OTB-11/2007.
(OTB-27/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2007. május 30-án, szerdán, 10.10 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532-535. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megnyitó*
A napirend elfogadása*
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló T/3092. számú törvényjavaslat (Általános vita)*
Dr. Burik Mária (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések*
Dr. Burik Mária (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai*
Hozzászólások*
Dr. Burik Mária (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) reflexiói*
Szavazás az általános vitára alkalmasságról*
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt ismertető képviselő kijelölése*
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3030. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Dr. Mészáros Gábor (Oktatási és Kulturális Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2939. szám)*
Módosító javaslatok megvitatása*
Hozzászólások a meghívottak részéről*
Keszei Sándor (Magyarországi Szülők Országos Szövetsége)*
Ringhoffer Ervin (Kollégiumi Szövetség)*
Egyebek*
Napirendi javaslat
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Dr. Pálinkás József (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Botka Lajosné (MSZP) Földesi Zoltánnak (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP) Kormos Dénesnek (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz) Révész Máriusznak (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz) dr. Pálinkás Józsefnek (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) távozása után Tóth Ferencnek (KDNP)
Kuzma László (KDNP) távollétében dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Dr. Burik Mária (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kajos László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Keszei Sándor (Magyarországi Szülők Országos Szövetsége)
Dr. Mészáros Gábor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Ekvivalencia Központjának igazgatója
Ringhoffer Ervin, a Kollégiumi Szövetség elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság tagjait, valamint meghívott vendégeinket! Az Oktatási és tudományos bizottság május 30-ai ülését megnyitom. Az aláírt jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. (Földesi Zoltán a mobiltelefonján beszél.) Képviselő úr, megkezdtük a bizottsági ülést. Köszönöm szépen.
Elsőként a napirend elfogadását javaslom. A napirendre tett javaslatomat a meghívóval együtt kézhez kapták. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek módosító indítványa vagy bármilyen más javaslata. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e a napirendi javaslatot a kiküldöttek szerint. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta. Köszönöm szépen.
Soron következik a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/3092. számon kaptak kézhez. Köszöntöm a kormány megjelent képviselőjét! Általános vitát tartunk, vagyis az általános vitára való alkalmasságról kell majd szavaznunk. A kormány képviselőjének adom meg elsőként a szót, tessék parancsolni!
Dr. Burik Mária (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): (Alig érthetően:) Jó napot kívánok! Üdvözlöm a bizottságot...!
ELNÖK: Bocsásson meg, egy picit húzza magához a mikrofont, mert nagyon rosszul hallani! Ha sztereóban tudja mondani, az még jobb.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azért ennyire precíz műszaki céljaim nincsenek. Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy egy rövid áttekintést adjak a törvényjavaslat szabályairól! Burik Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának a főosztályvezető-helyettese vagyok egyébként.
A törvénytervezet része egy nagyobb törvénycsomagnak, amely négy, a közszférára vonatkozó, illetőleg a közszférában jogállási jogviszonyokat szabályozó rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslatból áll. Ez már eleve megmutatja a törvényjavaslatoknak az a célját, hogy egységesítés történjék a négy jogállási törvény, konkrétan a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, illetőleg a rendészeti szervekre vonatkozó, valamint a Magyar Honvédség állományába tartozókra vonatkozó szabályozás kapcsán.
Az egységesítés alapvetően a szigorúbb kiválasztás követelményeinek a megfogalmazása során tűnik ki, ezen belül is konkrétan a próbaidőre vonatkozó szabályok módosításánál, a pályáztatásra vonatkozó szabályoknál, illetőleg annak a meghatározása során, hogy a határozatlan idejű jogviszonyba az intézmény alaptevékenységi körébe tartozó munkaköröknél csak kötelező gyakornoki idő esetén lehet kinevezést nyerni. Részletesen ezek a jogintézmények kötelező, háromhónapos próbaidőt kötnek ki közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén a jövőben a törvényjavaslat szabályai alapján, amely próbaidő a közalkalmazottal kötött megállapodás alapján további egy hónappal hosszabbítható meg, tehát összességében négyhónapos próbaidő köthető ki.
A pályáztatás szabályai oly módon változnak, hogy míg eddig pályáztatásra akkor kellett sort keríteni, amikor azt a vonatkozó végrehajtási rendelet kötelezően előírta, a jövőre nézve általános szabály lesz az, hogy kötelező a pályáztatás, és ehhez képest a miniszteri rendelet, illetőleg a végrehajtási rendelet, amely kormányrendeleti szintű, fogja azokat a munkaköröket meghatározni, amelyeknél nem szükséges a pályáztatási eljárást lefolytatni. A jövőben a Kormányzati Személyügyi Központ honlapján is közzétételre kerülnek azok a munkakörök, amelyeket a közalkalmazotti intézményt működtetők, fenntartók meghirdetnek, tehát mindenki számára elérhető és áttekinthető lesz azon közalkalmazotti munkakörök listája, amelyre nézve pályázatot hirdetnek meg.
Amint említettem már, a határozatlan idejű jogviszonyban az intézmény alaptevékenységébe tartozó munkakörök esetén a kötelező gyakornoki idő letelte után lehet majd kinevezést nyerni. Ez is a közszférába, a közalkalmazotti jogviszonyba való bekerülés egyfajta szigorítása, a kiválasztási rendszer megerősítése, hiszen határozatlan idejű kinevezést csak az kaphat majd, aki megfelelt a gyakornoki idő alatt, tehát aki a munkáját felügyelő szakmai - úgymond - instruktor megítélése alapján alkalmasnak minősül az adott munkakör ellátására.
Ezen egységesítésre törekvést mutató szabályok mellett elő kívánjuk segíteni a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást az intézmény, illetőleg az intézmény fenntartója részére, ezáltal viszont nem kívánjuk nehezíteni a közalkalmazottak helyzetét. Alapvetően a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodási cél azt mutatja, hogy amennyiben a jövőben valamely intézménynél átszervezést vagy létszámcsökkentést kell végrehajtani, akkor azt úgy lehet megtenni, hogy egyrészt a fenntartónak meg kell győződnie arról, hogy a fenntartásában lévő, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó más intézménynél létezik-e olyan üres, betöltetlen munkakör, amelynek az ellátására a közalkalmazott alkalmas. Ilyen alapon egyfajta állásfelajánlási rendszer működtetése fog megkezdődni, ami azt jelenti, hogy ha az egyik intézményben létszámcsökkentésre kerül sor, akkor a közalkalmazott kérésére a fenntartó önkormányzat köteles megvizsgálni azt, hogy egy másik intézményben fel tud-e ajánlani a közalkalmazott részére megfelelő munkakört. Ez tehát elősegíti azt, hogy ténylegesen csak olyan esetben kerüljön sor felmentésre, amikor nincs megfelelő munkakör, amikor ilyen munkakört nem tud felajánlani a fenntartó. Ezzel elősegítjük azt, hogy ne kerüljön feltétlenül utcára a közalkalmazott, tehát amennyiben számára a végzettségének megfelelő munkakör felajánlható, és ő azt elvállalja, akkor egy másik intézményben fogja a munkáját folytatni.
Egyéb, pontosító, a jogalkalmazást segítő módosítások átvezetésére is sor kerül. Ilyen például a jogellenes jogviszony megszüntetésének esete, amikor is a munkakörbe való visszahelyezésre csak súlyos jogsértés esetén - továbbra is természetesen a közalkalmazott kérésére - kerülhet sor, illetőleg a bíróságnak a jövőben azt is vizsgálnia kell majd, hogy amennyiben például a per elhúzódik, adott esetben akár egy-két évig is, abban az esetben a közalkalmazott teljesítette-e a kárenyhítési kötelezettségét, tehát ezen időtartam alatt ő is megkísérelt-e elhelyezkedni.
Alapvetően ezek az új módosítási javaslatok azok, amelyeket a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa is megtárgyalt, amely tárgyalás során több kompromisszum elfogadására is sor került. Ilyen kompromisszum például az, hogy a próbaidő közös megegyezés alapján nem hat, hanem négy hónapig lehessen meghosszabbítható. A másik esetkör az, hogy a felmentési idő - amely jelenleg 8 hónapos, és amelyre nézve a kormány eredeti javaslata az volt, hogy ez legyen 6 hónapra csökkentve - a kompromisszum eredménye alapján továbbra is 8 hónap marad. Illetve az állásfelajánlási rendszer kialakításánál az eredeti javaslat arra irányult, hogy azt kötelező legyen alkalmazni, és a KOMPT-ban kötött megállapodás eredményeként ez a közalkalmazott kérésére lesz csak alkalmazandó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm, főosztályvezető asszony. Megnyitom a törvényjavaslat vitáját. (Senki nem jelentkezik.) Tisztelt bizottság, szabad a pálya. (Révész Máriusz és Tóth Tiborné dr. jelentkezik.) Révész képviselő úr, aztán Tóth képviselő asszony következik.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Először három rövid kérdést szeretnék feltenni. Az első, hogy milyen egyeztetések voltak a törvénytervezettel kapcsolatosan, és mit szóltak ehhez a törvénytervezethez az érdekvédelmi szervezetek - a közalkalmazottak esetében van jó néhány ilyen.
A második kérdésem az lenne, hogy azt mondta, hogy egy rendeletben fogják szabályozni, melyek lesznek azok az álláshelyek, amelyeknél nem lesz kötelező a pályáztatás, vagyis gyakorlatilag azt, hogy hol kell pályázni, és hol nem. Elméletileg úgy kellene lennie, hogy ezeket a rendelettervezeteket most, a tárgyalás során a bizottság rendelkezésére kellene bocsátani. Gondolom, hogy ezek a rendelettervezetek ebben a pillanatban nincsenek meg, de én azt hiszem, a bizottság számára azért az mégiscsak jelentene valamiféle érdemi információt, hogyha elmondanák, körülbelül hogyan gondolkodnak erről, tehát ha nagyvonalakban ismertetnék, a rendelettervezetben mi várható, hogy mondjuk egy általános iskola tanító nénije pályázatköteles lesz-e vagy sem. Illetve hogy nagyvonalakban hogyan választanák szét, hogyan lehetne leírni, hogy melyek lesznek azok az álláshelyek, amelyekre mindenképpen pályázni kell, és esetleg melyek lesznek a kivételek, és viszont.
A harmadik kérdésem pedig az lenne - lehet, hogy ezt csak nem értem, hogy nem teljesen világos -, hogy ha valaki mondjuk egy iskolában közalkalmazott, már ki van nevezve, és mondjuk elköltözik, vagy bármi más okból kifolyólag azt gondolja, hogy egy másik iskolába akar átmenni, pályázni, akkor ebben az esetben számára ott is próbaidővel kezdődik-e az élet, vagy pedig mivel ő már elnyerte a közalkalmazotti státuszt, közalkalmazottként próbaidő nélkül is átmehet az egyik intézményből a másikba.
Egyelőre ez a három kérdésem lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth képviselő asszonynak szintén kérdései volnának? Vagy már hozzászólást tenne? (Tóth Tiborné dr.: Megjegyzéseket fűznék a témához.) Akkor előbb adjuk meg a szót a főosztályvezető-helyettes asszonynak, hogy válaszoljon ezekre a kérdésekre, és utána folytassuk a hozzászólásokkal!
Dr. Burik Mária (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Révész Máriusz képviselő úr első kérdése az volt, hogy a szakszervezetek hogyan álltak ehhez a törvényjavaslathoz, illetve mi volt az álláspontjuk. Részben említettem már, hogy a szakszervezetek kiindulópontként egyöntetűen nem támogatták ezt a törvényjavaslatot. Később, a folyamatos tárgyalások során, a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában történt egyeztetések eredményeként a kormány több álláspontjából engedett. Amint említettem, ilyen volt a próbaidő 6 hónapról 4 hónapra történő leszállítása közös megegyezés alapján, az állásfelajánlási rendszer nem kötelező, csak a közalkalmazott kérésére történő működtetése. Ebben azért támogatta a szakszervezet azt a lehetőséget, hogy kérelemre történjék az állásfelajánlás, mivel amennyiben a felajánlott állást a közalkalmazott nem fogadta volna el, bár az megfelelő lett volna a számára, tehát a végzettségének és képzettségének megfelelő lett volna, abban az esetben a végkielégítés felére lett volna jogosult. A szakszervezetek tehát ezért támogatták az állásfelajánlás kifejezetten kérelemre, a közalkalmazott kérelmére történő működtetését.
A felmentési idő leszállításával kapcsolatosan erős tiltakozást fejtett ki a szakszervezet, ezért maradt meg a 8 hónapos felmentési idő. A szakszervezet álláspontja több ponton elfogadásra került tehát.
A rendelettervezetekkel kapcsolatosan azt kell mondjam, hogy minden ágazatra nézve önálló végrehajtási rendeletek vonatkoznak, tehát azt nem egységesen a Szociális és Munkaügyi Minisztérium készíti elő, hanem az érintett ágazatok, adott esetben a közoktatási ágazatra vonatkozóan az oktatási és kulturális miniszter állapítja meg ezeket a szabályokat.
Kétségtelenül van egy olyan szabály a jogalkotási törvényben, hogy általában a törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan a kormánynak be kell mutatnia a végrehajtási rendeletek tervezetét, azonban mivel ezek a szabályok erősen a Kjt. szabályaitól függnek, a kidolgozásuk jelenleg folyamatban van az érintett tárcáknál, így ezeket a parlamentnek értelemszerűen nem lehet bemutatni, illetve ilyen kötelezettség azért nincs, mert nem a parlament a jogalkotó. Javasolom a képviselő úrnak, hogy az OKM-nél érdeklődjön; biztos, hogy az elképzeléseikre nézve megadják majd a választ.
A pályáztatás célja itt alapvetően az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó munkakörökre vonatkozik. A képviselő úr itt konkrétan a pedagógusi álláshelyekre kérdezett rá. Tudomásom szerint a közoktatási törvény alapján most is kötelező a pedagógusi álláshelyekre nézve pályázati eljárást lefolytatni.
Másik intézménybe való átpályázás kapcsán hangsúlyoznám, hogy az állásfelajánlásra a közalkalmazott kérésére akkor kell sort keríteni, amikor az intézményben létszámcsökkentés vagy más ok miatt felmentésekre kellene sort keríteni. Tehát hogyha a közalkalmazottat felmentenék, annak az alternatívája a másik oldalról az állásfelajánlás. Amikor tehát már valószínűsíthető, hogy az adott munkakört az adott intézményen belül a munkáltató vagy a fenntartó megszüntetni, abban az esetben lép be az állásfelajánlás, és ez nem azonos azzal az esetkörrel, hogyha egy közalkalmazott úgymond átpályázik egy másik intézménybe. A két esetkör tehát nem azonos.
Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy a munkaerő-gazdálkodás rugalmasabbá tétele érdekében erősíteni kívánjuk azt is, hogy az áthelyezésre adott esetben egyszerűbb feltételek között kerüljön sor, de ennek az alapja továbbra is a két munkáltató és a közalkalmazott között létrejövő megállapodás. Ha tehát egy pedagógus átpályázik egy másik közoktatási intézménybe, azzal megállapodik, hogy mondjuk át tud menni a következő tanév kezdetétől, akkor lehetőség van arra, hogy a munkaviszonya, a közalkalmazotti jogviszonya áthelyezéssel folyamatos maradjon. Ez az esetkör viszont nem azonos az állásfelajánlási rendszer keretében működő lehetőséggel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm szépen. Természetesen annak, hogy a törvény által megfogalmazott kormány- és miniszteri rendeletek a parlamentnek bemutathatóak legyenek, megítélésem szerint nincs akadálya, be lehetne mutatni azokat, csak eddig még - a jogalkotásról szóló törvénnyel ellentétben - egyetlen kormány sem tette ezt meg. Nem volna hátrányos, hogyha egyszer ezt a precedenst megtörnők, de tény, ami tény: még soha, egyetlen törvényhez nem kaptuk meg a végrehajtási rendeleteket. Köszönöm szépen.
Akkor most Tóth Tiborné képviselő asszonyé a szó.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Néhány percben a munkaerő-gazdálkodás erősítése a közoktatási intézményekben témában szeretnék hozzászólni, ami nagyon szorosan összekapcsolódik az intézményi minőségfejlesztési politika alakításával és alakulásával. Talán utalnék arra, hogy tíz évvel ezelőtt kezdődött el egy olyan intenzív minőségpolitika-fejlesztés a közoktatásban, amely több kormányzati ciklusra is visszanéz: együtt dolgoztam Pokorni Zoltán miniszter úrral, majd Pálinkás miniszter úr adta át a kitüntetéseket a minőségügy területén nekem is és az iskolámnak is, és azt gondolom, hogy ennek a folyamatnak a folytatása természetesen az előző és a mostani kormányzati ciklusban is intenzív volt. Úgy gondolom, hogy a törvénykezésben, mert ebben a bizottságban ülök, fő feladatomnak tekintem, hogy a minőségügyi vonalat jogilag is és szervezésileg is áttekintsem, hogy az, egy koherens rendszerré alakítva, segítse az iskoláknak és a közoktatási intézményeknek a humánerőforrás-gazdálkodását. A jogi háttér koherenssé tételén fáradozunk tehát.
Most konkrétan a pedagógusok foglalkoztatásáról szeretnék szólni. Üdvözlöm azt a felvetést a közalkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatban, amely a munkaerő-gazdálkodás önkormányzati fenntartói és kistérségi fenntartói szintű áttekintésére ad módot, hisz ez a létszámleépítések kapcsán a rendszerből kikerülő pedagógusoknak egy tágabb elhelyezkedési lehetőséget nyújt. Ez, azt gondolom, pedagógus- és oktatáscentrikus. Másrészt viszont szigorítanám ezt a dolgot, hisz úgy gondolom, hogy a mi rendszereinkben olyan pedagógusok is dolgoznak, akik nem alkalmasak ennek a feladatnak a betöltésére -nem sokan vannak ilyenek -, és ezektől a pedagógusoktól a rendszer eddig nem tudott megválni.
A minőségirányítási programok aktivizálása lenne a célom a jelen törvénymódosítással is, amelynek koherens része a teljesítményértékelés rendszerének a működtetése. Az előző törvénymódosításkor, illetve a költségvetési törvény módosításakor a bizottság megszavazott egy 1 milliárd forintos teljesítményértékelési és -motiválási összeget, ami, úgy gondolom, egy nagyon jó döntésünk volt, hisz a legfrissebb adatok szerint közel 500 iskola pályázott erre az összegre, és ebben a gazdaságilag nagyon kicentizett világban a kiváló munka elismerésére nincs más módjuk az iskoláknak, óvodáknak, oktatási intézményeknek. Ez is afelé hatott tehát, hogy a teljesítményértékelő rendszereket aktivizálják, továbbfejlesszék, és azt a továbbiakban működtessék az iskolák.
Úgy gondolom, hogy ha a törvénymódosítást egy olyan konkrét kitétellel egészítjük ki, amely a teljesítményértékelés után rangsorba állítaná az intézményeket, amely tehát teljesítményrangsort állítana fel az intézmények között, az nagyban segíteni mind a kiváló pedagógusok megtartását és megerősítését, mind pedig a rendszerből kikerülők kiválasztását. Ez a rangsor természetesen számszerűsített teljesítménymutatókból is születhetne, vagy olyan mutatókból, amelyek az egyéni minőségirányítási programokban megtalálhatók, és a rendszer működése közben lehetővé teszik a rangsor létrehozását. A 2-es törvénymódosítási javaslatban azt fogalmaztam meg, hogy a rangsornak az utolsó 10 százalékába kerülő kollégákat én nem helyezném vissza újra a rendszerbe, tehát nem ajánlanám az önkormányzati vagy kistérségi munkaerő-gazdálkodásban való újraelhelyezésüket, mert a 18 éves igazgatói gyakorlatom során magam is találkoztam olyan pedagógusokkal, akiktől egyszerűen nem tudott megszabadulni az iskola.
Ez a helyzet, amelyben vagyunk, nehéz a pedagógusoknak, de lehetőséget ad a pedagógusok közül az azoktól való megválásra, akik nem igazán a minőségi iskolai vagy óvodai munka irányába hatnak. Úgy gondolom, hogy a jól teljesítő pedagógusoknak ez egy garanciát adna, és ha egy másik intézménybe kényszerülnének átvenni egy... (Zaj.)
ELNÖK: Tisztelt bizottság, hadd kérjem azt, hogy egy kicsit kisebb alapzajjal hagyjuk a képviselő asszonyt beszélni! Köszönöm.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP) ...pedagógust, akkor a teljesítményértékelésnél szerzett mintegy ajánlást vihetné át ebbe a másik intézménybe.
Ezzel a gondolatmenettel kapcsolatos egy másik törvénymódosítási javaslatom is, amely természetesen a teljesítményértékeléshez kapcsolódó dotálásról szól. Minden munkahelyen, minden nagy cégnél és intézményben, ahol teljesítményértékelés folyik, csak úgy működhet ez a rendszer, ha ahhoz teljesítményarányos finanszírozás is csatlakozik. A mostani törvénymódosítás lehetőséget ad az alkalmi vagy az állandó jellegű, tehát havonta kifizethető dotálásra. Én ezt a dotálást nem évenkénti ciklusban képzelném el, hanem igazodnék a pedagógiai intézmény teljesítményértékelési ciklusához. Egy rendkívül egyszerű példát mondok: ha egy pedagógus, aki a teljesítményrangsor felső 10 százalékában szerepelt, havi rendszerességgel megkapja ezt a kiegészítő normatívát vagy összeget, attól milyen alapon vonjuk meg azt egy év után akkor, hogyha a teljesítményértékelő-rendszer kétévenként működik? Tehát megadnám a bizalmat az iskolai teljesítményértékelő-rendszerek működésének azzal, hogy a ciklushoz igazítanám ennek az állandó jellegű teljesítménykiegészítésnek a kifizetését.
Én azt gondolom, hogy továbbmutatna ez a gondolatsor, hisz tudjuk, hogy a pedagógusbér-táblázat előkészítő munkálatai folynak, az egy teljesítményarányos bérezési rendszeren gondolkodik, ez a koncepció már benne van a gyakorlatban. Tehát a mostani módosításoknak a jövőbe való vetítése lenne a következő lépés, és a teljesítményértékelési rendszer működtetésére való motiválás továbbmutatna majd a teljesítményarányos bértáblázat létrehozására.
Köszönöm a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák ezeket a módosító indítványokat.
ELNÖK: Én is köszönöm, képviselő asszony: Nem akartam félbeszakítani, de a bizottság valamennyi tagjának a figyelmét szeretném felhívni arra, hogy az általános vita folyik, ezért a módosító indítványok indokolását majd hagyjuk a részletes vitára!
Van-e további hozzászólás? (Dr. Pálinkás József jelentkezik.) Pálinkás képviselő úr, tessék parancsolni!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. A törvényjavaslatnak azzal a részével, amely egyfajta minőségértékelést és ennek megfelelő bérezést kíván bevezetni, nagyjából egyet lehet érteni, én azonban óvnék attól, hogy mondjuk a magyar oktatásügyben vagy bármely területen egy ilyen mindennapos, mindenhetes vagy mindenhónapos minőségértékelésnek nevezett valamit vezessenek be, az ugyanis az én tapasztalataim szerint megoldhatatlan, olyan adminisztratív terheket ró az iskolára. Igazgató asszony - tiszteletben tartva és elismerve az ön közoktatásban szerzett érdemeit és tapasztalatait -, hogyha minden iskola minden hónapban értékelni fog, akkor mikor fognak tanítani?
A 3. § azt mondja, hogy: "a közalkalmazotti jogviszony - nem írja, hogy: "csak" - pályázat alapján létesíthető", ami a magyar nyelv szabályai szerint, illetve hogy egészen pontos legyek: az én nyelvérzékem szerint azt jelenti, hogy csak pályázat útján létesíthető. Azt gondolom, hogy ez egy teljesen fölösleges előírás ilyen általánosságban, különösen ha hozzáteszik a 20/C § 1. pontjában, hogy: "A miniszter jogszabályban meghatározhatja azokat a kivételes eseteket, amikor nem szükséges pályázat kiírása közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez.". És azért lenne jó látni azt, hogy melyek ezek a jogszabályok, mert szerintem nem néhány kivételes esetről van szó, hanem számos olyan eset van, amikor ez a fajta pályáztatás kicsit az egész pályáztatási rendszernek a hitelességét rontja. Mert nagyon jól tudjuk, hogy ha fel akarnak venni egy óvónőt valamelyik kistelepülés óvodájába, akkor egy országos pályázat kiírása pénzpocséklás, és bár úgy tűnik, mint hogyha ez pályázati rendszer lenne, valójában nincs pályázat. Én tehát sokkal nagyobb szabadságot adnék ebben az intézményvezetőknek.
Sokszor hallották már tőlem, hogy én nem vagyok híve ezeknek a központi, nagy nyilvántartásoknak, és azt, hogy a pályázati felhívást ezen a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Igazgatási, Képzési Központ által fenntartott internetes oldalon kell közzétenni... Néha úgy tűnik nekem, mint hogyha a minisztérium munkatársai nem jártak volna még Budapest határain kívül. Egy Békés megye egyik eldugott kis falujában meghirdetett óvónői állást külön procedúra nekik felvinni a kormányzati személyügyi - nem mondom végig, hogy milyen - központ holnapjára. Ez megint arra jó, hogy néhány milliárd forintért komputereket lehessen vásárolni ennek a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Igazgatási, Képzési Központnak. Jó lenne látni azt is, hogy ez mennyibe kerül. 8 nap a közzététel ideje, ez megint csak egy nevetséges rendelkezés.
Én úgy érzem, hogy túlszabályoz, túlcentralizál ez a törvény. A megszorításokból, úgy látom, a szakszervezetekkel való tárgyalás során visszaléptek, amit én a magam részéről örömmel üdvözlök, és noha tudom, hogy sokan vannak amellett, hogy a közalkalmazottak kivételes helyzetben vannak, én ezt nem hinném. Aki eltölt 20-30 évet egy közalkalmazotti pályán, az, azt gondolom, megérdemel annyit, hogy egyik napról a másikra ne lehessen utcára tenni.
Ami az összevont munkaerő-gazdálkodást - annak hívják - illeti, az egy településen belül, azt gondolom, érthető. A kistérségekre és még nagyobb egységekre lesz az a szakképzési társulás, és az azokra való kiterjesztését megint csak érdemes meggondolni; érdemes meggondolni, milyen mértékben terjesztjük ki azokra ezt, mert ez olyan lehetetlen helyzetet is okozhat, hogy valakinek 30-40-50 kilométert kell utaznia a két munkahelye, pontosabban a két munkavégzési helye között. Ezt én célszerűnek tartanám szűkíteni, vagy célszerűnek tartanék valamilyen korlátot bevezetni arra, hogy ezek a társulások, amelyekről még nem tudjuk, hogy mekkorák lesznek, azért ne hozassák olyan helyzetbe a pedagógust, hogy reggel 8-kor Mosonmagyaróváron kelljen órát tartania, 12-kor meg Kaposváron, mert akkor minduntalan meg kell sértenie a közlekedési szabályokat...
ELNÖK: Ez már egy elég nagy térség...
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Tudom, de a szakképzési társulás vagy a szakképzési... Lehet, hogy nem "társulás"-nak hívják, nem tudom, hogy hívják... (Közbeszólások.) Szakképzési fenntartási... (Közbeszólások: Társulás!) ...Nem, nem társulásnak hívják...
ELNÖK: Bocsánat, a képviselő úr hadd beszéljen, jó?
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Segítséget kértem valójában képviselőtársaimtól, mert nem emlékszem annak az újabban definiált dolognak a nevére, ami a... (Közbeszólások.) Feladatellátási...
ELNÖK: Mi sem emlékszünk, képviselő úr, de tudjuk, hogy miről van szó. (Derültség.)
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Jó. Tehát arról van szó, hogy a szakképzésben egy regionális társulás jöhet létre, és ha az a regionális társulás alkalmazhatja a pedagógust, akkor olyan helyzetet teremtődhet, ami éppen a színvonalas, ha tetszik, minőségi munkának a kárára mehet. Azt gondolom, célszerű lenne ezt valamilyen módon korlátozni vagy ebben a törvényben, vagy a rendeletben, amely ezt majd a konkrét esetekre alkalmazza.
Azt pedig kérem, hogy azt akkor valahogy úgy fogalmazzák meg, hogy az ágazati miniszter jogszabályban meghatározhatja a kivételes eseteket, mert a jelenlegi fogalmazásban az van, hogy: "a miniszter", ami úgy értendő, hogy az előterjesztő Kiss Péter, szociális és munkaügyi miniszter, és akkor ezek szerint ő fogja ezt meghatározni az oktatásban és az egészségügyben is. Gondolom, akkor ide "az ágazatért felelős miniszter"-t kellene írni.
Egyelőre ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, professzor úr. Egy megjegyzést azért engedjen meg! A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Igazgatási, Képzési Központnak van néhány számítógépe, 1 milliárd forintból mintegy 5 ezer számítógépet lehetne még vásárolni, és nem hiszem, hogy kellene 5 ezer számítógép ahhoz, hogy a Békés megyei kistelepülés be tudjon küldeni egy óvónői pályázatot. Amúgy...
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ha megengedi, egy mondatban reagálnék! (Zaj.)
ELNÖK: Azonnal, csak hadd fejezzem be! Amúgy én ebben a szabályban nem a centralizálási törekvést látom, hanem azt, hogy egy helyen hozzáférhető legyen, magyarán aki állást, mondjuk óvónői vagy pedagógusi állást keres, az egy helyen, egy internetes honlapon megnézhesse, hogy pillanatnyilag hol van ilyen meghirdetett állás. Én ezt éppen az elhelyezkedés megkönnyítése érdekében nem tartanám fölöslegesnek.
Parancsoljon, professzor úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, nem tartozik ide, de ha már említette, akkor amikor a népszámlálás volt az országban, akkor - nem tudom, emlékszik-e rá - 11 milliárd forintba került a népszámlálás, azért, mert valamiért egy teljesen új komputerrendszert kellett hozzá vásárolni. Én akkor megkérdeztem, hogy ebben a közel 1 milliárd forintban benne van-e a szamár ára - nem értették. (Derültség.) Arra utaltam ezzel, hogy volt egy népszámlálás, amikor mindenkinek el kellett mennie a szülőhelyére, és hogy az sem került volna többe, ha mindenki elment volna a szülőhelyére, mint ez, amikor vettek egy teljesen új komputerrendszert. Én ettől mindig óvom az államigazgatást, mert eltöltve ott egy rövid időt azt láttam, hogy az ilyenek mindig komputerberuházásban végződnek. (Derültség.) Ezért nézze el nekem, hogy ezt itt elmondtam!
ELNÖK: El van nézve.
Van-e további hozzászólás, tisztelt bizottság? (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm a szót. Két témához szeretnék hozzászólni: a teljesítményértékeléshez és a gyakornoki időhöz - igyekszem a véleményemet röviden megfogalmazni. Magam is azon a véleményem vagyok, hogy nagyon fontos, hogy legyen egy teljesítményértékelés, de a sorrend rossz. Tóth Zsuzsa kolléganőm, akit régóta ismeretek, és tudom, hogy az ő iskolájában ezt komolyan megcsinálják, megcsinálták, és szakmai alapokra helyezve végezték, azt hiszem, egy kicsit idealista, hogyha azt hiszi, hogy az ország közel 5 ezer iskolájában, az óvodákat hozzászámítva 8 ezer intézményében erre a vezetők fel vannak készítve. A sorrend tehát azért rossz, mert itt nagyon komoly egzisztenciális következményei vannak ennek a teljesítményértékelésnek, és ha az erre szakmailag és erkölcsileg felkészítetlen vezetőket szabadítjuk rá erre a feladatra, akkor itt emberi tragédiák sorozat fog születni.
Több mint egy évtizede folyik vezetőképzés a közoktatási rendszerben - meg kell jegyeznem, hogy rosszul, ellenőrizetlenül. Ezerszámra adnak ki olyan diplomákat közoktatási vezetőknek, amelyek nem koncentráltan készítik fel őket a közoktatásban jelentkező váratlan feladatokra, és tapasztalatból tudom, sőt mérési eredményeim is vannak arra nézvést, hogy az iskolák igazgatói, az óvodák vezetői jóval több mint 50 százalékban abszolút inkompetensek a szakmai munka ellenőrzésére és értékelésére. Mi történt az elmúlt időszakban? Szemfüles cégek rácsaptak erre a dologra, jó pénzért árulnak mindenféle teljesítményértékelési rendszereket - azokat sem hangolja össze senki, ki tudja, szakmailag milyen színvonalat képviselnek. Attól szeretném tehát óvni a közoktatási rendszert, hogy a pedagógusok ki legyenek szolgáltatva felkészületlen, esetleg személyi ambícióikat kiélő vezetőknek.
Másfelől meg -megismétlem - helyesnek tartom az elgondolást. Én magam is igazgató voltam több mint 10 évig, nagyon fontosnak tartom, hogy az elsőszámú vezető megítélje a dolgozóit, és senki más jobban nem tudja megítélni, mint ő, illetve a saját tantestülete. Viszont hogyha erre nem felkészült, és nem kap olyan szakmailag kontrollált, akkreditált segédanyagot és hozzá felkészítést, amelynek birtokában ezt a munkát lelkiismeretesen és jól tudja elvégezni, akkor ebből a tevékenységből, amely ezzel most elindul, több kár fog származni, mint haszon. A közalkalmazotti törvény módosításában tehát örömmel láttam volna első lépésként a vezetők eme feladatra történő felkészítésének az igényét és szándékát - a megfordított sorrendet rossznak tartom, és nem tudom támogatni.
A gyakornoki idővel kapcsolatban egy olyan megjegyzésem volna, amely talán nem szorosan ehhez a törvényhez tartozik, de összefügg vele. Nem tudom, hogy a tisztelt bizottság tagjainak mennyire van a tudatában az a körülmény, hogy a pedagógusképzés az új jogszabályok következtében 11 félévre emelkedett, és a 10 féléves egyetemi képzés után jön egy 11. félév, amelyet a hallgatók, akiknek a felsőoktatási törvény értelmében hallgatói státuszuk van, iskolában kötelesek eltölteni heti 2, maximum 10 óra tanítással, miközben a képzési idejükben a hagyományos gyakorló tanítást már megtették. Régóta kopogtatok mindenféle ajtón, hogy megtudjam, mi lesz ennek a 11. félévnek a státusza, a jogállása, ki hogyan fogja finanszírozni, hogy fog ez beépülni az iskolák gyakorlatába - választ sehonnan nem sikerült idáig kapnom rá. Miután itt gyakornoki időről szól ez a törvény, amit alapvetően nem tartok rossznak, mert csak a gyakorlatban lehet a pedagóguspályára való alkalmasságról autentikus véleményt mondani, ennek a két dolognak az összekapcsolására szeretném felhívni a képviselőtársak figyelmét, és arra, hogy ez ügyben gyorsabban kellene lépni, mert ez a 11. félév keresztbe megy ennek a gyakornoki időnek, és elég sok nyitott kérdést vet fel. Egy sürgető felhívást javaslok tehát megfogalmazni, hogy összehangoltan kezeljük a közoktatásban a gyakorlatokat, akármilyen státuszúak is azok a hallgatók, hiszen ez is a közoktatás szerves része. Köszönöm. (Tóth Tiborné dr. és Révész Máriusz jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még valaki, aki eddig még nem szólt, és szólni kíván? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor az újra jelentkezőknek adom meg a szót: először Tóth Tiborné képviselő asszonynak, aztán Révész képviselő úrnak. (Révész Máriusz: Én csak kérdeztem.)
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): A Hoffmann Rózsa kolléganőm által elmondottakra szeretnék némileg reagálni. Nem véletlenül kezdtem azzal, hogy a minőségfejlesztés tízéves folyamat Magyarországon, amelynek kapcsán erősen kritizálható, hogy a szakértők bevonása milyen szintű volt, mennyire vitt el a pénzt, de egy biztos: az iskolák, a pedagógusok és a vezetők nagyon-nagyon sokat tanultak, és úgy gondolom, megvan az a kellő megalapozottság, amelynek a mentén elindulhatunk.
A pedagógiai programok megírása, a kerettantervek megírása az iskolák sajátjává tudott válni, és elkészítették a minőségirányítási programokat. Én úgy gondolom, nagyon sok iskola fel van arra készülve, hogy ennek a teljesítményértékelő rendszernek a működtetését szakszerűen tudja csinálni. Előremutató törvénykezésről van szó. Hiszek abban, hogy mindig egy picit fölé kell lőni, és a lehetőségeket kell megadni a dolgokhoz.
Teljesen egyetértek az iskolavezetők kiválasztásának a jelenlegi rendszerét ért kritikával. A számszerű adatok is azt bizonyítják, hogy nincs megfelelő számú megfelelő iskolavezetőnk, hisz alig van annyi pályázó a vezetői beosztásokra, mint ahány állást kiírnak. Kolléganőm nyilván a vezetőképzés kapcsán szembesült ezzel - én ugyanezt teszem, hisz én a gyakorlat oldaláról, tréningeken győződök meg arról, hogy micsoda nagy problémák vannak itt. Ez egy másik kérdés. Én úgy gondolom, hogy a következő időszak feladata az, hogy a vezetőképzés és -kiválasztás kérdésével a közoktatás szintjén foglalkozhassunk, de hiszem azt, hogy nagyon sok iskolában képes az a vezetői gárda, amely most csinálja a dolgát, a teljesítményértékeléssel történő felfejlesztés dolgait ellátni. Ezért is indítványoztam, meg ezért is támogatom a törvénynek ezt a fajta módosítását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Révész képviselő úr következik, akitől elnézést kérek, mert hiszen első körben ő nem hozzászólt, csak kérdést tett fel.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak nagyon röviden szólnék. Szabó Zoltán már elmondta, hogy a jogalkotási törvény valóban előírja, hogy ezek a rendeletek többé-kevésbé el kellene hogy készüljenek a törvényjavaslat beterjesztésével egyidejűleg, viszont megértettem, hogy többé-kevésbé az a szándék, hogy minden közalkalmazotti álláshely pályázva legyen, és elég speciális körülmények esetén tekintenének el csak ettől.
A második kérdésemre ugyan elég blikkfangosan fogalmazott az előterjesztő, de ha jól értettem, az érdekvédelmi szervezetek ezt a törvényjavaslatot nem támogatták, még olyan formában sem, hogy néhány módosító javaslatukat elfogadták, és azt hiszem, mindenképpen jó, ha ezt tudja minden képviselőtársam, mielőtt a véleményét kialakítja.
A harmadik észrevétel, amelyre reagálni szeretnék, hogy a törvénytervezet 16. §-ában szerepel a felmondási idő maximálása a közalkalmazottak esetében. Azt hiszem, ez egy elég lényeges pont. 8 hónapos felmondási idő lehet tehát a maximum, amit én akár még el is tudnék fogadni, csak akkor az lenne a célszerű, hogyha ezt mondjuk az egész magyar jogrendszeren keresztülvezetnénk, és nem azt látnánk, hogy bizonyos nagy állami vagy részben állami tulajdonú cégek esetén ennek a sokszorosát fizetik ki. Úgyhogy ilyen módon én ezt is aggályosnak látom, sőt valamilyen módon a jelenlegi helyzethez képest visszalépésnek tartom.
Igazából éppen akartam mondani, hogy ezzel együtt ez a törvényjavaslat a várakozásaimhoz képest pozitívnak tekinthető, illetve mondhatnám azt is, hogy sokkal rosszabbra számítottam, hiszen Draskovics Tibor bejelentette, hogy az egész közalkalmazotti bértáblázat szétverésén gondolkodnak, aminek a nyomát egyelőre nem véltem felfedezni ebben a törvényben...
ELNÖK: Majd a módosító indítványokkal, képviselő úr! (Derültség.)
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): És azt is hallottam - Tóth Tiborné talán elszólta magát, lehet, hogy az MSZP-frakcióban nem fogják megdicsérni ezért -, hogy a pedagógusbér-táblázat átalakításával kapcsolatos munka folyamatban van, s persze mindenféle porhintés van, hogy ez majd a minőségi munkavégzés, s a többi, s a többi. Amit leírtak, és amit olvastunk annak idején, az egyértelműen arról szól, hogy gyakorlatilag a kötelező minimumokat akarják meglehetősen rugalmassá tenni és felszámolni, ami számomra rendkívül aggályos. És különösen mulatságos számomra az, hogy az Államreform Bizottság elnökeként éppen Draskovics Tibor irányítja a minőségi bérezéssel kapcsolatos munkát, mert ha valakinek a minőségi bérezés kapcsán mondjuk egy fillért nem lenne szabad adni ebben az országban, az éppen Draskovics Tibor, aki ezt az országot tönkretette. De mindegy, ilyen furcsa világban élünk.
Úgyhogy azt kell mondjam, hogy innentől kezdve az, ami gyakorlatilag kiderül, hogy a kormány még ezen a törvényen túl a pedagógusbér-táblázat szétverését készíti elő, és hogy ez a munka folyamatban van, az, azt gondolom, skandalum, teljesen elfogadhatatlan. Szerintem az lenne a tisztességes, ha a kormányzat ezen a területen is tiszta vizet öntene a pohárba, és elmondaná: itt van előttünk egy törvény, de még nagyon komoly munkák folynak ezen felül is, amelyek igazi vesztesei a közalkalmazottak lesznek. És szerintem az lenne a helyes, hogyha nem egy képviselői elszólásból tudná meg a bizottság, hogy ez a munka folyik. Köszönöm szépen. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Én is köszönöm. Képviselő úr, engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét: ez itt egy bizottsági ülés, amelyen célszerű volna a szakmai érveket a politikai érvek elé helyezni. Az ilyen kitételeket, hogy egy: az ország tönkre van téve, kettő: ezt személyesen Draskovics Tibor tette, talán hagyjuk meg a parlament plenáris ülésére! (Révész Máriusz közbeszól.) Én ott sem igazán szeretem ezeket a kijelentéseket, de mondjuk ott inkább látom ezek helyét, mint egy szakbizottság ülésén. Az pedig, amit Tóth Tiborné képviselő asszony elmondott, elég világosan arról szólt, hogy a pedagógusbér-táblához illesztve egy minőségi munkát elismerő bérkiegészítés rendszerén dolgoznak. Ha ezt ön a közalkalmazotti bértábla szétverésének tekinti, ám tegye, ehhez természetesen joga van, de ha megengedi, azért ezt is inkább egy olyan, politikai természetű kijelentésnek tekintem, amelynek talán a parlament plenáris ülésén, de még inkább a - hogy mondjam? - hordó tetején elmondva volna a helye.
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Köszönöm az elnök úr figyelmeztetését, mert már pont arra készültem, hogy én is beterjesztek egy névsort, hogy kinek van még szerepe az ország tönkretételében, de akkor ettől most eltekintek. (Révész Máriusz közbeszól.)
ELNÖK: Megkérem a képviselő urat, hogy ne hozzunk bizottsági döntést arról, hogy az ország tönkre van téve, ha szabad kérnem.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tehát sok jó ötletem lenne még a felelősök névsorára. (Révész Máriusz közbeszól.)
Ami miatt viszont szót kértem, az az, hogy Tóth Tiborné képviselőtársam nem valami titkot fecsegett ki, ahogy azt Révész Máriusz úr itt megjegyezte, hanem a kormányprogramnak, a parlament, a parlament többsége, tehát így a parlament által jóváhagyott kormányprogramnak egy nagyon fontos elemére hívta fel a figyelmet, amelynek a végrehajtásán - biztos igaza van önnek - Draskovics Tibor is erejét megfeszítve dolgozik. (Derültség az ellenzéki képviselők soraiban.) Tehát a politikai döntést nem Draskovics Tibor hozza meg, azt a parlament hozta meg a kormányprogram elfogadásakor.
Amit viszont az érdemi részhez szeretnék hozzátenni, az az, hogy a törvényjavaslat 28. §-a egy nagyon fontos kérdésnek a megoldásához nyitja fel az utat, nevezetesen hogy a miniszter - gondolom én is, hogy az oktatási miniszter, tehát a közoktatásért felelős miniszter - felhatalmazást kap, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza. A törvényjavaslat indoklásában szerepel, hogy erre a felhatalmazásra miért van szükség. Az indoklásból is és abból is, hogy ez a paragrafus bekerült a törvényszövegbe, arra tudok következtetni, hogy a kormánynak komoly a szándéka, hogy a pedagógusok kötelező óraszámának a megnövelésével kialakult új szabályozási helyzetben miniszteri rendelet útján megoldást fog keresni arra, hogy a legkvalifikáltabb, legjobban képzett, többdiplomás pedagógusainkat szeptembertől ne érje egy 5-7-10 százalékos bér-, illetménycsökkentés. A jelenlegi szabályozás szerint 2,2 óra kellene mondjuk ahhoz, hogy a pedagógus a kötelező óraszámának a 10 százalékában tanítson, akkor illetné meg a további szakképesítésért járó pótlék, de miután olyan tantárgy nincsen, amit az iskolában 2,2 óraszámban tanítunk, viszont van egy csomó tantárgy, amely heti 1, illetve 2 órás, ezért vagy két tantárgyat tanít, vagy két osztályban tanít a kolléga, vagy egy osztályban két órát, és akkor már megilleti a pótlék a jelen tanévben. Hogyha ez a törvény elfogadásra kerül ebben a ciklusban, akkor nyáron módja lesz a miniszternek ezt a szabályozást elvégezni, és akkor szeptembertől, amikor a béreket megállapítja az iskola a pedagógusoknak, már mód lesz arra, hogy ne csökkenjenek a fizetések.
Ugyanakkor Rózsa Endre és Katanics Sándor képviselőtársaimmal ugyanehhez a törvényhez benyújtottunk egy egy paragrafust érintő módosítást, amely a Kjt., tehát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a 63. §-át módosítja, és egy javaslatot tesz ennek a problémának a kezelésére legalábbis a 20 óránál magasabb kötelező óraszámban tanító pedagógusok esetében. Ha a parlamenti menetrend szerint halad ez a törvény, és még a nyári szünet előtt sor kerül a végszavazására, akkor vissza fogjuk vinni a javaslatunkat. Ha a parlament utolsó ülésnapjain esetleg az lesz a helyzet, hogy ez a most beterjesztett törvényjavaslat nem jut el a végszavazásig, akkor egy gyorsított eljárásban fogjuk kérni az ellenzéki képviselők támogatását is ahhoz, hogy az általunk beterjesztett és ma a szakbizottság által tárgysorozatba vett Kjt.-módosítás még ebben a ciklusban törvényerőre emelkedjen, hogy szeptembertől ne keletkezzen zavar az iskolákban, és akkor azt a szeptemberi végszavazásnál hatályon kívül lehet helyezni, mert ez megoldja. Emiatt kértem szót, mert, gondolom, ellenzéki képviselőtársaim is szeretnék megoldani ezt a problémát, és ha szükség lesz rá, akkor a segítségüket fogjuk kérni.
A kormány képviselőjének és rajta keresztül az előterjesztő minisztériumnak köszönjük, hogy javaslatunkra megtalálta a szükséges megoldást. Köszönöm szépen. (Révész Máriusz jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Révész képviselő úr újra.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most hozzányúlunk a közalkalmazotti törvényhez, amely közalkalmazotti törvénynek része maga a bértáblázat. Elég furcsának érzem, hogy mondjuk itt akkor úgy tűnik - ha jól értettem most már Tatai-Tóth András szavait is -, hogy a közalkalmazotti törvényhez hamarosan még egyszer hozzá fogunk nyúlni. (Tatai-Tóth András: Ebben a ciklusban!) Szerintem sokkal jobb lett volna, hogy ha most hozzányúlunk a közalkalmazotti törvényhez, akkor veszünk egy nagy levegőt, és azokat a nagyszerű változtatásokat, amelyeket - ha jól értem Szabó Zoltánt - a közalkalmazottak érdekében szeretne a kormány bevezetni, legfeljebb azok nem nagyon örülnek neki a tudatlanságukból kifolyólag, azokat egy törvénytervezetben, egy törvényben teszik meg. Különösen azért gondolom ezt, mert a bértáblázat beterjesztését már valamikor tavaszra megígérték.
Tatai-Tóth Andrásnak azt mondom, hogy sok minden szerepel a kormányprogramban, lesz, ami megvalósul belőle, lesz, ami nem, tehát az, hogy mi van abban leírva, az - hogy mondjam? - nem tekinthető, legalábbis a mi szemünkben, száz százalékos információnak.
Még egyszer azt tudom kifejteni, hogy szerintem meglehetősen aggályos, hogy most elfogadunk egy közalkalmazotti törvénymódosítást, és ezt követően hamarosan újra hozzá fogunk nyúlni a törvényhez. Különösen veszélyesnek tartom ezt azért - egyébként politikailag célszerűnek látnám, ha ezt a kormányoldal képviselői is megfontolnák -, mert sokkal rosszabb lesz a helyzet, ha a közalkalmazotti bértáblához mindig a költségvetési törvény keretében vagy ahhoz kapcsolódóan nyúlunk hozzá. Ebben a pillanatban száz százalékos biztonsággal lehet állítani, hogy az ágazat, a közalkalmazottak érdekérvényesítő pozíciója sokkal rosszabb lesz.
És itt volt egy kis vita, de mert hordószónoknak minősített az elnök úr, ezért talán elnézi nekem, hogy bár Gyurcsány Ferenctől ritkán szoktam idézni, mégis hadd hívjam fel a figyelmet a Debreczeni-könyv azon részletére, amelyben részletesen elmondta, hogy Draskovics Tibor hogyan vezette őt személyesen félre a költségvetési hiánnyal kapcsolatosan, és hogy mekkora felelőssége van abban, hogy a költségvetési hiány így elszaladt - ezt részletesen leírja. Úgyhogy én azt hiszem, továbbra is állítom, hogy a teljesítményét tekintve egy kicsit kínos, hogy ő beszél itt minőségi bérezésről, és most már Tatai-Tóth András is megerősítette, hogy ezt a munkát ő irányítja, bár kétségtelen, hogy aztán a parlament, illetve önök fogják elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Képviselő úr, ha szabad kérnem, az egyebek napirendi pont keretében alakuljunk át olvasókörré, és addig inkább a benyújtott törvényjavaslatokat tárgyaljuk meg. Emlékezetem szerint Draskovics Tibor ma nem pénzügyminiszter, és amikor pénzügyminiszter volt, és a miniszterelnököt félrevezette az államháztartási hiány mértékét illetően, akkor már nem sokáig maradt pénzügyminiszter, tehát a politikai felelősség érvényesítése mintha megtörtént volna. De ez, úgy gondolom, megint csak nem ennek a bizottsági ülésnek a tárgya.
Azt kérdezem, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításához van-e még valakinek hozzátennivalója. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor a kormány képviselőjének adom meg a szót válaszadásra.
Dr. Burik Mária (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) reflexiói
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Kapcsolódva önhöz én is szigorúan csak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításához kapcsolódó észrevételekre, kifejezetten a szakmai felvetésekre reagálnék.
Tóth képviselő asszony azzal indította a hozzászólását, hogy szükségesnek látja, hogy az állásfelajánlási rendszer csakis olyanok tekintetében működjön, akik alkalmasak is a munkájuk, feladataik ellátására. Elmondom, hogy a törvénybe beiktatandó új 30/A § kifejezetten a felmentés meghatározott esetköreire mondja azt, hogy alkalmazni kell a közalkalmazott kérésére az állásfelajánlási rendszert, illetőleg meg kell vizsgálni, hogy átirányítás vagy kirendelés keretében más munkáltatóhoz át lehet-e irányítani, vagy ki lehet-e rendelni a közalkalmazottat. Az alkalmatlanság esete nem tartozik ezek közé, tehát a szakmai alkalmatlanság esetében nincs állásfelajánlási rendszer, ebben az esetben az nem működik.
A vita talán egy kicsit túlmutatott a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényen, a tekintetben, hogy a teljesítményértékelés rendszere a közoktatásban hogy működik. Ismereteim szerint a közoktatási törvény módosítása szintén be van nyújtva a tisztelt Ház elé, ebben a kérdéskörben ezt a vitát célszerű lenne annak kapcsán lefolytatni.
Pálinkás képviselő úr felvetette, hogy túlzottnak tartja a pályáztatást valamennyi közalkalmazotti munkakör esetén - ez valóban így van. Most csak egy szélsőséges példát említenék: adott esetben mondjuk egy iskola konyháján dolgozó szakácsnő vagy konyhalány esetében nem feltétlenül kell pályáztatást alkalmazni, hiszen helyben ez a kérdés pályázat nélkül is lerendezhető.
A pályáztatás kiírásával kapcsolatos 8 napot is érintette a felvetés. Ez a szabály a 3. § (4) bekezdésében van, és csupán annyit mond ki, hogy a pályázat benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtől számított 8 nap lehet, ez tehát az a határidő, ami a legkevesebb lehet, ez a minimumszabály, ettől még természetesen hosszabb időben is meg lehet határozni a pályázat benyújtásának a határidejét.
Volt egy kodifikációs, technikai észrevétel is, hogy a "miniszter" alatt kit kell érteni. A szöveg természetesen úgy lesz megfogalmazva, már a törvényben szereplő rövidítést használja a szöveg, hiszen korábban egy definíció meghatározza, hogy "miniszter"-en az ágazati minisztert kell érteni.
A kirendeléssel kapcsolatban röviden: kirendelésre is sort lehet keríteni a közalkalmazottak esetében, a közalkalmazotti jogviszony tekintetében. Itt az eredeti jogszabály-előkészítési szándék az volt, hogy a munka törvénykönyvében meghatározott határidőnél hosszabb időre legyen egy közalkalmazott kirendelhető egy másik munkáltatóhoz, egy ugyanazon fenntartó alatt működő másik munkáltatóhoz. Végső soron itt is elfogadta az előterjesztő a szakszervezetek álláspontját, és maradt a munka törvénykönyvében szereplő rövidebb határidő.
A finanszírozás kérdésével kapcsolatban, úgy gondolom, szintén a költségvetési törvény kapcsán lenne indokolt vitát lefolytatni, hiszen ez is túlmutat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényen.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Én is köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Az általános vitára való alkalmasságról kell szavaznunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítására benyújtott T/3092. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.)
A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt ismertető képviselő kijelölése
Előadót kell állítanunk. Kérdezem, hogy van-e ebben a pillanatban döntés e tekintetben. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.... (Révész Máriusz: Elmondom a kisebbségit.) Révész képviselő úr a kisebbségi vélemény előadója. A többség, a bizottsági véleményt ki adja elő? (Senki nem jelentkezik.) Kérném szépen, hogy még a mai nap folyamán... (Tatai-Tóth András: Elmondom.) Akkor tehát Tatai-Tóth képviselő úr lesz a bizottsági vélemény előadója.
Megköszönöm a főosztályvezető-helyettes asszonynak a részvételt.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló, T/3030. számon benyújtott törvényjavaslat általános vitája, amelyről első helyen kijelölt bizottságként tárgyalunk. Köszöntöm a kormány képviseletében megjelent kollégát, akinek meg is adom a szót.
Dr. Mészáros Gábor (Oktatási és Kulturális Minisztérium) szóbeli kiegészítése
Dr. MÉSZÁROS GÁBOR, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Ekvivalencia Központjának igazgatója: Köszönöm a szót, elnök úr. Dr. Mészáros Gábor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Ekvivalencia Központjának igazgatója vagyok. Röviden kívánnék szólni ezen törvényjavaslat kapcsán.
A kormány jogharmonizációs céllal készítette elő javaslatát, vagyis annak a kötelezettségének kíván eleget tenni, amelyet a 36/2005. számú európai közösségi irányelv ró a kormányra. Javaslatában a kormány nem terjeszkedik túl az irányelven. Ha megengedik, négy elemét emelném ki a tervezett szabályozásnak.
Mi az, ami nem változik az európai közösségi jogban az oklevelek, bizonyítványok elismerése kapcsán? Továbbra is az elismerésnek egy szűkebb szeletét érinti az európai közösségi jog, továbbtanulásra nem terjed ki a közösségi jog, kizárólag akkor alkalmazandó ez a norma, amennyiben valaki egy szabályozott szakmát kíván gyakorolni Magyarországon, vagyis olyan tevékenységet folytatna, amelynek a gyakorlásához meghatározott - például pedagógusi - képesítés szükséges.
Szintén nem változik továbbra sem a szabályozásnak egy fontos eleme, hogy a képzés tartalma, szervezése tagállami hatáskör marad, vagyis Magyarországon dől el az, hogy hogyan képezzük a pedagógusokat, a mérnököket.
Mi az, ami mégis újdonság ebben az irányelvben, miért vált szükségessé a meglévő szabályozások újragondolása? Ez az irányelv lehetővé teszi azt, hogy a határon átnyúló szolgáltatást akkor is nyújthassa például egy magyar munkavállaló, egyéni vállalkozó, amennyiben külföldön az adott szakma szabályozott. Mit értek ez alatt? Ha egy magyar gyógytornász például Esztergomból Párkányba kívánna menni, ezt a most hatályos szabályozás szerint csak akkor tehetné meg, hogyha egyébként letelepedne Szlovákiában. Ezzel a szabályozással lehetőséges lesz az, hogy az ilyen tevékenységet végző, az erre jogosult magyar személy ilyen szolgáltatást nyújtson, ami mindenekelőtt magyar és osztrák, burgenlandi viszonylatban lehet kedvező a magyar munkavállalókra nézve.
A másik újdonság, amelyet szeretnék kiemelni ezen irányelvből, hogy lehetővé válik a tagállamok számára az, hogy úgynevezett közös követelményrendszert alkossanak meg. Ez a közös követelményrendszert azt jelenti, hogy a tagállamok megállapodhatnak abban, hogy például a mérnökképzésnek milyen minimális elemei lesznek. Ha ilyen megállapodás, ilyen konszenzusos megállapodás születik, akkor például a mérnöki oklevelek elismerése is automatikussá válik.
Röviden ennyit kívánnék most szólni ezen előterjesztésről, és örömmel válaszolok bármely, részletet érintő kérdésre. Köszönöm a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, igazgató úr.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki az, akinek észrevétele van a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben ilyen nincs, akkor nem is adom meg a szót Mészáros úrnak válaszadásra, hanem lezárom az általános vitát, és szavazást rendelek el.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, az Oktatási és tudományos bizottság mint első helyen kijelölt bizottság általános vitára alkalmasnak tartja-e a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló, T/3030. számon benyújtott törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak. (Szavazás.) Köszönöm.
A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Megköszönöm az igazgató úrnak a rövid, de annál értékesebb részvételt.
Módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló T/2939. számon benyújtott törvényjavaslat módosító indítványainak a megvitatása. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében Kajos László főosztályvezető-helyettes urat! Tudomásom szerint mindenki előtt ott van az ajánlástervezet, tehát tudunk sorban menni. Valamennyi benyújtott módosító indítványról szavaznunk kell.
Tisztelt Bizottság! Az 1. pontban Zsigó képviselő úr egy helyesírási pontosítást javasol. Nekem erről el kell rendelnem a szavazást, mindazonáltal azt javaslom, hogy az összes helyesírási, nyelvhelyességi és egyéb, hasonló pontosítás tekintetében a megszokott módon kérjük fel a minisztériumot arra, hogy erre rendelt szakértővel nézesse át a törvényszöveget, az összes ilyen hibát egy indítványban összefoglalva adja át nekünk, és arról majd egy bizottsági módosító indítvány keretében a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatásakor szavazunk. Most mindenesetre erről kell szavaznunk. Kérdezem a kormány képviselőjét.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság...? (Közbeszólások: Helyesírási hiba, kedves kormány! - Tatai-Tóth András: Az a kérdés, hogy egybe kell írni vagy kötőjellel? - Közbeszólások: Igen. - Tatai-Tóth András: Egybe kell írni.) Egybe kell írni. Kérdezem tehát, hogy a bizottság támogatja-e a módosító indítványt. Most szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Mindazonáltal azt kérem, hogy a megbeszéltek szerint a minisztérium ennek a törvényjavaslatnak a helyesírási és nyelvhelyességi szempontból való átnézését a megszokott módon abszolválja. (Kajos László jelentkezik.)
Tisztelt Bizottság! A 2. pontban Kuzma képviselő úr... (Közbeszólás: A kormány képviselője jelentkezik.) Bocsánat, főosztályvezető úr!
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azt a segítséget kérem, hogy a szavazás során vegyük azt tudomásul, hogy mi a rendelkezésre álló dokumentumok alapján ellenőriztük, ez a közhiedelem szerinti helyesírási szabályoktól adott esetben eltérő jelenlegi leírt álláspontokat tükröz. Lesz még ilyen a benyújtott javaslatok között, ezért elnézést kérek.
ELNÖK: Főosztályvezető úr, értjük a helyzetet, mindazonáltal azt kell mondanom, hogy az, hogy a corpus jurisban egy helyütt helytelenül írtunk valamit, nem indok arra, hogy másutt is konzekvensen helytelenül írjuk. Tehát hadd legyen meg a bizottságnak az a joga, hogy legalábbis indítványozza a parlamentnek, hogy a jogalkotásról szóló törvény értelmében kezdje meg a magyar joganyag kiigazítását!
A 2. pontban tehát Kuzma László képviselő úr a létrehozható integrált szakképző központok meghatározásában kíván egy minimális módosítást végrehajtani. A kormány képviselőjét kérdezem.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 3. pontban Zsigó Róbert képviselő úr és társai egy szakképzési törvény 4. § (3) bekezdését kiegészítő d) pont elhagyását javasolják. A kormány képviselőjét kérdezem.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Révész Máriusz jelentkezik.) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szeretném megkérdezni a kormány képviselőjét, hogy ha nem hagyjuk ezt el, akkor nem lát-e alkotmányos problémákat.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány a jelenleg meglévő regionális fejlesztési és képzési bizottságokban gondolkodott, amikor megjelent ez a szabályozás a szakképzési törvényben, amely nem új szabályozás a törvények szintjén, csak eddig a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény volt az egyetlen, amely ezt szabályozta. Mivel szakmai feladatok kerülnének ezen testületekhez, ezért fontosnak tartjuk, hogy a szakképzési törvényben is megjelenjen ugyanaz a testület. Nem másik testület létrehozásáról van szó, ebből adódóan nem tartjuk alkotmányosan aggályosnak.
ELNÖK: Köszönöm. (Révész Máriusz jelentkezik.) Révész képviselő úr ismét.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az a helyzet, hogy nemcsak az a probléma, hogy most van bizottság vagy nincs bizottság, hanem ez esetben az is probléma, hogy mi a bizottságnak a hatásköre. Álláspontunk szerint olyan hatáskörökkel ruházza fel itt ezt a testületet, mint a szakképzési feladatellátás koordinálása, ami egyébként már a megyei önkormányzatoknak a hatáskörébe tartozik, így a megyei, illetve települési önkormányzatok hatáskörével ütközik, és az bizony kétharmados törvénynek tekinthető. Ezért látjuk mi aggályosnak. Tehát jó, hogy van egy ilyen testület, csak az a kérdés, hogy erre a testületre mit bízunk rá. Most úgy látjuk, hogy erre a testületre olyan feladatokat bízunk rá, amelyeket egyébként az önkormányzati törvény az önkormányzatokhoz rendel. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak egy mondat ehhez. A koordináció és a segítés, valamint az együttműködés nem tartozik a kétharmados törvények hatáskörébe. Semmiféle más hatáskört nem kap ez a testület, ezt fogalmazza meg az előterjesztés. Nincs tehát ok ilyen kétharmados aggályra. Köszönöm szépen. (Révész Máriusz jelentkezik.)
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Éppen a koordinációval lehet elvonni a helyi önkormányzatok hatáskörét, ha úgy koordinálja, akkor meg van fosztva a megyei önkormányzat a döntési helyzetétől. Itt pontosan a "koordináció" szó a probléma, tehát ha a "koordináció" kimaradna, esetleg a "segítő" szó benne maradna, akkor nem lenne probléma, de mivel ő koordinál, ezért ezt problémásnak látjuk. A "koordináció" szó szerintünk mindenképpen aggályos ebben a bekezdésben. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
ELNÖK: Pálinkás képviselő úr következik, hiszen ő még nem szólt ebben a kérdésben.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Egy kicsit ellent kell mondanom Révész Máriusznak. Itt az utolsó mondattal kapcsolatban van az igazi alkotmányos aggály: "az oktatásért felelős miniszterrel együtt gondoskodik a működési feltételek biztosításáról". Itt egy, ebben a törvényben legalábbis nem világosan definiált bizottságot hatalmazunk fel arra, hogy gondoskodjon a működési feltételek biztosításáról...
ELNÖK: Nem, bocsánat, képviselő úr, ez egy félreértés. A miniszter az oktatási miniszterrel együtt gondoskodik ennek a bizottságnak a működési feltételeinek biztosításáról. Itt tehát senkitől nincs hatáskör elvonva, a minisztert bízzák meg azzal, hogy egy létrehozandó, pontosabban már létező bizottság működési feltételeit biztosítsa. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A megyei önkormányzatok hatáskörét tekintve nincs a törvényben rögzített koordinációs kötelezettségük, épp olyan önkormányzat a megyei önkormányzat is, mint az összes többi, tehát intézményfenntartói jogai vannak, és azokat nem vonja el a törvény. (Kuzma László jelentkezik.)
ELNÖK: Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Generálisan, szándékom szerint csak egyszer szólok most. Azért vártam meg néhány pontot, mert - hogy Pósán képviselő urat idézzem - kutyakomédiának tartom ezt az egész szakképzési törvénnyel kapcsolatos tárgyalási stílust és módot. Akik öt éve ismernek, tudják, hogy életemben nem voltam ennyire szókimondó, kemény és trágár, mint ezzel a kifejezésemmel. Az, hogy tegnap befejeztük, hogy a módosító javaslatok beadási határideje tegnap este volt, és hogy ma már itt, közvetlenül a bizottság előtt vagyunk, egyértelműen azt mutatja számomra - lehet, hogy tévedek, és lehet, hogy meg leszek győzve, akkor majd elnézést fogok kérni -, hogy alapvetően az aláírók személye döntötte el, hogy a kormány a maga részéről támogatandónak tart-e egy módosító indítványt vagy nem.
Ez a stílus nem volt jellemző az eddigi ötéves képviselői gyakorlatomban, amikor a szakképzéssel foglalkozó törvényekről tárgyaltunk, mindig kerestük a közös megoldást, lehetőség szerint próbáltuk azt megtalálni - lehet, hogy voltak politikai nézetkülönbségek, amelyek eredményeképpen nem jutottunk konszenzusra, de legalább a törekvés megvolt. És még tovább megyek: a kormány legalább a látszatot mindig fenntartotta, legalább a látszatra ügyelt, hogy figyelembe veszi a javaslatainkat. Annak vagyunk most mi a tanúi, hogy még ezt a nagyvonalúságot sem teszi meg, sőt egyszerűen számba sem vesz. Akkor tessék kimondani, hogy teljesen fölösleges az egész bizottságosdi, az egész parlamentesdi, majd mi megoldjuk a problémát, tessék akkor ezt kimondani! De ilyen stílusban és ilyen hozzáállással tárgyalni ilyen nagy horderejű törvényeket, kedves hölgyeim és uraim, nem lehet. Köszönöm szépen. (Kormos Dénes jelentkezik.)
ELNÖK: Képviselő úr, bocsásson meg, formailag talán lehet igaza, de mindabból, ami eddig e törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok kapcsán elhangzott, én nem azt látom, hogy a kormány képviselője a módosító indítványok tartalmának ismerete nélkül, pusztán a benyújtók személye alapján közölné a kormány álláspontját. Ezzel a ponttal kapcsolatban Révész képviselő úr egy alkotmányossági aggályt vetett fel, és a kormány képviselője is és a kormányoldal is arról próbálta meggyőzni önöket, hogy ezzel a megyei önkormányzatok egyetlen, az önkormányzati törvényben biztosított hatáskörét sem vonják el. Én nem nagyon látom, hogy ebben a vitában - amely most már a sokadik hozzászólót fogja Kormos Dénes képviselő úr személyében mindjárt elviselni - hol volna a kormánynak az az arroganciája, hogy az indítványok ismerete nélkül nyilvánít véleményt.
Van egy sajátságos helyzet: ezen a héten a hétfői ülésnap keddre esett, hiszen hétfőn pünkösdhétfő volt. Ettől függetlenül a parlamenti munkának folytatódnia kell; ha a jövő héten tárgyalunk ennek a törvényjavaslatnak a módosító indítványairól, akkor nem biztos, hogy a parlamenti ciklus végéig befejeződik ennek a törvényjavaslatnak a vitája. Összehívhattam volna természetesen csütörtökre is a bizottság ülését, ez azonban rendszerint a fővárostól távol lakó képviselőtársaim rosszallását szokta kivívni.
Kormos képviselő úré a szó.
KORMOS DÉNES (MSZP): Nagyon röviden. Erősítendő a megyei önkormányzatok hatáskörét, a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettségét a szakképzés területén, mint önkormányzat mellérendeltségi viszonyban van mindazon települési önkormányzatokkal, amelyek egyébként jelenleg vállalt feladatként szakképzést tartanak fenn. Tehát ilyen hatáskör nincs. A regionális szakképzési tanács, amely egyébként ilyenfajta egyeztetést és koordinációt már valamilyen szinten végzett, jelenleg is megvan, és ebben a szervezetben a megyei önkormányzatok is képviseltetik magukat. Tehát gyakorlatilag pontosan arra, amiről a vitában is beszéltünk, hogy a gazdaság szereplői, a fenntartók megfelelő módon tudják a szakképzést az adott térségben működtetni, ez a szervezet adhat garanciát, és nyilvánvaló, hogy a működését tartalmilag, szervezetileg, hatáskörileg is meg kell erősíteni ahhoz, hogy ezt a feladatot ellássa. Ennyiről van szó. Köszönöm. (Révész Máriusz jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Két rövid észrevétel ahhoz, amit Szabó Zoltán mondott. A helyesírási hiba az 1. pontban, illetve az arra adott kormányreakció azért mégiscsak bizonyítja azt, amit már tegnap este elmondtunk, hogy mi fog történni a mai bizottsági ülésen, az 1. pontnál kiderült, hogy ez többé-kevésbé úgy történik, bár el kell ismerni, hogy szocialista képviselőtársaink megszavazták a helyesírási hiba kijavítására tett javaslatot.
A második dolog: egyetértek Kormos Dénes képviselőtársammal, a feladatellátási kötelezettség ebben az esetben a megyei önkormányzatnál van, ebből fakadóan ezeket a feladatokat a megyei önkormányzatnak kell koordinálnia, nem egy másik szervezetnek. Ráadásul azt mondja ez a mondatrész, hogy: "az oktatásért felelős miniszterrel együtt gondoskodik a működési feltételeiknek biztosításáról". Szabó Zoltán azt mondja, hogy ez azt jelenti, hogy az oktatási miniszter gondoskodik a bizottság működése feltételeinek biztosításáról. Csak hogyha pontosan, szövegértő módon elolvassuk ezt a mondatot, akkor kiderül, hogy itt nem a bizottságról van szó, hanem pontosan arról van szó, amiről mi beszélünk, ugyanis az van ideírva, hogy: "az oktatásért felelős miniszterrel együtt gondoskodik a működési feltételeiknek biztosításáról". Most már csak azt próbáljuk kitalálni, hogy az "együtt" kire vonatkozhat! Nyilván az oktatási miniszter és ezek a bizottságok együtt - és innentől van meg az alkotmányos aggály. Ha ide az lenne írva, amit a miniszter úr mondott, akkor még el is tekintenék tőle, csak ennek a mondatnak nem az az értelme. Tehát itt az van, az az igazság, hogy az oktatásért felelős miniszter a bizottságokkal együtt gondoskodik ezen feltételek biztosításáról. Én továbbra is azt állítom, hogy ez alkotmányosan aggályos.
Megjegyzem: az elmúlt időszakban elég sokszor figyelmeztettük az oktatási minisztérium képviselőit alkotmányos aggályokra, és az az igazság, hogy az Alkotmánybíróság számtalan esetben elfogadta ezeket az aggályokat. Úgyhogy én is jó szándékúan jelzem itt, hogy ez az önkormányzati törvénnyel ellentétes, és fontolják meg, hogy ezt a paragrafust ily formában fenntartják-e. Én többször nem szólok, szavazzunk róla, aztán legfeljebb majd dönt az Alkotmánybíróság.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr, ami az 1. pontban jelzett helyesírási hibát illeti, a főosztályvezető úr világosan körvonalazta, hogy a minisztérium álláspontja nem azért az, hogy azt a módosító indítványt nem támogatja, mert úgy gondolja, hogy fölül kellene írnia a helyesírási szabályzatot, nem is azért, mert egy ellenzéki képviselő nyújtotta be, hanem azért, mert a hatályos joganyagban, bár helytelenül, de a mai napig ebben a formában szerepel ez a szó. Én válaszoltam erre azt, hogy megítélésem szerint az, hogy másutt helytelenül szerepel, nem ok arra, hogy itt is helytelenül szerepeljen, ezért aztán támogattuk is ezt a módosító indítványt.
Ami a 3. pontot - amelyről most beszélünk - illeti, képviselő úr, engedje megjegyeznem, hogy a mondat elemzése általános iskola 6-7. osztályába való feladat. Ha ön elolvassa, ez a mondat úgy szól, hogy a miniszter létrehozza ezeket a bizottságokat, és az oktatási miniszterrel együtt gondoskodik működési feltételeiknek biztosításáról. Ha ön ezt úgy érti, hogy a bizottság az oktatási miniszterrel együtt, akkor ön vagy olvasni nem tud, vagy magyarul nem tud - ne haragudjon, képviselő úr, nem tudok erre mit mondani. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úré a szó.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szerettem volna egy fokkal leegyszerűsíteni a dolgot. A mondat váza az, hogy: létrehozza a bizottságokat, és gondoskodik működési feltételeiknek biztosításáról. Ez egy korrekt magyar mondat, amelyben van néhány bővítés... (Közbeszólások a fideszes képviselők soraiból: Együtt! Mivel együtt?! - Révész Máriusz: Kivel együtt gondoskodik a miniszter?)
ELNÖK: Az oktatási miniszterrel együtt.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az oktatásért felelős miniszterrel együtt - ez egy közbeszúrás.
ELNÖK: Úgy kezdődik a paragrafus, hogy: "A miniszter", és jönnek az a), b), c) és d) pontok. Az mind a szociális és munkaügyi miniszterre vonatkozik, és ezt a d) pontot történetesen az oktatásért felelős miniszterrel együtt látja el. Nehéz nem érteni ezt a mondatot. (Közbeszólások.)
Tisztelt bizottság, szavazzunk! Aki tehát támogatja a módosító indítványt, az, kérem, most jelezze. (Szavazás.) A bizottság a módosító indítványt nem... Tóth Tiborné képviselő asszony igennel szavazott? (Közbeszólások.) Na jó!
Szóval aki támogatja, az, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nem támogatja. (Révész Máriusz: Jelzem, hogy az első körben szocialista képviselőtársaim megszavazták! - Kormos Dénes: Apró sikerek! - Közbeszólások.) Majd az elnök diktatórikus nyomására szavazatukat ijedten visszavonták. (Derültség az MSZP-s képviselők soraiban.)
A 4. pontban Zsigó Róbert és képviselőtársai a 4. §-t kiegészítő (8) bekezdést kívánják elhagyni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 5. pontban Zsigó képviselő úr a törvényjavaslat 5. §-ában a szakképzési törvény új bekezdésének..., bocsánat, a törvényjavaslat 5. §-ában megalkotott új bekezdés módosítását javasolja, és ha jól látom, jórészt nyelvhelyességi és mondatszerkezeti átalakítást kíván végrehajtani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontban Révész Máriusz képviselő úr a 6. §-ban létrehozott új 10. § (1) bekezdést kívánja módosítani, jórészt ismét nyelvhelyességi és egyeztetési problémákat kíván kijavítani, ugyanakkor a bekezdés bevezetésében tartalmi módosítást is javasol. A kormány képviselőjét kérdezem.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Mielőtt szavaznánk róla, engedje megkérdeznem, hogy amennyiben a bevezetésben jelzett, gondolatjelek közé iktatott mondatrészt nem vesszük ki, akkor támogatni tudja-e a kormány a javaslatot.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az (1) bekezdés e) pontjában jelzett új fogalmak mások, mint amik jelenleg... Tehát a "ráépülés", az "elágazás" jelenleg az OKJ-ban szereplő fogalomhasználat, vagyis ez a teljes jogszabályi környezetnek az átalakítását jelentené. Itt nem egymásra utalásokról, hanem máshol használt fogalmakról van szó.
ELNÖK: Világos. A kormány tehát nem támogatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 7. pontban Simon Gábor és képviselőtársai a 10. § (1) bekezdését egy új ponttal kívánják kiegészíteni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pontban Pánczél Károly képviselő úr a 8. §-sal létrehozott új 12. § (2) bekezdést kívánja módosítani - megint csak nyelvhelyességi, illetőleg helyesírási módosításról van szó. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány formálisan nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja, gondolom...
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): El fogjuk végezni azt, amiről szó volt.
ELNÖK: ..., hogy ugyanazzal az érvvel nem támogatja, mint eddig. (Senki nem jelentkezik.)
Kérdezem a bizottságot, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 9. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a törvényjavaslat 9. §-ával létrehozott 15. § (2) bekezdést javasolja módosítani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 10. pontban ugyancsak Tóth Ferenc képviselő úr a 27. § (1) bekezdését javasolja módosítani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 11. és az ezzel összefüggésben lévő 15. pontban Simon Gábor és képviselőtársai egy új ponttal kívánják a szakképzési törvény 54/B. §-át kiegészíteni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 12. pontban Simon Gábor és képviselőtársai a modulzáró vizsgával kapcsolatos rendelkezéseket kívánják részint tartalmi, részint helyesírási módosításnak alávetni. Ugyanerre vonatkozik a 13. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai javaslata, továbbá... Nem, az nem ugyanerre vonatkozik, az másra is vonatkozik, tehát most ezt a két pontot tárgyaljuk egyelőre együtt. A kormány támogatja-e valamelyiket?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Mind a kettőt támogatjuk.
ELNÖK: A kormány mind a kettőt támogatja. (Senki nem jelentkezik.)
Kérdezem ezek után a bizottságot, támogatja-e a 12. pontban jelölt módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
És a 13. pontban megjelölt javaslatot támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 14. pontban Kuzma képviselő úr a szakképzési törvény 54/B. §-át kiegészítő pontok majd mindegyikét módosítani kívánja. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 15. pontról már szavaztunk.
A 16. pontban Tóth Ferenc képviselő úr kívánja módosítani a törvényjavaslat 15. §-ában létrehozott rendelkezést, és ha jól értem, a nyereséget a közoktatási intézményben tanulók díjazására is felhasználhatóvá kívánja tenni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Itt most én kérdezem meg, hogy ennek mi az oka. Tehát miért akarja a törvény kizárni azt, hogy a tanulók díjazására felhasználható legyen a nyereség?
ELNÖK: A jogalkotói szándék a törvénymódosítási javaslat kapcsán az volt, hogy amennyiben a szakképző intézmény a felnőttképzési tevékenységben részt vesz - és az a szándék, a szakmapolitikai cél, hogy az intézményrendszer minél nagyobb mértékben vegyen abban részt -, akkor az ezt végző pedagógusok díjazása garantáltan az intézménynél maradó többletforrásokból biztosított legyen, tehát a fenntartó ne vonja el a felnőttképzésből képződött bevételt. Ez a szándék nem terjed ki a tanulók díjazására.
ELNÖK: Én ezt értem, de miért nem? Miért nem lehet ebből tanulót is díjazni?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályok alapján feltételezhető, hogy a tanulók a felnőttképzésben szolgáltatóként való résztvevőként nem értelmezhetőek, hiszen képzettséghez kötött, hogy a felnőttképzésben ki az, aki szolgáltatóként...
ELNÖK: Bocsánat, főosztályvezető úr, ez világos. Itt a kérdés az, hogy vélhetőleg a közoktatási intézményben tanulók a gyakorlati képzés során munkát végeznek, ennek a munkának a díjazására... Nem oktatnak természetesen, hanem munkát végeznek, és ennek a munkának a díjazására ez nem használható fel - mondja a javaslat, aminek próbáljuk megfejteni az okát.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Felnőttképzésről van szó. Alapvetően az egész szabályozást a felnőttképzési törvény szabályozási környezetében a felnőttképzésről szól, amely felnőttképzésben elvileg az iskolarendszerű képzésben részt vevő tanuló nem érintett. Ilyen értelemben nincs közvetlen összefüggés az ő gyakorlati képzéssel előállított újértéke között.
ELNÖK: Világos, köszönöm szépen. A "tanuló"-t én kiterjesztett fogalomként értelmeztem. Köszönöm.
Van-e másnak kérdése, miután én itt lefoglaltam a bizottság nevében a főosztályvezető urat? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Akkor tehát a kormány a módosító indítványt nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 17. pontban Simon Gábor és képviselőtársai a felnőttképzésről szóló törvény 10. § (2) bekezdése helyett egy új (2) bekezdést kívánnak létrehozni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 18. pontban dr. Pósán László képviselő úr a törvényjavaslat 13. § (2)-(3) bekezdésében a felnőttképzési törvény 10. § (2) és (5) bekezdését... - na, ebbe most jól belezavarodtam. Tehát a felnőttképzésről szóló törvény 10. § (2) és (5) bekezdését javasolja a képviselő úr módosítani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Pánczél Károly képviselő úr a 19. pontban a felnőttképzésről szóló törvény 12. § (6) bekezdéséhez javasol módosítást - ez teljes egészében helyesírási javaslat. Kérdezem a kormány képviselőjét.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a kormány a javaslatot.
ELNÖK: Támogatja?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Ez így egy kicsit... Bocsánat, jó, a kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Jelezni szeretném, hogy ezzel a 22. pontban szereplő javaslatról is szavaztunk, amelyben pontosan ugyanez az indítvány szerepel ugyanezzel a fogalommal kapcsolatban.
A 20. pontban Pánczél Károly képviselő úr a felnőttképzésről szóló törvényjavaslat 19. § (6) bekezdését javasolja módosítani: egy kötőjelet egybeírással kíván felváltani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Én, főosztályvezető úr, az összetett szavak kapcsán 6 szótagban tanultam... (Közbeszólások: Kilenc! - Tatai-Tóth András: Hármas szóösszetételnél!) Akkor már csak öt, legalábbis amikor én tanultam, akkor annyi volt, azóta persze változhatott a helyesírás. Mindegy!
A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 21. pontban Zsigó képviselő úr a felnőttképzésről szóló törvény 20. § (2) bekezdését kívánja... (Zaj.) Bocsánat, mondhatom? Tehát Zsigó képviselő úr a 20. § (2) bekezdésében kíván nyelvhelyességi módosítást végrehajtani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja, vagy csak... (Az ellenzéki képviselők felemelik a kezüket.) A bizottság nem támogatja. ...Kicsit csodálkoztam.
A 23. pontban Pánczél képviselő úr a felnőttképzésről szóló törvény 23. § (2) bekezdés b) és c) pontjának módosítását javasolja, szintén helyesírási és nyelvhelyességi módosításokat kíván átvezetni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Erre is vonatkozik természetesen a bevezetőben megfogalmazott kérésem.
A kormány tehát nem támogatja... (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szeretném megkérdezni, hogy akkor a szöveg úgy hangzik helyesen, hogy a cégjegyzék a támogatott a b) pontban.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Cégjegyzék-számát...
ELNÖK: De nincs kötőjel!
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Space (Közbeszólások: Szóköz!), szóköz van.
ELNÖK: Szóköz van. Ennek következtében jelen pillanatban az a helyzet, hogy a cégjegyzék az, ami támogatott.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Megértettem az összes nyelvhelyességi felvetést. Van a minisztériumon belül egy munkamegosztást, abban elsősorban a szakképzési feladatokat...
ELNÖK: Világos! Továbbra is javasolnám, hogy tartsuk magunkat ehhez a szempontból, de mindenesetre szavazunk, mert egy módosító indítványról van szó. Aki tehát támogatja a módosító indítványt, az, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) A bizottság támogatja, és fogunk kapni egy csatlakozó módosító indítványt.
A 24. pontban Zsigó képviselő úr a felnőttképzésről szóló törvény 28. § (3) bekezdését kívánja nyelvhelyességi, szóhasználati szempontból módosítani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 25. pontban dr. Pósán László képviselő úr a felnőttképzésről szóló törvény mellékletének 2. pontját javasolja elhagyni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 26. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a 4. § (5) bekezdését javasolják módosítani meglehetősen nagy terjedelemben. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. Ha jól értem, akkor ugyanerre vonatkozik a 27. pontban szereplő, Simon Gábor és képviselőtársai által benyújtott módosító javaslat, továbbá a 28. pontban lévő, Zsigó Róbert és képviselőtársai által benyújtott indítvány. Bármelyiket támogatja-e a kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 27-est támogatja a kormány.
ELNÖK: A 27. pont egyébként egy helyesírási javaslat: a "nonprofit"-ot javasolja egybeírni kötőjel helyett, és ez összefügg a 30. pontban foglalt javaslattal, amely ugyanerről szól.
Akkor tehát... (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Azt kérem a bizottságtól, hogy ezt a 26. pontot támogassa, bár lehet, hogy nem felel meg a törvény koncepciójának. Itt minimálisan azt szeretnénk elérni, hogy a ma meglévő intézményi kapcsolatrendszer, tehát az intézmények és a gazdálkodók közötti kapcsolatrendszer átmentődjön az új struktúrába, és ezért mindenképpen szükség van arra, hogy ez az 1500-as új szabályozás nem léphet egyszerre életbe. Azt gondolom, hogy ezt kapcsolódó módosítóval korrigálni lehet, de mindenképpen maradjon nyoma annak, ha a bizottság el tudja fogadni, hogy nem kellene a ma működő szakképző iskolákat az egyik napról a másikra kizárni a szakképzési támogatás igénybevételéből. Úgyhogy ehhez kérem a bizottság támogatását. (Kajos László jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azonnal megadom a szót a főosztályvezető úrnak.
Képviselő úr, ha a mostani kérése arra vonatkozott, hogy annak érdekében, hogy maradjon megnyitva ez a törvényi hely egy csatlakozó módosító indítvány számára, akkor jelzem, hogy a 27. pontban foglalt módosító javaslat támogatásával az megnyitva marad, tehát csak azért nem muszáj támogatni, mert úgy gondoljuk, hogy csatlakozó módosító indítvány kell hozzá. De először a főosztályvezető úrnak adom meg a szót válaszadásra.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egyetértve a Tatai úr által elmondottakkal a jelenlegi törvénymódosításra benyújtott tervezet 2007. szeptember 1-jétől lépteti hatályba a tartalmi szabályozást, és 2008. szeptember 1-jétől léptetné hatályba az 1500 fős létszámkorlátozást. Elvileg tehát egy egy-másfél éves felkészülési ideje, tehát egy teljes tanéve van az intézményrendszernek.
ELNÖK: És ha ezt netán kevésnek tartjuk, akkor célszerűbb ott módosítani a hatálybalépés időpontját. (Révész Máriusz és Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Révész képviselő úr, aztán Tatai képviselő úr következik.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaink! Ezt a problémát a tegnapi vitában mi is szóvá tettük. A 28-as javaslatunk szerintünk még jobb, mint Tatai-Tóth András képviselőtársamék javaslata, de az egyik lényeges pontja éppen ugyanaz. Úgyhogy mi kompromisszumként a 26-os javaslatot is el tudjuk fogadni, mert szerintünk is drámai hatása lenne, hogyha rövid időn belül azt mondanánk, hogy csak 1500 fő felett részesülhetnek közvetlenül szakképzési támogatásban. A magunk részéről ezt a javaslatot tehát támogatni fogjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! A helyzet tehát az, hogy a 26. pontban, illetőleg a 28. pontban ugyanannak a problémának a kivédésére két módosító indítvány van, amely probléma egyébként a törvényjavaslat eredeti szövege szerint is csak 2008. szeptember 1-jével keletkezik, ha egyáltalán keletkezik, és mód van arra is, hogy ennek a hatályba léptető rendelkezésnek a módosításával kezeljük a problémát. Ennek megfelelően kérem, hogy mindenki szavazzon a szóban forgó módosító indítványokról. (Révész Máriusz jelentkezik.)
Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Mi azt gondoljuk, hogy ez 2008-ban is probléma lesz.
ELNÖK: Rendben, leszögeztem a helyzetet, nem kívántam senkit befolyásolni a szavazásban.
Kérdezem tehát a bizottságot, hogy a 26. pontban foglalt, Tatai-Tóth András és képviselőtársai által benyújtott javaslatot támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 28. pontban foglalt, Zsigó Róbert és képviselőtársai által ugyanezen probléma kezelésére benyújtott indítványt támogatja-e a bizottság? Most szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja... (Közbeszólások.) Bocsánat, akkor tessék szíves határozottan feltenni a kezeket, jó? Tehát ha azt kérem, hogy szavazzanak, akkor aki azt a javaslatot támogatni akarja, az, kérem, szavazzon. Tehát most szavazzanak! (Szavazás.) Ez 10 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Hét nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Három tartózkodás. A bizottság tehát ezt nem támogatja.
A 27. és a 30. pontban Simon Gábor és képviselőtársai ugyancsak a "nonprofit" szó írásmódjára, illetőleg a "szakképző iskolai" beszúrására tesznek javaslatot. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Mind a két javaslatot támogatja.
ELNÖK: A kormány mindkét javaslatot támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 29. pontban Simon Gábor és képviselőtársai a törvény 4. § (6) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre is ki kívánják terjeszteni ezt a rendelkezést. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 30. pontról már szavaztunk.
A 31. pontban Zsigó Róbert és képviselőtársai a törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe lépő rendelkezést kívánják módosítani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 32. pontban Pósán képviselő úr a törvény 7. § (9) bekezdését kívánja módosítani, az "egy oktatási évnél hosszabb szüneteltetés"-t "két oktatási évnél hosszabb szüneteltetés"-re kívánja változtatni. A kormány?
ELNÖK: Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 33. pontban Révész Máriusz képviselő úr a 10. § (3) bekezdés g) pontját javasolja módosítani: az alapkészségek mérésénél a "teljes körű" jelzőt el kívánja hagyni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 34. pontban Zsigó képviselő úr és társai a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására vonatkozó javaslattétel jogát kívánják a tanácstól megvonni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 35. pontban Simon Gábor és képviselőtársai ismételten "az oktatásban részt vevő tanulók" helyett "az oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulók"-at kívánják nevesíteni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 36. pontban Kuzma képviselő úr a törvény 13. §-a helyébe lépő rendelkezést kívánja elhagyni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A javaslatot a kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 37. pontban Simon képviselő úr és társai a 13. § helyébe lépő rendelkezés 3. pontját kívánják módosítani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Támogatja a javaslatot. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 38. pontban Kuzma képviselő úr és társai a törvényjavaslat 14. § (1) bekezdésének elhagyását indítványozzák. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 39. pontban Pósán képviselő úr egy szóköz kötőjellel kíván helyettesíteni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja, és a csomagban fogunk kapni erre nézve eligazítást.
A bizottság támogatja-e a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 40. pontban Tóth képviselő úr a törvény 19. § 1. pontjának módosítását és 2. pontjának elhagyását javasolja. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A kormány a javaslatot nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 41. pontban Kuzma képviselő úr a törvény 30. § (1) bekezdésének a módosítását javasolja: valamennyi térségi integrált szakképző központot létrehozó fenntartóra, és nem csak a 2007. szeptember 1-jét megelőzően létrejött tiszkeket létrehozó fenntartókra kívánja a rendelkezést érvényesíteni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 42. pontban dr. Hoffmann Rózsa és képviselőtársai az új 32. § - ezt nem egészen értem, de mindegy - elhagyását javasolják. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. (Közbeszólások: Támogatta!) Bocsánat, rövidzárlat volt? Mert akkor megismételtetem a szavazást. (Zsigó Róbert: Ismételjük meg, igen!) Rendben.
Tehát a kormány nem támogatta. És a bizottság? (Szavazás.) Továbbra sincs meg a bizottság egyharmada, elnézést, mert ez 6 igen szavazat, és 20-nak az egyharmada nem 6. Úgyhogy a bizottság egyharmada sem támogatja a javaslatot.
A 43. pontban Zsigó képviselő úr és társai a törvény mellékletének a 4. pontja helyébe lépő rendelkezéseket kívánják bizonyos feltételekkel kiegészíteni. Kérdezem a kormány képviselőjét.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány a javaslatot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 44. pontban Simon Gábor és társai a melléklet 4. b) pontjának a módosítását javasolják. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Támogatja a javaslatot. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 45. pontban Czomba Sándor képviselő úr a melléklet 4. b) és c) pontjának az egyidejű módosítását javasolja. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 46. pontban Tóth Ferenc és társai a törvény hatályba léptető rendelkezésein kívánnak változtatni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja a javaslatot. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 47. pontban Kuzma képviselő úr és társai a 42. § (4) bekezdésének az elhagyását javasolják. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 48. pontban Simon Gábor és képviselőtársai ugyancsak a hatályba léptető rendelkezéseket kívánják módosítani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 49. pontban Kuzma képviselő úr és társai a 42. § (8) bekezdés d) pontjának az elhagyását javasolják. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 50. pontban Simon Gábor és képviselőtársai a 42. § (7) bekezdés b) pontját kívánják egy kiegészítő feltétellel dúsítani. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Támogatja a javaslatot. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlásnak a végére értünk... (Révész Máriusz jelentkezik.)
Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Elnézést kérek, de még egyszer végiggondolva ezt a 42-es dolgot - tudom, hogy szavaztunk róla -, szeretném a bizottság figyelmébe ajánlani, én is egy kicsit késve kapcsoltam, hogy Tatai-Tóth András képviselőtársam és társainak javaslatára ezt az 1500 fős határt kivettük a törvényből. Ennél a javaslatnál engem az kevert meg, hogy azt gondoltam, hogy ennél a javaslatnál pozitívabbat fogalmaztunk meg, mint amit a 42-esben Hoffmann Rózsával leírtunk, ugyanakkor az a helyzet, hogy ha Tatai-Tóth András képviselőtársam javaslata keresztülmegy, és elfogadja a kormány, ugyanúgy, ahogy mi elfogadtuk, abban az esetben ez a paragrafus értelmezhetetlenné válik, hiszen az döntően arra vonatkozik, hogy ha az 1500 főt nem éri el, akkor a miniszter engedélyezheti, hogy annak a 85 százalékával mi legyen. Csak az a gond, hogy az 1500 főt egy előző módosító javaslattal kivettük a rendszerből, úgyhogy ha annak a támogatását komolyan gondoljuk, akkor - itt most csak jelzem - ezt is ki kell venni vagy most, vagy a kapcsolódó módosító javaslatok során, hiszen ez valóban úgy van, ahogy Hoffmann Rózsa beterjesztette, hogy ebben az esetben teljesen értelmezhetetlenné válik, hiszen az 1500 fős határ nincsen benne a rendszerben, ebből kifolyólag hogyha nincsen benne a rendszerben, akkor az 1500 fő 85 százaléka esetén nincs mit engedélyeznie a miniszternek. Úgyhogy ezért azt javasolnám, hogy ha lehetséges, és ha az elnök úr úgy látja, akkor ezt fontoljuk meg még egyszer.
ELNÖK: Képviselő úr, én erről most új szavazást nem rendelnék el. Ahogy ön is mondta, ha ilyen probléma keletkezik, az mind kapcsolódó módosító indítvánnyal, mind bizottsági módosító indítvánnyal kezelhető, de még akkor is kezelhető, ha ezt koherenciazavar kapcsán oldjuk fel, tekintettel arra, hogy ha egy rendelkezést kiszerelünk, akkor a rendelkezéstől való eltérés nyilvánvalóan értelmét veszti. Tehát ez akár még a záró vitában is kezelhető, nem látom értelmét, hogy most erről újra szavazzunk.
Van-e további olyan megjegyzés az eddigi módosító indítványokkal kapcsolatban, amely befolyásolna bármit? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Akkor kérem, hogy kiosztott, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete által kért bizottsági módosítóindítvány-tervezetet vegye kézbe mindenki. Ez a szakképzésről szóló törvény 48. §-át egy új (2) bekezdéssel kívánja kiegészíteni, amely arról szól, hogy aki a tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó jogszabályokat megsérti, az az 1999/218. számú, december 28-án kelt kormányrendeletben meghatározott pénzbírsággal legyen sújtható.
Először megkérdezem a bizottságot, hogy ad-e megszólalási lehetőséget Keszei Sándornak e javaslat indokolására. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Igen.
Akkor most először Keszei Sándor urat illeti a szó.
Hozzászólások a meghívottak részéről
Keszei Sándor (Magyarországi Szülők Országos Szövetsége)
KESZEI SÁNDOR (Magyarországi Szülők Országos Szövetsége): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy érezzük, hogy ez egy elég komoly kérdés, amely nagy tömegeket érint. Évek óta az Országos Szakképzési Tanács tagjai vagyunk, és több száz gyakorlati képzőhelyet, az ott lévő állapotokat vizsgáltuk, valamint azt, hogy megkapták-e a tanulói juttatásokat a gyerekek. Az OMAI-val, az Alapkezelő Igazgatósággal, valamint az APEH-hel közösen vizsgáltuk, hogy a tanulószerződésben hány gyerek kapja meg a tanulói juttatást. Kiderült, hogy a visszaigénylők összesen 37 százaléka igényel vissza a Szakképzési Alapból, és 27 százaléka számolja el ezt költségként az APEH felé. Ez azt jelenti, hogy körülbelül a 40 százaléknál vagy egyáltalán nem kapják meg a gyerekek a tanulói juttatásokat, vagy pedig zsebből fizetik őket. Ez egy tényállás, ezt tudjuk bizonyítani, és az Oktatási Minisztérium is támogatta annak idején, hogy ezeket az adatokat megtudjuk.
Ezzel kapcsolatban szeretnénk elérni azt, hogy mivel a gyakorlati képzőhely ellenőrzése kamarai kompetencia, és még egyetlenegy szabálysértési eljárást sem találtunk, ugyanakkor bizonyítható a kamarai adatokkal - mert a kamara minden évben megjelentet egy kiadványt, amelyben ezt leírja -, hogy a gyerekeknek 60 százaléka sérül a tanulói juttatások és a természetbeni juttatások területén, tehát vagy a felelősségbiztosítást nem kötik meg, vagy étkezési támogatást nem kapnak, vagy utazási, illetve egyéb támogatásokat nem kapnak meg. Ezek tényadatok.
Mi úgy érezzük, hogy bár a közoktatási törvény ad szankcionálási lehetőséget a felügyeleti szerveknek arra nézve, hogy ezt valamilyen módon szankcionálják, ez túl nagy összeg, tehát egy szülő soha nem jut el odáig, hogy mondani merje először az iskolának, az iskola szóljon a kamarának, ha a kamara nem teljesíti, szóljunk az OKÉV-nak, és a többi, és a többi. És nem véletlenül van ez a kormányrendelet, az azért van - nem is akarnánk, hogy 100 ezerre büntessenek gazdálkodó szervezeteket -, hogyha egy szülő vagy egy iskolai szülői szervezet vagy éppen a szülői egyesület bejelenti, hogy egy gazdálkodó szervezet nem biztosítja a tanulói juttatást, például a munkaügyi felügyelőségen, hiszen a bérek őhozzá számolódnak, akkor lehetőség lenne egy 5-10-20 ezer forintos bírságra. De ha ez nincs benne a törvényben, erről senki nem tud Magyarországon.
Ebben a törvényben és nagyon sok más törvényben is találtunk utalást arra, hogy így lehet szankcionálni ilyen törvény szerint, olyan rendelet szerint, tehát szinte kodifikációs kérdés, hogy ez a szöveg valamilyen módon bekerüljön. Úgy érezzük, hogy ennek óriási jelentősége lenne: javulna a gazdálkodó szervezeteknél a morál, a szülők pedig fel tudnának lépni. Azt hiszem, hogy mindenki, aki ebben a szakmában benne van, tudják, hogy nem kapják meg a tanulók ezeket a juttatásokat.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Én is köszönöm, Keszei úr. Mielőtt a kormány képviselőjének szót adnék, azt azért meg kell jegyeznem, hogy egyelőre még nem tudom, hogy lehet a dolgot áthidalni, de az meglehetősen szokatlan javaslat, hogy egy törvényjavaslat egy kormányrendeletre hivatkozzék. Megítélésem szerint ez így biztosan nincsen rendben.
A kormány képviselőjét kérdezem. Nem tudom, van-e erről kormányálláspont?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormányálláspont nincs. Biztos, hogy a kormánynak nem lesz módja támogatni, ha a (2) bekezdés marad, azt mindenképpen (4) bekezdésre kell módosítani. Ez a dolog formai. Tartalmilag átgondolható, nyilván megalapozott a felvetés. Nincs kormányálláspont.
ELNÖK: Nincs kormányálláspont. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Abban teljesen igaza van Keszei úrnak, hogy a közoktatási törvény és a szakképzésről szóló törvény meglehetősen stabil törvényi hátteret ad ennek az ügynek, tehát hogy hogy kell ezeket a juttatásokat meg feltételeket biztosítani, hogy ezt tanulószerződésben kell rögzíteni. A tanulószerződés szabályozza ezt, és egy szerződés megszegéséhez nyilván lehet valamilyen szankciót kapcsolni a törvények szerint.
Ami engem ennek a 218/1999-es kormányrendeletnek a kapcsán zavar, az az - most pont a 142. jogcímnél tartok, és most vagyok a munkaügyi bírságolásnál, a munkaügyi szabálysértéseknél, a VI. fejezetnél -, hogy azt gondolom, ha a munkaügyi szabályok között szerepel az, hogy a munkaügyi szabályok megsértése miatt bírságot lehet kiszabni, akkor ezzel élnie kell annak, aki ellenőrzésre jogosult. Tehát attól, hogy mi törvényben iktatunk egy paragrafust...
ELNÖK: ...Hogy egy másik törvényt be kell tartani...
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): ..., illetve egy másik jogszabályt beidézünk a törvénybe, hogy a szerint kell eljárni, attól továbbra sincs az... Tehát nem hiszem, hogy azt törvényben szabályozni kell, hogy márpedig azt a jogszabályt az ellenőrző szervezetnek be kell tartania. Mert ennek a módosítónak tulajdonképpen az a lényege, hogy az ellenőrzésre jogosult tartsa be a 218/1999-es számú kormányrendeletet, és éljen az abban biztosított bírságolási lehetőséggel. Ez, én azt gondolom, minimálisan is további finomításra szorul, és ha szabadna kérni, a kormány jelen lévő igen tisztelt képviselőjét megkérjük arra, hogy nézzenek ennek utána, mert az, hogy szankcionálva, bírságolva legyen, az indokolt felvetés, hogy pont így kell-e ezt csinálni, arról nem vagyok ma meggyőződve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Magam is ezt kívántam javasolni. Kajos főosztályvezető úr azt mondta, hogy tartalmilag a javaslat megfontolásra érdemes. Bizottsági módosító indítvány benyújtásával a csatlakozó módosító indítványokról való tárgyalás során sem késünk el, ezért tehát azt javaslom, hogy most ezzel ne foglalkozzunk, és kérjük fel a minisztérium képviselőjét, hogy szállítson nekünk egy, a szándék szerinti tartalmat megőrző, de jogilag pontos javaslatot a kapcsolódó módosító indítványok tárgyalásának az idejére. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Van-e még ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban bárkinek megjegyzése? (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az elnök úr talán már kiosztatta a Kollégiumi Szövetségtől...
ELNÖK: Jaj, bocsánat, igen, igen! Kiosztatni kiosztattam, csak aztán jól megfeledkeztem róla.
A Kollégiumi Szövetség a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat különféle kiegészítéseit javasolja, mégpedig bizottsági módosító indítványok formájában. Kormányálláspont, gondolom, értelemszerűen nincs a dologról. (Kajos László Tatai-Tóth Andrással egyeztet.)
Nehéz egy eldöntendő kérdésre válaszolnia a bizottságnak, de azt kérdezem, hogy jelen pillanatban felkészültnek érzi-e magát a bizottság arra, hogy ezekről a módosító indítványokról mint bizottsági indítványokról döntsön, vagy érdemesebb ezt is, némi szakmai segítséget kérve, a kapcsolódó módosító indítványokról történő szavazás idejére elnapolni. (Közbeszólások.) Bocsánat, igen!
Kérdezem a bizottságot... (Szavazás.) Még meg sem kérdeztem, de a bizottság már megszavazta a szót. Tessék parancsolni!
Ringhoffer Ervin (Kollégiumi Szövetség)
RINGHOFFER ERVIN (Kollégiumi Szövetség): Köszönöm szépen a lehetőséget. Arra emlékeztetném a bizottságot, bár személy szerint nem mindegyik tagja volt akkor itt, hogy ez a változat lényegében szó szerint elfogadást nyert egyszer már a bizottság által. Két ponton jelenne meg a kollégium: egyszer a szóba jöhető intézménytípusok körét bővítené a kollégiummal, másrészt pedig a 31. § (2) bekezdésében próbál egy helyet találni, a mértékeket is szabályozva, és ott kerülne be a k) pontba a gimnáziumok mellé.
Az ok a következő: pillanatnyilag a kollégiumokban lévő diákok több mint 75 százaléka a szakképzésben részt vevő diák, tehát azt lehet mondani, hogy mivel Magyarországon viszonylag kevés az egész napos iskola, a gyerekek, ezek a kollégista gyerekek a másnapra való készülésüket a kollégiumban végzik, és nemcsak a közismereti tárgyakból, hanem másból is. Okként mondhatnánk azt is, hogy a kollégiumok tulajdonképpen kimaradtak mindenből: a nemzeti fejlesztési tervekből, az operatív programokból, és ez nem jelent többletkiadást ebben a körben.
A korábbi tapasztalatok jók voltak. Amikor a Kollégiumi Közalapítvány ilyen célú pályázati pénzeket tudott elosztani a kollégiumok között, nagyon jó visszajelzések voltak azok felhasználásáról. Én tehát azért kérem ezt a segítséget, mert a szakképzés ma Magyarországon lényegében nem létezik kollégiumi háttér, kollégiumi segítség nélkül, és főként a rengeteg kompetenciaproblémás gyereket és a szakképzés jelenlegi gondjait ismerve a kollégiumi felkészülés körülményeit szeretnénk javítani, hangsúlyozottan az ottani felkészülés tárgyi körülményeit szeretnénk ezzel javítani.
Technikailag hadd tegyek még hozzá valamit! Itt látható, hogy az intézménymérettől való függővé tétel is szóba kerül bizonyos értelemben érthetően. Elképzelhető a kollégiumok számára, hogy egy közalapítványon keresztül, pályázati úton kerüljön az egyes intézményekhez az a pénz, tehát nem az egyes intézmények lobbiereje vagy más tényezők által, hanem egy versenyhelyzetben és a valóságos helyzetben megmérkőzve kapnák az intézmények ezt a pénzt. Azt gondolom, hogy ez az ország és a szakképzés céljait is jól szolgálná. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Ringhoffer úr. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban megjegyzése? (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy miután a javaslat elveket fogalmaz meg, és mindenképpen a miniszter döntésére fog ez kerülni, tehát nem automatikusan teremt jogot, hanem megfelelő pályázati vagy egyéb kiírással, és a legfeljebb 4 százalék akkor is teljesül, ha adott esetben nulla...
ELNÖK: Magyarán csak egy lehetőséget teremt...
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tehát, mint mondom, ez nem kötelezettséget, hanem lehetőséget teremt, és maga a cél, amit az indoklás tartalmaz, és amit hallottunk, az meggyőző, ezért nem látok okot arra, hogy a kollégiumok kimaradjanak ebből. Én tehát javaslom, hogy a bizottság tartalmilag a beterjesztett f), illetve k) pontot fogadja el. Azt gondolom, ezt házszabályszerűen is el lehet készíteni, tehát nem biztos, hogy az összes előzményt... Tehát ez módosítónak készült, hanem, gondolom, azért...
ELNÖK: Világos, most egyelőre arról döntünk, hogy benyújtunk-e egy ilyen tartalmú módosító indítványt.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen. Két sort kellene gyakorlatilag berakni ide.
ELNÖK: Rendben. Van-e további megjegyzés? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Akkor én azt kérdezem a bizottságtól, hogy benyújtunk-e a Kollégiumi Szövetség által javasolt tartalmú, és természetesen megfelelő formájú bizottsági módosító indítványt. Kérem, most szavazzanak. (Szavazás.) Igen.
Akkor egy ilyen tartalmú módosító indítványt kérek majd elkészíteni. (Közbeszólás: Kormányálláspont nincs...) Majd lesz, amikor benyújtjuk. Köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Ezzel ennek a napirendi pontnak a tárgyalását befejeztük. Kajos főosztályvezető úrnak megköszönöm a részvételt.
Kérdezem, hogy egyebek tekintetében valakinek van-e valami mondanivalója. (Senki nem jelentkezik.) Én arra kívánnám fel... (Zaj.) Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülés még nem ért véget.
Én arra kívánnám felhívni a figyelmet, hogy a következő bizottsági ülést jövő héten szerdán... (Edelényi Zsuzsánna: Hétfőn.) Bocsánat, igen, tehát hétfőn egy nagyon rövid bizottsági ülést leszünk kénytelenek tartani a tegnapi kutatási és technológiai eseti bizottsággal kapcsolatos indítványhoz érkezett módosító indítványokról való szavazás érdekében. Kevés ilyen módosító indítvány van, de nem tudtunk róluk most szavazni, tekintettel arra, hogy a bizottsági ajánlástervezet még nem készült el. Ez az ülés mindössze néhány perces lesz.
A jövő heti érdemi munkát a szerdai bizottsági ülésen leszünk kénytelenek elvégezni, amikor a tegnap tárgyalt három oktatási törvényjavaslathoz benyújtott n plusz 1 számú módosító indítványról leszünk kénytelenek szavazni. Nekem ennyi bejelentenivalóm van. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): (Botka Lajosné helyén ülve:) Elnézést, hogy megváltoztattam a helyemet! A kérésem a következő: pontosan a nagyszámú indítvány miatt a 6-ai - ugye szerda 6-a? (Közbeszólások: Igen.) - ülést kezdjük korábban, mert a frakciónk 1 óráig tud részt venni az ülésen, tehát jó volna, ha addig a végére tudnánk jutni. (Tóth Ferenc: Mi az oka ennek?) 2-kor egy másik...
ELNÖK: Más irányú elfoglaltságunk van, képviselő úr. A 9 óra vagy esetleg a 8 óra tartható-e? Minél távolabb lakik valaki Budapesttől, annál nagyobb súllyal esik latba a szava természetesen. (Révész Máriusz: 1 óráig a 20. módosító javaslatig sem jutunk el!) Reggel 8 óra?
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ha 10-nél korábban kezdődik, akkor legyen 8 óra!
ELNÖK: 8 óra - akkor megállapodtunk.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): A hétfői ülésnek az időpontját lehet tudni?
ELNÖK: Gondolom, 12-kor.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Jó volna, ha az a Parlamentben lenne.
ELNÖK: 12-ig még itt vagyunk.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Mert?
ELNÖK: Legalábbis délelőtt a frakciók ülést szoktak tartani, és azt gondoltam, hogy utána még itt vannak a képviselők.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Jó.
ELNÖK: Ebédelni talán itt szoktak a képviselő hölgyek és urak. (Közbeszólások: Legyen fél 12!) Nekem jó a fél 12 is. (Közbeszólások: Legyen 12! - Közbeszólás: Legyen fél 1!) A fél 1 már nekem nem jó, mert akkor kezdődik a bizottsági elnöki értekezlet. (Közbeszólások: Akkor legyen 12!) 12 óra, jó, rendben. Köszönöm szépen. Tehát akkor hétfőn 12 órakor, szerdán pedig 8 órakor találkozunk.
További mondanivaló van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Köszönöm szépen, a bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 32 perc)
|
|
Dr. Szabó Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese