OTB-19/2007.
(OTB-35/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2007. október 2-án, kedden, 8.10 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532-535. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Jelenlévők *
Megnyitó *
Zsigó Róbert (Fidesz) napirend előtti hozzászólása *
Hozzászólások *
A napirend elfogadása *
Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Szóbeli kiegészítések *
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) *
Kajdi László (Pénzügyminisztérium) *
Kérdések, hozzászólások *
Csányi Lászlóné (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége) hozzászólása *
Válaszok, reflexiók *
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) *
Kajdi László (Pénzügyminisztérium) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
Egyebek *
Botka Lajosné (MSZP) tájékoztatója *
Elnöki felvetés *
Hozzászólások *
Szavazás *
Elnököl: Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Dr. Pálinkás József (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Szabó Zoltán (MSZP) dr. Sándor Klárának (SZDSZ)
Tóth Tiborné dr. (MSZP) megérkezéséig Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz) Révész Máriusznak (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz) megérkezéséig Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz) dr. Pálinkás Józsefnek (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) dr. Pósán Lászlónak (Fidesz)
Szatmári László (Pénzügyminisztérium)
Kajdi László (Pénzügyminisztérium)
Csányi Lászlóné (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége)
Dr. Farkas Anikó (Pénzügyminisztérium)
Klész Tibor (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 8 óra 10 perc)
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok mindenkinek! Azt gondolom, rögtön térjünk is rá a... (Zsigó Róbert jelentkezik.) Nem térünk rá. Ügyrendi javaslata van? (Zsigó Róbert: Napirend előtti!) Zsigó Róbert alelnök úr napirend előtt szeretne hozzászólni. Parancsoljon!
Zsigó Róbert (Fidesz) napirend előtti hozzászólása
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Van néhány probléma azzal, hogy a mai reggel, kedden reggel, 8 órakor tárgyalja a bizottság az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez az anyag majdnem 500 paragrafus, több mint 350 oldal, amelyhez elektronikusan is pénteken este, 7 óra után lehetett hozzájutni a hálón. Ez azért mégiscsak egy olyan nagy jelentőségű törvényjavaslat elég sok módosítással, amelyre fel kellett volna készülni. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy bárki - hacsak a hivatalos beterjesztés előtt nem tudott erről az anyagról - kellőképpen fel tudott volna készülni a mai bizottsági ülésre az adótörvényekkel kapcsolatban. Én mint alelnök nem tudtam róla, hogy kedden reggel, 8 órakor fogjuk tárgyalni ezt az anyagot, nem is hiszem, hogy a bizottság ezt a mai ülésén érdemi módon meg tudná tárgyalni.
A Fidesz-frakció tagjai a bizottságban hajlandóak arra, ha a bizottság úgy döntene, hogy halasszuk el az adótörvények módosításának a tárgyalását egy későbbi időpontra, amikor valóban fel lehet készülni rá, amikor véleményt lehet mondani róla, amikor - csak hogy néhány példát mondjak - a szakképzéssel, a közoktatással, a felsőoktatással kapcsolatos módosításokra fel lehetne készülni, érvelni lehetne. Akkor az volna az érzésünk, hogy a kormány valóban szeretné a parlament előtt megvitatni az adótörvények módosítását, valóban úgy gondolnánk, hogy a kormányzat kíváncsi arra, hogy az ellenzéknek mi a véleménye. Akkor lehetőség lenne a szakmai bizottságban arra, hogy ezeket az általunk majdan beterjesztett javaslatokat érdemben megtárgyaljuk, és olyan adótörvényeket hozzunk, amelyek valóban érdemesek arra, hogy elfogadjuk azokat.
Így, ebben a formában, hogyha ezt a mai napon teszi meg a bizottság, nem kívánunk, illetve, hogy pontosítsak, nem tudunk részt venni érdemben az adótörvények bizottsági vitájában, merthogy nem volt mód és idő arra, hogy a bizottság tagjai - még egyszer mondom: hacsak nem ismerték a beterjesztés előtt a szöveget, hacsak nem tudtak róla - kellőképpen felkészüljenek a mai ülésre. Nem is beszélve arról, hogy egy óra múlva kezdődik a parlamentben egy, a bizottsági tagokat is érintő napirendi pont tárgyalása.
Ezért azt javaslom, tisztelt alelnök asszony, hogy egy későbbi időpontra halasszuk el a mai napirendi pont megvitatását. Ellenkező esetben - nem arról van szó, hogy nem kívánunk, hanem hogy - nem tudunk részt venni a mai bizottsági ülés munkájában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a napirendről meg kell kérdeznem a bizottságot, hogy a bizottság többi tagja hogyan vélekedik erről, és abban, hogy a napirendet megszavazzák-e vagy sem, nyilván ki fog fejeződni az az álláspontjuk, hogy mit gondolnak erről a felvetésről. (Tatai-Tóth András és Révész Máriusz jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
Látom, hogy szavazás előtt Tatai-Tóth képviselő úr és Révész képviselő úr kért szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Természetesen a pénteki napon kaptuk meg a meghívót, és a pénteki napon (Közbeszólások a fideszes képviselők soraiból: Este! - Zsigó Róbert: Este 7-kor!) az interneten már látható, elérhető volt a törvényjavaslat. Ennek ellenére azt az érvet, hogy kevés az idő, el tudom fogadni, de miután a szakbizottságunkat érintő részeket azért ez alatt a rövid idő alatt ki lehetett keresni a törvényjavaslatból, illetve éppen azért, mert elég régóta ismert, hogy a jövő héten már megkezdődik az adótörvények általános vitája, ahol módjuk lesz a bizottság ellenzéki tagjainak is kifejteniük a véleményüket, én azt gondolom - még egyszer mondom: elfogadva, tehát nem vitatva azt, hogy jobb volna, ha több idő lenne erre -, hogy lényeges akadályát annak, hogy az általános vitára való alkalmasságról döntsön a bizottság, nem látom. Az általános vitáig a héten hátralévő idő még nekünk is szükséges lesz ahhoz, hogy alaposabban tanulmányozzuk ezt a beterjesztett törvényjavaslatot, de éppen azért, hogy a jövő héten megkezdődhessen az általános vita, azt javaslom, hogy a bizottság a napirend szerint tárgyalja meg ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az eddig elhangzottakhoz röviden csak annyit teszek hozzá, hogy éppen Tatai-Tóth András volt az egyik képviselőtársunk, aki annak idején az ügyben kardoskodott, hogy legyen egy stabil időpontja a bizottságnak. A stabil időpont tekintetében abban állapodtunk meg, hogy szerdán, 10 órakor van a bizottsági ülés. Abban is megállapodtunk, hogy a szerda, 10 órától bizonyos esetekben el lehet térni, de az eltérés feltétele csak az kellene hogy legyen, hogy felhívják mondjuk a Fidesz bizottsági alelnökét, és azt mondják neki, hogy bikkmakk, nem szerdán, 10 órakor lesz, hanem mit szólnátok a kedden, 8 órához? Azt gondolom, ez egy minimális elvárás, Szili Katalin sem akkorra hívja össze a parlament ülését, amikor mondjuk a szocialista képviselőkkel egyezteti, hanem van egy Házbizottság. Be kellene tartani ezeket a formákat. Tehát hogyha szerdán, 10 órakor van bizottsági ülés, akkor mindenki úgy készül, hogy szerdán, 10 órakor lesz.
Ráadásul képviselőtársam elmondta, hogy meglehetősen vaskos módosításról van szó. A megjelenés óta tegnap volt egy munkanap. Igaza van Tatai-Tóth András, hogy pénteken este 7-kor felkerült az internetre az adótörvény javaslata, nyilván dolgoztak rajta az embereink a hétvégén is, tegnap bent üldögéltünk a parlamentben, úgyhogy igazából ez az egy munkanap eléggé szükséges lett volna ahhoz, hogy érdemben megtárgyaljuk az adótörvények módosítását. Szerintem ez egy kellően fontos törvény ahhoz, hogy tartsuk az időpontot.
Még egyszer, összefoglalva: itt megbeszéltük, szavaztunk róla, van a bizottságnak egy általános időpontja, a szerda, 10 óra. Azt is jeleztük a szavazás során, hogy ettől el lehet térni, de ebben meg kellene egyezni. A harmadik probléma pedig, ami szintén elhangzott, hogy a parlament első napirendi pontja a bizottság több tagját érinti. Ezért én egy kicsit keményebben fogalmazok, mint az alelnök úr: nemcsak nem tudunk, hanem nem is kívánunk ilyen feltételek mellett részt venni a vitában, és legközelebb, ha nem a megbeszélt időpontra kívánják összehívni a bizottsági ülést, akkor a Fidesz-frakció azt azért elvárja, hogy előzőleg legalább az alelnök úrral próbáljanak egyeztetni ebben a témában. Ez így tarthatatlan, és ilyen szerintem egyetlen más bizottságban sincsen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, az egy teljesen jogos felvetés, hogy a Fidesz-frakcióval is egyeztetni kell az ilyen, az egyébként a szokásostól eltérő időpontokat. Ha ez nem történt meg, azért én itt, a bizottság elnöksége nevében - amelyből most az alelnök urat kiveszem - elnézést kérek. Nyilván figyelni fogunk arra, hogy a következőkben ez ne legyen így.
A napirend megszavazásának a kérdését fel kell tennem. Mielőtt azonban ezt megtenném, szeretettel köszöntöm a minisztériumok megjelent képviselőit, mert attól függetlenül, hogy fogjuk-e tárgyalni a napirendi pontot vagy sem, ők most itt vannak, és illik őket köszönteni. Köszöntöm tehát Szatmári László főosztályvezető-helyettes, Kajdi László főosztályvezető-helyettes urakat és dr. Farkas Anikót a Pénzügyminisztériumból, valamint Klész Tibor urat, aki az Oktatási és Kulturális Minisztériumból érkezett.
Azt kérdezem akkor a tisztelt bizottságtól, hogy a napirendet elfogadja-e abban az értelemben, hogy ma tárgyaljuk-e az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Tizenegy igen. Aki nem fogadja el? (Szavazás.) Nyolc nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Kettő. Köszönöm szépen, ha jól látom, ez egy szavazatnyi többség volt. (A fideszes képviselők elhagyják az üléstermet.)
Ennek a döntésnek az értelmében először a Pénzügyminisztérium képviselőjének adom meg a szót. Parancsoljon!
Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Szatmári László (Pénzügyminisztérium)
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, figyelemmel arra is, hogy a tisztelt bizottság tagjainak a plenáris ülésen is részt kell venniük, nagyon röviden felvázolnám azokat a kereteket, amelyek közepette ez a törvénycsomag készült, és amire a mostani módosítás vonatkozik.
Elsősorban arra kellett figyelemmel lenni a törvénycsomag összeállításánál, hogy csak olyan módosítások szerepelhettek ebben a törvénycsomagban, amelyek alapvetően nem veszélyeztetik az elfogadott konvergenciaprogramot, tehát ezeken a kereteken belül kellett mozogni. Az ütemezéshez az is hozzátartozik, hogy az átfogó, a rendszer jellegű változások, azok megtárgyalása általában 2008 folyamán várható, és bár a módosítások között, amelyekről most ez a törvénycsomag szól, jelentősek is szerepelnek, a törvénycsomag alapvetően olyan módosításokat tartalmaz, amelyek még nem igénylik az adórendszer átfogó, rendszer jellegű módosítását. Ezen belül a célok alapvetően a következők: a meglévő kereteken belül a foglalkoztatás ösztönzése, a beruházás ösztönzése, adminisztrációcsökkentés, illetve általában az adószabályok alkalmazhatóságának a javítása és bizonyos szempontból a feketegazdaság, illetve a szürkegazdaság visszaszorítása, kifehérítése elsősorban eljárási, igazgatási intézkedésekkel, illetve az ehhez kapcsolódó szabályok megalkotásával.
Ez tehát az az általános keret, amelyen belül a törvénycsomag mozog, bár, hangsúlyozom, vannak olyan elemek, amelyek önmagukban is jelentősek. Ilyen például, hogy a személyi jövedelemadózásban, az adójóváírás rendszerének a változtatása összességében 30 milliárd forintot hagy ott a munkavállalóknál, ez tehát nem egy csekély költségvetési hatású intézkedés. Vagy például a társas vállalkozásokat, illetve az egyéni vállalkozókat érintően a fejlesztésitartalék-szabálynak a változtatása, amely látszólag egy egyszerű változtatás - 25 százalékról 50 százalékra emelkedik az adózás előtti eredményben a képezhető fejlesztési tartaléknak a mértéke -, azt jelenti, hogy körülbelül 10 milliárd forintot fog ott hagyni zömében a kis- és középvállalkozásoknál.
A tisztelt bizottság ügykörét kétségkívül leginkább az újonnan bevezetendő erőforrás-fejlesztési hozzájárulás érinti. Ennek a résznek a kimunkálásában tisztelt kollégám, Kajdi úr vett részt leginkább, ennek az ismertetésére tehát átadnám a szót neki.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék!
Kajdi László (Pénzügyminisztérium)
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot! Az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás mint egy új adónem jelenne meg 2008-tól. Négy cél, szempont volt a kialakítása során, ebben a keretrendszerben dolgoztunk: az egyszerűsítés, az átláthatóság, az egyértelműség és az adminisztráció csökkentése, ezeknek a kívánalmaknak kívántunk megfelelni. Az összevonás alá három volt kis adó esik: a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás és az innovációs járulék. Az összevonásnál további cél volt, hogy az adóterhelés nemzetgazdasági szinten ne emelkedjen, és hogy a költségvetés által ellátott feladatok nem sérülhetnek.
Az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás alapja a korábbi innovációs járulék alapjára helyeződne, ami a vállalkozásoknak a korrigált nettó árbevétele, az volt az innovációs járulék alapja is, így a szakképzési hozzájárulás, ami korábban bérköltség alapú volt, szintén erre a szélesebb alapra helyeződne.
A hozzájárulás mértéke az egyes vállalkozásoknak a létszámméretétől függ. Három kategória kerülne felállításra, annak megfelelően, hogy ez a három adónem korábban is háromféleképpen érintette a vállalkozásokat. Az első kategóriába a 20 fő alatti vállalkozások tartoznának, mivelhogy őket sem az innovációs járulék, sem a rehabilitációs hozzájárulás nem érintette. A kevesebb mint 20 főt foglalkoztató vállalkozásoknál ennek az új adónemnek a mértéke 0,3 százalékpont lenne. A 50 főnél kevesebbet, de 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál 0,35 százalék lenne az adó mértéke - ez azért ekkora, merthogy itt már belép a rehabilitációs hozzájárulás, ami a korábbi szabályok értelmében a 20 fő feletti foglalkoztatókat érintette. Az 50 fő feletti foglalkoztatóknak az efeho - ez a rövidített elnevezése ennek az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásnak - a mértéke 0,6 százalékpont lenne, mert ez már tartalmazná a korábbi innovációs járuléknak megfelelő adót is.
Három célra kerülne elköltésre, illetve három célhoz van hozzárendelve ez a három adónem, ez a hármas felosztás továbbra is megmaradna. Szakképzési célra kerülne felhasználásra a 20 fő alatti vállalkozások kötelezettségének a teljes mértéke, mivelhogy őket nem érinti a másik két adónem. A 20 és 50 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál már a szakképzési cél és a rehabilitációs cél is él, így 86 százalék szakképzési cél és 14 százalék rehabilitációs cél kerülne elkülönítésre. Az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalkozások kötelezettsége háromfelé oszlana: szakképzési, rehabilitációs és innovációs célra - ebben a sorrendben 50 százalék, 8 százalék és 42 százalék lenne elkülönítve a három célra. Látható, hogy az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál nem érvényesül semmilyen innovációs kötelezettség, a 20 fő alattiakat nem érinti a rehabilitációs kötelezettség.
Ami a legfontosabb: hogy a korábbi elképzelésekkel szemben - amelyeket a sajtóból meg lehetett ismerni, illetve amelyek az Érdekegyeztető Tanács előtt is megvitatásra kerültek, a amelyeket most nem is részleteznék - egy olyan megoldás van a benyújtott törvényjavaslatban, hogy azok az alternatív teljesítési módok és felhasználási lehetőségek, amelyek eddig a cégek, vállalatok saját kompetenciájába tartoztak, amelyek ügyében saját maguk dönthették el, hogy hogyan használják fel ezt a kötelezettségüket, illetve hogy milyen tételeket állítanak szembe ezzel a kötelezettséggel, ugyanúgy megmaradnának. Tehát például a saját dolgozó képzésével, tanműhelyfenntartással vagy a szakképzés szervezésével ugyanúgy eleget lehet tenni ennek az efeho nevezetű hozzájárulás teljesítésének, mint ezelőtt, pontosabban ahogy a jelenleg hatályos, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján is. Ugyanígy megmaradna, hogy az innovációs célra fordítható résszel szemben a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység költsége is elszámolható lenne, illetve a megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége továbbra is leírható lenne az innovációs célra szolgáló rész terhére.
Az eljárásrendet érintően olyan szabályozás került kialakításra a benyújtott törvényjavaslatban, hogy negyedévenként előleget kellene fizetniük a vállalkozásoknak, és már negyedévente érvényesíthetnék az alternatív teljesítési módok szerinti elszámolásukat. Az éves elszámolást az éves bevallással egyidejűleg, május 31-éig kell majd teljesíteniük a vállalkozásoknak.
Ennyit szerettem volna elmondani erről az új adónemről, és kérjük a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a bizottság tagjait, hogy kérdéseiket és hozzáfűznivalójukat, ha lehet - ugye, hozzájárulnak? (Általános helyeslés.) - egyben tegyük meg, tehát ne két külön kör legyen. (Botka Lajosné jelentkezik.)
Tessék, Botka Lajosné képviselő asszony.
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Köszönöm a szót. Köszönöm a beajánlásban tapasztalható megkülönböztetett figyelmet, hogy az illetékességi területünket leginkább érintő adónemről, illetve új adózási rendről külön is kaptunk tájékoztatást. Nem titkolom, hogy miközben az alapcélokat, az adózással, az adótörvények változásával kapcsolatban megfogalmazott alapcélokat helyeslem, mégis nagyon érdekel elsősorban a szakképzési hozzájárulás ügye, hiszen az elmúlt időszakban minden településen - így nyilván nagyobb városokban is, mint ahonnan én is jöttem, Szolnokon is - számos szakképző intézmény nagyon fontos forrást tudott biztosítani ebből a fejlesztéshez, bizonyos szakképzésműködéshez, mégpedig azon kapcsolatrendszerek okán, amelyek alapján az intézmény a támogatást nagyon sok esetben közvetlenül a vállalkozásokhoz kötődő személyes vagy volt diáki vagy egyéb okok okán, de mégiscsak meg tudta szerezni. Volt olyan szakképző intézmény az előző ciklusban - mint a város polgármestere tényszerűen is ismertem a helyzetet, hiszen mint fenntartónak egyenként ellen kellett jegyeznem ezeket a szerződéseket -, amelynél, azt kell mondanom, a működés, illetve a gyakorlati oktatás feltételeit és fejlesztését 90 százalékot megközelítően ez a forrás biztosította.
Önök bizonyára készítettek olyan modellszámítást - és a kérdésem erről szól -, hogy ez a változás mit okoz, illetve hogy vajon az előző rendszerben a Szakképzési Alapnak a központi alapba történő befizetése, illetve a helyben, ilyen módon történő befizetése milyen arányban volt. Illetve mit modelleznek önök azt a változást tekintve, mi az, ami ezeknek a helyben történő befizetéseknek az ellentételezéseként mégiscsak garantálná, hogy ezek az intézmények egy más eljárásban egy központi forrásból, de mégiscsak hozzá tudnak jutni ehhez a forráshoz? Magyarul ennek a változásnak a következményei hogyan modellezhetők? Azt hiszem, tetszik érteni, mi a kérdésem lényege. Köszönöm. (Deák Istvánné jelentkezik.)
ELNÖK: Deák Istvánné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Egy kérdéssel szeretném folytatni azt, amit Julika felvetett: a szakképzési hozzájárulás mai rendje úgy van, hogy a cégek annak egy bizonyos részét kötelezően egy központi alapba fizetik, egy másik része az, amivel esetlegesen valamilyen együttműködés keretében a helyi szakképző iskolák gyakorlati oktatását segítik, támogatják. Ez az arány megváltozik-e, egyáltalán ez az előterjesztés kezeli-e ezt? Illetve annak a megosztása milyen, hogy ez a felsőoktatásban, illetve a középfokú oktatásban milyen arányszámot jelent, hiszen jelenleg az is meghatározott, hogy ennek mely része az, amely a felsőoktatásra, illetve amely a közoktatásra, azon belül is a szakképzésre juthat. Változott-e vagy tervezik-e megváltoztatni a felhasználás formáját, tehát hogy nagyon leszabályozott, hogy az iskolák, amikor megkötik ezeket a megállapodásokat, mire és hogyan használhatják fel ezeket az összegeket. Ilyen jellegű változásokat jelent-e a kis adók összevonásával kapcsolatos adómódosító törvény, hiszen tulajdonképpen a részletekben van az a fontos kérdés, amely az intézményeket jelen pillanatban foglalkoztatja ezen a területen.
Egyébként pedig az egyes adótörvények módosításával kapcsolatosan én is nagyon örülök annak, hogy önök külön felhívták a figyelmünket azokra a területekre, amelyek a mi bizottságunkat érintik. Összességében mégis el kell hogy mondjam: abból a szempontból nagyon fontos ez a módosítás, hogy ösztönzi a foglalkoztatást, hogy a jelenlegi adórendszert egyszerűsíti, hogy az adóbevallási rendszer egyszerűsítésével, az elektronikus adóigazgatás szélesítésével tulajdonképpen a befizetési rend átalakítását segíti, illetőleg a kis adók számát csökkeni, ami a konvergenciaprogramban is szerepel, és igyekszik megfelelni a konvergenciaprogram egyensúlyjavító célkitűzéseinek. Azt gondolom, bőven lesz még időnk arra, hogy az egyes részleteket kitárgyalhassuk, javaslatokat tegyünk, esetlegesen értékeljük, elemezzük, ezért én a magam részéről mindenképpen azt kérem a bizottságtól, hogy ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasként szíveskedjen a parlament elé terjeszteni. Köszönöm szépen. (Kormos Dénes jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen. Csatlakozva képviselőtársnőim gondolataihoz néhány kérdésem van. Az újfajta befizetési mód kapcsán készült-e egyfajta modellszámítás, hogy az ilyen formában történő befizetés a korábbi technikákhoz képest a Szülőföld Alapban összegszerűen jelenthet-e változást, bővülést vagy szűkülést? Ez az egyik kérdés.
A programunkban nyilvánvalóan szerepel, hogy a különböző adómegfizetési eljárások egyszerűsödjenek. Ennek az adminisztratív részét értem, de a szakképzési hozzájárulásnak valóban kialakult egy olyan kapcsolódó rendje, miszerint egy-egy szakképző intézmény elég közvetlenül együtt tudott működni az adott térségben a gazdaság szereplőivel, amikor az ő területükhöz kapcsolódó képzés-fejlesztésről volt szó. Magyarán szólva hogyan lehet eleget tenni annak a feltételnek, hogy megjelenik egy központosított adó, ezzel párhuzamosan a szakképzés fejlesztése és szervezése mondjuk térségi és regionális szinten történik akár az RFKB-k közreműködésével, tehát tulajdonképpen hogy lehet figyelembe venni utána, a beérkezett adók felhasználásánál a térségi és területi viszonyokat, az érdekeltséget és a szakképzés differenciált fejlesztését? Mert ha ezt nem tudjuk a rendszerbe belevinni, önmagában egy egyszerűsített befizetési eljárás adminisztratíve lehet biztató, csak nem ez a cél, hanem az, hogy a rendszer jobban működjön. (Rónavölgyi Endre Béláné jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Rónavölgyi Endréné képviselő asszony.
RÓNAVÖLGYI ENDRE BÉLÁNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Bár az oktatási bizottság ülésén vagyunk, de úgy gondolom, az önkormányzati gazdálkodás mindannyiunkat kellőképpen érdekel és érint. A helyi adók fejezeténél azt találjuk, hogy az építmény- és a telekadó továbbra is helyi adóként működik, és hogy az adott önkormányzat dönt arról, hogy ezt az adónemet alkalmazza vagy nem alkalmazza. Ugyanakkor az is teljesen világos, hogy az önkormányzatok nagyon szoros gazdálkodásban vannak, minden bevételre szükségük van, és hogyha valaki nem tudja az alapfeladatait teljesíteni, akkor az önhibáján kívül hátrányos települések című pályázaton vesz részt. Az a kérdésem, hogy ha az önkormányzat nem veti ki valamennyi adónemet, akkor is belefér-e majd ebbe a fajta támogatásba.
Másrészt az előterjesztés tartalmazza, hogy az építmény- és telekadó alapja 2009-től a számított érték lesz. Mit jelent ez? Ki fogja azt kiszámítani és milyen elvek alapján? Mennyire van ez kidolgozva? Mi tudható erről? Hiszen a különböző térségekben különböző sajátosságok vannak, és elég nehezen látni most ezt áttekinthetőnek. Köszönöm szépen. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A bevezető előadásból tulajdonképpen választ kaptam a kérdéseimre, csak pontosítani szeretném, hogy jól értettem-e ezeket.
Ahogy képviselőtársaim elmondták, rendkívül fontos számunkra, hogy az a kapcsolatrendszer, amely a gazdasági élet szereplői és a szakképzést folytató intézmények között, illetve az innovációval foglalkozó szervezetek és a gazdasági élet szereplői között a nemrég meghozott vagy korrigált törvények nyomán is kialakult, megmaradhat-e. Én úgy érzem, úgy értettem, hogy az adótörvény változása nem érinti ennek a területnek a működését azon túl, amit a szaktörvények módosításakor például már a tavaszi törvényalkotási időszakban meghoztunk, mert az nyilván érinteni fogja, többek között az, hogy a szakképző intézmények csak akkor juthatnak fejlesztési forrásokhoz, ha különböző társulásokban, együttműködésekben vesznek részt, és alávetik magukat a regionális, szakképzésben illetékes fejlesztési tanács döntéseinek. Jól értem-e tehát, hogy a mostani adótörvény-módosítás ezt nem érinti, hogy a cégek közül, amelyeknél a három kategória szerint állapítják meg az adót, a kis cégek ugyanúgy járhatnak el, mint eddig; a közepes cégeknek az adminisztrációja annyiban módosul, hogy két részre kell bontaniuk az adókötelezettséget; a nagyobb cégeknek pedig három részre kell azt bontaniuk, és mondjuk az elszámolásnál, ha intézményekkel szerződést kötnek, és forrásokat adnak át, a jelenlegi szaktörvények szerint kell elszámolniuk, vagyis az adókötelezettségüket egy címszó alatt teljesítik, de levonhatják belőle például a szakképző intézménynek átadott összeget és az innovációs célra a törvényben leírt módon felhasznált összeget. Mert ha ezt jól értettem - bár azt elmondták képviselőtársaink a bevezetésnél, hogy a részleteket még nem látjuk -, ha ez így van, és a törvény ezt garantálja, akkor azt gondolom, ez megfelel annak a követelménynek, amelyet mi a módosítással szemben támasztottunk: hogy ne vágjuk el azokat a szálakat, amelyek a szakképzés területén, illetve az innováció területén az érintett intézmények és a gazdasági élet szereplői között létrejöttek.
Ezzel a kérdésbe foglalt álláspontommal együtt az általános vitára való alkalmasságot támogatom. Köszönöm szépen. (Tóth Tiborné dr. jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Képviselőtársaimhoz csatlakozva a szakképzési hozzájárulás ügyéhez szeretnék hozzáfűzni néhány mondatot. Magam is 18 évig igazgattam egy gimnáziumot és szakképző intézményt, amely iskolának a fejlesztésében nagyon-nagyon jelentős tényező volt a szakképzési hozzájárulás. Úgy gondolom, hogy megértve az adótörvényben a három adónem összevonására irányuló törekvéseket valami olyasfajta utakat-módokat kellene keresni, hogy a közvetlen kapcsolatok az iskolákkal, illetve az iskolák érdekeltsége ebben a dologban egy kicsit erősebb legyen, mint ahogy most kinéz.
A másik kérdésem egy esettel kapcsolatos, amely eset a választókerületemben fordult elő. A magán-nyugdíjpénztárak új szabályozásának a témakörében szeretném megkérdezni, hogy elképzelhető-e méltányossági türelmi idő az életbelépés után, ugyanis előfordult néhány olyan eset, amikor az előzetes felvilágosítással olyan hátrányos helyzetbe került a nyugdíjjogosult, hogy pár hónapon, három hónapon múlik, hogy a régibe már nem léphet vissza, itt pedig még nem lép életbe a jogosultsága. Ezt az esetet egyéni úton-módon is szeretném majd kérdésként feltenni írásban, és szeretnék választ kérni rá. Köszönöm. (Botka Lajosné jelentkezik.)
ELNÖK: Azt kérdezem, hogy a bizottság tagjai közül Botka Lajosné képviselő asszonyon kívül van-e még valaki, aki az első körben hozzá kíván szólni. (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor tessék!
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Elnézést kérek, a korai órával indoklom, hogy elfelejtettem valamit. Egy fontos dolog számomra, talán számunkra az adójóváírás új rendszere. A mi területünkön a közalkalmazotti rétegnek egy jelentős része foglalkoztatott. Különböző sajtóorgánumokban láttam modellszámításokat, amelyekből arról értesültem, hogy a bruttó 90 ezer és körülbelül 200-220 ezer forint havi kereset utáni jóváírás új rendszere azt fogja jelenteni, hogy több marad a pénztárcában. Mint közéleti szereplő azt szeretném kérni önöktől, hogy ha kaphatnánk egy kimutatást, egy modellszámítást erről! Láttam a televízióban egy táblázatot, amely szerint ennek az adójóváírásnak a rendszere azt jelenti, hogy 333 forint és négyezer- vagy ötezer-valamennyi közötti sávban ott marad a pénz az emberek zsebében. Ha ezt megkaphatnánk, ezzel mi jól tudnánk kommunikálni, nagyon szépen megköszönném... (Kajdi László átad egy dokumentumot Botka Lajosnénak.) Köszönöm szépen. (Tóth Tiborné dr. jelentkezik.)
ELNÖK: Parancsoljon!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Annyit szeretnék hozzáfűzni a most elhangzottakhoz, hogy az a táblázat, amely a televízióban megjelent, a bruttó jövedelemhez a nettó jóváírási összeget rendelte. Ez mind matematikailag, mind PR-szempontból nagyon-nagyon helytelen, mert ha a jövedelemhatár bruttó, akkor bruttó jelenjen meg az a jóváírási összeg is, és akkor talán nem tévesztjük meg azokat az embereket, akik csak a számokat látják e mögött. Egyébként valóban kommunikálnia kellene ezt ennek a bizottságnak, nagyon fontos lépés lenne a pedagógusok felé ez a dolog. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Zúg a hangosító berendezés.) Az enyémen kívül még valakinek a mikrofonja be van még kapcsolva. Köszönöm szépen.
A gyáriparosok szövetségének a képviselője kér szót. Kérdezem a bizottságot, hozzájárul-e a hozzászólásához. (Szavazás.) Köszönöm.
(Csányi Lászlónénak:) Parancsoljon!
Csányi Lászlóné (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége) hozzászólása
CSÁNYI LÁSZLÓNÉ (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége): Csányi Lászlóné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége képviselője vagyok. Tulajdonképpen azért jöttem el, hogy önök előtt is tiltakozzunk, hogy elmondjam, nem fogadjuk el ezt a rendszert. Nagy örömmel hallottam az új, tervezett változásokat, hogy a cégek a korábbi módszerek szerint vissza tudják igényelni, illetve saját gyakorlati képzésre tudják használni ezeket az összegeket. Mert nagyon sok cég jelezte, hogy ha nekik erre pályázniuk kell, akkor megszüntetik ezt a gyakorlati képzést.
Azt szeretném viszont megkérdezni, hogy a tájékoztatóban elhangzott arányszámokat a befizetőnek kell-e majd figyelembe vennie, vagy pedig ami összeg beérkezik, az lesz szétosztva ilyen arányokban, és a különböző pályázati célokra úgy lesz felhasználható - ez nem volt egyértelmű a tájékoztatásból. Eddig a szakképzési hozzájárulásnál megvolt, hogy az ő volumenjéből 35 százalékot adhatott át a felsőoktatásnak, s a többi, tehát ott be voltak tűrve ezek az értékek. Szeretném, hogyha valami egyértelmű választ kaphatnék erre. Ez talán önöknek is fontos. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés vagy hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor azt kérem, hogy a minisztérium képviselői válaszoljanak a kérdésekre. Köszönöm.
Szatmári László (Pénzügyminisztérium)
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az efehóval kapcsolatos kérdésekre majd Kajdi úr válaszol, a többire én.
Adójóváírás. Lehet, hogy valóban egy kicsit rövidre fogtam a mondandómat, de ez tényleg azt jelenti, hogy alkalmasint az átlagkereset szintjén, illetve az alatt az adómegtakarítás viszonylag jelentős, tehát a havi nettóra vetítve a 4-5 ezer forintot is elérheti. Ez összességében 30 milliárd forint, és az egyes magánszemélyek esetében ennyit jelent. Ennek a táblázatnak - gondolom, hasonló táblázatok jelenhettek meg - persze vannak különböző oszlopai: van bruttó, de természetesen korrekt módon kimutatja a 2007-es szabályok szerinti nettó jövedelmet meg az új szabályok szerinti nettó jövedelmet is, tehát nettót lehet összehasonlítani nettóval. És végül is az az érdekes egy magánszemély szempontjából, hogy amikor a fizetését átutalják a számlájára, akkor több van-e azon a számlán vagy kevesebb, és mennyivel van több. Az ilyen típusú összehasonlítást ezek a kimutatások azért elég korrekt módon tartalmazzák. Nem akartuk lebecsülni a felvezető szövegben ezt a típusú változtatást, de ez kétségkívül nem ágazatspecifikus, ez egy mindenhol érvényesülő változás.
Az önhiki szabályai, elnézést, a költségvetési törvényben szoktak megjelenni. Nekem arról információim nincsenek, hogy ezek hogyan és miként változnak. Gondolom, a tisztelt bizottságnak a költségvetési törvény tárgyalása során módja lesz erre rákérdezni.
Ami az építményadóztatás átalakítását illeti, gyakorlatilag ez is egy jelentős változás, amelyre viszont fel tudnak készülni az adóztatást alkalmazó önkormányzatok, hiszen a törvény meghatározza, a mostani törvénycsomag 7., illetve 8. számú mellékletében találják meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az egyes önkormányzatoknak alkalmazniuk kell ezt a számított érték alapú számítást.
Gyakorlatilag ki fogja meghatározni, hogy mennyi a számított érték? A törvény előírása alapján lényegében az önkormányzatok állapítanak meg az értékövezetekre egy alapértéket, és a törvény maga megszabja azokat a korrekciós tényezőket, amelyek alapján ettől a számított értéktől való eltéréseket alkalmazni kell. Összességében az alkalmazás szempontjából az egy többtényezős szorzatnak az eredménye, hogy arra a konkrét építményre mekkora lesz ez a számított érték, ami valójában az alkalmazást is egyszerűsíti. Nincsenek tömeges jogviták, hiszen hogy mennyi és hogy hogyan alakul ki az az érték, az fő paramétereiben a törvényben rögzített, illetve hogy milyen értékövezeteket alakít ki az önkormányzat, az pedig az önkormányzat döntésén alapul. Ez a törvénycsomagnak a 7., illetve a 8. számú mellékletében található számítási módszer alkalmazását jelenti. Azt hiszem, hogy erről talán most ennyit tudnék mondani.
És akkor az efehóval kapcsolatos kérdések megválaszolására átadnám a szót.
Kajdi László (Pénzügyminisztérium)
KAJDI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az volt az első kérdés, hogy milyen a felhasználás aránya, mennyi a befizetendő, és mennyi marad helyben, illetve hogy a vállalkozások saját rendelkezéseik szerint... Ez nagyjából olyan fele-fele. Most olyan 30-35 milliárd forint körül van a Munkaerő-piaci Alap bevétele szakképzési hozzájárulás címén, ez az a rész, amit a vállalkozások nem használnak fel a saját rendelkezési körükben, és nagyjából még ennyi van a teljes szakképzésben. Ez körülbelül ugyanúgy megfelel, ha azt számoljuk, hogy olyan 5 ezer milliárd forinttal teljesül a versenyszférának a bérköltsége, és erre vetül ez a másfél százalékos kulcs.
Azt valóban elfelejtettem elmondani, hogy igazából ami most a törvényjavaslatban megjelenik, az egy adózásikötelezettség-változás. Tehát a vállalkozói tehernek csak a formája változik, az egyéb, meglévő szabályozás nem módosul. Ha a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénnyel összevetik a most beterjesztett törvényjavaslat 355. §-át és az azt követő paragrafusokat, akkor megfigyelhetik, hogy az szóról szóra, szöveghűen követi a jelenlegi szakképzési hozzájárulásról szóló törvény első hét paragrafusát.
A befizetett források - amelyek a Munkaerő-piaci Alapba beérkeznek - felhasználási rendjét ez a szabályozás nem érinti, tehát továbbra is ugyanaz az elosztási mechanizmus működhet. Célszerű lenne persze, ha a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Oktatási és Kulturális Minisztériummal közösen beterjesztené az Országgyűlés elé a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény ezzel kapcsolatos módosítását, mivel hogyha ez az adócsomag elfogadásra kerül, akkor a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénynek a címe nem állja meg a helyét. Tehát a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénynek a 8. és az azt követő paragrafusait egy új törvényben kellene megjeleníteni, egy, a képzési rendszer fejlesztéséről szóló törvényben, mert a szakképzési hozzájárulásról szóló törvénynek is az a címe, hogy: a hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztéséről. Ezeket a célokat tehát egy másik törvényben lenne célszerű újra deklarálni.
Érdekviszonyok változnak-e, sérülhetnek-e? - volt egy ilyen kérdés is. Nekünk mint pénzügyeseknek abból kellett kiindulnunk, hogy a terhelés nemzetgazdasági szinten ne változzon - ez a javaslat ennek eleget tesz. Az természetes, hogy változhatnak bizonyos erőviszonyok, mivel másképp alakulhatnak a cégeknél a bérköltségek, mint ez a korrigált nettó árbevétel, tehát lehet, hogy egyes cégeket másképpen érint ez a szabályozás, lehet, hogy egyeseknek módosul a terhelése, növekszik vagy csökken, mint a két irány lehetséges, de nemzetgazdasági szinten ez nem okoz változást.
Végül az MGYOSZ képviselőjének azt szeretném mondani, hogy a felosztás egy olyan felosztás, amit a bevalláskor kell érvényesítenie a vállalkozásnak, tehát ezeket az arányokat kell figyelembe vennie. Ha mondjuk egy 50 fő feletti vállalkozást veszünk, amelynek 0,6 százalékpont az erőforrás-fejlesztési hozzájárulási kötelezettsége, és azt mondjuk, hogy ennek a felét fordíthatja szakképzési célokra, akkor ezt a fele részt, ezt a 0,3 százalékpontot oszthatja ő fel ugyanolyan rendszerben saját dolgozó képzésére, eszközátadásra vagy bármilyen más módon, mint most.
A nyugdíjjal kapcsolatban inkább megvárnánk a konkrét, írásbeli kérdést, és akkor azt meg fogjuk válaszolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai részéről van-e még kérdés vagy hozzáfűznivaló az elhangzottakhoz. (Deák Istvánné jelentkezik.) Deák Istvánné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Nem kérdésem van, hanem azt szeretném elmondani, hogy ami itt a szakképzési hozzájárulással kapcsolatosan elhangzott, az számomra sok megnyugtató dolgot tartalmazott, úgyhogy nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást. Remélem, hogy azoknak a szakképző intézményeknek is el tudjuk ezt mondani, amelyek emiatt nagyon aggódtak az elmúlt időszakban, még akkor is, hogyha ezt a térségi integrált szakképző központ keretein belül vehetik igénybe, mert úgy érezték, hogy először csak a tiszkbe kellett menniük, aztán már onnan sem, tehát hogy esetleg ez a fejlesztési forrás végleg megszűnik a számukra, úgyhogy ez megnyugtató. De, gondolom, a cégek is ugyanúgy érzik ennek a megnyugtató voltát, hiszen azok is nagyon sok okos, értelmes programra használták fel ezeket a forrásokat.
A másik, amit még el szeretnék mondani, hogy talán egy kicsit még jobban kiemelném, amiről Julika beszélt. Az adójóváírás rendszere, úgy tűnik, jelentősen fogja érinteni a mi szféránkban dolgozókat, hiszen az átlagbérek általában abban a sávban mozognak, amely sávra nézve elég jelentősen fog érvényesülni az adójóváírás-eltérés. Ez is egy örömhír a számunkra, hiszen pedagógus-béremelésben a következő időszakban valószínűleg nem gondolkodhatunk, de amit nem kell kiadni, és ami a zsebünkben marad, gyakorlatilag az is pozitívum, és bizony itt vannak olyan kategóriák, amelyekben már 4-5 ezer forintos nettó megtakarításról is beszélhetünk, ami azért egy egészen elfogadható összeg. Különböző javaslatokkal remélhetőleg sikerül majd esetleg még szebbre vagy számunkra talán még előnyösebbé varázsolni ezt az anyagot. Köszönjük szépen. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Azt gondolom, szavazhatunk arról, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a bizottság az anyagot. Kérdezem tehát a bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a törvényjavaslatot. Aki igennel szavaz, kérem, most jelezze. (Szavazás.) Tizenhárom igen, köszönöm szépen. Aki nemmel szavaz? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.)
Köszönöm szépen a minisztérium képviselőinek a megjelenést.
A bizottság tagjait arra kérem, hogy még ne menjenek el, mert nekünk még van egy kicsi dolgunk. Köszönöm szépen. (Az 1. napirendi pont tárgyalására érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
A bizottsági előadó kijelölése
Két dolog lenne még, amelyről szót kell ejtenünk. Az egyik az, hogy előadót kell állítania a bizottságnak a bizottság képviseletében. (Tatai-Tóth András: Deák Istvánné!) Deák Istvánné képviselő asszony önként jelentkezik erre a feladatra Tatai-Tóth képviselő úr szerint... (Derültség. - Deák Istvánné: Köszönöm a bizalmat! - Derültség.) Köszönöm szépen.
A másik dolog az egyebek napirendi pont. Van-e valakinek idetartozó javaslata, kérdése, megjegyzése, ötlete? (Senki nem jelentkezik.) Nekem majd lenne, csak megvárom, hogy másnak van-e. (Botka Lajosné jelentkezik.) Tessék!
Botka Lajosné (MSZP) tájékoztatója
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Csak a jegyzőkönyv és esetleg azok kedvéért, akik ezt nyomon szokták követni, jelezném, hogy nagy-nagy örömmel és köszönettel fogadtam, hogy - gondolom, bizottsági tagtársaimhoz hasonlóan - meghívást kaptam a Bolyai-díj--átadó ünnepségre. Rendkívül jó minőségű és a mi ágazatunkat erősítő üzenetet fogalmazott meg, amely a magyar közoktatás tehetséggondozó programjának a további erősítéséről szólt. Miniszterelnökünk, illetve köztársasági elnökünk is szólt, mindketten a közoktatás minőségének a fontosságát említették meg. Csak biztatom képviselőtársaimat, hogy ha az ilyen típusú ünnepi alkalmakkor megjelennek, akkor egy kicsit erősödhet az optimizmusuk a területünket illetően. Csak ezt a jó érzést szerettem volna önökkel megosztani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még valakinek az egyebek napirendi pont kapcsán mondanivalója? (Senki nem jelentkezik.)
Nekem annyi lenne, hogy kérdezem a többieket, mindenkit, hogy nem látjuk-e közösen értelmét annak, hogy a bizottság továbbítson egy javaslatot akár a házelnök asszonynak, miszerint arra kérjük a minisztériumokat és a Házat, hogy legalább egy hetet biztosítson nekünk az ilyen terjedelmű anyagoknak a tanulmányozására. Azt gondolom, ellenzéki képviselőtársainknak igazuk van abban, hogy nem lehet egy nap alatt, két nap alatt, de három nap alatt sem lehet egy ilyen anyagot tisztességgel végigolvasni és megtárgyalni.
Én azt gondolom, hogy egy olyan kérést meg lehetne fogalmazni, hogy ha a bizottság első helyen kijelölt bizottság, akkor legalább egy hetet kérünk az anyagok tárgyalására; ha nagy terjedelmű törvényről - és most a nagy terjedelem nemcsak az oldalszámot jelenti, hanem a fontosságot is - van szó, akkor is szintén legalább egy hetet kér a bizottság, még ha nem is vagyunk első helyen kijelölt bizottság, hogy ezeket az anyagokat megtárgyalja.
Azt gondolom, ha már arról beszélünk - és sokat beszélünk erről -, hogy dolgozik-e a képviselő vagy nem dolgozik, meg hogy mennyit keres, meg hogy keres, akkor mi meg azt kérjük az államapparátustól, hogy végezhessük tisztességesen a munkánkat, végezhessük tisztességgel a munkánkat, amihez szerintem az is hozzátartozik, hogy nem egy napot kapunk egy 350 oldalas anyag megtárgyalására.
Kérdezem a bizottságot, hogy van-e ehhez hozzászólás. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr, parancsoljon!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy ilyenfajta kérést természetesen lehet továbbítani, azt viszont az ülésszervező elnökségnek a figyelmébe ajánlom, hogy a bizottságnak valóban volt egy korábbi álláspontja, miszerint szerdán, 10 órától tartja az üléseit, illetve ha kedden nem ütközik a parlamenti napirenddel, akkor esetenként keddre előre lehet azt hozni. Most egyik feltétel sem, pontosabban az a feltétel nem teljesült, hogy kedden ne lenne a parlamentben olyan téma, amely a bizottság tagjait érinti. Bizottsági tagként nem szeretnék még egyszer ilyen helyzetbe kerülni, mint ma reggel, ezért, ha kell, tűzzük ezt napirendre, beszéljük meg, mi az akadálya annak, hogy nem tudjuk a magunk által meghozott döntésekhez tartani magunkat. Mert ha mondjuk szerdán, a rendes időben van a bizottsági ülés, akkor talán ez a kérdés is, hogy volt-e idő felkészülni vagy sem, enyhébben jelentkezett volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még átérünk egyébként, most kezdődnek a napirend előtti hozzászólások a Házban, tehát a napirendi pont tárgyalására átérünk. Azt gondolom, hogy a fő probléma itt nem az egy nap, hanem az, hogy egy nappal több is kevés lett volna ehhez az anyaghoz, és kevés lenne más anyagokhoz is. Emlékszem arra, amikor tavasszal három nagy terjedelmű oktatási törvényt együtt tárgyaltunk, én azt sem tartottam jó megoldásnak. Amellett tehát, hogy Tatai-Tóth képviselő úrnak igaza van, hogy kivételes esetekben térjünk el a bizottság üléseinek a szokásos időpontjától, azt gondolom, a két kérdés nincs összefüggésben egymással, két külön kérdésről van szó, és én ezzel együtt is úgy vélem, több időt kell kérnünk a minisztériumi apparátusoktól és a kormánytól arra, hogy megtárgyaljuk ezeket az anyagokat - azt gondolom, ez mindannyiunk közös érdeke. Köszönöm szépen.
Van-e még hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.)
Akkor azt kérdezem, hogy a bizottság megfogalmazzon-e egy ilyen kérést abban az értelemben, hogy legalább egy hét időt kérünk a nagy terjedelmű törvények és bizottságot első helyen, kijelölt bizottságként érintő törvények kapcsán; ha nem, akkor én ezt a saját magam nevében fogom megtenni, mert én mindenképpen előállok egy ilyen javaslattal. Azt kérdezem, hogy a bizottság nevében tegyem-e, tegyük-e meg ezt, vagy pedig én a magaméban.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az elnök asszony tegye meg ezt a saját nevében!
ELNÖK: Jó. De azért megkérdezem a bizottságot, hogy a bizottság többi tagja mit gondol arról, hogy a bizottság tegyen-e egy ilyen javaslatot. Azt kérem, hogy aki igennel szavaz, most jelezze. (Szavazás.) Négy igen. Aki nem? (Szavazás.) Egy nem. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Hat. A javaslat nem kapott többséget.
Én mindenképpen meg fogom tenni ezt a saját nevemben.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 6 perc)
Dr. Sándor Klára
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese