OTB-1/2008.
(OTB/47/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2008. május 22-én, csütörtökön, 10 órától
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása *
Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat *
A módosító javaslatok megvitatása *
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló T/5726. számú törvényjavaslat *
A módosító javaslatok megvitatása *
A Nemzeti Tehetség Programról szóló H/5626. számú határozati javaslat *
A módosító indítványok megvitatása *
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Módosító javaslatok megvitatása
(Kormos Dénes (MSZP), dr. Hoffmann Rózsa (KDNP), Almássy Kornél (MDF) és dr. Sándor Klára (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(A módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Deák Istvánné (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Almássy Kornél (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Botka Lajosné (MSZP) Deák Istvánnénak (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP) Rózsa Endrének (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP) Kormos Dénesnek (MSZP)
Dr. Pósán László (Fidesz) Almássy Kornélnak (MDF)
Révész Máriusz (Fidesz) Pánczél Károlynak (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) Pokorni Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Szüdi János szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Kerpen Gábor (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete)
Keszei Sándor (Magyarországi Szülők Országos Egyesülete)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 17 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megkezdjük a munkát. Jó napot kívánok mindenkinek!
Köszöntöm a bizottság tagjait, megjelent vendégeinket, közöttük is külön tisztelettel államtitkár urat. A bizottság május 22-ei ülését megnyitom, és az aláírt jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Tisztelt Bizottság! A mai napra javasolt napirendet a meghívóval együtt kézhez kapták. Kérdezem, hogy bárkinek van-e ehhez módosító indítványa. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor szavazzunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e a mai napirendünket a kiküldöttek szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
A bizottság a napirendet egyhangúlag elfogadta. Köszönöm szépen.
A módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A javaslatot T/5587. számon kapták kézhez, ma a kapcsolódó módosító indítványokról fogunk első helyen kijelölt bizottságként szavazni. Ez azt jelenti, hogy minden indítványról szavazunk, teljesen függetlenül attól, hogy ezt a bizottságunk hatáskörébe tartozónak érezzük-e vagy sem.
A kiegészítő ajánlástervezetet mindannyian megkapták, ha minden jól megy, ott van önök előtt, és szeretném jelezni, hogy bizottsági módosító indítványokra is érkeztek javaslatok, tehát majd a végén azokat is tárgyalni fogjuk, ezeknek a sokszorosítása még folyik.
Hasítsunk bele! Tisztelt Bizottság! Az 1. pontban Pósán képviselő úr a törvényjavaslat 2. §-ában a közoktatási törvény 13. § (6) bekezdését javasolja módosítani, amennyiben a halmozottan hátrányos helyzet mellé még a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülést is feltételként szabná. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány képviselője nem támogatja. Pánczél képviselő úré a szó.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Államtitkár úr! Az egy héttel ezelőtti bizottsági ülésen is jeleztem az iránti aggályunkat, hogy itt két törvény között nincs kapcsolat ebben a témakörben. Elnök úr felvezetésével szemben szeretném jelezni, hogy itt nem egy további szigorítást akarunk alkalmazni, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a közoktatási törvény ismeri csak azt a fogalmat, hogy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A gyermekek védelméről szóló törvény pedig azt a fogalmat ismeri, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő. Tehát mindenféleképpen jónak tartanánk ide beemelni, és a két törvény között kapcsolatot teremteni, hiszen így egyesek eleshetnek a támogatástól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. alpontja határozza meg a hátrányos helyzetű és ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fogalmát, és a fogalomban benne van, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság. Tehát amit képviselő úr kér, az a törvénynek ebben a részében benne van, szívesen odaadom, ha kell.
A gyermekvédelmi törvény pedig valóban nem használja ezt a fogalmat, de úgy határoztuk meg ezt a kritériumot, hogy a kettő összhangban legyen egymással, tehát gyermekvédelmi kedvezményre jogosult az új gyermekvédelmi törvény szerint is, az a kritérium, ami benne van a közoktatási törvényben, hogy a szülő iskolai végzettsége milyen legyen, így teremtődik meg a két törvény összhangja egymással.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Magyarán tehát a közoktatásról szóló törvény, amelynek egy paragrafusára vonatkozik ez az egész módosító indítvány, az a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknél ilyen "e törvény alkalmazásában" címszó alatt tartalmazza azt a kritériumot, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, hogy részesül-e benne, ez egy másik kérdés, de mindenesetre jogosult. Azt hiszem, akkor a dolog tiszta, tudunk szavazni.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság a módosító indítványt nem támogatja.
Tóth Ferenc képviselő úr a 2. pontban ugyancsak a közoktatási törvény 13. § (7) bekezdését kívánja módosítani, amely a szülőnek a nevelési tanácsadáson, pszichológiai foglalkozáson, miegyeben, gyermekének ezeken a foglalkozásokon való részvételére vonatkozó kötelezettségét kívánja módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Alelnök úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úrtól egy indoklást szeretnék kérni, hogy miért, mert azt gondoljuk, hogy ez pontosabbá teszi a szöveget. Elég sok vita volt a parlamentben az általános vita részében és a részletes vitánál is, hogy ez egy olyan pontja a törvénynek, amely ugyan kötelességévé teszi a szülőnek, hogy ezt megtegye, de elég vitatott, hogy ezt hogyan tudjuk megoldani, hogy tényleg eljussanak.
Azt gondolom, hogy ez a javaslat pontosítja ezt a szöveget, innentől kezdve talán egyszerűbbé is teszi az alkalmazását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hogy a pedagógusok kezdeményezésére vagy indítványára, ez őszintén szólva nekem teljesen mindegy, már elnézést kérek, itt teljesen képviselőként szólok hozzá, nem elnökként. A másik indítvány azonban, hogy a nevelési tanácsadó kezdeményezésére keletkezzék ez a kötelezettség, ebben van valami. Önmagában nem gondolom, hogy minden szülőnek kötelezettségévé kellene tenni azt, hogy nevelési tanácsadásra vigye a gyerekét, akkor is, ha erre a gyerek nem szorul rá.
Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Bocsánat, szólhatok akkor?
ELNÖK: Önt szólítottam, próbáljuk értelmezni az indítványt.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ha végignézzük a törvényi szöveget, pedagógusok kezdeményezésére vagy indítványára, a nevelőtestület javaslatára és a végrehajtásra kötelezett szerv, mármint a nevelési tanácsadó az, amelyik még kezdeményez is, tehát háromféle jogosítvány jelenik meg a törvényben, és ráadásul egy olyan intézmény kap kezdeményezési jogot, amelynek végre kellene hajtani magát a feladatot. Azt gondolom, hogy ez nem nagyon működne. Tehát azt gondolom, hogy az eredeti javaslat jobban kifejezi a szándékot.
ELNÖK: Államtitkár úr, amit a mondat második felében mondott, abban önnek igaza van. Tehát hogy itt a nevelési tanácsadó kezdeményezésére kell-e megtörténnie, ez valóban kérdéses. De a pedagógus kezdeményezése vagy indítványa, ha jól értelmezem a mondatot, csak a második felére, tehát az iskolapszichológusi vizsgálaton és fejlesztő foglalkozáson való részvételre vonatkozik. Tehát a nevelési tanácsadáson való megjelenési kötelezettség minden feltétel nélkül szerepel, ha ez a valakinek a kezdeményezésére nincs benne. Ne legyen a nevelési tanácsadó, ebben önnek igaza van, de valakinek kezdeményeznie kellene, mert önmagában minden gyereket nevelési tanácsadáson való részvételre kötelezni azt hiszem, túlzás lenne.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt gondolom, hogy az egész mondatot egyben vizsgálva, el kell jutni a nevelési tanácsadóhoz, és a végén az a jogosítvány a nevelőtestületre, ez mindenre vonatkozik, mert először el kell hogy jusson a nevelési tanácsadóhoz, és az nemcsak a foglalkozásra vonatkozik, hanem az egészre. (Megérkezik az ülésre Almássy Kornél.)
ELNÖK: De a "ha" csak a "továbbá" után következő részre vonatkozik. Tehát ez a probléma a dologgal. Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A vitához még egy részletet szeretnék hozzátenni. Az sem biztos, hogy minden esetben szükséges vagy minden esetben jó az, ha a szülő együtt jelenik meg a nevelési tanácsadáson a gyermekkel. Tehát olyan esetek is előfordulhatnak, amikor kifejezetten az a hasznos, ha ott csak a gyermek jelenik meg azon a foglalkozáson. Ugyanakkor, ha már felnyitottuk a vitának ezt a részét, akkor hogy ne kelljen még egyszer hozzászólnom, elmondanám azt is, hogy maga ez a törvényi paragrafus, ez a kötelezettség felvet olyan problémákat is, hogy jellemzően kistelepüléseken, ha ilyen történik, akkor ezért a nevelési tanácsadásért, mint szolgáltatásért el kell utazni egy másik településre. Felmerül itt az a probléma, hogy az utazási költséget, a munkából való kiesést hogyan térítik meg a szülőnek?
ELNÖK: Jó. Röpke konzultáció után az az álláspontunk alakult ki, hogy legalábbis kétféleképpen értelmezhető a mondat, és ez egy törvénynél nem szerencsés. Jelesül hogy a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezése vagy indítványa csak az iskolapszichológusi vizsgálaton és fejlesztő foglalkozáson való részvételnek feltétele, vagy vonatkozik ez a feltétel a nevelési tanácsadáson való megjelenésre is? Nem szerencsés, ha egy törvény kétféleképpen értelmezhető. (Deák Istvánné: Nem értelmezhető kétféleképpen!) Azt gondolnám, hogy a dolog... bocsánat, Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Nem gondolom, hogy kétféleképpen értelmezhető, mivel a mondat első fele után az következik, hogy "továbbá". Tehát a szülő kötelessége egyrészt, hogy megjelenjen gyermekével a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozáson való részvételt, akkor, ha a pedagógus ezt kezdeményezi. Tehát szerintem teljesen egyértelmű.
ELNÖK: Világos, itt csak az a kérdés, hogy az alárendelő "ha" a második mellékmondatnak van alárendelve vagy az egésznek.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Én úgy gondolom, hogy az egésznek.
ELNÖK: Ezt én értem, hogy képviselő asszony úgy gondolja, csak nem kellene ebből jogvitákat keletkeztetni.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): A javaslatom még esetleg, hogy egyértelmű legyen, hogy megfordítsuk. Tehát úgy kezdődjön, hogy amennyiben a tanulóval foglalkozó pedagógusok... akkor mindezek kötelezőek a szülő számára.
ELNÖK: Igen, úgy kellene átpofozni a mondatot, hogy a szülő kötelessége, hogy a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére vagy indítványára - ebben nem fogunk összeveszni - a gyermekkel együtt megjelenjen a nevelési tanácsadáson, illetve biztosítsa gyermekének... stb.
Azt javaslom, hogy egy ilyen bizottsági módosító indítványt adjunk be. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Akkor azt javaslom a bizottságnak, hogy a "ha"-tól a "teszi"-ig az kerüljön a szülő kötelessége elé, és akkor ez így értelmes lesz és egyszerű.
ELNÖK: Jó.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Még annyit szeretnék elmondani, hogy garanciális elem, hogy a szülő ott legyen. Tehát ez egyébként minden egyes eljárásnál szükségszerű, hiszen a gyereket vizsgálják, kiskorú gyerekről van szó, tehát van erre egy jogszabály, amelyik megmondja, hogy mikor nem kell, hogy ott legyen a szülő. Tehát az nem lenne szerencsés dolog, ha a szülő tudta, jelenléte nélkül a gyerekével bármit csinálnának. Azt gondolom, hogy ezt el kellene fogadni, minden egyes nevelőtestületi vagy szakértői bizottságnál ezt előírjuk.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megállapodhatunk-e abban, hogy akkor egy olyan értelmű bizottsági módosító indítványt nyújtunk be, amelyik a feltételt tartalmazó mellékmondatot előrehelyezi, és ezzel egyértelművé teszi, hogy ez minden ilyen itt megfogalmazott kötelezettségre vonatkozik? Kérem, hogy bólogassanak, amennyiben ez rendben van. (Bólogatások.)
Akkor erről most nem szavazunk, hanem egy ilyen bizottsági módosító indítványt a szakértő asszony mindjárt meg fog fogalmazni, és akkor ezt is leírjuk és tudunk róla szavazni. Tehát ez a 2-es egyelőre függőben marad ennek megfelelően.
A 3. pontban Pánczél képviselő úr a 3. § (2) bekezdését kívánja módosítani, amennyiben a többcélú intézményben nevelési programot is kell készíteni, nemcsak...
EDELÉNYI ZSUZSÁNNA, a bizottság tanácsadója: A 2-esről nem szavaz a bizottság?
ELNÖK: Mondom, hogy nem, mert először ... (Edelényi Zsuzsánna: Lesz egy bizottsági módosító indítvány.) Jó. Bocsánat, igaz. Attól még erről a módosító indítványról szavaznunk kell, hogy majd egy bizottsági módosító indítvánnyal a dolgot kiegyenesítjük. Tehát azt javaslom, hogy ezt az indítványt most vessük el, és szavazzunk meg egy olyan módosító indítványt, amilyet mondtam.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy akkor a 2. pontban Tóth Ferenc képviselő úr módosító indítványát támogatja-e. (Nincs jelzés.) A bizottság egyharmada sem támogatja, ám egy bizottsági módosítót be fogunk nyújtani.
Most Pánczél képviselő úrnak az a javaslata, hogy nevelési programot kellene készíteni a többcélú intézményben. Államtitkár úr?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem. Nem tudom, indokoljam-e.
ELNÖK: Szerintem Pánczél képviselő úr úgyis azt fogja kérni, úgyhogy ha lehetne, kérnénk.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A múltkor is odaadtam a képviselő úrnak a 45. § (4) bekezdését, amelyik ezt kimondja, és nem tudom, szabad-e felolvasnom: a többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési, oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai nevelési programot, illetve iskolai ütemtervet, kollégiumi pedagógiai programot alkalmaz. Úgy érzem, hogy a törvénynek ez a paragrafusa ezt a kérdést egyértelműen elrendezi.
ELNÖK: Nekem az lett volna a kérdésem, hogy a nevelési program miben különbözik a pedagógiai programtól?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az óvodának nevelési programja van, a többi intézménynek pedig van egy nagy programja, amelybe beleaggatják az összes lábát.
ELNÖK: Képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Továbbra is vitatom ezt az állásfoglalást, éppen azért, mert itt most ez azért került előtérbe, mert egy új többcélú intézmény jön létre, az óvoda és a bölcsőde.
A pedagógiai program, amiről államtitkár úr beszél, az az iskolákra vonatkozik, és annak része a helyi tanterv. Itt viszont az óvodánál nincs helyi tanterv, hanem nevelési program van, nem értem, hogy miért olyan kardinális kérdés ez, hogy ide ez kerüljön be, hiszen éppen emiatt foglalkozunk most ezzel a paragrafussal, mert még egyszer mondom: egy új intézmény jön létre, közös óvoda, bölcsőde.
ELNÖK: Államtitkár úr azt mondja, hogy ez fölösleges. Kérdezem azt, hogy ártunk-e vele, ha beletesszük?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ártunk, mert akkor bele kellene tenni a helyi tantervet is, meg a kollégiumi pedagógiai programot is. Szívesen odaviszem elnök úrnak, nem nagy a távolság, aláhúztam. Van egy külön törvényi rész, amelyik ezt tételesen felsorolja, hogy van egy ÁMK, aminek van egy nagy pedagógiai programja, hogy összefogja az ott folyó összes tevékenységet, és ennek elemei vannak. Ha van benne óvoda, van egy nevelési programja, ha van benne iskola, vannak benne helyi tantervek, ha van benne kollégium, van benne egy kollégiumi pedagógiai program, és ez együtt adja a többcélú intézmény pedagógia programját.
ELNÖK: Értettem. Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Tulajdonképpen azt szerettem volna elmondani, amit államtitkár úr, hogy része a pedagógiai programnak a nevelési program. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az álláspontok világosak. Szavazni fogunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy Pánczél képviselő úr módosító indítványát támogatja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 4. pontban Révész Máriusz képviselő úr a 3. § (3) bekezdésének módosítását javasolja, amely az egységes óvodai és bölcsődei nevelés feladatát ellátó intézmény létrehozásának feltételeit kívánja módosítani. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Valami indoklást, ha kaphatnánk.
ELNÖK: Alelnök úr indoklást kér.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ha végignézzük, itt az egységes óvoda, bölcsőde szűnik meg, hiszen az egésznek az a lényege, hogy egy szervezeten belül legyenek a gyerekek. Itt az egységes óvoda külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményi egységéről beszélnek, magyarul: az egésznek a lényege az, amelyik megszűnne és továbbá az a biztosíték, hogy ne az óvodát és a bölcsődét váltsa ki, hanem csak azokon a helyeken legyen ilyen intézmény, ahol külön-külön a feladat nem szervezhető meg.
Egy intézményben egyébként, ami ide le van írva, ez megmarad, többcélú intézményekben ez lehet külön szervezeti egység, ez nem nóvum, ez ma is benne van a törvény 32. §-ában. Itt a nóvum az, hogy egy csoportban lesznek együtt a 3 év alatti gyerekek és a 3 év fölöttiek.
ELNÖK: Világos. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Még egy megjegyzést szeretnék fűzni hozzá, hogy az előző bizottsági ülésen támogatta a bizottság és a kormány is azt, hogy 10 ezer legyen ez a határ. Tehát ez az 5 ezer fős határ sem elfogadható, ami ebben szerepel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen. Ráadásul a feltételek közül kivenné azt az elég lényegeset, hogy tudniillik ez csak akkor tehető meg, ha a gyermekek száma nem teszi lehetővé külön ilyen csoportok létrehozását, és ha - hogy úgy mondjam - óvodai kapacitásfelesleg van a településen, magyarán: minden óvodai igényt ki lehet már elégíteni.
További kérdés, megjegyzés, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 5. pontban Pánczél képviselő úr a 8. §-sal módosított 66. § (2) bekezdést kívánja módosítani. Ezt a felvételi körzetek meghatározására vonatkozó módosítást javasolja másképpen elfogadni. A kormány képviselője?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem indoklást kérek vagy magyarázatot államtitkár úrtól, megértem, hogy miért utasítja el a kormány, hiszen a benyújtott esélyegyenlőségi törvényjavaslatnak ez az egyik lényeges eleme, amit benyújtottak. Azt gondolom, hogy ez egy pótcselekvés az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, mert eddig egy olyan szabályozás volt, ahol egy településen belül az iskolai körzetek kialakításában úgy kellett sakkozni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya bizonyos százalékban ne térjen el egymástól, most a település egészéhez méri ezt.
Azt gondolom, hogy sérti az iskolaválasztás szabadságát, sérti a tanszabadságot, ha adminisztratív úton elkezdjük a gyerekeket egy város, egy település egyik végéből a másikba irányítani, hogy ezek az arányok az intézményeken belül megfelelőek legyenek. Még súlyosabb a helyzet akkor, ha esetleg ráadásul másik településre is irányítjuk át ezeket a gyerekeket.
Tehát azt gondolom, hogy ez az adminisztratív kényszer, amit itt megint hozunk, ez ebben az esélyegyenlőség biztosításában csak egy pótcselekvésnek tudható be. Értem a szándékot, de ez semmi jóra nem fog vezetni.
Egy új elemet szeretnénk önökkel megismertetni. Vannak erre Európában már példák, ez a kiemelt oktatási körzet. Annak idején a polgári kormány is ezen a területen próbált tenni lépéseket. Itt egész egyszerűen arról van szó, hogy ha vannak olyan területek, vannak olyan intézmények, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma, ahol felzárkóztatásra van szükség, ott akkor biztosítsunk kellő anyagi eszközöket, jól felszerelt iskolát, jól megfizetett pedagógusokat, ott biztosítsuk a kiemelt munkavégzésért járó pluszjuttatásokat. Adjunk programokat, és ott ellenőrizzük azt bizonyos időnként, hogy ennek az anyagi ráfordításnak és ezeknek a pluszprogramoknak milyen haszna is volt.
Tehát annak nincs értelme, hogy ezeket a gyerekeket egy városon belül vagy egy kistérségen belül, a települések között ide-oda irányítgatjuk, csak azért, hogy itt egy bizonyos százalékos aránynak megfeleljünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Két dolog, mielőtt továbbadom a szót Tatai-Tóth képviselő úrnak. A körzetek másképpen történő meghatározása a tanszabadságot, az iskolaválasztás szabadságát biztosan nem korlátozza. Az iskolát korlátozza abban, hogy válogathasson a tanulók között, és nem a tanulót abban, hogy melyik iskolát válassza magának. Tehát e tekintetben egészen biztosan nem korlátoz semmit.
Az, amit képviselő úr a kiemelt oktatási körzetekről mond, tehát hogy csináljunk egy olyan kritériumot - hogy ez 30 vagy nem 30, ezt majd okos emberek megmondják nekünk, hogy mennyi -, de ha a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya meghalad egy bizonyos százalékot, akkor vonatkozzanak különleges és kedvező feltételek a szóban forgó iskolára, én ezt hajlamos vagyok egy, az egész törvényjavaslat szellemébe illeszkedő gondolatnak tekinteni, csak azt gondolom, hogy ezt azért ki kellene dolgozni.
Tehát ha itt most egy ilyet mondunk, nem látok egyelőre... (Deák Istvánné: Nem ez a neve.) Jó, most a módosító indítványnál nem látok olyan összefüggést, ahol ezt a kiemelt oktatási körzetet a) definiálja, b) hozzárendel bizonyos többletfeltételeket. Meg lehet csinálni, én az elől sem zárkózom el, hogy egy épeszű tárgyalás során egy ilyet csináljunk, és nyújtsuk be, mint bizottsági vagy képviselői, vagy akármilyen törvénymódosító indítványt, de itt most a dolog számomra eléggé a levegőben lóg.
Tatai-Tóth képviselő úr kért szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tulajdonképpen csak annyit szerettem volna mondani, hogy én nem emlékszem rá, hogy ez a fogalom szerepelne az oktatási törvényben, tehát ilyen formában ezt szerintem nem szabad megszavazni, mert ellentmondásos helyzetet teremt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Köztudomású, hogy vannak olyan települések és térségek, amelyről a kormány külön döntött, úgynevezett hátrányos helyzetű térségek, amelyekre külön programok készültek, beleértve az oktatást is, hiszen egy ilyen területen az oktatás önmagában kevés. Tehát a munkahelyteremtéstől kezdve pénzeket irányít majd oda az ÚMFT keretében akkor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt hiszem, hogy túl vagyunk a dolgon, szavaznunk kellene. Még egyszer szeretném leszögezni, hogy én a magam részéről egy olyan kezdeményezést, hogy kezdjünk tárgyalni egy ilyen intézmény, mint a kiemelt oktatási körzet létrehozásáról és az ehhez szükséges feltételek, illetve az ehhez rendelendő előnyök biztosításáról, én ezt épeszű gondolatnak tartom. De ebben a törvényben, minthogy ilyen fogalom nincs meghatározva, ez tényleg zavart okozna.
Akkor tehát kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Ezt viszont jegyezzük fel, hogy erről esetleg gondolkodjunk.
A 6. pontban Tóth Ferenc képviselő úr ugyancsak a 66. §-t, ezúttal az (5) bekezdését kívánja módosítani. Itt pusztán az iskola székhelyét kívánja kivenni a törvényjavaslatból. Államtitkár úr?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 7. pont ismét Tóth képviselő úr javaslata, a 93. § (1) bekezdés a) pontját kívánja kiegészíteni egy új bekezdéssel, amely az oktatásért felelős miniszter számára állapít meg jogosítványokat, illetőleg kötelezettséget. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság?
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Bocsánat, csak megjegyezni kívánom, hogy ezt a kiemelt oktatási körzet fogalmát több módosítóval végigvittük, és itt például a miniszternek adnánk egy felhatalmazást, hogy ebben az ügyben tevékenykedjen. Meg fog jelenni még ez a kiemelt oktatási körzet máshol is, de köszönöm szépen elnök úrnak a reagálását, hogy erről a jövőben hajlandóak tárgyalásokat folytatni és egyeztetni. Köszönöm.
ELNÖK: Értem, itt közben megtaláltam: kiemelt oktatási ezúttal térség, de mindegy. Tehát megtaláltam, hogy mi a célja az indítványnak. Szavazzunk! Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 8. pontban Pánczél képviselő úr ugyancsak a kiemelt oktatási ... nem értem, miért nem jelzi a jogi főosztály, hogy itt kapcsolat van az egyes módosító indítványok között. Na jó, mindegy. Tehát a 8. pontban Pánczél képviselő úr megint csak a kiemelt oktatási térségek működésére vonatkozó indítványt tesz. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 9. pontban Pósán képviselő úr indítványa. Az oktatásért felelős miniszter felhatalmazásait kívánja módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 10. pontban Zsigó alelnök úr indítványa, ugyancsak az oktatásért felelős miniszter jogosítványai, itt az oktatásügyi közvetítő szolgálat igénybevételére vonatkozó jogosítványt kívánja kiemelni ebből a részből. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A következő a 11-es és 12-es, megint csak a kiemelt oktatási körzetre vonatkozó indítvány. A 11-esben Tóth képviselő úr az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalná ezen térségek működésének szabályozását. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 12-esben Zsigó képviselő úr a kormány rendeleti szabályozási hatáskörébe más módosítások mellett beillesztené a kiemelt oktatási körzetben dolgozó pedagógusok javadalmazását. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 13-as Hoffmann Rózsa képviselő asszony javaslata, a pedagógusok ösztöndíjára vonatkozó szabályozást kívánja módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Almássy képviselő úr!
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Én kérdezném...
ELNÖK: Sajnálom, a bifokális szemüvegem még nem készült el, ezért most vagy olvasok, vagy a képviselő urat nézem. (Derültség.)
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Vagyok akkora, hogy talán látszom, de örülök, hogy sikerült végül. Szóval az lenne a kérdésem, hogy én azt látom ebben a módosításban, hogy szerintem ebben azt a problémát, amit egyébként az általános vitában is felvetettünk, hogy nem egészen egyértelmű ez a közoktatás-kutatás minőségének az emelése, és egy kicsit az volt a félelmünk, hogy a közoktatás-kutatásnál itt arról szól a dolog, hogy kutatunk, kutatunk, aztán ezek a fiókokba kerülnek.
Szerintem ez egy pontosabb megfogalmazást ad a kutatás támogatásának, amibe sok minden belefér, de mégis azt gondolom, hogy azt az érzetet erősíti, hogy valóban itt a pedagógusok kutatását és azt, hogy magasan kvalifikált pedagógusok oktassanak a közoktatásban, azt próbálja ez a módosító elősegíteni. Várnék egy indoklást, hogy miért, és kérném a bizottságot, hogy támogassák.
ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót államtitkár úrnak, képviselő úr, ez tényleg egy döntés kérdése. Tehát hogy a szándék arra irányul, hogy a pedagógusok a közoktatás kutatásával foglalkozzanak - hogy ne a pedagógusok támogatásával, azzal tulajdonképpen egyetértek, de ez a dolog kisebbik része -, hogy a közoktatás-kutatás támogatását akarjuk, vagy azt akarjuk, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok kutatómunkáját támogassuk? Ez két különböző dolog, és ezt el kell dönteni. Ha jól értettem, akkor a kormány, illetőleg a miniszter úr az előzőt kívánja támogatni. Államtitkár úré a szó, melyik a kettő közül?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kormányprogram kutatópedagógusról rendelkezik. Van egyébként külön törvény a kutatásról, az alapján mindenkit lehet támogatni, mindenféle kutatást, kifejezetten az volt a kormányzati szándék, hogy a közoktatás érdekében folytatott kutatótevékenység kapjon valamilyen állami szintű elismerési lehetőséget.
ELNÖK: Államtitkár úr, ezt értem, de a kutatópedagógus lehet olyan, aki pedagógiai módszereket, eszközöket, miegyebeket kutat, és lehet olyan, aki egyébként matematika-fizika tanár, de egy fél évre vagy egy évre ösztöndíjat kap, és elmegy a mondjuk Részecske és Magfizikai Kutatóintézetbe, és a pionok viselkedését kutatja.
Tehát a két dolog között különbség van. Nem volt világos mindeddig - és a kormányprogramban fogalmazottakba mind a kettő belefér -, sőt azt is hozzátenném, hogy mind a kettő a közoktatás érdekében végzett kutatás. Az egyik a közoktatást kutatja, a másik azáltal használ a közoktatásnak, hogy az ilyen pedagógusról azt feltételezzük, hogy a szakmáját jobban tudja, és ezért jobban is tudja tanítani.
Az tehát a kormány szándéka, hogy a közoktatást kutató pedagógusok számára alapítson ösztöndíjat.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A Kerekasztal egyértelműen megállapította, és ez olvasható is, hogy a közoktatás terén a közoktatási döntések megalapozásához szükséges kutatásokra fordított pénzek meglehetősen alacsonyak. Itt az a kormányzati szándék, hogy kifejezetten a közoktatást szolgáló, a közoktatás terén végzett kutatás kapjon támogatást.
ELNÖK: Köszönöm. Ez a dolog tehát egyértelmű. Ugyanakkor ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a másik fajta kutatómunka támogatására is ösztöndíjat alapítson a kormány vagy bárki más, bármilyen más kormányszerv. Erről majd másutt.
Akkor tehát döntési helyzetben vagyunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e Hoffmann képviselő asszony indítványát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 14. pontban dr. Balogh László képviselő úr hihetetlen bonyolult dolgot kíván, de mindenesetre a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogkörét, illetőleg bírságolási jogkörét kívánja szabályozni. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e ezt az indítványt.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnök úr, a kormány nem támogatja, de tudomásom szerint visszavonták ezt az indítványt, legalábbis az én gépemen ez jelent meg.
ELNÖK: Államtitkár úr, ez nem kizárt, de a jogi főosztály tudomása szerint nem vonták vissza.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Akkor nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Világos. Szabad-e most nekem megkérdeznem, hogy miért nem támogatja a kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azért nem támogatjuk, elnök úr, mert 6 millió forint bírság kiszabása egy iskolaigazgatóval szemben, az talán nem biztos, hogy támogatható. Másrészt alapvetően eltér az összes bírságolási gyakorlattól... (Zaj, közbeszólások.)
ELNÖK: Egy kis csendet szeretnék kérni, nem hallom államtitkár urat!
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tehát ez lehetővé tenné, hogy személyes bírságolás keretében, ami minden más bírságolási gyakorlattól eltér, az iskolaigazgatóval szemben 6 millió forintig terjedő bírságot állapítsanak meg. Az általános felügyeleti bírságban az a gyakorlat, hogy az intézménnyel szemben járnak el, és nem magával az intézmény vezetőjével szemben. Ugyanakkor egy borzasztó nehéz eljárási kényszert állapít meg, hiszen egy iskolában a felelősség azért eléggé megosztott.
ELNÖK: Államtitkár úr, úgy látom, hogy itt egyfelől bírságot szab ki, amelynek összege 1 millió forintig terjed, nem 6 millióig, másrészt legfeljebb a 12 havi átlagkereset mértéke.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ha a c), d)-t elolvassa, elnök úr, az utal egy törvényre, amit most nem hoztam magammal, abban 6 millió forint van benne.
ELNÖK: Értettem. ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak a pontosság kedvéért szeretném a tisztelt bizottságot tájékoztatni, hogy Balogh képviselő úrral történt konzultációnk nyomán, tegnap visszavonta hivatalosan ezt az indítványt, tehát nem létezik ez a 14. számú javaslat.
ELNÖK: Értettem. Ettől még nem tudok eltekinteni attól, hogy szavazzunk róla, mert benne van az ajánlástervezetben. Ha nem a javaslattevő jelenti be, akkor nem tudok mást tenni, minthogy szavazunk róla. (Tatai-Tóth András: Ha az interneten rajta van, az nem elegendő?)
Tisztelt Bizottság! Szavazzunk! Aki támogatja a módosító indítványt, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. A dolog el van rendezve.
A 15. pontban Kuzma képviselő úr a közoktatási törvény 95/C. § (3) bekezdését javasolja módosítani, az Oktatási Hivatal intézmény-kijelölési jogkörét kívánja enyhíteni, és a fenntartónál kezdeményezni kívánja. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 16. pontban Kuzma képviselő úr a közoktatási törvény 95/C § (3)-(6) bekezdésének elhagyását javasolja. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Csak jelzem, hogy ez a javaslat szintén az előzővel összefügg, tehát az Oktatási Hivatal kijelölő jogkörével kapcsolatos. Megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincsen. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 17. pontban dr. Hoffmann Rózsa képviselő asszony a 95/C § (3) bekezdésének módosítását és (4) bekezdésének elhagyását javasolja. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Indoklást szeretnék kérni.
ELNÖK: Alelnök úr indoklást kér.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A javaslat egyértelművé teszi, hogy mely az az intézményi kör, amelyre nézve döntést lehet hozni, mely intézmények vannak felsorolva, amelyek részt vesznek az önkormányzati feladatellátásban, illetve az önkormányzatoktól támogatást kapnak.
ELNÖK: Köszönöm. Jelezni szeretném, hogy egy bizottsági módosító indítvány, amit már kiosztottunk, azért ezt pontosítja, az átadott fogalma alól az itt szereplőkön kívül kiveszi azokat, amelyek az egyházi ingatlankárpótlás nyomán kerültek át egyházi tulajdonba, tehát azokat is mentesíti ez alól a kötelezettség alól. Alelnök úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Csak egy mondat, elnök úr. Nyilván ezt a bizottsági módosító javaslatot mi támogatni fogjuk, ennek ellenére most ezt a módosítást is megszavazzuk, merthogy éppen az volt a probléma, és éppen azért készült el a módosító javaslat, mert az egyházi ingatlanok ebben benne voltak, és így nem volt teljesen egyértelmű. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Világos, csak ez nagyobb irtást végez a kívánt szabályozásban, mint ami az egyházi ingatlanrendezés következtében visszakerült ingatlanokra vonatkozik.
Tisztelt Bizottság! Szavazzunk! Aki a 17. pontban szereplő módosító indítványt támogatja, kérem, most jelezze! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 18. pontban Hoffmann képviselő asszony a 132. § (14)-(15) bekezdésének elhagyását, illetőleg a (16) bekezdés módosítását javasolja. Ezek az első évfolyamok indítására vonatkozó szabályozások. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Úgy véljük, hogy az első osztály indításának tilalma súlyosan sérti azokat az önkormányzati jogokat, amelyeket az önkormányzati törvény rögzít. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez egy kétharmados törvény, amibe innen próbálunk most belenyúlni.
Tehát azt gondolom, hogy itt mindenféleképpen indokolt ennek az egész bekezdésnek a törlése. Köszönöm.
ELNÖK: ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nagyon röviden szeretném elmondani, hogy a kétharmados önkormányzati törvény és az oktatási törvény azt írja elő az önkormányzatok számára, hogy biztosítsanak iskolát. Nem találtam, átnéztem a parlamenti vita után még egyszer az önkormányzati törvényt, hogy biztosít-e olyan jogot a törvény az önkormányzatnak, hogy a területén élő gyereknek ne legyen iskolája. Nos, ilyen joga nincs az önkormányzatnak, tehát emiatt, ha az önkormányzat nem biztosít iskolát a gyereknek, akkor a központi állam, a kormányzat köteles erről gondoskodni, nem maradhat iskola nélkül.
ELNÖK: Képviselő úr, amit mond, az tökéletesen helytálló, csak nem erre a módosító indítványra vonatkozik. Itt az első évfolyam indításának jogát korlátozná a törvény. Képviselő úrnak abban kétségkívül igaza van, hogy minden közoktatási rendelkezés bizonyos értelemben vonatkozik az intézmények döntő többségét fenntartó önkormányzatokra. (Megérkezik az ülésre Pokorni Zoltán.)
Így tehát valamilyen módon érinthetné az önkormányzati törvényt, mindazonáltal az a tapasztalat vagy az a gyakorlat, hogy azokat a szakmai kritériumokat, amelyek egy iskola működését szabályozzák, amelyek erre vonatkoznak, azokat feles törvénnyel a közoktatási törvényben és nem kétharmados törvényben, az önkormányzatokról szóló törvényben szabályozzuk.
A fenntartónak kétségkívül joga van arra, hogy megtiltson bizonyos évfolyamokon csoportindítást. Tehát azt mondja, hogy csak ilyet és ilyet lehet indítani. Olyan jogáról nem tudok, amelyik kötelezhetné az iskolát arra, hogy csoportot indítson valamelyik évfolyamon. Itt tehát nem látom azt, hogy a fenntartó joga korlátozva volna ezzel a paragrafussal, vagyis hogy lényeges önkormányzati jogkör csorbítását szerelné ki Hoffmann képviselő asszony indítványa.
Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Ez azért van teljesen így, ahogy elnök úr mondja, mert nem azt tiltja meg itt a javaslat, hogy első osztályt indítson egy adott önkormányzat, hanem azt tiltja meg, hogy olyan első osztályt indítson, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya ilyen magas, és abban az esetben, ha egyébként más intézményben el tudná látni és biztosítani tudná az integrált oktatást.
Tehát én ezt így értelmezem, ezért nem tartanám szerencsésnek, ha ez kikerülne a törvényből, hiszen éppen a szegregáció további kialakulását próbálja megelőzni.
ELNÖK: További kérdés, hozzászólás, javaslat? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincsen, szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 19. pontban Kuzma képviselő úr a 132. § (17) bekezdésének módosítását kezdeményezi, az önkormányzati kötelezettség keletkezésének kezdő időpontját kívánja egy hónappal kitolni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Most én kérdezem meg, hogy miért?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnök Úr! Ez a törvény valószínűleg június 10-e körül lesz a Közlönyben, tehát július végéig lehet ilyen kérelmet beadni. Ha most ezt a második hónapot beteszik, akkor augusztus végéig, akkor innentől kezdve mikor fogja megtudni a gyerek, hogy van-e iskolája még vagy sem? Ez is elég karcsú dolog. Majdnem két hónap fog rendelkezésre állni, mert a törvény elfogadásának időpontja ismeretem szerint június 2-a.
ELNÖK: Világos, értettem. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 19. szám alatt szereplő módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja.
A 20. pontban Kuzma képviselő úr az óvodáztatási támogatás szabályozását kívánja másképp, más rendelkezésekkel helyettesíteni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem tudom, szabad-e azt mondani, hogy három indítvány van beadva, és a 21-est támogatná a kormány, és ezért erre tekintettel a 20-ast nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Értettem. Tehát 20-as, 21-es, 22-es, mint a három az óvodáztatási támogatás jelenlegi szabályozásának módosítására vonatkozik. Tárgyaljuk a hármat együtt, a kormány a 21. pont alatt szereplő, Vidorné dr. Szabó Györgyi és képviselőtársai módosító indítványát támogatja.
Tisztelt Bizottság! Szavazzunk! Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a 20. pontban Kuzma képviselő úr indítványát. (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja.
A 21. pont Vidorné Szabó Györgyi és képviselőtársai indítványa. Ki támogatja? (Zaj, közbeszólások: A kormány még nem nyilatkozott!) De, a kormány nyilatkozott. Nagyon nehezen tudunk menni, ha nem figyelünk oda. A kormány nyilatkozott, hogy három párhuzamos indítvány közül a 21. számút támogatja. Tehát kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt az indítványt. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
A 22-es, amely dr. Szabó Éva és Tatai-Tóth András képviselők indítványa... (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Képviselő úr nyilatkozni kíván vagy szavazni? (Tatai-Tóth András: Szót kérek!) Akkor képviselő úré a szó!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A múltkori bizottsági ülésen elmondtam, hogy a természetbeni juttatás és a félig, tehát az előző indítványban, ahol a felét természetben, a felét pénzben adhatja ki az önkormányzat, szeretném, ha szavazni lehetne majd a parlamentben is a 22-esről is, a frakciónk még mindig nem alakította ki az álláspontját erről. Tehát ugyanaz a kérésem, mint a múltkori ülésen is, ugyanarról az ügyről is van szó, csak egy kicsit pontosabban meg lett mind a kettő fogalmazva.
Tehát azt kérem a bizottságtól, hogy a 22-est is támogassa.
ELNÖK: A különbség a kettő között - most túl a más szabályozásokon - az, hogy az első alkalommal járó óvodáztatási támogatásnak csak a felét vagy az egészet lehet-e az önkormányzati rendelet alapján természetben kifizetni. Én természetesen semmi okát nem látom annak, hogy erről ne szavazhatnánk. Tehát kérdezem a bizottságot, hogy ezt a módosító indítványt támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 23. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai ugyancsak az óvodáztatási támogatásra vonatkozó, úgy nézem, hogy pontosító kifejezést javasolnak. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 24. pontban Révész Máriusz képviselő úr a hatályát vesztő rendelkezések közé kíván még egyet beilleszteni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Szabad tudni, hogy ez a 66. § (4) bekezdése első két mondata mire vonatkozik?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A többcélú intézmények iskoláztatási kérdéseire vonatkozik.
ELNÖK: Világos. Tehát a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 25. pontban Pánczél képviselő úr ugyancsak egy hatályát vesztő, további rendelkezés hatálytalanítását javasolja. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 26-osban Pánczél képviselő úr a 17. § (3) bekezdés g) pontjának módosítását javasolja. A hatálybalépésének napján változó rendelkezések közül kíván egy közalkalmazottaknak járó intézményes pótlékra vonatkozó... bocsánat, a nem közalkalmazott pedagógusként dolgozókra kíván kiterjeszteni egy ilyen indítványt. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Bizottsági megszólalási igény? (Nincs jelzés.) Nincsen. Kerpen Gábor úr, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kérte, hogy ez ügyben megnyilatkozhasson. Ez egy ügyrendi kérdés. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy meghallgatja-e Kerpen urat. (Szavazás.) Igen, a bizottság meghallgatja. Kerpen úré a szó!
KERPEN GÁBOR (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete): Nagyon köszönöm. Tisztelt Bizottság! Itt egy egyértelműsítő módosító javaslatról van szó, amelyet a PDSZ eljuttatott minden oktatási bizottságban jelen lévő párthoz. Úgy véljük, hogy a 122. § (1) bekezdésének szelleme az, hogy a közalkalmazotti törvénynek megfelelően, de annyi illetmény, illetve pótlék illesse meg a nem közalkalmazottként működő pedagógust is, amennyi az ő végzettségének, képzettségének megfelel. Tehát mindenképpen, ha mondjuk tíz éve tanít és egyetemet végzett, akkor a H3-nak megfelelő.
Sajnálatos módon a bírói gyakorlat egy része is arra mutat, hogy a jelenlegi törvényi szöveg miatt nem ítélik meg minden esetben ezt az elvet, ennek az elvnek az érvényesülését, arra hivatkozva, hogy nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottnak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél az azonos feladat, a tanítás. Azt ellátja, akár ha tíz éve tanított, és mondjuk közalkalmazottként, az egyetemet végzett, mondjuk a H1-ben, hiszen ez a legkisebb mérték az ezt a feladatot ellátó kollégánál.
Tehát a jogalkotó által megfogalmazott elvet szeretném megerősíteni ezzel a pontosító szöveggel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt gondolom, hogy a hatályos szövegből egyértelmű, hogy az azonos feladatot ellátó közalkalmazottat nem lehet úgy értelmezni, hogy ne a besorolás szerint állapítsák meg az illetményét, ezért mi ezt nem tartjuk indokoltnak támogatni.
ELNÖK: Államtitkár úr, az a kérdés, hogy a szándék arra irányul-e, hogy a 25 éve dolgozó, PhD-fokozattal rendelkező, nem közalkalmazottként dolgozó pedagógus ugyanolyan besorolású legyen, mint a közalkalmazottként hasonló feltételekkel dolgozó pedagógus, vagy pusztán a pedagógus-munkakör legyen az azonos mérce szempontja? Ha ugyanis az előbbi a szándék, akkor azt gondolom, hogy ennek a módosító indítványnak helyes van. Kerpen úr azt mondja, hogy a bírói gyakorlat egy része is így működik, másrészt tényleg lehet úgy értelmezni a törvény szövegét.
Tehát az a kérdés, hogy van-e olyan szándék, hogy ez az egybevetés ne csak az azonos feladatot, hanem az azonos végzettséget, szolgálati időt, miegyebet is figyelembe vevően történjék, mert ha igen, akkor azt gondolom, hogy ezt a módosító indítványt el kellene fogadni.
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A hétvégén Kerpen úrral több levélváltásunk volt ebben az ügyben. Ennek a 122. §-nak az első része éppen arról szól, amiről elnök úr beszélt. Tehát hogy a nem önkormányzati intézményekben, ha bizonyos feltételek teljesülnek, akkor a Kjt.-t kell alkalmazni. Abban pedig azt tudjuk, hogy aki 30 éve tanít, annak nem ugyanannyi fizetés vagy illetmény jár, mint aki pályakezdő. Tehát végül is Szüdi úr jogértelmezését elfogadtam, hogy ugyanazt a dolgot, ugyanabban a törvényben, ráadásul egy bekezdésen belül talán nem kell megismételni, de különösebb zavart sem okoz, ha ez bekerül, csak én is feleslegesnek ítéltem meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyébként okozhat zavart, mert ha változik a Kjt. és a teljesítményelv bejön, akkor módosíthatjuk a közoktatási törvényt is.
Felhívnám a tisztelt szakszervezet figyelmét arra, hogy alkotmánybírósági határozatban teljesen egyértelműen kimondták, hogy ugyanazt a díjazást kell adni, és ezt a másik fél megtámadta, hogy miért kell ugyanannyit adni.
Tehát egyértelműen az volt '93-ban a szándék, hogy ne kapjon kevesebbet a munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógus, mint a közalkalmazott pedagógus. Ez általában nem is okozott problémát, az alkotmánybírósági határozat pedig teljesen világossá tette ezt a dolgot. Ennek a további magozása csak gondot okozhat, főleg ha változnak a finanszírozási elvek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Értettem. Akkor azt hiszem, megint csak tiszta a helyzet, és szavazhatunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 27. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a normatív hozzájárulás meghatározásának rendelkezéseit kívánják módosítani. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja, igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 28. pontban Zsigó képviselő úr a 17. § (3) bekezdés h) pontját kívánja módosítani, ugyancsak a normatív hozzájárulás meghatározásának szabályain kíván változtatni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Zsigó képviselő úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Egy rövid indoklást szeretnék kérni államtitkár úrtól, hogy miért nem.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A "legalább kéthavi", ez nem finanszírozási kérdés, hanem munkajogi kérdés. Tehát az volt a kérés, hogy arra adjunk lehetőséget, hogy egy munkaidőkeretet alakíthassanak ki az intézmények. Az egyhavi munkaidőkeretnek nincsen semmi értelme. Tehát ma van egy munkaidőkeret a közoktatási törvényben, és azt kérték, különösen a szakképzésben, ahol moduláris jellegű oktatás van, hogy adjunk lehetőséget egy nagyobb időkeret kihasználására, az egyhavi nem teszi lehetővé például a moduláris oktatást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon röviden csak annyit, hogy amikor ez a kéthavi szöveg bekerült, ez csak egyedül arra jó, hogy a túlóra díja késleltetve legyen kifizetve. Tehát szeretnénk visszatérni arra a rendszerre, amikor havi elszámolás van, és a túlórák, a pótmunkák egy hónap után ki vannak fizetve, nem pedig két hónappal később. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr, mint ennek az eredeti indítványnak az egyik gesztora.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szeretném jelezni, hogy semmiféle törvényi akadálya nincs annak, az időkeret alkalmazása esetén sem, hogy egy felelős igazgató havonta fizessen túlórát. Itt az elszámolásról van szó, hogy milyen időszakonként kell kasszát csinálni, és ez az előbb megszavazott indítvány azt jelenti, hogy gyakorlatilag az iskola vezetője a munka törvénykönyve alapján járhat el. Tehát oldódott az általunk támogatott indítvánnyal a bürokratikus megkötöttség. Tehát az erőforrásokat az iskola igazgatója szabadon használhatja fel, lényegesen szabadabban, ezzel az indítvánnyal pedig ismét visszamennénk egy - ha úgy tetszik - pártállami szisztémához. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Felelős igazgató esetén tehát ez a helyzet, felelőtlen igazgatót viszont nem kell kinevezni. Kerpen elnök úr ehhez ugyancsak szeretne egy megjegyzést fűzni. Gondolom, az előző felhatalmazás erre is vonatkozik, tehát Kerpen úré a szó.
KERPEN GÁBOR (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete): Köszönöm. Tatai-Tóth képviselő úrral szeretnék akkor beszélni arról, hogy hogyan lehet havi keretben elszámolni a túlórákat, ez nagyon fontos lenne, ugyanis már akkor, amikor ez a pont először bekerült a többhavi munkaidőkeretnél, akkor is kifogásoltuk, hogy a közoktatás nem egy szezonális munka. A többhavi munkaidőkeret...
ELNÖK: Mondjuk szeptembertől júniusig tart a szezonja. (Derültség.) Bocsánat.
KERPEN GÁBOR (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete): Volt ilyen javaslata a kormánynak, hogy szeptembertől júniusig legyen tanításiidő-keret, szerencsére ettől elállt, tehát nagyon fontos lenne - az iskolai pedagógusok és a nem pedagógus beosztott kollégák tapasztalatai szerint -, hogy mindenki megkapja az általa elvégzett munka ellenértékét a jövőben ugyanúgy, mint korábban megtette, hogy a kéthavi munkaidőkeret megszűnjön a közoktatási intézményekben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Világos. A kérdés tehát főként arra vonatkozik, hogy ki lehet-e így fizetni a túlóradíjakat havonta vagy sem. Azt gondolom, hogy itt két ellentétes állítás van, ami között aligha fogunk tudni igazságot tenni, én legalábbis nem tudom megmondani, sosem voltam iskolaigazgató. További megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincsen.
Akkor szavazni fogunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság a módosító indítványt nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A kiegészítő ajánlásnak ezzel a végére értünk, nem úgy a megtárgyalandó módosító indítványoknak. Néhány bizottsági módosító indítvány benyújtására érkezett javaslat. Az első éppen az iménti vitában már említett javaslat, ami arról szól, hogy az önkormányzat által átadott intézményekre vonatkozó kötelezettség a már a törvényben szereplő kivételeken túl ne vonatkozzék azokra, amelyeket az egyházi ingatlankárpótlás keretében adtak át egyházi fenntartóknak.
Kérdezem a kormányt ezzel az indítvánnyal kapcsolatban.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Annyit tudok mondani, hogy kormányzati álláspont nincsen értelemszerűen, de szakmailag helyes és támogatható. A jegyzőkönyvbe azt kérném venni, hogy nincs kormányzati álláspont.
ELNÖK: Kormányzati álláspont nincsen, de államtitkár úr szakmai gyakorlata alapján azt mondja, hogy ez egy helyes álláspont. Úgy látom, hogy a bizottságnak sincsen ellenvetése. Akkor kérem, szavazzunk, támogatja-e a bizottság ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja, hogy ezt módosító indítványként beadjuk.
A következő megint csak a közoktatás-kutatás minőségének emelésére vonatkozó, lényegét tekintve Hoffmann képviselő asszony módosító indítványának megismétlése. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincs kormányzati álláspont.
ELNÖK: Van-e a bizottság tagjainak hozzászólása? Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Mi mindenféleképpen támogatni fogjuk, hiszen Hoffmann képviselő asszony módosító indítványa, amit az előbb leszavaztak, ami az ajánlás 13. pontjában volt, az gyakorlatilag szóról szóra megegyezik ezzel, azzal a különbséggel, hogy ott szerepelt az is, hogy magas szintű szakmai fejlesztő munkájának támogatására, de nekünk így is tökéletes és tudjuk támogatni. Köszönöm szépen a bizottságnak, hogy ilyen az eszükbe jutott.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még megjegyzés? Tatai-Tóth képviselő úr4
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Elmondta Pánczél képviselő úr a mondandómat.
ELNÖK: Akkor szavazzunk erről, hogy a bizottság benyújt-e egy ilyen módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem kíván ilyen módosító indítványt benyújtani. Akkor ezt nem nyújtjuk be. (Zsigó Róbert: Akkor miért fogalmaztátok meg?)
A következő megint csak ezzel az átadott ingatlanokkal és önkormányzatifeladat-ellátással függ össze, jelesül hogy az értelmezést csak a (2) bekezdés alkalmazására korlátozná a javaslat. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A szakmailag helyes, megfelelő.
ELNÖK: Jelen esetben mindig úgy fogjuk értelmezni az igent, államtitkár úr, hogy nincs ugyan kormányzati álláspont, de ön és a minisztérium szakmai részlege ezzel egyetért.
Tehát a minisztérium képviselője egyetért vele, noha kormányzati álláspont nincsen.
Tehát kérdezem akkor a bizottságot, hogy benyújtjuk-e ezt a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja, benyújtjuk.
A következő a gyermekvédelmi törvény új 160/A §-ának bizonyos módosítására vonatkozik, az érvényességi körét, pontosabban szólva az érvénybe lépési időpontját kívánja módosítani. Államtitkár úr?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szakmailag igen.
ELNÖK: Tehát kormányzati álláspont nincsen, de a minisztérium szakmai álláspontja támogató. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja, tehát benyújtjuk.
A következő az oktatásért felelős miniszter szabályozási körében az egységes óvoda, bölcsőde létesítésének feltételei, ehhez a szociális ellátásért felelős miniszter egyetértését is be kívánja szereztetni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincs kormányzati álláspont.
ELNÖK: Szakmai álláspont? (Deák Istvánné: Az sincs.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ez a javaslat szintén egy korábbi ellenzéki javaslattal egyezik, talán Hoffmann képviselő asszonyé volt...
ELNÖK: Igen, csak az ennél bővebb volt.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tehát lényegét tekintve, hogy a szociális miniszter is egyetértsen ezzel, ez támogatható. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szavazzunk! Kérdezem, támogatják-e, hogy ezt bizottsági módosító indítványként beadjuk? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Beadjuk.
Az utolsó ilyen, előttünk írásban szereplő módosítási indítvány a helyesírási hibák, a fogalmazási pontatlanságok és ilyenek kijavítására vonatkozik. Azt javasolnám, hogy ezekről egyben szavazzon a tisztelt bizottság, hogy benyújtunk-e ilyen indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság be kívánja nyújtani.
Tisztelt Bizottság! Egyetlen adósságunk van még, térjünk vissza a kiegészítőajánlás-tervezethez. A 2. pontban Tóth Ferenc képviselő úr indítványát elvetettük ugyan, de azt mondtuk, hogy egy bizottsági módosító indítvánnyal a javaslatot egyértelművé tesszük. Hogy szólna tehát?
EDELÉNYI ZSUZSÁNNA, a bizottság tanácsadója: Ha megengedik, felolvasnám az egész (7) bekezdést, ugyanis így jó, ahogy van. Úgy kezdődik a (7) bekezdés első mondata, hogy a szülő joga. Ez egy hibátlan mondat. A második mondat: "A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok ezt kezdeményezik." A "továbbá" itt nem szétválaszt, hanem összeköt, a mondat teljesen érthető. Ha viszont előrevesszük azt, hogy ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz, a szülő kötelessége, és így kevésbé átlátható az egész (7) bekezdés nyelvileg.
ELNÖK: A következő a helyzet. A bizottság egyszer erről az indítványról szavazott, elvetette. Azt mondta, hogy benyújt helyette egy olyan módosító indítványt, ami a dolognak az elejére teszi a feltételt, mert lehet, hogy a "továbbá" nem szétválaszt, hanem összeköt, de a törvényjavaslatban nem szerepel, hogy ez egy összekötő és nem szétválasztó "továbbá". Következésképpen a törvény szövege értelmezhető úgy is, hogy az a feltétel, hogy a nevelőtestület javaslatára, az csak a második tagmondatra vonatkozik, és ez esetben a szülőnek kötelességévé tennénk, hogy a nevelési tanácsadáson a gyermekével együtt minden feltétel nélkül megjelenjék, ami túl azon, hogy értelmetlen, a nevelési tanácsadók forgalmát egy kicsit megdobná, és valószínűleg jelentős önkormányzati többletterhet jelentene. Nem tételezem fel, hogy a szülők szövegelemző pontossággal kezdik el olvasni ezt a törvényjavaslatot és tömegesen indulnának meg a nevelési tanácsadók felé, amennyiben ez így marad, de teljesen fölösleges egy olyan szöveget, ami értelmezhető kétféleképpen is, benne hagyni, ha tudunk helyette olyat, ami egyértelmű.
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Amikor a bizottság vitatta ezt a kérdést, nem szóltam hozzá, mert nem volt módom a vita legelején itt lenni, de most szeretném azt hozzátenni, hogy tanácsadó asszony megerősített a jelenlegi véleményemben, hogy megfogalmazzam azt a javaslatot, hogy a bizottság vonja vissza az előző döntését. Feleslegesnek tartom én is azt, hogy itt módosítót adjunk be, teljesen korrekt az eredeti szöveg, ahogy tanácsadó asszony elmondta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Képviselő úr indítványozta, hogy a korábbi döntésünket, miszerint azt mondtuk, hogy ezt a módosító indítványt nem támogatjuk de ennek kiegyenesítésére vagy az itt felmerült probléma kezelésére bizottsági módosító indítványt nyújtunk be, azt vonjuk vissza, mert nincs probléma, ami keletkezett volna. Erről szavazni fogunk mindjárt, de még Deákné képviselő asszonynak javaslata van.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. A korábbi hozzászólásomban én is elmondtam, hogy egyébként korrektnek találom ezt a szöveget. Amennyiben viszont bárkiben felmerül, hogy az értelmezés nem egyértelmű, akkor azt a javaslatot teszem, hogy fordítsuk meg a mondatot a következőképpen, és akkor a kettő közül válasszunk, mint lehetőség. Én úgy gondoltam ezt a megfordítást, hogy amennyiben a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz, a szülő kötelessége, hogy gyermekével együtt - mert államtitkár úr is azt mondta, hogy ez maradjon benne - megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét. Tehát ez a másik lehetőség.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Döntési helyzetben vagyunk, vagy hagyjuk a mondatot úgy, ahogy eredetileg szerepelt a törvényjavaslatban, vagy "a szülő kötelessége" szavak után vesszük előre azt a befejező tagmondatot, hogy "ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok indítványára a nevelőtestület erre javaslatot tesz", akkor nyilván nem azt fogom mondani, hogy "ha", hanem hogy "amennyiben", de ettől a dolog értelmessé válik.
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, be kíván-e nyújtani egy ilyen módosító indítványt, amelyik ezt az utolsó tagmondatot előreteszi, és ezzel egyértelművé teszi, hogy mind a két kötelezettségre vonatkozik ez a feltétel. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Ezt a bizottság nem kívánja benyújtani. Akkor nem nyújtjuk be.
Tisztelt Bizottság! Egy kötelezettségünk ezzel a 2-es javaslattal még van, ez az egyharmadot sem kapott kategóriába került annak következtében, hogy akkor abban állapodtunk meg, hogy benyújtunk egy ilyen módosító indítványt, holott feltételezem, hogy amennyiben ilyen megállapodás nem történik, akkor ezt az ellenzéki képviselők megszavazták volna. Tehát azt indítványozom, hogy tekintsük úgy, hogy ezt a bizottság nem támogatta, és nem úgy, hogy egyharmada sem támogatta, hogy erről szavazni lehessen, és ne kelljen külön kikérni. (Pokorni Zoltán: Nincs kifogásunk ellene.)
Tisztelt Bizottság! Az utolsó kötelezettségünk a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete részéről, pontosabban szólva a Közoktatás-politikai Tanács teljes szülői oldala részéről benyújtani javasolt bizottsági módosító indítvány, amelyet a képviselő hölgyek és urak megkaptak. Ez arra vonatkozik, hogy éppen abban az ügyben, amiről az előbb vitatkoztunk, tehát hogy kinek a javaslatára és milyen feltétellel köteles a szülő részt venni a gyermekével nevelési tanácsadáson, pszichológiai kezelésen, stb., ennek feltételévé kívánja tenni a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértését is.
Ez a javaslat lényege, továbbá hogy ha a nevelési tanácsadás, az iskolapszichológusi vizsgálat és a fejlesztő foglalkozás az oktatási intézményen kívül történik, akkor a tanuló és a szülő utazási költségét, továbbá a szülő kereset-kiegészítését meg kell téríteni. Ez a következő, amiben természetesen felmerül az a kérdés, hogy kinek.
Kérdezem Keszei urat, hogy kíván-e szólni? (Keszei Sándor: Ha szabad, igen.) Akkor Keszei úré a szó egy indoklás erejéig.
KESZEI SÁNDOR (Magyarországi Szülők Országos Egyesülete): Szeretném bejelenteni, hogy a Közoktatás-politikai Tanács szülői oldala azért fordult az Oktatási bizottság felé, mert az Oktatási Minisztérium nem egyeztetett a Közoktatás-politikai Tanáccsal és a Szülői Érdekképviseleti Tanáccsal ebben az előterjesztésben, amit igazából kifogásolunk. Ezért fordultunk a tisztelt bizottság felé.
A lényege még ennek, hogy tulajdonképpen arról van szó, hogy a szülő köteles a gyermekével részt venni - a kiskorú gyermekével köteles részt venni, és a nagykorú gyermeke kimaradt -, tehát ha gyermeket mondunk, akkor a nagykorú gyermek is benne lenne, tehát érezzük azt, hogy itt kiskorú gyermekről lenne szó. Az a kérdésünk a szakállamtitkár úr felé is, hogy a szülő kényszerítheti-e a 14-15-16 éves gyerekét, hogy menjen el vele a nevelési tanácsadóba, tehát a kiskorú gyermekét, hiszen a törvények, illetve az alkotmány egészen más kontextusban is gondolkodik.
A másik ilyen fontos, hogy ennek érdekében mi szeretnénk, ha ez bekerülne a tanulói kötelességek közé, akkor nekünk könnyebb dolgunk lenne, és az a nagykorúak kérdését is megoldaná, ha a tanuló kötelességei közé bekerülne a nevelési tanácsadáson való részvétel.
A másik ilyen fontos kérdés, hogy van-e jogorvoslati lehetősége a szülőnek arra, hogy kifogásolja, hogy a nevelőtestület oda utasítja a gyereket. A mi olvasatunkban valóban van, hogy felülbírálati kérelemmel élhet, de a felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság fogja elbírálni, tehát úgy érezzük, hogy ez összeférhetetlen, tehát nincs jogorvoslata arra a szülőnek, hogy itt kifogásolhassa. Tehát úgy érezzük, hogy ez egy nagyon fontos bekezdés, mi azért fogadtuk el, mert az iskolai erőszak elleni bizottság támogatta, eredetileg a szülői oldal szerette volna kihúzatni, de utána meggyőztek bennünket arról, hogy most ez az egyetlen eszköz per' pillanat, hogy az iskolai erőszakot mérsékelni lehessen.
Lenne még más is, de nem akarom ezzel terhelni önöket, ha szakállamtitkár úr válaszol, akkor megköszönném.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azonnal adom a szót Pokorni képviselő úrnak, csak megpróbálok egy kis rendet teremteni ebben az indítványban. Tehát itt egy indítványban több dologról van szó. Az egyik arról szól, hogy ez a szülőre vonatkozó kötelezettség nagykorúságát el nem ért, tehát 18. évét be nem töltött tanulóra vonatkozzék, illetőleg hogy a kötelezettség ne csak a szülő, hanem a tanuló oldaláról is megjelenjék a törvényben, biztosítva ezáltal azt az ellentmondást, hogy még 18. évét betöltött személy is járhat iskolába, és felette már nem feltétlenül van a szülőnek ilyen joga, hogy elhurcolja őt a nevelési tanácsadóba. Igaz, hogy aki a 18. életévét már betöltötte és még iskolába jár, azt valószínűleg nem nagyon kell nevelési tanácsadóba hurcolni, de az egy másik kérdés. (Pokorni Zoltán: Az érettségizők nagy része már 18 éves.) Így értem, hogy aki az érettségiig eljutott, azt már valószínűleg nem kell nevelési tanácsadóba hurcolni, de mindegy. Tehát ez az egyik ilyen pontja a javaslatnak.
A másik, hogy minden ilyen intézkedést a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértésével lehessen meghozni. A harmadik, hogy ezzel szemben legyen jogorvoslati lehetőség és az ne a tantestület kezében legyen, a negyedik pedig, hogy a szülőnek az ezzel kapcsolatos kiadásait - amennyiben ilyenek vannak - meg kell téríteni. Itt majd egy olyan kérdés is felmerül, hogy kinek.
Államtitkár úr, először önt kérem, hogy ezekről darabra nyilatkozzék, erről a négy problémáról.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Még van egy ötödik is, mert én ott voltam egy Közoktatás-politikai Tanácson, ahol ezt tárgyalták, és megtárgyalta minden tanácsunk.
A másik: a nagykorú, kiskorú, ez benne van a törvényben. Most éppen nem tudom kikeresni, mert nincs nálam a jogtár, de benne van, hogy a tanulóra, ha nagykorú, nem kell érteni minden ilyen rendelkezést, mert a törvény teli van a tanulóra vonatkozóan, és amikor kiskorú tanulóról beszélünk, mindig ezt értjük alatta, például itt is a nagykorú gyerek esetére van egy általános szabály, hogy mit kell érteni.
A jogorvoslat kérdésére: azért kötelezhető a jegyző, azért ez az utolsó mondat, hogy a jegyző kötelezhető, mert ez ellen az államigazgatási eljárás szabályai szerint lehet jogorvoslattal élni.
A költségekre pedig már a múltkor is elmondtam, hogy azt szeretnénk, hogy a nevelési tanácsadó menjen az iskolába, és ne a gyerek menjen a nevelési tanácsadóhoz. Van egy generális szabály egyébként e kérdéskörre, a törvény 120. §-a rendezi az utazási költségek megtérítésének rendjét, tehát ott ez is rendezve van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most a javaslat fölött megnyitom a vitát.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az pedig nem lenne jó, hogy egyetértési jogot kapjon, tehát akkor már jobb, ha kivesszük.
ELNÖK: Pokorni képviselő úr! (Pokorni Zoltán: Elállok.) Eláll. Almássy képviselő úr!
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Csak annyit mondanék, hogy indokolatlannak érzem a szülői szervezet javaslatát, és úgy látom, hogy az egyébként sem túl szigorú szabályozást, ami az iskolai erőszakkal kapcsolatban felmerült, ezt még tovább puhítani. Tehát ezt teljesen indokolatlannak tartom, és egyetértek a kormányzat indoklásával.
ELNÖK: További hozzászólás? (Keszei Sándor jelentkezik.) Keszei úr elmondta a véleményét, de nyugodtan reagálhat természetesen, tessék!
KESZEI SÁNDOR (Magyarországi Szülők Országos Egyesülete): Én mást olvasok ki a közoktatási törvényből. Mi azt javasoltuk, hogy a tanulói jogok közé kerüljön be. Tehát úgy érezzük, államtitkár úr, hogy itt nagy problémák lesznek. Itt a szülők neki fognak menni az iskoláknak, nincs jogorvoslati lehetőségük, nem fogják eltűrni, nem fognak elmenni a tanácsadásra. Tehát ezt meg szerettük volna előzni azzal, hogy a tanuló kötelezettségévé is tegyük. Ez logikailag egyszerű, ilyet már csináltunk.
A másik: a pénz megtérítésére nem vonatkozik, a közoktatási törvény rendelkezései hol vonatkoznak erre? Az SNI tanulók költségeit téríti meg a közoktatási törvény, és nem azoknak a gyerekeknek, akik teljesen egészségesek, és odaküldjük őket, és akkor még egyszer odaküldjük, és harmadszor is őket.
Most a cél az lenne, hogy akkor megint a sajátos nevelési igényű tanulóknak növeljük a számát? Mert akkor a nevelési tanácsadó végül azzá fogja őket nyilvánítani. Ezért küzdöttünk évekig, és önök is, hogy ne legyen ilyen lehetőség, hogy az iskola és a nevelési tanácsadó folyamatosan sajátos nevelési igényűvé minősítse a gyerekeket. Tehát úgy látom, hogy a költségek nincsenek rendezve, elnök úr, és úgy látom, hogy szükséges lenne ezt a tanulóknak is kötelezettségévé tenni, és a nagykorú tanulókat, hiszen 18 éven felüliek főleg a szakképzésben vannak, ott vannak még igazán erőszakos cselekedetek és lesznek, tehát ők azok, akiket szeretnénk bevonni ebbe.
A harmadik pedig a felelősség-megosztás. Mi azt érezzük, hogy az iskolában nem a nevelőtestületnek kell megoldani az iskolai erőszakot, hanem az ott lévő szervezeteknek együtt, tehát az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak és a nevelőtestületnek együtt. Ez most a nevelőtestület kezébe került, és nincs jogorvoslati lehetőség, amit államtitkár úr mondott, hogy bíróság, ha azzal kezdünk egy ilyen dolgot, a jogorvoslatot, hogy elmegyünk a bírósághoz, akkor mi lesz?
Tehát úgy érezzük, hogy itt valamit tenni kell ebben a rendszerben, mert a mi részünkről most előrebocsátottuk, hogy nem fog működni.
A másik ilyen fontos dolog, hogy nem volt egyeztetés a Közoktatás-politikai Tanácsban, tájékoztatás volt.
ELNÖK: Köszönjük, Keszei úr. Nekünk abban módosítóindítvány-benyújtási jogunk nincsen, hogy volt-e egyeztetés vagy sem, tehát ebben az ügyben nem nagyon tudok mit kezdeni.
Van egy indítvány. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy ügyre szeretnék reagálni. A pedagógusnak ahhoz már nincs joga, hogy maga döntsön, hogy a gyereket vigyék el nevelési tanácsadóhoz, tantestületi értekezlet dönthet ebben a kérdésben. Azt abszurdnak tartom egyébként, hogy a tantestületi értekezlet fölé helyezzük még a diákönkormányzatot és a szülői közösséget, és ez a hármas döntés megszülessen. Nem tudom, hogy közben a gyerekkel mi lesz, mire ezt a fórumsorozatot megrendezzük. Tehát hogy a szülői közösségnek és a diákközösségnek a jogai hogyan érvényesülnek, ezt egyébként az egyéb iskolai és törvényi jogszabályok tartalmazzák, tehát ezt a részt kifejezetten indokolatlannak tartom, hogy finoman fogalmazzak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én pedig úgy gondolom, hogy a tantestület neveléssel összefüggő kérdése nem jogkorlátozó döntés, ezért jogorvoslati lehetőségre ezzel szemben nincsen szükség. Abban a pillanatban, amikor ez bírságolható kötelezettségévé válik a szülőnek, jelesül amikor erre jegyzői kötelezés születik, akkor viszont normális államigazgatási úton jogorvoslat is kérhető ezzel szemben, tehát úgy látom, hogy itt a jogorvoslat kérdése nem igazán merül fel.
Tisztelt Bizottság! Négy kérdésben kell döntenünk: kiskorú gyerekre vonatkozzék-e a dolog vagy általában a tanulóra vonatkozzék. A szülői szervezet úgy kívánja, hogy itt hangsúlyozzuk a kiskorú tanulót. Államtitkár úr szerint ez fölösleges, hiszen a közoktatási törvény általában rendezi el, hogy a nagykorú tanuló más jogállása folytán hogyan kell eljárni. Kérdezem a bizottságot, hogy kíván-e ilyen értelmű módosító indítványt benyújtani. (Szavazás.) A bizottság nem kívánja benyújtani.
A második kérdés: kívánjuk-e, hogy a nevelőtestületnek ehhez a döntéséhez a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértését be kelljen szerezni? Kérem, szavazzanak, hogy nyújtunk-e be ilyen módosító indítványt vagy sem? (Szavazás.) Nem, ilyet nem nyújtunk be.
A harmadik ilyen probléma a szülő költségének ezzel kapcsolatos megtérítése. Ez egy jogos igény szerintem, de azt mondja államtitkár úr - és ezt hajlamos vagyok elfogadni -, hogy az iskolába járással és iskolai kötelezettségekkel kapcsolatos költségek megtérítését a törvény amúgy is rendezi. Nyújtunk-e be tehát ilyen módosító indítványt vagy nem? (Szavazás.) Nem nyújtunk.
Azt hiszem, további része ennek nincsen. Tisztelt Bizottság! Akkor ezzel az első napirendi pontnak szerencsésen a végére értünk.
A módosító javaslatok megvitatása
Soron következik a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló T/5726. számon benyújtott törvényjavaslat módosító indítványainak megvitatása. Valahol elvileg van nekem ehhez ajánlás-tervezetem, önöknek is van.
Köszöntöm e napirendi ponthoz a kormány képviseletében megjelenteket. Megkezdjük a módosító indítványok vitáját. Essünk neki!
Az 1. pontban Czomba Sándor és Simon Miklós képviselő urak a törvényjavaslat 2. §-át javasolják módosítani. Itt a pályázat határidejével kapcsolatos rendelkezéseket kívánják módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bocsánat, tévedtem, ez egy elég hosszú módosító indítvány, nemcsak arra vonatkozik, amit én gondoltam, sok minden egyébre is. A kormány mindenesetre nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 2. pontban Czomba képviselő úr a törvényjavaslat 2. §-ának (1) bekezdését kívánja, pontosabban az azáltal módosított 20/A § (2) bekezdését kívánja másképpen módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 20/A § (2) bekezdéséből a munkakör mellől ki kívánják szerelni a vezetői megbízatást. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 20/A § (4) bekezdésének módosítását javasolják. Ha jól nézem, itt pontosító megfogalmazásról van szó. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pont...
RÓZSA ENDRE (MSZP): Egy "e" betű hiányzik onnan. Azért vártam meg, hogy támogatja-e vagy nem, "estekben" helyett "esetekben".
ELNÖK: Bocsánat, egy sajtóhiba van benne, javaslom, hogy úgy támogassuk, hogy egy "e" betűt pótoljunk. Azt hiszem, ennek formálisan az a megoldása, hogy bizottsági módosító indítványt nyújtunk be e helyett, ami szóról szóra ugyanez, csak még egy "e" betűt beleteszünk ebbe a javaslatba. Akkor ezt ilyen módon értelmezem, hogy tudniillik ezt a bizottság egyharmada sem támogatja, ezzel szemben azt a bizottsági módosító indítványt pedig benyújtjuk, ami ugyanez, csak még egy "e" betű szerepel benne.
Az 5. pont: Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 20/A § (6) bekezdését kívánják módosítani, amennyiben nem a munkáltatóra, hanem a kinevezési megbízási jogkör gyakorlójára kívánnak bizonyos jogokat ruházni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontban Czomba képviselő úr a 2. § (6) bekezdésének elhagyását javasolja. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ezt a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 7. pontról állítólag nem kell szavaznunk, mert ez az előadóművészi intézményekre vonatkozik, ezek pedig nem tartoznak a mi bizottságunk hatáskörébe.
A 8. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a 21. § (2) bekezdésének pontosítását kívánja, egy fölösleges vesszőt kíván kiszerelni belőle. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, mert a 28. pont alatt van egy, erre a törvényhelyre beadott módosító indítvány.
ELNÖK: A 28. pontban erről ugyan nincsen szó, a besorolások változásának pénzügyi fedezetéről van szó...
DR. BÉRCES KAMILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Bocsánat, nem az ajánlás 28. pontja, hanem a 28. számú módosító indítvány.
ELNÖK: Azt most itt nem tudjuk előszedni. Szerintem nem teszünk vele semmi rosszat, ha szavazunk róla. Tehát kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e, hogy egy helyesírási szempontból fölösleges vessző kikerüljön a törvényjavaslatból. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 9. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a 22. § (11) bekezdését javasolja módosítani, a szakmai segítőt megillető pótlékról kíván intézkedni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Egy rövid kérdést szeretnék feltenni. Akkor ez a szakmai segítő vagy mentortanár ezért nem fog kapni semmit, hogy ő a gyakornok pályakezdését ott egyengeti?
ELNÖK: Megdicsérik. (Derültség.) A kormány képviselője?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A Kjt. egy másik helyen rendelkezik arról, hogy a beosztás szerinti rendes munkaidejében kell hogy ellássa ezt a feladatot, tehát a pótléknál önmagában a jogosultsági indok hiányzik.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés vagy megjegyzés ezzel kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor szavazunk. Aki a módosító indítványt támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 10. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a 22. § (14) bekezdését javasolja módosítani. Itt megint csak arról van szó, hogy egy alany-állítmány egyeztetési problémát kíván feloldani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja, tekintettel a jogalkotási törvénynek arra a rendelkezésére, miszerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően kell megfogalmazni.
A 11. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a Kjt. 22. § (16) bekezdésének módosítását javasolja, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének határidejét, nem megfelelt minősítés következtében történő megszűnésének határidejét kívánja módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Arra szeretném felhívni a bizottság tagjainak figyelmét, hogy azért egy intézményben folyik egy szakmai munka, vagy kell hogy legyen egy szakmai folytonosság. Itt most kiderül - nem is tudom, a gyakornokra vonatkozik-e ez a szabály -, hogy ha nem megfelelő minősítést kap, akkor a tizedik napon belül ott megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, hogy vajon, sikerül-e őt valóban pótolni? Legalább egy kicsit nagyobb határidőt kellene ennek szabni, ez a rövid indoklása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor szavazunk. Tisztelt Bizottság! Kérdezem, a bizottság támogatja-e ezt a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 12. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 23. § (2) bekezdését kívánják módosítani, a 20/A § (2) bekezdésének alkalmazását írnák elő magasabb vezető, vezető munkakör, illetve megbízás betöltésére vonatkozó pályázat kiírására. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Bocsánat, megint ugyanaz a helyzet, mint az előbb, ezt a bizottság egyharmada sem támogatja, ezzel szemben benyújtunk egy olyan bizottsági módosító indítványt, amelyben nem "beöltés", hanem "betöltés" szerepel.
A 13. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a Kjt. 23. § (3) bekezdésének módosítását javasolja, a határozott időre szóló megbízatást legfeljebb tíz évről legfeljebb két évre kívánja leszállítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Igazából egy kérdéssel kezdeném. Itt most két különböző dolog létezik. Van egy megbízás vagy van egy kinevezés. Magasabb vezető kinevezése egy pályázati eljárást követően történik. Megbízás eddig adható volt mondjuk egy évre akkor, ha mondjuk egy új intézmény indításával bíztak meg valakit, de általában a gyakorlat az volt - és talán a törvény is így szólt -, hogy egy évig szólhat ez a megbízás.
Nem is értettük, hogy egy ilyen megbízásnál mi szükség van tíz éves megbízásra? Tehát pályáztatási eljárás nélkl? Megmondom őszintén, mi két évet tettünk be ide módosításnak, még ezt is túlzásnak tartom, jó volt, ahogy eddig volt az az egy év. Nem is értem, hogy mi lehet ezzel a céljuk, hogy kiket akarnak ezzel bebetonozni pályázat nélkül tíz évre.
ELNÖK: Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egyrészt nincs senki bebetonozva, mert a Kjt. egyéb szabálya mellett, ha kéri a közalkalmazott az indokolást, vissza lehet vonni a megbízást, másrészt ennek ágazati okai vannak. Ha jól tudom, éppen az oktatási terület az, ahol mondjuk egy kétéves idő elég rövid lenne. A másik része: azért ez egy elég büntetés lenne egy vezetőnek, hogy kétévenként újra kellene pályáznia a munkaköre mellett a saját vezetői állására.
A másik, amit el szeretnék mondani, itt közben jelezték a kollégáim, a benyújtott módosító indítványokban nincsenek helyesírási hibák, hanem az ajánlásban vannak gépelési problémák.
ELNÖK: Meg fogjuk nézni. Ezeket majd elrendezzük, kérek felhatalmazást a bizottság titkársága részére, hogy a dolgot úgy kezelje, ahogyan éppen szükséges.
Ami a dolog lényegét illeti, ha jól értem, megbízás és kinevezés között az a különbség, hogy megbízni valakit pályázat nélkül lehet, a kinevezéshez pályázatot kell kiírni. (Dr. Horváth István: Nem.) Nem így van. Akkor tessék a dolgot világossá tenni!
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Általános szabályként a vezetői megbízásra is pályázni kell, ha ezek a szabályok január 1-jétől hatályba lépnek, a közalkalmazotti jogviszonyban alapvetően elkülönül az, hogy valaki a vezetői feladatait önálló munkakörben vagy eredeti munkaköre mellett látja el, és elvégzi a munkaidejének az egyharmadát kitevő vezetői feladatokat. Ez a szabály az utóbbi esetre vonatkozik. Itt is általános szabály az, hogy pályázni kell, és a felső időhatárt egy szakmai felmérés alapján állapítottuk meg az ágazati igények alapján tíz évben.
ELNÖK: Tehát magyarán...
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tehát a pályázat alóli kivétel senkit nem betonoz be, mert ugyanúgy indoklással, mint egy közalkalmazottat, el lehet távolítani a jogviszonyából egy felmentéssel az intézménytől, ugyanígy vissza lehet vonni a vezetői megbízását is. Tehát itt semmilyen bebetonozásról nem szól a dolog, viszont az időtartam ad valamiféle értelmet egy vezetői pozíciónak.
ELNÖK: Magyarán: téves az az értelmezés, miszerint a megbízás és a kinevezés között az a különbség, hogy az egyiket pályázat útján, a másikat pedig pályázat nélkül lehet megtenni. A különbség az, hogy ezt más közalkalmazotti feladatai ellátása mellett vagy ettől függetlenül, önálló munkakörben látja el. Ez esetben most már értem a dolgot. Államtitkár úr!
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nálunk van a közoktatásban. Tehát a jelenlegi szabályok mellett ezt át kellene nézni, a megbízást a pedagógus kapja, hogy lásson el vezetői feladatokat, és ne pedagógus legyen, hanem iskolaigazgató. Nálunk van a kormányrendeletben, és akkor ezen elgondolkodhat a testület, hogy ez mennyi legyen, hogy legalább 5 és legfeljebb 10 évre lehet megbízni, ez van most a kormányrendeletben, ez került át ide, ez az egyéves lehetőség pedig arra van a jelenlegi szabályok szerint, hogy ha nem sikerül a pályázat, akkor újabb kiírás nélkül nem vezetői megbízást kap, hanem a vezetői feladatok ellátására lehet felkérni egy évre.
ELNÖK: Értettem. Itt tehát nincs szó arról, hogy valakit határozott időre tíz évre megbíznak pályázat nélkül vezetőnek. Arról viszont adott esetben lehet szó, hogy két törvény, illetőleg két jogszabály szóhasználata egymással kollízióban van, ezek feloldása nem a mi feladatunk, de akkor erre tisztelettel felhívjuk a kormány figyelmét. Most pedig a módosító indítványról szavazunk.
Kérdezem tehát, hogy aki a 13. pontban Tóth Ferenc képviselő úr indítványát támogatja, most jelezze! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 14. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a Kjt. 30. § (1) bekezdésének e) pontját kívánja módosítani. Itt is főként átfogalmazásról van szó. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. Itt nem az a lényeg, tehát nem azzal kellene kezdeni, hogy írásban kérelmezni, hanem a jogosultsági kérdés a legfontosabb. Ezzel kezdődik a tervezett szöveg, és utána a végén van az alaki feltétel.
ELNÖK: Próbáltam értelmezni a módosító indítványt, végül is sikerült.
Tisztelt Bizottság! Amennyiben nincs megjegyzés, szavazzunk! Kérdezem, támogatják-e a 14. pontban jelzett módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 15. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a Kjt. 37. § (3) bekezdését kívánják módosítani. Itt egy pontosításról van szó tulajdonképpen. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Ugyanennek a bekezdésnek a módosítására nyújtott be indítványt Tóth Ferenc képviselő úr a 16. pontban jelzettek szerint. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 17. pontban ismét Tóth képviselő úr a Kjt. 40. § (1)-(11) bekezdésének módosítását javasolja. Itt egy meglehetősen hosszadalmas és sok mindent kezelő módosító indítványról van szó. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. A módosítás első fele, hogy minősíteni kell, hogy ez most az elején van vagy a végén, szerintünk ez így értelmesebb, ha ott van az elején, hogy minősíteni kell, és utána jön egy felsorolás. A lényege mégis azt gondolom, hogy ott a (6) bekezdésnél van, ahol mindenféleképpen szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a munkavállalói és a vezetői alkalmasságot külön kellene értékelni. Tehát szóba kerül ez ma még itt a módosítók során, hiszen az anyag végén van egy táblázat, a minősítési táblázat, ahol szintén egy táblázatban szerepel a vezetői alkalmasság és egyáltalán az alkalmazotti alkalmasság. Attól, hogy valaki vezetőnek nem jó, attól még ő egyébként lehet egy tisztességes, jó tanár mondjuk abban az iskolában. Ennek a különválasztására kérem a bizottságot, hogy ezt támogassák. Köszönöm.
ELNÖK: Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Amit képviselő úr feszeget, az benne van a mellékletben, a melléklet ugyanúgy a törvény része, mint maga a törvényszöveg, tehát a mellékletből következik, hogy egy megbízással rendelkező vezetőt hogyan kell minősíteni. Tehát ezt külön a törvényszövegben felesleges megjeleníteni.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A helyzet az, hogy itt egy hosszú módosító indítványról van szó, amelynek több része van, és amelyet nem feltétlenül kell egységesen kezelni. Pánczél képviselő úr szerint, és ahogy most átfutottam, szerintem is azért ennek a leglényegesebb része az a (6) bekezdésben szereplő mondat, amely előírja, hogy a munkavállalói és a vezetői alkalmasságot külön-külön kell értékelni.
Tehát erről a részről szeretnék külön szavaztatni. Amennyiben ezt a bizottság fontosnak tartja, akkor erről bizottsági módosító indítványt nyújtanánk be. Egyetértenek-e egy ilyen kezeléssel? (Többen jelzik, hogy igen.) Igen.
Akkor először azt kérdezem, hogy a teljes módosító indítványt támogatja-e a bizottság. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja.
Kérdezem ezután, hogy kívánunk-e benyújtani egy olyan bizottsági módosító indítványt, amely függetlenül attól, hogy a kormány képviselőjének jelzése szerint ez egyébként a mellékletben benne van, a törvény normaszövegének részévé teszi ezt a kategorikus kijelentést, miszerint a közalkalmazott esetében a munkavállalói és a vezetői alkalmasságot külön-külön kell értékelni.
Kérem, szavazzanak, hogy nyújtunk-e be ilyen módosító indítványt! (Szavazás.) Igen, ilyet a bizottság be kíván nyújtani. Tehát akkor egy ilyet majd benyújtunk bizottsági módosító indítványként.
A 18. pontban Czomba képviselő úr a Kjt. 40. § (1) bekezdésének módosítását javasolja, a várakozási idő csökkentését ki kívánja szerelni ebből a javaslatból. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 19. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 40. § (1) bekezdésének ezúttal a c) pontját kívánják módosítani. Itt megint csak egy hivatkozás-pontosításról van szó. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 20. pontban Czomba képviselő úr a 41. § (2) bekezdésének elhagyását javasolja. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 21. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a törvény 43/B §-ának módosítását javasolják. Egy feltételt ki kívánnak szerelni belőle. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 22. pontban Pósán képviselő úr a 43/D § (1) bekezdését kívánja módosítani, részint a know-how-t technológiára kívánja cserélni, részint pedig az alkalmazását meg kívánja fejelni az üzleti hasznosítással is. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a szövegezést nem támogatjuk, de a tartalommal annyiban egyetértünk, hogy az üzleti hasznosítás egy fontos tartalmi elem lenne, és az első helyen kijelölt foglalkoztatási bizottságnál javasolni fogjuk egy kapcsolódó módosító indítvány beadását. A know-how sokkal bővebb, és bár nem magyar kifejezés, de jogszabályszövegben elismert kifejezés.
ELNÖK: És legalább annyira magyar, mint a technológia. (Derültség.) Tehát a módosító indítvány tartalmára vonatkozó bizottsági módosító indítványt a foglalkoztatási bizottság be fog nyújtani, pontosabban a kormány javasolni fogja, hogy nyújtson be ilyen bizottsági módosító indítványt.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatjuk-e ezek után ezt a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatási bizottság mit fog benyújtani.
A 23. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 43/D § (2) bekezdését kívánják módosítani. Itt az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseket kívánják pontosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 24. pontban Pánczél képviselő úr a 44. § (1) bekezdésének módosítását javasolja, a magyar nyelv szabályainak jobban megfelelő fogalmazást ajánl. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 25. pontban Bernáth Ildikó képviselő asszony a törvényjavaslat 14. §-ának, amely egyébként a Kjt. 55/A. §-át módosítaná, ennek a rendelkezésnek az elhagyását javasolja, vagyis maradna az eredeti 55/A. §. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 26. pontban Zsigó képviselő úr az 55/A § (2) bekezdésének módosítását javasolja, a munkavégzés kritériumát kívánja a készenléti idő alatt pontosabban meghatározni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Alelnök úr indoklást kér.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha a készenlét alatt valakit berendelnek a munkahelyére, az már nem készenlét lesz, ugyanis a készenlét fogalmi eleme, hogy a rendelkezésre állás helyét a munkavállaló választja meg. Itt ez a fogalmi elem már hiányzik, tehát innentől kezdve nem lehet a készenlét után egy pihenőidő-kiadásra tett javaslati szabályt alkalmazni.
ELNÖK: Alelnök úr? (Zsigó Róbert: Nem kívánok szólni.) Akkor tehát szavazunk. Magyarán: ha berendelik, abban a pillanatban már nem készenlétről van szó. Elfogadom.
Akkor tehát kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 27. pontban Zsigó képviselő úr az 59. § (3) bekezdését javasolja módosítani, úgy, hogy a munkavállaló legalább 14 nap szabadságot összefüggően vehessen ki. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Zsigó Róbert: Indoklást szeretnék kérni.) Indoklást kér a képviselő úr.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Önmagában az a szabály, ami ezekben a munkakörökben 25 munkanap pótszabadságot biztosít évenként, illetve az oktatási szünetet, ebből következik, hogy egy ilyen hosszúságú szabadság kijön.
ELNÖK: Ezt most őszintén szólva nem nagyon értettem, de bizonyára én vagyok felkészületlen. Akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a 27. pontban szereplő indítványt támogatja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 28. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a 23. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Itt a besorolás változásának pénzügyi fedezetére vonatkozó költségvetési kötelezettséget állapítana meg. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. Annyit szeretnék megjegyezni, hogy ha ez több helyütt felmerül, akkor vissza szeretnék kérdezni, hogy a tizenharmadik havi illetménynél vagy minden díjazási jogcímnél egyrészt meg kellene jelölni, hogy mi a forrása, másrészt egy munkajogi tárgyú törvénynek nem tárgya, nem témája az, hogy megjelölje azt, hogy az illetményeket miből fizetik, ezt értelemszerűen a költségvetési szabályoknak kell rendezniük.
ELNÖK: Én ezt értem, a dolog egyik felét el is fogadom, a másik felét már kevésbé, mert ha a jogszabály kötelez valakit valamilyen többlet kifizetésére, akkor azért illő megmondani azt, hogy ezt a kötelezettséget önmaga állja-e vagy sem.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, ez nem többlet, ezek alanyi jogosultságok, tehát ezek garantált, minimális mértékek, tehát itt semmilyen többletről nincs szó. De egyetlen munkajogi tárgyú törvény sem rendelkezik arról, hogy mit, milyen forrásból kell kifizetni.
ELNÖK: Világos. Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Vitatom a kormány képviselőjének a magyarázatát, hiszen itt csak új forrásokat kell keresni akkor, amikor mondjuk most tételesen itt, ennél a javaslatnál egyik bérkategóriából átkerül valaki a másikba, annak kell hogy legyen valahol valami forrása. De ha végigmegyünk, még lesz jó pár ilyen módosító, amikor a várakozási idő csökkenthető az átsorolásnál, több helyen szerepel új illetményalap és pótlék, magasabb összegű illetmény állapítható meg akkor, szeretnénk látni, hogy akkor honnan fogják az intézményfenntartók mindezt biztosítani. Magyarán: az önkormányzatok, hiszen ők a legnagyobb intézményfenntartók. Szeretném, ha ez itt megjelenne. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő úr! A kormány képviselőjének megjegyzése annyiban azért jogos, hogy a közalkalmazotti törvény például olyan apróságokat is tartalmaz, mint a közalkalmazotti bértábla, vagyis hogy adott végzettségű és szolgálati idővel rendelkező közalkalmazott minimálisan milyen illetményre jogosult, és ebben sem mondja meg, hogy ezt külön a költségvetés köteles állni. Ezt természetesnek tekinti, hogy a normatívát úgy kell a költségvetésnek megállapítania, hogy ezekre a kiadásokra ebből fussa. Hogy úgy állapítja-e meg vagy sem, az egy másik kérdés természetesen, de attól, hogy ebben a törvényben ezt megjegyezzük, attól a költségvetési törvény még nem fog másképp kinézni.
Tehát az érvelés formális logikáját a kormány részéről tökéletesen értem, tartalmában pedig ez amúgy sem fog változtatni a dolgon.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ebben az inkriminált törvényhelyben az egyedüli változtatás a jogszabályi hivatkozás módosítása.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szavazzunk! Kérdezem tehát, hogy a 28. pontban szereplő módosító indítványt a bizottság támogatja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 29. pontban Pósán képviselő úr a Kjt. 65. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Itt a Pánczél képviselő úr által az imént említett eset, hogy a várakozási idő csökkentésének pénzügyi fedezetére mi vonatkozik. Gondolom, a kormány képviselőjének az álláspontja ugyanaz.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És az összes érv is ugyanaz ezzel kapcsolatban. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy a 29. pontban szereplő indítványt támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 30. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 66. § (7) bekezdésének módosítását javasolják, még egy hivatkozással megfejelik a dolgot. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 31. pontban Czomba képviselő úr a 66. § (8) bekezdésének elhagyását javasolja. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 32. pontban Pósán képviselő úr a 66. § (8) bekezdését javasolja módosítani. Itt van az a helyzet, amit az imént említettem, hogy a garantált illetmény fedezetét évente a költségvetésről szóló törvény tartalmazza. Ezt hívják normatívának, ha minden jól megy. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 33. pontban Czomba képviselő úr a Kjt. 66/A. §-át kiegészíteni javasló 22. § elhagyását javasolja. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 34. pontban Zsigó képviselő úr a törvényjavaslat 66/A. §-ának módosítását indítványozza, a vezetői illetményalapra vonatkozó rendelkezést kívánja megfejelni, és annak állami költségvetési forrásait. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A két, már korábban leszavazott módosító indítvánnyal azonos érvek és ellenérvek sorolhatóak fel itt is. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 35. pontban Pánczél képviselő úr a 70. § (3) bekezdését javasolja módosítani. Ugyanez a helyzet, csak itt a pótlék állami pénzügyi fedezetére vonatkozik a javaslat. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 36. pontban Pánczél képviselő úr a 75. § (1) bekezdésében az illetménypótlék pénzügyi fedezetére kívánja ugyanezt megállapítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 37. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 77. § (3) bekezdését javasolják módosítani, a jutalom összegének meghatározását kívánják pontosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 38. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 77/A. § (2) bekezdésében a részleges teljesítést kívánják részteljesítéssel kiváltani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 39. pontban a Nagy-Rózsa páros a 77/A. § (3) bekezdésében a prémiumra vonatkozó szabályozást kívánja meghatározni, hasonlóan mint a kiemelkedő munkáért kapott jutalomra vonatkozó szabályozást. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 40. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 77/D. § (2) bekezdését javasolják pontosítani, ugyanez a helyzet, az egy naptári év helyett a pontosabb megfogalmazásra, ezúttal vezetői és magasabb vezetői jutalomra pontosítják. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 41. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a 77/B. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Itt a kereset-kiegészítés szó írását kívánja helyesen meghatározni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja, azért, mert az Országgyűlés illetékes irodája kifejezetten nyelvhelyességi szempontból is áttekinti minden törvényjavaslat szövegét és nem kifogásolta ezt a megfogalmazást.
ELNÖK: Jó. Én csak arra tudok visszaemlékezni, amit az iskolában tanultam, eszerint az összetett szavak szótagszáma korlátozott, és amennyiben ezt a szótagszám-korlátot túllépik, akkor kötőjellel kell őket írni, ez pedig túllépi. (Pokorni Zoltán: Hármas szóösszetétel, amiben nem szerepel az igekötő.) Így van.
Szavazzunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, egyetért-e ezzel a módosító indítvánnyal. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság egyetért.
A 42. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak nem a prémium, illetve jutalom esedékességét, hanem a prémium, illetve jutalom kifizetésének esedékességét kívánja a törvényben meghatározni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 43. pontban Simon Miklós és Czomba Sándor képviselő urak a 81/A. § (1) és (2) bekezdésének módosítását javasolják. Itt a vezetői és magasabb vezetői tevékenység keretében okozott károk felelősségét kívánják másképp meghatározni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Engedje meg, hogy egy kérdést azért feltegyek. A gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel a vezető, illetve a magasabb vezető, a szándékosan okozott kárért ezzel szemben csak hathavi átlagkereset mértékéig felel. Ha ezt a számomra is meglepőnek tűnő javaslatot kívánják a képviselő urak módosítani, akkor mi a helyes megfejtése ennek?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A munka törvénykönyve általános háttérjogszabálya a közalkalmazotti törvénynek. A törvényjavaslat éppen azt célozza, hogy ugyanúgy védje a köztulajdont a jog, mint a magántulajdont a munka törvénykönyve a vezetőknél. Ezért gondatlan károkozás esetén ebben a vezetői kategóriában, ami kárt vezetőként okoz, a teljes kárt köteles megtéríteni. Miután a törvényjavaslat szövegében utalás történik, hogy egyébként a munka törvénykönyve szabályait kell alkalmazni, ebből értelemszerűen az következik, hogy szándékos károkozás esetén, teljesen függetlenül attól, hogy milyen tevékenységi körben okozza, azt a jogviszony keretei között a teljes kárt köteles megtéríteni.
ELNÖK: Ezt értem, de itt kifejezetten arról van szó, hogy a munka törvénykönyve rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy szándékos károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hathavi átlagkeresetéig terjedhet. Ez esetben mégsem a teljes kárt köteles megtéríteni, ha az meghaladja az ő hathavi átlagkeresetét, akkor azt nem kell megtéríteni.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, nem erről van szó. A törvényjavaslat szövege arról szól, hogy gondatlan károkozás esetén köteles a teljes kárt megtéríteni, a szándékosnál éppen a képviselői módosító indítvány, ami megismételné azt, ami most is hatályos.
ELNÖK: Én olvastam rosszul, igaza van, elnézést kérek. Világos, most már nekem is sikerült megértenem a javaslatot. Más is érti-e? Úgy tűnik, igen. Akkor tehát szavazzunk! Kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e a módosító indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 44. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a 81/A § (3) bekezdésének módosítását javasolja, itt nem hat, hanem nyolchavi átlagkeresetet javasol felelősségi korlátnak. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Egy tiszteletteljes kérésem van: a munka törvénykönyve esetében ez hogyan szerepel?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egyrészt vezető állású munkavállalóknál szigorúbbak a szabályok, 12 havi átlagkereset, viszont ennek van egy jogalkotási előkészítési része is, a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában így támogatta a munkavállalói oldal is, ezért nem kívánunk ezen módosítani. Azért arra felhívnám a tisztelt bizottság figyelmét, hogy ez egy jóval szigorúbb szabály, mint a hatályos rendelkezés.
ELNÖK: Tehát már a hathavi is jóval szigorúbb? (Dr. Horváth István: Igen.) Értettem. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e közalkalmazotti jogállás megszüntetésére vonatkozó felelősség mértékét. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 45. pontban Tóth képviselő úr a 83/A. § (1) bekezdését javasolja módosítani, a törvény eltérő rendelkezésére vonatkozó kitételt kívánja törölni a javaslatból. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 46. pontban Czomba és Simon képviselő urak a 83/A. § (1) bekezdését kívánják módosítani, a kinevezést és felmentést a magasabb vezetői és a vezetői megbízásra és a magasabb vezetői megbízás visszavonására is ki kívánják terjeszteni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 47. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 31. § felvezető szövegét javasolják módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 48. pontban Magyar Bálint és Filló Pál képviselő urak a Kjt. 85. §-a (2) bekezdését javasolják kiegészíteni egy új b) ponttal, amelyben a kormány felhatalmazását kívánják az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti stb., területeken kibővíteni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 49. pont az, amelyikben kérdéses, hogy kell-e szavaznunk, merthogy ez a benyújtók indoklása szerint az egészségügyre vonatkozik, de szerintem egyszerűbb, ha szavazunk róla, mintha elkezdünk ezen töprengeni, hogy kell-e róla szavaznunk vagy sem. Itt tehát a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a 18. életév betöltésén túl további kritériumokat határoznak meg. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 50. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 32. §-t, vagyis a záró rendelkezéseket kívánják módosítani, a hatálybalépést kívánják eltolni, illetőleg a kivételeket egy törvényi hellyel meg kívánják toldani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 51. pontban Pánczél Károly képviselő úr a hatályát vesztő rendelkezések közül kíván egyet kiiktatni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 52. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 33. § (2) bekezdését javasolják módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 53. pontban Zsigó képviselő úr a 33. § (2) bekezdésének d) pontját javasolja módosítani. Itt is nem a hat, hanem a nyolchavi rendelkezést kívánja törvénybe iktatni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 54. pontban Nagy László és Rózsa Endre képviselő urak a 34. § (1) bekezdésében szereplő, a munka törvénykönyve 119. § (3) bekezdésének módosítására vonatkozó javaslatot kívánják másképp megállapítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 55. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a törvényjavaslat 35. §-ának módosítását javasolják. Ezek a közoktatásra, illetőleg a közoktatási intézményben történő foglalkozás esetére térnek ki. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 56. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a törvényjavaslat 35. §-ában... bocsánat, ezt már egyszer elfogadtuk, ez ugyanaz, csak egy másik rész kimaradt belőle. Akkor ezzel nem kell foglalkoznunk.
Az 57. pontban Pósán képviselő úr a 35. § módosítását javasolja, ugyancsak a 11. pontban. Itt a minőségirányítási programra vonatkozó rendelkezéseket kívánja szigorítani, nemcsak a szempontjait és az értékelés rendjét, hanem a teljesítményértékelés rendjét kívánja meghatározni. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 58. pontban Zsigó képviselő úr a 40. § (1) bekezdésében szereplő helyesírási hibát javítaná, a "részt vevőt" külön van írva, holott egybe kellene írni. Ezt kívánja módosítani. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja, az Akadémiai szótár szerint is így kell írni.
ELNÖK: Azt hiszem, ez az a bizonyos eset, amikor tényleg így kell írni, de ezt mindenki ítélje meg a saját belátása szerint. Kérdezem tehát a bizottságot, hogy támogatja-e ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság ezt a módosító indítványt nem támogatja.
A bizottság kormánypárti és ellenzéki oldala között a magyar helyesírás szabályait illetően megosztottság tapasztalható.
Az 59. pontban Magyar Bálint és Filló Pál képviselő urak a Kjt. 21. § (2) bekezdésének módosítását javasolják. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 60. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a törvényjavaslat 41. §-át egy új (11) bekezdéssel javasolják kiegészíteni a közoktatási intézmények minőségirányítási programjára vonatkozóan. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja.
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egy mondatot mondanék, miután a tisztelt bizottság elfogadta az 50. szám alatt benyújtott azon javaslatot, hogy a törvény július 1-je helyett szeptember 1-jén lép hatályba, megítélésünk szerint ez elegendő időt biztosít az átálláshoz.
ELNÖK: Világos. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 60. pont alatt szereplő módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 61. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a törvényjavaslat 1. számú mellékletét kívánja módosítani, a vezetői megbízáshoz, munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontokat kívánja törölni a mellékletből. A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. Itt visszautalnék arra, amiben ha jól emlékszem, a bizottság nem akceptálta az érvelésünket, hogy éppen a mellékletben, mint a törvényszöveg részében van benne az, hogy ha valaki vezető, ezt külön kell értékelni. Tehát ezt nem a normaszövegben kell megjeleníteni, hanem a törvény részét képező mellékletben, miután a mellékletben nincs benne, akkor nem fogják értékelni.
ELNÖK: Világos. Kérdezem tehát a bizottságot, támogatja-e ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) Ezt az indítványt a bizottság nem támogatta.
Tisztelt Bizottság! Akkor ezzel a napirendi pont végére értünk, hacsak nincs valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről kellett volna, de nem szavaztunk. Remélem, senkinek nincsen. (Nincs jelzés.)
Tisztelt Bizottság! Mielőtt a Nemzeti Tehetség Programról szóló határozati javaslatra sort kerítenénk, két perc technikai szünetet rendelnék el. (Rövid szünet.)
A Nemzeti Tehetség Programról szóló H/5626. számú határozati javaslat
A módosító indítványok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik a Nemzeti Tehetség Programról szóló H/5626. számon benyújtott határozati javaslat módosító indítványainak megvitatása. Mielőtt a dologról részleteiben kezdenénk beszélni, szeretném jelezni azt a formai problémát, hogy a benyújtott módosító indítványok Házszabály-ellenesek, tekintettel arra, hogy az előterjesztők egyike-másika nyújtotta be azokat, ezt pedig a Házszabály szigorú megrúgással bünteti.
A dolognak a megoldása az, hogy formailag nem a benyújtott módosító indítványokról szavazunk, hanem azokat a benyújtóik visszavonják, és formailag arról a javaslatról szavazunk, hogy itt bizottsági módosító indítványokat nyújtsunk-e be ugyanezzel a szöveggel. Tehát amikor szavazást kérek, akkor értelemszerűen nem a módosító indítvány támogatásáról, hanem mindig arról kérem a szavazást, hogy benyújtunk-e ilyen szövegű bizottsági módosító indítványt.
Ezzel az előrebocsátással köszöntöm ismét Szüdi János államtitkár urat és a minisztérium munkatársát.
Az 1. pontban a Kormos képviselő úr által javasolt módosító indítványról van szó, ami a preambulum módosítására vonatkozik. Itt értelemszerűen - most ez nagyon nehéz kérdés - ki jogosult itt az előterjesztők nevében nyilatkozni? Merthogy Kormos képviselő úr a sajátjáról persze tud nyilatkozni, és vélhetően azt támogatja is, de Hoffmann képviselő asszony, bár előterjesztő, de nem az összes előterjesztő nevében nyújtotta be.
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szeretnék javaslatot tenni a probléma áthidalására, hogy a bizottságot nem köti ez a dolog, tehát a bizottság olyan módosító javaslatot fogad el, amilyet akar.
ELNÖK: Ez igaz. Visszavontam. Tehát akkor Kormos képviselő úr által javasolt indítványról beszélünk. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az előterjesztő képviselője nyilatkozzon. Mi támogatjuk, amit az előterjesztők támogatnak.
ELNÖK: Világos, tehát a kormány az előterjesztővel együtt kíván véleményt nyilvánítani. Képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A preambulumra vonatkozó javaslatnál az a lényeg, hogy felvetődött, hogy ne legyen félreérthető a szövegben, hogy a tehetségsegítés nemzeti programjáról vagy a tehetség programról beszélünk. Itt a felvezetés egyértelművé teszi a módosításban, hogy tulajdonképpen egy olyan típusú program megalkotása a cél, amely segíti a tehetségkutatás átfogó nemzeti programját, és ez a program lesz majd maga a Nemzeti Tehetség Program, tehát ezt a kettősséget feloldja. Magyarán szólva: az elnevezésekben nem jelentkezik zavar az elkövetkezőkben. Köszönöm.
ELNÖK: Világos. Köszönöm szépen. Másra is, de egyébként erre is vonatkozik Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak ugyancsak a preambulum módosítására vonatkozóan benyújtott indítványa. Képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen. Ha képviselő asszonynak összességében nézzük a javaslatait, ami több elemből áll, azt nyilván most nem minden elemében lehet támogatni, viszont azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy amennyiben a forma az lesz, hogy bizottsági javaslatként fogjuk benyújtani a módosításokat, ezek között a javaslatok között vannak olyan elemek, amelyek támogathatók. Nevezetesen az (1) bekezdést azért nem, mert az így kialakított szöveg, a szöveg belső szerkezetében újabb problémát vet fel, tehát itt értelmezhetőbb és használhatóbb az eredeti. Viszont a (2) bekezdés, ami azzal kezdődik, hogy "A tehetségek tiszteletének, a tehetségek mentésének...", stb., azt a szövegrészt, azokat a pontosításokat én támogatásra javaslom. Tehát javaslom, hogy ezt a bekezdést adja be a bizottság, mint módosító indítványt.
A (3) bekezdés a "szakmailag megalapozott"-al kezdődő térségi programokra vonatkozna, a térségi programok különböző szintűek, lehetnek kistérségiek, vannak már megyei szintű hálózati programok is, és a tehetségpontoknak is különböző szintje alakul ki, tehát célszerű megtartani az eredetit, amiben valamilyen szintű hálózatról, illetve térségi programról van szó. Tehát ennek a javaslatelemnek a (3) bekezdését nem javaslom támogatásra.
A negyedik részt, "A tehetségek megtalálása nemcsak..." szövegrésszel kezdődőt igen, tehát ott azok a pontosítások, esetlegesen olyan fogalmak használata, ami nem általános a közoktatási folyamatokban, annak a lecserélése indokolt lehet, tehát ezt a részét szintén javaslom benyújtani.
Az utolsót, "A tehetségek segítése és fejlesztése..." szövegrésszel kezdődőt azért nem, mert szűkíti a tehetség fogalmát. Tehát ma nem arról beszélünk, hogy művészi és tudományos életpályát akarunk segíteni tehetséggondozásban, a tehetséggondozás ennél szélesebb. Maga az irodalma öt vagy más változatban 12 általános tehetségtípust határoz meg. Ha csak ezt a kettőt jelenítenénk meg egy nemzeti programban, az szűkítő értelmű lenne, tehát nem szerencsés ennek a szövegelemnek az alkalmazása.
A képviselő asszony indítványának az a része, ami a következő oldalon van, tehát a tehetségsegítés nemzeti programjával kapcsolatosan, azt a fajta részét a preambulumnak igyekszik a helyére tenni, amit én a javaslatomban az első részben már jeleztem. Tehát úgy gondolom, hogy az általam jegyzett javaslat azt a problémát, amit itt képviselő asszony kezelni kíván, megoldja. Tehát ezt szintén nem javaslom támogatásra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Most tehát arról fogunk dönteni, hogy adjunk-e be, illetőleg milyen elemeket tartalmazó módosító indítványt nyújtsunk be a preambulumhoz.
A két javaslatból egyet kellene gyúrni mindenképpen, a kérdés az, hogy ebbe melyiket vegyük be és melyiket nem. Elsőként tehát szavaztatnék az utolsó bekezdésben szereplő, Kormos képviselő úr által is módosítani javasolt, és Hoffmann Rózsa képviselő asszony által is módosítani javasolt bekezdésről, amely úgy kezdődik, hogy "A tehetségsegítés nemzeti programjának megalkotásáról...", és éppen ezt a kezdő mondatot kívánná ilyen vagy olyan formában kivenni a javaslat.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy beadjuk-e azt a változatot, amelyet Kormos képviselő úr javasol benyújtani. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Igen.
Ez esetben azt a változatot, amit Hoffmann képviselő asszony javasolt, gondolom, nem kellene benyújtanunk, merthogy egy törvénynek csak egy preambuluma szokott lenni.
A második problémánk az, hogy az (1) bekezdés Hoffmann képviselő asszony által javasolt módosítását be kívánjuk-e nyújtani. Ezt Kormos képviselő úr nem javasolta benyújtani, ettől azonban a bizottság még dönthet úgy, hogy benyújtja. Kérdezem tehát, hogy benyújtjuk-e módosító indítványként. (Szavazás.) Ezt a bizottság nem kívánja benyújtani.
Hoffmann képviselő asszony (2) bekezdésre vonatkozó indítványa, Kormos képviselő úr által javasolt benyújtásra. Kérdezem a bizottságot, benyújtjuk-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Igen, benyújtjuk.
A (3) bekezdésre vonatkozóan Kormos képviselő úr megtartani javasol valamilyen szintű térségi koordinációt, amit Hoffmann képviselő asszony ki kíván venni belőle. Nekem volna egy kompromisszumos javaslatom, a "valamilyen" helyett a "különböző szintű"-t kellene alkalmazni. Ezt Kormos képviselő úr is elfogadhatónak tartja? (Kormos Dénes: Igen.)
Akkor tehát elsőként a kérdésem az, hogy kivesszük-e a "valamilyen szintű"-t úgy, ahogyan Hoffmann képviselő asszony javasolja? (Szavazás.) Ezt a bizottság nem javasolja.
Kérdezem, hogy kicseréljük-e a "valamilyen"-t "különböző"-re, kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Igen, ezt a bizottság támogatja. Itt tehát "különböző szintű" fog szerepelni.
A (4) bekezdést Hoffmann képviselő asszony módosítani javasolja, és ezt Kormos képviselő úr is helyesli. Itt tehát két előterjesztő véleménye is egybeesik. Kérdezem a bizottságot, hogy benyújtjuk-e ezt módosító indítványként. (Szavazás.) Igen, benyújtjuk. Köszönöm.
Végezetül "A tehetségek segítése és fejlesztése..." kezdetű bekezdés módosításait javasolja Hoffmann képviselő asszony, ám Kormos képviselő úr szerint ez indokolatlanul leszűkítené a határozati javaslat értelmezési körét. Kérdezem tehát, hogy benyújtjuk-e ezt az indítványt. (Szavazás.) Nem nyújtjuk be.
Ezzel a preambulum módosítására vonatkozó bizottsági módosító indítvány összeállt. Kérek felhatalmazást arra nézve, hogy egybeszerkesszük, amiről most itt döntöttünk.
A határozati javaslat első része második pontjában Kormos képviselő úr azt javasolja, hogy egy gépelési hiba kijavítását nyújtsuk be, gondolom, ez ellen a bizottságnak nincsen kifogása.
A 4. és 5. pontban a kormánynak a határozati javaslatban szereplő felkérése teljesítésére adott határidőt szabná meg különbözőképpen képviselő úr és képviselő asszony. Az egyik szeptember 30-áig, a másik augusztus 31-éig kéri a módosítás benyújtását, illetőleg Hoffmann képviselő asszony még különböző helyesírási, illetőleg gépelési hibák kijavítását is indítványozza.
Azt hiszem, hogy a gépelési hibák - amennyiben benne vannak az eredeti benyújtott indítványban - kijavítását nyilván nincs okunk megtagadni, a kérdés az, hogy az augusztus 31-ei vagy a szeptember 30-ai határidőt nyújtsuk be. Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon röviden. Az eredetiben a június 19-e azért szerepelt, mert ennek a javaslatnak az előkészítésénél még tervben volt, hogy a parlament eddig ülésezik, és talán ez megoldható lett volna. A javaslat szeptember 30-ai változatát javaslom, hogy fogadja el bizottsági előterjesztésként a tisztelt bizottság, így ebben az esetben egységesen mindhárom eleme gyakorlatilag ennek a programnak egységben kerülhet a parlament elé, és technikailag is jobban kivitelezhető és előkészíthető.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazzunk, tisztelt bizottság! Az egyetlen kérdés az, hogy augusztus 31-e vagy szeptember 30-a. Elsőként a szeptember 30-ára vonatkozó javaslatot kell feltennem. Tehát kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy egyetért-e azzal, hogy a 2008. június 19-ei határidő 2008. szeptember 30-ára módosuljon. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Igen, ezzel a bizottság egyetért. Akkor az augusztus 31-ei javaslat elesik.
A 6. pontban Kormos képviselő úr ugyanazt a pont, vessző cserét javasolja, amit Hoffmann képviselő asszony is. Nyilván ezt is benyújtjuk bizottsági módosítóként.
Van-e valakinek még igénye arra nézve, hogy bizottsági módosítót nyújtsunk be? (Nincs jelzés.) Nincsen.
Tisztelt Bizottság! Akkor ezzel a harmadik napirendi ponttal is végeztünk. (Edelényi Zsuzsánna: Akkor Kormos Dénes ezek szerint az előterjesztők nevében visszavonta?) Vissza. Majd megkérjük, hogy vonja vissza.
Tisztelt Bizottság! Egyebek között az alábbiakat javaslom. Én helyesnek tartanám annak a bizonyos, az első napirendi pont keretében érintett kérdésnek, amely a kiemelt oktatási térségekre vagy körzetekre vonatkozik, és amely az ajánlástervezet 5., 7., 8., 11. és 12. pontja által volt érintett, helyesnek tartanám, ha ebben a vonatkozásban még ebben az ülésszakban tárgyalás kezdődne a különböző politikai pártok oktatásban érdekelt képviselői között. Ebben én bizottsági elnökként döntési joggal nem rendelkezem, de arra kérném a feleket, hogy e tekintetben záros határidőn belül próbáljanak összeülni, és legalább a tekintetben megegyezni, hogy nyilván már az ebben az ülésszakban elfogadott törvény ebből nem lehet, de hogy a nyáron vagy a nyár végére egy olyan törvényjavaslatot benyújtsunk bizottsági indítványként vagy ötpárti önálló képviselői indítványként, amely ezt a kérdést a szándéknak megfelelően rendezi. Ez tehát egy felkérés volt.
Van-e másnak egyebe? Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szeretném felvetni azt a kérdést, hogy lesz-e a jövő héten ülés, és mely napon, hány órakor, hogy a többi feladatunkat tudjuk tervezni.
ELNÖK: Képviselő úr, az a helyzet, hogy tekintettel arra, hogy miközben mi üléseztünk, ülésezett a házbizottság is, és nem tudom, hogy mit döntött a házbizottság, ebben a pillanatban erre nem tudok választ adni. Sem arra, hogy kell-e üléseznünk, sem arra, hogy mikor. (Edelényi Zsuzsánna: Kell!) Bocsánat, arra tudunk választ adni, hogy kell üléseznünk, merthogy a Kjt. részletes vitája van május 26-án este, így a kapcsolódókat meg kell tárgyalnunk még a héten.
Tehát ez azt jelenti, hogy kedden délelőtt szinte bizonyos, hogy nem lehet bizottsági ülést tartani, vagy kedden délután, vagy szerdán délelőtt tudunk bizottsági ülést tartani, függvényében részint a parlament ülésének, részint pedig a jogi főosztály fürgeségének, amivel a kiegészítő ajánlástervezetet elkészíti. Kérem e tekintetben a megértésüket, csak a ház, illetve a ház apparátusa munkájának függvényében tudjuk a bizottsági ülést tervezni. (Tatai-Tóth András: Tehát kedden délelőtt nem?) Kedden délelőtt ezek szerint nem tudunk ülést tartani, hiszen nem lesz kiegészítőajánlás-tervezetünk.
Amennyiben más nincs, a bizottsági ülést berekesztem. Köszönöm a részvételt.
(Az ülés végének időpontja: 13 óra 10 perc)
|
Dr. Szabó Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva