nincsen jól kitalálva, de majd valamikor rendben lesz. Szerintem ez nagyon nincsen rendben.
Hadd tegyek egy szubjektív megjegyzést is! (Dr. Zilahi Lászlónak:) A kormány képviseletében ön nem mondott igazat, amikor úgy fogalmazott, hogy a támogatottak jelen voltak a korábbi döntéseknél. Ön is részese volt egy bizonyos ideig akár a Apáczai Közalapítvány kuratóriumának, arról mindig készült jegyzőkönyv, és mivel személyesen is ott volt, nagyon jól tudhatja, hogy a döntéshozatalban a kuratórium tagjai döntöttek.
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Képviselő úr, a Szülőföld Alapról beszéltem.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Én ezt mind értem, én meg arról beszélek, hogy a különböző támogatások eljuttatásának a technikai lebonyolító szerve hol és mint volt.
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): De én nem az Apáczai Közalapítványról beszéltem.
ELNÖK: Bocsásson meg!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Elnézést kérek, nem a kormány képviselője beszél.
ELNÖK: A képviselő úré a szó, az ülést pedig szeretném én vezetni. Köszönöm szépen.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): A másik dolog, amit szeretnék megjegyezni, hogy a források oldaláról nézve a dolgot lehet itt maszatolni azzal, hogy új törvény lesz új fórumokkal, ez-az-amaz, jobbra-balra, a legtöbb probléma továbbra is ott van, hogy a források nem elégségesek, illetve nem jutnak el a címzettekhez. Hadd utaljak egy kicsit régebbi ügyre: a 2005. évi zárszámadásra! A 2005. évi zárszámadásból az derül ki, hogy a kormány annak, ami járt volna, az elkülönített pénzkeretnek a töredékét sem adta oda ezen célokra, fel sem használták az egészet. Nem az a fő gond ezek szerint akkor, hogy milyen technikával vagy hogy és mint kellene ezt csinálni, egyeztetni, és így tovább, hanem az, hogy nem jut el; márpedig ha nem jut el, akkor sok mindent lehet mondani, hogy nem elég hatékony - valóban, pénz nélkül nem lesz hatékony -, és ezt elmondhatjuk a felsőoktatási intézmények támogatásától kezdve az iskolai vagy éppen egyéb, nevelési célú vagy szakképzési célú támogatásokra is. Nem tudnak el időben vagy egyáltalán nem jutnak el a pénzek. Ebben a mostani előterjesztésben meg végképp semmi garancia nincsen arra nézve, hogy valóban el is fog jutni a pénzt. Meg kellene fordítani a kérdést! Mi a cél? Az a cél, hogy bizonyos határon túli ügyekkel kapcsolatos feladatokat el tudjunk látni, vagy pedig az a cél, hogy PR-szinten felmutassuk, hogy ezzel akarunk foglalkozni - azt gondolom, az első lenne a cél, nem a második. Köszönöm szépen. (Kormos Dénes jelentkezik.)
ELNÖK: Én is köszönöm, képviselő úr. Engedje meg, hogy megismételjem azt a többször hangoztatott meggyőződésemet, hogy a bizottság, noha természetesen az Országgyűlésnek mint politikai testületnek az egyik bizottsága, azért elsődlegesen szakmai fórum, vagyis teljesen felesleges ezen a bizottsági ülésen azokat a politikai lózungokat hangoztatni, amelyeknek adott esetben egy plenáris ülésen még akár helyük is lehet.
A szakértő úr nem azt mondta, hogy minden döntésnél jelen voltak az érdekeltek, ő kifejezetten arról beszélt, hogy a Szülőföld Alapnál született döntésekben gyakran maguk az érintettek is részt vettek - és azt gondolom, ezzel csak finoman fejezte ki azt a sajtóértesülésekben, pontosabban sajtóhíradásokban meglehetősen pikírten emlegetett tényt vagy vélelmet, hogy a Szülőföld Alapban egymásnak osztogatják a pénzt a kurátorok.
Én azt gondolom, hogy a bizottság ülése során célszerű volna az ilyen vehemens politikai jellegű véleménynyilvánításoktól tartózkodnunk; nem azért, mert tilos, hanem azért, mert ennek itt semmi funkciója nincsen.
Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nyilvánvalóan több szempont szerint lehet értékelni azt, hogy egy törvényjavaslatra, egy módosításra szükség van-e vagy nem. Ki lehet indulni abból, hogy az a működő gyakorlat, ami valamilyen formában, az erényeivel és a problémáival együtt létezett, az elégséges-e a dolgok későbbi működtetéséhez - mondom, innen kellene elindulni, hogy az elégséges vagy megfelelő-e -, illetve hogy a működés kapcsán felmerülnek-e olyan kérdések, amelyek újragondolást vagy újraszabályozást igényelnek. Ha ilyen kérdések nem merülnek fel, mert egyébként minden rendben van, akkor én is azt mondom, hogy nem kell most ezzel foglalkozni, hagyjuk ezt a törvényt úgy, ahogy van, mert a gyakorlat és minden egyéb, ami ezzel kapcsolatos, rendben volt. De néhány tényező azért megváltozni látszik. A kérdés az, hogy jelent-e új megközelítést vagy új helyzetet, hogy mondjuk Románia az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Ebben a viszonyrendszerben akár ennek az alapnak a működése, akár az ezzel az alappal összefüggő egyéb folyamatok jelentenek-e változást? Én úgy gondolom, hogy jelentenek.
Amikor arról beszélünk, hogy a költségek felhasználásának hatékonyságával gond és probléma volt, és egyfelől ezt azzal magyarázzuk, hogy talán a támogatások innen nem időben vagy megkésve jutottak oda, feltehetően annak is van alapja, csak akkor nézzük meg a másik oldalát is! Szintén elég gyakran megfordulok ezen a területen, hiszen elég szoros együttműködésben dolgoztunk és dolgozunk most is Hargita megyével, és bizony elég gyakran előfordult, hogy felmerült a beszélgetések kapcsán, hogy a pénzfelhasználás és az elosztásnak az a módja, ami a gyakorlat volt, bizony komoly problémákat vet fel az ott élők és az ott lévő szervezetek között is. A részletekbe nem megyek bele, mert nem akarok olyan dolgokat felvetni, amelyeket most esetleg ők kellőképpen nem tudnának itt alátámasztani, megvédeni, tehát semmiképpen, se jó, se rossz színben feltüntetve őket. De azért tudjuk nagyon jól, tisztelt képviselőtársaim is bizonyára sokszor megfordultak ott, és ha nem találkoztak ilyen gyakorlattal vagy ilyen problémafelvetéssel, akkor én most nem mondok igazat, de ezt majd megerősítik vagy cáfolják, attól tartok, hogy ilyen problémák vannak. És ennek ráadásul egy elég kiélezett folyamata volt, ami köszönhető annak, hogy az ott élő barátaink sem mentesek azoktól a politikai erővonalharcoktól, amik egyébként itt is megvannak, és ez is átszőtte ezt. És az érdekcsoportok is átszőtték, mert a dolog a természeténél fogva így működik.
A következő kérdés, hogy általában a közalapítványokkal kapcsolatos törvényekben, amelyeket mi hoztunk meg, történt-e változás. Elsősorban az állami pénzeket felhasználó közalapítványok pénzeszközeinek felhasználását, annak a garanciáját és az ellenőrizhetőségét illetően mondtuk-e, hogy ezt jobb lenne egy kicsit komolyabban venni, komolyabban ellenőrizhetőbbé tenni, tehát hogy ennek hatékonyabban, célirányosabban kellene működni. Úgy gondolom, hogy ez a cél megvalósult a korábbi törvénymódosítással kapcsolatban, és úgy gondolom, hogy ez a terület sem lehet mentes ettől.
A következő ilyen kérdés, amit, úgy gondolom, az oktatási ágazatban elég sokszor megéltünk már, hogy pályázat alapú finanszírozásra hosszabb távon tervezni nem lehet, mert abban rettentő sok a kockázati tényező. Általában úgy szokott lenni, hogy mire belelkesedünk a projekttel kapcsolatban, összerakjuk és működni kezd, és miután elszámoltunk, onnantól kezdve üveges tekintettel nézünk egymásra, hogy mit fogunk csinálni utána, egyébként pedig mindenki nagyon jónak tartja azt, amit csinálunk. Ezt kiszámíthatóan működtetni feltehetően nem lehet. Kérdés, hogy indokolt-e a támogatásnak ezt a szerkezetét ilyen módon szétválasztani egyfajta garanciális alapra és a másik oldalon nyilván az adott programokhoz jobban illeszkedő, azt kezelni tudó pályázati részre. Úgy gondolom, hogy ebben sem lehet nagy vita közöttünk, mert célszerű, hogy ez így működjön. Utal-e ez a törvénymódosítás ebbe az irányba, erre a megoldásra? Igen, utal.
Hogy egy kézbe kerüljön a lebonyolítás. A lebonyolítás és a pályázatban részt vevőknek ez a most különböző módon minősített összeférhetetlensége, de valamilyen módon a problémája - nem akarom én azt minősíteni - fennáll, és ha egy ilyen szervezettel ezt ki tudjuk küszöbölni, akkor ennek az esélye megvan; tételezzük fel, hogy a szervezet korrekt módon működik!
Pálinkás képviselőtársam és mások felvetése és garanciaigénye, hogy ezek a kialakítandó kollégiumok és szervezetek valóban reprezentálják azt a szakmai hátteret, amely egyébként mindenképpen szükséges ehhez, és hogy nem lenne jó, ha ez átpolitizálódna. Úgy gondolom, az asztal két oldalán nincs olyan képviselő, aki ezzel ne értene egyet, és ha azt mondjuk, hogy a bizottság külön figyelemmel kíséri, hogy ennek a garanciái meglegyenek vagy meg is fogalmazza ebbéli igényét, én úgy gondolom, az teljes mértékben helyénvaló.
Az, hogy van néhány kérdés, amely nem tűnik teljes mértékben kiérleltnek és kimunkáltnak, az érezhető volt egyébként a szakértői felvezetésből is, de én arra kérem tisztelt képviselőtársaimat - nem akarom tovább szaporítani, mert még van néhány szempont, amelyet, úgy gondolom, pont ennek az alapnak a működésénél végig kellene gondolni -, ha abban megegyezünk, hogy van változtatási igény, ha abban megegyezünk, hogy ez a néhány kérdés vagy probléma fennáll, és hogy ezek kezelésére egy irányt szabhat ez a jogszabály, akkor én úgy gondolom, engedjük el általános vitára, javítsuk közben a szükséges javaslatokkal, akár keményebben, célirányosan megfogalmazott, egyes fejezeteire vonatkozó javaslatokkal is, de lépjünk tovább az ügyben, pont annak érdekében, hogy a helyzetnek megfelelően hatékonyabban tudjon működni. Köszönöm szépen. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
ELNÖK: Én is köszönöm. Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Egy reflexióval kapcsolódnék a Kormos képviselő úr által elmondottakhoz. Képviselő úr, én biztos nem mondtam azt, hogy a határon túli támogatásoknál minden döntés mindig a legtökéletesebben történt, nem így volt. Egy ilyen rendszeren általában javítani kell, azt folyamatosan finomhangolni kell, erre szolgált például a végrehajtási rendelet, hogy ha valami apró hiba van, akkor azt könnyű legyen korrigálni. Ugyanakkor a törvényben garanciák kellenek arra nézve, hogy a pénzelosztás szakmai garanciái megvannak. Ha ez nincs meg... És én úgy érzem, hogy ez a törvény, mivel a Szülőföld Alap irodáját még csak nem is említi, azt csak most említette meg itt a kormány képviselője, nem világos az, hogy a kollégiumokat milyen procedúra, milyen eljárás révén hozzuk létre, ezért ez a törvény ebben a formában nem alkalmas az általános vitára. (Felmutat egy papírt.) Mert ilyen alapon be lehetne nyújtani a fedőlapot is, és akkor azt lehetne mondani, hogy tessenek hozzá módosító indítványokat tenni. Ehhez olyan sok módosító indítvány kell, hogy a jelen formájában én nem tudom ezt jó szívvel általános vitára alkalmasnak tekinteni.
Még egyszer mondom: azt, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényt módosítani kell és hogy a pénzelosztásban a normatív és a pályázati forrást szét kell választani, abban pedig az én részemről van meg az egyetértés. Abban sincs persze az én részemről már olyan egyetértés, hogy egy ilyen mértékű koncentrációra szükség van-e, de ezt a koncentrációt oldani tudja az, ha a kollégiumok felépítése, az, hogy azokat hogyan hozzák létre, pontosan meg van határozva a törvényben, ha azt pontosan leírja a törvény. Természetesen ekkor is marad benne politikai elem, egy ilyen törvény nem mentes a politikai elemektől, ne ringassuk magunkat abban az illúzióban, hogy szakmai alapon minden kérdést el lehet dönteni, nem lehet, politikai döntéseket kell hozni. De a regionális egyeztető fórumnak a szerepe is túl erős ebben a törvényben. Itt most nem az történik majd, hogy a helyi szereplők egymás között megegyeznek, hanem az, hogy a magyar politika, a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a regionális politikai vezetők megegyeznek, az egésznek a lebonyolítása így zajlik, ha nem lesznek ott erős, önálló szakmai véleményt képviselő kollégiumok.
Én ezért nem fogom megszavazni a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, és amennyiben azt önök megszavazzák, akkor, azt gondolom, én magam is, de képviselőtársaim is be fognak nyújtani módosító indítványokat, és akkor pedig azt kérem majd, hogy támogassák, hogy az általam felvetett két kérdést: az iroda és a kollégium létrehozásának a kérdését vegyük bele a törvénybe, mert egyébként - még egyszer mondom - üres felhatalmazást adunk. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
ELNÖK: Ezt tekinthetjük fenyegetésnek is, képviselő úr, hogy amennyiben általános vitára alkalmasnak találjuk, akkor önök módosító indítványokat fognak benyújtani? (Derültség az MSZP-s képviselők soraiban.)
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Nem fenyegetés, csak konstruktív hozzáállás.
ELNÖK: Pósán képviselő úr kért szót, és, tisztelt bizottság, azt javaslom, hogy lassanként próbáljuk meg lezárni a vitát, mert azt hiszem, sok újat már nem fogunk tudni mondani egymás számára.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Elhangzott az az érv, hogy az eddig úgymond széttagolt forrásoknak az egységben, egy egységes koncepció mentén történő kezelése egy fontos szempont ezen törvénymódosítás mögött. Akkor azt a részét nem értem, bevallom őszintén, hogy ha eddig volt egy olyan egyeztető fórum, amelyet úgy hívtunk, hogy MÁÉRT, amelyen részt vettek a Kárpát-medencéből, a környező országok mindegyikéből a határon túli magyar kisebbségek legitim képviselői, most pedig pont az ellenkezője történik: a kollégiumokat szétverik, akkor hogy lehet így egységes nemzetpolitikai koncepciókat kialakítani? De ez a politikai része.
Ami miatt szót kértem, az viszont az, hogy önmagában az elosztásnak vagy bármiféle irányításnak az átalakítására nézve az a tény, hogy Románia mondjuk EU-tag lesz, az szerintem - elnézést, képviselő úr - nem jó érv, mert Szlovákia meg már az, és eddig, hogy, hogy nem, ez önmagában nagy problémát nem okozott. Most azért, mert Románia az lesz, vélelmezem, csak és kizárólag ez a tény önmagában ezt generálná.
Ellenben egy dolognak nagyon örültem, tekintettel a következő napirendi pontokra is. Kormos képviselő úr azt mondta - és maximálisan egyet tudok vele érteni -, hogy pályázat alapra hosszabb távú projekteket nem lehet alapozni. Egyetértek vele. Ugyanez igaz lesz majd egyébként a költségvetési módosítók tárgyalásánál is jó néhány kérdéskör kapcsán, mondjuk akár a kis szakok támogatásánál is, amiről a múltkor, az általános vitában már volt szó. Örülök tehát, hogy e tekintetben komoly egyetértés, elvi egyetértés van, még ha a dolog tárgya más is. Remélem, ott is hasonlóképpen fog majd a képviselő úr viselkedni.
Egy dologra vagyok még kíváncsi: a támogató, pozitív hozzáállást a kormányoldal részéről, ugyanakkor azon kifogásaik észrevételezését, amellyel kapcsolatban azért mégiscsak találkoztunk vélekedésekkel, hogy vannak itt módosítandó dolgok, értelmezhetjük-e úgy, hogy innentől kezdve ezt a törvényt a bizottság fogja megírni? Mert valóban úgy tűnik, hogy nagyon sok mindent kell beletenni, és akkor innentől kezdve javasolhatnánk azt, hogy a kormány ezt vonja vissza, a bizottság írja meg az új törvényt, és akkor az előterjesztő az oktatási és tudományos bizottság lesz. Én ebben is partner vagyok, csak akkor tegyük helyre a dolgokat! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, ígérem, mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy az oktatási és tudományos bizottságtól senki ne vitathassa el annak dicsőségét, hogy ezt a törvényt végül is ő indítványozta. Most viszont válaszadásra megadom a szót Zilahi úrnak.
Dr. Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal) reflexiói
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Nagyon sok kérdés elhangzott, közben igyekszem röviden kitérni ezekre - nem szeretném az időt rabolni önöktől.
Többször volt szó a források nagyságáról. Úgy gondolom, hogy a források nagysága az adott költségvetési törvény, az év függvénye, amit el kell választanunk attól, hogy milyen mechanizmus alapján osztjuk szét azt az adott pénzt. Mivel itt a Szülőföld Alap működéséről és nem a forrásokról van szó, ezért én most erre nem kívánnék válaszolni.
Szintén nem tudok válaszolni az oktatási minisztériumot érintő kérdésekre, a MÁÉRT működését pedig politikai kérdésnek tartom, és mint fegyelmezett köztisztviselő erre sem szeretnék reagálni.
Egyébként természetesen megvan az elképzelésünk arra, hogy hogyan fog működni az egész Szülőföld Alap, megvan az elképzelésünk arra, hogy milyen részletszabályok vannak - azért nem térhetek ki erre, hiszen ezt a rendeletet még nem is tárgyalta a kormány, addig tehát erről természetszerűleg nem tudok beszélni.
Az iroda létszámával kapcsolatban Pósán képviselő úr azt mondta, hogy egy főt is hallott. Én nem mondtam ilyet, ez félreértés lehet. Természetesen nem egy egyfős, hanem nyilván egy több főből álló iroda fog működni, ahol közalkalmazottak lesznek elképzeléseink szerint... (Közbeszólás az ellenzéki képviselők sorából: Köztisztviselők, nem?!) Nem, közalkalmazottak lesznek az irodában, a főosztályon pedig köztisztviselők, való igaz. De szeretném elmondani azt, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala ennek az évnek a végén megszűnik, és ott körülbelül 80-90 ember dolgozott az elmúlt években. Ez tehát, úgy gondolom, természetesen összefüggésben van azokkal a racionalizálási és spórolási megfontolásokkal, amelyek egyébként jellemzik a mostani időszakot. Nem hiszem tehát, hogy több ember fog foglalkozni ezzel a területtel, hanem, úgy gondolom, inkább kevesebb.
Igyekeztem igazat mondani itt, a meghallgatás során. Természetesen nem céloztam arra, hogy az Apáczai Közalapítványnál fordultak volna elő ezek a dolgok, a képviselő úr félreérthette ezt. A Szülőföld Alapra céloztam ezzel, amelynél az oktatási kollégiumot vezetem, tehát volt bizonyos rálátásom az ott folyó munkákra.
Az is elhangzott, hogy nincsen garancia arra, hogy el fog jutni a támogatás a határon túlra. Úgy gondolom, hogy megvannak ugyanazok a garanciák, mint amelyek eddig is megvoltak, a Szülőföld Alap hasonlóképpen működni fog, és bízunk benne, hogy inkább kiszámíthatóbbá válik az utalások időpontja, ütemezése, hiszen éppen az elmúlt éveket jellemezte az az én tapasztalataim szerint, hogy időnként késve érkeztek meg bizonyos támogatások. Szeretnénk, hogyha nem lennének kiszolgáltatottak a határon túli támogatottak ezeknek a késéseknek és bizonytalanságoknak, a célunk tehát inkább, sokkal inkább az, hogy kiszámítható rendszerben történjenek meg az utalások.
Még egy reakció: az is elhangzott, hogy kiszámíthatóságot jelentett az, hogy tudni lehetett az év elején, hogy egy-egy közalapítványnak mennyi pénz áll a rendelkezésére. Én épp az Apáczai Közalapítványnál láttam azt, hogy ez nem egészen így volt, hiszen az Apáczai Közalapítvány is pályázott a forrásaira, és csak akkor lehetett tudni, év közben, hogy mekkora forrás áll a rendelkezésére, amikor azt a forrást elnyerte a Munkaerő-piaci Alapból. Nem biztos tehát, hogy ez a helyzet most rosszabb lesz.
És ismételten szeretném elmondani, hogy a módosítást azért is tartjuk fontosnak, mert szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, támogatottak és politikai szervezetek képviselői nem ülhetnek majd a kollégiumokban. Reméljük, hogy ez garanciát fog jelenteni a szakmai működésre. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Ezzel a napirendi pont tárgyalásának végére értünk, szavazás következik. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosítására T/1301. számon benyújtott törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Tizenhárom. Aki nem? (Szavazás.) Nyolc.
A bizottság a törvényjavaslatot 13:8 arányban általános vitára alkalmasnak találta.
Előadót, illetőleg kisebbségi előadót kellene majd állítanunk. Nem tudom, van-e ebben a pillanatban javaslat, vagy - szokás szerint - utólag jelezzük ezt. (Dr. Pósán László: Utólag jelezzük!) Utólag jelezzük, jó. Képviselő úr, ha minden jól megy, a jövő héten sor kerül ennek a tárgyalására, tehát... (Zsigó Róbert: Még a bizottsági ülésen jelezni fogjuk!) Még a bizottsági ülésen jelzik, köszönöm szépen; még a mai bizottsági ülésen jelezni fogják. Ezzel a bizottság titkársága kívánságának is eleget tettünk.
Zilahi úrnak megköszönöm a részvételét.
DR. ZILAHI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. (Távozik.)
Módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Soron következik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról benyújtott törvényjavaslat. A törvényjavaslatot T/1296. számon kaptuk kézhez. Most a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokról fogunk szavazni. A jogi főosztály által elkészített ajánlástervezetet a költségvetési törvényjavaslat ajánlástervezetével egy kötetbe kötve, annak a 330. oldalától kezdve találják meg. A napirendi pont kapcsán köszöntöm a Pénzügyminisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a gazdasági minisztérium képviseletében megjelent vendégeinket! Megkezdjük a szavazást a javaslatokról.
Elsőként az ajánlás 12. oldalán található 21. számú ajánlási pontról, a Pánczél Károly és képviselőtársai által benyújtott módosító indítványról szavazunk, amely az alapfokú művészetoktatásban a tanulói létszám, illetőleg finanszírozás egyes szempontjaira vonatkozó rendelkezést kívánja elhagyni. Az indítvány összefügg a 26. ajánlási pontban olvashatóakkal is. Kérdezem a kormány képviselőjét.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány ezt a módosító indítványt nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság sem támogatja.
A 22. ajánlási pontban Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselők ugyancsak ennek a rendelkezésnek a módosítására nyújtottak be javaslatot. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Előre szeretném mondani az egész módosító indítványokról való szavazás kapcsán, hogy a kormány álláspontjának az elhangzása után, anélkül, hogy kérdezném, ki kíván kérdezni, szólni, várok 2-3 másodpercet, és ha addig nincs jelentkező, akkor szavazásra teszem fel a kérdést. (Senki nem jelentkezik.) Most tehát szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. Aki igen, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Ez az ajánlási pont egyébként összefügg a 24. és a 25. számú ajánlási pontban foglaltakkal, azokról tehát már nem kell szavaznunk.
A 23. ajánlási pontban Zsigó alelnök úr és képviselőtársai a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó szabályozás megváltoztatásában kívánnak módosításokat elérni. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Szeretném jelezni, hogy amennyiben a bizottság ezt a javaslatot nem fogja támogatni, akkor csatlakozó módosító indítvánnyal javaslom majd azokat a nyelvhelyességi szempontból releváns javaslatokat átemelni, amelyek ebben az indítványban találhatóak. A bizottság nem hozni, hanem adni szokott szakértői véleményt, és a magyar nyelv szabályai szerint helyes, ha az "e" szócska a mondat végén van. (Senki nem jelentkezik.)
Hozzászólás nem lévén kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. (Dr. Pósán László: Stiláris kérdés volt csak benne!)
Nem, ez nem csak stiláris kérdés volt, képviselő úr, ha a "nélkül" szót a "mellett" szóval helyettesítjük, az nem stiláris kérdés. Egyébként azonban... (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr, szavaztunk...
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Igen, tudom, hogy túl vagyunk a szavazáson, de azért itt még ehhez a tárgykörhöz kapcsolódóan lesz egy-két módosító, és mindannyian tudjuk, hogy itt valóban nemcsak stiláris kérdésekről volt szó, hanem arról, hogy a beterjesztett törvénymódosítás a sajátos nevelési igényű gyerekek köréből bizony jócskán kiemel gyerekeket, és azt mondja, hogy innentől kezdve a dislexiás, disgráfiás - hadd ne soroljam tovább! - gyerekeket majd nevelési tanácsadók útján látják el utazótanárok. Fenntartással vagyok azt illetően, hogy ez fog-e működni. Erről is szólt egyébként ez a módosító indítványunk, hogy ha nem a nevelési tanácsadóval, akkor más szervezetekkel együttműködve történjen meg ezeknek a gyerekeknek a rehabilitációs foglalkozása - ahogy a törvényjavaslat szól. Mindamellett azt gondolom, hogy az általános vitában feltettem ezt a kérdést a szakállamtitkár úrnak, és igazából nem született szakmai válasz arra, hogy ezeket a gyerekeket miért is emeljük ki onnan, hacsak az nem volt szakmai válasz, hogy nincs pénz, és nincs ennyi gyerekre ilyen magas normatíva. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő úr, még egyszer mondom, erről az indítványról már szavaztunk. De hogyha itt vitát kezdünk, akkor azért engedje megjegyeznem, hogy a válasz nem az volt, hogy nincs pénz; a válasz mindenekelőtt az volt, hogy a sajátos nevelési igény alá besorolt tanulók európai összehasonlításban is szokatlanul magas aránya azt indokolja, hogy azt a fajta kategorizálást vezessük be, amely egyébként más európai országokban is szokásos. Részint pénzügyi okokból, részint sajátos törekvéseknek engedelmeskedve bizonyos gyermekeket, akik tanulási, magatartási zavarokkal küzdenek, az enyhén értelmi fogyatékos kategóriába soroltak be, és ezzel kiszorították őket a normális nevelési folyamatból. Ez a törvényi hely, ez a módosító indítvány tehát a legkevésbé sem arról szól, hogy mivel nincs pénz, ezért csak kevesebb gyerekre adjunk pénzt, hanem arról szól, hogy aki nem külön, mástól elkülönített nevelést igényel, akinek a problémája nem olyan, hogy azt a szakmai indokoltnak tartaná, azt ne próbáljuk külön nevelni, fokozva ezzel a magyar közoktatás amúgy sem alacsony szegregációját. (Deák Istvánné: Mondhatok még valamit?)
Deák Istvánné képviselő asszonyé a szó - most már újra megnyitottuk a vitát, úgyhogy tessék!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen, csak nagyon röviden, két mondatot mondanék. Nagyon fontos ez a kérdés. Természetesen meg kell oldani ezeknek a gyerekeknek a gondját, problémáját. A törvénymódosítási javaslat - szerintem nagyon helyesen - ezt a feladatot a tanulásiképesség-vizsgálótól áthelyezné a gyerekekhez sokkal közelebbi nevelési tanácsadókhoz, de nagyon fontosnak tartom magam is, hogy az iskolák, amelyek ezeknek a gyerekeknek az integrációs nevelését vállalták, a nevelési tanácsadókkal együtt, közösen valósítsák meg azt a fejlesztést, aminek eredményeként ezek a gyerekek le tudják küzdeni a tanulási nehézségeiket. Készülünk ezzel kapcsolatosan még javaslattal, illetve magam is szívesen részt vennék annak a rendszernek a kidolgozásában, amellyel biztosított lesz ennek a forrása és a szakmai felügyelete. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Azt kérem, hogy a következőkben mindenki időben jelezze, ha az adott indítvánnyal kapcsolatban kíván valamit mondani, én pedig a mostani fegyelmezetlenségemtől eltérően a továbbiakban az adott javaslatról természetesen már nem fogok vitát engedélyezni.
Soron következik a 27. ajánlási pontban a Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai által benyújtott indítvány, amely a normatív hozzájárulás meghatározásának szabályait kívánja... (Dr. Pósán László: A 26-osról nem szavazunk?!) Arról a 21-essel összefüggésben szavaztunk. (Dr. Pósán László: Bocsánat!) Tehát a javaslat szerint a normatív hozzájárulás meghatározásakor az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó szabályokat kívánják módosítani. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Valószínű, hogy kapcsolódó módosító javaslattal még finomítani kell a javaslaton, mindenesetre az, hogy az egyik oldalon a normatívát csökkentjük, a másik oldalon a tanulói óraszámot megnöveljük nem jó, azt hiszem, ezt fordítva akarta a kormány, csak eltévesztette. (Derültség.) Tehát ha négyről háromra csökkentette volna, akkor érteném, de hogy az egyik oldalon a normatíva, a másik oldalon meg az óraszám..., szóval ezt rendezni kell, és erre lesz kapcsolódó javaslat. Mindenesetre kérem, hogy a bizottság támogassa ezt, mert a beterjesztettnél jobb. Köszönöm. (Dr. Pósán László: Támogatjuk!)
ELNÖK: További hozzászólás van-e ehhez a kérdéshez? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor szavazunk. Aki tehát támogatja a benyújtott indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság az indítványt támogatja.
A 28. ajánlási pontban Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai a tanítási időkeretre vonatkozó szabályok egy részének elhagyását javasolják. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A 28. pontban a hatályos törvényszöveg fenntartására teszünk javaslatot. Nyáron - sok vita után - fogadtuk el ezt a szabályt, amellyel kapcsolatban meg kellene várni valamilyen tapasztalatot. Két hónap után még korainak látom, hogy a kormánynak felhatalmazást adjunk a külön szabályzásra. Azt gondolom, hogy a tapasztalatokat meg kellene várni, és ezért adtuk be ezt a módosítót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Senki nem jelentkezik.) Szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 29. ajánlási pontban Deák Istvánné képviselő asszony és Katanics képviselő úr kívánják ugyanezt a szabályozást más módon módosítani. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Deák Istvánné jelentkezik.) Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Egy mondattal szeretném csak alátámasztani a javaslatot. Mi azt javasolnánk képviselőtársammal, hogy az időkeret meghatározása kapcsán a fenntartóknak legyen lehetőségük meghatározni, hogy az időkeretben milyen tevékenységeket hajlandóak és tudnak elismerni. Nem tudom, hogy most, hogy a másikat elfogadtuk, időszerű-e, hogy kikerüljön, tehát vagy-vagy.
ELNÖK: Annak nincs akadálya, képviselő asszony, aztán az egymással konkuráló javaslatok között majd az Országgyűlés dönt. Tehát nincs akadálya a támogatásnak, ez nem akadálya a támogatásnak.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Értem, köszönöm. Akkor ennek a támogatására kérem a bizottságot, hogy akkor esetleg mód lehessen a választásra.
ELNÖK: Köszönöm. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Miután ez a javaslat ahhoz rendeli a jogot, aki majd fizetni fogja a távollétet, én támogathatónak tartom - nem érinti egyébként a központi költségvetést, nem jelent újabb terheket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további hozzászólás? (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szerintem ez a javaslat abból a szempontból még sincsen a helyén, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok munkaidejének a kiszámítására vonatkozóan már most kiütközik egy csomó anomália, és maga a szakállamtitkár úr is elismerte, hogy itt bizony volt egy komoly túlszabályozás, ami, úgy tűnik, nem helyénvaló, nem életszerű. Azt gondolom, hogy ez az egészhez képest oly minimális változtatást hozna csak be a rendszerbe, ami érdemben nem oldaná meg ezt a típusú problémát. Egyetértek azzal, amit az előbb Tatai képviselő úr mondott: hogy hagyjuk meg a jelenleg hatályos szabályozást, és várjuk meg azt, hogy valóban milyen érdemi tapasztalati eredményeket tudunk levonni, mert ha elkezdjük - akár csak ilyen kicsit is - barkácsolgatni a dolgot, akkor, azt hiszem, nem segítünk, inkább csak bonyolítjuk a képletet.
10
PÉ 11 (Pósán)
Tehát ebből a szempontból nem tartanám szerencsésnek, hogy ezt támogassuk. Félreértés ne essék, nem az előterjesztő irányába értem, hanem a tartalmi oldalról megközelítve, de érzékelve természetesen a jó szándékot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Botka képviselő asszony!
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Igen, szokatlannak tűnik, de mivel szakmai kérdésnek tekintjük, ezért én is amellett kardoskodom, hogy ezt a módosítást ne támogassuk. Az indoklásom pedig az, hogy a pedagógus-munkakörrel kapcsolatos döntési kompetenciákat a magyar közoktatás irányítási rendszerének egyik értékeként az iskolákhoz tettük. Tehát úgy gondolom, hogy e tekintetben a fenntartó egy olyan jogosítványt kapna, ami az egész irányítási rendszernek egy új típusú, ha úgy tetszik, akkor dekoncentrált modelljét alakíthatná ki, a decentralizáció ellenében.
Tehát a szándékot értem, a megoldást nem támogatjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bocsánat, képviselő asszony, azt kell mondanom, hogy a benyújtott módosító indítvány szövegében nem az iskolától vonna el a fenntartó javára jogot, hanem a kormánytól vonna el a fenntartó javára jogot. Magyarán: azt, hogy milyen távollétet ismer el megfizethetőnek és milyet nem, ezt nem a kormány rendelete szabná meg, hanem a fenntartóé. Ezt lehet helyeselni vagy lehet ellenezni, de itt nem az iskola autonómiája csorbul ezzel. Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Én egyetlen dologért gondolom, hogy mégiscsak megtámogatni lenne szerencsés, hiszen nem tudhatjuk, hogy a parlament a másikat elfogadja-e, és ha a másikat nem fogadja el, ez pedig nem kerül be alternatívaként, akkor gyakorlatilag a helyzet ugyanaz marad, mint jelenleg, ami egyébként pedig problémás.
Tehát csak emiatt gondolom én, és valóban vannak gondok az időkeret meghatározásával. De ha ezt a fenntartó bizonyos szempontból puhítani tudja, mert eltérhet a jelenlegi rendelettől pozitív irányba... (Dr. Pálinkás József: És mi van, ha keményít?) A rendelet nem tesz lehetővé nagyon sok mindent, Pánczél képviselő úr is mondta, hogy bizonyos anomáliák megjelentek. Ezért gondoltuk, hogy ha helyben esetleg lehet valamit tenni, de én persze, természetesen tiszteletben tartom a bizottság döntését.
ELNÖK: Nincs is más választása, képviselő asszony. (Derültség.) Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy döntési helyzetben vagyunk. Pósán képviselő úrnak még megjegyzése van.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én csak azt szeretném megjegyezni, hogy egyik oldalon adott egy közalkalmazottakról szóló törvény, a másik oldalon pedig, hogy ha ebbe az irányba elmenne egy kicsit is a bizottság gondolkodása, akkor előáll az, hogy durván 3200 önkormányzat van ma Magyarországon, annyiféle ilyen, olyan, helyi szabályozás lenne, és ez jogilag is elég komoly problémát okozna.
Tehát szerintem jó, hogy ha ezt egy kicsit szem előtt tartjuk és mérlegeljük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, ebben önnek tökéletesen igaza van, de ha tekintetbe vesszük, hogy ha 3200-féle rendelet van arra nézve, hogy egy szociális támogatás esetében ki minősül rászorulónak és ki nem, akkor ezen nem csodálkozhatunk olyan nagyon.
Tisztelt Bizottság! Szavazzunk. Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 6 igen. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 35. ajánlási számon Domokos képviselő úr a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítására benyújtott javaslatot kívánja elhagyni a törvényjavaslatból. Ennek 10., 11., 12. és 13. pontja az, amelyik miatt a bizottság hatáskörébe tartozik ez a módosító indítvány.
Kérdezem a kormány képviselőjét.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 54. ajánlási pontban Pósán képviselő úr és képviselőtársai az OTKA-bizottság elszámolására, illetőleg a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat megfelelő százalékára vonatkozó kötelezettségvállalási jogosultságra nyújtottak be módosító indítványt. A módosító indítvány összefügg a 71. ajánlási számon szereplő rendelkezéssel, ezekről tehát együtt szavazunk.
Kérdezem a kormány képviselőjét.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Hozzászólás? Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez csak nyelvhelyességi javítás, nem értem, hogy a kormány miért ragaszkodik ahhoz, hogy magyartalanul fogalmazzon meg valamit.
ELNÖK: Magam is úgy látom egyébként - Pálinkás képviselő úrral összhangban -, hogy ez a módosító indítvány a jogalkotásról szóló törvény azon rendelkezésének igyekszik eleget tenni, miszerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályai szerint kell megfogalmazni. A kormány képviselője, Koleszár osztályvezető asszony!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Elnézést, csak egy picivel kiegészíteném: tehát valóban elfogadható a nyelvhelyességi probléma kiküszöbölése, csak ahogy a módosító indítvány írja, a szerint a tárgyévi előirányzatra az azt követő évben lehetne kötelezettséget vállalni. Tehát valószínűleg úgy kellene írni, hogy a "tárgyévet követő évre a tárgyévben rendelkezésre álló..." Tehát van benne egy ragozási hiba, ami az indítványnak ezt a részét illeti, ezért nem támogatjuk. (Dr. Pósán László: Ezzel nincsen probléma! - Tatai-Tóth András: Jövőre döntünk az idei pénzről?)
ELNÖK: Azt gondolnám, hogy egy csatlakozó módosító indítvánnyal hozzuk ezt a magyar nyelv szabályaival összhangba, de azért ne keletkeztessünk újabb nyelvtani hibákat sem.
Tisztelt Bizottság! Szavaznunk kell. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt a módosító indítvány ebben a formában. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Ezzel szemben csatlakozó módosító indítvány benyújtására sor fog kerülni.
Az 55. ajánlási pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és képviselőtársai a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény módosításában kívánnak bizonyos rendelkezéseket elhagyni. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Ezt nem támogatja, mert van egy jobb módosító javaslat.
ELNÖK: Tehát a kormány egy másik módosító indítványt kíván támogatni. Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm. Csak egy rövid kérdés, hogy tudjuk, hogy melyik az a jobb? Tehát a következő az?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, a következő.
ELNÖK: Gondolom, az 56-os, ami egyébként az 57-essel is összefügg.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Nálam van még a szó, elnök úr?
ELNÖK: Igen.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, mert hogy ha ilyen gyors választ kaptam: igazából nem nagyon érteni, hogy mennyivel jobb az. Persze, vannak itt új elemek, mint amikor a szülői igényléshez köti hozzá a tankönyvhöz jutás feltételeit, mindamellett egyébként azt gondolom, hogy ha az ellenzéki javaslatot nem is fogadják el, amit az alap-beterjesztéshez képest a kormánypárti képviselők benyújtottak, az mindenféleképpen jobb, hiszen visszaemeli a három- és többgyerekes családokat, visszaemeli azokat a családokat, ahol egyedülálló szülő neveli a gyermekét vagy gyermekeit, illetve gondol azokra a pszichés fejlődési zavarokkal küzdő gyerekekre, akik ezért egyébként kiemeltek abból a sajátos nevelési igényű körből. Tehát ezek nem kaptak volna, nem jutottak volna ingyentankönyvhöz, így most ez egy pozitív dolog, hogy ezeket visszaemeli. Illetve azt gondolom, hogy ez egy új elem, hogy "és ezt a szülő igényli", mert ez eddig nem szerepelt ebben a javaslatban.
Ha a miénket nem támogatják, mi ezt azért fogjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tatai-Tóth András képviselő úrnak mindjárt megadom a szót... jó, megadom a szót. Így egyszerűbb. Csak azt akartam mondani, hogy akkor azt javaslom, hogy folytassuk le az 55., 56. és 57. pont vitáját egyszerre, annak tudatában, hogy a kormány képviselője az 56-ost és az 57-est támogatni fogja. Tatai-Tóth képviselő úr!
20
21 mse
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A tisztességhez hozzátartozik, hogy még egy alapvető változás van a javaslatunkban, nevezetesen hogy világossá teszi, hogy a tankönyvtámogatást kölcsönzéssel kell biztosítani, tehát hogy a rendelkezésre álló összegből az iskolának könyvet kell vásárolnia, kölcsönöznie a tanulóknak. Ez nyilván azt jelenti, hogy vissza is kell szedni, és majd az iskola eldönti, hogy melyik könyvet küldi zúzdába, és melyiket tudja még egyszer felhasználni. Abba az irányba szeretnénk elvinni a rendszert, hogy a még használható tartós vagy kevésbé tartós tankönyveket még egyszer használjuk fel. Nem akarom a sokszor hangoztatott érvet elmondani, hogy ez miért fontos: mert nem vagyunk annyira gazdagok, hogy 7-8 milliárdot évente a szemétbe dobjunk. Köszönöm szépen. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Ez talán rendben is volna, de ha jól emlékszem, akkor volt egy olyan módosítás is - és ez most jött be, azért nem tudtam erre felkészülni -, amely úgy szól, hogy a szülők kötelesek megtéríteni a tankönyv árát, tehát az okozott kárt, és a felsorolásban ott volt a rongálódás vagy a rongálás. Ez egy eléggé laza fogalom volt, és nem látom biztosítva azt, illetve szeretném elkerülni, hogy ha egy gyerek egy éven keresztül lapozgat egy tankönyvet, és az értelemszerűen rongálódik, akkor ebből az legyen, hogy szegény családoknak azért kelljen komoly pénzeket fizetniük, mert szamárfüles lett a könyv, mert egy-két lapja beszakadozott. Tehát jó lenne valami garanciát kapni arra nézve, hogy a rendeltetésszerű használatban szükségszerűen és törvényszerűen benne van bizonyos rongálódás. Vagy ha rosszul volt összefűzve... (Dr. Pósán László közbeszól.) Ja, igen, akkor itt van utána. Tehát azt a kettőt nem látom jól összekapcsolva.
ELNÖK: Az 57-es indítványban szerepel az a mondat, hogy: "Nem kell megtéríteni a tankönyv, a munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.". Nyilvánvaló, hogy a szamárfül vagy a lapok szélének elkoszolódása rendeltetésszerű használatból származik, míg ezzel szemben ha valaki Abraham Lincolnnak a szakálla mellé bajuszt is rajzol, az nem tekinthető rendeltetésszerű használatnak.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Egy mondatra ha visszakaphatnám a szót!
ELNÖK: Tessék parancsolni!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Csak a fölötte lévő mondat mégiscsak aggályos egy kicsit, mert azt mondja, hogy: "A tanuló... köteles megtéríteni a megrongálásból származó kárt.". Mit értünk megrongálásnak, mit tekintünk rendeltetésszerű rongálódásnak? Én egy picikét aggályosnak érzem ezt. (Botka Lajosné jelentkezik.)
ELNÖK: Botkáné képviselő asszony!
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Igen, értem képviselőtársam felvetését, de, elnézést kérek, a gyakorlatból tudhatjuk, hogy azért az iskolák szintjén a tankönyvtámogatás iskolai rendjét szabályozni kell. Bízzuk már az intézményekre, hogy az a rongálás most akkor abból adódott-e, mert egy egyébként rosszul bekötött, nem többször használatos tankönyv kölcsönzéséről van szó, vagy tényleg egy rongálásról, hiszen a kártérítést helyi szinten kell rendezni. Úgy gondolom, hogy ez helyénvaló, iskolai szinten, a házirendben és egyéb szabályzatokban lehet rendezni. Ne törvényi szinten akarjuk előírni, hogy mit tekintünk rongálásnak! Én úgy gondolom, hogy ez kellően biztosítja a célt, és talán lehetőséget is ad a közpénz felhasználásának a garanciáira, mert végül is erről van szó. Köszönöm. (Tóth Tiborné dr. jelentkezik.)
ELNÖK: Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Csak egyetlen megjegyzéssel szeretném kiegészíteni ezt a két javaslatot. 15 éve, Németországban láttam először a tankönyvkölcsönzésnek ezt a rendjét, ahol egy beütött stemplin volt olvasható, hogy melyik évben ki használta a könyvet, és házilag lehetett szabályozni a Rózsa által felvetett kérdést, ami rendkívül fontos. Tehát hagyjuk a törvényt így, és bízzunk abban, hogy az iskolák ebben saját hatáskörükben lépni tudnak és lépni fognak a gyerek érdekeinek megfelelően. Mert ha megrongálta, fizettessék meg a kárt, ha pedig a rendeltetésszerű használat mentén ment tönkre, esett szét, mert mondjuk a magyar könyvpiac úgy hozta ki, hogy szétesik - mert ez is benne van -, akkor annak megfelelően járjanak el. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Ha megengedik, akkor saját magamnak képviselői minőségemben szót adva nem ehhez a megrongálás, meg nem rongálás kérdéséhez szólnék hozzá, bár azt gondolom, hogy azért minden iskola vagy jószerével minden iskola, a legtöbb iskola előtt van erre vonatkozó precedens, jelesül az iskolai könyvtár, ahol szintén meg kell téríteni a kárt, hogyha megrongálom a könyvet, és nem kell megtéríteni az értékcsökkenést, ha az rendeltetésszerű használatból adódik.
Amire én ezekkel a módosító indítványokkal kapcsolatban rá szeretném irányítani a figyelmet, az az a régi vitánk, hogy alanyi jogon kell-e odaadni a tanulónak az ingyenes tankönyvet, vagy rászorultsági alapon kell odaadni, és ha rászorultsági alapon adjuk oda, akkor ki számít rászorulónak. Régóta mondom, és nagy örömmel fedezem most fel ezt ebben a javaslatban, hogy azt, hogy ki a rászoruló, nyugodtan rá lehet bízni magára az alanyra. Jelen esetben ha tehát kölcsönzéssel elégítjük ki az igénylő számára az ingyenestankönyv-igényt, akkor az, aki úgy gondolja, hogy ő beéri második-harmadik kézből származó tankönyvvel, mert nem tudja megfizetni, az bízvást rászorulónak tekinthető. Aki meg tudja fizetni az új tankönyvet, az, egészen biztos vagyok benne, meg fogja fizetni a gyerekének, és nem fogja azt igényelni, hogy piszkos, szamárfüles, adott esetben a munkatankönyvbe a rendeltetésszerű használat során beírással értékcsökkent vagy értékét vesztett tankönyvből tanuljon a gyereke. Én tehát azt gondolom, hogy ez a szabályozás az, ami a leginkább életszerű és amely közelebb visz az eredeti szándékhoz, hogy tudniillik mindenki kaphassa meg a szükséges tankönyvet ingyenesen, akinek ez szükséges, de ne adjunk ingyenesen tankönyvet olyannal, aki minden nehézség nélkül meg tudja azt fizetni.
További hozzászólásra jelentkezett (Deák Istvánné jelentkezik.) Deákné képviselő asszony.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Én ott szeretném elkezdeni, ahol az elnök úr befejezte, hogy mi életszerű. Igen, mi gyakorló iskolaigazgatók el tudjuk mondani, hogy az elmúlt években már nagyon sok iskola hasonlóan próbálta felhasználni ezt a normatívát, és bizony nagyon sok olyan könyvet vettünk könyvtári állományba, amelyet több évre ki lehetett adni, és ez hasonlóan működött. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy nem minden esetben takarta a normatíva a ingyenes tankönyveket. Tehát ha ezt most ilyen értelemben megerősítjük, akkor a gyakorlatot erősítjük tovább. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Tisztelt bizottság, ennek a kérdésnek a vitáját lezárom, szavazunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e az 55. ajánlási pontban szereplő, Hoffmann képviselő asszony és társai által benyújtott javaslatot, amelyet a kormány nem támogat. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Kérdezem, támogatja-e a bizottság az 56., az 57. ajánlási ponttal összefüggő javaslatot, Vidorné Szabó Györgyi és képviselőtársai javaslatát, amelyet a kormány támogat. (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Köszönöm szépen.
A 65. ajánlási számon Pálinkás képviselő úr és képviselőtársai... Te jó isten, mi a Ktj.? (Közbeszólások: A Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapra vonatkozó törvény!) a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alap, persze, elnézést! Tehát a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapra vonatkozó törvény 8. §-át kívánják kiegészíteni, pontosabban annak a kiegészítésébe kívánnak egy megjegyzést beszúrni. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 66. ajánlási pontban Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselő urak a felsőoktatásról szóló törvényt kívánják módosítani a hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás tekintetében. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szeretném megkérdezni, hogy ebben az ügyben végrehajtotta-e valaki az egyeztetést az érintettekkel, hiszen a módosított felsőoktatási törvényt egy elég kényes egyeztetés után fogadta el a parlament. Attól teszem függővé, hogy én magam a kormány támogatása ellenére megszavazom-e a módosító javaslatot vagy sem, hogy végrehajtották-e a szükséges egyeztetést a hallgatói szervezetekkel, miután ez elsősorban a hallgatókat érinti.
30
PÉ 31 (Tatai)
Még másképp fogalmazva: támogatja-e a hallgatói érdekképviselet ezt a módosítást? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Almássy képviselő úr!
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Csatlakoznék szeretnék, már csak azért, mert a HÖOK egykori elnöke vagyok, a képviselő úrhoz, hiszen ez valóban egy elég érdekes kérdés, illetve azt szeretném kérdezni a kormányzat részéről megjelent hölgyektől és uraktól, hogy ezek a számok, az egész 0,89-szorosa, bár mérnökember vagyok, de nem vagyok túlzottan ezekkel a számokkal megbarátkozva, szóval ez nagyjából milyen összeget tesz ki? Erre kérnék választ, és tényleg arra, hogy volt-e egyeztetés a hallgatói önkormányzatokkal, illetve a Doktoranduszok Országos Szövetségével?
ELNÖK: Képviselő úr, a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset most valahol 160 ezer forint körül van, ennek a 0,73-szorosa olyan 120 ezer forint körüli összeg. Csak hogy a kérdésre válaszoljak. További kérdés ezzel kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor a kormány képviselőit kérem, hogy valaki válaszoljon ezekre a kérdésekre.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Egyeztetési kötelezettsége a kormánynak a törvényjavaslat tekintetében nincsen. Nekem ilyen egyeztetésről nincs információm, de nyilván másnak lehet.
A módosítás a költségvetési törvényjavaslat 11. § (1) bekezdésében szereplő összegekkel való összhangot teremti meg, és a szorzószámok változása ugyanazokat a számokat eredményezi. Nyilván itt a sok tizedes jegy miatt lehet apró eltérés, de mivel a költségvetési törvényjavaslatban szereplő számok az irányadóak, ezért ennek ilyen szempontból nincsen jelentősége.
ELNÖK: Nekem is volna egy kérdésem, tudniillik az utolsó mondatnak egész egyszerűen - ha jól értelmezem - értelme sincs. Tehát a KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 2,3-szerese, 2,11-szorosa, ennek nincs értelme. Vagy 2,3-szerese vagy 2,11-szorosa, a kettő együtt a matematika mai állása szerint nem áll meg. (Tatai-Tóth András: Össze kell őket szorozni! - Derültség.) Feltételezem, hogy a köztársasági ösztöndíjban részesülők örömmel fogadnák ezt a csatlakozó módosító indítványt, de nem hinném, hogy ez lett volna a kormány eredeti szándéka, pontosabban a benyújtók eredeti szándéka.
Itt nem tudunk választ kapni arra nézve, hogy valaki folytatott-e egyeztetést. További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a benyújtott módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 67. számon Pálinkás képviselő úr és Tóth képviselő úr nyújtott be módosító indítványt, ugyancsak a felsőoktatási törvény egy pontjának módosítására, nem a 2005. évi, hanem a 2006. évi költségvetési évet tekintik bázisnak. Kérdezem a kormány képviselőjét.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 74., 75., 76. és 77. számú indítványok: Pokorni képviselő úr és képviselőtársai, Tóth Ferenc képviselő úr és képviselőtársai, Zsigó Róbert képviselő úr és társai, valamint Révész képviselő úr és társai, ezek valamennyien ugyanarra a törvényi helyre vonatkozó módosító indítványok. Azt indítványozom, hogy együttesen vitassuk őket. Kérdezem a kormány képviselőjét, van-e ezek között olyan, amit a kormány támogat?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nincs, egyiket sem támogatja.
ELNÖK: A kormány egyiket sem támogatja. Tisztelt Bizottság! Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Egy kérdést szeretnék feltenni, ezekben a módosító indítványokban a finanszírozási garanciákról van szó. Hogy ha ezek bennmaradnak, mint ahogy mi az elhagyását javasoltuk, mégis akkor hol érvényesül itt a biztonság elve? Ha bennmaradnak a törvényben ezek a módosítások, akkor előfordulhat, hogy egyik évről a másikra megint csak folytatódik az a zuhanórepülés, amiben a közoktatás mostanában található.
Tehát ezeket az indítványokat azért tettük, hogy akár egészében, akár részben, de valamit visszahozzunk abból a biztonságból, hogy kiszámítható, akár egyik tanévről a másikra is a közoktatás finanszírozása.
Kérdezem, hogy milyen elgondolás van akkor ennek a rossz helyzetnek a kiküszöbölésére?
ELNÖK: Köszönöm. A kormány képviselőjéé a szó.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Ennek a szakasznak, illetve bármelyik részének az elhagyása koherenciazavart okoz a költségvetési törvényjavaslattal, mert megváltozott a jogcímrendszer, és a kormány részéről az a logikája a dolognak, hogy minden évben tulajdonképpen a változó, kimenő, bejövő közoktatási feladatokkal muszáj volt módosítani a közoktatási törvénynek valamilyen szakaszát, illetve nem mindig ugyanott, ugyanazon fejezet keretében került megtervezésre bizonyos feladatok forrása. Emiatt is állandóan módosítani kellett a közoktatási törvényt. A költségvetési törvény az, amelyik garanciákat kell hogy biztosítson véleményünk szerint a közoktatás működtetésére, és ezt most a 2007. évi költségvetési törvényjavaslat még hosszabb távon is megteszi, hiszen áttér a tanévi rendszerű finanszírozásra, ezzel megoldva a költségvetési év és a tanév közötti problémakört is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismét Hoffmann Rózsa!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Azért itt mégiscsak le szeretném szögezni, hogy itt alapvetően két koncepcionális elgondolás van önök között és miközöttünk, mert mi azon az állásponton vagyunk, hogy egyáltalán nem volna szükségszerű a tanulólétszám csökkenése esetén sem csökkenteni a közoktatás finanszírozását, hanem éppen ki lehetne használni, pozitívra fordítani azt a negatív helyzetet, hogy demográfiai mélypont van, kevesebb gyerek van, és ezáltal relatíve több pénz maradna a közoktatásban. Ezért szeretnénk, hogy ha bennmaradna ez a biztosíték. Amennyiben önök úgy látják, hogy ez nem szükséges, akkor lényegében arra tettek ígéretet, hogy hosszú, belátható időn belül a közoktatás alapvető költségvetési helyzete, finanszírozási helyzete nem fog javulni, amit katasztrofálisnak látunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Szavazzunk! Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a 74. sorszámon Pokorni képviselő úr és társai által benyújtott indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Támogatja-e a 75. ajánlási számon Tóth képviselő úr és képviselőtársai indítványát? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Támogatja-e a 76. ajánlási számon Zsigó képviselő úr és társai által benyújtott indítványt? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 77. számon Révész képviselő úr és képviselőtársai indítványát? (Szavazás.) Nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Ezzel a törvényjavaslathoz benyújtott azon módosító indítványok sorának végére értünk, amelyekről a megítélésünk szerint szavazni kellett. Kérdezem, hogy van-e valakinek olyan javaslata, hogy más benyújtott módosító indítványról még szavazzunk? (Nincs jelzés.) Nincsen. Tehát a második napirendi pontot lezárom.
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslat
Soron következik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat a T/1145. számon. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokról fogunk vitatkozni és szavazni. Változatlanok a kormány képviselői, továbbra is köszöntöm önöket.
A benyújtott módosító javaslatok megvitatása
A 8. ajánlási számon Pósán képviselő úr és társai a Magyar Tudományos Akadémiát is felvennék az úgynevezett kincstári vagyoni részesedésű, tehát az 5 százalékos bevétel körébe. Kérdezem a kormány képviselőjét.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
40
41 mse
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Megkérdezhetem a kormány képviselőjét, hogy miért nem támogatják ezt? A Magyar Tudományos Akadémia pontosan olyan feladatokat lát el, mint a felsőoktatási intézmények vagy a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sport Szolgáltató Intézet. Azt gondolom, hogy ez úgy koherens, ha a Magyar Tudományos Akadémia is benne van ebben a körben. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt az indítványt a bizottságban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjét kérdezem először.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Azért nem szükséges, mert a felsorolás tartalmazza a költségvetési szervként működő kutatóintézeteket is, tehát valamennyi akadémiai kutatóintézetet. Az Akadémia megjelölése azért nem szerencsés, mert a Magyar Tudományos Akadémia fejezetet jelöl, és nincsen ilyen befizetési kötelezettsége, a befizetési kötelezettség intézményt terhel. Egyéb akadémiai intézményeknek pedig nincs olyan érdemi bevételük, amelynek az 5 százalékát érdemes lenne felújításra fordítani, nincs jelentős bevételük. Tehát a kutatóintézetek, ahol a valós, nagy bevételek keletkeznek, azok benne vannak a felsorolásban, azokra tehát vonatkozik ez a mentesítés. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e további hozzászólás? (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánatot kérek, én ebből a szempontból ezt a szöveget nem ilyen módon tudom értelmezni, ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia persze rendelkezik kutatóintézetekkel, de rendelkezik könyvtárral is, rendelkezik székházzal is, rendelkezik tanácskozótermekkel is, és lehetne szépen sorolni, mi mindennel, következésképpen ez a javaslat egyszerűen csak arra utal vagy arra vonatkozik, ami megadatik az egyetemeknek, főiskoláknak, egyéb felsorolt intézményeknek: hogy a saját bevételéből ezt a bizonyos 5 százalékot ne kelljen befizetni a kincstárba, hanem saját épületeiknek az állagfelújítására, egyéb természetű dologi kiadásokra lehessen fordítani. Csak úgy zárójelben megjegyzem, a Magyar Tudományos Akadémia épülete egyébként is műemléki épület, az ilyen épületek rendbetétele meg ráadásul nem is kis tétel, aki látott már ilyet, az tudja ezt. Lényegében tehát erről szól a javaslat, és azt hiszem, ez nem mond ellent annak a résznek, hogy a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézeteket, ugyanis, még egyszer mondom, az Akadémiához tartozóan vannak könyvtári dolgok, annak a fenntartásával, illetve a könyvtár felújításával összefüggő feladatkörök. Azt hiszem, hogyha szigorúan értelmeznénk a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézeteket, akkor bizony nem feltétlenül tudjuk ezeket itt érvényesíteni. Szerintem nem ördögtől való a javaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha szabad, képviselőként annyit hozzátennék, hogy ezt az összeget, ha egyáltalán van ilyen összeg, mert a kormány képviselője azt állítja, hogy nemigen keletkezik olyan összeg, amely nem szerepel már így is a javaslatban, de ha mégis egyáltalán van ilyen összeg, azt ha nem is könnyű, de valamilyen módon az Akadémia költségvetésében felújítási kiadásokat kiváltva transzferálni lehetne az Országos Tudományos Kutatási Alapnak ahhoz a meglehetősen rossz helyzetben lévő költségvetési sorához, amelyről még további módosító indítványok fognak szólni. Én is azt gondolom tehát, hogy nem egészen ördögtől való ez a javaslat.(Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úr ismét.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy ha emlékeim nem csalnak, akkor a Tudományos Akadémia saját bevételeként feltüntetett összeg körülbelül 600-650 millió forintos tétel volt, és azért annak az 5 százaléka mégsem olyan... (Közbeszólások.) Vagy az az 5 százalék, bocsánat, de azért ez nem egy kis összeg. Én azt hiszem, hogy érdemes lenne ezt akadémiai célokra meghagyni. Köszönöm.
ELNÖK: Ez elképzelhető, képviselő úr, bár nem vagyok biztos benne, hogy ez a 650 millió forint mind a törvényjavaslat (2) bekezdésében foglalt jogcímeken keletkezik. No mindegy! Én azt gondolom, hogy... (Koleszár Katalin jelentkezik.) Igen, Koleszár osztályvezető asszony!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, csak annyival szeretném kiegészíteni, hogy amennyiben ezzel a módosító indítvánnyal módosulna a törvényjavaslat, akkor az végrehajtási problémákat okozna, mert a Magyar Tudományos Akadémiának nincs kötelezettsége, tehát számára nincs előírva ez a kötelezettség, az intézményei számára van. Tehát ha most az Akadémia intézményeit szeretnék ez alól a kötelezettség alól mentesíteni, akkor az összeset fel kellene sorolni. Köszönöm.
ELNÖK: Értettük, köszönöm szépen. Azt hiszem, mindenki tisztában van a döntésének súlyával és következményeivel. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 10. pontban, amely összefügg a 11. ponttal, Pósán képviselő úr és képviselőtársai az Akadémia rendes tagjai, levelezőtagjai, illetőleg a későbbiekben a tudományok doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia doktora fokozattal rendelkezők tiszteletdíja ügyében kívánnak rendelkezni. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 13. pontban Tatai-Tóth képviselő úr a törvényjavaslat 18. § (2) bekezdéséhez kíván módosító javaslatot fűzni. Ez összefügg a 495. számon nyilvántartott módosító indítvánnyal. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Szeretném jelezni, hogy a 495. pontban az az indítvány szerepel, hogy a közoktatási - most nem emlékszem pontosan, teljesítménymutatónak neveztük? (Közbeszólások: Igen!) - teljesítménymutatóra vonatkozó 2 millió 550 ezer forintos összeg emelkedjék, és ennek kívánna lábat teremteni az e pontban foglalt indítvánnyal a javaslat. (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha megjegyzést lehet fűzni hozzá, a 495-ös, hogy a teljesítménymutatóhoz rendelt összeget emelni kívánja Tatai-Tóth képviselő úr, az egy szép dolog. Az, hogy mindezt az önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedésének csökkenéséből kívánja megoldani, tehát hogy megmondja, hogy abból kell, az vitatható, tehát maga a 13-as javaslat.
ELNÖK: Képviselő úr, vitathatónak vitatható, de a törvény, illetve a Házszabály azt mondja, hogy nem nyújtható be olyan módosító indítvány, amelyben nem jelöljük meg a módosítás lábát. Itt ez megvan.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Én ezt megértem, így van, a lábat meg kell jelölni, csak itt az történik, hogy a legtöbb iskolafenntartó valamilyen települési önkormányzat, és gyakorlatilag az egyik zsebből teszi át a pénzt a másikba, és semmi pluszt nem ad a közoktatás fenntartásához. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ez kétségkívül helytálló megjegyzés, mindazonáltal azt kell mondjam, hogy az önkormányzati forráskivonás kényszerűsége azért a mindannyiunk, illetve nem biztos, hogy mindannyiunk, mindenesetre a Brüsszel által már elfogadott és mindannyiunk által betartásra ítélt konvergenciaprogramból következik. Tehát azt, hogy úgy adjunk oda teljesítménymutatónként további 200 ezer forintot a közoktatásra, hogy azt nem önkormányzati forrásból teremtjük meg, legalábbis problémákat okozna. Ez a logikája a dolognak. Ennyi.
További megjegyzés nem lévén kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 16. ajánlási számon Hörcsik képviselő úr és képviselőtársai az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó szabályokat kívánják... (Dr. Hoffmann Rózsa: Bocsánat, a 15-ös kimaradt!) A 15-ös? (Közbeszólások: Az nem!) Az nem. (Dr. Hoffmann Rózsa: Elnézést!) A 16. pont tehát Hörcsik képviselő úr és képviselőtársai javaslata, amelyben az "alapfokú művészetoktatás, a korai fejlesztés, a fejlesztő felkészítés" szavakkal kívánják kiegészíteni a rendelkezést. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Szeretném megkérdezni, hogy miért. Az egyházi iskolák ugyanúgy ellátják ezeket a feladatokat, mint az állami iskolák. Hogyha ez nem kerül be, akkor azok elesnek ettől a normatívától. Ez nem felel meg az azonos elbánás elvének.
50
PÉ 51
ELNÖK: A kormány képviselőjéé a szó.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Az egyházi fenntartók kiegészítő támogatásának alapjába a nevelési, oktatási intézmények létszáma számít bele egy főként, azaz óvodába, iskolába járó, csúnyán mondom, hogy hús-vér tanulók létszáma. A fejlesztő felkészítés és a korai felkészítés nem nevelési, oktatási intézmény című foglalkoztatás, hanem olyan, mint a képességfejlesztő, mondjuk képesség-kibontakoztató foglalkozás. Az alapfokú művészetoktatásban résztvevőknél már volt olyan, hogy felében és még nem tudom, milyen módon számította be a költségvetés a létszámot, de ők már duplázódnak. Ettől függetlenül az egyházak, ha bármilyen feladatot ellátnak, akkor ők a kiegészítő támogatás keretében kapják meg a közoktatásra fordított összes kiadást, beleértve a művészetoktatásra fordított, beleértve a fejlesztő felkészítésbe, a korai fejlesztés és fejlesztő felkészítésre fordított közoktatási önkormányzati kiadásokat is, már a működésieket gondoltam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Szeretném javasolni a tisztelt bizottságnak, hogy vannak itt, vagy legalábbis egyben biztos vagyok, az egyházi közoktatástól képviselők, hogy hallgassuk meg az ő érveiket is, akik autentikusabban látják ezt az egész kérdést talán, mint mi.
ELNÖK: A képviselői hozzászólások után, de még a szavazás előtt szót fogok adni, pontosabban én azt indítványoznám ezzel kapcsolatban - ez egy ügyrendi indítvány -, hogy ne szavazzunk minden alkalommal erről a kérdésről. A költségvetés általános vitájakor azt mondtuk, hogy az érintett érdekképviseleteknek a részletes vita alkalmával, amikor a benyújtott módosító indítványokról kell vitatkozni, akkor fogunk szót adni. Én tehát azt javasolnám, hogy most arról szavazzunk, hogy amikor a megfelelő módosító indítványokhoz valamelyik érdekképviselet hozzászólásra jelentkezik, akkor azoknak a képviselői hozzászólások után, de még a szavazás előtt megadnám a szót. Aki ezzel így egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság ezzel egyetért.
Kérdezem tehát akkor, hogy van-e még ehhez képviselői kérdés? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor ki az, aki az egyházi intézményfenntartók részéről hozzá kíván szólni? Tessék parancsolni!
OLÁH GÁBORNÉ (Magyar Katolikus Egyház): Oláh Gáborné vagyok, a Magyar Katolikus Egyház részéről. Korábbi költségvetési törvényekben szerepelt a kollégiumoknak, illetve az alapfokú művészetoktatási intézményeknek a támogatása és az egyházi kiegészítő támogatásban. Most már egy pár év óta ez nem szerepel. Ezt mindig utólagosan kapjuk meg a költségvetési törvény végrehajtási rendeletében. Viszont az a tapasztalat az egyházi intézmények részéről, hogy ezt mindig utólagosan kapjuk meg, és közvetlenül, akár a művészetoktatási intézményekhez vagy éppen a kollégiumokhoz nem jut el normatívaszerűen ez a kiegészítő támogatás, hanem általában a valós oktatott létszám után kapjuk meg. Nem is abban az évben kapjuk meg, ez is egy nehézség, mert később kapjuk meg, egy jó másfél évvel később, mint a hasonló önkormányzati intézmények az önkormányzatok részéről ezt a kiegészítést. Tehát szinte lehetetlenné teszi a működést. Nem egy nagy létszámról van itt szó. Tehát azt gondolom, kell azt tudni hozzá, hogy 1-2 ezer gyerekről van szó, legalábbis én a katolikus számokat tudom mondani, és ez nem terhelné meg annyira a költségvetést.
Korábbi években kijött ez a költségvetési törvényben, hogy a kollégiumokat és a művészetoktatási intézményeket is tudták finanszírozni. Azt gondolom, hogy ezzel nagyon sok jót tennének az egyházi közoktatásnak, hogy ezt most támogatnák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Szavazunk. Tehát aki a 16. számon jelzett módosító indítványt támogatja, kérem, most jelezze! (Szavazás.) 9 igen. A bizottság nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A 17-es ajánlási számon nyilvántartott, Hoffmann Rózsa és képviselőtársai által jegyzett indítvány, korábban a kormány által meghatározott eljárási szabályokat, az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás szerinti szabályokat kíván a törvénybe iktatni. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. (Megérkezik Kuzma László.)
A 27-es ajánlási pontban Hörcsik képviselő úr és képviselőtársai többek között a most megjelent Kuzma képviselő úr által is jegyzett módosító indítványt... üdvözlöm képviselő úr. (Kuzma László: Nyilván kiváló módosító! - Derültség.) A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. (Lencsés Lídia: Lehetne tudni, hogy miről szól? Ugyanis nincs előttünk és hozzá szeretnénk szólni.) Lehetne, de szerintem ki fog derülni a vitából is. Itt a könyvvizsgálat költségeivel kapcsolatos rendelkezésekről van szó. A kormány tehát nem támogatja. Hoffmann képviselő asszony, majd Pósán képviselő úr.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Tisztelt Bizottság! Itt a többség sorra szavazza le azokat a módosító indítványokat, amelyek megpróbálnák visszaállítani a már korábban amúgy is megbomlott igazságosságot, de amely még valamennyire legalábbis próbálja fenntartani a látszatot, azt, hogy azonos elbírálásban részesülnek az állami és az egyházi intézmények. Itt is arról van szó, hogy nem látom a magyarázatát, nem is értem, hogy lehet az, hogy a könyvvizsgáló költségét az állami oktatási intézmény esetében a költségvetés biztosítja, az egyházi intézményeknél viszont a fenntartóra terheli ezt az összeget. Nem tudom, hogy ez milyen nagyságrend, feltételezem, hogy eléggé jelentéktelen a költségvetés egészéhez mérten. Magyarázatul: hogy ha ez így marad, ha nem módosítjuk ezt a javaslatot, akkor a kormányoldal ismételten deklarálja azt, hogy igen, kettős mércével mér, külön elbírálás szerint finanszírozza az egyházi iskolákat és az odajáró gyerekeket és az államiakat.
Ez ellentmond minden alkotmányos elvnek, ez nem fogadható el. Kérem, hogy gondolják meg, hogy miért kapjon kevesebb pénzt az a gyerek és az az iskola, amelyiket az egyház tartja fenn, mint az állami. Ez nem helyes, ennek véget kellene vetni. Úgyhogy kérem önöket, hogy gondolják végig, hogy az alapelveikkel összeegyeztethető-e ez, és szavazzák meg, fogadják el ezt a 27-es módosító indítványt. Köszönöm.
ELNÖK: Bocsánat, képviselő asszony, de soha, egyetlen szó sem volt arról, hogy az önkormányzati és az egyházi intézmények finanszírozása azonos módon történik. Az egyházi intézménybe és az önkormányzati intézménybe járó gyerek finanszírozása történik azonos módon. A könyvvizsgáló a legkevésbé sem tekinthető a gyerekre fordított költségnek. Tehát azért azt az elvet, hogy az intézményt annak fenntartója tartja fenn, ezt az elvet azért soha nem írtuk felül, soha nem állítottuk azt, hogy vannak olyan nem állami intézmények, amelyeket az állam teljes mértékben fenntart. Ilyen nincsen, képviselő asszony.
Az alkotmányos alapelv arra vonatkozik, hogy a gyerek az gyerek, ha egyházi iskolába jár, ha önkormányzati iskolába jár, és utána a lehetőségekhez mérten, mert a számítási módok minden esetben nem konvertálhatóak, de amennyire konvertálhatóak, őket ugyanúgy finanszírozza a költségvetés.
A nem állami intézmény könyvvizsgálatának költségeit nem hiszem, hogy rá lehetne terhelni az államra azon az alapon, hogy a gyerek az gyerek. Bocsánat, ez egy képviselői hozzászólás volt a részemről, tehát nem elnöki minőségemben szóltam.
Pósán képviselő úr jelezte hozzászólási szándékát, majd Kuzma képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A nem önkormányzati intézmények esetében is igaz az - és a törvényi szabályozás ezt mondja ki -, nem úgy fogalmaz, elnök úr, hogy gyereket finanszíroz, hanem közfeladat ellátását.
60
61 mse (Pósán)
És a közfeladat ellátása több, elnök úr, mint csak és kizárólag a gyereklétszám számítása, mert ezen intézményekre vonatkozóan is igazak azok a törvényi előírások, amelyek megmondják azt, hogy hány négyzetméterre kell számítani az oktatási területet, és egy csomó mindent a tanszerekkel kapcsolatosan, és igaz az is, hogy a feladatellátás kereteit is eleve előírják a fenntartó számára a törvényi szabályozók. Ha ez így igaz, akkor azt gondolom, az az érvelés sem lehet helytálló, hogy csak és kizárólag a gyereklétszám alapján kellene bármit is azonos módon finanszírozni, hanem ez jó néhány egyéb területen is igaz.
Az eddigi gyakorlatban ez nem okozott problémát, tisztelt képviselőtársaim, a könyvvizsgálati költségeket eddig is, ha visszatekintünk az elmúlt évekre, magára vállalta az állami költségvetés, tekintettel arra, hogy a összköltségvetés egészére nézve ez nem nagy tétel, az egyes intézményekre nézve viszont komoly tétel. És akkor, amikor egyes intézményeknek azon kell gondolkodni mondjuk, hogy vesznek-e három új térképet vagy éppen a könyvvizsgálót kell kifizetni, akkor az már nem mindegy, egyáltalán nem mindegy, hogy a közfeladat ellátására tudják azt fordítani, vagy pedig egy mérlegkészítéssel kapcsolatos törvényi kötelezettség ellátására kell azt a pénzt kiadni.
Én azt hiszem, hogy az oktatási és tudományos bizottságban mégiscsak annak az elvnek kellene az első helyen állnia, hogy az adott helyen a képzés színvonala, minősége és a gyerekek szempontjából mi a célszerű. Nem hiszem, hogy ennek az egy mondatnak a kivétele romokba borítaná össze a magyar költségvetést, egyáltalán nem hiszem. Én azt gondolom, ebből a szempontból nyugodt lelkiismerettel lehetne ezt támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Osztályvezető asszony!
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Csak pontosítani szeretném a képviselő úr által elmondottakat. Eddig sem, korábban sem vállalta át az állam az önkormányzatok tekintetében a könyvvizsgálat költségeit, legfeljebb hozzájárult azokhoz. De azt még jeleznem kell, hogy a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatban az önkormányzatok számára sincs olyan támogatás vagy előirányzat, amely a könyvvizsgálat költségeihez bármilyen segítséget nyújtana. (Kuzma László jelentkezik.)
ELNÖK: Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Nagyon-nagyon örülök, hogy éppen most tudtam megérkezni, tudniillik ez egy vérlázító dolog, ugyanis egy kötelező feladatról van szó, és ezt a kötelező feladatot ruházzák rá az ellenőrzöttre a költség tekintetében. Ez az egyik megjegyzésem. A másik meg az, hogy nagyon örülök, hogy a Pénzügyminisztérium illusztris képviselői itt vannak, és elmondhatom, mert én tettem kezdeményezéseket arra vonatkozólag, hogy egyáltalán a könyvvizsgálattal - ami csak látszólag nem ide tartozó kérdés -, egységében a könyvvizsgálókkal kapcsolatos tevékenységi kört vizsgáljuk felül, mert ez egy igen tetemes összeg Magyarországon. Forintban mérve a könyvvizsgálók költsége egy nullával nagyobb összeg, mint az európai uniós átlag egyrészt az értékhatár miatt, ahol kötelező ezt alkalmazni, másrészt ennek a költségei miatt. Ma egy elég jó lobbi él ebből a költségből, és hogy, hogy nem, egyszerűen nem lehet ezt a falat átlépni, nem lehet ezt a falat lerombolni. Gondolok itt, még egyszer, az értékhatárral, illetve annak a százalékos költségére, azért, mert azt az egy mondatot odaírja a végére, hogy megfelel. Jó, mögötte van a tudás - mindenki tudja rólam, hogy a tudás érdekében mindig meg szoktam szólalni, ezúttal is ezt teszem -, de európai összehasonlításban ezek a költségek olyan jelentősek, amelyekkel nem kellene a közoktatást ilyen mértékben terhelni. Úgyhogy ez az, ami vérlázító, hogy... Pont.
ELNÖK: Köszönöm. (Kormos Dénes jelentkezik.) Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm. Érdekes a helyzet, ami most kialakult, mert az eredeti problémához képest kinyitottuk a kérdést, ami lényegileg nem baj, mert gyakorlatilag a vérlázító részére is valamiféle megoldást kell találnunk, egyébként a gyógyszerellátást is tárgyaltuk, tehát sokféle módon helye lehet a gyógymódjának - most nem akarok ironizálni ezzel. Azzal a részével, amit képviselőtársam mondott, hogy a könyvvizsgálói tevékenységet mint egy komoly költséget rendszerint a különböző helyeken érdemes lenne áttekinteni, úgy gondolom, egyet lehet áttekinteni. Most egy konkrét dologról van szó, és a kalandozásunk odáig is elment, hogy mondjuk a könyvvizsgálói tevékenységet és a kötelező taneszköz-jegyzéket is sikerült párhuzamba állítanunk, ami nyilvánvalóan nincs párhuzamban egymással, mert az alapfeladat ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell ahhoz, hogy valaki egyáltalán működési engedélyt kapjon. Az, hogy igazgatásilag szabályszerűen és törvényszerűen fenn tudja tartani az intézményének a működését, az a fenntartó dolga mindenütt, és ebben ez a feltétel benne van. És ha jól értettem, akkor megkülönböztetés sincs, mert az önkormányzati fenntartású intézmények számára sincs biztosítva ez a dolog, s hogyha már letettük a nagybetűs esküt, hogy törekedünk arra, hogy azonos bánásmód legyen, akkor most ezt a módosítót én nem tudom támogatni. Hogy a könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos dolgokat érdemes lenne akár a felvetettek kapcsán is átgondolni, az lehet egy izgalmas kérdés, abban szerintem mi magunk is partnerek tudunk lenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt bizottság, szavazunk. Aki tehát támogatja a módosító indítványt, kérem, most jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Jelzem, hogy ezzel a 94., a 123. és az 596. számon nyilvántartott módosító indítványról is szavaztunk.
A 28. ajánlási pontban Hoffmann Rózsa és képviselőtársai egy új bekezdéssel javasolják kiegészíteni a törvényjavaslat 30. §-át, amely a közfeladatot ellátó egyházi szervezet esetleges költségvetési támogatásának a lehetőségéről intézkedik. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Őszintén bevallom, ezen nagyon meghökkenek, már csak azért is, mert jó néhány egyházi intézmény, oktatási intézmény olyan épületben működik, amely műemléki épület. A műemléki épületekhez a legkisebb hozzányúlás is olyan iszonyú procedúra és költség kérdése, ami - hogy is mondjam? - már önmagában is nehezen viselhető. Tehát itt egy nagyon furcsa helyzet áll elő: az egyik oldalon van egy állami tiltás vagy egy nagyon komoly állami szabályozó, mert műemléki épületről van szó, a másik oldalon pedig hogyha ilyen felújításról lenne szó, akkor ahhoz egyszerűen nem lehet költségvetési, a szaktárca költségvetésében megjelentő pénzekhez hozzáférni, mert a kormány egész egyszerűen elutál egy ilyen betoldást. Szerintem ez így nincsen rendjén, mert akkor hogy és mint lehet ezt összerakni? Logikailag sem tudjuk összeilleszteni. Szerintem tehát ez ebből a szempontból mégiscsak a helyére kerülne.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Engedje megjegyeznem, hogy a műemlékek fenntartására és felújítására külön szabályok vonatkoznak, amelyek alól természetesen az egyházi műemlék-tulajdonosok és műemlék fenntartására kötelezettek éppúgy részesülhetnek, mint mások. Ez tehát - hogy mondjam? -, pusztán ez nem indokolja ennek a betoldásnak az elfogadását.
További megjegyzés nem lévén a bizottság szavaz. Kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 29. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és képviselőtársai a normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmények dolgozóinak bizonyos tekintetben a közalkalmazottakkal azonos juttatásaira és hasonlóira kívánnak javaslatot tenni. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Dr. Pósán László: Indoklást szeretnék kérni!) Képviselő úr, azért várok néhány másodpercet, hogy tessék jelezni. (Dr. Pósán László: Mondtam! - Az elnök felemeli a kezét.) De így szoktuk jelezni, bocsánat. (Dr. Pósán László: Bocsánat!) Tüzér voltam, úgyhogy nem hallom jól. (Derültség.) Pósán képviselő úr tehát indokolást kér, hogy miért nem támogatják. A kormány képviselőjéé a szó.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A módosító indítvány a közgyűjtemények alkalmazottaira vonatkozik. Hasonlóképpen a közoktatási és a szociális feladatot ellátó intézmények alkalmazottaihoz célszerűnek tartanám, amennyiben a szándék ez, a szaktörvényben megjeleníteni ezt a szabályt. A költségvetési törvényben nem tartjuk indokoltnak, illetve célszerűnek megjeleníteni ezt. Köszönöm.
70
PÉ 71
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hoffmann képviselő asszony, majd Pósán képviselő úr!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Akkor azt szeretném kérdezni, hogy eddig miért volt indokolt, és mi okozta ezt a megvilágosodást, hogy nem indokolt a költségvetési törvényben biztosítani?
ELNÖK: Képviselő asszony! A kormány idén elég sok tekintetben megvilágosodott az elmúlt 16 év gyakorlatához képest, amely szerint mindent, ami éppen eszébe jutott, a költségvetési törvény megfelelő záradékában óhajtott szabályozni. Idén ezt a gyakorlatot a kormány mellőzi, és a költségvetési törvényben a költségvetésre vonatkozó szabályokat kívánja módosítani, illetőleg meghatározni, összhangban egyébként az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök úr idevágó intelmeivel.
Ez lehet tehát az oka ennek.
További hozzászólás? Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy először is, ha már a megvilágosodásnál tartunk, nem ez lenne az egyetlen olyan kényszerszavazás, ami - hogy is mondjam - elvileg a megvilágosodás alapján nem ide tartozna, mert jó néhány egyéb is kimutatható. Spongyát rá!
A másik, amit viszont szeretnék megjegyezni: van egy olyan alkotmányos alapelv, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért, egyenlő juttatást, és így tovább. Márpedig itt először is nemcsak közgyűjteményről van szó, hanem ez egy folytatás-felsorolás. Normatív hozzájárulásban részesül a nem állami intézmény, valamint - és itt jönnek szépen a további részek. Ebből következően ez akárhogy nézzük, bizony, vonatkozik a nem állami fenntartású oktatási intézményekre is, és azt hiszem, hogy igenis, helyénvaló, hogy a pedagógusokat megillető jogok, kötelezettségek fenntartótól függetlenül generálisan értelmezendőek legyenek, már csak az alkotmány rendelkezése alapján is. Köszönöm.
ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr, tényleg nem vitatkozni akarok, de ezt az egyenlő munkáért egyenlő bér elvet az alkotmányban megmutathatná nekem, mert én sokszor olvastam már ezt az alkotmányt, de valahogy nem találtam benne ezt az elvet.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Legközelebb hozom magammal, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás nem lévén, szavazunk. Tehát aki a a 29. pontban jelzett módosító indítványt támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A 40. ajánlási pontban Zsigó képviselő úr és társai a felnőttképzést folytató intézményekben első és második, állam által elismert képzésben résztvevők támogatását kívánják szabályozni. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Jelezni szeretném, hogy elég sok mindennel összefügg ez az indítvány, a 246., 247., 248., 252. és 353. számon jelzett indítványokkal. Tehát ezekről most egyszerre fogunk határozni.
Zsigó alelnök úr kért szót.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Indoklást szeretnék kérni az előterjesztőtől.
ELNÖK: Ha az indokolást megkaphatnánk.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Ez a javaslat 2006. évre határozna meg normatívát, ezért ilyen szempontból sem támogatható. A másik indok pedig az volna, hogy a felnőttképzésről szóló törvény folyamatban lévő módosítása alapján a 2007. évben már csak a fogyatékkal élő felnőttek képzésére lenne nyújtható támogatás. Tehát az összhangot megbontaná ez a javaslat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Régóta vitatott probléma, túl azon, hogy most szövegszerűen ez ide bevihető-e vagy nem, csak magát a problémát szeretném képviselőtársaimnak jelezni. Ez egy koncepcionális kérdés, hogy hosszú távon, amikor meghirdetjük az élethosszig tartó tanulást, és mindamellett nem támogatjuk a második szakképesítés megszerzését államilag finanszírozott alapon, akkor a kettőben ellentmondást látok.
Az indokláson túl még azért annyit hadd tegyek hozzá, hogy ne legyenek nyugodtak, én mindig vissza fogom hozni ezt a témát, tehát a második szakképzés megszerzését - éppen az előbb felsorolt indokok alapján - indokoltnak tartanám. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, nem leszünk nyugodtak, megígérhetem. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy ez a módosítás tulajdonképpen a jelenleg hatályos törvényi szövege.
ELNÖK: Értettem. További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor szavazunk. Aki támogatja a módosító indítványt, kérem, most jelezze! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 41. pontban Simon Gábor képviselő úr ugyanehhez a törvényi helyhez nyújt be módosító indítványt azzal, hogy itt csak a korábbi években már támogatott képzés áthúzódó hatásait kívánja érvényesíteni. Kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ebben az esetben viszont én szeretnék indokolást kérni, mert valóban az a helyzet, hogy egy már megkezdett képzés befejezését megítélésem szerint méltányos volna támogatni. Sok értelme annak nincsen, hogy valaki mondjuk egy szakmai tanfolyamból három évet elvégzett és a negyediket ne végezhesse el.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A nem támogatás indoka egyrészt az volna, hogy a felnőttképzésről szóló törvény az adott évi felnőttképzési normatíva meghatározására ad felhatalmazást, további évekére nem.
A másik indok pedig az, hogy a tervezett előirányzat egyébként ezeknek az áthúzódó képzéseknek a fedezetét biztosítja, tehát szükségtelen a további rögzítése. Köszönöm.
ELNÖK: Ez utóbbi megnyugtat. Hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítvány. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 43. számon Kékesi Tibor képviselő úr a Kutatási és Technológiai, Innovációs Alap felhasználásával kapcsolatos rendelkezést kíván a törvénybe illeszteni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László: Indoklást kérek!) Pósán képviselő úr indoklást kér. Gondolom, az indokolás ugyanaz, mint az előző esetben, ugyanis ez itt a költségvetési törvény.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Lehetne ez is. (Derültség.) Én nem ezzel készültem. Alapvetően az Alap fő célja a magyar gazdaság versenyképességének és innovációs teljesítményének javítása. Ez nem feltétlenül a vállalkozások támogatásán keresztül valósulhat meg, de természetesen az alap felett rendelkező miniszter törekvéseivel ez összhangban állna, ami a vállalkozásának támogatásának növelését jelenti.
A másik oldalon ugyanakkor az, hogy ez a javaslat indokolatlanul szűkítené a döntéshozók mozgásterét, hiszen a pályázatok nemcsak vállalkozások számára nyitottak, illetve van az alapnak egy jelentős mértékű kötelezettség-állománya, ami hasonlóképpen nem feltétlenül áll összhangban az 50 százalékkal.
Van még egy apró indoka, ez pedig az, hogy tervezni talán könnyebb lenne, a pályázatokat kiírni vállalkozások részére mondjuk 50 százalékban lehetne, de az, hogy valójában milyen arányban nyerik el vállalkozások, illetve költségvetési szervek a pályázati forrásokat, ezt így előre nem lehet szabályozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak egy rövid megjegyzésem lenne, elnök úr. Kékesi képviselő úr jó szándéka naivitásról tesz itt tanúbizonyságot, ha azt gondolja, hogy ha sok helyen le van írva egy ilyen szám, akkor az úgy is lesz. Megjegyzem: a szaktörvény is tartalmaz hasonlót, és az Állami Számvevőszék rendre, sorra mindig megállapította, hogy nem a szaktörvényben foglaltaknak megfelelően történik az Alap hasznosulása.
Tehát ebből következően azt gondolom, hogy itt legalább Kékesi képviselő úr érzékelte ezt a nagyon komoly problémát, és elnézést kérek, mégiscsak ezt az alapot abból a szempontból hozta létre valamikor a Magyar Országgyűlés, hogy a kutatási, technológiai innovációt támogassa és a befizetési oldalon is fele-fele arányban van az állami és gazdasági oldal részvétele. Ebből következően talán nem ördögtől való azt mondani, hogy legalább a befizetés arányában az a szféra részesedjék belőle, és véletlenül se James Joyce-nak mondjuk a szövegkontextusának a vizsgálatára finanszírozzon az alap több tízmillió forintot vagy éppen magyar zenetörténet középkori összehasonlítására.
Ezek nagyon érdekes dolgok, engem érdekelnek is, csak nem ehhez az alaphoz valók. Nem véletlen, hogy az Állami Számvevőszéknek elítélő vélekedése volt mindig ezzel kapcsolatban, és azt gondolom, nem véletlen, hogy kormánypárti oldalon is egy képviselő úr érzékeli ezt az anomáliát.
80
81 mse (Pósán)
Tehát ha mást nem, én legalább a jelzésérték szempontjából fontosnak tartom, hogy a bizottság is támogassa ezt, mert nincsen rendjén ennek az alapnak a működése. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr, az alap működésével kapcsolatos általános anomáliák megtárgyalása, azt hiszem, nem ennek a bizottsági ülésnek a témája. Az itt benyújtott módosító indítvány viszont megítélésem szerint indokolatlanul szűkít, tehát nem ott vág, ahol igazából ebből a szempontból vágni kellene. (Dr. Pósán László: Pontosítsuk!) Mondjuk ebben a helyzetben vagy ebben az összefüggésben azt mondani, hogy ne támogasson az alap nanotechnológiai kutatásokat, mert azokat jellegzetesen nem maguk a gazdasági társaságok szokták végezni, ezzel szemben a profitot azok szokták ennek az eredményéből bezsebelni, én azt gondolom, ostobaság volna előírni. Én el tudom fogadni azt az érvelést, amit a kormány képviselője ezzel kapcsolatban előadott, túl azon, hogy csakugyan nem a költségvetési törvénybe tartozik ennek a szabályozása.
További hozzászólás nem lévén szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 63. pontban Pokorni Zoltán képviselő úr és képviselőtársai hihetetlen sok mindennel összefüggő módosító indítványt nyújtottak be. A módosító indítvány lényege, hogy a közoktatási alap- és kiegészítő hozzájárulásokat összevonja, és azokat további mintegy 14 milliárd forinttal megfejeli. Az összes többi javaslat, amellyel a módosító indítvány összefügg, ennek a 14 milliárd forintnak az összegereblyézése a költségvetés különböző más pontjairól. Maga az indítvány tehát a közoktatási alap- és kiegészítő normatív hozzájárulások összevonását és 14 milliárd forinttal történő megemelését tartalmazza. Azt hiszem, hogy ide tartozik az alapfokú művészetoktatás finanszírozására vonatkozó indítvány is, tehát ez benne van ebben a javaslatban. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Az elnök urat szeretném megkérdezni. Gondolom, feltételezem, a normatívák kapcsán lesz a bizottságban vita, és miután ez a módosító javaslat sok-sok normatívával összefügg, illetve a legtöbb módosító indítvánnyal, amit benyújtottunk, az lenne a kérdésem, elnök úr, hogy a normatívákkal kapcsolatos vitát az adott helyen egyenként bonyolítsuk le, vagy akár itt most.
ELNÖK: Én nem zárkóznék el az elől, hogy most, ennek az ajánlási pontnak a kapcsán általában a normatívákkal, mármint az oktatást érintő normatívákkal kapcsolatos vitát lefolytassuk, mert akkor a továbbiakban már egyszerűen haladhatunk. (Pánczél Károly jelentkezik.) Parancsoljon, képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Akkor, hogyha ebben egyetértés van, akkor szeretném elmondani, elnök úr és tisztelt bizottság, tisztelt meghívottak, hogy alapvetően, ahogy az általános vitában is kiderült, a benyújtott anyag azon részével, amely a normatívákra vonatkozik és amely új szabályozás 2007. szeptember 1-jétől életbe lépni, úgymint a teljesítménymutató alapján adott hozzájárulás, nem értünk egyet. A parlamentben, az általános vitában is, meg a bizottsági ülésen is kifejtettük azt, hogy itt egy jelentős normatívacsökkentést értelmezünk, hiszen az új teljesítménymutató alapján kiszámított hozzájárulást is le lehet fordítani egy számtanpélda végén egy-egy adott gyermekre, és ebből az a megállapítás jön ki, hogy igaz, különböző korosztályok vannak, meg különbözőek a korokhoz, az évfolyamokhoz rendelt átlaglétszámok, de végül is átlagában 2007. szeptember 1-jétől olyan 20 ezer forinttal csökken gyerekenként az állami támogatás, ami eddig normatív hozzájárulás volt. Ugyan az általános vitában a politikai államtitkár úr a hozzászólásomra való reagálásában elmondta, hogy én nem tudok számolni - ebben egyébként igaza van (Derültség.) -, de voltak olyan szakértőink, akik pontosan, példákon végigszámolták ezeket, és bizony-bizony vannak olyan korosztályok, amelyek esetében ennél a 20 ezer forintnál jóval nagyobb mértékű a csökkenés: gondolok itt az általános iskola 1., 5. évfolyamára...
ELNÖK: Valószínűleg erre gondolt az államtitkár úr, amikor azt mondta, hogy ön nem tud számolni, mert nem 20 ezer, hanem jóval nagyobb.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Van, ahol jóval nagyobb, és természetesen vannak olyan intézmények és korosztályok - gondolok itt az 5., a 7-8. osztályra vagy éppen a középiskolások 11-12-13. évfolyamára -, ahol a bevezetés üzemzavarai miatt a jövő év utolsó negyedévében még akár jól is járhatnak az intézmények, de összességében tekintve természetesen rosszabbul járnak az intézményfenntartók. És amikor ez majd bevezetődik mondjuk 2009-2010-re minden évfolyamon, akkor az óvoda kivételével már mindenki sokkal rosszabbul fog járni. A módosító javaslataink jó része tehát arra vonatkozik, hogy ezt a teljesítménymutató alapján adott hozzájárulást vegyük ki a törvényjavaslatból. Illetve a másik nagy módosítócsomag arról szól, hogy szinte minden normatívánál meg van jelölve, hogy 2007. szeptember 1-jétől egy új számítási modell kezdődik - természetesen ezt is kivettük ezekkel a módosító javaslatokkal.
Az alapnormatívákhoz nem nagyon mertünk hozzányúlni, mert azért mi is ismerjük az ország gazdasági helyzetét, bár a tavaszi hónapokban mindezt nagy titoktartás övezte. Mégis volt egy-két normatíva, ahol módosításra, növelésre tettünk javaslatot: ilyen volt például az alapfokú művészetoktatási intézmények közül a nem zenei képzéssel, hanem egyéb művészeti oktatással foglalkozó intézmények köre, ahol a mostani javaslat szerint jövő év szeptember 1-jéig 40 ezer forintra csökkenne a normatíva, ami volt már 68 ezer forint, aztán lecsökkent 59 ezerre, most pedig 40 ezer lenne. Itt legalább a 2005-2006-os szintet, az 59 ezer forint/fős normatívát szeretnénk fenntartani, hogy ezek az intézmények működőképesek legyenek.
Egy normatívára szeretném még felhívni a figyelmet. Lehet, hogy nem fog átmenni a bizottságon, de szeretném, hogyha a kormánypárti képviselők is foglalkoznának vele: ez pedig a napközis normatíva. Ma ez 24 ezer forint/fő -szinte lehetetlen ebből működtetni a napközit. Nagyon jól tudom, hogy mondjuk egy általános iskolás tanulóra adott normatívából és a hozzá adott fenntartói hozzájárulásból kell fedezni mindent, a tanítók, a tanárok bérétől az igazgató pótlékán keresztül a karbantartóig, az iskolatitkárig meg a dologi kiadásokig mindent, nyilvánvaló, hogy nem lehet még egyszer megfinanszírozni ugyanezt egy ott lévő tanuló kapcsán, aki egy másik ellátásban is részt vesz, de a 24 ezer forint olyan kevés, hogy ahhoz, hogy mondjuk a napköziben lévő tanítónak a bére és járulékai kijöjjenek, ahhoz legalább száz tanulóra lenne szükség. Úgyhogy ha nem is fogják ezt elfogadni, legalább majd valamikor foglalkozzanak ezzel. Egyre nagyobb az igény egyébként erre a szolgáltatásra.
Végezetül pedig ha többet nem is, de legalább azokat a normatívákat szeretnénk a jövő év egészében, és nem csak az év első kétharmadában fenntartani, amelyek ma is érvényben vannak. Nagyon nehéz még ezekkel az összegekkel is, hiszen egészen a 2005. év elejéig visszamehetünk, amikor ezek az összegek megállapításra kerültek, és ezek nem veszik figyelembe az azóta bekövetkezetett áremelkedéseket, sőt még a 2006. év 6 százalékos pedagógusbér-emelését sem, mint ahogy azt egyébként az ÁSZ költségvetéshez leadott véleményében is olvashattuk.
Elöljáróban ennyit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászóló? (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Egy rövid kiegészítést tennék. Ez többek között egy olyan normatívát is visszaállítana, mint például a gyógypedagógiai normatíva.
90
PÉ 91 (Pósán)
Azt gondolom, hogy talán e tekintetben sem lehetne a bizottság közömbös. A művészeti képzésről már volt szó, csak megemlítem, hogy ez hasonlóképpen ugyanilyen kérdést próbálna kezelni, és egész egyszerűen az lenne a logikája, hogy kiszámítható és mégiscsak biztonságosan működtethető legyen a közoktatás, mert a jelenlegi számok alapján az látszik, hogy komoly forráskivonás történik. Erről beszéltünk már az általános vita során is, és a következő években, hogy ha ez így marad, akkor bele van kódolva a mostani költségvetésbe, hogy 2008-ban még nagyobb arányú lesz ez a költségcsökkentés vagy forráskivonás. Magyarán: nem szeretnénk, ha 2008-ra nézve is ennyire komoly determinációt tartalmazna már a mostani költségvetés, azt hiszem, hogy nem szerencsés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Botkáné képviselő asszony!
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Köszönöm a szót. Képviselőtársaimat hallva, természetesen azt is mondhatnám, hogy az elhangzott adatok tényszerűek, az ebből levezethető következtetések jelentős részével egyetértünk.
A normatívákkal kapcsolatban azonban egy jelentős, remélem pozitívnak ítélt változás látszik rendszerszinten, és nem az összegében. Ez pedig a megkezdett tanévhez igazodó, a tanév biztonságát garantáló logika. Ha arra gondolok, hogy szeptember 1-jétől változik összegszerűen, akkor ennek van egy pozitívuma. A megkezdett tanév - még a negatív előjelű változás mellett is - kiszámítható összeggel befejezhető. Éppen ebből a logikából adódóan azon dolgozik a munkacsoportunk, a kormánypárti képviselők jelentős része, hogy a művészeti oktatásban ugyanezt az elvet hogyan tudjuk garantálni.
Magyarul: hogy ne január 1-jétől, egy megkezdett tanévben kelljen egy drasztikusan csökkentett normatíva következményeit úgy kezelni az iskolákban, hogy esetleg a szülőkre - nyilván más eszköz nem lévén - hárítanak rá olyan térítésidíj-növekményt, ami egyébként a beiratkozásnál nem volt jelen.
Magyarul: készülünk ilyen típusú koherens változtatásra, ami a tanév védelmét, a kiszámíthatóságot és a biztonságot jelenti. Tehát amikor elemezzük ezt a rendszert, úgy gondolom, hogy ennek ezt a pozitívumát mindenképpen meg kell jeleníteni.
Egy másik dologról is szeretnék szólni. Szintén oktatáspolitikai értékmegőrzést jelenthet, amikor szeretnénk elérni, hogy minden településen, ahol iskola működik, ahol működhet, az általános iskola alsó tagozatának a működését próbáljuk garantálni költségvetési eszközökkel, ezért az oktatási normatíva mellett kifejezetten ezért a célért rendkívül izgalmas, hogy vajon, a kistérségi együttműködés közoktatásifeladat-ellátására költségvetési eszközökkel milyen motivációt, milyen összeget tudtunk tervezni. Van némi tapasztalatom többcélú társulás kistérségeiben dolgozni és ilyen típusú közös feladatellátást kialakítani, az előző két évben Szolnok többcélú társulásának az elnökeként, tehát tudom, hogy eltérő mértékben ugyan, de van erre hajlandóság, hiszen sok ok miatt az együttműködést vállalják a települések jelentős arányban a minőségi szolgáltatás érdekében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Pósán képviselő úr említette a gyógypedagógiai normatívát. Itt két dolog problémája vetődik fel. Az egyik, hogy azok a tanulók, akik sajátos nevelési igényűek, a rendszerben ugyanúgy megkapnák egyébként a normatívát, hiszen egyszer egy gyermekként ebben a képletben szerepelnek. Az más kérdés, hogy ennek a képletnek mi az eredménye és mi nem, tehát ez egy másik kérdés. Plusz megkapják a 240 ezer forint gyógypedagógiai normatívát.
Ami problémát jelent, és amiről az alapozó törvénytervezet kapcsán már szó volt, a dislexiás gyerekek problémája, akik kikerülnének ebből a rendszerből, és ennek egy körülbelül 400 milliós alap képződése kerülne be a költségvetési törvényjavaslatba. Mi azon is dolgozunk, párhuzamosan, hogy egyébként ez eljusson a gyerekekhez és az intézményekhez, hogy ezt az összeget valamilyen szinten növelni, hogy valóban azokat a szolgáltatásokat megkaphassák a dislexiás, disgraphiás, magatartási és egyéb zavaros gyermekek is. Tehát itt valahol visszajön az, amiről itt szó volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, képviselőként magam is szólnék néhány szót, főként Pánczél képviselő úrnak. A múltkori bizottsági ülésen, a költségvetés általános vitájában Révész képviselő úr, Pálinkás képviselő úr, Tatai-Tóth képviselő úr és jómagam ilyen határokon átnyúló egyetértésbe bonyolódtunk a tekintetben, hogy a teljesítménymutatóval vagy fejkvótával finanszírozott normatíva nem oszt, nem szoroz a tekintetben, hogy mennyi pénz lesz, tekintettel arra, hogy ez pusztán a tanulólétszámnak egy évfolyamonként változó konstanssal való megszorzását jelenti.
Tehát attól, hogy valamit fejkvóta alapján finanszírozunk vagy e szerint a rettenetes kifejezéssel megalkotott teljesítménymutató szerint finanszírozunk, ettől egy fillérrel nem lesz több vagy kevesebb pénz a közoktatásban. Attól lesz több pénz, hogy ha akár a fejkvótát emeljük, akár erre a teljesítménymutatóra szánt 2 millió 550 ezer forintot tudjuk valamivel feljebb tornázni.
Ez a teljesítménymutató egyetlen dolgot szolgál: átláthatóbbá teszi a finanszírozást, átláthatóbbá teszi a tekintetben, hogy megmondja azt, hogy melyik évfolyamon a közoktatási törvény által tartalmazott előírásokat teljesítendő, milyen arányban kell finanszírozni az oktatást. Ennyit tesz és nem többet. Azt, hogy erre mennyi pénz van, azt természetesen a teljesítménymutatóhoz rendelt, jelen pillanatban 2 millió 550 ezer forint határozza meg; elég kevés, megjegyzem.
Tehát én a magam részéről azt gondolom, hogy lehet természetesen vitatni ezt a teljesítménymutatót, nem erről van szó, csak abba az illúzióba nem kellene bonyolódnunk, hogy emiatt csökken a közoktatásra szánt összeg. A közoktatásra szántösszeg amiatt csökken, hogy a megemelt pedagógus óraszám következményeit, magyarul a két óra többletet a költségvetés a közoktatásból ki kívánja vonni. Amennyivel tehát kevesebb túlórát és miegyebet kell kifizetni a közoktatásban e miatt a megemelt óraszám miatt, ezt - összhangban az egyébként ma már emlegetett konvergenciaprogrammal - a közoktatás finanszírozásából a költségvetés ki kívánja vonni.
Mi itt az oktatási bizottságban nem kell hogy örüljünk ennek, én például biztosan nem örülök, de azt a tényt, hogy ezáltal a pedagógusok ugyan tényleg rosszul járnak, de ezt már akkor, amikor a közoktatási törvény módosítását és ezzel a kétórás óraszámemelést megvitattuk, akkor már egyszer végigbeszéltük, ettől a közoktatásban magában, ami a gyerekekre vonatkozik, a gyerekek oktatásának, nevelésének finanszírozásában ettől nem történik veszteség. Itt sajnos, az történik - ezt őszintén el kell ismerni -, hogy a pedagógusok zsebéből húzunk ki 10 százalékot. Ez igaz, de még egyszer mondom: ezt már egyszer megbeszéltük a közoktatási törvény módosításánál. Köszönöm szépen. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Nemcsak az óraszámcsökkentésről van itt szó, hanem egész egyszerűen a normatívák jelentős visszaeséséről van szó a költségvetésben. Nem kívánom ezt még egyszer részleteiben újraszámolni, de a javaslatnak mégiscsak az a lényege, hogy ezt a visszaesést próbáljuk valamelyest mérsékelni, és ehhez keresnek a beterjesztő képviselők különböző lehetséges lábakat, forrásokat. Erről szól a dolog, hogy ne alacsony színvonalon rögzítsünk közoktatási finanszírozást, hanem valamelyest, ha lehet, próbáljuk feljebb tornázni. Azt gondolom, hogy egy szakbizottságnak ez egyébként is feladata lenne.
És ami még ennél fontosabb, hogy ráadásul ezt ne több évre kiható jelleggel tegyük, merthogy a mostani költségvetés a következő esztendőkre vonatkozóan is, és alacsonyan meghatározott normatívát tartalmaz. Szerintünk ez nem jó irányba viszi az egész oktatásügyet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Nem csak a vita kedvéért, de pontosítani szeretném, abban önnek igaza van, hogy itt normatíva-csökkenésről van szó. Abban nincs igaza, hogy ez meghaladná azt a mértéket, ami a pedagógus óraszám emeléséből következik. A pedagógus óraszám emeléséből mintegy 9 százaléknyi pedagógusbér-csökkenés következik, ehhez képest a jövő évben a tanévre számítva, tehát szeptembertől szeptemberig számítva a központi költségvetés közoktatási kiadásai valami 5-6 százalék közötti összeggel csökkennek, nem többel.
Tehát itt nincs többről szó annál, mint egyfelől a pedagógus óraszám emelésének konzekvenciáit érvényesíteni, másfelől ezt bizonyos módon kompenzálni azzal, hogy a dologi kiadások viszont elég jelentősen emelkedni fognak a következő évben.
Még egyszer mondom: abban önnek igaza van, hogy egyes évfolyamokat másként és másként érint ez a kivonás. Ebben van szerepe annak a teljesítménymutatónak, amelyik azt mutatja ki, hogy az eddigi, ha jól emlékszem, 204 ezer forintos normatíva az általános iskola első évfolyamán viszonylag ahhoz a feladathoz képest, amit a közoktatási törvény erre az évfolyamra előír, túlméretezett volt, míg ezzel szemben a 7. évfolyamon alultervezett volt ez a normatíva. Tehát csak átrendez, de nem csökkent. A csökkenés - még egyszer mondom - a pedagógus óraszám emelkedésből fakad.
Ha nincs több képviselői hozzászólás, akkor most adnék szót az előbb megszavazottak értelmében a művészeti iskolák érdekképviselete egy képviselőjének. Tessék parancsolni! (Lencsés Lídia: Csak egynek?) Igen, egy ügyben egynek sajnos. Tessék eldönteni, hogy ki fog szólni. (Ember Csaba: Elnézést, három külön szakmai szervezet vagyunk és bejelentkeztünk. de tudunk röviden beszélni.)
Jó, akkor legyen így. Tekintettel arra, hogy egy vitát már végigültek úgy, hogy nem kaphattak szót, én most ebben engedékeny leszek. Tessék parancsolni! Kérem röviden, mert még elég sok minden van előttünk.
LENCSÉS LÍDIA (Alapítványi és Magániskolák Egyesülete): Nagyon röviden három témáról szeretnék beszélni. Az első a 16. pont és a 15. pontba átkerülés kérdése, a kiegészítő hozzájárulássá válása az alapfokú művészetoktatásnak.
Én eddig úgy gondoltam - és nagyon sokan gondoltuk így -, hogy az alapnormatíva azért jár, mert önálló iskolatípusokról van szó. A LXXIX-es törvény is kimondja, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmény önálló iskolatípus, és hogy az önálló iskolatípusban önálló tanulói jogviszonnyal járó gyerekek vannak. Többször feltettem azt a kérdést, hogy mi az, ami indokolja azt, hogy kiegészítő hozzájárulássá váljon az alapfokú művészetoktatás, de nem kaptam rá kielégítő választ. Számomra nem eléggé erős indok az, hogy a normatív finanszírozás módja az, ami megkülönböztetne bennünket a többi iskolatípustól.
Ezért mi felajánlottuk és most is felajánljuk azt, hogy a 15. pontba visszatéve, úgy gondolom, hogy két nagyon szép alfejezetben le lehetne azt vezetni, hogy van a teljesítménymutató alapján járó alapnormatíva, illetve van a tanulói alapon járó normatív finanszírozás. Tehát mi ennek nem látjuk semmilyen akadályát, hogy ez a 15. pontba visszakerüljön.
Ami miatt ezt még fontosnak tartjuk, mert eddig a kiegészítő hozzájárulások - mint elmondtam - az alapnormatívához kötöttek, tehát egy gyerek járt egy bizonyos alapjogcímen egy iskolába, és egy kiegészítő dologhoz kapott kiegészítő hozzájárulást. Az alapfokú művészetoktatás nem kiegészítő dolog, hanem újból elmondom, hogy ez egy önálló iskolatípus.
A másik, amit ezzel kapcsolatosan el szeretnék mondani, hogy nagyon sérelmezzük azt, és kérjük a továbbiakban azt, hogy ha valami történik egy egész iskolatípussal, és megváltozik körülötte gyakorlatilag minden, akkor a hatásvizsgálatot előtte legyenek szívesek kezdeményezni, illetve ezt megtenni. Ebben nagyon szívesen segítünk, úgy gondolom, hogy nem lehet az egy folyamat, hogy hirtelen jött ötletekkel hirtelen megváltozik egy olyan intézményrendszer, amibe beletartozik több tízezer pedagógus, és jár az iskolarendszerbe több mint 340 ezer gyerek.
Ezzel kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy a költségvetési törvényben a minősítéssel kapcsolatosan egy nagyon érdekes jelenség van, ami azt jelenti, hogy 2006. szeptember 1-jéig kellene minősíttetni az iskolákat. Ennek volt egy előzménye. Valóban öt szakmai szervezetet a minisztérium a rendeletében megjelölt erre a feladatra, hogy ezt kidolgozza, csak szeretném jelezni, hogy ez a rendelet jelen állapotában nem szól arról, hogy a minősítést normatív alapúvá tenné. Tudom azt, hogy az NFT II-ben is van a minősítéssel kapcsolatosan szándék, de úgy gondolom, hogy az egész iskolarendszerben sem jelenik meg az, hogy a minősítés valamifajta normatíva-befolyásoló tényező lenne.
Amúgy különben ennek a rendeletnek a kidolgozásához az öt szakmai szervezet hozzákezdett. A történeti hűség kedvéért el szeretném mondani, hogy februárban véleményeztük a rendeletet. Volt, ami bekerült az öt szakmai szervezet állásfoglalásából, volt, ami nem. Maga a rendelet márciusban jelent meg, onnantól kezdve folyamatos munkát végeztünk, de el lehet képzelni azt, hogy egy 871 iskolára vonatkozó rendszer kidolgozása - amire semmilyen alap Magyarországon még nem volt, teljesen úttörőként kellene nekünk ebben dolgozni - igen nagy feladattal jár.
Gyakorlatilag eljutottunk odáig, hogy a minősítő szempontsor egyeztetése tart most éppen, illetve megalakítottuk a minősítő testületet, de nem tudjuk, hogy ezt a 871 iskolára vonatkozó minősítést hogyan lehetne lebonyolítani akkor szeptember 1-jéig, amikor ennek még nincsen végrehajtási rendelete, ebben a formájában pedig erre nem vonatkozhat. A másik pedig az, hogy egyáltalán nem köttetett egy olyan egyezség, hogy ennek bármilyen normatív alapja lenne a szakmai szervezetek részéről.
A normatívával kapcsolatosan annyit szeretnék jelezni, hogy az 59 ezerről 40 ezer forintra való csökkentés azt hiszem, lényegesen több, mint 9 százalék, ha jól számolom, és amit a rendszerben már csökkenteni lehetett rajtunk, az már megtörtént. Tehát az elmúlt négy évben folyamatosan stagnált a zenei ág normatívája, illetve a képzőművészet, iparművészet, tánc és színház normatívája pedig folyamatosan inkább egy csökkenő tendenciát mutatott. Így, ahogy már egyszer ez el is hangzott, 68-ról 59 ezerre, onnan pedig 40 ezerre csökkent le.
Ezt már egykor a parlament elfogadta, hogy tanév közben normatívát csökkenteni gyakorlatilag az iskolák működési lehetőségeit olyan mértékben bekorlátozza, hogy gyakorlatilag egy csomó iskola tanév közben bezárásra kényszerül. Csak egy-két dologgal szeretném kiegészíteni, hogy ugyanitt elvárják tőlünk, hogy 70 százalék határozatlan jogviszonyban lévő munkaerőt foglalkoztassunk, aminek azért nemcsak tanévre vonatkozó kihatása van, hiszen ha ennek csak a végkielégítési oldalát nézem, ahogy számolgattuk, hogy ha az iskolák 40 százaléka zár be, akkor is már több lesz az állam kiadása, mintha ezt a normatívát szinten tartanák.
Azt szeretném még megkérdezni, hogy ha erre kapnék választ, hogy ha szeptemberig vagyunk finanszírozva, és nem vagyunk teljesítménymutatósok, akkor mi lesz abban a helyzetben, hogy ha ennek a 871 iskolának a minősítése nem tud lebonyolódni? Tehát akkor ki lesz a felelős azért, hogy az iskolák finanszírozása nem tud folyamatosan zajlani? Ennyi kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő felszólalót kérem, hogy egyrészt a nevét legyen kedves bemondani a jegyzőkönyv számára, és azt kérném, hogy az ígért tömörséget és rövidséget legyen kedves, számon tartani. Értve ez alatt azt, hogy az egyszer már elhangzott érveket ne tessék még egyszer elmondani. Ha így lesz, akkor közbe fogok vágni. Tessék parancsolni!
DEMARCSEK GYÖRGYNÉ (Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet): Köszönöm szépen. Igyekszem röviden, tömören. Demarcsek Györgyné vagyok, a Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezetnek vagyok az általános és táncművészeti alelnöke. A szervezetünk nevében indokolatlannak, megalapozatlannak és átgondolatlannak tartjuk a normatíva csökkentését, hiszen kontraszelektív hatást fognak elérni.
100
101 mse (Demarcsek)
A szakmailag jól működő művészeti iskolák be fognak zárni, és azok, amelyek nyerészkedésből tartják fenn a művészeti iskolájukat, még bőven elgazdálkodnak, elgarázdálkodnak - bocsánat, talán így helyesebb - a 40 ezer forintból.
Azt gondoljuk, hogy ha végeztek számításokat, hogy a 40 ezer forintos normatíva mire elég, akkor bizonyára önöknek is az a szám jött ki, hogy a törvényességi szempontokat nem tudjuk betartani, nem tudjuk kifizetni a béreket, nem tudjuk fenntartani az iskolákat, januártól gyakorlatilag bezárásra kényszerülünk. Ugyanakkor diszkriminatívnak tartjuk ezt, hiszen a csoportos művészeti ágban idáig tanuló gyerekektől elvonja a lehetőséget, kimondva, kimondatlanul csak a zenei oktatást preferálja, amit nem tartunk helyesnek. Azt gondolom, Kodályt és Munkácsyt vagy Bartókot és Rábait összehasonlítani a táncművészeti ágban összehasonlítani teljesen fölösleges, hiszen nem lehet elsődlegességet megállapítani, mint ahogy a nevelésben betöltött szerepben sem lehet, hiszen a személyiségfejlesztésben egyaránt fontos mindegyik.
Nagyon fontosnak tartom, és itt is elhangzott az egységes iskola, illetve hogy visszatagozódni az általános iskolába kérdés problematikája is, és ezt mint megoldási lehetőséget vetette fel az államtitkár úr - Szüdi államtitkár úr sajnos nincs itt. Erre mindenképpen szeretne reagálni a szervezetünk. Sőt még talán szigorúbb volt, mint a konvergenciatörvény, hiszen abban még hagytak kiskaput abban a tekintetben, hogy nemcsak az általános iskolában lehet elképzelni a művészetoktatást, hanem esetleg még önálló intézményekben is. Az államtitkár úr határozottan ezt javasolta megoldási lehetőségként, mi azonban rengeteg szakmai érvet tudunk felsorakoztatni ezzel szemben. Egyrészt azt, hogy nincsenek meg a szakmai, személyi és tárgyi feltételrendszerei, miközben jól működő rendszerek szűnnek meg a másik oldalon, a gyermek, akiről az egész oktatási rendszer szól, nem választhat, sérülnek a jogai; a képességfejlesztésben választhatott idáig, hogy melyik művészeti ágban akarja kiteljesíteni a tehetségét, most ezt már nem teheti meg, hiszen az egységes iskolában majd azt kapja, amit éppen az általános iskola nyújtani tud vagy akar. A pedagógusok rákényszerülnek, hogy olyan tantárgyakat, olyan művészeti ágakat tanítsanak, amelyekhez sem képzettségük, sem pedig szakmai indíttatásuk nincs. Ezt az OKÉV-ellenőrzéssel szeretném alátámasztani, amely szerint nagyon sok általános iskolában tanítottak végzettség nélkül művészeti tantárgyat. Tehát rengeteg olyan probléma van, ami az egységes iskola ellen szól. Csatlakozom az AME álláspontjához, valóban nem tudjuk elfogadni, hogy miért kerül kiegészítő normatívaként az alapnormatíva, tehát ezt támogatni tudjuk.
Illetve még egy nagyon fontos dolog van az egységes iskolába, általános iskolába tagozósággal kapcsolatosan. Bizonyára ismert az önök számára az, hogy az Európai Unióban nagyon nagy az érdeklődés a művészetoktatási modell iránt. Egy év múlva, Bulgária csatlakozásával elveszítjük azt az esélyt, hogy a mi rendszerünket vigyük be példaként, modellként az Unióba. Bulgária nagyon készül, feni a fogait arra, hogy az ő művészetoktatási rendszerét mint példát vigye tovább. Ezt az esélyt szerintem nem lenne szabad kihagyni, hiszen ez nemcsak mint modell jelenne meg, hanem ennek valószínűleg pénzügyi vonzatai is lehetnek.
Az óraszámemelést tudatos pénzelvonásnak tartjuk, ami szakmailag nem indokolt, az iskolahasználók sem igénylik - ez egy nagyon fontos dolog. Kérjük szépen, hogy ezt is vegyék figyelembe.
Egyetértünk azzal, hogy a nagyfokú pénzkiáramlást vissza kell szorítani, ezzel természetesen már korábban, két éve is bombáztuk a pénzügyminiszter urat is, az oktatási minisztériumot is bombázzuk a beadványainkkal. Kértük, hogy a törvényi módosítások mellé tegyenek szankciókat, kértük, hogy amíg az átalakítás zajlik, akár még a tantervmódosítás is, legyenek kedvesek moratóriumot hirdetni, hogy ne szabaduljon el ilyen keretek közé - ezek nem történtek meg. Most történt egy nagyon kedvező dolog: hogy a minősítő eljárásban mind a szakmai szervezetek, mind pedig a kormányzat összhangra talált a tekintetben, hogy ez igenis megoldást jelenthet, de most megdöbbenve tapasztaljuk, hogy ugyanakkor a normatívacsökkentés teljes mértékben ellentmond ennek, minden eddigi munkánknak, hiszen ki fog minősülni, ha már nem fogunk tudni működni? Nagyon szépen kérjük, hogy ezt gondolják át.
Egy felvetésünk van, és ezt hangsúlyozom. Azt gondolom, mindenféle fejlesztésnek nagyon örül mindenki az oktatásban, de szeretnénk rávilágítani egy ellentmondásra, bár nem tudom, mennyire van igazunk, majd önök eldöntik, elmondják: van egy 7,4 milliárdos elvonás az oktatásból, ezzel szemben az 5. számú mellékletben a szakmai és informatikai normatívában van egy 5 milliárdos fejlesztés. Nagyon kell a fejlesztés, nagyon-nagyon nagy szükség van rá, csak nem mindegy, hogy mikor. Azokat fejleszteni, akik megszűnnek, fölösleges pénzkidobásnak tartjuk. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Én is köszönöm. A harmadik szövetség képviselőjét kérem, és felhívom a figyelmet arra, hogy a rövid beszéd nem azt jelenti, hogy gyorsabban kell ugyanannyit elmondani. (Derültség.)
EMBER CSABA (Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége): Nagy szeretettel köszöntök mindenkit. Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke vagyok. A véleményemet egyeztettem Gyimesi Lászlóval, a Magyar Táncművészek és Zeneművészek Szakszervezetének főtitkárával.
Részben megküldtük írásban a véleményünket, és remélem, hogy azt minden bizottsági tag megkapja, részben pedig mondom, hogy pedagógus vagyok, tehát lesznek dolgok, amelyeket megismétlek. Így legelőször...
ELNÖK: Én viszont arra kérem, hogy ne tegye, mert ránk még nagyon sok munka vár. (Derültség.)
EMBER CSABA (Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége): Az öt percbe belefér. Négy foglalkozás. Minden dokumentumunk, minden szakanyagunk erre készült, ha ezt át akarják írni, az nemcsak pénzelvonás, hanem az összes jogszabály szükségszerű átírása. Zárójelben jegyzem meg, hogy Finnországban ezt vezették be 30 évvel ezelőtt, és a PISA-felmérésben ők lettek az elsők. Tisztességtelen és erkölcstelen tanév közben elvonni pénzt a normatívákból, hiszen a szülőkkel mi szerződésben állunk: ők térítésidíj-részt fizetnek, ha a többit elveszi az állam, nem tudom, ki teszi hozzá.
Semmiféle számadat, számítás nem támasztja alá sem a 105 ezer forintot, sem a 40 ezer forintot, sem az 59 ezer forintot. Valamilyen érthetetlen módon senki nem akar számolni azzal, hogy mi mennyibe kerül, abból mi az, amit az állam kötelezettségként vállal és hosszú éveken keresztül hajlandó ebben az arányban finanszírozni. Maga az iskolatípus ugyanakkor egy önkéntes választás, tehát amikor itt tárgyalunk, azt sem lehet tudni, hogy ebben a tanévben ténylegesen hányan vesznek részt ebben a rendszerben.
Megkezdődött egy OKÉV-ellenőrzés, amely nem fejeződött be -kétszáz-valahány iskolához mentek el, 290 millió forintot visszahoztak -, és nem értjük, hogy miért nem folytatódik. Jusson el az önkormányzati iskolákhoz is, hogy utána ne lehessen azt mondani, hogy nincs rend ezen a területen, és legyenek következményei! Ha megtörtént ez az ellenőrzés - és erre kellő időt kell adni, mert állandóan időcsapdában vagyunk, mindig olyan időket adunk meg, amiket nem lehet betartani -, utána lehet arról beszélni, hogy a kidolgozott szempontrendszer szerint az iskolákat hogyan minősítsük. Európában, ahol kísérleteznek is ezzel, sokkal kisebb részét érinti az oktatásnak, és 3-4 éves folyamat, nem pedig két és fél-háromhónapos, amennyit mi kaptunk rá. Ha az OKÉV-ellenőrzésből kiderül az, hogy ki az, aki egyáltalán jogosult normatívára, akkor lehet arról beszélni, hogy milyen szinten, milyen minőségben kaphassa meg ezt a normatívát. Most mindenképpen korai ez.
Nagy fájdalmunk, és nem értjük, hogy miközben egész Európa ismeri és használja ezt a két fogalmat, hogy: zeneiskola és művészeti iskola, aközben a magyar közoktatási törvényből eltűntek ezek a szavak. Van helyette egy "alapfokú művészetoktatási intézmény" megnevezés, miközben a tisztelt képviselők magyarórákat tartanak egymásnak.
Európában a legtöbb országban ma azt tűzik ki célul - éppen a múlt héten ért véget az Európai Zeneiskolák Szövetségének konferenciája - hogy minőségnek tekintik a közoktatási törvénybe bekerülést, azt, hogy a működés rendjét szabályozzák és hogy tartalmi szabályozás legyen. Ez nálunk készen van, ha betartjuk, a minőség egy része már biztosított. A minőség alapvetően az a pedagógus, akit felkészítettek, az esély pedig az a feltételteremtés, amelyben most nem segítenek, hanem amelyből pénzt akarnak elvenni.
Úgyhogy én tisztelettel arra kérem önöket - hiszen hitem szerint valamennyien kollégáim, olyan kollégák, akik választói bizalmat élveznek és szakmailag jól felkészültek -, hogy védjék meg ezt a szakmát az igazságtalan támadásoktól. Másrészt láttam az Iskolaszolgának egy kétkötetes változatát. Ez valamikor egy félkötetnyi vastagságú volt, ma már két kötet a közoktatási törvény. Ha ebből most két kőtáblát csinálnának, és arra rátennének maximum tíz szabályt, lehet, hogy jobban működnénk. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Erre nézve már volt próbálkozás. (Dr. Pálinkás József: Elég jól bejött!) A szabály szempontjából bevált, de a tekintetben, hogy mennyire tartották be, már nem annyira. Köszönöm szépen.
Kérdezem a kormány képviselőit, hogy az elhangzottakra valaki valamit kíván-e reagálni.
110
PÉ 111
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem szeretnék reagálni, ha kérdés van, szívesen válaszolok.
ELNÖK: Hangzott el kérdés is, bocsánat.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Akkor kérem, hogy ismételjék meg a kérdést.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
LENCSÉS LÍDIA (Alapítványi és Magániskolák Egyesülete): Az volt a kérdésem, hogy a jelenlegi rendelet úgy szólt, hogy a kihirdetéstől kezdve 60 nap áll rendelkezésre a minősítés megkérésére. Ez azt jelenti, hogy legkorábban március. Szeptemberig kellene minősíttetni egy új rendszerben 871 iskolát. A tanítás június 15-éig tart. Tehát három hónapjuk van az iskoláknak arra, hogy minősíttessék magukat. Kiszámoltuk: ez több száz szakértőt érint, akit ki kellene képezni addig, és nincs meg az alapja, hogy normatívához kössék a minősítést és nem is volt erről szó, hogyan tervezik, hogy ha ez nem tud megtörténni szeptemberig, akkor ennek ki lesz a felelőse és hogyan lesznek finanszírozva az iskolák?
ELNÖK: Bocsánat, egy pontban én vagyok kénytelen válaszolni. Nem a normatívához kívánják kötni a minősítést, hanem a minősítéshez a normatívát. Ez egy elég nagy különbség. Arra, hogy ilyen legyen, arra nézve három éve van törekvés egészen pontosan, és három éve nem sikerült keresztülverni, merthogy ellenérdekeltségek vannak elég szép számban. Osztályvezető asszonyé a szó!
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, nem véletlenül nem éreztem magam megszólítottnak, mert ez olyan szakmai kérdés, aminél át kell hogy adjam a szót a szaktárca képviselőjének.
ELNÖK: Én a kormány képviselőjét kérdeztem. Hogy a kormány melyik képviselője válaszol, ebbe nem szólok bele.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm. Csillag Márta vagyok, az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási főosztályának vezetője. Az érintett miniszteri rendelet előkészítése tavaly ilyenkor kezdődött meg a szakmai szervezetek bevonásával. Márciusban elfogadott miniszteri rendelettel rendelkezett a szakma. Az előkészítő munkákra márciustól egészen eddig és még a továbbiakban is lehetősége volt a szakmai szervezeteknek.
A szakmai szervezetek jól ismerik ezt a szabályozást, és tudják, hogy ezt a minősítést az intézmény fenntartója kérheti, ez egy opcionális lehetősége, oda fordulhat a szakmai szervezetekhez. Tehát a miniszteri rendelet elkészítésekor nem számolt azzal sem a szakma, sem a tárca, hogy egy időpontban minden fenntartó kérni fogja az intézményének a minősítését. Természetesen előkészítették a szakmai szervezetek a minősítés szempontjait, és felkészültek arra, hogy ezek a fenntartók megkeresik őket. Természetesen a fenntartó költségtérítésért minősítheti az intézményeit, ennek a fedezete a szakmai szervezeteknél jelenik meg, tehát ennek a költsége. Ilyen módon úgy gondoltuk a miniszteri rendelet előkészítésekor, hogy ezek a fenntartók lassabb ütemben fogják bevezetni és átgondolják azt, hogy mikor minősíttetik az intézményeiket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A képviselői hozzászólásokat már lezártuk ezzel kapcsolatban. (Dr. Pósán László: Nem volt válasz!) Azt gondolom, hogy kitartóan vitatkoztunk. Szavazásra tenném fel a kérdést. (Dr. Pósán László: Nem kaptunk választ.) Mire nem tetszett választ kapni, képviselő úr? (Dr. Hoffmann Rózsa: Hogy mi lesz, ha nem sikerül a rendelkezésre álló időkeretben a minősítés?) Tehát a kérdés az, hogy mi lesz, ha nem sikerül a rendelkezésre álló időkeretben a minősítés.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A minősítés elindítása a fenntartók felelőssége, a minősítés lefolytatását pedig a szakmai szervezetek magukra vállalták a rendelet előkészítésekor. (Dr. Pósán László: Ez még mindig nem válasz!)
ELNÖK: Képviselő Úr! A válasz az, hogy a felelősség nem a tárcánál van, a tárca számára a költségvetés azt a felelősséget rója, hogy ne finanszírozzon minősítetlen intézményeket. Ez egyébként három éve az ellenzék és a kormánypártok egybehangzó törekvéseinek megfelel. Tehát azt gondolom, hogy ha a főosztályvezető asszony nem akart ilyen élesen fogalmazni, mert ő mégiscsak köztisztviselő, én átvállalom helyette ezt a felelősséget. Az lesz, hogy akit nem tudnak minősíteni, az nem fog pénzt kapni. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy szavazzunk. Aki tehát a 63. pontban és az ezzel összefüggő meg nem számoltam, hogy hány pontban szereplő Pokorni Zoltán és képviselőtársai által benyújtott javaslatot támogatja, kérem, most jelezze! (Szavazás.) A bizottság a módosító indítványt nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A 66. sorszámon Pósán képviselő úr és képviselőtársai által benyújtott indítvány összefügg a 395-össel és forrást kíván teremteni az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok finanszírozásának megnövelésére. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Tisztelettel kérem az oktatási és tudományos bizottságot, hogy ezt a módosító javaslatot támogassa. Az általános vitánál egyetértés volt közöttünk abban, hogy az OTKA költségvetését megemeljük. Azt hiszem, hogy az oktatási és tudományos bizottság kötelessége, hogy ezt megtegye. Ez a javaslat megteremti ennek a finanszírozási lehetőségét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Képviselőként szeretném bejelenteni, hogy bár nem értek egyet a forrással, amelyből meg kívánják teremteni ennek a felemelését, jelképes értékűnek tartom a dolgot, ezért a kormány javaslata ellenére meg kívánom szavazni ezt a módosító indítványt.
Még egyszer mondom: összefüggésben a 395-össel, és fenntartva azt, hogy nem értek egyet a forrással.
További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincsen. Kérem, szavazzanak! Aki egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság a módosító indítványt támogatja.
A 68. sorszámon Rogán és Varga képviselő urak mintegy 25 milliárd forint értékben kívánnak önkormányzati normatívákat emelni. Bennünket a gyermekek napközbeni ellátása című normatíva miatt érint a dolog.
Kérdezem a kormány képviselőjét.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyáltalán a kérdésem az, hogy Házszabály-szerű-e a módosító indítvány, tekintettel arra, hogy a 25 milliárdos forrást abból a kormányzati tartalékból veszi el, ahonnan tudomásom szerint nem szabad.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Hogy Házszabály-szerű-e, ezt nem a mi dolgunk megítélni, de maga a tartalma nem támogatható a kormány részéről. De azért érdekes, hogy ez a módosító indítvány itt van, ha szabad ezt mondani, és pont a közoktatást nem érinti.
ELNÖK: De igen, a gyermekek napközbeni ellátása vonatkozásában igen.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Az szociális terület.
ELNÖK: Azt azért figyelemmel szoktuk kísérni, osztályvezető asszony. Tisztelt Bizottság! A normatívákkal kapcsolatos vitát lefolytattuk. Kérdezem tehát a bizottságot, támogatja-e a 68. sorszámon jelzett indítványt? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 86. számon Gyenesei István képviselő úr közoktatási alaphozzájárulásokat kíván 11 milliárd forinttal emelni. Az indítvány összefügg a 90., az 540. és az 570. számú indítványokkal, gondolom, ott a lábait teremti meg. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 88. sorszámon Kuzma képviselő úr és képviselőtársai a közoktatási kiegészítő hozzájárulások egymilliárdos növelésére tesznek javaslatot. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Jelzem, hogy a 96-os az 588-assal függött össze, gondolom, ott is lábakat teremtettek neki.
Ugyanezt a javaslatot teszi meg nem egy, hanem kétmilliárd forintos növeléssel Pokorni Zoltán képviselő úr és társai a 89. sorszám alatt. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 91. pontban ugyanezt a pontot Révész képviselő úr és képviselőtársai több mint 3 milliárddal kívánják megemelni. Bocsánat, csak Révész és Pánczél képviselő urak. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
(ÁTVÉTEL)
120
121 mse
A 102. sorszámon normatív kötött felhasználású támogatásokon belül a többcélú kistérségi társulások támogatására Nógrádi és Latorcai képviselő urak 200 millió forintot kívánnak elkülöníteni. Ez a 190. és a 610. számú indítványokkal függ össze. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 47. oldalon a 121. pont a következő módosító indítvány: Németh Zsolt és képviselőtársai a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóságától kívánnak valamilyen célra, a Kisebbségkutatási Alapítvány támogatására elvonni fél milliárd forintot. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 127. pontban Fónagy képviselő úr és társai az Oktatási Alapítvány támogatására kívánnak elvonni 100 millió forintot több lábtól is. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 136. pontban ismét Németh Zsolt képviselő úr és képviselőtársai a Miniszterelnökség fejezeti kezelésű előirányzatának a lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadásaiból 2 milliárd 200 millió forintot kívánnak elvonni a csángó magyarok támogatására. (Dr. Sándor Klára: Mennyit? 2 milliárdot?!) 2 milliárd 237 millió forintot. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 139. pontban Balog Zoltán képviselő úr és képviselőtársai ugyanebből a fejezetből 1 milliárd 851 millió forintot kívánnak elvonni és áttenni az egyházi alapintézmény-működtetésre. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 147. sorszámon Hörcsik képviselő úr és társai - többek között Kuzma képviselő úr és Hoffmann képviselő asszony - ugyaninnen 2,1 milliárd forintot kívánnak átcsoportosítani az egyházi alapintézmény-működés támogatására. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 149. pontban Pálinkás képviselő úr és társai ugyaninnen 1,6 milliárd forintot kívánnak átcsoportosítani az Akadémiához. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László közbeszól.) Még egyszer, képviselő úr! Adok én szót, ha jelezni tetszik. Tessék!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak szeretném megjegyezni a bizottság számára, hogy fiatal kutatók támogatásáról lenne szó. Régóta visszatérő probléma, hogy hogyan lehet itthon tartani a tehetségeket, eléggé erőteljesen működik az agyelszívás. Én azt gondolom, hogy ha komolyan gondolja a kormány azt, hogy tudásalapú gazdaságra kell támaszkodni, akkor az a minimum, hogy itthon tartjuk a fiatal kutatókat. E tekintetben a költségvetés jelentősen lefaragta az ilyen természetű, erre igénybe vehető forrásokat, itt ezt szeretnénk valamelyest orvosolni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én pedig jelezni szeretném, hogy hasonlatosképpen az előzőhöz, noha nem értek egyet a forrással, pusztán jelképes céllal támogatni kívánom ezt a módosító indítványt, mert a céljával egyetértek.
Van-e további megjegyzés?
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Pénteken is? (Derültség.)
ELNÖK: Pénteken, képviselő úr, nem szavazunk. (Derültség.)
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Tehát pénteken is. (Derültség.)
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság a módosító indítványt támogatja.
A 155. számon megint csak a lakossági tájékoztatásból, de ezúttal 2,5 milliárd forintot kíván átcsoportosítani az Oktatási Alapítványhoz a Fónagy, Kupper és Pesti képviselő urakból álló trió. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 164. pontban Németh Zsolt és képviselőtársai a határon túli magyarok programjainak támogatására kívánnak további 400 millió forintot átcsoportosítani valahonnan, egy 173. számúból. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 167. sorszám alatt Herényi képviselő úr az Illyés Közalapítványt kívánja támogatni további 1 milliárd forinttal. A támogatás forrása ugyanaz a 173. számú tétel, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sport Szolgáltató Intézet, onnan kívánja átcsoportosítani. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 170. sorszám alatt Harrach képviselő úr és igen sok képviselőtársa az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól kíván 400 millió forint átcsoportosítani az Oktatási Alapítványhoz. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Elnézést, hadd pontosítsak, mert a többedik alkalommal fordul elő valami. Ezekben az esetekben az indítványok elvennének pénzt az oktatási alapítványoktól.
ELNÖK: Itt mínusz 400 millió forint van.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Így van, a közgyógyellátásra csoportosítana át három forrásból az indítvány.
ELNÖK: Tehát az alapítványtól veszi el.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Igen, így van.
ELNÖK: Aha, értettem! A közgyógyellátásra venne el ezek szerint?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Igen, és a kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja, attól függetlenül sem, hogy én tévesen idéztem a szándékot. A kormány tehát nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 202. pontban, amely a 81. oldalon található meg, Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselő urak a nemzeti fejlesztési terv tudj' isten melyik részéből, a felhalmozási költségvetés és egyéb intézményi felhalmozási kiadásoktól kívánnak pénzt átcsoportosítani többek között a HEFOP egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása ügyében. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Tulajdonképpen egy előirányzat szétbontásáról van csak szó.
ELNÖK: Bocsásson meg, nem hallottam.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Tulajdonképpen előirányzatok szakmai célok szerinti szétbontásáról van csak szó. Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 217. sorszámú javaslatban Lázár képviselő úr és képviselőtársai a Honvédelmi Minisztériumot kívánják további 500 millió forinttal támogatni, gondolom, valamilyen bennünket érintő forrásból.
130
PÉ 131 (Elnök)
Most 500-at tett hozzá a Honvédelmi Minisztériumhoz és elveszi a 294-esben az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól. Tehát a javaslat így szól. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 239. sorszámon Fónagy, Kupper, Pesti képviselő urak az északi vasúti összekötő híd rekonstrukciójának megkezdésére kívánnak 800 millió forintot szerezni az Oktatási Minisztérium igazgatásából. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Illetve alapítványi támogatásokból. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Igen. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 245. sorszámon Pálinkás képviselő úr és képviselőtársai informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatoktól 381 millió forintot kívánnak elvonni, többek között az Akadémia céljaira. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 282. sorszámon - a 115. oldal, súgják itt a kollégák - Simon Gábor képviselő úr az Oktatási és Kulturális Minisztérium működési, sok minden céljára, az egyéb oktatási intézmények céljaira 244 millió forint többlet-támogatást kíván nyújtani, amelyet a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól vonna el. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 284-es: Almássy képviselő úr az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási oktatói, kutatói ösztöndíjak összegét kívánja 59 millió forinttal megtámogatni. Pillanatnyilag még ismeretlen eredetű forrásból, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezeti tartalékából, ez esetben feltételezem, hogy ez második körös. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 286-os ugyancsak Almássy képviselő úr indítványa, a gazdasági tanácsoktól kíván elvonni 161 millió forintot, és ezt alapítványokhoz kívánja átcsoportosítani. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Ugyancsak Almássy Kornél képviselő úr a 287. sorszámon kiemelkedő intézményi teljesítményű szakkollégiumok, doktori iskolák, tehetséggondozó műhelyek támogatására kis híján 300 millió forintot javasol a fejezeti tartalékból. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 288-as ugyancsak Almássy Kornél képviselő úr, a határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatására 400 milliót fejezeti tartalékból. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 289-es Almássy képviselő úr, a diákigazolvány, hallgatói költségtérítés átvállalására 350 millió forintot megint csak a fejezeti tartalékból. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 291. sorszámon következik Mikola István képviselő úr és képviselőtársai indítványa, akik 383 millió forintnyi összeget kívánnak az Oktatási és Kulturális Minisztérium oktatási alapítványok és közalapítványok támogatása címből elvonni az Országos Vérellátó Szolgálat számára. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 140. oldal következik, a 342. sorszámon jegyzett módosító indítvány, Simon Gábor képviselő úr a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet költségvetését kívánja 387 millió forint további összeggel támogatni.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Itt tulajdonképpen két intézmény összevonásáról van szó, és ezt követi le a költségvetési törvényjavaslat.
ELNÖK: Világos, bocsánat, így van. A kormány képviselője ezek szerint támogatja.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 365. sorszámon Teleki képviselő úr a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kisebbségi koordinációs és intervenciós keretét kívánja megszüntetni, feltételezem, hogy valahol másutt ez viszont megjelenik. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 398. sorszámú következik. Ezt csekélységem nyújtotta be, OTKA egymilliárd forint, egyelőre meg nem nevezett forrásból. A kormány természetesen nem támogatja és nem is támogathatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e az indítványt. (Szavazás. - Kuzma László: Cserébe az előbbiért! - Derültség.)
A bizottság támogatja.
A 401. sorszámon Kovács Zoltán képviselő úr és társai ugyancsak önkormányzati normatívákat kívánnak jelentős mértékben átszabni, bennünket ez - ha jól emlékszem - közoktatási ügyben érint. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Normatíva, ezt már végigvitattuk. Tehát kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Nagyot ugrunk, 473. sorszám, a 205. oldalon. Zsigó képviselő úr és képviselőtársai a közoktatási alaphozzájárulásokat kívánják megszüntetni. Gondolom, a kiegészítő hozzájárulásokkal együtt, és ezeket össze kívánják vonni. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 477. sorszámon Pósán képviselő úr és társai az óvodai nevelésre kívánnak 199 ezer forintot úgy juttatni, hogy ez teljes évre és nemcsak az első nyolc hónapra vonatkozik, ezzel tehát ezt a teljesítménymutatós finanszírozási rendszert kilőni. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 479-es Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselő urak ugyancsak az óvodai normatíva szabályait kívánják kiegészíteni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 480. sorszámon Hoffmann képviselő asszony és társai ezen az alapon új címet kívánnak létrehozni, hogy tudniillik iskolai oktatás.
140
141 mse (Elnök)
(Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Csak átszámozások? (Közbeszólások: Igen.) Bocsánat, nem új cím tehát, csak átszámozás, és ez összefügg a normatívával is, amelyben az időarányos normatíva helyett szintén a teljes évre szóló normatívát kívánják 204 ezer forintban megszabni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 485. sorszámon Pánczél képviselő úr és képviselőtársai - ugyanaz a helyzet - az 5-8. évfolyamon eltörölni javasolják az időarányost és azt követően teljesítménymutatós támogatást. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 489. sorszám alatt Révész képviselő úr ugyanezt javasolja a 9-13. évfolyamra vonatkozóan. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 492. pontban Pánczél képviselő úr és képviselőtársai az iskolai szakképzésre vonatkozóan teszik meg ugyanezt a javaslatot. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 493. pontban Pokorni képviselő úr és társai a teljes teljesítménymutatóra vonatkozó szabályozást kívánják kiiktatni a törvényből. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Ez a javaslat összefügg az 567. és az 568. pont alatti javaslatokkal.
A 499. sorszámon Pánczél képviselő úr és képviselőtársai iskolai gyakorlati oktatás címszó alatt megint csak az új típusú normatíva visszaállítását kezdeményezik. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 509. sorszámon Nógrádi és Latorcai képviselő urak a képző-, ipar-, tánc-, szín- és bábművészeti ág támogatását kívánják 59 ezer forintra visszaállítani. Ez a javaslat nem függ össze semmivel, úgyhogy feltételezem, hogy nincs forrása. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr szót kért.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Csak egy egymondatos megjegyzést engedjenek meg! A teljesítménymutató életbelépése 2007. szeptember 1-jétől következik be, és majd mindig tanévre vonatkozik az új finanszírozás. Botka Lajosné képviselőtársunk azzal indokolta ezt, hogy ennek az a pozitívuma, hogy a tanév kiszámíthatóvá válik. Itt pedig pont az történik, amit itt az alapfokú művészetoktatási intézmények szervezeteinek a képviselői jeleztek, hogy tanév közben, tehát majd 2007. január 1-jétől változik 59 ezer forintról 40 ezer forintra a támogatás. Tehát ha egyszer egy helyen egy elvet el tudnak fogadni, akkor itt sem kellene talán tanév közben csökkenteni. Köszönöm szépen. (Botka Lajosné: Ezen dolgozunk!)
ELNÖK: Képviselő úr, mondhatnám azt, hogy csak az ökör következetes (Derültség.), de ezt nem mondom, mert mi is következetesek vagyunk. (Botka Lajosné: Ezen dolgozunk.) Szeretnénk érvényesíteni ezt az elvet mi magunk is, ugyan nem egészen úgy, ahogy Nógrádi és Latorcai képviselő urak elképzelik, de legalább a 2007. év első nyolc hónapjára. Kapcsolódó módosító indítvány várható a tekintetben, hogy ezt hogyan tudjuk megoldani. Az elvet mindenesetre fontosnak tartjuk ebben az esetben is. (Dr. Pósán László: Akkor ezek szerint jelképesen megszavazhatják! - Derültség. - Közbeszólás: Nincs forrása!) Jelképesen megszavazhatjuk, noha nincs forrása, de ezt az iménti... (Dr. Pósán László: Botka Lajosné javaslatánál is megtettük!)..., éppen azt mondom, hogy de ezt az iméntiekben is megtettük. Ettől függetlenül ezt én most nem fogom megszavazni, tartalékolom a szavazatomat (Derültség.) a kapcsolódó módosító indítványra. (Dr. Pálinkás József: Elfogyott a támogatás! - Közbeszólások, derültség.)
Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 510. pontban Tóth Ferenc képviselő úr és társai a kollégiumok közoktatási feladatai kapcsán tesznek javaslatot. Itt csak egy átszámozás van, ámde ez a javaslat összefügg az 512-essel, amely kollégiumi, externátusi nevelés-ellátásról szól. Itt is a normatíva visszaállítása történne meg nem az egész esztendőre. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 510. pontról szavaztunk.
Az 516. pontban Tóth Ferenc és képviselőtársai a hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjával kapcsolatban tesz javaslatot: a 730 ezer forintos normatívát egész évre ki kívánják terjeszteni. Ez összefügg az 519. szám alatti javaslattal, amelyben ez a kollégiumi tehetséggondozó programra vonatkozik, ott is az egész esztendőre kívánják kiterjeszteni ezt az első nyolc hónap helyett. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 525. pontban Tóth Ferenc és képviselőtársai a gyógypedagógiai nevelés-oktatás kapcsán kívánják a normatívát a teljes évre kiterjeszteni, más szabályozásokat meg el kívánnak törölni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 532. pontban Kuzma képviselő úr és társai külön soron vagy külön számon kívánják a különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatását megvalósítani, az egész évre ki kívánják terjeszteni a 20 ezer 500 forintos normatívát.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 537. pontban Hoffmann képviselő asszony és társai a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez való hozzájárulást kívánják ugyancsak az egész évre kiterjeszteni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 540. sorszámon Tatai-Tóth András és képviselőtársai egyes pedagógiai programok támogatása címszó alatt a 9., előkészítő osztály, illetőleg felzárkóztató osztállyal kívánják kiegészíteni, és a címzetteket a középiskolai tanulókon kívül a szakiskolai tanulókra is ki kívánják terjeszteni. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Közbeszólások az ellenzéki képviselők soraiból: Ez jó, szavazzátok meg! - Botka Lajosné: Megszavazzuk! - Tóth Tiborné dr. jelentkezik.) Igen, de Tóth Tiborné képviselő asszony szót kért, most mit csináljak?
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Szót kértem, elnézést! Az én volt iskolámban, a Kossuth Lajos Gimnáziumban indult el először az előző tanévben egy felzárkóztató osztály, tehát a hátránykompenzáló tagozaton indítottunk nulladik évfolyamú nyelvi osztályt, másképp nem tudtuk a nulladik évfolyamot behozni. A heti 15 órából 8 óra idegen nyelv, angol vagy német, a többi pedig a magyar anyanyelvi felzárkóztató foglalkozásra, kommunikációs kultúrára, és így tovább, matematikai felzárkóztatásra, s a többi, volt. Kiválóan bevált az osztály, elvégezték az első évet. Én úgy gondolom, hogy a magyar közoktatás csak gazdagodna azzal, ha ezt a lehetőséget a szakközépiskolák és a gimnáziumi megkapnák, tehát ezt a beszúrást mindenképpen indokoltnak tartom a gyakorlati visszaigazolás alapján is. (Dr. Pálinkás József: Megszavazzuk!)
150
PÉ 151
ELNÖK: Köszönjük képviselő asszony, bár felesleges volt az érvelés, mert úgy nézem, hogy a bizottság támogatni kívánja ezt a módosító indítványt. Azért ellenőrizzük. Tehát kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Igen, a bizottság támogatja.
Az 542. sorszámon Kuzma képviselő úr és képviselőtársai egyrészt új számon kívánják az óvodába, iskolába bejáró gyerekek, tanulók ellátását külön támogatni, másrészt erre vonatkozó időarányos szabályokat feloldani. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 546. sorszámon Nógrádi és Latorcai képviselő urak a társulás intézményeibe járó városi gyermekek, tanulók utáni külön hozzájárulást kívánják eltörölni. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Bocsánat, természetesen nem eltörölni kívánják a külön támogatást, hanem helyreállítani azt, amit a javaslat eltörölne. Annyira pongyolán bírtam kifejezni magam, hogy az ellenkezőjét mondtam.
Az 551. sorszámon Pánczél képviselő úr és társai, külön számon és csak a 2007. évre vonatkozóan kívánják az óvodai, iskolai, kollégiumi szervezett kedvezményes étkeztetés támogatását megvalósítani. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 566-os következik a 281. oldalon. Tatai-Tóth András képviselő úr és társai a normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó kiegészítő és értelmező rendelkezéseket kívánják módosítani. Egy diszjunkciót konjunkcióval helyettesítve, vagyis a "vagy"-ot "és"-sel.
A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Éljen!
Az 590. sorszámon - ez a 295. oldalon található - Tóth Tiborné képviselő asszony a szakmai és informatikai fejlesztési feladatoktól kíván egymilliárd forintot elvonni, mégpedig a pedagógus-teljesítmény motivációs létrehozandó pályázati alap céljaira. A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ (MSZP): Ennek ellenére a bizottság támogatását kérem, nagyon röviden foglalom össze, ami nagyon hosszan is elmondható lenne.
Az a 15 éve megkezdett minőségfejlesztési folyamat, amely kormányokon átível, az iskolai autonómiával párosulva bebizonyította, hogy az iskolai önfejlesztésnek nagyon nagy a jövője, és csodálatos eredményei lehetnek, akár a jelenben is, de nyilvánvalóan a jövőben is.
Támogatom az oktatásfejlesztésnek azt a vonulatát, amely az iskolai autonómiát erősíteni szándékozik, még olyan nehéz körülmények között is, mint amelyeket ma megélünk. Azt gondolom, hogy az ellenzéki és kormánypárti képviselők teljesen egyetértettek abban, hogy nagyon sokat nehezednek a közoktatás feltételei, emelkedik a pedagógus-óraszám, azaz emelkedik a kollégák terhelése, miközben az osztálylétszámok magasabbak lesznek, hiszen a normatíva erre szorítja majd rá az iskolákat, hogy kedvezőtlenebb feltételek között dolgozzanak a pedagógusaink.
Azt gondolom, hogy az adminisztráció növekedése is olyan terheket zúdított a gyakorló pedagógusok nyakába, amelynek a csökkentése mindannyiunknak érdeke lehet. Én megpróbáltam átgondolni ezt a folyamatot, kezdve az adminisztráció csökkentésén keresztül egészen a teljesítménymotiválásig, egy olyan rendszerben, amelynek az alapja a minőségfejlesztés, azaz az önértékelésre történő rászorítása az iskoláknak. Ugyanis a jogi alapjai megvannak, a kidolgozott dokumentumaik megvannak az iskoláinknak, legfeljebb nem nagyon használják ezeket. Ebben a koncepcióban az éves programtól kezdve a pedagógiai programig, a szervezeti és működési szabályzatokig egy csomó minden bele van építve, hogy használják az iskolák a saját önfejlesztésüket szolgáló dokumentumokat.
A teljesítmény értékelése kérné számon, hogy hogyan működik ez a gyakorlatban, hiszen a gyakorlat próbája ugyanaz, mint amikor megesszük a pudingot, azaz ha megnézzük, hogy mi van a gyakorlatban. De ez nem képzelhető el másképp, csak úgy, hogy a pedagógusok teljesítmény-értékelésének a rendszere működjön, ne csak benne legyen a minőségirányítási programokban. Ezzel a legkiemelkedőbb pedagógus-teljesítményeket ösztönözni tudjuk, közvetlenül egészen addig, amíg a pedagógusbér-táblázat teljesítményre épülő rendszere másfél-két év múlva ki nem épül.
Ez áthidaló megoldás kíván tehát lenni a teljesítmény-értékelő rendszerek működtetésének ösztönzésére. Ezért is teljesítmény-motivációs alap lesz ennek a pályázati alapnak a neve. Forráskeresés közben nem adódott más, csak az informatikai 5 milliárd forintos összeg, amely tudom, hogy nagyon fontos fejlesztéseket hozna Magyarországnak, a közoktatásnak, de a legfontosabbnak ma magát a pedagógust, az iskolavezetést és az iskolák támogatását érzem. Kérem tehát a bizottságot, hogy szavazza meg ez a javaslatot, hogy induljunk el ebbe az irányba, ha lehet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Felhívom a figyelmet arra, hogy a következő módosító indítvány és az ahhoz tartozó 593-as ugyanezt a problémát kívánja megoldani, csak a megcélzott iskolák, óvodák körét kívánja másképp... (Tóth Tiborné jelentkezik.) Képviselő asszony! Nem tetszett még mindent elmondani?
TÓTH TIBORNÉ (MSZP): Nem.
ELNÖK: Tehát csak a megcélzandó iskolák, óvodák körét kívánja másképpen szabályozni. Tóth Tiborné képviselő asszonynak az előző érvelése kiegészítése céljából megadom a szót.
TÓTH TIBORNÉ (MSZP): Ehhez lenne hozzáfűznivalóm, ehhez az új javaslathoz.
ELNÖK: Az új javaslatról még nem szavazunk, képviselő asszony. Most az önéről szavazunk. Én csak felhívtam a figyelmet arra, hogy van ám egy másik is. (Tóth Tiborné: A kettő között szoros a kapcsolat, nagyon szoros a kapcsolat!) Tessék mondani!
TÓTH TIBORNÉ (MSZP): A közoktatási törvény módosításakor a 9. §-ba bekerült az én szövegem. Ebből a szövegből emelődött át egy mondat pontosításképpen. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy amelyet éppen érthetőbbnek talál, szerintem a teljesítményértékelő rendszer létrehozása ebben a törvénymódosításban benne van. Ezért az én javaslatomban nincs. Viszont úgy értelmezték a kollégáim, hogy esetleg az pontosabb, tessék eldönteni, hogy a kettő közül melyik a szimpatikusabb.
ELNÖK: Tehát az 590. sorszámon feltüntetett javaslatról szavazunk. (Horváth István jelentkezik.) Én teljesen megérteném a dolgot, de Horváth Istvántól azt kérdezem, hogy biztos, hogy ehhez kíván hozzászólni?
HORVÁTH ISTVÁN (Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség): Egy kérdésem lett volna, hogy a kollégium miért maradt ki a felsorolásból?
ELNÖK: Miért maradt ki belőle? Nem tudom a választ, valószínűleg feledékenységből, és meglátjuk, hogy csatlakozó módosító indítvánnyal lehet-e korrigálni. Tehát az 590-es és a vele összefüggő 592-es sorszámú indítványról szavazunk, Tóth Tiborné képviselőtársunk indítványáról. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 591-es és ezzel összefüggésben az 593. sorszámon Tatai-Tóth András és képviselőtársai, köztük Tóth Tiborné képviselő asszony indítványa. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
160
161 mse
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Egy rövid észrevételem lenne. Anakronisztikusnak érzem a kifejezést, ezt a "teljesítménymotiváció"-t, bármilyen szakszerű kifejezés is, de azért tegyük mellé mindig az óvodákat, illetve a joggal hiányolt kollégiumokat. (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Kapcsolódó!) Azt szeretném tehát javasolni, mert ha kisütök valami jobbat, beadom, de, Zsuzsa, ha nektek van valami jobb ötletetek, olyan anakronisztikus, hogy teljesítménymotiváció az óvodában.
ELNÖK: Bocsásson meg, ez nem az óvodásra vonatkozik, hanem a pedagógusra, az óvónőre.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Értem, értem.
ELNÖK: Jó. Annak azért lehet teljesítménymotivációja.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Tudom, ismerem a szakkifejezést, mégis a pedagógia világától én ezt idegennek tartom.
ELNÖK: Szerintem egy olyan csatlakozó módosító indítványra, amely ezt a c) pontot átkeresztelné, nyitottak leszünk, de egyelőre erről az indítványról szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 608. pont következik, amelyben Zsigó képviselő úr és képviselőtársai a bejáró gyerekek normatíváját kívánja az egész évre kiterjeszteni..., nem, dehogyis! Nem, a 2007. évre korlátozni, bocsánat! A kormány képviselője?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 612. pontban Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai a tagintézményi támogatás igénybevételének szabályait kívánják módosítani. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 616. sorszám alatt Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai a közoktatási szakszolgálati feladatoknál a gyógytestnevelést a heti egy alkalom helyett legalább heti három alkalomra kívánják változtatni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 619. pontban Nógrádi és Latorcai képviselő urak... - már olvasni sem tudok - az osztályok átlaglétszámára vonatkozó szabályozás érvényességét kívánják módosítani. A kormány képviselőjét kérdezem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 622. sorszámon Révész képviselő úr és képviselőtársai a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot kívánják 200 millió forinttal megnövelni a tudományos és technológiai attasék munkájának támogatása rovására. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 622. ponttal, tisztelt képviselőtársaim, azoknak a módosító indítványoknak, amelyekről mi tudtunk, a végére értünk. Kérdezem, hogy van-e olyan módosító indítvány, amelyről valaki úgy gondolja, hogy szavaznunk kellett volna, de nem tettük. (Senki nem jelentkezik.) Ilyen nincsen.
Ez esetben a harmadik napirendi pontot lezárom. Megköszönöm a vendégeknek a részvételt.
Soron következik a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat... Nem következik soron, mert nincs hozzá kapcsolódó módosító indítvány, ilyen módon tehát ezt lezártuk.
Tisztelt Bizottság! Ebben az esetben következik az, amit az elején mondtam, hogy a bizottság ülését most elnapoljuk, tekintettel arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája még nem fejeződött be a tisztelt Házban, tehát nem állnak rendelkezésre módosító indítványok, az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz pedig még nem készült el az ajánlástervezet, tehát egyelőre nem tudunk a módosító indítványokról szavazni. Ennek megfelelően most tehát a bizottsági ülést elnapolom, és holnap reggel 9 órára ismételten összehívom.
Köszönöm szépen a részvételt.
(Tárgyalási szünet: 14 óra 36 perctől
2006. november 22-én, szerdán, 9 óra 15 percig.
Elnök: dr. Szabó Zoltán.)
ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Többé-kevésbé elegendően vagyunk, úgyhogy megkezdjük a bizottság ülését, pontosabban folytatjuk a tegnapi ülést.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számú törvényjavaslat
Módosító javaslatok megvitatása
A tegnap elfogadott napirendünknek megfelelően soron következik az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/1306. számon benyújtott törvényjavaslat. Köszöntöm az előterjesztők képviseletében megjelenteket! A bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokról fogunk szavazni. Összesen hat módosító indítvány érkezett a törvényjavaslathoz, ezek közül bennünket három érint.
A 4. ajánlási számon Tatai-Tóth András úrral közösen a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság összetételében kívántunk némi módosítást elérni, úgy, hogy az akadémiai, pontosabban a felsőoktatási szféra képviselői továbbra is többségben legyenek az akkreditációs bizottságban. Ismeretes módon az Alkotmánybíróság több ízben értelmezte már úgy az ilyen természetű módosításokat, hogy ez a felsőoktatás autonómiájának a rovására megy, ezért gondoltuk úgy, hogy az akkreditációs bizottságban a Rektori Konferencia által delegált tagok többségét meg kell tartani. Erről szól mind a 4., mind az 5. javaslat két különböző változatban. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatják-e valamelyiket.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egyeztettünk az oktatási tárcával is. Elfogadjuk a javaslat tartamát, és azt a megoldást támogatjuk, amely nem emeli meg a bizottság létszámát, ebből következően a 4. pont szerinti javaslatot támogatjuk.
ELNÖK: A 4. javaslatot támogatják. Köszönöm szépen. Van-e valakinek kérdése vagy megjegyzése? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 4. számon benyújtott módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Minthogy be van nyújtva, a forma kedvéért megkérdezem, hogy a bizottság támogatja-e az 5. szám alatt szereplő indítványt. A kormány ezt nem támogatja.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Értelemszerűen nem.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 6. számon jelzett indítványban a Felsőoktatási és Tudományos Tanács összetételét kívántuk hasonló módon megváltoztatni, úgy, hogy a tanács tagjainak létszáma ne növekedjék, hanem az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldalának a képviselői a hat kamarai tag kontingensének a terhére kerüljenek be, magyarán a kamarák delegálási joga csökkenjen négy főre, és a fennmaradó két tagot az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala vehesse át. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. És a bizottság támogatja? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Ezzel az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal kapcsolatban benyújtott törvényjavaslat módosító indítványainak a végére értünk, hacsak nem tud valaki olyan módosító javaslatról, amelyről szavaznunk kellett volna, de ezt nem tettük meg. (Senki nem jelentkezik.) Nincs ilyen.
Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének.
Módosító javaslatok megvitatása
Soron következik az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról 1302. számon benyújtott törvényjavaslat módosító indítványainak a megtárgyalása. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét! Itt harminc-egynéhány módosító indítvány érkezett, és szinte mindegyikről szavaznunk kell..., nem, egészen pontosan 41 módosító javaslat van, és szinte mindegyikről szavaznunk kell.
Az 1. pontban Kuzma képviselő úr az "oktatási miniszter" megjelölést a "szakképzésért felelős miniszter" megjelölésre kívánja változtatni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, elnök úr, most külön erről a sorról van szó, vagy magáról a bekezdésről is, tehát együtt? Ugyanis a...
ELNÖK: Bocsánat, igaza van, én néztem félre, más módosító indítványok is vannak. Természetesen az egész bekezdésről, tehát az egész módosító indítványról együttesen tárgyalunk. A szakképzési törvény 4. §(3) bekezdésének b) pontját kívánja Kuzma képviselő úr módosítani.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy a fölötte lévő sor, hogy az "oktatási miniszter"-t kijavítja " szakképzésért felelős miniszter"-re, szükségtelen, mert a törvény ezt kezeli a hatásköri módosításból adódóan. De ami javaslatot a képviselő úr a b) pontra írt, azt támogatja a minisztérium. Tehát a tartalmi részét támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez már csak a jogalkotási törvény vonatkozó előírásának is megfelel. (Kuzma László jelentkezik.) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, lehet, hogy úgy érzékelhető, hogy ez egy tartalmi módosítás, de ha egybeolvassuk "oktatási miniszter" és "az oktatásért felelős miniszterrel együtt" szöveget, az néminemű anomáliát vet fel.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy látjuk a problémát is meg a szándékot is. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e az 1. pontban megjelölt módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban Kuzma képviselő úr a szakképzési törvény 4. §-ának (5) bekezdését kívánja módosítani. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. Hogy van-e hozzászóló, nem fogom megkérdezni minden alkalommal, hanem várok néhány másodpercet, hogy van-e hozzászólás. (Senki nem jelentkezik.) Ezek szerint most nincsen. A tisztelt bizottság támogatja-e a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 3. pontban ugyancsak Kuzma képviselő úr a szakképzési törvény 6. §-át kívánja módosítani. Ahogy elnézem, ez a tulajdonnév nagybetűkkel történő írásáról szól. (Kuzma László: Nem, több!) Nem. Akkor először megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Kuzma László jelentkezik.) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm az elnök úr kommentárját, de azért ez ennél több, tudniillik itt a törvény egy intézményt hoz létre, és egyrészt az intézménynevek helyesírási szabályzatáról van szó, másrészt pedig arról, hogy ha egy feladatot és feladatkört... Megértve, hogy két intézmény egyesítéséről van itt szó, és ezáltal létrejön egy új intézmény, egyértelmű, hogy ehhez az intézményhez feladatot rendel, és ez esetben, hogyha feladatot rendelünk valamihez, akkor annak egy intézménynek kell lennie értelemszerűen. Egészen konkrét feladatot rendel hozzá, például ellátja a Felsőoktatási Akkreditációs Testülettel kapcsolatos feladatokat meg egyebeket. Ezért gondolom én azt, hogy nemcsak egy nyelvhelyességi dologról van itt szó, hanem arról is, hogy ha egy konkrét feladatot rendel valamihez, akkor azt csak egy konkrét intézményhez lehet rendelni. Ez esetben viszont törvényszerű, hogy így kell.
ELNÖK: Ez világos, képviselő úr. Már elnézést, én nem vitatkozni akarnék ebben az ügyben, világos, amit mond, de ebben az esetben azt is anticipáljuk, hogy ezt az intézményt így és pontosan így fogják elnevezni, magyarán a törvény ad nevet ennek az intézménynek, ami önmagában nem föltétlenül baj, csak lehet, hogy nem ez volt az előterjesztő szándéka, mert Mancikának akarta elnevezni az intézetet.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Ott van köztünk, csak látszólagosan, véleménykülönbség, hogy nem egy, hanem több konkrét feladatot rendel valami nem létező dologhoz?
ELNÖK: Létező vagy létrehozni kívánt ezek szerint, csak nem biztos, hogy így kívánják elnevezni. Mindegy, a nézetkülönbséget értjük, a helyzet világos, azt gondolom, döntési helyzetben vagyunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a módosító indítványt. Aki igen, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Ez az indítvány összefüggött a 6., a 15., a 32., a 38. és a 39. pontban ismertetett módosító indítványokkal, így azokról már nem fogunk szavazni.
A 4. pontban...
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, csak a jegyzőkönyv számára szeretném tisztázni, hogy nem feltétlen függött össze, mert ennek a módosító indítványnak más a tartalma, mint a továbbiaknak. Ott valóban egy elnevezésbeli különbség van, ennél viszont, mivel az van benne, hogy: "Ellátja a Felsőoktatási Akkreditációs Testület..." feladatait, illetve titkársági feladatait, a további szövegrészt el kell érteni, konkrét feladatot rendel egy nem létező testülethez. Ezért más. A többi helyen egy valóban egy intézményelnevezésről van szó. Ezért nem függenek össze, de felületesen megközelítve mondhatjuk azt is.
ELNÖK: De nem kell szavaznunk, ha egyszer már ezt elutasítottuk, akkor a továbbiakról nem kell szavaznunk. Köszönöm szépen.
Meg kell mondanom, hogy itt és most látom először ezt az ajánlást, úgyhogy én sem vagyok nagyon azsúr benne.
A 4. pontban Tóth Ferenc és Kuzma László képviselő urak a 7. § (1) bekezdését kívánják módosítani. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Értettem. (Kuzma László jelentkezik.) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Ez egy értelemzavar megszüntetésére irányuló javaslat.
ELNÖK: (Mátyus Mihálynak:) Tessék parancsolni!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Képviselő úr, azért írtuk bele, hogy mindenki számára hozzáférhető módon - az igazságügyi minisztériummal folytattunk erről egy vitát -, mert előfordulhatnak a honlapnak olyan részei, amelyekre csak regisztrációs kóddal vagy más módon lehet továbblépni. Ezért akartuk deklarálni, hogy mindenki számára hozzáférhető, ami erősíti azt, hogy közzé kell tenni, hogy tényleg mindenki számára, nehogy véletlenül bárki is félreértelmezze ezt. Ezt kívántuk ezzel erősíteni. A cél, azt gondolom, tulajdonképpen ugyanaz, mindketten ugyanarról beszélünk, csak ez a szövegmegfogalmazás ezt takarja.
ELNÖK: Én pontosan azt akartam kérdezni, hogy van-e a miniszter úrnak olyan honlapja vagy a honlapján olyan rovat, ahová csak külön kóddal lehet belépni. Ha van ilyen, akkor, úgy gondolom, nem fölösleges a megjegyzés.
Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Ebben az esetben szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Hoffmann Rózsa és Kuzma László képviselő urak az 5. pontban a 10. § (1) bekezdésének d) pontját kívánják módosítani a "maximális" szó eltörlésével. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Kuzma László jelentkezik.) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Ez megint egy szakképzést érintő és általában a szakképzés és a felnőttképzés kapcsolatát érintő nagyon fontos kérdéskör, hiszen a maximális időtartamnak ebben az összefüggésben nem sok értelme van, mivel azt nem kell szabályozni, hiszen azt részben a vizsgakövetelmények, részben pedig a központi programok szabályozzák. Aggodalmam nekem ott van, hogy ha ettől eltérünk, és általában nem fölfelé szoktak eltérni a képzőintézmények, különösen a felnőttképző-intézmények, hanem inkább lefelé. Tehát ha valamit szabályozunk, és a minőség irányába szeretnénk elmozdulni, akkor éppen a minimális óraszámot kellene szabályozni, és nem a maximális óraszámot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Mátyus Mihálynak:) Tessék parancsolni!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezzel a javaslattal kapcsolatban már szakmai körökben is és az új országos képzési jegyzék kialakításánál is széleskörű viták folytak. Az a véleményünk, hogy a maximális időtartamot - és ebben nem értünk egyet a képviselő úrral - muszáj szabályozni, mert pont a felnőttképzésnek, amikor sok esetben normatív jellegű támogatás folyik, és nem is lehet másképp, ha nincsen maximális óraszám, akkor azt egyszerűen nem lehet mihez kötni. Ezt mindenféleképpen muszáj szabályozni. Abban voltak viták, hogy a minimális óraszám is meghatározásra kerüljön-e, de végül is, tényleg a legszélesebb körű szakmai vitákat is összefoglalva az jött ki, hogy a minimális óraszámokat pedig nem lehet és nem szabad szabályozni, hiszen az előzetes tudás beszámításával elméletileg még akár az is elérhető, hogy valaki nulla képzettséggel elmegy vizsgázni, mert olyan informális tudásra tett szert. Ezért a minimális óraszám már az országos képzési jegyzék rendeletében sem került meghatározásra. A maximális óraszámot viszont muszáj beleírni, mert különben ez pont a felnőttképzésben teljes mértékben kezelhetetlenné válik. (Kuzma László jelentkezik.)
ELNÖK: Kuzma képviselő úr újra szólásra jelentkezik. (Kuzma László: Igen.) Tessék!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen az érvelést, de kicsit aggódva tekintek ebbe az irányba, mert a beszámíthatóságot egyértelműen szabályozzuk más törvényhelyeken, tehát az egy igazgatói kompetenciába tartozik, ennek, tehát az előzetes ismeretek beszámításának megoldott a problémája. Változatlanul azt szeretném mondani - nem tudom, mondtam-e már, de annyiszor érveltem ezzel a kifejezéssel az elmúlt napokban -, hogy az angolszász szakmai irodalom az iskolarendszerű képzést teljes idejű képzésnek mondja, tehát nem azt a szóhasználatot alkalmazza, mint mi. Értelemszerűen a többi nem teljes idejű képzés, és hogyha nem teljes idejű képzés - hadd használjam ezt a kifejezést -, akkor valahol a minőség rovására mehet ez a fajta képzési struktúra, amit nem szándékozunk... Sok az eszkimó, kevés a fóka - lássuk be! - a felnőttképzési piacon, és azzal szereznek gyerekeket vagy hallgatókat, hogy minél kevesebb idő alatt minél jobb végzettséget adnak.
Elhangzott tegnap a szocialista képviselők érvelésében is a plenáris ülésen, hogy azt a különbséget - én szakadéknak nevezném -, amely az iskolarendszerű és a nem iskolarendszerű képzés között van, ami a nem iskolarendszerű képzésnek a mobilitását biztosítja, nem kimondva, hogy ezáltal nem minőséget biztosít. Míg az iskolarendszerű képzés a mobilitását tekintve kevésbé mobil, mint a nem iskolarendszerű képzés, de valahol a minőség garanciája magában az egész rendszerben van, és nagyon - hogy mondjam, hogy ne bántsak meg senkit? - felháborodottan szemlélem azt, hogy az oktatás szereplőit kérdőjelezzük meg ma, akik részt vesznek benne, és akiket mindenféle akkreditációba kényszerítünk. Ezzel kicsit előreléptem a 30. § tájékára. De valahol a minőséget és ezt a fajta mobilitást egymáshoz kellene közelíteni, mert az viszi előre a ma egy helyben topogó szakképzést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Azt hiszem, döntési helyzetben vagyunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e Kuzma képviselő úr módosító indítványát. Aki igen, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 6. pontról már szavaztunk.
A 7. pontban Kuzma képviselő úr egy helyesírási hibát, pontosabban szólva hibának vélt dolgot kíván javítani, amely ügyben, be kell vallanom, elbizonytalanodtam. Mindenesetre a kormány képviselőjét kérdezem. (Kuzma László: Az előző támogatás volt? - Közbeszólások: Igen.) Tehát a kormányt kérdezem a 7. pontról, hogy az "érdek-képviseleti" kötőjellel vagy egybe írandó-e.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy eddig is a törvényben és más helyeken is az "érdekképviseleti" szó egybe van írva. Tehát most jogtechnikai okokból, képviselő úr, mivel itt most csak ez az egy bekezdés szerepel, nem támogatjuk, mert akkor a többi pontot is át kellene írni, ami egyébként meglévő a törvényben, ha már konzekvensek akarunk lenni. Mivel ön most erre az egyre adta be ezt, ezért nem támogatjuk jogtechnikai okokból. (Kuzma László jelentkezik.)
ELNÖK: Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Kapcsolódó módosítással lehetne támogatni, gondolom én, mert a magyar helyesírási szabályzat 138. pontjának második bekezdése alapján tettem meg ezt a módosító indítványt.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Hétnél több, nem?
ELNÖK: Hatnál több!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): De három összetevőből áll, háromtagú összetétel.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Az "érdekképviselet" egy képzett szó.
ELNÖK: Hogy az összetett szónak vagy képzett szónak számít-e, nem tudom. Én azt indítványoznám, hogy ne szavazással döntsünk erről, hanem kérjük meg e tekintetben a minisztérium képviselőjét, hogy ennek egy hozzáértővel nézessenek utána, és a csatlakozó módosító indítványok közé vagy nyújtsunk be olyat, amely a törvényben konzekvensen végigvezeti ezt, ha ez a helyes, vagy ha a hozzáértő tudorok azt mondják, hogy ez így helyes, akkor meg maradjon így! (Pokorni Zoltán: Azért nyújtották be ezt a Laciék!) Mindegy, szavaznunk természetesen kell róla.
Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Ettől függetlenül az én kérésem változatlanul érvényben marad, hogy tudniillik...
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Mielőtt továbbmennénk, elnök úr, ügyrendben hadd kérjek szót!
ELNÖK: Igen.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Túlmentünk a 6. ponton - ugyan értem az elnök úr megjegyzését -, egy egyben szavazás következményeként túlhaladtunk rajta. Jól értem, hogy erre vonatkozik az egyharmad, ugye? Tehát ehhez lehet még kapcsolódót beadni, ugye?
ELNÖK: Természetesen! A 3., a 6., az iksz-ipszilon pontot mind...
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Oké, köszönöm.
ELNÖK: ...sima nem támogatással engedte át a bizottság.
A 8. pontban Kuzma képviselő úr és képviselőtársai a törvény egy újonnan beiktatott bekezdését kívánják kiszerelni a törvényből. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kuzma képviselő úrnak van-e észrevétele?
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): A tanulószerződés kényszere miatt adtuk be ezt a módosító indítványt.
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Hoffmann Rózsa képviselő asszony és Kuzma képviselő úr a törvényjavaslat 37. § (3) bekezdésében kíván módosításokat eszközölni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Megint szeretném megjegyezni, hogy önmagában támogatnánk, csak nem pontosan úgy, ahogy ide van írva. Mert igaza van a képviselő úrnak, hogy ahogy ő megfogalmazta, az érthetőbb, mint ahogy a minisztériumnak sikerült megfogalmaznia, ezt bevalljuk, de akkor ez úgy lenne pontos, hogy: "hiányoznak a tanulónak", onnan hiányzik egy "a" betű, és az utolsóelőtti sorban az, hogy: "E rendelkezés nem alkalmazható a bekezdés szerinti szintvizsgán a tanuló eredményes - és akkor nem kell még egyszer a "szint" szó - vizsgát tett.". Így lenne pontos, és ezt elfogadnánk akkor. De úgy, ahogy most ide van írva, nem támogatjuk. (Dr. Hoffmann Rózsa: Kimaradt az "a" betű, stimmel!) Az "a" betű, az "i" betű, meg akkor nem kell a "szint" szó.
ELNÖK: Értettem. Magyarán a kormány elvileg támogatja a módosítást. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr kért szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Rövidre lehetne zárni ezt az ügyet, hogyha ezt a kis javítást bizottságiként beadnánk, mert nagyon szívesen veszem, ha a "került megszerzésre" helyett egy magyarosabb kifejezés kerülne a szövegbe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ezt magam is nagy örömmel olvastam. Akkor a következő lehetőségeink vannak: szavazunk Hoffmann képviselő asszony és Kuzma képviselő úr indítványáról, és azt követően megtehetjük azt, hogy csatlakozó módosító indítványra várunk, illetve megtehetjük azt, hogy egy bizottsági módosító indítvánnyal pontosítjuk a javasolt szöveget, és úgy nyújtjuk be.
Elsőként azt kérdezem, hogy támogatja-e a bizottság az eredeti, a 9. pontban megfogalmazott indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Kérdezem, hogy várjunk-e csatlakozó módosító indítványra... Így nem lehet szavazni. (Derültség.) A kérdésem tehát az, hogy benyújtsunk-e bizottsági módosító indítványt, amely a javaslat lényegét érintetlenül hagyva megteszi a kozmetikázást. Aki úgy gondolja, hogy igen, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) Igen, a bizottság úgy döntött, hogy egy ilyen módosító indítványt be fog nyújtani. A megfogalmazását, úgy gondolom, a bizottság titkárságára lehet bízni. Köszönöm szépen.
A 10. pontban Pósán és Zsigó képviselő urak kívánják a tanulószerződés alapján járó pénzbeli juttatást megemelni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 11. pontban Tóth Ferenc és Kuzma László képviselő urak a szakképzési törvény 52. § (1) bekezdésének az elhagyását javasolják. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Kuzma László jelentkezik.) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Ismételten arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában szeretnénk tisztán látni, és ez a lehetőség, hogy külön jogszabályokba utal ilyen-olyan dolgokat, nem segíti a tisztánlátást - hogy finom legyek -, az egységes szabályozást meg pláne.
ELNÖK: (Mátyus Mihálynak:) Tessék parancsolni!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Talán egy félreértésről van szó. Pontosan az a célunk azzal, mit itt most előírtunk a törvényben, hogy a tisztánlátást és az egységes szabályozást alkalmazzuk a felnőttképzés tekintetében, hiszen eddig különböző előírások voltak itt is meg ott is. Most ebben próbáltunk meg egy rendet teremteni, és a szakképzési törvényben, ami itt is meg ott is szerepelt, kihúztuk belőle, azzal, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában külön jogszabályok határozzák meg, magyarul a felnőttképzési törvény mint egy ágazati törvény, és annak a végrehajtási rendeletei, pont. Ugyanazt akarjuk mind a ketten, csak talán félreértette a képviselő úr. Azt szeretnénk vele elérni, hogy akkor letisztulnak vele a dolgok, pont.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt indítványozom, hogy szavazzunk. Aki a módosító indítványt támogatja, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 12. pontban Kuzma képviselő úr indítványa olvasható, amely nem egyszerűen csak a korábban már pertraktált állami szakképzési és felnőttképzési intézet tulajdonnévként való átírásáról szól, hanem ezen túlmenően is kiegészítené az adott paragrafust. Kérdezem a kormány képviselőjét.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 13. pont nem a miénk.
A 14. pontban Kuzma képviselő úr a törvényjavaslat 20. §-ának módosítását indítványozza. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. (Kuzma László jelentkezik.)
ELNÖK: Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Azt hiszem, egy annyira fontos intézményről van szó, hogy ne külön jogszabályban, hanem ennek a jogszabálynak a keretei között kellene rendelkezni róla. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 15. pontról már szavaztunk.
A 16. pontban Kuzma képviselő úr az "állami foglalkoztatási szerv" megnevezését kívánja "munkaügyi központ"-ra visszaváltoztatni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. (Kuzma László jelentkezik.)
ELNÖK: Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Csak egy rövid kérdésem lenne. Mi indokolja, hogy ilyen átnevezésre kerüljön egy jól bevált és bejáratott kifejezés.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Valamennyi ilyen módosító indítvánnyal kapcsolatban mondanám, hogy a törvény jelenlegi tervezete és módosítása abszolút nagyon sok egyeztetést követően most teljes összhangban áll a hatásköri törvénnyel, és ez mind oda vezethető vissza, hogy ezeknek, a két törvénynek a koherenciáját biztosítjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Mielőtt szavaznánk, felhívom a figyelmet arra, hogy az indítvány összefügg a 17. pontban szereplő módosító indítvánnyal, vagyis a kettőről együtt... (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Bocsánat, Hoffmann képviselő asszonynak lenne észrevétele. Tessék parancsolni!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Kérdésem lenne. Emlékszem, hogy ezt már korábban is firtattuk...
ELNÖK: Még az általános vita keretében.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Igen, és akkor olyan választ kaptunk a kormány képviselőitől, hogy "állami foglakoztatási szerv (munkaügyi központ)", tehát csak értelmezik, és nincs szó arról, hogy a munkaügyi központokat meg kívánják szüntetni. Arra szeretnék most egy egyértelmű választ kapni, hogy erről van-e szó vagy sem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem. Itt arról van szó, még egyszer szeretném elmondani, hogy a hatásköri törvénnyel összefüggésben és a jelenleg benyújtott számos törvényjavaslatot érintően ezeket a hivatalokat nem kívánjuk konkrétan megnevezni törvényben, hanem az "állami foglalkoztatási szerv" elnevezést használjuk, és majd ahogy alakul, a hatásköri törvényben, illetve más törvényekben így lesz koherencia, hogy majd kijelölésre kerül, hogy konkrétan ki fogja végezni ezt az ellenőrzést. Hiszen a munkaügyi központok rendszere, ami nem ide tartozik, hanem a foglalkoztatási törvénybe, az is változik egyébként. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
ELNÖK: Tessék parancsolni!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Megismétlem: kaphatnánk-e egyértelmű választ arra, hogy van-e ilyen szándék, hogy a munkaügyi központokat megszüntetik, átszervezik?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, képviselő asszony, én erre most itt nem tudok válaszolni, mert ez nem ennek a törvénymódosításnak a tárgya. Ez a foglalkoztatási törvény módosításában szerepel.
ELNÖK: Erre nem kapunk választ. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Én sem tudok rá válaszolni, de nyilván nem lehet kizárni a következő négy évre nézve, hogy olyan megyei központok vagy regionális központok jönnek létre, amelyek a hagyományos munkaügy mellett más megyei vagy regionális feladatot is ellátnak. Erről nincs még döntés, de nyilvánvaló, hogy nyitva marad ez a kérdés. Olyan terv nincsen, hogy a munkaügyi feladatokat ellátó központok ma ellátott feladatát megszüntetnénk. Azt hiszem, ez a dolog lényege, nem az, hogy minek nevezzük, hanem hogy az a feladat, amit ellátnak, azt továbbra is el fogja látni a foglalkoztatási szerv - ez nem egy szép magyar kifejezés...
ELNÖK: Hát nem! (Dr. Pálinkás József: Őszintén szólva nem! - Derültség.) Nézzünk szembe a tényekkel, nem az! (Kuzma László jelentkezik.)
Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, de normális esetben nem ő foglalkoztat. Több esetben agonizáltunk itt nyelvhelyességi dolgokról. Itt az van, hogy: "foglalkoztatási szerv", de nem maga a szerv foglalkoztat, hanem csak egy katalizátor az egészben, ezért is rossz ez a megnevezés.
ELNÖK: Tisztelt bizottság, szavazunk. Kérdezem tehát a bizottságot, hogy támogatja-e a 16. és ezzel összefüggésben a 17. pontban szereplő indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 18. pontban Kuzma képviselő úr túl azon, hogy megismétli ezt az elnevezési változtatást, tartalmi módosítást is indítványoz. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 19. pontban Kuzma képviselő úr... (Kuzma László: A 18-as jön!) Ez volt a 18-as, képviselő úr, amelyről most szavaztunk. A 17-esről a 16-ossal együtt szavaztunk. (Kuzma László: Bocsánat, csak mondani akartam valamit, de akkor mindegy!)
A 19. pontban tehát Kuzma képviselő úr az "akkreditációs eljárás alapfeltétel" kifejezésből az "alap" szót törölni kívánja. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Megkérdezetem, hogy miért?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Az "alapfeltétel" azért került így meghatározásra, mivelhogy az akkreditációs eljárás további feltételrendszerét kormányrendelet, aztán még miniszteri rendelet is szabályozza. Ezzel az "alap" szóval csak azt kívántuk érzékeltetni, hogy a törvényben előírt feltételek alapfeltételek, és még számos más feltétel lesz majd a további rendeletekben, amelyekre a törvény felhatalmazást ad. Így került be ez az "alap" szó, hogy ha valaki véletlenül csak a törvényt olvassa - most ezt őszintén mondom -, akkor érzékelje belőle, hogy egyébként még számos más feltétel van, amit aztán majd rendeletek szabályoznak, de ezek alap-, szignifikáns kritériumok.
ELNÖK: Főosztályvezető úr, én azt gondolom, hogy a feltétel, az feltétel, ha mellé van írva az, hogy "alap", ha nincsen. Hogy vannak-e további feltételek, ha ilyenekre a törvény felhatalmazást ad a kormánynak, illetőleg a miniszternek ilyen rendelet kiadására, akkor, azt gondolom, aki kíváncsi rá, az tájékozódjék a szóban forgó rendeletek elolvasásával. Nem hiszem, hogy népnevelési funkciókat kellene egy törvénynek betöltenie. Én azt gondolom, Kuzma képviselő úr indítványa helyénvaló.
Van-e további megjegyzés? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Szavazzunk! Kérdezem tehát, hogy ki támogatja a 19. pontot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 20. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a felnőttképzési törvény 12. §-át egy új bekezdéssel kívánják kiegészíteni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ennek ellenére kérem a bizottságot, hogy támogassa ezt a kezdeményezést, hiszen ha a szakképzési intézmény felkészült arra, hogy iskolarendszerben egy bizonyos szakmára felkészítse a tanulókat, valamint hogy bizonyítványt állítson ki, vizsgát szervezzen, s a többi, akkor ugyanabban a szakképesítésben a felnőttek részére alanyi jogon folytathassa ezt a képzést. Annál is inkább indokolt ez, mert a felsőoktatási intézményeknek ezt a jogot már korábban megadta a törvény. Köszönöm szépen. (Kuzma László és dr. Pálinkás József jelentkezik.)
ELNÖK: Kuzma képviselő úr, aztán Pálinkás képviselő úr következik.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Külön szeretném megköszönni Tatai-Tóth képviselő úrnak és képviselőtársainak ezt a módosító indítványt. Ez az a módosító indítvány, pontosabban az erről alkotott kormányzati vélemény az, amely tetten éri azt a fajta mentalitást, hogy sok az eszkimó, kevés a fóka, és ily módon akarják éppen a minőségi szakképzést folytató iskolarendszerű szakképző intézményeket hátrányos helyzetbe hozni. Ettől egy rendes somogyinak kinyílik a bicska a zsebében. (Derültség.) Ez olyan dolog, hogy nem tudok indulatok nélkül beszélni róla. Köszönöm szépen képviselőtársaimnak a módosítót, és remélem, hogy átmegy a parlamenten!
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, bár azt gondolom, hogy az összeesküvés-elméleteket nem feltétlenül szükséges itt a bizottság előtt pertraktálni.
Pálinkás képviselő úré a szó.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem összeesküvésről van szó, hanem a felnőttképzést folytató cégek, hogy ne mondjam..., de nem mondok más szót, hogy micsodák lobbierejéről van szó, amely képes keresztülverni a minisztérium apparátusán azt, hogy azoknak a szakiskoláknak, amelyek például autószerelést tanítanak, azoknak, ha a 22 vagy a 23 évesek számára autószerelést akarnak tanítani, külön keresztül kelljen menniük ezen a procedúrán. Ez nagymértékű védelmet ad ezeknek a szakképzésre létrejött társaságoknak vagy szakképzésre szakosodott... Meglehetősen rossz véleményem van ezekről az intézményekről, ezért a jelzőket elkerülöm most. Én is azt ajánlom, hogy a bizottság fogadja el. A kormány pedig próbálja meg ezeket a szakképzési lobbikat egy kicsit visszaszorítani! Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt bizottság, szavazzunk! Kérem, hogy aki a módosító indítványt támogatja, az most jelezze ezt! (Szavazás.) A bizottság az indítványt támogatja.
A 21. pontról nem kell szavaznunk.
A 22. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és képviselőtársai az akkreditációs tanács... (Pokorni Zoltán: Elnézést, miért nem szavazunk a 21-esről? Nem kötözködni akarok, csak...!) Nézzük meg...! (Pokorni Zoltán: A bizottság az oktatással foglalkozik, nem egy ágazattal, tehát adott esetben a hatósági szakmák képzése is oktatási feladat!)
Pokorni képviselő úr azt indítványozza, hogy szavazzunk a 21-esről is - ennek semmi akadálya nincsen. Következésképp most a 21. pontról, a Gúr Nándor és képviselőtársai által benyújtott indítványról fogunk szavazni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 22. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai az akkreditációs tanács összetételét, pontosabban megbízatásának időtartamát kívánják az elnökével összhangba hozni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Egy megjegyzést szeretnék tenni. Nem szerencsés, hogy az oktatási rendszerben - beleértve a felnőttoktatást is - a különböző testületeknek, amelyeknek már a számát nem lehet tudni, annyian vannak, mindegyiknek más-más a kifutási ideje. Ha az egyik legfontosabb közoktatási testület, az Országos Köznevelési Tanács mondjuk ötéves időtartamban dolgozhat, akkor ez a három év rendkívül kevés... (Dr. Hoffmann Rózsa mobiltelefonja egy népdallal szólal meg. ) Bocsánat!
ELNÖK: Semmi gond, egy kis kultúra!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Szóval a hosszabb testületi idő jobban biztosítja az állandóságot, mint a gyakori váltás. Egy testület idejében az utolsó pár hónap már lecsengőben van, aztán megalakul egy új testület, az az első félévben megint önmagával van elfoglalva, nem megy a munka, tehát ezek az érvek mindenképpen szerepelnek a javaslat mögött.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hadd kérdezzem meg a kormány képviselőjétől, hogy indokolja-e valami azt, hogy egy 15 tagú tanács 14 tagját három évre kérjék fel, a tizenötödiket viszont négyre.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, a folytonosság biztosítása miatt szeretnénk, ha ez így maradna. Számtalan testületben látható, hogy ha mindenestől kicserélődnek a tagok, akkor működési zavarok jelentkeznek. És mivel ez egy szakmai testület, szeretném hangsúlyozni - és ilyen értelemben a Köznevelési Tanáccsal én kevés párhuzamot vélek felfedezni, ez a tanács szakmai kérdésekben dönt, akkreditációs ügyekben, semmi másban, nem egy szakmai politikai tanácsadó testület -, ezért aztán itt nagyon fontos, hogy a folytonosság biztosított legyen, hogy ezek az ügyek ne álljanak meg. És az elnök személyében egy átvezetést biztosít egy átlós rendszerben. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
ELNÖK: Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem teljesen értem, hogy miért az elnök személyén keresztül lehet csak folytonosságot biztosítani. Nem mindegyik, de sok testületben úgy biztosítják a folytonosságot, hogy mondjuk háromévente vagy kétévente a tagok egyharmada cserélődik. Az OTKA-bizottságtól kezdve számos bizottságban van így...
ELNÖK: Az Egyesült Államok szenátusáig...
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): ...az Egyesült Államok szenátusáig. Tehát hogy miért az elnök személyén - akit nyilván a kormány választ ki, nevez ki - keresztül kell ezt biztosítani, akinek aztán a következő tagok kiválasztásában természetesen ismét nagy szerepe van... Én ezzel nem értek egyet, tehát javaslom, hogy adjunk be egy kapcsolódó módosító indítványt, amelyben a többi bizottsággal azonos módon kezeljük ezt. Nem értem, hogy ez a fet vagy FAT miért... (Dr. Hoffmann Rózsa: Ez magyar! - Derültség.) Tudom, jó, elnézést kérek, nekem a "fet" a fettranzisztort jelenti, elnézést! (Dr. Hoffmann Rózsa: Megbocsátjuk!) Tehát miért lenne ez a FAT különböző mondjuk a többi tanácstól, a MAB-tól vagy az OTKA-bizottságtól? Köszönöm. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
ELNÖK: Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Bocsássanak meg, de korrigálni szeretném a minisztérium képviselőjének a szavait. Az Országos Köznevelési Tanács nem politikai és nemcsak tanácsadó testület, hanem nagyon komoly szakmai munkát, operatív munkát is végez, úgyhogy nem volt nagyon idegen a kettőnek az összehasonlítása. De én ezt csak példaként hoztam fel, az érvem súlyosabbik fele lényegében az volt, amit Pálinkás képviselő úr más oldalról megerősített.
ELNÖK: Főosztályvezető úr!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Annyit szerettem volna mondani, hogy én azt mondtam, hogy szakmapolitikai, tehát szó nincs arról, hogy politikai; szakmapolitikai.
ELNÖK: Magam is haboztam hogy ez ügyben kiigazítsam-e önt, de aztán úgy gondoltam, hogy nem teszem meg. Rendben van, akkor szavazunk a 22-es javaslatról. Kérem, aki a módosító indítványt támogatja, az jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 23. pontban Tatai-Tóth képviselő úr a Magyar Rektori Konferencia képviselőjével kívánja ezt a tanácsot kiegészíteni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Abból a megfontolásból, hogy igaz, hogy a felsőoktatás a szakképzésnek ma még egy kicsit elkülönült ágát képviseli, de éppen azért kellene ebbe a bizottságba vagy tanácsba bevonni ha nem is pont a Rektori Konferenciát, de valamilyen módon a felsőoktatást, mert nem kell hozzá jósnak lenni, hogy ha az európai felsőoktatást figyelemmel kísérjük, akkor abból következik, hogy a felsőfokú szakképzés jelentősége nálunk is erősödni fog, és jó volna, ha nem lenne egy elkülönült. A felnőttoktatással jelentős szerepet fog vállalni a felnőttképzésben is, és ma is vállal már, tehát nem lenne jó, hogyha ismét két párhuzamos rendszer alakulna ki, amelynek nincs szervezeti összekapcsolódása. Ezen indokok alapján gondoltunk arra, hogy helyes lenne, hogyha ebben a tanácsadó testületben - mert ez tulajdonképpen egy tanácsadó testület - a felsőoktatás is képviseletet kapna. Köszönöm szépen. (Pokorni Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): A szempont abszolút érthető. Javaslom, hogy fontolja meg a képviselő úr, hogy ne a Rektori Konferencia, hanem a MAB, a Magyar Akkreditációs Bizottság képviseltesse magát. Két ok miatt mondom ezt. Egy hasonló feladatot más területen elvégző szervezet tapasztalatai segíthetik a FAT-ot, eddig is támaszkodott egyébként a FAT a MAB gyakorlatára, tapasztalatára, ezt nem árt intézményesíteni. A Rektori Konferencia sok esetben intézményi vezetői érdekek..., konkurens intézmények érdekét is képviseli - nem állítom, hogy csak azt -, itt pedig szeretnénk egy valóban szakmai szempontokat mérlegelő testületet csinálni, és ha a MAB delegál ide szereplőt vagy szereplőket, én ezt jobban biztosítva látom. Tehát nem vagyok ellene ennek az iránynak sem, de szerintem jobban tükrözné a közös célunkat, hogyha a MAB-ból történne a delegálás, nem a Rektori Konferenciából. Még egy érvet hozzá: a felsőoktatási törvény legutóbbi módosítása számos jogkört vett el a MAB-tól, azokat áttette a Rektori Konferenciához, és egyelőre még nem látjuk, hogy ezekkel meg tud-e birkózni a Rektori Konferencia. Tehát egy kiegyensúlyozottabb működést szolgálna, ha ezt a delegálást a MAB végezné.
ELNÖK: Főosztályvezető úr!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Azért nem javasoljuk a Rektori Konferenciát berakni, mert - most viszont én húzok párhuzamot a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács és a FAT mint testület összehasonlításával - a FAT, újra szeretném hangsúlyozni, egy szakmai szervezet. A mostani átalakítás is pont azt célozza, hogy a szakmaisága növekedjen, a minisztériumok képviselői a javaslat szerint most már nem lennének tagjai, kivéve az SZMM-et, amely törvényességi felügyeletet gyakorol, és a szakmát hoznánk ide be. A FAT tulajdonképpen nem csinál mást, mind dönt, nem ad tanácsot, dönt akkreditációs ügyekben, ellenőrzési ügyekben, akkreditációs visszavonási ügyekben. A Magyar Rektori Konferencia képviselve pont a mostani törvénymódosítás szerint egyébként ebben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsban, amely ténylegesen tanácsadó testület, ott megnevezésre került. Nem tartjuk célszerűnek, hogy itt szerepeljen, aki egyébként aztán a felnőttképzésben részt vevő szereplőket is képviselné, a FAT összetétele nem ezt sugallja. Ezért nem támogatjuk. A másik tanács kapcsán pedig konkrétan meg van nevezve, hogy oda delegálhat tagot. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a felsőoktatás ki lenne zárva ebből a tagsági sorból. A szakértők közül eddig is fel volt kérve, és eztán is fel lesz kérve a felsőoktatás területén elismert szakértő, aki felnőttképzésben vesz részt.
ELNÖK: Köszönöm. Az érvek elhangzottak. Kérdezem a tisztelt... (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úrnak még az utolsó szó jogán.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Majdnem elfogadható a főosztályvezető úr válasza, de ilyen szempontból, gondolom, az egyházak és a helyi önkormányzatok mint intézményfenntartók kerültek be azon testületek vagy szervezetek közé, amelyek delegálhatnak, tehát képviselőt küldhetnek ebbe a testületbe. Ebből a szempontból tehát az egyházak és a helyi önkormányzatok mellett a magyar felsőoktatás képviselője is megjelenne. Hogy a Rektori Konferencia nevezi meg a képviselőt vagy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, az MFAB, az a lényeget tekintve, a felvetésem szempontjából közömbös. Én nem érzem idegennek a testülettől ezt a megközelítést, hogy az említett intézményfenntartóhoz hasonlóan a felsőoktatás képviselete is megjelenjen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy döntési helyzetben vagyunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 23. pontban megjelölt módosító indítványt. Aki igen, kérem, most jelezze. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Tatai-Tóth képviselő úr vagy bármely más képviselő megfontolja, hogy csatlakozó módosító indítvánnyal a Rektori Konferenciát Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságra javasolja-e cserélni.
A 25. pontban Zsigó képviselő úr és társai a szomszédos államokban élő magyarok számára nyújtott támogatásról kívánnak intézkedni. Főosztályvezető úr!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 26. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és képviselőtársai a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatás címzettjeit a fogyatékkal élő felnőttek helyett az összes felnőttre ki kívánják terjeszteni, legalábbis lehetőségként. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Itt azért megkérdezném, hogy ennek mi az oka, tudniillik itt ha normatív támogatást nyújthat, akkor akár ott van a fogyatékkal élő, akár nincs ott a fogyatékkal élő, ha a költségvetési törvény úgy dönt, hogy ezeknek a felnőtteknek kíván normatív támogatást nyújtani, akkor majd nyújt, ha úgy dönt, hogy nem kíván, akkor nem nyújt. Nem oszt, nem szoroz ebben a kérdésben az, hogy ott van-e a fogyatékkal élő vagy sem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Nemcsak arról van szó, hogy a költségvetési törvényben mennyi pénz van beállítva - tudjuk, hogy szinte minimális, és csak az áthúzódó képzésekre elég 2007-ben -, hanem két oka is van. Az egyik, hogy egyrészt egy profiltisztítást szeretnénk elindítani a felnőttképzési többcsatornás finanszírozási rendszerben, hogy ezt a lehetőséget azzal, hogy jövőre kevés lesz, de talán 2008-ban már több lesz, meghagyjuk, és ezért nem is húztuk ki. De ezt csak a fogyatékkal élőkre korlátoznánk, azért, mert a forrásokat majd az NFT II.-ben szeretnénk biztosítani, ahol több tízmilliárd forint lesz azokra a hátrányos helyzetű célcsoportokra: 50 év felettiek, és nem akarom sorolni. Ezek be vannak tervezve az NFT II.-ben, és onnan szeretnénk a finanszírozásukat biztosítani.
ELNÖK: Ezt értem, de amennyire én tudom, a nemzeti fejlesztési terv keretében nyújtott támogatások is keresztülfolynak a költségvetésen. Nem?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Természetesen, de ez egy olyan kategória, amely a költségvetési törvényben erre megállapít egy normatívát, a fogyatékkal élőkre eddig több normatíva volt benne. És most azt a javaslat, hogy csak a fogyatékkal élőkre, és ez összhangban van a költségvetési törvénnyel, hogy erre vonatkozóan állapít meg normatívát és mértéket. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
ELNÖK: Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Nem volna szerencsés, hogyha egy ilyen biankó ígéret érdekében egyáltalán a lehetőségét is kihagynánk annak, hogy a felnőttképzést egyáltalán támogassák. Csak erősíteném azt, amit az elnök úr mondott, hogy attól, hogy a lehetőség bennmarad a törvényben, az egyedi döntések még persze megszülethetnek úgy, hogy ha nagyon kevés a pénz, akkor csak a fogyatékkal élők kapjanak támogatást. De például az 50 év felettiek átképzése majdnem olyan súlyos társadalmi probléma, mint a fogyatékkal élőké, úgyhogy nem látom be, miért kellene kizárólag a fogyatékkal élőkre leszűkíteni a támogatás körét.
ELNÖK: Képviselő asszony, a probléma az, hogy még csak le sem szűkíti. Hiszen ha a költségvetési törvény egyébként úgy akar dönteni, egy másik törvény nem korlátozza abban, hogy úgy döntsön, hogy támogatást kíván nyújtani. Úgyhogy én ezért sem értem igazából, miért fontos itt a fogyatékkal élők megnevezése. (Dr. Pálinkás József és Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Pálinkás képviselő úr, aztán Tatai-Tóth képviselő úr következik.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Szeretném megkérdezni a kormány képviselőjétől, hogy mekkora ez az előirányzat a 2007-es költségvetésben - csak hogy tudjuk, miről beszélünk. (Pokorni Zoltán jelentkezik.)
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): 100 millió forint.
ELNÖK: Ez egy meggyőző érv volt, köszönöm szépen. Tatai-Tóth képviselő úr, aztán Pokorni képviselő úr is jelentkezett.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nyilván az idei költségvetéssel is összefüggésben van, de itt egy - reményeim szerint - hosszabb időszakra érvényes törvényt kellene alkotni. Egyébként az egész törvény a felnőttoktatás segítéséről, képzéséről szól. Ez a paragrafus az én felfogásom szerint kifejezetten a fogyatékkal élőkre tesz javaslatot, ha tovább is olvassuk a szöveget, nem csak az első sort. Énszerintem ez nem zárja ki azt, hogy a költségvetési törvényben a felnőttképzésre szerepeljen még támogatás, de jól tudjuk, hogy az egész rendszer kialakítása úgy történik, hogy erre egy külön alapot hoz létre a törvény, amelyből támogatja az általános felnőttképzést. Nyilvánvaló, én sem tiltakoznék az ellen, hogy a költségvetésben is szerepeljen ezen sor, de ez a 22. § a fogyatékkal élők támogatásáról szól. Én tehát azt gondolom, hogy ezt így kellene felfognunk, és akkor nem fosztunk meg senkit semmitől, nagyobb hangsúly kerül egy kicsit erre, nincs garancia benne, csak a fogyatékkal élők számára jelent ez valami megfoghatatlan és teljesüléshez reményt adó segítséget. Köszönöm.
ELNÖK: Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ez nem egy új törvény, hanem egy évek óta létező jogszabály. Ez a passzus támogatási formákat ismertet. Lehetne a felnőttképzést eseti alapon, normatív módon, pályázati úton támogatni, itt a legerőteljesebb a normatív támogatásról szól. Eredetileg ez a törvény 2001-ben szépen felsorolta a támogatási formákat, és akkor is üresen hagyta, hogy majd ha a költségvetésben lesz rá pénz, akkor csinálunk normatívát, majd ha a tárcánál lesz pénz, akkor kiírunk pályázatot, és így tovább. Én tehát a módosító javaslattal, hogy ezt nem kell most beszűkíteni, egyetértek. Egyetlenegy kérdést kellene tisztázni - nem tudom, van-e mód arra, hogy írásban tájékoztasson minket az itt felvetődő kérdések kapcsán ön vagy az ön minisztériuma -, mégpedig azt, hogy kizárja-e az európai uniós támogatások igénybevételét egy törvényben megállapított normatíva lehetősége, tehát hogy a két finanszírozás egymást kizáró-e. Én ezt őszintén szólva nem tudom, nem tudom eldönteni, megítélni. Ha kizáró, akkor megfontolandó az érv, ha nem kizáró, tehát ha az uniós keretek felhasználásával folyó támogatás szabályozásában nincs olyan, hogy nem támogathatunk olyat, amire normatívát állapít meg a költségvetés, akkor szerintem jó lelkiismerettel elfogadható ez a javaslat majd a végszavazáson is. Jó lenne, ha erről kaphatnánk egy tájékoztatást, mert ez nyilván egy fontos szempont lehet. Köszönöm. (Tóth Tiborné dr. és dr. Pálinkás József jelentkezik.)
ELNÖK: Tóth Tiborné képviselő asszony, aztán Pálinkás József képviselő úr következik.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Csak két mondatot szeretnék hozzáfűzni. Számomra ez a "nyújthat" szó egy lehetőséget jelent, tehát azt, hogy kitágítunk valamit, és én is azt gondolom, hogy a következő mondat ennek keretében belül leszűkíti ezt a fogyatékkal élők számára. Fontosnak tartanám, hogy valóban az 50 év feletti nők, a romák és az egyéb hátrányos helyzetű népcsoportok számára is legyen valami.
ELNÖK: Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ha jól értem, akkor a paragrafusnak ez a bekezdése kifejezetten a fogyatékkal élő gyerekek, felnőttek képzésére nyújt normatív támogatást, a szöveg ugyan nem ezt mondja - és ez okozza a félreértést. A szöveg azt mondja, hogy: "A fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat, ennek keretében a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig.". Akkor ide bele kellene írni, hogy erre a célra meghatározott előirányzat mértékéig, és akkor világos lenne, hogy a költségvetésben elkülönítenek egy külön összeget a fogyatékkal élő felnőttek képzésének a támogatására - ezt támogatni lehet, ez egy jó cél. De az, hogy beszűkítsük, hogy a költségvetés másoknak nem adhat támogatást, az viszont egy rossz cél. Tehát vagy fogalmazza meg világosan a paragrafus, hogy a fogyatékkal élőknek, és akkor itt elhangzott 100 millió forint, ami nyilvánvalóan nem elegendő arra, hogy az összes többi támogatást biztosítani tudja abból a költségvetés, de ne zárjuk ki azt a lehetőséget, hogy a nem fogyatékkal élők is kaphassanak támogatást!
ELNÖK: A főosztályvezető úré a szó, aztán szavazunk.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Ez a normatív támogatás a felnőttképzésben eddig egy kvázi elkülönített csatornának számított, a sok csatornából ez volt az egyik. Ez azt jelentette, és jelenti most is, hogy a költségvetési törvényben e támogatásra volt egy fejezeti kezelésű előirányzat, és a törvény megállapította a normákat. Az eddigi törvényben sem általánosan a felnőttek képzését lehetett ebből támogatni, mert az nagyon-nagyon tág kör, hanem eddig is meghatározta az 50 év felettieket és az első szakmához jutást, 50 év felett pedig a második szakmához jutást. Az Állami Számvevőszék azonban, mivel több-, ötcsatornás volt eddig a felnőttképzési támogatási rendszer, megkifogásolta, hogy még további csatornákból is lehet erre támogatást igénybe venni, és azt mondta, kezdődjön el egy profiltisztítás, hogy lehetőség szerint ne legyenek átfedések. Ezt célozza ez a javaslat, figyelembe véve, hogy ráadásul ezen a fejezeti kezelésű előirányzaton 2007-ben mennyi forrás áll rendelkezésre. A javaslatunk ezt célozza.
Egyébként az EU-s támogatási rendszer önmagában azt, hogy valamire van normatív támogatás, nem zárja ki. Nyilvánvalóan vizsgálja, hogy van-e lehetőség párhuzamos támogatásra. De ez a lényege ennek a javaslatnak, mondom még egyszer, hátha nem volt teljesen egyértelmű, kiragadva a szövegkörnyezetből.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra teszem fel a kérdést. Aki a 26. pontban foglalt módosító indítványt támogatja, kérem, most jelezze. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 27. pontban Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai a 22. § (5) bekezdésének korlátozása alól kívánják kivonni az értelmi fogyatékos, a halmozottan fogyatékos és az autista személyeket. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 28. pontban Révész Máriusz és képviselőtársai a 26. §-t további bekezdésekkel kívánják kiegészíteni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Kuzma László jelentkezik.) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Ez korábban benne volt a törvényben, és nem látjuk, miért kellene kiemelni. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
ELNÖK: Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Csak azt tenném még hozzá, hogy annál is inkább, mert ez is egy megengedő jellegű dolog, tehát nyitva hagyja azt a kaput, amit bezárni súlyos - megkockáztatom - politikai hiba, még akkor is, ha a pénzek nagyon kevesek.
ELNÖK: Főosztályvezető úr!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Itt arról van szó, hogy a határon túliak támogatása, szintén a szakképzési hozzájárulási törvény ezen szabályozása összhangban van és abszolút koherenciában van a Szülőföld Alapról szóló törvénnyel. Ez azt jelenti, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvénnyel összhangban nincs arról szó, hogy a Szakképzési Alaprészből ezentúl nem kerül támogatásra a határon túliak képzése, hanem csak annak a technikája változik meg - és e tekintetben van átírva a törvény -, hogy a Szakképzési Alaprésznek a bevételi előirányzat 2 százaléka átcsoportosításra kerül a Szülőföld Alapba, tehát egy más mechanizmusba kerül, és abban a mechanizmusban történik majd meg ezeknek a képzési támogatásoknak a felhasználása, biztosítva ezzel az egységes és átlátható határon túli finanszírozást. Így függ össze abszolút a két törvény.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szavazunk. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 28. pontban foglalt módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 29. pont a 28-assal együtt kezelendő, úgyhogy arról külön nem szavazunk.
A 30. pontban Kuzma képviselő úr a törvényjavaslat 35. §-át kívánja módosítani. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 31. pontban ugyancsak Kuzma képviselő úr a 70 százalékot 75 százalékra kívánja emelni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. (Kuzma László jelentkezik.)
ELNÖK: Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Ez az a pont, amellyel kapcsolatban a plenáris ülésen is meg a múltkori bizottsági ülésen is elmondtam, hogy azt érzem, hogy ezzel a változtatással további centralizációs törekvése van a kormányzatnak egy olyan forrásból, aminek a további csökkenése nem helyes. A másik pedig az, amit ezzel kapcsolatban is többször elmondtam, hogy olyan állami feladatokat próbál meg a Szakképzési Alapból, illetve a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozni, amelyek alapvetően állami feladatok lennének. Ebben a konstellációban viszont érthető ez a fajta centralizáló törekvés. Ezért kérem, hogy támogassa a bizottság. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szavazunk. Mielőtt döntenénk, felhívom a figyelmet, hogy a módosító indítvány összefügg a 33. pont alatt, ugyancsak Kuzma képviselő úr által jegyzett indítvánnyal, tehát egyszerre szavazunk a kettőről. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezeket a módosító indítványokat. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a javaslatokat.
A 32. pontról már szavaztunk.
A 34. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai a határon túli magyarok szakképzésére fordított összeget kívánják valamelyest megemelni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 35. pontban Kuzma képviselő úr és társai a 10. § 1. pontját kívánják más módon megfogalmazni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Kuzma László jelentkezik.) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Itt a decentralizált kereteknek a visszaemeléséről van szó, és az előbb érvemet szeretném továbbfolytatni: a centralizációs törekvés fellelhető a törvénymódosításban, ugyanakkor a visszaosztás is csökken. Tehát itt látom bizonyítottnak azt az előbbi mondatomat, hogy állami feladatokat finanszíroz ezekből a forrásokból, ami nem helyes törekvés.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazunk, tisztelt bizottság. Kérdezem, ki támogatja a 35. pontban foglalt módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 36. és a 37. pontokban Tatai-Tóth András és képviselőtársai, továbbá Révész Máriusz és Pánczél Károly képviselő urak a lényegét tekintve ugyanazt a módosítást terjesztik elő, mindössze egy névelőben tér el egymástól a két indítvány, úgyhogy azt gondolom, legalábbis a vitájukat egyszerre lefolytathatjuk. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e valamelyiket a kettő között.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány egyiket sem támogatja. (Kuzma László jelentkezik.) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Én pedig azt kérem, hogy támogassuk. Egyetlen megjegyzésem van, és technikailag ezt megint bizottsági módosítóban kellene átvinni, hogyha képviselőtársaim is támogatják, hogy a "kollégium" után be kellene szúrni egy vesszőt, ha már ennyire finnyásak vagyunk a helyesírásra.
ELNÖK: No igen! Szavazzunk! A 36. pontban foglalt módosító indítványt támogatja a bizottság? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Kérdezem, hogy a 37. pontban foglalt módosító javaslatot támogatja-e a bizottság. (Szavazás.) Támogatjuk.
Kérdezem a bizottságot, hogy a Kuzma képviselő úr által jelzett helyesírási bizottsági módosító indítványt benyújtsuk-e. Aki úgy gondolja, hogy igen, kérem, jelezze. (Szavazás.) Igen, benyújtjuk, helyesen írunk. (Közbeszólások: A kettőből egyet!) Akkor a kettőből csinálunk egyet, helyes!
A 38. pontról már szavaztunk.
A 39. pontról ugyancsak szavaztunk már.
A 40. pontban Kuzma képviselő úr a határon túli magyarok szakképzését és felsőoktatását támogató közalapítványnak nyújtható támogatásokat is ebbe a pontba kívánja beemelni. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Kuzma László jelentkezik.) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Nem beemelni, visszaemelni.
ELNÖK: Visszaemelni. Köszönöm szépen.
Van-e további megjegyzés? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 41. pontban Kuzma képviselő úr a melléklet 4.b) pontjának a módosítását javasolja: a minimálbér 200 százaléka helyett 250 százalékának megfelelő összeget javasol. A kormány képviselőjét kérdezem.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Ezzel a módosító indítványok végére értünk. Tudomásom szerint minden módosító indítványról szavaztunk. Ezzel tehát a szóban forgó törvényjavaslat tárgyalását befejeztük.
Soron következnek az egyebek. Az egyebek keretében nekem kivételesen most semmi bejelentenivalóm nincsen. Van-e valakinek bármilyen más egyebe? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Akkor megköszönöm a munkát, a részvételt. Mindenkinek további kellemes hetet kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 29 perc)
|
|
Dr. Szabó Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné és Molnár Emese