OTB-3/2009.
(OTB-70/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2009. március 17-én, 13 óra 37 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8374. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. Törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8972. szám) (Gúr Nándor, Filló Pál, Sós Tamás, Bókay Endre, Nagy László, Tatai-Tóth András, Rózsa Endre és Kiss Ferenc (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
Döntés a Katapult-mentorprogram ügyében teendő eljárásról *
Tatai-Tóth András (MSZP) ügyrendi javaslata *
Elnöki zárszó *
1. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8374. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8972. szám) (Gúr Nándor, Filló Pál, Sós Tamás, Bókay Endre, Nagy László, Tatai-Tóth András, Rózsa Endre és Kiss Ferenc (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
3. Egyebek
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kuzma László (KDNP)
Almássy Kornél (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Földesi Zoltán (MSZP) Rózsa Endrének (MSZP)
Rónavölgyi Endréné (MSZP) Mohácsi Józsefnek (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz) Dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Dr. Pósán László (Fidesz) Tóth Ferencnek (Fidesz)
Kuzma László (KDNP) megérkezéséig Révész Máriusznak (Fidesz)
Almássy Kornél (Független) megérkezéséig Pokorni Zoltánnak (Fidesz)
Erdélyi László főosztályvezető-helyettes (Miniszterelnöki Hivatal)
Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Pálinkás József elnök (Magyar Tudományos Akadémia)
Majoros Judit asszisztens (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Takács Jánosné főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Veres Pál felsőoktatási referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Kovácsné Gúzsvány Andrea szakképzési referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Keszei Sándor (Magyarországi Szülők Országos Egyesülete)
Teleki László HÖOK
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 37 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Kedves Vendégeink! Megkezdjük a bizottság ülését. Köszöntöm az egybegyűlteket, a bizottság tagjait, vendégeinket és mindenkit, aki megtisztelte megjelenésével a bizottság ülését. Az oktatási és tudományos bizottság március 17-i ülését megnyitom, az aláírt jelenléti ív alapján bejelentem, hogy a bizottság határozatképes.
Tisztelt Bizottság! A mai napra javasolt napirendet a meghívóval együtt kapták kézhez. Kérdezem, hogy van-e ehhez valakinek más indítványa, módosító indítványa. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e a napirendet a kiküldöttek szerint, kérem, szavazzanak. (Szavazás.)
A bizottság a napirendet elfogadta.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. A törvényjavaslatot T/8374. számon kapták kézhez - a kiegészítő ajánlás tervezete mindenki előtt ott fekszik. Első helyen kijelölt bizottságként valamennyi indítványról szavaznunk kell.
Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásához megjelent vendégeinket, mindenekelőtt Pálinkás József urat, egykori kollegánkat, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Miniszterelnöki Hivatal részéről Erdélyi László főosztályvezető-helyettest.
Tisztelt Bizottság! Kezdjünk neki.
Az 1. pontban az én indítványom van, amelyet a magam részéről vissza kívánnék vonni, úgyhogy erről - ha másnak nincsen ellentétes véleménye - nem rendelnék el szavazást.
A 2. pontban képviselőtársaimmal az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetekkel kapcsolatos rendelkezéseket kívánjuk pontosítani.
Ezt az indítványt a kormány?
ERDÉLYI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pontban a törvény 20. §-át: az Akadémia gazdálkodásával és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket kívánjuk képviselőtársaimmal pontosabban meghatározni, illetőleg valamelyest módosítani.
A kormány?
ERDÉLYI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pont következik. A 4. pontban ugyancsak a vagyongazdálkodással kapcsolatos rendelkezések módosítására, illetőleg a vagyonkezelő testület tevékenységének kiszolgálására vonatkozó szervezeti egység felállítására vonatkozó indítványok szerepelnek.
A kormány?
ERDÉLYI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5., és ha jól nézem, az utolsó pont következik. Felhatalmazva és a hatályba léptető rendelkezések pontosítása, illetőleg módosítása.
A kormány?
ERDÉLYI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Tisztelt Bizottság! Ezzel a kiegészítő ajánlás végére értünk, ugyanakkor Tóth Tiborné képviselőtársunk egy bizottsági módosító indítvány benyújtására tett javaslatot, amelyet nem osztottunk ki - ez elég szomorú, mert így elég nehéz lesz róla dönteni.
Képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Javaslatot fogalmaztunk meg az Akadémia és intézményrendszerei teljes minőségirányítási programjának a működtetésére és ötévenkénti auditáltatására. Az Akadémia elnökével való konzultáció meggyőzött arról, hogy ugyan nem ilyen erős minőségértékelési előírás, de van minőségértékelő előírás ebben a rendszerben; ez egy kicsit erősebb lenne, de tiszteletben tartom az Akadémia elnökének a kérését, és így nem osztottuk ki ezt a javaslatot. Visszavontam.
ELNÖK: Tehát a javaslat visszavonva, akkor ez esetben nem is osztjuk ki.
Tisztelt Bizottság! Ezzel az első napirendi pont végére értünk. Megköszönöm a vendégeinknek a részvételt.
Soron következik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosítására benyújtott törvényjavaslat módosító indítványainak a megvitatása. A törvényjavaslatot Gúr Nándor képviselő úr és képviselőtársai nyújtották be, T/8972. számon. Az ajánlástervezet mindannyiunk előtt ott fekszik.
Köszöntöm a kormány képviseletében megjelent Mátyus Mihály főosztályvezető urat, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból.
Tisztelt Bizottság! Kezdjünk hozzá.
Az 1. pontban Török Zsolt képviselő úr a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek rendelkezésében kíván egy hivatkozást pontosítani.
A kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. (Erdélyi Zsuzsánna tanácsadó: Bocsánat, az előterjesztő nincs itt.)
Bocsánat, visszamegyünk az indítványok elejére. Előterjesztőként gondolom, Rózsa Endre képviselőtársunkat köszönthetem, aki ezúttal a képviselők körében és nem az előterjesztő helyén foglal helyet, de a kormány mellett az ő álláspontját is kérdezni kell egy ilyen módosító indítványról.
Az előző szavazást semmisnek tekintve, először a képviselő urat kérdezem, hogy mi az álláspontja ezzel az indítvánnyal.
RÓZSA ENDRE (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Akkor most kérek szavazást. (Szavazás.) A bizottság támogatja - a bakiért mindenkitől elnézést kérek.
Tisztelt Bizottság! A 2. pontban Török Zsolt képviselőtársunk a törvény 4/B. § (6) bekezdésének elhagyását javasolja. Ez a visszatérítési igény elszámolásával kapcsolatos rendelkezéseket módosítaná, illetőleg hagyná el - tartalmilag egy sor más indítvánnyal összefügg egyébként.
Az előterjesztő?
RÓZSA ENDRE (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. És a kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány is támogatja.
Pokorni képviselő úr, úgy látom, nem szavazni kíván, hanem szólni.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Akik támogatják, azok meg tudják mondani, hogy mi a hatása annak, ha ezeket kivesszük a rendszerből? Elhangzott, hogy sok mindennel összefügg, mint bonyolult rendszer, össze tudná foglalni röviden, hogy mi következik abból, ha ezeket a pontokat kivesszük? Köszönöm.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a pont nem a melléklet összes pontját veszi ki, hanem csak, amiről most szavazni fognak önök; ennél a pontnál csak a 6. pontra vonatkozóan tartalmaz előírást arra, hogy az átalányadózást maga választaná meg, de ezt a pontot az adótörvényben egy erre vonatkozó új előírás alapján a koherenciazavar megszüntetése érdekében hagynánk el. Tehát a hozzájárulási törvény mellékletében szereplő 1-6. pontból az 1-5. megmarad, csak a 6. nem - és viszont, ha a 6. nem marad meg, akkor erre nincsen szükség, itt a koherencia összhang biztosítása ebben.
ELNÖK: Nem tudom, hogy a képviselő úrnak ettől világosabb lett-e, nekem be kell vallanom, nem sokkal. (Pokorni Zoltán: A jelenlegi helyzet.) (Révész Máriusz: A 11-esben viszont ír valamit.)
A 2, 10, 11, 12-ről szavazunk egyben, hiszen ezek tartalmilag összefüggő javaslatok, és voltaképpen arról van szó, hogy az 1-6. pontban foglaltaknál a 6. pontban szereplő helyett egy azonos tartalmú, de másképpen megfogalmazott rendelkezést kíván a képviselő úr keresztülvinni - ha ezt jól értettem. Tartalmilag többé-kevésbé, ha jól értem, ugyanaz a dolog, csak másképp van megfogalmazva és másutt elhelyezve.
Sikerült-e mindenkinek appercipiálni a négy pontot? Amennyiben igen, akkor szavazunk. Az előterjesztő és a kormány támogatja ezt az indítványt. És a tisztelt bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pontban megint csak Török Zsolt képviselő úr az állami adóhatóság adott esetben történő eljárására nézve kíván más megfogalmazású szabályt bevezetni.
Az előterjesztő?
RÓZSA ENDRE (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: És a kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány és az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pont: Török Zsolt képviselő úr ugyancsak az adóhatóság eljárására vonatkozó rendelkezés más megfogalmazását tartja kívánatosnak.
Az előterjesztő?
RÓZSA ENDRE (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pontban Török Zsolt képviselő úr a 6. § (1) bekezdésének elhagyását javasolja.
Az előterjesztő?
RÓZSA ENDRE (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. És a kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány is támogatja.
Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Itt az 5.-ről van szó, ugye?
ELNÖK: Igen, az 5. pontról.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Hogy lesz akkor szabályozva ez a megszűnés esetén követendő eljárás, ha innen kihagyjuk.
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az adótörvény - szintén erre tudok utalni - tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést és ez a koherencia megteremtését szolgálja, aminek az a lényege, hogy a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz elszámolhatóságát az adótörvény eltörli. Ebből következően az erre vonatkozó két bekezdést, hogy hogyan lehet utána az eszközöket használni, tulajdonba adni, stb., ezt is hatálytalanítja az adótörvény azzal, hogy öt évig még alkalmazni kell az előírásait, de akkor itt viszont ennek ebben a törvényben már nem lehet szerepe.
ELNÖK: Döntéshelyzetben vagyunk. Megkérdezem a tisztelt bizottságot. Az előterjesztő és a kormány képviselője az indítványt támogatja - és a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontban Kuzma képviselő úr a tárgyi eszközök tulajdonjogának átadásával kapcsolatban azt a korlátozást kívánja tenni, hogy ezt a régióban működő szakképzés-szervezési társaságnak kell átadni.
Az előterjesztő?
RÓZSA ENDRE (MSZP): Támogatja.
ELNÖK: És a kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja.
Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Kuzma képviselő úr támogatta. (Derültség.)
ELNÖK: Ezt mindjárt gondoltam, de mintha szólni kívánt volna a képviselő úr.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Igen. Köszönöm. Az előbbieknél csak szeretném visszamenőleg összefoglalni, hogy miért nem tettem észrevételt. Azért, mert mint ahogy a plenáris ülésen is jeleztem, az egész 4. § körüli dolgot bocsátható bűnnek tekintem, de mégsem javasolnám a magam részéről a végrehajtási rendelet behelyezését. A 6. § tekintetében több bizottságnál is felmerült, hogy egy régióban keletkezett tárgyi eszköz maradjon a régióban, de mivel az 5. pontban ezt a részét egy más módosító javaslat kapcsán már a bizottság elfogadta, így annak a szövegrésznek a meg nem léte okán a módosító javaslatom okafogyottá vált, tehát fenntartom ugyan, de értelme nem sok van. (Közbeszólás: Ott, ahova beszúrnád, koherenciazavart okozna.) Igen, a koherenciazavar miatt visszavonom.
ELNÖK: Képviselő úr az indítványát visszavonta.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Fenntartom.
ELNÖK: Úgy el vagyok bizonytalanodva, vagy mégse?
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, olyan bizonytalan vagyok, vagy talán mégsem, azért, mert hátha mégiscsak a kapcsolódó módosítókkal jobbá tehető és ez lesz az egyetlen lehetősége akkor. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Képviselő úr végül is az indítványt fenntartotta, úgyhogy szavazunk róla.
Az előterjesztő és a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 7. pontban Török Zsolt képviselő úr a "szakképzési hozzájárulás" és a "szakképzési egyéb bevétel" elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok együttes összegének csökkentésére kíván más javaslatot tenni.
Az előterjesztő?
RÓZSA ENDRE (MSZP): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány sem támogatja.
Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Én akár még jónak tartanám ezt a fajta mechanizmust, tudniillik a szakképzési alap azokat a feneketlen költségvetési bugyrokat kívánja betömni, amely nem kívánatos az alapvető eredeti céljának megfelelően. Tehát ha egyfajta ilyen - most csak így futólag nézve - bázisszemléletet megfogalmaznánk, akkor végül is a szakképzési alap a decentralizált helyeken van jó helyen, és ha régiós elosztásban történne, az szolgálná talán az ügy érdekét jobban. Köszönöm.
ELNÖK: Főosztályvezető úr!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azzal szeretném indokolni, hogy miért nem támogatjuk, ugyanis ez az elv egy matematikai algoritmust borítana fel. A hozzájárulási törvény végigvezeti, hogy az egységes egészt, tehát a képzési alaprészt hogyan kell felosztani, milyen prioritások mentén vonódik le, használható ilyen célra, amolyan célra és a végén az utolsó pont az, ami a decentralizált keretet meghatározza, hogy a maradó résznek a fele az a decentralizált keret. Igen ám, de a kiadási előirányzatból kell megint kiindulni, amit viszont a költségvetési törvény határoz meg minden évben, ezért ha előírunk egy olyan rendelkezést, hogy nem lehet kevesebb, mint a fele, a tavalyinak a fele és a költségvetési törvényben pedig ez másképp kerül meghatározásra - mint ahogy egyébként idén is így van -, akkor a fölötte lévő összes levont tételt megborítja matematikailag, mert arra viszont nem tartalmaz rendelkezéseket.
ELNÖK: Ha egy indítvány egy matematikai algoritmust felborít, akkor ezt én már csak az eredeti szakmám emlékére sem tudom támogatni, de ez természetesen a bizottságot nem kell, hogy befolyásolja.
Kuzma képviselő úr kért szót.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, akkor visszakérdeznék a minisztérium részére. Ha a minimum felét kivennénk egy kapcsolódóval, a másik felét a mondatnak tudnák támogatni, vagy ugyanez a válasz?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem tudok mást mondani. Ha meghatározzuk, hogy nem lehet kevesebb, mint az előző év fele és fölötte van még öt bekezdés, amelyik azt mondja, hogy hogy kell levonni a kiadási előirányzatból a különböző összegeket, azt hogy kell kiszámolni és a legutolsó sorban azt mondom, hogy de nem lehet kevesebb, mint az előző fele, akkor az összes előtte levőt is annulálom ezzel és ezt pedig a költségvetési törvény határozza meg minden évben, amikor a kiadási előirányzatot meghatározza - ez a probléma ezzel.
ELNÖK: Azt hiszem, hogy a helyzet világos. Szavazásra készen állunk.
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy Török Zsolt képviselő úr 7. ajánlási pontban foglalt indítványát, amelyet sem az előterjesztő, sem a kormány nem támogat, a bizottság támogatja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 8. pontban Kuzma képviselő úr a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 13. § (2) bekezdés j) pontja új változatával kívánja a második felét, a döntési jogosultságot elhagyni.
RÓZSA ENDRE (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. És a kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány sem támogatja.
Kuzma képviselő úr azon kívül, hogy támogatja, szólni is kíván.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Igen. Azért adtam be ezt a módosító javaslatot, mert egyrészt maga az egész regionális fejlesztési és képzési bizottsággal kapcsolatos döntési mechanizmusok szerintem túldimenzionáltak a jelenlegi helyzetben. Különösen akkor, ha egy olyan munkaerőpiacról beszélünk, amelynek a véleményére hagyatkozunk és ez éppen egy szűkülő és recesszióban lévő munkaerőpiac, reményeink szerint nem ilyen lesz a jövőben - ez az egyik érv. A másik pedig, túlzottan erős jogokat biztosít a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak - ez az egyik része az érvelésemnek. A másik része pedig az, hogy nincsenek abban a helyzetben - az én nem reprezentatív felméréseim alapján - jelenleg az RFKB-k, hogy ezt ilyen szigorú megkötéssel, tehát, hogy dönt a szakképesítésekről, a közte lévő mondatrész igazából csak kiegészítés és a lényeget nem befolyásolja.
Azzal a magam részéről egyetértek, hogy a hiány-szakképesítések javaslatát tegye meg, de az, hogy döntési kompetenciája legyen az RFKB-nak egyes szakképesítésekről és e tekintetben egyetlen adatot hajlandó figyelembe venni, az ő saját maga munkamódszerével kialakított munkaerő-piaci igényeket. Hosszasan, órákon keresztül tudnék érvelni amellett, hogy a képzés struktúrájának kialakításakor egy szempont, egy és csakis egy szempont a munkaerő-piaci igény, számtalan egyéb szempontok is vannak egy szakmastruktúra kialakításában. Most ebbe nem mennék bele, mert akkor a 14.40-ig élő parkolóórám is lejárna, és az is kevés lenne, tehát egyszerűen képtelenség, hogy ilyen jogokat adjunk egy olyan szervezetnek - tudom, az az ellenvélemény, hogy a munkaadók, meg mindenki ott van. Tessék utánanézni, hogy az akkori miniszter milyen mechanizmusok mentén és hogyan nevezte ki és kiket nevezett ki, stb., tehát fenntartásaim vannak ezzel. Konkrétumokat tudok mondani, hogy az őszi RFKB-k jelentései hogy álltak össze, milyen hiányos adatkérések mentén és hogy nem vettek figyelembe egyéb szempontokat - ez olyan súlyos döntés, amire Tatai-Tóth képviselő úr utalt a plenáris ülésen, hogy próbáljunk meg konszenzuskeresésre. Az a kérésem, hogy ez kerüljön ki, ha kell misét mondatok vagy akármit (Derültség, zaj, beszélgetés.), de vegyék ezt a kérésemet olybá, amennyire komolyan szoktak venni más esetekben, most is, jó?
ELNÖK: A mise mondatása nem a katolikus hiten lévőket nem fogja nagyon meggyőzni, ettől függetlenül azt gondolom, hogy Tatai-Tóth képviselő úré a szó.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A tegnapi vitában is zavart ez a dolog. Most hadd kérdezzem meg a főosztályvezető úrtól, hogy nem a szakképzésről szóló törvény szabályozza a regionális fejlesztési és képzési bizottságok hatáskörét, tehát itt most biztos, hogy arról a bizottságról van szó, amiről Kuzma úr beszél.
ELNÖK: Főosztályvezető úr!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Az RFKB-k hatáskörét kettő törvény szabályozza, két törvényben találhatóak erre előírások. Egyrészt a közoktatási törvény 89/B. paragrafusában, valamint a szakképzési hozzájárulási törvénynek a 13. szakaszában. Azonban itt egy pici félreértés van, vagy nem félreértés, nem tudom, elnézést, de szeretném megmagyarázni. Ez a gazdaság által igényelt szakképesítés egy megnevezés. Önmagában az RFKB a két említett törvény alapján dönt az adott régió szakképzési szerkezetéről, a tiszkek-ben folytatható képzések arányairól, irányairól - itt másról van szó.
Amikor az ösztöndíjat bevezetjük, ebben a törvénytervezetben úgy szól, hogy szakiskolai ösztöndíj nyújtható vagy nyújtására kerül sor a gazdaság által igényelt szakképesítésekben, mert nem mindenkinek; no, de valakinek el is kellene dönteni, hogy melyek azok a szakképesítések, amelyekben egyébként nem csekély mértékű ösztöndíjra kerül sor. Itt a törvény ezt a döntési jogosultságot teszi az RFKB-k hatáskörébe, amikor azt mondja, hogy ők döntenek a gazdaság által igényelt szakképesítésekről, tehát itt döntik el, hogy mely szakmában fognak ösztöndíjat kapni. Itt erről dönt az RFKB, nem pedig a tiszkek-ben folyó arány irányokról, azt más paragrafusban vagy bekezdésben szabályozza.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a világos választ. Tehát tulajdonképpen, ha most Kuzma képviselő úr javaslatát támogatnánk, akkor nem lenne mi alapján eldönthető az, hogy ki kaphat, mely képzésben résztvevő szakmunkástanuló kaphat ösztöndíjat. Tehát nem azt a célt szolgálja, hogy az iskola milyen képzést indíthat, mert gondolom, neked azzal van elsősorban bajod, hogy miért az RFKB dönti el, hogy a te iskoládban milyen szakképzés indulhat, de azt nem ez a törvény szabályozza. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Révész képviselő úr és utána Kuzma képviselő úr.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az az igazság, hogy ezt a vitát már a múltkor is hosszasan folytattuk és viszonylag egyszerűen meg lehetne oldani a problémát, mégpedig pontosan kellene megfogalmazni azt, amit a főosztályvezető úr elmondott. Tehát az a gond, hogy ide az van írva, hogy a bizottság dönt a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítésekről. Tehát ez a mondat úgy értelmezendő, ahogy Kuzma képviselő úr mondja. Ha úgy lenne megfogalmazva, ahogy a főosztályvezető úr mondja, akkor ebben az esetben sem a múltkor nem vitatkoztunk volna egy háromnegyed órát, és most is el lehetne tekinteni ettől - ráadásul szerintem a törvényt se fogják félreérteni.
Tehát az a gond, ha ez így marad benne, akkor ebben az esetben ezt valószínűleg nem csak mi leszünk képesek félreérteni, hanem mások is értelmezhetik úgy, ahogy itt le van írva, hogy a bizottság dönt a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítésekről. Ez szerintem több szempontból, még akár alkotmányjogilag is, meg sok szempontból is aggályos lehet, hiszen itt fenntartói döntés, meg egyéb kompetenciák is vannak.
Nekem az lenne a javaslatom, hogy fogalmazzunk pontosan és akkor utána itt egyhangúan mindenki mögé tud állni, mert, amit a főosztályvezető úr elmondott, azzal nincsen semmi problémánk, ami ide le van írva, azzal meg van.
ELNÖK: Nem akarok itt ebbe beleszólni. Az én olvasatomban - igaz, némi magyarázat után - a két szöveg azonos. Végső soron az, hogy valaki a régióban igényelt szakképesítésről dönt, az nem jelenti azt, hogy bárkinek meg van tiltva az, hogy a döntésbe nem sorolt szakképesítésekben szakképesítést folytasson.
Abban azonban Révész képviselő úrral messzemenően egyet tudok érteni, hogy ha azt akarjuk mondani, hogy dönt arról, hogy mely szakmákban adjunk ösztöndíjat, akkor azt írjuk oda és ne valami mást. Ismerem - már így 16 évnyi szakmai ártalom után kénytelen voltam megismerni - a jogásznyelvnek ezeket a finomságait, hogy nem azt mondja, amit mondani akar, hanem valami egészen mást, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy feltétlenül folytatni kell ezt az eljárást.
Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Semmi bajom nem lenne, ha a törvényben ez a magyarázat szövegszerűen megjelenne, de sajnos ez marad meg az utókor számára és minden indoklás és magyarázat el fog tűnni - ez az egyik. A másik pedig, van a körünkben nyelvész is, meg matematikus is. Tessék értelmezni ezt: "valamint" ez egy "és" logikai kapcsolat, egyértelműen egy "és" logikai kapcsolat és az egész mondatban bőven elegendő az első.
A másik indokom az, hogy a gazdaság által igényelt szakképesítés - hogy ideidézzem Aczél elvtárs három T-jét, mert az RFKB-k is ezzel a három T-vel dolgoznak - egy nagy halmaz, az egy nagyobb halmaz, mint a hiány-szakképesítések. Világos? És ha itt azt akarjuk mondani, hogy a hiány-szakképesítések tekintetében kell valami intézkedés, magam is ezt támogatnám, ez a legfontosabb része; de ezt, hogy azt a nagyobb halmazt az RFKB döntési mechanizmusai mentén befolyásolja, azt viszont nem szeretném az RFKB-k jelenlegi fejlettségi szintjén támogatni. Ez a fő problémám, tehát a kettő nem ugyanaz, a két mondattani elem, az egyik egy kisebb halmaz, amire vonatkozik, mint a másik - szövegszerűen, ami itt van.
ELNÖK: Volna egy kérdésem az előterjesztőhöz, illetve a főosztályvezető úrhoz. Nem látom át teljes mértékben ennek a törvényjavaslatnak minden finomságát. Ennek a törvényjavaslatnak a rendelkezései másként vonatkoznak az olyan szakképesítésre, amelyet valaki a hiányszakmák körébe sorolt és másként vonatkoznak-e arra, amelyhez valaki az adott régióban igényelt szakképesítése körébe sorolt?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, mást jelent. A hiány-szakképesítés fogalmát...
ELNÖK: Bocsánat, nem azt kérdezem, hogy mást jelent-e, azt értem, hogy mást jelent, hanem, hogy más tartalmú rendelkezések vonatkoznak-e az egyikre és mások a másikra?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Abszolút más.
ELNÖK: Ebben az esetben azt gondolom, hogy valóban szükség van erre a fél mondatra, csak én is úgy látom, hogy azt kellene beírni, amit mondani akarunk.
Deák Istvánné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Nagyon fontos, hogy mind a két mondatrész megmaradjon, hiszen úgy érzem, hogy tulajdonképpen az egész törvénytervezetnek ez az alapja. A regionális fejlesztési képzési bizottságok is ezért jöttek létre tulajdonképpen, hogy a régiókban meghatározzák azokat a szakképzéseket, amelyek az adott régióban szükségesek. Ezen belül még továbbszűkítik azokat a szakképesítéseket, amelyeket még külön finanszírozással is preferálnak, mert az adott régióban az annyira hiányszakma, hogy erre akár az adott intézmény, amely vállalja ezeket a képzéseket kaphat támogatást, akár azok a diákok, akik vállalják, hogy ezeket a szakképesítéseket sajátítják el - kaphatnak ösztöndíjat. Tehát így a kettő egymástól nagyon komolyan elválasztódik. Viszont, ha kivennénk a mondat másik felét, akkor gyakorlatilag a regionális fejlesztési és képzési bizottságok alapfunkcióját veszítenék el, hiszen az egész erre jött létre, hogy koordinálja és felügyelje, javasolja, irányítsa az adott régiókban a szakképzés összetételét, természetesen figyelembe véve a gazdaság igényeit.
Tehát azt mondom, hogy ennek e miatt muszáj benne lenni. Lehet ezzel persze, nem egyetérteni, hogy mindezt a feladatot a regionális képzési bizottságok lássák-e el, vagy ne, de ha kivesszük belőle, akkor a törvény lényegét veszítjük el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Tatai-Tóth képviselő úrnak és aztán Révész képviselő úrnak fogok szót adni, mindazonáltal, ha most jól értem a dolgot, akkor ezt a módosító indítványt ugyan le kell szavaznunk, de célszerű volna egy olyan kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, ami e helyett a fél mondat helyett egy olyan fél mondatot illeszt be a j) pontba, ami arról szól, amiről akarjuk, hogy szóljon.
Tatai-Tóth képviselő úr és aztán Révész képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Még egyszer a zongorához szeretnék visszamenni. Tehát a regionális fejlesztési és képzési bizottság dönt a szakképzés arányairól és irányairól, ez szerepel a törvényben. Tehát tulajdonképpen ez egy más típusú megközelítés, mint amikor azt eldönti, hogy a régióban milyen a gazdaság által igényelt szakképesítések sora?
ELNÖK: Nem. Képviselő úr, a következő a helyzet. Ennek a törvénynek az alkalmazásában van háromféle szakképesítés. Van olyan, amelyik hiány-szakképesítés, van olyan, amelyik az adott régióban igényelt szakképesítés és van az összes többi. A háromfélére különböző rendelkezések vonatkoznak, és a bizottság arról dönt, hogy egy adott szakképesítést a három közül melyikbe sorol be, és ennek megfelelően melyik rendelkezés alá sorolja. Ennek tehát semmi köze ahhoz, hogy egyébként az RFKB a más törvények által adott felhatalmazás alapján dönt az ottani szakképzés arányaival és irányaival. Ez pusztán e törvény rendelkezései alkalmazása céljából az egyes szakképesítések három kategóriába sorolásáról dönt, és az egyiket ezek közül úgy hívják, hogy a régióban igényelt szakképesítés, ami ezek szerint nem egy igazán szerencsés megnevezés, mert mindenki félreérti. Amit félre lehet érteni, azt félre is szokták érteni, következésképpen célszerű volna ezt valamilyen más módon megfogalmazni, de azt gondolom, hogy ez nem itt most a mi feladatunk, hanem majd egy kapcsolódó módosító indítványé.
Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ezek után már nincs mit szólnom.
ELNÖK: Altruista hajlamaimat sikerült kiélnem.
Tatai-Tóth képviselő úr, Rózsa képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Engem alapjában véve már csak egy dolog zavar, mert eddig azt hittem, hogy az RFKB-k azt döntik el, hogy ne is folyjék olyan szakképzés, amit a gazdaság egyébként nem igényel. Tehát valóban most már én is elbizonytalanodtam, hogy akkor nem ezt végzi el az RFKB, hogy olyan szakképesítések történjenek a régióban, amelyeket igényel a gazdaság is - eddig azt hittem, hogy csak ilyeneket tárgyal.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Azt javaslom, hogy szavazzunk erről az indítványról.
Bocsánat, Rózsa képviselő úrnak ígértem szót.
RÓZSA ENDRE (MSZP): Csak annyit szeretnék mondani, hogy amikor mi is áttekintettük ezt a módosítást a foglalkoztatási munkacsoporttal, akkor arra hívnám fel itt a figyelmet, hogy a szakképesítésről dönt, tehát, ha ez kikerül, akkor nem valósul meg az, hogy dönthet erről is. Egy másik dolog az, hogy úgy kapja az ösztöndíjat, tehát ezért kellene, hogy ez bent maradjon.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Erről a javaslatról vagy így, vagy úgy, de a bizottságnak döntenie kell. Az itt elhangzott vita engem személy szerint arról győzött meg, hogy ez nem törölhető innen, mert akkor baj van; ugyanakkor arról is meggyőzött, hogy ez egy rossz megfogalmazás. Következésképpen a rossz megfogalmazást csatlakozó módosító indítvánnyal majd ki kellene javítani, most pedig szavazni kell. (Jelzésre.)
Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak annyit, hogy a kapcsolódó módosító indítványban valahogy úgy kellene megfogalmazni, hogy dönt arról, hogy A-halmazból melyiket sorolja a B-halmazba. Erről fog dönteni ez a bizottság, hogy van egy tágabb halmaz, és abból melyiket sorolja át a szűkebbe - ezt kellene szerintem megfogalmazni, mert akkor érthetőbb -, egy valódi részhalmaz kell, hogy legyen majd.
ELNÖK: Hadd kérjem azt, hogy most a benyújtott módosító indítványról döntsünk és azt, hogy mit fog tartalmazni a kapcsolódó módosító indítvány, azt majd a későbbiekben annak benyújtója hadd döntse el.
Főosztályvezető úr!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnök Úr! Szeretném a figyelmet felhívni, hogy ez a bekezdés szorosan kapcsolódik a 14/A. §-hoz, ami viszont nem került megnyitásra, amelyik kimondja, hogy az állam - szó szerint megismétli, és itt kapcsolódik össze a két bekezdés - a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítés tanuló részére ösztöndíj biztosításával támogatást nyújt. Ha én, vagy bárki ezt megmódosítja kapcsolódóval és ez nincs megnyitva, akkor a kettő már nem fog kapcsolódni; így kapcsolódik, hogy szövegszerűen definícióban fog dönteni az RFKB, sőt kormányrendelet majd meg is határozza, hogy hány darabról dönthet.
ELNÖK: Főosztályvezető úr, tényleg úgy gondolom, hogy valahogy Diokleciánusz óta a bürokráciában az írásbeliség terjedt el, magyarán: most itt leírva előttünk egy írásos javaslat van, erről fogunk szavazni. Hogy egy másik javaslat, ami ennek a vélt vagy valós gyengeségeit kiküszöböli, az mit fog tartalmazni, arról a jövő héten fogunk beszélni - majd akkor menjünk át a hídon, ha odaérünk.
Tisztelt Bizottság! Szavazást rendelek el. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a 8. pontban Kuzma képviselő úr indítványát támogatja-e, kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott, így aztán majd lehet hozzá csatlakozó módosító indítványokat benyújtani.
Kuzma képviselő úr a 9. pontban a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 30. §-ának eredeti megfogalmazását kívánja érvényben tartani.
Az előterjesztő?
RÓZSA ENDRE (MSZP): Nem támogatja.
ELNÖK: És a kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány sem támogatja.
Kuzma képviselő úré a szó.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Ami miatt decemberben elbukott a végszavazáson ez a törvény, az éppen az ilyen típusú diszkrimináció volt, a fuvarozókkal kapcsolatos diszkrimináció. Nem tudom, hogy ez a megfelelő megoldás-e, de ehhez kérem az előterjesztők, illetve a kormány képviselőjének a segítségét, közös nevezőre kell hozni.
Kérem szépen a költségvetésben 36 milliárd körüli - nem biztos, hogy pontos összeget mondok, 36-38 milliárd körüli - volt a 2008-as szakképzési alap előirányzat. 2009-ben 44-45 milliárd köré emelkedett az előirányzat. Nem történt semmi, sőt a munkaerőpiac szűkült, mégis a kormányzat azt reméli, hogy ilyen mértékben fog nőni a szakképzési alap. Alapvetően ez abból fog bekövetkezni, mert olymértékben bürokratizálta és megnehezítette az iskoláknak a szerződés alapján történő átadást, hogy ettől reméli ezt a pluszbevételt, nem tudok másra gondolni. Ezen bevételek között végigjártam tavaly ősszel körülbelül 120 céget szakképzési alapért, egytől-egyig azt mondta, ha az önkormányzat kapja vagy a fenntartó, nem, megint az állam feneketlen bugyrába fog ez a fejlesztési támogatás belekerülni? Mondtam neki, hogy bízzon az állam törvényalkotó erejében és nem. Ezzel együtt is körülbelül 15 százalékkal csökkent intézményükben a szakképzési alapra juttatott összeg 2008-ban.
Aki járt már és látott belülről szakközépiskolát vagy szakiskolát, az tudja, hogy ezekre a pénzekre annyira szükség van, mint egy falat kenyérre. Ilyen körülmények között egy privilegizált 16 darab - vagy nem tudom mennyi - oktatási centrumot különleges helyzetbe, különleges státuszba hozni, hogy ő közvetlenül fogadhat, míg egy másik társaság, ami a nagyobb szeletét adja a szakképzésnek, csak ilyen bonyolult tortúra, mechanizmus alapján - nevezzük kontrollnak az önkormányzati kontrollt, kinek vérmérséklete szerint, de az önkormányzaton keresztül fog hatni.
Még egyszer mondom, aki ment pénzt kuncsorogni, mint a keresztes rendek, az érzékeli a különbséget, hogy mit jelent az, hogy én kapom, és én, mint a szakképzésem elismeréseként kapom, mert azért támogatnak engem - nem azért mert urambátyám, meg egyebek, nem kell félreérteni -, míg a másikon keresztül meg a fenntartó. Szóval az eredeti szövegben volt egy olyan mechanizmus, amely a fenntartót valamilyen módon megkeresi az ő esetükben is. Ha megnehezítettük az egyik dolgát, akkor nehezítsük meg a másik dolgát, nem azt akarom mondani, hogy dögöljön meg a szomszéd lova is, de egyenlő pályákat, egyenlő esélyeket kell az összes tiszk-nek biztosítani, mert hendikeppel indulnak a 2007. szeptember után alakult tiszkek.
ELNÖK: Képviselő úr, ha a gazdálkodó szervezeteket arra biztatod, hogy bízzanak az állam törvényalkotó erejében, akkor megfeledkezel Churchillnek arról a mondásáról, miszerint egyetlen állampolgár élete, szabadsága és vagyona sincs biztonságban, míg a törvényhozás ülésezik. Ettől függetlenül a vitát azért folytassuk.
Rózsa képviselő úr kért szót? (Rózsa Ferenc: Majd később.) Nem, majd előterjesztőként.
Tatai-Tóth képviselő úré a szó!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Megint egy kérdésem lenne. Illene tudnom, de nem néztem meg, hogy mi marad, tehát ha elfogadnánk Kuzma úr javaslatát, akkor mi a hatályos 30. §.
ELNÖK: Főosztályvezető úr!
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Ez csak egy pontosító szöveg. Ennek az eredeti megfogalmazása 2007-ben került elfogadásra, amelyik azt mondta, hogy igen, tesz különbséget, mert azt mondja, hogy a régi tiszkek - 2010 most már január 1-ig csak, mire ez elfogadásra kerül - kvázi fél évig fogadhatnak támogatást, az új tiszkeknél pedig az úgynevezett tiszk fenntartók. Na most, ez egy szövegpontosítás, hogy a régi tiszkeknél nem beszélhetünk jogi értelmű fenntartóról, mert ott konzorcium van, ezért a konzorcium helyett pontosítja csak erre a félévre, hogy már ebben ne legyenek viták, az ellenőrzéskor se legyenek problémák, hogy a központi kht. fogadhat támogatást. Most is ők fogadtak. Egyébként ebben a pillanatban, tájékoztatásul hadd mondjam, a 16 tiszkből már csak 6-ot regisztráltak önálló központi képzőhelyként, a többit szerencsésen már - és a törvénynek is ez volt a célja, a törvénymódosításnak - integrálták az új tiszkekbe, azoknak a keretein belül működik és akkor már ő sem jogosult önálló támogatás fogadására.
ELNÖK: Rózsa képviselő úrnak, mint előterjesztőnek még szót adok.
RÓZSA ENDRE (MSZP): Kuzma képviselő úrral, mint volt intézményvezető, aki 17 évig - hogy mondtad - kuncsorgott a pénzért, nagyon egyet tudnék érteni. Hiszen volt olyan példa, amikor szakképzési támogatásért mentem és évek múlva mondta meg az egyik cégvezető, akivel együtt önkormányzati képviselők voltunk, hogy azért adom oda, és azért kapod mindig, mert pontosan jöttél, és tíz percig maradtál - és ezért kapja az adott intézmény ezt a támogatást. Ugyanakkor, hogy ha a tiszk irányába léptünk el, akkor még a régi énem miatt is, próbálom azt mondani, hogy most már járjuk végig ezt az utat. Higgyük el, hogy mint képviselő is a képviselői területen lévő szakképzési intézmények területén jó pár olyan sérelemmel rendelkezek, ami abba az irányba sodorná a véleményemet, amit Kuzma képviselő úr mond, ennek ellenére azt mondom, hogy próbáljuk ezen most már továbbvinni. Ha tényleg nem működik ezzel, akkor azt tudom mondani, hogy később be kell hozni ezt a gondolatot.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szavazási helyzetben vagyunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 9. pontban Kuzma képviselő úr javaslatát. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 10., 11. és a 12. pontokról már szavaztunk.
A 13. pontban Török Zsolt képviselő úr az adóterhet nem viselő járandóság e törvény alkalmazásában viselt jelentését kívánja másképpen megfogalmazni.
Az előterjesztő?
RÓZSA ENDRE (MSZP): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlástervezet végére értünk, ha csak nincs valakinek ötlete arra nézve, hogy bizottsági módosító indítványt nyújtsunk be, de erre nézve mindenkit lebeszélnék.
Tisztelt Bizottság! Ennek a napirendi pontnak a végére értünk.
Az egyebek vannak hátra. Nekem jelen pillanatban nincsen bejelentenivalóm. A jövő heti bizottsági ülés a csütörtöki házbizottsági ülésnek megfelelően fog zajlani, tehát gondolom, ha a jövő hétre a most tárgyalt szakképzési hozzájárulásról szóló törvény részletes vitáját kitűzik, akkor ennek a kapcsolódó módosító indítványairól; illetve egy közben benyújtott törvényjavaslatot, amennyiben a Ház meg kíván kezdeni az azt követő héten, akkor annak az általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk.
Van-e valakinek más bejelentenivalója?
Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Itt az Oktatási Minisztérium elég sokszor került újságokba az elmúlt időszakban és volt egy vizsgálat is a Katapult programmal kapcsolatosan.
Azt szeretném kérni, hogy ne csak az újságokból tájékozódjunk, ezt a vizsgálati anyagot kérjük el mindenképpen a minisztériumtól, és ha esetleg a képviselőtársaim úgy látják, akkor hallgassuk meg a minisztériumot is, hogy hogyan látja, hogyan tovább, mi lett ennek a vizsgálatnak az eredménye. Az anyagot viszont szeretném kérni, hogy lehetőleg minden képviselőtársam, az oktatási bizottság minden tagja kapja meg.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök Úr! Jól tudom azt, hogy a parlamenti képviselőknek van egy olyan feladatuk, hogy a kormány munkáját ellenőrizzék, ezzel együtt azt gondolom, hogy folyamatban lévő vizsgálatba talán nem kellene a bizottságnak beleavatkozni. Azzal egyetértek, hogy ha lezárul a vizsgálat, akkor kapjon róla a bizottság tájékoztatást, de nem látom itt most ennek az ügynek azt a jelentőségét, ami a bizottságunkat érintené. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm.
Almássy képviselő úr, Révész képviselő úr.
ALMÁSSY KORNÉL (Független): Köszönöm szépen. Úgy tudom, hogy lezárult a vizsgálat, hiszen a minisztérium azt jelentette be, hogy lezárult a vizsgálat és megtette a szükséges további jogi lépéseket az ügyben. Azt gondolom - tehát ellentmondó hírek jelentek meg a sajtóban.
Azzal egészíteném ki Révész képviselő úr javaslatát, hogy nem csak a minisztérium képviselőjét, hanem a Katapult-mentorprogramnak a képviselőjét is szerintem érdemes lenne meghallgatni. Amennyire tudom, ez a program jól működött. Kevés sikeres projektet lehet ebben a tekintetben felmutatni, ez egy sikeres projekt volt és mégis valamiért megakadt. Még azt is hozzátenném, hogy szerintem jó lenne, ha a minisztérium integrációs programjairól is, például a felsőoktatási integrációs programjairól is tájékoztatást kapnánk, de szerintem ebben az ügyben érdemes lenne egy napirendi pontban meghallgatást kezdeményezni. Köszönöm.
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak annyit tennék hozzá Tatai-Tóth Andrásnak, hogy maga Hiller István jelentette be egyébként, hogy a vizsgálat lezárult és vannak olyan részek, amelyek egyébként túlmutatnak a minisztérium hatáskörén. A vizsgálati anyag kétségkívül elkészült, ennek alapján tett bizonyos jogi lépéseket is Hiller István, tehát van vizsgálati anyag, miniszter úr bejelentette.
Egyetértek Tatai-Tóth András képviselőtársammal, hogy akkor kérjünk a vizsgálatról tájékoztatót, ha ez lezárult. Mivel maga a miniszter úr jelentette be, hogy ez így van, azt hiszem, hogy az álláspontunk közös.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Eddigi gyakorlat szerint a bizottság úgy gyakorolta a kormány feletti ellenőrzését, hogy évente meghallgatta a minisztert. Tehát akkor úgy kell érteni Révész úr javaslatát, hogy a miniszter urat meg akarja hallgatni? Mert szerintem mi vizsgálóbizottságot nem játszhatunk, ide köztisztviselőket nem rendelhetünk be, és nem hallgathatunk meg, tehát a minisztérium vezetője a miniszter az, aki ide el szokott jönni beszámolni, tájékoztatást adni a minisztérium munkájáról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő Úr! A minisztert a bizottság a Házszabály szerint évente meghallgatja - ez az egyik dolog. A másik dolog, hogy a bizottság jelentős, de mégiscsak kisebbsége, bizottsági meghallgatást kezdeményezhet, amely esetben a bizottsági meghallgatást ki kell tűzni. Vagyis azt, hogy a miniszter urat, illetőleg amennyiben a miniszter úr az államtitkárát küldi maga helyett, akkor az államtitkár urat meghallgassuk, ehhez a bizottsági kisebbségnek joga van, ezt bármikor egy bejelentésben, ha kellő számú aláírással prezentálják, akkor a miniszter úrral egy időpontot megbeszélek, és arra az időpontra kitűzöm a meghallgatást - ez az egyik dolog. Tehát annak, hogy a minisztert, illetőleg a képviselőjét meghallgassuk, ennek a világon semmi akadálya, ehhez a bizottságnak bármikor joga van ezzel az üggyel vagy más üggyel kapcsolatban.
Hogy magát a vizsgálati anyagot a bizottság jogosult-e kikérni, ebben nem vagyok bizonyos, tekintettel arra, hogy ez egy belső vizsgálat, adott esetben büntetőjogi, adott esetben személyiségi jogi konzekvenciákkal, amit természetesen kérhetünk a minisztériumtól. Ha meghallgatást kérünk, vagy meghallgatást tűzünk ki, akkor ennek a külön kérését nem látom akkora problémának, a minisztérium el fogja dönteni, hogy mi az, amit írásban és mi az, amit szóban kíván elénk terjeszteni.
Abban az esetben azonban, ha a bizottság úgy dönt, hogy kérjük ki ezt a vizsgálati anyagot, akkor kénytelen vagyok felhívni a figyelmet arra, hogy természetesen a képviselőnek van betekintési joga az ilyenekbe, de egy: nem vagyok biztos abban, hogy ezt a minisztérium kiadhatja a kezéből, tehát magyarul: be kell menni és megnézni. Kettő: nem vagyok biztos abban, hogy ha egyáltalán kiadhatja, akkor ezt nem valami olyan minősítéssel kell kiadnia, amely a képviselők titkos ügykezelését is szükségessé teszi.
Tehát most azt kérdezem, hogy kívánunk-e dönteni jelen pillanatban ebben az ügyben. A javaslatok között van a miniszter - illetőleg amennyiben ő úgy dönt, és a képviselőjét küldi, akkor az ő képviselője - meghallgatása. Kettő: a Katapult-mentorprogram ügyében, illetve általában az adott ügyben folytatott vizsgálatnak a vizsgálati anyag kikérése.
A meghallgatás kitűzése nem bizottsági döntés, hanem az a kisebbség joga, tehát amint megkapok egy ilyen kellő aláírással ellátott levelet, akkor a miniszter urat megkeresem az ügyben. A vizsgálati anyag kikérése - még egyszer mondom, ha egyáltalán kiadható - bizottsági döntés kérdése.
Döntés a Katapult-mentorprogram ügyében teendő eljárásról
Kérdezem tehát a bizottságot, hogy kívánja-e, hogy eljárjak-e a minisztériumnál a vizsgálati anyag kiadása ügyében, kérem, szavazzanak! (Szavazás.) 11 igen. Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 11. Ez tehát azt jelenti, hogy bizottsági határozatként nem kérjük ki, ezzel szemben természetesen minden képviselőnek joga van a képviselői felhatalmazással élni és a vizsgálati anyagba az idevonatkozó szabályok szerint betekinteni.
Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Arra kérem az elnök urat, hogy az első pontot is bocsássa szavazásra. Ha jól értettem, a Máriusz azt javasolta, hogy a bizottság invitálja a minisztérium a képviselőjét. Tudhattam volna.
ELNÖK: Mindenképpen a bizottság invitálja a minisztérium képviselőjét, azt mondtam, hogy ez automatizmus.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Most ezt ne a kisebbség jogán, hanem egy közös döntés alapján tegyük meg, ezért kérem a szavazást.
ELNÖK: Tegyük meg, rendben van.
Tatai-Tóth András képviselő úr!
Tatai-Tóth András (MSZP) ügyrendi javaslata
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ügyrendi javaslatom lenne. Azt támogathatónak tartanám, ha az egész pályázati blokkot, mert elhangzott egy ilyen javaslat, hogy az integrációs programokat tekintse át a bizottság, egy ilyen bizottsági napirendi pontot, amelynek keretében nyilván az inkriminált Katapult-program is benne van, de egy bővebb tárgyalást tartanék normálisnak. Ha már foglalkozunk vele szakbizottságként, akkor ne egyes esettel vagy egy botránnyal foglalkozzunk, hanem azt nézzük meg, hogy általában hogy működnek ezek a támogató programok, ezek hogy jutnak el a hallgatókhoz, a fiatalokhoz. Lehet, hogy nem pontosan fogalmaztam meg, de mintha egy ilyen javaslat is elhangzott volna, egy ilyen napirendnek a tárgyalását inkább a bizottság hatáskörének érzem, mint egy fegyelmi ügynek a vizsgálatát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): A magam részéről támogatom, hogy támogassuk ezt a javaslatot. A Katapult-mentorprogramról és egyéb programról kérjünk tájékoztatást egy napirendi pont keretében, és Almássy Kornél javaslata szerint arra a napirendi pontra hívjuk meg a tanács vezetőjét, a Katapult-mentorprogram vezetőjét. (Jelentkezésre.)
ELNÖK: Almássy képviselő úr, még valami?
ALMÁSSY KORNÉL (Független): Ha jól értettem, akkor ez azt jelenti, ami számomra is teljesen elfogadható, de akkor vagy a miniszter úr vagy a minisztert helyettesítő, ne egy köztisztviselő jöjjön a bizottsági ülésre meghallgatásra. Erről van szó nagyjából, jól értem? Mert azt gondolom, hogy itt egy bő tájékoztatást kellene kapni a bizottságnak ebben az ügyben.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ezt döntse el a minisztérium.
ELNÖK: Képviselő úr az a helyzet, hogy a parlamentarizmus annak idején Antall József által elképzelt viszonyai szerint általában csak miniszter vagy államtitkár jöhetne a bizottság ülésére, merthogy köztisztviselő nem vitaképes egy politikai testülettel, tehát ebben általában is ez volna a helyzet. Egyébként meg, hogy a miniszter kit küld maga helyett, ez sajnos 20 év gyakorlata során minden bizottságnál és minden tárcánál meglehetősen esetlegesen alakult.
Azt javaslom, hogy ebben maradjunk, ha jól értem konszenzus van, tehát nem kell erről szavaznunk. Kezdeményezni fogjuk a miniszter úr vagy az államtitkár úr meghívását ebben az egész integrációs ügyben, beleértve a Katapult-mentorprogramot is és ehhez a napirendi ponthoz meghívjuk a Katapult-program képviselőjét is.
Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést bezárom, köszönöm szépen a részvételt és a munkát.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 40 perc)
|
Dr. Szabó Zoltán |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné