OTB-9/2008.
(OTB-55/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2008. június 2-án, hétfőn, 15.07 órai kezdettel
az Parlament, főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló*
Megnyitó*
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/5702. számú törvényjavaslat*
Almássy Kornél (MSZP) szóbeli kiegészítése*
Brassói Sándor (Oktatási és Kulturális Minisztérium) véleménynyilvánítása*
Kérdések, hozzászólások*
Almássy Kornél (MDF) válaszai, reflexiói*
Szavazás*
Egyebek*
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kuzma László (KDNP)
Almássy Kornél (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Kormos Dénes (MSZP) megérkezéséig Tóth Tiborné dr.-nak (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP) megérkezéséig Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Brassói Sándor (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 7 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket! Az Oktatási és tudományos bizottság június 2-ai ülését megnyitom.
A napirendre tett javaslatomat a meghívóval együtt kapták kézhez. Kérdezem, van-e ahhoz bárkinek kiegészítése, megjegyzése, módosító indítványa. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel a kérdést, hogy a kiküldöttek szerint elfogadja-e a tisztelt bizottság a napirendet. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/5702. számú törvényjavaslat
Tisztelt Bizottság! Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/5702. számon benyújtott törvényjavaslat önálló indítványként történő tárgysorozatba-vétele, illetőleg általános vitája. Az előterjesztők Herényi Károly és Almássy Kornél képviselő urak, képviseletükben, gondolom, Almássy úr viszi a szót. Meg is adom neki a lehetőséget.
Almássy Kornél (MSZP) szóbeli kiegészítése
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az MDF kezdeményezi a közoktatási törvény azon módosítását, hogy gyakorlatilag a mindennapos testmozgás az alsó tagozaton, tehát az 1. és a 4. osztály között mindennapos testnevelés órában valósuljon meg, tehát az alsó tagozaton az eddig rendelkezésre álló három testnevelés órát szeretnénk még kettővel kiegészíteni. Úgy látjuk, hogy a testnevelés órának a biztosítása adja meg azt a lehetőséget és annak a módját, hogy valóban legyen mindennapos testmozgás a gyermekeknél. Nagyon fontosnak tartjuk e tekintetben, hogy ez az 1. és a 4. évfolyam közötti időszak meghatározó a gyermek fejlődése szempontjából, és ma, tetszik, nem tetszik, sok gyermek számára a testnevelés óra jelenti gyakorlatilag a testmozgás egyetlen lehetőségét és formáját, ezért tartjuk ezt fontosnak. A módosítás másik része az, hogy az alsó tagozaton is csak olyan tanárok oktathassanak testnevelést, akik megfelelő képesítéssel, tehát testnevelés tanári képesítéssel rendelkeznek. Ez is nagyon fontos, hiszen ebben a tekintetben is megfelelő szakemberekre van szükség az oktatásban. Ami még alátámaszthatja a mi javaslatunkat, az a Nemzeti Sportstratégia, hiszen a tavalyi év során egyrészt volt egy ötpárti egyeztetés a Nemzeti Sportstratégiáról, másrészt pedig gyakorlatilag egy ellenszavazattal elfogadtuk az Országgyűlésben a Nemzeti Sportstratégiát, amelyben szerepel az, hogy ezt a kérdést mindenképpen meg kell vitatni vagy felül kell vizsgálni.
Azt gondolom, az, hogy az alsó tagozaton vezetnénk be a kötelező testnevelést, tehát a mindennapos kötelező testnevelést, az az intézményhálózatra nézve nem okozna akkora leterheltséget. Nyilván nekem vagy az MDF-nek lennének ennél tágabb értelemben vett javaslataink is, tehát mi a felső tagozaton is, sőt a középiskolában is szívesen támogatnánk ezt, de mi is a Földön élünk, és a realitások talaján állunk. Úgyhogy arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a tárgysorozatba-vételt, és akkor legalább tudunk vitatkozni erről a kérdésről, mert úgy gondolom, hogy a kötelező testnevelés-oktatás, illetve a testmozgás kérdése az általános iskolában, a közoktatásban kiemelt fontosságú feladat, és ma komoly probléma a magyar fiatalok rossz egészségi állapota. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Elsőként a kormány képviselőjét kérdezem meg a kormány, illetőleg a minisztérium álláspontjáról.
Brassói Sándor (Oktatási és Kulturális Minisztérium) véleménynyilvánítása
BRASSÓI SÁNDOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm. A minisztérium és a kormány nem támogatja az előterjesztést, tekintettel arra, hogy nem illeszkedik sem a törvényi logikába, sem pedig abba az elvbe, hogy a testnevelés önmagában garantáltan biztosítja az egészséges életre való nevelést, hiszen ennek számos egyéb feltétele is van. Úgyhogy ezen meggondolások alapján nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Emlékeztetem a tisztelt bizottságot, hogy ebben a pillanatban nem a törvényjavaslat támogatásáról vagy nem támogatásáról, hanem a tárgysorozatba-vételéről kell döntenünk.
Az általános vitát megnyitom. (Jelentkezések.) Botka képviselő asszony, aztán Tatai-Tóth András képviselő úr kért szót.
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elöljáróban a személyes döntésemet mondanám el, és azt kérem, képviselőtársaim gondolják meg, és támogassák az indítványt. Én jó szívvel támogatom a kezdeményezést, tehát hogy tűzzük napirendre ezt a kérdést, annál is inkább, mert Szolnok városi képviselőként, a közoktatásban dolgozó emberként - volt időszak, amikor a város polgármestereként dolgoztam - ma arról tudok számot adni, hogy a városban önkormányzati hatáskörben évekkel ezelőtt megoldottuk az általános iskola első négy évfolyamán a mindennapos testnevelés ügyét.
Most nyilván nem az általános vitáról van szó, és remélem, jól értem képviselőtársam előterjesztésében azt az elképzelést, hogy itt nem feltétlenül arról van szó, hogy csak a szokványos testnevelési órák számában lehet a megoldás. Szolnok városban például minden első és második osztályos gyermeknek az úszásoktatását oldottuk meg egy órakeretben, és elsősorban az úszásoktatáshoz szükséges szakmai kvalifikációt írtuk elő abban a programban, amelyben az úszás volt, és így oldottuk meg a kérdést. Tehát nagyon sok helyi kezdeményezés, helyi példa is jó lehet szerintem.
A tárgysorozatba-vétel alkalmas arra, hogy megnézzük, hogy mi ez ügyben a helyzet, és hogy megtudjuk azt is, milyen esetleges további feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy ez generálisan is megoldódjon. Én tehát a tárgysorozatba-vételt ajánlom a bizottságnak. (Mohácsi József jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tatai-Tóth képviselő úr, aztán Mohácsi képviselő úr következik.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Akár a kormány képviselője, akár az előterjesztő is válaszolhat a kérdéseimre. Az első, hogy vizsgálták-e a javaslatban szereplő célkitűzések megvalósításának a feltételeit. Mert én azt hiszem, hogy abban nincs vita közöttünk, hogy egy nagyon üdvös és jó dolog lenen, hogyha ebbe az irányba mozdulna el az egész magyar oktatási rendszer, sőt én talán le sem szűkíteném ezt az alsó tagozatra. Nekem is vannak tapasztalataim, és kísérleti osztályokban, néhány esetben a mindennapi testnevelés órát, tehát a heti 5 testnevelés órát kipróbálva azt tapasztaltuk, hogy ez egy rendkívül jó, rendkívül üdvös dolog, csak éppen az infrastrukturális feltételeit nem tudtuk biztosítani a teljes körű bevezetésnek, nem tudtuk biztosítani a személyi feltételeit. Az tehát tulajdonképpen a kérdésem, hogy hogy állunk ezzel, van-e annyi megfelelő képesítésű testnevelő tanár, akikről az előterjesztés szól, van-e megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy teljes körűen, minden alsó tagozatban, törvényben szabályozottan, ebben a formában bevezethető legyen ez a mindennapi testnevelés óra? Ha erről váltanánk pár szót, akkor a tárgysorozatba-vételt én is jobb szívvel tudnám esetleg támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mohácsi képviselő úr kért szót.
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én is maximálisan egyetértek az ötlettel. Nálunk, Keszthelyen működik egy sporttagozatos iskola, ahol egyértelműen lemérhető a tanulók teljesítményén az, hogy a napi fizikai terhelés, mozgás mellett mennyivel jobb szellemi teljesítményt tudnak nyújtani a gyerekek, és hogy erre fizikálisan is szükségük van. Amellett, hogy nyilván át kell nézni ennek a gazdasági oldalát is, maximálisan támogatnám az ötletet. Köszönöm szépen. (Rónavölgyi Endre Béláné jelentkezik.)
ELNÖK: Rónavölgyiné képviselő asszony!
RÓNAVÖLGYI ENDRE BÉLÁNÉ (MSZP): Azt gondolom, mindenképpen üdvözlendő az az elképzelés, hogy a gyerekek minél többet mozogjanak tanítási órán és tanítási órán kívül is. Azt gondolom, hogy tulajdonképpen még a tárgyi és a személyi feltételek is adottak, mert nem feltétlenül egy nagyon szuper módon felszerelt tornateremre kell gondolni, a személyi feltételeket illetően pedig a tanítók arra vannak kiképezve, hogy az 1-4. osztályban szakszerű tanítási órát tudjanak tartani akár testnevelés órán is. Én inkább azt szeretném megerősíteni, és így tudnám támogatni a tárgysorozatba-vételt, hogy a gyerekek kötelező óraszáma azért ne növekedjen az 1-4. osztályban, így is rendkívül leterheltek. A szabadon felhasználható órakeret terhére, esetleg a diáksportkörön keresztül lehetséges lenne - ennek nyilván millió és egy lehetősége adódhat -, de semmiképpen nem javasolnám, hogy a kötelező iskolában való tartózkodás ideje egy 6-10 éves gyermek számára megnövekedjen. Köszönöm. (Dr. Pósán László és Tóth Ferenc jelentkezik.)
ELNÖK: Pósán képviselő úr, aztán Tóth képviselő úr.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, amit részben már Tatai-Tóth képviselő úr is említett, hogy hol milyen feltételek vannak vagy éppen nincsenek. Tehát sok mindent elő lehet írni, de nagyon sok olyan települési iskola van, ahol még tornaterem sincsen, arról nem is beszélve, hogy mondjuk úszásra alkalmas hely meg végképp nincsen. Tehát lehet, hogy bizonyos városokban meg lehet tenni azt, amit Szolnokon megtettek, de nagyon sok településen nem lehet ezt megtenni. Én tehát azt gondolom, hogy ennek a felvetésnek akkor lenne aktualitása, hogyha előtte azt tudnánk mondani, hogy az országban mindenhol adottak a feltételek ebből a szempontból.
Tudom, hogy van egy lista, hogy mi mindennek kellene megfelelnie egy iskolának, és hogy az Oktatási Hivatal ezeket úgymond bevasalja vagy nem vasalja be. Egyébként zárójelben megjegyzem: ha megfeszül is egy kistelepülés, de nincs pénze, akkor sem tudja ezeket rajta bevasalni az Oktatási Hivatal, tehát hogyha fejjel mennek a falnak, abból még akkor sem lesz tornaterem. Magyarán én helyesebbnek tartanám egy olyan témakörben a tárgysorozatba-vételt, amely arról szól, hogy mondjuk a következő évi költségvetésben célzottan milyen összegek szerepelnének teszem azt arra nézve, hogy hogy meg mint legyenek a majdani, mindennapi testnevelés feltételéhez hátteret biztosító beruházási dolgok. Mert mindaddig ez azt a helyzetet eredményezhetné, hogy számos iskola a legjobb szándék mellett is képtelen lesz eleget tenni a törvényi kötelezettségnek, és ebből nagyon kellemetlen szituációk fognak adódni. Ezért én megfontolásra ajánlom azt, hogy tárgysorozatba kellene-e vennünk ezt a kérdést vagy sem. Köszönöm szépen. (Deák Istvánné jelentkezik.)
ELNÖK: Tóth képviselő úr, aztán Deák Istvánné képviselő asszony következik.
TÓTH FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, hogy a tárgysorozatba-vételt én is támogatnám, bár egy picit elgondolkodtam közben, hiszen ha visszaemlékezünk,- és sokan ülünk itt, akik akkor is itt ültünk, ebben a bizottságban -, volt egy képviselőtársunk, Vincze képviselő úr, aki '98-ban javasolta a mindennapos testnevelésnek, hozzáteszem: nem testmozgásnak, hanem testnevelésnek a bevezetését, és érdekes módon akkor ezt úgy lesöpörtük. Ha akkor azt a javaslatot jobban megfontoljuk, akkor ma nem kellene ezzel foglalkoznunk, hiszen akkor, gondolom, már az infrastruktúrát is hozzá lehetett volna rendelni.
A Pósán képviselőtársam által elmondottakkal egyetértek. Vannak persze kistelepülések is, ahol vannak sportcsarnokok, ahol a gyerekeket mozgatni lehet, bár - tegyük hozzá! - ez vidéken még nem mindennapos, a 2-3 ezer fős településeken sportcsarnokokat meg tornatermeket sem találunk, itt-ott még most is egy-egy tanteremben kell megtartani a testnevelés órákat. Ilyen körülmények között nehezen tudom elképzelni azt, hogy ott minőségi testnevelést lehetne folytatni. Ha ma megnézzük a vidéki kistelepüléseket, az esetek többségében még pedagógus, végzett pedagógus sem áll rendelkezésre, hanem különböző tanfolyamon, itt-ott végzett emberek tanítják a testnevelést, ami a legborzasztóbb egyébként, mert esetenként, azt hiszem, több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak. Köszönöm szépen. (Révész Máriusz és dr. Sándor Klára jelentkezik.)
ELNÖK: Deák Istvánné képviselő asszony, aztán Révész képviselő úr, majd pedig Sándor Klára alelnök asszony következik.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. A jelenleg hatályos oktatási törvény, azt gondolom, lehetővé teszi mindazt, amit képviselőtársunk most felvetett, és én úgy érzem, hogy ez a javaslat nemhogy tágít, hanem szűkít. Pillanatnyilag ugyanis az a helyzet, hogy bárki, bármelyik önkormányzat, bármelyik iskola megtehetné, hogy a szabadon választható órák terhére akár öt testnevelés órát tartson, ehelyett jelenleg, mivel bizonyos helyeken a tárgyi, a személyi és egyéb feltételek nem adottak, de például adott a feltétel a néptáncra vagy az úszásra vagy bármi másra, ezért meg tudják oldani azt, amit jelenleg a közoktatási törvény előír: a mindennapos testmozgást. Ebből adódóan, bár én tudom, hogy a mindennapos testnevelés meg a mindennapos testmozgás nem ugyanaz a két fogalom... (Zaj.)
ELNÖK: Bocsánat, ha lehetne, hogy a képviselő asszonyt meghallgassuk!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): ..., de ez három testnevelés órát plusz két egyéb sportköri foglalkozást jelent, amit ma minden iskola, egyébként kötelezően, biztosít. Ha viszont ezt - ahogy azt Almássy képviselő úr felvetette - testnevelés óraként kell értelmezni, akkor ez egy csomó olyan dolgot vet fel, ami óraszámkérdés, költségvetési kérdés, pedagóguskérdés, NAT-kérdés, például hogy az egyes tantárgyak százalékos aránya és egyebe hogy jelenik meg a NAT-ban, tehát ez egy ennél összetettebb kérdés. Ezért azt gondolom, hogy lehet, hogy emiatt jobban át kellene gondolni, és nem biztos, hogy ezt most kell ilyen értelemben tárgysorozatba venni, bár magával a céllal, hogy a gyerekek legalább alsó tagozaton minden nap mozogjanak és sportoljanak, azzal, azt gondolom, egyet kell hogy értsünk, csak nem biztos, hogy ez a jó megoldás most, ebben a helyzetben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Révész képviselő úr, aztán Sándor Klára alelnök asszony következik.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Aki régebben képviselők, azok tudják, hogy ez a téma minden ciklusban körülbelül kétszer előjön (Derültség.), tehát nemcsak Vincze úrnak volt ilyen javaslata, hanem volt, amikor a sportbizottság javasolta ezt, maga minisztérium is javasolta ezt. Úgyhogy ha ezt a vitát nem legalább ötödször folytatjuk le, akkor még egyszer sem beszéltünk erről. Most újra letelt körülbelül két év, ez most újra az asztalon van. (Derültség. - Deák Istvánné: Kampánytéma!) Az érvek mindkét oldalon ismertek.
Egyik oldalon el lehet mondani azt, úgy lehet összegezni, hogy hozhatunk ilyen törvényeket, ugyanakkor a feltételek nincsenek meg. Nemcsak olyan szempontból nincsenek meg a feltételek, hogy vannak olyan iskolák, amelyekben nincs tornaterem, hanem úgy sincsenek meg, hogy ha kiszámoljuk, hogy ha egy iskolában van két párhuzamos osztály és egy tornaterem, az 16 osztály egy tornateremre, azt ha öttel felszorozzuk, akkor kiderül, hogy a délelőtt folyamán közel annyi órát sem lehet kiadni, tehát három osztálynak kellene egyszerre a tornateremben tartózkodnia, hogy kijöjjön az óraszám. Mindannyian tudjuk, hogy annak különösebben sok értelme nincs, hogy a tanító néni lépcsőn ugrálva vezényelje fel-le a gyerekeket, mondván hogy testnevelés órát kell tartani. Ez az érvek egyik fele, ami teljes egészében igaz.
Másrészt szintén el lehet mondani, hogy abban az esetben, hogyha nem írunk elő ilyen kötelező előírásokat, hanem azt mondjuk, hogy majd az önkormányzat dönt - tudjuk, milyen az önkormányzatok mostani anyagi helyzete -, akkor nyilvánvaló, hogy ilyen pluszszolgáltatásokat nagyon-nagyon kevés önkormányzat fog önként vállalni. Mi, a kőbányai önkormányzat megörökölt a rendszerváltáskor négy tanuszodát - ezzel egyéni helyzetben vagyunk -, és most nálunk az a döntés született, hogy minden egyes alsós évfolyamon heti 60 percben úsznak a gyerekek a három testnevelés órán felül, tehát nálunk négy éven keresztül úszni fognak a gyerekek. De mi bizonyos szempontból, a nagy helyiadó-bevételek miatt egy kicsit kedvezőbb helyzetben vagyunk, tehát Kőbánya akár még meg is engedheti ezt magának. Ebből a szempontból meg azt látom, hogy abba az irányba kellene menni, hogy ezeken az előírásokon, amelyek most vannak, bizony szigorítani kellene, illetve még inkább elő kellene ezt írni.
Ha elnézünk Románia irányába - Románia messze nem tekinthető Ausztriának vagy Svédországnak -, akkor azt látjuk, hogy minden településen iszonyú tempóban épülnek a sportcsarnokok. Balánbányán voltam például, van vagy 8 ezer lakosa, és ott egy 500 lelátós, meglehetősen nagy tornacsarnok épül, de ez nem egyedi, mert Tusnádtól elkezdve egy csomó csíki faluban egyenszabványra nagy tornacsarnokokat építenek nagyon-nagyon nagy ütemre. A mi 80 ezres Kőbányánk egyébként örömmel rendelkezne olyan sportcsarnokkal, mint amilyen Balánbányán lesz... (Tóth Ferenc: Faddon is van!) Faddon is van. Mindegy, szóval azt látom, hogy ha nem...
ELNÖK: Van még tennivaló Fadd utolérésére is. (Derültség.)
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Igen, van. Tehát abban az esetben, ha nincsenek ilyen előírások, akkor nem nagyon fognak tornatermek épülni. Úgyhogy most már sokadszor végigélve ezt a vitát hajlok arra, hogy amellett fogok szavazni - nem tudom, mi a frakció álláspontja -, hogy vegyük tárgysorozatba, beszéljünk róla.
Az is elhangzott itt valakinek a részéről, hogy azt nem nagyon támogatja, hogy plusz időkeretben biztosítsa ezt a törvény. Én meg pont azt látom, Kőbányán az a helyzet, hogy azok a gyerekek sportolnak, akiknek a szülei ezt ki tudják fizetni. Szerintem ez egy rossz irány. Ha ezt a szolgáltatást az iskola magára tudja vállalni, akkor én azt gondolom, hogy ezt meg kell tenni. Én tehát nem értenék egyet azzal, hogy mondjuk az elméleti órák számát növeljük az iskolán belül, de ha el lehet menni abba az irányba, hogy legyen még két testnevelés óra, amelynek keretében valamilyen sportot - az úszástól kezdve a görkorcsolyáig, teljesen mindegy, hogy micsodát - finanszírozás az önkormányzat, akkor, higgyék el, ezzel pontosan azt fogjuk elérni, hogy azok a gyerekek, akiknek a családja nem tudja kifizetni a plusz sportszolgáltatást, azok a gyerekek két órával többet fognak mozogni. Azoknak a gyerekeknek az esetében, akiknek a szülei ezt anyagilag megengedhetik, és erre egyébként van igényük is, meg fogják találni a módot arra, hogy elküldjék a gyereket sportolni, és pontosan a legrászorultabb meg az ilyen szempontból - ne értsék félre! - nem igényes vagy nem sportigényes rétegek fognak ebből kimaradni. Úgyhogy szerintem ezért talán mégis érdemes lenne ezt tárgysorozatba venni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úrnak arra a megjegyzésére, hogy már ötödször tárgyalja ezt a témát, csak azt tudom mondani, hogy ebből is látszik, hogy a képviselői munka a gőzgép hatásfokával vetekszik, amiről pedig fizikai tanulmányainkból tudjuk, hogy nem kiemelkedő.
Az alelnök asszony következik.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Arra fogom kérni az SZDSZ frakcióját, hogy vegyük tárgysorozatba ezt a kérdést, és nem azért, mert meg vagyok győződve arról, hogy az a jó megoldás, ami most előttünk fekszik - hogy miért nem vagyok erről meggyőződve, azt nagyjából elmondták már. Például azért, mert a kistelepüléseken gondot okoz, de ha Szegedre, Szeged gyakorlóiskoláira gondolok, amelyekbe rengeteg gyerek jár, adott esetben akár 6-7 párhuzamos osztály is indul, ha ott felszorozzuk az óraszámot ezzel a heti plusz 2 órával, akkor gyakorlatilag egész Szeged belvárosában futni fognak a gyerekek a betonon, ami nem hiszem, hogy jót tesz az egészségüknek... (Közbeszólások: Az aszfalton!) ..., az aszfalton, mindegy, de mindenképpen egészségtelenebb, mint hogyha ezt nem tennék. Azt gondolom tehát, hogy a feltételek nemcsak kistelepüléseken, hanem akár nagyobb városokban sem adottak. Azon megint el kell gondolkodni, hogy mik lennének a következmények, amelyekkel egy ilyen törvény elfogadása járna akár az óraszámemelést illetően, akár mást illetően.
Én Révész képviselő úrral értek egyet abban, hogy akár délutáni elfoglaltságként is növeljük az óraszámot, hiszen azért nem ugyanaz, amikor matematika órán ül a gyerek, mint amikor mozog, tehát hogyha ilyen értelemben növeljük az óraszámot akár a kicsiknek is, azzal nem hiszem, hogy rosszat teszünk, hanem inkább jót teszünk nekik. És abban is egyetértünk, hogy ez leginkább a rászorultabb rétegeknek kedvez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Amennyiben több hozzászólási igény nincsen, akkor, ha megengedik, képviselőként én is mondok három mondatot.
Én magam nagyon nem értek egyet ezzel a törvényjavaslattal, úgy gondolom, hogy ez egy valóban létező problémára jó szándékú, de rossz megoldást kínál. Nem is elsősorban azzal van problémám, hogy van, ahol nincsen tornaterem, mert ahol tornaterem hiányában három tanórát meg lehet tartani, ott ugyanúgy meg lehet tartani ötöt is tornaterem hiányában. Az a probléma, amit Révész képviselő úr említett, hogy ahol egyébként a heti három testnevelés óra megtartására van lehetőség és tornaterem, ott a heti öt tornaóra feltételek megteremtése nélküli bevezetése ennek a szolgáltatásnak a minőségén rontani fog. Ugyanakkor egyetértek azzal is, hogy nemcsak infrastrukturális problémát, hanem a törvény logikájába bele nem illeszkedő rendelkezést is jelent ez, és azzal is egyetértek, hogy egyébként meg nem föltétlenül használ, hanem bizonyos szempontból inkább korlátoz és árt ez a törvényjavaslat. Én magam tehát nem értek egyet vele, és nem fogom megszavazni, amikor majd a parlamentben szavazásra kerül a sor. De úgy gondolom, hogy ezeknek a fenntartásoknak az általános vitában kell kiderülniük, ott kell kiderülnie, hogy egyáltalán javítható-e ez módosító indítványokkal úgy, hogy mégis el lehessen fogadni. Tehát a tárgysorozatba-vételt én is támogatom, aztán majd ősszel megbeszéljük a bizottság, illetőleg a parlament plenáris ülésén.
Amennyiben több hozzászólási igény nincs, akkor Almássy képviselő úré a szó mint előterjesztőé.
Almássy Kornél (MDF) válaszai, reflexiói
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen, és köszönöm a bizottságnak a kimerítő vitát.
Két dolgot szeretnék mondani. Az infrastrukturális körülményekkel nyilván mi is tisztában vagyunk, de persze ez a róka fogta csuka esete is, hiszen hogyha nem inspiráljuk az önkormányzati döntéshozókat vagy a minisztériumot, nem nagyon változik semmi, Révész képviselő úr is elmondta, hogy mióta folyik ez a vita, többek között azért is folyik a vita, mert nem tettünk egy bátor lépést annak érdekében, hogy erről döntsünk. Nyilván nem azt gondolom, hogy ezt 2009. január 1-jétől be kell vezetni, tehát hogyha elkezdünk erről vitatkozni, akkor egy hosszú határidőt is lehet szabni a kormányzatnak, csak ebben elmozdulásnak kellene történnie.
Hogyha tárgysorozatba veszi a tisztelt bizottság, illetve ha javasolja a tárgysorozatba-vételt, akkor, azt gondolom, azokat a kérdéseket, vitapontokat, amelyekről itt beszéltünk, szerintem egy közös, akár ötpárti egyeztetésben is le lehet folytatni, meg lehet beszélni, és akkor, én azt gondolom, kompromisszumra lehet jutni. Én is egyetértek azzal, hogy például a testnevelés óra keretébe az úszásoktatás bőven beletartozik, nagyon komoly probléma ma Magyarországon, a tavalyi sportstratégia-vitában szembesültem azzal én is, hogy számos olyan kistérség van, ahol egyszerűen nem lehet megoldani az úszásoktatást, miközben szerintem életbevágóan fontos egyszerűen az életminőség javítása meg biztonsági szempontok miatt, hogy egy gyerek tudjon úszni, de hozzáteszem, hogy Budapesten, Budán, is alig lehet ezt megoldani, Budapest II. kerületében is komoly probléma az, hogy a gyermekemet hova tudom elvinni úszni. Tehát ez alapvetően nem csak kistelepülésen... (Közbeszólások: El kell vinni Kőbányára!) Kőbányáról tudok, Kőbánya tényleg unikális...
ELNÖK: Át kell vinni!
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Csak kicsit messze van. A viccet félretéve azt gondolom, hogy én azt gondolom, ez ügyben lehet kompromisszumot és megoldást találni, mert azzal is egyetértek, hogy ugyanakkor a testnevelés-oktatás, illetve a testnevelés óra valóban a rászorultak számára adna lehetőséget, mert ma a diákok 75 százalék főképpen csak a testnevelés óra keretében végez testmozgást, viszont így növelni tudnánk a kontaktórák számát, úgyhogy ezért is fontosnak tartanánk ezt a javaslatot. És, mondom, hogyha tárgysorozatba veszi a bizottság, akkor én szeretnék is egy ötpárti egyeztetést, hogy ezekre a különböző aggályokra megoldást találjunk, és hogy az Országgyűlés valóban elfogadhassa a javaslatot. Köszönöm. (Pokorni Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Pokorni képviselő úr, kicsit bajban vagyok, mert az előterjesztői összefoglaló után... (Pokorni Zoltán: Majd a szavazás után!) A szavazás után, értem.
Akkor, tisztelt bizottság, szavazás következik. Emlékeztetem a tisztelt bizottságot, hogy tárgysorozatba-vételről és ezzel egyidejűleg általános vitára való alkalmasságról szavazunk, magyarán ha a bizottság tárgysorozatba veszi, akkor általános vitára is alkalmasnak minősíti a törvényjavaslatot.
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, tárgysorozatba veszi-e a Herényi Károly és Almássy Kornél képviselő urak által T/5702. számon benyújtott, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Egy. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Öt.
A bizottság x igen szavazattal - ezt majd kiszámoljuk -, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással... (Közbeszólások: 15 igen!) 15 igennel? (Közbeszólások: 21-en vagyunk!) 21-en vagyunk, akkor tehát 15 igen szavazattal, 1 ellenében, 5 tartózkodás mellett - x=15 (Derültség.) - a törvényjavaslatot tárgysorozatba vette a bizottság. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság!
Második napirendi pontként az egyebek következik, de előtte még Pokorni képviselő úr kíván szólni.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Igen, érintkezik az üggyel, de nem magával az előterjesztéshez vagy a napirendi ponthoz kapcsolódik. (Almássy Kornélnak:) Ha ilyen megbeszélést szervezel, akkor javaslom, hogy a kormányt is invitáld meg arra, ugyanis én azt gondolom, hogy ez egy olyan ügy, amit nem a jogalkotással fogunk megoldani. Ezt kormányzati eszközökkel, társfinanszírozással, programok indításával lehet megoldani. Elvileg ez lett volna valaha a sportminisztérium dolga, hogy ilyeneket generáljon, hogy tegyen 1 forintot ahhoz az 1 forinthoz, amit az önkormányzatok táboroztatásra, sportegyesület-finanszírozásra szánnak.
Kihasználom az alkalmat, hogy itt van Brassói Sándor úr. (Brassói Sándornak.) Megkérlek, légy szíves, adj majd számot egy ilyen ötpártin, hogy a ti fejetekben mi van, mi az, amit elkezdtetek, mi az, amit a maradék államtitkárság - sportminisztérium már nincsen, igaz (Brassói Sándor: Nincs.), de nem is hozzátok tartozik, hanem az önkormányzati minisztériumhoz (Közbeszólások.), hol ide, hol oda, van egy államtitkárság, az vándorol... (Közbeszólások.) Most az önkormányzatinál van. (Botka Lajosné: Most önkormányzati!) Tehát nyilván őket is meg kellene kérdezni, mert szerintem ez nem egy jogalkotással, illetve nem csak azzal előmozdítható ügy. Nem zárom ki, hogy azzal is elő lehet mozdítani, de szerintem sokkal többet lehet itt aktív kormányzati programok indításával, társfinanszírozással segíteni, akár a hátrányos helyzetű gyerekek esetében is. Borzalmasak a sportköri díjak, minden testnevelő tanár másodállása ebből áll - jó, feltehetően nem lennének különben testnevelő tanárok (Derültség.) -, de az sem megy az idők végezetéig, hogy legális formában megvágjuk a szülőket a kötelezően befizetendő sportköri díjjal. Ez lett volna a javaslatom, hogy gondolj erre, mert szerintem ott sok minden van a fejekben, amit jó, ha mi is látunk.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A sportegyesületek helyiségei egyébként tök üresek délelőtt, tehát a Fradiétól kezdve ott vannak a hatalmas sportcsarnokok, sporttelepek, ha oda bemegy az ember hétköznap délelőtt, egy teremtett lelket nem talál, délután elenyésző számban, egyet-kettőt...
ELNÖK: 5 óra tájban kezdődik.
Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, visszaterelném egy kicsit formális mederbe a bizottság ülését, tekintettel arra, hogy még két dologról kell döntenünk. Mindenképpen kell előadót állítanunk, ez nem szabadon választott gyakorlat. A kérdésem pusztán arra vonatkozik, hogy egyrészt döntsünk-e erről most, vagy, minthogy ez úgyis csak ősszel kerülhet napirendre, majd ősszel döntsünk erről, másrészt hogy a kisebbségi vélemény képviselői kívánják-e hogy kisebbségi előadót is állítsunk, vagy erről is döntsünk ősszel. (Közbeszólások: Majd ősszel!) Ősszel, jó.
Akkor ezt a napirendi pontot lezárom.
Tisztelt Bizottság! Az egyebek címszó alatt nekem egyetlen bejelentenivalóm van. Józan emberi számítás és papírforma szerint ebben az ülésszakban ez az utolsó ülése a bizottságnak, úgyhogy, ha megengedik, búcsúzóul egy pohár pezsgővel koccintanánk. (Közbeszólások: Még szavazni kell!) Majd mindenki megpróbálja a hat, illetve nyolc gomb közül eltalálni a megfelelőt. (Zsigó Róbert: Milyen nyolc? - Botka Lajosné: Mert négy van, és kettőt látunk!) Úgyhogy ha másnak nincs egyéb bejelentése, akkor...
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Épp mondani akartam, hogy az előző bizottsági elnök bezzeg pezsgővel szokott elköszönni...
ELNÖK: Folytatjuk a haladó hagyományokat. (Közbeszólások. - Derültség.)
Az ülést berekesztem, viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 40 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese