OTB-17/2008.
(OTB-63/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2008. november 12-én, szerdán, 10.10 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megnyitó*
A napirend megállapítása*
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett)*
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/6572. számú törvényjavaslat*
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
Egyebek*
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Katanics Sándor (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endréné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Botka Lajosné (MSZP) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP) Katanics Sándornak (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP) Rónavölgyi Endrénének (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz) dr. Pósán Lászlónak (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz) megérkezéséig Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) távollétében Pánczél Károlynak (Fidesz)
Almássy Kornél (független) Révész Máriusznak (Fidesz)
Dr. Bencze Péterné (Pénzügyminisztérium)
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, vendégeinket, mindenki, aki figyelemmel kívánja kísérni a munkánkat. A bizottság november 12-ei ülését megnyitom. Az aláírt jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A meghívóval együtt kiküldött napirendi javaslathoz van-e valakinek módosító indítványa? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, kérdezem, hogy a bizottság elfogadja-e a napirendet a kiküldöttek szerint. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság a napirendet elfogadta.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat új, átdolgozott változatához benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok megvitatása és az azokról való szavazás. Az eredeti javaslatot T/6571. számon, az új változatot T/6380. számon kapták kézhez. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásán a kormány képviseletében megjelent Koleszár Katalin és Bencze Péterné osztályvezető asszonyokat. Azt javaslom, hogy mindjárt kezdjük is meg a tárgyalást.
Egy mulasztást elkövettem: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nevében Kerpen Gábor elnök úr egy beadvánnyal fordult a bizottság tagjaihoz, amelyet kiosztottunk önöknek.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlástervezetet valamennyien megkapták, ott fekszik önök előtt. Mielőtt az érdemi tárgyalást megkezdenők, volna egy indítványom: Veres János pénzügyminiszter úr képviselőként egy olyan módosítóindítvány-csomagot nyújtott be, amely lényegében a 13. havi bér felfüggesztését, illetőleg a 13. havi nyugdíjra vonatkozó új szabályokat tartalmazza. Ez az indítvány az 1. pontban szerepel, de aztán további 200 ponton keresztül húzódik az ajánlás folyamán. Azt javasolnám, hogy erről a csomagról egyszerre szavazzunk, amennyiben ez ellen senkinek nincs kifogása. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor tehát így fogunk szavazni, és amikor olyan helyhez érünk, amely ennek a javaslatnak valamelyik lába, akkor azt automatikusan át fogom ugrani.
Tehát, tisztelt bizottság, az ajánlás 1. pontjában, aztán számtalan, ezzel összefüggő más pontban Veres János képviselő úr a törvényjavaslat 4. §-ának kiegészítését javasolja egy új (8) bekezdés beiktatásával. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja az indítványt.
ELNÖK: A kormány támogatja. Tisztelt bizottság, van-e, akinek ehhez megjegyzése volna? Gondolom, van. (Révész Máriusz és dr. Pósán László jelentkezik.) Révész képviselő úr... (Révész Máriusz nemet int.) ..., eláll a szólástól, akkor Pósán képviselő úré a szó.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Szeretném megkérdezni a támogatás indokát, ugyanis az eddigi kormánynyilatkozatok arról szóltak, hogy tekintettel a pénzügyi válságra, az ország fizetőképességének a helyzetére, és így tovább, és így tovább, azért szükségeltetik a 13. havi juttatások megvonása, hogy a pénzügyi egyensúly ebből a szempontból fenntartható legyen. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a módosítások között szerepelnek olyan kitételek, ha jól emlékszem, a 2. ajánlási pontban, amelyet...
ELNÖK: Képviselő úr, ha egy picit megpróbálná magához közelebb húzni a mikrofont! Nagyon rosszul hallani.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnézést kérek! Tehát ugyanakkor olyan kitételek is szerepelnek a csomagban, amelyek az elvont 13. havi juttatások egy részét teljesítménymutatók érvényesítésére lényegében átengedik, visszaadják kormányhatáskörbe, hogy abból aztán személyi kifizetéseket lehessen eszközölni. Én azt gondolom, hogy ez nagyon álságos dolog: a széles körű közalkalmazotti rétegtől elveszik a 13. havi fizetést, aztán egy szűk körnek meg úgymond teljesítménymutatói honorálásaképpen meg odaadják. Ezért szeretnék egy indoklást kérni, hogy mi indokolja a kormányzat támogató álláspontját, hogyha a korábbi kommunikáció pont az ellenkezőjéről szólt.
ELNÖK: (Jelentkezések.) Egy pillanat, azt gondolom, célszerű, ha erre válaszolnak a jelenlévők, és utána folytatjuk. (Révész Máriusz: Kérdést sem lehet feltenni?) Ugyanehhez? (Révész Máriusz: Igen.) Akkor Révész képviselő úr is hadd kérdezzen!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak mivel úgyis válaszolni fognak, szeretném felvetni, hogy a 13. havi fizetéseket a közalkalmazottak, köztisztviselők esetében törvényi rendezi, emlékszünk, hogy itt vitatkoztunk, hogy fél évre előrehozzuk, elég sok időt töltöttünk ezzel itt, a bizottságban is. A megalapozó törvényekben, úgy látom, nincsen benne ennek a törvénynek a módosítása. Az a kérdésem, hogy akkor most itt mi történik egészen pontosan. A költségvetésben kivesszük a 13. havi fizetést, ugyanakkor az a kérdés, hogy mikor szándékoznak ennek megfelelően módosítani a szükséges törvényeket, amelyek egyébként rendelkeznek a 13. havi fizetés kifizetésének a módjáról, ami arról szólt mostanában, hogy havi lebontásban kell fizetni. Én azt látom, hogy ha most ezt így elfogadjuk, akkor ebben a pillanatban a szembekerülünk a hatályos törvényekkel. Hogyan kívánják ezt feloldani?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ez az utóbbi kérdés nem igazán a minisztériumnak és nem is ennek a bizottságnak az illetékességi körébe tartozik, feltételezem, hogy ezt a kérdést mint első helyen kijelölt bizottság a költségvetési bizottság kívánja bizottsági módosító indítvánnyal kezelni. Természetesen ha tudnak válaszolni rá a hölgyek, az jó, de én azt gondolom, hogy a dolognak ez a része nem a mi hatáskörünk, vagy a költségvetési vagy az alkotmányügyi bizottságé. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr is kérdezni óhajt?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Erre szeretnék egy fél mondatot mondani.
ELNÖK: Akkor engedjük át előbb a válasz lehetőségét a kormány képviselőjének! Koleszár Katalin osztályvezető asszony!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Pósán képviselő úr kérdésének nyilván a második fele az izgalmasabb, de ha megengedi, akkor általánosságban azért indokolnám ennek az indítványnak a szükségességét. Különösebben talán nem is kell indokolni: a gazdaságpolitikai helyzet változása indokolja azt, hogy a makroparaméterek változásával összefüggésben változzanak a költségvetés főbb adatai, ehhez kiadáscsökkentésre van szükség, és ezért kerül sor a 13. havi illetmény, illetve a 13. havi nyugdíj szabályainak a módosításához kapcsolódva a számok módosítására. A 13. havi illetmény elmaradása, illetve annak a 2. ajánlási pontban említett lehetőségnek az egymáshoz viszonyított aránya nem egy az egyhez, tehát egészen más nagyságrendekről van szó. Nem gondolom, hogy a 13. havi illetményét ellensúlyozná egy ilyen lehetőség, ami differenciálásra ad módot a 13. havi illetmény alanyi jogúságához képest.
A másik kérdésre válaszolva pedig azt mondanám, hogy külön törvénycsomag, illetve külön törvények módosításával lesz megoldva a 13. havi illetményhez kapcsolódó jogszabály-módosítás, valóban nem a költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz került ez benyújtásra. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most Tatai-Tóth képviselő úré a szó.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy Révész képviselő úr említette, hogy általában vitattuk a 13. havi illetményeket. Annak a törvénycsomagnak, amely nemcsak közalkalmazotti, hanem más területeken is kezelte ezt a kérdést, annak a tárgyalását felfüggesztette a Ház, éppen az idő közben bekövetkezett változások miatt, és az érdekegyeztetés befejezése után kerül a parlament elé. Tehát technikailag meg van nyitva egy törvénycsomagban a 13. havi illetmény összes szabályozása, és akkor folytatódik a tárgyalása, ha az érdekegyeztető tanácsban megszületett a megállapodás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Révész Máriusz jelentkezik.) Révész képviselő urat illeti a szó.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Sejtettem, hogy körülbelül ez a paradox helyzet lesz, ugyanis mi is az Országgyűlés eljárásrendje? Vannak a költségvetést megalapozó törvények. A megalapozó törvényeket módosítani kell, hogy az alapján aztán a költségvetést el tudjuk fogadni. Most mit mondanak a kormány képviselői? Fogunk hozni egy költségvetést, amely egyébként a hatályos törvényekkel ellentétben van, hiszen a hatályos törvények rendelkeznek a 13. havi fizetésről, a költségvetésben meg nem fogunk erre fedezetet biztosítani. Azt mondja a kormány, hogy majd később fogja ezt a problémát kezelni, mert majd benyújt egy módosító javaslatot ehhez a törvényhez. Ad absurdum - hogy mondjam? - még az sem zárható ki, mivel szoros arányok vannak a parlamentben, hogy ez a második törvény megbukik, nem megy keresztül mondjuk a parlamenten a 13. havi fizetések átalakításával kapcsolatos megalapozó törvény. Ebben az esetben akkor abban a nagyon szerencsés helyzetben lesz a Magyar Országgyűlés, hogy van egy költségvetés, amelyet elfogadnak, abban nincs fedezet a 13. havi fizetésre, ellenben van egy törvény, amely előírja, hogy a 13. havi fizetést hogy s mint, milyen ütemezésben kell majd fizetni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez így nem megy, ez egy jogi nonszensz. Ezért azt gondolom, hogy Veres képviselő úr ezen javaslatáról most teljesen abszurd lenne szavazni, házszabályellenes lenne és mindenféle problémát fel lehetne vetni, ha erről most szavaznánk, ugyanis az a helyzet, hogy előbb el kell fogadni a törvénymódosítást, és azután lehetne szavazni arról, hogy a költségvetésben ennek milyen következményei vannak. Ugyanaz vonatkozik erre is, mint a költségvetést megalapozó törvényekre: előbb el kell fogadni a megalapozó törvényt, aztán lehet ehhez a költségvetést módosítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én Szabó Zoltánnal ellentétben azt gondolom, hogy abban az esetben, ha a bizottságunknak illetékessége tárgyalni a 13. havi fizetésekről, abban az esetben, hogyha az elmúlt években mindig megtárgyaltuk a 13. havi fizetések kifizetésére vonatkozó törvénymódosításokat, akkor nem nagyon értem most az elnök úrnak azt az okfejtését, hogy bár költségvetésileg indokolt, eddig mindig megtárgyaltuk, most azonban nem tartozik a mi bizottságunk illetékességi hatáskörébe ennek a törvénynek a módosítása. Jogilag a tisztességes és az egyetlen elfogadható eljárás az lenne, ha előbb módosítjuk a törvényt, azután pedig a költségvetést. Ha összeütközik a kettő, ha megfordul a sorrend, akkor akár beláthatatlan jogi anomáliák is kikeveredhetnek ebből. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. A képviselő úrnak kétségkívül igaza van abban, amit elmondott, azonban amióta az Országgyűlés külön tárgyalja a költségvetést és az azt megalapozó törvényeket, mindig, minden megalapozó törvényben szereplő módosításnál felmerül, kétségkívül nem ilyen nagyságrendben merül fel, de felmerül, hogy mi van akkor, hogyha egy adott, a megalapozó törvényekben szereplő módosítást az Országgyűlés nem fogad el, a költségvetés azonban mégis úgy van benyújtva, és úgy lesz elfogadva. Ebben önnek teljesen igaza van, de ezt a problémát most már, ha jól számolom, ötödik vagy negyedik éve görgetjük magunk előtt. Nem tudom, hogy tudunk-e erre megoldást találni. Az kétségtelen tény, hogy a kormánynak szeptember 30-áig kell benyújtani az Országgyűlés elé a költségvetési törvényjavaslatát. Ha ahhoz, hogy ezt benyújthassa, előzőleg még el kellene fogadni a költségvetést megalapozó törvényeket, akkor ez azt jelentené a normál parlamenti menetrendet tekintve, hogy durván augusztus közepére már költségvetési javaslattal kellene rendelkeznie a kormánynak annak érdekében, hogy be tudja hozzá nyújtani a megalapozó törvényekre vonatkozó javaslatot. Kétségtelen tény, hogy bár úgy hívjuk őket, hogy megalapozó törvények, mindig előbb készül el a költségvetés tervezete, majd megnézzük, hogy ahhoz milyen törvényeket kell módosítani. Ez korábban a költségvetés része volt, mostanában egy ilyen nem túlzottan elegáns salátatörvény-megoldással rendezzük, ami még mindig elegánsabb egyébként, mint a korábbi volt, de nem túlzottan elegáns salátatörvény-megoldással leszünk úrrá ezen. Azt gondolom, hogy ezen nem nagyon tudunk segíteni, hacsak azt nem mondjuk, hogy nem tárgyaljuk a költségvetést, majd lesz februárban költségvetés meg 400 forintos euró.
Ami meg az illetékességet illeti, képviselő úr, azt tudom mondani, hogy felvethetjük azt a problémát, hogy ez a javaslat nincs megalapozva, ebben önnek igaza van, azt is mondhatjuk, hogy amiért ez a javaslat nincs megalapozva, ezért ellene szavazunk, ez minden képviselőnek szuverén joga, de egy be nem nyújtott módosító indítványról nem tudunk állást foglalni. Ebben a pillanatban nincs benyújtva módosító indítvány, és nincs benyújtva törvényjavaslat a 13. havi illetmények folyósítására vonatkozóan. Amikor mi ezzel foglalkoztunk az ezt megelőző - emlékezetem szerint - tíz-egynéhány évben, akkor minden alkalommal úgy foglalkoztunk vele, hogy erre nézve volt egy benyújtott törvényjavaslat. Mi most mit tudunk ezzel tenni, tessék mondani? Mi itt megfogalmazunk egy bizottsági módosító indítványt? Énszerintem két dolgot tehetünk: vagy megszavazzuk a Veres-féle módosító indítványt, vagy elvetjük a Veres-féle módosító indítványt, harmadik eset nem nagyon lehetséges. Nem látom a mi illetékességünket abban, hogy fogadjuk el ezt az indítványt, de nyújtsunk be egy bizottsági módosító indítványt arra nézve, hogy az meg legyen alapozva.
Elnézést, hogy kicsit hosszabb voltam, de azt gondolom, hogy a saját ülésvezetési pozíciómat valahogyan meg kellett indokolnom. Nekem sem különösebben élvezetes ez a szerep, amit most itt csinálunk, de, tisztelettel, erre szegődtünk. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úré a szó.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak egy mondatot szeretnék hozzátenni. Abban igaza van Révész képviselő úrnak, hogy két hatályos törvény nem lehet egymással ellentmondásban, tehát amikor a költségvetési törvényt elfogadjuk, akkor összhangban kell lennie a 13. havi illetményről szólóval, és ez meg fog történni. Mindig is így tárgyaltuk, az elnök úr kifejtette, hogy milyen akadályok vannak. Olyan szabály nincs, hogy egy törvényjavaslat nem lehet ellentétben egy hatályos törvénnyel, mert ha lenne, akkor egyáltalán nem lehetne törvénymódosítást beadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. (Pokorni Zoltán és dr. Pósán László jelentkezik.) Most Pokorni képviselő úré a szó, aki még nem szólt, utána Pósán képviselő úr következik.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Amit, Zoltán, elnök úr, mondtál vagy mondott, hogy eddig is minden évben voltak ilyen költségvetést megalapozó törvények, nincs ebben semmi rendkívüli, az igaz lenne...
ELNÖK: De igen, a nagyságrend!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): ..., az igaz lenne, hogyha nem folytattad volna, hogy ez a mostani még be sincs nyújtva, nem tudunk hozzá viszonyulni. Tehát mindenképpen - hogyan fogalmazott az ÁSZ képviselője? - atipikus helyzet van idén a költségvetés vitájában itt, ennél a 13. havinál is. Ennek a nagyságrendje jelentős, durván 1800-1900 iskolát fenntartó önkormányzatunk van, amelyek 13. havi fizetéseket fizetnek ki, most épp a fedezetet vesszük el. Az az eset, amire itt Máriusz utalt, hogyha netán mégsem sikerül összevadászni ehhez a törvényhez a képviselők 51 százalékát, mármint a majd benyújtásra kerülő, a 13. havit jogilag elvevő vagy megszüntető törvényhez, akkor előállhat az a helyzet, amit én nem kívánok senkinek, egyetlenegy önkormányzatnak sem, hogy a kötelezettség ott van, az iskolafenntartó alapítványok, egyházak..., mondjuk egyházaknál nincs, de ilyen gyakorlat kialakult, hogy fizetik ezt az összeget, tipikusan az önkormányzatok vállán, fedezetet viszont a költségvetés nem biztosít. Ez nem pusztán munkavállalói vagy bérprobléma, ez alapjaiban érinti az iskolafenntartó önkormányzatok ágazati stabilitását. Tehát az a legfinomabb kifejezés, hogy atipikus vagy kaotikus ez az állapot.
Amire Máriusz utalt, az az, hogy vajon felvethető-e egy ilyen javaslattal kapcsolatban az, hogy szavazásra bocsátható-e vagy sem. Ha jól értem Tatai-Tóth képviselő úr véleményét, akkor szavazásra bocsátható, ezt fejtette ki az elnök úr is, mi mindenesetre megfontolandónak, mérlegelendőnek érezzük, és ezért javasoljuk, hogy az elnök úr kérje az alkotmányügyi bizottság, illetve feltehetően a házelnök fogja ezt kérni, ezért jelezze a házelnök felé, hogy ő kérje az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását, hogy egy ilyen javaslat ebben a helyzetben szavazásra bocsátható-e, vitára bocsátható-e. Tisztelettel ez az egyelőre, felteszem, kisebbségi álláspontja a bizottságnak, hogy az elnök úr jelezze ezt a házelnök felé. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Annyit hadd tegyek hozzá, hogy az én álláspontom nem az volt, hogy igen, ez szavazásra bocsátható, hanem az volt az álláspontom, hogy ez nem a mi illetékességünk, hanem vagy a költségvetési vagy az alkotmányügyi bizottságé.
Pósán képviselő úrnak ígértem szót.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én visszakanyarodnék ahhoz a kérdéshez, amit a legelején feltettem. Azt a választ kaptam, hogy makrogazdasági szempontból nagy jelentősége nincs annak, hogy az egyik oldalon a 13. havit elveszik, az fontos, de a másik oldalon az, hogy a központi államigazgatási szerveknél munkateljesítmény-elismerésre viszont van céltartalék, az a makrogazdasági helyzetet nem fogja felborítani. Én azt gondolom, hogy függetlenül az összegek nagyságrendjétől egész egyszerűen morálisan tarthatatlan az a helyzet, hogy az egyik oldalon az ország lakosságának széles körét érintő megszorítás van, a másik oldalon pedig a munkateljesítmény elismerésére a kormányzat mégiscsak céltartalékot állít be. Ilyen helyzetben az az etikailag elfogadható álláspont, hogy a kormányzat magán kezdje a spórolást. Tehát ezt a választ tisztelettel nem tudom elfogadni, és kifejezetten bántja az igazságérzetemet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Hadd kérdezzem meg, képviselő úr, hogy ez az álláspontja vonatkozik-e a pedagógusok teljesítménymotivációs alapjára is.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, ez a kivétel, a munkateljesítmény elismerése kifejezetten a központi szervekre vonatkozik, tehát innentől kezdve a kérdésem nem volt indifferens.
ELNÖK: Igen, de a teljesítménymotivációs alap is megmarad, és az pedig a pedagógusok többletteljesítményének az elismerésére szolgál, miközben a 13. havi fizetést megvonják tőlük. Ezért kérdezem, hogy vonatkoztassuk-e a képviselő úrnak ezt az álláspontját a teljesítménymotivációs alapra is, mert abban az esetben a megfelelő helyen egy bizottsági módosító indítványt kellene benyújtani, amely azt is megvonja.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, amennyiben a 13. havi fizetést a kormányzat elhatározott módon, de vissza akarja vonni, akkor a pedagógusok esetében meglévő úgymond teljesítménymotiváció még csak pótolni sem képes ezt, tehát azt gondolom, mégsem összevethető felvetésről van szó.
ELNÖK: Jó, köszönöm. Én úgy értettem a kormány képviselőjét, hogy ez sem összemérhető a megvont 13. havival, de ennek a kitárgyalását majd a megfelelő ajánlási pontnál elvégezzük. Bocsánat, valaki jelentkezett, csak nem emlékszem... (Révész Máriusz jelentkezik.) Igen, Révész képviselő úr.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ígérem, hogy utoljára szólok hozzá ehhez a témához, bár a témát rendkívül súlyosnak érzem. Azt látom, hogy itt újra abszurdba hajlik át a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása, közkeletű szóval akár azt is mondhatnám, hogy itt is egy súlyos demokráciadeficit alakul ki, mert ha megnézzük a további módosító javaslatokat, akkor látjuk, hogy valami miatt határidő után benyújtott javaslatok is elő vannak terjesztve, meg nem nyitott törvényhez is be vannak nyújtva javaslatok - sok érdekes dologgal fogunk találkozni.
Amit az elnök úr elmondott, azzal röviden hadd szálljak vitába két alapvető ponton! Kialakult egy gyakorlat, viszont a gyakorlat eddig az volt, hogy a megalapozó törvényeket a költségvetéssel egy időben nyújtják be, és a megalapozó törvényeket a költségvetés elfogadása előtt fogadjuk el. Ez a gyakorlat, pontosan azért, hogy a költségvetés ne kerüljön szembe a törvénnyel. Itt valóban az a probléma, amire eddig még soha nem volt példa, hogy ez a törvény még be sincs nyújtva, ugyanakkor van egy költségvetési javaslat, amelyben - hogy mondjam? - több száz milliárdról tárgyalunk. Azt gondolom, a tisztességes eljárás minimum az lett volna, hogyha ezt a két törvényt legalább egy időben adják be, és a mai ülésen legalább az általános vitáját megkezdhetjük annak a törvénymódosításnak, hogy mi lesz a közalkalmazottak, köztisztviselők 13. havi fizetésével.
Én ebben a kérdésben egy kicsit sarkosabban fogalmazok, mint Pokorni Zoltán képviselőtársam: én ki merem jelenteni, még akkor is, hogyha ez nem fog eljutni az alkotmányügyi bizottsághoz, hogy ez az eljárási rend nem felel meg a Házszabálynak, ez teljes egészében házszabályellenes. És azt gondolom, hogy az a minimálisan elvárható kormánypárti és ellenzéki képviselői oldalról, hogy abban az esetben, ha egy ilyen súlyú kérdésben döntünk, ehhez a szükséges törvénymódosítás legyen itt, a képviselők előtt, hogy tudjuk, miről beszélünk. Egyébként az a véleményem, hogy önök is tudják, mindenki tudja, hogy amit itt Pokorni úrral mondunk, abban száz százalékig igazunk van, ezt önök is tudják, de védeni kell a mundér becsületét. Én azonban azt hiszem, hogy ez egy nagyon-nagyon súlyos precedens, és a jövőre nézve nagyon-nagyon súlyos példát mutatunk, hogy ilyen módon is lehet költségvetést tárgyalni.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ügyrendi javaslatom lenne. Hogyha ilyen aggályok vannak, akkor nyilván minden képviselőnek, minden képviselőcsoportnak megvan a joga ahhoz, hogy bármelyik bizottsághoz, a házelnökhöz vagy a Házbizottsághoz forduljon. Az az ügyrendi javaslatom, hogy kezdjük el az előterjesztések tárgyalását. Egyébként amit Révész Máriusz úr hiányol, az egy egymondatos előterjesztés, hogy a 13. havi 2009-ben nem lesz kifizethető. Ezt hiányolja, ezt tudjuk valamennyien. Hogy ez most milyen formában van benyújtva, az egy másik kérdés. Még egyszer hangsúlyozom, hogy mire ez a költségvetési törvény elfogadást nyer a parlamentben, addigra biztosítani fogja a kormányzat a törvények közötti összhangot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Magam is azt gondolom, hogy a házszabályszerűség megítélésében nem mi vagyunk illetékesek, ebben egyfelől az első helyen kijelölt bizottság, a költségvetési bizottság, másfelől az ügyrendi bizottság feladatát is ellátó alkotmányügyi bizottság illetékes.
Révész képviselő úr felvetésére két válasz van, van egy formai, meg van egy tartalmi. A tartalmi válasz csakugyan az, amit Tatai-Tóth képviselő úr is elmondott, hogy ennek a dolognak a lényege az, hogy jövőre nincs garancia a 13. havi illetmény kifizetésére. Hogy ezt havonként nem fizetik ki, vagy novemberben vagy decemberben egy összegben nem fizetik ki, az teljesen mindegy, szerintem a dolgozóknak is mindegy, hogy mikor nem kapnak pénzt. A formális válasz pedig természetesen az, hogy a költségvetési törvény, illetőleg a költségvetést megalapozó törvények együttesen akkor lépnek hatályba, amikor a köztársasági elnök azokat kihirdeti. Ha történetesen ilyen diszkrepancia mutatkozik a két elfogadott törvény között, akkor, gondolom, a köztársasági elnök úr, 19 év után először élni fog azzal a jogával, hogy visszaküldje ezt a törvényt a parlamentnek, mondván, hogy van itt két, egymásnak ellentmondó törvény, tessék ezekkel valamit csinálni, és akkor sajnos a karácsonyi szünetünk üléssel fog eltelni.
Ami a határidő után benyújtott javaslatokat meg a meg nem nyitott paragrafusokra vonatkozó indítványokat illeti, képviselő úr, mindig is bármelyik indítványhoz nyújtottak be képviselők ilyen javaslatokat, minden esetben úgy intézkedik a Házszabály, hogy az első helyen kijelölt bizottság illetékes ezek házszabályszerűségének a megítélésében - nyilván itt is ez fog történni, a költségvetési bizottság dönteni fog ezekről. Nekünk nem adatott meg az a felelősség ebben a történetben, hogy ezek házszabályszerűségéről döntsünk, vagy akár azt vitassuk. Mi két dolgot tehetünk: ezeket az indítványokat vagy támogatjuk, vagy elvetjük.
Úgy látom, hogy azért ezt a kérdéskört kiveséztük, úgyhogy a maga fenntartásait mindenki megtartva magának szavazhatunk erről. (Pokorni Zoltán jelentkezik.)
Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Kérem, hogy szavaztass a javaslatomról.
ELNÖK: Világos, tehát hogy jelezzük a házelnöknek azt, hogy itt probléma van. Azt javaslom, hogy erről - nem fogjuk elfelejteni - a szavazási sor végén döntsünk.
Tehát akkor tudomásul véve azt, hogy a képviselő úr javaslatára a napirendi pont végén arról is dönteni fogunk, hogy a házelnök asszonyhoz fordulunk-e ebben a kérdésben, most az 1. pontban és az azzal összefüggő kétszáz-egynéhány további pontban ismertetett Veres János-féle módosító indítványt teszem fel szavazásra egy csomagban. A kormány támogatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Ez 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. És aki tartózkodott? (Szavazás.) Olyan nem volt, a bizottság tehát 13:10 arányban támogatta a módosító indítványt.
A 8. pont következik. A 8. pontban Tatai-Tóth András képviselő úr a 30. § (1) bekezdés a) pontját kívánja módosítani, egy hivatkozást kíván megváltoztatni benne. A kormány álláspontját kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja, és csak megjegyezni szeretném, hogy az eredetileg benyújtott indítvány hibás volt, de idő közben az Országgyűlés ezt javította, de természetesen ugyanarra, tehát ez rendben van.
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Szeretném megkérni a módosító indítvány beterjesztőjét, hogy fűzzön ehhez magyarázatot, mert nincs itt a törvény. Mit jelent ez a 18. helyett 17-re való módosítás?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az előterjesztő eredeti szándéka az volt, hogy a 13. havival kapcsolatos ellátmányok kerüljenek ki a törvényből, és konzultálva a pénzügyminiszter úrral az ő javaslatában elírás történt. Tehát ez a javaslat megegyezik a kormányzat szándékával, támogatta is a kormány, nevezetesen hogy az említett melléklet 15. pontja a teljesítménymutatóra vonatkozik, a 16., 17. pontja pedig az összes kiegészítő illetményre. Nem volt olyan kormányzati szándék, hogy az kikerüljön a törvényből, csak elírási hiba volt. Ezt az elírási hibát korrigálja a kormánnyal egyetértésben... (Dr. Hoffmann Rózsa: Ez a 18.?) A 18. a bérre, a 13. havi bérre, illetve a bérfejlesztésre vonatkozó pontot tartalmazza.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben további kérdés, észrevétel nincsen (Senki nem jelentkezik.), akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 8. ajánlási pontban szereplő indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki nem? (Szavazás.) Öt nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Ilyen nincs. A bizottság 13:5 arányban támogatja az indítványt.
A 15. pont alatti indítvány következik. A 15. pontban Farkas Imre képviselő úr a 63. § (3.) bekezdését javasolja módosítani, kiegészíteni egy, a hátrányos helyzetű kistérségeknek juttatandó többlettel. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 17. pontban Tóth Ferenc képviselőtársunk a javaslat 65. §-ának kiegészítését javasolja egy új (7) bekezdéssel, amely a Kutatási és Technológia Innovációs Alap terhére kíván az OTKÁ-nak további juttatásokat folyósítani. A kormány képviselőjét kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Ugrunk egyet: a IX. fejezethez a 68. ajánlási szám alatt Tatai-Tóth András képviselő úr a közoktatási hozzájárulások mértékét kívánja módosítani - ez számos más javaslattal is összefügg, amelyekről ezzel együtt szavazunk. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy kicsit elvétettem az irányt. Itt 4,2 milliárdot akartam, és csak 4,2 milliót írtam. Tehát a javaslatot fenn fogom tartani, és kapcsolódó módosítót fogok beadni 4,2 milliárd átcsoportosítására. Ez a 2009. szeptemberétől csökkenő teljesítménymutató visszapótlására szolgál, hogy legalább ne csökkenjen szeptembertől. Tehát ezt a javaslatot én vissza is vonom, mert hibás, ezt a részét vonom...
ELNÖK: Azt javaslom, hogy a képviselő úr ne vonja vissza, mert akkor nem lesz mihez kapcsolódó módosító indítványt benyújtani.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Jó, akkor nem vonom vissza, csak én magam sem támogatom, mert hibás a leírás.
ELNÖK: Világos. (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Pokorni képviselő úré a szó.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): András, mielőtt elkészítenéd az új változatot, nálam az szerepel, hogy ennek a forrása, lába az önkormányzatoknál meglévő kulturális összegek. Javaslom, hogy fontold meg ezt, hogy iskolafenntartó önkormányzatoknak adunk oktatási címen pénzt, ugyanakkor ugyanazoktól, nagyrészt ugyanazoktól az önkormányzatoktól veszed el ennek a lábnak a jelentős részét. Tehát ha tudnál más forrást találnod az új változatban, akkor mi is jó szívvel tudnánk támogatni.
ELNÖK: Ha szabad annyit hozzátennem: dolgozunk az ügyön, képviselő úr. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úré a szó.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nyilván jobb volna jobb megoldást találni. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy pályázati alapokat csökkent a javaslatom, onnan teremti meg a forrást, és a pályázati alapot vagy megkapja az adott intézmény, vagy nem, vagy hozzájut, vagy nem, a normatíva viszont mindenkihez eljut. Tehát kötelező feladathoz lenne átcsoportosítva, ez az ügy lényege. Egyébként technikailag akkor azt kérem, hogy aki magával az elvvel egyetért - visszavonom, amit az előzőekben mondtam -, az támogassa ezt a javaslatot, hiszen együtt kezelendő, és akkor kapcsolódóval rendbe tesszük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm én is. Azt hiszem, kivitattuk a dolgot. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 68. ajánlási pontban és a kapcsolódó pontokban vázolt, Tatai-Tóth András képviselő úr által benyújtott indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 69. szám alatt Tóth Ferenc képviselő úr a közoktatási hozzájárulásokat 105,7 millióval kívánja megnövelni - ez természetesen összefügg más javaslatokkal is, hiszen valahonnan el is kell venni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 70. pontban Gyimesi Endre képviselő úr ugyancsak a közoktatási hozzájárulásokat kívánja kipótolni, méghozzá 1,1 milliárddal, nyilván máshonnan elvéve a pénzt. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 71. pontban ugyancsak Gyimesi Endre képviselő úr ugyancsak a közoktatási hozzájárulásokat más elvonások terhére ezúttal 2,8 milliárddal kívánja megfejelni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
ELNÖK: Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, csak azt szeretném kérni, hogy az elkövetkezendőkben jelezzük, mi lenne a lába, mert ez sok szempontból orientáló lehet. Ez a javaslat többek között a miniszterelnökség Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától vonna el pénzt. Mi úgy gondoljuk, hogy némileg túlméretezettnek tűnik az a keret, ami oda van rendelve, és életszerűbbnek, ésszerűbbnek és társadalmilag hasznos dolognak tartanánk, hogyha ez a közoktatási hozzájárulások lábaként szerepelne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ebben nem kívánok vitatkozni, bár volna mit. (Dr. Bencze Péterné jelzésére:) Osztályvezető asszony!
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Csak azt szeretném megjegyezni ehhez a módosító indítványhoz, hogy itt egy nagyon érdekes helyzet alakulna ki. A szakszolgálat, a pedagógiai szakszolgálat központosított előirányzatából zárná ki az indítványozó ezt a jogcímet, miközben a szakmai szolgáltatást emeli be a 3. számú mellékletbe. Tehát itt más feladatokról van szó, amiket összepárosít ez az indítvány. Nem tudom, hogy a szándékkal ez így megegyezik-e, ugyanis a szakszolgálat kifejezetten sajátos nevelési igényről szól, a szakmai szolgáltatás pedig a pedagógusok módszertani fejlesztéséről, képzéséről, rendezvényszervezésről, s a többi, szól.
ELNÖK: Rendben van. További megjegyzés nincsen, tehát felteszem a kérdést, hogy támogatja-e a tisztelt bizottság dr. Gyimesi Endre képviselő úrnak a 71. és a kapcsolódó pontokban jelzett indítványát. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 72. pontban ugyancsak Gyimesi Endre képviselő úr ugyancsak a közoktatási hozzájárulásokat kívánja támogatni, ezúttal a miniszterelnökség lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadásainak terhére kívánja 720 millióval. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 75. pont következik, amelyben Révész Máriusz képviselő úr az 1. számú melléklet IX. fejezet 5. címét kívánja módosítani: a helyi önkormányzatok esetében a központosított előirányzatokat kívánja durván 3,2 milliárddal megemelni a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal, továbbá a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kiadásainak terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 86. pont következik, amelyben Tasó képviselő úr a törvényjavaslat 1. számú melléklet IX. fejezet 8. cím 4. alcímének módosítását javasolja: a többcélú kistérségi társulások támogatását kívánja 9 milliárddal megemelni. A jogi főosztály megjegyzése az, hogy ez az indítvány nem házszabályszerű, mert a központi költségvetés fejezetenkénti főösszegére kizárólag a költségvetési bizottság nyújthat be módosító indítványt. A Házszabály biztosan így szól, lehet, hogy ennek megfelelően ez nem házszabályszerű, de én továbbra is úgy gondolom, hogy ennek a megítélését bízzuk a költségvetési bizottságra mint első helyen kijelölt bizottságra, és mi szavazzunk erről az indítványról! A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 87. pontban Kuzma képviselő úr ugyancsak a többcélú kistérségi társulások támogatására kíván 210 millió forint többletet valahonnan megint a Miniszterelnöki Hivatalból, de nem tudom pontosan, melyik fejezetéből, a kormányzati igazgatással kapcsolatos feladatok támogatásától kíván elvonni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A XI. fejezetre ugrunk, amelyben az Önkormányzati Minisztériumnál tervezett kiadások, illetőleg az ezekhez benyújtott módosító indítványok szerepelnek. Némileg necces, de azt gondolom, szavazzunk róluk.
A 200. pont az iskolai-, diák- és felsőoktatásisport-támogatásokra kíván további 40 millió forintot elkülöníteni. Ez fejezeten belüli átcsoportosítás, ha minden jól megy..., igen, ez fejezeten belüli átcsoportosítás. Lehet, hogy ráérnénk erről később szavazni, de ha már itt van, akkor tegyük meg. A közigazgatási hivatalok terhére kívánja a javaslat ezt a támogatást folyósítani. Becsó, Hadházy, Szalay, Kovács, Lasztovicza És Bánki képviselő urak indítványáról van szó. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Ugyanezek a képviselő urak a 203. pontban a sportlétesítmények fejlesztése és kezelése alcím alatt kívánnak egy új jogcímre: uszodai építési alap létrehozása sport- és tanuszoda-építési program jogcímen 2 milliárdot a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből átcsoportosítani. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 206. pontban ugyancsak Becsó, Hadházy, Szalay, Kovács, Lasztovicza és Bánki képviselő urak a labdarúgóutánpótlás-nevelési, labdarúgóakadémiák létrehozása címre 600 millió kívánnak elkülöníteni - ez megint csak fejezeten belüli átcsoportosítás. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A XII. fejezetre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetére ugrunk.
A 218. pont alatt Ángyán képviselő úr a mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményeinek kiadásait kívánja 1 milliárddal megemelni több jogcímen, de kizárólag a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésének terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 221. pontban ugyancsak Ángyán képviselő úr javasolja az agrárkutató intézetek kiadásainál a dologi kiadásokat 1 milliárd forinttal megemelni ugyancsak a Miniszterelnöki Hivatal néhány jogcímének terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A XIV. fejezet, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezete következik.... (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Bocsánat, elnéztem!
A XIII. fejezet, a Honvédelmi Minisztérium fejezete következik. A 256. ajánlási szám alatt Veres képviselő úr... (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Nem kell, erről már szavaztunk. A szamárvezető rosszul működik - most már csak az a kérdés, hogy ez a vezető vagy a szamár hibája-e.
A 278. pontról is szavaztunk.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezete következik.
A 371. pontban Pósán képviselő úr az egyetemek és főiskolák támogatásában a felhalmozási költségvetésen belül a saját bevételektől kíván eltekinteni, és ezeket máshonnan pótolná az egyetemek és főiskolák számára - a máshonnan a MEH, az FVM, a Honvédelmi Minisztérium és a nem tudom még micsoda, a XVI. fejezet. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László és Pokorni Zoltán jelentkezik.) Pósán vagy Pokorni képviselő úr, (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pósán képviselő úr... Olyan egyszerre tetszettek jelentkezni.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak azt szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt esztendőben is az volt a gyakorlat, jelenleg is úgy látszik, hogy ez változatlan, a tárca minden esetben irreális saját bevételeket tervez a felsőoktatási intézményeknél. Ez egész egyszerűen nem realizálódik, tehát jó lenne, ha a számokat közelítenénk a valósághoz - erre irányul a módosító javaslat.
ELNÖK: Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Egy kérdésem lenne. Az idei számok még nyilván nincsenek a kezünkben, de talán a tavalyiak felidézhetők arányaiban vagy nagyságrendjükben...
ELNÖK: Képviselő úr, kérem, egy kicsit vagy jobban beszéljen bele a mikrofonba, vagy húzza közelebb magához a mikrofont, mert alig hallom, süket vagyok.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): A kérdésem a felsőoktatási intézmények bevételi tervére és a teljesítésre vonatkozik, hogy ez alapján meg tudjuk ítélni a jövő évre vonatkozó terv tartható vagy nem tartható voltát, azaz a képviselő úr javaslatának az értelmét. Nem tudom, fel tudja-e esetleg idézni, vagy itt vannak-e ezek a tavalyi számok, hogy mennyi bevétellel tervezett a költségvetés tavaly, és mennyi teljesült az egyetemeknél.
ELNÖK: (Koleszár Katalinnak:) Osztályvezető asszony?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Ezek a bevételi számok az intézmények adott szolgáltatásai alapján kerülnek megtervezésre, tehát a költségvetési törvényjavaslat olyan számokat tartalmaz, amelyeket az intézmények reálisan teljesíthetőnek vélnek. Most nincsenek tényadataim, de amennyiben szeretnék, a következő ülésre természetesen szívesen hozok ilyet. Azt szeretném még megjegyezni, hogy természetesen intézményenként változó, hogy a bevételeik hogyan teljesülnek, mert nyilván van, aki felültervezi a bevételeit, nyilván van, aki alultervezi a bevételeit, de az intézmények többsége hozza a megtervezett bevétel mértékét, tehát teljesülnek a bevételek. Ez nyilván nem teljes körű.
ELNÖK: Gondolom, a képviselő úr kérdése értelemszerűen a 2007. évre vonatkozik, hiszen arról van zárszámadásunk, tehát annak a vonatkozásában tudjuk megítélni ennek a teljesülését, a 2008. évre nézve még nem. A kormány válasza tehát az volt, hogy pontos számokat nem tud, de az intézmények többségében ez teljesülni szokott, az intézmények rendszerint reálisan ítélik meg saját lehetőségeiket. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én magam a felsőoktatásban dolgozom, ebből következően értelemszerűen gyakran szoktam különböző ügyekben konzultálni akár a rektor úrral, akár a gazdasági főigazgatóval, és így tovább. És hogyha megengedi a kormány tisztelt képviselője, akkor némileg leegyszerűsítve úgy fogalmaznék, hogy általában az szokott lenni, hogy egy kicsit szentségelnek, hogy már megint olyan számokat várnak el az egyetemektől és intézményektől, amelyek irreálisak és teljesíthetetlenek. Én ebből következően kellő kétellyel fogadom azt, hogy ezek az egyetemek számadatai alapján kerülnek meghatározásra. Ezeket a számokat mindig a minisztérium szokta kitalálni, és megpróbálják utána az intézményekre ráoktrojálni. Van, ahol sikerül, van, ahol nem sikerül, ezek gyakorlatilag - hogy is mondjam? - íróasztalnál kitalált számok, és nem valós számok. Még egyszer mondom: fenntartom azt az állításomat, hogy ezek túlméretezettek és irreálisak, gyakorlatilag kivitelezhetetlenek. És ha ezeket mint virtuálisan meglévő pénzeket kalkuláljuk az egyetemi költségvetésbe, akkor az azt jelenti, hogy ez a pénz gyakorlatilag hiányozni fog, nincs ott ez a pénz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Koleszár Katalinnak:) Osztályvezető asszony!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Elnézést, csak annyit szeretnék megjegyezni ehhez kapcsolódva, hogy a nem befolyó bevétel valószínűleg nem is keletkeztetett költséget, tehát az a kiadás, ami bevétellel fedezett, ha nem hoz bevételt, akkor maga a költség sem jelentkezett. Tehát ilyen módon nem rövidülnek meg az intézmények, hogyha a tervezett bevételeik nem folynak be, hiszen nem az alapfeladataikat veszélyeztetni, lévén az támogatással fedezett.
ELNÖK: (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Még egyszer szeretném akkor kiigazítani a kormány képviselőjét, és jó lenne, ha utánanéznének, hogy például hány intézménynél van az, hogy bérkereteket csak saját bevételből tudják kifizetni, és az alapellátáshoz szükséges állások vannak odatelepítve, mert a normatívákból befolyó támogatási összege egész egyszerűen nem fedezi. De a másik oldalon, az akkreditációs meg egyéb követelmények viszont előírnak létszámkereteket. Innentől kezdve az ön állítása nem állja meg a helyét, hogy a tervezett bevételek, amelyek nem folynak be, azok nem keletkeztetnek kiadásokat. Sajnálatos módon vannak kiadások. Papíron lehet ezeket jól tologatni, hogy lesz ennyi bevétele saját oldalról, lesz támogatás, és akkor minden rendben van - de nem így néz ki.
ELNÖK: Ha megengedik, hogy képviselőként részt vegyek ebben a vitában! Én már elég régóta nem oktatok sajnos egyetemen, így aztán nem tudom vitatni Pósán képviselő úr adatainak helyességét. De azért az is felrémlik bennem, hogy ha egy egyetemnek nincsen pénze a bérköltségek kifizetésére, akkor adott esetben az is megoldás lehet, hogyha nem tart fenn három hallgató és nulla nemzetközileg jegyzett publikáció számára nyolcfős tanszéket, és akkor esetleg csökken a bérkeret.
(Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Csak egy megjegyzés. Én úgy látom, hogy most a költségvetés az egyetemek állami támogatását meghaladó bevételi kötelezettséget ír elő. Nincsenek pontos számok a fejemben, de azt gondolom, most először fordul elő, hogy nagyobb a tervezett bevétel a felsőoktatásban, mint amennyi állami támogatást kap az adott intézmény. Úgy látom, átléptünk itt egy határt. Még egyszer érvelek Pósán képviselő úr javaslata mellett.
ELNÖK: Kérdezem az osztályvezető asszonyt, hogy ez így van-e.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nagyságrendileg valóban azonos számokról van szó. Csak tájékoztatásul jelzem, hogy a felsőoktatási intézmények bevételének közel 50 százaléka OEP-támogatás, tehát ez nem olyan típusú bevétel, mint mondjuk egy bérleti díj vagy a költségtérítéses képzés bevétele. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy... (Dr. Pósán László jelzésére:) Nem, még Pósán képviselő úr, elnézést!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánatot kérek, csak hogy ezt a részét is tisztán lássuk, az OEP-támogatások vagy az OEP-finanszírozásból befolyó úgymond saját bevétel 2008-ban is jelentősen visszaesett, tekintettel arra az áldásos egészségügyi reformra, amelyet méltóztattak végrehajtani. Ez 2009-ben nem fog nőni, félreértés ne essék, ez nem fog nőni, hanem tovább csökken, tehát - még egyszer - irreális a tervezés. A másik oldalról nézve a lehetséges pályázati források is beszűkültek, a hozzákapcsolódó önerő is hiányzik. Arra a felvetésre pedig, amit az elnök úr mondott, csak annyit, hogy, tisztelt elnök úr, akkor a következőt kellene megtenni, javaslom, hogy akkor ön elnökként, oktatási bizottsági elnökként ezt vállalja fel, mondjuk álljon elő, és mondja azt, hogy nincs szükség mondjuk holland tanszékre bármelyik egyetemen, jóllehet, ez akár nemzetközi egyezményeket is sérthet, mert valamikor 10-15-20 évvel ezelőtt megalapították. Vagy nincs szükség mondjuk ilyen-olyan-amolyan, akár a környező országok nyelvét oktató, kis hallgatói létszámmal működő tanszékekre. Az akkreditációs követelményrendszer ebből a szempontból pedig nagyon aránytalan hallgatói-oktatói állapotot követel meg, ha szabad így fogalmazni. Tehát lehet ezt a logikát folytatni, csak akkor átesünk a ló azon oldalára, amely szerintem már nem lesz kívánatos.
ELNÖK: Köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy ez évi teljesülési adatokkal egyelőre ne érveljünk, tekintettel arra, hogy az év még véget sem ért, és a tényleges zárszámadás az arra vonatkozó sejtésektől jelentősen el szokott térni.
Tisztelt Bizottság! Szavaznunk kellene. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e Pósán képviselő úrnak a 371. és az ahhoz kapcsolódó ajánlási pontokban szereplő módosító indítványát. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 377. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony a Külügyminisztérium nemzetközi kötelezettségek, nemzetközi támogatásának terhére, továbbá a Károly Róbert Főiskola rekonstrukciójának terhére kívánja megemelni 264 millió forinttal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciójára szánt támogatást. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 378. ajánlási szám alatt Cseresnyés képviselő úr a Károly Róbert Főiskola rekonstrukciójára szánt összeget kívánja elvonni, ezen túlmenően a Külügyminisztérium fejezetéből kíván további csaknem 400 millió forintot elvonni, és az így keletkező félmilliárd forinttal a Közoktatásért Alapítvány nevelést segítő szabadidős tevékenységének támogatását kívánja megemelni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 379. pontról már szavaztunk... (Edelényi Zsuzsánna jelzésére:) Miért is nem? (Közbeszólások: De, szavaztunk róla! - Edelényi Zsuzsánna: Bocsánat!) Egyszer nem hagyom magam beugratni...
A 386. pontról is szavaztunk.
A XXVI. fejezet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezete következik.
A 471. ajánlási pontban Pettkó és Hock képviselő urak a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok működési célú támogatásait is kiadásait 100 millió forinttal kívánják megemelni a Miniszterelnöki Hivatal valamelyik jogcímének terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 483. szám alatt Varga képviselő úr 35 millió forinttal kívánja megemelni a Roma Integráció Évtizede Program végrehajtásában az egyéb működési célú támogatásokat és kiadásokat, mégpedig a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetének terhére, tehát ez fejezeten belüli átcsoportosítás. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 484. szám alatt Balog, Szászfalvi és Semjén képviselő urak, Bíró Ildikó és Ékes Ilona képviselő asszony, valamint Farkas, Fazekas és Varga képviselő urak ugyancsak a Roma Integráció Évtizede Program végrehajtását kívánják ugyancsak 35 millióval megemelni egy másik, ugyancsak fejezeten belüli előirányzat terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 486., a 487. és a 488. pont alatti indítványok egyaránt..., nem egyaránt, akkor megyünk külön-külön.
A 486. pontban Varga József képviselő úr a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt 140 millió forinttal kívánja fejezeten belüli átcsoportosítással támogatni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 487. pontban ugyancsak Varga képviselő úr ugyanezt a közalapítványt ezúttal 340 millió forinttal kívánja megint csak fejezeten belülről támogatni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 488. pontban Balog képviselő úr és képviselőtársai szintén a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt kívánja 140 millió forinttal ugyancsak fejezeten belülről támogatni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A XXXIII. fejezet, a Magyar Tudományos Akadémia fejezete következik.
Az 515. ajánlási szám alatt Pósán képviselő úr a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának támogatását kívánja 40 millió forinttal megemelni a Miniszterelnöki Hivatal kiadásainak terhére. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr, gondolom, indoklást kér.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Részben indoklást szeretnék kapni, részben pedig arra szeretnék emlékeztetni, hogy a tavalyi évben ugyanúgy volt egy ilyen vitánk, és igazából nem egymás között volt vitánk, hanem a kormányzattal, mert a bizottságban mindenki egyetértett azzal, hogy az MTA könyvtárának a működése egész egyszerűen a működőképesség határán állt akkor is, és áll a mostani elvonások alapján most is. Hogyha egyáltalán a magyar tudomány életben tartása fontos lehet, márpedig én azt gondolom, hogy az, akkor az a minimum, hogy a könyvtár, ahol a leginkább naprakészen elérhetők az aktuális tudományos eredmények a hazai kutatók számára, működőképes maradjon. 40 millió forintról van szó a Miniszterelnöki Hivatal terhére. Nem kívánok még egyszer utalni arra, hogy szerintünk mennyi felesleges és elherdált pénzkeret van a Miniszterelnöki Hivatalnál, de ha már egyszer a 13. havi fizetéseknek a makrogazdasági dolgai szóba kerültek, akkor azt kell mondanom, hogy ennek analógiája mentén a Miniszterelnöki Hivatalból 40 millió forint elvétele nem fogja romba dönteni a Miniszterelnöki Hivatalt, ellenben megmenti az MTA könyvtárát. Köszönöm.
ELNÖK: Koleszár osztályvezető asszony? Merthogy a képviselő úr indoklást is kért, hogy miért nem...
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Alapvetően valóban a forráslába miatt nem, de azt azért tájékoztatásul jelzem, hogy az MTA könyvtárának a 2009. évi előirányzata a törvényjavaslatban közel 20 százalékkal magasabb, mint az előző évi...
ELNÖK: Bocsánat, mennyivel?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Közel 20 százalékkal, olyan 18 százalék körüli a növekmény, ha jól számoltam. Tehát a 2009-es javaslat már eleve számolt növekedéssel. Köszönöm. (Dr. Pósán László: Pont elveszik! Hányféle költségvetés van forgalomban?!) Parancsol, képviselő úr?
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Igen, feltettem a költői kérdést, hogy hányféle költségvetés van forgalomban, mert az általam olvasottban pont elvétel szerepel. Kíváncsian várom, hogy hányadik kiadás, hányadik kötet.
ELNÖK: Az mondjuk nem egy jelentéktelen kérdés, hogy ha adva van egy pofon, akkor azt az ember adja-e vagy kapja. (Pokorni Zoltán: A második emeli, a harmadik elveszi...!) Bocsánat, ha most arra céloznak, hogy a Veres-féle módosító indítvány azt az emelést, amit a benyújtott törvényjavaslat tartalmaz, elvonja, akkor ezzel ne tessenek érvelni, mert ez mindenütt elmondható, ahol közalkalmazottak vagy köztisztviselők dolgoznak, akik 13. havi bérének a fedezetét a Veres-féle módosító indítvány elvonja. Ettől még, minthogy adott mértékben emelkedett az adott jogcím támogatása, ez a többlettámogatás megmarad, hiszen a Veres-féle elvonással szemben kiadáscsökkentés is van. Arra a 13. havi fizetésre, amit nem kell kifizetni, nem kell költségvetési támogatást biztosítani. Én tehát megértem a dolgot, és magam is a szívemen viselem a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának sorsát, de próbáljunk olyasmivel érvelni, ami megáll a lábán. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, elnök úr, a 2008. évben, ha emlékeim nem csalnak, 440 vagy 450 millió forint körüli volt az MTA könyvtárának az összköltségvetése...
ELNÖK: 2008-ban...
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): A 2008. évre vonatkozóan, ha emlékeim nem csalnak. A költségvetés első beterjesztett verziójában szerepelt, ha emlékeim nem csalnak, körülbelül ugyanez az összeg, a második verzió elvesz ebből durván 20 millió forintot, a harmadik verzió, a Veres-féle csomag meg még tovább elvon. Én tehát nem igazán értem, hogy akkor most milyen számokról beszélünk.
ELNÖK: (Koleszár Katalinnak:) Osztályvezető asszony!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Bocsássanak meg, de én nem kívánok az emlékeimre hagyatkozni. Ha lehet, akkor a kolléganő után visszatérek erre a kérdésre is, és akkor megkérem a pontos számokat a kollégáimtól. Köszönöm.
ELNÖK: Jó. Akkor én azt indítványozom, hogy erről a javaslatról most ne szavazzunk, ugorjunk, és amikor az adatok a rendelkezésünkre állnak, akkor tudunk majd szavazni róla. Akkor tehát az 515-ösre kell majd visszatérnünk.
Most akkor a mellékletek következnek.
A 3. számú melléklet kapcsán a 606. ajánlási pontban Hoffmann képviselő asszony a pedagógiai módszerek támogatását az alapfokú művészetoktatás támogatása megnevezésre kívánja változtatni. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) Akkor én hadd kérdezzem meg, mivel nincs előttem a teljes jogcím, hogy ez az átnevezés tartalmi következményekkel is jár-e, vagy azzal nem jár?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Semmilyen tartalmi következménnyel nem jár.
ELNÖK: Nem jár?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Tehát ezen a pedagógiai módszerek támogatása jogcímen kizárólag az alapfokú művészetoktatás támogatása szerepel?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem csak itt szerepel az alapfokú művészetoktatás támogatása. Az alaptámogatás a 15. jogcímben szerepel. Ez a kiegészítő támogatások között egy olyan pluszkövetelményt vagy -feltételt kíván kifejezni, amely az általános alaptámogatáshoz nem tartozik hozzá. Ez a minősített intézmények kérdése.
ELNÖK: Világos, én ezt megértem, de alapvetően... Hogy mondjam? Kádár János programjának nem voltam nagy híve, de azért hogy a krumplilevest nevezzük krumplilevesnek, az mondjuk egy racionális elgondolás. ...Jó, szavazunk.
Tisztelt bizottság, szavazunk. Aki támogatja, hogy a pedagógiai módszerek támogatása címszó helyett az alapfokú művészetoktatás támogatása szerepeljen a 3. számú melléklet 16. pont 5. alpont második nem tudom én micsodája alatt, az szavazzon. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 609. ajánlási szám alatt Cseresnyés képviselő úr a Waldorf iskolák számára is biztosítani kívánja ezt az imént említett hozzájárulást, amennyiben az az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja szerint van ott ellátva. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Közbeszólások: Szavazzunk!) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 613. pont következik, amelyben Lázár képviselő úr a 16.6.2. jogcímet nemcsak az intézményi, hanem a többcélú kistérségi társulás intézményeibe járó gyermekek után is folyósítani kívánja. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Megkérdezhetem, hogy azért-e, mert ez más jogcímen már szerepel?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Általános szabályként a 3. számú melléklet kiegészítő szabályai záró mondata minden normatív hozzájárulás igénybevételére feljogosítja a többcélú kistérségi társulásokat, nyilván ha ők tartják fenn az intézményt.
ELNÖK: Köszönöm. (Senki nem jelentkezik.) Megjegyzés nincsen, úgyhogy szavazunk. Aki ezt az indítványt támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 615. pont következik, amely Pánczél képviselő úr javaslata... Ez számomra inkább csak nyelvhelyességi meg stilisztikai módosításnak tűnik. (Pánczél Károly: Így van!) A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Pánczél képviselő úr?
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Nem tudok mit hozzáfűzni. Csodálkozom rajta. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
ELNÖK: (Dr. Bencze Péternének:) Tessék parancsolni!
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem a stilisztikával van a baj, hanem egy módosító indítványban van a 615. és a 616. ajánlási pont alatt lévő szöveg, és sajnálatos módon el van rontva a módosító indítvány második része, tehát rossz a hibajavítás. Azaz hogyha a képviselő úr megnézi, a 616. ajánlási pont alatt a második bekezdésben, ahol az "Egy, a fenti" zárójelbe van téve, és elolvassa az azt követően javított mondatot, akkor az nem nyelvhelyes annyira.
ELNÖK: Ez a 616-os?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen. Ez egy módosító indítvány.
ELNÖK: Nekem is feltűnt, hogy ott úgy olvasandó a dolog, hogy: "Az e körbe tartozó gyermek, tanuló után az a) pont szerinti hozzájárulás is hozzájárulás.".
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Összességében más probléma nincsen ezzel a módosító indítvánnyal.
ELNÖK: Nem tudom, hogy ez helyes-e, mindenesetre én nem értem. (Pánczél Károly jelentkezik.) Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Azért ettől eltekintve - mert itt már a 616-osról beszél a kormány képviselője - a 615-össel véleményem szerint semmi ilyen probléma nincs, tehát nyugodtan lehet róla szavazni, és támogatható is szerintem.
ELNÖK: Akkor azt indítványozom, hogy a jogi főosztály javaslatával ellentétben külön szavazzunk a két ajánlási pontról.
A 615. ajánlási pontban nyelvtani és stilisztikai módosításokat javasol a képviselő úr. Kérdezem a bizottságot, hogy ezt támogatja-e. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
A 616. ajánlási pontban tényleg fennáll ez a probléma. Minthogy nyilvánvalóan ugyanarra kíván utalni, én ezt is szívesen támogatnám, de akkor, azt gondolom, ehhez egy csatlakozó vagy kapcsolódó módosító indítványt kellene benyújtani, amely ezt a hozzájárulás is hozzájárulás című tautológiát megszünteti. Most mindenesetre szavazzunk róla, aztán meglátjuk, mi lesz a kapcsolódó sorsa. Tehát aki ezt az indítványt támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a 620. pont, amely Zsigó alelnök úr indítványa, aki azt, hogy milyen törvénnyel lehet módosítani a szóban forgó kiadásokat, nevesíteni kívánja a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvénnyel. De hiszen az a törvény ez a törvény, úgyhogy így számomra nem tűnik értelmesnek ez a módosító indítvány. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Nem tudom, alelnök úr, ha mondana néhány szót, hogy mit akart itt javasolni! Mert most ez itt nekem problémát okoz.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Kaptam is szót, elnök úr?
ELNÖK: Hogyne! Ha kíván élni vele.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Ez a módosító javaslat annak a lehetőségnek a kiiktatása, hogy egy akármilyen törvénnyel lehessen menet közben módosítani a költségvetést. Erről szól ez a módosító javaslat.
ELNÖK: Világos. Az eredeti beterjesztés viszont pont arról szól, hogy ezt a költségvetési törvény módosítása nélkül is meg lehessen tenni - ez koncepcionális különbség. Ebben a formájában semmiképpen nem működik a dolog, mert akkor ki kellene hagyni belőle az "e törvény módosítása nélkül is"-t, de ez esetben majd kapcsolódó módosító indítványt lehet hozzá benyújtani...
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Igen, ezt akartam javasolni. Emellett indoklást szeretnék kérni az előterjesztőtől, hogy egyetért-e azzal, hogy itt van egy nyelvhelyességi probléma, tehát hogyha kapcsolódó módosító javaslattal kívánjuk ezt helyrerakni, akkor egyetért-e az előterjesztő képviselője vele.
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Akkor valóban kétszer kellene megismételni azt, hogy a Magyar Köztársaság költségvetési törvénye, de teljesen kizárt, hogy egy ágazati törvény plusz normatív hozzájárulást állapítson meg önkormányzatok számára. Ezt az önkormányzati törvény sem engedi.
ELNÖK: Osztályvezető asszony, Churchill szerint egyetlen állampolgár élete, szabadsága és vagyona sincs biztonságban, amíg a törvényhozás ülésezik, tehát ne zárjon ki semmit! (Derültség.) Az a kérdés tehát, hogy ha helyrerakjuk ezt a valóban létező nyelvtani anomáliát, akkor a kormány tudja-e azt támogatni, hogy az itt meghatározott normatív hozzájárulások mindenféle feltételei csak a költségvetési törvénnyel legyenek módosíthatóak, és ne mondjuk zárszámadási törvénnyel, számviteli törvénnyel, tudom is én micsodával.
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, én csak azt tudom mondani, hogy nekem ez nincs ellenemre, de majd a kormány eldönti.
ELNÖK: A kormánynak ebben az ügyben nincs álláspontja. Azt javaslom, hogy ebben a formában semmiképpen ne támogassuk, és kérjük meg az alelnök urat, hogy egy kapcsolódó módosító indítványt nyújtson be, amelyről bizonyára a kormánynak is lesz majd álláspontja. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 620. ajánlási szám alatt benyújtott indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 5. számú melléklet következik.
A 625. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai egy támogatás igénybevételének lehetőségét kívánják módosítani nem a harmadik, hanem a második évfolyamig bevezetett kétnyelvű nemzetiségi oktatás esetében. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság is támogatja.
A 643. szám alatt Hock és Pettkó képviselő urak az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatását kívánják mintegy 1,2 milliárd forinttal csökkenteni... (Dr. Pósán László: Növelni!) Ez csökkentés... (Dr. Pósán László: Ja, bocsánat, igen!) Bocsánat! Lehet, hogy növelni akarták, de csökkentést nyújtottak be. (Derültség.) És az ezer fő alatti kistelepülések népességmegtartó képességének érdekében fenntartott önkormányzati intézményekben dolgozó pedagógusokhoz kívánják ezt átcsoportosítani. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 645. szám alatt Tatai-Tóth képviselő úr az iskolai gyakorlati oktatásra vonatkozó szabályokat kívánja némileg módosítani - ha jól látom, ez tartalmi módosítás is. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ez egy elég régi ügy. Még valamikor 2005-ben, a száz lépés program kapcsán hoztunk egy olyan rendelkezést, hogy ha a szakközépiskolát, az érettségi utáni szakképzést lerövidítik, egy évvel rövidebb idő alatt végzik el, és a szakközépiskola négy évfolyamára osztják be az egy év anyagát, akkor kapjanak ehhez normatívát. Ez felment a második évfolyamig, és a harmadik évfolyamnál tavaly technikai okok miatt elakadt. Ezt hozná vissza ez a javaslat. De az érettségihez ennek nincs köze, tehát felesleges az, hogy érettségihez is köti a törvény. Az alapkövetelmény az, hogy rövidebb legyen a szakképzés, akkor teremtődik meg a forrás ahhoz, hogy ha egy évig nem veszi igénybe érettségi után a normatívát, azt vagy annak egy kisebb részét kapja meg előbb, tehát költségvetési szempontból így is hatékony. Az alapmegállapodásban, amit a szakképző intézmények képviselőivel kötöttünk, nem volt benne az érettségi, ezért kérem ennek a támogatását a kormánytól is majd.
ELNÖK: (Kuzma László jelzésére:) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Ez egy kiváló javaslat, ugyan a hozzárendelt pénz kevés. Még további érvelést szeretnék mondani, mielőtt a kormány nem támogatná. Egy rendkívül fontos ügyről van szó: túl azon, hogy ez a rendszer megspórol a költségvetés számára - erre nem térek ki, Tatai-Tóth képviselőtársam elmondta -, a másik nagyon lényeges, morális dolog, hogy a 9-10. évfolyamon van egy 40 ezer forintos, bizonyos feltételekkel meglévő normatíva, ez a gyakorlati képzés 12 fővel, tehát maximum 12 fővel kell megvalósítani. Egy olyan időszakban pedig, jelesül a 11. és 12. évfolyamon, ahol valódi szakmai alapozás folyik 8 órában, ott meg nincs kiegészítő normatíva, holott ez a 11-12. évfolyam az, amelyik nagytömegében lehetővé teszi, hogy például egy kétéves OKJ-s szakma az érettségi utáni szakaszban egy év alatt elvégezhető legyen, ami, mondom, a költségvetés számára is megtakarítást jelentene ilyen formában. Ez az egyik.
A másik nagyon fontos dolog, hogy az elhagyni javasolt rész egy elméleti vizsga. Tehát szembemegy a dolog szellemével, hogy egy csoportbontásos gyakorlati kiegészítő normatívát adjon, miközben szövegszerűen megjelenik benne egy elméleti vizsga, jelesül egy középiskola szakmai alapozó tárgyaiból érettségi vizsgát tehető elem. Az eredeti szerkezetében az egész ellentmondásban van önmagával az egész rendszeren belül. Azért fontos most, hogy ezt ilyen formában megragadjon a költségvetés szövegkörnyezetében, mert abban bízom, hogy az azt követő években ez esetleg szépen fokozatosan megjelenhet normatívában is, legalább hasonlóan 40 ezer forintos szinten vagy óraszámarányosan meglévő szinten, amennyit gyakorlati oktatásra fordítanak a középiskolák, általában a felét. Tehát én kiegyeznék a 40 ezer forintos kiegészítő normatívával, hogy pontosabban mondjuk: azzal a normatívával, amelyik a 9-10. évfolyamon is megjelenik normatív alapon. Tehát egy rendkívül fontos problémáról, egy rendkívül komoly kérdésről van szó, egyelőre jelzés értékű ez az 50 millió forint, de bízom benne, hogy a jövőben ez normatív alapú is lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjét viszont nem kérdeztük még meg.
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Tisztelt bizottság, akkor szavazzunk! Aki a benyújtott indítványt támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 8. számú mellékletre térünk át.
A 709. ajánlási szám alatt Révész képviselő úr a tagintézményi támogatás igénybevételére szabott legfeljebb 1-6. évfolyamos feltételtől való eltekintést kívánja kivenni a törvényből, magyarán ha 1-8. évfolyamú iskolában van óvodai tagintézmény, akkor a tagintézmény támogatása az óvodai tagintézmény után ne járjon. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 711. pontban ugyancsak Révész képviselő úr a kistelepülések tagintézményi támogatása igénybevételének feltételei közül törölni kívánja a szakos ellátottságot, hogy egészen nagyvonalúan fejezzem ki magam. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 725. pontban Pósán képviselő úr ugyancsak a többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó támogatások igénybevételeinek feltételei közül kíván egyet törölni. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 726. pontban Zsigó alelnök úr a normatívának az iskolai átlaglétszámhoz való kötöttségén kíván enyhíteni. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 727. pontban Bebes és Kuzma képviselő urak kiegészítő... (Kuzma László közbeszól.) Bocsánat! A közoktatási feladatokra támogatást nem veheti igénybe a törvénytervezet szerint valaki, ezen feltételek közül kívánnak törölni néhányat. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szeretném a bizottság figyelmébe ajánlani ezt a javaslatot. Itt a többcélú kistérségi társulások működéséhez adott támogatást egy olyan többletfeltételekhez köti a beterjesztett törvényjavaslat, amelyek eddig nem szerepeltek. Én egy olyan kapcsolódó módosító indítványt szándékozom beadni, amely ennek a rendelkezésnek a hatályát a 2009. január 1-je után létrejövő társulásokra érvényesíti, mert a korábban megalakult társulásokkal szemben egyszerűen elfogadhatatlan, hogy olyan új követelményeket támasztunk, amelyek a megalakuláskor még nem voltak. Én tehát azt kérem a bizottságtól, hogy ezt az indítványt támogassa. Ez a 727. pont.
ELNÖK: Ez a 727. pont. A kormány képviselőjének van-e ehhez megjegyzése?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Annyi megjegyzésem lenne, hogy ami alapján ezek a feltételek bekerültek a törvényjavaslatba, ezek a feltételek kvázi triviálisak kellene legyenek, hogy az intézményhálózat-maradék ugyanúgy ne működjön, és kvázi papírtársulás ne működjön, hadd ne mondjam, folyamatosan.
ELNÖK: Magam is így látom ezt a javaslatot, hogy ezzel voltaképpen annak a lehetőségét kívánja kizárni a törvényjavaslat, hogy a kistérségi társulásokra vagy - bocsánat! - a társulásokra, intézményi társulásokra vonatkozó szabályok kijátszásával többletnormatívákat szerezzen az önkormányzat. Csak abban sajnos Tatai-Tóth képviselő úrnak van valami igazsága, hogy akkor ezt akkor kellett volna beleírni, amikor létrehoztuk a kistérségi társulásokat. Egy létrehozott társulásra... Hogy is mondjam? ...Jó, szavazzunk!
Aki tehát ezt az indítványt támogatja, az, kérem, jelezze. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) És aki tartózkodott? (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Még egy olyan megjegyzést hadd tegyek Tatai-Tóth képviselő úrnak, hogy azt a kilátásba helyezett csatlakozó vagy kapcsolódó módosító indítványt, amely ezt a 2009. január 1-je után létrejövő társulásokra kívánja korlátozni, nem lehetne-e kiegészíteni azzal, hogy ez a rendelkezés úgy egyébként rendben van, csak ne lépjen hatályba, csak valamilyen türelmi idő után. Tehát itt hatályba léptető rendelkezést kellene eltolni, mert az valóban igaz, hogy ha december nem tudom hányadikán elfogadunk egy törvényt arra nézve, hogy az iskoláknak ezentúl az nem jár, akkor erre legalább egy éves felkészülést illendő lenne hagyni. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az előzményekhez annyit, hogy amikor a többcélú kistérségi társulásokról az alaprendelkezést meghozta a kormányzat, én jeleztem az akkori belügyminiszternek, hogy ez milyen folyamatokat indított el. Azt mondta, hogy tudnak róla, szokjanak össze az önkormányzatok! Ehhez képest - még egyszer mondom - azt gondolom, hogy ennek a bevezetése csak felmenőrendszerben lehetséges. Azt tehát el tudom fogadni az elnök úr indítványából, hogy mondjuk 2018-tól már mindenkire kötelező lesz, amikor kifutnak a jelenleg felvett elsőosztályos tanulók, de hogy menet közben, meccs közben változtassuk a játékszabályokat, azt én semmiféle körülmények között nem tartom támogathatónak. Tehát akkor nem egy, hanem nyolc év a türelmi idő, vagy minimum négy év, hogyha az alsó és a felső tagozatra gondolok, de annál kevesebb semmiképpen sem lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ezt majd a képviselő úr a benyújtandó módosító indítványában mérlegeli.
A 729. számon Bóka és Tasó képviselő urak az intézményi társulásra igénybe vehető támogatás feltételeit kívánják enyhíteni abban az esetben, hogyha az intézmények székhelytelepülésének lakosságszáma meghaladja a 10 ezer főt. A kormány?
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 730. pontban Papp József képviselő úr ugyancsak az intézményi társulásokra vonatkozó szabályokat kívánja enyhíteni. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr! ...Bocsánat, a kormányt kérdezzük először! (Tatai-Tóth András: Bocsánat!)
DR. BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Akkor most következik Tatai-Tóth képviselő úr.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ez egy enyhített változata az előzőnek. Ez legalább azt a problémát kezeli, hogy ha mondjuk két-három település éppen az infrastrukturális adottságok következtében olyan iskolát hozott létre - egy csomó ilyen panaszosom van -, amelynek kapcsán tíz éve megállapodtak, hogy az alsó tagozatot az A településen oldják meg, oda hordják össze a kisgyerekeket, a felső tagozatot meg a B településen oldják meg, mert ott vannak meg a feltételek, normálisan működik a rendszer, és most hirtelen hozunk egy olyan rendelkezést, hogy miután nem egy településen működik mind a nyolc osztály, megszüntetjük a támogatást. Ezt a Papp József-féle indítványt is mint minimumkövetelményt kérem a bizottság által támogatni, hogy legalább ezt fogadja el a kormány, ha a többit nem is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Senki nem jelentkezik.) Akkor szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 730. számon benyújtott módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Tisztelt Bizottság! Az Akadémia könyvtárára vonatkozó indítványtól eltekintve a módosító javaslatok végére értünk, hacsak nem tud valaki ezen kívül még olyat, amelyről szavaznunk kellene. (Dr. Pósán László: Arról még kell!) Azon kívül tud-e valaki másról? (Senki nem jelentkezik.) Nem. Akkor most az osztályvezető asszonynak adom meg a szót, hogy a tényleges számadatokat ismertesse velünk.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának 2008. évi támogatása 422,1 millió forint volt. A benyújtott törvényjavaslat 498 millió forintot tartalmaz, ez 18,7 százalékos növekedés. És a 4. számú módosító indítvány szerinti csökkentés után 475,4 millió forint lesz a támogatása, ami még mindig 11,9 százalékos növekedést jelent az Akadémia könyvtárának támogatásában.
ELNÖK: Továbbá a 13. havi kiadás megtakarítása...
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Az a költsége nyilván megszűnik, így van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úré a szó.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az általam mondott adat, még akkor is, ha bizonytalanságként említettem, továbbra is áll, ugyanis ez akkor úgy jött össze, hogy az Akadémián belül volt egy átcsoportosítás, azért, hogy működőképes legyen a könyvtár. Az a kérdés, hogy ez például a 2009. évben tudja-e az Akadémia csinálni - az a gyanúm, hogy nem. Én tehát továbbra is fenntartom azt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal összbüdzséjéhez mérten az a javasolt összeg, ami az akadémiai könyvtár működtetésére irányul, egész egyszerűen piszlicsáré, nevetséges összegnek számít, 40 millió forintot jelent. Erről szól a javaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Amennyiben más nem kíván ehhez hozzászólni (Senki nem jelentkezik.), akkor engedjék meg, hogy képviselői mivoltomban annyit mondja, hogy én eredetileg szándékoztam megszavazni Pósán képviselő úr indítványát, tekintettel arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának működését magam is fontosnak tartom. Azt kell azonban mondanom, hogy egy ilyen költségvetés mellett egy 18 százalékos növekedés... Való igaz az az érvelés, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt nem vágná földhöz 40 millió forint elvonása, hozzátenném, szerintem 140 millió forint elvonása sem vágná a földhöz, következésképpen 140 millió forinttal is meg lehetne emelni a Tudományos Akadémia könyvtárának támogatását. (Dr. Pósán László: Új javaslat? - Közbeszólások a fideszes képviselők soraiból: Támogatjuk!) Nem. Én azt mondom, hogy tekintettel azonban arra, hogy ebben a költségvetésben, ahogy az osztályvezető asszony említette volt, egy 18 százalékos emelés található, én ennek a további emelését nem tartom indokoltnak. Ezt tehát az eredeti szándékommal ellentétben én nem fogom megszavazni.
Nincs további kérdés, javaslat, hozzászólás, akkor tehát szavazunk. Aki Pósán képviselő úrnak az Akadémia könyvtárára vonatkozó indítványát támogatja, kérem, most jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Egy dologgal vagyunk adósak... (Koleszár Katalin jelzésére:) Bocsánat, osztályvezető asszony!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Azt szeretném megkérdezni, hogy visszatérhetek-e még esetleg a felsőoktatási intézmények bevételére, mert most már arra is tudnék kielégítő válasszal szolgálni.
ELNÖK: Amennyiben igény van rá, igen, de végül is szavaztunk róla. (Közbeszólások: Nem kell!) Nem. (Tatai-Tóth András: Nem szavaztunk róla, felfüggesztettük! - Közbeszólások: Nem!) Azt nem, azt nem függesztettük fel, azt leszavaztuk.
Tisztelt Bizottság! Egy dologgal vagyunk akkor már csak adósak: Pokorni képviselő úr javaslata szerint forduljunk a házelnök asszonyhoz, és jelezzük azt a problémát, amit a 13. havi illetményekre vonatkozó támogatásnak a költségvetésbeli megvonása, illetőleg a benyújtott megalapozó törvényekben való át nem vezetése jelenthet esetleg. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e ezt az indítványt. (Szavazás.) Igen, akkor az elnök asszonynak el fogunk küldeni egy ilyen értelmű levelet. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Kérdésem lenne még ehhez.
ELNÖK: Igen, tessék!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, most a szavazások végén vagyunk, és visszatértünk a házszabályszerűség, nem házszabályszerűség kérdéséhez. Kérdezem, hogy az az állítás vagy álláspont, amit az elnök úr úgy fogalmazott meg, hogy az illetékes bizottság jogköre eldönteni úgymond egy benyújtott javaslatról, hogy az házszabályszerű-e vagy sem, ezt akkor úgy kell-e érteni - hivatkozva Hagyó képviselő úr két, határidőn túl érkezett beterjesztéséről, amely nem a mi bizottságunk hatásköre, ezt elismerem -, hogy olyan témák esetében, ahol az oktatási bizottság az első helyen kijelölt bizottság, a határidőn túl beérkezetteket ennek mintájára a bizottság jogszerűen tárgyalhatja?
ELNÖK: A bizottság azt tárgyal, amit óhajt. A Hagyó képviselő úr által benyújtott indítványok esetében, hiába vonatkoznak azok oktatási intézményekre, az első helyen kijelölt bizottság, minthogy a költségvetési törvényről van szó, a költségvetési bizottság, tehát a házszabályszerűség megítélése nem a mi feladatunk. Ha a képviselő úr azt kéri, hogy ezekről az indítványokról itt most szavazzunk, ezt megtehetjük.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Nem, ez egy elvi kérdés.
ELNÖK: A házszabályszerűség eldöntése -függetlenül attól, hogy mire vonatkozik maga a javaslat - a törvényhez első helyen kijelölt bizottság jogköre, tehát az a bizottság ítéli meg a házszabályszerűségét.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Akkor oktatási ügyekben mi is dönthetünk.
ELNÖK: Ha a közoktatási törvény módosításáról van szó, igen - szoktunk is egyébként.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Világos.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Amennyiben további módosító indítványok nincsenek, akkor ezt a napirendi pontot - nagy megkönnyebbüléssel - lezárom.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Soron következik a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/6572. számon kapták kézhez. Itt is a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokat fogjuk megvitatni, azokról fogunk szavazni. Melyek ezek? (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.)
Az 5. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai a közoktatási törvény módosítását kívánják javasolni, az oktatási miniszter rendeletalkotási jogát kívánják bővíteni. Ez jórészt az érettségivel kapcsolatos feladatokra vonatkozik. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja a javaslatot. Alapvetően pontosításról van szó. Köszönöm.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Révész Máriusz jelentkezik.) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az a kérdésem, hogy a megalapozó törvényekre is igaz-e az, hogy megnyitott törvényekhez lehet csak módosító indítványokat benyújtani. Ha igaz, akkor azt kell mondjam, hogy ez egy teljesen házszabályellenes módosító javaslat, ugyanis ez a törvény nincs megnyitva. Kérdezem tehát, hogy ezt pontosan látjuk-e. (Dr. Pósán László: És első helyen kijelölt bizottság vagyunk! - Zsigó Róbert: Nem mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság!) A továbbit majd utána mondom.
ELNÖK: Képviselő úr, továbbra is ugyanaz a kijelentés érvényes, miszerint azt, hogy ez az indítvány házszabályszerű-e, a költségvetési bizottság vagy lehet, hogy ehhez az alkotmányügyi bizottság az első helyen kijelölt bizottság, akkor az alkotmányügyi bizottság lesz jogosult megítélni mint első helyen kijelölt bizottság. Nekünk ezzel kapcsolatban az a feladatunk, hogy szavazzunk arról, hogy támogatjuk-e vagy sem. (Dr. Pósán László: Vagy nem szavazunk róla!) Tessék? (Dr. Pósán László: Harmadik verzió is van: hogy nem szavazunk róla!) Én nem nagyon szeretnék arról szavaztatni, hogy szavazzunk-e valamiről. Azt, hogy mi házszabályszerű, mi itt most a Házszabály értelmében nem ítélhetjük meg. Ha önök úgy gondolják, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása nem tartozik a bizottság feladatkörébe, akkor persze nem fogunk róla szavazni. Én úgy gondolom, hogy az a bizottság feladatkörébe tartozik, tehát szavaznunk kell róla, legföljebb fölöslegesen szavaztunk, mert majd a költségvetési bizottság mint első helyen kijelölt bizottság jól megmondja nekünk, hogy ez nem volt házszabályszerű, tehát nem lehet tekintetbe venni, és akkor majd a tisztelt Ház nem fog róla szavazni. Ez itt egy bizottság, nekünk megítélésem szerint erről szavaznunk kell. (Révész Máriusz jelentkezik.)
Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! A múltból számos példát lehet mondani, amikor egész egyszerűen nem házszabályszerű javaslatokról szavaztunk, ez gyakorlat volt. Leegyszerűsíteném a kérdést, aztán mindenki szavaz a saját lelkiismerete szerint. Szeretném megkérdezni, hogy a közoktatási törvény a megalapozó törvényekben meg van-e nyitva vagy nincs.
ELNÖK: (Koleszár Katalinnak:) Osztályvezető asszony!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem szerepel.
ELNÖK: Nem.
Képviselő úr, mindig szavaztunk házszabályszerűnek nem minősített indítványokról... (Dr. Pósán László: Tévedés!) Képviselő úr... (Dr. Pósán László: Ez tévedés!) Egy indítvány házszabályszerűsége azon múlik, hogy az első helyen kijelölt bizottság annak minősíti-e. Ha mi voltunk az első helyen kijelölt bizottság, és azt mondtuk, hogy nem házszabályszerű, akkor nem szavaztunk róla. Erről az indítványról ebben a pillanatban definíció szerint nem lehet kijelenteni, hogy nem házszabályszerű, mert a költségvetési bizottság még nem mondta ki róla ezt, addig pedig ez egy élő indítvány, amelyről szavaznunk kell. (Dr. Sándor Klára jelentkezik.)
Alelnök asszony!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Nekem egy más jellegű kérdésem lenne. A kormány képviselője azt mondta, hogy ez pontosítást tartalmaz, viszont elég nagy terjedelmű ez a módosítás. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi a pontosítás tartalma. (Pánczél Károly jelentkezik.)
ELNÖK: Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Teljesen egyetértve Révész képviselő úrral azt gondolom, hogy itt most egy nem megnyitott törvényjavaslathoz érkezett egy módosító indítvány, és a mi véleményünk szerint ilyen nem lehetséges, és ilyen nincs. Megmondom őszintén, én magam megnyugvással vettem tudomásul azt, amikor az első esetben forgattam ezt az úgynevezett jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot, hogy a közoktatási törvényt ebben az évben végre nem módosítjuk. Erre ehhez képest beérkezik hozzá egy módosító javaslat, amellyel kapcsolatban nekem nemcsak formai aggályaim vannak, hanem tartalmiak is. Énszerintem ez nem egyszerűen egy pontosítás. Láttunk ilyet egyébként a közelmúltban: kicsit rokonterületet érintett az, amikor a bizottságban jelen lévő kormánypárti képviselők támogatásával a bizottságon is átment, illetve a Házban is átment a közoktatási törvény egy olyan módosítása, amely hasonlóképpen kezdődött: felhatalmazást kapott az oktatási miniszter arra, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról rendeletet adjon ki, és azt szabályozza. Sok vita volt erről. Hangsúlyozom, ez egy másik terület, nem szakszolgálatok, hanem szakmai szolgáltatások. Számtalan vita előzte meg a rendeletalkotást, és gyakorlatilag azt sem tudjuk még, hogy az a rendeletalkotás befejeződött-e, viszont azt jól tudjuk, hogy a meg nem alkotott rendeletre való hivatkozással már megjelent az a TÁMOP-pályázat, amely a meg nem született rendeletet mellékletként idézi. Ha tehát párhuzamos eseteket nézek, itt pedig most a pedagógiai szakszolgálatokról rendelkezhet majd a miniszter, az iskolai felvételi eljárás rendjéről, az iskolai vizsgáztatásról - és hadd ne soroljam! - fog majd a miniszter rendeletet alkotni.
Ez nem egy pontosítás, ez egy lényeges változtatás a közoktatási törvényben, mint ahogy az is, hogy egy másik pontjában meg felhatalmazzuk a kormányt, hogy az érettségi díjazásáról, a diákigazolványról, a pedagógusigazolvány kiállításáról és minden egyéb sok dologról rendelkezzen. És ez meglepetésszerűen került ide, hiszen az eredeti törvényjavaslatban nem volt szó a közoktatási törvény módosításáról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ez tartalmi megjegyzés volt. Én azt javasolnám, hogy a formai kérdést ne tárgyaljuk tovább, tényleg az a helyzet, hogy a házszabályszerűség definíciója értelmében erről az indítványról ebben a pillanatban még nem jelenthető ki, hogy nem házszabályszerű, következésképpen nem látom sok értelmét, hogy ezt pertraktáljuk.
Van-e még valaki, aki a házszabályszerűség vitatása tárgyában kíván szólni? (Révész Máriusz jelentkezik.) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Azt, hogy házszabályszerű-e az indítvány vagy sem, azt kétségkívül az első helyen kijelölt bizottság jogosult eldönteni. Ugyanakkor a házszabályszerűség nem attól függ, hogy ezt dönti-e vagy sem, mert többséggel sok mindent el lehet dönteni. A Házszabályban az szerepel, hogy a megnyitott törvények megnyitott paragrafusaihoz lehet módosító javaslatot beadni, ahhoz a paragrafushoz lehet tehát módosító javaslatot beadni, amely meg van nyitva. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt nemhogy a paragrafus nincs megnyitva, hanem az egész törvény nincs megnyitva. Lehet tehát, hogy majd az első helyen kijelölt bizottság egy többségi szavazással úgy fog dönteni, hogy ezt valamilyen úton-módon ezt mégis házszabályszerűnek látja, mert ezt mondja a többség, de ettől ez még teljes egészében ellentétben van a Házszabállyal. Még egyszer mondom: a megnyitott törvények megnyitott paragrafusaihoz lehet módosító javaslatot beadni. Itt ellenben az a helyzet, hogy nemhogy a paragrafus nincs megnyitva, hanem az egész törvény. Ez van benne a Házszabályban, azt gondolom, bárki meg tudja itt erősíteni, hogy a Házszabály így szól. Nem akarok ehhez többet hozzátenni, mert nincs miről beszélni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, én csak azt tudom mondani, hogy ebben az ügyben akkor az alkotmányügyi bizottsághoz kell fordulni, hogy a Házszabálynak az a rendelkezése, miszerint az indítvány házszabályszerűségét az első helyen kijelölt bizottság ítéli meg, ellentétes a Házszabály más pontjaival, és akkor módosítsuk a Házszabályt. Ezt meg lehet tenni. Jelen pillanatban ez érvényes, e szerint a definíció szerint kell eljárnunk. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem csináltak az előterjesztők, nem csináltunk titkot abból, hogy valóban nincs megnyitva ez a törvény, hiszen úgy kezdődik - minden paragrafus egy-egy törvénnyel foglalkozik -, hogy új 5. §-sal kívánjuk kiegészíteni, amelyben a közoktatási törvény bizonyos rendelkezéseit kívánjuk korrigálni. Amikor a törvényjavaslatot beterjesztették, akkor még nem érzékeltük azt a feszültséget, amit a módosító indítvány rendezni kíván. Idő közben kerestek meg bennünket iskolák, szakszolgálatok, hogy vannak rendezetlen kérdések, ezekre elkészítettük a javaslatunkat. Nem tökéletes a javaslat, kapcsolódó módosító indítvánnyal mi magunk is tisztázzuk még ezt; önöknek is van idejük, hogy megismerkedjenek ezzel, és hogy az aggályaikat akár kapcsolódó módosító indítványokkal, akár szavazataikkal kifejezzék.
A házszabályszerűséget én nem vitatom. Nagyobb gondot látok akkor, hogyha az oktatás területén szabályozatlan kérdések maradnak, olyan kérdések, amelyek az érettségik megszervezését és új intézményeket illetnek, például a... - tanácsadó vagy milyen szolgálat ez? - ...a közvetítői szolgálatot, a közvetítői névjegyzéket, amely új intézményként, új fogalomként jelent meg az oktatási törvényben, amelynek a szabályozására kell a miniszternek felhatalmazást adni. Maga a felhatalmazás nem idegen az oktatási törvénytől, hiszen ennél lényegesen fontosabb és nagyobb terjedelmű kérdéseket is rendeletben szabályoz a miniszter. Elsősorban tehát a pedagógiai szolgáltatások, szakszolgáltatások szabályozását és az érettségi vizsgák és bizonyos adminisztrációs feladatok, egyéb adminisztrációs feladatok ellátását pontosítja a törvényjavaslat, és nem ad a miniszternek valami olyan új felhatalmazást, amellyel eddig ne rendelkezett volna, de a pontosítást szükségesnek ítéltük meg. Nyilvánvaló, hogy ha lesz hozzá parlamenti többség, akkor lesz belőle törvény, ha meg nem lesz hozzá többség, akkor nem lesz belőle törvény. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Többször jelentkeztem már - csak azért mondom ezt el, mert nem hirtelen felindulásból jelentkeztem.
Tisztelt Bizottság! A hatályos jogrend szerint hogyha egy magánember jogszabálysértésről szerez tudomást, és azt nem jelenti mondjuk a rendőrségnek, akkor bűnpártolást követ el. Jelen esetben hogyha egy bizottság Házszabály rendelkezésével ellentétes dolgokat a napirendjére vesz, tárgyalja, és szavaz róla, innentől kezdve ugyancsak Házszabályt sért, ergo jogsértést követ el. Úgyhogy én nem azt gondolom, amit az elnök úr, hogy szavazzunk róla, és vagy így, vagy úgy lesz egy szavazati eredmény; itt az a lehetőség áll fenn, hogy: A-verziói: amennyiben szavazásra bocsátja az elnök úr ezt a kérdést, akkor lényegében asszisztálni fogunk a Házszabály tudatos megsértéséhez (Tatai-Tóth András: Jelents fel!); B-verzió: nem szavaz róla a bizottság, mert az az álláspontja, hogy nem házszabályszerű. Amennyiben erre vonatkozóan dönt majd az illetékes, nevezetesen a Házbizottság meg a jogi bizottság, és azt mondják, hogy szerintük ez mégis házszabályszerű, akkor újra előveszi az oktatási bizottság, az lenne a normális menete a dolgoknak, nem pedig fordítva, mert abban egész egyszerűen maximálisan igaza van Révész képviselő úrnak, hogy a Házszabályt nem az első helyen kijelölt bizottságok alkotják, hanem a Házszabály írva vagyon...
ELNÖK: De ők értelmezik.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): ...Az írva vagyon, márpedig abban világos paragrafusok vannak, hogy mihez lehet módosítást benyújtani, mit lehet tárgyalni, és mit jelentenek a határidők is - csak hogy visszautaljak Hagyó képviselő úr határidőn túl benyújtott módosító javaslataira. Ezek nagyon világos passzusok, én tehát azt gondolom, elnök úr, hogy itt nem egyszerűen arról szól a dolog, és ez egy félrecsúsztatása a témának, hogy a közoktatás kérdése ne tartozna a bizottságunk hatáskörébe; de igenis, idetartozik, persze, tartalmilag, csak ott kezdődik a dolog, hogy tárgyalható-e ez a bizonyos tartalom, a mi álláspontunk pedig az, hogy jelen esetben ez nem tárgyalható.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr, két megjegyzést engedjen meg! Egyrészt a Házszabály nem jogszabály, hanem országgyűlési határozat... (Dr. Pósán László: Mégiscsak köti az Országgyűlést!) Az nem jogszabály... (Dr. Pósán László: De köti az Országgyűlést!) Az Országgyűlést köti. Másrészt ha a bizottság erről az indítványról nem szavaz azon az alapon, hogy nem házszabályszerű, akkor is Házszabályt sért, mert elvonja egy másik bizottság hatáskörét, amely bizottságnak jogában áll ezt a házszabályszerűséget megítélni. Következésképpen lehet hogy a képviselő úrnak az az álláspontja, hogy akármit csinálunk, Házszabályt szegünk, akkor most menjünk haza, de én azt gondolom, mégis egyszerűbb és célszerűbb, hogyha szavazunk róla, és legfeljebb feleslegesen szavaztunk, hogyha a költségvetési bizottság ezt házszabályellenesnek ítéli. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ma már találkoztunk azzal, hogy a jogi főosztály olyan megjegyzést fűzött, hogy őszerinte tételesen ütközik a Házszabállyal a beterjesztett módosító...
ELNÖK: Ehhez ráadásul nem is fűzött...
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ehhez nem fűzte ezt a megjegyzést. Tehát az ügyrendi javaslatom az, elnök úr, hogy szavazzunk, ahogy ön is mondta az imént. És akinek ilyen jogszabályi meg egyéb, törvénysértési gondja van, az forduljon az ügyészséghez, a rendőrséghez, a Házbizottsághoz...
ELNÖK: Az alkotmányügyi bizottsághoz...
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen. Most szavazzunk! Köszönöm szépen. (Zsigó Róbert jelentkezik.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tatai-Tóth képviselő úrnak volt egy ügyrendi indítványa. Az ügyrendi indítványt én úgy értelmezem, hogy azt javasolja, hogy az e módosító indítvány házszabályszerűségéről való vitát zárjuk le. Ez nem zárja ki természetesen a tartalmi vitát, amelyre például Pánczél képviselő úr utalt. Én ezt az ügyrendi indítványt teszem fel szavazásra, tehát aki egyetért azzal, hogy zárjuk le a házszabályszerűségről szóló vitát, az most szavazzon! (Szavazás.) A bizottság ezzel egyetért.
A továbbiakban nem adok szót abban az ügyben, hogy ez házszabályszerű-e vagy sem, csupán az indítvány tartalmával kapcsolatos megjegyzésekre kívánok szót adni. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban további megjegyzése? (Dr. Pósán László jelentkezik.)
Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Aggályosnak tartjuk azt, hogy oly széles körben kap rendeletalkotási jogosítványt a miniszter, amit előre nem is látunk, hogy pontosan mi mindent tartalmaz. Félünk attól, hogy ezek között... (Zaj.)
ELNÖK: Pósán képviselő úré a szó.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): ...jó néhány olyan is előfordulhat, ami sokkal inkább törvényi szintű szabályozást igényelne. Ebből a szempontból azzal, amit Tatai-Tóth képviselő úr mondott, hogy ez még nem egy teljes javaslat, maximálisan egyet tudok érteni, sok sebből vérzik, és jó lenne világosan látni, hogy mi mire vonatkozik, mert ez így egy nagyon biankó szelvény kíván lenni, és ezt mi ilyen biankó felhatalmazással értelemszerűen nem kívánjuk elfogadni.
ELNÖK: Amennyiben további megjegyzés nincs, akkor szavazásra teszem fel az indítványt... (Zsigó Róbert jelzésére:) Bocsánat, Zsigó alelnök úr kért szót az előbb is.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Nem, arra már nem kérhetek szót, viszont voltak kérdések, amelyekre az előterjesztőnek válaszolnia kellene. Az elején Pánczél képviselő úr és az alelnök asszony kérdezett.
ELNÖK: Bocsánat, igen. (Koleszár Katalinnak:) Osztályvezető asszony!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Amikor azt mondtam, hogy a javaslat alapvetően pontosítást tartalmaz, akkor ez azt jelenti, hogy ma a hatályos közoktatási törvény általában rendeletre ad felhatalmazást. Ez a javaslat kettébontja, hogy mi az, ami kormány-, mi az, ami oktatási miniszteri rendelet, de ez nem ütközik a közoktatási törvény jelenlegi szövegével, tehát ez ilyen tekintetben csak formai kérdés.
Ami a tartalmát illeti, a diákigazolvány biztos, hogy jelenleg is benne van, rengeteg olyan van, ami benne van különböző rendeletekben, kormány- és oktatási miniszteri szintű rendeletekben, tehát ez nem száz százalékban újdonság. Engedjék meg nekem, hogy legyek annyira tájékozatlan, hogy ne tudjam, pontosan mely szövegdarabok azok, amelyek újdonságok benne, de a nagy része jelenleg is benne van. Ennyiben tehát pontosítás. Ilyen dolgok miatt kell például helyrerakni a dolgot, mint hogy az illetéktörvény rendeleti szintű szabályozást ír elő az igazgatási szolgáltatási díjakat illetően, és nem elegendő azt írni, hogy a diákigazolvány díját illetően rendeleti szabályozás, hanem azt kell mondani, hogy a diákigazolvány díja, mértéke, nem tudom micsoda, de pontos felhatalmazást kell adni, különben ezek a rendszerek működésképtelenekké válnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Akkor viszont most tényleg szavazzunk! Aki az 5. ajánlási pontban szereplő módosító indítványt támogatja, az, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) Tizenkettő. Aki nem? (Szavazás.) Tizenegy. A bizottság támogatja.
A 10. pont következik, amely ugyancsak Tatai-Tóth András és képviselőtársai javaslata, és ugyancsak miniszterirendelet-alkotásra vonatkozik, ezúttal a felsőoktatási törvényre nézve tartalmaz miniszterirendelet-alkotásra vonatkozó felhatalmazást. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja. (Senki nem jelentkezik.)
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Tisztelt Bizottság! Amennyiben tud valaki olyan módosító indítványról, amelyről kellett volna, de nem szavaztunk, az szóljon most, vagy hallgasson el örökre! (Derültség. - Dr. Sándor Klára: Hallgasson el vagy hallgassa el örökre?!) Hallgassa el örökre, bocsánat. (Derültség.) Elnézést! (Közbeszólások: Nem mindegy! - Révész Máriusz: El akarják hallgattatni az ellenzéket!) Amennyiben tehát nincs ilyen indítvány, akkor a napirendi pont vitáját lezárom.
Az egyebek tekintetében csak azt tudom mondani, hogy a jövő héten nyilvánvalóan szavaznunk kell elsőkörös kapcsolódó módosító indítványokról. Hogy a bizottsági ülést mikorra tudom összehívni, az két dolgon múlik: a Házbizottság holnapi ülésén, hogy milyen menetrendet állapít meg a jövő hétre, illetőleg hogy a jogi főosztály mikorra tud ajánlástervezetet produkálni. Szándékaim szerint szerdán délelőtt 10 órakor fogjuk tartani a bizottsági ülést.
Másnak van-e egyebe? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 22 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese