OTB-12/2008.
(OTB-58/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2008. október 1-jén, szerdán, 10 óra 14 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Egyes törvényeknek a 13. havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6071. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5726. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám); általános vita *
Mészáros László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endréné (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Szabó Zoltán (MSZP) dr. Sándor Klárának (SZDSZ)
Rózsa Endre (MSZP) Szabó Gyulának (MSZP)
Pokorni Zoltán (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz) Pánczél Károlynak (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) Révész Máriusznak (Fidesz)
Kuzma László (KDNP) Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Dr. Magyar Éva fogalmazó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Mészáros László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Siklósiné Antal Gyöngyi tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Móré Tamás főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Madarász Hedvig referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 14 perc)
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Vendégeink! Az oktatási és tudományos bizottság mai ülésének napirendje ahhoz képest, mint ami az első meghívóban kiment, némiképp módosult, de a második meghívóban a bizottság tagjai megkapták már az új napirendet. Nagyon röviden elmondanám, hogy miről lenne szó.
Egy napirendi pont kikerült az első változatból, és változott a sorrend is. A mostani napirend tehát:
Először megtárgyaljuk az egyes törvényeknek a 13. havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása. Nem sok ilyen van, ha van egyáltalán ilyen. A második napirendi pont a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása, itt szintén a módosító javaslatok megvitatása. Harmadik napirendi ponttá vált az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája, és ezt követi az egyebek.
Kérem a bizottság tagjaitól, szavazzunk arról, hogy elfogadják-e a napirendet. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenszavazat, tartózkodás nem volt, egyhangúlag elfogadtuk.
Egyes törvényeknek a 13. havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6071. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Az első napirendi pont előadójaként dr. Magyar Éva fogalmazó asszonyt köszöntöm a bizottságban. Úgy értelmeztük, hogy az ajánlásban gyakorlatilag egy olyan módosító javaslat van, amely érintheti a bizottságot, ez pedig a 4. számú módosító javaslat. Arra kérem a bizottság tagjait, legyenek szívesek ezt megnézni. Úgy tűnik, hogy ez tulajdonképpen egy nyelvi, stilisztikai módosítás.
DR. MAGYAR ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, ez egy nyelvtani pontosítás.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja-e a javaslatot?
DR. MAGYAR ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt a módosító javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm, látható többség, és egyhangúnak tűnik a szavazás.
Van-e olyan módosító javaslat ehhez a napirendi ponthoz, amelyről a bizottság tagjai még szeretnének vitát nyitni vagy szavazást kérni? (Nincs jelzés.) Ha nincs, köszönöm szépen, áttérünk a második napirendi pontunkra.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5726. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Egyrészt a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból dr. Horváth Istvánt, másrészt az Oktatási Minisztériumból Móré Tamást és dr. Madarász Hedviget köszöntöm. Itt is kapcsolódó módosító javaslatokról kell szavaznunk, illetve ezeket megvitatnunk, a kiegészítő ajánlást megkapták a bizottság tagjai.
Először tehát az ajánlás 1. pontja szerinti módosító javaslatról kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az ajánlás 2. pontja szerint szintén a foglalkoztatási bizottság javaslatáról van szó. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. Itt jelezni szeretném, hogy már tavasszal volt ennek a törvényjavaslatnak egy vitája, ami félbeszakadt, és a foglalkoztatási bizottság ugyanerre a törvényhelyre utóbb, most szeptemberben beadott egy másik javaslatot 3. szám alatt, majd azt támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e ezt a javaslatot, azzal együtt, amit a minisztérium képviselője elmondott. (Szavazás.) Hat igen. Kérdezem, ki nem támogatja a javaslatot, mert láthatóan nem volt meg a többsége. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Az ajánlás 3. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság másik kapcsolódó módosító javaslatáról szavazunk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az ajánlás 4. pontja szerint szintén a foglalkoztatási bizottság módosító javaslatáról van szó. Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az ajánlás 5. pontja szerint Tóth Ferenc képviselő úr nyújtott be egy módosító indítványt. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e ezt a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Képviselő úr szót kér, parancsoljon!
TÓTH FERENC (Fidesz): Indoklást lehetne kérni?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ami miatt nem támogatja az előterjesztő, az különösen a (11) bekezdés, miszerint a közalkalmazott kezdeményezésre a minősítéstől számított 30 napon belül jogszabályban előírt személyek bevonásával köteles a közalkalmazottal egyeztetést tartani. Egyrészt a minősítésen a közalkalmazott észrevételeket tehet, és az észrevételek megtétele után dönt arról a minősítést gyakorló vezető, hogy ezeket mennyiben veszi figyelembe. Ez egy parttalan vitává alakulna abban az esetben, ha a javaslatot elfogadnánk. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat megfelelő kereteket biztosít ahhoz, hogy az értékelt, a minősített személy nyilatkozhasson.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés vagy hozzászólás van-e? (Nincs.) Ha nincs, akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e az ajánlás 5. pontja szerinti javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 6. pontja szerint szintén a foglalkoztatási bizottság módosító javaslatáról döntünk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az ajánlás 7. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság módosító javaslatáról kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az ajánlás 8. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság módosító javaslata van soron. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az ajánlás 9. pontja szerint Zsigó Róbert alelnök úr módosító javaslatáról döntünk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Képviselő úr indoklást kér.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő azért nem támogatja, mert nem szakszerű a megfogalmazás. Ez a "tulajdonát képező szellemi termékek" felesleges jogmagyarázatot jelent egy törvényszövegben, ezek kézikönyvbe való szövegrészek, és nem a törvény szövegébe.
ELNÖK: Révész képviselő úr?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Én pont ellentétesen látom, mint ahogy a minisztérium tisztségviselője indokolta, hiszen a tulajdonát képező szellemi termék egy egzakt jogi kategória. Az a megfogalmazás, ami most van a törvénytervezetben, az pedig nem az. Ha törvényt alkotunk, szerintem olyan kategóriákat kell használni, ami jogilag egzakt módon levezethető. Ez, ami most van a törvényben, nem tartozik ebbe a kategóriába. Úgyhogy amit Zsigó képviselőtársam beterjesztett, az én meglátásom szerint jogilag leírható, sokkal pontosabb fogalomhasználat, mint ami a törvénytervezetben van. A lényeget egyébként nem változtatja meg, de hogy "a munkáltató tulajdonát képező szellemi termék", ezt tudjuk, hogy mit jelent. Az "üzleti titkát", az az irodalmi munkásságnak a része.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Nincs.) Köszönöm. A bizottságot kérdezem, támogatja-e Zsigó képviselő úr javaslatát. (Szavazás.) Ez 10 igen. Ki az, aki nem támogatta? (8) 8 nem. Tartózkodás volt-e? (2) 2 tartózkodás és 8 nem szavazat mellett a bizottság tehát nem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 10. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság módosító javaslatáról szavazunk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem, azzal, hogy a 11. pontban utóbb ugyanerre a törvényhelyre lett benyújtva módosító javaslatot, és majd azt támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az ajánlás 11. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság javaslatáról döntünk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az ajánlás 12. pontja szerint Pánczél Károly képviselő úr módosító javaslatáról szavazunk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Indoklást kér, képviselő úr?
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Nem, köszönöm szépen, pontosan tudom, hogy miért nem támogatja. (Derültség.)
ELNÖK: Nem kér indoklást. (Révész Máriusz: De én kérek indoklást.) Révész képviselő úr indoklást kér.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egy munkajogi tárgyú törvénynek nem tárgya az, hogy milyen forrásból biztosítják a díjazásokat. Ilyen alapon valamennyi közszolgálati törvénybe bele kellene írni valamennyi pótléknál, valamennyi más díjazási jogcímnél, hogy mi ennek a forrása. Ez nem egy munkajogi tárgyú törvénynek, hanem pénzügyi tárgyú törvénynek, a költségvetési törvénynek különösen a tárgya az, hogy milyen forrásokat biztosít. Megjegyzem, hogy ha nincs forrás erre, és a munkáltató nem fizet, akkor ez önmagában nem mentesíti; a közalkalmazotti törvény a munkáltatói és a közalkalmazotti jogviszonyt rendezi, és nem azt a kérdést, hogy a munkáltató hogyan kap pénzt.
Tehát elnézést, de mindent egy helyen, egy törvényben nem lehet leírni, még akkor sem, ha ez más szempontból fontos.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 13. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság javaslatáról szavazunk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az ajánlás 14. pontja szerint Tóth Ferenc képviselő úr javaslatáról szavazunk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselő úr?
TÓTH FERENC (Fidesz): Indoklást szeretnék kérni. Ugyanaz?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
TÓTH FERENC (Fidesz): Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 15. pontja szerint Pósán László képviselő úr módosító javaslatáról szavazunk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Indoklást kér Révész képviselő úr.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kicsit messzebbről szaladnék neki, legalább egy mondattal. Egy elvi kérdés, hogy a közszféra vezetőit miért kell enyhébb kárfelelősségi szabályok alá vonni, mint a versenyszféra vezetőit, amikor utóbbiak többségében magánpénzekért felelnek. A módosítás éppen arról szól, hogy a munkáltató első számú vezetőinél, ha nem is azonosan több esetben a versenyszférával, de olyan esetekben, amikor jogellenes magatartásuk kárt okoz a munkáltatónak, ha nagyon messzire megyünk, akkor éppen a költségvetést károsítják meg, akkor a felelősségük az általánosnál szigorúbb legyen. Ezért nem támogatja az előterjesztő azt, hogy a javaslat szerinti hat hónap háromra csökkenjen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot... (Révész Máriusz jelentkezik.) - nem, még nem kérdezem. Révész képviselő úr kért szót.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Két gondolatot szeretnék hozzátenni. Most szeptemberben végigjártam a kőbányai iskolákat, óvodákat. Minden második iskolában, óvodában elmondták azt a véleményüket, hogy nagyon súlyos helyzetben vannak az intézményvezetők, mert vannak olyan közalkalmazottaik, akik az elképzeléseiknek, a munkaelvárásoknak nem felelnek meg, ugyanakkor nem tudnak velük semmit kezdeni, hiszen olyan kirívó törvénytelenséget, mondjuk, nem követnek el, ami a felmentésüket lehetővé tenné. Ugyanakkor a szülők ki vannak borulva az óvónő tevékenységétől, és jó lenne, ha el tudnának válni. Az a problémájuk, hogy nincs meg erre a jogi lehetőségük.
Ami ide le van írva, az szerintem több szempontból is abszurdnak tűnik. Nem akarok a részletekbe belemenni, de ennek a törvénynek a végiggondolása során - vagy ezt követően - mindenképpen kellene foglalkozni azzal, hogy olyan közalkalmazottak esetében, akik kirívó törvénytelenséget nem követnek el, ugyanakkor nem a tőlük elvárható gondossággal folytatják az iskolákban, óvodákban a munkát, a munkáltatónak legyen lehetősége lépni. Már csak azért is, mert közben egyébként rengeteg intézmény megszűnt az országban, és százasával topognak a jó képességű, elszánt óvónők, tanítók, tanárok az iskolák, óvodák ajtaján.
Az az igazság, hogy azt látom, hogyha ezt a módosító javaslatot, amit Pósán képviselőtársam beterjesztett, nem fogadjuk el, akkor ezt a helyzetet még inkább bebetonozzuk, és kimondjuk, hogy aki egyszer végleges kinevezést, státuszt kapott, hogyha kirívó törvénytelenséget nem követ el, a közalkalmazotti státuszból nem távolítható el. (Deák Istvánné: Nem erre vonatkozik. Nincs ehhez köze.)
ELNÖK: A minisztérium képviselője kért szót, de többen jeleztek. Horváth úr, parancsoljon!
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Amit a képviselő úr megemlített, nem ezzel a törvényhellyel kapcsolatos. Ez azt jelenti, hogyha az iskola igazgatója a nyári szünetben kap egy állást, mondjuk a világ másik felén, és rácsapja az iskola ajtaját a tantestület orrára, akkor fizesse meg, hogy jogellenesen járt el. Ez az egyik része.
A másik része - már bocsánat, hogy ezt mondom -, először el kell olvasni a közalkalmazotti törvényt, a 30. § (1) bekezdés b) pontja a nem megfelelő munkavégzés esetén 30 napos felmentési idővel azt a pedagógust, aki mondjuk, rossz útra viszi a gyerekeket, fel lehet menteni, nem jár végkielégítés, viszonylag olcsón meg lehet szabadulni tőle. (Deák Istvánné: Mit akar Pósán képviselő úr? Hogy ne három hónapra szüntessük meg?)
ELNÖK: Köszönöm. Azt gondolom, e tisztázás után valószínűleg nincs további hozzászólás. Ugye? (Közbeszólások. - Révész Máriusz: Visszavonom.) Erről a módosító javaslatról beszéljünk most, és azt kérdezem a bizottságtól, hogy támogatja-e a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 16. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság módosító javaslatáról szavazunk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Harmadszor áll elő az a helyzet, hogy erre nemet kell mondanom, mert a következő pontban foglaltat támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az ajánlás 17. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság javaslata következik. Az előterjesztőt kérdezem.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az ajánlás 18. pontja szerint ismét a foglalkoztatási bizottság javaslatáról van szó. Az előterjesztőt kérdezem.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez a negyedik eset, amit nem, mert a 19. javaslatot támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja a javaslatot. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az ajánlás 19. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság javaslata következik. Az előterjesztőt kérdezem.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja a javaslatot. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az ajánlás 20. pontja szerint Magyar Bálint képviselő úr módosító javaslatáról szavazunk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja, most én kérek indokolást.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jogalkotási és tartalmi szempontból sem fogadható el a módosító javaslat, a lényegesebb a jogalkotási szempont. Egy törvény személyi hatályát törvény állapíthatja meg, és nem kormányrendelet. Ez a módosító javaslat gyakorlatilag kormányhatáskörbe delegálná azt, hogy mely közalkalmazott maradhat közalkalmazotti jogviszonyban, és kik állnak munkaviszonyban.
A tartalmi kérdés, hogy ennek van egy eljárásjogi oldala, nem lenne túlságosan elegáns, ha mondjuk az érdekegyeztetést megkerülve, az újságban olvasnák el a szakszervezetek meg a közalkalmazottak, hogy a státuszukat érintően milyen tartalommal változott meg a törvény, különös figyelemmel arra, hogy a közalkalmazotti törvény előírja azt, hogy milyen kormányzati döntéseket milyen módon kell egyeztetni, például a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában.
A harmadik tartalmi kérdés: azt hiszem, meg kellene szabadulni attól az illúziótól, hogy az embereket mennyire hatékonyan lehet foglalkoztatni munkaviszonyban, és hogy a közalkalmazotti jogviszony mennyire pazarló. A 13. havi fizetéstől és a jubileumi jutalomtól eltekintve, ha csak figyelmükbe ajánlhatom a Kjt. garantált illetménytábláját, nem olyan illetmények vannak, amelyek messze meghaladnák a versenyszférát. Azt hiszem, a versenyszférában pont az a probléma, hogy a többségi köztulajdonban lévő munkáltatóknál nem igazán jelenik meg a tulajdonos, megfejelve olyan kollektív munkajogi intézményekkel, mint a korlátlan eltérést biztosíttató kollektív szerződés. Tehát éppen nem a takarékosság, hanem a pazarlás irányába vezetne, hogyha ezeket a kiszervezéseket végrehajtanánk.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az ajánlás 21. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság javaslata következik. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, ehhez csak egy fél mondat, hogy az időmúlás miatt a hatályba léptető szabályokon módosítani kellett.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az ajánlás 22. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság javaslatáról szavazunk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem, mert majd a 23. pontot támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 23. pontja következik, a foglalkoztatási bizottság javaslata, melyről kérdezem az előterjesztőt.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság szintén támogatja.
Az ajánlás 24. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság javaslata következik. Az előterjesztőt kérdezem.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 25. pontja szerint Hoffmann Rózsa képviselő asszony javaslata következik. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja a javaslatot. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az ajánlás 26. pontja szerint Kuzma László képviselő úr javaslata következik. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a javaslatot.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja. Ehhez annyit hadd mondjak, hogy megkérdeztük az Országgyűlés Hivatalánál a lektort, és ő jelezte, hogy helyesen van írva a szövegben az érintett kifejezés. (Zsigó Róbert: Nem egészen így van, de mindegy.)
ELNÖK: Nyelvészként úgy tudom - nem vagyok ugyan az Országgyűlés lektora -, hogy ez egy szó. Tehát arra kérem a bizottságot, hogy amennyiben a magyar helyesírás szabályait magunkra nézve kötelezőnek értékeljük, akkor támogassuk a javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság támogatja a javaslatot.
Volt egy olyan fázisa a helyesírásnak, amikor mindkét módon lehetett írni, de most már egybeírjuk. (Közbeszólások.) A nagy izgalmak mindig a helyesírási kérdéseknél törnek ki a bizottságban.
Az ajánlás 27. pontja szerint... (Közbeszólások.) Képviselőtársaim! Nyissunk-e vitát a magyar helyesírás szabályairól? (Jelzésre.) Ne nyissunk!
Az ajánlás 27. pontja szerint foglalkoztatási bizottság javaslata következik. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 28. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság javaslata következik. Az előterjesztőt kérdezem.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Itt jelzem, hogy az előző elfogadásával, ha ezt a bizottság támogatná, akkor koherenciazavar lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést, nekem ez itt nincs jelezve. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 29. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság javaslata következik. Úgy látom, szintén határidő-módosításokról van szó. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 29-est nem, a 30-ast igen.
ELNÖK: Akkor nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az ajánlás 30. pontja szerint a foglalkoztatási bizottság javaslata következik. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az ajánlás 31. pontjáról nem kell szavaznunk, mert a 20.-ról már szavaztunk.
Következik tehát az ajánlás 32. pontja szerint Révész Máriusz képviselő úr javaslata. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. A képviselő úr indoklást kér.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha elhagynánk ezt a szövegrészt belőle, akkor ugyanolyan törvényi szempontok alapján kellene értékelni egy beosztottat, mint egy vezetőt. A vezetőnél vannak többletkövetelmények, ezért nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Javaslatot tettem arra is, hogy az "alkalmas" szót "megfelelőre" cseréljük. Esetleg ezt nem tudná-e megfontolni a minisztérium egy kapcsolódó módosító javaslattal?
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a javaslatot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a javaslatot. (Közbeszólások.) Nem volt rá válasz. (Közbeszólások.)
Képviselő úr, olyan jelzéseket kapok, hogy nem kapott választ arra a kérdésre, amelyet föltett a minisztérium képviselőjének.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nem kaptam választ, de elnök asszony szavaztatott róla válasz nélkül.
ELNÖK: De nem szavaztunk még.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): De, szavaztunk, túl vagyunk rajta.
ELNÖK: Elnézést kérek, a minisztérium képviselője nem válaszolt rá. (Dr. Horváth István: Mert nem kaptam szót.) Kívánja-e, képviselő úr, hogy újra szavazzunk erről?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nem kívánom, de a választ meghallgatom.
ELNÖK: Jó, akkor a választ viszont kérjük.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A magam nevében tudok ígéretet tenni: megfontoljuk, azzal, hogy innentől kezdve már csak koherenciazavar címén lehet módosító javaslatot benyújtani. (Többek: Ez nem így van.) Fölírtam magamnak.
ELNÖK: Köszönöm.
A 2. napirendi pontunk végére értünk, ez volt az utolsó módosító javaslat, amelyet meg kellett tárgyalnunk. Köszönöm szépen a minisztérium képviselőjének a munkáját.
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám); általános vita
Rátérünk a 3. napirendi pontunkra: az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat következik soron.
Köszöntöm a Pénzügyminisztérium megjelent képviselőit. Elsőként a minisztérium képviselőinek adom meg a szót. Parancsoljon!
Mészáros László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Mészáros László vagyok, a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályának vezetője; mellettem ülnek kollégáim, akik majd a részletkérdéseknél segíteni fognak.
Néhány gondolatot szeretnék elmondani az általános vitára bocsátás kapcsán. Az adómódosítási javaslatok kidolgozásának alapfeltétele a konvergenciaprogramban megfogalmazott célok teljesítése, tehát az, hogy az államháztartási egyensúly javításra kerüljön, és 2009-re vonatkozóan fenntartható módon sikerüljön elérni a 3,2 százalékos hiánymutatót. Természetesen emellett vagy ezzel együtt konkrét célokat is megfogalmaz és célokat is szolgál az adómódosítási javaslat. Így szolgálja a gazdaság versenyképességének javítását, a foglalkoztatás elősegítését, továbbá szolgálja évek óta - egyébként a korábbi javaslatokkal együtt - az egyszerűsítést, illetve a gazdaság kifehérítését, a feketegazdaság hatókörének visszaszorítását. Az adóintézkedések forrása részben a bevételek növeléséből, részben a kiadások csökkentéséből, részben pedig különböző átcsoportosításokból jön össze.
A három fő célhoz néhány kiemelt javaslatról ha megengednek néhány gondolatot.
A versenyképesség javítását, a foglalkoztatás elősegítését kifejezett tehercsökkentő javaslatok is szolgálják. Ilyenek például a személyi jövedelemadóval összefüggésben az szja alsó sávhatárának 1,7 millióról 2 millió forintra történő emelése. Vagy például ilyenként említhető az az összesen 4 százalékpontos járulékcsökkentés, amely 2009. április 1-jétől következne be, és amely a munkáltatók, a foglalkoztatók terheit csökkenti.
A versenyképesség javítását szolgálná az átmeneti időre bevezetett különadó megszüntetése a társas vállalkozásoknál. Ennek ellentételezésére azonban már a javaslat tartalmaz rendelkezéseket, egyrészt a társasági adókulcs 16 százalékról 18 százalékra történő emelését, illetve az adóalap-korrekciós tételek jelentős átrendezését, amelyek adott esetben adóteher-növekedést is eredményezhetnek. Csak megjegyzem, hogy az adóalap-korrekciós tételek átrendezése vagy egyszerűsítése a másik célt, az egyszerűsítést is szolgálja, összefüggésben például a számviteli nyilvántartásokkal.
Az adófizetés és az adófizetők körének kiterjesztését szolgálja a cégautó-adórendszer megújítása, amely vagyoni típusú adóként megjelenve jelentősen bővítené az adófizetők körét, ugyanakkor az egy adófizető által fizetendő összeget csökkentené. Ez is az a meghirdetett célok közé tartozó rendelkezés, amely igyekszik az adófizetők körét bővíteni, és ezáltal az egyes adózók terheit csökkenteni. Természetesen számos más adóterhet módosító tétel jelenik meg, akár a tőkejövedelmek tekintetében, akár egyéb más adójogszabályok tekintetében.
Évek óta kormányzati cél, és a jelen adójavaslatban is megjelenik az adminisztráció csökkentése. Erre talán két példát hadd mondjak: az egyik, hogy az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályban, illetve annak módosításában számos egyszerűsítő javaslat jelenik meg. Például a személyi jövedelemadónak a kifizetők általi adatszolgáltatás alapján az adóhatóság általi megállapítása, az elektronikus ügyintézés további bővítése, vagy például gondoljanak a nullás adóigazolásoknak egy új rendben való megoldására, amely sokkal egyszerűbb és könnyebben működik. De itt tudom megemlíteni a számviteli törvénynek a társas vállalkozásokra vonatkozó jelentős egyszerűsítését is, amely több mint 130 ezer vállalkozást érinthet, ha ezzel élni fognak.
S akkor harmadik ilyen célkitűzésként szeretnék utalni a feketegazdaság visszaszorítására, amely szintén a kormányzat többévi programja. A bizottság képviselői is ismerhetik azokat az adatokat, amelyek az elmúlt évek intézkedéseinek pozitív hatásait jelentik, közvetlen bevételnövelő hatásuk is van. E cél a 2009. évi törvényjavaslatban is határozottan megjelenik. Itt számos jogszabályt lehetne megint példaként hozni. Szintén ki tudom emelni az adóigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabályt vagy a számviteli törvényt, amelyben például a készpénzforgalom korlátozására jelennek meg előírások.
Úgy gondolom, az adótörvényjavaslat-csomag számos más részletkérdést is tartalmaz, kollégáim segítenek ebben, ha ezzel kapcsolatosan kérdés merül fel.
Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy a számviteli törvény módosításával összefüggésben törvényi kötelezettsége van az Állami Számvevőszéknek, hogy véleményezze a számviteli jellegű módosításokat. Ezt megtette, az Állami Számvevőszék elnöke egyetértett ezekkel a módosításokkal.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogassa.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságtól, tehetjük-e azt, amit ilyen alkalmakkor szoktunk, hogy a hozzászólásokat és kérdéseket egy körben bonyolítjuk le, vagy esetleg válasszuk-e szét a kettőt. Mehet együtt a hozzászólás és a kérdés? (Jelzésre.) Igen, akkor megnyitom a vitát a hozzászólások és a kérdések számára is.
Cseresnyés képviselő úr!
Kérdések, észrevételek, válaszok
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Lehet, hogy majd még egyszer szót kérek, mert az első felvetésem egy olyan felvetés lenne, amely nem függ össze szorosan ezzel a napirendi ponttal, de aztán mégis összefügg, és lehet, hogy azóta, amióta utoljára néztem ezt a törvényt, történt valami változás.
Ugyanis a probléma, amit szeretnék felvetni, a következő. Igaz, hogy nem nagy számban, de vannak olyan, a felsőoktatásban részt vevő hallgatók, akik állami finanszírozású, de nem nappali, hanem levelező vagy esti tagozatra járnak. Olyan problémái vannak ezeknek a diákoknak, ami tulajdonképpen nemcsak a diák, hanem a szülők problémája is, hogy mivel ők nem kapnak egyéb kedvezményeket, ösztöndíjat, de munkát nehezen tudnak vállalni. A munkavállalásuk azért nehéz, mert a foglalkoztatók, a munkaadók nehezen állnak szóba olyan hallgatókkal, akikről tudják, hogy tanulnak, és elég komoly, szoros időbeosztásuk van a felsőoktatási intézményben. Ösztöndíjat nem kapnak, diákfoglalkoztatásban nem vehetnek részt, mert ténylegesen nem nappali tagozatra járnak, tehát a szülői házat jelentősen megterheli az ő taníttatásuk.
Ha valamilyen módosító indítvány bemenne - és tulajdonképpen ez lenne a kérdésem -, elképzelhető-e, hogy támogatná a kormányzat azt, hogy ezek a diákok olyan támogatást kapjanak, hogy például az őket foglalkoztató munkaadók valamiféle járulékkedvezményt kapnának, azért, hogy ne legyen a szülői háznak olyan mértékű a megterhelése, ami a diákok, a hallgatók taníttatásával függ össze.
Első körben ezt szerettem volna mondani és kérdezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Deák Istvánné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Minisztériumi Képviselők! Néhány szóval szeretném megindokolni, hogy az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot miért tartanám általános vitára alkalmasnak.
Ahogy elhangzott, nagyon fontosnak tartom mindazt a célt, ami ebben a tervezetben megjelent, hiszen a konvergenciaprogrammal összefüggésben fontos a versenyképesség, a foglalkoztatás növelésének célként való megjelölése, az adózás egyszerűsítése mindenki számára. Ugyanolyan fontosak a feketegazdaság visszaszorítására tett javaslatok, és végül az ellenőrzés, illetve az ellenőrzések során felmerült problémák szankcionálásával kapcsolatos elképzelések is.
Ebben az anyagban láthatjuk hogy a javaslat mintegy 167 milliárd forintos megtakarítást jelenthet mindazoknak az adózóknak, akikre ez a javaslat vonatkozik. Ebből a 167 milliárd forintból körülbelül 122 milliárd forint a vállalkozókat érintheti. Ez számunkra azért lehet nagyon fontos, mivel talán éppen a vállalkozói szféra az, ahol jelentős munkahelyteremtésre számíthatunk, amely a lehetőségeket talán még biztosítani tudja ezen a területen. Amennyiben egy ilyen kedvezményes adótörvény-javaslat eljut a parlamenthez, majd ott természetesen támogatást kap a parlament részéről, ez a kis- és középvállalkozások számára jelentős lehetőséget biztosít majd.
Az áprilistól való bevezetéssel a lakosság számára is mintegy 45 milliárd forintos megtakarítást jelenthet ez a javaslat, elsősorban a személyi jövedelemadó területén, hiszen ahogy el is hangzott, a módosítással a sávot 1,7 millió éves jövedelemről 2 millió forintra tervezik kibővíteni. Ez is nagy jelentőségű azon az adózók és családok számára, akik idetartoznak, és ez az adózók jelentős százaléka.
A javaslat szinte minden adónemben hoz valamilyen változást, előrelépést, egyszerűsítést, bővítést, de ezekről - azt gondolom - még lesz lehetőségünk az általános vita során részleteiben beszélni. Ezért most csak példaként egy nagyon fontos részt szeretnék kiemelni, az összevont adókedvezmények területén új elemként jelenik meg a háztartással kapcsolatos szolgáltatások beemelése az adókedvezmények körébe. Itt a lakásfelújítások, korszerűsítések mellett számomra nagyon fontos tételként jelenik meg például a gyermekfelügyelet, a gyermekgondozás, a háztartásvezetés, házi ápolás kérdése, amelynek megvalósítása esetén szintén adókedvezményeket vehet igénybe az adózó. Talán ez is segíthet bizonyos munkahelyszámok, illetve a munkavállalók számának bővítésére.
A tandíjakkal kapcsolatosan is kiemeltem egy területet, hogy kik kaphatnak igazolást a tandíjak befizetésének adókedvezményéről. Ez a javaslat javít a pillanatnyi helyzeten, hiszen úgy bővítik ki, hogy bárki kaphat, akit a hallgató megjelöl, a jelenlegi szabályozás szerint ez a szülőket, illetve esetleg magát a hallgatót érintheti. Tehát ez is egyfajta rugalmasabb szabályozás.
Ami még számomra nagyon fontos, hogy minden adónemben végig megfigyelhetjük az adminisztráció egyszerűsítését. Ez nagyon sokat jelenthet a vállalkozók számára, hiszen ma külön komoly kihívást jelent a vállalkozóknak az adminisztrációs feladatok elvégzése, mindamellett, hogy egyébként a vállalkozásukat igyekeznek sikeresen vinni, de bizony ez komoly felkészülést, szakembert és költséget is jelent számukra. Tehát minden olyan javaslatot, amely ennek a csökkentését jelenti, a magam részéről támogatok, és biztos vagyok abban, hogy a vita során még nagyon sok jó javaslat és vélemény fog megfogalmazódni, hogy aztán a végén a parlament is sikeresen elfogadhassa az adó- és járuléktörvényt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nekünk a törvénynek az oktatásra vonatkozó részével foglalkoznunk, de mivel a minisztérium képviselője is néhány általános mondattal kezdett, néhány általános mondatban hadd mondjam el én is összességében a Fidesz véleményét.
Reggel, amikor jöttem, akkor jelent meg a hír, hogy a 2007-es költségvetési hiány adatát mintegy 450 milliárd forinttal csökkentették, ami elképesztően nagy szám. Az elemzők azt írják, hogy várakozásaik szerint az idei hiány is jóval 3,8 százalék alatt lesz. Ez mindenképpen pozitív hírnek tekinthető önmagában, csak a hírnek van egy negatív folytatása is, hogy a tavalyi gazdasági növekedés adatát 1,3-ről 1,1 százalékra csökkentették, miközben az összes környező országban 5-10 százalék közötti növekedés van.
A Fidesz álláspontja éppen azért az, hogy az, hogy 3,2 százalékra vigyük le a hiányt, annál nagyobb lépésre is van lehetőség - most úgy tűnik, ebben az elemzők is velünk értenek egyet, és az adócsökkentés esetében is éppen az előbb említett, meg az idénre várható adatok miatt jóval nagyobb lehetőségei vannak az országnak.
Ha tehát nem csökkentünk adót, akkor továbbra is itt maradunk ezzel a beszorult gazdasági növekedési ütemmel, amivel nehéz lesz ebből a helyzetből kitörni. Ennyit tehát általánosságban, de ez nem tartozik a mi bizottságunkhoz, csak éppen ma reggel, mielőtt indultam, olvastam ezeket a híreket az interneten, de gondolom, képviselőtársaim is látják. Mondjuk, hogy 3,8 százalékról a hiány jövőre lemenjen 3,2-re, úgy, hogy a 3,8 százalék alatt leszünk jóval, ez önmagában nem elégséges. De még egyszer mondom, a gazdasági növekedésen pedig változtatni kellene.
Az oktatási témákra rátérve, szeretném megkérdezni, jól értem-e azt, hogy a 2009. esztendőtől az iparűzési adó alapja csökkenthető lesz az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Ez mindenképpen egy olyan módosítás, amely érinti a mi bizottságunkat, hiszen ez a dolog az önkormányzatok bőrére megy, ugyanis ezek a bevételek az önkormányzatokat érintik, és gyakorlatilag az önkormányzati bevételekre terhelnek rá az elképzelések szerint - ha én jól értem - olyan költségeket, amelyek egyébként nem ezeket a bevételeket, azaz nem az iparűzési adót érintik. Itt az önkormányzatoknak, ha jól látom és jól értelmezem a törvényjavaslatot, akár 2 milliárd forint kiesése is lehet.
A második kérdésem azzal kapcsolatos, hogy a javaslat sorrendet állapít meg az adócsökkentő tételek között, ha elérik a kedvezményplafont, többet nem lehet levonni, és ebben a sorrendben a végén állnak a hallgatói jogviszonnyal összefüggő tételek. Az a kérdésem, hogy mivel magyarázzák ezt, mi lehet ennek az oka.
Az utolsó észrevételem inkább egy megjegyzés. Pozitívnak értékeljük, hogy a közoktatás-kutatásért ösztöndíjról szóló kormányrendelet alapján adományozott ösztöndíj adómentes lesz. Ugyanakkor jelezni szeretném, hogy az elmúlt években több olyan ösztöndíjat gyakorlatilag megszüntettek, elsorvasztottak, amelyek nagyon fontosak voltak, mi tiltakoztunk ellene. Most elég meglepő, hogy az elmúlt években ezzel ellentétes folyamatok zajlottak, és most így hirtelen rámutatunk egy ösztöndíjra, és azt mondjuk, hogy na, ez az ösztöndíj az elsorvasztott ösztöndíjakkal szemben pedig most az elkövetkező időszakban adómentes lesz. Ez egy rövid megjegyzés, kicsit azt akartam érzékeltetni, hogy bizonyos szempontból kaotikusnak tűnik az ösztöndíjrendszer kapcsán a kormány tevékenysége.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések, hozzászólások vannak-e? (Senki sem jelentkezik.)
Ha nincs, akkor most az első kör után megadom a szót a minisztérium képviselőinek. Parancsoljanak!
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Felmerült egy javaslat, hogy az előterjesztő támogatna-e egy olyan járulékkedvezményt, amelyet a nem nappali tagozatosok foglalkoztatásával kapcsolatosan lehetne igénybe venni. Azt tudom mondani, hogy megvizsgáljuk egy ilyen típusú javaslat kérdését, de egyrészt tudni kell, hogy ez összességében várhatóan milyen kiadást jelent, s mivel utaltam rá és a vitában is elhangzott, hogy a konvergenciaprogram kapcsán ez egy kifeszített javaslat, ennek költségvetési hatásaival együtt kell ezt megvizsgálni. Igazából akkor lehet érdemben foglalkozni egy ilyen javaslattal, ha tudunk mellé egy bevételi oldalt is tenni, de megvizsgáljuk.
Valószínűleg az én pontatlan fogalmazásomból következett, csak egy pontosítást szeretnék, hogy a járulékcsökkentés 4 százalékos mértéke az, ami áprilistól fog hatályba lépni, az szja-sávhatárokra vonatkozó előírás már január 1-jétől érvényes. Ezt valószínűleg én fogalmaztam pontatlanul.
Révész képviselő úr kérdezte, hogy jól érti-e, hogy 2009-től - most leegyszerűsítem - a K+F közvetlen költségeivel csökkenteni lehet az iparűzési adó alapját: igen, jól érti.
S volt egy szja-s felvetés, kérdés, hogy a kedvezmények sorrendjében a hallgatókkal összefüggő tételek a végén szerepelnek. Erre a kollégám fog válaszolni.
SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI (Pénzügyminisztérium): Siklósiné Antal Gyöngyi vagyok, a Pénzügyminisztérium jövedelemadó főosztályáról. Jó napot kívánok a képviselő uraknak, hölgyeknek.
Az adókedvezmények sorrendje azért került meghatározásra, és ez egy olyan sorrend, amelynek kapcsán elsősorban az adóbevallásában, illetve az adóhatósági adómegállapítás, munkáltatói adómegállapítás során a magánszemély maga megállapíthatja, hogy a 100 ezer forintos korláton belül érvényesíthető, 2009-től nyolc jogcímen szereplő adókedvezményeket milyen sorrendben kell figyelembe venni. Ennek a sorrendmegjelölésnek a jelentősége abban áll, hogy ha a magánszemélynek egyébként több jogcímen is lehetne adókedvezményt érvényesítenie, és összességében az egyes jogcímeken többet érvényesíthetne, mint 100 ezer forint. Tehát érvényesíthetne a magánszemély adókedvezményt mind a tandíj, mind a lakáscélú kedvezményhez kapcsolódóan, halasztottan, tehát több jogcím alapján, a magán-nyugdíjpénztári befizetések, önkéntes kölcsönös pénztári befizetések alapján, és ezek összességében, ha egyenként összeadnánk őket, több lenne, mint 100 ezer forint. A sorrendnek azért van jelentősége, mert előfordulhat olyan, hogy ha nem jelölünk meg semmilyen sorrendet, akkor az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során maga kell hogy megállapítson egy sorrendet, és mondjuk, egy olyan kedvezményt sorolna előre, amelyhez például visszafizetési kötelezettség kapcsolódik. Ilyen például a biztosítások kedvezménye, a tartós adományozás kedvezménye. Ha bizonyos feltételek nem teljesülnek, akkor ezeket a kedvezményeket néhány év elteltével növelt összegben vissza kell fizetni.
A sorrend meghatározásának pontosan az a lényege, hogy az ilyen kedvezményeket, amelyeknek a szabályozása bonyolultabb, amelyekhez a tandíj-kedvezményeknél halasztás lehetősége van, mások is érvényesíthetik, illetve a biztosítások kedvezményénél, a tartós adományozás kedvezményénél, ahol visszafizetési kötelezettség van, ezeket a végére rangsoroljuk, hogy elsősorban azokat vegye figyelembe az adóhatóság is, és amikor én magánszemélyként bejelölöm a sorrendet, nekem is azokat a kedvezményeket érdemes előresorolni, amelyekhez semmiféle szigorító, bonyolító rendelkezések nincsenek, és semmilyen jogkövetkezménye nem lehet a későbbiekben.
Úgyhogy ez volt a sorrend-meghatározás indoka. Köszönöm.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A vita és kérdések második köre következik. Kormos képviselő úr kért szót.
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Csak egy gondolat erejéig szeretnék visszatérni a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségek adókedvezményéhez, mármint ami az iparűzési adót illeti.
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó eseti bizottságnál is és más helyütt is folyamatos problémaként jelenik meg, hogy a magyar cégek kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítandó költségei a nemzetközi átlag alatt vannak, méghozzá jelentősen. Másik problémaként jelenik meg, hogy ennek a területnek a forrásszerkezete nagyjából-egészében fordított, mint Európa más területén. Nevezetesen általában Európa kutatás-fejlesztésben élenjáró országaiban ezeknek a forrásoknak mintegy 70 százalékát a gazdasági oldal teszi be a rendszerbe, és nagyjából 30 százalék az állami szerepvállalás.
Ma, úgy gondolom, bármilyen vállalkozásnak a versenyképessége alapvetően függ a kutatás-fejlesztésre fordítandó pénzektől, és hogy most ez a módosítás a gazdaság szereplőit valamilyen szinten igyekszik érdekeltté tenni abban, hogy erre nagyobb forrásokat invesztáljanak, úgy gondolom, egy adott település környezetében létező vállalkozás versenyképessége, megmaradása, termékszerkezetének változása, piacképessége szempontjából is meghatározható, ami a későbbiekben, azt hiszem, tetten érhető lesz a helyi adóban is. Ma, úgy érzékelem és úgy gondolom ezekből a problémákból adódóan, hogy egy ilyen szakbizottságnak talán üdvözölni lehet, hogy megjelenik egy ilyen irányú kedvezmény és ilyen irányú ösztönzés a kutatás-fejlesztésre. Részünkről ezt nagyon támogatandó javaslatnak tartjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pánczél képviselő urat illeti a szó.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Egyrészt maximálisan egyet lehet érteni azzal, amit Kormos képviselő úr elmondott. A K+F-et támogatni kell, és lehet így is ösztönözni a különböző cégeket, és igen, jól értettük, tehát a kérdésünkre részben adtak választ, hiszen Révész képviselő úr kérdése nemcsak arra vonatkozik, hogy jól értjük-e, hogy ez leírható az iparűzési adóalapból. A kérdésnek volt egy másik része is, hogy a továbbiakban az egyik oldalról ez egy hasznos dolog, a másik oldalról meg vizsgáljuk meg azt a lábát is, hogy az iparűzési adó az önkormányzatokhoz folyik be. Jól értjük-e, hogy onnan 2 milliárd forint bevétel ki fog esni.
Az önkormányzatok számunkra azért fontosak, mert ma Magyarországon a közoktatásban a legtöbb intézményfenntartó önkormányzat. Pontosan tudjuk, hogy az állami normatívák mire elegendők, és az egyik legnagyobb kötelező önkormányzati feladat, a közoktatás ellátása, biztosítása azon az adott településen, a hiányzó részeket, a hiányzó összegeket, annak többségét iparűzési adóból egészítik ki. A kérdés arra is vonatkozott, hogy ott ez a kétmilliárd forint hiányozni fog, ezzel számolnak-e.
ELNÖK: Köszönöm. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szerintem is nagyon jól látja Pánczél képviselő úr, hogy minden adócsökkentésnek van következménye. Ugyanezt tudom mondani Révész képviselő úr felvetésére is. Részt vettem tegnap a zárszámadási vitában, végighallgattam Varga Mihály képviselő úr felvetését, ezt követően utánanéztem annak, hogy milyen következményei vannak a Központi Statisztikai Hivatal korrekciójának.
Egy dolog világos, hogy olyan közvetlen következménye annak nincs, hogy na most már aztán lehet nyakló nélkül csökkenteni az állami bevételeket, mert itt van a Kánaán. Tehát nincs ilyen következménye, és lehet, hogy más szakértők álláspontját olvastam, minden mérvadó hazai és nemzetközi közgazdasági szakértői csoportosulás arra figyelmezteti a kormányzatot, hogy az adócsökkentést csak olyan mértékben hajtsa végre, amilyen mértékben a kiadásokat is csökkenteni tudja. Tehát sajnos nincs ilyen közvetlen következménye a KSH tegnapi bejelentésének, amellyel a 2007-es hiányt csökkentette.
Bár most csak az adótörvényekről van szó az előterjesztésben, de nyilvánvaló, hogy minden egyes döntésnél figyelembe kell venni a következményeket. Tehát minden kedvezmény növelése az állami bevételek csökkentését jelenti, tehát meg kell találni a párját a kiadási oldalon. Lehet növelni az adókedvezményeket, de akkor csökkenteni kell, például az önkormányzatok - vagy az egészségügy, vagy az oktatás - finanszírozását, ami a központi költségvetésből kikerül. Azt hiszem, ma már nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy ezt világosan lássuk.
Egy olyan előterjesztés van előttünk, amely azt a keskeny mezsgyét igyekszik betartani, hogy olyan mértékű adócsökkentés, adóteher-átrendezést lehet ebben a törvényben vállalni, amelynek a következményei nem tesznek tönkre más területeket. Így például az iparűzési adóban realizálható adójóváírás bizonyos mértékig valóban csökkenti az iparűzési adó növekményét, amely 2009-ben megjelenne az önkormányzatoknál, ennek az a része, amely eddig nem az iparűzési adóból volt leírható. Ezt nyilván világosan kell látni, és úgy készül a költségvetés, illetve a költségvetés vitájánál majd figyelnünk kel arra, hogy ez ne lehetetlenítse el az önkormányzatoknak például az iskolafenntartási feladatát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nem akarok túlságosan sokáig elmerülni abban a vitában, amely nem a mi bizottságunk feladata, egyet azért hadd jegyezzek meg. Kicsit bonyolultabb összefüggések is vannak, ugyanis ha végre sikerül összehozni egy olyan adórendszert, amely kicsit élénkíti a gazdaságot, akkor hadd hívjam fel Tatai-Tóth András figyelmét arra, hogy egy +1 százalékos gazdasági növekedés körülbelül 120-150 milliárd forint pluszbevételt jelent egyébként a költségvetésnek. Tehát 1 százalékos gazdasági növekedés 120-150 milliárd forint közötti pluszbevételt jelenthet.
Tehát, ha mondjuk nem 1,1 százalékos lenne a gazdasági növekedés, hanem mondjuk, ha az egyik legrosszabb ország felét esetleg elérnénk, és 2,5-3 százalék környékén lennénk, akkor azért az jelentős mennyiségű pluszbevételt jelentene. Tehát érdemes lenne foglalkozni azokkal az elképzelésekkel, amelyeket most már minden ellenzékben lévő párt - az MDF-től a KDNP-n, a Fideszen keresztül az SZDSZ-ig - mond, ugyanis a gazdaságélénkítési hatása miatt, ha ezt az adócsökkentést képes jól megcsinálni a kormány - itt vannak kétségeim -, akkor ez jelentős mennyiségű pluszbevételt is jelent.
A másik észrevételem az, hogy igen, beszéltünk arról, illetve egyetértek én is Kormos képviselő úrral abban, hogy nagyon helyes, hogyha a cégeket arra ösztönözzük, hogy kutatás-fejlesztési kiadásokra fordítsanak többet. Rendkívül alacsony ez az arány Magyarországon, ráadásul 5-6 év után újra elértük az 1 százalékot K+F tekintetében. Az 1 százalék összetétele Magyarországon egyébként lényegesen kedvezőtlenebb, tehát pont fordított arány van, mint normális nyugat-európai országokban, ahol egyébként a kutatás-fejlesztési kiadásokban kétharmad, 70 százalék a magánszféra által biztosított részarány, és egyharmad a közpénzből finanszírozott. Ez Magyarországon fordítva van,
Egy dolog nincs rendben, és erről beszélünk, hogy adunk egy kedvezményt, és aztán azt mondjuk, hogy ezt ráterheljük az önkormányzatokra. Ez a kedvezmény azt jelenti, hogy akkor ennyivel kevesebb lesz az önkormányzatok költségvetése. Szóval itt - hogy egy klasszikust idézzek - "más lándzsájával a bozótot", ez annak a tipikus formája, ez nem szerencsés. Az önkormányzatok - képviselőtársaim is tudják, több önkormányzati képviselő van közöttünk - igen erősen alulfinanszírozottak. Most 2 milliárd forintot újra kiveszünk az önkormányzatok kasszájából.
Képviselőtársaim tévednek abban, hogy csak az önkormányzatoktól lehet 2 milliárd forintot kivenni. Mondok egy példát: ha a kormány PR-költségvetését csökkentjük 2 milliárd forinttal, akkor még marad ott bőven pénz, még mindig lehet kommunikációs reklámkampányokat folytatni, de ez a 2 milliárd mégsem az önkormányzatoktól kerülne elvételre. Úgyhogy ezért vannak nekünk aggályaink ezzel a javaslattal kapcsolatban, hogy ilyenformán született meg ez a javaslat. Annak ellenére - még egyszer mondom -, hogy Kormos képviselőtársammal egyetértünk, lépéseket kell tenni, hogy növekedjen a magánszektor részesedése a K+F kiadásokban, azzal a felével maximálisan nem tudunk egyetérteni, hogy az amúgy is alulfinanszírozott önkormányzati szférára terheljük rá.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, hozzászólás? (Jelzésre.) Botkáné képviselő asszonynak adok szót.
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Nem tudom megállni. Mert ha ezt a logikát folytatjuk, amelyet Révész Máriusz képviselőtársam - azt kell mondanom, politikai programbeszédnek is jó (Révész Máriusz: Köszönöm szépen.) -, és megértem, hogy abszolút fiatal életkorából adódóan bizonyára el tetszik felejteni, hogy 2002 előtt a személyi jövedelemadó helyben maradó része vajon hány százalék volt, képviselő úr. És 2003. január 1-jétől vajon hány százalék maradt az önkormányzatoknál? Vagy a gépjárműadó 2002 előtti befizetéséből - nem akarom megmondani a végeredményt, csak tessék utánanézni - hány százalék maradt az önkormányzatoknál? Ezt követően ma a gépjárműadó hány százaléka marad az önkormányzatoknál?
Tehát amikor az adótörvények önkormányzati forrásként való elemzésébe kezdünk, akkor komplexebb elemzést kérünk, és úgy gondolom, ennek most nincs is itt az ideje. Ezt csak azért szerettem volna elmondani, mert sokkal összetettebb dologról van szó, és talán az általános vitában mi, képviselők a parlamentben bizonyára minden eszközt ki is fogunk használni.
Elnézést kérek, de megdicsértem, képviselő úr. (Révész Máriusz: Én is meg fogom, képviselő asszony. - Derültség.)
ELNÖK: Révész képviselő úré a szó, személyes megdicsérettetés okán is. (Derültség.)
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm, de az a "fiatal" sajnos már 41, de... (Tatai-Tóth András: Húsznak se látszol! - Derültség.) Ez is jólesett.
Én is szeretném megdicsérni képviselő asszonyt, mert ő is rendkívül fiatal (Derültség.), és talán ő sem feltétlenül emlékszik arra, hogy 2002 előtt például azt mondta ki a törvény, hogy 80 százalék feletti mértékben fedezni kell a két évvel azelőtti kiadásokhoz képest a normatívák kiadását. Csak jelzem, hogy ezt mindig sikerült teljesíteni; a 90 százalékot nem.
S jelezni szeretném, hogy ezt a törvényi passzust eltörölték annak idején, és arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy jelentősen átalakult az önkormányzatok finanszírozása. A normatív finanszírozás aránya csökkent, a helyben maradó bevételek aránya valamelyest nőtt. Ennek a következménye egyébként az lett, hogy az önkormányzatok közötti különbség jelentősen megnövekedett az önkormányzatok adóerő-képességétől függően. Máig is azt gondolom, képviselő asszony, hogy szerintem jobb volt az a helyzet, amikor a normatíva az önkormányzatok költségvetésében nagyobb részt fedezett, hiszen ennek köszönhetően egyébként az önkormányzatok közötti különbség kevésbé függött az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől. De egyetértek abban, hogy ez egy nagyon-nagyon komplex rendszer.
Még egyszer azt mondom, hogy a K+F kiadás növelésében a magánszektort érdekeltté tenni jó, helyes, támogatjuk. Azzal, hogy itt egy újabb sarcot vessenek ki az önkormányzatokra, ezzel nem értünk egyet. Van számos pluszlehetőség a költségvetésben önkormányzaton kívüli területen is ennek a fedezetét megtalálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólót nem látok.
Kérdezem a minisztérium képviselőit, kívánnak-e reagálni az elhangzottakra.
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, csak egy gondolatmenetben a törvényjavaslat keretein belül hadd reagáljak.
Való igaz, hogy az iparűzésiadó-alapból a K+F költségek levonása csökkentőleg hat a bevételre. De a javaslat tartalmaz számos olyan elemet, amelynek viszont növelő hatása van, és ha ezek úgy megvalósulnak, ahogy a szakértők ezt becslik és tervezik, akkor ezek meg fogják haladni ezt a kiesést. Csak hivatkoznék arra, hogy eddig a jogdíjak teljes egészében levonhatóak voltak az iparűzésiadó-alapból, a javaslat szerint a jövőben csak a fele vonható le ezen összegeknek.
Megtalálhatták a javaslatban, hogy a jövőre vonatkozóan az iparűzésiadó-előleg tekintetében önbevallásos rendszer fog megvalósulni, ami az önkormányzatok számára rendkívül jelentős, számítások szerint 500 millió forintos költségmegtakarítást fog eredményezni. Számos más javaslat tartalmaz járulékcsökkentést, különadó-megszüntetést, olyan javaslatot, amely az adott illetékes önkormányzatok területén működő vállalkozások számára kedvező, ezért vélelmezhető, hogy a tevékenységük bővülni fog, már csak ebből kifolyólag is növekedhet és növekedni is fog feltételezhetően az az adóalap a tevékenységük növekedéséből adódóan, amely az illetékes önkormányzatot illeti.
Hivatkoztam a feketegazdaság elleni lépésekre is, de csak általános jelleggel. Számos olyan intézkedés jelenik meg a javaslatban, amely kifejezetten az önkormányzat tevékenységét, területét is érintheti, és ezáltal szintén egyfajta adóalap-növelő hatása lehet. Azt gondolom tehát, úgy teljes a kép, ha összerakjuk a növelő és a csökkentő tételeket is, és önmagában ez a helyzet talán nem ítélhető ilyennek, hogy az önkormányzat számára kizárólag csak elvonásos, sarcoló rendelkezés van, hanem mellette a javaslat számos adóalapot növelő tételt is tartalmaz.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy értelmezem, szavazhatunk arról, hogy a bizottság támogatja-e az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki ezt támogatja. (Szavazás.) Köszönöm. Aki nem támogatja? (9) S aki tartózkodott? (0) Nincs tartózkodás. A bizottság támogatja az általános vitára való alkalmasságot.
Köszönöm szépen.
Bizottsági előadót kell állítanunk. (Jelzésre:) Tatai-Tóth képviselő úr Deák Istvánné képviselő asszonyt javasolja. Elfogadja-e?
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Igen, köszönöm.
ELNÖK: Igen. Kisebbségi előadót állítanak-e?
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): A későbbiekben jelezzük.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen.
Köszönöm szépen a minisztérium képviselőinek a munkát.
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönjük mi is.
ELNÖK: A bizottság tagjait addig még nem engedném el, amíg meg nem kérdezem, hogy "egyebek" napirendi pont alatt van-e valakinek mondanivalója. Révész képviselő úr, parancsoljon!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Annyira jól vezette elnök asszony ezt az ülést, hogy nem lehetne ezt az állapotot prolongálni hosszú távra? (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most lezárom a bizottság ülését, és utána válaszolok erre a kérdésre. (Derültség.)
Köszönöm szépen a bizottság munkáját. Szép napot kívánok mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 26 perc)
|
Dr. Sándor Klára |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea és Szoltsányi V. Katalin