OTB-4/2007.
(OTB-20/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2007. április 4-én, szerdán, 9.08 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532-535. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról (2003-2005. évek vonatkozásában) szóló jelentés elfogadásáról, valamint a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000.(XII.11.) számú országgyűlési határozat módosításáról szóló H/2028. számú határozati javaslat*
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló T/2667. számú törvényjavaslat (általános vita)*
Dr. Herczog László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Dr. Herczog László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai, reflexiói*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt tolmácsoló képviselő kijelölése*
Egyebek*
2.Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2667. szám) (Általános vita)
3.Egyebek
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Almássy Kornél (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP) Katanics Sándornak (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP) Botka Lajosnénak (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP) Szabó Gyulának (MSZP)
Pokorni Zoltán (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz) megérkezéséig Révész Máriusznak (Fidesz)
Kuzma László (KDNP) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Dr. Herczog László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 8 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait, továbbá a megjelenteket! ...Elnézést, az adminisztráció okozott még problémákat... Tehát köszöntöm a megjelenteket! A bizottság 2007. április 4-ei ülését megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság az aláírt jelenléti ív szerint határozatképes.
Elsőként a napirend elfogadására teszek javaslatot. A napirendre tett javaslatomat a meghívóval együtt kézhez kapták, és úgy látom, már elhárult az az akadály, amely miatt a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására kívántam javaslatot tenni, úgyhogy akkor változatlan formában terjesztem elő. Kérdezem, hogy van-e valakinek a napirenddel kapcsolatban megjegyzése, indítványa? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor kérdezem a bizottságot, elfogadja-e a napirendet a kiküldöttek szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Igen, a bizottság a napirendet elfogadta.
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készült országgyűlési határozati javaslat, illetőleg a javaslat részletes vitája, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokat fogjuk megvitatni. Köszöntöm a kormány képviseletében Portörő Péter főosztályvezető urat a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból. Az az indítványom, hogy tekintettel arra, hogy a beérkezett négy darab módosító indítvány mindegyike a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiáról szóló beszámolók gyakoriságáról szól, a négy indítvány vitáját egyben folytassuk le, és majd külön-külön szavazzunk.
Kérdezem először a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a kormány bármelyiket a benyújtott indítványok közül.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány a megkapott indítványok közül a második javaslatot támogatja, amely azt mondja, hogy háromévente tájékoztassa az Országgyűlést a kormány a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített stratégiai program elfogadásáról, illetve évente az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságot a program megvalósulásától. Ez a kormány álláspontja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Akkor a négy benyújtott indítvány fölötti vitát megnyitom. (Senki nem jelentkezik.) Tömeges jelentkezés esetén sorszámokat fogok osztogatni. (Zsigó Róbert jelentkezik.) Zsigó alelnök úr kíván szólni.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Már a parlamenti vitában is és a bizottsági ülésen is elmondtuk, hogy szerintünk ritkán van háromévente beszámolni az Országgyűlésnek a területen történt változásokról, mert úgy járhatunk, mind az idén: most, 2007 áprilisában éppen 2003-as adatokról történésekről tárgyalunk. Csak azt szeretném kérni, hogy fontolja meg az előterjesztő, és támogasson olyan módosító javaslatot, amely meghagyná az eredeti, 2000-ben konszenzussal elfogadott álláspontot, amely arról szól, hogy kétévente számoljon be a kormány erről a területről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Ebben az esetben lezárom a javaslatok fölötti vitát, és szavazni fogunk. Erősorrendben teszem fel szavazásra a javaslatokat, tehát elsőként a legerősebb változatot, a 4-est, amely az Országgyűlés kétévenkénti, az ifjúsági és családügyi bizottság évenkénti tájékoztatását kérné a kormánytól; másodikként az 1-est és a 3-ast, amelyeknek eltérő módon bár, de az a lényege, hogy maradjon a jelenlegi rendszer, a kétévente; és utoljára a 2-est, amely az Országgyűlés háromévenkénti, ámde az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság évenkénti tájékoztatását írná elő.
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a Török Zsolt és Winkfein Csaba képviselő urak által benyújtott 4. számú módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság az indítványt támogatja.
Tisztelt Bizottság! Ezek után a további módosító indítványokat nem szavaztatom..., de, bocsánat, kell, merthogy az ördög tudja, a parlamentben hogy fogunk majd még róluk szavazni. Az előző indítványt tehát a bizottság támogatja.
Következik az 1. számú indítvány, Zsigó képviselő úr javaslata, amely kiszerelné ezt a módosítást a határozati javaslatból, és ennek következtében helyreállna a jelenlegi, kétévenkénti tájékoztatás. Kérem, hogy aki ezt támogatja, szavazzon. (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja.
Ugyanez a javaslata más formában megfogalmazva Török Zsolt és Winkfein Csaba képviselő uraknak, akik meghagynák ezt a módosítást, csak visszaállítanák benne a háromévenként helyett a kétévenkéntet. Kérdezem a bizottságot, ezt támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Végezetül a 2. számú indítványt teszem fel szavazásra, amelyet a kormány is támogat, és amely háromévenkénti tájékoztatást mond, de az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság évenkénti tájékoztatását kérné. Kérdezem a bizottságot, ezt az indítványt támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Köszönöm szépen, ezzel a jelenlegi tudásunk szerint a módosító indítványok elintézettnek tekinthetjük.
Soron következik az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról benyújtott T/2667. számon megkapott törvényjavaslat tárgyalása. Köszöntöm a bizottság ülésén a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megjelent képviselőit Dr. Herczog László szakállamtitkár úrral az élen. Elsőként nekik adom meg a szót, ha kívánnak az előterjesztéshez valami kiegészítést fűzni.
Dr. Herczog László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ennek a törvényjavaslatnak az előzménye a kormány és a közszolgálati szakszervezetek sztrájkbizottsága közt létrejött megállapodás, amelyben egyebek mellett a kormány azt is vállalta, hogy március 31-éig törvényjavaslatot készít a megállapodásról az Országgyűlésnek.
A törvényjavaslat lényege röviden: a jövő év, 2008. január 16-án esedékes 13. havi illetmény egy részét, felét előrehozva, havonta egyenlő részben fizetnénk ki - erre első alkalommal a júniusi illetmények fizetésével egyidejűleg, tehát július elején kerül sor, legutoljára pedig december elején. Ennek a konstrukciónak a következménye az, hogy 2008. január16-án egy végelszámolásra kerül sor, tehát a feltehetően hiányzó félhavi 13. havi illetmény ekkor kerül kifizetésre az elszámolás keretében. Ez azt is jelenti, hogy a jogosultság szabályai nem módosulnak, pusztán egy előlegfizetés történik havonta.
Ugyanez a szabály marad életben a következő évben is, tehát a 2008 után járó 13. havi illetményt, amelyet a jelenleg hatályos szabályok alapján 2009. január 16-án kellene kifizetni, januártól kezdve decemberig bezárólag egyenlő elosztásban, tehát az egytizenketted-egytizenketted részét folyamatosan kell majd kifizetni. A végelszámolásra pedig 2009 januárjában kerül sor.
Nem tartalmazza ez a törvényjavaslat, de a megállapodásnak része, ezért szeretném felhívni rá a tisztelt bizottság figyelmét, hogy a 2009. év után járó 13. havi illetmény kapcsán, amelyet a most hatályos szabályok alapján 2010 januárjában kellene kifizetni, ez a rendszer megváltozna, és 2009 decemberében, tehát nem a tárgyévet követően, hanem a tárgyév utolsó hónapjában, nyilván karácsony előtt kellene kifizetni - ez tulajdonképpen a néhány évvel ezelőtti rendszernek az újbóli alkalmazását jelentené.
Befejezésül a finanszírozásról szeretnék még szólni. A megállapodásnak része, és e törvényjavaslat 9. §-a is utal arra, hogy ez pénzforgalmi szempontból többletet jelent, ESA-egyenleg szempontjából nem, ezért ahhoz a megoldáshoz folyamodunk, hogy a költségvetés céltartalékából finanszírozzuk meg ezeket a többletkiadásokat. Egyébként a havi illetményben ez eleve külön soron fog szerepelni, tehát világosan lehet látni, hogy ez nem az illetmény része, hanem egy 13. havi illetmény előlege. Ez tehát tételesen lesz önkormányzatok, központi intézmények számára finanszírozva. Amit most mondtam, az erre az évre vonatkozik, egyébként a szándék az, hogy a finanszírozást természetesen 2008-ra vonatkozóan is biztosítani kell, de erre nézve ez a törvényjavaslat semmit nem tartalmaz, merthogy ezt a 2008. évi költségvetési törvény keretében kell majd elrendezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr.
A törvényjavaslat fölötti vitát megnyitom. Azt gondolom, nem kellene külön kérdés és hozzászólás kört csinálnunk, hanem mehetne egyben. Van-e valakinek kérdése, megjegyzése, indítványa, hozzászólása? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor... (Zsigó Róbert jelentkezik.) Bocsánat, Zsigó alelnök úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megbocsássanak a tisztelt előterjesztők, de úgy tűnik, ezzel a törvényjavaslattal mint hogyha megint egy trükközés történne. Kérdésem is van, mégpedig az, hogy ha az önök által említett 13. havi illetmény előlegét nem kapnák meg havonta az érintettek, akkor mennyivel csökkenne a bérük. Ez az első kérdésem. A második kérdésem vagy inkább véleményem pedig az, hogy nem tartjuk túl tisztességesnek a törvény szerint egyébként járó 13. havi illetményekkel való trükközést, játszadozást, amely arról szól, hogy most, amikor a tavalyi választások után teljesen meglepő módon nincs jó állapotban a gazdaság, már a kormányfő és a kormány miniszterei szerint, akkor havonta fognak előleget fizetni a 13. havi illetményből, és majd 2009 decemberében, amikor majd megint választásokra készülünk, akkor megint egyben fogják megkapni a 13. havi illetményt. Nagyon finoman fogalmazva is, még egyszer mondom, nagyon trükkösnek tűnik ez a megoldás, nem is tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Természetesen sokféle szempontból megközelíthető ez a kérdés. Én azt javaslom a bizottságnak, hogy miután a munkavállalói érdekképviseletekkel született meg ez a megállapodás, ezért a bizottság támogassa ennek a parlamenti elfogadását, hiszen azt gondolom, hogy az érdekképviseletek pontosabban tudják nálunk, hogy mi felel meg a munkavállalók érdekének.
Én arra gondoltam, amikor ezt az előterjesztést láttam, hogy ez a megoldás valamelyest segít a munkavállalók helyzetén, és nem gondoltam arra, hogy 2010-ben majd a munkavállalók emiatt hogyan fognak szavazni. Bár igaza lenne Zsigó úrnak abban, hogy ez befolyásolja ezt! Köszönöm szépen. (Révész Máriusz jelentkezik.)
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslom, hogy beszéljünk egyenesen. Szolgálja-e ez, meg ami idén történik a közalkalmazottakkal vagy sem a közalkalmazottak érdekeit? Nekem erre az a nagyon világos és egyértelmű válaszom, hogy nem. Ha megnézzük, hogy a közszférában milyen bérviszonyok lesznek - nézhetjük az oktatástól elkezdve a többi területet is -, akkor mindenféle előrejelzés szerint mindenütt jelentős visszaesés várható. A GKI, a Gazdaságkutató Intézet azt írja - nem áll túlságosan messze a kormánytól -, hogy jelentősen nyílik az olló a versenyszféra és a közszféra között: a versenyszférában, azt mondják, bruttó 10,4 százalékos fizetésemelkedés várható, a közszférában ennek körülbelül a fele. Mivel itt adóterhelés-növekedés is van, ez a nettó keresetek esetén jelentős fizetés-visszaesést jelent a közszférában. Innentől kezdve ez már eleve nem szolgálja a közalkalmazottak érdekeit.
Hogyha megnézzük, hogy ennek az egész javaslatnak mi a célja, teljesen világosan és egyértelműen kommunikációs, PR-szempontok vannak mögötte: előrehozzák azt a kifizetést, ami egyébként mindig is az év decemberében volt, amíg az előző kormány azt meg nem változtatta, és most visszaadják azt a jogot, félig, amit néhány évvel ezelőtt elvettek tőle, és úgy tűnik, mint hogyha kegyet gyakorolnának. Ennek egyébként az lesz az eredménye, hogy majd az év végi statisztikákban azt lehet mondani: lám-lám a közszférában, a közalkalmazottaknak, a közszféra dolgozóinak a keresete valójában nem is esett jelentős mértékben, hiszen természetesen már az idei év statisztikáiba kell beleszámolni a 13. havi fizetésnek a felét. Ez mindenképpen javítja a statisztikát, ezt el lehet mondani, porhintésre kiváló, miközben egyébként önök is meg mi is tudjuk, hogy a közalkalmazott egy fillérrel nem kap többet, egyszerűen arról van szó, hogy ezzel a pénzzel feljavítják az idei statisztikákat.
Szerintem... - hogy mondjam? - ..., én nem nézném le annyira a közszféra dolgozóit. Meglehetősen sokakkal beszéltem, és egyáltalán nem az a helyzet, amit Tatai-Tóth András képviselő úr mond, hogy a közszférában dolgozók úgy érzik, hogy a szakszervezetek rendkívül ügyesen és harcosan képviselnék az ő érdekeiket. Amerre én jártam - egyébként nem csak jobboldali szimpatizánsokról beszélek -, én ilyen szakszervezet-ellenességet és ilyen felháborodást egy szakszervezeti egyeztetést meg megegyezést követően, mint ami ezt a megegyezést kísérte, a közszférában még nem tapasztaltam...
ELNÖK: Képviselő úr, elnézést, hogy félbeszakítom, de ennek a bizottsági ülésnek a szakszervezetek és a munkavállalók viszonyának taglalása nem tárgya; egy benyújtott törvényjavaslat a tárgya. Én azt gondolom, hogy nem a mi feladatunk a szakszervezeteket és azok vezetőit a tárgyalás eredményéért felelősségre vonni, azt majd megteszik a dolgozók, ha úgy gondolják. Kérem, térjen a tárgyra.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Ön már rendszeresen tendenciózusan és politikailag elfogultan vezeti a bizottsági üléseket. A szakszervezeteket mint érvet - szeretném felhívni a figyelmét - nem én hoztam fel, hanem Tatai-Tóth András; Tatai-Tóth András azt mondta, hogy a szakszervezetek tökéletesen képviselik a munkavállalóknak az érdekeit. Én erre... (Tatai-Tóth András: Szó szerint idézz, légy szíves!) Én erre a megjegyzésre reagáltam, és nagyon kérem az elnök urat, hogy ha Tatai-Tóth...
ELNÖK: Képviselő úr, én nem kívánok önnel vitatkozni...
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): ...Itt most...
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr nem azt mondta, hogy a szakszervezetek jól képviselik a dolgozók érdekeit; azt mondta, hogy a szakszervezetek felelőssége az, hogy hogyan képviselik a dolgozók érdekeit, és nem a miénk.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nézzük meg a jegyzőkönyvet! Egyébként pedig ha az elnök úr megadta nekem a szót, akkor szeretném befejezni. Mivel itt egy szakszervezeti egyeztetésre hivatkozva terjesztik be a törvényt, akkor én azt gondolom, elnök úr, hogy ennek a témája igenis az, hogy vajon az az egyeztetés, ez a megegyezés, amely a szakszervezetek és a kormány között köttetett, valóban a közalkalmazottak érdekeinek megfelelően történt-e vagy nem. Én mindössze annyit állítottam, miután ezt az érvet itt többen elmondták, hogy személyes tapasztalatom az, hogy ezzel a megegyezéssel a közszféra dolgozói egyáltalán nem elégedettek, egészen pontosan látják, mi van e mögött.
Még egyszer, összefoglalóan csak annyit tudok mondani, hogy a közszféra dolgozóinak ez az előterjesztés érdemi előrelépést nem jelent. Ez a megegyezés nem oldja meg azokat a problémákat, hogy jelentős életszínvonal-eséssel kell szembenézniük legalábbis azoknak, akik sikeresen megtartják az állásukat, mert elég sokan elveszítik, és azt gondolom, azt nem lehet a kormánytól kegynek elfogadni, hogy visszaadják, részben, azt a lehetőséget, amely három-négy évvel ezelőtt automatikusan és normálisan működött az országban. Az tehát nem előrelépés, hogy elveszünk valamit, majd visszaadunk. A kormány tevékenységének az az eredménye - összefoglalva -, hogy jelentősen, mondhatnám drámai mértékben esik a közszférában dolgozók életszínvonala és keresete. (Rózsa Endre jelentkezik.)
ELNÖK: Rózsa képviselő úr!
RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én úgy gondolom, hogy egyikünknek sincs olyan gondolata, hogy lenéznénk a közszféra dolgozóit, sőt mindenki tudja azt ebben a teremben is, illetve aki végiggondolja a közszférából, hogy az intézkedés mit szolgál, hogy semmi jellegű trükközés nincsen itt, és hogy arra törekszünk, hogy a jelenlegi törvényi állapotoknak megfelelően valamivel jobbítsuk, nem mennyiségileg jobbítsuk, hanem a kifizetésnek az idejét tekintve jobbítsuk a lehetőséget.
Én úgy gondolom, ebben a teremben nem kell elmondani azt, hogy 2002-ben javult fel úgy a közalkalmazottak bére, amire itt most hivatkozni lehet, hogy milyen nagy esés történik, és úgy gondolom, nem kell elmondani azt sem, hogy nem mi voltunk azok, akik annak idején a minőségi bérpótlékot visszavonták. Tehát egyenesen beszélünk. Akkor nem beszélnénk egyenesen, hogyha nem lenne odaírva ez a 2009-es dátum. Ugyanakkor a '90-es évek elején nagyon sok közalkalmazott örült volna annak, hogyha december 31-e előtt hozzájutott volna a 13. havi illetményhez.
Ezt a megoldást támogatjuk, és az ilyen formájú elfogadását kérjük. Köszönöm szépen. (Zsigó Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Zsigó alelnök úr még egyszer szót kért.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak két rövid kérdést szeretnék feltenni az előterjesztőknek, illetve egy kérdést és egy kérést szeretnék megfogalmazni. A kérdésem az, hogy pontosan mi áll az érdekképviseleti megállapodásban. (Dr. Herczog Lászlónak:) És azt szeretném kérni, öntől külön, hogy küldje meg részemre az írásos megállapodás egy példányát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Amennyiben további hozzászólási igény nincsen, akkor engedjék meg, hogy képviselőként és nem elnökként magam is szóljak néhány szót! (Révész Máriusz jelentkezik.)
Tisztelt Bizottság! A magam részéről a kormány nevében természetesen nem vagyok jogosult nyilatkozni, de vitatnám Zsigó alelnök úrnak azt az állítását, hogy a kormány szerint rossz állapotban van a gazdaság. A kormány szerint nincs rossz állapotban a gazdaság, a kormány szerint a költségvetés van rossz állapotban. Én megértem, hogy az ellenzéki pártoknak kifejezett érdekük az, hogy a költségvetés állapotát és a gazdaság állapotát konzekvensen összekeverjék, ettől azonban egy bizottsági ülésen, ahol viszonylag csekély nyilvánosság előtt nem valószínű, hogy jelentős tömegeket lehetne megint fölhergelni, ezért nem gondolom, hogy ezt a nyilvánvaló ostobaságot többször is el kellene mondani. Ezt tessék meghagyni talán a plenáris ülésre és a nagy tömegek előtt való szónoklatokra!
Azt is megértem, hiszen én is voltam ellenzéki képviselő, hogy ha a kormány meg tud állapodni valamiben az érdekképviseletekkel, annak az ellenzék nem szokott örülni; az ellenzék annak szokott örülni, hogyha az érdekképviseletek és az általuk képviselt dolgozók elégedetlenek és lázonganak. Itt most sikerült megállapodni, már megint nem fog kitörni a forradalom. Én megértem, hogy Révész képviselő urat ez bosszantja, de sajnos most ez a helyzet.
Senki nem állította, hogy a közszféra nem fog ebben az esztendőben rosszul járni. Tudjuk azt, hogy a reálkeresetek, miután négy éven keresztül, egy évtől eltekintve, elég erőteljesen nőttek a közszférában, most egy nem is jelentéktelen csökkenésre fog sor kerülni, ez a csökkenés azonban még mindig messze nem emészti fel azt a reálkereset-emelkedést, ami az elmúlt négy évben bekövetkezett.
Az pedig, hogy ez a megállapodás és az azt szentesítő törvényjavaslat szolgálja-e a dolgozók érdekét, vagy nem szolgálja... Még egyszer mondom, mi itt törvényhozók vagyunk, és nem érdekképviselők, nem a mi dolgunk az, hogy a dolgozókkal elszámoljunk, hogy mennyiben szolgálja ez a megállapodás az ő érdeküket, és mennyiben nem, ez a szakszervezetek, az érdekképviseletek feladata. Ha a dolgozók elégedetlenek lesznek az érdekképviseleti vezetőkkel, akkor majd leváltják őket, ha elégedetlenek lesznek a szakszervezeteikkel, akkor majd új szakszervezeteket fognak alapítani, ezt mind megtehetik. Nekünk, úgy gondolom, amennyiben a kormány egy ilyen megállapodást kötött a szakszervezetekkel, az a dolgunk, hogy ezt törvénybe iktassuk, és nem az, hogy a szakszervezetek helyébe lépve próbáljunk további engedményeket - természetesen az államháztartás terhére - a dolgozók számára kicsikarni. Meggyőződésem az, hogy egy ország meg általában egy szervezet akkor működik jól, ha mindenki azt teszi, ami az ő dolga, és nem próbálja mások dolgát elvégezni, miközben a magáé - hogy is mondjam? - kívánnivalókat hagy maga után.
Úgyhogy én azt javasolnám, hogy anélkül, hogy mi akarnók felelősségre vonni a szakszervezeteket, hogy hogy mertek ilyen megállapodást kötni a kormánnyal, ezt a törvényjavaslatot támogassuk, tekintettel arra, hogy a dolgozók által választott érdekképviseleti vezetők ebben tudtak a kormánnyal megállapodni. Köszönöm szépen. (Révész Máriusz és Zsigó Róbert jelentkezik.)
Révész képviselő úr, aztán Zsigó alelnök úr kért szót.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Remélem, nem fogja megvonni tőlem a szót, de néhány mondatban kénytelen vagyok reagálni a gazdaság jó állapotára. Az idei évben 3 százalék alá csökken a gazdasági növekedés - több mint tíz éve nem fordult elő, hogy a német gazdasági növekedés meghaladja a magyarországit. Vagy mondhatom például azt, hogy a felszámolási eljárások az idei I. negyedévben toronymagasan megdöntöttek minden eddigi rekordot. Persze lehet azt mondani, hogy a pannon puma száguld, és jó állapotban van a magyar gazdaság, de ezt most már kormánypárti politikusok is egyre többen kétségbe vonják, úgyhogy szerintem abba nem érdemes belemenni, különösen ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán, hogy milyen állapotban van a gazdaság ma Magyarországon. Nincs igazán jó állapotban, szerintem ezt akár egyetértésben is megállapíthatnánk.
A másik dolog, amiről itt érdemes lenne beszélni, hogy azt javaslom Szabó alelnök úrnak, hogy menjen be mondjuk egy iskolába... (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Elnök!) ..., vagy Szabó elnök úrnak, hogy menjen be például egy iskolába, aztán beszélgessen a tanárokkal, kérdezze meg, hogy mondjuk erről a megállapodásról mi a véleményük, de más közalkalmazottakat is megkérdezhet.
Én egyébként nem azt mondtam, hogy felelősségre vonom a szakszervezeteket; én annyit állapítottam meg, hogy személyes tapasztalataim szerint ez a megállapodás nem nyerte el a közalkalmazottak tetszését. Tehát nem arról van szó, hogy a szakszervezet kötött egy megállapodást, és a közalkalmazottak mellszélességgel a mellett, a mögött állnának, és azt mondanák, hogy ez a megállapodás jó nekik. Ez a megállapodás, meg ami az idén történik a közszférában, kimondottan rossz nekik, a közszféra dolgozói jelentős vesztesei lesznek ennek az évnek. És még egyszer azt tudom mondani: ez az egész megállapodás gyakorlatilag elsősorban kormányzati kommunikációs, PR-szempontokat szolgál: megint miközben valójában nem csinálnak semmit, úgy tesznek, mint hogyha történne valami. Ez a törvénytervezet körülbelül arra jó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Örömmel hallom, hogy a képviselő úr ismét 3 millió emberrel konzultált.
Zsigó alelnök úr kért szót.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek, mivel Révész Máriusz elmondta annak a többségét, amit én szerettem volna, csak egy rövid reagálásom lenne az elnök úr hozzászólására. A kezemben van a GKI és az Erste Bank legfrissebb prognózisa, amelyből bizony a gazdaságról derül ki, hogy rossz állapotban van, sokkal rosszabb állapotban van, mint azt gondolnánk; a 2005-2006-os esztendők számaihoz képest pedig a 2007-es előrejelzések is elég nagy problémákat jeleznek. Úgyhogy nemcsak a költségvetés van rossz állapotban, hanem a gazdaság is. Köszönöm. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Megadom a szót Tatai-Tóth képviselő úrnak, de kérem, hogy jelen pillanatban, az Oktatási és tudományos bizottság ülésén ne a magyar gazdaság állapotát próbáljuk mélyrehatóan elemezni, azt... (Révész Máriusz: Azt csak az elnök úrnak szabad!) ..., azt hagyjuk meg a gazdasági bizottságnak.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a figyelmeztetést. Elnök úr, csak azt szeretném megjegyezni, hogy az alelnök úr hozzászólása meggyőzött arról, hogy sajnos akkor ezek szerint ennél jobb előterjesztést a közszférát érintően nem tudnánk felelősséggel elfogadni; kérem tehát a bizottságot, hogy akkor támogassa a beterjesztettet. Köszönöm szépen. (Derültség az MSZP-s képviselők soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Örömmel látom, hogy további hozzászólásra nincs igény, és akkor megadom a szót a kormány képviselőinek válaszadásra.
Dr. Herczog László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai, reflexiói
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A tárgyalások során a kormány világossá tette, hogy a konvergenciaprogram keretei közül nem tud kilépni. Igazából az egész tárgyalás a körül forgott, hogy a konvergenciaprogram keretei között tudunk-e valami megoldást találni - ezt lehetett. Ebben egyébként semmi trükk nincsen, hisz minden a nevén van nevezve: nem béremelésnek hívjuk, hanem keresetnek, ez nagyon lényeges. A fizetési papíron ez nem úgy fog megjelenni, hogy valakinek megnövelték az illetményét, a személyi alapbérét, hanem egy külön soron, hogy ez a 13. havi illetmény előlege, tehát pontosan tudja az érintett közszolgálati dolgozó, hogy ő mit kapott.
Arra vonatkozóan, hogy jelent-e ez ténylegesen többletkeresetet, arra nem tudok mást válaszolni, mint hogy igen; a céltartalékból a számításaink szerint mégiscsak egy olyan 40-43 milliárd forint összeg kifizetésre kerül ebben az évben. Ha itt nem állunk meg, hanem továbbmegyünk időben, itt tényleg felmerül egy nagyon jogos kérdés: hogy akkor ez - hogy ez egy népies kifejezést mondjak - pilótajáték-e vagy nem. Nem pilótajáték, mégpedig azért, mert mint tudjuk, a pilótajáték azon szokott megbukni, hogy véges számúak az emberek, és egy idő után ezért az befuccsol, az idő viszont szerencsére végtelen. Tehát pontosan amiatt, hogy decemberben lesz 2009-ben kifizetve, és 2010-ben, és így tovább, mindig, nem tudunk olyan évet kimutatni, amikor a 13. havi illetményből legalább egy év ne kerülne kifizetésre; 2007-ben és 2008-ban pedig másfél havi. Igazából tehát a vitát talán úgy lehetne megoldani közgazdasági szakkifejezéssel élve, hogy stockban nem történt semmi, flow-ban viszont igen, ott történt. Tehát időben azért ennek van egy... Az a helyzet, hogy itt egyszerre kellett a konvergenciaprogramot teljesíteni és valamit a keresetekben növelni.
Egyébként, mert az is elhangzott kérdésként, hogy mennyivel csökkennének a bérek, nominális értéken azzal számoltunk, hogy mindent figyelembe véve a közszolgálatban - most nemcsak a közalkalmazottakról beszélek, hanem valamennyi közszolgálati alkalmazottról - bruttó 2,5 százalékos keresetnövekedéssel számolhatunk. Ez az intézkedés mintegy 4,1 százalékkal megnöveli ezt - hangsúlyozom: megint csak átlagosan. Tehát mindezzel együtt a várható keresetnövekedés 6,6 százalék. A mondatomban a "várható"-nak is nagyon nagy jelentősége van, hisz itt a központi szabályok általában feltételeket állapítanak meg, és azt helyi döntések még természetesen érdemben befolyásolhatják.
Még annyit, hogy azt hiszem, a tárgyalás nem kegyet gyakorlás, nem is állítottunk olyat, hogy kegyet gyakoroltunk; egyszerűen próbáltunk pragmatikusan megállapodni. Egyébként elég nehéz tárgyalások voltak, sok fordulós tárgyalás volt, aminek a keretében eddig tudtunk elmenni.
Végül pedig a képviselő úr érdeklődött a megállapodásról, és kért egy példányt a megállapodásból. A megállapodás azt tartalmazza, amit ez a törvényjavaslat, illetve amit a kiegészítésben elmondtam, de máris átnyújtjuk a képviselő úrnak, mert van nálunk belőle példány, úgyhogy ezt most azonnal szeretnénk teljesíteni. Köszönöm szépen. (A Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyik munkatársa átadja Zsigó Róbertnek az említett dokumentumot.)
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! A szavazás van hátra. Emlékeztetem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell szavaznunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetése rendjével összefüggő módosításáról T/2667. számon benyújtott törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
Megköszönöm az államtitkár úrnak és kollégáinak a részvételt és a jelenlétet... (Edelényi Zsuzsánna: Előadót kell állítania a bizottságnak.)
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt tolmácsoló képviselő kijelölése
Bocsánat, előadókat kell állítanunk. Ezt megtesszük most, vagy ki-ki utólag bejelenti? Kormányoldal? (Tatai-Tóth András: Rózsa Endre!) Rózsa Endre képviselő úr. Ellenzék? (Közbeszólás a fideszes képviselők soraiból: Révész Máriusz!) Révész képviselő úr fogja előadni a kisebbségi álláspontot.
Köszönöm szépen a részvételt.
Tisztelt Bizottság! Az egyebek következik soron. Nekem egyetlen tájékoztatásra vonatkozó bejelentésem van. A Magyar Tudományos Akadémia és az OTKA meghívására 2007. április 19-e és 21-e között tartja tavaszi közgyűlését Budapesten az Európai Tudományos Alapítvány, a European Science Foundation Governing Council és a European Heads of Research Councils. Ennek az eseménynek az egyik programpontjára, a kerekasztal-beszélgetésre, a nemzeti tudományos alapoknak az európai tudomány finanszírozásában betöltött szerepéről szóló kerekasztal-beszélgetésre meghívást kaptam, továbbá meghívást kapott Pálinkás képviselő úr a bizottságból, valamint Magda Sándor képviselő úr, a bizottság vegyes albizottságának elnöke. Én magam ugyan nem fogok tudni ezen részt venni, mert Strasbourgban leszek, de ezt be kívántam jelenteni.
Van-e valakinek más bejelentenivalója az egyebek címszó alatt? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Akkor a bizottság mai ülését tisztelettel bezárom. Köszönöm a fegyelmezett részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 47 perc)
|
|
Dr. Szabó Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese