OTB-1/2009.
(OTB-68/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2009. február 9-én, hétfőn, 14 óra 6 perces kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló T/8374. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter szóbeli kiegészítése *
Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének hozzászólása *
Kérdések, hozzászólások a bizottság tagjai részéről *
Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó kijelölése *
Egyebek *
1. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8374. szám)
(Általános vita)
2. Egyebek
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endréné (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Botka Lajosné (MSZP) Földesi Zoltánnak (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP) Deák Istvánnénak (MSZP)
Pokorni Zoltán (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz) dr. Pósán Lászlónak (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz) Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) Pánczél Károlynak (Fidesz)
Almássy Kornél (független) Kuzma Lászlónak (KDNP)
Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter
Dr. Pálinkás József, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 6 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, megjelent vendégeinket, közöttük is megkülönböztetett tisztelettel Molnár Károly miniszter urat, illetőleg egykori kollégánkat, immár a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, Pálinkás József urat. Az Oktatási és tudományos bizottság ülését megnyitom. Az aláírt jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Tisztelt Bizottság! Ahogy szoktuk, a napirend elfogadásával kezdjük. A napirendi pontokra tett javaslatomat a meghívóval együtt kézhez kapták. Kérdezem, van-e ehhez képest valakinek más indítványa. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor tehát kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e a bizottság napirendjét a kiküldöttek szerint. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta.
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló T/8374. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Tisztelt Bizottság! Soron következik tehát a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A törvényjavaslatot T/8374. számon kapták kézhez. Emlékeztetem önöket, hogy első helyen kijelölt bizottságként tárgyalunk a törvényjavaslatról és szavazunk a végén az általános vitára való alkalmasságról. Elsőként megadom a szót az előterjesztő képviselőjének, Molnár Károly miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr!
Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter szóbeli kiegészítése
DR. MOLNÁR KÁROLY kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! A következőkben szeretném indokolni a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításának a szükségességét. Ebben a körben ismert, hogy '94-ben alkotta meg a Ház az Akadémiáról szóló törvényt, korábban csak kormányrendeletekkel volt szabályozva, és '94-ben egy egységes törvény született. Megvizsgálva az Akadémia elnökével, elnökségével úgy ítéltük meg, hogy az azóta eltelt időszak bizonyította ennek a törvénynek a szükségességét, beváltotta a hozzáfűzött reményeket, azóta azonban olyan változások következtek be, amelyek szükségessé teszik a törvény módosítását. A gazdasági, társadalmi és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások igénylik ezt, nem utolsó sorban figyelembe véve az Akadémia reformfolyamatait, amelynek ez egy nagyon fontos állomása, ezért nem új törvény benyújtására kerül sor, hanem a meglévő törvény módosítására. A törvénymódosítást az is indokolja, hogy az Akadémia jogállásán lényegében nem kívánunk változtatni, az Akadémia jogállása változatlan a '94-es törvényben foglaltak szerint, amely nem érinti az MTA autonómiáját, önkormányzatiságát, önálló jogi személyiségű köztestületként való definícióját.
A törvénymódosítás célja ezek után egyértelműen az, hogy megerősítse az Akadémia előbb elmondott definícióját, és hatékonyabbá kívánjuk tenni az Akadémia irányítását, javítani akarjuk a kutatóhálózat eredményességét, ehhez a feltételek megteremtését, növelni kívánjuk a minőséget, a hatékonyságot és a kiválóságok támogatását. Azt gondoljuk, az új szabályozás majd megnyitja az utat az akadémiai vagyonnal való felelős és hatékony gazdálkodás irányába, hiszen ez a lehetőség tavaly óta áll fenn. A kutatóhálózat tekintetében pedig egy olyan módosítás következik be, amely egy modern, európai kutatóhálózatként biztosítja a kutatóhálózat működését.
A törvénymódosítás legfontosabb fejezetei, elemei a következők:
Az első, amelyet megemlítenék, hogy egyértelműen tisztáztuk egymás között - nem személyesen, hanem intézményileg -, hogy az a helyzet is megváltozott, hogy ennek a területnek, a tudománypolitikának, a kutatás-fejlesztésnek, innovációnak ma egy miniszteri kormánytagja van adott statútummal és feladatkörrel, tehát tisztázni kellett az Akadémia és a tárca nélküli minisztérium feladatát, ezt egymás között egyeztettük, és, azt hiszem, teljesen konszenzusos alapon, egyértelműen meg tudtuk ezt tenni, azért, hogy ezt a feladatot az ország érdekében mindketten a legmagasabb szinten tudjuk ellátni. Ezek után megfogalmazásra került az Akadémia közfeladatainak konkrét meghatározása, ez az első fő módosító passzus. A másodikban az akadémikusok teljes létszáma korlátozva lett 365 főben, ezen belül a 70 évesnél fiatalabb akadémikusok létszáma 200 főben lett maximálva. Önállóan került megfogalmazásra a nem akadémikus köztestületi tagok jogállása, kötelezettségeik, jogaik és a tudományban való szerepük. A következő módosítás az Akadémia belső szervezeti irányítási rendszerére vonatkozik. Pálinkás úrral teljes egyetértésben úgy ítéltük meg, hogy egy egyértelmű irányítási rendszerre van szükség, amely tisztázza az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, illetve a többi szervezet egymáshoz való viszonyát, döntési jogkörét. Úgy gondoljuk, hogy ez a módosítás egy tiszta rendszerre tesz javaslatot, ebben a rendszerben mindenkinek megvan a helye, a feladata, a felelőssége.
Az akadémiai kutatóhálózatot érinti a következő módosító fejezetet, hiszen egy olyan kutatóhálózatról van szó, amely kutatóhálózat az országnak nagy értéke. Több mint 30 kutatóintézet - nem tudom pontosan (Dr. Pálinkás József bólint.) - működik, nagyon sok kiváló kvalitás, kutató van ott infrastruktúrával, és az ő tevékenységük nemcsak az Akadémia, hanem az ország számára is rendkívül fontos. Ezért messze támogattuk azt, és javasoltuk, hogy egy olyan egyértelmű szabályozása legyen a kutatóhálózatnak, amely a korábbi, túl nagy létszámú irányító testületet egy működőképes irányító szervezetté teszi, és az elnök felelőssége alá helyezi az adott főtitkáron keresztül. Nagyon pozitívan vettük, hogy ebbe a kutatóhálózati irányító testületbe a mi minisztériumunk is delegálhat, illetve ez a tudóstestület és a kormányzati szereplők is helyet kapnak benne, hiszen közösen úgy ítéltük meg, hogy ez a terület mindannyiunknak a célját szolgálja, ezért közösen kell kialakítanunk a jövőjét, az eredményeit és a minőséget. Három tagot delegálhat ebbe a bizottságba a tárca nélküli miniszter. A következő nagyobb csomag, amely a gazdálkodásnak, a vagyonnak az Akadémia kezébe átadásáról szól, amelynek kapcsán egy óriási felelősség van az Akadémia vezetésén, hiszen az Akadémia vagyonával gazdálkodni, hatékonyan gazdálkodni szükséges, és ez egy nagyon fontos feladat. Ennek az egyértelmű rögzítése történik meg ebben a törvénymódosításban, amely ezt lehetővé teszi úgy a döntések, mint a felelősségek jogkörében.
Külön kiemelném, hogy ez a törvénymódosítás tartalmazza az OTKÁ-ra vonatkozó módosítást is. Az OTKA mint az alapkutatás letéteményese az Akadémia költségvetésében szerepel. Mi azt javasoltuk, és ezt az Akadémia elnöksége elfogadta, azt hiszem, közös akaratként, hogy alfejezetként legyen definiálva a költségvetésben, ami azt jelenti, hogy ilyen szempontból önálló költségvetésűnek tekinthető, azaz az OTKÁ-hoz bármilyen más probléma esetén sem lehet hozzányúlni, vagyis azt a célt kell szolgálja, amiért létrehozták. Én azt gondolom, ez is egy biztosíték arra, hogy az alapkutatás, még hogyha relatíve szűkös keretek között van is, de ne szenvedjen csorbát.
El szeretném mondani, hogy a törvénymódosításban nagyon aktívan együttműködtünk, magam és az Akadémia elnöke személy szerint is többször egyeztettünk, a szervezetekkel is egyeztettünk, és közösen, teljes megegyezéssel, közös konszenzus alapján terjesztjük elő ezt, abbéli meggyőződéssel, hogy az ország tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységének jót teszünk azzal, ha ezt a módosítást bevezetjük, és egy sokkal tisztább, az ország érdekeit szolgáló törvény születik ezzel. Kérem ennek az elfogadását.
ELNÖK: Megköszönöm a miniszter úr szavait.
Tisztelt Bizottság! Mielőtt a törvényjavaslat vitáját megnyitnám, most - szokásainktól eltérően - azt kérem, hogy bár Pálinkás elnök úr nem előterjesztő, a Házszabály szerint nem lehet előterjesztő, a miniszter úr után neki adjunk szót, és csak utána kezdjük meg a vitát. (Általános helyeslés.) Úgy látom, ezzel mindkét oldal egyetért, úgyhogy nem rendelnék el erről szavazást.
Pálinkás elnök úré a szó.
Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének hozzászólása
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Bizottság! A miniszter úr ismertette az akadémiai törvény módosításának főbb elemeit, amelyek közül én hadd utaljak vissza az Akadémia közfeladataira, amelyeknek a pontos rögzítése megtörténik a törvényben, úgy, ahogy azt egyébként az államháztartási törvény nemrég elfogadott módosítása előírja. Valóban, a törvénymódosítás egy világos vezetési rendet hoz létre az Akadémián, és megteremti a felelős, ámbár aktív vagyongazdálkodás lehetőségét.
A bizottságot arról szeretném tájékoztatni, hogy a benyújtott törvénymódosítást az Akadémia minden osztálya megtárgyalta, a szövegszerű módosítást megtárgyalta a nyár folyamán, az Akadémia mindegyik osztályán lefolytattuk erről a vitát, az Akadémia minden osztálya szavazott arról, hogy ezt a módosítást támogatja-e, és a támogatás aránya több volt, mint 95 százalék - az e feletti támogatásnál nyilván nincs értelme arról beszélni, hogy 96,3 vagy 96,4 százalékos volt-e. Tehát egy olyan törvényjavaslat kerül a parlament elé, amennyiben önök azt általános vitára alkalmasnak tartják, amely a tudományos közösségnek, a Magyar Tudományos Akadémiának, mondhatnám úgy is: a 12 ezer köztestületi tagnak a támogatását bírja; természetesen formálisan bírja a 365 akadémiai tagnak és a 200 doktor képviselőnek a támogatását, hiszen a vitában mind az akadémikusok, mind az Akadémia közgyűlésében a nem akadémikus tagok, tehát a köztestület nem akadémikus tagjait képviselő mind a 200 tag részt vett.
Ilyen módon én is arra kérem a tisztelt bizottságot, támogassa, hogy ezt a törvénymódosító javaslatot a parlament a napirendjére tűzze, és egyben azt is kérem, hogy a javaslatot a jelenlegi, illetve a bizottság és a képviselők által a törvényjavaslatban bizonyára észrevett apró hibák, hiányosságok kiküszöbölésével fogadja el, és akkor azt remélhetjük, hogy a törvény elfogadásával lezárjuk az Akadémia életében azt a sokszor akadémiai reformnak nevezett folyamatot, amelyet akadémiai elnökként én most már egy kicsit hosszúnak tartok. Arról is szeretném tájékoztatni a bizottságot - az elnök úrnak megküldtem az erre vonatkozó javaslatomat -, hogy a törvényjavaslat vitájával párhuzamosan folyik az alapszabály előkészítése, tehát az alapszabálynak már van egy olyan verziója, amelyet az Akadémia osztályai megtárgyalnak. Ezzel párhuzamosan folyik az alapszabály előkészítése, hiszen a törvény számos kérdést - érthetően, hiszen egy autonóm köztestületről szól a törvény - az alapszabály körébe utal, és amikor önök szavazni fognak a törvényről, akkor látni fogják azt is, hogy az Akadémia milyen alapszabály-tervezetet készített elő. Erről az alapszabály-tervezetről természetesen a közgyűlés fog szavazni, de az előkészített alapszabály-tervezetből világos lesz mindaz a részlet, amelyet egy törvény természetesen nem fejthet ki, már csak azért sem, mert akkor egyrészt túl hosszú lenne a törvény, másrészt mert felesleges törvényben szabályozni minden apró eljárási rendet.
Összefoglalva tehát arra kérem az igen tisztelt bizottságot, hogy fogadja el, támogassa ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára tűzését, kérem, az általános és a részletes vitában vitassák meg, ha lesz módosító indítvány, nyilván a módosító indítványokkal fogadják el ezt a törvényjavaslatot, és adjanak lehetőséget a Magyar Tudományos Akadémiának arra, hogy ne a belső szabályzatával, hanem a tudományos kutatásokkal foglalkozhasson. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat vitáját megnyitom. Kérdezem, hogy ki kíván először szólni. (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úré a szó.
Kérdések, hozzászólások a bizottság tagjai részéről
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én csak arra emlékeztetnék, már amennyire jó az én emlékezetem, hogy talán még Glatz Ferenc volt az Akadémia elnöke, amikor már szóba került, hogy szükség lenne akadémiai törvényre - csak azért említem ezt meg, hogy milyen hosszú ideje érlelődik már egy ilyen törvénytervezet -, és megint csak nem tudom, ki mennyire emlékszik rá, de Vizi E. Szilveszter elnök úr idején is többször téma volt ez, illetve már akkor elkezdődött ez a hosszas előkészítés. Tehát hogyha jól értem, akkor most az új elnökkel lényegében pont kerülne a mondat végére, erre a hosszú folyamatra.
Őszintén bevallom, annak kifejezetten örülök, hogy a tudóstársadalmon belül ekkora konszenzus övezi ezt a törvénytervezetet, hallhattuk itt, hogy mekkora arányban állt ki mellette az akadémikusvilág, a tudóstársadalom. Nekem csak egyetlenegy kérdésem van, de ez már csak - hogy is mondjam? - kicsit az értetlenségből adódik, hogy az akadémikusok számát tekintve a 365 az év napjaihoz igazodik-e (Derültség.), vagy milyen egyéb logika mentén kell ezt megítélni. Félreértés ne essék, nem önmagában...
ELNÖK: Szökőévben felvesznek plusz egyet. (Derültség.)
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Igen, valóban, ez a szám első olvasatra - hogy is mondjam? - kísértetiesen emlékeztet a naptári napok számaira. Mi ennek az indoka...? (Dr. Pálinkás József: Kivéve a szökőévet.) Valóban, ezt a komplikációt már nem is kívántam belekalkulálni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, hozzászólás, megjegyzés van-e a bizottság tagjai részéről? (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! Elnök Úr! December óta, amikor az innovációs eseti bizottság ülésén beterjesztés előtt tárgyaltuk a törvényjavaslatot, volt idő arra, hogy részletesebben áttanulmányozzuk a benyújtott törvénymódosítást. Összevetettük a hatályos akadémiai törvénnyel, és - ahogy azt az előterjesztésben, illetve az Akadémia elnökétől hallottuk - az valóban azokat a kérdéseket rendezi, amelyek a megváltozott körülmények között felmerülnek, gondolok itt az Akadémiának tulajdonba adott, nem kicsi vagyon kezelésének a szabályozására, ugyanakkor, úgy értékelem, az Akadémia döntéshozó működési mechanizmusát is a mai kor követelményeihez igazítja, áramvonalasabbá, határozottabbá teszi. Azt gondolom, hogy szükség is van arra, hogy ebben a rohanó világban az Akadémia is jobban tudjon alkalmazkodni azokhoz a kihívásokhoz, amelyek elé a társadalom, a gazdaság és a tudomány fejlődése állítja az Akadémiát.
Koncepcionálisan a beterjesztett törvénymódosító javaslatban lévő módosításokat támogathatónak találtam, képviselőtársaim is hasonlóképpen gondolkodtak, gondolkodnak erről, ugyanakkor ahogy azt akadémiai elnök úr említette, jó néhány technikai pontosítást, a törvény alkalmazhatósága szempontjából szükséges javítást el fogunk követni az általános vita során, és azt gondoljuk, hogy ezzel, ezeknek a módosítóknak a beadásával az eredeti célkitűzést, a koncepciót megtartva pontosabbá, világosabbá, egyértelműbbé tehető a törvény. Tehát általános vitára alkalmasnak találjuk, és ajánljuk, hogy a parlament ezt vitassa is meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben egyelőre nincsen, akkor, ha megengedik, elnöki sapkámat levetve képviselőként magam is szólnék néhány szót.
Tisztelt Bizottság! A magam részéről én is azokhoz csatlakozom, akik úgy gondolják, hogy a benyújtott törvényjavaslat egy meglehetősen korszerűtlen szerkezet megváltoztatására tesz javaslatot, aminek - a legfinomabb kifejezés szerint is - legfőbb ideje volt. Világossá tesz felelősségi viszonyokat, világossá tesz döntési kompetenciákat, és azon korábbi, lényegében a közgyűlés és az elnök, illetőleg a közgyűlés és a főtitkár között megosztott és semmiféle köztes testülettel meg nem osztott hatalmi rendbe visz valamelyest demokratikusabb és valamelyest hatékonyabb működési módot, amelyből az utóbbi időben az Akadémiának elég sok hátránya származott. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a döntési kompetenciák korábban lényegét tekintve vagy a közgyűlésnél voltak, vagy az elnök és a főtitkár között voltak megosztva. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés érdemben nyilvánvalóan alkalmatlan operatív irányításra és részletes döntések meghozatalára, ez a szerkezet sem a demokratikus kontroll szempontjából, sem az eljáráshoz szükséges - hogy úgy mondjam - körültekintő és a gazda gondosságával való döntési folyamathoz nem járult hozzá. Én tehát nagyra értékelem ezt a változtatást.
Úgy gondolom, azzal, hogy a törvény az Akadémia tulajdonába adta, az Akadémia vagyonává tette mindazt a vagyontárgyat, mindazt a nem kis tömegű vagyontárgyat, amelyet az Akadémia korábban csak használt, egy olyan igény is előállott, hogy ennek a vagyonnak a kezelése, a vagyonnak a hasznosítása egy kézbe és felelős kézbe kerüljön - ez is megvalósult a jelenlegi javaslattal. És azt gondolom, az az elgondolás is az előnyére változott az előzőekhez képest, amely az Akadémia és az ő kutatóintézeti hálózata közötti feladatmegosztást írná elő. Én tehát mindenképpen úgy látom, hogy azokon a tényleg csak technikai pontosításokon kívül, amelyekről az elnök úr is beszélt, néhány olyan kérdésem van, amely nemcsak technikai, hanem a felvázolt működés jobb garanciáit szolgálja, amelyek megvitatásával, azt gondolom, ezt a törvényt mindannyian jó szívvel fogadhatjuk el, és azt ajánlom a tisztelt bizottságnak, hogy általános vitára alkalmasnak jelentse ki, majd a módosító indítványok megtárgyalása után támogassa az elfogadását. Köszönöm szépen.
Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor az előterjesztő képviselőjének, Molnár miniszter úrnak adom meg a szót.
Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter reflexiói
DR. MOLNÁR KÁROLY kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter: Én csak Pósán képviselő úrnak mondanám magyarázatképpen, hogy a 365 az Akadémián egy önkorlátozó, korábban is használt szám volt, de nem volt törvényerőre emelve. Itt most tehát csak az történik meg, hogy ez a 365-ös szám, amelyet egy belső elhatározásból tartottak, most törvényi szintre lesz emelve, vagyis ezzel ez nem léphető át egy belső akadémiai döntéssel. Tehát nem tudom, a 365-öt ki, mikor, hogy találta ki, de ezt a számot mi megtartottuk, és ennek csak a törvénybe való emelése történik meg. (Dr. Pósán László: Köszönöm szépen.)
ELNÖK: Valószínűleg az a magyarázata egyébként, hogy 364 kevés lenne, 366 meg sok. (Derültség.)
Miniszter úr, ennyi?
DR. MOLNÁR KÁROLY kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter: Ennyi.
ELNÖK: Ennyi. Elnök úr? (Dr. Pálinkás József nemet int.)
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! Úgy tűnik, hogy a törvényjavaslat vitájának a végére értünk, úgyhogy csak a szavazás van hátra. Még egyszer emlékeztetem önöket: első helyen kijelölt bizottságként szavazunk az általános vitára való alkalmasságról.
Aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.
A bizottsági előadó kijelölése
Ezek szerint bizottsági előadót igen, kisebbségi előadót nem kell állítanunk. Van-e az ellen kifogás, hogy a meggyökeresedett szokás szerint a bizottság véleményét, minthogy egyhangú döntés áll mögötte, én tolmácsoljam? (Nincs ellenvélemény.) Köszönöm szépen. Akkor ebben is megállapodtunk.
A miniszter úrnak és az elnök úrnak köszönjük a megtisztelő részvételt, szívesen látjuk őket a módosító indítványok vitáján, illetőleg a miniszter úrnak ott is a helye, de az elnök urat a parlamenti ülésen is. Köszönöm szépen még egyszer.
DR. MOLNÁR KÁROLY kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter: Köszönjük.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Köszönjük szépen.
ELNÖK: Két perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Az elfogadott napirend szerint az egyebekkel folytatjuk a munkát. Két kérdésben kell döntenünk, illetőleg egy bejelentésem is van. Kezdeném talán a bejelentéssel. Megszületett a Magyar Tudományos Akadémia közoktatási elnöki bizottságának az állásfoglalása a természettudományos közoktatás helyzetéről. Ezt december 15-ei keltezéssel juttatták el hozzám, én azt kértem - nem tudom, már megtörtént-e -, hogy a bizottság tagjai ezt kapják meg. Amennyiben megkapták, úgy ez az információ.
A másik két ügy viszont döntést igényel. Egyfelől az Országgyűlés december 4-én elfogadta a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről szóló országgyűlési határozatot, amely határozat kimondja, hogy a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórumot létre kell hozni, ennek elnöke az oktatásért felelős miniszter, akinek három társelnökét nevezi meg, úgymint a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnökét, aki Csermely Péter professzor úr, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, aki az imént még körünkben volt, illetőleg az Oktatási és tudományos bizottság által delegált egy országgyűlési képviselőt. Annak érdekében, hogy a fórum el tudja kezdeni a tevékenységét, meg kellene választanunk ezt az országgyűlési képviselőt, és én ez ügyben Kormos Dénes képviselő úr személyére tennék javaslatot, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Tehetség Program egész parlamenti vitája és határozata körüli munkát ő gondozta, és azt gondolom, nála avatottabb kezekbe nehezen kerülhetne ez az ügy. Van-e ezzel kapcsolatban más javaslat, ellenvélemény vagy bármiféle vélemény? (Senki nem jelentkezik.)
Ha nincs más, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e azt a javaslatomat, hogy Kormos Dénes képviselő úr legyen a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum országgyűlési bizottság által delegált társelnöke. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság ezt elfogadta.
A következő bejelentenivalóm az, hogy Szili Katalin elnök asszony és a Szlovák Nemzeti Tanács - azt hiszem, így hívják ott a parlamentet - elnöke által folytatott tárgyalássorozat eredményeként néhány országgyűlési bizottság a szlovák társbizottsággal, illetőleg delegációja az ottani bizottság delegációjával együttes ülést és tárgyalást tart. Az Oktatási és tudományos bizottság a Magyar Országgyűlés idegenforgalmi és sportbizottságával együttesen, delegáció formájában találkozna a szlovák társbizottsággal - ott az oktatás és a sport egy bizottság kezében van. Részint ez a magyarázata annak, hogy a két magyar bizottság közösen találkozik velük, de nem együttes ülésen, hanem delegációk tárgyalása formájában kerülne sor a megbeszélésre, tekintettel arra, hogy a létszám egy kicsit túlzott lenne, hogyha mindenkinek ott kellene lennie. Erre a tárgyalásra február 24-én itt, Budapesten fog sor kerülni. A javaslatom az, hogy a bizottság delegációját a bizottság elnöke vezesse, és valamennyi parlamenti párt egy-egy képviselője, mármint bizottsági tag képviselője vegyen részt benne - ez értelemszerűen négy parlamenti pártot jelent, tekintettel arra, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak jelen pillanatban nincs képviselője a bizottságban.
Elfogadható-e ez a javaslat? Mert ha igen, akkor arra fogom kérni a pártokat, hogy záros határidőn belül tegyék meg erre vonatkozó javaslataikat.
Vélemény, hozzászólás, kérdés van-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincsen, akkor... (Zsigó Róbert jelzésére:) Bocsánat, Zsigó alelnök úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Magunk között vagyunk. Mivel a szlovák bizottság talán valóban, azt hiszem, oktatási és sportbizottság, vagy valahogy így hívják...
ELNÖK: Igen, illetve oktatási, tudományos és sportbizottság, hogy a dolog érdekesebb legyen.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Én nem vagyok benne biztos, de lehet, hogy így van. Annak tehát valóban nincs értelme, hogy a két bizottság, mind a két bizottság teljes létszámmal képviseltesse magát - szerintem ez egyébként nehezen is képzelhető el. De azt kérem, elnök úr, ha lehet - még azt is tudom ráadásul, hogy van olyan frakció, kettő is, amelynél ez nem lehetséges -, hogy az oktatási bizottság két-két fővel képviseltesse magát frakciónként. Az SZDSZ és a KDNP... A KDNP képes erre, ugye? (Kuzma László: Igen.) Az SZDSZ nem. Ez problémát jelent szerintem, de... (Mohácsi József: Valakit maga mellé vesz! - Derültség.) Valakit maga mellé vesz, igen...
ELNÖK: A bizottság delegációjában szerintem bizottsági tagok legyenek, úgyhogy valakit ne vegyen maga mellé! Énnekem a dolog ellen tulajdonképpen nincs kifogásom, de továbbra is az a problémám, hogy ha ezt a javaslatot elfogadjuk, és ha netán hasonló módosító indítvány az idegenforgalmi és sportbizottságban is megfogalmazódik, akkor lassanként megint annyian leszünk, hogy Rákosmezején fogjuk megtartani ezt az ülést. Magunk között: a dolognak nem a formális - mert végül is ásványvíz és kávé még talán kikerül valahogy az Országgyűlés költségvetéséből -, hanem a tartalmi részére rávilágítva én azt javaslom megfontolni, hogy minél nagyobb a tárgyalódelegáció, minél inkább nagyszabásúvá tesszük a rendezvényt, annál kevésbé az érdemi munkára, és annál inkább a kifelé szóló - hogy is mondjam? - hazabeszélésre fog helyeződni a hangsúly, nem is elsősorban a saját részünkről, hanem, attól tartok, a szlovák társbizottság részéről. Tehát, még egyszer, lehet így dönteni, de én megfontolandónak tartanám ezt az érvelést. (Tatai-Tóth András, Zsigó Róbert és Szabó Gyula jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr, Zsigó alelnök úr, aztán Szabó Gyula képviselő úr következik.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, van-e információnk arról, hogy a szlovák bizottság hány fővel érkezik, mert furcsa lenne, ha ők mondjuk egy szűk delegációval jönnek ide, és mi túl nagy, aránytalanul nagy csapattal...
ELNÖK: Nincs erről információ, de holnap estére lesz.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Azt gondolom, az a javaslat, amit az elnök úr tett, hogy az oktatási bizottságot öt fő, az elnök úr plusz a négy párt képviselője képviselné (Közbeszólás: Plusz a másik bizottság!), plusz a másik bizottság, azt jelenti, hogy akkor ez egy tízfős csapat lenne, ami szerintem elegendő. És akkor - hogy ne kelljen még egyszer szót kérnem - elmondanám, hogy mivel a munkacsoportunkból a Kárpát-medencei ügyekkel Botka Lajosnét bíztuk meg, így őt javasoljuk ebbe a delegációba. Köszönöm. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. De akkor először végezzünk ezzel a kérdéssel, tehát hogy hogy álljon össze a delegáció, pártonként két fő vagy pártonként egy fő legyen-e. Zsigó alelnök úr, aztán Szabó képviselő úr, majd Pósán képviselő úr következik.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Éppen amiatt, merthogy holnapra fogjuk megtudni, hogy a szlovák társbizottság hány fővel képviselteti magát, és nekem olyan információm van, hogy az ő bizottsági ülésükön felvetődött, hogy onnan minél többen szeretnének jönni - nem tudom, hogy ez így lesz-e vagy nem, tehát hogy ők hogy döntenek vagy hogy nem, azt én nem tudom megmondani -, azt gondolom, a bizottság bízza meg a bizottság elnökségét azzal, hogy döntsön, hány fő képviselje az oktatási bizottságot, illetve hogy az elnök úr tárgyaljon a másik bizottság elnökével az ügyben, hogy az egész delegáció hány fős legyen annak az információnak az ismeretében, hogy a szlovák társbizottság hány fővel érkezik. Azt gondolom, ez nem egy olyan kardinális kérdés, amit jelen esetben az oktatási bizottság ne tudna mondjuk az oktatási bizottság elnöksége hatáskörébe utalni -, ha ezt lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha ezt elfogadjuk, akkor azt fogom kérni, hogy a Magyar Szocialista Párt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt két-két jelöltet terjesszen elő, de sorrendben, tehát hogy amennyiben az a megállapodás, hogy pártonként egy fő, akkor az első helyen kijelölt, ha az a megállapodás, hogy pártonként két fő, akkor mind a két jelölt jöjjön. De Szabó képviselő úrnak és Pósán képviselő úrnak még szót ígértem.
SZABÓ GYULA (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Én tulajdonképpen kérdezni akartam először, hogy a két magyar bizottság között az arányok így vannak-e, mert informálisan elhangzott, hogy egyforma lenne az arány a mi bizottságunk és a sport- és idegenforgalmi bizottság között...
ELNÖK: Hogyha pártonként egy-egy képviselő van, akkor valószínűnek tartom, hogy ők eggyel többen lesznek, mert az MDF-nek az idegenforgalmi és sportbizottságban tudtommal van képviselője, míg ezzel szemben az oktatási bizottságban nincs. (Kuzma László: Ott a KNDP-nek nincs!) Ott KDNP-nek nincs. Akkor meg ugyanannyian lennének.
SZABÓ GYULA (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Bár a konfliktusoknak a legfrissebb forrása éppen egy sportesemény volt, mégsem nevezném a két ország közti konfliktust sport jellegű konfliktusnak...
ELNÖK: Bár van, aki sportot csinál belőle. (Derültség.)
SZABÓ GYULA (MSZP): (Hangosítás nélkül:) Az lehet, de ez nem a sporthoz kötődik parlamenti bizottsági szinten. Én is azt gondolom tehát, hogy fontosabb lenne kulturális, oktatási és egyéb kérdésekben közös álláspontra jutni, mint idegenforgalmi és sportkérdésekben, vagyis el tudnám képzelni, hogy minket nagyobb arányú delegáció képviseljen. Azzal egyetértek, ami elhangzott, hogy nevesítsünk két főt sorrendben, és legfeljebb mind a kettő megy.
ELNÖK: Köszönöm. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, én arra lennék kíváncsi, van-e előzetesen bárminemű napirendi tervezete, témája, hogy mi köré csoportosulna vagy összpontosulna a közös találkozó. Mert ha csak összejövünk, és mosolygunk egymásra, akkor teljesen mindegy, hogy ötszázan vagyunk ott vagy ketten, csak hogy a létszámokról világosan beszéljünk. Én annak vagyok a híve, hogy ha van értelmes napirend, akkor inkább legyen szűkebb körű, kisebb létszámú delegáció, hogy ne legyen túl protokolláris. Magyarán: van-e valami előzetes ismeret erről.
És lenne még egy javaslatom is, nevezetesen az, hogy a mi részünkről, magyar részről érdemes lenne azt kezdeményezni, hogy a hazai szlovák kisebbségnek az oktatási ügyeivel foglalkozó kisebbségi önkormányzata vagy bárki részéről legalább egy valaki legyen jelen. Azt gondolom, akkor kérhetjük viszonzásként fordítottan is, hogy mondjuk az ottani dolgokban az ottani magyar kisebbségnek lehessen szerepe és jelenléte. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm ezt a javaslatot, ezt mindenképpen megfontolás tárgyává tesszük, a szlovák kisebbségi önkormányzatot felkérjük, hogy megfigyelőként delegáljon egy tagot a megbeszélésre. Nem szimmetrikus a helyzet... (Kuzma László közbeszól.) Én tehát azt gondolom, hogy a két bizottság helyzete ebből a szempontból nem szimmetrikus, mert a Magyar Koalíció Pártjának van képviselője a Szlovák Nemzeti Tanácsban, míg a szlovákságnak nincs a magyar parlamentben, tehát ilyen módon nem szimmetrikus a helyzet, de megfigyelőként meg lehet őket hívni, ez jó gondolat.
Ami a napirendet és a tartalmi tárgyalási tematikát illeti, erről is holnap fogok tudni érdemben nyilatkozni. Azt javaslom, hogy mivel a jövő héten vagy kell, vagy nem kell, de elképzelhető, hogy kell bizottsági ülést tartani, a jövő héten esetleg informális keretek közt - ezt majd meglátjuk -, de váltsunk szót arról, hogy mik azok, amikről beszélni óhajtunk a szlovák társbizottsággal. Ez még időben van, hiszen 24-e csak a jövő hét utáni héten van. (Dr. Pósán László: Még egy javaslat elnök úr!) Még egy, igenis!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, ha jól értem, a napirend, a majdani napirend kialakítása formálódik, és vélhetően mind a két félnek van javaslattételi joga, lehetősége...
ELNÖK: Így igaz, egészen pontosan a két parlament külügyi munkacsoportja - nálunk hivatal -, tehát a külügyi apparátus intézi ezt.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Akkor szeretnék ezzel kapcsolatban javaslatot tenni, hogy dobjuk be, hátha - hogy is mondjam? - talajra esik. Az egyik komoly kérdés, ami minden európai ország apropóján vagy előjött, vagy nem jött elő, hogy úgymond a közös múltnak milyen típusú problémáit hordozzuk vagy nem hordozzuk. Francia-német, sokféle relációban volt ilyen... (Tatai-Tóth András: A Benes-dekrétumokat vitassuk meg.) A következőt szeretném javasolni - nem erről kellene vitát nyitni, félreértés ne essék! -: megoldást segítő módon hozzon létre akár a két parlament finanszírozásában, akár az akadémiák közös finanszírozásában, ebből a szempontból ez technikai részletkérdés, egy olyan tudományos orgánumot, nevezzük azt folyóiratnak, évkönyvnek, bárminek, amelyben, egy közös orgánumban paritásos alapon szól hozzá a magyar és a szlovák fél egy-egy témához. Mert addig, amíg mindenki odahaza mondja a sajátját, vagy olvassák, vagy nem olvassák, vagy megértik, vagy nem értik meg - ennek a nyelvi problémától kezdve sok minden aspektusa lehet -, addig jóval kisebb az esélye annak, hogy akár csak érveket is pro és kontra megfontoljanak. A francia-német megbékélés apropóján, ne felejtsük el, óriási jelentősége volt annak, hogy a nyelvi szinten történő kommunikációban nem voltak akadályok, mert a franciák megtanultak németül, a németek meg megtanultak franciául...
ELNÖK: Ez az előbbi nem teljesen...
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): A lotaringiai területeken ez így volt...
ELNÖK: Az egészen legutóbbi idők fejleménye csak, hogy a franciák bármiféle idegen nyelven elkezdtek volna megtanulni...
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Az ilyen típusú általánosításokkal óvatosan bánjunk, hogy a franciák soha nem tanulnak meg nyelveket, mert megtanulnak azok is...
ELNÖK: Meg, most már igen.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak azt akarom mondani, hogy ha van valaminek értelme, amit érdemes lenne előmozdítani, az ez, és ez független a napi tartalmaktól, ott majd vitatkozzanak egymással a Benes-dekrétumokról az ahhoz értő történészek, meg hogy Csák Máté önálló szlovák király volt-e vagy sem, arról is vitatkozzanak majd azok, akik ehhez értenek, de legyen egy olyan fórum, ahol, ha tetszik, ha nem, összeboronáltatik a két oldal. És meg kell határozni azt is, hogy ilyen értelemben akkor a publikáció nyelve nem a magyar és nem a szlovák, hanem mondjuk egy nemzetközi nyelv, amely ebből a szempontból nemzeti érzületektől kicsit függetlenné tudja tenni a dolgot, és - hogy is mondjam? - mind a két fél számára olvashatóvá teszi. Mert Magyarországon sem sokan tudnak szlovákul, Szlovákiában többen tudnak magyarul, csak nem biztos, hogy szívesen megszólalnak magyarul. Vagy lehet teljesen kétnyelvű tükörfordításokkal, az is egy megoldás lehet persze - ez mindig bonyolítja egy kicsit, és drágábbá teszi. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e további felvetés, javaslat? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor a magam részéről az egyebek végére értem.
Maradhatunk-e abban a szlovák-magyar tárgyalás ügyében, hogy a bizottság elnöke és két alelnöke a helyzet ismeretében dönt arról, hogy pártonként egy vagy pártonként két képviselő legyen a delegáció tagja, a pártokat pedig arra kérném, hogy akkor sorrendben két jelöltet nevezzenek meg, és ennek függvényében lesz a dolog eldöntve. (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, én azt javaslom - hogy le tudjuk zárni, mert nem kell ezt vonszolnunk magunkkal -, hogy a delegáció akkor a javaslat alapján álljon az elnök úrból, a két alelnökből, és rajtuk kívül amely párt még tud, küldjön még egy tagot. Tehát akkor tulajdonképpen az elnök, a két alelnök lenne benne, és három párt tudna még egy-egy tagot jelölni. Így hattagú lenne a delegáció, a Fideszből és az MSZP-ből két-két tag lenne a delegációban, a kisebb pártokból pedig egy-egy, és akkor ez a parlamenti arányokat is tükrözi, és nagyobb is lenne a delegáció egy fővel, mint az eredeti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ez is egy lehetőség. Ehhez van-e valakinek hozzászólása? (Kuzma László: Mondtam én mindig, hogy bölcs az öreg! - Derültség.) Elfogadjuk ezt a javaslatot? (Általános helyeslés.) Igen, köszönöm szépen, akkor ez a döntés született. Köszönöm szépen.
Van-e másnak bejelentenivalója? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor a bizottsági ülést berekesztem. Köszönöm a megjelenést és a fegyelmezett munkát.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 53 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese