OTB-13/2007.
(OTB-29/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2007. június 6-án, szerdán, 8.10 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532-535. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/2930. számú törvényjavaslat*
A módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként*
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat*
A beérkezett módosító javaslatok megvitatása*
A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat*
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
"Kutatási és innovációs eseti bizottság" létrehozásáról szóló határozati javaslat*
A csatlakozó módosító javaslatok megvitatása*
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítására benyújtott T/2932. számú törvényjavaslat*
A benyújtott módosító javaslatok megvitatása*
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló T/3092. számú törvényjavaslat*
Módosító javaslatok megvitatása*
A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló határozati javaslat*
A bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló T/2939. számú törvényjavaslat - folytatás*
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
Napirendi javaslat
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Dr. Pálinkás József (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Zsigó Róbert (Fidesz) távozása után Révész Máriusznak (Fidesz)
Szabó Gyula (MSZP) Rózsa Endrének (MSZP)
Pokorni Zoltán (Fidesz) dr. Pósán Lászlónak (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz) Pánczél Károlynak (Fidesz)
Kuzma László (KDNP) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Bakonyi László (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Győri Judit (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Manherz Károly (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Rádli Katalin (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Szüdi János (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Szövényi Zsolt (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Ürmös Andor (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kajos László (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Wilhelm József (Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete)
Csanádi Márton, a Református Egyház oktatási irodájának munkatársa
(Az ülés kezdetének időpontja: 8 óra 10 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Köszöntöm képviselőtársaimat és valamennyi meghívott vendégünket, az Oktatási és tudományos bizottság június 6-ai ülését megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Tisztelt Bizottság! Mint a meghívóval együtt kézhez kapott napirendi javaslatomból láthatják, sok munkát kellene ma elvégeznünk. A feladatok közül az első, hogy a napirendet elfogadjuk. Kérdezem, hogy a kiküldötteken kívül van-e valakinek még valamilyen javaslata. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Ebben az esetben szavazásra teszem fel a kérdést. Kérdezem, hogy a tisztel bizottság elfogadja-e a napirendet a kiküldött javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság a napirendet elfogadta.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/2930. számú törvényjavaslat
A módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Tisztelt Bizottság! Soron következik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet 2930. számon kaptak kézhez. Első helyen kijelölt bizottságként a módosító javaslatokat fogjuk megvitatni. Mint a Házszabály jó ismerői bizonyára tudják, ez azt jelenti, hogy valamennyi módosító indítványról szavaznunk kell. Köszöntöm a napirendi pont kapcsán az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletében megjelent Manherz Károly államtitkár urat és munkatársait! Essünk neki! (Dr. Sándor Klára a terembe lépve: Ez a pogácsa az asztalon rossz jel. - Derültség.) Az alelnök asszony megjegyezte, hogy a kikészített pogácsa rossz jel - én hétfőn is megmondtam, hogy hideg élelemmel tessenek készülni. (Közbeszólások. - Derültség.)
Az 1. pontban Kuzma képviselő úr a törvényjavaslat 1. §-ához nyújtott be indítványt, amely a 11. § (4) bekezdését kívánja módosítani. Ha jól látom, ez egy helyesírási javaslat. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e az indítványt.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Ettől függetlenül továbbra is fennáll az a kérésem..., illetve most már nem állhat fenn ez a kérésem, tehát nem áll fenn a kérésem...
A kormány tehát támogatja a javaslatot. Kérem, szavazzon, aki a javaslatot támogatja. (Szavazás.) A bizottság a javaslatot elfogadta.
A 2. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdéséhez nyújtott be indítványt, amely a 15. § (8) bekezdését kívánja, ha jól látom... (Dr. Rádli Katalin: Helyesírási!) Csak nem látok benne módosítást, de mindegy! A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Helyesírási, igen, támogatjuk.
ELNÖK: Igen, támogatja. Megjegyezem, hogy ez összefügg a 10. ajánlási pontban olvasható indítvánnyal, következésképp a kettőről együtt szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság az indítványt támogatja.
A 3. pontban ugyancsak Tóth Ferenc képviselő úr a... (Zaj.) Kicsit kisebb alapzajjal, ha szabad kérnem mindenkit, mert nehéz lesz így végigcsinálni a napot. Tehát a 3. pont a törvényjavaslat 3. §-ához érkezett, amely a 16. § (2) bekezdésének a módosítását indítványozza: a nyilvántartás szabályain kíván módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Szeretném jelezni, hogy a kormány képviselője részéről elhangzott támogató vagy elvető bejelentése után néhány másodperces szünetet tartok, kérem, hogy akkor jelezze mindenki, ha szólni akar. Nem fogom mindig megkérdezni, hogy van-e valakinek hozzá mondandója.
A 4. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a felsőoktatási törvény 28. § (1) bekezdésének a törvényjavaslatban foglaltaktól eltérő módosítását kezdeményezik. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Ez 5. pontban Pósán képviselő úr a 4. § (2) bekezdéséhez nyújtott be indítványt, amely a 28. § (1) bekezdés g) pontjában a szenátus határozatképességének a szabályán kíván változtatni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László: Indoklást kérek.) Pósán képviselő úr indoklást kér.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Úgy gondolom, hogy minőségi döntésekről van szó a szenátus esetében, tehát nyilvánvaló, hogy az általunk meghatározott és már eddig is működő 60 százalék egy megnyugtató százalék, és külön szabály rendelkezik a kétharmados szavazásokról, például a rektor kinevezéséről, az intézetigazgatók újabb hosszabbításáról, a professzori kinevezésekről. Ezt részben törvény, részben pedig az intézmények saját szabályzatai, tehát a szervezeti és működési szabályzatok szabályozzák. Úgyhogy ragaszkodnánk a 60 százalékhoz. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
ELNÖK: Államtitkár úr, ha megkérhetem, próbálja majd egy kicsit közelebb húzni magához azt a mikrofont, mert nagyon rosszul hallani, legalábbis a teremnek ezen a végén.
Pósán képviselő úr jelezte, hogy szólni kíván. Tessék!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én azért kérdeztem meg, hogy mi ennek az indoklása, mert a legtöbb demokratikusan megválasztott testületben - lehet az egyetem, lehet önkormányzat, lehet bármi - a határozatképességet mégiscsak általában az 50 százalék plusz 1 fős szavazattöbbséghez vagy valamennyivel többhöz kötik, és valóban belső szabályzatokban lehet előírni azt, hogy milyen kérdéskörök azok, amelyek esetében jóval komolyabb minősítettség szükségeltetik a döntéshez. Ebből következően én ezt végképp nem látom ellentmondásnak, hiszen az államtitkár úr is említette, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a belső szabályzat szerint kétharmad kell, úgyhogy nem tudom, más esetekben miért kellene eltérni a - hogy is mondjam? - kicsit íratlan, a szokásjog által is bevett egyéb kvótáktól és gyakorlattól. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én nem akarnám az ellenzékkel való lepaktálás vádját a fejemre vonni (Derültség.), de azért azt meg kell mondanom az államtitkár úr érvére, hogy lehet, hogy a szenátus komoly döntéseket hoz, és ahhoz 60 százalék kell, de az a testület, amely jóvá fogja hagyni ezt a törvényt, az már a képviselők 50 százalékának a jelenlététben határozatképes. Úgyhogy én a magam részéről tartózkodni fogok a szavazástól, ezt most bejelentem. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr kért szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A hatályos felsőoktatási törvény, amely hosszas egyeztetés, előkészítés után született meg, ezt a 60 százalékot tartalmazza jelenleg. Azt gondolom, hogy ízlésbeli okok miatt ne kezdjünk el kotorászni az elég kényes egyeztetés során kialakult szövegben, mert nagy zavarokat okozhatunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Döntési helyzetben vagyunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e Pósán képviselő úr módosító indítványát. Kérem, most szavazzanak. (Szavazás.) Akkor számoljunk! (Szavazatszámlálás.) Ez többség, a bizottság a módosító indítványt támogatja.
A 6. pontban Pálinkás József képviselő úr és képviselőtársai a kormánynak a doktori iskola szabályainak megállapításával kapcsolatos hatáskörét kívánják módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez az a pont, amelynél korábban is jeleztük, hogy alkotmányos aggályokat érzékelünk, tekintettel arra, hogy az egyetemek, a felsőoktatási intézmények autonómiája magában foglalja a képzésre vonatkozó belső szabályozások széles körét. A doktori iskola a bolognai rendszerből fakadóan ugyanúgy a képzés része, a harmadik eleme, ebből következően az olyan kérdésköröket, amelyeket itt a törvényben a kormány hatáskörévé kívánnak tenni, eddig belső egyetemi szabályzatokban rögzítettek. A bemeneteli és a kimeneteli követelményeket természetesen a törvényben kell rögzíteni, de a belső, tartalmi kérdésekre vonatkozóan, azt hiszem, az a helyes, amennyiben a felsőoktatási intézmények autonómiájának az idevonatkozó részét figyelembe vesszük. Azt hiszem, hogy ily módon, hogyha ezt megtartjuk a törvényben, akkor bizony komoly alkotmányos aggályokkal kell szembenézni. Azt hiszem, hogy az Alkotmánybíróság az ilyen ügyekben már jó néhányszor megégette magát a tárca, úgyhogy én csak óvni szeretném önöket. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mélységes filantróp érzület vezérelt ebben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, anélkül, hogy vitába kívánnék szállni önnel, azt azért jelezném, hogy itt az általános szabályok megállapításáról, és nem az intézmény... (Dr. Pósán László: Nem, szervezet! A doktori tanács hatásköre minden!) ...tagságára és szervezetére vonatkozó általános szabályok. A magyar nyelv szabályai értelmében ez a mondat arról szól, hogy az ezekre vonatkozó általános szabályokat rendeli el a kormány, nem az adott intézményre vonatkozó konkrét rendelkezéseket. (Dr. Hoffmann Rózsa és dr. Sándor Klára jelentkezik.)
Hoffmann képviselő asszony, aztán Sándor Klára alelnök asszony kért szót.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Szeretném megkérdezni a kormány képviselőit, hogy miért nem támogatják a módosító indítványt. Hiszen eszerint, ahogy Pósán úr mondta, természetesen a létesítés általános feltételei és a fokozat megszerzésének a feltételei is a kormány hatáskörében maradnának. A doktori iskolának az egyéb vonatkozásai a tudományos élethez oly szorosan hozzátartoznak, amelyben az egyetemi autonómia voltaképpen megtestesült. Szeretném hallani az érveket, hogy miért nem támogatható ez a módosító indítvány.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Átadhatom a szót Rádli Katalinnak?
ELNÖK: Természetesen. Én önt fogom szólítani, de ön nyilván átadhatja a szót.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A hatályos felsőoktatási törvény természetes módon mint az egyik legfontosabb képzést a doktori képzést szabályozza. Ehhez kapcsolódóan kormányrendeleti felhatalmazást tartalmazott a törvény, és az őszi jogalkotási folyamatban az igazságügy-minisztérium kifogásolta azt a keretet, amelyben nem pontos és teljes körű volt az a felhatalmazás, amely alapján kiadásra került decemberben a kormányrendelet. Itt tehát csupán csak a felhatalmazó rendelkezés igazításáról van szó a kiadott, elfogadott kormányrendelethez kapcsolódóan, vagyis ez nem tartalmi kérdés, úgy, ahogy a képviselő úr mondta, hanem alapvetően eljárási kérdéseket fogalmaz meg a szabály. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök asszony, aztán Tatai-Tóth képviselő úr következik.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Én is egyetértenék a módosító javaslattal akkor - először én is úgy értettem -, hogyha az valóban a belső szabályrendszert, a belső feltételrendszert határozná meg. De itt valóban az általános szabályokról van szó, és hogyha mondjuk arról van szó, hogy azt kell meghatározni, hogy egyetemi tanárnak, akadémiai doktornak kell-e annak lennie, és hány ilyennek kell lennie, aki doktori iskolát alapíthat, és így tovább, az, azt gondolom, nem az intézmény hatáskörébe tartozik, hiszen nem arról van szó, hogy ki legyen ott benne, hanem arról van szó, hogy hány ilyennek kell lennie. Ez alapvetően minőségbiztosítási kérdés.
Abban mi itt ebben a bizottságban legalábbis egyet szoktunk érteni, hogy a felsőoktatás minőségének a fenntartása, javítása közös cél, és azt gondolom, éppen ezért nem támogatom ezt a javaslatot, mert én úgy értékelem, hogy ez éppen a minőség biztosításának a rovására mehetne.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A hatályos törvény szinte határtalan felhatalmazást ad a kormánynak. Ezzel a javaslattal, az eredeti, a kormány által beterjesztett javaslattal szűkíti a kormány hatáskörét, tehát nem kiterjeszti, hanem szűkíti. Amit tehát Pósán képviselő úr mondott, annak az ellenkezője igaz. Ha elfogadnánk Pósán úr javaslatát, akkor a kormány tulajdonképpen minden kérdést szabályozhatna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, döntési helyzetben vagyunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a Pálinkás képviselő úr és társai által benyújtott módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 7. pontban Hankó-Faragó Miklós képviselő úr a részidős képzésre, a szakirányú továbbképzésre, illetőleg az esti és levelező képzésre, annak időrendjére és munkarendjére vonatkozó indítványt tesz. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pontban Pósán képviselő úr és képviselőtársai a felsőoktatási információs rendszer működése során az adatok megőrzésének időtartamát kívánják jelentősen csökkenteni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László: Indoklást kérek!) Pósán képviselő úr, kézzel azért jelezze, hogy szólni kíván, mert nem mindig hallom, jó? Pósán képviselő úr tehát indoklást kér.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az 5 évet 1 évre nem lehet levinni, a 80 év pedig a levéltári törvény szerint 80 év most is, ez így van, tehát ezen sem lehet változtatni. Tehát nem lehet megváltoztatni az éveket.
ELNÖK: Vagyis akkor magyarán a levéltári törvényt is meg kellene változtatni. (Dr. Manherz Károly: Így van!) Köszönöm szépen.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 9. pontban Tatai-Tóth András képviselő úr és társai ugyancsak a felsőoktatási információs rendszer működésére vonatkozóan nyújtottak be indítványt. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk ebben a formájában.
ELNÖK: Ebben a formában nem - ebből arra következtetek, hogy más formában támogatná.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Kapcsolódó...
ELNÖK: Tehát majd a kapcsolódó módosító indítványok során. A kormány ebben a formában tehát nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Akkor majd kapcsolódó módosító indítvánnyal kiigazítjuk.
A 10. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a törvényjavaslat 7. § (1) bekezdéséhez nyújtott be indítványt, amely a 36. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. ...Bocsánat, erről már szavaztunk! Elnézést!
A 11. pontban Kuzma képviselő úr, ha jól látom, ugyancsak helyesírási módosító indítványt nyújtott be. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha lehet, az lenne a kérésem, hogy ahogy azt szoktuk tenni, a minisztérium a három, most tárgyalt törvényjavaslattal kapcsolatban nyújtson be egy olyan bizottságiindítvány-tervezetet, amely egy szakértő véleménye alapján az összes nyelvhelyességi és helyesírási hibát korrigálná, és akkor azt bizottsági módosító indítványként egy tagban elfogadnánk.
Mindenesetre ezt a kormány támogatja. (Senki nem jelentkezik.) Kérdezem a bizottságot, támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 12. pontban Sándor Klára képviselő asszony az alapképzésre történő jelentkezés felvételi tárgyaival kapcsolatos szabályokat kívánja módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Sándor Klára jelentkezik.) Alelnök asszony!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Valószínűleg egy kapcsolt módosítóval fogom módosítani azt, amit most itt kérek, a lényeg viszont ugyanaz lesz: hogy a felsőoktatási intézmények ne konzorcium formájában vegyék fel a hallgatókat, mint ahogy az most egyébként történik, és történne e szabály szerint is. Ezt azért tartom fontosnak, mert máskülönben nem lesz verseny az intézmények között, tehát kizárjuk a versenyt közöttük.
10
PÉ 11 (Sándor Klára)
Illetve még egy szempont van: nem biztos, hogy ugyanazt a felvételi előírást akarja egy főiskola vagy egy egyetem, két egyetem megtenni, és azt gondolom, hogy erre nekik lehetőséget kell adni. Azt is gondolom egyébként, hogy ha valami az egyetemek autonómiájához tartozik, akkor az, hogy ők milyen felvételit írnak elő, az mindenképpen. Ezért kérem majd a bizottságot, hogy támogassa a javaslatot, ha nem is ebben a formában, de akkor majd kapcsolódó módosítóként egy másikat fogok beadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A 13. pontban, a 14. pontban, a 15. pontban ugyanerre vonatkozó indítványok vannak, ennek többé vagy kevésbé az ellenkezője, ezért úgy nézem, hogy itt az érvek meglehetősen széles skálájával fogunk szembesülni. Alelnök asszonynak persze van valami igaza, de ez alapján azt is mondhatnánk, hogy egyáltalán az érettségit sem kellene előírni a felvételihez, hiszen ez is az egyetemi autonómiába tartozhat. (Dr. Sándor Klára: Elnök úr, ne csúsztasson!) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A beadott indítványokból látszik, hogy itt rendkívül széles körű a véleményeltérés is. Tehát azt gondolom, hogy ennél a törvénymódosításnál végleges megoldást nem fogunk tudni találni, és olyan fontos kérdésről van szó, amiről érdemes lenne a felsőoktatáson belül is és általában a közoktatásban érintettek bevonásával is egy széles körű vitát megindítani. Nem fogadom el azt az álláspontot, amit Sándor Klára alelnök képvisel. Véleményem szerint nem a magyar felsőoktatás belügye az, hogy milyen felkészültséggel jutnak el a gyerekek a felsőoktatásba, amikor minden területről azt halljuk, hogy munkafegyelem nélkül, a tanulás megtanulása nélkül kerülnek be a felsőoktatásba gyerekek és sok esetben felzárkóztató, szövegértő tanfolyamokat és egyebeket kell szervezni, hogy a képzés megindulhasson, akkor indokolt ennek a témának egy politikamentes, szakmai megvitatása. Tulajdonképpen a 14. számú indítvány valóban éppen az ellenkezőjét tartalmazza annak, amit Sándor Klára képviselő asszony mondott, de tartok tőle, hogy nyilván az előttünk álló egy hétben ez a széles körű konszenzus ezen a területen nem fog kialakulni, bár kísérletet kell még az egy hét alatt is tenni erre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Azt ajánlom, hogy terjesszük ki a vitát a 13., 14., 15. ajánlási pontban szereplő indítványokra is, és aztán majd utána külön-külön szavazunk róluk. Elöljáróban megkérdezem a kormány képviselőjét, a további három indítvány közül valamelyiket támogatja-e?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem. Pálinkás képviselő úr, aztán Pósán képviselő úr kért szót.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Az én álláspontom nem áll olyan nagyon messze Sándor Kláráétól, tehát a felsőoktatási intézményeknek azért csak kell legyen valami beleszólásuk abba, hogy milyen feltételekkel vesznek fel hallgatókat. Abban viszont Tatai-Tóth képviselő úrral értek egyet, hogy ha semmilyen feltételt nem szabunk, akkor az amúgy is meglehetősen komoly minőségi és színvonalproblémákkal küzdő felsőoktatásban még nagyobb gondok állnak elő. Ezért terjesztettük elő azt a módosító indítványt, amely pusztán azt írja elő, hogy egy emelt szintű vizsga letétele szükséges. Azt gondolom, hogy ezen módosító indítvány elfogadása a mai felvételi rendszerben nem okozna különösebb gondot, az egyetemeknek és az egyetemek rektorainak a játszadozása azzal, hogy hová, milyen körülmények között vesznek fel hallgatókat, azt én egy kicsit ellentétesnek tartom valóban a szabad verseny elveivel. Itt a Rektori Konferencia és annak vezetői olyan nyomást tudnak gyakorolni a kisebb intézmények esetében, amit nem tartok helyesnek. Ezért tisztelettel arra kérem a bizottságot, hogy támogassa a 13-as módosító indítványt.
A 14-esről, ami ugyan nem a mi indítványunk, azt gondolom, hogy egyik napról a másikra két emelt szintű érettségi tárgy döntése talán sok lenne, megfeküdné a gyomrukat, félek, hogy még az egy is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, azért felhívnám a figyelmét, hogy ez nem egyik napról a másikra történnék, ha jól emlékszem, 2011-es hatálybaléptetési dátum van hozzá, de ettől még azért... (Tatai-Tóth András: A 77-es!)
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Itt nem volt leírva és nem emlékeztem, hogy a 77-esben van.
ELNÖK: Nem is vitaképpen, csak jelzésképpen mondtam. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szeretném megjegyezni, hogy a doktori iskolával kapcsolatban, amikor az előbb beszélgettünk, Sándor Klára azt mondta, hogy szerinte a minőségbiztosításnak egy fontos kritériuma az, hogy ha a kormányzat itt hoz kereteket, akkor azt gondolom, hogy a felvételinél, a bejutásnál pedig százszor inkább igaz ez az elv. A bemenetel és a kimenetel szempontjából azt gondolom, hogy van helye a nap alatt annak, hogy milyen követelménykereteket szab meg egy törvény, vagy fenntartó, és így tovább. Az autonómia a belső dolgokra vonatkozik, én a doktori iskolát ideértettem.
Tehát a felvételivel kapcsolatban maximálisan egyetértek azzal, hogy igen, legyenek egy kicsit magasabb bemeneteli követelmények, azzal pedig végképp nem tudok egyetérteni, hogy a versenyt az alapján mondjuk meg, hogy mely intézményeknél milyen a felvételi rendszer. Az élet egész egyszerűen majd azt a gyakorlatot fogja produkálni, hogy oda megy a sok hallgató, ahol minimális feltételeket szabnak, mert oda könnyű bejutni.
Ez nem a minőség irányába ható dolog, hanem pont az ellenkező irányba ható dolog. Szerintem ez nem egy szerencsés helyzet.
Egyet tudok érteni a felvételinél az emelt szintű érettségivel, kettővel, én szívem szerint akár még az eredeti felvételit is visszaállítanám, bevallom őszintén, tehát azzal végképp nem, hogy ne szabjunk határokat és kereteket viszonylag komolyabb teljesítményre ösztönözvén a felvételre jelentkezőket. Köszönöm szépen.
Tudom támogatni egyébként a 14-est is, minden olyan javaslatot, ami ebből a szempontból valóban a felsőoktatásba bekerült hallgatóknál a minőségnek egy nagyobb garanciáját jelentheti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ (MSZP): Úgy gondolom, hogy a minőségi oktatásfejlesztés megkövetelné, hogy emelt szintű érettségi tárgyhoz kössük a felvételit. Hosszasan gondolkodtunk a munkacsoporton belül a két emelt szintű érettségi tárgy kérdésén, és utólag úgy gondolom, hogy túl szigorú lenne most azonnal ezt bevezetni. Lehet, hogy errefelé haladnánk, de támogatni tudnám az egy emelt szintű vizsgatárgy bevezetését, ahogy a 13-as, önök által előterjesztett pontban van. Köszönöm.
ELNÖK: Hoffmann képviselő asszony, Katanics képviselő úr, Botkáné képviselő asszony, majd Sándor Klára alelnök asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): A két emelt szintű érettségi előírása ellen szól az a tény, hogy ma nagyon sok vidéki kisgimnázium képtelen arra, hogy minden tantárgyból emelt szintű felkészítő kurzusokat tartson. Tehát kizárnánk a felvételből sok olyan gyereket, akik kisgimnáziumokba járnak, ezért úgy gondolom, semmilyen körülmények között nem lehet támogatni a két emelt szintű érettségit.
A 13-as javaslat mellett szól még az az érv, hogy ebben benne van potenciálisan az a lehetőség is, hogy egy olyan irányba fejlődjék tovább az érettségi rendszer, hogy az emelt szint ne tartárgyakhoz kötődjék, hanem az egész érettségire kiterjedjen, ami kívánatos volna, hiszen ez a tantárgycentrikus emelt szintű érettségi ellentmond a felsőoktatás kétciklusú képzésének alapkoncepciójával. Ezért a 13. pont támogatását javaslom én is, de ha ez nem, akkor még mindig inkább a 12-es, mintsem a többi támogatását javaslom.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Arra azért felhívnám a figyelmét, hogy a 15. ajánlási pontban lévő indítvány korlátozná ezt a kört, tudniillik a miniszter meghatározhatná, hogy mely tárgyak közül választhat, a francia nyelvű testnevelés emelt szintű érettségit nem biztos, hogy elő lehetne írni felvételi követelményként, de ez nem ellenérv, csak jelzem, hogy van erre nézve is javaslat.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Válaszolhatok?
ELNÖK: Hát persze!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Csak a tárgyak megnevezésének nem vagyok híve, mint mondtam.
ELNÖK: Ezt értettem, képviselő asszony, világos. Tehát akkor az előző sorrendben Katanics képviselő úr, Botkáné képviselő asszony, Sándor Klára alelnök asszony!
KATANICS SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A munkacsoporton belül sem volt teljesen egységes a mi véleményünk sem. Magam is a saját javaslatunkat, amit többségi álláspontként először kialakítottunk, tehát a két vizsgatárgyat emelt szinten azért támogattam, mert egy olyan időpontot is megjelöl, amire megfelelően előkészíthető ennek a követelménynek a bevezetése.
Jómagam egyébként inkább támogatom és értek egyet a 13. pontban megfogalmazott javaslattal és ezt a 22 éves szakmai tapasztalatom alapján mondom. Tíz éve vezetek egy olyan gimnáziumot, ahol az elmúlt három évben a kétszintű érettségi vizsgákon a diákok legalább egy emelt szintű vizsgát le is tettek, nyilván a többletpontok megszerzése érdekében, a kurrens képzések elérése miatt is tették ezt, ahhoz, hogy a pluszpontokat megszerezhessék. A minőségi felsőoktatás megteremtése érdekében ezt a saját tapasztalataim alapján mindenképpen elfogadhatónak tartom, ezért is fogom most ezt támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Botkáné képviselő asszony!
DR. BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Jól prognosztizáltuk, hogy ebben a témában további konzultációra van szükség, mert a véleményem eltért mindazoktól, akik két évvel az új típusú érettségi bevezetése után, és abból a tényből, hogy a felsőoktatás minőségével is baj van, csak egyetlen megoldást látnak következtetésként levonni, hogy a belépési feltételeket szigorítsuk. Én ebben nem hiszek. Több ok miatt nem hiszek.
Azt gondolom, hogy elég hangsúlyos volt, hogy ha visszaállítjuk egyébként a látens módon felvételi vizsgához kötött belépést, innentől kezdve a felsőoktatás szelekciója az átjárásból, a belépésből következik, miközben úgy gondolom, megérne egy komolyabb elemzést, hogy ha van baj, ha egyáltalán van baj, és egyáltalán tudjuk-e, hogy a bolognai folyamat okán hol van a baj, hiszen még végig se futottuk, gyakorlatilag akkor azt gondolom, hogy érdemes a folyamat közben is megnézni, hogy vajon, hány százaléka a belépő diákoknak az, aki nem tudja teljesíteni a diplomához vezető követelményt. Sajnos, az a véleményem, hogy a demográfiai viszonyok következményeképpen és a finanszírozási szorításban a felsőoktatás ugyanazt az utat fogja végigjárni, mint a közoktatás. A fennmaradása érdekében egyszerűen menet közben a követelményeket leszállítja. Olyan diplomaszerzési útvonalakat dolgoz ki, amelyeket meg lehet tenni akkor is, ha egyébként a végén sem pótlódnak azok a kompetenciák, amelyeket egyébként feltételeztünk az elején. Na, ez az egyik problémám.
A másik problémám viszont az, hogy tessenek már elképzelni, hogy mi lesz a következménye annak, hogy ha akár egy, akár két emelt szintű érettségit generális követelményként - tehát még egyszer mondom: általános követelményként - szabályozunk a törvényben? A középiskolákban az emelt szintű felkészítés óraszáma a 11-12. évfolyamon heti 3-ról heti 5 kötelező felkészítést jelent, ennek az összes következményeit tessék szíves lenni végiggondolni. A szűkítésben, én kémia-fizika szakos tanárként végeztem, bizonyára nekem előírnák ezeket a természettudományi tárgyakból valamelyiket, hiszen ha arra gondolok, hogy ebben a széles felsőoktatási kínálatban találunk-e közös műveltségtartalmat, ami most sajnos, Hoffmann képviselő asszony, tantárgy, miközben én szívem szerint is azt gondolom, hogy képességtartalmakat kellene, ha most a továbbtanulási feltételekre gondolok.
Tisztelt Bizottság! Tehát azt javaslom, hogy ez a módosítás bármelyik változata mellett is tesszük le a voksunkat, ennek generális következménye nemcsak a felsőoktatásra lesz és nemcsak a közoktatásra, hanem az egész oktatási rendszerünkre, és úgy gondolom, hogy ez egy elhamarkodott, elemzés nélküli gyors beavatkozás, aminek nem vagyok meggyőződve sem az indokáról, és végképpen nem tudom felmérni a következményeit.
Tehát én személy szerint egyik módosítást sem támogatom, mindaddig, amíg ezekre a kérdésekre nem kapok választ. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Bizottság! Jól látható módon megoszlik a bizottság véleménye ebben a kérdéskörben, éspedig érdekes és számomra rokonszenves módon korántsem párthatárok szerint. Ez egy jóízű szakmai vita, ami most itt folyik, és távol álljon tőlem, hogy ennek gátat kívánjak szabni, de azért felhívnám a képviselőtársak figyelmét arra, hogy rengeteg indítvány áll még előttünk, amiről szavaznunk kell.
Tehát ha szabad kérnem, nem képviselő asszonynak mondom, hogy mindenki szóljon, akinek mondandója van, csak az érvelés hosszát egy kicsit, ha szabad kérnem, mérsékelni. Alelnök asszonyé a szó.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Azt a közoktatásra való hatását ennek a módosításnak, mármint hogy kötelező tenni akár egy, akár két emelt szintű érettségit, azt elmondta Botka Lajosné képviselőtársunk, és teljes mértékben támogatom azt, amit ő mondott. Azzal szeretném még ezt kiegészíteni, hogy ha előírjuk azt, hogy legyen akár egy, akár pláne kettő - a kettőt egészen vad ötletnek tartom, hogy őszinte legyek -, de akár azt, ha egy emelt szintű érettségi legyen mindenhol, akkor az szükségképpen két dolgot vonhat maga után. Az egyik, hogy az emelt szintű érettségi színvonala fog romlani, és ezzel elveszítjük azt, amit nyertünk vele. A másik pedig egy olyan következmény lehet, hogy óriási különbség lesz a különböző intézmények, különböző szakok között abban, hogy milyen ponthatárral vesznek fel hallgatókat. A sztárszakokra ezután is maximumponttal, két emelt szintű érettségivel, két nyelvvizsgával, pluszpontokkal, nem tudom, mivel lehet majd továbbra is bekerülni. Lesz egy óriási különbség, és akkor nyilvánvaló, hogy az emelt szintű érettségit nem fogják tudni úgy teljesíteni azok, akik nem tudják teljesíteni, akik most sem tudnák teljesíteni, és nem is ezt választják éppen ezért, hogy az megfelelő pontot hozzon nekik. Ez viszont a diploma leértékelését, és pontosan a minőség romlását hozná, nem beszélve arról, hogy hány olyan gyereket zárunk ki a felsőoktatásból, aki nem ötéves képzésre akar menni, nem doktori képzésre akar menni, hanem egy alapképzésben szeretne egy szakmaorientált, gyakorlatorientált diplomát szerezni.
Ehhez hadd tegyem még hozzá, Pósán képviselő úrnak válaszként, hogy azért messze nem ugyanaz a helyzet. A doktori iskola doktori fokozatot ad, és innentől kezdve akinek doktori fokozata van, az bármilyen pályázatot, bármilyen további tudományos tevékenységet folytathat, nem ugyanaz a felelősségünk. Akik pedig egyszerűen alapképzésben vesznek részt, azok lehet, hogy három év után dolgozni mennek, és még mesterképzésre sem mennek tovább. Tehát itt egészen más minőségekről van szó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Deákné képviselő asszony, aztán Pálinkás képviselő úr!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én is két kérdésre szeretnék csak rávilágítani ezzel kapcsolatosan. Az egyik, hogy úgy gondolom, hogy az egyeztetések ezen a területen nem történtek meg, tehát az érintett felsőoktatási intézmények és képviselőik véleményét ez irányban azt gondolom, hogy nem sikerült kikérni. Tehát azért ez egy olyan kardinális kérdés, amibe valószínűleg őket is bele kellene vonni, amennyiben bármilyen változtatást szeretnénk, akár az egy, akár a két felvételi tárgy esetén.
A másik oldal, amit még szeretnék megvilágítani, én egy olyan intézménynek vagyok a vezetője, ahol viszont nagyon sok közepes képességű gyermek jut el az érettségiig. Ezek közül is nagyon sokan szeretnének továbbtanulni, és azt gondolom, hogy ha előírnánk az egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségit, akkor mást nem tudunk elérni ezzel, mert ezek a gyerekek nem lesznek se jobbak, se okosabbak, nem fognak jobban tudni felkészülni, maximum a most letett középszintű érettségijüket, amit általában négyes szintre le tudnak tenni, majd az emelt szintűt leteszik elégségessel, és teljesítik esetleg azt a feltételt, de ettől nem lesz minőségi előrelépése a felsőoktatásnak.
Tehát pillanatnyilag nem támogatnám egyiket sem, és mint intézményvezető, bizony, nagyon komoly anyagi problémákat jelentene majd ezeknek a diákoknak a felkészítése az emelt szintű érettségire. Nálunk sajnos, nem az a jellemző, hogy a diákok nagy része egyébként is jelentkezne emelt szintűre, de továbbtanulni ők is szeretnének. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Professzor úr, majd Révész képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Megértve és mérlegelve azokat az érveket, amelyeket képviselőtársaim elmondtak, azt a javaslatot teszem, hogy a 13-as módosítóból és a 77-es módosítóból csináljunk egy bizottsági módosító javaslatot, amely ha 2011-re is, de előírná az emelt szintű érettségi letételét az alapképzésben.
Kedves képviselőtársam, azok a gyerekek - és bocsássanak meg, ha esetleg egy kicsit karcosabb, amit mondok -, akik közepest tudnak produkálni a középiskolában, menjenek felsőfokú szakképzésre.
20
21 mse (Pálinkás)
Ne terheljük a magyar felsőoktatást olyan gyerekekkel, akik - és ezt mi, akik hosszú-hosszú évek óta tanítunk a felsőoktatásban, látjuk az első évfolyamtól - képtelenek elvégezni a felsőoktatást, akik a mai körülmények között 5-6-8 évig ott vannak az intézményben! Az ő számukra a felsőfokú szakképzés jelenti azt a lehetőséget, hogy olyan szakmát szerezzenek, amellyel boldogulni tudnak. Ez volt az indoklás.
A javaslatom az, hogy a 13-as és a 77-es javaslatot kombináljuk össze egy közös módosító indítvánnyá, amely 2011-re előírja az emelt szintű érettségit egy tárgyból, erre van idő felkészülni. Bármennyire is bántónak hathat is valakinek, azt kell mondjam, hogy aki nem tud emelt szinten egy tárgyból leérettségizni, az ne menjen felsőoktatási intézménybe. (Deák Istvánné: Nem erről van szó! Csak nincs értelme!)
ELNÖK: Vettem ezt a javaslatot. Ha megengedi, professzor úr, én hozzátenném a 15-öst is ehhez, tehát ha kikombinálunk egy módosító indítványt, akkor ne azt mondjuk, hogy úgy általában kell egy orvosi egyetemre testnevelés szakos emelt szintű érettségi (Dr. Pálinkás József: Jó!), hanem akkor ennek a specifikálását is tegyük meg! (Tóth Tiborné dr. jelentkezik.)
Révész képviselő úrnak ígértem szót, aztán Tóthné képviselő asszony következik.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Egy nagyon rövid reakcióm lenne. Az emelt szintű érettséginek az egyik fő előnye az, hogy az sztenderd, sztenderdizált, innentől kezdve összehasonlítható. Hogyha ezt nem tesszük meg, akkor itt mindenféle érettségik lesznek, és tudjuk, hogy ezek valójában nem összehasonlíthatók. Itt térnék rá arra, amit Sándor Klára mondott, hogy ha kötelezővé tennénk az emelt szintű érettségit, akkor óriási különbségek lennének a ponthatárokban az intézmények között. Az a helyzet, hogy ez az óriási különbség most is megvan az intézmények között. A sztenderdizált érettségi, illetve az emelt szintű érettségi kapcsán ezek a különbségek csak nyilvánosságra kerülnek, nyilvánvalóvá válnak mindenkinek a számára, a felvételizőnek és mindenkinek. Úgyhogy innentől kezdve én azt mondom, hogy szerintem nem a struccpolitika a jó, hogy tudjuk, hogy valójában rendkívül nagy különbségek vannak intézmények között, de ha nem kötjük az emelt szintű érettségihez, akkor legalább nem látszik. Ennél sokkal tisztább az a helyzet, hogyha van egy sztenderd emelt szintű érettségi, azzal be lehet jutni a felsőoktatási intézménybe, és ha az intézmények között jelentős különbségek vannak, akkor az mindenkinek a számára nyilvánvalóvá és láthatóvá válik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Végighallgatva az itt elhangzottakat továbbra is fenntartanám azt a véleményemet, hogy ragaszkodnék egy tárgyból az emelt szintű érettségihez, ugyanis az egész közoktatást azért szerveztük át, azért vezettük be a kétszintű érettségit, hogy a felsőoktatáshoz vezető úton egyfajta szabályozást vezessünk be. Természetesen figyelembe véve, hogy a kis intézmények, kis középiskolák nem tudnak minden tárgyból emelt szintű oktatást biztosítani a továbbhaladáshoz, erre egy másféle megoldás felé kellene elmozdulunk. Csak javaslatként mondom, hogy a 77. pontban megfogalmazottak ha egy emelt szintű érettségi tárgyra változtathatók lennének, és ha itt meggondolnánk azt, hogy az érettségi tárgyak emelt szinten való letételét egy repertoárból lehessen választani. Biztos, hogy bármely kis vidéki középiskola szervez emelt szintű vizsgát magyarból, matematikából, történelemből, idegen nyelvből - nem gondolnám, hogy kötelezővé kellene tenni egy vegyipari továbbtanulásnál a kémia emelt szintű érettségit -, és ezzel gyakorlatilag kivennénk ebből a sorból egy olyan tételt, amely a kis középiskolákat hátrányos helyzetbe hozhatná. Azt gondolom, hogy ez a szabályozás megengedné ezt, a következőkben pedig a repertoárt, a választható emelt szintű tárgyak repertoárját miniszteri rendeletben lehetne szabályozni. Mindenképpen az egy emelt szint mellett tenném le tehát a voksomat.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr következik, és engedjék meg képviselőtársaim, hogy felhívjam a figyelmet arra: fél órája tipródunk ennél a pontnál. Én ráérek, de félek, hogy elfogyunk a végére.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ez alatt elmondtam volna. (Derültség.)
ELNÖK: Képviselő úr, időnként az elnöknek is ki kell bontakoznia. (Révész Máriusz Tatai-Tóth Andrásnak: András, ezt egyébként nem hisszük el! - Derültség. - Dr. Hoffmann Rózsa: Bizonyítsd be!)
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A közepes gyerekek számára nyitott a magyar felsőoktatás a felsőfokú szakképzés tekintetében, tehát nem biztos, hogy diplomás képzésre kell őket orientálni. A többivel, ami elhangzott, egyetértek, tehát javaslom, hogy a 13-as, a 15-ös és a 77-es javaslat kombinálásával a bizottság adjon be egy módosító indítványt. Köszönöm szépen. (Közbeszólás.) Igen, bizottsági módosító javaslatot. (Deák Istvánné jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm. Nem szeretném az időt húzni, de azért szeretném elmondani, hogy ezek a gyermekek, akikről én beszélek, pontosan a bolognai program kapcsán kaptak lehetőséget arra, hogy továbbtanulhassanak, hogy a felsőoktatásban részt vehessenek, hiszen az első három év elvégzése, azt gondolom, számukra sem ütközik semmilyen akadályba. És éppen az egész felsőoktatásnak a reformját vonjuk kétségbe azzal, ha most ezeket a megszorításokat elhatározzuk. A felsőfokú oktatás is nyitott a számukra, de biztos vagyok abban, hogy a három évet minden további nélkül el tudják végezni, és pontosan a felzárkóztatás, az esélyteremtés és egyebek kapnának szerintem nagy pofont, hogyha ezt most tovább szigorítanánk. Tehát nem értem, de természetesen tiszteletben tartom mindenkinek a szuverén véleményét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő asszony, azt azért hadd mondjam el ehhez, hogy a felzárkóztatás fontos kérdés, de van egy olyan gyanúm, hogy ezt nem a felsőoktatásban kell elkezdeni. (Deák Istvánné: Ez egy folyamat!) Felzárkóztatni korábban kellene, és akkor a felsőoktatásban már meg lehetne követelni ezeket a minőségi szempontokat.
Tisztelt Bizottság! Én úgy gondolom, hogy körbejártuk a kérdést. Szavazzunk a négy módosító indítványról külön-külön, majd utána szavazunk Pálinkás professzor úrnak arról a javaslatáról az én javaslatommal kiegészítve, hogy benyújtsunk-e ezek összegyúrásából - és majd arról külön döntünk, hogy melyek összegyúrásából - egy bizottsági módosító indítványt.
A kormány tehát egyik indítványt sem támogatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e Sándor Klára képviselő asszony módosító indítványát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
Kérdezem a bizottságot, támogatja-e Pálinkás képviselő úr és képviselőtársai indítványát, amely általában írná elő az emelt szintű érettségit. (Szavazás.) Igen, ezt a bizottság támogatja.
30
PÉ 31 (Elnök)
Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 14. pontban Tatai-Tóth képviselő úr és társai indítványát arról, hogy itt a 14-esben az van, hogy két vizsgatárgy és a kormány által meghatározott minimális felvételi pontszám. (Szavazás.)
Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 15. pontban a miniszter által meghatározott tárgyakból közösen határozzanak az intézmények az adott szakra való felvételhez szükséges emelt szintű érettségiről, ezt támogatja-e a bizottság? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
A bizottság ezt támogatja.
Ezt követően kérdezem tehát, mert akkor ezt majd megfogalmazzuk, hogy benyújtunk-e egy olyan módosító indítványt, amelynek a tartalma most nagyon pongyolán megfogalmazva a következő. 2011. szeptember 1-jétől kell emelt szintű érettségi a felsőoktatásban az alapképzéshez, hogy mely tárgyakból kell, ezt a miniszter által rendeletben meghatározott tárgyak közül az adott intézmények közösen döntik el, és a 2011-ig terjedő átmeneti időszakban a törvényjavaslatban eredetileg szereplő, kormány által megfogalmazott szöveg szerepelne, magyarán, hogy a felsőoktatási intézmények addig maguk döntenek arról, de közösen döntenek, hogy hogyan intézik ezt az emelt szintű érettségi kérdését. Megfelel-e ez képviselő úr, az ön javaslatának? (Dr. Pálinkás József: Igen.) Tatai-Tóth képviselő úr is ezt javasolta. Megfelel-e önnek? (Tatai-Tóth András: Igen.)
Akkor tehát kérdezem a bizottságot, hogy benyújtunk-e egy ilyen módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
A bizottság úgy döntött, hogy ilyet benyújt.
Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy tud-e ezzel kapcsolatban, ha kormányálláspontot nem is, de tárcaálláspontot mondani ezzel a most körvonalazott bizottsági módosítóval kapcsolatban?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, gondolkodtunk mi is egy hasonló megoldáson, esetleg egy módosító indítvány benyújtásával, ezért úgy gondolom, hogy meg kell ezt tárgyalnunk, és esetleg támogatható lehet egy ilyen javaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A 16. pont következik, Pálinkás képviselő úr és képviselőtársainak indítványa. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: A 16-ost nem. Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Ezt egy fontos módosító indítványnak tartom, államtitkár úr. Az alapképzéssel előáll az a helyzet, hogy kikerülnek olyan fiatalok, akik nem lesznek képesek és alkalmasak arra, hogy elhelyezkedjenek, mert az alapképzést - minden ellentétes híresztelés ellenére - a felsőoktatási intézmények nem úgy készítették el, ahogy az a szép elvekben elő volt írva vagy elképzelték. Tehát belezsúfolták az elméleti tárgyakat az első három évbe, ott fog állni mondjuk egy matematikus első három éves részismeretekkel, tehát nagyon fontos lenne az, hogy részismeretek megszerzésére legyen lehetőség alapképzés után is. Nem látom be azt, hogy miért csak a mesterképzés után lehetséges részismeretek szerzése egy felsőoktatási intézményben.
Természetesen ennek van egy második pontja, amelyben kivettük a javaslatunkban azt, hogy ez csak költségtérítéses képzés keretében történhessen meg. Ha ugyanis egy-két év múlva előáll az, hogy ezen hallgatóknak mégiscsak kell valamilyen képzést biztosítani, szervezni, akkor újra törvényt kell módosítani, míg ha a kormány nem tesz lehetővé a finanszírozási szabályokban ilyen képzéseket, akkor nem finanszírozza.
Tehát azt gondolom, hogy ezzel nagy kötelezettséget nem rovunk a kormányra, ugyanakkor lehetővé tesszük azoknak a fiataloknak, akik az alapképzés után nem jutnak be a mesterképzésbe, de szükségük van még olyan részismeretekre, hogy el tudjanak helyezkedni.
Tisztelettel kérem vagy ezt, vagy ennek valamilyen módosított formában történő támogatását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem államtitkár urat, mert én úgy értelmezem az (1) bekezdésben, hogy az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, ez nem azt jelenti, hogy mind az alap-, mind a mesterképzésben, hanem vagy. Tehát ebből a szempontból a képviselő úr indítványa más megfogalmazásban ugyanazt jelenti. Ha itt vita van, én szívesen támogatom ebben képviselő úr indítványát, mert egyértelműbb. Államtitkár úr!
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Én is azt mondanám, hogy itt van a szakirányú továbbképzés lehetőség, aminek semmi akadálya nincs természetesen, hogy a rendszerbe akkor valaki az alapképzés után bekapcsolódjon. Tehát a mostani szabályozás lehetővé teszi. Itt csak arról van szó aztán később, hogy hallgatói jogviszonyt hogyan lehet majd létesíteni, és arra milyen állami finanszírozást tudunk biztosítani. Csak ennyi, de különben amit professzor úr mondott, az abszolút úgy van. Tehát lehet, aki az alapképzést elvégezte, erre biztatjuk az intézményeket is, hogy hirdessenek szakirányú továbbképzéseket éppen amiatt, hogy még nem látjuk a végét a bolognai folyamatnak. Remélhetőleg látjuk majd egy év múlva, és akkor többet tudunk róla mondani, de ne kelljen még egyszer törvényt módosítani, egyetértek vele.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rádli Katalin!
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Képviselő úr kiegészítése, én is úgy gondolom, hogy szakmailag belefér az alap- és a mesterképzésbe, de a részismeret se nem alap, se nem mester, se nem szakirányú továbbképzés, hanem azt ajánlja fel a felsőoktatás oldaláról, hogy egy olyan szolgáltatást nyújt, hogy egy tárgy, egy kurzus felvételére. Tehát nem fog adni szakképzettséget. Ezért kellett elhelyezni, mert ma hallgatói jogviszony csak teljes formátumra létesíthető: alapképzésre, mesterképzésre, szakirányúra, mindegyikre, de úgy bejönni a felsőoktatásba, hogy csak valami tárgyat felveszek, egy ismeretet, arra ma nem tud a törvény szerint hallgatói jogviszony létrejönni. Ennek viszont jelen pillanatban első lépésben csak költségtérítéses formáját tudjuk elképzelni, hiszen jelenleg a kormány meghatározza számunkra az évente felvehető államilag finanszírozott létszámot, az pedig jelen pillanatban teljes képzésekhez kapcsolódó számításra épül.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt mondom, hogy ebben a formában nem fogom tudni támogatni, de egy csatlakozó módosító indítvánnyal, amelyik csak az 1. pontra vonatkozó indítványt tartalmazza, és azt egyértelműbbé teszi, amennyiben ez kétféleképpen értelmezhető, azt majd fogom tudni támogatni. Van-e még ezzel kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Ha nincsen, akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 16. pontban jelzett indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 17. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai ugyancsak a 44/A §-t kívánják - itt már egy kicsit jobban - átszabni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 18. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai egy helyesírási hibát kívánnak kijavítani, ugyancsak a 44/A §-ban. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) Természetesen a bizottság is támogatja.
A 19. pontban Borsos József és képviselőtársai a fogyatékossággal élő hallgatók előnyben részesítésének eljárási szabályaira vonatkozó kormány-felhatalmazást kívánják - ha jól értem - bővíteni. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 20. pontban Tóth Ferenc képviselő úr ugyanennek a paragrafusnak a pontosítására nyújt be indítványt.
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Itt az előzővel ellentétben a kormány felhatalmazásának szűkítéséről volna szó. (Nincs jelzés.) A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 21. pontban Pósán képviselő úr és társai a diploma tartalmi kérdéseiről és hagyományőrzéséről kívánnak intézkedni. A kormány?
40
41 mse
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László felemeli a kezét.) Pósán képviselő úr szavaz, vagy szót kér? (Dr. Pósán László: Szót kérek.) Tessék!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak jelzem, hogy a papír formátumban, avagy a nyomtatásban, vagy nem tudom hol történt egy elírás: nem "tartalmi", hanem "tartalmát". Magyarán nem kívánja kétségbe vonni a javaslat azt, hogy a kimeneteli oldalon törvényi szinten kell normákat, kereteket megszabni, erről szól a dolog, de hogy milyen legyen a formája, és így tovább, az, azt hiszem, ebből a szempontból nem feltétlenül kardinális kérdés. Lényegében erről szól a módosítás. Kicsit értetlenül is hallgatom azt az álláspontot, hogy a kormánynak ez nem különösebben tetszik, mert a tartalmi kérdésé, a kibocsátott oklevélnek a minősítését, és így tovább, és így tovább, nem is érintené. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, én szívem szerint támogatnám a módosító indítványt, de azzal egy baj van: hogy nincs értelme, hogy úgy sikerült a dolgot megfogalmazni, hogy ne legyen értelme. Kimaradt a "tartalmát" vagy a nem tudom mi. (Dr. Pósán László: Tartalmát!) Én tehát ezt most nem fogom megszavazni, de egy csatlakozó módosító indítványt késséggel... (Dr. Rádli Katalin jelentkezik.)
Főosztályvezető asszony!
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt szeretném elmondani, hogy a törvény továbbra is biztosítja - szövegszerűen benne van - az intézménynek a hagyomány szerint kiadható oklevelet. Ez egy más kérdés, e mellett az intézménynek mint védett okmányt, biztonsági okmányt kellene ezt kiadni. Az elmúlt időben számtalan olyan tapasztalat volt, amikor az oklevelek egyenértékűségében visszamenő hatállyal kellett állást foglalnunk. Ennek a védettségét biztosítja az, hogy formailag fogja megmondani a kormány, hogy milyen okmányt kell kiadni. E mellett a hagyomány szerinti, a jogásznál a jogászoklevél, az orvosnál a latin nyelvű oklevél megmaradhat, csak az nem lesz védett okmány, mert a védett okmánynak nagyon kemény nemzetbiztonsági feltételei vannak, ami egyúttal pénzügyi feltételek biztosításával is jár a felsőoktatási intézmények részéről. Ennyi a pontosítás csupán a központi nyilvántartáshoz, illetve a felsőoktatási információs rendszerhez igazodóan.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én olvastam figyelmetlenül, ez így igaz. Magyarán: a javaslat, a törvényjavaslat az eredeti formájában azt mondja, hogy minden intézmény egy kötött formátumú okmányt köteles kiadni, amely védett, amely a nemzetközi szabványoknak megfelel, és amely ennek megfelelően csereszabatos. E mellett a maga hagyományainak megfelelően minden intézmény kiadhat olyan oklevelet is, amelyet fel lehet tekerni, hengertokba lehet dugni, amely latinul van, arabul van, tudom is én. Én azt gondolom, hogy engem meggyőzött a kormány képviselője. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak annyit szeretnék megjegyezni, elnök úr, hogy az élet, a való élet ebből a szempontból prózaibb, mint ahogyan a minisztérium részéről elhangzott. Ezek a bizonyos kiadott diplomák semmilyen rendkívüli papírt vagy egyéb anyagot nem tartalmaznak nincsen bennük se vízjel, se semmi az égvilágon. Ez egy sorszámozott valami... (Dr. Rádli Katalin: Nem.) Ne haragudjon, nap mint nap látom! (Dr. Rádli Katalin: Vízjeles!) Ez egy egyszerű, sorszámozott valami. Ha valóban úgy lenne, ahogy ön mondja, akkor nem fordulna elő az, hogy a különböző cégek, mint például az APEH, érdeklődnek az egyetemeknél, hogy az általuk kiadott diploma valóban igaz-e. Ha úgy lenne, ahogy ön mondja, akkor erre nem lenne szükség - ezt csak úgy zárójelben jegyzem meg. Tehát ne misztifikáljuk azt, amit nem lehet misztifikálni! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, ha jól értem a benyújtott javaslatot, akkor most majd lesz benne vízjel, csip, fémszál és az összes többi, ami ilyenkor lenni szokott. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A hatályos törvényhez képest a beterjesztett törvényjavaslat valóban csak egy elemet tartalmaz: hogy a formát a kormány határozza meg. Én azt gondolom, hogy továbbléphetünk ezen.
ELNÖK: Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 21-es indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 22. pontban Pósán képviselő úr és társai a doctor honoris causa, a doktor et professzor honoris causa címek odaítélésénél a lehetőséget kötelezettséggé kívánják változtatni, magyarul azt mondják, hogy amennyiben valaki megfelel az intézményi szabályzatban foglalt feltételeknek, akkor azt az intézmény mérlegelés nélkül kiadja. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 23. pontban Pósán képviselő úr egy helyesírási hibát javít ki. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk. (Senki nem jelentkezik.)
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 24. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a doktori tanácsra vonatkozó szabályokat kívánják pontosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk. (Senki nem jelentkezik.)
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 25. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és Pósán képviselő úr, velük összhangban pedig Pálinkás képviselő úr a jogorvoslatra vonatkozó eljárást kívánják szabályozni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk. Benne van a törvény 73. §-ában.
ELNÖK: A kormány elvileg támogatná, de azt mondja, hogy fölösleges megismételni. (Senki nem jelentkezik.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 26. pontban Pósán képviselő úr ugyancsak a jogorvoslati eljárással kapcsolatos indítványt tesz. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk. Ugyanaz az ok, mint az előbb volt.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 27. pontban Tatai-Tóth András képviselő úr és társai ugyanennek a bekezdésnek a pontosítását, illetőleg kiterjesztését javasolják. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 28. pontban Tóth Ferenc képviselő úr egy vesszőt kíván kivenni a törvényjavaslat szövegéből.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 29. pontban Hoffmann képviselő asszony és mások a törvény 93. § (3) bekezdésében kívánnak a kutató munkaköri feladataival és annak megbízási formájával kapcsolatos indítványt tenni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ezt nem támogatnánk, de a 30-ast igen.
ELNÖK: Valóban ugyanerre vonatkozik a 30-as, sőt a 31-es javaslat is, ezt elnéztem. Akkor tehát a 29-es, a 30-as és a 31-es javaslat ugyanarra vonatkozik: a tudományos kutatók foglalkoztatására vonatkozó szabályokat kívánják módosítani, pontosítani. A kormány a három közül a 30-ast támogatja. (Senki nem jelentkezik.)
Senki nem kíván szólni, akkor tehát kérdezem, hogy támogatja-e a bizottság a 29-es javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Támogatja-e a bizottság a 30-as javaslatot? (Szavazás.) Ezt a bizottság is támogatja.
Támogatja-e a bizottság a 31-es javaslatot? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 32. pontban Pálinkás képviselő úr és társai a 95. § (3) bekezdését kívánják kicserélni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk. Más EU-s jogszabályokkal ütközik maga ez a módosítás.
ELNÖK: Bocsánat, nem értem.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Más EU-s jogszabályokkal ütközik, amelyeket mostanában módosítunk éppen.
ELNÖK: A kormány tehát jogharmonizációs okokból nem támogatja a javaslatot. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 33. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai a felügyeleti bírságot kívánják törölni a regisztrációs központ jogai közül. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 34. pontban Pálinkás képviselő úr és képviselőtársai az Országos Doktori Tanács hatáskörét kívánják erősíteni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László: Nem erősíteni! - Dr. Pálinkás József: Elnézést!) Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Mi az indoka a módosításnak?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Úgy szól a törvény, hogy a bizottság javaslatot tesz, a miniszter dönt. Az tehát, hogy most tulajdonképpen a tanács határozza meg az elosztásnak az elveit... A tanács javaslatot tesz a doktori képzésre biztosított államilag támogatott...
50
PÉ 51 (Manherz)
Ez eddig is így volt, mindig is a bizottság tett javaslatot vagy a tanács tett javaslatot és a miniszter döntött a keretszámok odaítélésében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr, nekem most csak úgy nem elnökként, hanem képviselőként volna egy olyan kérdésem, hogy ha már a felvételi eljárásban elértük azt, hogy nem valamely testület és a kormány alkufolyamata dönti el ezt a keretszámot, hanem a hallgatók döntése, nem lehetne ezt a doktori képzésben is előbb vagy utóbb lemásolni?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A mostani rendszerben a mesterképzésnél sem mondjuk azt, hogy egységes. Azt mondja a törvény, hogy az intézmény hatásköre a mesterképzési bemenetek meghatározása, sőt esetleges "felvételi vizsga" megszervezése. A doktorinál ugyanez a helyzet.
ELNÖK: Bocsánat, nem erre vonatkozott a kérdésem. Arra vonatkozott, hogy a keretszámok elosztásában...
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, a keretszámokat a kormány dönti el, a kormányhatározatban azt mondja, hogy ezer államilag támogatott, ösztöndíjas helyet biztosít, azon belül az elveket és az elosztás elveit a tanács határozza meg, mégpedig komoly előtanulmányok alapján, komoly statisztikai, kimeneti, végzettségi, félbehagyó, megszakító stb. szempontok figyelembevételével. Ezeket általában a miniszter különösebben nem szokta felülbírálni, de azért mégis a miniszternél van az a jog, hogy eldöntse a doktori képzés esetében a keretszámokat. Természetesen lehet, hogy érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy akarunk-e változtatni a doktori képzés esetében is a felvételi rendszerben, nagyon bonyolult lenne, mert mondom, a mesterképzés keretszámait is igazából a miniszter dönti el.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tatai-Tóth képviselő úr, majd Pálinkás képviselő úr, és mindenkit kérek, hogy a magánbeszélgetéseket korlátozzuk a minimumra, mert tényleg nem lehet így dolgozni.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A hatályos szabályozás az elvekre vonatkozik. Tehát nem arra vonatkozik, hogy a kereteket a Doktori Tanács szabja meg, csak a keretek felsőoktatási intézmények közötti elosztásának az elveire vonatkozik. Tehát az, hogy magát a keretet a miniszter osztja el vagy a kormány, ez egy vállalható dolog, de az, hogy az elveket miért nem fogalmazhatja meg, miért nem határozathatja meg a Doktori Tanács, ez nem világos számomra, ez eddig elkerülte a figyelmemet. Tehát erre szeretnék választ kapni.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szakmailag elképzelhető, csak nyelvtanilag ez a javaslat nem ül meg. Javaslatot tesz elveire, ez volt eddig, határozza meg elveire, ez így nem jön össze pontos javaslatként a törvényszövegben. Tartalmát tekintve a javaslatot tesz és határozza meg, az elvekre vonatkozóan ugyanaz a végeredmény.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony, azt gondolom, hogy ha csak ez az akadály, akkor egy csatlakozó módosító indítvánnyal a tárgy ragot betehetjük az elvei szóhoz. Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ezt akartam mondani, hogy ha csak ennyi a kifogás, akkor természetesen értem a nemet, de én is azt gondolom, hogy az elvek meghatározását bízzuk a Doktori Tanácsra, az elosztást pedig... ott is úgy gondolom egyébként, az lenne a helyes, hogy a tanács javaslatára a miniszter osztja el, mert azzal nem értek egyet, hogy a miniszter belepancsoljon elosztásba, mert ez csak arra jó, hogy a minisztert levelekkel bombázzák, hogy ide még ennyit adjon, oda annyit adjon, de ne menjünk bele.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát a kormány így nem támogatja, de a nyelvhelyességi szempontok kiigazításával már támogatná. Kérdezem tehát a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Ezzel szemben ígéretet teszünk arra, hogy csatlakozó formában támogatni fogjuk.
A 35. pontban Pósán képviselő úr a Gazdasági Tanács jogkörét kívánja - azt hiszem - szűkíteni. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 36. pontban Zsigó képviselő úr két fölösleges vesszőt kíván kiiktatni.
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Nincs jelzés.) A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 37. pontban Pósán képviselő úr a 121. § (7) bekezdésében kíván tulajdonképpen stilisztikai módosító indítványt tenni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja.
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Így szól a törvény.
ELNÖK: Értettem, de hogy "üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozás", ez elég rosszul hangzik nekem. Mindegy, szavazunk. Aki tehát támogatja a javaslatot, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság az indítványt támogatja.
A 38. pontban Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai a hallgatói jogosultságok közül a két féléves magyar nyelvi képzést, mint általános jogosultságot ki kívánják iktatni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 39. pontban Kuzma képviselő úr egy ugyanerre vonatkozó másik indítványt kíván tenni. Ezt a kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 40. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és mások A tandíjfizetés alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat kívánják módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Pálinkás professzor úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt értem, hogy a kormány nem támogatja azt, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók a költségtérítéses képzés alól mentesítést kapjanak, de ez a módosító nem erről szól. Ez különválasztja, egyébként se értek egyet azzal, hogy együtt kezeljük a hátrányos helyzetű és a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kismamákat. Azt szeretném, ha a kormány azt megértené, hogy a jelenlegi magyarországi demográfiai helyzet, a családok helyzete, sokszor beszéltünk erről a "Legyen jó a gyermekeknek!" című országgyűlési határozatban is, ezért azt kérem, hogy valamilyen formában tegyük lehetővé azt, hogy a felsőoktatásban tanuló, gyermeküket nevelő kismamákat a költségtérítés alól is mentesítsük.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Végül is itt egy olyan lehetőség nyílik meg a kismamák számára, hogy az államilag támogatott képzésbe jutnak be, az államilag támogatott képzésben 12 félévig kapják az állami támogatást, és nem fizetnek képzési hozzájárulást, tehát nem fizetnek tandíjat.
Azt hiszem, hogy ez méltányos, ezt eléggé jól kommunikáltuk az országban, valamennyi intézményben is és valamennyi szociális réteggel is, akikkel lehetett. A költségtérítés esetében nem áll rendelkezésre az az iksz milliárd összeg, amiből vissza tudnánk adni az intézménynek a költségtérítéses képzésre fordított pénzeket. Tehát ebben a helyzetben költségtérítéses képzésben nem tudjuk támogatni, viszont lehetővé tesszük, megkönnyítjük a bejutást az államilag támogatott képzésbe, még egyszer ezt hangsúlyozom, és úgy tűnik, hogy erre van is igény, a különböző megfelelő tanácskozások után. Van igény, hogy valaki államilag támogatott, tehát ösztöndíjas, ösztöndíjra jogosult és tandíjat nem fizetendő vagy nem köteles fizetni képzési helyre bejusson, és ott folytassa a képzését, megszakítsa közben, újra folytassa, hiszen a 12 félév összességében vonatkozik a tehermentesítésre. Plusz nem hozom ide a plusz pontot, amiről már sokat vitatkoztunk természetesen, de még az a lehetőség is megvan, hogy az államilag támogatott képzésbe való bejutáshoz egyfajta plusz ponttal való megsegítés van.
Úgy gondolom, hogy egyéb szociális jellegű intézkedéseket nyilvánvalóan az SZMM-mel kellene letárgyalni, mert ez aztán egy más kérdés. Azt hiszem, mi a felsőoktatásban professzor úr, a maximumot meg tudjuk tenni most, ezt tudjuk megtenni ebben a költségvetési helyzetben, és azért ez nem kevés. Köszönöm.
60
61 mse
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak egy mondatot szeretnék hozzáfűzni. Azzal a felfogással, hogy a kismamák akár a költségtérítéses képzésben is ingyen tanulhassanak, természetesen egyet lehet érteni, ha valaki ennek a költségeit biztosítani tudja, tehát hogyha az adott intézmény rendelkezik ezzel a forrással, akkor ő megteheti. Vagy pedig egy külön államkasszát kellene erre létrehozni, mert nyilván nem lehet ráterhelni az intézményekre egy törvénnyel azt, aminek nem látjuk a fedezetét. Köszönöm szépen. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
ELNÖK: Mielőtt továbbadom a szót, hadd kérdezzek az államtitkár úrtól! Azt értem, hogy a költségtérítés alóli mentesítés nem oldható meg jelen pillanatban költségvetési okokból. Az azonban nem volna-e megoldható, hogy a hallgató, aki gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, az a tandíj megfizetése alól mentesüljön, akkor is, hogyha ez a helyzet a beiratkozáskor még nem állt fenn? Tehát közben szült egy gyereket, vagy a felesége szült egy gyereket, fizetés nélküli szabadságra ment, nem lehet-e, hogy akkor keletkezzék ez a jog, és ne csak a beiratkozáshoz kötődjék?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez benne van.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ha államilag támogatott képzésre nyert felvételt - ez az alaptétel -, és ott tanul, akkor ha gyesen van, ha nem, mindenképpen mentesül a képzési hozzájárulás megfizetése alól a gyedes és a gyeses is. Tehát ezzel nincs gond.
ELNÖK: Bocsánat, a jelenlegi szöveg azt mondja, hogy a bejelentkezés időpontjában a gyermeket...
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az ugyanúgy a félévhez kötött, mint ahogy eddig is volt, mert azt a féléves tanulmányainál el kell dönteni, hogy...
ELNÖK: Bocsánat, tehát a bejelentkezés nem a felvétel.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Így van, a bejelentkezés félévenként történik a törvény szerint.
ELNÖK: Bocsánat, én értettem félre. Pálinkás képviselő úré a szó.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, van arra vonatkozóan valamilyen becslés, hogy ez a költségtérítés megfizetése alóli mentesítés mennyit jelentene?
ELNÖK: Olyan 3-4 milliárd forint között van ennek az összege.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Mert azt gondolom, ezt érdemes lenne a szociális...
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Folyamatban is van még ennek a visszafizetése, tehát még nem végeztünk a régiekkel, a régiek, akik mentesítést kaptak a költségtérítéses alól, azok számára utólagos elszámolással az intézmény természetesen megkapja a költségtérítést. Ez ugye egy csökkenő szám, mert a bejövő..., illetve majd hogyha a törvény hatályba lép, akkor szeptembertől az újakra vagy jövőre nem vonatkozik, de a bennlévőkre még fizetjük. Pillanatnyilag tehát még ott van az a 2-2,2 milliárd, sőt ebben az évben az még 3 is lesz. Érdemes lenne egyeztetni, igen, azt abszolút tudnám támogatni. Az egy teljesen más dolog, ez egy szociális felvetés, ezt onnan kellene megnézni. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
ELNÖK: Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az államtitkár úr mégiscsak kimondta azt, ami az egész mögött van: a költségtérítéses képzésben eddig nem fizető gyesen, gyeden lévők pénzügyi fedezete nem biztosított. Ebből logikusan az következik, hogy amit olyan nagy méltányos dologként említett meg, hogy akik viszont államilag támogatott képzésbe mehetnek be, egyszerűbben szólva akik nappali képzésben vesznek részt, messze kevesebben vannak, mint azok, akik egyébként kisgyerek mellett levelező formában eddig tanulni tudtak. Ebből következően akkor mondjuk ki nyugodtan, hogy ilyen értelemben ez a "nesze semmi, fog meg jól" dolog, mert egy kisgyerekkel otthon lévő mama nem tud elmenni nappali képzésre, az egyszerűen nem megy, fizikai képtelenség, aki gyereket nevel, az ezt nagyon jól tudja. A levelező képzés esetében azt még esetleg meg tudja oldani, hogy egy konzultációs másfél napra családi segítséget vesz igénybe a gyerekfelügyelet megoldására, de a nappali képzés esetén ez nem megy. Tehát kibújik a szög a zsákból, hogy ez egész egyszerűen egy szépségtapasz, úgy, hogy nincsen mögötte komoly tartalom. A pénzt elveszik a gyereket nevelő kismamáktól, közben pedig nagy határozatok születnek arról, hogy legyen jobb a gyerekeknek. Elég érdekes ez így égen-földön, de lelkük rajta! Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő úr, engedje meg, hogy azt mondjam - jó-jó, hogy ez már vagy 25 vagy hány évvel ezelőtt volt -, hogy az én első gyerekem akkor született, amikor a feleségem is és én is nappali tagozatos hallgatók voltunk, és hallgattunk... (Dr. Pósán László: Nem is fizettetek tandíjat!) Ez kétségtelen, de a képviselő úr most azt mondta, hogy nappali tagozaton kisgyerek mellett lehetetlen tanulni - ez, képviselő úr, nem igaz. (Dr. Hoffmann Rózsa: Nehéz!) Nehéz, ez igaz, képviselő asszony, ebben nem is volt vita. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az a helyzet, hogy a beterjesztett törvényjavaslat azt a kérdést, amelyről Pósán képviselő úr beszélt, nem nyitotta fel. A beterjesztett törvényjavaslat az államilag finanszírozott kismamák esetében teszi egyértelművé, hogy nem kell térítési díjat vagy költségtérítést vagy mi ez... (Közbeszólások: Képzési hozzájárulás!) ..., szóval hogy tandíjat nem kell fizetni (Dr. Pósán László: Bonyolult!), de ez nem nyitotta fel azt a kérdést, amelyről ő beszélt. Ez tehát semmiféle meglévő kedvezményt nem von el, vagyis hogyha a költségtérítéses képzésben ma meglévő, élő kedvezményről van szó, akkor azt ez a javaslat nem vonja el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy döntési helyzetben vagyunk. El fogjuk dönteni, és amennyiben a költségtérítés alóli mentesítést a bizottság nem támogatja, akkor nyomatékosan javasoljuk a tárcának, hogy... (Dr. Manherz Károly jelentkezik.)
Bocsánat, az államtitkár úr akar mondani valamit.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Bocsánatot kérek, csak a tisztánlátás érdekében mondanám el, hogy államilag támogatott levelező képzés is van.
ELNÖK: Világos.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt szeretném tehát mondani a képviselő úrnak, hogy ha a kismama levelezőre jelentkezik, és államilag támogatottra, és megkapja a pontkedvezményt, és bejut a képzésbe, akkor ott neki természetesen változatlanul nem kell fizetnie a költségtérítést. Tehát két képzési formát támogatunk így, a költségtérítéses az, amit nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én tehát azt mondom, hogy ha nem támogatjuk, akkor azért nyomatékosan felhívjuk a tárca figyelmét arra, hogy a bizottság teljes szakmai és erkölcsi támogatása mellett kezdjen tárgyalásokat a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal ennek a kérdésnek az esetleges megoldása céljából.
Most tehát a 40-es, a 41-es és a 42-es indítványokról szavazunk, amelyek tartalmilag hasonlóak, csak még nagyobb körben kívánják a költségtérítés alól mentesíteni a hallgatókat. A kormány egyik javaslatot sem támogatja.
Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 40. számú javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a 41. számú javaslatot, amely nemcsak a gyermek gondozása céljából szabadságon lévő, hanem valamennyi hátrányos helyzetű tanulót mentesíteni kívánná a költségtérítés alól. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság nem támogatja.
A 42-es javaslat tartalmilag ugyanez. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Továbbra is áll az ajánlatunk a tárcának a kérdés megoldásában felajánlott támogatásunk ügyében.
A 43. pontban Pósán képviselő úr a 127. § (2) bekezdését kívánja társaival együtt módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 44. pontban ugyanezt a bekezdést Hoffmann Rózsa képviselő asszony és mások kívánják módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.) Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Én értem a költségvetési nehézségeket, ugyanakkor, államtitkár úr, lesz majd valahol a vége felé egy módosító javaslat, egészen pontosan a 78-as, amely arra vonatkozik, hogy a törvényjavaslatban bevezetik a hallgatók utáni egészségügyi hozzájárulást. Ez a hallgatók utáni egészségügyi hozzájárulás olyan mértékű forráselvonást jelent, hogy ha a felsőoktatási intézmények támogatásában semmiféle növekedést nem engedünk meg, akkor a 3 éves szerződés gyakorlatilag a költségek 2007-es szinten történő befagyasztását jelenti. Ez a javaslat egy nagyon szerény mértékkel, a GDP növekedési indexének a felével lehetővé tenné a felsőoktatásban a fejlesztések elindítását.
70
PÉ 71 (Pálinkás)
Kérdezem, hogy semmilyen módon, semmilyen formában nincs lehetőség arra, hogy az úgynevezett garancia egy kicsit magasabb legyen?
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Kérjük, hogy fogadja el a bizottság is a beterjesztett javaslatot, tekintettel arra, hogy képviselő úr szólt az egészségügyi hozzájárulásról, itt feltételezhetően egy félreértésről van szó. Ugyanis az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége az egészségügyi törvény 6. §-a (4) bekezdésében felsorolt hallgatói körre vonatkozik. Ez pedig a kétoldalú kapcsolatok keretében itt tanulókra. Ez összességben a 400 ezer hallgató közül 300 hallgatót jelent.
Tehát a teljes körre, a hallgatói körre az egészségügyi hozzájárulásról szóló '98-as törvény biztosítja, hogy a nappali tagozaton államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók után a költségvetés egyenlíti ki az egészségügyi hozzájárulást. Tehát nem jelent pluszterhet a felsőoktatási intézmények számára.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, én értem a szándékot, de ön pedig azt értse meg, hogy a jelen lévő köztisztviselők, akiknek a költségvetés terhére kötelezettséget vállalni nem volna ildomos a pénzügyminiszter és a kormány hozzájárulása nélkül.
Szavazunk tehát a 44-es indítványról. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság fájó szívvel bár, de szintén nem támogatja.
A 45-ösben Tatai-Tóth András képviselő úr és Deák Istvánné képviselő asszony az állami és magánintézmények részére nyújtott támogatás arányát kívánja rögzíteni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ebben a formában nem támogatja, de kapcsolódó módosító indítvánnyal majd igen.
ELNÖK: Tehát kapcsolódó módosító indítvánnyal támogatni fogja. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnézést kérek, a kapcsolódó lehetséges tartalmáról tud-e mondani valamit államtitkár úr, mert azt nem szabad elfelejteni, hogy itt nemzetközi szerződéseket is érintő kérdésről van szó. Mégis milyen irányba tájékozódna ez, illetőleg van-e ezzel kapcsolatban akkor párhuzamosan mondjuk a nemzetközi szerződés módosítására irányuló kezdeményezés, mert a kettőt együtt lehet csinálni. Köszönöm szépen.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szeretném jelezni, hogy ez a módosító javaslat szellemében fogható, kezelhető, megfogalmazásában nem lehet értelmezni. Tekintettel arra, hogy amikor a költségvetés megállapítja az arányokat, a nem állami intézményi körre nem tudok arányokat számítani, mert a nem állami intézményi körben nemcsak a hallgatók számossága, hanem hogy a hallgató milyen szakon van beiskolázva, jeleníti meg a pénzek mozgatását.
Tehát végül is ezért van az az álláspont, hogy egy kapcsolódó módosító indítvánnyal, amely utal arra, amit most Pósán képviselő úr is megfogalmazott, hogy garantáltan a költségvetési támogatásban az állami és nem állami intézményi kör támogatása feladatvállalás-arányosan biztosítva legyen.
Tehát nincsen semmi olyan szándék benne, hogy bármiféle nemzetközi vagy bármiféle megállapodásokat felülírjon ez a törvény.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Magyarán: a hallgatók száma és a hallgatók képzésének költsége nem azonos. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak egy megjegyzést szeretnék tenni, mert még lesznek hasonló indítványaink. Itt arról van szó, hogy a finanszírozási változások miatt, nevezetesen hogy bejön egy hároméves megállapodás az állami szférába, emiatt a magán, tehát nem állami felsőoktatási intézmények esélyegyenlőségének biztosítására vonatkoznak a javaslataink, és természetesen a minisztérium segítségét igénybe vesszük ahhoz, hogy szakszerűbb legyen a megfogalmazás. Itt jelezni szerettük volna, hogy ez ide kívánkozik, és még lesz néhány ilyen indítványunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazzunk! Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Tehát kapcsolódó módosító indítvány fog érkezni.
A 46. pontban Pálinkás képviselő úr és képviselőtársai a hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatás szabályait kívánják megváltoztatni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László: Indoklást szeretnék kérni!) Pósán képviselő úr indoklást kér.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A törvényjavaslat alapján megváltozik a finanszírozási elv, és a finanszírozási elvhez kell igazítani a hallgatói juttatás biztosítását is, nem a KSH átlagkereset szerinti támogatásról szól az új törvényjavaslat, hanem a 2007. évi költségvetési bázishoz viszonyított arányról. Ehhez igazodik a hallgatói juttatás számítási módja is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Gyakorlatilag ez az egész eddigi összes normatíva kérdését a feje tetejére állítja, pontosabban megszünteti. Ez érint hallgatói normatívától kezdve fenntartói, kutatási, képzési, mindenféle normatívát, ami eddig létezett.
A kérdésem az, hogy azok a számok, amelyek a tavasz folyamán az előterjesztéshez kapcsolódó számításokban szerepeltek, azok továbbra is helytállónak minősülnek-e, nevezetesen hogy ez komoly forráskivonást jelent a felsőoktatásból. És arra is kíváncsi lennék, hogy arra vonatkozóan van-e a tárcának bármilyen számítása, hogy ez az intézményi működés tekintetében milyen természetű megnehezedést fog eredményezni? Köszönöm szépen.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az általános vita alkalmával felvetődött ez a kérdés, és akkor az államtitkár úr jelezte, hogy a felsőoktatási rendszer költségvetési támogatásának 2007. évi bázisösszege, summaösszege 214 milliárd forint. A számítások szerint és a törvény módosítása során és ennek eredményeként a finanszírozási rendszer módosításával ez az összeg a 127. §-ban lefektetettek alapján az elkövetkezendő évekre évente mintegy 3-4 milliárd forinttal fog növekedni. Ő akkor szintén jelezte, hogy a 2010-ig terjedő időszakra ennek a summaösszege 241 milliárd forint.
Tehát nincsen szó a determináció átalakításával támogatás kivonásáról, hanem egy más alapra helyezzük az egész felsőoktatás támogatását, és ez a törvény értelmében, a törvény alapján támogatás-növekedést fog jelenteni, és nem támogatás-kivonást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy szavazhatunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 46-os indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 47. pontban ugyanerre a törvényi helyre vonatkozóan Pálinkás képviselő úr és társai ugyancsak az inflációs index mellé a GDP-növekedés indexének felét is hozzá kívánják venni növekedési mértéknek. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy nagyon rövid megjegyzést szeretnék ehhez az egész témakörhöz hozzáfűzni, ami a 129. §-ban az eredeti törvényszövegben szereplő garanciák - gyakorlatilag - eltörlésére vonatkozik. A törvény jóváhagyásakor bekerült arányok már a tavalyi költségvetésnél sem voltak tarthatóak, a költségvetési törvényben a százalékokat is módosítani kellett. Egy olyan szabályozást vinni, amelyet ugyan a törvényben garanciának gondolunk, de amikor a költségvetésnél kiderül, hogy úgysem lehet betartani, az nem egy komoly dolog. Ezért mi támogattuk azt, hogy olyan szabályok, olyan garanciák ne maradjanak a törvényben, amit nem lehet betartani.
Tehát ezért ezeket a különböző indexekhez viszonyított százalékszámítási feladatokat vagy megoldásokat a jövőben sem fogjuk támogatni, mert bebizonyosodott az elmúlt években, hogy ezek tarthatatlanok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, annyit hadd pontosítsak azon, amit mondott, hogy ne mondjuk azt, hogy nem lehet tartani, reménykedjünk abban, hogy lehet őket tartani, garanciát nem biztos, hogy lehet most vállalni arra, hogy ezt lehet tartani. Pósán képviselő úr!
80
81 mse
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy ahogy a különböző százalékos dolgokkal kapcsolatban Tatai képviselő úr azt mondta, hogy nem lehet ezt betartani, úgy engedtessék meg, hogy fordítva is lehessen élni ugyanezzel a gyanúperrel: hogy a 3 éves keretmegállapodással most kikötött feltételeket egy-másfél év múlva lehet egyáltalán tartani, arra sincs semmilyen garancia. Köszönöm.
ELNÖK: Jó, akkor tehát a 47. pontnál tartunk. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 48. pontban Zsigó képviselő úr és társai a hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatások összevont kezelését kívánják a törvényjavaslatból kiiktatni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 49. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a nem állami intézmények költségvetési támogatására vonatkozó szabályokat kívánják megállapítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk ebben a formájában - előjön ez még az 50-esben meg az 51-esben is -, de egy kapcsolódó módosító indítvánnyal igen.
ELNÖK: Ebben a formában tehát nem támogatja a kormány, de lesz hozzá kapcsolódó módosító indítvány, amiből arra következtetek, hogy a probléma felvetésével a kormány egyetért. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Azt szeretném kérni, hogy az 50-es javaslatot támogassa a bizottság, és hogyha elkészül a kapcsolódó, majd akkor azt vissza fogjuk vonni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jó. Akkor tehát a 49-es, az 50-es... (Közbeszólások: És az 51-es!) ..., nem, az 51-es már más... (Közbeszólások: Nem!) ..., bocsánat, az is erre vonatkozik. Sőt az 52-es javaslat meg az egészet ki kívánja venni. Van-e tehát a felsoroltak között olyan javaslat, amelyet a kormány a jelenlegi formájában támogat?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincsen.
ELNÖK: Nincsen, a kormány egyiket sem támogatja, ámde a 49. és az 50. pontokban foglalt probléma megoldására lesz kapcsolódó módosító indítvány.
Kérdezem tehát a bizottságot, támogatja-e a 49-es indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Kérdezem a bizottságot, támogatja-e az 50. számú indítványt. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
Az 51. pontban Bencsik képviselő úr ugyancsak a nem állami intézményekre vonatkozó szabályozást módosítaná. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 52. pontban Pósán képviselő úr és társai az egész 133/A. §-t, úgy, ahogy van, ki kívánják iktatni. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 53. pontban - amely még mindig erre vonatkozik - ugyanennek a paragrafusnak kifejezetten az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó pontosítását, illetőleg módosítását kívánja Hoffmann Rózsa képviselőtársaival keresztülvinni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 54. pontban Pósán képviselő úr és társai a Kockázatfedezeti Alapból nyújtott támogatást kívánják másképpen meghatározni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 55. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a közhasznú szervezetként működő intézményekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat kívánják pontosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 56. pontban Révész képviselő úr és társai a gyakorló közoktatási intézmények által ellátott közoktatási feladatok szabályozását kívánják módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 57. pontban Borsos képviselő úr és társai a fogyatékossággal élő hallgatók definícióját kívánják megváltoztatni. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 58. pontban Borsos képviselő úr és társai a hátrányos helyzetű hallgatók definícióját kívánják megváltoztatni. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 59. pontban Pánczél képviselő úr és társai ugyancsak a hátrányos helyzetű, illetőleg a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók definícióját kívánják módosítani. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Ebben a formában nem, kapcsolódóval igen. A 25. évet fontosnak tartjuk, viszont a tankötelessé válás dolgát a javasolt szövegrésszel egy kapcsolódóval el tudjuk fogadni. Más a felsőoktatásban, mint a közoktatásban, alapvető szabályhoz igazodunk, a közoktatási törvény fogalmához, viszont annyi eltérés van, hogy nem a tankötelességet, hanem a megelőző időszakot kell ebben a dologban figyelembe venni.
ELNÖK: Értettem. A kormány tehát alapvetően egyetért az indítvánnyal, de a közoktatási törvénnyel való harmonizáció érdekében más megfogalmazást tart szükségesnek.
Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt az indítványt. (Szavazás.) A bizottság ebben a formában nem támogatja, de kapcsolódóval majd igen.
A 60. pontban Borsos képviselő úr és társai ugyancsak a halmozottan hátrányos helyzetű hallgató definícióját kívánják ezúttal nem megváltoztatni, hanem törölni. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 61. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a... (Dr. Rádli Katalin: Új intézmény létrehozása!) Igen, ez a Wekerle. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Itt egy olyan hosszú folyamatról van szó, amelyen a Wekerle főiskola végigment, és eljutott addig a stádiumig, hogy ez az egy elem hiányzik, hogy a parlament a nem állami felsőoktatási intézmények listájára felvegye. Tehát egy hosszú folyamatnak jutottunk a végére, és megértve a kormánynak azt a szándékát, hogy nem tartja kívánatosnak a főiskolák számának a növekedését, jelzem, hogy akkor ezt mondjuk tíz évvel ezelőtt, vagy amikor elkezdték előkészíteni, akkor kellett volna ezt világossá tenni. Itt arról van szó, hogy minden akkreditáción, mindenen túlesett az intézmény, teljesített minden követelményt, ezért azt gondolom, helyes lenne, hogyha ez az utolsó lépés is megtörténne. Miután eldöntött már, hogy az állam milyen képzéseket finanszíroz, ez állami többletkiadással nem jár, hiszen a magánintézmények is ugyanolyan feltételekkel jutnak államilag finanszírozott hallgatókhoz, mint a többi, ezért azt kérem a bizottságtól, hogy adja meg ehhez a támogatást, amivel ha további egyeztetésekre van szükség, arra lehetőséget kapunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.) Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Én ugyan nem tájékozódtam, hogy ez a Wekerle Sándor főiskola mit jelen, azonban tudok arról, hogy több tíz ilyen főiskola akkreditációs kérelme van benn, amelyeket a legkülönbözőbb felsőoktatási intézmények legkülönbözőbb ambíciókkal rendelkező oktatói itt-ott-amott, Debrecen mellett, Ebesen és hasonló helyeken indítanak. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy jól fontolják meg, van-e értelme annak, hogy Magyarországon lassan, egy-két éven belül már több főiskola lesz, mint ahány hallgató. Nekem tehát fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy újabb főiskolákat szavazzunk meg.
90
PÉ 91
ELNÖK: Ha megengedi a tisztelt bizottság, képviselőként hozzászólnék. Nemcsak hogy egyetértek a kormánynak azzal a törekvésével, hogy nem kívánja szaporítani a felsőoktatási intézmények számát, én kifejezetten kívánatosnak tartanám a felsőoktatási intézmények számának csökkenését. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy ennek a csökkenésnek nem azáltal kell létrejönnie, hogy azt az intézményt, amely a törvényben meghatározott minden feltételnek eleget tesz, attól megtagadjuk a formai jóváhagyást, vagyis azt, hogy beemeljük az államilag elismert diplomát adó intézmények sorába, hanem azáltal, hogy azok az intézmények, amelyek nem képesek a munkaerőpiac által használhatónak elismert diplomát adni, ezek hallgatói jelentkezés hiányában becsukják a kapuikat, mert nem lesz pénzük, amiből fenntartsák magukat.
Tehát azt gondolnám, hogy nem adminisztratív úton kellene csökkenteni az intézmények számát, virágozzék minden virág, aki tudja teljesíteni a törvényben megszabott feltételeket, az alakuljon meg és adjon elismert diplomát, aztán ha nem lesz olyan hallgató, aki oda akar menni, és oda akarja vinni az állami finanszírozást vagy a saját pénzét, akkor majd az az iskola csődbe megy a maga néhány százmilliós költségével. Úgy gondolom, hogy ebben nem kellene a kormánynak versenykorlátozó intézkedéseket tennie.
Én a magam részéről támogatom ezt a módosító indítványt. Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Csak a jegyzőkönyv számára hadd rögzítsem az elnök úrral való ellentétes álláspontomat. Azt gondolom, hogy a kormánynak kell alkalmaznia piackorlátozó intézkedéseket, itt ugyanis nem a kifligyárról van szó, hogy ha az embernek beletörik a kiflibe a foga, másnap biztosan nem megy oda kiflit venni. Itt azonban egy, a televíziókban megszokott reklámokkal feltupírozott piaci küzdelemről van szó, és kételkedem abban, hogy egy így vagy úgy összehozott főiskola, amely ragyogó PR-tevékenységgel jelenik meg a televízióban vagy különböző színes bulvárlapokban, az ab ovo jobb lenne, mint mondjuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem - szándékosan nem a saját, minden valószínűség szerint a legjobbak közé tartozó debreceni egyetemet mondom... (Derültség.)
ELNÖK: Hogy-hogy csak a legjobbak közé tartozó? Hogy-hogy nem a legjobb, képviselő úr? (Derültség.)
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ez szerénység. Tehát én az állami korlátozás híve vagyok azért, mert ezen a piacon nagyon hosszú annak a kiderülési ideje, hogy ezeknek a diplomáknak van-e értelme, és sajnos, a '90-es évek közepétől olyan infláció ment végbe ezen a területen, éppen azért, mert az Akkreditációs Bizottságban megvannak a formai kritériumok, akkor ott is vonogatjuk a vállunkat - vagy vonogattuk a vállunkat, amíg ott ültem -, mindig átengedtük, aztán most itt állunk ezzel a hosszú listával.
Tehát én csak az elvi álláspontomat rögzítettem, szavazni nyilván mindenki az álláspontjának megfelelően szavaz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor talán az Akkreditációs Bizottság eljárásán kellene változtatni. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Értem én, és a sokat emlegetett Tanú című film jutott az eszembe, hogy a példát azt nem mutatjuk, hanem statuáljuk. (Derültség.) Tehát ez így rendben lenne, tulajdonképpen néhány jogszabályt kellene megváltoztatni, amiről képviselő úr beszélt. Például az alkotmányt kellene megváltoztatni, és azt a törvényi előírás-sorozatot, amely előírja, hogy milyen körülmények között válhat egy felsőoktatási intézmény államilag elismert diplomát adó intézménnyé. Tehát azt gondolom, hogy akkor törvénybe kellene iktatnunk azt, hogy senki neki se fogjon, az lenne a tisztességes eljárás. Az nem az, hogy végigmegy a rendszeren, és amikor eljutott a végső pontra, akkor pedig azt mondjuk, hogy ja, nem így gondoltuk, ami a törvényben van.
Nem akarok erről túl sokat beszélni, de azt gondolom, hogy itt valóban egy olyan lépés előtt állunk, ami a jogbiztonság érvényesülését jelenti. Én elsősorban a törvények felől közelíteném, és nem a reklám felől. Tehát ha a törvényi feltételeknek eleget tett, akkor azt gondolom, hogy az egyéb szempontok nem tartoznak most ránk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Döntési helyzetben vagyunk. Aki a 61. pontban foglalt módosító indítványt támogatja, kérem, most jelezze! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 62. pontban Pósán képviselő úr és társai a 3. számú melléklet egyik pontját kívánják kiiktatni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 62-est nem támogatnánk ebben a formájában, de a 63-ast igen.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 63. pontban Pósán képviselő úr és társai, valamint tőlük függetlenül Tatai-Tóth képviselő és társai a 3. számú melléklet 4. pontjának elhagyását javasolják. A kormány ezt támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 64. pontban Tatai-Tóth András képviselő úr és társai a felsőoktatási törvényben az intézmény belső tagolódásának elveire vonatkozó kormány-felhatalmazást kívánják kiiktatni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 65. pontban ugyancsak Tatai-Tóth képviselő úr és társai a magán-felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok hatálybalépését kívánják pontosítani, módosítani. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk, összefüggésben van a 4-essel, hogy az kimondottan a felsőoktatási intézményre vonatkozik a tanácsosi összetétel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 66. pontban Pánczél Károly és képviselőtársai, illetve tőlük függetlenül Tatai-Tóth András és képviselőtársai az intercity-professzorokra vonatkozó - most már közkeletű nevén - szabályozást kívánják kiiktatni a javaslatból. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy kérdésem lenne.
ELNÖK: Tessék, képviselő úr, akkor még nem szavaztunk, bocsánat. Lehet, hogy támogatjuk. (Derültség.)
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tehát a kérdésem arra vonatkozna, hogy a 76. pont is az ügyre vonatkozik, ez a hatálybalépés időpontja. Szeretném megkérdezni a kormányzat képviselőitől, hogy nagyon pontosan mit jelent ez? Tehát nyilván gondoltunk valamire, amikor 2009-ről 2010-re halasztottuk volna a hatálybaléptetést, de mit jelent ez a 2007-től 2010-ig terjedő időszakra, az itt folyamatban lévő akkreditációs eljárásokra, az induló mesterképzési akkreditációkra vonatkozóan?
ELNÖK: Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy ezt majd a 76. pont tárgyalásánál megbeszélhetjük, bár én azt hiszem, hogy a 76. pontban idézett törvényszöveg egyértelmű. Ami a törvény hatálybalépéséig nyilvántartásba-vételt nyer, ott ez a szabály majd csak 2009. vagy ha a módosítást elfogadjuk, akkor 2010. szeptember 1-jétől alkalmazandó, minden más esetben, beleértve az ezután alapítandó szakokat, mesterképzési szakokat, új intézményeket, stb., minden más esetre már ezt a szabályt kell alkalmazni. Tehát egy újonnan alakított szak, mesterszak, intézményi kar esetében csak olyan minősített oktató vehető figyelembe az akkreditációnál, akit másutt nem vesznek figyelembe ebből a célból. Így van?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. A törvénymódosítás szándékát értem, nagyobbrészt egyet is értek vele.
100
101 mse (Pálinkás)
Azt azonban aggályosnak látom, hogy ha valaki valahol tanít, akkor őt ott abból a szempontból, hogy megvannak-e a feltételek, nem vesszük figyelembe. Mire gondolok? Van egy nagyon speciális tudás - hadd ne mondjak most erre példát! -, és hogy azt az oktatót két helyen vegyék figyelembe, abban én, azt gondolom, nem látok semmi szörnyűséget. Nagyobb részük egyébként nem Intercity-professzor, hanem 6-os villamos-professzor (Derültség.), ezt azért tegyük hozzá! (Közbeszólások: Combino! Combino-professzor! - Derültség.) Combino-professzor.
A kérdésem arra vonatkozik, hogy hogyan értelmezik a benyújtók ezt a törvényjavaslatot, hogy két szempontból vesznek figyelembe egy oktatót: egyrészt a tudományos normatíva, másrészt az akkreditációs feltételek megléte szempontjából. Elképzelhetőnek tartják-e azt a gyakorlatot, hogy az egyiket az egyik helyen, a másikat a másik helyen vegyék figyelembe?
ELNÖK: Ez egy fogós, ravasz kérdés! (Derültség.) Államtitkár úr!
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Ez egy érdekes felvetés, professzor úr. A tudományos normatívát már amúgy is csak egy helyen vesszük figyelembe, tehát teljesen mindegy, a most hatályos törvény szerint, mindegy, hogy öt állása van-e, akkor is nyilatkoznia kell, hogy hol az az egy hely, amelyet a tudományos normatíva szempontjából fő munkahelyének tart, de attól még lehet neki további jogviszonya. Ez tehát teljesen egyértelmű. Ez nem fog változni, azt hiszem, ebben egyet is értünk.
Az akkreditációnál valóban egy olyan szempont van, amit most nem akarok hosszan magyarázni, hogy a felvezetésben a terv az, hogy 2008-tól a mesterképzésben, 2010-től pedig -amikor odaérünk, akkor ezt a javaslatot majd megtesszük - a bachelor képzésben sem indulhat már olyan képzés, amelyben az oktató két helyen szerepel. Attól ő dolgozhat természetesen akár három helyen is, ezt nem tudjuk megakadályozni, alkalmazhatja az intézmény, de az akkreditációba nem számít be. Ennek van azért egy oktatáspolitikai és egy minőségi szempontja is: hogy ha ebben a három-négy az intézmény nem tudja felhúzni magát odáig, hogy lesz három vagy négy PhD.-se - mert hiszen ma az egyetlen tudományos fokozat a PhD., a nagydoktori, tehát azt címként tekintik az intézmények, de a PhD. a lényeges -, ha nem tudja felhúzni magát az intézmény azon a szakon, akkor 2010-től valóban az a helyzet áll elő, hogy lehet, hogy nanotechnológiát kívánna oktatni Debrecen és az ELTE, amire csak egy szakemberük van, és akkor annak a szakembernek el kell döntenie, hogy ő Debrecenben kíván-e úgynevezett főfoglalkozású, 174 órás lenni, avagy Budapesten, az ELTÉ-n. Az akkreditációnál, a másiknál akkor már nem vehető figyelembe, tehát az ő tudományos potenciálja annak az egyetemnek a potenciálját fogja növelni, amelyben a 174 órás jogviszonya van. Ez így van tervezve.
Azért van ez a 2010-es határidő, mert ki kell futtatni a rendszert. Vannak megalapított szakjaink, olyan...
ELNÖK: Államtitkár úr, azt hiszem, itt félreértés van. Amit ön mond, az világos, de a kérdés nem erre vonatkozott. A kérdés arra vonatkozott, hogy a minősítéssel rendelkező oktatónak nyilatkoznia kell, és nyilatkozhat-e úgy, hogy a tudományos normatíva szempontjából a Debreceni Egyetemhez adja a minősítését, akkreditáció szempontjából meg a szegedinek?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem, nem lehet főállásban két egyetemen, erről szól a történet. Tehát ha ő Debrecenben van főállásban, akkor máshol nem...
ELNÖK: A kérdés erről szólt. Tehát nem a válasz. (Tatai-Tóth András és dr. Pósán László jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr, aztán Pósán képviselő úr következik.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A kormányzat nyilván megvizsgálta azt, hogy ez a döntés, hogy az ezután induló akkreditációknál csak egy helyen lehet a minősített oktatókat figyelembe venni, az milyen következményekkel jár például a tanárképző karok, a vidéki tanárképző karok esetében - mert, gondolom, az Intercity-professzorok megnevezés nem Tatabányáról utaznak Pestre, hanem fordítva megy a dolog. Tehát milyen következményekkel jár mindez? Amit most elmondott az államtitkár úr, illetve Szabó Zoltán elnök úr, hogy ha azonnal hatályba lép, akkor a mesterképzések akkreditációjára a vidéki felsőfokú intézmények gyakorlatilag eleve képtelenek lesznek... (Közbeszólások.) Arról volt szó, azt mondta Szabó Zoltán képviselő úr, hogy az ezután induló akkreditációknál már hatályba lép, hogy egy oktató csak egy helyen vehető figyelembe, tehát gyakorlatilag abban a tudatban kell ehhez a kérdéshez viszonyulni, hogy például a vidéki felsőoktatási intézményeknek az a lehetőségük sem lesz meg, hogy mondjuk mesterkurzusok beiktatásával, az oktatóik képzésével 2010-re elérjék, hogy minősített oktatóik legyenek, és folytathassák a munkájukat. Itt gyakorlatilag a vidéki intézményeknek a lefejezéséről van szó: egy törvénymódosítással azt érjük el, hogy a hatályos felsőoktatási törvény alapján elindított folyamatokban esélyük sem lesz arra, hogy továbblépjenek. Én tehát veszélyesnek látom ezt.
Erre vonatkozik egyébként a következő javaslat, a 68-as, amely egy kompromisszumos megoldást tartalmaz.
ELNÖK: Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Sok szempontból egyetértek azzal, amit Tatai képviselő úr mondott, és csak kicsit a pontosítás kedvéért hadd jegyezzem meg, hogy az államtitkár úr is nagyon jól tudja, csak nem tudom, miért nem mondta el, hogy egy-egy intézménynek a "szintre hozatala" azért nem azon múlik, hogy két vagy három év alatt lesznek-e PhD.-s emberei. Nem ezen múlik. Akkor, amikor akkreditációs kérdésekről beszélünk, akkor jó, ha tudjuk, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság - szerintem egyébként helyesen - a nagydoktori címet mégis csak egy nagyon komoly mércének tekinti, és ma Magyarországon akkor, amikor mesterképzést, doktori iskolát vagy bármit kell akkreditálni, ha egy intézmény csak és kizárólag PhD.-sokat tud felvonultatni, akkor nem tud labdába rúgni. Körülbelül így néz ki a helyzet, ez a pőre igazság. És akkor, amikor mi arról beszélünk, hogy lehet-e két helyen számításba venni valakit, az kifejezetten ebből a szempontból érdekes, mert nagydoktorokat nem lehet egyik pillanatról a másikra leakasztani a fáról, ez a helyzet. Erről szól a dolog.
Normatív finanszírozási szempontból egy intézménynél valóban csak egyszer lehet számításba venni valakit. Azt gondolom, jó, ha ebből a szempontból mérlegeljük ezt a kérdést. És ne azt a megoldást kövessük, amit valamikor Mang Béla mondott, hogy akkor változtatni kell az akkreditációs törvényen, hogy lejjebb kell nyomni az egészet, mert énszerintem jó, hogyha komolyabb mérce, szakmai nívó van, és az akadémia nagydoktori cím azért ebből a szempontból minden tudományterületen egy elég komoly garanciának számít, csak akkor vegyük figyelembe, hogy ezeknek milyen egyéb vonzatai vannak, és ne akarjuk egyik pillanatról a másikra a fürdővízzel a gyereket is kiborítani! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, pedig az a helyzet, hogy ha azt akarjuk, amit ön mond, akkor bizony inkább az akkreditációs szabályokon kellene változtatni. Tudniillik annál, hogy az akkreditáció előírja azt, hogy minősített, akár magasan minősített oktatók kellenek egy szakon vagy egy karon vagy egy intézményben, majd ezt úgy játsszuk ki, hogy a minősített oktatók néhány tízezer forintért itt is, ott is, amott is a nevüket adják, de gyakorlatilag nem vesznek részt a munkában, annál már tényleg jobb az, hogyha akkor azt mondjuk: nekünk kell ennyi felsőoktatási intézmény, de nincs hozzá elegendő minősített oktatónk, következésképpen szállítsuk lejjebb a határokat. Én ezzel nem értenék egyet, még egyszer mondom, de ha ez a helyzet, akkor el kell dönteni, és akkor azt kell mondani, hogy lejjebb szállítjuk a mércét.
Én nem hiszem, hogy ez lenne a jó. Én azt gondolom -jó fél órával ezelőtt Pálinkás képviselő úrral ezen vitatkoztunk -, hogy nem a piackorlátozással, hanem a minőségi garanciák szigorú betartatásával kell korlátozni az intézmények számát. Ne az az intézmény ne legyen, amely most akar lenni, de a formai jóváhagyást megtagadjuk tőle; az az intézmény ne legyen, amely nem képes a maga számára minősített oktatót szerezni! (Dr. Manherz Károly jelentkezik.)
Államtitkár úr!
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egy szempontot tennék csak hozzá ehhez a nagydoktor meg nem nagydoktor kérdéshez. Az előbb azért hangsúlyoztam ezt, hogy a törvény is tudományos fokozatról beszél. Tehát akkor, amikor egy alapszakot akkreditál a MAB, vagy amikor egy mesterszakot akkreditál, akkor a tudományos fokozattal rendelkező személyeket vizsgálja.
110
PÉ 111 (Manherz)
Tudományos fokozattal ma a törvény szerint a PhD-vel rendelkezők rendelkeznek. Az egy teljesen más kérdés, hogy a doktori iskoláknál, amikor doktori iskolai törzstagokat állapít meg a MAB és azt mondja, hogy mivel lehet doktori iskolát alapítani, abban az esetben 7 törzstagot ír elő. A 7 törzstagból ő csak 4-re mondja azt, hogy akadémiai nagydoktornak kell lennie természetesen, a másik három tudományos fokozattal rendelkező, illetve itt nyitja meg az utat az akadémiai intézetek felé, hogy ha együttműködés van, akkor legyen.
Úgy érzem, hogy ez azért egy eredmény, amit elértünk az utóbbi időben. Azt azért talán nem kell itt hangsúlyoznom, hogy mindenütt nem biztos, hogy kell doktori iskolát csinálni, de ez egy más kérdés. Magyarországon pillanatnyilag egyfajta doktorandusz-túlképzés is van, ezt látni kell, ezt mindenki tudja, ezt a Doktoranduszok Országos Szövetsége is hangsúlyozza. Tehát a MAB ezt nem is írhatja elő. Az egy más kérdés, amit itt most képviselő úr is behozott, hogy a MAB figyelembe veszi a nagydoktori címet. Persze, amikor kiírja a professzori állások minősítését és kiírja a szakterület követelményeit, akkor a szakterület követelményeire nem mondja azt, hogy nagydoktori, azt mondja, hogy a doktori eljárásnak feleljen meg. Azt hiszem, hogy ez azért egy minőségi követelmény. Változó, az idén is neveztek ki úgy és támogattak úgy professzorokat, akik nem voltak nagydoktorok, és támogattak olyanokat, akik nagydoktorok voltak. Tehát ez azért nem egy aranyszabály.
ELNÖK: Főosztályvezető úr!
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A mesterszakkal kapcsolatosan: ha ennyire tragikus lenne a helyzet, akkor a Magyar Rektori Konferencia nem támogatta volna a törvényjavaslatot az egy oktató, egy hellyel. Szeretném jelezni: évente azért garanciát jelent, hogy 80-100 egyetemi tanár kinevezése megtörténik. Tehát van merítési bázis, és nem pusztán PhD-s emberekről van szó. Ez egy garanciális elem.
Másrészt a felsőoktatási törvény 2005-ös elfogadásával az a lehetőség is nyílt az intézmények számára, amellyel élnek, hogy a mesterszakok meghirdetésében társulnak, adott térségi felsőoktatási intézmények, főiskolák és egyetemek közösen adják be a mesterszak-indítási lehetőséget. Kétségtelen, hogy átrendeződik a rendszer az új bolognai struktúra miatt, az új szakszerkezet miatt, az új felvételi miatt, de ez az átrendeződés az oktatáspolitika szándéka volt a minőség védelme érdekében, de az intézményeknél nincsen egy olyan vészhelyzet, hogy ne lehetne megoldást találni a minőségi képzések megőrzése érdekében.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, döntési helyzetben vagyunk. A 66., a 67. és a 68. ajánlási pontban szereplő indítványokról kell majd szavaznunk. A 66. pontban lévőt Pánczél Károly és képviselőtársai, illetve tőlük független Tatai-Tóth András és képviselőtársai nyújtották be, a 67-est és 68-ast Tatai-Tóth András és képviselőtársai. A kormány a 66-osról már nyilatkozott, kérdezném, hogy a 67-es és a 68-as közül valamelyiket támogatja-e?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 67-est támogatjuk, a 68-ast nem.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szavazunk. Aki a 66-ost támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
Aki a 67-est támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Aki a 68-ast támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 69-es következik, a vezetői és magasabb vezetői megbízás 70. évig történő meghosszabbításáról. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: Jelen formájában nem támogatja.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ez mit jelent, hogy a jelen formájában nem?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jelen formájában a teljes vezetői körre vonatkozik a 70. életév. Javaslatként fogalmazódott meg vagy a rektor vagy csak a magasabb vezetői kör.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ez az! Azt remélem, hogy képviselőtársaim megértik azt, hogy egy olyan szabályt, amelyet hadd ne nevezzek meg, hogy lex kicsoda, egy olyan szabályt talán ne fogadjunk el, hogy egyik egyetemünk rektora jövőre 64 éves lenne, ezért nem választható újra, ezért a parlament törvényt hoz, hogy a rektorok 70 éves korukig normálisak (Derültség.), a tanszékvezetők csak 65 éves korig normálisak, az adjunktusok pedig már 62 éves korukban nem normálisak, mert őket 62 éves korukban elküldik az egyetemről.
Tehát ezt a javaslatot semmilyen formában nem tudom támogatni. Azt gondolom, térjünk vissza ahhoz a 20 vagy több éves gyakorlathoz, hogy 65 éves korában ki-ki a vezetői posztjáról lemond, azok az egyetemek, amelyekben olyan kiváló, szellemi képességeik teljes birtokában lévő egyetemi tanárok oktatnak, oktathatnak tovább is, a vezetői beosztást azt gondolom, hogy nem helyes, ha ezt a szabályt most megváltoztatjuk, és nagyon ellenezném ennek a szabálynak az olyan változtatását, hogy ez csak a rektorokra vonatkozzon. Azt gondolom, hogy egyszerűen nevetségessé tennénk magunkat a parlamentben, ha azt mondanánk, hogy a rektor 70 éves koráig is lehet rektor, de egy tanszéket, egy három fős tanszéket mondjuk Tákosi professzor úr nem tudott volna elvezetni 66 éves korában, de egy 70 milliárdos költségvetéssel rendelkező egyetemet pedig el tud.
Tehát ezt a javaslatot ellenzem.
ELNÖK: Képviselő úr, pedig van benne logika. Mint jól tudjuk, a hallgatónak a vizsgán mindent tudnia kell, az adjunktusnak csak azt, hogy minek, hol kell utánanézni, a professzornak pedig azt, hogy hol az adjunktus. (Derültség. - Dr. Pósán László: Akkor még inkább indokolt, hogy ne 70 éves legyen.)
De a tréfát félretéve, azt gondolom, hogy a magam részéről biztosan nem támogatható, hogy csak a rektorokra vonatkozzék ez. Abban azonban, hogy a magasabb vezetői beosztásokra vonatkozzék, van logika. Tudniillik a magasabb vezetői beosztások határozott időre és meghatározott számú ciklusra szólhatnak csak. Magyarán: arról van szó, hogy abban van logika, hogy ha valakit 64 éves korában rektorrá választanak, akkor az 70 éves koráig, amíg tehát a törvény által megengedett két ciklusa le nem jár, addig maradhasson rektor. Ugyanez az elv tanszékvezető esetében értelmetlen, mert a tanszékvezetőt nem két ciklusra választják. Tehát ha valakit 64 éves korában tanszékvezetővé választanak, akkor nem pont 70 éves, hanem 94 éves koráig is meghagyható, hiszen a tanszékvezető addig szól, ameddig szól. (Dr. Pósán László: Tévedés, mert 70 évesen el kell jönnie!)
Tehát a kivételnek, annak, hogy általában 65-öt akarunk, de a magasabb vezetői beosztások esetében, amelyek tehát, ha 64 éves korban, tehát a deadline előtt egy évvel választják meg őket, akkor 70 éves korban járnának le, ebben van logika. Én ezt tudnám támogatni azzal, hogy ezt a szenátus minősített döntéséhez kötném, tehát kétharmados döntéséhez. Egy ilyen csatlakozó módosító indítványt kívánunk is benyújtani.
Pálinkás képviselő úr, majd Tatai képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, a tanszékvezetői megbízások is határozott időre szólnak.
ELNÖK: Bocsánat, de nincs korlátozás a ciklus számában, tehát akárhány cikluson keresztül lehet valaki tanszékvezető.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): A jelenlegi felsőoktatási törvény az egyetemi rektorok esetében sem tesz korlátozást, ha jól tudom.
ELNÖK: De, két ciklus.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Akkor nem jól tudom. Ennek ellenére azt, hogy egy intézményben mondjuk 35-60 között ne legyen olyan oktató, aki rektornak megválasztható, és egyetlen ember miatt ezt a törvényt módosítsuk, én ezt nem tartom méltónak a magyar parlamenthez. Elfogadom azt, hogy egy olyan módosító javaslat is elfogadható számomra, hogy a ciklusának az egyharmada belenyúlhasson vagy valami hasonló, tehát természetesen, ha megválasztanak valakit, mondjuk van olyan felsőoktatási intézmény, ahol négy évre vagy öt évre választják a rektort, nem tudom... (Közbeszólás: Négy a maximum!)... négy a maximum. De lehet öt is.
120
121 mse (Pálinkás)
Tehát ilyen értelemben természetesen, ha valakit 61 éves korában rektorrá választanak, akkor mondhatják azt, hogy nem töltheti ki a rektori ciklusát, bár azt sem érzem tragédiának, hogyha őt akkor éppen négy évre választják meg. Én tehát minden szempontból aggályosnak látom azt, hogy a rektorokat és a magasabb vezetőket, ami a dékánt is jelenti, tehát hogy a rektorokat és a dékánokat kivegyük, a tanszékvezetőket pedig 65 éves korukban úgymond nyugdíjba küldjük, vagy legalábbis a vezetői feladataikat nem láthatják el. Az meg különösen furcsa lenne, hogy valaki 65 éves korában kénytelen lemondani a tanszéke vezetéséről, de megpályázná az egyetem rektori posztját. (Derültség a fideszes képviselők soraiban.) Tehát ez valahol nagyon furcsa helyzetet teremt. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt fontolják meg. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ma már többször a hatályos törvényből indultam ki - megint ezt szeretném tenni. A 69. pontnak ez a (9) bekezdése egy az egyben a hatályos törvényből van, kivéve azt, hogy a hatályos törvényben a 65. év van, itt pedig a 70. év van. (Zsigó Róbert: Erről beszélünk!) Természetesen csak olyan elv alapján, arra utalva, hogy a kormányzat szeretné, ha több időt töltenének az emberek munkában a nyugdíjazásukig, tehát ilyen feltétellel, ami eddig azonos szabályozás alá volt vetve, a magasabb vezetői és a vezetői, ezek együtt változhatnak az én felfogásom szerint, tehát itt mindenféle különbségtétel megmagyarázhatatlan és tarthatatlan a számomra. A másik dolog, hogy ennek nyilván lesznek olyan következményei, hogy a nem tanszékvezető professzorok és egyéb egyetemi dolgozók esetében is... Szóval én is furcsának tartanám azt, hogyha mondjuk a tanszékvezetőkre kiterjesztenénk, és a 70 éves tanszékvezető elküldené a 64 éves kollégáját nyugdíjba, vagy felmondana neki, mert jövőre már betölti a 65. évét. Tisztában vagyok tehát azzal, hogy ennek súlyos következményei vannak, ennek a valamilyen árnyalását el tudom képzelni, de ugyanaz az árnyalás vonatkozzon akkor valamennyi hasonló munkakört betöltő egyetemi alkalmazottra is! Tehát nem lenne helyes kiemelni bizonyos felsőbb vezetői kört. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Hadd javasoljam azt - (Dr. Pálinkás Józsefnek:) megadom még a szót önnek képviselő úr -, hogy tekintettel arra, hogy a jelenlegi formájában ezt a kormány amúgy sem támogatja, fogadjuk el vagy ne fogadjuk el, és hozzunk össze egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, bizottsági módosító indítványt a következő ülésre, amely méltányosan rendezi a már megválasztott vezetők vagy magasabb vezetők megkezdett ciklusának a befejezését, de nem tesz indokolatlan kivételt senkivel. Elfogadható-e ez így, Pálinkás képviselő úr?
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Két megjegyzést szeretnék tenni. Olyan, hivatalban lévő rektor nincs, aki túlnyúlna ezen a cikluson, mert az eddigi törvény szerint nem választhatták meg, tehát ez ilyen problémát nem vet fel, ez csak a következő választásoknál vet fel problémát. Én olyan szempontból is aggályosnak látom a dolgot, hogy Magyarországon nagyon kitolódik az egyetemi szférában az oktatói munka, az oktatói életpálya. Ez nyilván érthető. Senki nem javasolja, hogy a bányászoknál emeljük 75 évre a nyugdíjkorhatárt, és nem láttam még...
ELNÖK: Annál is kevésbé, mert bányász már nincs. (Derültség.)
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Egy kevés talán még van, valamennyi még biztos van. Tehát ez a fiatalok karrierlehetőségeit is nagyon nagy mértékben beszűkíti.
Egyetemen dolgozva látom az, hogy azokon a helyeken, ahol az egyetemi vezető korábban addig maradt, amíg éppen be bírt jönni az egyetemre, azokon a helyeken a fiatalok nem tudtak felnőni. Én helyesnek tartottam, tartom azt, hogy 65 éves korukban a vezetői megbízásuk úgymond megszűnik, és a legtöbb intézményben dolgozhatnak, addig, amíg kedvük tartja. Ez a javaslat abból a szempontból is aggályos, hogy a fiatalok lehetőségeit nagyon nagy mértékben beszűkíti. Ezért kérem, hogy valami olyan megoldást találjunk, amely, ha szükséges, akkor természetesen tehet ésszerű engedményt, de 70 évre ne emeljük fel ezt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy az érvek és az ellenérvek elhangzottak. Aki tehát a 69-es módosító indítványt támogatja, az, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
Valamit kitalálunk a következő bizottsági ülésre.
A 70. pontban Tóth képviselő úr és képviselőtársai ugyancsak hatálybaléptetési, illetőleg hatályon kívül helyezési javaslatot tesznek. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 71. pontról már szavaztunk a 15-össel együttesen.
A 72. pontban Pósán képviselő úr... (Dr. Pálinkás József: Elnézést, a 70-esről szavaztunk?) Igen, épp az imént, és nem támogattuk. (Dr. Pálinkás József: De a bizottság egyharmada támogatta!) Egyharmada támogatta. Azt mondtam, hogy nem támogatja.
A 71. pontról tehát szavaztunk már.
A 72. pontban Pósán képviselő úr a - közkeletű nevén - sabbatical year kiiktatását kívánja a törvényjavaslatból elhagyni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Szabad kérnem itt nekem egy indoklást? Van ennek a költségvetési vonzaton kívül más oka?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyszerűen szakmai oka van. A kutatói munkakör és az oktatói munkakör abban különbözik, hogy a kutató alapvetően a tudományos kutatásával tud foglalkozni. Az oktató azért kap, mert neki is kell kutatási tevékenységként, csak nem alaptevékenységként végeznie alkotói szabadságot, tehát abban az időszakban oktatói feladatot nem lát el. Ezért a tulajdonképpeni kutatói szabadság gyakorlatilag egy kutatónál nagyon nehezen értelmezhető, mert ez a feladatköre. Ebbe nem tartozik bele a külföldi út és egyéb, mert az egy egészen más természetű dolog; akkor vagy munkaviszonyban van, vagy elengedi az intézmény őt külföldre, és akkor szünetelteti ott a foglalkoztatását, de ez nem az alkotói szabadság és annak a korlátozása.
ELNÖK: Értem, köszönöm szépen. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánatot kérek, de szerintem ez nem így van. Annak a kutatónak, aki tíz éven keresztül ott áll a laboratóriumban a kémcsövek mellett meg a mit tudom én milyen mérőműszerek mellett, annak ahhoz, hogy a hosszas kutatási munkának a végkövetkeztetéseit a tudományos közélet elé tudja tárni, le kell ülnie, el kell vonulnia kicsit a világtól, és azt formába kell öntenie, nagyon triviálisan fogalmazva: meg kell írnia. Az alkotói szabadság a legtöbb esetben erről, hosszas kutatási eredményeknek a formába öntéséről szólt az eddigi gyakorlatban, tehát nem hiszem, hogy ez olyan ördögtől való dolog lenne, és nem merném ennyire kategorikusan és élesen elválasztani, hogy a tudományos kutatónak akkor ez most ne járjon, az oktatónak, akinek meg előírás, hogy kutasson, annak meg járjon. Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A sabbatical az oktatási tevékenység alóli felmentést jelenti, ez volt az eredeti koncepció, ez van most a törvényben. Ez azt jelenti - még egyszer csak ismételni tudom -, hogy aki oktatási tevékenységet folytat, az megkapja azt a lehetőséget, hogy egy szabad szemeszterben iksz évenként kutatást végezzen. Még egyszer mondom: ez nem befolyásolja azt, hogyha kap egy ösztöndíjat, mert az teljesen független ettől, mint ahogy a kutatót sem befolyásolja, ha kap egy ösztöndíjat. A kutató kutat, ott ül, a kutatási eredményéből lesz egy eredmény. Most én nem arról beszélek, hogy a kutató nem kaphat oktatási feladatot, mert kaphat természetesen, de az egy külön megállapodás kérdése, az egy többletfeladat az intézményen belül.
130
PÉ 131 (Manherz)
Tehát ilyen értelemben nehezen értelmezhető, hogy a sabbatical-t akkor most kiterjesztjük mindenkire, aki a felsőoktatásban foglalkoztatott, vagy valóban tényleg csak az oktatókra, ahogy ez nemzetközileg is van, vagy szabad szemeszter azért van, hogy ha valaki 7 évet lehúzott az oktatásban heti 12-16 órában, akkor legyen egy szabad szemesztere. Ez nehezen értelmezhető, vagy akkor olyan döntést kell hozni, hogy mindenki, aki a felsőoktatásban dolgozik, részesülhet ilyen és olyan, vagy amolyan megítélés alapján egy szabad szemeszterben.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr szót kért.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak egy nagyon rövid megjegyzés, hogy ez az elhagyásra javasolt rész arról szól, hogy akivel kötöttek egy megállapodást, az a megállapodás szerint vigye végig a munkáját. Lehet, hogy én ezt nem értem, de azt hiszem, hogy ezt biztosan törvénybe kell iktatni, de ha ez nem lenne itt, tehát elfogadnánk Pósán úr javaslatát, a megkötött szerződést akkor is végig kellene vinni. Tehát nem értem, hogy miről folyik a vita. Szerintem nem változtat a helyzeten Pósán úr javaslata, tehát az elhagyását feleslegesnek tartom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Pálinkás professzor úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Annyiban szeretném árnyalni az államtitkár úr által elmondottakat, egyetértve azzal, hogy a sabbatical year arra vonatkozik, hogy valaki az oktatói feladatai alól kapjon egy év felmentést, ez az Egyesült Államokban történhet a saját egyetemén, hogy kutat és nem oktat, rendszerint az történik, hogy egy másik egyetemen kutatómunkát végez.
Magyarországon az oktatói, kutatói állások erősebben összefolynak, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. A mi gyakorlatunkban egy kutató körülbelül a felét, kétharmadát oktatja, mint egy oktató az egyetemen. Ezt figyelembe véve, nem látom nagyon erős, mondjuk úgy, hogy költségvetési vonzatát annak, hogy az a néhány száz vagy akár ezret is elérheti, kutató, aki a magyar felsőoktatásban kutatóként dolgozik, amikor a sabbatical évét tölti, már régen nem tudjuk anyagi okok miatt természetesen számukra a fizetést fizetni, mondjuk a fizetése 20 százalékát kapja, tehát a kutatók esetében, amikor elmennek ösztöndíjjal valahová máshová, itthon kapják a fizetésük 20 százalékát, és ebből a tb-járulékukat kifizetik, tehát ez egy ilyen egyszerű, praktikus dolog. Ez nem erre a javaslatra vonatkozik. Én ugyan nem vettem észre, én benyújtottam egy javaslatot, ami szintén erre vonatkozott, lehet, hogy már túlhaladtunk rajta, én tisztelettel azt javaslom, hogy ez nem jelent komoly megkötést, és nem jelent igazából komoly kiadást az állam számára sem. Tehát nem arról van szó, hogy a felsőoktatásban százával, ezrével lennének kutatók, akik kapják itthon a fizetésüket, közben pedig másutt töltik az idejüket.
ELNÖK: Államtitkár úr! Kérem, hogy szavazzunk lassan, mert tényleg rohamosan megy az idő.
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): El tudom fogadni professzor úr javaslatát, elállunk, tehát akkor tudjuk támogatni az elhagyást.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A kormány az érvek súlya alatt meghajolva úgy döntött, hogy támogatja a 72. pontban foglaltakat. Kérdezem tehát a bizottságot, támogatjuk-e. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 73. pontban a finanszírozásra vonatkozó átmeneti szabályokon kíván Pánczél Károly képviselő úr és társai javaslata enyhíteni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 74. pontban ugyancsak átmeneti szabályok, bizonyos újonnan előírt feltételek teljesítésére. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 75. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai javaslata. (Tatai-Tóth András: Nem érdekes.) Jó, de azért szavazunk róla. Tehát aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 76. pontban az egy oktató egy helyen című szabály hatálybalépését kívánja Tatai-Tóth András és társainak javaslata egy évvel eltolni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság is támogatja.
A 77. pontról már szavaztunk a 14-essel együtt. A 78. pontban Pálinkás és Révész képviselő urak a hallgatók egészségügyi térítésére vonatkozó szabályon kívánnak változtatni. De ha jól értettem államtitkár urat, ez egy korábbi megjegyzésből ítélve valami félreértésen alapul.
DR. MANHERZ KÁROLY szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen. Nem támogatjuk, de erre adtunk magyarázatot.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Tehát akkor jól értem-e, hogy mivel az egész szövegkörnyezetét nem láttam az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvénynek, ez az én hibám, mert megnézhettem volna, ez tehát csak a külföldi hallgatókra vonatkozik?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A szabály szó szerint azt mondja, hogy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgató után az állam fizeti, tehát ez egyértelmű, és mivel állami hallgatónak tekintendő az a hallgató, aki ösztöndíjjal jöhet ide, mert nem mindenki, csak aki EU-s és úgy nyer államilag támogatottat, hogy egy kétoldalú megállapodással idejön, az ő számára biztosítja ezt, ugyanígy költségvetési támogatásból a hozzájárulást, mert ő államilag támogatott képzésben fog részt venni.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): De akkor mit kell a felsőoktatási intézménynek fizetnie?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ezt a bizonyos költségvetés által az egészségügyi hozzájárulást. Most is fizeti, az államilag támogatott hallgató után az intézmény fizeti, és ez után a hallgató után is be kell fizetni. Átalakul most az egész egészségügyi eljárás, mert aki mondjuk külföldre megy, annak magának kell elintéznie a dolgot.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Aki pedig idejön...
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ha államilag támogatottra jön, akkor úgy viselkedik, mint egy államilag támogatott, ha viszont devizás hallgató lesz vagy Afrikából jövő hallgató, akkor ugyanúgy nem biztosítjuk számára, ha nem ösztöndíj vagy államilag támogatott, akkor neki kell fizetni. De aki azzal a létszámmal... mert az akkor beletartozik abba az államilag támogatott létszámba, ami egyébként a felsőoktatás számára az adott évben a kormány által biztosított létszám.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Értem, de akkor főosztályvezető asszony, az helyes, amit leírtam, hogy az államilag támogatott képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgató után az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizeti meg, a többi hallgató esetén a felsőoktatási intézmény.
BAKONYI LÁSZLÓ (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az eredeti törvényszöveg, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény a következőképpen szól szó szerint.
"Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az után a középfokú nevelési, oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló, hallgató után, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyt. Az egészségügyi hozzájárulást az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizeti meg."
Ez a jelenlegi szöveg. Ebben változna annyi, hogy nem az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizeti meg, hanem az oktatási intézmény fizeti meg, aminek a gyakorlati lényege az, hogy nem a minisztérium tudja, hogy ki, hol van bejelentkezve, beiratkozva ténylegesen hallgatóként, hanem az intézmény, és a másik oldalról az intézmények támogatásába a minisztérium ezt az összeget beépítette és beépíti, és ez csak a kétoldalú szerződésekre szóló...
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Ez egy tiszta és világos válasz, csak az a pikantériája, hogy Arató államtitkár úr ezt nem tudta ilyen világosan elmagyarázni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazunk tehát. A 78. pontban foglaltakat a kormány nem támogatja. (Nincs jelzés.) A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Visszavonom.
ELNÖK: Bocsánat, akkor nem szavaztunk róla, képviselő úr ezt visszavonta.
A 79. pontban Pósán képviselő úr a 2007. évi költségvetést megalapozó törvények egyik bekezdését kívánja hatálytalanítani. A kormány?
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
140
141 mse (Elnök)
A 80. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai... (Közbeszólások: Erről már szavaztunk!) Erről már szavaztunk, bocsánat, igen, tévedtem.
A 81. pontban Pósán képviselő úr az adatkezeléssel kapcsolatos szabályokban kíván módosítást elérni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A helyesírási javaslatot igen, amúgy nem, kapcsolódót javasolunk majd hozzá.
ELNÖK: Tehát a javaslat helyesírási részét a kormány támogatja, a tartalmi felvetéssel is egyetért, de más megoldást kíván javasolni egy kapcsolódó módosító indítványban. (Senki nem jelentkezik.)
Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt az indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, kapcsolódót várunk majd.
A 82. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a digitális leckekönyv alkalmazását kívánják lehetővé tenni a felsőoktatási intézményekben. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk, de kapcsolódót szeretnénk majd hozzá. Így, ebben a formában nem.
DR. RÁDLI KATALIN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem így támogatjuk, tehát meg kell oldani, de más szöveget javaslunk majd.
ELNÖK: Értem. Én mindenképpen azt szeretném mondani, hogy lehet, hogy az alkalmazott megoldás nem tökéletes, de ha már előírni nem merjük a digitális leckekönyv alkalmazását, mert félünk, hogy nem mindenütt tudják teljesíteni, legalább azt meg kell oldani, hogy ott, annál az intézménynél, amely ezt hajlandó és meg tudja csinálni, ne késztessük a hallgatókat arra, hogy év elején ilyen fekete izékkel a kezükben rohangásszanak, amikről normális országban már azt sem tudják, hogy micsodák. Ezért én szeretném, ha... (Bakonyi László jelentkezik.) Tessék!
BAKONYI LÁSZLÓ (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A megoldásra azt a megoldást választanánk, hogy ahol elő van írva az a rendelkezés, hogy beiratkozáskor a leckekönyvet át kell adni a hallgatónak, ezt az előírást oldanánk fel, hogy nem kell átadni fizikailag, kézből kézbe a leckekönyvet, ezáltal megteremtődik a lehetőség arra, hogy csak, kizárólagosan az elektronikus nyilvántartást használja az intézmény, a többi pedig az intézményeknek a hatáskörébe kerül. Az egységes formanyomtatvány kérdésében meg a kormány rendeletben szabályozza majd, hogy mi is a leckekönyv tartalma. Tehát így szeretnénk megoldani, nem pedig úgy, hogy az adatmelléklet végére odarakjuk ezt a rendelkezést. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Természetesen elfogadom a kormányzatnak azt az ajánlatát, hogy más technikával oldjuk meg. Én tulajdonképpen azért kérném ehhez a bizottság támogatását, hogy világos legyen, hogy a bizottság ezt az utat támogatja-e, hogy a digitális leckekönyv ügye a megoldás útján elinduljon, és hogyha olyan szakmai kapcsolódó módosítóra tud a kormányzat javaslatot tenni, amely elfogadható, akkor ezt majd visszavonjuk, vagy akkor azt fogjuk támogatni a következő bizottsági ülésen. Én tehát arra kérem a bizottságot, hogy ezt az indítványt most támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt a módosító indítványt. Most szavazzanak! (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja, ámde nyitottak vagyunk más megoldásra is, amely kapcsolódó módosító indítvány formájában ölt majd testet.
Tisztelt Bizottság! A felsőoktatási törvény módosításához benyújtott módosító indítványok végére értünk, hacsak nincs valakinek még ötlete. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen, hála istennek! (Derültség.)
Megköszönöm az államtitkár úrnak és munkatársainak a részvételt.
Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat, amelyet 2931. számon nyújtottak be. Itt is első helyen kijelölt bizottságként a módosító indítványok megvitatására kerül sor. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
Hoffmann Rózsa képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Elnök úr, tíz perc szünetet nem lehetne elrendelni, hogy felfrissüljünk?
ELNÖK: Képviselő asszony, el lehetne rendelni...
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Régi tapasztalat, hogy egy kis pihenés után bejön a látszólag elvesztegetett idő. Kérem, szavaztassa meg.
ELNÖK: Kössünk egy kompromisszumos javaslatot! Öt perc, jó? (Közbeszólások: Jó! - Derültség.)
150
PÉ 151
(Rövid szünet.)
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
A beérkezett módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jól sejtettem, hogy helyes lesz, ha lealkuszom ezt a tíz percet öt percre, mert így tíz perc után újra el tudjuk kezdeni a munkát.
Megyünk az ajánlási pontok sorrendjében. Szeretném kérni a három órával ezelőtti intelmemnek most már a megfogadását, hogy próbáljunk egy kicsit gyorsabban haladni.
Az 1. pontban Pánczél képviselő úr nyelvhelyességi, stilisztikai módosításokat javasol. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Államtitkár úrnak is elmondom azt a kérésemet, hogy ha lehetne, bár itt ezekről most szavazunk, de ha a helyesírási, stilisztikai, nyelvhelyességi szempontokat egy nagy módosító indítványcsomagban összegyűjtve idehozzák elénk a következő alkalomra, akkor egy bizottsági módosító indítvány keretében azt elrendezzük, és akkor a Háznak nem kell külön-külön szavazgatnia róla.
A 2., a 3., a 4. és az 5. pontban a közoktatási intézményekben és fenntartóik által működtetett munkaerő-gazdálkodási rendszerrel kapcsolatos szabályok módosítását javasolják egyes képviselők. Van-e ezek között olyan, amelyikkel a kormány egyetért?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincs.
ELNÖK: Nincs. Akkor kezdjük. Vitassuk őket együttesen. Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ (MSZ): Ha szabadna, az 5-öshöz lenne indítványom. Ezt egy kapcsolódó indítványra szeretnénk majd kicserélni. A munkacsoportom meggyőzött róla, hogy az alsó 10 százalékos kikötést kivenném ebből a módosítási tervezetből, maradna a 7-es és a 10-es, és egyébként az előző módosítási javaslatokból megmaradna a 6-os, a hosszú távú teljesítmény-értékelési stratégiában gondolkodtunk, de ezt majd a következőben található tervezetnél szeretném elmondani. Tehát az 5-ösből a 7-es és a 10-es maradna a kapcsolódó módosítóban.
ELNÖK: Ezt majd akkor megbeszéljük. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egyetértve képviselő asszonnyal abban, hogy ezen még dolgozni kell, a biztonság kedvéért én azért a 2-es támogatását kérem a bizottságtól, hogy hátha akörül tud konszenzus kialakulni, és ha jobb megoldások lesznek, akkor visszavonjuk természetesen.
ELNÖK: Más? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor szavazunk a 2., 3., 4. és az 5. pontról sorrendben. A kormány egyiket sem támogatja. Aki a 2. pontban javasoltat támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Aki a 3. pontban jelzett indítványt, Gegesy képviselő úrét támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Aki a 4. pontban Pánczél képviselő úr javaslatát támogatja? (Szavazás.) A bizottság ezt nem támogatja.
Az 5. pontban Tóth Tiborné képviselő asszony indítványát ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 6. pontban Pánczél képviselő úr nyelvhelyességi módosító indítványt tesz. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 7. pontban részint Sándor Klára, részint Tatai-Tóth András és képviselőtársai a - hogy úgy mondjam - a teljes SNI-probléma felgöngyölítésére vonatkozó pontosító indítványt tesznek. Ennek még lesznek folytatásai. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a többcélú intézmény lehetséges változatainak felsorolását kívánják a törvényjavaslatból kiiktatni. Félreértések elkerülése végett, ez nem azt jelenti, hogy megszűnik a többcélú intézmény, mint olyan, hanem hogy helyreáll a jelenlegi állapot, amiben azt hiszem, a c) nincs benne.
A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 9. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai az egységes iskola keretében az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó részt kívánják elhagyni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 10. pontban Révész Máriusz és képviselőtársai tartalmilag a 8. ponttal megegyező indítványt tesznek. Gondolom, a kormány ezek után ezt sem támogatja.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság viszont ezt is támogatja.
A 11. pontban - az az igazság, hogy a jogi főosztály nem volt igazán a helyzet magaslatán, amikor összeállította ezt az ajánlástervezetet - Révész Máriusz és képviselőtársai a 9. pontban foglaltakkal szóról szóra megegyező indítványt tesznek. A kormány ezt sem támogatja. (Nincs jelzés.) A bizottság? (Szavazás.) Ezek szerint ezt is támogatja.
A 12. pontban Pánczél képviselő úr és társai a 8. pontban már elfogadott indítvány másik felét nyújtják be javaslatként. A kormány ezt sem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 13. pontban részint Sándor Klára képviselő asszony, részint Tatai-Tóth András és képviselőtársai az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményre vonatkozó szabályokon kívánnak változtatni. A kormány?
160
161 mse
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 14. pontban Pósán képviselő úr a nevelési tanácsadóra és a szakértői és rehabilitációs bizottságra vonatkozó feladatok kettéválasztását javasolja. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 15. pontban Pánczél Károly képviselő úr és társai ugyanehhez a ponthoz, ha jól értem, akkor lényegében csak stilisztikai módosító indítványt tesznek. (Dr. Szüdi János nemet int.) A kormány azt jelzi, hogy ez nem csak stilisztikai, ezek szerint tehát a kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 16. pontban Révész képviselő úr ugyanehhez a ponthoz némileg más szabályokat kíván fűzni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 17. pontban Kuzma képviselő úr még mindig a 35. § (4) bekezdésének a módosítását javasolja. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 18. pontban Sándor Klára képviselő asszony ugyanehhez fűz javaslatot. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 19. pontban csekélységem és képviselőtársaim még mindig ugyanehhez a ponthoz teszünk javaslatot. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány ezt támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 20. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai még mindig a 35. § (4) bekezdését kívánják módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Nem, de majd kapcsolódóval összehozzuk a kettőt. Ami fontos eleme van ennek, meg a többinek is, amit nem támogattunk, összehozzuk, tehát minden, ami jó a kollégiumok ügyében, az mind meg fog jelenni egy kapcsolódóban.
ELNÖK: Világos, tehát a kormány arra kívánja felkérni valamelyik képviselőt vagy a bizottságot, hogy a 14-estől a 20-asig terjedő javaslatok általa hasznosnak talált részeit egy módosító indítványban, egy csatlakozó módosító indítványban foglalja össze. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr azért szót kért.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Két dolgot kellene még rendezni, amivel a 20-as több, mint a 19-es. A 20-as világossá teszi, hogy a... (Közbeszólások a fideszes képviselők soraiból: Eggyel több! - Derültség.) Eggyel több, igen, köszönöm. Tehát a 20-as abban különbözik a 19-estől, azt teszi világossá, hogy a gyerek neveléséért, fejlesztéséért egyértelműen az iskolát teszi felelőssé. Vagyis hogyha a szülő beíratja a gyerekét az iskolába, akkor az iskola felel azért, hogy megkapja azt az ellátást, és a szerint folyjon a gyerek nevelése, amit a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó meghatároz, leír a szakértői véleményben.
Amit itt meg kellene oldani - és itt azért visszautalok arra, amit ugyan nem támogattunk, de egy nagyon fontos felvetés -, az az, hogy azoknál a gyerekeknél, akik majd az SNI körbe kerülnek, a szakértői bizottság írja le, hogy mit kell tenni a gyerekkel. De marad egy része a gyerekeknek, akik esetében a diagnózist is a nevelési tanácsadó adja meg, meg az ellátást is az végzi, vagy közreműködik benne, és lehet, hogy ott arra a javaslatra még vissza kell térni a következő héten, amely a 14-es, Pósán képviselő úr által benyújtott javaslatban van. Azt végig kell gondolni, mert az megoldaná ezt a problémát. És nem tudom, hogy ezért az önkormányzati törvényhez hozzá kellene-e nyúlni, de azt is meg kellene vizsgálni, hogy a szakértői bizottságok egységes tematika szerint történő működése érdekében esetleg nem kellene-e a kialakuló oktatási hivatalnak a hatáskörébe utalni a szakértői bizottságok működtetését. Húszféle statisztikák vannak, a húsz megyében húszféle szempontból jönnek ki ezek az eredmények, erre valamilyen megoldás kellene. Lehet, hogy ezt ennél a törvénynél még nem tudjuk megoldani, de biztos, hogy előbb-utóbb ezt is rendezni kell.
ELNÖK: Képviselő úr, én hajlok arra, hogy ezzel egyetértsek, de egyelőre szorítkozzunk a benyújtott indítványokra, és majd meglátjuk, hogy a jövő hétre mit tudunk összehozni.
Most tehát a 20. pontról szavazunk. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 21. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai (Tatai-Tóth András: Nem érdekes!) tesznek javaslatot, amely tulajdonképpen csak a számozás módosítását jelenti. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 22. pontban Kuzma képviselő úr a szakképző évfolyamokról történő adatszolgáltatás kötelezettségében kíván módosítást elérni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 23. pontban Pánczél képviselő úr az összevont tanulószobai, napközis foglalkoztatás lehetőségét kívánja kiiktatni a törvényjavaslatból. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 24. pontban Révész képviselő úr az alapfokú művészetoktatási intézményekre vonatkozó szabályokban kíván némi módosítást elérni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 25. pontban Kuzma képviselő úr a szakiskolai és szakközépiskolai szakképzés megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket kívánja módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 26. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai az iskola pedagógiai programra és a szakképző intézmény szakképző programja közötti összehangolásokat kívánják más módon meghatározni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 27. pontban Hoffmann Rózsa és képviselőtársai az állami vagy nem állami fenntartó által az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás alapján járó támogatásokra vonatkozó szabályokat kívánják módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 28. pontban ugyancsak Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai ugyanerre vonatkozóan más javaslatot is benyújtottak. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 29. pontban Sándor Klára és tőle függetlenül Tatai-Tóth András és képviselőtársai ugyanennek a bekezdésnek a pontosítását javasolják: a kiegészítő hozzájáruláson kívül a "vagy más támogatásra" vonatkozó kitételt el kívánják hagyni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 30. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai még mindig ehhez a törvényi helyhez nyújtottak be indítványt, ezúttal a (9) bekezdést kívánják elhagyni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
170
PÉ 171 (Elnök)
A 31. pontban Révész Máriusz képviselő úr a törvényjavaslat 11. §-át kívánja módosítani, amennyiben a közoktatási törvény 84. § (14) bekezdésének c) pontját javasolja elhagyni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 32. pontban Révész Máriusz és képviselőtársai, és tőlük függetlenül Tatai-Tóth András és képviselőtársai azt a rendelkezést kívánják elhagyni a javaslatból, hogy az alapfokú művészetoktatásban meghatározott feladat-ellátási kötelezettség az egységes iskola keretei között is ellátható. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 33., a 34., a 35., a 36. és 37. pontok különféle képviselői csoportosulásoknak ugyanarra a törvényi helyre, vagyis a 89/A § (9)-(12) bekezdésére vonatkozó törvényi helyeket kívánják különbözőképpen módosítani, valamennyi a társulás formájában ellátott közoktatási feladatok szervezésére vonatkozik. A kormány támogatja-e valamelyiket?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jelen formájában egyiket sem, egy kapcsolódóval szeretnénk majd pontosítást ezeknél a rendelkezéseknél.
ELNÖK: Megint az a helyzet, hogy ezt az 4-5 pontot össze tudjuk gyúrni valamilyen...
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Megpróbáljuk az összes lényeges elemet behozni egy kapcsolódóban, illetve megpróbáljuk előkészíteni.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e valakinek ehhez megjegyzése? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor kérdezem a bizottságot, hogy a 33. pontban jelzett módosító indítványt támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 34. pontban jelzettet támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 35. pontról kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 36. pontról kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 37. pontban foglaltakról szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen. Ezzel ezt a részt elintéztük.
A 38. és a 39. pontban ellenzéki, illetőleg kormánypárti képviselőcsoportok a közoktatási törvény 89/B §-át kívánják részint elhagyni, részint módosítani. Támogatja-e a kormány valamelyiket?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 39-est igen.
ELNÖK: A 39-est igen, amelyik tehát gazdasági társaságként igen, egyesület formájában nem javasolná működtetni ezt a micsodát. Megjegyzés van-e? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor tehát a 38. pontban foglaltakat a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja.
A 39. pontban foglaltakat támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 40. pontban Pánczél képviselő úr a törvényjavaslat 15. §-ának elhagyását javasolja. Ez a paragrafus a törvény 90. § (6) bekezdését módosítaná. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 41. pontban Tóth Ferenc képviselő úr helyesírási és stilisztikai módosításra tesz javaslatot. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Nincs jelzés.) A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 42. pontban Sándor Klára képviselő asszony az Oktatási Hivatalra vonatkozó előírást úgy kívánja módosítani, hogy az a közoktatási intézményekben tartott hatósági ellenőrzés körében vizsgálja a vizsgálandókat. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 43. pontban Kuzma László és képviselőtársai javaslata ugyanannak a paragrafusnak a (6) bekezdésére vonatkozik. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 44. pontban Révész Máriusz képviselő úr és társai a törvényjavaslat 19. §-ához nyújtottak be módosító indítványt, ami a törvény 115. § (1) bekezdés b) és c) pontját kívánja másképpen módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 45. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a törvény 118. § (9) bekezdését érintő javaslatot kívánják módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 46. pontban Tóth Tiborné képviselő asszony a teljesítményértékeléshez fűződő kereset-kiegészítés szabályaira nézve kíván módosító indítványt tenni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jelen formájában nem.
ELNÖK: A kormány jelen formájában nem támogatja, de lát benne használható elemeket. Képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ (MSZP): Kérném az oktatási bizottság támogatását, egy csatlakozó indítvánnyal a finanszírozásra is kitérünk és éves rendszerességű felülvizsgálattal vagy részértékeléssel meg tudjuk oldani ennek a következményeit. Tehát kapcsolódó indítvány készül hozzá.
ELNÖK: Tehát jelen formájában ezt most majd nem támogatjuk, de lesz egy kapcsolódó módosító indítvány, amely az időszakra szóló többletfeladathoz, az éves teljesítményértékeléshez fűződő minőségirányítási ciklushoz kötődő többletjövedelmet vagy többletértékelést, a kereset-kiegészítést szétválasztja.
A 46-osról tehát szavazunk. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
A 47. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai ugyanennek a bekezdésnek egy más módosítását javasolják. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Ezt sem támogatja. Nyilván ez is az említett módosító indítványnak egy másik része lesz. (Nincs jelzés.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 48. pontban Révész képviselő úr és képviselőtársai a meghatározott munkateljesítményt, illetve az átmeneti többletfeladatokat nem kötelezően, csak lehetőségként kívánják kereset-kiegészítéssel elismerni. (Dr. Pósán László: Nem, pont fordítva!) Bocsánat, úgy akartam mondani, csak ez az a)-t gondol, b)-t mond, c)-t ír és d) a helyes. (Derültség.) A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja. Kapcsolódót itt többen kilátásba helyeztek. (Általános zaj.)
Tisztelt Bizottság! Próbáljuk megőrizni a parlamentáris formákat, állítólag a parlament egyik bizottsága vagyunk.
A 49. pontban Révész Máriusz és képviselőtársai a hátrányos helyzetű gyermek és tanuló fogalmát kívánják más módon meghatározni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 50. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai ugyancsak más módon, de még inkább más módon kívánják meghatározni a hátrányos helyzetű tanuló fogalmát. Ez inkább stilisztikai megfogalmazás. (Tatai-Tóth András: Helyesírási!) A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Ezt támogatja. (Nincs jelzés.) A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
180
181 mse (Elnök)
Deák Istvánné képviselő asszony az 51., illetve az 52. pontban lévő (Deák Istvánné jelentkezik.) indítványaival a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem oktató tevékenység köréből részint a szociális ellátást, részint az iskola-egészségügyi ellátást kívánja kivenni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Egyiket sem. (Deák Istvánné jelentkezik.) Képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Azért szerettem volna előtte szólni, mert tisztázódott, és szeretném visszavonni mind a két javaslatot.
ELNÖK: Bocsánat! Ilyenkor nyugodtan tessék közbekiabálni, hogy visszavonja, mert akkor nem mondom végig a smoncát. A képviselő asszony tehát visszavonta a javaslatait.
Az 53. pontban Tóth Ferenc képviselő úr és társai ugyanennek a paragrafusnak a kapcsán ugyanebből a meghatározásból a közművelődésre, a kultúrára, a művészetre, a könyvtárra, a múzeumra és a sportra vonatkozó kitételeket kívánják elhagyni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 54. pontban Mester László képviselő úr az oktatás munkarendjére vonatkozóan kíván szabályokat megállapítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 55. pontban Sándor Klára képviselő asszony, valamint tőle függetlenül Tatai-Tóth András és képviselőtársai a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók egész fogalomköréhez tartozó újabb pontosítást javasolnak. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány ezt támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság is támogatja.
Csak jelezni szeretném: ezzel válik a sajátos nevelési igényű a nemzetközi besorolásban elfogadottakkal összhangban lévővé.
Az 56. pontban Pánczél Károly képviselő úr néhány vesszőt kíván ugyanebből a pontból elhagyni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 57. pontban Borsos képviselő úr és társai a sajátos nevelési igényű tanulók más meghatározását javasolják. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Értelemszerű, hogy ha az előző összhangban volt, akkor ez nincs összhangban a nemzetközi kategorizálással.
A bizottság támogatja-e a módosító indítványt? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 58. pontban Sándor Klára, illetve tőle függetlenül Tatai-Tóth András és képviselőtársai a szakrendszerű oktatás fogalmát kívánják másképpen meghatározni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 59. pontban Sándor Klára képviselő asszony a közoktatási törvény 126. §-át kívánja másképpen megállapítani, ez a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatti sajátos nevelési igényű tanulókról szól. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Igen, de lesz majd egy kapcsolódó, amelyben a többiből is... Tehát ezt a jelen formájában is támogatjuk, és majd lesz egy kapcsolódó.
ELNÖK: A kormány tehát az 59., az ugyanerre vonatkozó 60., 61., 62., 64., 64. és 65. pontban foglalt indítványokat egy közös módosító indítványban javasolja összefoglalni, amelynek az alapját Sándor Klára képviselő asszonynak a kormány által a jelen formában is támogatott indítványa képezné. Kérdezem a bizottságot, van-e ezzel kapcsolatban kérdés, megjegyzés. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Akkor tehát támogatjuk-e az 59. pontot? (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
Az összes többi erre vonatkozó közül - amelyet tehát a kormány az ígérete szerint belefoglal a javasolt közös indítványba - a 60-ast támogatja-e a bizottság? (Közbeszólások: Ez ugyanaz!) Aki támogatja, kérem, tegye fel a kezét, mert ez határeset. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Az előterjesztő tehát nem támogatja, de a bizottság igen.
A 61. pontban Pánczél képviselő úr indítványát a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Az előterjesztő nem támogatja, a bizottság igen.
A 62. pontban Révész képviselő úr indítványát az előterjesztő nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Igen.
A 63. pontban Borsos képviselő úr és társai indítványát az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem... (Dr. Hoffmann Rózsa: Bocsánat, még egyszer!) Akkor még egyszer: a 63. pontban Borsos képviselő úr és társai indítványát a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 64. pontban Sándor Klára képviselő asszony indítványát a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem.
A 65. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai szóról szóra azonos vagy majdnem szóról szóra azonos indítványa szerepel. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A következő indítványokat külön-külön nézzük, mer mindegyik a 132. §-ra, de más-más bekezdéseire vonatkozik.
A 66. pontban Hoffmann Rózsa és képviselőtársai a 132. §-ból a (3) bekezdést ki kívánják iktatni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Ezt nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 67. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a 132. § (5) bekezdését kívánja tartamilag lényegében azonos módon, csak más megfogalmazásban szabályozni, ha jól értem, de lehet, hogy rosszul értem. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja - ezek szerint rosszul értettem. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 68. pontban Révész Máriusz és képviselőtársai e paragrafus (6) bekezdését kívánják elhagyni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. ...Bocsánat, ez Révész képviselő úr és tőle függetlenül Tatai-Tóth András és képviselőtársai indítványa. (Senki nem jelentkezik.)
A kormány tehát nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 69. pontban Zsigó Róbert és képviselőtársai a 85. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések hatálybaléptetéséről kívánnak másképpen rendelkezni. Ez ugye arról szól, hogy mikortól köteles az önkormányzat minden hátrányos helyzetű, illetőleg minden arra jelentkező gyereket óvodáztatásban részesíteni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság... (Dr. Pósán László: Én hozzászólnék!) Bocsánat, elnézést! Csak már mindenki emelte a kezét, hogy szavaz, de akkor még nem szavaztunk. A kormány tehát nem támogatja. Pósán képviselő úrnak van mondandója.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Szeretném megkérdezni az államtitkár úrtól, hogy ott, ahol kapacitáshiányok vannak - ezt Arató úr is elismerte az eddigi vitákban -, hogyan fogják megoldani ezt a problémát, mert 2008 nagyon közel van. Köszönöm szépen. (Pánczél Károly jelentkezik.)
ELNÖK: Tessék, Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Annyiban kapcsolódnék Pósán képviselő úr kérdéséhez, hogy ott nem jelent ez problémát, ahol már bezárták az óvodát. Nézzük azokat a helyeket, ahol meg még működik az óvoda! Ott örülni fognak minden jelentkezőnek, ahol kevés a gyerek az óvodában. Viszont több olyan önkormányzat és több olyan intézmény is van, ahol a törvény adta lehetőséget kihasználva most 120 százalékra vannak feltöltve az óvodai helyek. Szinte kizárt, hogy ezek az óvodák 2008 januárjától pluszgyerekeket tudjanak felvenni, hiszen szeptemberre vagy nyár végére már mondjuk az előző évben, 2007-ben feltöltötték a létszámot, és kihasználják az intézményt.
190
PÉ 191 (Pánczél)
Azt kérem, hogy fontolják meg, hogy ha mégis ragaszkodnak a 2008-hoz, akkor az ne január legyen, hanem mondjuk 2008 szeptember. Ugyanakkor pedig a kérdésben csatlakoznék Pósán képviselő úrhoz, hogy az államtitkár urak által és a miniszter úr által az általános vitában jelzett felmérés mikor indul, ami azt a célt szolgálná, hogy hogyan is állunk óvodai helyekkel, hol kell férőhelyeket bővíteni? És továbbra is az a kérdésem, hogy foglalkoznak-e azzal a gondolattal, hogy milyen ösztönzést találnak ki ehhez, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek valóban jelentkezzenek is, akiket majd kötelező lesz felvenni? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Olyan feladatot írunk elő, ami benne van a törvényben, tehát semmi újdonság nincs ebben. Ha a törvény 65. § (2) bekezdését megnézzük - és ez körülbelül 3-4 éve vagy még régebben benne van a törvényben -, ezeknek a gyerekeknek, akikről most szó volt, a felvételit meg kellett volna oldani. Tudom, hogy a statisztika mindent elfed, és ez senki nem vigasztal, de statisztikailag több ma az óvodai férőhely, mint amennyi az óvodás gyerek. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez nem egy megoldhatatlan feladat, figyelembe véve, hogy nem hiszem, hogy e törvény alapján, aki eddig nem jutott be, az most megrohanja az intézményeket.
2008-tól a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről kellene gondoskodni, ebben megkérem kolléganőmet, hogy az NFT-s programokat ismertesse. Tehát lesz hozzá egy fejlesztési program és egy ösztönző program... (Általános zaj.)
ELNÖK: Bocsánatot kérek, államtitkár úrnál van a szó, kérem, hogy az alapzajt mérsékeljük.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tehát lesz egy fejlesztési program az NFT-ben az óvodafejlesztésre, lesz egy fejlesztési program a szülők ösztönzésére, és úgy gondoljuk, hogy ez a 2008-as időpont a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében fontos, hogy megvalósuljon. Nem kell hogy az önkormányzatnál legyen az óvoda, hiszen bármilyen formában megvalósulhat, azért is részleteztük, ami a törvény megint más rendelkezéseinek a megismétlését jelenti, hogy akár társulás, akár megállapodás, akármilyen más formában ezt az ellátást meg lehet szervezni. Kérem, hogy kaphasson szót a kolléganőm, hogy a felmérés indulásáról és az NFT-s programokról nagyon röviden szólhasson.
ELNÖK: Államtitkár úr, amikor önnek adom a szót, ön nyugodtan továbbadhatja bármely munkatársának. Tessék parancsolni!
GYŐRI JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Pillanatnyi felméréseink szerint a megszületett korosztály 92 százaléka van jelenleg óvodában a magyar közoktatás intézményeiben. Egészen pontos kimutatással rendelkezünk azokról a hátrányos helyzetű településekről, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátását nem tudja megoldani az adott település önkormányzata. Erre több intézkedés születik az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, egyrészt a regionális operatív programokban prioritálni szeretnénk itt a férőhelybővítéseket ezeken a településeken, a másik oldalon egy nagy tartalmi fejlesztés is elindul ezen hátrányos helyzetű települések óvodáinak a fejlesztésére, a "Biztos kezdet" óvodai program tartalmi fejlesztése szerepel a terveink között, amely a hátrányos helyzetű kisgyermekek sorsát nemcsak 3 éves korától, hanem egészen a védőnői szolgáltatástól követi, és juttatja el - vélhetően és reményeink szerint sikeresen - az iskolai kezdethez ezeket a gyerekeket és csökkenti a hátrányaikat az elkövetkezendő időben.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket most is, a jelenleg érvényes szabályozás szerint előnyben kell részesíteni a szűkös férőhelyű településeken is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bocsánat, egy kérdés, hogy...
GYŐRI JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Hogy mikor indul a felmérés, bocsánat. A felmérés a napokban indul és körülbelül szeptemberre látunk minden településre kiterjedő, egészen pontos adatokat.
ELNÖK: Azt meg tudná-e mondani, hogy hozzávetőleg hány olyan település lehet, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatását férőhely hiányában nem lehet megoldani?
GYŐRI JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ne haragudjon, de tényleg nem emlékszem a számra, mert a hátrányos helyzetű államtitkárság felméréseiben van, és most juttattuk el éppen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, hogy tudjanak nagyon határozottan fejlesztési irányokat készíteni, úgyhogy nem mernék most számot mondani, mert egész egyszerűen nem emlékszem.
ELNÖK: Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, de ez nem teljesen életszerű a megvalósításokat tekintve, hogy ha most indul egy felmérés, szeptemberben lesz kész, akkor gyakorlatilag marad három őszi hónap arra, hogy olyan természetű intézkedések szülessenek, aminek a végeredményeként 2008. január 1-jétől mondjuk hiányzó kapacitásokat kell teremteni ott, ahol ez hiányzik. Csak az engedélyezési eljárásokat alapul véve, azt lehet mondani, hogy ez nem fog menni, ez irreális utópia, vagy nem is tudom, milyen jelzővel illessük. A dátum módosítása kifejezetten ezt szolgálná, mert nem lehet a valóságban megcsinálni ott, ahol erre szükség lesz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Úgy látom, hogy azért ez a 2012 szeptemberi határidő túlzottan nagyvonalú. Ezt én most nem fogom megszavazni, ezzel szemben arra kérem a tárcát, hogy a Pósán képviselő úr által az imént említett 2008. szeptember 1-jei határidőt fontoljuk meg, hogy nem reálisabb-e az a határidő. Köszönöm szépen.
Tehát szavazást kérek. Aki a 69. pontban foglaltakat támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja.
A 70. pontban Sándor Klára képviselő asszony a gyermekek kötelező óvodai ellátását szűkíteni kívánja. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 71. pontban Pósán képviselő úr a 132. § (9) bekezdését kívánja elhagyni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Pósán képviselő úr kért szót.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Röviden azt szeretném mondani, hogy a fenntartói jóváhagyás szerintem fontos, mert a költségvetéstől kezdve sok mindenről a fenntartók döntenek. Azt hiszem, hogy ebből a szempontból, ha akár a felsőoktatással kapcsolatban számos esetben előjöttek ilyen észrevételek, akkor legyünk konzekvensek minden vonatkozásban. Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azért utalunk a kormányrendeletre, mert vannak olyan felülvizsgálatok, amelyekkel egyszerűen nem indokolt a fenntartókat terhelni. Tehát miért kell a fenntartónak jóváhagyni? Ha az időkeretek változnak, ami pénzbe kerül, akkor teljesen természetes, de az olyan szakmai ügyekben, ami az iskolákra tartozik, erre viszont felesleges egy apparátust mozgatni, főleg kötelező szakértői igénybevétellel. Tehát ezért kértük ezt a lehetőséget és felhatalmazást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor szavazzunk. Tehát aki a 71. pontban foglaltakat támogatja, kérem, most jelezze! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 72. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai az alaptantervet "a"-val kívánják írni. A kormány ezt támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 73. pontban Pánczél Károly képviselő úr és képviselőtársai a 8 évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolákra vonatkozó szabályt kívánják módosítani, és aztán itt több módosító indítványban ugyanerre vonatkozó eltérő rendelkezések vannak. Ez tehát a 73., a 74., a 75. és a 76. pont.
A kormány támogatja-e valamelyiket?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyiket sem támogatjuk, és egy kapcsolódóra szeretném majd megkérni a bizottságot, hogy egy ésszerű, ennél egy kicsit egyszerűbb eljáráshoz adjon majd be egy javaslatot.
ELNÖK: Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen. Csak röviden: a 74-eshez készítettünk - már egyeztetés alatt van - kapcsolódó módosítót, ami figyelembe veszi azokat a fenntartókat, ahol már az átalakítást elvégezték, figyelembe veszi az objektív körülményeket, és figyelembe veszi a látszattársulások elkerülését, illetőleg megfelelő tartalmi formákkal írja ezt elő. Tehát ennek a módosítása kapcsolódóként jön.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor tehát erről a problémacsomagról fogunk egyenként szavazni.
200
201 mse (Elnök)
Aki a 73. pontban foglalt indítványt, amely egyszerűen ennek az egész eljárásnak a törvényből történő törlését javasolja, támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Hét. Ezt a bizottság nem támogatja.
Aki a 74. pontban foglaltakat támogatja, kérem, jelezze! (Közbeszólások: Kapcsolódóval! Amit a Dénes mondott, azzal!) Most támogatjuk vagy nem támogatjuk? (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Támogatjuk! - Szavazás.) Igen, ezt a bizottság támogatja. (Zúg a hangosító berendezés.)
Tessék eltenni a mobiltelefonokat a mikrofonok közeléből!
A 75. pontban Kuzma képviselő úr és társai indítványa ugyanerre vonatkozik hatálybaléptetési módosítással. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 76. pontban Pálinkás képviselő úr és képviselőtársai ugyanennek a paragrafusnak egy következő bekezdését kívánják törölni. A kormány ezt sem támogatta. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 77., a 78., a 79. és a 80. pontokban A költségvetési hozzájárulás megállapításának az elvei" című 1. számú melléklet 2. rész különféle módosításait indítványozzák különféle képviselői csoportosulások. Van-e ezek között olyan, amelyet a kormány támogat?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincsen.
ELNÖK: Nincsen. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy nagyon rövid indoklást szeretnék fűzni a 77. ponthoz. Folyik a művészeti iskolák minősítése. Nem tartom, nem tartjuk helyesnek, hogy miközben ez a minősítés folyik, közben a működés bármilyen feltételei változzanak. A többi ilyen változtatáshoz is beadtunk tehát törlési indítványt, hogy amíg be nem fejeződik ez a minősítés, amíg nem látjuk, mi a helyzet, addig ne kotorjunk bele a feltételekbe. Köszönöm szépen. (Dr. Pósán László: Így van!)
ELNÖK: Más megjegyzés nincsen. Akkor tehát szavazunk.
A 77. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai javaslata szerepel. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 78. pont Révész képviselő úr és társai indítványa. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 79. pont Pósán képviselő úr és társai, valamint tőlük függetlenül Tatai-Tóth András és képviselőtársai javaslata. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 80. pontban Révész Máriusz és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 81. pontban Sándor Klára képviselő asszony a tanítási időkeretre vonatkozó módosító indítványt nyújtott be. Ez tartalmilag összefügg a 86., a 91. és a 109. pontban foglaltakkal. Jószerével arról van szó, hogy töröljük el az előírható két órát, és a kötelező óraszámot 22 helyett 23-ban állapítsuk meg. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A k a 84-est támogatja, a többit nem.
ELNÖK: Igen, mert itt aztán egy csomó vonatkozik ezekre a tanítási időkeretekre. Ezt a kormány tehát nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 82. pontban ugyancsak a tanítási időkeretre vonatkozó indítványt tettek Pánczél Károly és képviselőtársai. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Ez összefügg a 85. ponttal, tehát arról már nem fogunk szavazni.
A 83. pontban Sándor Klára képviselő asszony ugyancsak a tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezéseket kíván megállapítani. A kormány ezt sem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 84. pontban Sándor Klára képviselő asszony és tőle függetlenül Tatai-Tóth András és képviselőtársai tesznek indítványt a tanítási időkeret teljesítésére vonatkozó szabályokra. A kormány ezt támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úrnak mondandója van az ügyben.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm. Az előterjesztésből nem derül ki, de ez a javaslat megtartja a hatályos szabályozást, vagyis a heti 2 tanórán kívüli óra elrendelhető lesz, ha ezt elfogadja a parlament. Egy elemet vesz ki a szabályozásból: azt a mondatot, hogy: de nem fizethető többletmunkáért bér, amíg az ingyenmunkát el nem rendelték. Ez a bürokratikus megkötés kikerülne. Tehát gyakorlatilag ha az iskolának van pénze, elrendelheti az igazgató a túlmunkát, ha van pénze, fizet, ha nem tud fizetni, akkor nem fizet, de nem kell nyilvántartani, hogyha kifizettem egy szakkörért a túlórát, akkor a hatályos szabály szerint igazolnom kellett, hogy már ingyen is dolgozott a kolléga. Ez tehát normálissá, betarthatóvá és a bürokráciát csökkentővé teszi a javaslatunk véleményem szerint a szabályozást. Nyilván lehetne ennél jobbat is javasolni, hogy töröljük el ez az egészet, amire volt példa, abban viszont mint kormánypárti képviselők szolidaritást vállalunk a kormánnyal, hogy a konvergenciaprogram miatt a bevezetett többletórát visszavonni nem lenne szerencsés. De így az iskolai munkában egy alkalmazható módszer kerülne bevezetésre. Köszönöm szépen. (Botka Lajosné jelentkezik.)
ELNÖK: Botkáné képviselő asszony!
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Képviselőtársam mondandóját a gyakorlat oldaláról annyiban szeretném árnyalni, hogy mit is fog ez jelenteni. Az intézményvezető mint a munkáltatói jogkör gyakorlója kellő bölcsességgel és helyi szabályzattal eddig is el tudta dönteni, hogy mi az, ami a pedagógus-szakértelemmel összefüggő, egyébként a 40 órás heti munkaidő és a kötelező óra között ellátott feladat volt, anélkül is egyébként, hogy túlórát fizetett volna. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a szabályozással el tudja dönteni az intézményvezető, hogy mondjuk egy heti 2 órás szakkör megtartásának a minőségi többlete akkor is kifizethető túlóraként, hogyha egyébként a pedagógus nem kísérte már el 2 órában fogorvoshoz a gyerekeket - nem tudom, hogy érthető-e. Úgy gondoljuk tehát, hogy ez visszaadja az intézmény szintjére azt a döntési kompetenciát, amely a munkáltatói jogkör nagykorú gyakorlásával jár. Ez az egyik oldala.
A másik oldala az, hogy ez lehetőséget jelent a tekintetben is, hogy az intézmény eldöntheti saját maga, hogy melyek lehetnek azok a pedagógiai programból adódó tevékenységek, amelyek egyébként a foglalkoztatást is érintik, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a pedagógus munkakör milyen sok tartalommal bír.
Pozitívuma, hogy eltörli a kötelező adminisztrációt, ami nagyon sok bosszúságot okozott, és nem hozta meg azt a várt eredményt elsősorban a szakmai fejlesztés szempontjából, amit szerettünk volna elérni. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosítást. Köszönöm szépen. (Pánczél Károly jelentkezik.)
ELNÖK: Pánczél képviselő úr kíván szólni.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Mi eleve nem értettük egyet az ingyenmunkának - nevezzük így! - elrendelésével, azon nem csodálkozom, hogy az a tapasztalat, hogy ez nem hozta meg a kívánt eredményt. Értem én az ebben felmerülő jó szándékot, de az, hogy így szól ez a mostani módosítás, hogy: "óradíj fizetése mellett is elrendelhet", azt jelenti, hogy akkor tehát az intézményvezetőre van bízva, fizetés nélkül is elrendelheti, fizetéssel is elrendelheti, lesz, akinek fizet, lesz, akinek nem fizet. Ezt sem tartjuk okosnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Talán azt tudnám mondani, amit Tatai-Tóth képviselő úr mondott: hogyha van pénze, fizet, ha nincs pénze, nem fizet (Közbeszólás az MSZP-s képviselők soraiból: Ez eddig is így működött!), és ez eddig is így volt.
Tisztelt Bizottság! A 84. pontról szavazunk. A kormány ezt támogatta. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. ...Ez a szegény ember vízzel főz című történet.
A 85. pontról már szavaztunk a 82. ponttal együtt.
A 86. pontról a 81-essel együtt szavaztunk.
A 87. pontról a 83-assal együtt szavaztunk.
A 88. pontban Pánczél képviselő úr a tanuló fejlődésének nyomon követésével kapcsolatos rendelkezéseket kívánja módosítani. Ha jól látom, ez csak stilisztikai módosítás: az "átadásra kerülő"-t kívánja "átadott"-ra módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány ezt támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Megvalósult a konszenzus.
A 89. pontban Tóth Ferenc és képviselőtársai már tartalmilag kívánják módosítani a tanuló fejlődésének a nyomon követésével kapcsolatos szabályokat. Ugyanez a helyzet a 90. ponttal is. Támogatja-e a kormány valamelyiket?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Egyiket sem támogatja. (Senki nem jelentkezik.)
A 89. pontot támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 90. pontot támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Azt sem támogatja.
A 91. pontról a 81. ponttal összefüggésben szavaztunk.
A 92. pont az osztályok, csoportok szervezése kapcsán Tóth Ferenc és képviselőtársai a vak vagy gyengén látó tanulókra vonatkozó szabályokat kívánják megváltoztatni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 93. pontban Tatai-Tóth András és Tóth Tiborné képviselők a halmozottan hátrányos helyzetűnek bizonyuló gyerekeket másfél tanulóként kívánják figyelembe venni. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A bizottságnak arra az ülésére szeretnék utalni, amelyen a "Legyen jobb a gyerekeknek" című előterjesztést vitattuk. Akkor az itt jelen lévő főosztályvezető úr arra utalt, hogy sok esetben azért sorolnak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket SNI körbe, merthogy így jutnak hozzá, csak így jutnak hozzá azokhoz a többletforrásokhoz, amelyekhez a képzésükhöz egyébként szükség van. Ezt a helyzetet oldaná fel, hogy ha nem is két gyerekeknek, de másfélnek lehetne számítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, és nem kellene feltétlenül azért sajátos nevelési igényűnek minősíteni, hogy megteremtődjenek a szükséges iskolai feltételek, például hogy kisebb létszámú osztályban is lehessen ezeket a nehéz sorsú gyerekeket nevelni-oktatni. Erre vonatkozik a javaslatunk.
Tudjuk, hogy ez nem oldja meg a problémát, de talán megszünteti azt a kényszert, amely miatt az SNI körhöz hozzányúltunk, hiszen a roma kisebbségi önkormányzatok országszerte panaszkodtak amiatt, hogy fogyatékossá minősítik a roma gyerekeket az iskolák, azért, hogy többletforrásokhoz jussanak a nevelésük érdekében. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Akkor, ha megengedik, én is hozzászólnék képviselőként ehhez az ügyhöz.
Képviselő úr, az a helyzet, hogy ezt a problémát igyekszünk kezelni a teljes SNI, hátrányos helyzetű, fogyatékos tanulói körnek a konzekvens szétválasztásával, az adott csoportra vonatkozó megfelelő szabályok kimunkálásával, és azzal, hogy akit csak lehet, próbáljunk integráltan nevelni, tehát írjuk elő az integrált nevelését. Ez a javaslat, miközben a jó szándékát nincs okom kétségbe vonni, kifejezetten azt eredményezné, hogy iskolák, osztályok, különösen olyan, amúgy is hátrányos helyzetben lévő kistelepülési kisiskolák, ahol gond a finanszírozás, gyűjteni kezdenék a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, vagyis a korábbi intézkedéssel ellentétben a pénzügyi eszközökkel elkezdenők támogatni a szegregációt, holott a szegregáció ellen kívánunk fellépni. Tehát nem vonva kétségbe ennek a javaslatnak a jó szándékát, én azt gondolom, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre fordítandó többletforrások problémáját másképpen kellene megoldani, és nem a normatíva megmásfélszerezésével. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, én elfogadom Tatai-Tóth András képviselő úr érvelését. Én ezt a szegregációellenességet egy fontos elvi filozófiai kérdésnek tartom, de a mai magyar valóságot nézve ez a javaslat egy nagyon fontos helyen megteremti azt, hogy ne kelljen visszaélni az iskolákban, ahol valóban szükség van arra, hogy gyerekeket adott esetben kisebb csoportokban neveljenek, ne kelljen őket hátrányos helyzetűvé minősíteni, ezért én a magam részéről ezt támogatom.
Én ezt a szegregációval való - hogy mondjam? - mindennapos fenyegetőzést nem érzem ilyen nagy veszélynek. A cigány tanulóknak a magyar iskolarendszerbe történő integrálása és az ő ugyanolyan szabályok és feltételek szerinti tanítása fontosabb ügy annál, semmint hogy leszámoljuk, hogy ül-e 25 százalék cigány gyerek egy osztályban, mert akkor teljesül a szegregációellenesség absztrakt követelménye. Én úgy érzem, hogy ez egy józanabb, a mai magyar valóságból kiinduló javaslat. Kérem, hogy a bizottság támogassa ezt. Köszönöm.
ELNÖK: Nem kívánván vitatni a képviselő úr érveit azt azért megjegyzem, hogy a szegregáció kérdése nem egy elvi filozófiai kérdés. Az iskolarendszer szelektív volta, az iskolarendszeren belüli szegregáció valamennyi PISA-felmérés tanulsága szerint nagyon komoly korrelációt mutat az iskolarendszer teljesítményével: minél inkább szelektív egy iskolarendszer, minél inkább szegregál, az átlagos teljesítmény annál gyengébb lesz. Ezt tehát nem tekinteném, különösen a PISA-jelentés Magyarországra megfogalmazott következtetései fényében a legkevésbé sem tekinteném elvi filozófiai kérdésnek.
Az államtitkár úr jelezte, hogy szót kér.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Csak annyit mondanék, hogy a kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja - ezt elfelejtettem megkérdezni. (Senki nem jelentkezik.) Nincs további hozzászóló, tisztelt bizottság, úgyhogy szavazunk.
Aki tehát a 93. pontot támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Megvan a többség, tehát a bizottság támogatja.
A 94. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai a hatálybalépési szabályokon kívánnak változtatni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 95. pontban Hoffmann Rózsa és képviselőtársai a hatályát vesztő rendelkezések körét kívánják módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Ugyancsak a hatályát vesztő rendelkezések körét kívánja szűkíteni Mester László képviselő úr indítványa a 96. pontban. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 97. pontban Kuzma képviselő úr és társai, valamint tőlük függetlenül Tatai-Tóth András és képviselőtársai javasolnak módosítást a hatályát vesztő rendelkezések körében. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr szót kért.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem tudom, hogy tisztában van-e vele mindenki, miről van szó. Arról van szó, hogy megint csak a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátáshoz való utazásának a költségeit köteles-e a biztosító, az egészségbiztosító vállalni vagy sem. Erről van szó. A javaslat megtartja ezt a lehetőséget. (Dr. Szüdi János jelentkezik.)
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, a javaslat megtartja, csak más törvény nem. Az egészségügyi törvény meg a közoktatási törvény összhangját azért célszerű megteremteni - erről lenne szó. (Dr. Hoffmann Rózsa: Elég baj, hogyha így van! - Tatai-Tóth András: Fordítva! - Közbeszólások: Majd mi bevisszük! - Közbeszólások.)
ELNÖK: Két törvény összhangját, államtitkár úr, kétféleképpen lehet megteremteni: vagy az egyiket módosítjuk, vagy a másikat.
A 97. pontot tehát a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 98. pontban Tóth Ferenc képviselő úr és társai kívánnak módosítást tenni a hatályát vesztő rendelkezések körében. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja! (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 99. pontban... (Csanádi Márton: Elnök úr, szólni szeretnék a 99-eshez!) Jó. A 99. pontban ugyancsak az eredeti javaslat szerint hatályát vesztő rendelkezést kíván megtartani a javaslat benyújtója. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. Akkor is szólni kíván? (Csanádi Márton: Akkor nem szeretnék. - Derültség.) Akkor nem, köszönöm szépen.
A kormány tehát támogatja a 99. pontot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Milyen egyszerűen tud a kormány nekünk időt spórolni.
A 100. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a létszámhatárok ügyére vonatkozó rendelkezéseket kívánják hatályban tartani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr szólni kíván.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A hatályos törvényi rendelkezés szerint a szakiskolában a 9-10. évfolyamon a 7-8. osztályosokkal azonos alacsonyabb átlag- és maximális létszám szerepel a hatályos törvényben, mint a középiskolák 9-10. évfolyamán. Hogyha komolyan gondoljuk azt, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeken tényleg segíteni akarunk, akkor célszerűnek látszik, hogy a szakiskolában - ahova, jól tudjuk, a legnehezebb sorsú gyerekek kerülnek, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek gyakorlatilag csak ezekbe az iskolákba kerülnek be - nem tartom indokoltnak azt, hogy magasabb osztálylétszámot írjunk elő a jelenleg hatályosnál. Fontosnak tartottam ezt elmondani, hogy a szavazáskor mindenki tisztában legyen vele, mire szavaz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Annyit tennék csak hozzá, hogy a felzárkóztató oktatásban a tanuló kettőnek számít, tehát azoknak a gyerekeknek az esetében, akik a legrosszabb helyzetben vannak, gyakorlatilag fél osztállyal lehet lényegében indítani. Ez a kétszeres kedvezmény nagyon nehezen finanszírozható. Köszönöm szépen. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth András képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nyilvánvaló, hogy nem ugyanazt a kört érinti. A felzárkóztató osztályok a szakiskolai osztályok egy töredékét jelentik, ez pedig egy általános szabály a szakiskolákra nézve, amely megváltozna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szavazni fogunk. Aki tehát a 100. pontban szereplő indítványt, amelyet a kormány nem támogat, támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 101. pontban Pánczél Károly képviselő úr javasol a hatálybalépéssel egyidejűleg megváltozó rendelkezések közül kettőt kiiktatni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 102. pontban Hadházy képviselő úr egy új (6) bekezdést javasol a törvényjavaslat 30. §-ába. Ez, ha én jól olvasom, szóról szóra megegyezik a 104. pontban Pánczél képviselő úr és képviselőtársai által benyújtott indítvánnyal, arról már nem is beszélve, hogy... De arról beszélve, hogy Hadházy képviselő úr ezt több formában is benyújtotta? (Közbeszólások: Igen.) Igen? Hát nem tudom. (Deák Istvánné: Biztos van benne valami más, mert hosszabb!) Igen, de nem találom azt a... (Közbeszólások: Önhibájukon kívül!) Ja, igen, önhibájukon kívül, bocsánat! Akkor tehát az egyezik meg. Tehát a 102., 103. és 104. pontról van szó. Az óvodai férőhelyekkel kapcsolatos rendelkezésekre nézve javasol Hadházy képviselő úr kétfélét, az utóbbi szóról szóra megegyezik a Pánczél képviselő úr és társai által benyújtott intézkedéssel. A kormány támogatja valamelyiket?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem. (Senki nem jelentkezik.) Akkor sorban megyünk.
Aki a 102. pontot támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 103. pontot, Hadházy képviselő úr javaslatát ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 104. pontot, Pánczél képviselő úr és társai indítványát ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 105. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a törvény 26. § (3) bekezdésében egy előírást kívánnak lehetőségre módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Itt látszólag egy fogalmazási változásra vonatkozik a javaslat, de igazából egy nagyon súlyos kérdést nyit fel, nevezetesen azt a kérdést nyitja fel, hogy a 8 osztálynál, 8 évfolyamnál kevesebb osztállyal, évfolyammal működő általános iskola csak tagiskolaként folytathatja-e a munkáját vagy pedig önálló intézményként is. A hatályos szabály szerint tagiskolaként, egy nagyobb iskola tagiskolájaként, a módosítás szerint tagiskolaként is elláthatja. Az indokláshoz annyit, hogy a hatályos törvény nem ismer 8 osztálynál kevesebb évfolyammal működő iskolát, tehát a feladat ellátására kötelezett önkormányzat nem dönthet úgy, hogy mondjuk az alsó tagozatát megtartja önálló intézményként, miután a felsőt illetően már társult egy nagyobb iskolával, ugyanakkor a kormányzati hivatal, az oktatási hivatal viszont engedélyezheti ilyen iskola működését.
210
PÉ 211 (Tatai-Tóth)
Ezt mindenképpen egy végiggondolandó ügynek érzem. Lehet, hogy nem ez a megoldása a problémakörnek, de hogy valahogyan az ízlésemnek és a törvényességnek ez a dolog mintha nem felelne meg, azt gondolom, hogy legalábbis fel kellene nyitni ezt a kérdést és megoldást keresni rá, hogy akkor legyen világos a szabályozás, hogy van-e nyolc osztálynál kevesebb évfolyammal működő általános iskola vagy nincsen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, ha megengedi, azért azt megjegyezném, hogy nem egészen erről van szó. Arról van szó, hogy az önkormányzat saját hatáskörében nem dönthet úgy, hogy nyolc osztálynál kevesebb évfolyammal működő iskolát működtet. Speciális, méltánylást érdemlő esetekben, jelesül amikor például nem volt módja társulni, mert nem vették be a társulásba, akkor az Oktatási Hivatal erre engedélyt adhat. Ebben nem látok semmiféle nehézséget vagy törvényességi problémát, hogy van egy általános szabály, aminek meg kell felelni, és ez alól méltánylást érdemlő esetekben a szakhatóság kivételt engedélyezhet. Azt gondolom, hogy ez a magyar jogrendben számos helyen működik így. Mohácsi képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen a normál általános iskolai oktatásnál és a kistérségi törvények alapján, aki nem társulás tagja, tehát nem tagintézmény, nem kapja meg azokat a plusz normatívákat. Erről már tárgyaltunk, és szeretném majd ebben a közös gondolkodást kérni, hiszen jó néhány olyan iskola van, aki minden feltételnek megfelel, létszámban is, törvényileg is mindennek megfelel, ennek ellenére nem sikerült a társulásban partnert találnia, sem mint gesztor, sem mint társintézmény, és elesik a támogatásoktól. Tehát ehhez kapcsolódóan később majd kérek ebben segítséget.
ELNÖK: Azt gondolom, képviselő úr, hogy értem, amit mond, de ez nem ennek a törvényi helynek a kérdése. Más? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor kérem, szavazzanak! Ki támogatja a 105-öst? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Borsos József és képviselőtársai a 30. §-t egy új (7) bekezdéssel kívánják ellátni, amelyben a "sajátos nevelési igényű" helyébe a "sajátos nevelési, illetve ellátási igényű" szöveget javasolják a megfelelő helyeken beszúrni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 107. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a költségvetést megalapozó törvények körében kívánnak némi módosítást elérni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 108-asról már szavaztunk, a 109-esről szavaztunk. A 110. pontban Sándor Klára képviselő asszony - ha jól látom - szóról szóra ugyanazt nyújtotta be, megint csak a jogi főosztály okán még egyszer szavazunk róla. Tehát a kormány ezt támogatta. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Tisztelt Bizottság! A közoktatási törvény módosító indítványainak végére értünk, ha csak nincs valakinek még ötlete. Szeretném megjegyezni, hogy a libák viszont döglenek. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Bocsánat, majd a felnőttképzéshez lesz hozzászólásom.
ELNÖK: Jó. Akkor ezt lezártuk. Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, méltányosságból javasolnék egy változtatást a napirendi pontok sorrendjén, ezt már előbb is megtehettem volna. Van két olyan indítványunk, a szak- és felnőttképzésre vonatkozó, illetőleg a kutatási és innovációs eseti bizottságra vonatkozó indítvány, ahol egy-két módosító indítványról kellene szavazni, és az ezzel kapcsolatban itt lévő szakértők már elég régóta várakoznak, és ahogy elnézem, még egy darabig várakozhatnának. Azt javaslom, hogy most a 4., és aztán a 7. pontra kerítsünk sort, és utána térjünk vissza az eredeti javaslathoz.
Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? (Nincs jelzés.) Akkor szavazzunk! Aki ezt elfogadja, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság ezt támogatta.
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Akkor tehát soron következik a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/2939. számon nyújtottak be, a kapcsolódó módosító indítványokat fogjuk megvitatni. Köszöntöm Kajos László főosztályvezető urat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében. A kiegészítő ajánlás szerint megyünk.
Az 1. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a miniszter jogkörét kívánja másképpen meghatározni a 4. § (3) bekezdés d) pontjában. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 2. pontban Zsigó Róbert képviselő úr Tóth Ferenc képviselő úr indítványához kapcsolódva a tanulószerződésben foglaltak be nem tartását kívánná ebben a pontban szankcionálni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 3. pontban megítélésem szerint ez Kormos Dénes képviselő úr kívánna lenni és nem Korhos Dénes, tehát Kormos és Gúr képviselő urak a 13. § (3) bekezdésében kívánnak módosítást eszközölni. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Deák képviselő asszony szólni kíván.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Ezzel kapcsolatosan azért szeretném elmondani, mint intézményvezető a fenntartásaimat. Mindenesetre elismerve a szándékot, hogy azokat a szervezeteket is szeretné bevonni a két előterjesztő, akik a szakképzési törvényben szerepelnek, mint regionális fejlesztési tanács vagy regionális munkaügyi tanács, ebbe a grémiumba, viszont ha ezt ennyire kibővítjük, akkor úgy érzem, hogy az iskolák szavazati aránya lényegesen megváltozik és háttérbe szorulnak, és pont, akikről dönteni kellene, azoknak a súlya jelentősen csökken ebben a grémiumban.
Meggondolásra ajánlanám ezt a bizottságnak, függetlenül attól, hogy a kormány esetleg azt mondta, hogy támogatja, mert úgy érzem, hogy olyan szervezetek fognak dönteni az intézmények feje fölött, ahol az iskolák nem fogják tudni a saját érdekeiket képviselni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Tisztelt Bizottság! Elhangzott egy másik vélemény, a kormány támogatja. Képviselő úr kíván-e szólni?
KORMOS DÉNES (MSZP): A dolog kezelhető, az a lényege az egésznek, hogy valóban azok a felelős szervezetek, amelyek a döntéshozatalban ott vannak, legyenek nevesítve. Ez egy elég komoly feladat, tudjuk kezelni a képviselő asszony felvetését.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Tehát egy kapcsolódó módosítót javaslok. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő asszony, kapcsolódó módosítóra már nemigen van lehetőség, mert ez egy kapcsolódó módosító.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Akkor nem tudom, mi a megoldás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bizottsági módosítóval tudnánk a dolgot kezelni, de az a helyzet, hogy ez a bizottság foglalkozik ezzel utoljára, és hétfőn ezekről a módosító indítványokról szavazni fogunk. (Révész Máriusz: Messze van még a bizottsági ülés vége!) Ha addig összehoznak egy ilyet, akkor azt tudom ajánlani, hogy most majd nem zárom le ennek a vitáját.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Akkor egy kérdést szeretnék a szakértőhöz feltenni. Tudna-e nekem abban segíteni, itt a bizottsági ülés végéig, hogy hogyan lehetne az én problémámat ebben a kérdésben megoldani? (Kormos Dénes: Tudunk segíteni, megbeszéljük!)
ELNÖK: Képviselő asszony kétségbeesetten segítségért folyamodott. Feltételezem, hogy a kormány szolgáltatási tevékenysége erre is ki fog terjedni. Most mindenesetre a módosító indítványról szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja, és egy bizottsági módosító indítvánnyal, ha az ülés végéig ez sikerül, akkor ezt kiegyenesítjük.
Most tehát a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját nem zárom le, annál is inkább, mert még bizottsági módosítóra is javaslat érkezett, hanem visszatérünk rá az ülés végén.
Tisztelt Bizottság! Kiosztásra került egy módosító indítvány, egy olyan módosító indítvány, amelyre az a javaslat, hogy ezt a bizottság bizottsági módosító indítványként terjessze elő, és amely arról szól, hogy a Szakképzési Alap legfeljebb 3 százalékát az Oktatásért Közalapítvány támogatására lehet vagy kell - legfeljebb akkor lehet nyilván - fordítani. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A c) pontban eddig is szerepelt a mondat első fele, tehát a legfeljebb 2 százaléka a közoktatási törvény 119. § (2) bekezdése szerinti országos közalapítvány részére, egyébként a sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozik ez a 119. §, egy ilyen közalapítványra. Tehát ez a hatályos törvényben szerepel.
A kiegészítés a második sor, hogy legfeljebb 3 százaléka az Oktatásért Közalapítvány támogatására. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban lévő, korábban számos közalapítvány egyetlenegy, az Oktatásért Közalapítványba került összevonásra - hogy ilyen csúnyán fejezzem ki magam -, és az idei költségvetésben a parlamentben feltett kérdésem alapján 10 millió forint jut ennek a rendkívül sok feladatot ellátó közalapítványnak a támogatására. Ez megnyit egy lehetőséget az oktatási miniszter számára, hogy az egyébként is rendelkezésére álló alaprészből erre a területre is tudjon pénzt fordítani. De nem ír elő kötelezettséget, csak egy lehetőséget nyit fel, hogy törvényesen tudjon ebbe az alapítványba is forrást helyezni.
Megjegyzem, hogy ez az alapítvány, tehát az Oktatásért Közalapítvány van megjelölve kormányhatározatban például az Apáczai Közalapítvány utódjaként, vagy a feladatainak a folytatójaként, amely alapítvány kifejezetten a határon túli szakképzést támogatja. Tehát nem elvtelen dolog, hogy a Szakképzési Alapból pénz kerülhet ebbe a közalapítványba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e ezt az indítványt, amennyiben van felhatalmazása.
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nincs kormányzati álláspont ezzel kapcsolatban, szakmailag, amit Tatai úr elmondott, az megerősíthető, valóban igazak ezek az érvek.
ELNÖK: Merész lépésre szánjuk el magunkat, kormányzati támogatás és álláspont hiányában leszünk kénytelenek dönteni a bizottsági módosító indítvány benyújtásáról. Kérdezem a bizottságot, benyújtjuk-e ezt az indítványt. Aki egyetért, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Benyújtjuk.
Tisztelt Bizottság! További bizottsági módosító indítványokra érkezett javaslat, ezeket így összefűzve kapták kézhez. Ezen belül a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésében foglalt módosítás úgy változna, hogy a szakképzési törvény 2. § (5) bekezdésének a) pontjából, összhangban azzal, amit egyébként a közoktatási törvénynél már megszavaztunk, az egyesület kikerül, és csak a nonprofit gazdasági társaság marad meg. A kormány képviselőjének van-e ebben az ügyben kormányzati álláspontja?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Van álláspont, támogatja.
ELNÖK: Ezt támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy ezt beadjuk-e. (Szavazás.) Igen, beadjuk.
A következő a 13. § módosítására vonatkozik. A kormányzati felhatalmazásra vonatkozó rész más számozást kap. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Beadjuk-e ezt az indítványt? (Szavazás.) Igen, a bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
A következő a törvényjavaslat 42. § (9) bekezdésének b) pontját módosítaná, és egy újabb c) pontot iktatna be, amely alapvetően a nyelvhelyességi és helyesírási szabályok betartására vonatkozna. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e, hogy... (Dr. Hoffmann Rózsa: Kövessük a helyesírási szabályokat!)... igen, továbbá a jogalkotásról szóló törvény ezzel kapcsolatos előírásait. (Szavazás.) Köszönöm.
A következő indítvány a törvényjavaslat 42. § új (5) bekezdéssel való kiegészítését és a későbbi bekezdések ennek megfelelő átszámozását javasolja. Ebben a tanulói átlaglétszám számítására vonatkozó szabályok szerepelnek. A kormány?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ezt támogatja. Kérdezem a bizottságot, benyújtjuk-e ezt a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja, benyújtjuk.
A következőben a törvényjavaslat 3. és 6. §... a következő egy hosszú csomag, mind nyelvi és nyelvhelyességi, helyesírási szabályok. Még egyszer kérdezem, hogy a jogalkotásról szóló törvényt és az Akadémia előírásait be kívánjuk-e tartani. Aki úgy gondolja, hogy igen, az jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság ezt is támogatta.
Van-e igény további bizottsági módosító indítványokra? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor ennek a napirendi pontnak a vitáját elnapolom, és Deák Istvánné képviselő asszony még egy új bizottsági módosító indítvány benyújtását fogja kérni a bizottságtól.
"Kutatási és innovációs eseti bizottság" létrehozásáról szóló határozati javaslat
A csatlakozó módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Most az imént megváltoztatottak szerint soron következik a kutatási és innovációs eseti bizottság létrehozásáról szóló H/3058. számú országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. A kiegészítő ajánlástervezet szerint megyünk. Egy csatlakozó módosító indítvány érkezett, Magda Sándor képviselő úr indítványa. Az imént még a kormány képviselőjét mintha láttam volna, de most nincs jelen. Akkor az előterjesztőt kérdezem, Tatai-Tóth képviselő urat.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tulajdonképpen ez a javaslat átveszi a Fidesz korábban benyújtott indítványának a jelentős részét, az utolsó két pontot javasoljuk benne hagyni ahhoz képest, ami az eredeti javaslatban volt. Tehát azokat a korrekciókat, amelyeket az eredeti indítvány javasolt, azt megtartottuk. Tehát az előterjesztők nevében ezt támogatjuk.
ELNÖK: Én a bizottság elnökeként ezt annyiban egészíteném ki, hogy indítványozok egy bizottsági módosító indítvány benyújtását, amely a lisszaboni folyamatból a "lisszaboni"-t kis "l"-lel írja, merthogy ez is a magyar helyesírás szabályai közé tartozik, de egyébként egyetértek.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ez vitatható, de adja be a bizottság, és majd az állásfoglalás megtörténik. (Zaj, közbeszólások. Dr. Pósán László: Ha lisszaboni folyamat, akkor...)
ELNÖK: Lisszaboni folyamat, de ez nem egy tulajdonnév, hanem... (Dr. Pálinkás József: A Bolognai folyamatot is nagy "b"-vel írjuk általában.) Igen, de... (Dr. Pálinkás József: Nem biztos, hogy jól.)
Tehát a kérdésem az, hogy Magda képviselő úr indítványát támogatja-e a bizottság. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Igen.
Kérdezem, hogy benyújtjuk-e azt a módosító indítványt, amely a lisszaboni folyamatot kis "l"-lel méltóztatik írni? Kérem, szavazzanak, aki egyetért vele, hogy benyújtjuk, az most jelezze! (Szavazás.) Akkor ezt benyújtjuk.
Továbbá kézhez kaptak képviselőtársaim két bizottsági módosító indítvány benyújtására vonatkozó javaslatot. Ez azt a problémát hivatott kezelni, amely a főtitkár úr kezdeményezésére a múltkor egy egyébként elvetett módosító indítványban öltött testet. Jelesül, hogy a bizottság vonatkozásában a szakértőt a Házszabály más státusú egyénekre tartja fenn, ezért itt a határozati javaslat szövegében az állandó meghívott szakértőket állandó meghívottakra cserélnénk ki. Ez a 4., illetve a 6. pontban vezetné keresztül ezt a módosítást.
Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, egyetért-e vele?
TATAI-TÓTH ANDRÁS előterjesztő (MSZP): Igen.
ELNÖK: Igen, ezzel egyetért. Kérdezem a bizottságot, egyetértünk-e azzal, hogy ezt az indítványt benyújtsuk. (Szavazás.) Igen, egyetértünk, benyújtjuk.
Tisztelt Bizottság! Lezártuk ezt a napirendet. Köszönöm.
A benyújtott módosító javaslatok megvitatása
Visszatérünk az eredeti sorrendhez. Soron következik a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítására benyújtott T/2932. számú törvényjavaslat részletes vitája. Megyünk az ajánlástervezet szerint. Mielőtt az egyes módosító indítványokról szavaznánk, szeretném jelezni, hogy a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete nevében megszólalási lehetőséget kért Wilhelm úr és munkatársa. Kérdezem a bizottságot, hogy két percben megadja-e nekik a szót. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Igen, tessék parancsolni!
WILHELM JÓZSEF (Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete): Tisztelt Elnök Úr! Wilhelm József vagyok, a testületen belül a Korona Kiadó ügyvezető igazgatója és tulajdonosa, és már másodszor élvezhettem erről a napirendi pontról azt a vitát, amelyet ez a bizottság rendezett.
Lehet, hogy nem megszokott az önök munkájában, hogy ha most ez ellen vétek, és ez a vétségem oly nagy, akkor kérem, hogy az elnök úr vegye el tőlem a szót, remélem, hogy ilyen nagy vétséget azért nem követek el, hogy akkor, amikor a TVOT tagjai a minisztérium törvénytervezetét megkapták és volt két nap lehetőségük arra, hogy ezt megvitassák, akkor bizony, nagyon kedvezőtlen, rossz helyzetbe kerültünk.
Őszinte köszönetet szeretnék mondani azért, hogy ezt a nagyon nehéz helyzetet észlelve, megkeresve a megfelelő embereket, és engedje meg, elnök úr, hogy elsősorban az ön nevét említsem meg, Tatai-Tóth András nevét, Lendvai Ildikó frakcióvezető asszonyra gondolok, Jánosi György képviselő úrra és Csapody Miklós képviselő úrra, akik lehetővé tették nekünk azt, hogy lefolytassuk azokat a szakmai vitákat, hogy lehetővé tegyük azon szakmai észrevételeinknek a megértését, amelynek eredményeképpen ma ennyi számú módosító javaslatról a tisztelt bizottságnak van módja dönteni.
Röviden csak annyit szeretnék mondani, és én akkor a kapott szót visszaadnám, majd az egyes pontokhoz csatlakozóan, ha szükséges a szakértőknek, hogy a tankönyves szakma, a tankönyvkiadók és a tankönyvterjesztők ismerik ezeket a törvénymódosításokat, ezekkel egyetértenek, és azt szeretném önöknek mondani és tolmácsolni, hogy ezek ismeretében nagyon jó hangulat uralkodik nálunk, és úgy gondolom, hogy ilyen hangulatban sokkal könnyebb lesz az előttünk álló - habár most tanévzárás ideje van, de mi már mégis az augusztusi, szeptemberi időszakra gondolunk, az új tanévkezdésre - új tanévkezdés feladatainak megfelelni.
Arra szeretném kérni a jelen lévő képviselőket, hogy ezeket a nagyon sok munkát takaró módosító javaslatokat, ha módjuk van, akkor szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Én is köszönöm. Akkor kezdjünk neki a módosító indítványoknak. Az 1. pontban Zsigó Róbert képviselő úr, továbbá tőle függetlenül Sándor Klára és Csapody Miklós képviselők, továbbá tőlük is függetlenül Tatai-Tóth András és képviselőtársai javasolják a 2. § (1) bekezdéséből a "ha jogszabály másképp nem rendelkezik" kitételt kiszerelni. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2. pontban Sándor Klára képviselő asszony és Csapody Miklós képviselő úr törölni kívánják azt a feltételt, hogy a tankönyv csak akkor tankönyv, ha felveszik a hivatalos tankönyvjegyzékre. Ez a javaslat egyébként megjelenik a következő, Tatai-Tóth András és Mohácsi József képviselő urak által jegyzett indítványban is. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Egyiket sem?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyiket sem.
ELNÖK: Hoffmann Rózsa képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen. A 4-es javaslat is összefügg ezekkel, és szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, hogy ha jól látom, vagyis bocsánat, a 6-os javaslatra gondoltam. Tehát még az is erre vonatkozik...
ELNÖK: Nem egészen, az 5-ös és a 6-os javaslat arról szól, hogy a tankönyvvé minősített könyvben hol kell feltüntetni azt, hogy ez tankönyv.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Igen, de ha ezt megszavazzuk, akkor benne marad az, hogy a tankönyvben fel kell tüntetni a jóváhagyás tényét, ami egy nonszensz.
ELNÖK: Miért?
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Azért, mert kész tankönyvet kell beadni bírálatra.
ELNÖK: Ebben képviselő asszonynak tökéletesen igaza van, de az a javaslat, hogy erről nem a törvény intézkedik, hogy a kész tankönyvet kell beadni bírálatra. Erről a végrehajtási rendelet intézkedik. Az új törvényhez új végrehajtási rendelet fog készülni, amelyre nézve a minisztérium ígéretét bírjuk, hogy ezt az önmaga farkába kígyó szabályozást kiveszik a rendelkezésből. Magyarán: a tankönyvvé minősítési eljárás két részből fog állni. Lesz egy tartalmi rész, ahol még nem kell tankönyvet bemutatni, hanem a tartalmát kell benyújtani elektronikus formában, tudom is én, micsodában, és utána a már elkészült tankönyvet kell jóváhagyatni, már akkor nem tartalmi, hanem csak formai, tartóssági, nem tudom, milyen szempontból, ahogyan ez lenni szokott.
Tehát a probléma él, de tekintettel arra, hogy ezt nem a törvény szabályozza, hanem miniszteri rendelet vagy kormányrendelet, nem tudom pontosan, ez a hatáskör elvonásának tilalma miatt nem illeszthető bele magába a törvénybe. Egyébként az impresszumba éppúgy utólag kellene valahogy beleapplikálni azt, hogy ez tankönyvvé van nyilvánítva, mint a borítóra vagy a belső címoldalra. Képviselő asszony, majd Révész képviselő úr, aztán Tatai-Tóth képviselő úr!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Lehet, hogy ez elfogadható megoldás, de még nincs meg. A továbbiakban pedig nem zárható ki, úgy gondolom, a későbbiekben sem, hogy esetleg kész könyvet nyújtsanak be jóváhagyásra. Ezért a 6. pontban megfogalmazott javaslat szerintem nagyon racionális, akkor egy kapcsolódó módosítóval kellene beadnunk, hogy "a jóváhagyást követő kiadásban".
ELNÖK: Képviselő asszony, hadd kérjem, hogy maradjunk a 2-esnél, illetve a 3-asnál. Hogy tankönyvvé kell valamit nyilvánítani, afölött nincs vita, afölött van ebben a két indítványban vita, hogy ezt tankönyvjegyzékre kell-e venni vagy sem. Ez a borítón vagy az impresszumban való feltüntetés tényén nem változtat. Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ha jól sejtem, akkor az a lényeg, hogy amit felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe, annál van egy árplafon is.
ELNÖK: Úgy van!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Amit pedig nem vettek fel, ott pedig nincs árplafon. Szerintem azt kell eldöntenie a bizottságnak ebben a pillanatban, hogy akarja-e, hogy tankönyvként olyan könyvek forgalomba hozhatók legyenek, amiknek nincs árplafonja. Ez a tankönyvjegyzékbe való felvétel következménye és lényege.
Én ezekkel a javaslatokkal nem értek egyet, tehát tankönyvként olyan tankönyvek legyenek forgalomba hozhatóak, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben is bent vannak, mert azon felül, hogy tartalmilag is megfelel, van egy másik feltétel is, aminek meg kell felelni. Azt gondolom, könnyen lehet, hogy néhány tankönyvkiadónak ez egyébként érdeke, nem gondolom, hogy az összesnek ez lenne az érdeke. Van, akiknek ez lehet érdeke, de szerintem ha mi az iskoláknak, illetve a fogyasztóknak a szemszögéből nézzük, akkor nekünk az az érdekünk, hogy tartalmilag is feleljenek meg a kívánalmaknak és az ár szerint is feleljenek meg a kívánalmaknak.
Tehát én ragaszkodnék ahhoz, hogy ne hagyjuk ki az eredeti tervezetből ezt a szöveget, hogy továbbá felvették a hivatalos tankönyvjegyzékbe, ugyanis a tartalmi feltétel mellett ez garantálja a kedvező, maximált ár feltételét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. További hozzászólás? Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Valóban, ha nemcsak a beterjesztett módosító szöveget ismerjük, hanem az eredeti törvényt is, amit módosít a javaslat, akkor ez, amiről Révész képviselő úr beszélt, tehát a 2. pont, ez a leglényegesebb pontja a törvényjavaslatnak. Ugyanis a hatályos szabályozás szerint tankönyvnek minősül az a könyv, amely a szakmai minősítésen keresztülesett, az akkreditáción, tehát hozzáértő emberek véleményezték, bár nagyon vitatott ez az eljárás, ahogy a Számvevőszék jelentéséből is jól ismerjük, de átesett ezen a folyamaton, tartalmilag tankönyv. Ezt mondja a minősítés, és utána a miniszternek van egy hatásköre, amelyben ezt a tartalmilag megfelelő tankönyvet, ha az ára is megfelelő, akkor felveszi a tankönyvjegyzékre. Ez a hatályos szabályozás.
Most ennek a módosítása azt jelenti, pontosan, amit Révész képviselő úr mondott, hogy a kettőnek egyidejűleg kell jelen lennie. Tehát ebben az esetben azok a könyvek, amelyeket eddig legalább egy szakmai minősítés után lehetett az iskolákban tankönyvként alkalmazni - egyébként lehetővé teszi a törvény, hogy bármilyen könyvet a pedagógus bevihet -, eddig legalább azok a könyvek, amelyek ugyan egy kicsit drágábbak voltak, de nem kerültek rá a miniszter által vezetett tankönyvjegyzékre az áruk miatt, legalább tartalmilag megfeleltek. Ennek az lesz a következménye, hogy nincsenek továbbra sem az iskolákból az egyéb könyvek kitiltva, hogy ezután ugyanazok a kiadványok akkreditáció, szakmai felülvizsgálat nélkül jelennek meg az iskolákban. Ez az egyik következménye ennek a változásnak.
Tehát azt gondolom, hogy ezt alaposan végig kell gondolni. Az egész tankönyvpiaci törvény erre a kettősségre épül fel, minden eleme, hogy ha ezt a szabályozást megváltoztatjuk, akkor alapjában véve egy új rendszer alakul ki. Egyébként a törvényben szereplő ügyek közül kettőt emelt ki a Számvevőszék. Az egyik az, hogy az iskolákban tankönyvként használnak olyan könyveket, amelyeket tankönyvként senki nem hagyott jóvá, ezt látja problémának, másodszor pedig azt látja problémának, hogy az állami támogatást olyan könyvekre is fel lehet használni, ami nem szerepel a tankönyvjegyzéken, tehát az árkorlátnak nem felel meg. Arra is lehet költeni.
Ilyen indítvánnyal fogunk találkozni, hogy csak a tankönyvjegyzéken szereplő könyvre lehessen fordítani állami támogatást, ez megfelel a számvevőszéki kritikáknak, de egyébként a beterjesztett törvényszöveg csak erre a kettőre nem ad megoldást, amit a Számvevőszék tartalmaz, nem ad megoldást a tankönyvek iskolai használatára, a könyvek akkreditáció nélküli iskolai használatára, és nem ad arra választ, hogy a tankönyvjegyzéken szereplő könyvekre lehessen csak a közpénzt költeni. Köszönöm szépen.
Tehát én a második javaslatot, tehát a (2) bekezdést, ha csak valaki meg nem magyarázza, hogy mitől lesz jobb a rendszer, akkor én a második módosítót támogatásra javaslom.
ELNÖK: Révész képviselő úr újra szót kért.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Oktatási Bizottság! Nagyon figyeltem Tatai-Tóth András szavaira, és úgy vélem, hogy kezdem sejteni, hogy ő mi mellett érvelt. Ez esetben viszont azt látom problémának, hogy egy szót több fogalomra is használunk. Tehát most akkor a tankönyv, amit egyébként megvásárolhatnak a diákok és forgalomba kell hozni az iskolában, az egyrészt az, ami mindkét kritériumot teljesíti az egyik értelmezésben, ugyanakkor Tatai-Tóth András használ egy olyan értelmezést is, hogy mondjuk segédkönyvnek vagy nem tudom, minek, egyébként jó lenne, ha olyat használnának, ami keresztülment a tankönyvbírálaton, legfeljebb az árfeltételnek nem felel meg.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Én a hatályost mondtam, nem azt, amit én szeretnék. Én a hatályost mondtam, és hogy mit jelent a módosítás.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Továbbra is azt mondom, hogy ha azt mondjuk, hogy hozható forgalomba, tehát ez a kulcsszó, tehát hogy tankönyvként az hozható forgalomba, akkor továbbra is azt gondolom, hogy mindkét kritériumnak meg kellene felelni. Tehát tankönyvként az legyen forgalomba hozható, ami egyébként tartalmilag és ár szerint is megfelel. Ezért teljesen egyetértek, hogy ez a két dolog maradjon így, tehát maradjon benne a hivatalos tankönyvjegyzékben, arra pedig szerintem egy más típusú megoldást kell találni, hogy ha az árban esetleg nem felel meg, akkor segédkönyvként vagy nem tudom, miként, azt a tanár mondjuk kiegészítésként a könyvtárban tudja használni. De ha felpuhítjuk azt a mondatot, hogy tankönyvként az hozható forgalomba, ami tartalmilag megfelel, egyébként pedig az árplafonnak nem tesz eleget, akkor szerintem rossz útra tévedtünk. Akkor el fognak szaladni az árak.
Még egyszer azt tudom mondani, hogy szerintem ez nem a fogyasztók érdeke.
ELNÖK: Bocsánat, hogy most képviselőként én is szólok ebben az ügyben. Azt gondolom, hogy nem az a kérdés, hogy mit visz be a tanár az iskolába. A tanár azt visz be az iskolába, amit akar. A kérdés az, hogy minek a beszerzését írja elő az iskola a tanulónak, illetve a szüleinek. Ez az, ami csak tankönyv lehet, és ami az eddigi szabályozás szerint nem szükségképpen kellett hogy szerepeljen a tankönyvjegyzéken, ha az iskolaszék, a szülői munkaközösség, stb. ettől eltérően rendelkezett. Mostantól ez a kiskapu nem áll nyitva, ha a törvényjavaslatot elfogadjuk.
220
221 mse (Elnök)
Ebben az esetben csak a tankönyvjegyzékre felvett, tankönyvvé nyilvánított könyvet lehet a tanuló által beszerzendő tankönyvként előírni, egyébként pedig az iskolai könyvtár azt szerez be, amit akar, és bocsát a tanulók rendelkezésére, a tanár azt visz be magával, és használ illusztrációnak az órán, amit akar, mert hiszen ez eddig is így volt.
Államtitkár úr, aztán Deák képviselő asszony kért szót.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem akarom szaporítani a szót, de a közoktatási törvényben is vannak paralel rendelkezések, tehát az Állami Számvevőszék sem vette észre, meg Tatai úr figyelmét is felhívom arra, hogy először is van helyi szabályozás, amelyben a tankönyvválasztás elveit meg kell mondani, másrészt benne van, hogy a pedagógus csak olyan felszerelést választhat, ami nélkülözhetetlen a tanítási óráihoz. Azt nem lehet megtiltani, hogy a pedagógus bármilyen könyvet vagy eszközt bevigyen, azt lehet megtiltani, hogy annak a megvételére kötelezze a szülőket, és ez a rendelkezés ehhez kíván segítséget nyújtani. Az iskolának lehetősége van arra, hogy megvásároljon bármit, ez az ő joga és kötelessége; a szülő és a tanuló nem kötelezhető erre. Ez ennek a szabályozásnak a lényege. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Az államtitkár úr a nagy részét elmondta annak, amit én szerettem volna megjegyezni. Hogyha nekem választanom kell a tankönyvforgalmazók és a tankönyvkészítők, illetve a gyerekek érdekei között, akkor, azt gondolom, a gyerekek érdekeit kell képviselni, a gyerekek érdekét pedig az szolgálja, hogy az a tankönyv a tankönyv, ami rajta van a tankönyvjegyzéken, mert annak az ára korlátozott, a minőségét garantálja az, hogy felkerült a tankönyvjegyzékre. Az iskolák érdekeit is ez szolgálja, mert akkor nem kell évente cserélni a könyvtárba megvásárolt és a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek kiadott tankönyveket, és akkor nem kell azon vitatkozni, hogy melyek azok a tankönyvek, amelyekre kiterjed az ingyenesség, melyek azok, amelyekre nem terjed ki az ingyenesség. Tehát ez megold egy csomó olyan jogi problémát, amely pillanatnyilag feszíti az iskolákat ezen a területen. Én is azt gondolom tehát, hogy ezt a problémát itt és ezzel a módosítással tudjuk kezelni. Köszönöm szépen. (Révész Máriusz: Pont nem!) Illetve nem kell, így van, pontosan, igen, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy képben vagyunk, ahogy mondani szokás. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy a 2. pontban Sándor és Csapody képviselők indítványát támogatja-e. Aki igen, kérem, most jelezze. (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3. pontban Tatai-Tóth és Mohácsi képviselő urak javaslata ezt is, illetőleg még valamit elrendez, a még valamiről kellene valami vitát nyitni. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy most eltekintve a tankönyvjegyzékre való felvételtől, a második módosítással egyetért-e.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem. (Senki nem jelentkezik.) Nincs hozzászólás. Akkor tehát kérdezem a bizottságot, hogy a 3. pontban foglalt módosító indítvánnyal egyetért-e. Aki igen, kérem, most jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. pontban Sándor képviselő asszony és Csapody képviselő úr ugyancsak a 2. § (1) bekezdését, annak első mondatát kívánják egy felvezető félmondattal cizellálni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Most következik az 5., illetve a 6. pontban - azt hiszem, csak ott, ugye? (Közbeszólások: Igen.) - foglalt probléma, jelesül, hogy a tankönyvvé nyilvánítás tényét melyik kiadásban feltüntetni, és hol kell feltüntetni. Sándor Klára és Csapody Miklós képviselők azt javasolják, hogy a borító vagy a belső címoldal megjelölés helyett az impresszumban tüntessék fel, és csak a jóváhagyást követő kiadásban legyen kötelező feltüntetni. Hoffmann képviselő asszony, gondolom, most akar szólni az ügyben.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Már elmondtam ehhez a ponthoz, amit akartam.
ELNÖK: A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A 6. pontban a kormány és a bizottság által is támogatott megoldás az 1. § (2) bekezdésében, amely egy bővítést jelent, világossá tenné, hogy az állami normatív támogatást csak a tankönyvekre lehet felhasználni...
ELNÖK: Képviselő úr, azonnal megtárgyaljuk ezt is, csak az a baj, hogy megint csak a jogi főosztály - enyhén szólva - fércmunkájára tudok hivatkozni, hogy nem szedte szét a módosító indítványokat ajánlási pontokra. Most tehát valahogy az 5-ösben foglaltakkal, illetőleg az önök javaslatának az erre vonatkozó részével kellene foglalkozni. Én azt nem látom a dologban, hogy ha az impresszumban kell valamit feltüntetni, az miért könnyebbség a kiadónak a címoldalhoz képest, az impresszumot sem tudja utólag beletenni a könyvbe. Abban a kitételben esetleg látnék valamit, hogy a jóváhagyást követő kiadásokban kell feltüntetni, ez valóban egy méltánytalan többlettehertől szabadítaná meg a könyvkiadókat, de hogy miért lenne az könnyebbség, hogy az impresszumban kell valamit feltüntetni, azt nem látom be.
Van-e valakinek még ezzel kapcsolatban hozzászólása? (Révész Máriusz jelentkezik.) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szabó Zoltán képviselőtársam előző hozzászólása egy kicsit elbizonytalanított, mert, bevallom, én a "jóváhagyást követő kiadásban" szövegrészt egy kicsit másként értelmeztem, mint ő, ha jól vettem ki a szavaiból. Én azt értettem ez alatt, hogy jóváhagyják, és az azt követő kiadásba bele kell írni, az azután következőkbe pedig nem. Ha ez így értelmezendő (Derültség.), akkor én ezzel, bevallom, nagyon nem értek egyet. Én azt hittem, hogy ez a módosító javaslat erről szól, de most, ahogy... (Közbeszólások: Kiadásokban!)
ELNÖK: Valószínűleg úgy kellene lennie, hogy: "jóváhagyást követő kiadásokban", az lenne a helyes.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ha így lenne benne, akkor elfogadható lenne, de én azzal nem értek egyet, hogy a jóváhagyást követő következő kiadásban benne legyen, az azt követőkben meg ne.
ELNÖK: Világos.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A szöveg egyébként nekem ezt jelentette, azt hittem, hogy ez volt a szándék. Úgyhogy a "kiadásokban" számomra elfogadható, de én is úgy vagyok, mint Szabó képviselőtársam a többivel, hogy az, hogy az impresszumban van-e benne, vagy pedig a belső címoldalon, annak én különösebben nagy jelentőségét nem látom, a belső címoldalon egy kicsit hangsúlyosabban jelenik meg ez. Ahhoz viszont ragaszkodnék, hogy akkor legalább "kiadásokban"-ra javítsuk ki.
ELNÖK: Ez tehát azt jelenti, hogy ehhez egy kapcsolódó módosító indítvány, egy bizottsági módosító indítvány kapcsolódhat. Most így teszem fel szavazásra a kérdést.
Aki tehát az 5. pontban szereplő indítványt támogatja, az, kérem, most jelezze. (Révész Máriusz: Így?) Így, most így, most ez van előttünk. (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
Megfontolásra ajánlom, hogy vagy kapcsolódó módosító indítványt vagy a következő ülésen egy bizottsági módosító indítványt nyújtsunk be arra nézve, hogy a jóváhagyást követő kiadásokban kelljen ezt feltüntetni.
A 6. pontban ugyanez a probléma jelenik meg, de e mellett megjelenik a 2. és a 3. pont is. A 2. pont - az imént Tatai képviselő úr már jelezte - arról szól, hogy az iskolai oktatásban tankönyvek és oktatást segítő kiadványok egyaránt használhatók, tehát nem csak tankönyvvé nyilvánított kiadványok használhatók, de az iskolai tankönyvellátáshoz nyújtott normatív hozzájárulásból csak tankönyv... (Botka Lajosné: Jóváhagyott tankönyv!) ..., magyarán tankönyv, az e törvény szóhasználata szerinti tankönyv legyen finanszírozható. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Ennek a módosító javaslatnak a 3/b és /c pontjához...
ELNÖK: Bocsánat, próbáljunk a 2-esnél maradni, mert az egészen mással foglalkozik, mint a 3-as.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Azt hittem, hogy egyben tárgyaljuk.
ELNÖK: Nem tudjuk. Igazság szerint nem lenne szabad egyben lennie, de nem szedte szét a jogi főosztály.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Akkor majd utána kérek szót. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A 7-es tulajdonképpen egy az egyben az, amire én utaltam az előbb, tehát a 7-esnek a támogatását szeretném kezdeményezni.
ELNÖK: Igen, tehát a 7-esben és a 8-asban szét van szedve a 6-osnak ez a része, úgyhogy... (Révész Máriusz: A 6-ost szavazzuk meg!)
A 6-ost tehát a kormány nem támogatja. Aki a bizottság részéről támogatja, kérem, jelezze...
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Egy pillanat, nekem van egy kis gondom... (Révész Máriusz: Szétszedjük!)
ELNÖK: Jóska, minden része külön-külön is szerepel, csak egyben is belerakták.
Aki tehát a 6-ost támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A 6-ost egyharmad sem támogatja.
Most jön a 7-es, vagyis az, ami mellett Tatai képviselő úr az imént érvelt, magyarán hogy használhatók, de az állami támogatás csak az e törvény értelmezése szerinti tankönyvre költhető. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Nem támogatjuk, de most szeretném elmondani, hogy miért.
ELNÖK: Akkor tessék!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A hatályos törvényi szövegnek van egy 7. § (4) bekezdése, amely teljesen ellentétes ezzel a benyújtott javaslatnak, amelynek egy nagyon fontos eleme, hogy a 25 százalékot az iskolai könyvtárra és a kollégiumi könyvtárak fejlesztésére kell fordítani, és az van benne, hogy az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok - én nem tudom, hogy ezt miért kellene megtiltani; nagyon fontos, hogy ez ott legyen -, az elektronikus adathordozók, kis példányszámú tankönyvek... Tehát valójában ma is rendezve van ez a kérdés, és úgy gondoljuk, hogy ez jobban megfelel az iskolai gyakorlatnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Révész Máriusz jelentkezik.) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az az egyik probléma, amit az államtitkár úr elmondott, de van ezzel egy másik probléma is: ugyanabba a problémába futunk bele, mint amit az előbb már elvetettünk, hogy attól, hogy valamit tankönyvnek minősítünk, attól még egy másik kritériumnak nem felel meg, mert itt megint csak a jóváhagyott tankönyvet írja elő...
ELNÖK: Bocsánat, elnézést képviselő úr, hogy közbevágok, de ha elvetjük az előzőben jelzett módosító indítványt, akkor a jóváhagyott tankönyv az a tankönyv, amit ez a törvény annak minősít, magyarán átment az akkreditáción, és felvették a tankönyvjegyzékre, az a tankönyv. Akkor ez fogalmilag rendben van.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Akkor most én tévedtem el... Igen, ha azt elvetjük, akkor az a jóváhagyott tankönyv. Akkor az a probléma áll csak fenn, amit az államtitkár úr felvetett.
ELNÖK: Nekem van még egy problémám, bocsánatot kérek, mégpedig ezzel az "iskolai oktatásban tankönyvek és oktatást segítő kiadványok egyaránt használhatók" szövegrésszel. Mit értünk a "használhatók" alatt? Az, hogy használható, az nem kérdés; bármi használható az iskolai oktatásban a nádpálcától eltekintve. (Derültség.) Bocsánat! Tehát bármi használható. A kérdés az, hogy előírható-e a beszerzése. Tehát azt értem-e a "használható" alatt, hogy a tanár használhatja, vagy azt értem-e a "használható" alatt, hogy előírhatja-e a tanulónak, hogy azt használja, és annak következtében az azt köteles legyen beszerezni? Én tehát elvileg támogatnám ezt a módosító indítványt, pontosabban az államtitkár úr által említett probléma amúgy is fennáll, de nekem ez is problémát okoz benne, hogy a bizonytalan szóhasználat miatt jogbizonytalanságot eredményez. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Én nem találom ezt olyan aggályosnak, mert adott esetben az előírást az iskola szabályzatai úgyis az iskolaszék és egyéb fórumok jóváhagyásához kötik, és azért gondoljunk arra, hogy egyrészt mondjuk az idegennyelv-könyvek tekintetében szinte évente megjelennek olyan új könyvek, amelyek itthoni kiadásban még nem mehettek át a jóváhagyáson, de egyéb vonatkozásban se volna szerencsés leblokkolni bármiféle kísérletet. Olyat úgysem tehet meg a tanár, hogy talál valami 20 ezer forintos könyvet, és azt előírja, mert azt meggátolják az iskolai szabályzatok. Ezért szerintem ez a "használható" egy jó megoldás, mert jóllehet egy nagyon szűk réteg számára, de mégiscsak meghagyja ezt az innovációt szolgáló lehetőséget. (Deák Istvánné jelentkezik.)
ELNÖK: Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Itt nekem pontosan ez a problémám. Hogyha az szerepel benne, hogy: "használható", akkor az iskola úgy fogja ezt értelmezni, hogy azt előírhatja a gyermeknek, viszont mivel nem szerepel a tankönyvjegyzékben, ezért normatív hozzájárulás ehhez nem jár, tehát például a hátrányos helyzetű gyerekek ingyenes tankönyvcsomagjába pont ezek a drága, 4-5 ezer forintos nyelvkönyvek nem fognak beleférni, nem fogják nekik ingyen biztosítani, de elő fogja írni az iskola. Tehát még rosszabb helyzetbe hozzuk ezáltal a gyerekeket, mint amilyenben pillanatnyilag vannak, mert most, ha van rá pénze az iskolának, akkor odaadja ingyen. Ez tehát nem jó, nem jó, Rózsa, én azt gondolom. Maximum egy olyan kapcsolódóval tudom elfogadni, amelyben az szerepelne, hogy: az iskola által biztosítottan, mert akkor azt az iskola beszerzi, és hogyha akarja, odaadja a gyereknek órán használatra. Így már igen. És ha be tudja szerezni, akkor beszerzi, akkor a könyvtárban van, és használja, ha nem, akkor nem. Én tehát azt javaslom, hogy ezt vagy töröljük, tehát ne fogadjuk el, vagy pedig így, egy olyan kapcsolódóval fogadjuk el, hogy az iskola által biztosítottként használható, hogy ne a szülőnek kelljen azt megvennie.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy pillanatnyilag - minthogy épp elég dolgunk van - az előttünk fekvő módosító javaslatokról tárgyaljunk. Nyújtsunk be annyi kapcsolódót, amennyit akarunk, de arról majd legközebb beszéljünk! (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Az elnök úr az előzőekben kifejtette, hogy az iskolába természetesen bevihető más könyv is, és én nem gondolom, hogy azt egy külön paragrafussal elő kell írni, hogy bevihetők más könyvek is. Én tehát nem támogatom ezt a javaslatot. (Közbeszólások: Szavazzunk!)
ELNÖK: Szavazzunk! Aki a 7. pontban foglalt javaslatot támogatja, az, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 8. pontban Sándor Klára képviselő asszony és Csapody Miklós képviselő úr a tankönyvvé nyilvánítható könyvek tartalmi szabályozását kívánja megvalósítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Ezt nem támogatjuk, és ha lehet, akkor szólnék három szót.
ELNÖK: Tessék, persze! Tessék megindokolni!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyrészt a közoktatásról szóló törvényben részletesen szabályozva van a tankönyvvé nyilvánítás elve, másrészt ezek olyan nehezen értelmezhető fogalmak, amelyek alapul szolgálnak minden tankönyv jóváhagyásának a megtagadásához. Azt kérem megfontolni, hogy ha önöknek kellene nyilatkozniuk ezekről, akkor hogy tudnák eldönteni, hogy most ez tankönyv, megfelel-e ennek, vagy sem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit még hozzátennék a dologhoz, hogy egyébként azt a közoktatási törvény nem is írja elő, hogy kerettantervnek működnie kell, tehát (Közbeszólások: Így van! - Dr. Hoffmann Rózsa: Ezt akartam mondani!) ez már önmagában értelmetlen. De a következő probléma meg az, hogy ez az elfogadása esetén - és ebben van az államtitkár úrnak, azt gondolom, nagyon igaza - megnyitná az utat az olyan jogviták előtt, hogy bárminek a kapcsán, ami nem sérti az alkotmányban lefektetett elveket, megfelel a nemzeti alaptantervnek és csak tudományosan igazolt tényeket tartalmaz, ámde ezzel szemben tankönyvként hasznavehetetlen, annak kapcsán bíróság előtt lehetne megtámadni, hogy nem nyilvánították tankönyvvé. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.)
Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Plusz megfordítva: tankönyvek nem csak tudományosan igazolt tényeket tartalmaznak, az irodalomtankönyvek nagyobb része nem ilyen. (Általános helyeslés.) Másrészt pedig a jóváhagyott kerettantervek többfélék, és hogyha valamennyinek meg kell felelnie, azt nehezen tudja teljesíteni.
ELNÖK: Üres halmaz. (Derültség.) Szavazzunk!
Aki tehát a 8. pontban foglaltakat támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A 9. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a 4. § (1) bekezdését kívánják módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
230
PÉ 231
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Jó volna, ha a törvény határozottan tartalmazná azt a követelményt, hogy minden olyan ismerethordozó, ami az iskolába tankönyvként bekerül, át kell hogy essen ezen az eljáráson. Tehát inkább kevesebb veszélyt látok abban, ha megismétlődik egy ilyen követelmény többször a törvényben, minthogy egy paragrafusból esetleg kimarad, és akkor az jogalapot teremt arra, hogy mindenféle ellenőrizetlen anyagokat tananyagként vigyenek be az iskolába.
ELNÖK: Felhívnám a figyelmet, hogy a 10. és a 11. pontban ugyanennek a problémának egy más megoldása szerepel. Kérdezem államtitkár urat, hogy a kormány valamelyiket támogatja-e?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) A kormány nem támogatja. Most készítünk egy olyan kompromisszumos csomagot, amelyben egyértelművé tesszük, hogy akkor is fel kell tenni, ha digitális, akkor is fel kell tenni, ha része a programnak, tehát egy kapcsolódóval ezt a problémát kívánjuk megoldani.
ELNÖK: Államtitkár Úr! Itt két probléma keveredik össze ezekben a módosító indítványokban. Az egyik, hogy a tankönyv nemcsak papírból lehet, hanem digitális is, ezt el lehet rendezni úgy, ahogy ön mondta, ezzel nincs is gond.
A másik probléma azonban az, hogy az eredeti javaslat azt mondja, hogy a tankönyves hivatalos jegyzékébe fel kell venni az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási programokat, pedagógiai rendszereket. Ez a megfogalmazás úgy is érthető, hogy az oktatási miniszter, illetőleg a minisztérium háttérintézményei által kiadott oktatási programokhoz tartozó tankönyvszerűeknek nem kell átesniük a tankönyvvé nyilvánítási eljáráson. Tudom, hogy a benyújtó szándéka nem ez volt, de ettől ez még értelmezhető így. Tehát ezt a részét is kezelni kell a dolgoknak.
Azt javaslom, hogy vessük most el mind a hármat, de mindenképpen térjünk vissza a dologra, hogy ezt az értelmezési lehetőséget kizárjuk a törvényből.
Tatai-Tóth képviselő úr, aztán államtitkár úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A gond azzal van, ha elvetjük mind a hármat, akkor jóváhagyjuk azt, hogy a bizonyos anyagok felkerülhetnek ellenőrzés nélkül, akkreditáció nélkül a tankönyvjegyzékre. Tehát mindenképpen javaslom, hogy a bizottság a 9. indítványt támogassa, és nyilván ha majd lesz jobb, akkor ki fogjuk cserélni arra.
ELNÖK: Ez is egy megoldás. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az 1. pontban jóváhagyott és a bizottság által támogatottból teljesen egyértelmű, hogy a program részeként jóváhagyott információhordozót tankönyvvé kell nyilvánítani. Ami tankönyv, az felkerül a tankönyvjegyzékre, az oktatási programok...
ELNÖK: Nem, az a tankönyv, ami felkerül a tankönyvjegyzékre.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Így van, tehát fel kell hogy kerüljön. Tehát ebben megállapodtunk, függetlenül attól, hogy az milyen módon kerül fel, tehát jóvá kell hagyatni, ebből most került ki az a rész, hogy "ha jogszabály másképp nem rendelkezik". Tehát egyértelművé vált, hogy tankönyvvé kell nyilvánítani a programcsomag részét is.
Amit még majd fogunk hozni, hogy magát a programcsomagot is fel szeretnénk tetetni, mert azt is nyilvánosságra kell hozni, és azért lesz itt egy különleges eljárás, mert a programcsomag részeként jóváhagyott információhordozó csak a programcsomaghoz lesz tankönyv, és önmagában nem. Tehát ehhez fogunk készíteni egy kapcsolódó módosítót, amely mindezt világossá fogja tenni, és megkérjük tisztelettel a bizottságot, hogy fogadja majd el.
ELNÖK: Révész képviselő úr, majd Pálinkás képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én most többször nekifutottam a 9-esnek, ami mellett Tatai képviselőtársam érvelt. Szerintem ebből legalább egy vessző hiányzik, a digitális tankönyvcsomagokat követően, emiatt meglehetősen nehezen értelmezhető a mondat. De ráadásul itt benne hagyjuk azt a mondatrészt, amivel probléma van, és utána megpróbáljuk magyarázni.
Szerintem ez a megoldás a háromból a legkevésbé szerencsés, mert mindenki azt mondja, hogy az a mondatrész problémás.
A legegyszerűbbnek egyébként a 11-es javaslatot látnám. Tehát valóban van az a félreérthetőség benne, amire Szabó képviselőtársam, bizottsági elnök úr is utalt, hogy a tankönyvek hivatalos jegyzékébe fel kell venni, automatikusan lehet úgy értelmezni, az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási programokat, pedagógiai rendszereket is. Ha ez a mondat benne marad, akkor ennek kétségkívül van egy ilyen félreérthető értelmezése, amivel egyébként nem értünk egyet, hiszen van a tankönyvvé nyilvánításnak egy rendje, és mi azt gondoljuk, hogy csak azon a renden keresztül legyen tankönyv, és ha a miniszter elfogad egy programot, akkor az ne legyen automatikusan tankönyvnek minősítve minden eljárás nélkül.
Ezért szerintem a legjobb javaslat a 11-es a három közül, az egészet szerintem ki kell hagyni, de a közepes megoldás az, amit a 10-es javaslatként Sándor Klára és Csapody Miklós írt, hogy ezt a kétséges mondatrészt hagyjuk ki, helyette ők javasolják azt, hogy az oktatási programok, pedagógiai rendszerek tankönyvvé nyilvánított, tankönyvként használt elemei is. De ez a "tankönyvként használt elemei" egyébként már megint egy kicsit aggályos, úgy lenne egyébként szerencsés, hogy "tankönyvvé nyilvánított...
ELNÖK: "És".
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nem, mert a tankönyvként használt megint egy lehetőség a kikerülésre. Tehát szerintem továbbra is, akárhogy olvasgatom, a legegyszerűbb, hogy ha ezt a mondatot kihagyjuk, és továbbra is csak az tankönyv, ami szabályozva van, hogy tankönyvnek nyilvánítják, és ez le van írva, hogy hogyan van annak nyilvánítva.
Tehát én a 11-es mellett törnék pálcát.
ELNÖK: Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is azt szeretném kérni, hogy a 11-est fogadjuk el. Ez teljesen egyértelmű és világos, erre a mondatra az égvilágon semmi szükség nincs itt, hiszen ha a miniszter úr egy programot fel akar venni a jegyzékbe, akkor akkreditáltatja és felveszik a jegyzékbe. Tehát ez a mondat itt, ha nem a tankönyvjegyzékbe való felkerülés kikerülésére szolgál, akkor fölösleges, ha pedig arra szolgál, akkor pedig ne fogadjuk el.
ELNÖK: Államtitkár úr, aztán Tatai képviselő úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Benne van a közoktatási törvényben - és most nem emlékszem, hogy a te idődben vagy mikor -, hogy a miniszter kiad pedagógiai rendszereket. A rendszer két elemből áll. Van benne egy kerettanterv... (Zaj, közbeszólások.)... de majd megnézem, legközelebb megmondom, már nem emlékszem rá. Tehát két elemből áll. Az egyik egy kerettanterv, ehhez a kerettantervhez kell felfűzni egy továbbképzési rendszert, különböző módszertani anyagokat, segédanyagokat, és részben olyat, amit tankönyvvé kell hagyni. Vagyis ez kétszer lesz rajta a jegyzéken. Egyszer rajta lenne a programcsomag, másodszor pedig rajta lenne a jóváhagyott tankönyv, amelynek az a lényege, hogy ez a tankönyv csak ehhez a programcsomaghoz alkalmazható, mert önmagában nem értelmezhető. Azért, hogy az iskolák tudják, hogy az 525/ kompetenciaalapú programcsomaghoz ez a tankönyv szolgál, ezért hogy mind a kettőt lássa, mert az lesz a jóváhagyás lényege, hogy ez a könyv csak itt tankönyv és nem máshol, mert együtt lehet alkalmazni és értelmezni. Ez szolgálná ennek a kétfajta nyilvántartásnak a lényegét. De együtt látnák az iskolák.
ELNÖK: Tatai képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Természetesen még dolgozni kell ezen a javaslaton, ahogy államtitkár úr mondta, mert például, ha ugyanilyen anyagokat majd nem a miniszter úr állít össze, hanem más, akkor ugyanúgy a kerettantervnek át kell esnie azon a folyamaton, aminek a kerettanterveknek, és így tovább. Tehát azt gondolom, hogy ma a bizottság nem követ el hibát valóban, hogy miután a 10-es sem jelentene végleges megoldást, a 11-est támogatja, és aztán ha lesz jobb megoldás, akkor közösen átállunk arra. Köszönöm szépen. (Deák Istvánné: Most már le kell zárni!)
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nem akarom nagyon sokáig ragozni, mert szerintem is le kellene zárni, mint ahogy Deák képviselő asszony mondta. Államtitkár úr érvelésével egyetlen ponton nem értek egyet, hiszen szerintem megfordul az ok és az okozat. Tehát itt azt mondja, hogy ha már ilyen program van, automatikusan fel kell venni. Ez szerepel a tankönyvjegyzékben. Viszont azt gondolom, hogy pont fordítva van. Tehát amikor akkreditálják a programot és ilyet kibocsát a minisztérium, azelőtt már kell hogy legyen ehhez egy akkreditált tankönyv, és ebből a mondatból egyébként fordított ok-okozati összefüggés következik.
Tehát ez a mondat pont úgy értelmezhető, hogy gyakorlatilag a tankönyv-akkreditációt ennek a mondatnak a segítségével meg lehet úszni. Pont ezt látjuk most egyébként pártállástól függetlenül aggályosnak.
Elfogadom azt, amivel államtitkár úr érvelt, csak akkor úgy kellene megfogalmazni ezt a mondatot, ezért javasolnám, hogy ezt a 11-est fogadjuk el, és legközelebb nyitottak vagyunk, de így, ahogy meg van fogalmazva, nem jó.
ELNÖK: Tényleg azt gondolom, hogy szavazni kellene.
240
241 mse
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szeretném elmondani, hogy a programcsomagnak három elemét kell akkreditálni: egy kerettantervet, egy továbbképzési programot és egy tankönyvrészt. Ez egy háromszorosan akkreditált dolog, úgy, hogy az egészet megnézi a Köznevelési Tanács, és - nem a miniszter készíti - jóváhagyja. Ilyet bárki csinálhat, elviszi a Köznevelési Tanács elé, a Köznevelési Tanácsnak van három bizottsága, és a három elem jóváhagyásra kerül.
ELNÖK: Államtitkár úr, önnek valószínűleg teljesen igaza van, mindazonáltal ha egy törvényben van egy olyan mondat, amelyről többen úgy gondolják, hogy az másképpen is értelmezhető, akkor lehet, hogy szigorú jogi értelmezés szerint nem lehetne másképp értelmezni, de megnyugtatóbb, hogyha annak a többféle értelmezhetőségét egyértelművé tesszük. Én tehát továbbra is azt javaslom, hogy valamelyiket ezek közül fogadjuk el, tudván azt, hogy ideiglenes a megoldás, és a jövő hétre lesz egy jó megoldásunk.
Szavazásra teszem fel tehát a kérdést, hogy ki az, aki a 9. pontban foglaltat támogatja. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Ki az, aki a 10. pontban foglalt javaslatot támogatja? (Szavazás.) Ugyancsak a bizottság egyharmada sem.
Ki az, aki a 11. pontban foglaltakat támogatja? (Szavazás.) Azt a bizottság támogatja.
A 12. pontban Zsigó képviselő úr a "napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján" című bekezdést kívánja kivenni a törvény szövegéből. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Hadd kérdezzem meg azt, államtitkár úr, hogy miért nem. Tehát a tanulónak biztosított tankönyvellátásnak minősül-e az, ha a tanuló a napköziben, a tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez hozzáfér, ámde nem viheti azokat haza, ha mondjuk otthon el akarja olvasni.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen. Például az iskolaotthonos oktatásban kifejezetten az a cél, hogy ne vigye haza, és ne hozza, hanem ott legyen. Az az iskolaotthonos oktatásnak a lényege, hogy a gyereknek nem kell az iskolatáskában mást ceperésznie az üdítőn kívül. (Közbeszólások.) Ez egy kialakult gyakorlat, van ilyen, ezt tehát csinálják iskolák. (Deák Istvánné: Több iskola alsó tagozatán is csinálják! - Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Annyit szeretnék mondani az államtitkár úrnak, hogy a napközi nem egyenlő az iskolaotthonnal. Nagyon sok iskola napközijében vannak könyvek, úgyhogy tényleg érthetetlen ez a megkötés. Miért ne kaphatna éppen onnan, ha az iskolának a tanulószobai vagy napközi... (Közbeszólások: Pont erről van szó!)
ELNÖK: Pont arról van szó! Itt az a kérdés, hogy akarjuk-e. (Közbeszólások: Miért akarják kivenni?!) Amit az államtitkár úr mond, az tökéletesen érthető. Az a probléma, hogy ez megint egy olyan kitétel a törvényben, amelyet az iskola értelmezhet úgy, hogy ő az ingyenes tankönyvellátást abban az esetben is biztosíthatja a tanulószobán és napköziben elhelyezett tankönyvvel, ha egyébként nem iskolaotthonos formában folytatja a nevelést. Tudom, hogy nem ez a célja a dolognak, de értelmezhető így, és ha valamit lehet így értelmezni, akkor fogják is így értelmezni. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr! (Dr. Szüdi János: Működik a törvény, évek óta csinálják! - Közbeszólások.)
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A (2) bekezdés arról szól, hogy az igazgató nézzen körül az iskolájában, hogy vannak-e a tanulószobán vagy a napköziben könyvek. Én azt gondolom, hogy kár lenne ezt kihagyni, mielőtt az igazgató tankönyveket rendel, tényleg nézzen körül, hogy milyen tankönyvek vannak már meg az iskolában - ez erre vonatkozik. Az egy másik helyen szerepel, hogy ezt a feladatot így is el lehet látni, és abban pedig az államtitkár úrnak tökéletesen igaza van, hogy amióta van a tankönyvpiaci törvény, azóta ez benne van, hogy ilyen módon is lehet biztosítani a könyveket. Köszönöm szépen. (Révész Máriusz jelentkezik.)
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Elég vicces, hogy erről vitatkozunk, mert szerintem tulajdonképpen mindenki egyetért a dologban. A problémát én abban látom, hogy a tanulószobán, napköziben elhelyezett könyvek is hol vannak egyébként? (Dr. Hoffmann Rózsa: A könyvtári állományban!) A könyvtári állományban vannak. Tehát hogyha az egészet kihagyjuk, a mondat akkor is nyilvánvalóan ugyanazt jelenti. Számomra az, hogy a II. emelet 12-es termében nézzük meg, hogy mi van, meg mi nincs, meg az I. emeleten is és a földszinten is nézzük meg, az nem törvényi szabályozás kérdése. A mondat tehát szerintem azért hagyható ki, mert az a kérdés, hogy hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. Innentől kezdve az, hogy az iskolai könyvtárbeli könyv a könyvtárszobában, az alsós teremben vagy a napközi otthonos teremben van-e, az szerintem az ég egy világon teljesen lényegtelen. Nem gondolnám, hogy szabályozni kell azt, hogy azt nézzük meg, hogy a könyvtárból melyik terembe vitték el épp a könyveket, szerintem ez nem törvényi szabályozás kérdése. Az iskolaigazgató azt tudja megnézni, hogy a könyvtár állományában van ennyi könyv, és hogy az mire elég. Aztán hogy azok a könyvek hol vannak az iskolában elhelyezve, azt szerintem ne fogalmazzuk meg a törvényben. Szerintem ezért hagyható el ez a paragrafus vagy ez a bekarikázott rész.
ELNÖK: Az egész nem hagyható el, az utolsó szó az, hogy: "útján" (Derültség.) sajnos kell. (Derültség.) A többi valóban elhagyható.
Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor szavazunk.
Zsigó képviselő úr indítványát ebben a formában elfogadjuk-e? (Szavazás.) Ebben a formában nem fogadjuk el, mert az "útján"-t vissza kell tenni, de a kapcsolódó módosító indítványt majd jól el fogjuk fogadni. A bizottság egyharmada sem támogatta a módosító indítványt.
A 13. pontban Sándor Klára és Csapody Miklós új rendelkezést kívánnak beiktatni a törvénybe, jelesül hogy a tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyveket a szakmai..., szóval eddig volt, tehát hogy sok mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyv megrendelhető legyen. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 14. pontban Borsos József képviselő úr és társai az egyedülálló szülők által nevelt gyerekeket is be kívánják emelni a tankönyvvel ingyenesen ellátottak alanyi jogú körébe. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Zsigó Róbert jelentkezik.)
Zsigó képviselő úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Indoklást szeretnék kérni.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kormánynak nem volt szándéka a kedvezményezetti körhöz való hozzányúlás, mert ilyet nem terjesztett elő. Jelen pillanatban nem látunk arra lehetőséget, hogy ez változzon. Köszönöm szépen. (Közbeszólások. - Zsigó Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Bocsánat, tisztelt államtitkár úr, azt gondoltam, hogy a kormánynak ez nem volt szándékában, ezért nem volt benne a törvénytervezetben. Én azt kérdezem, mi az oka annak, hogy nem támogatják, hogy ezzel a módosító javaslattal ez ne legyen benne a törvénytervezetben. Úgy gondolja-e a kormány, hogy az egyedülálló szülők által nevelt gyerekek esetében ez nem szükséges?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez nem egészen így van. Önmagában az a tény, hogy valaki egyedülálló..., amit egyébként borzasztó nehéz ellenőrizni, aki kicsit is körülnéz, hogy ki az egyedülálló és ki nem, az tudja, hogy ezt borzasztó nehéz megvizsgálni, és mindenféle személyiségi problémákat is felvethet ennek az igazából való megmérése. Tehát mindenki megkapja, akinél az összes többi probléma fennáll, tehát amennyiben a rászorultsági elvek bejönnek, annál az oknál fogva természetszerűleg mindenki megkapja. Önmagában az a tény, hogy valaki egyedülálló, az nem alapozza meg... (Párhuzamos beszélgetések, zaj.)
ELNÖK: Bocsánat, tényleg nem lehet hallani! Az államtitkár urat arra kérem, hogy kicsit vegye magához közelebb a mikrofont, mindenki mást meg arra kérek, hogy egy kicsit kevesebbet beszéljünk közben. A gyorsíró nem tudja írni.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Bocsánat, akkor még egyszer kezdeném. (Derültség.)
ELNÖK: Igen, tessék! (Derültség.)
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Úgy gondoljuk, hogy önmagában az a tény, hogy valaki egyedülálló, nem feltétlenül alapozza meg azt a rászorultságot, ami a törvényből ma kiolvasható. Az a lényege, hogy akinek ezt az egyéb indokok miatt meg kell adni, az megkapja, és az a tény, hogy valaki egyedülálló, a mi megítélésünk szerint önmagában nem elég. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Azt hiszem, hogy döntési helyzetben vagyunk.
Aki támogatja az indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 15. pont pontosan ugyanerről szól, csak itt nem a g), hanem a d) pontban szerepel ugyanez a feltétel. A kormány nyilván ezt sem támogatja. (Dr. Szüdi János nemet int.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
250
PÉ 251 (Elnök)
(Révész Máriusz: Megvan az egyharmad, támogattuk!) Bocsánat, ez három volt. (Révész Máriusz: Bocsánat, én kettő vagyok.) Az volt a három, mert sem Pálinkás képviselő úr, sem Hoffmann képviselő asszony nem jelezte. (Dr. Pálinkás József és dr. Hoffmann Rózsa is jelzik támogatásukat.) Így már hat, így már az egyharmada támogatja, de a bizottság nem támogatja.
A 16. pontban Révész Máriusz képviselő úr indítványa. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem. (Nincs jelzés.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 17. pontban az adatszolgáltatásról van szó, arról, hogy ki, kinek szolgáltat adatot. A kormány képviselője?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy olyan korrekció lenne, hogy ebben bennmaradna az "és a közoktatás információs rendszerének", mert időközben meggyőztek az iskolaigazgatók arról, hogy nekik ez nem jelent többlet adminisztrációt, hiszen csak egy címet kell beírni a listába, akinek küldik. Viszont a kiegészítést pedig szükségesnek tartjuk. Nincsenek pontos adatok ugyanis, és ez a számvevőszéki ellenőrzés is felvetette, hogy nincsenek megbízható adatok. Abban az esetben hogy ha egyrészt a közoktatás információs rendszerének is megküldi a tankönyvrendelést az iskola, másrészt pedig a kiadók továbbadják a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének, így talán a két csatornán összejövő adatokból lehet valamilyen következtetést levonni, abból is, ha ezek egyeznek, abból is, ha különböznek, és egy csomó vita kikerülhetővé válik.
ELNÖK: Képviselő úr, tehát a kiegészítéssel egyetért, de nem kívánja elhagyni a közoktatás információs rendszerét. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az a probléma, hogy ez a paragrafus az iskoláról beszél, tehát egy kapcsolódóval a 10. §-ba kell betenni a testületek adatszolgáltatását, ami ma egyébként benne van, mert a 10. § (2) bekezdése azt mondja, hogy a testület nyilvántartást vezet a tankönyvkiadással és tankönyvforgalmazással összefüggő tevékenységről. Akkor ide kellene egy olyan mondatot betenni, hogy kötelesek adatot szolgáltatni a testület tagjai, mert talán...
ELNÖK: Államtitkár úr, meg van véve a dolog, ezt most így elfogadjuk, és a csatlakozó módosító indítvánnyal áttesszük ezt a bekezdést a másik...(Révész Máriusz: Ezt nem tudjuk elfogadni.)... vagy nem fogadjuk el, de akkor mindegy. Az a dolog lényege, hogy értettük, ha tartalmi vita nincsen abban, hogy hol helyezkedik el egy rendelkezés a törvényben, ezen nem fogunk összeveszni.
Támogatja-e tehát a bizottság a 17-es indítványt? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Lesz kapcsolódó módosító indítvány.
Ugyanez szerepel Tatai-Tóth képviselő úr indítványában, de ismét a jogi főosztályra hivatkozom, szerepel még egy kitétel, jelesül, hogy az iskolai tankönyvellátás feladatainak végrehajtásában közreműködhet a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság. Ezt képviselő úr ki kívánja hagyni, és a "bármely tankönyvkiadással és tankönyvforgalmazással foglalkozó társaság"-ra kívánja változtatni. Államtitkár úr?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem, a 19-esre tekintettel.
ELNÖK: Képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tulajdonképpen a 18-ast nyilván nem lehet támogatni az első része miatt, a második részét viszont fenntartanám, és azt javaslom államtitkár úrnak, hogy a 19. §-ban lévő kötelezettséget, ami a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságra vonatkozik, azt - itt úgy tudom, az OKM a tulajdonos - az alapító okiratába tegyék bele a közhasznú társaságnak, mert ez nem törvénybe való. Tehát a 19-es indítványt, annak ellenére, hogy a benyújtását én magam is támogattam, azt gondolom, hogy nem szabad törvénybe iktatni, függetlenül attól, hogy más útja van annak, hogy mondjuk megtudják az iskolák, hogy van a minisztériumnak egy olyan közhasznú társasága, amelyhez ha fordulnak, akkor kötelező lesz, hogy szolgáltatást nyújtson, de ezt nem ebben a törvényben kellene szabályozni. Köszönöm.
ELNÖK: Más? (Nincs jelzés.) Ezzel ellentétben amellett érvelnék, most képviselőként és nem bizottsági elnökként, hogy a 19-est érdemesebb elfogadni. Tekintettel arra, hogy itt nem az a kérdés, hogy megvan-e említve a törvényben a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság, mint amely jogosult részt venni vagy közreműködni ebben a feladatban, itt a kiegészítés második fele az érdekes, hogy tudniillik a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság bizonyos esetekben köteles közreműködni.
Magyarán: ha olyan helyzet áll elő, hogy a piac törvényeinek engedelmeskedve, más tankönyvkiadó, -forgalmazó nem hajlandó közreműködni ebben, mert nem éri meg neki magyarul, akkor a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság lépjen be és ezt tegye meg, akkor is, hogy ha ez neki ráfizetéssel jár.
Azt gondolom, hogy ez a része a dolognak törvénybe való, hogy egyébként ki mindenki közreműködhet ebben, biztosan lehet ezen vitatkozni, de a kötelezettség mindenképpen törvénybe való.
Ha nincs további észrevétel, akkor szavazzunk. Aki tehát a 18-ast támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 19-est ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság támogatja.
A 20., 21., 22., ez a három ugyanarra a törvényi helyre vonatkozik, a testület tisztségviselőivel és a tisztségviselők feladataival foglalkozik. Különböző változatokban a javaslat az, hogy a törvény ne foglalkozzék azzal, hogy melyik tisztségviselő mit csinál, ezt döntse el a testület. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 20-ast támogatjuk, és ebben benne van minden.
ELNÖK: A 20-ast támogatja a kormány, mert az generálisan eltörli az egészet. A bizottság támogatja-e a 20-ast? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Támogatja-e a 21-est? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Támogatja-e a 22-est? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 23. pontban Tatai-Tóth képviselő úr és Katanics képviselő úr az ár aránytalan növelésére vonatkozó meghatározást, mint olyat kívánja törölni a törvényből. Ugyanezt kívánják Sándor Klára és Csapody Miklós képviselők. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem. Tatai képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az indítványunk arra vonatkozik, hogy maradjon meg a hatályos szabályozás. A hatályos szabályozásban 150 százalék szerepel, és ezt most nem tudom pontosan, biztosan van itt, aki jobban tudja nálam, hogy más különbség van-e a hatályos szöveg és a beterjesztett módosító között, vagy csak a százalékban van-e különbség, de mindenképpen a hatályosnak a fenntartását javaslom.
ELNÖK: Révész képviselő úr!
260
261 mse
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Bevallom, nem teljesen értem, hogy ez miért jó. Tehát hogyha a tankönyvek árát mederben akarjuk tartani, akkor miért jó az, hogy az infláció másfélszeresével lehet évente emelni azt, miért nem jobb az a szabályozás, ami most itt van, amit a kormány előterjesztett? Azt gondolom, hogy ha mi a fogyasztók, azaz a gyerekek, a szülők érdekeit akarjuk képviselni, akkor az, hogy az infláció mértékét ne haladhassa meg az áremelés, az az ő szempontjukból egy kedvezőbb szabályozás. Én egyébként még azt is el tudom fogadni, hogy lesznek olyan évek, amikor ez a tankönyvkiadók számára kedvezőtlenebb lesz, hiszen az infláció összetétele olyan lesz, hogy a papír ára meg a nyomdaköltségek és a nem tudom mik ára az infláció felett emelkedik, viszont lesznek olyan évek, amikor ez meg nem így lesz, amikor a papír ára meg a nyomdaköltségek az infláció mértéke alatt emelkednek. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ha már a kormány ezt így terjesztette elő, akkor ne rontsunk a fogyasztók rovására ezen az előterjesztett szövegen. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Távol álljon tőlem, hogy nem azt szeretném, hogy minél olcsóbbak legyenek a tankönyvek, de természetesen kellene valamilyen indoklás ahhoz, hogy amíg a hatályos szövegben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs ráta szerepel, annak a 150 százalékát nem haladhatja meg az árnövekedés, addig itt bejön ez az ipari termelői árindex, amit én mint egy egyszerű földi halandó nem is értek, és nem tudom értelmezni, hogy mi a különbség a kettő között. Biztos, hogy a számítási szisztémát, a kettő közötti arányosítást világosan kellene látni ahhoz, hogy érdemi döntést lehessen hozni. Eddig a tankönyvjegyzékkel kordában lehetett tartani az árakat, nyilvánvaló, hogy az adatok elemzésével azt látja az ember, hogy ezzel az eddigi szabályozással nem szaladt előre a tankönyvár az egyébkénti áremelésekhez képest, de hogyha erre vannak adatok, akkor azokat kérjük, és akkor van még néhány napunk, és ha ez valóban indokolt, akkor támogatni fogjuk. De egy meglévő szabályozásnak az ilyen átalakítása még mindig érthetetlennek tűnik.
ELNÖK: Képviselő úr, az infláció és az ipari termelői árindexhez való mérés között az a különbség, hogy a kereslet-kínálat törvényei szerint kialakuló áremelkedéshez kötjük-e a tankönyvár aránytalan emelésének a fogalmát, vagy a termelői költségek átlagos emelkedéséhez kötjük-e ezt - elég világos, hogy mi a különbség. Hogy ki melyiket szereti jobban, az természetesen lehet vita tárgya, én azonban ebben az esetben mégiscsak azt gondolom, hogy az eddigi szabályozás, miszerint az ár aránytalan emelése az ipari termelői árindex 150 százalékának megfelelő emelés, magyarán az ipari infláció másfélszeresével való emelés, az azt veszi figyelembe, hogy attól, hogy a lépeget exkavátor árra csökkent, attól még a papírárak növekedhettek úgy, hogy a termelői költségek jelentősen megemelkednek a tankönyves meg általában a könyvkiadói iparban, és ez egy bizonyos határig nem tekinthető áremelésnek akkor sem, hogyha - még egyszer mondom - a kártolt gyapjú ára különben jelentősen csökkent. Úgyhogy én hajlamos volnék ezt megszavazni, de a döntés a bizottság véghetetlen bölcsességére van bízva.
Van-e még valaki, aki szólni kíván? (Wilhelm József jelentkezik.) Wilhelm úr megint azt kérte, hogy szólhasson. Kérdezem a bizottságot, hogy megadja-e neki ismét a szót, mert ilyenkor ezt fel kell tennem szavazásra. Aki tehát úgy gondolja, hogy Wilhelm úr ismét szólhasson, az, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) Igen, megvan a többség, tessék parancsolni! Egy gazdátlan mikrofont tessék kedves lenni keresni!
WILHELM JÓZSEF (Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete): (Hangosítás nélkül:) Azt hiszem, innen is hallható...
ELNÖK: Nem, nem lehet, mert elektronikus jegyzőkönyv is van, nem csak kézzel írott.
WILHELM JÓZSEF (Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete): Elnézést kérek! Amikor a kezemet a magasba emeltem, már abban a pillanatban tudtam, hogy nem lesz célszerű, amit a tisztelt képviselőknek mondani szeretnék, de az elhangzott hozzászólások teljesen meggyőztek arról, hogy önök egy nagyon súlyos és fontos kérdésben, amely pontosan a tankönyvgyártók jövedelmezőképességét és eredményességét érinti, úgy akarnak szavazni, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy az a bizonyos árindex milyen érték Magyarországon, hogy azt hogy számítják ki. Természetesen én sem tudom felvázolni azt az egyenletet, amellyel ez kiszámításra kerül, de annyit tudok mondani, hogy ez a bizonyos árindex az elmúlt évekre vonatkoztatva jelentősen alacsonyabb az infláció értékénél, jelentősen alacsonyabb. Márpedig én úgy gondolom, hogy ha ez fennáll, akkor ezeknek a cégeknek a kapcsán - amelyek ugyanolyan cégek, mint amelyek üzemanyagot forgalmaznak, mint amelyek gépkocsit forgalmaznak vagy élelmiszeripari árukat forgalmaznak, amely termékek árába önök nem tudnak beleszólni - a tankönyv árába ily módon való beleszólás sem megengedhető.
Szeretném önöknek elmondani, ha hiszik, ha nem, a tankönyves kiadók jövedelmezőképessége, eredményessége évről évre romlik, különösen azóta, mióta az EU-ba beléptünk, mert szerzői jogi kötelezettsége áll fenn a kiadóknak, ami jelentős többletköltséget jelent. Az inflációt önök ismerik, az inflációval növekszik a nyomda, többnyire a papír ára, és nem sorolom tovább. Tehát végül is nekem azt kell mondanom, hogy egy ilyen ármegközelítés nem tisztességes, és nagyon nehezen fogadható el a kiadók részéről, ezt őszintén el kell mondani. Persze lehet törvényre, jogra hivatkozni, a tankönyvkiadóknak nem marad más, mint hogy megvizsgálják a törvényes eszköztár adta lehetőségeket, hogy ez elfogadható-e számukra vagy sem. De annyit el szerettem volna mondani, és köszönöm a szót, hogy ez az árindexnél, illetve az inflációnál lényegesen kevesebb, nem beszélve a szállítási költségekről, amit önök nagyon jól ismernek. Tehát valahogy így kellene ezt az árkérdést kezelni. A könyvkiadók, különösen a magyar könyvkiadók nem gazdagodnak, ezt higgyék el nekem! Köszönöm. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.)
ELNÖK: Wilhelm úr, most a könyvkiadók anyagi helyzete nem tárgya a mi napirendünknek. Azt azért el kell mondanom - és mindjárt adom tovább a szót -, hogy megítélésem szerint az az érvelés nem helytálló, hogy ahogy nem szólunk bele az üzemanyag árának az emelkedésébe, úgy ebbe se szóljunk bele, tekintettel arra, hogy a tankönyvpiac egy nagyon speciális piac. Senki nem köteles üzemanyagot vásárolni, lehet járni gyalog is, ámde az állam törvénnyel kényszerít arra mindenkit, hogy megvásárolja a tankönyvet. Ez a rész az érvelésnek szerintem tehát nem helytálló. Ugyanakkor azt gondolom, az meg méltányos, hogy a tankönyvárak emelkedését ne kössük szigorúan egy olyan átlaghoz, amelyben olyan termékek árának az esetleges csökkenése is benne van, amely termékeknek a tankönyvekhez abszolút semmi közük nincs. (Révész Máriusz jelentkezik.)
Hoffmann képviselő asszony jelentkezett előbb, utána Révész Máriusz képviselő úr következik.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Egyrészt a tankönyvet megvásárló szülők, családok számára az infláció egy érzékelhető valami, az ipari termelői árindex kevésbé. Másodszor pedig nekünk mégiscsak azt kell néznünk, hogy ezeket a tankönyveket meg tudják-e venni vagy sem, ezért én támogatom Tatai-Tóth úr javaslatát, hogy jobb volt a régi szabályozás, mert egyértelműbb volt, és nem folytatom. Én tehát ezt a javaslatot támogatom.
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szabó képviselőtársam is elmondta, hogy a tankönyv azért nem úgy működik, mint egy piaci áru. A másik, amit hozzátennék, az az, hogy a mostani módosítás, ha jól értem az elmondottakat, két helyen szigorít a jelenleg érvényben lévőhöz képest.
270
PÉ 271 (Révész)
Az egyik hely, ahol szigorít, hogy a 150-ről leveszi 100 százalékra, a másik pedig, ahol szigorít, hogy az átlagos fogyasztói árindexet leveszi az ipari árindexre, amit egyébként én is úgy tudok, hogy nem is kicsivel, de alacsonyabb a termelői árindex egyébként, mint az átlagos infláció.
Az az igazság, hogy azt talán el tudom képzelni, hogy a kettő együtt sok. Tehát hogy az árindexet is elvisszük a termelői indexre, plusz még a 150-et levesszük 100-ra. Viszont azt gondolom, hogy ha már a kormány egy ilyet előterjesztett, akkor találjunk egy olyan kompromisszumot, hogy vagy azt mondjuk, hogy az ipari termelői árindex 150 százalékát, vagy azt mondjuk, hogy az infláció, ami magasabb, mint az ipari árindex, annak a 100 százalékát.
Továbbra is azt gondolom, hogy ha minden évben az infláció másfélszeresével lehet növelni a tankönyvárakat, és ezzel élnek a tankönyvkiadók, akkor ebben az esetben mi nem a fogyasztók oldalán állunk. Tehát vagy ezt a most a kormány által előterjesztett javaslatot tudom támogatni, vagy pedig kompromisszumként - mivel itt voltak ellentétes hozzászólások is - addig el tudnék menni, hogy a fogyasztói árindex 100 százaléka, mármint az átlagos infláció 100 százaléka, vagy az ipari árindex 150 százaléka, de az eredeti javaslatot mindenképpen évente túlzott mértékű lehetőségnek ítélem meg.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem egy árindex van, hanem ágazatonként, tehát a traktort, vagy nem tudom, mit hozott fel elnök úr, azt nem kell figyelembe venni...
ELNÖK: Később a kártolt gyapjút is mondtam.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Megkérdeztem Tóni bácsitól, nem magamtól vagyok ilyen bölcs. Tehát lementem, megnéztem, valóban ez alacsonyabb a jelenleginél, de ez volt a szándék. Még egy utolsó információ, hogy a Versenyhivatal nem találta aggályosnak ezt a szabályozást, tehát versenyszempontból nem érzett problémát ebben a szabályozásban.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy szavazhatunk. Kérdezem tehát a bizottságot, hogy függetlenül attól, hogy milyen kompromisszumos kapcsolódó vagy bizottsági módosító indítványra érkeznek majd javaslatok, a benyújtott javaslatok közül a 23-ast támogatja-e. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 24-est, ami ezzel lényegében azonos, támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 25. pontban Sándor Klára és Csapody Miklós, illetőleg tőlük függetlenül Tatai-Tóth András és társai a tankönyv definíciójában a szótár, szöveggyűjtemény, atlasz, kislexikon tankönyvvé nyilvánításához más szabályokat is megengednek, mint a közönséges tankönyvek esetében. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tulajdonképpen azzal, hogy ha nem hozta volna be a szabályozásba a kormányzat azt, hogy a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz és a kislexikon is tankönyvvé nyilvánítható, akkor eszébe nem jutott volna senkinek, hogy még itt eljárásokon gondolkodjon. Ugyanis ha a tankönyvvé nyilvánításra van egy egységes eljárás, akkor fölösleges felsorolni. Tankönyv az - fogadta el a bizottság is -, amit tankönyvvé nyilvánítottak. Viszont ha itt valamilyen oknál fogva ezt külön nyomatékosítani kell, hogy a szótár és az egyéb is tankönyvvé nyilvánítható, akkor a többit ez hozta maga után, hogy talán nem ugyanúgy kell a lefordított könyveket, a külföldi könyveket, egyebeket, a kéttannyelvű, nemzetiségi könyveket tankönyvvé nyilvánítani, mint a többit. Tehát itt biztos, hogy valamilyen feszültséget jelez ez, és akkor...
ELNÖK: Mint a korábbi háttérvitában elhangzott, mondjuk egy szótár esetében, hogy nem túl hosszúak-e a benne lévő mondatok, azt nem sok értelme van vizsgálni. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A jogszabály: először is nem az eljárási rendben van különbség, hanem a tartalmi vizsgálatokban. Szerintem a kémiakönyvet is máshogy kell jóváhagyni és a történelemkönyvet is. Tehát ilyen alapon akkor oda lehet írni, hogy természetesen minden könyvet egyedi eljárás szerint, erről van szó.
Tehát nyilván, amikor a tankönyves rendeletet át kell nézni, másképp kell jóváhagyni a szakképzési tankönyveket, másképp kell jóváhagyni az elektronikus tankönyveket, másképp kell jóváhagyni sok mindent. Ezért érzem ezt fölöslegesnek, mert egyedi eljárások, és a jogszabály szerint kell ezeket vizsgálni és elemezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Visszavonom.
ELNÖK: Hogy a dolgot kiterjesszük, a 26. pont más jellegű tankönyvek esetében megismételné ugyanezt a szabályozást, vagyis hogy a nemzetiségi, két tanítási nyelvű, fogyatékkal élő gyermekek számára készített tankönyveket is más eljárás szerint kell jóváhagyni.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Csak hadd hívjam fel a figyelmet, hogy az értelmező rendelkezéseknél vagyunk, nem az eljárási kérdéseknél. Ha azt mondjuk, hogy mi az, hogy tankönyv, az, amit jóváhagynak, az (1) bekezdés foglalkozik az eljárással. Akkor bele lehet oda tenni, hogy minden tankönyvet külön eljárás szerint. Ez egy értelmező rendelkezés, ami azt próbálná megmondani, hogy e törvény alkalmazásában mit kell tankönyvnek tekinteni.
ELNÖK: Ez teljesen érthető, de akkor mi a csudának kell bele, hogy tankönyvvé nyilvánítható a szótár, a szöveggyűjtemény stb.? Tankönyv az, amit annak nyilvánítottak, és ha a szótárt nyilvánítják annak, akkor az a tankönyv.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az ÁSZ kérésének tettünk eleget, és annak az igénynek, hogy az iskolák kérték, hogy ezt tegyük egyértelművé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szavazzunk! Aki tehát a 25-öst támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Aki a 26-ost támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Szeretném jelezni, hogy be fogok adni olyan kapcsolódó módosító indítványt, ami a szótár, szöveggyűjtemény, atlasz, kislexikon tankönyvvé nyilváníthatóságát törli a definícióból, mert ez valóban nem definíciós kérdés.
Zsigó képviselő úr a 27. pontban az atlasz esetében a "legalább három év" kifejezést törölni javasolja. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Sikerült appercipiálnom a javaslat lényegét. Tehát a képviselő úr javaslata az, hogy az atlasz is csak akkor legyen tartós tankönyv, ha legalább öt évre szól és nem háromra. Érthető persze a világpolitika jelenlegi változásai szerint, hogy az atlasz nem garantálható, hogy öt évig változatlan határokat tüntet fel, de ez egy évre sem garantálható manapság, úgyhogy ezt nem látom különösebben masszív indoknak.
Szavazzunk! Aki a 27. pontot támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Zsigó képviselő úr és képviselőtársai a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás, kéttannyelvű iskolai oktatás idegen nyelvű tankönyveinek biztosítására kívánnak rendelkezést tenni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Azért, mert nem ért vele egyet, vagy azért, mert másutt ez szerepel?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem ért vele egyet.
280
281 mse
ELNÖK: Jó. Akkor azt kérdezem, hogy... (Révész Máriusz jelentkezik.) Ja, igen, Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Van egy probléma a javaslattal, amelynek alapján meg is érteném, ha a kormány erre hivatkozva azt mondaná, hogy nem támogatja, mégpedig az, hogy 2008. szeptember 1-jéig ezt szerintem nem lehet megoldani. Úgyhogy valószínűleg be fogunk adni egy olyan kapcsolódó módosító javaslatot, amely szerint ez ne 2008 legyen, hanem legalább egy évvel, ha nem kettővel el kell tolni. Az a helyzet, hogy ez több esetben most is így működik, tehát lehet azt mondani, hogy ezzel nem ért egyet a kormány, de épp a kisebbségi oktatás esetén egy gyakori helyzet, hogy külföldről beszerzett tankönyvekkel próbálják megoldani a hiányosságokat. Én nem látom azt, hogy ez most megoldott lenne, és azt is nagyon kétségesnek látom, hogy ez 2008. szeptember 1-jéig szükséges lenne.
Értem a kormány szándékát, csak szerintem, hogyha ezt nem írjuk bele a törvénytervezetbe, akkor nem az történik, ami a kormány szándéka, hanem itt hagyunk egy lyukat, és összekacsintunk, mert tudjuk, hogy olyan feltételeket támasztottunk, amelyeket nem tudnak teljesíteni, de legfeljebb majd nem figyelünk oda nagyon. Úgyhogy ilyen szempontból én jobbnak látnám, ha ezt egy kis határidő-csúsztatással fogadnánk el, és 2009-2010-re, amikor ezeket a nemzetiségi tankönyveket akkreditálni lehetne, vagy nem tudom mit lehetne velük csinálni, akkorra elfogadnánk, és elérnénk oda, ami egyébként a minisztérium szándéka.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A nemzetiségi tankönyveknek egy speciális jóváhagyási eljárása van, egy gyorsított, be lehet hozni külföldről, azt be lehet vinni az Országos Kisebbségi Bizottság elé, és ha javasolják, akkor gond nélkül jóvá lehet hagyni azokat. És alatta van egy 29. pont, amely talán megoldja ezt a gondot és problémát is. (Közbeszólások: Szavazzunk!)
ELNÖK: Szavazzunk! Aki a 28. pontot támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 29. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai átmeneti szabályokat kívánnak megállapítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 30. pontban Zsigó képviselő úr a 2. § (5) bekezdésében a "tankönyv- és taneszköziroda" szövegrészt hatályban kívánja tartani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincs már, úgyhogy nem támogatjuk.
ELNÖK: Nincs már ilyen, értettük. A kormány tehát nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem kívánja a minisztériumot arra kötelezni, hogy ezt újra állítsa fel.
A 31. pontban Sándor Klára és Csapody Miklós képviselők a törvény 8. §-ának (3) bekezdését kívánják hatályban tartani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 32. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai, ha jól értem, a kötelező kamarai tagságot kívánják feloldani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Ezzel a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény módosító indítványainak a végére értünk - remélem, nincs senki, aki még bizottsági módosító indítványt fontolgat! (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Módosító javaslatok megvitatása
Soron következik a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról T/3092. számon benyújtott törvényjavaslat módosító indítványairól való szavazás. Az ajánlástervezet szerint megyünk. Köszöntöm a kormány képviselőjét!
Az 1. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony egy bekezdés elhagyását javasolja az 1. §-ból. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 2. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak kívánnak egy szót módosítani a 2. § (1) bekezdésében. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pontban Kuzma képviselő úr egy helyesírási és stiláris módosítást javasol. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pontban Tóth Ferenc képviselő úr ugyancsak helyesírási hibát kíván kijavítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. (Dr. Pósán László: Más tárca, más helyesírás! - Dr. Horváth István: Bocsánat, a hatályos törvényben az szerepel! - Dr. Pálinkás József: Már hallottuk ezt a hülyeséget, a hatályos helyesírásban meg más van! - Derültség.) Képviselő úr, tartsuk meg a parlamentáris formákat! A kormánynak jogában áll valamit támogatni vagy nem támogatni, a bizottságnak is jogában áll valamit támogatni vagy nem támogatni - mind a ketten éltünk a jogainkkal.
Az 5. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak a Kjt. 20/A és 20/B §-ának a módosítását, valamint 20/C §-ának az elhagyását javasolják. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontban Zsigó képviselő úr a pályázat benyújtásának határidejét kívánja meghosszabbítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Éppen az 5. pont támogatása miatt nem támogatja.
ELNÖK: Igen, merthogy ott maradt a 8. (Senki nem jelentkezik.)
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 7. pontban Zsigó képviselő úr a pályázati kiírás szabályait kívánja módosítani, de nem látom a mondat értelmét. Mindenesetre a kormányt kérdezem.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja, azzal, hogy a tartalmát viszont akceptálja, tehát ha a törvényjavaslathoz első helyen kijelölt foglalkoztatási bizottság, amennyiben akceptálja azt, hogy ehhez egy kapcsolódó módosító indítványt ad be, akkor a minisztérium szívesen segédkezik ennek az előkészítésében, hogy minél bővebb körben kerüljenek nyilvánosságra az üres közalkalmazotti állások, illetve pályázati lehetőségek.
ELNÖK: Értettük. A kormány tehát ebben a formában nem támogatja. Közben sikerült megértenem a mondat értemét: arról van szó, hogy ha a fenntartó egy önkormányzat vagy egy önkormányzati társulás, akkor a pályázatot a székhelyen és a telephelyeken is ki kell függeszteni.
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja
Esetleges csatlakozó módosító indítványokat szívesen fogadunk.
A 8. pontban Zsigó képviselő úr a 20/B § 1. pontjának az elhagyását javasolja. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja, mert az 5. pontban benyújtott javaslat támogatásával kollízió lenne a két javaslat között.
ELNÖK: A kormány ezt nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 9. pontban Pánczél képviselő úr ugyancsak a közzététel szabályait vagy nyilvánosságát kívánja módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ugyancsak nem támogatja, de ahogyan a 7. pontnál említettem, a tartalmat akceptáljuk, amennyiben tehát van rá fogadókészség, szeretnénk egy ilyen kapcsolódót benyújtatni. Egyébként a 20/C § a támogatott javaslat alapján el is marad, tehát ezt már csak ilyen formális jogalkotási okok miatt sem lehetne támogatni.
ELNÖK: Világos. Ettől függetlenül a bizottságnak mindenről szavaznia kell, mert nem tudható, hogy a parlament a maga véghetetlen bölcsességében mely indítványokat fogja megszavazni, és melyeket nem.
290
PÉ 291 (Elnök)
Tehát kérdezem, hogy a 9. pontban szereplő indítványt a bizottság támogatja-e? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság az indítványt támogatja.
Nyitottak vagyunk bizottsági módosítókra.
Kékesi képviselő úr egy gépelési hibát javasol kijavítani a 10. pontban. Gondolom, ezt a kormány is támogatja.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, mert az 5. pontban benyújtott módosító indítvánnyal ez orvoslásra került, tehát ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem tehát a bizottságot, hogy a 10. pontot támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 11. pontban Pálinkás képviselő úr a közalkalmazotti jogviszony próbaidejére vonatkozó szabályozást kívánja kihagyni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 12. pontban Gegesy képviselő úr a 21/A §-t kívánja ugyancsak egy kicsit más módon módosítani, itt a legalább három, de legfeljebb hat hónap próbaidőt javasolja. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. Annyit hadd mondjak el hátteréül, hogy itt a kormány a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában megállapodott a közszolgálati szakszervezetekkel, hogy a három hónapos kötelező próbaidő megállapítása mellett legfeljebb négy hónapra lehet ennek az időtartamát felemelni.
Tehát úgy gondolom, hogy egy szociális párbeszéd keretében megkötött alku sok mindennél többet ér.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány tehát nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 13. pontban Répássy képviselő úr a három hónapos próbaidőt 30 napra kívánja mérsékelni, és legfeljebb három hónapot írna elő. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ugyanezen ok miatt nem támogatjuk. Azért felhívnám mindenkinek a szíves figyelmét, hogy 30 nap alatt sok minden nem derül ki egy próbaidő alatt.
ELNÖK: Ez a jó benne. (Derültség.) A kormány tehát nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 14. pontban Kékesi Tibor képviselő úr újfent hatra kívánja változtatni ezt a négyet. A kormány az ismert okokból nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 15. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak egy pontosító módosításra tesznek javaslatot. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 16. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő úr a 22. §-t kívánják több helyen módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 17. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony magyarul kívánja megfogalmazni a törvényt, a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban, ha ezt jól értelmezem. A kormány képviselője?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Magyarul mondom: ha a 16-ost támogattuk, akkor a 17-est már nem lehet támogatni.
ELNÖK: Lehetne, de ha nem támogatják, akkor nem támogatják. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 18. pontban Kékesi képviselő úr a szakmai gyakorlat előírására kíván különböző előírásokat törvénybe iktatni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 19. pontban Hock Zoltán képviselő úr a 22. § (2) bekezdését kívánja jelentősen módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 20. pontban Pósán képviselő úr a különböző fizetési osztályokba tartozók esetében a gyakornoki időn kíván változtatni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Kovács Zoltán képviselő úr a 22. pontban ugyancsak a gyakornoki időkkel próbál valamit kezdeni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ezt sem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 22. pontban Pósán képviselő úr a 22. § (7) bekezdését kívánja módosítani, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tíz évét három évre kívánja módosítani ahhoz, hogy ne kelljen gyakornoki idő. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 23. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak helyesírási javaslatokat tesznek. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 24. pontban Répássy képviselő úr a gyakornoki idő lejártát nem 30, hanem 60 nappal megelőzően javasolja minősíttetni a közalkalmazottat. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bocsánat, nemcsak ez van benne. Ez egy farkasvakság volt, mindegy. A Kjt. 22. §-ának minősítésre vonatkozó szabályait kívánja módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egyrészt a kormány így, ebben a formában nem támogatja, de egy olyan kapcsolódó módosító indítványt támogatnánk, hogy pontosabban kerüljön ez a szabály megfogalmazásra, nevezetesen olyan módon, hogy a gyakornoki idő utolsó hónapjában kerüljön sor a minősítésre. Ezzel többé-kevésbé a teljes gyakornoki idő - a minősítés eredményétől függetlenül - ki lenne töltve, tehát a gondolatmenetet követve, de pontosítva egy kapcsolódó módosító javaslatot szerencsésnek tartanánk ehhez a törvényhelyhez.
ELNÖK: A kormány tehát a javaslat tartalmával egyetért, de jobb megfogalmazást tartana szükségesnek. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt az indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 25. pontban Zsigó képviselő úr ugyancsak a gyakornoki időben történő minősítésről kíván intézkedni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk az előbb elmondott okok miatt.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 26. pontban Révész képviselő úr ugyanezt a problémát járja körül egy kicsit más megfogalmazásban. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 27. pontban Hock képviselő úr a Kjt. 22/B §-át elhagyni javasolja. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 28. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő úr, ha jól látom, csak egy fölösleges pontot akarnak kihagyni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Gondolom, a bizottság is támogatja. (Szavazás.) Igen.
A 29. pontban Tóth Ferenc képviselő úr egy nyelvtani pontosítást eszközölne, nem időtartama alatt, hanem a gyakornoki idő alatt. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha itt a nemet magyarázhatom, egyrészt ezt így nem támogatjuk, miután a 28-ast támogattuk, de elismerve a nyelvhelyességi problémát, a 28-ashoz egy kapcsolódó módosító indítvány benyújtását támogatnánk, hogy mind a tartalom, mind a nyelvhelyesség meglegyen.
300
301 mse
ELNÖK: Köszönöm. Jaj, bocsánat, igen, nemcsak egy pontot javított ki, hanem a 30/A és /B §-t egyaránt, igaz! Én rosszul interpretáltam, de már megszavaztuk.
A 29. pontban tehát Tóth képviselő úr a nyelvhelyességet kéri számon. A kormány ebben a formában nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 30. pontban Hock képviselő úr a Kjt. 23. § (1) bekezdéséből kíván egy részt elhagyni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 31. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak ugyancsak a 23. § (2) bekezdését kívánják módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 32. pontban Hock képviselő úr a 24. § (2) bekezdését kívánja módosítani, jelesül a b) pontját el kívánja hagyni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Miután a 30-ast nem támogatta a kormány, a 32-est, amely azzal összefügg, sem lehet támogatni.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 33. pontban Soltész Miklós képviselő úr a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének az új eseteit kívánja törölni a törvényjavaslatból. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 34. pontban Révész képviselő úr a "vezetői pótlék"-ot egyszerűen "pótlék"-ra kívánja változtatni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 35. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak a Kjt. 25/C §-ának a módosítását javasolják - ez egy elég jelentős átszabása a 25/C §-nak. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 36. pontban Pánczél képviselő úr ugyancsak a 25/C §-t, annak (2) bekezdését kívánja módosítani, ennek a bekezdésnek az utolsó mondatát hagyná el. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 37. pontban Soltész képviselő úr a Kjt. 26. § (4) bekezdését kívánja elhagyni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 38. pontban Pálinkás képviselő úr a napi fél óra utazási többletteher esetére pótlék megállapítását javasolja. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 39. pontban Soltész képviselő úr a 27. § (2) bekezdését javasolja elhagyni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 40. pontban Simon képviselő úr és Gúr képviselő úr a 27. § (2) bekezdését kívánja módosítani: egy okot törölni kíván az azonnali hatályú megszüntetések közül. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 41. pontban Pálinkás képviselő úr ugyancsak a 25. § (2) bekezdését javasolja módosítani, azzal, hogy a megfizetendő pénzt egy összegben kell kifizetni a közalkalmazottnak. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Csak annyit - mert nem kérdezik meg, hogy miért nem támogatom -, hogy ez jelenleg is így van, tehát ami egyszer így van, azt már nem kell kimondani. Ezért nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ez világos, hogy most így van, de ha a törvényben nem így van, akkor ez szokásjog alapján van így, ergo semmi nem gátolja azt, hogy a törvénybe bele legyen írva.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem szokásjog alapján van így. Hogyha a végén el kell számolni, akkor máshogy nem lehet elszámolni, csak egy összegben. Ez tehát soha, sehol nem merült fel problémaként.
ELNÖK: Szavazunk. A 41. pontban foglaltakat aki elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 42. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő úr a 30/A, 30/F §-ok jelentős átszabását javasolják. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány ezt támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 43. pontban Gegesy képviselő úr a Kjt. 30/A, 30/C és 30/D §-ának az elhagyását javasolja. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Értelemszerűen azt előző támogatása miatt nem lehet támogatni.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 44. pontban Pálinkás képviselő úr a felmentés közlésének a határidejét kívánja előbbre hozni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 42-es támogatása miatt ez nem támogatható.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 45. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak a 31/A §-t javasolják módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 46. pontban ugyancsak Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak a 32. § (2) bekezdését javasolják módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 47. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak egy új (7) bekezdést kívánnak a 31.§-be beilleszteni, és az előzőeket is módosítani kívánják. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 48. pontban Pálinkás képviselő úr a 37. § (9) bekezdéséből egy jelentős részt kíván elhagyni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 49. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak javaslata szerepel. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 50. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak a törvény 38. § (1) bekezdését kívánják módosítani: egy hivatkozást el kívánnak hagyni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 51. pont megint csak Simon és Gúr képviselő urak javaslata, amelyben egy hivatkozás elhagyását javasolják. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 52. pontban Pálinkás képviselő úr a munkavállaló egyetértését kötné ki a más településre történő kirendeléshez. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A kirendeléssel fogalmilag nem fér össze a munkavállaló egyetértése. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 53. pontban Pósán képviselő úr a fegyelmi eljárás szabályain kíván változtatni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
310
PÉ 311 (Elnök)
Az 54. pontban Simon Gábor és Gúr Nándor képviselő urak a 47. § (1) bekezdését kívánják módosítani. Ez is a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozik. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 55. pontban Pósán képviselő úr a 49. § (2) bekezdését kívánja másképpen megfogalmazni, ugyancsak a fegyelmi eljárással összefüggő rendelkezések. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 56. pontban Pósán képviselő úr a 49. § (30) bekezdés d) pontját javasolja kiegészíteni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 57. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony a vesszőhibákat kívánja kijavítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Miután az 58-ast támogatjuk, a kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány véleménye szerint az egyik vessző elhagyása felesleges, vagyis az egyik vesszőt nem kellene elhagyni.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, ha beleszólok, de az Országgyűlés megfelelő irodája nyelvhelyességi szempontból jelezte nekünk ezeket a dolgokat, tehát nem saját szakállunkra mondjuk, hogy mit támogatunk, mit nem, nem akarunk nyelvészbe átmenni, amihez a szakmánk alapján nem értünk.
ELNÖK: Világos a különbség mindenki számára. Aki úgy gondolja, hogy az 57-est támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Aki úgy gondolja, hogy az 58-ast támogatja, az jelezze! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 59-es pontban Simon Gábor és Gúr Nándor javaslata. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 60-as úgyszintén Simon és Gúr képviselők javaslata.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén támogatja a kormány.
ELNÖK: Szintén támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 61. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony a kötelező óraszámba beeső mértéket kívánja 10-ről 5-re módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 62. pontban Simon és Gúr képviselő urak javaslata, a munka törvénykönyve 86. § c) és e) pontjait kívánják módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 63. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony szerint a távolléti díjat a munkavállaló átlagkeresetének figyelembevételével kell meghatározni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Ennek a napirendi pontnak is a végére értünk. Köszönöm szépen a közreműködést.
A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló határozati javaslat
A bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Soron következik a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló határozati javaslat, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokról fogunk szavazni. A javaslatot H/2920. számon kapták kézhez. Köszöntöm a kormány megjelent képviselőit.
Sorban megyünk az ajánlási tervezetben. Elsőként a 6. pontról szavazunk. Borsos képviselő úr és társai indítványa, miszerint a kormány évente készítsen jelentést és ne kétévente az Országgyűlés részére. A kormány képviselője a javaslatot?
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Üdvözlöm önöket. Jó napot kívánok! A tárca álláspontját tudom egyelőre csak közvetíteni, a tárca nem támogatja ezt a javaslatot.
ELNÖK: A tárca ezt nem támogatja. A kormánynak jelen pillanatban nincs álláspontja. Szavazzunk! Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a jelentés évenkénti sűrítését? Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 8. pontban Balog képviselő úr és társai a független szakértők által végzett kutatások segítségével való vizsgálat eredményéről nem 2011-ben és 2015-ben, hanem minden évben kívánna tájékoztatást kérni. A kormány?
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca álláspontja az, hogy nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 11. pont következik, Borsos képviselő úr és társai, a romákra vonatkozó hátrányos helyzet megfogalmazásán kívánnak módosítani. A kormány képviselője?
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Ezt az indítványt nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 12. pontban ugyancsak Borsos képviselő úr és társai javaslata található, a legfontosabb intézkedésekhez szükségesnek tartják hozzátenni, hogy ez minden tárca által fókuszált és koordinált legyen. Hogy a minden tárca által koordinált hogyan lesz koordinált, azt én a magam részéről nem tudom, de a kormány képviselőjének álláspontját kérdezem.
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A javaslat lényegét értjük és alapvetően egyet is értünk vele, de ezzel a megfogalmazással nem tudunk egyetérteni. Tehát így ebben a formában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Nekem is piszkálta a csőrömet. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt az indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja, és nyitottak vagyunk csatlakozó módosító indítvány benyújtására.
A 15. pontban Balog Zoltán és képviselőtársai az óvodai ellátás szükségességének indokolásában kívánnak más megfogalmazást. A kormány?
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot, tekintettel arra, hogy a kétéves intézkedési tervek fognak pontos ütemezést és költségvetési vonzatokat meghatározni. Jelenleg erre nincs lehetőség a stratégiában.
ELNÖK: Tehát úgy ítéli meg, hogy ez nem a stratégiába illő kérdés. Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Egy nagyon fontos része azért van ennek a javaslatnak, amit megfontolandónak tartanék, hogy el kellene fogadni. Nevezetesen az, hogy költségvonzattal és ütemezéssel együtt kell megtervezni az óvodai hálózat bővítését. Tehát szerintem ha ilyen módon fogadjuk el ezt a módosító javaslatot, akkor ez egy kicsit erősebb, mint ami az eredeti javaslatban le van írva.
Tehát azt javaslom a képviselőtársaimnak, hogy ezt fontolják meg, mert ha ezt így fogadjuk el, akkor szerintem, ha ez keresztülmegy, akkor kedvezőbb helyzetbe kerül az óvodai ellátás biztosítása a stratégia elfogadása nyomán, mint hogyha ezt a javaslatot nem fogadjuk el.
ELNÖK: Azt tudnám indítványozni, hogy ezt a költségvonzat és ütemezés hangsúlyozását én a magam részéről méltányolni tudnám, tehát így nem fogom megszavazni, de egy olyan módosító indítvánnyal, ami ezt beemelné az eredeti szövegbe, szívesen támogatnám.
Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Ezzel szemben csatlakozó módosító indítványt vagy esetleg bizottságit készítünk hozzá.
A 16. pontban Balog képviselő úr indítványa ugyancsak a stratégiai terv szövegére vonatkozik. A kormány képviselőjének mi az álláspontja?
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja ezt a javaslatot.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Elnézést, érdekelne, hogy miért nem.
ELNÖK: Révész képviselő úrnak kérdése van, hogy miért nem.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A kérdésem az lenne, hogy miért nem. Nem akarok már itt a késői órán túlságosan elmerülni, de ez megint olyan javaslat, amiből szerintem kimondottan hasznuk lenne a romáknak, ha ez így konkrétan bekerülne ebbe a stratégiai tervbe.
320
321 mse (Révész)
Tehát szerintem ez előrelépés lenne a mostani helyzethez képest.
ELNÖK: Tessék parancsolni! (Dr. Ürmös Andor: Válaszolhatok?) Persze, hogyne!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Több félreértés van a javaslatban. Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy a 7. pont alapvetően az érettségit adó középiskolákról, illetve általában a középiskolákról szól. Itt a c) pontban a javaslat szerint széleskörű mentorrendszer kialakítását javasolják a felsőoktatásban tanulók számára. Tehát fogalmilag nem tartozik ehhez a ponthoz, ez az egyik problémánk.
A másik problémánk az, hogy úgy kezdődne a szöveg, mint hogyha egy átfogó, új ösztöndíjrendszert kellene megtervezni és kialakítani, holott jelenleg Magyarországon létezik egy átfogó ösztöndíjrendszer, ez az Útravaló ösztöndíjprogram a hátrányos helyzetű gyerekek részére, tehát nincs relevanciája ennek a javaslatnak.
A harmadik problémánk az, hogy a b) pontban javasolt roma ösztöndíj - csak így egyszerűen megfogalmazva - az e) pontban már nevesítésre került, a magyarországi roma tanulók tanulmányi támogatása, ennek fenntartása és továbbfejlesztése szerepel az anyagban. Tehát nem tartjuk szükségesnek, hogy ezt a b) pontba beillesszük.
Tehát több olyan pontja van ennek a javaslatnak, amely mintha egy kissé értelmetlenné tenni a módosító indítványt.
ELNÖK: Világos. Szavazunk. Aki az indítványt támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Túl vagyunk a bizottság hatáskörébe tartozó módosító indítványokon, hacsak valaki nem tud olyan módosító indítványról... (Deák Istvánné jelentkezik.) Tessék parancsolni!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Nem ehhez szólnék.
ELNÖK: Bocsánat, akkor ezen túl vagyunk, senkinek nincs olyan módosító indítványa, amelyről kellett volna, de nem szavaztunk. Akkor tehát ezt a napirendi pontot is lezártuk.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Visszatérünk a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló T/2939. számú törvényjavaslat módosító javaslataira, a Deák képviselő asszony által beígért bizottsági módosító indítványra tett javaslatot tárgyaljuk meg. Képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Mivel egyeztettem Dénessel, aki az eredeti benyújtó volt, átadnám a szót neki, hogy ő mondja el.
ELNÖK: Akkor Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen. Annyi tulajdonképpen a módosító javaslat, hogy az eredeti szándékot megtartva, hogy tisztázzuk a regionális szakképzési bizottságban megjelenítettek körét, nem korlátozzuk le az intézmény és intézményfenntartókat háromra, hogy jobban lefedje az adott szerkezetet. Tehát a zárójelben a három törlése javasolt, és ilyen formában jelenne meg a bizottsági módosító indítvány. Köszönöm.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Ezt a szakértő is elfogadta, és mivel különböző típusú fenntartók vannak, azt javasoljuk, hogy ne szűkítsük.
ELNÖK: Értettük. Magyarán a korábban tárgyalt kapcsolódó módosító indítványhoz képest a bizottsági módosító indítvány annyiban változik, hogy az intézmények fenntartói képviselőit nem korlátozzuk háromra, van, amennyi van.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Rendeletben fogják szabályozni, azt mondta a szakértő.
ELNÖK: Rendben van! Kérdezem a bizottságot, benyújtjuk-e így ezt a módosító indítványt. Kérem, hogy szavazzanak. (Szavazás.) Igen.
Tisztelt Bizottság! A napirendi pontok végére értünk.
Az egyebek van hátra. Nekem annyi egyebem van, hogy Edelényi Zsuzsánna szakértő asszony majd mindjárt el fogja mondani, de a jövő héten brit parlamenti delegáció fog érkezni Magyarországra, és különböző bizottságok képviselőivel, ezek között az Oktatási és tudományos bizottság képviselőivel is találkozni kívánnak. Én ezen a találkozón részt veszek, és kérem a bizottság tagjait, hogy fakultatív alapon ugyan, de azért viszonylag értelmes létszámban vegyünk ezen részt. Ez a jövő héten, 14-én, csütörtökön lesz, hogy hány órakor, arról addig még tájékoztatjuk önöket. Jövő héten csütörtökön egyébként parlamenti vitanap lesz, tehát Budapesten vagyunk elvileg valamennyien. Úgyhogy ha annak egy szünetében sikerül összehozni ezt a találkozót, akkor kérem a bizottság tagjait, hogy azon vegyenek részt.
Más egyebe van-e valakinek? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor mindenkinek megköszönöm a részvételt. Jó mulatság, férfimunka volt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 55 perc)
|
|
Dr. Szabó Zoltán |
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné és Molnár Emese