OTB-3/2008.
(OTB-49/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2008. március 10-én, hétfőn, 16.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/5191. szám), valamint a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/5190. szám); együttes általános vita *
Arató Gergely államtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Pokorni Zoltán (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
1/a A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/5191. szám)
1/b A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/5190. szám)
(Dr. Orbán Viktor (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Mikola István, Pokorni Zoltán és Varga Mihály (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Együttes általános vita)
2. Egyebek
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Pálinkás József (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Tóth Tiborné dr. (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Kuzma László (KDNP) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Almássy Kornél (MDF) Révész Máriusznak (Fidesz)
Arató Gergely államtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 12 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottság sebtében összehívott rendkívüli ülését megnyitom.
A T/5190. és T/5191. számú törvényjavaslatok általános vitára való alkalmasságának párhuzamos megtárgyalását indítványozom. Emlékeztetem önöket, az Országgyűlés plenáris ülése a Házszabálytól való eltéréssel úgy döntött, hogy mint a kormány által benyújtott, a képviselők által benyújtott törvényjavaslatot sem kell tárgysorozatba venni, tehát erről nem kell döntenünk, csak a két előterjesztés általános vitára való alkalmasságáról.
Köszöntöm Arató Gergely államtitkár urat a kormány képviseletében, valamint Baraczka Mariannt, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkárát. Elsőként nekik adok szót. Tessék parancsolni!
Arató Gergely államtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium) szóbeli kiegészítése
ARATÓ GERGELY államtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Természetesen a bizottság tárgykörébe tartozó kérdésekről kívánunk a kormány nevében mint előterjesztő szólni, tehát az egészségügyet érintő jogszabályi változásokat csak szükség és kényszer esetén vezetjük elő, egyébként maradnánk az oktatásra vonatkozó változásoknál.
A népszavazás vélhető előzetes végeredménye alapján a népszavazás érvényes és eredményes lesz abban a kérdésben, amely arra vonatkozik, hogy a fejlesztési részhozzájárulás, vagy ahogy a kérdés fogalmazta: képzési hozzájárulás szűnjön meg az államilag finanszírozott hallgatók esetében. A népszavazás eredményével összhangban a kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amely a képzési hozzájárulás tekintetében a törvényen végigvezeti ezt a változást, tehát minden olyan részből, pontból, ahol ez a képzési hozzájárulás szerepelt, ott a képzési hozzájárulást, illetve az erre vonatkozó szabályokat törli a törvényből.
Talán azt érdemes még megemlíteni, hogy hatályba léptető rendelkezései között rendezi annak a mintegy kétszáz mesterhallgatónak is a helyzetét, akiknek a vonatkozásában már februárban keletkezett ilyen kötelezettség. Arról rendelkezik a hatályba léptető rendelkezés, hogy e hallgatók számára a már befizetett összeget vissza kell fizetni, illetve a még be nem fizetett, de már korábban keletkezett kötelezettség érvénytelen, magyarul nem kell megfizetniük a február és április időszakra vonatkozó képzési hozzájárulást sem.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem államtitkár asszonyt, kíván-e még valamit hozzátenni.
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm. A lényegét tekintve államtitkár úr már mindent elmondott, ami a törvény általános indoklásához még hozzáfűznivalóként érdemes.
Az egészségügy tekintetében azzal egészíteném ki, hogy természetesen a vonatkozó törvénymódosítás azokat a nem egészségügyi tartalmú törvényekben szereplő, vizitdíjjal kapcsolatos rendelkezéseket is módosítja, ami a jogrendszerbeli koherencia megvalósításához szükséges.
Köszönöm. Amennyiben kérdés van, természetesen készséggel állunk rendelkezésre.
ELNÖK: Én is köszönöm. Akkor tehát a két javaslat együttes általános vitáját megnyitom. Emlékeztetem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az általános vitára való alkalmasságról majdan külön-külön kell szavaznunk, és arra is, hogy a Házszabálytól az Országgyűlés négyötödös többséggel olyan módon tért el, hogy a módosító indítványokra vonatkozó túlterjeszkedési korlátozást feloldotta. Következésképpen nem akadálya egyik javaslat általános vitára való alkalmassá minősítésének sem az, hogy a törvényjavaslatban valamelyik képviselő olyan rendelkezést talál, amelyet csak ennek a szabálynak az áthágásával lehetne feloldani.
Megnyitom tehát a vitát. Pokorni képviselő úr kért szót.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Mint előterjesztő - bár nem csinálok belőle hiúsági kérdést...
ELNÖK: Bocsánat! Bocsánatot kérek, képviselő úr, én ma hibát hibára halmozok, elnézést kérek.
Pokorni képviselő úr tehát az előterjesztők nevében kívánja a másik törvényjavaslatot indokolni. Elnézést még egyszer.
Pokorni Zoltán (Fidesz) szóbeli kiegészítése
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Először is szögezzük le azt, ami örömteli, hogy valamennyien úgy gondoljuk - mármint a kormánypártok és a kormány is, illetve a népszavazást kezdeményező ellenzéki pártok -, hogy annak ellenére, hogy 2009. január 1-jétől döntött a népszavazás ezeknek a díjaknak a megszüntetéséről, mégis jobb ezt már most, a lehető legrövidebb időn belül megtenni. Ez egy örömteli dolog, amiben egyetértés van közöttünk. Nem akar senki, sem ellenzéki, sem kormánypárti olyan szűkkeblűnek mutatkozni, hogy jó, a tiszteletreméltó nép döntését majd végre fogjuk hajtani akkor, amikor ennek eljön az ideje, de azért szeptember-október-november-decemberre beszedjük a tandíjat adott esetben a diákoktól. Ez mindenképpen helyes és jó, a józan kompromisszumok, megállapodások felé vezető lépés a kormány részéről, illetve a kormánypártok részéről, amit mi üdvözlünk.
Úgy látom, a két törvényjavaslat a tekintetben egyetért, illetve a tekintetben is közös nyomvonalon halad, hogy nem kíván túlterjeszkedni a népszavazási kérdéseken, azokat a pontokat emeli csak ki a törvényből - én most értelemszerűen a felsőoktatási törvényről beszélek -, amire a népszavazás szigorúan vonatkozik. Noha nyilvánvalóan számos vitapont van közöttünk, kreditek beszámolása, átjárás biztosítása, amihez szívünk szerint hozzányúlnánk, de nem terheljük ezzel meg, csak szikáran ezeket a pontokat vesszük sorra.
Amiben - vegyük a harmadik kérdést - nyilvánvaló ellentét van közöttünk, ezek a költségvetési ügyek. A bizottságunk dolga az általános vitára való alkalmasság megítélése. Én azt látom, illetve azt javaslom mint az egyik változat előterjesztője, hogy szigorúan az oktatás szempontjait és érdekét nézzük: ebben az esetben a játékadó megcímkézése az oktatás számára kívánatos dolog. Természetesen lehet költségvetési logika mentén költségvetési szempontokat vagy államháztartási szempontokat is fölvetni; ez egy vitatható vagy vitára érdemes ügy. De mi itt most az oktatás ágazati területét vizsgáljuk, az oktatás szempontjából az szerintem jó dolog, ha van egy címkézett, az oktatás hosszú távú fejlesztésére szolgáló összeg a következő évtől, 2009 januárjától. Azért vagyok bátor ezt hangsúlyozni, hogy hátha ebben egyetértünk, mert egyébként a költségvetési bizottság, amelynek ezeket a költségvetési szempontokat kellene vizsgálni éles szemmel és kellő szigorúsággal, vitára alkalmasnak tartotta mind a két törvényjavaslatot, tehát a fideszes-KDNP-s javaslatot is és a kormány javaslatát is.
Nem kívánok most hosszan érvelni, mert abban szerintem egyetértünk, hogy minden pénz jól jön a felsőoktatásra, különösen akkor, ha azt megkötjük, hogy egy részét ösztöndíjakra fordítsák. Tehát nyilván azon érvek kapcsán, amelyeket kormánypárti képviselőtársaink a tandíj mellett elmondtak, hogy milyen jó az a forrás az ösztöndíjak alapjául, az jó, ha nyerőgépekből származik, és nem direkt módon a családok befizetéseiből tandíj formájában.
A másik pont az ez évi kompenzáció. Ott nyilván vitatható kérdés, hogy ezek a bizonyos tanulmányok, tájékoztató anyagok vagy propagandaanyagok - vérmérséklettől függő a megnevezés - csökkenthetők-e ilyen mértékben és ilyen arányban, mint ahogyan ezt mi javasoljuk. Mégis azt gondolom, jó, ha ez a forrás az oktatáshoz érkezik; nyilván a részletes parlamenti vitában a kormánypárti képviselők majd elmondják, ahogyan majd mi is a magunk álláspontját, hogy szükség van-e erre a tájékoztató anyagra vagy nincs szükség. De a fő kérdés, hogy hosszabb távon - hiszen tervezték az intézmények ezeket a bevételeket - kínálunk-e számukra valamilyen kiutat. Én azt gondolom, ez az oktatás érdeke, hogy címkézzük meg ezt a játékadóként befolyó pénzt.
Ezért azt javaslom a kormánypárti képviselőknek is tisztelettel, hogy kövessük a költségvetési bizottság példáját, és mind a két változatot tartsuk vitára alkalmasnak.
Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, és még egyszer elnézését kérem az udvariatlanságért.
Most nyitom meg a két törvényjavaslat együttes általános vitáját. Elsőként Tatai-Tóth András képviselő úr kért szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Egy pontosítást szeretnék Pokorni Zoltán képviselő úr előadásához fűzni. A 2009. január 1-jei határidővel igaza van a két egészségügyi kérdés esetében, de az oktatásról, a tandíjról feltett kérdésben nem szerepelt határidő. Itt tehát nincs lehetősége a parlamentnek mérlegelésre, hogy szeptembertől még bevezeti vagy januártól törli el. Az én értelmezésem szerint egy érvényes és eredményes népszavazás után, ami bekövetkezett, el kell törölni a képzési hozzájárulást.
Miután korábban, a szavazás előtt én feszegettem azt a kérdést, hogy most a köznapi vagy pedig a jogi értelmezés szerepel ebben a kérdésben, azok a válaszok érkeztek mindkét oldalról, hogy a felsőoktatási törvény szakszövege szerepel a feltett kérdésben. Ebből a szempontból tehát világos a feladat: az államilag támogatott képzésre vonatkozik ez a hozzájárulás, a képzési hozzájárulás pedig a törvényszövegben levő képzési hozzájárulásra vonatkozik. Így tehát viszonylag egyszerű a helyzetünk, mert ahogy a kormány által beterjesztett javaslat ezt kidolgozza, úgy ezt követi, amennyire át tudtam tekinteni, Pokorni Zoltán képviselő úr és képviselőtársainak a javaslata is az első menetben. Azt gondolom tehát, hogy ez a rész itt világos.
Ami egyébként a pótlásra vonatkozik, az egy másik kérdést vet föl, miután a képviselőcsoportunk álláspontja szerint elsősorban nem a pénzforrás, ami az egyetemeknél, főiskoláknál jelentkezik, nem ez volt a döntő szempont, hanem számunkra az volt a döntő szempont, hogy egy olyan ösztönző rendszer kiépítése kezdődik meg a tandíj bevezetésével vagy a képzési hozzájárulás bevezetésével, amely hosszú távon érdekeltté teszi anyagilag a hallgatókat abban, hogy jobban tanuljanak, tehát egy teljesítményre ösztönző rendszer kiépítésének a része. Azt gondolom, azt támogatni tudjuk, hogy ez a tandíj kiiktatódjon a felsőoktatási törvényből, ugyanakkor azt, hogy milyen elvek szerint, milyen módon juttatunk többletforrást a felsőoktatásnak, ez számunkra hosszabb időt igénylő munka. S miután nem akarunk lemondani arról a célról, hogy színvonalasabb legyen a magyar felsőoktatás és igazságosabb legyen az állami források felhasználása, e két szempont szerint ezen még gondolkodni szeretnénk, dolgozni szeretnénk. Bízom benne, hogy egy későbbi időpontban az ellenzék képviselőivel is szót tudunk ebben érteni, hiszen azt vettem ki a bizottsági üléseken és a kampány során elmondott hozzászólásaikból is, hogy ebben a kérdésben nagy vita nincs közöttünk, hiszen mindenki azt szeretné, hogy magasabb színvonalú képzés legyen Magyarországon, és igazságos feltételekkel, teljesítményhez kötött és szociális elvhez kötött feltételekkel jussanak hozzá a tehetséges fiatalok az állami támogatáshoz.
Ennyit szerettem volna tehát mondani, nem kitérve most a kérdéskör egészségügyi részére, hogy a képviselőcsoportunk részéről azt a részét mindkét indítványnak, aminek a kiiktatására a népszavazás kötelez bennünket, támogatjuk. Azon túlmenő kezdeményezést most viszont nem tudunk támogatni, és a holnap vitában sem fogjuk tudni ezeket támogatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászólási igény van-e? Pálinkás képviselő úr, aztán Botkáné képviselő asszony.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetértek Tatai-Tóth András képviselő úrral, amit elmondott, abban azonban érzek egy logikai ugrást. Ha egyetértenek azzal, képviselő úr, hogy a hallgatók számára teremtsünk egy olyan lehetőséget, hogy a jobban teljesítő hallgatók ezt anyagilag is érezzék, akkor ebből logikusan következik az, hogy ezt a forrást valahogy a felsőoktatásban meg kell teremteni. Ezen a népszavazáson az emberek úgy döntöttek, hogy ezt nem tandíjból kell megteremteni. Mi továbbra is egyetértünk azzal, illetve továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezt meg kell teremteni, és teremtsük meg akkor költségvetési forrásból, az előttünk lévő javaslat erre lehetőséget ad.
Az, hogy a javaslat egyúttal a felsőoktatási intézmények fejlesztésére is előterjeszt egy javaslatot, ezt vitassuk meg, a magam részéről ezt is támogatom, de furcsának tartom azt az érvelést, hogy a jobb teljesítményű hallgatók számára kiemelt ösztöndíjat akartak létesíteni. Most itt van az alkalom, teremtsük meg ezt a lehetőséget, és kérem, támogassák azt, hogy ez a kiemelt ösztöndíj már szeptembertől életbe léphessen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Botkáné képviselő asszony!
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Rövidre tudom fogni a hozzászólásomat, mert úgy gondolom, hogy az előállt helyzetet közösen értékeljük, a szándékunk a felsőoktatást illetően hasonló. A döntésünk, ha jól tudom, most a bizottsági ülésen az általános vitára való alkalmasságról szól. Az egyik javaslat végrehajtja a törvénymódosítást a döntésnek megfelelően, a másik javaslat pedig továbbmegy, mert a szándék mellett egy elképzelt lehetőséget is tartalmaz.
Én azt javaslom, hogy a parlamenti vita menetében, ha az általános vitára való alkalmasságot tudjuk támogatni, legyen módunk nekünk is arra, hogy végiggondoljuk ezt a konkrét ügyet, és mi is megvizsgáljuk, hogy ha a szándékunk közös, az akaratunk közös, akkor ezt milyen formában tudjuk megtenni. Az általános vita, azt gondolom, nem fogja akadályozni ezt a szándékot.
Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök asszony?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, gyakorlatilag ugyanezt akartam mondani. A Szabad Demokraták Szövetsége támogatja, hogy mindkét javaslatot tárgyalja meg a Ház, nyilván a vitában majd kialakulnak az álláspontok, és lesz idő arra, hogy megvizsgáljuk ezeket a lehetőségeket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ha megengedik, akkor képviselői jogommal élve én is hozzászólnék.
Szeretném előrebocsátani, hogy én mindkét javaslat általános vitára való alkalmasságát meg fogom szavazni. Ugyanakkor jelezném, és ezt minden rendelkezésemre álló nyomatékkal szeretném jelezni, hogy bár messzemenően egyetértek Pokorni képviselő úrral a tekintetben, hogy a felsőoktatásnak minden pénz jól jön, amit oda lehet valamilyen módon irányítani, ezt a fajta kompenzációt a magam részéről nem tudom megszavazni. És nem sértődöttségből meg nem azért, mert most akkor fiat iustitia, pereat mundus!, és egyébként is mindenki, aki úgy szavazott, az most csúnya.
Ha a tisztelt képviselőtársak figyeltek, mindenki külföldi kommentár arról szólt, hogy ez után a népszavazás után Magyarországon vége a reformfolyamatnak, a kormány ismét osztogatásba kezd, a költségvetés elszáll. Ez az általános véleményük az elemzőknek. Én azt gondolom, ha bármilyen módon, bármilyen gesztussal megerősítjük az erre irányuló gyanút, és bármilyen jól jönne a felsőoktatásnak némi költségvetési pluszforrás, ez óhatatlanul ezt a gyanút erősítené, még akkor is, ha a költségvetés számára láthatatlan mértékben, 2,5 milliárd forint jött volna be idén a tandíjból, tehát gyakorlatilag a költségvetésben észrevehetetlen mértékű ez az összeg. Mindazonáltal, ha költségvetési döntéssel pótoljuk azt, amit a népszavazás elvesz a felsőoktatástól, azt egyértelműen az ilyen gyanú megerősítésének tekintenék. Én pedig lehet, hogy költségvetési szempontból héjább vagyok a költségvetési bizottságnál, de úgy gondolom, a felsőoktatásnak sem jönne jól az, ha a külföldi befektetői bizalom alapvetően megrendülne, a tőke elkezdene menekülni, és így tovább, és így tovább. Én tehát a magam részéről egyszerűen pénzügyi megfontolásból, a következményei miatt, a lélektani következményei miatt aggódva nem tudom megszavazni azt a javaslatot, hogy a kormány, illetőleg a költségvetés ezt az összeget kipótolja. Egyébként ha majd nem a bizottság ülésén, hanem a plenáris ülésen kell kifejtenem az álláspontomat, akkor ugyanez lesz az álláspontom a vizitdíjjal kapcsolatos kérdésről is.
Tehát még egyszer: elismerem, hogy a felsőoktatásnak ez jól jönne. Én is fontosnak tartom a felsőoktatás szempontjait, de úgy gondolom, maga a felsőoktatás sem járna jól azzal, ha itt a Magyarországon befektetett tőke menekülőre fogná. Köszönöm szépen.
Előbb Pósán képviselő úrnak adok szót, mert ő még nem szólt, aztán majd Tatai-Tóth képviselő úrnak, ha több elsőkörös nincs.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a költségvetés lehetséges elszállásától szerintem nem kell tartanunk, már csak azért sem, mert olyan forrás van itt megnevezve, amely jelenleg is a költségvetésben egy bevétel, nevezetesen adóbevétel. A javaslat egyszerűen csak arról szól, hogy ennek az adóbevételnek, a játékautomaták utáni adóvonzatnak legyen egy címkézett része, hogy ennek a felhasználása a jövőben nem a nagy kalapba bekerülve történik, hanem a felsőoktatásra ilyen célra fordíttatik. Tehát ebből a szempontból ez nem borítja a költségvetést, félreértés ne essék, csak erre kívántam felhívni a figyelmet, hogy a lelkiismerete ilyen szempontból mindenkinek meg tudjon nyugodni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ha több elsőkörös megszólalásra nincs igény, akkor Tatai-Tóth képviselő úrnak adok szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak egy mondatot szeretnék, mert Pálinkás képviselő úr nem értette az álláspontomat. Arról van szó, hogy az adóbevétel, a szerencsejáték működtetéséből származó állami részesedés része a költségvetésnek, épp olyan pénz, mint az összes másik. Tehát ennek a helye erre az évre megvan, a jövő évben pedig nyilvánvaló, hogy az most teljesen mindegy, hogy pántlikázom a pénzt, és azt mondom, hogy ezt az oktatásra kell költeni, és akkor levonják majd a Pénzügyminisztériumban az egész oktatásra szánt pénzből. Eddig egyetlen ilyen pántlika sem vált be, mióta képviselő vagyok, minden ilyen garanciális elem vagy halasztva lett, vagy hatályon kívül lett helyezve, ki is szedtük ezeket a törvényekből, amennyire lehetett, mert csak nevetségessé vált a parlament is meg a törvény maga is azzal, hogy soha nem lehetett betartani. Az ilyen megoldást tehát, azzal együtt, hogy az ügyet meg szeretnénk oldani, de az ilyen típusú formális megoldást, ami nem teremt új forrást, csak a meglévő forrást próbálja meg más szempontok szerint elosztani, nem tartom igazi megoldásnak.
Azt hiszem, ez nem ötperces előterjesztés ügye, komolyabb kérdésnek tekintem, és ezért javasoltam, hogy az egész rendszer áttekintésével lehet a forrásokat úgy megtalálni, átcsoportosítani, hogy az valóban a felsőoktatás színvonalának emelkedését és az igazságosság teljesebbé tételét szolgálja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Egyetlen mondatban reagálnék én is Pósán képviselő úrnak, mert ő is félreértett engem. Én nem a költségvetés fölborulásától félek, nem gondolom, hogy a költségvetés ettől fölborulna. Én kifejezetten arra gondoltam és azt mondtam, hogy az Óceán túloldalán, ahol a pénzek nagy részét mozgatják, apró részletkérdések nem szoktak feltűnni. Szimbolikus kérdésnek tekintették ezt a népszavazást, és a népszavazásra adott egyértelmű válasz nem szimbolikus gyanút ébresztett a befektetőkben. Bármiféle olyan lépés a kormány, illetőleg a parlament részéről, ami ezt a gyanút megerősítené, megítélésem szerint árt a magyar gazdaságnak, árt Magyarországnak és ezen keresztül árt a felsőoktatásnak is. Én csak erről beszéltem. Még egyszer: én kezdtem azzal, hogy 2,5 milliárd forint volt előirányozva ebben az évben a tandíjból, ha ezt költségvetési kiadásnöveléssel teremtenők elő, akkor sem borítaná föl a költségvetést, nem erről van szó.
További hozzászólás? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs, akkor a vitát lezárom.
Először államtitkár úrnak, illetve államtitkár asszonynak adom meg a szót, ha előterjesztőként bármiben válaszolni kívánnak az elhangzottakra.
ARATÓ GERGELY államtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Örömmel érzékeltük a kormány nevében, hogy a kormány javaslatával kapcsolatban észrevétel nem hangzott el. Kérjük az általános vitára való alkalmasság támogatását.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr a másik törvényjavaslat előterjesztői nevében?
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nem kívánok hozzáfűzni semmit.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Szavazásra teszem föl a kérdést, az együttes általános vitától függetlenül külön-külön szavazunk az általános vitára való alkalmasságról.
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló T/5190. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Egyhangú egyetértés.) A bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló T/5191. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Látható többség.) Ellenpróba: szavazott-e nemmel valaki? (Nincs ilyen.) Tartózkodott? (1) Ezt a törvényjavaslatot tehát 1 tartózkodás mellett tartotta a bizottság általános vitára alkalmasnak.
Tisztelt Bizottság! Előadót kell állítanunk, a két törvényjavaslathoz egy közös előadót állítunk, s minthogy ellenszavazat egyik esetében sem volt, kisebbségi vélemény előadóját nem kell állítani. Kérdezem, van-e javaslat a bizottsági vélemény előterjesztésére. Képviselő úr?
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ez az a ritka helyzet, hogy egy ellenzéki képviselő is előadhatná a közös álláspontot. Én Révész Máriuszt ajánlom.
ELNÖK: Révész Máriusz képviselő úr volt a javaslat. Van-e más javaslata bárkinek? (Nincs.) Nincs. Akkor úgy tekintem, a bizottság hozzájárult ahhoz, hogy Révész Máriusz képviselő úr legyen holnap a bizottsági álláspont képviselője.
Közben figyelmeztetnek munkatársaink, hogy a rendkívüli vagy kivételes - nem tudom, mi a szakszerű kifejezés erre - eljárás következtében, amivel ezeket a törvényjavaslatokat tárgyaljuk, az ajánlást írásban nem kell benyújtanunk, tehát csak szóban fog elhangozni a plenáris ülésen.
Kérdezem - ezt a napirendi pontot lezárva -, hogy van-e valakinek bármilyen egyéb mondandója. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Jelezni szeretném, hogy ezen a héten további bizottsági ülést nem kell tartanunk. Ezzel szemben a jövő héten a plenáris ülés függvényében kell bizottsági ülést tartanunk, annak következtében, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámolót az Országgyűlés valamikor a húsvéti szünet után tárgyalni óhajtja, és e tekintetben mi is kijelölt bizottság vagyunk. Tehát valamikor ezt meg kell tárgyalnunk; időben értesíteni fogom a tisztelt bizottságot az időpontról.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Elnézést, nem lehetne inkább a húsvét utáni héten? Akkor úgy sincs plenáris ülés, hogy ne kelljen a nagyhéten ezzel foglalkozni.
ELNÖK: Lehetne, de tényleg azt gondolom, tekintettel arra, hogy viszont a nagyhéten van plenáris ülés, ha ahhoz kötődően meg tudjuk tartani, az talán mégis kevesebb kényelmetlenséget okoz az esetleg messzebb lakó képviselőknek. Úgyhogy én inkább mégis ezt javasolnám. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést berekesztem. Köszönöm a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 44 perc)
|
Dr. Szabó Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea