OTB-16/2007.
(OTB-32/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2007. szeptember 10-én, hétfőn 10 óra 35 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Elnöki bevezető *
Napirend előtti hozzászólások *
A napirendi javaslat módosítása *
A napirend elfogadása *
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló *
Balogi Csaba kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, válaszok *
Határozathozatal *
Egyebek *
Elnöki zárszó *
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Dr. Pálinkás József (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Zsigó Róbert (Fidesz) megérkezéséig dr. Pálinkás Józsefnek (Fidesz)
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP) Botka Lajosnénak (MSZP)
Mohácsi József (MSZP) Szabó Gyulának (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP) megérkezéséig Földesi Zoltánnak (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz) távozása után Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz) dr. Pósán Lászlónak (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz) Tóth Ferencnek (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) Kuzma Lászlónak (KDNP)
Dr. Nagy Imre igazgató (Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap Iroda)
Balogi Csaba igazgatóhelyettes (Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap Iroda)
Kerpen Gábor elnök (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 35 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Hogy egy valaha volt tévéfilmsorozat címét idézzem, egy hosszú, forró nyarat követően szeretettel köszöntöm az Országgyűlés őszi ülésszaka alkalmából a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, mindenkit, aki úgy döntött, hogy személyes jelenlétével megtiszteli a bizottság ülését, és figyelemmel kíséri a munkánkat. A bizottság szeptember 10-ei ülését megnyitom.
Mielőtt a napirend elfogadására térnénk, tartozom a jelenlévők mindegyiknek egy bocsánatkéréssel. A bizottsági ülés időpontjának ilyetén hektikus változása kizárólag az én hibám, illetőleg az én bűnöm. Egész egyszerűen a holnapi bizottsági ülést nem tudtam volna megtartani közbejött külföldi kötelezettség miatt. Az egyetlen esélyünk az volt, hogy tekintettel arra, hogy a mára tervezett, eredeti bizottsági napirendet nem kell megtárgyalnunk, mert Tatai-Tóth képviselő úr a módosító indítványát visszavonta, így a holnapra tervezett témákat ma tárgyaljuk meg, ahhoz viszont fél óra kevés lett volna, ezért hoztam valamivel előbbre. Ennek alternatívája az lett volna, hogy péntekre hívom össze a bizottság ülését. Gondolom, hogy az még kellemetlenebb lett volna, ezért aztán így döntöttem. Még egyszer mindenkitől elnézést kérek, akár jelen van, akár távol, akinek ez kényelmetlenséget okozott. Ígérem, ha csak lehetséges, ilyen többet nem fog előfordulni.
A napirendi javaslat módosítása
Ezek után rátérnénk a napirend elfogadására. A kiküldött napirendi javaslatomat a képviselő hölgyek és urak megkapták. (Dr. Pósán László: A mait, interneten.) Kérdezem, hogy ehhez képest van-e bárkinek indítványa. (Jelzésre:) Pálinkás képviselő úr, majd Pósán képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Elnök úr, méltányolva az elnök úr elnézéskérését, csak a jegyzőkönyv kedvéért - más jelentősége úgysincs - hadd jegyezzem meg, hogy interneten sem kaptam meg ezt a bizottsági meghívót. Az bizonyára elvárható a képviselőtől, hogy naponta nézze meg az interneten kapott üzeneteit, az azonban aligha, hogy vasárnap éjszaka is tegye ezt meg. Én ma reggel 8 óra 15 perckor telefonon kaptam értesítést arról, hogy bizottsági ülés lesz. Ezt egy ilyen fontos ügy esetében elfogadhatatlannak tartom. Értem, hogy képviselő úr, elnök úr elébe ment a mondandómnak azzal, hogy ezért elnézést kért, azt gondolom, hogy ennek ellenére egy fontos kérdést, amelyről a parlamentben komoly vita folyt, ilyen módon az első helyen kijelölt bizottságnak elintézni azokkal szemben, akik ezt a kezdeményezést megtették, ebbe munkát, energiát fektettek, hogy az aláírásokat összegyűjtsék, nem tartom elfogadhatónak.
Azt képzelem, hogy egy olyan bizottsági ülésen kellene ezt megtárgyalni, ahol az Oktatási és tudományos bizottság tagjai előre tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen fontos kérdésről lesz szó. Nem akarnám ezzel a külföldi bizonyítványok elismerésének kérdését fonttalan vagy nem fontos kérdésnek nevezni, de egy ilyen népi kezdeményezésben - politikai szempontból azt kell mondjam, és vállalom érte a felelősséget azokkal szemben, akik azt mondják, hogy a külföldi bizonyítványok elismerése is nagyon fontos kérdés -, egy ilyen fontos politikai kérdésben csak akkor tud a bizottság komolyan, hitelesen, a közvélemény felé megjelenően is hitelesen állást foglalni, ha erre időben megkapjuk a meghívót.
Azt is mindannyian tudjuk, hogy a szakma sem, és - a közvélemény felé való politizálást folytatunk mindannyian - a közvélemény se értesül arról, hogy itt a bizottságban mi történik. Amint látom, a sajtó képviselői sem tudnak itt lenni ezen az ülésen. Úgy látszik, ez gyakorlattá válik. Én ez ellen a gyakorlat ellen szeretnék szólni, vagy a megszólalásom ez ellen a gyakorlat ellen szól, hogy fontos kérdéseket ilyen hirtelen összehívott bizottsági ülésen tárgyalunk meg, amelynek az összehívása nem tudom, mennyire szabályos, nem vagyok igazán szakértője a Házszabálynak, bár néha házszabályi kérdésekhez is hozzászólok. Nem tudom, hogy ez az összehívás szabályos volt-e, ezért nem teszek indítványt arra, hogy ez a bizottsági ülés ne történjen meg, de kérem, hogy ilyenfajta, szándékosan nem mondom, hogy játszma, de játszmának tűnő vagy a közvélemény és a választók számára furcsának tűnő bizottsági ülést az elkövetkezendőkben ne hívjunk össze. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Professzor úr, egy dolgot kötelességem tisztázni. Ami a másodikként javasolt napirendi pont, a népi kezdeményezés megtárgyalását illeti: utólag úgy tájékoztatott a Bizottsági Főosztály, hogy a parlamenti menetrend szempontjából nem elengedhetetlen, hogy ezt a témát ma tárgyaljuk meg. Ha tehát valakinek az az indítványa, hogy ezt ma vegyük le a napirendről, és csak az első pontot tárgyaljuk meg, és a bizottság ezt elfogadja, ezzel semmi olyat nem teszünk, amivel a Ház normális munkamenetét megakadályoznók. Én is csak mostanában értesültem róla, hogy nem föltétlenül kell ezt ma megtárgyalni ahhoz, hogy a Ház normálisan tudja tárgyalni az ügyet. (Jelzésre:) Tatai-Tóth képviselő úrnak adok szót, aztán Pósán képviselő úrnak.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tulajdonképpen sok vitám Pálinkás képviselő úrral nem lehet abban, amit elmondott. Ahhoz, amit a bizottsági elnök úr kifejtett az imént, azt szerettem volna hozzátenni, hogy ha nem feltétlenül fontos, tehát ha nem akadályozza a parlamenti munkát, azt gondolom, a képviselőcsoportunk is támogatni tudja, hogy a népi kezdeményezés tárgyalására egy jobban előkészített, egyeztetett időpontban kerüljön sor.
A múlt heti elfoglaltságaim miatt én sem tudtam folyamatosan figyelemmel kísérni az internetet, és amikor utoljára láttam, még csak a hétfői bizottsági ülést találtam az interneten, azzal kapcsolatban megtettem azt a lépést, hogy megvizsgálva a kormány érveit, visszavontam a módosító indítványomat. Viszont azt gondoltam, hogy akadályozza a heti vagy a jövő heti parlamenti munkát, ha ezen a héten nem dönt a bizottság. Az előzetesben valóban nem találom a parlamenti napirendek között ezt a népi kezdeményezést, tehát, ha valóban nem csinálunk vele rosszat, akkor megfontolásra ajánlom, hogy jövő heti ülésünkön tárgyaljuk a második napirendi pontot, tehát a népi kezdeményezést.
ELNÖK: Tekinthetem-e ezt olyan indítványnak, miszerint a második napirendi pontot vegyük le a napirendről? (Közbeszólások: Igen. - Vegyük le!)
Ha megengedik, először Kerpen Gábor urat kérdezném meg mint a népi kezdeményezés szószólóját, hogy van-e kifogása az ellen, hogy fölöslegesen bolondítottuk ma ide.
KERPEN GÁBOR (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte): Nem fölöslegesen, mert ezt a beszélgetést is fontos volt hallani. Én azt gondolom, hogy Tatai-Tóth úr javaslatát szeretném látni a határozatban, hogy a jövő heti ülés napirendjére kerül. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pósán képviselő úrnak van még mondandója? (Dr. Pósán László: Egy kiegészítés.) Tessék!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A napirend ilyetén jellegű alakulásával mélységesen egyetértek, nem ehhez kívánok hozzászólni, hanem egy általánosabb dolgot szeretnék kérni. Az egyik az, hogy az elmúlt években volt arra kellő készség a különböző pártok között, hogy az olyan természetű elfoglaltságokat, amit úgy neveznek, hogy frakcióülés, kölcsönösen tiszteletben tartottuk, és akkorra nem raktunk bizottsági üléseket. A mi frakciónknak hétfőn szokott lenni a frakcióülése, gondolom, a kormánypárti oldalon is általában így van.
Arra szeretném kérni elnök urat, hogy ezt az elemi udvariassági kérdést a jövőben is érdemes lenne betartani, mert most nekünk 10 órától bizony frakcióülésünk van. Szerintem a parlamenti munkához ez ugyanúgy hozzátartozik, mint az, hogy bizottsági ülést tartunk. A 12 órai bizottsági ülés - ahogy eredetileg tervezve volt - még belefért volna az időbe, ez a 10 óra 30 perc olyan természetű ad hoc döntés, ami egész egyszerűen kivitelezhetetlen a normális hozzáállás szempontjából. Nem véletlen, hogy számos képviselő nem is tud itt lenni.
A másik dolog pedig az, hogy tudtommal a bizottságnak azért vannak alelnökei is, hogy amennyiben elnök úr akadályoztatva van valamilyen okból kifolyólag, az ülést le tudják vezetni. Következésképpen az lenne a kérésem, hogy a bizottsági üléseket ne elnök úr személyes elfoglaltságához igazítsuk, hanem legyen egy kiszámítható rendje a jövőt illetően. A helyettesítéssel és az alelnökkel ez szerintem minden további nélkül kivitelezhető, és ezeket a hektikus, felesleges bakugrásokat és felesleges indulatokat mégiscsak el lehetne kerülni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, általában hétfőre csak meglehetősen technikai jellegű, néhány perces bizottsági üléseket szoktunk összehívni éppen a frakcióülésekre való tekintettel. Joggal gondoltam azt, hogy a mai napon ilyen frakcióülésekre nem fog nagy számban sor kerülni, tekintettel arra, hogy egy hosszabb szünet után - legalábbis az a szokás - a frakciók előzőleg egy nagyobb lélegzetű találkozón készülnek fel. Azt gondoltam, hogy kivételesen a ma hétfő délelőtt szabad.
Még egyszer mindenkitől elnézést kérve, Pálinkás képviselő úr és Tatai-Tóth képviselő úr hozzászólását a napirendi javaslat módosítására benyújtott indítványnak tekintve kérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e azt a módosító indítványt, hogy ne tárgyaljuk a mai napon a 2. számmal jelzett, népi kezdeményezésről szóló napirendi pontot. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság elfogadta.
Van-e valakinek más módosító indítványa? (Nincs jelzés.) Nincsen.
Ezzel a módosítással teszem fel szavazásra a kérdést, hogy elfogadja-e a bizottság a mai napirendet azzal, hogy egy napirendi pontja van, a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, amelyet J/3205. számon kaptak kézhez. Aki elfogadja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta. Köszönöm szépen.
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló
Soron következik a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló. Köszöntöm a Miniszterelnöki Hivatal megjelent képviselőit, meg is adom nekik a szót.
BALOGI CSABA (Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap Iroda): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Balogi Csaba vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap Iroda igazgatóhelyettese, és a 2005-2006-os alaptevékenységről kívánnék beszámolni. A Szülőföld Alap egymilliárd forint nagyságrendű, elkülönített állami pénzalapként jött létre 2005-ben, a 2005. évi II. törvény hozta ezt létre. 2006 végéig, 2007. január 1-jéig a 105/2005. kormányrendelet alapján működött a Szülőföld Alap, és működött a Szülőföld Alap Iroda is, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalán belül egy főosztály alatt működött.
Egymilliárd forinttal gazdálkodhatott az alap 2005-ben és 2006-ban. Ezt kiegészítendő minden magyar állampolgárnak lehetősége nyílt arra, hogy adója egy százalékát felajánlja az alap javára, így 2005-re 110 millió forinthoz, 2006-ra pedig 88 millió forinthoz jutott az alap. Ezt egészítette ki a költségvetés egymilliárd forintra.
2005-ben kezdte meg munkáját a Szülőföld Alap Tanács, mely az alap elvi irányító testülete. Ennek tagjait a miniszterelnök úr nevezte ki. Elnöke dr. Kiss Elemér volt. Tagjai határon túlról és határon innen érkeztek, 7-7 fő. A 15. fő volt az elnök, dr. Kiss Elemér. A tanács határozta meg a támogatási prioritásokat, a pályázati stratégiát és az elbírálási elveket, melyek közül kiemelném, hogy 2005-ben és 2006-ban úgy döntött a tanács, hogy a Vajdaság és Kárpátalja - tekintettel az eltérő problémákra - kiemeltebb támogatásban részesül.
A Szülőföld Alap következő szakmai szintje a döntéshozó kollégiumok voltak. Ezek a kollégiumok írták ki a pályázatokat, és bírálták el ezeket. Három kollégium volt: oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégium az egyik, regionális, területfejlesztési, önkormányzati a második, és gazdasági és informatikai kollégium a harmadik. Ezen testületek összetétele igen hasonlított a tanács összetételére, hazai minisztériumok köztisztviselői dolgoztak ezekben a kollégiumokban, valamint határon túli magyar szervezetek delegáltak még tagokat.
2005-ben 975 millió forint összegben írtunk ki pályázatokat, tekintettel arra, hogy 25 millió forintot a féléves működésre különítettünk el, erre a jogszabály lehetőséget biztosít. 2006-ban 950 millió forint volt ez az összeg, ugyanis ekkor már teljes éves költségvetésre volt szükségünk, így 50 millió forintból gazdálkodhatott a Szülőföld Alap Iroda.
A beszámolóban mellékeltük, hogy az egyes kiírásokra hány pályázat érkezett be, hányat tudtak ezek közül a kollégiumok támogatásban részesíteni. A kedvezményezettek három kivételével már meg is kapták a támogatási összegeket. Ez a három kivétel abból adódhat, hogy a kedvezményezettek többször is mulasztottak, tehát a pályázati szabályzatainknak nem megfelelően jártak el, így lehetőségünk nyílt arra, hogy amíg nem javítják ezeket a hibákat, addig nem utaljuk át a vonatkozó összegeket.
Az alapról összességében elmondható, hogy határon túl nagyon kedvező fogadtatásban részesült, a pályázatok sokszor három-négyszeres túljelentkezést mutattak a kiosztható kerethez képest. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Megnyitom a napirendi pont vitáját. Azt gondolom, nem kellene különválasztani a kérdés és a hozzászólás műfaját, tehát kérdezem, hogy akár kérdése, akár megjegyzése van-e valakinek. (Jelzésre:) Pálinkás képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások, válaszok
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Áttekintve a Szülőföld Alap felhasználásáról szóló beszámolót, az első kérdés és a kérdésbe belefoglalt vélemény az, hogy egymilliárd forintot tettek bele több helyről, gyakorlatilag minden, a határon túl élő magyarok támogatására szolgáló alapot egy helyre hoztak össze. Úgy látom, hogy ennek az egymilliárd forintjából mindössze 380 millió forintot sikerült eddig elkölteni vagy odaítélni. Úgy ítélem meg, hogy nem tartják be a költségvetési törvényt.
Másrészt a minisztérium képviselője mondott egy furcsa mondatot. Azt tetszett mondani, hogy a pályázatokban többféle formai hibát találtak, ilyen módon - idézem - "lehetőségünk nyílt, hogy az összegeket ne fizessük ki". Tisztelt... nem tudom a beosztását, ezért engedje meg, hogy azt mondjam, hogy Köztisztviselő Úr! (Deák Istvánné: Igazgatóhelyettes.) Tisztelt Igazgatóhelyettes Úr! Valahol elképesztőnek és szomorúnak tartom, hogy ön, aki felelős azért, hogy a Szülőföld Alap eljusson azokhoz az emberekhez, akik erre igen rászorulnak, a kormány nyilvánvaló spórolási - hogy erősebb szót ne használjak - törekvéseit tekinti elsődlegesnek.
Azt mondta, hogy három-négyszeres a pályázatok igénye, ennek ellenére önöknek sikerült ezeket a pályázatokat formai vagy egyéb hiba kapcsán megakadályozni abban, hogy a kért támogatást megkapják. Ezért számomra ez a beszámoló így, ahogy van, elfogadhatatlan, és elfogadhatatlan a hivatalnak az a hozzáállása, amely szerint a költségvetésnek pénzt kíván spórolni, nem pedig a Szülőföld Alap eredeti céljaira, azaz a határon túl élő magyarok kulturális, oktatási támogatására használja fel ezt az összeget. Ezért kérem frakciótársaimtól, hogy ezt a beszámolót ne fogadjuk el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További megjegyzés? (Jelzésre:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Korábban még az alap létrehozása kapcsán elmondtuk, most csak megismétlem, hogy létrehoztak egy új hivatalt működési költségekkel, státusokkal, úgy, ahogy kell, úgy, hogy közben Magyarországon a rendszerváltozástól számítva mégiscsak voltak olyan természetű, állam által létrehozott közhasznú alapítványok, amelyek ebből a szempontból ilyen téren már kellő terepismeretre, rutinra, gyakorlatra tettek szert. Nem igazán értem azóta sem, hogy mi szükség volt minderre. Ez nem éppen a határon túli magyarok nagyon hatékony támogatását szolgáló dolog.
A másik, amit szeretnék megjegyezni, hogy a három-négyszeres túljelentkezés önmagában nem az alap sikeres működésének a bizonysága, hanem egész egyszerűen azt jelzi, hogy bizony komoly forráshiány van a határon túli magyar területeken számos vonatkozásban. Hadd utaljak egy nagyon fontos dologra! Valamikor még 2000-2001 táján volt egy olyan kormányzati program közhasznú alapítványon keresztüli finanszírozottsággal, hogy a határon túli magyaroknál a gyermekek magyar nyelvű iskolában, oktatási intézményben való továbbtanulását kívánta ösztöndíjjal támogatni. Ez azóta megszűnt, ez azóta nincsen. Azt a legfontosabb elvet, amit a kormány is egyébként oly szívesen hangoztat, hogy próbáljuk a határon túli magyarokat a szülőföldön megőrizni, az egyik legfontosabb motiváció, hogy a gyerekek taníttatását helyben, megkötését a szó jó értelmében elérjük, gyakorlatilag negligálták.
Az egész Szülőföld Alap ilyen szempontból nagyon tetszetős, csak az egyik legfontosabb lényegi dolgot nem tudja beváltani, hogy a felnövekvő nemzedékek, az új generációk valóban komoly kötődést érezzenek az iránt, hogy helyben maradhassanak. Azt gondolom, hogy ebből következően az egész beszámoló egy nagyon-nagyon formális, ha úgy tetszik, porhintés, és a lényegi kérdést messzemenőkig kikerüli. Én személy szerint szintén nem tudom támogatni, arról nem is beszélve, hogy sajtóhírek szerint, ha az elmúlt két év különböző sajtóinformációit visszakeressük, számos példát találunk majd arra, hogy a határon túli magyar szervezetek többször kifogásolták, és panaszkodtak, hogy óriási késésekkel és csúszásokkal történnek meg a forrásátutalások, a pénzeszközökhöz való hozzáférés egy külön tortúrának számít. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ebből a szempontból sem lehet különösebben büszke a teljesítményére ez a tisztelt alap. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Botka Lajosné képviselő asszony, aztán Tatai-Tóth képviselő úr.
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Köszönöm a szót. Élek azzal a lehetőséggel, hogy elnök úr kérdésfeltevésre is ad lehetőséget. Igazgatóhelyettes úr, szeretném, ha egyértelműen választ kapnánk arra, hogy 2005-2006-ban eldöntött és odaítélt, szerződéssel megerősített döntések után a pályázati pénzek odaérkeztek-e, ahova kellettek. Tehát ezek a pénzek ott vannak-e? Ez az egyik.
Ön arról szólt, hogy a Szülőföld Alap döntésében milyen szervezeti megoldást találtak, a szakmai kollégiumok kapták a pályázatkiírás lehetőségét, felelősségét és a döntés felelősségét. Nyilván a pályázatírással, illetve a pályázás kultúrájával az is összefügg, hogy amikor a nyertes a szerződést megkötötte, és a pénzt elnyerte, arra a célra kellett hogy használja. Nem szól az írásos előterjesztés arról, hogy önök a pénzfelhasználás tartalmi ellenőrzését milyen módon végzik, tehát hogy azt a célt szolgálja-e ez a pénz, amire egyébként a pályázó vállalkozott. Tehát az ellenőrzés is érdekelne.
Még egy tartalmi kérdés. Megpróbáltam megvizsgálni, hogy a 2005-2006-os esztendőből lehet-e valamiféle trendre következtetni. Egy nagyon egyszerű matematikai művelettel megállapítható, hogy ha csak a nyertesek számát, tehát akik részesültek ebből a pénzből, hasonlítom össze, azt kell mondanom, hogy míg 2005-ben 522, 2006-ban 398 olyan szerződést köthettek, amely támogatást jelentett a pályázók számára. Volt-e a két év között valamilyen stratégiai váltás, ami miatt a nyertesek száma ilyen mértékben változott, még akkor is, ha hozzáteszem, hogy 2006-ban lépett be a harmadik kollégium döntése? Milyen tendencia-, milyen trendváltozás történt a két évben?
Én, akinek szerencséje van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának oktatási, kulturális bizottságában a házelnök asszony megbízásából társelnökként dolgozni, úgy tapasztalom, hogy a szakbizottságokban elmondott vélemények természetesen több forrást kérnek, ez az egyik dolog, a másik pedig, hogy mindenképpen megértették, hogy a Szülőföld Alapon túl egyéb más források is vannak más szervezeti formában, amelyek a határon túli magyar oktatást, felsőoktatást segítik. Tehát én úgy gondolom, azt kérjük számon ezen az egymilliárd forinton, amiért ezt mi létrehoztuk! Ez vélemény volt, és úgy gondolom, ezt mindenképpen el kellett itt mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tatai-Tóth képviselő úr.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, a véleményemet nyilván befolyásolná a Botka Lajosné képviselő asszony által feltett kérdésekre adott válasz, de ezzel együtt ott folytatnám, ahol képviselő asszony befejezte. Parlamenti vitában, a költségvetés vitájában nagyon sűrűn felvetődött, hogy a magyar állam, a magyar költségvetés hogyan támogatja a határon túli magyarokat. Azokra az ügyekre, amelyeket képviselőtársaim korábban fölvetettek, a költségvetésben a források rendelkezésre állnak. Emlékszem, hogy amikor a parlamenti vita folyt, kapásból 7 és 8 milliárd forint közötti éves támogatást gyűjtöttem ki a költségvetésből. Tehát valóban igaz, hogy nem a teljes határon túli támogatást jelenti a Szülőföld Alap. Azt kell vizsgálni - ahogy képviselő asszony mondta -, hogy a célkitűzései hogyan valósultak meg, illetve, hogy a parlamenti döntésnek, amellyel létrehoztuk a Szülőföld Alapot, ez a beszámoló megfelel-e.
Én azt gondolom, hogy ez a beszámoló összefoglalja azokat a tevékenységeket, amelyek a Szülőföld Alap keretében az elmúlt két évben folytak, és ha változtatásra van szükség, akkor nyilván az alapot létrehozó törvényt kell változtatni. Én azt tapasztaltam, hogy ez a beszámoló összhangban van a törvénnyel, a törvény célkitűzéseivel és követelményeivel, tehát én magam elfogadásra ajánlom a bizottságnak és majd a parlamentnek is ezt a beszámolót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. További megjegyzés, hozzászólás van-e? (Nincs jelzés.) Ha nincs, engedjék meg, hogy én egy kérdésnek álcázott megjegyzést tegyek! Rosszul értettem-e a szóbeli kiegészítésben, hogy a rendelkezésre álló keretösszegből azért sikerült annyit kifizetni, amennyit említett, mert egyszerűen nem érkezett több olyan pályázat, amely a pályázati feltételeknek megfelelő lett volna? Illetőleg: amennyiben érkezett ilyen pályázat, és azt elbírálták, a kifizetésre további szerződéskötési problémák miatt nem került sor? Rosszul értettem, amit mondott, vagy ez a helyzet? Mert, ha ez a helyzet, nehéz azt mondani, hogy a költségvetési források nem elegendőek az adott feladatok ellátására, ha a jelenlegi költségvetési forrásokat sem sikerült a jogszabályoknak és a kiírási feltéteknek megfelelően megpályázni. Köszönöm szépen.
Önöké a szó.
DR. NAGY IMRE (Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap Iroda): Elnézést kérek, hogy én válaszolok Balogi Csaba igazgatóhelyettes úr helyett. Üdvözlöm a tisztelt bizottságot. Nagy Imre vagyok, a Szülőföld Alap Iroda vezetője. Írogattam, amit a képviselő hölgy és urak kérdésként feltettek. Először az elnök úr kérdésére válaszolnék. Valóban félreérhető volt a megfogalmazás, ez az egy-egy milliárd forint teljes egészében felhasználásra került egyrészt a minimális működési költségre, tehát a 25 és 50 millió forintra, amit a Szülőföld Alap Iroda működésére fordítottunk, másrészt pedig a támogatásokra. Ahogy elhangzott, az egyik évben 500, illetve 300 körüli támogatás és pályázat volt, ezek közül mindössze hármat nem fizetett ki az iroda, és ezeket sem a saját passziójából, hanem azért, mert az államháztartási jogszabályok előírják, hogy olyan szervezetnek, amely az államháztartás bármely alrendszerének tartozással rendelkezik, nem fizethető ki a támogatás. Tehát itt három olyan szervezetről van szó, amelyek már kaptak korábban támogatást, de nem számoltak el vele többszöri felszólítás ellenére sem. Ez az alap működésének az egészét nem érinti.
Reagálnék a többi kérdésre is, ha lehet. Pálinkás úr felvetette az 590 millió forintot, illetve a 381 millió forintot, ami a következő évben lett kifizetve. Ez valóban jogos felvetés. Ennek az az oka, hogy - ahogy az anyag tartalmazza - a 2005. évi pályázatok csak októberben kerültek kiírásra, decemberben lettek elbírálva, ezért a kifizetés nagy része átcsúszott a 2006. évre. Erre az államháztartási jogszabályok lehetőséget nyújtanak, tehát 2006. június 30-ig felhasználhatók a 2005. évi pénzek büntetlenül, persze, ha utána marad, a Pénzügyminisztérium ezt visszavonja.
Pósán képviselő úr felvetette, hogy az új hivatal valószínűleg többe kerül, mintha ezt anélkül oldottuk volna meg. Valóban némileg egy kis többletet jelent, de a Szülőföld Alap Irodának mint egy önálló egységnek a létrehozására csak 2007. január 1-jével került sor, előtte a Határon Túli Magyarok Hivatala egyik főosztályának egy szervezeti egysége volt. Ez annyit jelentett, hogy a Szülőföld Alap forrásaiból nem 5 százalék, hanem 10 százalék felhasználható működési költségekre. Ez úgy nem tűnik soknak, hogy egyúttal január 1-jétől a kormány megszüntetett két közalapítványt, az Illyés Közalapítványt és az Apáczai Közalapítványt, ezeknek a működési pénze átkerült a Szülőföld Alapba. A 2007. évben emiatt már nem egymilliárd forinttal, hanem kétmilliárd forinttal gazdálkodhatunk. Ahhoz képest, hogy a megszűnt két hivatal működési költsége mennyibe került, az új Szülőföld Alap Iroda, nem mondhatnám, hogy olyan nagyon drágább lenne, mint a korábbi intézmények.
Pósán képviselő úr jelezte azt is, hogy határon túlról jelezték, hogy voltak csúszások a támogatások kifizetésében. Ebben van némi igazság. Ennek is az az oka, amit már említettem, hogy a 2005. évi támogatásokat nagyon gyorsan kellett lebonyolítani, a 2005. év végén éppen hogy csak megszülettek a döntések, és igyekeztünk ezt minél gyorsabban kifizetni. Nyilván ez nem sikerült maradéktalanul, emiatt lehettek ilyen visszajelzések. Azóta, a 2006., most már különösen a 2007. évben ilyen már nincsen, tehát most már rendben működik ez a rendszer.
A képviselő asszony kérdezte, hogy az elszámoltatás mennyire működik szigorúan. Egyrészt van egy pályázati elszámolási szabályzatunk, amelyet a kollégiumok fogadnak el. Ezt természetesen pénzügyi, államháztartási szakértőkkel egyeztetve fogadjuk el, és ez alapján az elszámolásokat nagyon szigorúan nézzük át, másrészt pedig a támogatások egy bizonyos százalékát, én úgy tudom, hogy az 5 százalékát helyszíni ellenőrzéssel is ellenőrizni kell, és kiemelten azokat a támogatásokat, amelyek valamilyen ingatlanberuházásra, fejlesztésre vonatkoznak, ami nyilván nagyobb összeget jelent. Ezeket mind helyszíni ellenőrzéssel ellenőriztük.
Azt is felvetette a képviselő asszony, hogy miért csökkent azonos támogatási összeg mellett a támogatottak száma. Ennek az okát konkrétan én nem tudom megmondani, ez minden évben változik. Ennek az oka az lehet, hogy a kollégiumok fokozottan figyeltek arra, hogy inkább koncentráltabb támogatásokat nyújtsanak, ne pedig elaprózott, kis összegű támogatásokat, tehát nincs értelme, hogy 100-200 ezer forintokat osszunk ki, hanem inkább célzottan olyan projekteket támogatni, amelyek a határon túl jobban tudnak hasznosulni.
Nagyjából ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! (Jelzésre:) Pálinkás képviselő úrnak van még megjegyzése.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Még egy kérdést szeretnék föltenni. Említettem a 2006-os kifizetést, ami meglehetősen alacsony. Most itt igazgatóhelyettes úr elmondta, hogy októberben történt a kiírás. A kérdésem az, hogy miért. Októberig önök kaptak fizetést mint köztisztviselők, vagy nem kaptak fizetést? Sejtem, hogy kaptak, de azért a jegyzőkönyv kedvéért hangozzék el, hogy októberig önök nem teljesítették a feladatukat, októberre sikerült a pályázati kiírást megcsinálni, amit nyilván meg lehetett volna csinálni februárban, ahogy azt az államháztartási törvény előírja.
A második kérdésem pedig: hogyan állnak a 2007-es kiírásokkal? Kiírták már a pályázatokat? Beérkeztek? Mi várható 2007-ben? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon!
BALOGI CSABA (Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap Iroda): Valóban, 2005 októberében kerültek kiírásra a pályázati felhívások. Ezt az okozhatta, hogy a Külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala közösen kezelte az alapot 2005-ben, egészen 2006 júliusáig. A Szülőföld Alap Tanács, ami az a grémium, ami az egész irányítását megpróbálja ellátni, 2005. július 28-án alakult meg, és a következő ülésén, augusztus 31-én határozott a kollégiumok létszámáról és megalakulásáról. Ezek után nyílt csak lehetősége arra a Határon Túli Magyarok Hivatalának mint ennek a Szülőföld Alapnak a kezelőjének, hogy össze tudja hívni a munkát, ami a kollégiumokra hárul, tehát a pályázati kiírást. Nekünk mint kezelőnek nem volt túl nagy befolyásunk arra, hogy ezek a felsőbb szervek mikor tartják az üléseiket, és milyen munkarendet határoznak meg önmaguknak.
A 2007. évről pedig annyit, hogy idén először két fordulóban írjuk ki a pályázatokat, egy tavaszi és egy őszi fordulóban. A tavaszi forduló lezárult, a döntések megszülettek, a támogatási összegek a szerződések visszaérkezésének ütemében kerülnek átutalásra. Ezt tökéletesen tartani is tudjuk, és már készítjük elő a 2007. évi második forduló üléseit. Szerdán fog ülésezni a kulturális kollégium.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ez még a tavaszi kiírás, vagy már az őszi kiírás?
BALOGI CSABA (Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap Iroda): A tavaszi kiírás döntései már megszülettek, tehát a pályázók, a kedvezményezettek megkapták a szerződéseiket, illetve az ehhez szükséges dokumentációt. Ezeket mi postán várjuk vissza, és ha ezek mind megérkeztek, hiánytalanul megvannak, akkor nyomban tudjuk utalni a megítélt összeget. Tehát a tavaszi forduló lezártnak tekinthető, az őszi forduló ülései pedig most szeptembernek lesznek. Úgy tervezzük, hogy a kiírástól számított két hónapon belül már dönteni is tudnak a kollégiumok, így az őszi-téli programok megvalósulását tudja finanszírozni a Szülőföld Alap szükség esetén.
ELNÖK: Bocsásson meg, még egy kiegészítő kérdést engedjen meg! A tavaszi, illetőleg az őszi pályázatokra milyen arányban különítették el az összeget? Vagy igény szerint történt az elbírálás?
DR. NAGY IMRE (Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap Iroda): Megint én válaszolnék. Igazából a szükség hozta, hogy két pályázati fordulóban osztunk idén támogatási összeget, ennek pedig az az oka - ahogy mondtam -, hogy megszűnt az Illyés Közalapítvány, és megszűnés alatt áll az Apáczai Közalapítvány is. Ennek a két közalapítványnak a forrásai év elején még nem voltak átcsoportosítva a Szülőföld Alapba, tehát ezt csak az őszi pályázati fordulóban tudtuk meghirdetni. Emiatt nagyjából fele-fele arányban írtuk ki a pályázatokat, körülbelül egy-egy milliárd forint osztható ki a tavaszi és az őszi pályázati fordulóban. Ahogy hallottuk, a tavaszi pályázati forduló lezárult, ennek az eredményei, a támogatottak listája, és persze az elutasítottaké is a Szülőföld Alap honlapján megtekinthető. Ez a www.szulofold.hu. Itt rajta van az archívumban a 2005. és 2006. évi támogatottak listája is, ha ezt meg kívánják tekinteni. Nem tartottuk szükségesnek azzal terhelni a bizottságot, hogy ezt is ide terjesszük, de ez természetesen nyilvános.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Mekkora ez az összeg, amit jóváhagytak a tavaszi fordulóban?
DR. NAGY IMRE (Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap Iroda): 934,9 millió forint. A második fordulóban pedig 1,1 milliárd forint kerül kiosztásra, tehát nagyjából fele-fele arányban.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Amennyiben további kérdés, megjegyzés nincs, a határozathozatal következik.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a J/3205. számon kézhez kapott, a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámolót általános vitára alkalmasnak tartja-e, illetőleg az Országgyűlés számára elfogadása ajánlja-e. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Tizenhárom. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Hét. Tartózkodás volt-e? (Nincs jelzés.) Nem. Kimondom a határozatot: a bizottság a benyújtott beszámolót támogatja.
Kérdezem a bizottság többségi, illetőleg kisebbségi oldalát, kívánunk-e előadókat állítani. (Tatai-Tóth András: Botka Lajosnét javasolom.) Először döntsünk arról, hogy kívánunk-e előadót állítani. (Közbeszólás: Igen.) Rendben. Tehát a többségi véleményt Botka Lajosné képviselő asszony fogja előadni. A kisebbségit? (Közbeszólás: Pósán László). A kisebbségit Pósán képviselő úr fogja előadni az Országgyűlésben. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Ezzel a mai napirend végére értünk. Mintegy tájékoztatásképpen közölném, hogy előreláthatólag a jövő héten a plenáris ülés alakulásától függően kedden vagy szerdán tartjuk azt a bizottsági ülést, ahol, ha mást nem is, de a most elhalasztott napirendi pontot megtárgyaljuk.
Kerpen Gábornak lett volna még egy megjegyzése. Tessék parancsolni!
KERPEN GÁBOR (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte): Nem szeretnék visszaélni a türelmükkel, csak a nyomtató ördöge és az udvariasság miatt kell hogy mondjam, hogy abban a határozati javaslatban, amit itt olvasnak, az aláírás lemaradt a 2. oldalról. Ez a PDSZ javaslata, fenntartva azt, hogy a több mint 60 ezer aláírással támogatott népi kezdeményezésnél fenntartjuk, hogy feltétel nélkül kellene visszavonni a kötelező óraszám emelését, de az erről szóló érveinket majd azon az ülésen terjesztjük elő. Ez az információ a gondolkodáshoz, egy esetleges másfajta megközelítéshez. Köszönöm.
ELNÖK: Ezt tehát ki-ki kezelje úgy, mintha abban a nem várt esetben, ha a népi kezdeményezés javaslatát, amely az óraszámemelés feltétel nélküli visszavonására vonatkozik, a bizottság nem támogatná, fontolja meg ezt a határozati javaslatot. (Jelzésre:) Földesi Zoltán képviselő úr!
FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én az iménti megjegyzésre meg a napirend elfogadása előtti ügyrendi vitára visszatérve szeretném kérni vagy ajánlani a bizottságnak, hogy mivel egy őszi ülésszak elején vagyunk, fontoljuk meg, hogy egy úgynevezett főszabályként jelöljük meg az oktatási bizottság ülésnapját, mert azt gondolom, hogy mindannyian abban a helyzetben vagyunk, hogy szeretjük legalább egy-két vagy három nappal előre tervezni az életünket. Azt gondolom, világos, hogy az őszi ülésszakban nem fog változni a parlament ülésezési rendje, ez azt jelenti, hogy hétfőn-kedden plenáris ülések vannak. Szeretném javasolni, hogy mondja ki az oktatási bizottság főszabályként, hogy kedden vagy szerdán tartja az üléseit, hogy legalább az igazodási pontot meg tudjuk találni valamennyien.
Természetesen ettől bármelyik alkalommal eltérhetünk, hiszen az élet hoz ilyen ügyeket, remélem, többet nem ilyen ad hoc jelleggel, mint amilyen a mai volt. Főszabályként állapodjunk meg abban, hogy döntően szerda délelőtt legyen, vagy kedden az ülésnap ellenére tudjuk-e ezt vállalni. Szeretném, ha ebben kimondanánk valamilyen főszabályt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, ezt egyszer már a parlamenti ciklus elején kimondtuk, jelesül, hogy szerdán délelőtt tartjuk a bizottsági üléseket, és ehhez van egy szóbeli kiegészítésünk, hogy amennyiben a parlamenti ülés napirendje lehetővé teszi, ezt előrehozzuk a keddi napra. (Földesi Zoltán: Erősítsük meg!) Ez a főszabály, ettől időnként eltérni kényszerülünk, de ez ki van mondva. (Jelzésre:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): El tudjuk-e dönteni, hogy a jövő heti ülés mikor lesz?
ELNÖK: Azt el tudjuk dönteni, hogy szerdán legyen. Ha szeretnők, hogy kedden legyen, meg kell várnunk, mit csinál a házbizottság csütörtökön a jövő heti ülés napirendjével és napirendi időbeosztásával. Ha elfogadjuk, hogy szerdán legyen, azt most ki tudjuk mondani. (Jelzésre:) Tessék, képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Én szeretném - hogy ne kerüljünk újra ebbe a helyzetbe -, ha most a bizottság megállapodna benne, vagy elnök úr kitűzné a jövő heti ülés pontos időpontját, hogy a vendégeket is meg lehessen hívni, és mi is tudjunk szervezni.
ELNÖK: Képviselő úr, ki tudom tűzni a bizottsági ülés jövő heti időpontját, de csak szerdára tudom ebben a pillanatban kitűzni, mert a házbizottság most csütörtökön még hozhat olyan döntést, hogy egy esetleges keddre kitűzött időpontot nem tudunk tartani. Ha elfogadják, most állapodjunk meg abban, hogy jövő hét szerdán, 19-én 10 órakor találkozunk. Egy napirendi pontunk már biztos, a népi kezdeményezés megtárgyalása, amennyiben a bizottsági elnöki értekezlet vagy a házbizottság további feladatokat ró a nyakunkba, természetesen azt is el fogjuk végezni. Megfelel így? (Tatai-Tóth András bólint.) Köszönöm szépen, akkor ebben maradtunk.
A bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 26 perc)
|
Dr. Szabó Zoltán a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Nánásiné Czapári Judit