OTB-8/2009.
(OTB/75/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2009. május 5-én, kedden, 11 órától
a Képviselői Irodaház V/532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása *
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/9205. számú törvényjavaslat *
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
(Dr. Szabó Zoltán és Tóbiás József (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Dr. Magyar Bálint, Velkey Gábor (SZDSZ) és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Dr. Kolber István (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Botka Lajosné (MSZP) Deák Istvánnénak (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP) Kormos Dénesnek (MSZP)
Kuzma László (KDNP) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Dr. Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 10 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Elkezdenénk a munkát. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és vendégeinket. A bizottság május 5-ei ülését megnyitom, és megállapítom az aláírt jelenléti ív alapján, hogy a bizottság határozatképes.
Tisztelt Bizottság! Először elnöki jogkörben némi mentegetődzéssel kell kezdenem. Az eredetileg szerdára összehívott bizottsági ülésről a két országgyűlési biztos meghallgatása technikai okokból a jövő hétre csúszott át. Ennek következtében az új változatban mára hívtam össze a bizottsági ülést, annak reményében, hogy így szerdán azok, akik vidéken laknak, haza tudnak menni.
Ezzel szemben a tegnapi napirend-elfogadáskor kiderült, hogy a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosító indítványairól csak a jövő héten vagy később tudnánk szavazni, tekintettel arra, hogy az általános vitát csak ma este zárják le, és ennek megfelelően a módosító javaslatok nem állnak teljes létszámban rendelkezésünkre. Így ez most egy nevetségesen rövid bizottsági ülés lesz, és hétfőn annak érdekében, hogy a jövő héten a részletes vitát le tudjuk folytatni, egy röp bizottsági ülésre ismét össze kell majd hívnom a bizottságot. Tekintettel a technikai problémákra, ez így alakult, kérem a megértésüket.
Mindennek következtében tehát a kiküldött napirendtől eltérően csak egy napirendi pontra teszek javaslatot, pontosabban az egyebekkel együtt kettőre, vagyis a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítására, Tóbiás József képviselőtársammal benyújtott javaslatunk módosító indítványainak megvitatására. Kérdezem, hogy van-e valakinek megjegyzése vagy más javaslata a napirendhez. (Nincs jelzés.) Nincsen.
Akkor szavazást kérek. Aki tehát a napirendet az imént módosított formában elfogadja, kérem, most jelezze! (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/9205. számú törvényjavaslat
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik tehát a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak megvitatása. A kiegészítő ajánlás önök előtt fekszik. Tekintettel ara, hogy az előterjesztő szerepében nekem kell fellépnem, ezért megkérem Sándor Klára alelnök asszonyt, hogy az ülés vezetését erre az időre átvenni szíveskedjék. Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését dr. Sándor Klára, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Természetesen, elnök úr. Akkor azt kérdezném, hogy a kiegészítő ajánlás 1. pontja szerinti kapcsolódó módosító javaslathoz van-e kérdés, hozzászólás vagy vélemény? Képviselő asszony, parancsoljon!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Ha jól néztünk utána a dolgoknak, akkor ez a paragrafus nem volt megnyitva. Tehát ez a kapcsolódó módosító indítvány akkor ennek értelmében nem Házszabályszerű. Ez az egyik észrevételem, és nem helyes, hogy ha sok ilyen kapkodás van a munkánkban, hogy meg nem nyitott paragrafusokhoz kapcsolódó módosító indítványt adjunk be. Tartalmilag is kifogásunk van a javaslattal szemben. Úgy gondoljuk, hogy a magasabb vezető és vezető megbízással - értsd alatta: lehet ez rektor vagy gazdasági vezető - nem helyes, ha megnyitjuk az összeférhetőségnek vagy az összeférhetetlenségnek a szabályait, más gazdasági társaságban nem szerencsés, ha egy egyetem gazdasági vezetője vagy akár rektora helyet foglal, pláne ha az esetleg az oktatással valamilyen kapcsolatban áll. Ezért nem tudjuk támogatni.
Helytelen, inkább szűkíteni kellene ezeket a lehetőségeket, mintsem tovább megnyitni, tekintettel arra, hogy minden arról szól a környezetünkben, hogy ezek az összeférhetetlenségek vagy összeférhetőségek azért bizonyos összefonódásoknak - hogy ne mondjam -, korrupciónak lehetnek a melegágyai. Tehát nem tudjuk támogatni ezt, hogy tovább bővítsük ezt a kört. Ezért javasolnánk, hogy ezt az 1. pontot ne támogassa az oktatási bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előbb elkövettem azt a hibát, hogy nem az előterjesztőt és a minisztérium képviselőit kérdeztem meg először, de végül is szavazás előtt vagyunk még. Ezért most először az előterjesztő képviselőjét kérdezem, támogatja-e a módosító indítványt.
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Amennyiben a bizottság első helyen kijelölt bizottságként Házszabály-szerűnek minősíti a javaslatot, akkor támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ilyen esetekben az alkotmányügyi bizottság szokott dönteni a Házszabály-szerűségről. (Edelényi Zsuzsánna: Vagy az első helyen kijelölt bizottság.) Mi mindenképpen szavazunk róla. A minisztérium képviseletében Rádli Katalin főosztályvezető asszonyt kérem, hogy nyilatkozzon róla.
DR. RÁDLI KATALIN főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szakmailag a közalkalmazotti törvény sajátos szabályai a felsőoktatási törvényben kerülnek meghatározásra. A felsőoktatási törvényhez kapcsolódóan kivédi azt, amit a decemberi módosítás az intézményi társaságokkal kapcsolatos dologban szól, tehát ilyen értelemben szakmailag fogadható a szabályozás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás van-e a bizottság tagjai részéről a módosító indítványhoz? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor azt kérem a bizottságtól, hogy szavazzunk erről. Támogatja-e a bizottság ezt a módosító indítványt? (Dr. Hoffmann Rózsa: Előbb talán a Házszabály-szerűségről kellene!) Bocsánat, akkor a Házszabály-szerűségről szavazunk először.
A bizottság, mint első helyen kijelölt bizottság Házszabály-szerűnek tartja-e ezt a javaslatot?
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Egy kérdésem lenne még.
ELNÖK: Parancsoljon, képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Mi indokolja ezt a kapkodást, hogy most itt hirtelen Házszabály-szerűnek minősítsünk valamit? Milyen előkészítő munkát minősít az, amikor nincsen konzekvensen végiggondolva az, hogy mi lehet, mi nem, most itt hirtelen úgy döntünk. Úgy érzem, hogy néha teljesen formális a parlament és a bizottság működése. Ha valamit keresztül akar vinni a többség... (Földesi Zoltán: Megjegyzem: a részvétel is!).., akkor gyorsan megszavazza, hogy Házszabály-szerű, gyorsan megszavazza, hogy sürgősen napirendre veszi, és egyszerűen az érveket nem is ismerjük.
Tehát szeretnék azért erre valamilyen választ kapni.
ELNÖK: Akkor most elnöklő minőségemben hadd mondjak annyit, hogy természetesen tiszteljük a képviselő asszony véleményét, amennyiben ő úgy gondolja, hogy ez kapkodás, és amennyiben ő úgy gondolja, hogy formális a részvétel. Azt gondolom, hogy a bizottság többi tagja nem feltétlenül gondolja így, én sem, legalábbis ülésezik a parlament hetente, meg legalábbis vannak bizottsági ülések és hasonlók. Úgyhogy ez nem egy hátrány. Ha érveket kíván a képviselő asszony hallani, természetesen ezekre rá lehet kérdezni, már kettőt itt hallott a minisztérium képviselőjétől és az előterjesztők részéről, és most a kapcsolódó módosító indítványt benyújtó képviselők részéről Tatai-Tóth képviselő úr kíván szólni.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Természetesen nem ezeknek az összeférhetetlenségi szabályoknak az oldása a korrupció melegágya. Tehát nem a korrupció pártolása miatt nyújtottuk be ezt a javaslatot.
Arról van szó, hogy a decemberi törvénymódosítás megnyitotta azokat a lehetőségeket az egyetemek számára, hogy nem közvetlenül oktatással kapcsolatos, de az egyetem munkájával egyébként szorosan összefüggő területeken gazdasági tevékenységet folytathat. Az nem jelent korrupciót, ha ezeknek a gazdasági társaságoknak a vezetői testületeiben, fenntartva azt, hogy az érdekeltségek - erre utal a kitétel a javaslatban - a konkrét érdekeltségek, amelyek valóban korrupcióra adnak lehetőséget, tehát azokat kizárja ez a javaslat is, viszont nem zárja ki azt, hogy ezekben a gazdasági társaságokban olyan személyek is szerepet vállaljanak, akik tudják, hogy miről szól a felsőoktatási intézmény, miről szól az egyetem tevékenysége. Tehát ha kizárunk minden hozzáértő embert az egyetemek környékén alakuló gazdasági társaságokból, akkor lehet, hogy elvileg olyan szervezetek alakulnak ki, amelyek nem kapcsolódnak össze az intézményekkel, de kizárjuk ezzel egy bizonyos fokú szaktudás jelenlétét is.
Ezért kellene ezt a törvényhelyet megfeleltetni a valóságos követelményeknek. Ez lenne az egyik érv, ami miatt ezt benyújtottuk.
A másik pedig, hogy miért került ide. Két képviselőtársunk megnyitotta a felsőoktatási törvényt, bizonyos határidők meghosszabbítása miatt, amit az eredeti előterjesztés tartalmaz, viszont ha már napirenden van a felsőoktatási törvény, akkor nem tartom elvtelennek, ha egy olyan ügyet is elrendezünk ebben a törvényben, amely szükséges ahhoz, hogy az intézmények normálisan működjenek. Tehát emiatt azt, hogy Házszabály-szerűnek nyilvánítjuk ezt az egyébként az ügyhöz szorosan kapcsolódó kérdést, hiszen maga a törvény a magasabb vezetők jogállását rendezi, ez ezzel szoros összefüggésben van. Tehát nem arról van szó, hogy valami, az ügyhöz nem tartozó területet rángattunk volna bele a törvénymódosításba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szabó elnök úr kért szót. Parancsoljon, elnök úr!
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Én készséggel elfogadom Hoffmann képviselő asszony bírálatát. Valóban, amikor benyújtottuk a törvényjavaslatot, egy, a korábbi benyújtásnál keletkezett hiányosságot akartunk orvosolni. Valóban az történt, hogy a magasabb vezetői megbízatások közül csak a rektori volt az, amire megadtuk a harmadik megbízatás lehetőségét is bizonyos speciális feltételek esetén, és úgy gondoltuk, hogy semmi nem indokolja, hogy ugyanez a hasonló helyzetben lévő főigazgatóra, rektorhelyettesre, dékánra ne vonatkozzék.
Amikor a javaslat már be volt nyújtva, akkor jelezte a Rektori Konferencia, hogy ezen a helyen kívül van egy másik hely is, ami szintén a tavaly, nem tudom mikori módosítás során keletkezett probléma, hogy tudniillik a felsőoktatási intézmény ilyen, Tatai-Tóth képviselő úr által is említett társaságokat létrehozhat, kifejezetten azoknak a szellemi termékeknek, felfedezéseknek, találmányoknak és szabadalmaknak a hasznosítására, amelyek az egyetem, illetőleg az egyetem közalkalmazottainak szellemi tulajdonát képezik. Ugyanakkor ezeknek a társaságoknak a vezetésében, no pláne az ellenőrzésében sem vehetnek részt azok, akik ennek a szellemi tulajdonnak a birtokosai. Ez az, amiért ezt a módosító indítványt én el tudtam fogadni. Még egyszer jelzem: Tóbiás képviselő úrral mi nem gondoltunk egyszerűen erre a törvényi helyre, erre a Rektori Konferencia hívta fel a figyelmet, és úgy gondoltuk, hogy nincs ok arra, hogy ezt az egyébként logikus és méltányos kérést visszautasítsuk.
ELNÖK: Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Tekintettel arra, hogy egy ilyen rövid bizottsági ülésünk van, ezért szakítok azzal a jó szokásommal, hogy általában csak egyszer szoktam szót kérni, és engedjék meg, hogy azért néhány észrevételt tegyek.
Először is nem vitatom Tatai-Tóth képviselő úrnak a jó szándékát, de azért azt is tudjuk, hogy a pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Fenntartjuk azt a véleményünket, hogy nem helyeseljük ezt a megnyitást. Jó, hogy kicsi ország vagyunk, de azért van itt 10 millió állampolgár, jobb lenne az összeférhetetlenséget fenntartani.
De nem is csak emiatt kértem szót, hanem egy olyan észrevételt szeretnék tenni, hogy természetes, hogy persze, az ülést vezető elnöknek vagy elnöknőnek azért vannak jogai, de azért az nem helyes, hogy bármikor az ellenzék valami észrevételt tesz - tegye ezt akármilyen udvarias formában, én mindig törekszem arra, hogy így fogalmazzak -, utána kioktatást kapunk az elnök részéről. Most ugyanezt éreztem Sándor Klára részéről.
Kedves Klára! Engedd meg, hogy most tegeződve és egy kicsit barátilag fogalmazzak. Ha azt éljük meg - márpedig ezt éljük meg - éveken keresztül, hogy nincs valódi párbeszéd, hogy öt percen belül hoz elő és tesz le az asztalra a kormánypárt olyan javaslatokat, amelyeknek nincs időnk, nincs alkalmunk mögé nézni, mi több: rendre, egyre-másra, szinte kéthavonta változtatja a törvényeket, a közoktatási törvényt néztem meg fél évvel ezelőtt, addig 26-szor változtattuk 1993 óta. Ez bizony, kapkodást, fejetlenséget mutat, és ezek az eljárások, hogy na, ha nem Házszabály-ellenes, akkor gyorsan szavazzuk meg, hogy mégis feleljen meg a Házszabálynak, ez bizony, olyan érzetet kelt minden ellenzéki képviselőben, nemcsak bennem személy szerint, hogy az egész parlamenti demokráciát formálisnak tekinti az uralkodó vagy a hatalmat gyakorló vagy a kormányzó párt.
Ez az, amit egy kicsit populárisabban a hatalom arroganciájának neveznek. Ezt nem könnyű megélni, de legalább ha szóvá tesszük, akkor nem kérünk érte kioktatást, hanem legalább vegyék azt tudomásul, hogy ez a valóság, és jobb lenne ezen inkább túllépni, és a későbbiekben a törvény-előkészítő munkát és a bizottsági munkát olyan módszerrel megvalósítani és előkészíteni, hogy azt érezzük, hogy ennek az országnak érdemben is szüksége van az ellenzékre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kénytelen vagyok annyiban válaszolni, mivel te is barátságosan szólítottál meg, nekem az előző megjegyzésem sem volt barátságtalan, csak ha ez egyoldalúan úgy érződik, hogy kioktatásban van részük az ellenzéki képviselőknek, bár jelen esetben a többes szám abszolút indokolatlan, hiszen egyedül vagy jelen, de ha többen lennétek is, ugyanez lenne a helyzet, szó sincs kioktatásról. Mi is úgy érezzük nagyon gyakran, az előző megjegyzésedből is azt éreztem egyébként én magam, hogy kioktatásról van szó. Egyetértek azzal, hogy ezen jobb lenne túllépni.
Ha te ilyen személyesen elmesélted, hogy hogyan élik meg az ellenzéki képviselők azt, hogy nem ők vannak kormányon, én pedig hadd mondjam el, hogy amikor az SZDSZ még kormányon volt, és amikor most nincs, akkor nekem ugyanaz az érzésem, hiszen ugyanarról a pártról van szó, a Fideszről, amelynek én azt látom minden megnyilvánulásából, hogy teljesen fölösleges párbeszédet kezdeni, bár azt gondolom, hogy megpróbáltuk nagyon sokszor, megpróbálják a kormányon lévők nagyon sokszor.
A személyes megjegyzésedre ennyit szeretnék mondani.
Nem látunk hajlandóságot arra, hogy bármilyen párbeszéd kialakulhasson, és ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez azt jelenti, hogy a bizottsági ülések nincsenek előkészítve és nincs felkészülési idő, természetesen ezt nem jelenti. Ez a kapcsolódó módosító indítvány is hozzáférhető egy ideje.
Egyébként pedig én azt a szóhasználatot, hogy "uralkodó párt", soha kormányon lévő pártra, az akár az SZDSZ, akár az MSZP, nem használnám, mi kormányon lévő pártokról szoktunk beszélni, nem véletlenül. Köszönöm szépen.
Földesi képviselő úr kért szót.
FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Elnézést kérek, hogy eltérek a tárgytól, de Hoffmann képviselő asszony gondolatai miatt kértem szót, és nem neki szánom a megjegyzésemet, hanem a jegyzőkönyvnek, hogy pontosítsunk.
Én a képviselő asszony megjegyzését tudomásul veszem, mint ennek a bizottságnak egy tagja, azon tagjai közül, akik valamennyien itt ülünk ezen az oldalon. Azt gondolom, hogy mindegyikünkre igaz az, hogy a képviselői feladatainkat el kell látni tisztességgel, ebbe beletartozik a bizottsági munka.
Az ön által tett megjegyzésekben van megszívlelendő, de szeretném önt tájékoztatni, nem ennek a bizottságnak, hanem a nemzetbiztonsági bizottságnak a tagjaként, hogy én 18 hónapig ültem úgy abban a bizottságban, a mai magyar parlament tagjaként, hogy a kereszténydemokrata Simicskó István összehívta az ülést, és egyetlenegy ellenzéki képviselő nem vett rajta részt, csak a volt miniszterelnök. 18 hónapig! Az önök szájából az a megjegyzés, amit ön elmondott, egyszerűen nem igazságos a mai parlament kormányoldala számára. Én nem akarok már abba belemenni, hogy a hetenkénti ülésezés az önök időszakában három hetet jelentett, és sok minden másba, de azt gondolom, hogy a kritika azért fogalmazódik meg, mert ön elég ingerülten nyilatkozott meg itt már második alkalommal a mai ülésen.
Azt gondolom, hogy az a Házszabályban teljesen világosan rögzített, hogy kinek van joga és milyen körülmények között összehívni egy bizottsági ülést. Ennek megfelelt egyébként formai módon is a mai ülés összehívása. Mi se nagyon örülünk annak, hogy némi hektikusság azokban az időszakokban, amikor elég lázas törvénykezés folyik a parlament falai között, jelentkezik a mi munkánkban is, itt elhangzott már, hogy a vidéki képviselők külön figyelnek arra, vagy érzékenyek arra, hogy lehetőleg ne az egész hetüket töltsék Budapesten, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy most egy viszonylag rendkívüli helyzet van, olyan értelemben, hogy közeleg a nyár, és egy sor dolgot meg kellene hoznunk.
Én tehát konkrétan nem az ön mostani felvetésének tartalmával kívánnék foglalkozni, csak szerettem volna megjegyezni a jegyzőkönyv számára, hogy én pedig elég érzékeny vagyok arra, hogy az ellenzék kioktassa a kormányoldalt demokráciából, demokratikus működéséből, a parlament összehívásából vagy olyan, a Házszabályban rögzített formalitásokból, amelyekre joggal érzékeny egy képviselő, azok után, amit az előbb elmondtam, hogy 18 hónapig nem láttam, csak egyetlenegy képviselőt, őt úgy hívták, hogy Boross Péter volt miniszterelnök. Levelező tagozaton vezette ezt az ülést az ön párttársa, Simicskó Istvánnak hívják. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szabó elnök úr!
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy tényleg nem kellene sokat folytatni ezt a vitát. Én a magam részéről annyit szeretnék hozzátenni, hogy ezt a törvényjavaslatot nem a kormányzópárt nyújtotta be, ezt az indítványt én nyújtottam be Tóbiás József képviselőtársammal. Ha valamiről elfeledkeztünk - és mint mondtam: elfeledkeztünk -, ez a mi hibánk, ezt készséggel magamra vállalom.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy a Házszabálynak az a rendelkezése, miszerint a megnyitott indítványokhoz lehet módosító indítványt benyújtani, az nem öncél, nem cafrang, nem dísz, annak megvan a maga funkciója, hogy ne lehessen egy törvényt szétverni, szétcincálni oda nem tartozó módosító indítványokkal. Ez az indítvány azonban nem olyan, amelyik ne tartoznék ide.
Semmi olyan nincs benne, amit ha külön nyújtanánk be ezt a törvényjavaslatot, betartva azt a szabályt, hogy akkor most újra kérjünk rá számot, általános vita, részletes vita, módosító indítványokról történő szavazás, zárószavazás, ha ezt betartjuk, ezzel csak a Ház számára üresjáratot képezünk. Semmi nem indokolja azt, hogy erről a még egyszer mondom: megítélésem szerint méltányolható javaslatról most ennek kapcsán ne szavazzunk, csak azért, mert Tóbiás képviselőtársammal nekünk ez nem jutott eszünkbe idejében.
Tehát még egyszer mondom: lehet és kell hogy legyen funkciója annak, hogy ne lehessen egy törvényjavaslathoz bármilyen módosító indítványt benyújtani, olyat is, ami olyan törvényt vagy törvényi helyet módosítana, aminek a benyújtott törvényjavaslathoz a világon semmi köze nincsen, hiszen nem véletlen az, hogy valamit a parlament tárgysorozatba, illetőleg napirendre vesz, vagy nem vesz tárgysorozatba és nem vesz napirendre, ne lehessen ezt a döntést, a parlamentnek ezt a döntését módosító indítványokkal megkerülni, de ez az indítvány nem olyan, ami ezt az egyébként helyes szabályozást tönkre verné, ezért adja meg a lehetőséget a Házszabály az első helyen kijelölt bizottságnak, illetőleg az alkotmányügyi bizottságnak, hogy egy indítvány Házszabály-szerűségéről döntsön.
Én azt gondolom hogy ez a javaslat idetartozik, ez a javaslat méltányolható, ez a javaslat elfogadható, úgyhogy azt gondolom, hogy nem éri csorba sem az ellenzék jogait, sem a demokrácia szellemét, ha most egyúttal, egy füst alatt igazítjuk ki azt a hibát, amit Tóbiás képviselő úrral elkövettünk, és nem egy új törvényjavaslattal szórakoztatjuk a tisztelt Házat még négy ülésnap különféle napirendi pontjai során. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Nem sajnálom, bár elnézést kérek, hogy ennyi időt elragadtam a bizottságtól, pont ez az, amit hiányoltam és ennek adtam szót, hogy cseréljünk véleményt minél többször.
Én elmondtam, hogy én és ellenzéki társaim hogyan éljük meg ezt a helyzetet. Nem azt, hogy nem mi vagyunk kormányon, hanem azt, hogy bizony, sokszor a szavaink pusztába kiáltott szavak maradnak. Ezt önök meghallgatták, de tisztelettel arra kérném Földesi képviselőtársamat, vonja vissza azt, hogy én ingerültem szóltam, mert ez nem felel meg a valóságnak. A stílus maga az ember, nem szoktam ingerülten beszélni.
Lehet, hogy olyan gondolatokat osztottam meg itt önökkel, amelyek nem tetszettek, és talán ez keltett önben egy kis ingerültséget, de én magam nem voltam ingerült, és igyekeztem tisztelettel megfogalmazni a szavaimat, és lépjünk túl, én is ezt mondom. Elmondtam, amit akartam, fontosnak tartottam, hogy ez itt elhangozzék.
ELNÖK: Köszönöm. Ha jól látom, akkor szavazhatunk. Akkor kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a kapcsolódó módosító indítványt, az ajánlás 1. pontja szerint beterjesztett módosító indítványt? (Szavazás.) 13 igen. Ellene? (Szavazás.) 2 nem. Köszönöm szépen.
Az ajánlás szerinti 2-es módosító indítvány is természetesen az ő és Tóbiás József által beadott módosító javaslathoz kapcsolódik. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy támogatja-e a 2. pontban beadott kapcsolódó módosító indítványt.
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Tulajdonképpen visszakérdeznék, mielőtt erről nyilatkoznék. Az a kérdésem, hogy a megfogalmazás biztosan tükrözi a módosító indítvány szerzőinek szándékát, tudniillik ez most azt mondja jelen formájában, hogy a magasabb vezetői megbízatás akkor sem adható az egyébként 65 évet még be nem töltött személynek, mert egyáltalán nem is adható meg, csak kétharmaddal, ha a megbízatás időszaka túlnyúlik a 65. életéven. Ha jól tudom, az ilyen életkori korlátozásokkal kapcsolatos szokásos eljárás az, hogy nincs korlátozás a tekintetben, hogy megadható-e a megbízatás, pusztán megszűnik a megbízatás a 65. életévnél.
Tehát a kérdésem most Tatai-Tóth képviselő úrhoz az, hogy nem volna-e célszerűbb ezt egy olyan formában megfogalmazni, hogy a 65. életév betöltése utáni időszakra kelljen egy kétharmados döntést hoznia a szenátusnak?
Én tudom támogatni így is a dolgot, csak ez az én érzésem szerint a jelenleg szokásos gyakorlattal ellentétes. Hogy egy példát mondjak, a legfőbb ügyész urat is úgy választottuk meg, hogy nem fogja kitölteni az ötéves mandátumát, mert a törvényben előírt életkori korhatárt hamarabb betölti, és ezzel megszűnik a megbízatása.
Tehát az a kérdésem, hogy nem volna-e helyes a helyett a korlátozás helyett, hogy amennyiben a megbízatás lejárta a 65 éven túlnyúlik, akkor csak kétharmaddal lehet megadni, ehelyett egy olyan korlátozást beiktatni, hogy a megbízatás teljes kitöltésére, a 65. életéven túli időszakra szóló kitöltésére kelljen kétharmados szenátusi döntést előírni?
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az előző ülésen lefolytatott vita eredményeként született ez, amit nem támogatott a bizottság. Szeretném azt elmondani, hogy a hatályos törvény 96. § (10) bekezdésének tartalmilag teljesen megfelel ez az indítvány, csak érthetővé és világossá teszi azt. Tehát semmiféle koncepcionális új elem nincs.
Az lett volna az új elem az előző javaslatokban, hogy a vezetőket is besoroltuk volna, tehát a tanszékvezetőket, tehát nemcsak a magasabb vezetőket. Emiatt nem ment át az a javaslatom. Így azt kioperáltuk belőle, és a hatályos törvényi szabályozás van szakszerűbben megfogalmazni az indítványban.
Tehát tartalmilag a hatályos törvénytől semmiben nem tér el. Ott magyarázó szövegként van az utolsó mondatban, hogy így a megbízás teljes, "a 65. életév betöltését meghaladó részében is kitölthető" helyett a megfogalmazásból ugyanez kiderül, és talán jobban törvénybe illő szöveg, mert az furcsa volt ott a hatályos törvényben, hogy magyarázzuk az előző mondatokat.
Tehát azt kérem a bizottságtól, hogy miután az előző döntésének vagy az előző kívánságának teljesen megfelel, akkor támogassa ezt az indítványt, és nyilván az előterjesztőnek koherenciás és egyéb módon még lesz lehetősége korrekcióra, ha ez nem felel meg a kívánságának.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor megint az előterjesztőt kérdezem, hogy támogatja-e az indítványt.
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Ahogy jeleztem, én tudom támogatni ebben a formában is a dolgot, csak jelzem, hogy ez azt jelenti, hogy egy 63 éves jelölt nem választható meg rektorrá, csak kétharmaddal, úgy sem, hogy a 65. életévével megszűnik ez a megbízatása. Én el tudom fogadni így is, csak ez most ezt jelenti.
ELNÖK: Képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A normális pályázati rendben a 63 éves rektornak 65 éves koráig lehet megbízást adni. Ha azt akarja a szenátus, hogy kitölthesse mondjuk az ötéves megbízatást, hogy három évet még a 65 éves koron túl legyen, akkor erre a három évre vonatkozik az én értelmezésem szerint a törvényi előírás, arra, hogy 65 éves korán túl is kitölthesse az időt, vagy urambocsá! 65 éves kora után kapjon megbízást, mert ez is benne van, ha a szenátus úgy dönt kétharmaddal, hogy olyan jó ez a rektor, ugyan 66 éves, de 70 éves koráig még rektorkodhasson, akkor adhat a szenátus kétharmaddal ilyen megbízást is.
Ami többlet a hatályos szöveghez képest, hogy itt a 70 év, összhangban a közalkalmazotti törvénnyel, bekerült, mert a hatályos szövegben nincs benne a felső korlát, és ez vitára adhatott volna okot, hogy most a közalkalmazotti törvény általános szabálya érvényes, hogy 70 éves korban megszűnnek a közalkalmazotti jogviszonyok, vagy pedig a felsőoktatási törvény, ezért ez a 70 év ide most bekerült, hogy ne legyen ebből vita.
Tehát azt hiszem, hogy teljesen az eddigi szabályozásnak megfelel ez, és azt gondolom, hogy korrekt a szabályozás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A minisztérium képviselője támogatja?
DR. RÁDLI KATALIN főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nagyon röviden: a magasabb vezető az egy megbízás a felsőoktatásban, két alkalommal adható. A rektor esetében módosult korábban a törvény, hogy a harmadik alkalom, mint második meghosszabbítás, úgy adható meg, ha a szenátus erre vonatkozóan kétharmados aránnyal szavazza meg a kiírt pályázat után a lehetőséget. Ez módosul most az új módosítási javaslatban, hogy ez nemcsak a rektorra vonatkozna, hanem az egy bekezdésben szereplő valamennyi magasabb vezetőre: a rektorhelyettesek, illetve a dékán tartozik ebbe a körbe, és nem tartozik bele a vezetői megbízás.
Itt egy visszautalás van tulajdonképpen, hogy a harmadik alkalmas, tehát a második meghosszabbítás is úgy mehet csak végbe a kétharmados szavazással, hogy az átlépheti a 65-öt, de nem lépheti át a 70. életévet.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztőnek adom meg a szót. Még egyszer mondom: én tudom támogatni, nézzük meg, hogy pontosan a kontextussal összevetve ez a törvényi hely mit jelent, és amennyiben nem azt jelentené, amit szándékozunk, akkor valóban még mindig lehet koherenciazavarral kiküszöbölni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A minisztérium képviselője nem mondta, hogy a minisztérium támogatja-e, vagy nem hallottam.
DR. RÁDLI KATALIN főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szakmailag igen, összhangot teremt a vezetés munkájában.
ELNÖK: Tehát igen, a minisztérium képviselője támogatja, ha jól értettem. Az előterjesztő is támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Mivel ehhez a törvénymódosító javaslathoz nincs több kapcsolódó módosító indítvány, visszaadom az ülésvezetést az elnök úrnak.
(Az ülés vezetését dr. Szabó Zoltán, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Elfogadott napirendünk értelmében már csak az egyebek vannak hátra. Az egyik egyéb, hogy a jövő héten tehát akkor két bizottsági ülésre fog sor kerülni, hétfőn egy röp bizottsági ülésre, ahol a felnőttképzésről szóló törvény módosító indítványainak megvitatását fogjuk lebonyolítani, és szerdán pedig, ahol mind a három, számunkra kijelölt országgyűlési biztost fogjuk meghallgatni az éves beszámoló keretében. Ez az egyik.
A másik, hogy engedjék meg, hogy a bizottság új munkatársát bemutassam: Demény Endre, aki a bizottság mellett adminisztratív feladatokat fog ellátni. Egyébiránt azonban számítástechnikai végzettsége révén, akinek netán valamiféle informatikai problémája van, annak is készséggel fog segíteni, úgyhogy tessék hozzá fordulni bizalommal, ha ilyesmi van.
Amit viszont az elején kellett volna megtennem, csak ezt már tegnap szűk körben megtettem, hogy mint bizonyára észrevették, bizottsági csere zajlott le, és Rónavölgyi Endréné képviselőtársunk helyett Kolber István képviselőtársunk a bizottság új tagja, akit ezennel szeretettel üdvözlök a fedélzeten, és kívánok neki a továbbiakban is jó munkát. Ez az én udvariatlanságom volt, elnézést kérek.
Kérdezem, hogy van-e valakinek más bejelentenivalója? Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Örömmel olvashattuk a Köznevelésben, hogy Hoffmann Rózsa képviselőtársunkat a francia becsületrend legmagasabb fokozatával tüntették ki. Engedje meg, képviselő asszony, hogy személyesen ezt ugyan már megtettem, de képviselőtársaim nevében is gratuláljak az elismeréshez, és áldozatos munkájához további sok erőt, egészséget és sok sikert kívánjak. (Taps.)
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! További napirendi pont nem lévén, az ülést bezárom, hétfőn találkozunk.
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 48 perc)
|
Dr. Szabó Zoltán |
Dr. Sándor Klára |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva