OTB-23/2007.
(OTB-/39/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2007. november 6-án, kedden 12.00 órakor
a Képviselő Irodaház 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló*
Elnöki bevezető, a napirend megszavazása*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)*
Egyebek*
1. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4095. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
2. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4093. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
4. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
5. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP) a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Dr. Pálinkás József (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Földesi Zoltán (MSZP) Botka Lajosnénak (MSZP)
Almássy Kornél (MDF) dr. Pósán Lászlónak (Fidesz)
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Bencze Péterné (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 10 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megszavazása
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek. Köszöntöm a megjelenteket, a bizottság tagjait, a meghívottakat és mindenkit, aki megtiszteli jelenlétével a bizottság ülését. A bizottság november 6-i ülését megnyitom. Az aláírt jelenléti ív alapján megállapítottam, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendre tett javaslatomat a meghívóval együtt kézhez kapták, ezt annyival módosítanám, hogy az 1-esként jelzett, a felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító indítványainak megvitatását, illetőleg a 2-ként jelzett, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak megvitatását javaslom levenni a napirendről, tekintettel arra, hogy nem érkezett egyikhez sem módosító indítvány. Kérdezem, hogy ezen túlmenően van-e valakinek javaslata? (Nincs jelentkező.) Szavazásra teszem fel a kérdést: az általam szóban jelzett módosításokkal elfogadja-e a bizottság a napirendi javaslatot. (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta.
Soron következik a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntöm Koleszár Katalin osztályvezető asszonyt. Öt olyan módosító indítványra leltünk rá, amely a bizottság hatáskörébe tartozik. Az első a 11. számon szereplő indítvány. Domokos képviselő úr indítványa, aki a Kutatás és Technológiai Innovációs Alapra vonatkozó szabályozáson kíván módosítani.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Ez a szabályozás nem kíván hozzányúlni az innovációs alap kérdéseihez. Mindössze a b) pontba egy "vagy" került be. Ez egy technikai módosítás volt, érdemi változtatást jelentene, ha ezt innen kivennénk, mert egy teljes szabályrendszert szüntetnénk meg, aminek nem látjuk az indokoltságát. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Egyébként a "vagy" beszúrásával is meg van nyitva ez a fejezet, tehát Domokos képviselő úr teljesen joggal nyújtott be hozzá módosító indítványt.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Domokos képviselő úr máshol nem javasolja ennek az eljárásrendnek a módosítását?
ELNÖK: A módosító nem jelzi, hogy összefüggene mással. Nem. Ennyi. Ki támogatja a bizottságból? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Következik a 36-os számú indítvány. Ez ugyancsak Domokos László indítványa.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 37-es pontban Varga László képviselő úr javasolja a felsőoktatási törvény 125/A § (1-2) bekezdésének módosítását.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 38-asban Pósán képviselő úr és társai módosító indítványa.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Szeretném kérdezni a kormány képviselőjét, hogy mi az indoka a nemtámogatásnak. A kormány az utóbbi időben azt többször deklarálta, hogy a kieső képzési hozzájárulást a központi költségvetés állja.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Valóban az indítvány úgy fogalmaz, hogy a tanulmány költségeit úgy kellene kiszámolni, hogy azt a mentességet élvezők száma és a képzési hozzájárulás összege adná, a képzés költségeit a normatív támogatási rendszer amúgy is biztosítja a képzési hozzájárulás nélkül. Tehát nincs összefüggés igazából, tehát nem a tanulmány költségei esnek ki, hanem a képzési hozzájárulás esik ki, ami részben a kiemelkedő teljesítményű hallgatók támogatására használható, részben fejlesztésre. Tehát a tanulmányi költségeket eleve nem fedezné. A másik pedig, hogy a kormányrendeletre való felhatalmazásra nincsen szükség, hiszen a törvény tartalmaz egy felhatalmazást kormányrendelet készítésére, a képzési hozzájárulással kapcsolatos szabályok megalkotására, részletszabályok megalkotására és ez tartalmazza a mentesítés szabályait is. Köszönöm.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Méltányolva azt, amit a kormány képviselője mondott, legyen szabad megjegyeznem, hogy láttunk már karón varjút az elmúlt években, úgyhogy megnyugtatóbb lenne, hogy ha a tényleges kieső összeget ily módon garantáltan, törvényi szinten garantáltan megjelenítve láthatnánk, mert attól tartunk, hogy a sok bába közt elvész majd a gyermek. Köszönöm szépen.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Ha jól értettem, akkor fogalmazási problémára is felhívta a figyelmet, hogy a tanulmányi költségek nem definiált fogalom.
A képzési hozzájárulás fizetése alól mentesülő hallgatók képzési hozzájárulását a központi költségvetés biztosítja, tehát ilyen esetben támogatna a kormány egy hasonló kapcsolódó módosítót? Mert értem, hogy a tanulmányi költség nem definiált fogalom, a képzési hozzájárulás definiált fogalom, és ezzel a módosítóval azt akarjuk elérni, hogy a képzési hozzájárulás alól mentesülő hallgatók képzési hozzájárulását a költségvetés fizesse meg.
ELNÖK: Képviselő Úr! Még egy probléma van. Azon kívül, hogy egy kapcsolódó módosító indítványban azt, hogy a hallgató két "l"-lel legyen írva, és ne "h"-val, nyilvánvalóan meg kell tenni, de ennél komolyabb kifogás is van. (Derültség.) Bocsánatot kérek a szarkazmusért.
Komolyabb kifogás is felmerül ezzel kapcsolatban, tudniillik a képzési hozzájárulás alól mentesülő hallgató kétféle. Az egyik, aki a törvény erejénél fogva mentesül, a másik pedig, aki ezen most beiktatott módosítás értelmében mentesül. Ez ugyan a törvény erejénél fogva, de az egyetem döntése folytán történik, tehát az egyetem dönti el azt, hogy ki az a hallgató, aki ezen passzus szerint mentesül.
Az sem világos ebből a javaslatból, hogy ez az indítvány mely hallgatók képzési költségének pótlására vonatkozik. Azokéra, akik hátrányos helyzetük miatt a törvény erejénél fogva mentesülnek, vagy azokéra, akiket az egyetem szortíroz abba a 15 százalékba, akik mentesülni fognak.
Tehát ez is egy pontosítást igénylő pont, amennyiben ebben a kormánnyal meg tudunk állapodni. Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Úgy látom, hogy ez, amit elnök úr felvet, nem kíván pontosítást, mert ha jól értem az asztalnál ülők szándékait, akkor azt szeretnénk elkerülni, hogy akár a szociális alapon mentesülők, akár a tanulmányi eredmény alapján a 15 százalékba beférők és így mentesülő hallgatók képzési hozzájárulásának egyike se terhelje az intézményt. Tehát kétféle ok van a mentesülésre, de mind a kettőnél költségvetési fedezetet kívánunk.
Tehát ilyen értelemben a kettőt egybekötni: mentesül, mentesül.
ELNÖK: Tehát szándéka szerint mind a kétféle...
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Így van. Szerintem ez egy alegységprobléma, hogy milyen alapon mentesül. Abban egyetértünk, hogy mind a kettőre a költségvetés nyújtson fedezetet, az intézmény ne kényszerüljön arra, hogy a többi hallgató képzési hozzájárulását annyival kelljen emelnie, mert ez okozott problémát az elmúlt hónapokban.
Tehát a kérdésünk, amit Pálinkás képviselő úr megfogalmazott a kormány felé, az áll, amennyiben úgy pontosítanánk egy közös bizottsági javaslattal a dolgot, hogy nem a költség, hanem a képzési hozzájárulás és a mentesülő egy, kettő hallgatók szorzata adja ezt a támogatást, akkor ezzel a kormány egyetért-e.
ELNÖK: Mielőtt Tatai-Tóth képviselő úrnak továbbadnám a szót, kérdezem osztályvezető asszonyt, hogy van-e felhatalmazása ilyen értelmű nyilatkozattételre, hogy a kormány ezt támogatná-e vagy sem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Természetesen nincsen, de nyilván segítséget tudok nyújtani.
ELNÖK: Az egy másik kérdés, majd saját hatáskörben ezt eldöntjük. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A szociális alapon - hogy is mondják ezt - tandíjra nem kötelezett hallgatók... (Dr. Pálinkás József: Jól mondja! - Derültség, zaj.)
ELNÖK: Nem vagyunk hívei a szómágiának, képviselő úr, nevezzük egyszerűen tandíjnak. (Derültség.)
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tehát a szociális alapon nem kötelezetteket korábban sem, a hatályos törvény szerint sem kellett figyelembe venni, amikor az összköltséget kiszámolták, tehát a kötelezett hallgatókat kellett ezzel a bizonyos 105 ezer forinttal megszorozni. Most a beterjesztett módosítás szerint a kedvezményt kapókat is le kell venni a létszámból, tehát a maradék létszámot kell megszorozni 105 ezer forinttal, ezzel rendelkezik az intézmény.
Természetesen a törvény lehetőséget ad egy tól-ig kategóriára az intézményeknek, de a kormányzatnak és a kormánypártoknak nincs olyan szándéka, hogy a mentesek helyett a költségvetés fizesse ezt a hozzájárulást. Tehát az intézmény azzal az összeggel gazdálkodik, amit a kötelezett hallgatóktól beszed. Ez a koncepciója a beterjesztett törvénynek, és mi ezt támogatjuk. Tehát nem támogatjuk azt, hogy bizottsági indítványként változtassunk ezen a koncepción. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Világos. Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Azért megfontolandónak tartom, hogy a szociális alapon mentesülőknél ezt a Szocialista Párt gondolja meg, mert a tanulmányi eredmény alapján mentesülő 15 százalék egy probléma, ha az intézmény így állapítja meg, akkor sok mentesülő miatt kevesebb bevétele lesz, ha amúgy állapítja meg, akkor pedig több lesz. Ez az ő intézményi stratégiájának, politikájának a kérdése, lehet ilyet is, olyat is választania egy intézménynek. De azt azért, képviselő úr, hölgyek és urak, gondolják meg, hogy helyes-e, hogy ha belekeverjük az intézménybe járó gyerekek szociális helyzetét az intézmény által remélt bevételi források, illetve egy intézményi stratégia vitájába. Én jobbnak, tisztábbnak látnám azt a helyzetet, hogy ha a szociális alapon mentesülő diákok be nem szedett forrásait valamennyi intézmény megkapná, ahol sok ilyen szociális alapon mentesülő van, ott több pénzt kapnak, ahol kevés ilyen van - most nem akarok példálózni létező egyetemek kitalált példájával -, ott nyilván kevesebbet.
Tehát ne legyen függvénye egy egyetem sikerének, intézményi jövőjének az, hogy sok vagy kevés szociális alapon mentesülő diák van. Így félő, hogy ez előbb vagy utóbb, mert nem jelentéktelen összegekről van szó, az intézményi stratégia részét képezheti, torzítja, és nem hiszem, hogy ez lenne a szándékuk a kormánypárti képviselőknek.
Tehát ezt megfontolandónak javaslom, akár egy ilyen szűkebb bizottsági módosító javaslat elkészítésével.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Most már véleményként, és nem elnökként ehhez a vitához, a tanulmányi eredmény alapján mentesülő hallgatók tandíjának pótlását nem tartanám szerencsésnek. Ez valóban legyen az intézmény stratégiája, hogy lenyeli-e ezt a veszteséget vagy áthárítja a többi hallgatóra ezt az emelést. Ha beírjuk a törvénybe, hogy a 15 százaléknyi mentesülő hallgató tandíját a költségvetés automatikusan fizeti, akkor ellenérdekeltté tesszük az egyetemet abban, hogy esetleg vállalja azt a konfliktust, amivel a más hallgatók esetleges tandíjának emelése jár.
Azt azonban, amit Pokorni képviselő úr a hátrányos helyzet alapján a törvény erejénél fogva mentesülő hallgatók tandíjára vonatkozóan mondott, azt én is megfontolandónak tartom, tekintettel arra, amit elmondott. Nekem az a problémám a dologgal, hogy most nagyon durván számolva idén 3 ezer egynéhány száz ilyen hallgatót vettek fel a felsőoktatásba, ez évente csak ezeknél olyan 3-400 millió közötti összeg. Tehát hajlanék arra, hogy ezt megszavazzuk, de azt mondom, hogy tekintettel arra, hogy bizottsági módosító indítványról volna szó, ezt ráérünk még később is benyújtani, várjunk ezzel addig, amíg a költségvetésben mondjuk ennek találunk valami forrást, mert ha ezt most jól számolom, akkor ez azért olyan milliárdos összeg körül lehet...
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Idén csak három hónap, 100 millió alatt van. Jövőre már két évfolyam.
ELNÖK: Nem, a tandíj nem havonta fizetődik, azt félévre előre be kell fizetni. Én erre hajlanék, de azt javaslom, hogy tartsuk a levegőben ezt a bizottsági módosító indítványt. Térjünk rá vissza, lesz erre még módunk a kapcsolódó módosító indítványok megvitatása során. Elfogadható ez így? Mindenesetre itt van egy indítvány, ezt felteszem szavazásra, ez a 38-as, ami összefügg a 39-essel. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Egy bizottsági módosító indítvány olyan értelmű benyújtását, amit Pokorni képviselő úr mondott, a későbbiekben még megfontoljuk. Ezzel azon módosító indítványok végére értünk, amelyek a bizottság feladatkörébe tartoztak. Tud-e valaki olyat, amiről szavaznunk kéne? (Nincs jelentkező.) Akkor ezt lezárom.
Soron következik a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Az ajánlástervezetet valamennyien megkapták és pótlólag kiosztottuk a sorvezetőt is, amely szerint haladni fogunk. Köszöntöm most már Bencze Mártát is a kormány képviseletében. A 15-össel kezdünk, Magda Sándor, Magyar Bálint és Pálinkás József képviselők indítványa. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében kívánnak turkálni a Kutatási és Technológiai Hivatal költségvetése kapcsán. Összefügg a 16-ossal.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Meglep kicsit, hogy a kormány nem támogatja, a Kutatási és innovációs eseti bizottság ülésén Egyed Albert jegyzőkönyvbe mondta, hogy valójában ezt a módosító indítványt a kormány támogatja, így akarták beadni a költségvetést és köszönte, hogy ezt beadtuk. A lényege, hogy a Kutatási és Innovációs Alap pénzei fölött az erre létrehozott hivatal elnöke, ne pedig a miniszter döntsön. Azt gondolom, hogy ez úgy helyes, hogy ha egy erre létrehozott hivatal, amelynek talán nincsen olyan direkt politikai kapcsolatrendszere, hogy a helyes szót megtaláljam rá, mint amit láttuk, hogy pénzek osztása hogyan történik, azt gondolom, hogy ha a kormány valóban tiszta viszonyokat akar, akkor ebben az esetben is tegye meg azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ne miniszteri dolgozószobákban dőljön el a kutatásra, fejlesztésre fordítandó összegek sorsa. Úgyhogy tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy ugyanúgy, ahogy tegnap megszavazták azt a törvényjavaslatot, amely az adótörvényekben ezt a módosítást támogatta, kérem, hogy szavazzák meg most is annak ellenére, hogy a kormány ezt a két javaslatot nem támogatja. Mint látják, a benyújtók három párt képviselői. Mindhárman helyesebbnek látnák azt, hogy ha egyszer tisztán akarjuk intézni az ügyeket, akkor ennek teremtsük meg a technikai feltételeit. Az egyik technikai feltétele az, hogy ne a miniszter dolgozószobájában döntsenek arról, hogy hol építenek nanotechnológiai központot vagy pedig biotechnológiai központot.
ELNÖK: Köszönöm. Volna egy kérdésem. Jogi akadálya van-e annak, hogy egy ilyen javaslat bekerüljön. Magyarán az, hogy legalábbis formálisan a miniszternek kelljen egy ilyet aláírnia, hogy ettől el lehessen tekinteni, ennek van-e jogi akadálya?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Ebben a paragrafusban olyan intézmények, költségvetési szervek kaphatnak fejezeti jogosítványokat, amelyeknek a sajátos jogállását az államháztartásról szóló törvény, illetve a szakmai törvények rögzítik. Ma az NKTH-nak semmiféle speciális jogállása nincsen. Ha fogalmazhatok így, akkor egy egyszerű költségvetési szerv, tehát nem közhatalmi, tehát semmi indokát nem látjuk annak, hogy fejezeti jogosítványokkal rendelkezzen. Itt a módosító indítvány egyébként önmaga feletti rendelkezést adna neki, mert a kutatás-fejlesztés szervei alá az NKTH, illetve a pályázatkezelő iroda tartozik. Tehát itt két intézményről lenne szó összesen, a kutatás-fejlesztés pénzeiről nem. Ez nem biztosítaná ezt a jogot, amiről a képviselő úr beszélt.
Tulajdonképpen jogi akadálya olyan módon nincsen, hogy egy jogszabálya azt lehet beleírni, amit akarnak, de ilyen alapon bármilyen kis intézményt fel lehetne jogosítani olyan jogok gyakorlásával, amelyekkel nem is nagyon tud élni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha jól értem, van egyfelől egy olyan kérdés, hogy a kormány ezt általában nem támogatja, a másik, hogy maga a javaslat nem is arról szól, amit ki akar fejezni. Ezt a két dolgot érdemes volna különválasztani. Attól, hogy a kormány nem támogatja, természetesen mi megszavazhatjuk, de az a kérdés, hogy akkor ehhez nem kellene-e valami további módosítást fűzni, hogy valóban azt fejezze ki, hogy a technológiai hivatal vezetője a törvényben meghatározottaknak megfelelően jogosult erről dönteni.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Az a helyzet, hogy a probléma azért nem az, hogy egy bármilyen kis minisztériumi főosztálynak vagy osztálynak fejezeti jogosítványokat adunk. Egy 60 milliárd forintról döntő NKTH-ról van szó. A Magyar Tudományos Akadémia fejezetében az OTKA külön soron van és a törvény úgy szól, hogy ezt a fejezeti sort nem változtathatja meg a fejezetgazda, tehát az akadémia elnöke vagy főtitkára nem csoportosíthatja át az OTKA forrásait más célokra. Itt ez az NKTH vezetőjének ad kétségtelenül többletjogosítványokat, abba a vitába itt ne menjünk bele, hogy az NKTH-nak mint a magyar kutatásért, technológiai innovációért felelős szervezetnek hol kellene elhelyezkednie. Nem a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik osztálya alá rendelt szervként. Ez a módosító arra irányul, hogy az NKTH-nak megadja a státusának megfelelő jogosítványokat. Ha valaki úgy gondolja, hogy ennek a fogalmazása nem világos, azon természetesen egy kapcsolódó módosítóval lehet segíteni.
Úgy látom, hogy értem, hogy mi van ide leírva, és még egyszer arra kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosítást.
ELNÖK: Még a kormány képviselőjének megadom a szót.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Elnézést, csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy itt a GKM munkatársa jelezte nekem, és ebben teljesen igaza van, hogy az innováció vagy a K+F forrásai mind jogszabályban rögzített eljárásrenddel, döntési mechanizmussal és döntési hatáskörökkel rendelkeznek. Tehát ha most itt például az Innovációs Alap feletti döntés jogát akarnánk az NKTH-ra átruházni, az ellentétben állna az Innovációs Alapról szóló törvény rendelkezéseivel. Tehát az törvényi szinten ellentmondást szülne.
ELNÖK: Erre próbáltam az imént utalni, hogy ilyen törvényi akadálya nincsen-e. Tessék parancsolni, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőjének adom meg a szót.
MIHICS KLÁRA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Mihics Klára vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium innovációs és kutatásfejlesztési főosztályáról. Csak szeretném jelezni, hogy a 2003. évi XC. törvény rendelkezik erről, de az Innovációs Alap feletti rendelkezési jogot a gazdasági miniszter gyakorolja, tehát ő dönt az Alap felhasználásáról, az NKTH elnökének pedig javaslattételi lehetősége van. Tehát valamilyen szinten ellentétes a törvénnyel is. Ha ezt meg kívánják változtatni, akkor a törvényt is módosítani kell.
Most jelen esetben az NKTH központi hivatal, abban az esetben, ha ő döntene, akkor kormányhivatal szintjére emelkedne. Akkor ezt végig kell gondolni, akkor a XC. törvényt is módosítani kell.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tulajdonképpen ezt szerettem volna jelezni, hogy ha mondjuk koherenciazavar keletkezik e javaslat elfogadása folytán, akkor annak a feloldása nemcsak az lehet, hogy ezt a javaslatot vonjuk vissza, hanem hozzáigazítjuk azokat a törvényeket, amelyek ma korlátozzák az NKTH hatáskörét. Tehát elmozdulhatunk abba az irányba, hogy nagyobb önállósággal rendelkezzen ez a hivatal, amely egyébként a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésével összemérhető, majdnem azonos nagyságrendű összeg fölött rendelkezik, tehát nem biztos, hogy egy minisztérium valamelyik alfejezetében kell hogy szerepeljen.
Tehát azt gondolom, hogy a bizottság támogassa ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Akkor szavazásra teszem fel a kérdést, azzal tehát, hogy amennyiben elfogadjuk, akkor ezzel további munkálatok vannak, és most a további munkálatokat ne részletezzük, hogy hogyan, merre, meddig. Ennek tudatában kérdezem, hogy támogatja-e a bizottság a 15. és 16. pontban jegyzett módosító indítványokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Tudatában vagyunk annak, hogy itt további tennivalók vannak, hogy ha ezt komolyan gondoltuk.
A 18. számú indítvány következik, Almássy Kornél képviselő úr a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból, a hazai innováció támogatása címről az innovációt megalapozó alapkutatásokra fordítandó egymilliárdot kívánja hárommilliárdra növelni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ezt a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Ezzel a normaszövegre vonatkozó javaslatokon túlvagyunk.
A 28. számon jegyzett módosító indítvány következik. Pokorni képviselő úr és képviselőtársai javaslata, ez a csomag egyik lába. Ez történetesen a Magyar Televíziótól vonna el - ha jól látom - 1,5 milliárdot a csomag érdekében, de összefügg számtalan más módosító indítvánnyal. A kormány képviselője?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány ezt nem támogatja. Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Az általános vita keretében elég sokat beszéltünk a közoktatás helyzetéről, a közoktatási normatívák szintjéről. Egyikünk sem hiszem, hogy megnyugtatónak látja a helyzetet. Inkább abban van közöttünk hangsúlybeli különbség, hogy a gond elviselhető, nehezen elviselhető vagy elviselhetetlen feszültségeket okoz a közoktatási intézmények között, az intézményeket fenntartó önkormányzatok, egyházak, alapítványok életében.
Én arról most hosszabban nem beszélnék, hogy ez a szinten tartott összeg mihez vezet. Összeállítottunk egy csomagot, több milliárd forinttal javasoljuk a normatívákat a tervezetthez képest emelni. Ezek szerintem nem túlzóak, alapvetően az inflációval lépést tartó, a működést épphogy fedező és ezeket a kisebb-nagyobb mértékben prognosztizált feszültségeket oldó javaslatot tettünk az asztalra, tehát korántsem ideális, optimális helyzetet kívánunk elérni, hanem a károkat kívánjuk elkerülni, a károkat akarjuk menteni.
Összeszedtük, alapvetően nem az oktatási munkacsoport tagjai, hanem a költségvetési munkacsoport tagjai a lábát, a költségvetési lábát, hogy honnan lehet lecsipegetni ezeket az összegeket, hogyan lehet ennek fedezetet teremteni. Mérjék fel, ezek szerintünk vállalható, kisebb elvonások néhány olyan területen, amelyek szerintünk ezeket az elvonásokat kibírják, nem okoz maradandó hátrányt, kárt, az oktatásnak azonban égető módon szüksége van ezekre a forrásokra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Összefoglalva tehát: ez annak a csomagnak az egyik lába, ahol 49,5 milliárd forintot csipeget össze a költségvetés különböző fejezeteiből a javaslattevő, és csoportosítja át az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz a közoktatási normatívák emelésére.
Tatai-Tóth képviselő úr, majd Révész képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Természetesen a közoktatási normatívák emelését el tudnánk fogadni azzal együtt, hogy a másik oldala, a forrásoldala mindenesetre meggondolandó, hiszen olyan területeket érint, amelyeknek a működésében zavarok keletkezhetnek a pénzelvonással. Szeretném jelezni tehát, hogy nem a kitűzött céllal van gondunk, hanem a forrásoldallal, ami miatt ezeket az átcsoportosításokat nem fogjuk támogatni, de szeretném jelezni, hogy folynak az Érdekegyeztető Tanácsban a tárgyalások arról, hogy a jövő évi célkitűzések között szereplő reálbérszint megőrzéséhez a forrásokat milyen módon, személyre szabottan, intézményre lebontva, vagy pedig normatívaemelés formájában juttassa el a költségvetés az intézményekbe. Ennek a forrásigénynek a nagyságrendje nagyjából az, amit képviselő úr említett, 40-50 milliárd forintnyi összegről van szó, amely egyébként a költségvetésben a Miniszterelnöki Hivatalnál tartalékként van tervezve, és onnan fog odakerülni a közoktatási intézményekhez, fenntartó önkormányzatokhoz. Hogy milyen formában, tehát normatíva formájában vagy célzottan, hogy minden egyes közalkalmazottnak a bérét meg lehessen belőle oldani, hogy ne csökkenjen a reálértéke 2008-ban, ezen folyik még a vita. Tehát emiatt nem fogjuk ezeket az átcsoportosításokat támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Révész képviselő úr kért szót.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottsági Tagok! Nagyon rövid leszek. Annyit hadd mondjak el, mint kőbányai önkormányzati képviselő, hogy a pénzügyesek kiszámolták, hogy a mostani költségvetés szerint körülbelül 250 millió forinttal csökken Kőbányán egy 70-egynéhány ezer fős városrészben a költségvetési támogatás. Ez rengeteg összeg. Tatai-Tóth András képviselőtársam említette, hogy ha ezeket az átcsoportosításokat végrehajtjuk, akkor működési zavarok lesznek bizonyos területen. Én most azt állítom, hogy működési zavarok lesznek az önkormányzatokban, hogy ha nem történik valami. Az az igazság, hogy nagyon nehezen fogják tudni ezt az önkormányzatok kigazdálkodni. Megértek én mindenféle tervet, konvergenciaprogramot, csak azt hadd mondjam, hogy nem oldjuk meg igazából a problémákat abban az esetben, hogy ha nem az állam adósodik el, hanem az önkormányzatok. Bár az elmúlt időszakban az önkormányzatok eladósodási folyamata felgyorsult, tehát bizonyos eladósodási tételeket nem az állami költségvetésben könyvelünk el, hanem az önkormányzatoknál, aminek a hatása éppen olyan drámai lesz. Előbb-utóbb el fogunk jutni odáig, hogy az önkormányzatok nem fognak tudni tovább fizetni. Tehát mindenképpen fontosnak tartom és szerencsés lenne, ha jelzésértékűen a bizottság is elfogadná ezt a javaslatot. Ha Tatai-Tóth Andrásék ki tudnak dolgozni egy ennél jobb javaslatot, akkor én azt ígérem, hogy a Fidesz nevében támogatni fogjuk. Egyelőre szerintem, hogy ha önök is úgy látják, hogy az önkormányzatoknál probléma lesz, akkor kérem, hogy jelzésértékkel ezt a javaslatot fogadják el és talán a Pénzügyminisztériumot, illetve a kormányt nekünk, mint az Oktatási bizottság tagjainak, de gondolom, hogy az Önkormányzati bizottság tagjai sem lesznek ez ellen, sikerül rávenni, hogy komolyan vegyék ezt az ügyet és dolgozzanak ki esetleg egy olyan elképzelést, ami jobban megfelelő. Ehhez azonban én szükségesnek érzem, hogy ezt a javaslatot most fogadja el az Oktatási bizottság.
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Szolnok város lakossága összemérhető Kőbányával és az előző négy évben kemény tanulóidőt éltem meg. Az egyik legsúlyosabb dolog az volt, hogy az önkormányzati feladatok ellátásához ténylegesen az állami költségvetésből milyen forrásokkal járul hozzá az állam, miközben tudjuk, hogy menyi feladatot kellett ellátni. De amikor a pénzügyesekkel az első évben leültem, akkor azt kérdeztem, hogy egyébként azon túl, hogy oktatási normatíva van, az egyéb önkormányzati finanszírozási eljárásokban milyen változások vannak. Mielőtt véleményt mondanék, szeretném megkérdezni a Pénzügyminisztérium képviselőjétől, hogy a 2008-as költségvetésben az önkormányzati kötelező tartalék fennáll-e továbbra is. Jó lenne egységben látnunk, hogy a költségvetésben az önkormányzatok különböző feladatellátásaiban a normatíván túl milyen egyéb finanszírozási elemekkel gazdálkodnak, miközben hozzáteszem, hogy persze a normatívában jelenik meg legkézenfekvőbben az az állami gondoskodás, ami az oktatási feladatellátáshoz hozzátartozik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pénzügyminisztérium.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Kötelező tartalékképzés nem lesz jövőre, de semmi köze a két dolognak egymáshoz, mert ez a módosító indítvány, hogy 49 milliárd 550 millió forint, a kiadási oldalon kapcsolódó módosítások nem ennyibe kerülnek, hanem 300+50 milliárd forintba. Ugyanis tavaly a 2007. évi költségvetési törvénnyel egyidejűleg arról is döntött az Országgyűlés, hogy számévi finanszírozásra térünk át. Ez azt jelenti, hogy a 2007. évi költségvetési törvény már begenerálja a mintegy 300 milliárd forint 2008. augusztus 31-ig kötelező kifizetéseket, ehhez képest a módosító javaslatok az egész évre visszagenerálnak egy magasabb normatívaszintet. Tehát összességében a 49 milliárd is szükséges, bár pontosan nem tudtuk összekapcsolni a PM-ben a számításokat, de itt 350 milliárd forintos többletigényről van szó, hogy ha ez az indítvány befogadásra talál. Azon kívül, hogy az egész 2007. évi költségvetési törvényt elő kéne venni és kivágni belőle az összes önkormányzati mellékletet.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy méltányolom és értem is azt a szándékot, amiről Tatai képviselő úr beszélt, hogy keresnek megoldást, de önmagában csak a bérek fedezetének a kérdése nem elhanyagolható tényező, de 100 százalékosan nem is fedi le a közoktatással kapcsolatos problémákat. Fenntartási és egyéb természetű kiadások vannak, elsősorban rezsiről és egyebekről van szó. Amikor a normatívához akarunk hozzányúlni, ezt is bele kívántuk kalkulálni, hogy a megnövekedett villany-, fűtésszámlák, víz- és csatornadíjszámlák és hasonlók, amik a fenntartással összefüggő kiadásokat jelentenek, az finanszírozható legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, ez természetesen logikus, de amit Tatai képviselő úr mondott, annak ez nem mond ellent. Ha egyszer az Érdekegyeztető Tanácsban az a döntés születik, hogy a reálbérek szinten tartása érdekében szükséges további 40-50 milliárdot a költségvetés valamilyen formában odajuttat az önkormányzatoknak, akkor teljesen mindegy, hogy milyen jogcímen kerül oda. Ha ott van, akkor abból a közoktatási feladatokat el lehet látni. Ha úgy történik megállapodás, tekintettel arra, hogy a normatívák önmagukban általában nem kötöttek, ebből a közoktatási feladatok is támogathatóak.
Szavazásra teszem fel a kérdést, aki a 28-as pontban jelzett módosító indítványt az összes többi lábával és az önkormányzatok közoktatási feladatellátására szánt 49,5 milliárd forintos normatíva emelésével támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a módosító indítványt.
A 29-es pontban Pokorni Zoltán képviselő úr és társai egy hasonló csomagot állítottak össze más lábbakkal.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 9. fejezethez lapozunk, a helyi önkormányzatokhoz, 20. oldal, 54. módosító indítvány. Horváth Csaba képviselő úr az átengedett személyi jövedelemadó és más egyéb források terhére kíván egy az előbbinél kisebb csomagot összeállítani.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Az 56. pontban Navracsics Tibor képviselő úr, további a Fidesz képviselőcsoportjának tagjai, ezen kívül Semjén képviselő úr és a KDNP képviselőcsoportjának a tagjai a helyi önkormányzatok támogatása és átengedett személyi jövedelemadója fejezetben egy nagyobb szabású átcsoportosítást kívánnak végrehajtani más fejezetek rovására.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 58. pontban Horváth Csaba képviselő úr a közoktatási hozzájárulásokat kívánja 18 milliárddal megkurtítani. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 61. pontban Révész képviselő úr és társai a közoktatási hozzájárulásokat ezúttal 44,5 milliárddal kívánják megemelni. Ez az 1043-assal összefüggő indítvány. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 62. pontban Zsigó képviselő úr 250 millióval kívánja mások terhére megemelni a közoktatási hozzájárulásokat. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 63. pontban Tatai-Tóth András képviselő úr és társai a helyi önkormányzatok támogatásai központosított előirányzatai címből kíván 400 millió forintot átcsoportosítani. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem pusztán arról van szó, hogy az önkormányzatok támogatásából 400 milliót el akarunk venni...
ELNÖK: Nem elvenni, átcsoportosítani.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): ... hanem ezt az összeget az Oktatási Minisztérium fejezetében a teljes körű mérés és értékelés finanszírozására kívánjuk fordítani, mert bár törvényben elfogadtuk talán 2003-ban, hogy a negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik osztályban teljes körű mérést kell végezni, de azt elfelejtettük beleírni a törvénybe, hogy ezeket ki is kell értékelni. Így nincs forrás teljes körűen a kiértékelésre. Tehát körülbelül 400 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy ne csak megírják a gyerekek ezeket a dolgozatokat, az említett évfolyamokon, hanem...
ELNÖK: Ami önmagában is jó. (Derültség, zaj.)
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): ... addig se rosszalkodik a gyerek, de teljes körű kiértékelésre legyen forrás. E cél érdekében kezdeményeztük ezt az átcsoportosítást. Egyébként a forrásoldalon az informatikai fejlesztésre szánt 5 milliárd forintból csípnénk le 400 millió forintot. Azért pont az informatikai fejlesztésekből, mert a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben 40-50 milliárd forint áll rendelkezésre a közoktatás informatikai fejlesztésére. Tehát nem sérül a 400 millió forinttól alapvetően a megcélzott terület, tehát lesz informatikai fejlesztésre forrás, ugyanakkor ez az intézmények szakmai munkájának értékelését szolgálná. Tehát ezért kérem, hogy a bizottság támogassa ezt a javaslatunkat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát helyesen a javaslat ismertetése úgy szól, hogy a központosított előirányzatokból 400 milliót a közoktatás hatékonyságát javító mérés-értékelés sorra kíván átcsoportosítani.
További hozzászólás nem lévén, szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság az indítványt támogatja.
A 65. számú javaslat következik, Kuzma képviselő úr és társai a központosított előirányzatokat kívánják 1,1 milliárddal megnövelni. Hogy minek a terhére, azt most nem látom. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ez egyébként a reneszánsz év programjából kerülne átcsoportosításra, közben előrelestem. Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nemcsak ehhez a módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni, mert az a javaslatom, hogy ha elnök úrnak nincs ellenére, hogy itt a művészetoktatásról most egyben szavazzunk és egyben beszélgessünk...
ELNÖK: Külön szavazunk a javaslatokról, de egyben vitassuk ezt most meg.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Igen, egyben vitassuk meg, és utána szavazzunk, ugyanis az a helyzet, hogy mi azt látjuk, hogy ha a normatívát csökkentjük, és mellé alacsony összegben ugyan, de odarakunk egy pályázati keretet, akkor azzal a problémával néznek szembe az önkormányzatok, hogy nemigen tudják, hogy hogyan fogják működtetni a művészeti intézményeiket. Ha ugyanis most a normatívában megjelenik egy meglehetősen alacsony összeg, azzal tudnak kalkulálni, ez alapján, ha ez jelenik meg, ezt kapják meg normatív támogatásként, akkor több önkormányzat kénytelen lesz bezárni a művészetoktatási intézményeit. Ugyanis azzal nem tud kalkulálni, hogy van egy pályázati összeg, amit aztán vagy nyer, vagy nem, vagy kap belőle valamennyit, vagy nem.
Ezért mi több különböző kompromisszumos javaslatot előterjesztettünk, sorban fogunk egymás után szavazni róla. Elhalasztjuk az időpontot, hogy ez most ne szeptembertől, hanem januártól kerüljön bevezetésre. Egy dolog biztos, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a minősített művészetoktatási intézmények, illetve az ezeket fenntartó önkormányzatok tudnák azt, hogy a következő évben mekkora összeggel dolgozhatnak, mekkora költségvetési összegre számíthatnak, és annak alapján el tudják dönteni, hogy tovább tudják-e működtetni az intézményeiket vagy sem.
Attól félek, hogy ha a mostani javaslat szerint fogjuk elfogadni, amit a kormány előterjesztett, akkor hiába akar pályázati pénzből juttatni majd néhány művészetoktatási intézménynek a kormány később, addigra azok a művészetoktatási intézmények nem fognak létezni, hiszen a rosszabb helyzetben lévő önkormányzatok addigra azt fogják mondani, hogy ezt nem áll módjukban az anyagiak szűkében működtetni.
Tehát kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ahogy tavaly a művészetoktatási intézményeket sikerült megmenteni, idén is találjunk valami kompromisszumot. Ha értelmes kompromisszumot mondanak szocialista képviselőtársaim, a Fidesz-frakció nevében ígérhetem, hogy támogatni fogjuk. Ez a megoldás kétségkívül rossz, és ezt önöknek is be kell látni.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az önkormányzatok helyzetét igazából nem segíti az, hogy ha az egyébként is nekik jutó jövedelemadórészt csökkentve próbálunk meg forrást teremteni. Átnézve a költségvetést, a költségvetésben rendelkezésre áll akkora összeg, hogy a 2008. január 1-jétől életbe lépő finanszírozási rendet, amely arról szól, hogy 105 ezer, illetve 40 ezer forintot kapnak a minősített intézmények, erre a forrás elegendő a 2008-2009-es tanévre is. Természetesen a pályázati keret terhére lehetséges a januártól életbe lépő normatívát fenntartani. Tehát hogy 2008 januárjától szeptemberig mondjuk a zeneművészeti ágban 105 ezer forintos a normatíva, és ez lecsökkenne a kormány beterjesztése szerint 70 ezer forint körülire, ha átszámítjuk ezt a teljesítménymutatós dolgot, ezt mi sem támogatjuk, hanem azt szeretnénk, hogy 2008 szeptemberétől is legalább 105 ezer forint legyen garantáltan, tervezhetően. Ez második körös indítvány. Mi ilyen indítványt a második körben be fogunk nyújtani, és azt gondolom, hogy ez megoldja azt a kérdést, amiről Révész Máriusz úr beszélt.
Természetesen fenntartjuk azt a 2008 januárjától életbe lépő rendet is, hogy azok az intézmények, amelyek nem jelentkeztek minősítésre vagy nem feleltek meg, azok ennek a normatívának az 50 százalékát kapják.
Tehát ne az legyen, hogy 2008 szeptemberétől a nem minősítettek 50 százalék helyett 70 százalékot kapnak, ahogy a beterjesztettben van, és a minősítettek 100 helyett is 70 százalékot kapnak. Tehát ebben nincs vita Révész képviselő úrral, tehát erre a megoldást, miután második körös indítvány, be fogjuk terjeszteni második körben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e más valaki szólni Révész képviselő úron kívül, aki ezúttal másodszor szólna? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor Révész képviselő urat illeti a szó.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Örömmel hallom, hogy nincsenek messze egymástól az álláspontok, mert én is a minősített intézményekről beszélek, tehát azt gondolom, hogy ha a minősítés tisztességesen lezajlik, akkor mi is arról beszéltünk, hogy a rosszul működő, tulajdonképpen pénzszerzésre szakosodott művészetoktatási intézmények miatt nem a jól működő intézményektől kellene elvenni a forrásokat. Tehát egyetértünk abban, hogy itt minősített intézményekről beszéljünk. Ugyanakkor én továbbra is érvelnék a javaslat mellett, amíg jobb nem lesz, ugyanis azt gondolom, hogy van azért jelentős különbség az önkormányzatok szempontjából a között, hogy megkapják ugyanazt a pénzt személyi jövedelemadó részesedésként, vagy pedig ezt normatívaként kapják meg a művészeti oktatási intézményekre. Ugyanis, ha ezt a személyi jövedelemadó-részt normatívává alakítjuk, akkor ez garanciát jelent egyébként a művészetoktatási intézményeknek. Ha ezt megkapják, nagyon sokféle nyomás van az önkormányzatokon, hogy mi mindenre használják ezt az egészségügytől az útfelújításig, és könnyen lehet, hogy ebben a csatában éppen a művészetoktatási intézmények fognak elvérezni. Tehát azt hiszem, hogy nem teljesen, hogy ha a művészetoktatási intézmények jövőjét tartjuk szem előtt, akkor nem mindegy, hogy ezt személyi jövedelemadó-részesedésként kapják meg vagy pedig normatívaként. Számunkra az a javaslat, hogy a pályázati pénz egy részét visszaalakítják normatívává és el fogjuk érni azt, hogy a következő évben a normatíva ne csökkenjen az ideihez képest, ez, azt gondolom, hogy minimális célként elfogadható, bár hozzáteszem, hogy évek óta infláció ide, infláció oda, ez a normatíva évek óta nem változik, hanem mindig az történik, hogy a kormány akar egy jelentőset csökkenteni, aztán közös konszenzussal visszaküzdjük arra a szintre, hogy maradjon ugyanannyi, mint tavaly volt. De ha ezt még sokáig csináljuk, a művészetoktatási intézmények teljesen el fognak lehetetlenülni, mert négy évvel ezelőtt a 105 ezer forint lényegesen több reálértéket jelentett, mint jövőre fog.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, azért azt ön is jól tudja, hogy a normatívemelés önmagában még mindig messze nem garancia a művészetoktatási intézmények számára, legfeljebb jobb alkupozíciót teremt nekik a helyi tárgyalások során, tekintettel arra, hogy a normatívák maguk sem kötöttek. Azt hiszem, hogy a művészetoktatás témakörét ezzel kibeszéltük. Tehát szavazás következik. Támogatja-e a bizottság a 65-ös, illetőleg azzal összefüggő pontokban szereplő módosító indítványt? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 66. pontban Zsigó képviselő úr és társai részint az Egészségügyi Minisztérium, részint a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium forrásainak terhére kívánják a pedagógus szakvizsga, -továbbképzés, emelt szintű érettségi vizsgáztatásra való felkészülés támogatását megnövelni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 67. pont Pálinkás képviselő úr és képviselőtársai indítványa megint a központosított előirányzatoknál próbálnak 280 millió forint többletet biztosítani.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 68. pont Révész képviselő úr és társai indítványa.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 69. pont Zsigó képviselő úr és társai indítványa.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 70-es pont Hoffmann Rózsa képviselő asszony és képviselőtársai indítványa nemzetiségi nevelés és oktatás témában.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 71-es pontban Pánczél képviselő úr és társai 60 millió forint minőségbiztosításra.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 72-es következik, Kuzma képviselő úr és társai Teljesítménymotivációs Alap 300 millióval.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 73-as pontban ugyancsak Kuzma képviselő úr és társai, ez 1,4 milliárd forint megint csak művészetoktatási intézmények.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Azt hiszem, ez az a javaslat, ami gyakorlatilag egybehangzik azzal, amit Tatai-Tóth András képviselő úr mondott. Itt az történik, hogy a pályázati alapot normatívával akarjuk emelni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Amit a táblázat tartalmaz, abban van egy plusz kiadás és csökkentés végkiadási előirányzat, miközben itt meg plusz 1400-ként van feltüntetve. Az a lényeg, hogy rossz a táblázat, ami megpróbálja követni a javaslatot. Kivonták azt, ami egyébként plusz.
ELNÖK: Most arról kell szavaznunk, hogy ezt átcsoportosítjuk-e. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 74-es Révész képviselő úr és képviselőtársai, megint csak művészetoktatás, ezúttal 2,8 milliárd forint.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 75-ös Tóth Ferenc képviselő úr és társai indítványa, 1,3 milliárd forint nyári gyermekétkeztetésre.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 76-os Pálinkás képviselő úr és társai indítványa. Nyolcmilliárd forint óvodai férőhelybővítésre.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szólni szeretnék, mert ez egy nagyon fontos javaslat. Ugyanis arról van szó, hogy emlékeim szerint a törvény megváltozott az óvodai férőhelyek esetében.
ELNÖK: Ez bizony, így igaz!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A törvény azt mondja ki, hogy 3 éves kortól, ha a szülő kéri, akkor biztosítani kell a gyermekének az óvodai ellátást. Most az a helyzet, hogy számos településen egyébként az óvodai kapacitás...
ELNÖK: Ez majd csak 2010-től, egyelőre a hátrányos helyzetű gyerekekről van szó.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az óvodai kapacitás nem lesz elegendő, tehát mindenképpen bővíteni szükséges számos helyen, hiszen eddig csak egy évig volt ezt kötelező biztosítani az önkormányzatoknak. Ezért tettük azt a javaslatot, hogy óvodai férőhelybővítésre hozzunk létre egy alapot. Nyilvánvaló, ha ezt az alapot 2008-ban létrehozzuk, abból leghamarabb 2009-re lesz óvoda, de sok esetben inkább csak 2010-re lesz ebből férőhelybővítés.
Ezért kérném tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ha már ezt a törvényt annak idején megszavazták, hogy biztosítani kell azoknak a szülőknek az igényére az óvodai ellátást, akik ezt igénylik, és most tényleg hátrányos helyzetűek, 2010-ben pedig mindenkinek, akkor az ehhez szükséges feltételekre vonatkozó javaslatot kérem, hogy szavazzák meg.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az indoklás résszel természetesen egyetértünk, hogy meg kell oldani. A Nemzeti Fejlesztési Tervből uniós források állnak rendelkezésre, abból tervezi a kormányzat az óvodai fejlesztéseket megoldani. Összefügg ez a hátránykompenzációval, amelyet kifejezetten preferál az európai uniós rendszer. Tehát az ügyet azon az ágon próbáljuk megoldani, és nem a költségvetési forrásból. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném megjegyezni, hogy méltányolván természetesen azt, hogy uniós forrásokat fel lehet használni, de az önrész biztosítása sok esetben az önkormányzatok számára kivitelezhetetlen. Tehát ez a javaslat arról is szól, hogy legyen mód és lehetőség igénybe venni külső forrásokat, és időben pedig azért kellene ezt megcselekedni, mert ha a közbeszerzési eljárástól kezdve, a terveztetésen és engedélyeztetésen keresztül ténylegesen kivitelezhető lesz bárminemű kapacitásbővítés, már ott is vagyunk 2010-nél. Tehát ez a dolog lényege. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr, most kiesvén az elnöki szerepkörből, én is azt tudom mondani, amit Tatai-Tóth képviselő úr, hogy én személy szerint nagyon támogatnám ennek a javaslatnak a kiadási oldalát. Sajnos, a másik lába az a Könyvhivataltól - nem tudom, hogy most hogyan hívják - vonna el 7 milliárdot a dologi költségből, ami azt jelenti, hogy jövő decemberben a Könyvhivatalban mindenkit el lehet küldeni szabadságra, mert nem lehet fizetni a villanyszámlát. Az ott dolgozók ennek bizonyára örülnének, de nem biztos, hogy pont megfelelő a forrás.
Pálinkás képviselő úr kért szót, majd Tatai-Tóth képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Valóban az Új Magyarország Fejlesztési Terv - vagy nevezzük Nemzeti Fejlesztési Tervnek - különböző operatív programjaiban, így a KIOP-ban és TÁMOP-ban - nyilván mindannyian ismerik ezeket a rövidítéseket, úgyhogy nem örömmel ugyan, de hadd használjam - léteznek források, de azt hadd jegyezzem meg, hogy Hajdú-Bihar megyében az egyetem óvodája, az óvónőképző, vagy most már pedagógiai főiskolai kar gyakorlóóvodája kapcsán egy ilyen pályázatnak úgymond részese vagyok a másik oldalról is, amikor pályázni kell. Az ott rendelkezésre álló források, képviselő hölgyek és urak, nem teszik ki, csak töredékrészét annak, amire az óvodák fejlesztéséhez szükség van. Úgy látom, hogy Debrecenben vagy Hajdú-Bihar megyében - erre látok rá - körülbelül 25-30 százalékát tudják biztosítani ezek a források annak, ami igényként megjelenik, és mondjuk ha az igényeknek csak 60 százalékát veszem reális igénynek, akkor is egy kétszeres különbség van.
Azt mindannyian tudjuk, hogy ma Magyarországon az óvodai képzés vagy az óvodai nevelés az egyik legfontosabb az esélyegyenlőség vagy az esélynövelés szempontjából. Ezért én is azt kérem, hogy megértve, hogy itt az az oldal, ahonnan a pénzt elvenni javasoljuk, nagyon nehéz helyzetbe kerül, de ennek ellenére én is azt kérem képviselőtársaimtól, hogy ennek a megszavazásával jelezzük legalább azt, hogy az óvodai nevelést fontos és megoldandó, rövidesen megoldandó kérdésnek tartjuk, nemcsak úgy általában fontosnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A beterjesztett költségvetési törvény önkormányzatokat érintő mellékletei, talán a 8. számú melléklete tartalmazza azoknak az önkormányzatoknak a részére önrész biztosítását, akik nem rendelkeznek azzal, amiről Révész képviselő úr beszélt, hogy önrész is kell az uniós pályázatokhoz. Tehát egy ilyen összeg tervezve van a költségvetésben.
Még egyszer: elfogadva, amiről képviselőtársaim beszéltek, hogy meg kell oldani ezt a feladatot, Szabó képviselő úrhoz tudok csatlakozni, hogy nem a kiadási oldallal, hanem a forrásoldallal van gond, ahonnan elveszünk. Viszont a következőre szeretném önöket emlékeztetni. Tudom, hogy más súllyal vesszük ezt a kijelentést figyelembe, de a miniszterelnök szeptemberi parlamenti pontjai között a közoktatás jelentős súllyal szerepelt, és a következő ígéretet bírjuk, hogy a közoktatást érintő feladatok megoldására a következő évben a feketegazdaság megtisztításából származó állami források jelentős része a közoktatási problémák megoldására fordítódik. Ez a dolog, az óvodások ellátása például azok közé tartozik, amit meg kell oldani. Tehát ott is nyílnak meg források, az uniós összegek nem lesznek mindenre elegendőek, én ezt elfogadom, de az óvodai nevelés az egyik legfontosabb közoktatási feladat, mert ha nem tudjuk megoldani az apró gyermekek szocializációját időben, az később pótolhatatlan. Tehát nem a célkitűzésekkel van vitánk, hanem a forrásokat jobban végig kell gondolni, és látunk megoldást az uniós fejlesztéseken kívül is ezekre a beruházásokra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Olyan szépen alakult a vita, hogy nem akarom, hogy most nagyon elfajuljon, de igazából szerintem, hogy egy kormány mennyire tartja fontosnak a közoktatást, az például a költségvetésből derül ki. Rendben van, hogy erre miniszterelnök úr sok mindent mond, nagyszerű gondolatokat ígér, harcol, mindegy, nem akarok belemenni a részletekbe, de a lényeg mégiscsak az, hogy mi van a költségvetésben. Ez a költségvetés azért nem úgy néz ki, hogy ennek a közoktatás nagy nyertese lenne. Ha megnézik, hogy az önkormányzatok normatíva kapcsán mit fognak kapni a közoktatásra, abból elég drámai helyzet tűnik ki, különösen mondjuk az általános iskola első évfolyama esetében.
Erre a témára visszatérve pedig, majdnem egyetértünk Tatai-Tóth András képviselő úrral, ugyanis az a helyzet, hogy mi is úgy látjuk, hogy a legnagyobb gond az, hogy azoknál a településeknél jelentkezik a legsúlyosabb gond az óvodáztatás területén, amelyek egyébként a legszegényebbek. Ezek a legszegényebb települések, ahol 70-80 százalék, sok esetben még ennél is magasabb a munkanélküliség, nem lesznek képesek az önrészt kifizetni. Az a helyzet, hogy az az összeg, ami az önrészre van, a mi megítélésünk szerint egy csepp a tengerben, tehát ha komolyan gondoljuk, hogy 2010-re meg akarjuk teremteni azokat a feltételeket, hogy a törvényben jelenleg szereplő igények esetén az óvodai hálózat ki tudja elégíteni az igényeket, akkor mi úgy látjuk, hogy ez semmiképpen nem elegendő, és mindenképpen az uniós források mellé oda kell rakni egyéb forrásokat is, csak azért, hogy az uniós forrásokat fel tudjuk majd a későbbiekben használni.
Ezért még egyszer azt tudom mondani, hogy szerintem szerencsés lenne, ha képviselőtársaim ezt a javaslatot támogatnák.
ELNÖK: Botkáné képviselő asszony!
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Abban egyetértünk, hogy valószínűleg az óvodáztatás esélyegyenlőségi téma, oktatásminőségi, társadalmi egyenlőtlenséget csökkentő eszköz, de ebben a költségvetésben minimum két szám van. Az egyik, az oktatási normatíva kismértékben növekedett. Míg a többi számszaki értelemben változatlan maradt, itt többen reálérték-csökkenésről beszéltek. A másik, Révész képviselő úrnak mondom, hogy az önkormányzatok uniós pályázati önrésze nem túl sok elem közül az egyik, ahol jelentősen növekedett, ha jól emlékszem, 10-ről 15 milliárd forintra az a keretösszeg, amely az önkormányzatok esetében a pályázati önrészt biztosíthatja, illetve azoknak az önkormányzatoknak nyílt meg erre a lehetősége, akik a leginkább rászorultak. Akik leginkább forráshiánnyal küszködnek. Tehát én azt gondolom, hogy az ön elvárása ebből a költségvetésből kiolvasható, még akkor is, ha tudjuk, hogy a döntés, hogy melyik önkormányzat ismeri fel, hogy neki óvodát kell fejleszteni, ez nagyon egyedi sajátságból adódik és saját felelősségből. Ezt szeretnénk ezzel a költségvetési forrással is segíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Úgy nézem, hogy a vita végére értünk. Továbbra is a 76-osnál tartunk. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. 77-esben Pánczél Károly képviselő úr 1,1 milliárd forintot alapfokú művészetoktatás céljaira szeretne.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 92-es következik, Zsigó képviselő úr és társai 357 millió forintot szeretnének pedagógiai szakszolgálatok céljára.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 94-es Tóth Ferenc és képviselőtársai indítványa, kevés híján kétmilliárd több célú kistérségi társulások támogatására.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A miniszterelnökség fejezete következik, 284-es pont, Németh Zsolt képviselő úr és társai fejezeten belül kívánnak átcsoportosítani 400 milliót határon túli magyarok oktatási programjának támogatására.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 285-ös ugyancsak Németh képviselő úr és képviselőtársai, 100 millió forintot szeretne csángó magyarok támogatására.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Gógl képviselő úr és társai vajdasági mezőgazdasági szakemberek képzése és továbbképzése tárgyában kívánnak tízmillió forintos támogatást nyújtani a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium forrásából.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 290-es Németh Zsolt képviselő úr és társai a Szülőföld Alapot kívánják megduplázni.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 11-es fejezet, 337-es ajánlási pont, Spiák Ibolya képviselő asszony játszóterek felújítására 10 millió forintot kíván ugyancsak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéből átcsoportosítani.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezete, 373-as ajánlási szám, Ángyán képviselő úr egymilliárdos támogatást kíván a mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás javára a Miniszterelnöki Hivataltól átcsoportosítani.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 375-ös pontban ugyancsak Ángyán képviselő úr kétmilliárdot az agrárkutató intézetek dologi kiadásának támogatására kíván a Honvédelmi Minisztérium fejezetéből átcsoportosítani.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. A 377-es számon Vincze képviselő úr agrárkutatás, tanüzemek, felsőoktatás támogatását kívánja az Egészségügyi Minisztériumtól elvont 20 millió forinttal megnövelni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezete következik 470-es ajánlási ponttal folytatjuk. Hadházy képviselő úr a csobánkai iskola fűtéskorszerűsítésére kíván a Miniszterelnöki Hivataltól 20 millió forintot átcsoportosítani.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezete, 729-es ajánlási szám: Domokos képviselő úr az Oktatási és Kulturális Minisztérium igazgatásától kíván elvonni némi pénzt, egészen pontosan 120 millió forintot mégpedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előirányzatát megnövelendő.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. 730-as ajánlási szám, Latorcai és Domokos képviselő urak az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól csoportosítana át 200 millió forintot ugyancsak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium javára.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. A 731-esben Áder képviselő úr az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól ezúttal 250 milliót szeretne megint csak a GKM-hez átcsoportosítani.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. A 732-esben Gruber képviselő úr 200 milliót csoportosítana át az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól fejezeten belül kollégiumbővítésre.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 735. számon Pokorni képviselő úr az egyetemek, főiskolák támogatását 9 milliárddal kívánja megnövelni, a Honvédelmi Minisztérium terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 736. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony az egyetemek, főiskolák támogatását 4 milliárddal kívánja megnövelni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 737. pontban Gógl képviselő úr és Mátrai képviselő asszony 50 millióval kívánják megnövelni ugyancsak az egyetemek és főiskolák támogatását, ezúttal az Igazságügyi Minisztérium terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 761. pontban Czira Szabolcs képviselő úr a nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola felújítását kívánja 250 millió forinttal megtámogatni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja, ahogy az összes többi hasonló egyedi kérelmet.
ELNÖK: Tehát ahogy az eddigi egyedieket, ezt sem támogatja. Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ügyrendi hozzászólásom van. Nem tiltakozunk, hogy ha az egyedi javaslatokról egyben szavazunk.
ELNÖK: Az egyedi javaslatokról egyben szavazni, én ezt helyesnek tartom, ha most ki tudjuk kijelölni, de nem tudjuk. Akkor ott majd ugrunk. Nem tudom most hirtelen az ajánlási számokat felsorolni, de a kormány egyetlen ilyen egyedi támogatási átcsoportosítást sem támogat. A bizottságot kérdezem, hogy nem megjelölve ebben a pillanatban az ajánlási számokat, de amikor odaérünk, akkor ugorva egyet, tudunk-e ezekről egyszerre szavazni? (Szavazás.) Igen.
Akkor tehát kérdezem a bizottságot, támogatja-e bármelyik ilyen egyedi kérelmet. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja őket.
Akkor a 761-es ebbe beleesett. A 762-es Gulyás képviselő úr javaslata, beleesik az egyediekbe, noha nem egy, hanem egy megye, de akkor is.
A 763-as Hódmezővásárhely, egyedi, a 764-es Lázár képviselő úr javaslata egyedi, 765-ös Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai, ennek a másik lábáról már szavaztunk, ezen akkor már túlvagyunk.
A 766-os: Pósán képviselő úr és társai felsőoktatási, oktatói, kutatói ösztöndíjakra 70 millió forintot az FVM fejezetéből kívánnak átcsoportosítani. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 767-es: Hoffmann Rózsa képviselő asszony 122 milliót kíván elvonni a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsainak működtetésétől a fiatal kutatók pályázatainak támogatására. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 768-as: Pósán képviselő úr ugyanabból a forrásból az MTA fiatal kutatók pályázatainak támogatására kíván elvonni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 770-es következik, ez egyedi, erről szavaztunk, nem támogatja. A 771-es egyedi, Hajdúhadház, a 772-es egyedi, Nyíradony, a 773-as Domokos képviselő úr javaslata, egyedi. A 776-os következik: Vincze képviselő úr, egyedi, a 777-es Vincze képviselő úr, egyedi, a 779-es Domokos képviselő úr Gyomaendrőd, a 780-as Domokos képviselő úr Békésszentandrás, a 781-es Nagy Sándor képviselő úr Csengele, a 782-es Varga képviselő úr Karcag, a 783-as Varga képviselő úr Tiszafüred, a 784-es Domokos képviselő úr Kondoros, a 785-ös Domokos képviselő úr Gyomaendrőd, a 786-os Domokos képviselő úr szintén Gyomaendrőd, a 787-es Nagy Sándor képviselő úr Balástya, a 788-as Domokos képviselő úr Karcag, a 789-es Domokos képviselő úr Szarvas, a 790-es Gógl képviselő úr Székesfehérvár, a 793-as Spiák képviselő asszony Magyarbánhegyes, a 794-es Spiák képviselő asszony Dombegyháza, a 820-as Lázár képviselő úr Hódmezővásárhely.
A végére értünk az Oktatási Minisztérium fejezetének.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium következik, a 940-es, nyilván szakképzés. Lukács képviselő úr és társai a Szociális és Munkaügyi Minisztérium regionális képzési központjaitól kívánnak átcsoportosítani fejezeten belül a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatokra 250 millió forintot. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 941-es és 942-es: ugyanezek a képviselők ugyancsak a regionális képzési központoktól kívánnak különböző összegeket átcsoportosítani a fejezeten belül. A 941-esben a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramra. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 942-es: ugyaninnen, megint csak fejezeten belül, ezúttal gyermek és ifjúsági célú pályázatokra. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 972-es ajánlási szám következik, Balog képviselő úr a roma integráció évtizede program végrehajtását kívánja 1 milliárd forinttal megtámogatni, ha minden jól megy, akkor a Miniszterelnöki Hivatal fejezetéből. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 973-as ugyancsak Balog képviselő úr, ugyancsak roma integráció, és ugyancsak a Miniszterelnöki Hivataltól, megint csak 1 milliárd. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 987-es ajánlási szám következik, a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében. Pósán képviselő úr és társai a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárát kívánják 200 millió forinttal megtámogatni az Oktatási Minisztérium terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném megjegyezni, hogy az a forrás, amelyből ez a 200 millió származna, egy 4 milliárdos tétel, a reneszánsz év programja. Azon el lehet gondolkodni, hogy mondjuk a reneszánsz évre kell-e 4 milliárd forint vagy nem kell 4 milliárd forint. Azt gondolom, hogy viszont a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára számára szükségeltetik néminemű forráspótlás. Magyarországon ez a könyvtár az, ahol a világ különböző tudományos folyóiratait elvileg be lehetett szerezni. Az elmúlt időben viszont jelentősen megkurtult a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának a pénzügyi lehetősége, nem is kicsit. Az elmúlt durván két év alatt ez majd' százmilliónál is többet kitevő csökkenés. Ha komolyan vesszük Magyarországon azt, hogy a kutatás és a fejlesztés egy kiemelt és prioritást élvező dolog, akkor az a minimum előfeltétel, hogy a világ tudományosságának az aktuális eredményeit, legalábbis a folyóiratokon keresztül megismerhessük. Ebbe beleértjük természetesen az elektronikus hozzáférést is, amiért szintén kell fizetni nem is keveset. Tehát gyakorlatilag ennek a problémának az orvoslására kívánkozna ez a megoldás. Én azt gondolom, hogy 318 millió forintból is meg lehet valósítani egyébként a reneszánsz évet. Lehet, hogy ebből újraépül majd a visegrádi Mátyás palota, nem tudom, de egy dolog biztos, hogy 200 millió forinton nem múlhat ma Magyarországon a tudományos kutatásoknak az az infrastrukturális bázisa, amit az MTA könyvtára jelenthet. Köszönöm szépen.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Egy kérdésem lenne. Ez a négymilliárd forintos összeg megbontható?
ELNÖK: A bizottság és az Országgyűlés úgy dönt, ahogy akar. Az Országgyűlés szuverén.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Ez nyilván többféle programot fed le, nem egyetlen számla állítódik ki a négymilliárd forint ellenében.
ELNÖK: Én teljes mértékben elfogadom a képviselő úr javaslatának a kiadási oldalát, vagyis, hogy szükség volna a Magyar Tudományos Akadémia dolog kiadásainak növelésére, de nem tartom helyesnek a reneszánsz év programja forrását megkurtítani. És a magam részéről mindenképpen szándékomban áll módosító indítványt benyújtani, második köröset a Magyar Tudományos Akadémia fejezetén belüli átcsoportosításra, de mindenképpen az MTA könyvtár támogatására. Ezt a javaslatot nem tudom elfogadni, de a javaslatnak azt a részét, hogy a könyvtárnak szüksége van némi forrásra, azzal teljes mértékben egyet értek.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Ez mindenesetre bíztató. De lenne egy kérdésem: a reneszánsz év programja mit is foglal magában? Mert akkor lehet, hogy egy kicsit okosabbak lennénk. Mert ez így nagyon általános és szeretném egy kicsit bővebben látni, hogy ez a 4 milliárdos tétel minek a finanszírozására lenne hivatott? Ezek mennyire indokoltak vagy kevésbé indokoltak? Hátha elnök úr ebben jobban képben van, de jó lenne hallani legalább a nagyobb volumenű kiadásokat, hogy azok mit takarnak, és akkor lehet egyfajta pontosabb sorrendet is kalkulálni.
ELNÖK: Feltételezem, hogy ebben nem a Pénzügyminisztérium munkatársai a legilletékesebbek. Tud-e valaki az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről erre autentikus választ adni? Nem. Akkor Koleszár osztályvezető asszony, tessék.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Csak annyit tennék hozzá, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezeti kötete közel egyoldalas indokolást tartalmaz a reneszánsz év programjairól. Milyen rendezvények, fesztiválok támogatandóak a reneszánsz év programsorozat keretében. Ennyit tudnék segíteni.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Azért attól, hogy közel egy oldalban indokolunk négymilliárd forintot, nem esünk hasra, legyünk őszinték. Négyezer millió meglehetősen nagy összeg és hát ordítóan kilóg ebből a költségvetésből. Mindenütt iszonyú módon takarékoskodunk, minden fillért megnézünk és itt azt mondjuk, hogy négymilliárd legyen a reneszánsz évre. Az idei évben Kodály-év volt egyébként Magyarországon, nem tudom, tudják-e, hogy a költségvetés a Kodály-évre mekkora összeget biztosított. Egész pontosan nulla forintot, pedig Kodály Zoltán egy, a határainkon túl is, az egész világon ismert zeneszerző. Az fordul elő, hogy meghívunk előadókat és azt mondjuk, hogy akkor tud jönni, ha kifizeti az útiköltségét. Tehát a négymilliárd forint ebben az összevetésben is teljesen irreális. Nem 200 millió forintot lehet levonni belőle, hanem hogy ha ebből mondjuk hárommilliárd forintot elveszünk, akkor is egymilliárd forintból a reneszánsz évet egész tisztességesen meg lehet ünnepelni Magyarországon. Sok fesztiválra elegendő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólási igény reneszánsz év versus Magyar Tudományos Akadémia könyvtára ügyében? (Nincs jelentkező.) Ez esetben szavazni fogunk. A 987-es ajánlási számon szereplő indítványról szavazunk. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. A 998-as ugyancsak a Tudományos Akadémia könyvtára. Ezúttal 50 millió forint forrás megint csak a reneszánsz év programja rovására. Ez a reneszánsz év sor megint úgy járt, ahogy az ilyen soron járni szoktak, hogy hozzávetőlegesen 16-szorosan költötte el vagy próbálja elkölteni a módosító indítványokkal mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. (Közbeszólások: Nem, nem, számoljunk!) Bocsánat, újra szavazzunk. Most kérem, hogy mindenki emelje fel a kezét, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenkettő igen. Akkor ezt tehát támogattuk.
989-es Páncél képviselő úr és társai a reneszánsz év programja terhére 95 millió tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatására.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 992-es Pálinkás képviselő úr és társai indítványa az OTKA alapprogram egymilliárddal megnövelésére ugyancsak a reneszánsz év terhére.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Értem, hogy a kormány nem támogatja, változatlanul nem kaptunk választ arra, hogy mire szolgál ez a négymilliárd forint. Jól tudjuk, hogy ez Oktatási és Kulturális Minisztérium és én tisztában vagyok ezzel, hogy a miniszter úrnak a költségvetés összeállításakor a kultúráért is van felelőssége és nem is nyúltunk és nem is javaslunk semmilyen átcsoportosítást a kultúra fejezetből az oktatási fejezetbe, noha többünk nyilván a saját bőrén az oktatás nehézségeit jobban érzi. De én ezt úgy gondolom, hogy az a négymilliárd forint, ami ebben a költségvetésben ott van, az egyoldalas indoklás ellenére nem ad kellő magyarázatot arra, hogy akkor, amikor az óvodák esetében nem tudunk megszavazni néhány milliárd forintot, amikor nem tudunk megszavazni a művészeti képzésekre néhány százezer forintot adott esetben, akkor adjunk egy, majdnem azt mondom, biankócsekket négymilliárd forintról. Most kihagyom azt a részt, amin itt vitát generálnék, hogy hogyan költődnek el az ilyen nagy összegek, amelyeket utána kijárásra vagy ilyen-olyan programokra költenek el.
Ugyanakkor van Magyarországon egy program, ez az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, amely 2002 óta igen mostoha körülmények között működik. 2002-ben még 7 milliárd volt a költségvetése, most mindössze 5 milliárd. Ezért tisztelettel arra kérem a képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg ezt a módosító indítványt. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramban nagyon sok olyan kutatási téma kaphat támogatást ebből, amely éppen olyan társadalomtudományi, művészettörténeti kutatásokra fordítódik, amelyek úgy gondolom, hogy ellenőrzötten és sokkal inkább hasznosulnak, mintsem egy még oly ambiciózus és nagyon sok, a miniszter úr számára megjelenést biztosító program lehetővé tenne, mint ez a reneszánsz éve program. Ha a költségvetésünk egyensúlyban lenne, és a közoktatási normatívák emelkednének, és az OTKA költségvetése már 10-valahány milliárd forint fölött tartana, akkor azt mondanám, hogy nosza, csináljunk egy nagyszerű ünnepséget a reneszánsz éve alkalmából.
Tehát éppen kormánypárti képviselőtársaink mondják el időnként, hogy igen, az egyensúly megtartása megkövetel bizonyos költségvetési fegyelmet. Úgy gondolom, hogy ez a költségvetési fegyelem akkor most nyilvánuljon meg abban, hogy ezt az összeget az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól átcsoportosítjuk a Magyar Tudományos Akadémia fejezetébe, azon belül is az ott, belül át nem csoportosítható Országos Tudományos Kutatási Alapprogramhoz.
Egyébként csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy tavaly közel 3 ezer kutató írt alá levelet azért, mert elfogadhatatlannak tartja azt, hogy az OTKA költségvetése mindössze 5 milliárd forint legyen.
Tehát még egyszer arra kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg ezt az indítványt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, professzor úr. Ha más hozzászóló nincs, akkor megint csak én hadd mondjak annyit, hogy azért emlékeztetnék mindenkit arra, hogy ezt az 5,2 milliárdot maga a kormány javasolja még 1 milliárddal megfejelni az Innovációs Alapból. Ezt a javaslatot Almássy képviselő úr indítványára a bizottság úgy támogatta, hogy ne egy, hanem hárommilliárddal emeljük meg. Én még akkor sem tartanám túlzottnak ezt az egymilliárdot az OTKA javára, szándékomban is áll támogatni az OTKA-nak további pénzt, de a Tudományos Akadémia fejezetén belüli átcsoportosítással, és nem az Oktatási és Kulturális Minisztérium terhére. Ezt hadd jelezzem képviselőként. További hozzászólás?
Pálinkás professzor úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Csak annyit, hogy egyetértek elnök úrral. A kormány átcsoportosítása azonban olyan kutatásokra szól, amelyek alkalmazott kutatások vagy alkalmazásközeli kutatások - ez benne van az átcsoportosítási szövegben -, és Magyarországon a társadalomtudományi kutatások, mivel megszűntek programok, volt egy országos kiemelésű társadalomtudományi kutatások, azt hiszem, ez volt a neve, ez is megszűnt. Ezért a társadalomtudományi kutatások, tehát azok, amelyek nehezen tudják a mai viszonyok között bizonyítani azt, hogy holnapután ebből nagyon nagy hasznunk lesz, ezek nagyon nagymértékben háttérbe szorultak.
Ezért szeretném, ha az OTKA költségvetése emelkedne egy olyan összeggel is, amely nincs ahhoz kötve, hogy abból holnapután már repülőgép-alkatrész, vagy ha békésebb dolgot akarok mondani, akkor jó minőségű teniszütő lesz.
Ezért jó lenne az OTKA költségvetését olyan összeggel emelni, amely nincs a technológiai innovációhoz hozzákötve.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Szavazunk. Tehát még egyszer: az OTKA-nak 1 milliárd a reneszánsz év programjából. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 993-as: Révész Máriusz képviselő úr és társai. Az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrását kívánják 1 milliárddal megnövelni, a változatosság kedvéért a reneszánsz év programja terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A mellékletek következnek, a III. kötet. A 3. számú mellékletnél folytatjuk, az 1042-es ajánlási pontnál. Pokorni képviselő úr és társai az egy évi teljesítménymutatóra eső összeg fajlagos összegét kívánják megnövelni 250 millió forinttal, bocsánat, az alap-hozzájárulást. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 1045-ös következik, Pósán képviselő úr a közoktatási kiegészítő hozzájárulást az iskolai gyakorlati oktatás, szakiskola és szakközépiskola 9., 10. évfolyamán 10 százalékkal kívánja megemelni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 1048-as Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai: szakmai gyakorlati képzés szakképzési évfolyamokon...
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 1054-es következik: Tóth Ferenc képviselő úr és társai a korai fejlesztést és gondozást kívánják 10 százalékkal megnövelni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 1060-as ajánlási számon Pánczél képviselő úr a nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint roma kisebbségi oktatás alapját kívánja, a fajlagos összeget és visszamenőleg egész évre megnövelni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 1063-as: Kuzma képviselő úr a nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű, nyelvi előkészítő 10 százalék emelését, és kiterjesztését az egész évre. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 1066-os Zsigó képviselő úr, egyes pedagógiai programok támogatását 10 százalékkal emelni kívánja, kiterjesztve. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 1069-es: Pokorni képviselő úr az óvodába bejáró gyermekek ellátását kívánja minimális összeggel megemelni, visszamenőleg az egész évre. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 1070-es következik, Pósán képviselő úr indítványa. Óvodába, iskolába bejáró gyermekek ellátását kívánja növelni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 1075-ös Pálinkás képviselő úr társulás óvodájába, általános iskolájába bejáró gyerekek normatíváját kívánja megemelni és kiterjeszteni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 1077-es, Tóth Ferenc képviselő úr szintén intézményi társulás iskolájába járó gyerekek támogatása. Itt a jogosultságon kíván változtatni a képviselő úr.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 1080-asban Pánczél képviselő úr kistelepülések támogatását kívánja megteremteni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 1081-es Hoffmann képviselő asszony. Sajátos nevelési igényű gyerekek kollégiumi nevelésére és oktatására.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 1082-es Révész képviselő úr. Ugyancsak az 1500 fő alatti településeket kívánja támogatni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 1084-es Kuzma képviselő úr indítványa. Arany János tehetséggondozó program, kollégium.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 1085-ös Pánczél képviselő úr indítványa, ugyancsak Arany János tehetséggondozó programra.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 1088-as Zsigó képviselő úr indítványa minősített alapfokú művészeti oktatási intézménybe járók támogatása.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 1089-es Pósán képviselő úr indítványa. Ugyanez a cél.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 1098-as következik, Révész képviselő úr indítványa. A kedvezményes étkeztetés támogatását kívánja 10 százalékkal megnövelni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 1104-es Tóth Ferenc képviselő úr indítványa. A kollégiumi diákotthoni lakhatási feltételek megteremtését kívánja más módon a saját nevelési igényű gyerekekre kihegyezve megteremteni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. 1107-es Pálinkás képviselő úrék indítványa. A kiegészítő és értelmező rendelkezésekben az igénybevételi feltételeket kívánják módosítani.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Az 5-ös számú mellékletben az 1118-as indítvány. Ez Hoffmann képviselő asszony és társai indítványa: kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési és oktatási feladatokhoz. Ez már volt.
Az 1131-es Botkáné képviselő asszony és társai indítványa. Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatásokat kívánják megnövelni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Ez az Arany János program. A kollégiumi anomáliákat szeretnénk kezelni. Szeretném, ha támogatnánk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. 1135-ös Gegesy képviselő úr indítványa. Közoktatás-fejlesztési célok támogatását kívánja több, mint négymilliárddal megnövelni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. (Közbeszólások: Reneszánsz év!)
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Miután ismét elhangzott a reneszánsz év, lehetőséget kérek rá, hogy a bizottság kíváncsiságát kielégítsem.
ELNÖK: Képviselő úr! Lehetőséget fogunk adni rá, de erről szavaztunk, másrészt Pósán képviselő úr tájékoztatásával ellentétben, ennek nem a reneszánsz év lenne a forrása. Lehetett volna az is, de most nem az. 1136-os Tóth Tiborné képviselő asszony indítványa szakmai és informatikai fejlesztési feladatok címszó alatt kíván elvonni 1,3 milliárdot méghozzá a teljesítménymotivációs pályázati alap megnövelése céljából.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Tisztelettel kérem a bizottság tagjait, hogy a tavalyi mintára legyenek szívesek támogatni a pedagógusokat közvetlenül támogató óvodától középiskoláig támogató teljesítménymotivációs pályázatot. Tavaly egymilliárd forintot írtunk ki, nagyon jó hatású, kiváló visszajelzéseket kaptunk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 8. számú melléklet következik, 1188-as ajánlási számon... (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával konzultál.) Módosítom: változott a koncepció, tisztelt bizottság. Az 1171-es következik, Révész képviselő úr és társai, a fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenységét kívánják megtámogatni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 1188-as ajánlási szám következik most már tényleg. Többcélú kistérségi társulások támogatása, a különféle támogatásokat kívánja 10 százalékkal megnövelni, és az év egészére kiterjeszteni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 1189-es Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai, lényegében ugyanez az indítványuk, ezúttal az iskolára kihegyezve. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 1190-es Kuzma képviselő úr és társai, többcélú kistérségi társulás, itt az iskolabusszal utaztatott gyerekek után járó támogatást emelné meg. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselő úr, szólni kíván, vagy már szavaz? (Kuzma László: Szavazok, mert úgyis hiába szólnék.) Akkor tehát szavazunk. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Nem támogatja.
Az 1194-es Pánczél képviselő úr és társai, a közoktatási intézményi feladat tagintézményi támogatását növelnék meg. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 1195-ös: ugyanez a javaslat, Navracsics képviselő úr és a Fidesz képviselőcsoportja, ez csomag, erről már szavaztunk.
Az 1196-os: Tóth Ferenc képviselő úr és társai a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatai, kistelepülési tagintézmény támogatása. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 1198-as: Tóth képviselő úr és társai, a közoktatási szakszolgálati feladatok a többcélú kistérségi társulásoknál. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlástervezet végére értünk, hacsak nem tud valaki olyan ajánlási pontról, amelyről szavaznunk kellett volna, de nem szavaztunk. Tatai-Tóth képviselő úrnak megadom a szót. (Zaj, közbeszólások.) Nem adom meg a szót. (Tatai-Tóth András: Tiltakozom!) Bocsánat, kér szót a képviselő úr, vagy nem kér szót? (Tatai-Tóth András: Kérek!) Úgy láttam, hogy visszalép. Akkor Tatai-Tóth képviselő szót kér. Tatai-Tóth képviselő urat illeti a szó.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnézést kérek a tisztelt bizottságtól, nem leszek hosszabb, mint amennyi kritikus szó elhangzott a reneszánsz évvel kapcsolatban.
A reneszánsz év 2008. január 22-én, a Kultúra napján indul, és 2009. január 22-én zárul. Programjai: Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója kapcsán egyrészt visszatekintenek a reneszánsz hagyományaira, kulturális értékeire, Mátyás király korára és szellemiségére, az akkori Európát formáló világképre, másrészt bemutatják a jelen kezdeményező, kreatív kultúráját, a kulturális modernizáció szándékait. Az országos, sőt határon túli nagyszabású programsorozat, amelyben 150 program, kiállítások, fesztiválok, konferenciák szerepelnek, a tágabb értelemben vett kultúra minden területén igyekszik megmutatni a modern reneszánszt.
A hagyományos művészeti programok mellett az informatikával, tudományos, technikai kultúrával, környezeti kultúrával, formatervezéssel, gasztronómiával foglalkozó, eddig hazánkban nem tapasztalt komplexitású eseménysorozatra kerül sor, amely meg kíván jelenni a legnagyobb magyarországi fesztiválokon is, ezzel is támogatva a kulturális turizmust.
Kiemelt eseményként az év során négy nagy múzeum tervez összehangolt, Mátyás király korát bemutató tárlatot, a kiállítások sorát a Szépművészeti Múzeum kezdi egy, a Mediciek korát bemutató tárlattal, múzeumi fejlesztések valósulnak meg, tehetségkutató programok zajlanak a legkülönfélébb területeken. A tudományos programok, többek között a 2008 májusi nagyszabású nemzetközi konferencia a Balassi Intézet koordinálásában valósul meg. Számos határon túli rendezvényre kerül sor Kolozsvárott, ahol megújul a Mátyás szobor is, a Felvidéken, a Muravidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján. A programok között szerepel internetes oldal fejlesztése, a fiatalokat megcélzó történelmi fejtörővel, a reneszánsz kort feltérképező adattárral, arcképcsarnokkal, interaktív megoldásokkal. Köszönöm szépen a bizottság figyelmét.
ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Most már teljesen ki vagyunk combosodva a reneszánsz év ügyében. (Révész Máriusz: 100 milliónál többet erre nem szabad adni!) Pósán képviselő úr kíván szólni, majd Pálinkás képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönjük szépen Tatai képviselő úrnak az igen élvezetes felolvasást. Ettől még nem lettem okosabb, hogy mire fordíttatik 4 milliárd forint, mert ebből a felolvasásból és ebből az indoklásból továbbra is az derül ki, hogy erre mondják azt, hogy nesze semmi, fogd meg jól. Ebből az indoklásból, képviselő úr, nem világos az, hogy 4 ezer millió forintot igazából mire is akar elkölteni a tárca.
Azt gondolom, hogy ez egyébként arcpirító is, hogy ez lesz az egésznek az indoklása. Ez a pénz szerintem sokkal több helyen tudna sokkal jobban hasznosulni, és ezek a programok, amelyek ha egyébként tartalommal vannak megtöltve, nyilvánvalóan támogatandók, de akkor is azt hiszem, hogy túlméretezett a 4 milliárd forint. Ennyit a fjordokról röviden, Rejtő Jenő után szabadon. Köszönöm.
ELNÖK: A svéd szállodákat is meghallgatjuk, képviselő úr. Pálinkás képviselő úré a szó!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Képviselő úr ezt az egy oldalt felolvasta. Én próbáltam gyorsan számolni, hogy ez körülbelül mennyibe kerül. Képviselő Úr! Gondolom, hogy leülhetünk és kiszámolhatjuk, hogy ez másfélmilliárd forintból biztos, hogy megvalósítható. A többi - és akkor már a végén tartunk, tehát nagyon sokáig nem fogunk itt maradni - olyan módon fog elfolyni, ahogy elfolytak azok a pénzek, és nem szoktam ilyet mondani, ezért előre elnézést kérek, amelyek Zuschlag Jánosnál kikötöttek. Ettől szerettük volna megóvni önöket, hogy ne tegyenek bele a költségvetésbe egy 4 milliárd forintos összeget, amit meghatározatlan célokra költenek. Majd pályázik valamelyik önkormányzat, és akkor csinálnak neki egy Mátyás szobrot; vagy kell oda egy Mátyás szobor vagy nem kell oda egy Mátyás szobor. Ez a pénz a jelenlegi költségvetési helyzetben azt gondolom, hogy ablakon kidobott pénz, ennek a nagy része.
Azt pedig külön félelemmel hallgattam, hogy ebben informatikai fejlesztések is lesznek, mert képviselő úr biztosan sokszor hallotta már tőlem, nagyjából a szeszcsempészettel azonos státuszúak az ilyen informatikai fejlesztések, mert ez lehet adni a legvacakabb dolgokat is óriási pénzért. Magyarországon van néhány ember, aki nagyon büszke arra, hogy ő micsoda nagyszerű gazdasági szakember, aki egyébként abból gazdagodott meg, hogy féláron vette, és háromszoros áron adta el az államnak azokat az üveggyöngyöket, amelyekkel két hónap múlva majd nem lehet semmit csinálni. Ha Hiller miniszter úr a rögeszméjét akarja megvalósítani ezzel a reneszánsz év ünneplésével, én azért ehhez egy kicsit gálánsnak tartom az MSZP-frakció asszisztálását, hogy a miniszter úr reneszánsz év című rögeszméjéhez 4 milliárd forinttal asszisztáljon. Én pedig ezt szerettem volna ehhez elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt Tatai-Tóth képviselő úrnak megadnám a szót, két dolgot hadd mondjak. Az egyik, hogy nem vagyok biztos benne, hogy a Zuschlag-ügy felemlegetése itt helyénvaló volt, nem azért, mert ne lehetne erre hivatkozni, csak ott mégis csak nem arról volt szó, hogy mire adtak pénzt, hanem hogy milyen célra lopták el a pénzt, ha egyáltalán ellopták, ezt majd még az ügyészség kideríti. Tehát nem vagyok biztos benne, hogy akit megloptak, azt helyes összefüggésbe hozni a lopással. Ez a kabátlopási ügy.
A másik az informatikai fejlesztés: tudomásom szerint a reneszánsz évvel kapcsolatos informatikai fejlesztés a Mátyás király könyvtárában fellelhető corvinák teljes elektronikus feldolgozásáról szól, nem vagyok biztos benne, hogy így van, de én így tudom. Ha így van, akkor én erre a célra bizony nem sajnálok némi pénzt.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Természetesen elismerem, hogy Pálinkás képviselő úr tapasztalatból sokkal jobban tudja, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériumban hogy lehet bánni a pénzzel, én azt tudom ígérni, hogy ha ez így volt akkor, mikor ön volt a miniszter, most élni fog a képviselőcsoport a parlament ellenőrzési lehetőségével és garantálni fogjuk, hogy az a pénz, ami a reneszánsz évre biztosítva lesz, az nem úgy lesz felhasználva, ahogyan Pálinkás képviselő úr a saját miniszteri tapasztalataiból felidézte.
ELNÖK: Képviselő úr! Ha lehet, ha ilyen jól kibírtuk ezt a bizottsági ülést, akkor a végére a személyeskedést próbáljuk mellőzni. Az, hogy a minisztérium reneszánsz évvel kapcsolatos kiadásait a bizottság különös figyelemmel kívánja kísérni, ezt a magam részéről megértem, bár erre talán a Kulturális bizottság lenne hivatott.
Ötödik napirendi pontként egyebek következik. Részemről annyi bejelentenivaló van, hogy nem tudom megmondani a jövő heti bizottsági ülés időpontját. Email megy, de sok mindenen múlik a dolog. Mindenestre kedden a költségvetés részletes vitája van, a legalábbis bonyolult. A csatlakozó módosító indítványokat nem tudjuk a jövő héten megtárgyalni, hiszen nem tud a jogi főosztály ajánlástervezetet készíteni. Ha nincs egyéb, köszönöm a bizottság munkáját.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 35 perc.)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia és Pavlánszky Éva