OTB-7/2008.
(OTB-53/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2008. május 14-én, szerdán, 11.08 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelent *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: *
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/5417. számú törvényjavaslat *
Almássy Kornél (MDF) szóbeli kiegészítése *
Dr. Szüdi János (Oktatási és Kulturális Minisztérium) véleménynyilvánítása a kormány részéről *
Kérdések, hozzászólások *
Almássy Kornél (MDF) zárszava *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
A nemzeti tehetség programról szóló H/5626. számú határozati javaslat *
Kormos Dénes (MSZP) szóbeli előterjesztése *
Dr. Szüdi János (Oktatási és Kulturális Minisztérium) véleménynyilvánítása a kormány részéről *
Kérdések, hozzászólások *
Kormos Dénes (MSZP) zárszava *
Szavazás *
Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló T/5587. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló T/5726. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Tóth Gábor (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszok, reflexiók *
További kérdések, hozzászólások *
Szavazás *
A bizottsági előadó kijelölése *
Az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárása - tájékoztatás az ellenőrzési bizottság elnökétől *
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Szavazás a határozati javaslatokról *
Elnököl: Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Almássy Kornél (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Szabó Zoltán (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Botka Lajosné (MSZP) távollétében Rózsa Endrének (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP) Szabó Gyulának (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP) Földesi Zoltánnak (MSZP)
Mohácsi József (MSZP) távollétében Rózsa Endrének (MSZP)
Dr. Pósán László (Fidesz) Pokorni Zoltánnak (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Kuzma László (KDNP) Tóth Ferencnek (Fidesz)
Dr. Szüdi János szakállamtitkár, Oktatási és Kulturális Minisztérium
Dr. Bérczes Kamilla szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Tóth Gábor főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke
Dr. Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke
Lévai Péter, a Szakmai Minősítő Testület elnöke
Dr. Borovszky Tímea, az Esélyegyenlőségi Főigazgatóság főigazgatója
Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 08 perc)
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Sok szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait és a megjelenteket. (Zaj.) Nem tudok ennél hangosabban beszélni. Köszönöm. Tisztelettel köszöntöm tehát a bizottság tagjait és a meghívott vendégeket. Ha megengedik, mivel nagyon sok vendégünk van, nem sorolom fel egyenként a nevüket, de mindenkit egyként szeretettel és tisztelettel köszöntünk.
Mivel határozatképes a bizottság, szavazhatunk a napirendről. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e észrevétel a tegnap megkapott napirendi javaslathoz, amely módosítva van ahhoz képest, ami az eredeti meghívóban kiment, és amely szerint először önálló képviselői indítványok tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról döntünk, kettőéről is, az egyik Almássy Kornél képviselő úr indítványa, a másik pedig egy négypárti javaslat, ha jól látom. A második pontban következne az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról szóló vita. A harmadik napirendi pontként a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját tartanánk meg. A negyedik napirendi pontban, az egyebek között az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásáról hallgatnánk meg tájékoztatást az ellenőrzési albizottság elnökétől. Kérdezem a bizottságot, hogy ehhez a napirendi javaslathoz van-e hozzászólás. (Zsigó Róbert jelentkezik.) Van, Zsigó alelnök úr.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, alelnök asszony. Két megjegyzésem lenne. Az egyik nem tudom, hogy házszabályszerű-e. Az ellenőrzési albizottság elég alapos, hosszú munkát végzett az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárásával kapcsolatos problémák kapcsán, le is tett egy anyagot a bizottság asztalára. Én nem néztem utána a Házszabályban, hogy házszabályszerű-e, de mindenképpen furcsa, hogy egy ilyen ellenőrzés anyagát a bizottság az egyebek között próbálja megtárgyalni - az egyebek között bejelentések, ilyenek szoktak lenni. Nem tudom, hogy ez jó-e vagy nem jó.
A másik, amit nagyon sokszor el szoktunk mondani, gondolom, most is érdemes elmondani, hogy tegnap délután kaptuk meg a parlamenti ülésteremben a meghívó új változatát, amelyben szerepel a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat. Túlzás lenne azt mondani, hogy mezei ellenzéki képviselőknek, akik nem vettek részt ezen törvényjavaslat előkészítésében, olyan rengeteg idejük lett volna a hatályba léptető meg a megszüntető rendelkezéseket áttekinteni - a törvényjavaslat magában nem nagy terjedelmű, de ahány pontot érint, nyilván időbe telik átnézni -, és rendesen felkészülni erre. Ez aggályos egy kicsit.
Én tehát azt szeretném csak mondani, megint - mert mindig el szoktuk mondani -, hogy ha a kormány lehetőséget adna számunkra, és úgy terjesztené be a törvényjavaslatokat és a parlamentben úgy próbálná tárgyalni azokat, hogy a bizottságoknak, a bizottság tagjainak lehetőségük lenne erre felkészülni, akkor az nagyban megkönnyítené a munkát, amellyel elkerülhetővé válna talán az, hogy utána sok módosító javaslattal, netán egy következő törvénymódosítással hatályukat vesztő javaslatokkal kelljen korrigálni azokat a problémákat, amelyek a törvényjavaslatban vannak.
Köszönöm a szót, elnök asszony.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e javaslat a napirend megváltoztatására, vagy ez csak egy megjegyzés volt. Tehát van-e javaslata is a napirend megváltoztatására, mert akkor azt szavazásra teszem fel.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Lenne javaslatom, hogy a közalkalmazotti törvényjavaslatot vegyük le a napirendről, de ha jól tudom, az Országgyűlés tegnap a sürgősséggel való tárgyalásról döntött. A bizottságot tehát olyan helyzetbe hozta a kormány és a kormánypárti többség, hogy hiába javasolnám, hogy vegyük le napirendről, meg kell tárgyalnunk a jövő heti parlamenti ülésig. Tehát inkább csak megjegyzés volt, amit az előbb mondtam. (Pokorni Zoltán: Attól még javasolhatod!)
ELNÖK: (Rónavölgyi Endre Béláné jelzésére:) Képviselő asszony!
RÓNAVÖLGYI ENDRE BÉLÁNÉ (MSZP): Zsigó alelnök úr megjegyzéséhez szólnék hozzá, csak a pontosítás végett a napirendek minősítéséről lévén szó. Ha munkaterv szerinti napirendi pontokat veszünk, amelyek az előre elfogadott munkaterv szerint következnek, azok a fő napirendi pontok. Az egyebek alatt az idő közben megvizsgálandó témákat szoktuk felvenni a napirendekbe, és a különféléken belül vannak megjegyzések, információk és azonnali intézkedések. Tehát ez az egyebek nem a konyhanyelven használt egyebeket jelenti, hanem egy idő közben megjelent olyan témának a tárgyalását, amely az eredeti munkatervben nem szerepel. Köszönöm. (Zsigó Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr kér ismét szót.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Hogyha a kormánypárti képviselők, a képviselő asszony tudna nekem segíteni, és megmutatná az Oktatási és tudományos bizottság tavaszi ülésszakára tervezett munkatervét, azt megköszönném. Mert ha jól tudom, akkor nem fogadtunk el ilyet. Ez az egyik.
A másik: az alelnök asszony előbbi kérdésével kapcsolatban mégiscsak javaslom, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslatot ne tárgyalja ma a bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor először erről szavazunk... (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Van egy javaslatom az alelnök úr megjegyzésére. Véleményem szerint a bizottság támogatná, ha az elnök és az alelnökök készítenének egy munkatervet a következő ülésre, és áttekintenénk, milyen feladatot kell még a bizottságnak megoldania. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Zsigó Róbert jelentkezik.) Alelnök úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Képviselő úr, ha találkozom az elnök úrral, át fogom adni neki, hogy tegyen erre javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kérdezem a bizottságot, szavazhatunk-e Zsigó alelnök úr javaslatáról, amely javaslat tehát az, hogy a mai bizottsági... (Szabó Gyula: Szót kértem!) Bocsánatot kérek, nem láttam.
SZABÓ GYULA (MSZP): Talán óvatosan jelentkeztem. Csak azt szeretném javasolni, hogy amennyiben ez gondot jelent, az "Egyebek" szót vegyük le a 4. pont mellől, és akkor úgy el tudjuk fogadni. A dolog tartalmát ez nem érinti. (Zsigó Róbert: Ezzel nem foglalkoztam, erre nincs javaslatom.)
ELNÖK: Az alelnök úr javaslata nem erre a napirendi pontra vonatkozott, hanem arra, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot ma ne tárgyalja a bizottság.
Azt kérdezem tehát, ki az, aki egyetért azzal, hogy ne tárgyaljuk ma a 3. a napirendi pontot. (Szavazás.) Tíz igen. Ki az, aki nem ért egyet ezzel a javaslattal? (Szavazás.) Tizenkettő. Köszönöm szépen.
A bizottság 12:10 arányban úgy döntött, hogy tárgyalni szeretné ezt a napirendi pontot.
Akkor most azt kérdezem, hogy elfogadják-e a napirendet. (Szavazás.) A bizottság elfogadta a napirendet.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/5417. számú törvényjavaslat
Az első napirendi pontra rátérve Almássy Kornél képviselő urat kérem, hogy mint előterjesztő szóljon nekünk néhány szót az általa javasolt törvénymódosítási javaslatról.
Almássy Kornél (MDF) szóbeli kiegészítése
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az előttünk lévő napirendi pont, illetve törvénymódosítás a közoktatási törvényt érinti, egy nagyon egyszerű, néhány szavas módosításról van szó. Mi indokolta ezt a törvénymódosítást? Azért nyújtotta be ezt a Magyar Demokrata Fórum, mert az elmúlt hónapokban történt súlyos atrocitások és az iskolai erőszak felszámolása érdekében úgy gondoltuk, hogy szükség lenne lépni, és szigorúbban szabályozni a fegyelmi vétség kérdését a közoktatási intézményekben.
Eddig tanköteles tanulóval szemben nem lehetett alkalmazni azt a fegyelmi büntetést, hogy eltiltják az adott tanév folytatásától, illetve kizárják az adott iskolából. Mi azt mondjuk, illetve a javaslat szerint azt szeretnénk, hogy ezt a fegyelmi szabályzatot tanköteles tanulóval szemben is lehessen alkalmazni, amely esetben természetesen magántanulóként folytatná a tanulmányait az illető személy, a kizárt diák.
Úgy gondoljuk, olyan súlyos események történtek a közoktatásban, amelyek ezt indokolják. Nem tagadom, nyilván egyetértek én is azokkal a szavakkal és kitételekkel, hogy a problémát pedagógus-továbbképzéssel, a nevelési tanácsadás megerősítésével is orvosolni kell, ezekkel a dolgokkal egyetértek, ugyanakkor - bár ez nem tartozik szorosan a törvénymódosításhoz - megdöbbentett a Hiller-bizottság jelentése, amely szerint mindenki felelős volt azért az iskolai erőszakért, amit elkezdtek vizsgálni, egyetlenegy szereplő nem volt csak felelős, a szülő és az a közeg, amelyből a diák az iskolába kerül. Mi úgy gondoljuk, hogy rendre van szükség a közoktatásban, és ehhez bizony ilyen szigorú lépéseket is meg kell tenni. Nyilván nem azt mondjuk, hogy egy rosszul nézésért zárják ki a diákot az iskolából, de legyen meg annak a feltétele, legyen meg az az elrettentő erő, amivel elejét vesszük annak, hogy ilyen események előfordulhassanak az iskoláinkban. Úgy látjuk, hogy annyira súlyos a helyzet, hogy nem érünk rá arra, hogy nevelési tanácsadással, továbbképzéssel próbáljuk orvosolni ezt a dolgot, amire nyilván szükség van az egyik oldalon, de a másik oldalon kell egy elrettentő eszköz, és mi jelenleg nem látunk más garanciát arra a jelen törvényi keretek között, hogy ezt meg lehetne változtatni.
Arról is tudok, hogy a PDSZ-nek volt egy javaslata, amely egy kicsit hasonló ehhez, ők nem egy egész félévre vagy évre tiltanák el a diákot, hanem néhány hétre. Abban az MDF részéről mindenképpen partnerek vagyunk, hogy ha gondolják, módosító javaslatokkal nyilván kompromisszumot lehet ebben kötni. Én úgy gondolom, hogy ez a törvénymódosítási passzus védené a pedagógusokat attól, hogy az iskolai erőszak továbbterjedjen a magyar közoktatásban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megnyitom a vitát. A bizottság tagjainak a véleményét kérdezem. (Pokorni Zoltán: A kormány mit mond?) Bocsánat, a kormány véleményét kérdezem. Szüdi János szakállamtitkár úr!
Dr. Szüdi János (Oktatási és Kulturális Minisztérium) véleménynyilvánítása a kormány részéről
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Indoklást szeretnék kérni a kormány részéről, hogy miért nem támogatja a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Az előterjesztő indoklást kér. Kérem a kormány képviselőjét, hogy tegye meg az indoklást.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A dolog jogi és pedagógiai oldalról vizsgálva is aggályos, a megfogalmazás tekintetében is pontatlan. Jogi oldalról aggályos, mert a magántanulás olyan szülői döntési lehetőség, amelyet álláspontunk szerint nem lehet összekeverni a fegyelmi büntetésekkel. Pedagógiai szempontból aggályos a gyerek oldaláról nézve, hiszen a magántanulás szabályait is meg kellett szigorítani, pontosan azért, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekeket ne lehessen kigolyózni az iskolából, ezért került bele, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél a családvédelem hozzájárulására és véleményének kikérésére van szükség a magántanulóvá "nyilvánítás" iránti szülői kérelem teljesítéséhez. Az iskola igazgatójának több döntési lehetősége van, illetve a fegyelmi ügyek körében felsorolt b) pontban szerepel az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, amihez nyilvánvalóan nincs szükség egyeztetésre. Nem véletlenül van tehát a jelenlegi törvényi szabályozásban, hogy ezt csak az iskolai áthelyezésnél kell alkalmazni.
Összefoglalóan ezt a javaslatot a kormány nem tudja támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.
Azt szeretném megkérdezni a bizottságtól, hogy a kérdéseket és a vitaszakaszt összevonhatjuk-e, lefolytathatjuk-e egyben. (Általános helyeslés.) Igen, köszönöm.
Akkor megnyitom a bizottsági vitát, kérdések, hozzászólások következnek. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Alapjában véve azzal a megközelítéssel, hogy ha valamilyen gond keletkezik az iskola körül vagy egyáltalán a társadalomban, akkor az első pillanatban nem látunk más lehetőséget, mint hogy jogszabályokat kezdünk módosítani, én nem tudok azonosulni. Azt gondolom, hogy sokkal súlyosabb és mélyebb ez a probléma, mintsem hogy egy paragrafus átírásával közelebb jutnánk a megoldáshoz. A társadalmi, szakmai, pedagógiai problémákat elsősorban ezen a területen kell megoldani, hogyha a kidolgozásra sor kerül, ha a megoldásra a szakmai, pedagógiai javaslatok előállnak, és a hatályos törvény akadályozza a jó szakmai megoldást, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy törvénymódosításra kerüljön sor.
Én azt hiszem, hogy az ilyen típusú törvénymódosítás egyetlenegy szakmai megoldás előtt nem nyitja meg az utat. Egy problémát valóban megold: az adott iskola problémáját kezeli, megszabadul egy problémától, kitiltja a gyereket. Ha abból indulunk ki, hogy az a törvény feladata, hogy az iskolák problémáit oldja meg, akkor ezt helyeselni lehet. Ha arra gondolunk, hogy az oktatási törvény elsődleges feladata az, hogy a gyerek problémáinak a megoldásához találjon keretet, akkor nem vállalható ez a törvényjavaslat.
Minden olyan megoldást, minden olyan szakmai megoldást, amely az iskolai agresszió visszaszorítását szolgálja olyan szempontból, hogy a valódi problémákat tárja fel, és azoknak a problémáknak a megoldására tesz javaslatot, támogatni tudnék. Én ezt a fajta törvénykezést, ezt a fajta törvényalkotást mint elvet is elutasítom, azt a gyakorlatot pedig, ami most itt kialakulna, nem támogatom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Rózsa Endre jelentkezik.) Rózsa Endre képviselő úr!
RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Érezve Almássy képviselő úr jó szándékú törekvését, úgy gondolom, hogy mindenképpen egy kis türelemre lenne szükségünk. Hogyha visszagondolunk arra, hogy a média és különböző területek hogyan ugrottak neki azoknak a témáknak, amelyek az elmúlt időszakban a tanulói fegyelmezés tárgykörében a felszínre kerültek, akkor igazolva látszik szerintem az, amit Szabó képviselőtársunk, elnök úr mondott, hogy előbb egy bizonyos szakmai grémium vizsgálja meg ezt a témát, azt követően hozzuk a bizottság elé, és amikor a bizottság megvitatta ezt, utána térjünk vissza erre.
Tudjuk, hogy a múlt héten meg is hallgattuk azt a szakma grémiumot, ugyanakkor tudomásunk szerint az elnök úr tett egy olyan ígéretet, hogy lesz egy második kör is, amikor talán az érdekképviseleteket, a szülői szervezeteket is mélyebben meghallgatva gondolnánk az ügyet tovább. Hangsúlyozom, hogy a jó szándékot és a törekvést, az útkeresést becsülve azt hiszem, lehet, hogy most akkor tennénk jót, hogyha ezt úgymond továbbgondolni hagynánk; nem azt mondom, hogy elutasítjuk, hanem hogy nézzük meg, hogyan lehetne még ezt finomítani.
Ugyanakkor a véleményem a következő: én 17 évig voltam egy gimnázium és közgazdasági szakközépiskola igazgatója, az iskola jó hírű, jó szintű volt, őszintén merem mondani, de sajnos több olyan eset volt, amikor tanulónak úgymond - finoman fogalmazok - az eltanácsolásával kellett élni. Lehet, hogy az "eltanácsolás" szó bizonyos jogi kritériumokba is ütközik, sajnos fegyelmi tárgyalás is volt az intézményünkben, ugyanakkor lehet, hogy a tapasztalt igazgatók ezt jobban meg tudják oldani, mint ha teljesen csak a törvény lehetőségét nyújtjuk számukra.
Én hat éve, mióta képviselő vagyok, nem állok katedrán, és azt is el kell mondani, hogy ez alatt az idő alatt sajnos óriási változások mentek végbe, s végképp nem szeretne az ember úgy beszélni, hogy mai napi tapasztalatai nincsenek. Mert az nem tapasztalat, hogyha természetesen az iskolákat járjuk, és konkrét információkat szerzünk a kollégáktól, mert az nem az én tapasztalatom. A hat évvel ezelőttihez viszonyítva nyilván egy új helyzet alakult ki, de akkor is az lenne a cél, hogy ehhez az új helyzethez próbáljuk a törvényi hátteret biztosítani.
Én tehát azt javaslom, hogy ezt gondoljuk át egy másik alkalommal, és lehet, hogy akkor előbbre tudunk jutni, mert mélyebb ismereteink lesznek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm. Egy kérdésem és egy megjegyzésem lenne a témához. A kérdésem az Oktatási és tudományos bizottság elnökéhez szól voltaképpen. A sajtóból úgy értesültünk, hogy az Országgyűlés elnöke levéllel fordult az OTB elnökéhez, azzal a kérdéssel, hogy az OTB vizsgálja meg, kell-e, szükséges-e jogszabályt változtatni egyszer, másrészt kell-e, szükséges-e, lehetséges-e az erkölcsi nevelés feltételeit javítani. Én mint az OTB tagja nem kaptam még tájékoztatást arról, hogy ez a dolog hogy áll, egyáltalán az OTB akar-e, mikor és milyen módon akar foglalkozni a kérdéssel. Az a bizottság, amely létrejött - ismét csak a sajtóból tudom - alapvetően egy olyan összetételű bizottság, amelyben a pedagógiai szempont meglehetősen háttérbe szorul, de ez egy csak egy zárójeles megjegyzés volt. Miután nincs itt az Oktatási és tudományos bizottság elnöke, ha az alelnök asszony tud válaszolni, megköszönöm, ha nem, akkor a legközelebbi ülésre, hálás lennék, ha akár írásban kapnánk tájékoztatást arról, hogy ezzel a kezdeményezéssel mit fog kezdeni az OTB.
A megjegyzésemmel egy kicsit reagálnék Tatai-Tóth úr megjegyzésére. Azt ne felejtsük, hogy ez nem olyan egyszerű, hogy az az iskola, amelyik úgymond kizárja, meg akar szabadulni a rossz gyerektől, aki a többieket bánja, az csak az iskola problémáját orvosolja. Azért ez nem ilyen egyszerű, mert itt arról is szó van, hogy azokat a gyerekeket is védeni kell, akik ott maradnak. Tehát ne legyünk ilyen mechanikusan gondolkodók, hogy az az iskola, amely elküldi a rossz gyereket, az rossz iskola, mert nem vállalja a problémát; e mögött azért sokkal komplexebb kérdés van, mert itt az ott lévő közösségbe tartozó gyerekek testi épségét is védeni kell. Nagyon fontos lenne tehát, hogy a bizottságunk valóban szisztematikusan foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és megvizsgálja, hogy jogszabályokon kell-e, mit és hogyan lehet változtatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Válaszként, mielőtt a további hozzászólásokra sor kerülne, annyit szeretnék nagyon röviden mondani, hogy a múlt héten megkezdődött az ezzel kapcsolatos jelentésnek a tárgyalása, amely azért született már, mert az Országgyűlés elnöke arra kérte a Oktatási és tudományos bizottság elnökét, hogy foglalkozzunk ezzel a témával. Nyilvánvaló, hogy ez folytatódni fog, ezzel együtt a kérését természetesen továbbítom az elnök úrnak.
Vannak-e további kérdések, hozzászólások? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor újra az előterjesztőnek adom meg a szót. (Kerpen Gábor jelentkezik.)
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Tisztelt Bizottság! Több itt elhangzott dologra is reagálnék. Én is azt gondolom, hogy ez nem csak az adott iskolának az ügye, ez a közösségnek az ügye, mert ha van egy ilyen rossz magaviseletű diák - bármilyen, amilyet látunk a sajtóban -, akkor, azt gondolom, nemcsak arról van szó, hogy az iskola megszabadul meg tőle, hanem hogy a közösségre, azokra a diákokra is, akik egyébként normálisan végeznék a dolgukat, is káros hatással tud lenni, visszaveti az oktatást, és nem sorolom, önök is érzik szerintem, hogy miről beszélek. Én is tudom, hogy nem ez a megoldás kulcsa, ugyanakkor meg valami védettséget, valami eszközt kell adni a pedagógusok kezébe. Én is járom az iskolákat, az országot, és tudom jól, hogy a pedagógusok azt kifogásolják, hogy nincs igazából olyan eszköz a kezükben. Nyilván tanulnak a főiskolán, szereznek ott egy adat ismeretet, de annyira felgyorsult a társadalmunk, annyira átalakult az oktatásban a helyzet, annyira máshogy gondolkodnak a mai fiatalok, hogy nem biztos, hogy ezek ellen, egy ilyen helyzetnek a kezelésére fel vannak készítve, vagy fel lehet őket egyáltalán készíteni.
A kormány képviselője azt mondta, hogy a magántanulás problémákat okozhat a hátrányos helyzetű gyerekek kapcsán. Konzervatív politikusként azt mondom, hogy egy szülőnek és egy diáknak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Hogyha a társadalom biztosítja azt, hogy tanulhat az iskolában, akkor bizonyos elemi normákat be kell tartania, és ha azokat nem tartja be, akkor, azt gondolom, a társadalom kötelezettsége is megszűnik vele szemben ilyen tekintetben, illetve más pályára kell tenni az ilyen normákat be nem tartó diákokat.
A bizottságra utalva néhány gondolat. Ha jól emlékszem, én is úgy tudom - és nem akarom az alelnök asszonyt kijavítani -, hogy a házelnök asszony adott egy beadványt, hogy erről tárgyaljunk, de amiről a múlt héten beszéltünk, az a Hiller-bizottság jelentése volt, tehát a minisztérium jelentéséről volt akkor szó, és igazából ezt a kérdést jogszabály-módosítás formájában még nem tárgyaltuk. Ráadásul amennyire arra az anyagra, a Hiller-bizottság anyagára emlékszem, abban például a jogszabály-módosítás, illetve főképpen a közoktatási törvényt érintő módosítás nem szerepel.
Én híve vagyok annak, hogy ezt szakértői szinten próbáljuk meg tárgyalni, és találjuk meg azokat a pontokat finanszírozási oldalról, egyéb területen, pedagógiai oldalon, hogy hogyan lehet ezt a kérdést segíteni, de ez egy hosszú távú feladat. Azt gondolom, hogy bármilyen pedagógus-továbbképzés, bármilyen -átképzés lehetőségét indítjuk is el, az holnapra nem fogja megoldani a problémákat, viszont a probléma ott van az iskolákban, hiszen az iskolai erőszak jelen van. Tegnap hallottuk, hogy Egerben gyerekek verekedtek, és valaki életveszélyesen megsérült, épp a bizottsági vitában említette ezt az alelnök asszony. Nyilván ez is az iskolai erőszak része, tehát ez a probléma jelen van. Ezért gondolom azt, hogy szükség van egy elrettentő eszközre, amely, még ha csak végső eszközként is, de jelen van a közoktatásban és lehetőséget biztosít a szankcionálásra.
Még egy dologra hadd reagáljak! Igazából az iskolának nagyon korlátozottak a lehetőségei, és ennyiben vitatkoznék az államtitkár úrral, hiszen csak akkor helyezheti át a tanulót egy másik iskolába, hogyha azzal a szülő is egyetért, ha a szülő ebbe beleegyezik. Ráadásul ez sok esetben nem oldja meg azt a problémát, csak tovább transzportálja azt, hogyha az egyik tanulócsoportból a másikba tesszük át a diákot, vagy hogyha áttesszük egy másik iskolába. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy ki az a másik iskolaigazgató, aki boldogan vállalja az a diákot, aki az előző iskolájában felpofozta mondjuk a tanárát. Szóval ezeket az életszerűség tekintetében kell megvizsgálni.
Az, hogy jogilag, kodifikációs tekintetben nem felel meg a módosítás, lehet, ezért elnézést kérek, de ezen nyilván lehet javítani. Hozzáteszem, hogy a tegnap tárgyalt törvény is súlyos kodifikációs és nyelvtani problémákat tartalmazott, és csak zárójelben jegyzem meg, hogy én ezt magam csináltam, önök mögött meg egy egész apparátus áll. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt természetesen senki nem mondta, hogy a múlt héten már valamiféle jogszabályt tárgyaltunk volna. Arról volt szó, hogy egy esetleges jogszabályt előkészítő anyagot tárgyaltunk.
Tájékoztatni szeretném a bizottságot arról, hogy Kerpen Gábor elnök úr, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke szót kért. Tudom, hogy az előterjesztő szavaival szokás lezárni a vitaszakaszt a szavazás előtt, de megkérdezem a bizottságtól, hozzájárul-e ahhoz, hogy az elnök úr részt vegyen a vitában, és szóljon. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen.
Elnök úr, parancsoljon!
KERPEN GÁBOR, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Mindenekelőtt Aáry-Tamás Lajos urat idézném, aki azt mondja, hogy bűn nem maradhat büntetés nélkül - szerintem ez egy alapvetés.
A következőkben két mítoszt szeretnék eloszlatni. Az egyik az, hogy ez a típusú fegyelmi intézkedés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy diák és pedagógus közti konfliktust oldjon meg ilyen radikális módon. Nem csak. Diák és diák között is előfordul olyan konfliktus, amely a diák oldaláról nézve olyan magatartást jelez, ami közösségellenes, a közösségellenes magatartásról pedig tájékoztatni kell a gyereket, hogy a viselkedése, a magatartása elfogadhatatlan.
Azt is gondoljuk a PDSZ-ben, hogy a diáknak nyilván alkotmányos joga a tanítva levés, de jelezzük, hogy nem az iskolában való tanítva levés az ő alkotmányos joga, ezért lehetővé lehet tenni, akár a közoktatási törvényen keresztül is, hogy fegyelmi intézkedés következtében a diák ideig-óráig magántanuló lehessen.
Azt is szeretném nyomatékosan... (Folyamatosan zúg a hangosító berendezés.)
ELNÖK: Elnézést kérek, elnök úr, egy pillanat türelmét kérem! Tisztelt bizottsági tagok, mindenkit arra kérek, hogy akinek a telefonja hajlamos zavarni a mikrofonokat, az vagy kapcsolja ki azt, vagy tegye olyan távolságba, hogy ne zavarjuk az elnök urat meg mást se a hozzászólásban. Köszönöm szépen.
KERPEN GÁBOR, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke: Köszönöm. Az a lehetőség tehát, hogy fegyelmi intézkedésként a diákot meghatározott ideig kizárhassák a közösségből, az nemcsak az iskola érdeke, nemcsak a pedagógiai munka támogatását jelenti, hanem bizony annak a gyereknek is érdeke, akiről éppen szó van. Hiszen hogyha az a magatartása rögzül, az az elfogadhatatlan magatartása rögzül, és felnőtt korában is úgy viselkedik, akkor lehet tudni, hogy hol végzi: a börtönben fogja végezni, és ezt mindenképpen már a közoktatási rendszerben meg kellene akadályozni.
Nyomatékosan kell elmondanom azt a tényt, hogy a diákok túlnyomó többsége nem szeret és nem is akar közösségen kívül élni. Ha egy ilyen esetben valakivel szemben ilyen fegyelmi intézkedést lehet hozni, méghozzá megfelelő, majdhogynem polgári jogi perrendtartással megtartott fegyelmi eljárás során - tehát nem csak azért, mert az egyik fél akarja, ezért a másik elszenvedi, az iskolai fegyelmi eljárás majdhogynem polgári jogi perrendtartásnak felel meg -, tehát ha a diákkal szemben ennek következtében, ez után is az a fegyelmi intézkedés, hogy ideig-óráig kizáródik abból a közösségből, amelyben ő lenni szeret, akkor a diák ezt az állapotot nem szereti, hanem vissza akar menni abba a közösségbe, amelyik őt elutasította, és ezért változtat a magatartásán. Ez a pedagógusok tapasztalata azok esetében, akikkel szemben ezt a fegyelmi intézkedést még alkalmazni lehetett. Ez nem arról szól, hogy a pedagógusok el akarják távolítani az iskolából, hogy "könnyebb" legyen a dolguk, hanem ezzel az a szándékuk, hogy a gyerek igenis megtanulja, hogy a közösségellenes magatartás elfogadhatatlan. És ezért is van az a javaslata a PDSZ-nek, az az előterjesztő által említett javaslat, hogy ezt a fegyelmi intézkedést a nevelőtestületnek időről időre felül kelljen bírálnia, hogy ha a gyerek magatartása megváltozik, ha a szándékai megváltoznak, akkor visszamehessen az oktatási intézménybe. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most tulajdonképpen új vitakört kezdtünk, ezért azt szeretném kérdezni, hogy van-e további hozzászóló, vagy lezárhatjuk a vitát. (Senki nem jelentkezik.)
Az előterjesztőé a szó újra.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen. Azt kérem a bizottságtól, hogy ha tudják, akkor támogassák ezt az előterjesztést. Nyilván lehet rajta javítani, de hogyha nem kerül tárgysorozatba, akkor nem tudunk róla beszélni, és nem tudunk rajta javítani. Mindannyian érezzük, hogy ez egy probléma. Kérem a bizottság támogatását. Köszönöm szépen.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A kormány képviselője nem támogatta a tárgysorozatba-vételt. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e Almássy Kornél képviselő úr önálló képviselői indítványának a tárgysorozatba-vételét. Kérem, szavazzon az, aki igen. (Szavazás.) Kettő igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Öt nem. Köszönöm. És ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenöt. Köszönöm.
Képviselő úr, a bizottság úgy döntött, hogy nem javasolja a törvénymódosítási javaslat tárgysorozatba-vételét.
A nemzeti tehetség programról szóló H/5626. számú határozati javaslat
E napirendi pont második része szintén egy önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről szól, ez pedig a nemzeti tehetség programról szóló négypárti határozati javaslat. Arra kérem Kormos képviselő urat, hogy az előterjesztők nevében tegye meg az előterjesztést.
Kormos Dénes (MSZP) szóbeli előterjesztése
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Az elmúlt időszakban, hónapokban egyre többet és egyre gyakrabban beszélünk magyarországi lehetőségeiről, versenyképességéről. Ennek az elemzésében, az ehhez kapcsolódó feltételek kialakításában minduntalan elő szokott jönni az a megközelítés is, hogy az ország egyik alapvető lehetősége, hogy a kreativitást, a tehetséget, a tehetségeket használja, és nyilvánvalóan a nemzetközi tapasztalatok is azt mondják, hogy azok az országok tudnak előrehaladni, amelyek kutatásban, fejlesztésben, innovációban, illetve a különböző képességek feltárásában, hasznosításában és támogatásában eredményeket tudnak elérni.
Azt is láthatjuk, hogy Magyarországon a tehetségügy nem új keletű, évszázados hagyományai vannak, és mára egy elég gazdag és elég sokszínű módja alakult ki a tehetségek segítésének, a tehetségek felkutatásának. Az ismert állami programokon túl egyre erősebben és markánsabban jelennek meg e tekintetben a civil szervezetek, az egyházak és különböző alapítványok is, ami mindenképpen örvendetes. Az is látható és érzékelhető, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv két területén, részben egy zászlóshajó-, kiemelt programként a Magyar Géniusz Integrált Tehetség Program befogadásra került, és ezzel párhuzamosan a TÁMOP különböző fejezeteiben is a tehetség segítésére, a tehetséggondozásra különböző programok, pályázatok és források jelennek meg. Azt is érzékeljük, hogy különböző ösztöndíjak, alapítványok működnek, tehát sok-sok olyan program létezik Magyarországon, amely valóban ezt az ügyet segíti.
Ami miatt úgy gondoltuk képviselőtársainkkal, hogy érdemes lenne egy országgyűlési határozatban rögzíteni azt, hogy Magyarország rendelkezzen egy nemzeti tehetség programmal, az az, ezt az indokolta, hogy ezeket a sokszínű programokat, megtartva a sokszínűséget, érdemes lenne integrálni, érdemes lenne megteremteni annak a lehetőségét, hogy ezek folyamatosan egymásra épülő, egymást kiegészítő programok legyenek. Egy ilyen nemzeti program erősíteni tudná a különböző együttműködési formákat, megtalálná a módot az állami és a civil szféra kezdeményezésének az összerendezésére.
Javaslatunk másik része az, hogy sokszor tapasztaltuk az elmúlt időszakban, hogy a közoktatási és más területen is elindultak kitűnő, támogatásra méltó programok különböző pályázati támogatással, valóban komoly értékek születtek, de a pályázati programok lezárta után ezeknek a fenntarthatósága, működtetése elég komoly problémákat jelentett. Látható, hogy 2013-ig szóló fejlesztési tervben komoly források vannak, de az is elfogadható véleményünk szerint, hogy ez az ügy olyan ügy, amelynek a hosszú távú fenntarthatósága, kiszámítható működési háttere mindenképpen lényeges, és nemzeti ügy kell hogy legyen. Ebben a formában és ebben a helyzetben viszont jó lenne, hogyha tisztázott, látható és kiszámítható lenne, hogy milyen ebben az állami szerepvállalás. Ma is komoly szerepvállalás van a különböző programok támogatását illetően, a különböző minisztériumok, ágazati minisztériumok gondozásában lévő számos ösztöndíj is jó példa erre.
Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a források bővítése, a források átláthatósága, kiszámíthatósága és a fenntarthatóság érdekében mindenképpen szükség lenne egy nemzeti tehetség program létrehozására, amely a Magyar Köztársaság költségvetésében külön soron szerepelhetne.
Indítványunk harmadik része lényegében azt jelzi, hogy mivel sok szereplő van - a Nemzeti Tehetségtanács, a tehetségsegítő szervezetek szövetsége a civil szférát koordinálja -, és mint említettem, nagyon sok komoly alapítvány és állami program van, érdemes lenne a szereplőknek időről időre leülniük, és koordinálni, végiggondolni az elképzeléseket, pontosan azért, hogy ki-ki a maga működésének a sajátosságait is figyelembe véve tudja segíteni egy nemzeti program megvalósítását, lehessen javaslatot tenni a tehetség program költségvetési elemeinek a felhasználására, és így, magyarán szólva, az egész rendszer így széles értelemben egyeztetett, társadalmi, szakmai párbeszéd formájában nyomon követhető legyen. Ezért szól a javaslatunk harmadik eleme arról, hogy célszerű lenne megvalósítani egy tehetségügyi koordinációs fórum működését.
Javaslatunk határidőket tartalmaz a kormányzat részére, hiszen ennek a programnak a kialakításához idő kell. Azért javasoljuk a szeptemberi időszakot, hogy ez akkorra készüljön el, hogy ezzel párhuzamosan már adott esetben a költségvetés előkészítésénél is figyelembe lehessen ezt venni.
Tájékoztatásként még annyit szeretnék elmondani, hogy a képviselőtársaimmal történt egyeztetésen túlmenően a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal, a Magyar Tehetséggondozó Társasággal és más szakmai szervezettel is megismertettük az elképzelést, és arról tudom tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy ezen szervezetek támogatását és egyetértését bírjuk a javaslat benyújtásához. Kérem a tisztelt bizottságot, vitassa meg az előterjesztőt, ha úgy gondolja, jobbító javaslatait tegye meg, és nyilván mindannyiunk nevében tisztelettel kérem, hogy az általános vitára alkalmasságot, majd a későbbiekben az elfogadását is támogassák. Köszönöm szépen, elnök asszony.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány képviselőjét kérdezem, hogy a kormány támogatja-e a javaslatot.
Dr. Szüdi János (Oktatási és Kulturális Minisztérium) véleménynyilvánítása a kormány részéről
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy rövid indoklást kaphatunk-e?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A képviselő úr által elmondottak olyan dolgok, amelyeket a kormány fontosnak tart, és része az Új tudás programnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Megnyitom a vitát. Parancsoljanak! (Tóth Tiborné dr. jelentkezik.) Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): A napjainkban a közoktatás fejlesztését szolgáló Új tudás program tehetséggondozás, nemzeti tehetségprogram fejezetének egy abszolút átgondolt, gyakorlati szempontokat is figyelembe vevő és egy hosszú távú fejlesztési koncepciót szolgáló törvénymódosítás javaslatával állunk szemben. Én úgy gondolom, hogy egy olyan sokoldalú megközelítést tartalmaz ez a törvényjavaslat, és a többpárti egyeztetésben is annyira helytálló dolgok vannak benne, hogy mindenképpen támogatásra lehet javasolni, és üdvözölni lehet ezt a törvénymódosítási javaslatot, amely most már a törvény és a költségvetés szintjén is hivatalosan képviselni fogja a nemzeti tehetségfejlesztő programot. Én feltétlenül támogatom. (Közbeszólások.) Bocsánat, országgyűlési határozati javaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vannak-e további kérdések, hozzászólások? (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Szeretném jelezni, hogy a nevem aláírás nélkül szerepel a kiosztott papíron, és nem véletlenül nem írtam alá, hanem azért, mert nem akarom aláírni. Megtisztelő volt Dénes megkeresése, de ezt én nem tartom jónak, tartózkodni fogok, és arra kérem képviselőtársaimat is, hogy ők is tartózkodjanak majd. A szándék bizonyára dicséretes, a forma, a választott eszközök azonban szerintem üresek. Nem akarok a nemzeti tehetség program országgyűlési határozati javaslat helyesírásával élcelődni, de mielőtt kiadjuk a kezünkből, érdemes lenne még egyszer átfutni. A dátumoknál javaslom a pont használatának az áttekintését és a kis- és nagybetűk, az egybeírás és a különírás, a központozás ellenőrzését.
Maguk a formák, amelyeket létrehoz, szerintem pótcselekvések. Ezeket a formákat, ezeket a programokat egy hatékonyan működő kormánynak a maga rendszerében üzemeltetnie kell, kellene, kellett volna, adott esetben a mi időnkben is, ebben akár önkritikus is lehetek. Nem a tanácsoktól, nem a programoktól, nem az alapoktól fog ez működni, hanem a kormányzati akarattól. Megértem persze, hogyha a képviselők ezzel akarják kicsikarni a kormányból, a miniszterből ezt a bizonyos szándékot - szívük rajta. Én egy ilyen, pusztán a formákat megteremtő javaslathoz nem kívánok csatlakozni. Nem ellenzem, ezt tartózkodással fogom inkább kifejezni.
Mindazonáltal az előterjesztőknek javaslom, döntsék el, hogy - mik voltak a programelnevezések? - a nemzeti tehetségsegítés program, a tehetségsegítés nemzeti programja vagy a nemzeti tehetség program kifejezés mellett döntenek-e. Egyik mellett döntsenek, ritkán tesz jó, hogyha három kifejezést alkalmazunk egy papíron, egy oldalon belül ugyanarra a dologra. Nem dolgom az anyag koherenciájával foglalkozni, de ilyen értelemben sem tartom tehetségről árulkodónak ezt az elkészített anyagot.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További hozzászólások, kérdések vannak-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha képviselői hozzászólás nincs, akkor tájékoztatom bizottságot, hogy Csermely Péter professzor úr kért szót, aki, mint mindannyian tudjuk, a kutató diákok mozgalmának az egyik létrehozója vagy létrehozója, és ilyen értelemben azt is tudjuk persze, hogy a tehetségsegítésnek az egyik legismertebb hazai szakembere. Kérdezem a bizottságot, hozzájárul-e ahhoz, hogy Csermely professzor hozzászóljon a vitához. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Professzor úr!
DR. CSERMELY PÉTER, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke: Tisztelt bizottság, köszönöm a szót. A Semmelweis Egyetem professzoraként a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsot képviselem itt, hiszen annak az elnöke vagyok. Ez a tanács jelenleg 22 civil szervezetet tömörít, hazai és határon túli civil szervezeteket, de magában foglalja a tudományos diákköri mozgalmat, a történelmi egyházak tehetséggondozó tevékenységét megjelenítő szerveződéseket, az Arany János program iskoláinak szövetségét és még számos szervezetet. A tanács nyitott, a következő ülésen is három szervezet fog felvételt nyerni, és várja soraiba azokat a szervezeteket, amelyek kielégítik azt a szigorú kritériumrendszert, amelyet a tanács a tagjaival szemben támasztott.
600 civil partnerszervezetünk van, mind az országban, mind a határon túl, és ez a szerveződési kör egy nagyon gazdag tevékenységi kört ölel fel, amely nagyon jól illeszkedik, illetve nagyon jól részét képezheti egy nemzeti tehetségprogramnak is. Én, illetve a szervezeteink, amikor támogatták ezt a programot, e program kidolgozásának az igényét, abban láttam ennek a jelentőségét, hogy a kormányzati elképzeléseket, a mindenkori kormányzati elképzeléseket - hiszen itt az Arany János Tehetséggondozó Programról is beszélünk - összhangba lehet hozni egy nagyon gazdag civil szerveződési körnek a tevékenységével, aminek a lényege igazándiból az lenne, hogy a segítség minden olyan tehetséges diákhoz eljusson, aki méltó erre, aki ezt igényli, és a tehetségükhöz mérten jusson el hozzájuk a segítség.
A helyzet - ahogy azt a képviselő úr is elmondta - ma nagyon sok esetben az, hogy nagyon sok segítő kéz van, amely a fiatalok felé nyúlik, nagyon sok olyan fiatal van, aki ezt megérdemelné, de a kettő nem találkozik egymással. Ennek a találkozásnak szeretnénk kialakítani egy nagyon széles csatornarendszerét, egy nagyon széles hálózatrendszerét, és erre szolgálna a nemzeti tehetségsegítő program. Ennek olyan elemei lennének, mint a tehetségsegítő tanácsok rendszere a kistérségekben, a városokban, az egyetemeken, a különböző intézményekben, eleme lenne az iskolák bekapcsolása ebbe a folyamatba, olyan módon, hogy az iskola nyíljon ki, és adja meg a lehetőségeket a környezetének is, illetve fogadja el azokat a segítségeket, amelyeket a környezete biztosít a számára. Ilyen elem lenne a tehetségbarátok körének megalakítása sok helyütt az országban, erre van is már példa; a fiatalok, a tehetséges fiatalok önszerveződésének a megvalósítása, segítése; a tehetséghitel kezdeményezése, bevezetése különböző banki és állami rendszerek segítségével - és így tovább. Én 20 éve foglalkozom a tehetséggondozással, nyilván estig is tudnék erről beszélni, de nem szeretném a bizottság idejét ezzel rabolni.
Nagyon fontosnak tartjuk a nemzeti tehetség alap megalakítását, azért is, mert ez egy nyitott alap lenne, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez így is maradjon a tervezés során, hogy ehhez magánszemélyek is csatlakozhassanak. Ezzel összefüggésben nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a társadalmi részvétel is, tehát a civil szféra ellenőrzése is megvalósuljon a tehetségprogramok különböző lebonyolításában, hiszen csak akkor várható el magánszemélyek csatlakozása egy ilyen alaphoz, hogyha a velük kapcsolatban álló civil szerveződések ellenőrzése is biztosított a felajánlott pénzeszközök felhasználása felett.
Ezért és ezen okok miatt támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Merült-e fel közben további hozzászólás, kérdés? (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): A Kereszténydemokrata Néppártnak az az álláspontja, hogy a tehetségügy annyira fontos nemzeti ügy, hogy törvényi szinten kellene szabályozni a tehetség kezelését - ahogy erre példa van például Koreában, ahol talán nem utolsósorban ennek a tehetségtörvénynek köszönhetően ugrásszerűen javult a közoktatás teljesítménye. Úgy látjuk, az idő még nem érett meg arra, hogy egy tehetségtörvényt megalkossunk, bár ez határozott szándékunk. Viszont addig is azt a túlzott egyoldalúságot, amely a közoktatásról szóló közbeszédben tapasztalható, hogy mindig csak a leszakadók felemeléséről, mindig az esélyteremtés egyoldalú értelmezéséről van szó, és megfeledkezünk arról, hogy a tehetségeknek is esélyt kell teremteni, ez jelentené az igazi esélyegyenlőséget. Úgy látjuk, hogy pillanatnyilag egy országgyűlési határozat is arra is jó egyebek mellett, hogy a közfigyelmet ráirányítsa arra a kérdésre, amelytől talán a leginkább remélhető, hogy megindul egy olyan felemelkedés, amelyre mindannyian áhítozunk.
Az előterjesztés, amelynek én magam is aláírója vagyok, kétségtelenül csiszolható, javítandó még - erre lenne mód. Azért vállaltuk, hogy csatlakozunk ehhez a kezdeményezéshez, hogy minél gyorsabban bekerüljön a közgondolkodásba és a közbeszédbe a tehetségekkel való foglalkozás ügye. Az országgyűlési vita során alkalmunk lesz elvégezni azokat a módosításokat, amelyek jobbá tehetik ezt az anyagot.
Megismétlem: ezzel nem lesz megoldva a tehetség kérdése, de legalább kimozdulunk arról a holtpontról, ahol vagyunk évtizedek vagy nem tudom mióta, hogy a tehetséggondozás, a tehetségfejlesztés hovatovább civil szervezetek önkéntes magánügye, az iskolákban kipipálandó feladat, és csak köszönet illetheti azokat a szervezeteket, amelyek ezért az ügyért eddig áldoztak. Ezért tudjuk mi magunk támogatni ezt az egyelőre még persze hogy nem tökéletes javaslatot, a tökélesítését, gondolom, lesz majd idő elvégezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztőé a szó.
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Pokorni képviselő úrnak köszönöm szépen minden olyan felhívását, amely az anyag belső koherenciáját és stílusát teszi jobbá és elfogadhatóvá - mint ahogy ezt Hoffmann képviselő asszony is mondta, ezt megtesszük, és rendbe rakjuk.
A képviselő úr hozzászólásának arra a részére, amely a programmal kapcsolatos szakmai kérdésekre vonatkozik, nincs mit reagálnom, mert ilyen része nem volt.
Hogy jelenleg a kormányzat foglalkozik-e a tehetségüggyel? Bizony ebben az Új tudás, új műveltség programban külön fejezete van a tehetségrésznek, az a fejezet is megelőlegezi, hogy nemzeti szinten célszerű lenne megtenni ezt az intézkedést, illetve ezt a kezdeményezést, pontosan azért, amit a professzor úr is mondott, hogy egy összefogottabb rendszer működjön, és hogy nagyobb garanciák legyenek benne. Sőt, hogy konkrétumok is legyenek, már abban a programban is szerepel akár az Arany János program továbbfejlesztése a felsőoktatás vagy az Arany János Plusz tekintetében, a tanulmányi versenyek, az ösztöndíjak rendszere, a tehetséggondozó intézmények és kollégiumok támogatása, hozzárendelve költségvetési forrással. Úgy gondolom, hogy a kormányzat letett egy szeletet ebben, követte azokat a jó kezdeményezéseket, amelyeknek örömünkre a képviselő úr is részese volt, tehát ez a folyamat folyik. Csak mint ahogy azt mondtuk, többről van szó, és nagyobb dologról van szó, ez a kérdés sokkal fontosabb annál, mint hogy megálljunk ezeknél a részkérdéseknél.
Csermely professzor úr támogató gondolatait köszönöm, és külön köszönöm neki, hogy néhány olyan elemet is felvillantott már, amelyet az előterjesztésben még nyilván nem fogalmazhattunk meg, majd a beterjesztendő nemzeti program része kell legyenek ezek az elemek, amelyek már mint egy lehetséges olyan építőkövei a nemzeti programnak, ami a Magyar Géniusz Programban már megjelent, amiről mi beszéltünk.
Kérem képviselőtársaimat, hogy indítsuk el ezt a folyamatot. Komoly erők vannak az országban, érdemes ezeket most összefogni. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben rendelkezésünkre állnak források, és ebben az időszakban módunk lehet arra, hogy valóban szakmai és politikai közmegegyezéssel egy olyan program elindítását kezdjük meg, amely új minőséget, új lehetőséget ad a magyar tehetségügynek. És ha a későbbiekben eljutunk odáig a működés tapasztalataiban, hogy egyéb garanciákra is szükség van azon kívül, mint amit egy országgyűlési határozat megtehet, amire Hoffmann képviselő asszony is utalást tett, esetlegesen törvényi helyek megjelenítésére, ez egy fejlődési folyamat része. Én azt kérem, hogy a bizottság tagjai a támogatásukkal adják meg a támogatást ehhez a fejlődési folyamathoz és ennek a megkezdéséhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor szavazunk.
Azt kérdezem a bizottságtól, hogy van-e valakinek kifogása az ellen, hogy egy szavazással döntsük el a tárgysorozatba-vételt és az általános vitára való alkalmasságot, illetve szavazzunk-e külön-külön erről a kérdésről. (Közbeszólások: Mehet egyben!) Mehet egyben ezek szerint. Köszönöm szépen.
A kormány képviselője tehát támogatta azt, hogy az Országgyűlés vegye tárgysorozatba a határozati javaslatot, és hogy általános vitára alkalmasnak találja. Kérdezem a bizottságtól, hogy ki az, aki hasonlóképpen igennel szavaz erre. (Szavazás.) Tizennégy igen. Köszönöm szépen. Ki az, aki nemmel szavaz? (Szavazás.) Nincs ilyen. Köszönöm. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Hat. Köszönöm szépen.
Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló T/5587. számú törvényjavaslat
Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Áttérünk a második napirendi pontra - az első két részből állt -, amelynek keretében a T/5587. számon beadott módosító csomaghoz beadott módosító javaslatokról fogunk egyenként szavazni. Információim szerint 42 módosító indítvány érkezett be, amelyek közül néhány ugyanarra a törvényi helyre vonatkozik, ezzel együtt azt gondolom, hogy elég sok dolgunk van ezzel a csomaggal. Azt javaslom, hogy az egymással összefüggő pontokról együtt folytassuk majd le a vitát. Akkor haladjunk sorban!
Az első módosító javaslat Pósán képviselő úr módosító javaslata, amely az ajánlás 2. oldalán, az 1. pontban található. Tehát az ajánlás 1. pontja szerint Pósán László képviselő úr a törvényjavaslat módosítását javasolja. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy egyetért-e a javaslattal.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e hozzászólás, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Akkor ezt kérdezem a bizottságtól, hogy egyetért-e ezzel a módosító javaslattal. (Szavazás.) Nyolc igen. Ki az, aki nem ért egyet vele? (Szavazás.) Tizenkettő. A bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 2. és 3. pontját meg lehet vitatni összevontan, hiszen ugyanarra a törvényi helyre vonatkoznak. A kormány képviselőjét kérdezem, hogy az ajánlás 2. pontjában Tóth Tiborné képviselő asszony és társai módosító javaslatát támogatja-e.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány képviselője a javaslatot támogatta.
Kérdezem a bizottságot, hogy... (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Bocsánat, Pokorni képviselő úrnak kérdése van.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Mi az a közérdekű igényérvényesítés? Ha ezt megvilágítanák nekem, akkor bölcsebb lennék.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Ez egy új momentum a törvény szülői jogok kérdéskörét érintő területén. Ha az iskolában olyan dolog történik, ami a szülőnek nem a saját gyerekét érinti, hanem az iskolába járó gyerekközösséget, például hogy beomló félben van a tető, vagy akár fenyegetettséget érez a szülő olyan renitens gyerekek esetében, mint amilyenekről épp az imént volt szó, akik akadályozzák a normális, nyugodt munkát, akkor kezdeményezéssel élhet az itt felsorolt eljárásrend szerint, tehát kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, a fenntartónál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, az Oktatási Hivatalnál vagy más hatóságnál. A szülő joga nyilván, hogy saját vagy gyereke ügyében közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatási közvetítő szolgálatot. Az oktatási közvetítő szolgálatok segítő lehetőségeit eddig a közoktatásban kevéssé használtuk, egy jogi segítő lehetőség is megfogalmazható ezen körön belül, a mediálás, ami azt jelenti, hogy közvetítő jogi eljárásrendben kerülhet sor megegyezésre az érintett felek között. Újszerű jogalkotási forma, amelyet, úgy gondolom, érdemes lenne támogatnunk, kihasználnunk a jövőben több dologra is, például a szóban forgó, az iskola biztonságával kapcsolatban folyó dolgok ügyében is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, hozzászólás? (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Ha jól értem, az oktatási közvetítő szolgálat is egy ilyen új fejlesztés.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Kérdezzük meg talán a minisztérium képviselőjét! (Dr. Borovszky Tímea bólogat. - Közbeszólások: Az van már!)
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Az van már? (Közbeszólások: Van!)
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Én csak egy új formára utaltam volna ennek keretében, mert ez megnyitja.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazhatunk-e a módosító javaslatról? (Általános helyeslés.) A kormány képviselője tehát támogatta a módosító javaslatot.
Kérdezem a bizottságot, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Tizenkettő igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc. Köszönöm. A bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 3. pontja Pánczél képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a módosító javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány képviselője nem támogatja. (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr kér szót.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Ha nem támogatja is a kormány, azért mindenféleképpen azt szeretném kérni, hogy ezzel a problémafelvetéssel foglalkozzanak, ugyanis például maga a gyermekvédelmi törvény nem ismeri azt a fogalmat, ha jól tudom, hogy halmozottan hátrányos helyzetű. Itt tehát mindenféleképpen létezik valamiféle koherenciazavar. Ugyanakkor a közoktatási törvényben is hátul, a hátsó paragrafusnál, a módosításnál úgy fogalmaz, hogy akit a jegyző védelembe vett. Azt gondolom, hogy itt legalább háromféle különböző megfogalmazás létezik ugyanazokra a gyerekekre, illetve családokra. Még egyszer mondom: a gyermekvédelmi törvényben az, hogy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek - amely kifejezés kapcsán egyébként az elmúlt időszakokban többször módosítottuk, hogy mit értünk alatta -, nem ismeri. Tehát mindenféleképpen szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy ezt rendezni kell.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás vagy kérdés van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazhatunk.
A kormány támogatja a javaslatot... (Közbeszólások: Nem!) Bocsánat kérek, a kormány nem támogatta a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. Ki az, aki igennel szavaz? (Szavazás.) Hét. Köszönöm. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenegy nem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Három. A bizottság nem támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 4. pontja szintén Pánczél képviselő úr módosító javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Pánczél Károly jelentkezik.) Képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Igazából ez a paragrafus némileg azért összefügg azzal is, amit az első napirendi pontban tárgyaltunk, amit Almássy képviselő úr felvetett, az iskolai erőszak kérdésével. Tegnap a parlamentben, az általános vitában is elmondtam, hogy azt gondolom, amit az iskolai erőszakról tudunk, ami nyilvánosságra kerül, az valahol csak a jéghegy csúcsa lehet, mert ezek a cselekedetek olyanok, amelyeket utána a legtöbb érintett fél azért szégyell, és ezért elhallgatják ezeket. Tehát mindenféleképpen foglalkozni kell ezzel.
Értem én azt, hogy ezzel egy erős kötelezettség kerüljön be, hogy nemcsak joga a szülőnek, hanem kötelessége is, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson és az iskolapszichológusi vizsgálaton is, amit igyekeztem felpuhítani azzal, hogy: "szükség esetén", hiszen egyébként a törvény máshol szintén rendelkezik még szülői kötelezettségekről. Egyébként szeretném jelezni azt, hogy maguk a szülői szervezetek sem értenek ezzel egyet, olyannyira nem, hogy ezt az egész paragrafust törölni kívánják. Ezért gondoltam egy ilyen kompromisszumos megoldásra, belátva, hogy maga a paragrafus mögött rejlő probléma olyan, amivel foglalkozni kell, és abban itt az első napirendi pont kapcsán is egyetértettünk, hogy ezzel a problémakörrel foglalkozni kell, ott meg is állapította a bizottság, hogy nem biztos, hogy feltétlenül az a jó megoldás, ha magántanuló lesz az a diák, vagy ha kirakják az iskolából.
Még hozzátenném azt, hogy ha valamilyen módon a nevelési funkciót erősíteni tudnánk az iskolákban, az mindenféleképpen jót tenne az ügynek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy kicsit furcsának találom ezt a javaslatot, mert ha a "szükség esetén"-t beletesszük, akkor tulajdonképpen értelmezni kellene, hogy mikor áll elő ez a szükség esete. Én azt gondolom, hogy azt, hogy: "a gyermekével együtt", egy szebb megfogalmazásnak tartom, mint az eredetit, amely tartamilag ugyanaz, de egyébként benne van, hogy elég erős feltétele van ennek a kötelezhetőségnek: a tantestületnek kell ebben a kérdésben állást foglalnia. Egyébként pedig - és én is az első napirendi pontra utalok vissza - nem árt, hogyha mielőtt kirúgjuk a gyereket az iskolából, előtte ezeket a szolgáltatásokat akkor is igénybe vetetjük a gyermek érdekében a családdal, ha adott esetben a család, a szülő ezt önként nem teszi meg. Mert erre vonatkozik ez a paragrafus, az az új elem benne, hogy a szülő kötelezhető is arra, hogy a gyerekét elvigye egy olyan helyre, ahol vélhetően szakszerű segítséget kap, hogyha probléma van. Nem azzal kezdődik a kisgyereknél vagy a gyereknél az agresszió, hogy felveszi a vízcsapot, és fejbe veri fele a tanárt. Ha megnézzük az eseteket, mindig kiderül, hogy bizony hosszú ideig voltak előzményei a fizikai agressziónak, és hogyha az iskola időben szakszerű segítséghez juttatja a szülő segítségével a gyereket, akkor a jéghegy is felszámolható lesz, és nem lesz csúcsa a jéghegynek, nem veri meg esetleg a gyerek a tanárt. Ezt a javaslatot, én azt gondolom, nem kellene puhítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, hozzászólás ehhez a módosító javaslathoz? (Senki nem jelentkezik.)
Keszei Sándor elnök úr, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke jelezte, hogy szeretne hozzászólni, de nem látom most őt itt a teremben. (Közbeszólások: Nincs itt.) Köszönöm szépen. Akkor viszont szavazunk. (Pánczél Károly: Szükség esetén! - Derültség.)
A kormány képviselője nem támogatta a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e ezt a módosító javaslatot. Ki az, aki igen? (Szavazás.) Hét. Köszönöm. Aki nemmel szavaz? (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság nem támogatta a javaslatot.
Következik az ajánlás 5. pontja szerint Tóth Ferenc képviselő úr módosító javaslata. A kormány képviselőjét kérdezem, hogy támogatja-e a módosító javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Nem támogatom, de annyit hozzátennék, hogy ez ellentétes a törvény egy másik rendelkezésével, ahogy értelmezi ezt a fogalmat. A többcélú intézmény pedagógiai programjának része a nevelési program, azért hagytuk ki. 45. § (4) bekezdés. Szívesen odaadom a képviselő úrnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Kérdezem, van-e kérdés, hozzászólás ehhez. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
A kormány képviselője nem támogatta a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a módosítást? (Szavazás.) Hét igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság nem támogatta a javaslatot.
Az ajánlás 6. pontja szerint Tóth Ferenc képviselő úr módosító javaslata következik, amely ennek a bekezdésnek több helyét is érinti. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a módosító javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem. (Zsigó Róbert: Mert?)
ELNÖK: Van-e kérdés, hozzászólás? (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Ez a módosítás, amelyet képviselőtársam letett az asztalra, több mindent érint, egyrészt egyszerűsíti a szöveget az egységes óvodai és bölcsődei neveléssel kapcsolatban. Ugyanakkor szeretném megkérdezni, hogy az 1500 fő helyett az 5 ezer fő alatti települések kapcsán mivel nem értenek egyet, a szöveggel vagy mondjuk ezzel az "5 ezer fő alatti települések"-kel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólások vannak-e? (Botka Lajosné jelentkezik.) Igen, tessék!
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Azért szerettem volna itt csatlakozni a kérdés válaszaihoz - mert, gondolom, lesz több is -, mert abszolút egyetértünk azzal, hogy az 1500 fő rendkívül alacsony, ezért valahol egyszer csak lehet találkozni egy olyannal, ahol ezt a számot megduplázzuk, ha nem is számszerűen, hanem az önkormányzati törvényre utalva azt fogjuk majd kezdeményezni, hogy minden olyan településen, ahol a bölcsődéztetés nem kötelező önkormányzati feladat -ez egyébként 10 ezer lakos alatt van így. Tehát a szándékunk egy, és mi azért nem fogjuk ezt támogatni, mert azt mindenképpen jobbnak tartjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor szavazzunk a javaslatról!
A kormány képviselője nem támogatta a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Hét igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Egy. A bizottság nem támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 7. pontja szerint Sándor Klára és Magyar Bálint javaslata következik hasonló tartalommal, de itt ez a bizonyos "10 ezer fő" szerepel is. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Nem támogatja a 8-asra való tekintettel, mert azt támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) Nyolc igen. Köszönöm. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kettő. Tartózkodott? (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság nem támogatta a javaslatot.
Gyakorlatilag ugyanezt a törvényhelyet kívánja módosítani az ajánlás 8. pontja szerint Tatai-Tóth András és képviselőtársai módosító javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, hozzászólás van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Akkor kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) Tizenhárom igen. A bizottság támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 9. pontja szerint Révész Máriusz képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen. (Moraj.)
ELNÖK: Köszönöm. Hozzászólás, kérdés van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot. Köszönöm.
Az ajánlás 10. pontja szerint Tatai-Tóth András és képviselőtársai módosító javaslata következik. A kormány képviselőjét kérdezem, hogy a kormány támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen, a kormány támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 11. pontja szerint Zsigó Róbert képviselő úr módosító javaslata következik. A kormány támogatja-e a javaslatot?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. (Zsigó Róbert: Indoklást kérek!) Zsigó Róbert alelnök úr, a módosító javaslat beterjesztője indoklást kér.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) A 10. pontot támogatta a bizottság is és a kormány is. A kettő egymással gyökeres ellentétben áll.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás vagy kérdés van-e? (Senki nem jelentkezik.)
Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 12. pontja szerint Tóth Tiborné és képviselőtársai módosító javaslata következik. A kormány támogatja-e a javaslatot?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 13. pontja szerint Pósán László képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy a kormány támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy a bizottság támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 14. pontja szerint Tóth Tiborné és képviselőtársai javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen, a kormány támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 15. pontja szerint Tatai-Tóth András és képviselőtársai javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 16. pontja szerint Zsigó Róbert képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 17. pontja szerint Zsigó Róbert képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 18. pontja szerint Zsigó Róbert képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy a kormány támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 19. pontja szerint Tatai-Tóth András és képviselőtársai javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 20. pontja szerint Pánczél Károly képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 21. pontja következik, amelyben Tatai-Tóth András képviselő úr és képviselőtársai javasolnak egy módosítást. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 22. pontja szerint Pánczél Károly képviselő úr módosító javaslata következik. A kormány képviselőjét kérdezem, hogy a kormány támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr szót kér.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tulajdonképpen azt, hogy ezt nem támogatja a kormány, csak-csak megértem, nem úgy, mint az előbb, a 20-asnál, ahol csak egy nyelvhelyességi módosításról volt szó. Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy itt arról van szó, hogy a szakértői névjegyzék összeállításánál, illetve a névjegyzékbe történő felvételnél is van egy díjazás, és én nem gondolom, hogy olyan jól állunk szakértők tekintetében, hogy ezért tőlük is pénzt kellene kérni. Ezért tettem ezt a javaslatot. Sajnálom, hogy a kormány ezzel nem ért egyet.
ELNÖK: További kérdés, hozzászólás van-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincsen, akkor szavazunk.
A kormány nem támogatta a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy a bizottság támogatja-e a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 23. pontja szerint Hoffmann Rózsa képviselő asszony módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy a kormány támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. (Dr. Hoffmann Rózsa: Indoklást kérek!) A képviselő asszony indoklást kér.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Válaszolhatok?
ELNÖK: Természetesen.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Két dolog miatt nem szeretnénk ezt támogatni. Az egyik, hogy az elhagyásra javasolt egy nagyon fontos intézmény, amit szabályozni kell, mert ez működik, és például az agresszió ellen az egyik nagyon fontos dolog lesz ez a mediációs eljárás, amit el is indítottunk. A másik, hogy az egyetértési jogokat meg azért nem támogatjuk, mert az a jogalkotási törvényből következik. Akkor bele kellene tennünk az összes felhatalmazásba az összes minisztert, amikor bármilyen szakképzést szabályozunk, akkor fel kellene sorolni mind a nyolc vagy akárhány minisztert, aki érdekelt. Magyarul adódik a jogalkotási törvényből, hogy milyen miniszternek milyen joga van, az elhagyni javasolt részt pedig nagyon fontosnak tartanánk szabályozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés, hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy a bizottság támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 24. pontja szerint Pósán László képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 25. pontja szerint Tóth Tiborné képviselő asszony és képviselőtársai módosító javaslata következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja a módosító javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja a képviselői módosító javaslatot.
Az ajánlás 26. pontja szerint Pósán képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr szót kér.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy rövid kérdést szeretnék feltenni. Milyen bevételt várnak ettől a pénzszedési paragrafustól? Felmérték-e azt, hogy körülbelül mennyi bevételre lehet ebből számítani? Köszönöm.
ELNÖK: Az államtitkár úré a szó.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Először arról szólnék, hogy kikre vonatkozik, képviselő úr. Az érettségi ingyenes mindenkinek, aki tanulói jogviszonyban áll, és nappali rendszerű oktatásban vesz részt. Térítési díjat kell kérnie a hivatalnak mindenkitől, aki nem tanulói jogviszonyban érettségizik, mert mondjuk elégtelenre érettségizett másodszor is, hiszen az első bukás - hogy rövid legyek -, még mindig ingyenes, csak éppen nem tudták végrehajtani ezt a szabályozást, mert nincsen rendezve. Ettől olyan különösebben nagy bevételt nem lehet remélni, itt néhány tízmillió forintról van szó, ami az egészhez képest elenyésző, de miután a közoktatási törvényben térítési díjról rendelkezünk, ezért ezt szabályozni kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Van-e további kérdés vagy hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy a bizottság támogatja-e a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 27. pontja szerint következik Hoffmann Rózsa képviselő asszony módosító javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem. (Dr. Hoffmann Rózsa: Miért nem? - Derültség. - Zsigó Róbert: Tényleg miért nem?!)
ELNÖK: Úgy látom, többen is indoklást kérnek a kormánytól. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Álláspontunk szerint az eredeti szöveg pontosabban kifejezi a kívánt célt. (Zsigó Róbert: Szóismétlés van benne!)
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Úgy emlékszem, a legutóbbi bizottsági ülésen kormánypárti képviselők is egyetértettek azzal, hogy itt nemcsak ezt kellene támogatni, hanem egyáltalán a pedagógusok alkotó munkáját. Ha túlságosan leszűkítjük a közoktatás, a kutatás minőségének emelésére, az egy fából vaskarika, ugyanakkor az is belefér. Úgyhogy tisztelettel kérem a kormány képviselőit, gondolják meg az álláspontjukat.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a módosító javaslatot. (Szavazás. - Botka Lajosné: Engem meggyőzött a képviselő asszony!) A bizottság támogatja a módosító javaslatot. (Botka Lajosné: Renitenskedtem. - Közbeszólások, derültség!)
Következik az ajánlás 28. pontja szerint Tóth Ferenc képviselő úr módosító javaslata. Kérdezem a kormányt, támogatja-e a módosító javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem, hogy támogatja-e a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 29. pontja szerint Tóth Ferenc képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 30. pontja szerint Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai módosító javaslata következik. A kormány támogatja-e a képviselői indítványt?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm, a kormány támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy a bizottság támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 31. pontja szerint Tóth Ferenc képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, mi a kormány álláspontja.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Nem.
ELNÖK: Nem volt? (Közbeszólások: Nem volt.) Bocsánat, nem hallottam.
A kormány tehát nem támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 32. pontja szerint Pánczél képviselő úr javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, mi a kormány álláspontja.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 33. pontja szerint Tóth Ferenc képviselő úr módosító javaslata következik. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
A 34. pontban Révész Máriusz képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 35. pontja szerint Tóth Ferenc képviselő úr módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét a kormány álláspontjáról.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 36. pontja szerint Tatai-Tóth András és képviselőtársai javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy...
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: ...támogatja-e. A kormány támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 37. pontja szerint Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszony és képviselőtársai javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy...
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: ...támogatja-e. Nem támogatja...
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): De igen, bocsánat, igen! (Derültség.)
ELNÖK: Az ajánlás 37. pontját támogatja a kormány. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 38. pontja következik...
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: ..., amelyet a kormány nem támogat. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr szót kér.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A 37. és a 38. pontban ugyanarra a kérdésre kétféle megoldás van. Kérem a bizottságot, hogy ezt a pontot is támogassa, mert akkor kerülünk abba a helyzetbe, hogy a parlamentben szavazni lehet róla. A frakciónk ebben a dologban még nem alakította ki a közös álláspontját, tehát kérem, adjuk meg azt az esélyt, hogy szavazni lehessen róla.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés vagy hozzászólás van-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor azt kérdezem a bizottságtól, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 39. pontja következik, amely Kuzma László képviselő úr módosító javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 40. pontja szerint Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszony és társai javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjének az álláspontját.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. És a bizottság...? (Tatai-Tóth András: Én szerettem volna szót kérni!) Tessék, képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ez a 38. javaslat az első pontjában az a) pontjában tartalmaz új elemet, az nyitja meg a lehetőséget arra, hogy az előző két kérdés közül ha bármelyiket megszavazza a parlament, akkor a miniszternek lehetősége legyen a természetben nyújtható támogatást szabályozni. Ez tehát összefügg az előzőekkel. A többi aláhúzott pont csak a sorszámot illetően változott, tehát az eddig is benne volt a hatályos törvényben. Kérem tehát a bizottságot, hogy a 40. pontot támogassa, hogy lehessen róla szavazni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a javaslatot... (Pánczél Károly felemeli a kezét.) A képviselő úr szót kér, vagy már szavaz?
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Kérdést szerettem volna feltenni.
ELNÖK: Tessék!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Egy kérdést szerettem volna feltenni azokhoz a képviselőtársaimhoz, akik beadták ezt a módosító javaslatot...
ELNÖK: Nincsenek itt.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Nincsenek itt. (Tatai-Tóth András: De tudunk róla!) Azt hittem, hogy a sok-sok név között talán a bizottságunkból is szerepel valaki. (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Nem.) Óvodának, alap- és középfokú képzésnek mi helye van a szociális törvényben és ennél a minisztériumnál, a munkaügyi minisztériumnál?
ELNÖK: Köszönöm. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem az óvodának, hanem a gyerekek támogatásának van itt helye. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény számos olyan intézkedést tartalmaz, amely iskolás és óvodás gyermekeket érint. Ez is egy olyan intézkedés, amely segíti a családot, amely a gyermekét az óvodába küldi, és például ez a természetbeni juttatás arra vonatkozna, hogy ha azért nem megy a gyerek óvodába, mert a szülő nem tudja felöltöztetni, akkor fel lehessen ruházni a gyereket, hogy be tudjon az óvodába járni. Ilyen típusú segítséget ad ez a javaslat.
ELNÖK: Köszönöm. (Botka Lajosné és dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Először Botkáné képviselő asszony, aztán Hoffmann Rózsa következik.
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Merthogy megdolgoztam azért az egy mondatért, amelyet most el fogok mondani. (Derültség.) Azért van ez aláhúzva, mert a b)-től a j)-ig az eredetivel a)-val kezdődött, és j)-ig tartott. Tehát azok a szövegek, amelyek b)-től j)-ig vannak... (Közbeszólás: A)-tól!) Mondom, itt a b)-től a j)-ig eredetileg a)-tól j)-ig benne voltak a törvényben. Most egyszerűen azért van aláhúzva, mert a sorszám eggyel lejjebb csúszott, mert bekerült az az új a) pont. Az az egy mondat az új, képviselő úr, amely a természetbeni juttatás. Ne nyissunk vitát egy olyan dolog fölött, amit már régen-régen-régen elfogadtak valakik... (Tóth Ferenc: Ettől még lehet rossz!) Ettől még lehet rossz, de csak az "a" betű miatt változott az átszámozása a sorrendnek, tehát más változás ebben nincs. Köszönöm.
ELNÖK: Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Visszatérnék a két előbbi javaslatra. Ha jól értettem, akkor azért kérte Tatai-Tóth úr a 37-es és a 38-as számú javaslatok elfogadását vagy támogatását képviselőtársaitól, mert a szocialista frakció még nem döntött a kettő között. (Tatai-Tóth András: Így van!) Ha jól látom, a kettő között az alapvető különbség az, hogy a 37-es már beiratkozáskor is adna támogatást a szülő kérésére, míg a 38-as ezt nem teszi meg. Arra szeretném a figyelmüket felhívni, ha ezt nem veszik rossz néven tőlem, hogy a dolognak az értelme az, hogy valóban óvodába járjon a gyerek, ezért támogatjuk mi is ezt a kezdeményezést, és hogyha ennek ilyen ára van, akkor legyen ilyen ára! Ha a beiratkozáskor kapnak bármilyen támogatást, legyen az akár természetbeni, akár pénzbeli, nincs rá garancia, hogy a gyerek valóban járni fog az óvodába. Én nem nagyon tudok elképzelni olyan esetet, hiszen akik ilyen nyomorult körülmények között élnek, azért kapnak annyi segélyt meg támogatást, hogy az ne legyen probléma, hogy nincs ruhája a gyereknek, és azt a célt kellene szolgálni, hogy valóban járjanak óvodába, hogy az a másfél milliós szókincsük, ami van, vagy lexikai egység, amit hallottak, az hatéves korukra felemelkedjék megközelítőleg arra a szintre, amelyen az értelmiségi családok gyerekei tartózkodnak. Szavaztunk már erről, de miután önök még nem döntöttek, ezért megfontolásra ajánlom, hogy olyan kezdeményezést támogassanak, amely az utólagos honorálást teszi lehetővé, mert különben nem fogja elérni a célját, nem fog eredményt elérni. Jól ismerjük azokat a körülményeket, amikor másra folynak el a pénzek, amit előre meg kapnak.
ELNÖK: Köszönöm. (Tatai-Tóth András és Rónavölgyi Endre Béláné jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr jelentkezett először...
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Átadom a szót a képviselő asszonynak.
ELNÖK: Átadja a szót, köszönöm szépen.
RÓNAVÖLGYI ENDRE BÉLÁNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Ellentétben Hoffmann Rózsával azt gondolom, hogy bizony nagyon-nagyon sok család, ha még kap is annyi támogatást, hogy óvodába tudja küldeni a gyerekét, egy felelőtlen szülői magatartás következtében nem arra költi, és sokszor védekeznek azzal a szülők, hogy szégyellik a gyereket óvodába küldeni, mert nincs olyan ruhája, nincs tornacipője, és hadd ne soroljam tovább! Én tehát azt az álláspontot képviselném, hogy első alkalommal azzal is segítsük elő a gyerek óvodába járását, hogy természetben is kaphassa meg az ilyenfajta támogatást, utána pedig, hogyha teljesítette a szülő, és tényleg jár a gyerek óvodába, akkor részesüljön valamiféle támogatásban a szülő, a család, a gyerek elsősorban. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy szavazhatunk-e. (Botka Lajosné: Már szavaztunk! - Tóth Tiborné dr. jelentkezik.) Képviselő asszony, parancsoljon!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Ez az a téma, amely a társadalmi, szakmai vitát a leginkább foglalkoztatta, tehát a pedagógusok bére mellett ez volt a másik súlyponti kérdés, és azt gondolom, hogy egy nagyon alapos végiggondolás után a 3 hónapos óvodába járás és a foglalkozások 75 százalékán való részvétel nagy lehetőséget nyújt, valamint az is, hogy természetben is megkaphassa a gyerek legalább a támogatás egy részét, ami az önkormányzati szabályozás előírásainak való megfeleléssel fog a valóságban teljesülni, tehát az önkormányzati döntés jogkörét is meg fogja kapni. Tehát nagyon tág teret enged: egyrészt figyelembe veszi, hogy a szülő motiválása, hogy bevigye a gyereket az óvodába, pénzzel történik, másrészt hogy a gyerek érdeke az, hogy a felszerelése meglegyen, és annak a fedezete esetleg ne másra fordítódjon.
ELNÖK: Köszönöm. (Rózsa Endre jelentkezik.) Képviselő úr!
RÓZSA ENDRE (MSZP): Csak nagyon röviden...
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Még egyet nagyon röviden...
ELNÖK: Egy pillanat! Rózsa képviselő úré először a szó. (Tatai-Tóth András: Elnézést!)
RÓZSA ENDRE (MSZP): Nagyon röviden én is ezt szeretném támogatni, mert a különböző lakossági fórumokon, a különböző pedagógusokkal való találkozásokon mind-mind felvetődött ez a probléma. De azt is hozzá kell tenni, hogy amennyiben úgymond anyagi támogatásról esett szó, akkor azt is tudták kritizálni, amikor pedig természetbeni juttatásról van szó, akkor azzal kapcsolatban is volt probléma. (Tóth Ferenc: Lapátot is lehet a kezébe adni!) Elfogadhatónak tartom azt, amit Tóth képviselő úr mond csöndben, hogy a legfontosabb, hogy munkát biztosítsunk, ugyanakkor ez nyilván egy átmeneti, köztes állapotot szeretne felszínre hozni. Köszönöm.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Miután nagy érdeklődést váltott ki ez a kérdés, szeretném összefoglalni, hogy hogy is állunk ebben. Ha pénzbeli támogatást kap a család, akkor azt csak utólag, ha három hónapig járt óvodába a gyerek, akkor kapja meg pénzben. A két változat közül a 37-es azt jelenti, hogy a szülő kérésére lehet a beíratáskor természetben segíteni, arra felhasználni a pénzt, a 38-as pedig azt jelenti, hogy az önkormányzat dönthet úgy, hogy nem pénzt ad, hanem természetben adja a támogatást. Lényeges különbség van tehát a kettő között, és abban van a képviselőcsoportunkban vita, hogy a három álláspont közül: csak pénz, ha három hónapig jár, vehesse igénybe természetben, és a szülő kérésére, illetve dönthessen az önkormányzat, hogy természetben adja-e ezt a kis támogatást, melyik legyen, ez az, amit még tisztáznunk kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Igen alaposan megvitattuk ezt a kérdést.
Ezek után kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a módosító javaslatot - az ajánlás 40. pontjáról van szó. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 41. pontja szerint Hoffmann Rózsa képviselő asszony módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 42. pontja szerint Kuzma László képviselő úr javaslata következik. A kormány képviselőjét kérdezem a kormány álláspontjáról.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony kért szót.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Megkérdezném, hogy ez a d) pont mire vonatkozik, tehát hogy nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat.
ELNÖK: Köszönöm. Szakállamtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A d) pont arra vonatkozik, hogy ellenszolgáltatást lehet kérni a tanulótól, mert a nem állami intézmények, amennyiben nem vesznek részt az önkormányzati feladat ellátásában, egy közoktatási megállapodást kötnek, és abban az esetben a d) pont alapján ellenszolgáltatást kérhetnek.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Jó. És akkor a másik kérdésem az lenne, hogy amennyiben ez a törvényjavaslat mégis benne marad, akkor milyen lehetősége marad mondjuk az egyházi iskoláknak arra, hogy a felvételi döntésükben világnézeti szempontokat érvényesíthessenek.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez nem érinti azt. Az, hogy világnézeti, az egy másik pontban van benne, amit ez a módosítás nem érint.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Konkrétan? Mert itt arról van szó, hogy ugyanazokat a szabályokat kell rájuk alkalmazni a felvételnél, mint a helyi nevelési-oktatási intézményekre.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Így van, de megmarad az a szabály, hogy ők előírhatják a világnézeti elkötelezettséget. Ez egy fölötte lévő pontban van benne, ha jól emlékszem, az e) pontban, és ezt számon kérhetik a felvételinél, csak nem kérhetnek ellenszolgáltatást, és alkalmazni kell azokat az esélyegyenlőségi kritériumokat, amelyek a közoktatási törvényben is benne vannak. Ez csak erről szól.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések vagy hozzászólások vannak-e ehhez a ponthoz? (Senki nem jelentkezik.) Nincsenek.
Akkor kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 43. pontja szerint Tatai-Tóth András képviselő úr és képviselőtársai módosító javaslata következik. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 44. pontja szerint Tatai-Tóth András és képviselőtársai javaslata következik. A kormány képviselőjét kérdezem, támogatja-e a javaslatot.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen.
Arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy ha esetleg bizottsági módosító javaslatok érkeznek, még a részletes vita előtt értelemszerűen, akkor arra hétfőre össze kell hívnunk egy valószínűleg rövid bizottsági ülést, hogy a részletes vita előtt meg tudjuk azokat tárgyalni. Ez értelemszerűen csak bizottsági módosító indítványok esetében lesz így.
Köszönöm szépen a minisztérium képviselőinek a segítséget.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló T/5726. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Következik a harmadik napirendi pont, ez már valóban a harmadik: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőit! Nagyon úgy látom a meghívottak listájáról, hogy nem feltétlenül azok neve van feltüntetve az én papíromon, akik egyébként itt ülnek, hiszen az én papíromon két női név van feltüntetve, úgyhogy gyakorlatilag biztos vagyok benne, hogy nem feltétlenül azok ülnek itt, akik neve a papíron szerepel. Ezért tisztelettel arra kérem a minisztérium képviselőit, hogy legyenek szívesek bemutatkozni. Egyébként pedig megadom nekik a szót. Köszönöm szépen.
TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönjük szépen, elnök asszony. Tóth Gábor főosztályvezető vagyok a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból.
DR. BÉRCZES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Dr. Bérczes Kamilla szakmai főtanácsadó vagyok.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tóth Gábor (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha megengedik, megpróbálom röviden és lehetőleg világosan kiemelni azokat a csomóponti elemeket, amelyek miatt ezt a törvényjavaslatot kezdeményeztük.
A többi közszolgálati jogviszonynak törvényekkel együttesen, a Kjt.-nek tavaly került sor egy módosítására, amely módosítás során egyebek között bevezetésre került három vezetői státusz. Az alapvető vezetői státusz a Kjt.-ben az úgynevezett megbízásos vezető, amelynek az a lényege, hogy mondjuk egy iskolában pedagógusként van valaki besorolva, de vezetői megbízást kap, és ezért a díjazásánál vezetői pótlékban részesül. Ez a státusz továbbra is fennmarad. Ezen túlmenően további két vezetői besorolási, kinevezési lehetőség van. Az egyik a munkakörre való kinevezés, a másik pedig, hogy meghatározott intézményeknél menedzservezetők is alkalmazhatók. Ebben a törvénymódosításban a munkakörre kinevezett vezetők esetében egy önálló illetményrendszerére teszünk javaslatot.
A másik fontos elem, hogy egy minősítési rendszer bevezetésével egyértelművé és világosabbá tesszük a teljesítményértékelést. A minősítési rendszer úgy működik, hogy ha a munkáltató vagy a fenntartó az illetménytáblában garantált mértékűnél nagyobb mértékű illetményemelést kíván bárkinek is megállapítani, akkor az ilyen nagyobb mértékű illetményemeléshez előzetesen minősítenie kell a közalkalmazott munkavégzését.
A harmadik fontos elem, hogy alkotmányjogászok és szakjogászok, munkajogi szakemberek alaposan áttekintették a különböző felhatalmazások kérdését, hogy mit tartalmazhatnak a törvény végrehajtási szabályai, mit tartalmazhatnak kormányrendeleti szintű végrehajtási szabályok, és hogy mit tartalmazhatnak ágazati miniszteri rendeletek.
A módosításnak a magja ez az általunk szakmailag jelentősnek értékelhető változtatás. Ezen kívül a törvénymódosítási javaslatban van még egy pár olyan, kisebb jelentőségű elem, amely pontosításokat, bizonyos szabályok még egyértelműbbé tételét jelentik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha a bizottság egyetért vele, akkor a kérdéseket és a hozzászólásokat, magát a vitát - szokás szerint - nem választjuk szét. (Általános helyeslés.) Kérdezem képviselőtársaimat, a bizottság tagjait, hogy kinek van hozzászólása, kérdése. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szeretném megkérdezni, hogy a beterjesztett törvényjavaslatnak, amely általában érinti a közalkalmazottakat, van-e olyan része, amely kifejezetten a pedagógus munkaköröket érinti lényegesen.
ELNÖK: Köszönöm. Vannak-e további kérdések, hozzászólások? (Rózsa Endre jelentkezik.) Rózsa képviselő úr! (Rózsa Endre: Hozzászólás is lehet?) Persze, persze!
RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Előterjesztők! Úgy gondolom, amikor áttanulmányoztuk ezt a törvényjavaslatot, akkor láthattuk, hogy az elmúlt években felhalmozódott gondolatokat, illetve talán azt is kimondhatjuk, hogy feszültségeket is megpróbálja orvosolni ez a módosítás.
Fontosnak tartom azt, hogy az Európai Unió tagjaként bevezetésre kerül az, hogy nemcsak magyar állampolgár, hanem bevándorolt vagy letelepedett személy is közalkalmazottá válhatott - erre a korábbi időszakban is volt példa, én jónak tartom azt, hogy ez ilyen formában van szabályozva.
Ugyancsak fontos dolog az, hogy előretekint, és az EU soros elnökséggel kapcsolatos közalkalmazotti státuszoknak a kiválasztásával összefüggő szabályozást is megteszi.
Fontosnak tartom, hogy a közalkalmazott munkaidejét nem érintő további munkavégzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget is jobban szabályozza, bár nyilván azok között a dolgok között, amelyek itt a 13. §-ban szerepelnek, van olyan, amely esetleg picit vitatható. Gondolok itt az oktatással kapcsolatos dologra, hogy ha netán egy oktatási intézményben közalkalmazott van, amire talán Tatai képviselőtársam is utalt, akkor lehet, hogy ha éppen nem kell neki úgymond bejelenteni ezt a kötelezettséget, akkor bizonyos foglalkoztatási anomáliák is következhetnek ebből.
Egy másik fontos dolog szerintem a minősítésre való irányulás, ami korábban rendszert képezett: ötévenként kellett minősíteni a dolgozókat. Ez mindenképpen egy jó törekvés, és én azt mondom, hogy a pedagógustársadalom nagy része igényli ezt.
Szintén pozitívnak tartom a gyakornoki idővel kapcsolatos olyan megfogalmazásokat, amelyekben a szakmai segítő személynek a megnevezése, illetve a feladatainak a körülírása is megtalálható ebben. Illetve ami már más alkalommal, különböző vitákon, beszélgetéseken is felvetődött, az az, hogy a közalkalmazottnak egy hároméves várakozási ideje van, és abban az esetben, ha tartósan jól végzi a munkáját, akkor ez csökkenthető.
A magasabb vezetőre vonatkozóan is több olyan módosítás található, amely esetleges korábbi anomáliákat szabályoz - természetesen konkrétan is tudok erről szólni.
A vezetői juttatásoknál, a pótlék mértékénél az eddigi 200-300 százalék közötti százalékot gyakorlatilag 100-500 százalékra, vezető esetében a 100-200 százalék közöttit pedig 100-250 százalékra módosítja. Ugyanakkor a jutalomkeret éves szintjének a meghatározása is szerepel ebben, illetve vélhetően abból adódóan, hogy a jobb minőségi munkát végzés elismerése is megjelenik ebben, megjelenik a másik oldal is, hogy a magasabb vezetőnek - eléggé furcsa kimondani ezt a szót, de benne van - a szándékos károkozására vonatkozót is tartalmazza.
Bizonyára sok olyan gondolat van még, amelyet el lehetne mondani. Azt hiszem, több olyan módosítás is van ebben, amely a jelenlegi gyakorlathoz próbálja igazítani a törvényt. Ezért én támogatásra javaslom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés, hozzászólás? (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha lehet először kérdezni, ha lehet ez a sor, akkor szeretném megkérdezni- lévén itt az oktatási bizottságról van szó , és ha lehet, kérek erre konkrétan válaszolni -, hogy milyen olyan változásokat tartalmaz a törvényjavaslat, amelyekkel járandóságok elvételére kerül sor, amely konkrétan pedagógusokat érint. Illetve milyen pénzügyi vonzatai vannak ennek a törvénymódosításnak? Érinti-e ez például az önkormányzatokat, amelyek Magyarországon a legnagyobb iskolafenntartók. És hogyha vannak pénzügyi vonzatai a törvényjavaslatnak, akkor annak mik a forrásai? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Vannak-e további kérdések, hozzászólások? Hozzászólást is lehet mondani, Pánczél képviselő úr, tehát lehet egyben mondani a kérdést és a hozzászólást, abban egyeztünk meg.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Megvárom a választ, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés vagy hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Ha most nincsen, akkor nekem is lenne egy kérdésem, ha szabad.
A kérdésem az, hogy kizáró ok-e a közalkalmazotti munkaviszony létesítésében a büntetett előélet. Azért kérdezem ezt, mert számos olyan felsőoktatási intézmény van Magyarországon - többek között a Szegedi Tudományegyetem is ilyen -, amely kifejezetten azon dolgozik együtt büntetés-végrehajtási intézményekkel, hogy miután a fogva tartottak szabadulnak, mielőbb el tudjanak helyezkedni, és például könyvtárosokat képeznek ilyen intézményekben. Azt kérdezem, hogy ha előírjuk azt, hogy csak büntetlen előéletű valaki lehet közalkalmazott, hogyha ezt a rendelkezést ennyire megszigorítjuk, akkor például azok, akik most könyvtár vagy más olyan szakon végeznek, amely után közalkalmazottként helyezkedhetnének el városi, megyei könyvtárban, esetleg egyetemi könyvtárban - amire én konkrét példát is tudok -, akkor természetesen mindannak, amit a fogva tartottak érdekében teszünk akkor, amikor még börtönben vannak, minden előnye elvész.
Ha most nincs további kérdés, illetve egyelőre nincs több hozzászólás (Senki nem jelentkezik.), akkor megkérem a minisztérium képviselőit, hogy válaszoljanak a felmerült kérdésekre.
DR. BÉRCZES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tatai-Tóth képviselő úr kérdése kapcsán két elemre hívnám fel a bizottság szíves figyelmét, amely kifejezetten pedagógusokat érinthet. Az egyik a 17. §, amely a Kjt. 59. §-át módosítja. Ez úgy szól, hogy: "A munkáltató a közalkalmazott kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot az 57. § (3) bekezdés szerinti pótszabadságra - ami az oktatói munka után járó pótszabadság - jogosító munkakört betöltő közalkalmazott esetében.". Ennek a szabálynak az az értelme, hogy az iskolai szünetekhez hozzáigazított szabadságkiadást tegye lehetővé. Az oktatási minisztérium képviselőivel egyeztetve is úgy véltük, hogy ez egy, a gyakorlatot segítő szabályozás volna.
A másik szabály a 35. §-ban található, és a közoktatási törvény 40. § (11) bekezdésébe egy fél mondatot tesz be. Ennek a háttere a főosztályvezető úr által is említett minősítési szabályoknak a törvényi szintre emelése. Eddig is volt említés a közalkalmazotti törvényben arról, hogy lehetséges minősítést alkalmazni a közalkalmazotti szférában, de ez teljes egészében az adott ágazati végrehajtási rendeletekbe utalta a részletszabályok meghatározását. Amikor áttekintettük a felhatalmazó rendelkezéseket, az igazságügyi minisztérium szakértőivel egyeztetve úgy véltük, hogy ez egy olyan jelentőségű kérdés, főleg hogy a garantált illetménytől való eltérítést is hozzákötjük mostantól, amelynek mindenképpen egységesen és törvényi szinten kell szabályozódnia.
A törvényi szabályok megfogalmazásakor merült fel az, hogy bizonyos ágazatokban, így például az ágazati sajátosságokra a közoktatási ágazatokban is kidolgozásra kerültek már saját teljesítményértékelési rendszerek, ezért beleírtuk a törvénybe azt, hogy ahol törvény az adott ágazat vonatkozásában ilyet előír, ezt lehetővé teszi, akkor ott meg kell teremteni a közalkalmazotti minősítéssel való egyenértékűségnek a feltételét. Erre kerül sor a 35. §-ban. A közoktatási törvénynek az a szövege, amely azt mondja, hogy: "A minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben a vezetői feladatokat ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékeléseinek szempontjait és az értékelés rendjét.", innentől kiegészül azzal a szövegrésszel, hogy: "azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.". Lényegében ez biztosítja azt, hogy megfeleltethető legyen ez a fajta teljesítményértékelés annak, ami a közalkalmazotti törvényben a minősítés szabályaiban szerepel. Így egyértelműen elkülöníthető lesz majd, hogy ki az, akit a minősítés alapján illetményemelésben lehet részesíteni, és ki az, akit nem.
Amit Rózsa Endre képviselő úr említett, ahhoz csak annyit fűznék hozzá, hogy mind az összeférhetetlenség, mind a minősítés, amit többek között kiemelt, olyan kérdés, amelynek az egységes, törvényi szintű szabályozását tartottuk szem előtt, és ezt próbáltuk ebben a törvényjavaslatban elérni.
Pánczél képviselő úr tette fel azt a kérdést, hogy milyen pedagógusokat érintő járandóságok elvételére kerül sor. Nincsen a tervezetben sem ezt célzó, sem ezt eredményező rendelkezés. Ezt illetően a főosztályvezető úr még ki fogja egészíteni az általam elmondottakat.
Az elnök asszony kérdésére pedig azt válaszolnám, hogy a büntetett előélet valóban kizáró okként szerepel, tehát tényleg tetten érhető itt egy szigorítási irányvonal. Ugyanakkor rögtön benne van a törvényben az, hogy bizonyos egyéb szigorítások esetében valóban eltérési lehetőség van a végrehajtási rendeletben, de a büntetett előélet valóban nem szerepel ezek között. E mögött egy olyan szabályozási tervezet szerepelt, hogy aki közfeladatokat lát el, hasonlóan a köztisztviselőkhöz, annál ezt mint minimumkövetelményt írtjuk elő. Köszönöm.
TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha szabadna, röviden arra a kérdésre válaszolnék, hogy mibe kerül ez az egész. Ezt pillanatnyilag nem lehet megmondani, abból az okból kifolyólag, hogy a járandósági szabályok 2009. január 1-jével lépnek hatályba. Ezen túlmenően az illetményrendszer konstrukciója úgy került meghatározásra, hogy az illetményszorzók meghatározottak ugyan a törvényben, de az illetményalapra vetülnek, amelyek hasonlóak a köztisztviselők illetményalapjához, de ez az illetményalap majd a 2009-es költségvetés keretében kerül meghatározásra. Tehát az egész rendszer, amely bevezetésre kerül, annak a pénzügyi méretezése a 2009-es költségvetés keretében történik meg.
Felmerülhet a kérdés, hogy ugyanakkor miért szorgalmazzuk, hogy ez az egész szabályozás egy viszonylag gyors menetben váljék törvénnyé. Ennek az az oka, hogy egy sor olyan végrehajtási szabályt kell a törvény elfogadása esetén megcsinálni, bevezetni, amelyhez idő kell. A közalkalmazotti szféra egy meglehetősen bonyolult szféra, számos ágazatban számos speciális szabály van, speciális kezelést igényelnek, tehát idő kell ahhoz, hogy mire hatályba lép maga a rendszer, addigra mindez készen legyen. Köszönöm szépen.
További kérdések, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, hogy vannak-e további hozzászólások, esetleg kérdések. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Ezek szerint, ha jól értettem a tájékoztatást, akkor a 35. §-ban az az új elem, hogy a minőségirányítási programnak tartalmaznia kell a teljesítményértékelés szempontjait, és meghatározza azt a négy kategóriát, hogy hogy kell minősíteni.
DR. BÉRCZES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Onnantól új a szöveg, hogy: "azzal, hogy a teljesítményértékelés...".
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Igen. Ezzel kapcsolatban szeretném az ellenvéleményemet kifejteni. Bár önmagában azt a célt támogatandónak tartom, ami az iskoláknak, a gyerekeknek, mindannyiunknak érdeke, hogy alkalmatlan emberek ne legyenek a pályán, de szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ilyenfajta sorsdöntő kérdések eldöntéséhez olyanfajta szakértelem és alaposság szükséges, amellyel ma a nevelőtestületek és azok vezetői nem rendelkeznek. Az tehát, hogy az alkalmatlanság kritériumát kimondják egy minősítésben, aminek egyértelmű munkaügyi következménye kell hogy legyen, hogy a pályáról eltanácsolják, ez jelen pillanatban - ismerve a vezetőképzés helyzetét, a vezetőképzés hiányosságait és egyáltalán a nevelőtestületeknek az ilyenfajta munkára való felkészületlenségét - a végtelenségig tiltakozni kell. Ez nagyon szembe fordítja az alkalmatlan igazgatóval vagy az alkalmas igazgatóval, tehát kidolgozatlan ez az egész. Ez jelen pillanatban még nem kivitelezhető. Sokkal több problémát, emberi tragédiát fog ez okozni, mint amilyen jó célt szolgál önmagában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Tóth Tiborné dr. jelentkezik.) Tóthné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Egy picikét vitatkoznék Hoffmann Rózsa képviselőtársammal. Én azt gondolom, hogy a minőségfejlesztés közoktatási intézményi alkalmazásával öt évvel ezelőtt elindult egy olyan folyamat, amelynek a továbblépési lehetőségét látom én ebben. Lehet, hogy ez egy kissé merésznek mondható lépés, de bízva abban, hogy egyre jobb vezetők kerülhetnek majd a vezetői posztokra. Ennek mind a képzési feltételeit biztosítani fogja ez a rendszer, mind az anyagi feltételeit biztosítja majd azzal a 40 ezer forintos pótlékemeléssel, ami tervbe van véve, mind pedig a belső értékelési rendszereknek az aktivizálására sor kerül, mert lényegében erről van szó. A teljesítményértékelési rendszerek csiszolására is sor kerül, ehhez pályázatokat írtunk ki az előző évben is, ebben a tanévben is, és nyilván a teljesítménypótlék-rendszer tervezett bevezetése is ezt szorgalmazná. És azt, hogy a teljesítményértékelés és a minősítés összhangjának a létrejötte megvalósulna ebben a dologban, én egy helyénvaló lépésnek érzem most.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, hozzászólás? (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): (Tóth Tiborné dr. felé fordulva:) Kedves Zsuzsa! Én ezt utópiakergetésnek tartom. Menj el tíz vidéki iskolába, és nézd meg, hogy mit csinálnak ott teljesítményértékelés és minőség kapcsán! Ez annyira elszakad a realitástól - ez egy vágyálom, ez egy cél -, hogy azt mondtam, hogy most ezt nem tartom időszerűnek. Emberi tragédiák sorozata és iskolai konfliktusok sorozata fog párosulni ehhez a törvényhelyhez. Nem akarom a bizottság idejét tovább rabolni a véleményemmel, de én állandóan dolgozó pedagógus-továbbképzésben, ez állandó témánk, elég jó képem van arról, hogy az iskolák nagy többségében a belső értékelési rendszer, az egész minőségirányítási rendszer nagyon messze van még attól az utópisztikus állapottól, amilyen a te iskoládban volt, és ahogy te kivetíted ezt az egész oktatásra. Nem szabad ilyen utópiákat kergetni a jogalkotásban. Egy kicsit fejlesztőnek kell lennie a jognak, de alapvetően a realitásokat kell szabályoznia. Én tehát megismétlem, hogy ezt nagyon elvetendőnek tartom, és ha így marad a törvény, ezzel kapcsolatban mindenképpen módosítót fogunk előterjeszteni. Egy kis tájékozódást kérnék, és nem utópiakergetést. Többet nem szólalok meg ez ügyben, ígérem.
ELNÖK: Köszönöm. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak pontosítani szeretném, hogy az új elem a hatályos közoktatási törvényhez képest, ha jól értem (Dr. Hoffmann Rózsa: Az alkalmatlanság kimondása!) az, hogy ugyanazt az elvet kell az oktatási intézményekben is alkalmazni a minősítéskor, amit minden közalkalmazott esetében. Ennyiben történik itt átfogalmazás a szövegben, de tartalmilag ez a hatályost talán nem változtatja meg. A kérdés az, hogy akkor most közalkalmazottak legyenek a pedagógusok, vagy ne legyenek közalkalmazottak, mert ha minden közalkalmazottra érvényes ez a minősítési rendszer, akkor ezt el kell dönteni. A törvényjavaslat egyébként előírja, hogy milyen esetekben kell minősítést végezni, tehát én úgy értettem, hogy ezt nem teljes körűen és nem minden közalkalmazottra kell rendszeresen elvégezni. Bizonyos feladatok teljesítésére való jelentkezéskor....
DR. BÉRCZES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Esetköröket határoz meg a törvény, tehát nem időautomatizmust, hanem bizonyos eseteket határoz meg.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tehát abban az esetben el kell ezt végezni, ha valakit elő akarnak léptetni, ha magasabb fizetési osztályba akarják sorolni, illetve vezetői pályázat esetében, és azt gondolom, hogy legalább az előtt derüljön ki, hogy valaki alkalmatlan a pályára, mielőtt kinevezik igazgatónak. (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm. (Tóth Tiborné dr. jelentkezik.) Tóthné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Csak nagyon röviden szeretném megismételni, hogy ennek a lehetőségnek a mostani alkalmazása nem a gyakorlattól abszolút elrugaszkodott - nyilván egy kicsit fölé lő, felfelé húzza ezt a rendszert. Én azt gondolom, hogy a pedagóguspályán alkalmatlan vezetők és pedagógusok meg sajnos vannak, ennek a tényével ez végre egy jogilag is megalapozott szembenézést tesz lehetővé.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Alkalmatlan vezetők mondják majd ki az alkalmatlanságot a pedagógusokról. (Közbeszólások. - Botka Lajosné: Ezt ne kezdjük el!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Rónavölgyi Endre Béláné jelentkezik.) Rónavölgyi Endre Béláné!
RÓNAVÖLGYI ENDRE BÉLÁNÉ (MSZP): Azt gondolom, hogy az iskola elsősorban a gyerekről szól, és legalább annyira emberi tragédia, hogyha alkalmatlan egy pedagógus - mert van ilyen is, valljuk be őszintén! Mi, akik több évtizede a pályán dolgozunk, találkoztunk ilyennel is, és nagyon-nagyon nehéz az alkalmatlan pedagógustól megszabadulnia az intézményvezetőnek, a szülőknek, az iskolának. Tehát az a szándék, hogy alkalmas emberek maradjanak a pályán, én úgy gondolom, mindenképpen tisztelendő és támogatandó. Ennek a részleteit, hogy ez hogyan valósuljon meg, nyilván nagyon alaposan át kell gondolni, dolgozni, de én, megmondom őszintén, nem szeretném vagy nem szerettem volna, ha a gyerekem vagy az unokám alkalmatlan pedagógus keze alatt tanulhatta volna meg a betűvetés tudományát, mert ez is egy nagy emberi tragédia lett volna. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további képviselői kérdés vagy hozzászólás, akkor Kerpen Gábor elnök úr kér szót. Kérdezem a bizottságot, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy az elnök úr szót kapjon. (Szavazás.) Igen, köszönöm.
Parancsoljon!
KERPEN GÁBOR, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke: Nagyon köszönöm a bizottság újbóli türelmét és figyelmét. Három dolgot szeretnék leszögezni. Nem ismételném meg, amit a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsán a szakszervezeti oldal kritikaként megfogalmazott, annak egyik eleme éppen ez a minősítési rendszer, de ezt most nem ismétlem meg.
Nagyon fontos eleme ennek a módosításnak az, amiről eddig nem volt szó: az előrehozott nyugdíja anomáliája. Minél hamarabb el kellene fogadni ennek a törvénynek azt a részét, amely az előrehozott nyugdíjat tartalmazza, hiszen nagyon sok közalkalmazott esik ki az előrehozott nyugdíjból amiatt, mert sajnos eltér a szabály a köztisztviselőkre vonatkozótól, és a mostani szabály egy fokkal jobb.
Viszont van egy kritikai elem. A PDSZ elég sokat dolgozott azon, hogy a gyakornoki rendszer ne kerüljön be a közalkalmazotti törvénybe, vagy ha már bekerül, akkor ne legyen érvényes általában a közoktatásban - és most ezzel szembesülünk. A kormány, úgy tűnik, elég kétlelkű ebből a szempontból: megtartja a gyakornoki rendszert, nem tartja "teljes értékűnek" a belépő pedagógust, közben pedig jelentős illetménynövekedést ír neki elő. Én azt gondolom, van, lenne min gondolkodni újra a közoktatási gyakornoki rendszer fenntartása kapcsán. Szeretném, ha ez rövid időn belül eltörlődne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztőknek, tehát a kormány képviselőinek adom meg a szót.
TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Akkor a bizottság szavazni fog arról, hogy általános vitára alkalmasnak találja-e a törvényjavaslatot. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki igennel szavaz, tehát aki általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot. (Szavazás.) Tizenegy. Köszönöm. Aki nem találja alkalmasnak? (Szavazás.) Öt. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Egy. Köszönöm szépen.
A bizottság általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen vendégeinknek a megjelenést és a hozzászólásokat.
A bizottsági előadó kijelölése
A negyedik napirendi pontunkhoz érünk, amint kijelöljük a bizottság többségi és kisebbségi álláspontját képviselő képviselőket, hozzászólókat. Azt a javaslatot kaptam, hogy a többségi álláspontot Rózsa Endre képviselő úr mondja majd el. A kisebbségi álláspontot ki ismertetni? (Senki nem jelentkezik.) Majd később döntik el? (Közbeszólások az ellenzéki képviselők soraiból: Később!) Később döntik el. Köszönöm szépen.
Az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárása - tájékoztatás az ellenőrzési bizottság elnökétől
Most a negyedik napirendi pontunk megtárgyalására kerül sor, amely az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítési eljárása - tájékoztatás az ellenőrzési bizottság elnökétől címet viseli. Megkérem Hoffmann Rózsa képviselő asszonyt, hogy a tájékoztatást tartsa meg.
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) szóbeli kiegészítése
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. Elég szomorú, hogy ilyen későn kerül sor ennek a beszámolónak az Oktatási és tudományos bizottság elé kerülésére. Voltaképpen már egy kicsit utánalövünk azoknak a jelenségeknek, amelyeket meglehetősen szívós és kitartós munkával tavaly, az ősz folyamán feltártunk.
A jelentés már harmadik verziójának az elkészítési dátuma, mint látják, január 16-a. Egy hónap telt el addig, amíg az aláírások megszülettek, de még akkor is csak február 25-én tartottunk, most pedig már május elején vagyunk, a minősítési eljárás pedig lezárult. Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy azok az ajánlások és megállapítások, amelyeket tettünk, természetesen helytállóak, nemcsak a jövőre nézve, hanem talán még ezt a folyamatot is lehet korrigálni, hiszen a minősítő testület megbízatása nem járt le, az folyamatos, ha jól emlékszem, három évig vagy még hosszabb ideig, öt évig érvényes megbízatás. Ezért tehát ha azokat az ajánlásokat, amelyeket az albizottság tett, elfogadják, és ha a jogi szabályozás egy kicsit tisztul, akkor ez a későbbiekben segítheti a minősítő testület munkáját.
Kérdezem, hogy a bizottság tagjai megkapták-e tegnap az anyagot. (Közbeszólások: Igen.) Az albizottság tagjai pedig ismerik, hiszen jó sokat dolgoztunk vele. Amint látják, a többségi megállapításokban teljes egyetértés született az albizottság öt tagja között, és volt néhány olyan megállapítás, amelynek kapcsán ilyen vagy olyan okoknál fogva a kormánypárti képviselők úgy gondolták, hogy ők ehhez talán nem szívesen adnák a nevüket, ezért itt kisebbségi vélemények születtek, bár olyan komoly vita ezekben a kérdésekben sem volt.
Miután feltételezem, hogy akit érdekelt a dolog, annak volt alkalma elolvasni a beszámolót, ezért csak az ajánlásokra, illetve a határozati javaslatokra hívnám fel a figyelmet, amelyeknek a lényege az, hogy azt javasoljuk, arra kérjük az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, hogy vizsgálja felül az alapfokú művészetoktatásban szükséges képesítések megszerzésének jogszabályi feltételeit, valamint a jogszabályokat is vizsgálja felül, mert több ellentmondást tártunk fel, amely kétségkívül nehezítette a minősítő testület munkáját, amelyet egyébként önmagában véve magasra értékeltünk a bizottságban, tehát amit ők elvégeztek, azt alapvetően pozitívan értékeltük.
Arra szeretném kérni a tisztelt oktatási bizottságot, hogy az itt előterjesztett határozati javaslatokat támogassa, és utána akkor talán tisztulhat az a jogszabályi háttér, amely ezt a munkát itt-ott talán egy kicsit akadályozta.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát a beszámolóról. (Senki nem jelentkezik. - Dr. Hoffmann Rózsa: Elfogytunk, mint a gyertyaszál!) Úgy látszik, hogy a bizottság megfelelőnek tartja a beszámolót, nincsenek kérdések (Rózsa Endre: Hozzászólás van!), hozzászólás viszont van. Rózsa képviselő úr!
RÓZSA ENDRE (MSZP): Azért vártam egy kicsit a hozzászólással, mert ezen itt két alkalommal kőkeményen, három-három és fél-négy órán keresztül vitatkoztunk. Amit az albizottság elnöke elmondott, azzal kapcsolatban alá tudom támasztani, hogy konszenzussal jött létre, amit aláírtunk. Ugyanakkor egy albizottságot nyilván azért hoznak létre, hogy abban az esetben, hogyha bármi gond, probléma, anomália van, azt tárja fel, és ebben nagy segítségünkre voltak azok a civil szervezetek, illetve egyesületek, amelyeknek a képviselőit meghívtunk. Köszönjük a minisztériumnak, külön az államtitkár úrnak a segítségét, illetve a minősítő bizottság munkáját is, amelyet a testület - és ezt ilyen formában is aláhúzhatjuk - rendkívül lelkesen, nagyon sok energiát ráfordítva végezte, és amennyiben netán egy-egy hiányosság vagy egy-egy anomália volt a munkavégzésükben, akkor nem azt kell a többi fölé helyezni. Természetesen ezzel nem azt mondtam, hogy nem sok egy sérelem is egy ilyen esetben, hiszen hogyha sérül a gyermek vagy sérül egy oktatónak - akarattal nem "pedagógus"-t mondok - az érdeke, az is problémás lehet. Mivel mi ezt keményen, több órán keresztül kivitattuk, úgy gondolom, korrekt módon a bizottság elé tártuk ezeket a tényeket. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Szeretném elismerésemet kifejezni az albizottság munkájáért. Azt gondolom, hogy különösen a közös részben tárgyszerűen és a minősítés minden aspektusára vagy minden fontos, általam is fontosnak tartott aspektusára kitértek, ráirányították a figyelmet. Azt gondolom, hogy ennek a minősítésnek a tapasztalatait jól foglalja össze az anyag, ugyanakkor én is úgy érzem, hogy ezzel nincs befejezte akár a bizottság feladata sem.
Azt hiszem, hogy egy javaslatot kellene kérnünk az oktatási tárcától arra, hogy azokat az ellentmondásokat, amelyek a minősítés során előkerültek, milyen eszközzel, milyen módszerrel kívánja megszüntetni; van-e szükség törvénymódosításra, van-e szükség jogszabályváltozásra, van-e szükség további egyeztetésekre a szakmai szervezetekkel, úgy, hogy a művészeti iskolák munkája, színvonala javuljon, javulhasson, és hogy a működési feltételek biztonságosabbak és jobbak legyenek. Nem lenne jó, hogyha ismét ősszel, a költségvetési törvény tárgyalásának időszakában kellene terítékre tűzni szakmai kérdéseket, jó volna, hogyha addig ezeket az egyeztetéseket elvégeznénk, és jó volna, ha a következő évi költségvetésben már egy nagyobb biztonság jelentkezne az intézményhálózat működésére való tekintettel.
Ha jól értettem a ma már tárgyalt oktatási törvényben lévő felhatalmazásokat, abban találunk olyan elemeket, amelyek alapján, ha szükséges, a korábban a költségvetési törvényben megadott felhatalmazások helyett az oktatási törvény felhatalmazásaival élve, a tapasztalatokat összegezve egy új szabályozás lenne a minősítéshez, és akkor azt mielőbb meg kellene tenni.
Nem hoztuk könnyű helyzetbe a szakmát ezzel a minősítési eljárásra való törvényi kötelezéssel, ugyanakkor az a tény - ami nem örömteli -, hogy 50 ezer gyerekkel kevesebb jár a művészeti iskolákba, elgondolkodtató. Ugyanakkor az, hogy 50 ezer gyereknek megszűnt az oktatása, és ez egyetlenegy komoly felszólalást sem eredményezett az országban, arra is utal, hogy lehetett némi igazság abban, ami miatt az egész minősítési eljárás megindult, hogy voltak intézmények, amelyeknek a tevékenysége arra korlátozódott, hogy beírták a gyerekeket, és lehívták az állami támogatást, ugyanakkor a támogatás elnyeréséhez kötött munkát nem végezték el. Ez a jelenség veszélyeztette az egész ágazat működését. Azt gondolom, hogy ha ebben előreléptünk, ha tisztult a rendszer, akkor már nem volt felesleges. Hogyha az az eltűnt 50 ezer gyerek olyan iskolába járt, ahol színvonalas munka folyt, akkor kárt okoztunk, de azt hiszem, akkor szülői tiltakozások, tanulói tiltakozások sorozatával kellett volna találkoznunk, hiszen ha egy pár száz fős iskolát éri veszély, akkor is felszólalnak a szülők, és küzdenek az iskolájukért. Ilyenfajta küzdelmeknek én most nem voltam tanúja, nem tapasztaltam, hogy ilyen jelentkezett volna.
Ha még szabad javaslatot tennem, én azt gondolom, hogy a következő időszakban az Oktatási Hivatalnak és a tanügyigazgatásnak meg kellene vizsgálnia azoknak az intézményeknek a működését, amelyek nem jelentkeztek minősítésre. Jó volna világosan látni, hogy a törvényben előírt feltételek ezekben az intézményekben teljesülnek-e, hogy miért nem jelentkeztek minősítésre, miért nem vállalták ezt a megmérettetést. Én azt gondolom, hogy egy normális államigazgatási eljárásban a kormányzatnak nemcsak joga, hanem felelőssége is, hogy ezt a kérdéskört is megvizsgálja. Bízom benne, hogy csak az adminisztratív terheket nem tudták vállalni ezek az intézmények, egyébként viszont a törvényeknek megfelelő munka folyik az iskolákban, de jó volna, hogyha az Oktatási Hivatal szakértők bevonásával viszonylag rövid idő alatt visszaigazolná, hogy rendben van ez a dolog. Abban az esetben ugyanis, hogyha valódi munka folyik ott, abban az esetben igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy nagyon kevés az a normatíva, amelyet az állami támogatás jelent a művészeti iskolákban, ha viszont nem folyik ott oktatási tevékenység, akkor a fél normatíva is sok ahhoz, hogy körülbelül 50 ezer gyerekre úgy vegyék azt igénybe, hogy esetleg nincs mögötte tartalmi munka. Én azt javaslom, hogy ezt az Oktatási Hivatal vizsgálja meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Van-e további kérdés, hozzászólás? (Szabó Gyula jelentkezik.) Parancsoljon, képviselő úr!
SZABÓ GYULA (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Köszönöm a szót, elnök asszony. Először is én is szeretném megerősíteni, hogy az ellenőrzési albizottság mindkét ülésén nagyon érdekes és tartalmi vita folyt... (Közbeszólások: Nem hallani! - Szabó Gyula bekapcsolja a mikrofont.) Most már működik. ...Tehát nagyon érdekes és tartalmi vita folyt az elnök asszony vezetésével, és azt gondolom, hogy nagyon sok tapasztalatot szereztünk a vitában részt vevőktől, miközben persze kitapinthatók voltak azok az érdekek, amelyek az egyes szervezeteket, intézménytípusokat motiválják. Az is látszott, hogy szeretnék azt a problémát, amely felvetődött, megoldani, és a véleményüket kifejtve, remélem, hozzá is segítettek minket.
Ugyanakkor kérdésem is lenne. Látszólag formális kérdés, de azért nem mindegy, hogy most itt mi történik. Az anyag címe az, hogy beszámoló, ugyanakkor a meghívóban a napirendi pont minősítése az, hogy tájékoztatás. Ez két különböző műfaj. Szeretném tudni, hogy most itt mi történik. Tájékoztatást hallgat meg a bizottság, amit az elnök asszony elmondott, és mi itt megerősítünk az anyag tartalmát illetően, s majd a bizottság tudomásul veszi ezt a tájékoztatást? Vagy beszámolunk, és akkor erről szavazni kell, és ennek esetleg következményei lehetnek, hogy elfogadja vagy nem fogadja el a bizottság. Mi a helyzet itt most konkrétan?
ELNÖK: Képviselő úr, van egy határozati javaslat, pontosabban nem is egy, hanem több határozati javaslat van az anyag végén, a 7. pontban, amelyekről természetesen szavaznunk kell, hiszen minden határozati javaslatról szavaznunk kell. Aztán a határozati javaslatok, a két határozati javaslat kiegészül még egy harmadikkal is. Tehát mind a háromról szavazni fogunk természetesen.
SZABÓ GYULA (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Vagyis beszámolóról van szó.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): (Hangosítás nélkül:) Tájékoztató a beszámolóról. (Derültség.)
SZABÓ GYULA (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Ez ügyes megoldás, erre nem gondoltam. (Derültség.)
ELNÖK: Én magam szemantikailag nem érzem nagyon távolállónak egymástól a két szót, a "tájékoztatás"-t és a " beszámolás"-t.
SZABÓ GYULA (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Én mint volt polgármester éles különbséget érzek a kettő között. (Derültség.)
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): A probléma az, hogy a Házszabály nem rendelkezik az ellenőrzési albizottságok tevékenységét záró dokumentum műfajáról. Ezért találtuk neki azt a címet, hogy beszámoló, de a határozati javaslat azért egy kicsit emeli a súlyát. És ennek a műfaja is bizonytalan volt, hogy most akkor tájékoztatjuk erről az OTB-t, megkapták a beszámolót, a kettő együtt talán kiegészíti egymást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés vagy hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.)
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Még lezárnám, hogyha lehet, jó?
ELNÖK: Természetesen.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Én szándékosan nem akartam itt felidézni azokat a vitákat, amelyeket a két hosszú ülésen folytattuk, de Tatai-Tóth úr reagálását azért szeretném egy picikét árnyalni.
Valóban, arra nem tudott kiterjedni a figyelmünk, arra nem vállalkozhattunk, hogy megnézzük, mi az oka annak, hogy nem jajgatott itt az a 24 ezer 478 fő és az az 56 iskolába járó nem tudom hány gyerek, tehát összesen az a 300 ezer gyerek, aki számszerűen kimaradt az oktatásból. Azt is feltételezhetjük, hogy azért... (Tatai-Tóth András: 300 ezer nem maradt ki!) 300 ezerrel kevesebb... (Közbeszólások: Nem! 50 ezerrel!) Bocsánat! (Tatai-Tóth András: 50 ezerrel kevesebb!) 50 ezer, elnézést kérek - ez már a késői időpont miatt van... (Közbeszólás: Az is nagyon sok!) Az is nagyon sok. (Közbeszólás: Az sem maradt ki!) Tehát azért azt is feltételezhetjük, hogy talán azért nem szóltak, azért nem harsogott tőlük a média, mert a legrosszabb érdekérvényesítő képességgel rendelkező rétegek gyerekeiről van szó. Nem tudjuk, ezért ne prejudikáljunk, azt kérem. Azt a megfogalmazást viszont én is nagyon támogatnám, hogy ez is egy lehetőség. Az is egy lehetőség, amit Tatai-Tóth képviselő úr mondott, hogy rossz oktatás folyt ott, azért nem jajgattak, az is egy lehetőség, hogy nem folyt ott oktatás, de az is, hogy csendben maradtak, mert nem tudják a hangjukat felemelni. Elméleti lehetőségként azért ezt el kell fogadnunk. De nem érdemes ezen vitatkozni, mert nincsenek tényeink.
Azt viszont nagyon támogatandó javaslatnak tartom, hogy az Oktatási Hivatal, vagy akár a minősítő testület, ha módjában áll, foglalkozzék ezzel, és nézze meg, hogy mi történt azzal az 50 ezer gyerekkel, akik tavaly bent voltak a rendszerben, az idén pedig nincsenek benne. Ezzel szeretném kiegészíteni az elhangzottakat, valamint azzal, hogy azt remélem, legalábbis kaptunk ilyen visszajelzéseket, hogy az ellenőrzési albizottságnak ez a fajta munkája azért segítette, és nem gátolta ezt a folyamatot, jobban ráirányította a figyelmet erre a kétségkívül nehéz folyamatra, ezért mindenkinek köszönet érte. És ismét tisztelettel kérem az Oktatási és tudományos bizottságot, hogy a határozati javaslatainkat támogassák. Ennek az lesz a következménye, amit nem is tudom, ki fogalmazott meg itt - talán Tatai-Tóth úr -, hiszen benne van a határozati javaslatban, hogy felkérjük a minisztériumot, hogy ezt és ezt és ezt végezze el, és erről ismét tájékoztassa a bizottságot.
Viszont felhívnám a figyelmet arra, és a határozati javaslatban szereplő két dátumot már nem javaslom elfogadni, hiszen az egyik elmúlt, a másik pedig két hét múlva lesz. Javasolnám, hogy mind a két dátumot augusztus 31-ére módosítsuk, akkor talán megoldható az, hogy a költségvetési törvény tárgyalásáig megtörténjen ez a fajta tisztázó folyamat. Miután ma május 14-e van, augusztus 31-éig több mint negyed év van hátra - talán ez egy elfogadható javaslat. Ezt szóban terjesztem elő, hiszen az írásbeli anyag január óta itt volt, ahhoz már nem tudtunk hozzányúlni. Köszönöm szépen. (Lévai Péter jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A minősítő testület elnöke is szót kért. Megadom neki a szót.
LÉVAI PÉTER, a Szakmai Minősítő Testület elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Először is nagyon szépen köszönjük mindazt a munkát és támogatást, amit kifejtettek. A támogatást nyilván úgy is értem, hogy a kritizálást mi nem sértésnek vesszük, a kritizálást érdeklődésnek vesszük minden oldalról, tehát akár itt, a parlament Oktatási és tudományos bizottságában, akár az Országos Köznevelési Tanácsban, tehát mindenhol, ahol érdeklődően tekintenek arra, hogy egy ilyen, Magyarországon soha ki nem próbált rendszer hogyan tud végül is az utolsó szalmaszálba kapaszkodva intézményeket életben tartani, és egy meglehetősen furcsa helyzetben finanszírozási kérdésekkel egybekötve intézményi minőségbiztosítást kimutatni.
Tatai-Tóth úrhoz csatlakozva annyit tudnék mondani, hogy már a következő híreket halljuk az eltűnt 50 ezer gyerekről: nem tűntek el, a saját tapasztalataink szerint ebből az 50 ezerből körülbelül 49 ezer gyerek csak fiktíven volt beírva, egyszerűen be volt írva a naplóba meg a mindenféle papírokba, nem is volt ott gyerek. Olyanok voltak például, hogy betanították a szalagavató táncot, meghívták rá a tanárt, a tanár azt mondja, hogy egyetlenegy feltétellel vállalom el: ha mindenki beiratkozik az alapfokú művészetoktatási intézménybe. A tanár kiment hatszor, letanította a táncot, azt előadták február 48-án (Sic!), és innentől kezdve a gyerekeknek soha többet nem kellett megjelenniük az intézményben, meg előtte sem. Ilyenek konkrétan megtörténtek, bizonyítékokkal tudunk erről szolgálni, és nem egy intézményben volt ilyen. Tehát ilyenek voltak, megtörténtek, és elég nagy számban történtek meg ilyenek.
De mondok még cifrábbat, hogy mi várható. Valóban voltak olyan intézmények körülbelül 60-70 közötti számban, amelyek be sem adták a minősítési igényüket. Ezek az intézmények továbbra is kapják az 50 százalékos állami normatívát. Ebben a legérdekesebb az, hogy ezek az intézmények most gyűjtögetik a környékről azokat az gyerekeket, akik olyan intézménybe jártak, amelynek nem sikerült a minősítés, tehát amelyek vonatkozásában nem járt eredménnyel a minősítő szakasz. Azt mondják a gyerekeknek, hogy gyertek hozzánk, nálunk szinte minimális díjat kell fizetni. Az a legérdekesebb, a svédcsavar az egész dologban, hogy úgy csinálják ezt ezek az intézmények, hogy a kötelező óraszámokban összevonják a csoportokat, tehát 3-4 csoportot is összevonnak, nem külön tartják, vagyis mondjuk 3 óra helyett 1 órát tartanak összevont csoportnak, vagyis ennek a csoportnak az állami normatív támogatása 150 százalék ebben a pillanatban. Így csinálják. Tudjuk, hogy ez így megy. Mi is arra kérjük tehát az Oktatási Hivatalt, hogy amennyiben lehetséges, nézzenek már utána, hogy azokban az intézményekben, amelyek nem is jelentkeztek minősítésre, mi történik.
Úgy gondolom - ezt az előbb is hallottam -, hogy senki nem szeretné, hogy a gyermeke, az unokája bármilyen közoktatási formában olyan tanárokhoz kerüljön, akik nem biztosítják a minimális képesség-készségfejlesztést, és ebben a pillanatban teljesen mindegy, hogy matematikáról, irodalomról, zenéről vagy táncról beszélünk; ami valójában a gyermekek érdeke. Mert ezek a gyermekek egy idő után felnőttek és a társadalom aktív tagjai lesznek, és ha egy intézmény nem biztosítja a társadalomba való beilleszkedés lehetőségét, akkor az nem jó intézmény, nem jó iskola, azt nem érdemes támogatni még 50 százalékkal sem. A lehetőség tehát sajnos megvan arra most is, hogy bizonyos kiskapukat találva mégiscsak állami normatív támogatáshoz jussanak, esetleg még többhöz is, mint azok az intézmények, amelyek végigverekedték magukat a minősítés folyamatán, és most egyébként becsülettel csinálják a dolgukat.
Még egyszer szeretném megköszönni az ellenőrzési albizottságnak a munkáját, és mindenkiét, aki a minősítést segíti. Mi sem tekintjük befejezettnek a munkát. Elkezdtük, itt tartunk jelen pillanatban, és úgy tervezzük, hogy még sok-sok évig szeretnénk csinálni, természetesen figyelembe véve a köz érdekeit, és mindazt, ami az egész minőségbiztosításban előbbre viszi az ügyeket. Köszönjük szépen.
Szavazás a határozati javaslatokról
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Hogyha nincsen, akkor szavazunk a határozati javaslatokról.
Elsőként a beszámoló 4. oldalán, a 7. pontban található első javaslatról szavazunk. Kérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e a határozati javaslatot... (Tatai-Tóth András: A határidő-módosítással! - Dr. Hoffmann Rózsa: Természetesen!), természetesen azzal a határidő-módosítással együtt, amit a bizottság elnöke javasolt, ez természetes. Kérem, hogy szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság elfogadja a határozati javaslatot.
A következő javaslat ez alatt van - nincsen sorszámozva, illetve nincsen betűjele, azért vagyok kénytelen így mondani -, tehát a második határozati javaslat következik, amelyről szintén az elnök asszony által kért dátumkorrekcióval szavazunk. Kérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e ezt a határozati javaslatot. (Szavazás.) Igen, a bizottság támogatja, elfogadja ezt a határozati javaslatot.
Van egy kiegészítő határozati javaslat, amelyet az anyaghoz csatoltak, ezt a "Beszámoló kiegészítése" című anyag végén találhatják meg, amelyet a bizottság két tagja írt alá. Kérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e ezt a határozati javaslatot... (Tatai-Tóth András: Lehetne erről pár szót váltani?) Természetesen.
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Azt gondolom, hogy az előzőleg megszavazott két állásfoglalás alapján augusztus 31-éig el fog készülni az oktatási tárcának az a javaslata, amely részben a szakállamtitkárság által itt, a bizottsági ülésen december 5-én jelzett alkotmányossági aggályok kiküszöbölésére vonatkozik, részben pedig egyéb, az albizottság anyagában is szereplő ellentmondásokat vizsgál meg. Egy ilyen munkát tehát látni fogunk. E munka során nyilván tisztázni kell a törvényesség tekintetében azt is, hogy maga a minősítési eljárási folyamat ütközik-e bármibe, a személyes adatok védelmébe és egyebekbe. Én mondjuk biztos nem fogom megszavazni azt a kezdeményezést, amely úgy kezdődik, hogy: "Állítsa le a törvénytelen adatgyűjtést...". Mi magunk törvénnyel írtuk elő a minősítő bizottságnak a feladat elvégzését. Azt gondolom, hogy ne szaladjunk előre, várjuk meg, mi lesz a felülvizsgálat eredménye, és azt követően se ezzel a módszerrel, hanem akkor olyan szabályozást kell alkotni, amely megfelel mindenféle törvényességi követelménynek. Én nem javaslom ennek a támogatását.
Ugyanakkor javasolnék a bizottságnak egy harmadik pontot: a bizottság fejezze ki elismerését és köszönetét a minősítő testületnek és mindazoknak a művésztanároknak, akik ebben a sok esetben nem kifejezetten szakmai feladatban részt vettek. Törvényességi vizsgálatokat és sok minden egyebet is elvégeztek a művésztanárok. Én azt gondolom, hogy a bizottság mindenképpen el kell hogy ismerje az ő munkájukat. És továbbra is számítunk azoknak a pedagógusoknak a közreműködésére, együttműködésére, akik nélkül nem fogjuk tudni megoldani azt, hogy a szűkös állami források oda, azokba az iskolákba kerüljenek, amelyekben minőségi munka folyik, és hogy az egyébként is kevés pénz ne folyjon szét olyan területekre, ahol nem folyik érdemi munka. Én azt gondolom, még sokat kell foglalkoznunk ezzel, hogy ez rendben menjen.
Rövidre fogva: a minősítő testületnek és a minősítésben részt vevő tanárok munkáját köszönjük meg, és ismerjük el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann Rózsa képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm. A beszámoló kiegészítésében is szerepel, és a jegyzőkönyvek is tanúsítják, hogy az adatvédelmi biztos aggályosnak ítélte a helyzetet. Nagyon sajnáltuk Zsigó képviselőtársammal, hogy az albizottság három szocialista képviselője ezzel együtt sem járult hozzá, hogy ez bekerüljön a többségi anyagba. De itt van, mint kisebbségi vélemény, holott megtörtént tényeket rögzít. Nem is gondoltam, hogy a kormánypárti képviselők most meg fogják szavazni, amikor az albizottság beszámolója kapcsán nem fogadták el. Ezzel együtt az lenne a kérésem, és, gondolom, hogy ez nem teljesíthetetlen kérés, hogy miután az első két határozati javaslatot már elfogadta az Oktatási és tudományos bizottság, az egész beszámolóval együtt kerüljön át hivatalosan az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz. Így hivatalos formában is tájékoztatást fognak kapni arról, hogy adatvédelmi aggályok voltak, és bízhatunk abban, hogy a jogszabály-módosításban ezeket korrigálják, hiszen önök ezt most itt vélhetően nem fogják megszavazni. Úgyhogy kérdezem, hogy ennek van-e akadálya.
Az anyagok, ennek a bizottsági ülésnek a jegyzőkönyve is nyilvános. Kérdezem, hogy ugye ez is felkerül akkor a honlapra, tehát bárki láthatja, ugye? (Edelényi Zsuzsánna: Igen.) Akkor viszont ez esetben fölösleges most újabb határozati javaslatot megfogalmaznunk, hiszen - felhívom Tatai-Tóth úr figyelmét - a beszámoló 5. pontjában szó van arról, hogy köszönetet mondunk mindenkinek. Ezt most, együtt megfogalmazni egy újabb határozati javaslatban, amikor itt van az anyagban, fölösleges, jegyzőkönyvbe is elhangzott.
Úgyhogy az lenne a javaslatom, hogy szavazzunk erről a kiegészítő határozati javaslattól, amelynek a sorsa előre kódolható, az egész menjen el az oktatási minisztériumhoz, és kerüljön nyilvánosságra. És ezzel ezt a dolgot a jelen állapotban lezártuk, és tisztelettel várjuk az OKM javaslatait, beszámolóját, tájékoztatóját majd ősszel. (Dr. Szüdi János jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az államtitkár úr kért szót.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A bizottsági ülésen is elmondtam, hogy a személyes adatok védelméről szóló törvény szerint az önkormányzati feladatellátásban részt vevő intézményekben a közfeladatot ellátó személyek minden adata közérdekből nyilvános adat. Három törvény van sajnos a különböző személyes és egyéb adatokra, amelyek nem egészen tökéletesen fedik egymást. De itt azt mondja, hogy: "Ha törvény másképp nem rendelkezik - és nincs olyan törvény, amely másképp rendelkezne -, az (1) bekezdésben meghatározott szervek - és itt a közfeladatot ellátó szervekről van szó - feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános adat.". Én tehát azt gondolom, mindenkinek jogában áll megismerni, hogy a pedagógus, aki oktat, milyen végzettséggel rendelkezik. Szívesen itt hagyom ezt a törvényszöveget, ezt a múltkor is elmondtam. Úgyhogy én vitatnám azt, hogy ez a nyilvántartás vagy adatgyűjtés törvénysértő. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Szabó Gyula jelentkezik.) Szabó képviselő úr!
SZABÓ GYULA (MSZP): Az albizottsági üléseken is előkerült ez a probléma, és mi élénk különbséget láttunk a között, hogy az adatvédelmi biztos által valami aggályosnak minősített dolog, amin valamilyen szakmai vita folyhat, és aminek esetleg lehet valami eredménye pozitív vagy negatív értelemben, és a között, hogy ugyanaz a dolog törvénytelen. Ez a kettő messze nem ugyanaz, mi tehát a szöveggel nem értünk egyet. Az, hogy ebben az ügyben problémák vetődnek fel, kétségtelen, de ez egy bizonytalanság, és nem törvénytelenség. Mi e miatt a szó miatt egészen biztosan nem fogjuk megszavazni, és nem azért, mert valamilyen más problémánk van a dologgal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Végül is csak megismételjük részben a korábban elhangzott vitákat. Ez a nagy probléma ezzel az egész minősítési eljárással, hogy egymásnak ellentmondó, nem teljesen egymást fedő jogszabályok vannak. Ezért, azt hiszem, csak segítünk, hogyha a döntéshozók figyelmét ráirányítjuk erre. Ezért megismétlem a javaslatomat: kerüljön át az egész anyag a megfelelő helyre, a határozati javaslatról pedig szavazzunk, és akkor így megy tovább. Lehetséges, hogy stilárisan máshogy kellett volna ezt a határozati javaslatot megfogalmazni, de most már maradjon így, tegyünk pontot a dolog végére, és menjen így el együtt az egész anyag! Ez a javaslatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Rózsa Endre jelentkezik.) Rózsa képviselő úr!
RÓZSA ENDRE (MSZP): Itt is az látható, hogy: "A beszámoló kiegészítése", így van. Az alelnök asszony nagyon jól érzékelte azt, hogy bizonyos dolgokban nincsen konszenzus, az anyag le is írja itt ezeket a dolgokat. Ugyanakkor megfogalmazásra kerül az, hogy: "Az ellenőrzési albizottság úgy látja...", és most szóban egyértelműen elhangzott az, hogy az albizottság három szocialista képviselő tagja nem járult hozzá, hogy ezek bekerüljenek. Pontosan ezek azok a dolgok, amelyek miatt mi ezt nem írtuk alá, mert amennyiben az egyik helyen az van leírva, hogy az albizottság úgy látja, akkor ebből úgy lehet értelmezni, hogy az albizottságban többségi vélemény volt ezt illetően, holott nem volt.
Ellenben én azt elfogadhatónak tartom, hogy két képviselőtársunk aláírta, és kerüljön át. Mi sem a valós dolgokat akarjuk elfedni, mi is a minőségi munkát végző intézményeket szeretnénk előnyben részesíteni. Éppen ezért tehát azt mondjuk, hogy igen, folytatni kell ezt a munkát, mert ugyan nem az 50 ezret kell kutatni, mert az 50 ezer gyerek már nincs benne a rendszerben, de azt én is helyesnek tartom, igen, hogy megvizsgáljuk, hogy az a bizonyos 56 intézmény miért nem jelentkezett erre - de ezeket a dolgokat hosszasan megvitattuk már. Azt hiszem, akkor járunk el helyesen, hogyha azt mondjuk, hogy erről szavaztunk, erről is szavazunk, hogyha szavazásra tesszük fel a kérdést, és átkerül a minisztériumba. Utána pedig folytassuk a munkát, minél nagyobb konszenzussal, mert az szolgálja az intézmények meg a gyerekek érdekeit, nem az, hogyha egy-egy mondaton vitázunk. Jobb, hogyha a tényeket próbáljuk közösen felderíteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Lényeges különbséget látok a között, hogy az albizottság jelentésében, az 5. pontban szerepel a minősítő testület és a folyamatban részt vevő szakemberek elismerése, és a között, hogy az oktatási bizottság a határozatában ismeri el ezt a munkát. Én tehát azt javaslom, hogy megfelelő átfogalmazással az albizottság jelentésének az 5. pontja, mint a bizottság véleménye - ha megszavazza a bizottság -, kerüljön be 3. pontként a bizottsági határozatba. Ezek között minőségi különbség van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás van-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor először a most vitatott, illetve megbeszélt és -vitatott határozatijavaslat-kiegészítésről, utána pedig Tatai-Tóth képviselő úr javaslatáról szavazunk.
Először tehát arról kérdezem a bizottságot, egyetért-e azzal, elfogadja-e azt a határozati javaslatot, amely az Országgyűlést kötelezné arra, hogy kérje fel a kormányt arra, hogy állítsa le a törvénytelen adatgyűjtést és -kezelést, s a többi, s a többi. Erről a határozati javaslatról szavazunk most. Egyetért-e a bizottság ezzel a javaslattal? (Szavazás.) Hat igen. (Tatai-Tóth András: Egyharmada sem.) Ezt nem tudjuk, mert a jelenlévőkről van szó természetesen.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): 6 igen szavazat, 10 nem szavazat...
ELNÖK: A jelenlévőkről van szó, tehát azt egyelőre nem tudjuk, hogy milyen százalék szavazta meg. Ki az, aki nem ért egyet a javaslattal? (Szavazás.) Tizenegy.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): 11, úgyhogy nem igaz, hogy egyharmada sem...
ELNÖK: Köszönöm szépen...
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): ...Nem ártana elmenni egy javítóvizsgára, ugye? (Közbeszólások.)
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Most akkor arról a javaslatról szavazunk, amit Tatai-Tóth képviselő úr tett, arról, hogy a bizottság megfelelő átfogalmazással - és nyilván javasolni fogom az elnök úrnak, hogy tegye meg ezt az átfogalmazást, és egy következő ülésen nézzük meg magát a szöveget - mondjuk ki ezt. Egyetért-e a bizottság azzal, hogy...
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Hadd mondjam szó szerint, és akkor lezárhatjuk ezt az ügyet. Az oktatási bizottság megállapította, hogy a minősítő testület és a folyamatban részt vevő szakemberek óriási munkát végeztek az elmúlt időszakban, hogy az intézményekkel folytatott szakmai párbeszédnek minőségjavító hatása volt és van. Ezért köszönet illeti őket.
ELNÖK: Jó. Nyilván ezt akartam elkerülni. (Derültség.) Én például rögtön nem úgy indítanám, hogy a bizottság megállapítja, hanem úgy, hogy a bizottság köszöni, mert szerintem ez a lényege a szövegnek. Erről most nyithatunk vitát, de szerintem egyszerűbb, ha készítünk egy szövegjavaslatot, és azt a következő ülésünkön, amely lehet, hogy már hétfőn lesz, a szövegről tudunk beszélni - azért hétfőn, elmondom még egyszer, mert lehet, hogy lesznek bizottsági módosító indítványok a közoktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz, és akkor természetesen tartanunk kell egy rövid bizottsági ülést.
Tehát akkor elfogadja-e a bizottság azt a javaslatot, hogy készítsünk egy ilyen köszönő szöveget, amelyben külön megköszönjük, nemcsak a beszámoló részeként, hanem külön is megköszönjük a pedagógusoknak és a minősítő bizottságnak a tevékenységét. Kérem, hogy most erről szavazzunk. (Szavazás.) A bizottság támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Dr. Hoffmann Rózsa: Mit akarnak ezzel elérni? - Rózsa Endre: Maga is meg akarta köszönni! - Dr. Hoffmann Rózsa: Itt van, megköszöntük! - Közbeszólás az ellenzéki képviselők soraiból: Benne van!)
Tisztelt Bizottság! Mindjárt egymásnak engedem a bizottság tagjait (Derültség.), akinek erre igénye van, a többiek elmehetnek haza. (Derültség.)
Köszönöm szépen a mai munkát, a vitát ülésen kívül is folytathatják. Köszönöm.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 1 perc)
Dr. Sándor Klára
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese