OTB-10/2009.
(OTB-77/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2009. május 18-án, hétfőn, 11 óra 36 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/8972. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/9417. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról szóló T/8676. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
Egyebek *
1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8972. szám)
(Gúr Nándor, Filló Pál, Sós Tamás, Bókay Endre, Nagy László, Tatai-Tóth András, Rózsa Endre és Kiss Ferenc (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9417. szám)
(Tatai-Tóth András, Rózsa Endre, Bókay Endre, Botka Lajosné, Földesi Zoltán, Deák Istvánné, Katanics Sándor, Kormos Dénes, Mohácsi József, Rónavölgyi Endréné, Sós Tamás, Szabó Gyula és Tóth Tiborné dr. (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Dr. Kolber István (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohányi József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kolber István (MSZP) távollétében Földesi Zoltánnak (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz) megérkezéséig Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz) Pokorni Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz) Tóth Ferencnek (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) Kuzma Lászlónak (KDNP)
Almássy Kornél (független) Révész Máriusznak (Fidesz)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)
Dr. Szivi József (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Klész Tibor (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 36 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit. Kezdjünk neki! A mai - hogy úgy mondjam - röpbizottsági ülés a szerdán határozatképtelenné vált bizottsági ülés folytatása, ennek megfelelően küldtem ki a napirendre tett javaslatomat. Kérdezem, hogy van-e valakinek ehhez képest módosító indítványa. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e a napirendet. (Szavazás.) A bizottság elfogadta a napirendet. Köszönöm.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, T/8972. számon benyújtott törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak megvitatása. A törvényjavaslatot Gúr Nándor és képviselőtársai nyújtották be. Az előterjesztőket Tatai-Tóth András képviseli? (Tatai-Tóth András bólogat.) Igen, akkor tehát őt fogom előterjesztőként kérdezni. A kormány képviseletében Szivi József urat köszöntöm. Fogjunk hozzá!
Az 1. pont alatt a foglalkoztatási bizottság javasol a törvényjavaslat 7. § (1) bekezdésében két pont helyett egy új rendelkezést. Először az előterjesztőt kérdezem.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A kormány képviselője?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány képviselője is támogatja. (Pokorni Zoltán jelzésére:) Zoltán, te kértél szót?
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Még korábban még a napirendi pont elkezdése előtt szerettem volna szólni, de annyira a papírjaidba voltál feledkezve...
ELNÖK: Bocsánat! Ha két napirendi pont között sort kerítünk erre, az jó?
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Úgy is jó.
ELNÖK: Köszönöm.
Van-e tehát akkor az 1. pont alatt benyújtott indítványhoz valakinek hozzászólása? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a foglalkoztatási bizottság módosító indítványát. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban ugyancsak a foglalkoztatási bizottság javasolja a törvény 9. § (4) bekezdésének módosítását. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen, egyetért.
ELNÖK: A kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, egyetért.
ELNÖK: Köszönöm. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége egyetért a módosító javaslattal. Aki nem? (Szavazás.) Kettő. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság két ellenszavazattal és 7 tartózkodással támogatja a javaslatot.
A 3. pont ugyancsak a foglalkoztatási bizottság javaslata, amelyben a bizottság ezúttal a 10. § (4) bekezdését javasolja módosítani. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egyetért vele.
ELNÖK: Egyetért vele. A kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Kérdésem lenne. Mi a lényege ennek a módosító indítványnak?
ELNÖK: Nem tudom, az előterjesztő, a kormány vagy ki tudja mondani.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Technikai javítás: az i) és a g) pont cseréjére kerül sor a javaslatban, mert jogtechnikailag nem jó helyre került volna a g) pont, az került javításra.
ELNÖK: Nekem az az érzésem, hogy ez az 1. pontban foglalt indítványnak - amely megkeverte a 9. § (2) bekezdésének pontjait - az átvezetése tulajdonképpen, voltaképpen össze is függ a kettő, bár nem írta ide a jogi főosztály, de egyben is szavazhattunk volna ezekről, de mindegy. Tehát egy korábbi módosító indítvány következményének az átvezetéséről van szó.
Más hozzászólás van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt az indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Kilenc tartózkodás mellett a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 4. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a törvény 13. § (2) bekezdésében kíván egy pontot módosítani. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem. Van-e valakinek megjegyzése? (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ha jól értem, ez a javaslat azt az értelmezést kívánja egyértelművé tenni - ha rosszul értem, akkor majd a Feri kijavít -, hogy itt nem a szakma oktatásáról dönt ez a bizonyos bizottság vagy testület, hanem egy plusztámogatásáról. Tehát nem élet-halál ura, hanem egy pluszpénzről, plusztámogatásról dönt a hiányszakmák kapcsán. Hosszan beszélgettünk arról, hogy hogyan is kell érteni ennek a bizottságnak a jogosultságát, és ez teszi világossá mindenki számára, intézmények, bizottságokban helyet foglalók számára, hogy ez a jogosultság... Rosszul értem? (Tóth Ferenc: Jól érted!) Jól értem.
A kérdésem az, hogy aki nem támogatja, miért nem támogatja. Azért, mert a) nincs szükség erre az egyértelművé tételre, mert ez máshol megtörténik; b) mi rosszul értjük az alapstruktúrát, és tényleg élet-halál ura ez a bizottság, és nemcsak pluszpénzek odaítéléséről, azaz plusztámogatásról van szó a hiányszakmák esetében, hanem eleve az alapképzési struktúrát ez a bizottság döntheti el. Ez előttem nem világos.
Azt hiszem, két kérdést tettem fel egyszerre, és örülnék, hogyha mind a kettőre kapnék választ. Köszönöm.
ELNÖK: Ha szabad egy teljesen formális választ adni először, tudniillik elég hosszan vitatkoztunk erről már a korábbiakban, a dolog arról szól, legalábbis ha jól értelmezem, de majd engem is kijavítanak, ha tévedek, hogy a törvény alkalmazásában, azt hiszem, ennek a törvénynek az alkalmazásában az "adott régióban igényelt szakképesítés" egy lefoglalt kifejezés arra, hogy mi az, amit különböző, a törvényben körülírt módokon a bizottság támogat. Ha én jól értem, azért nem támogatják ennek az egyébként valóban egyértelműbbé tételét, mert van egy ilyen, az egész törvényen végighúzódó kifejezés, amit következetesen alkalmaz a törvény; az "adott régióban igényelt szakképesítés" nem arról szól, hogy más szakképesítést az adott régióban nem lehet folytatni vagy támogatni, hanem arról, hogy ez az, ezek azok a szakképesítések, amelyeket a törvényben leírt módon a bizottság külön támogat. Köszönöm.
Van-e valaki, aki még ezt tovább cifrázná? (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A törvénymódosító javaslatnak ez a része elsősorban arról szól, hogy ki dönti el egy adott térségben, hogy melyek a hiány-szakképesítések, és melyek a gazdaság által igényelt szakképesítések - erről szól a módosító javaslat, és nem a finanszírozásról. A módosító javaslat pedig a kiemelt támogatásról szól, tehát nem illik ide. Más paragrafusokban jelenik meg a különböző programokhoz nyújtható támogatás.
ELNÖK: (Kuzma László és Pokorni Zoltán jelzésére:) Kuzma képviselő úr, aztán Pokorni képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, lehet, hogy később kellett volna szólnom, a vélemények körében, mert úgy érzékeltem, hogy a kérdéseknél tartunk, de mivel már vélemény is elhangzott, ezért kérdezem, elnök úr, hogy mondhatok-e véleményt is.
ELNÖK: Persze!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Ennek a kapcsolódó módosító javaslatnak az ötletgazdája, az eredetinek, vagy valami ehhez hasonlónak annak idején talán én voltam. Nem szeretném ismét ugyanazt a vitát generálni, nem szeretnék nyelvhelyességi problémákba belemenni, de ha így marad ez a javaslat, akkor ez egy olyan súlyos hatáskört ad az rfkb-nak, ami az én felfogásom szerint az rfkb hatáskörén vagy az általam megítélhető hatáskörén túlterjeszkedik, ez nem indokolt. Az rfkb nem finanszíroz közoktatási intézményt, nem ad kiegészítő támogatást a normatíva felett, a decentralizált és a különféle fejlesztési alapokon kívül semmilyen eszköze nincs a napi működés tekintetében, ez a mondat, kedves képviselőtársaim, mégis azt jelenti, nem jelenthet mást - lehet hivatkozni bármire, de nem jelenthet mást -, mint hogy dönt az adott szakképesítésekről.
(Közbeszólásra:) Az egy más kérdés, hogy ha ez így marad, akkor az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnök úr mit mond erre, tehát hogy mennyire alkotmányellenes, mennyire nem. Az én hevenyészett magyarnyelv-helyességi ismereteim szerint ez nem lehet más. Ezért szerettük volna ennek a kapcsolódó módosító javaslatnak a kapcsán felpuhítani, hogy ne maradjon meg ez a fergetegesen hatalmas jog, hogy dönt szakképesítésekről. Kedves képviselőtársaim, ez rettenetesen nagy hiba, korábban sem akarták elfogadni ezt a véleményemet, de ez rettenetesen túlterjeszkedik. Egyetlen rfkb-t sem akarok megbántani, lehetne talán egy külön bizottsági ülés vagy napirendi pont témája, hogy értékeljük a működésüket, és azt, hogy mennyire helyes, hogy ilyen hatásköröket próbálunk meg hozzájuk rendelni, de nem tartom sem időszerűnek, sem okszerűnek ezt a hatáskört odatenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): A kormány képviselőjét kérdezem. Ebben a pontban van egy javaslattételi jog a hiányszakmára vonatkozóan, hogy ebbe a körbe soroljanak valamit - erre javaslatot tehet az rfkb. A másik egy döntési jog, hogy a gazdaság által a régióban igényelt szakképesítésekről ő dönt. Ez egy definált fogalom, igaz? (Dr. Szivi József bólogat.)
ELNÖK: Így van.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ön bizonyára jobban tudja, sőt biztos, hogy ön jobban tudja, hogy egy szakiskola indíthat-e szabadon olyan szakképzést, amit nem igényel a gazdaság.
ELNÖK: Igen, indíthat.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tehát indíthat. És kap-e rá állami normatívát?
ELNÖK: Igen, kap.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Hadd fogalmazzam meg pontosabban a kérdésemet! Mi a különbség a tekintetben, hogyha egy iskola szakmát oktat, hogy az a szakma be van sorolva a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítések körében, illetve ha nincs besorolva? Pénzügyi, finanszírozási szempontból mi a különbség a két kategóriában folyó szakképzés között? Köszönöm.
ELNÖK: Szivi úr!
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Pokorni képviselő úr kérdésére a válasz az, hogy ezek lesznek azok a szakmák például, amelyekben, hogyha elfogadja az Országgyűlés, a szakképzésben részt vevők ösztöndíjban részesülhetnek, külön ösztöndíjban. Ennek tehát ezért kell másnak lennie, mint a hiányszakmáknak, és ez úgy van, ahogy a képviselő úr is mondta, hogy az egy külön fogalom, tehát semmiféle olyasmi nincsen mögötte, hogy akkor itt most nem tudom én milyen döntési hatáskört kapott az a bizonyos regionális képzési bizottság, hanem alapvetően ez az indokoltsága a dolognak, hogy be lehessen majd sorolni azokat a szakképesítéseket, amelyekben tanulók ilyen ösztöndíjban részesülhetnek.
ELNÖK: Magyarán Pokorni képviselő úr kérdésére a válasz az, hogy a régióban működő szakiskolák indíthatnak-e olyan szakképzést, amely nem tartozik a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítések közé, erre a normatívát megkapják; a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítés abban különbözik a többitől, hogy az ilyen típusú képzésben részt vevő diákok a törvény más pontjában leírt ösztöndíjban részesülhetnek. Ez a válasz. Köszönöm szépen. (Kuzma László: Akkor elég az első mondat!) Az egy másik.
(Révész Máriusz jelzésére:) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az a baj, hogy itt körbe-körbe járunk. A múltkor eljutottunk odáig, hogy szocialista képviselőtársaink is elismerték, hogy ez a mondat így félreérhető. Tehát hogyha az van, hogy a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítésekről dönt, ha ezt egy átlagolvasó elolvassa, úgy érti, ahogy le van írva, hogy az rfkb dönt az adott régióban igényelt szakképesítésekről. Ez azt jelenti, ami le van írva.
ELNÖK: Igen.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az a helyzet, hogy ezt mindenki félre fogja érteni. A múltkor itt már konszenzus volt abban, hogy ezt egy kicsit pontosabban kellene megfogalmazni. Mert az alapcélban, tehát abban a részben, hogy a szakképzésben részesülők ösztöndíj-támogatásáról itt szülessen döntés, nincs vita. Abban van vita, hogy ez jól van-e megfogalmazva. Mi továbbra is azt állítjuk, hogy ez nincs jól megfogalmazva, mert mi is alig értjük meg, hogy mi van ideírva. Ha akik alkalmazni fogják a jogszabályokat, ezt elolvassák, azt látják, hogy itt valamiféle nagyon nagy káosz alakul ki, hiszen a szakképesítésekről döntően az intézmények fenntartói, tehát az önkormányzatok kellene hogy döntsenek, márpedig ide nem az van leírva. Ez a problémánk.
Tehát nem az iránnyal van gondunk, még egyszer mondom, hanem azzal, ahogy le van írva, mert az, ami ide le van írva, az félreérthető - a múltkor eljutottunk oda, hogy ezt önök is elismerték. Ha ez így marad, akkor ez rengeteg problémát fog okozni a jogalkalmazás során, ezt állítjuk. Amennyiben meg tudunk egyezni, akkor mi tudnánk támogatni egy olyan javaslatot, amely tisztán megfogalmazná azt a helyzetet, amelyről a minisztérium főosztályvezetője beszélt.
ELNÖK: Van-e további hozzászólás, tisztelt bizottság? (Senki nem jelentkezik.) Az az igazság, hogy elég nehéz helyzetben... Bocsánat, ebben mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság? (Edelényi Zsuzsánna: Nem.) Nem. Tehát elég nehéz helyzetben vagyunk. Ha itt most benyújtunk egy olyan bizottsági módosító indítványt, amely megpróbálja átpofozni ezt a mondatot, azzal két gondot okozhatunk. Az egyik gond az, hogy megtörünk egy, a törvényjavaslat során egységesen alkalmazott szöveget, vagyis a "gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítés"-t, ami a szakképesítéseknek egy körét jelenti, hogy a szakképesítést ebbe a kategóriába soroljuk-e vagy sem - ez a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy nem tudom, hogy akkor a mi ezen javaslatunkról tud-e ma dönteni a parlament; legfeljebb akkor, ha a foglalkoztatási bizottság még külön össze fog ülni. (Edelényi Zsuzsánna: Már megvan a támogatott sor is.) Bocsánat, már a kormánytámogatott sor is megvan, magyarán ma mi most benyújtunk egy újabb bizottsági indítványt, akkor egy héttel eltoljuk ennek az egésznek a tárgyalását vagy szavazását. (Cseresnyés Péter: És az miért baj?)
Én ettől függetlenül is azt gondolom, hogy a szöveg tökéletesen érthető az, hogy az rfkb dönt egy szakképesítésről. Milyen konzekvenciát fűz ehhez a törvény, hogy az rfkb ezt a gazdaság által az adott régióban igényeltnek vagy nem igényeltnek tekinti. A törvény azt a konzekvenciát fűzi hozzá, hogy a törvény által leírt ösztöndíjban részesülnek-e a tanulók vagy nem. Nem fűz hozzá olyan konzekvenciát, hogy nem indíthat valamilyen szakképzést, mert ez joga az intézménynek, illetőleg a fenntartónak. Nem fűz hozzá olyan jogkövetkezményt, hogy nem részesülhet normatívában, mert az megint csak a költségvetési törvényből következő joga a szóban forgó fenntartónak. Tehát nem értem, hogy milyen problémát okozna ez. Hogyha történetesen valaki úgy gondolja, hogy az rfkb döntése egy szakmát nem sorolt be a régióban igényelt szakképesítések közé... Ha nem sorolta be, akkor mi van? Akkor az van, hogy nem kapnak az illető tanulók ösztöndíjat, de semmilyen más jogkövetkezményt nem lehet fűzni hozzá, mert más törvények, illetőleg ennek a törvénynek más passzusai ezt garantálják.
(Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): A kormány képviselőjét szeretném megkérdezni, hogy Szabó elnök úr pontosan fogalmaz-e. Azaz hadd tegyem fel én a kérdésemet, a kérésem az, hogy válaszoljon rá. Igaz-e az az állítás, hogy ebbe a kategóriába, azaz az adott régióban a gazdaság által igényelt szakképesítés kategóriájába eső szakmák csak abban a tekintetben különböztetnek meg a többitől, hogy itt ösztöndíj adható, igen vagy nem?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm. (Közbeszólás az MSZP-s képviselők soraiból: Az előbb is ez volt a válasz.) Majd meglátjuk a fejlesztési pénzek odaítélésénél.
ELNÖK: Ha más hozzászólás nincs... (Tatai-Tóth András jelzésére:) Bocsánat, Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak nagyon röviden. Nyilvánvaló, hogy egy törvénymódosító javaslatból nem lehet az egész törvényt megfejteni. Abban teljesen igazuk van képviselőtársaimnak, hogy a törvény a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak erős hatásköröket ad, mert valakinek a régióban el kell döntenie bizonyos kérdéseket. Mindenki olyan szakképzést csinál, amire gyereket tud fogni meg amihez megvannak a feltételei, ezért az állami normatívát igénybe vehet, de ha eltér az rfkb döntéseitől, akkor fejlesztési forrásokból, egyébből, például tanulói ösztöndíjakból bizonyos területeken kizárja magát. Ennek az a célja, hogy a szűkösen meglévő erőforrásokat olyan szakképesítések megszerzésére fordítsuk, amelyekkel a gyerekek vélhetően el tudnak helyezkedni, és amelyek a gazdasági tevékenységgel, a piaccal valamilyen összefüggésben vannak. Tehát igazuk van abban, hogy erős jogosítványt az az rfkb-nak, de nem véletlenül.
ELNÖK: (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tatai képviselő úr szavai után kénytelen vagyok még egy kérdést feltenni. Igaz-e, hogy az ebbe a kategóriába sorolt szakmák után nemcsak ösztöndíjat kaphatnak pluszban, hanem a regionális tanács által megígért fejlesztési források tágabb körében is részesedhetnek? Fordítva feltéve: az ebbe a körbe nem soroltak eleshetnek-e fejlesztési forrásoktól? Mert, András, mintha így fogalmaztál volna az előbb.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr válaszol.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az egy általános megjegyzés volt, hogy olyan a szakképzési hozzájárulásról, támogatásról szóló törvény filozófiája, hogy fejlesztési forrásokban azok a szakképző intézmények részesülhetnek, amelyek a regionális fejlesztési és képzési bizottságnak a döntéseit elfogadják. Ezek a bizottságok döntenek a képzések irányáról, arányairól a régióban, és arról, amit a törvény még a hatáskörükbe sorol. És valóban, fejlesztési forrásokhoz ők juthatnak hozzá, de ez a tétel csak a tanulói ösztöndíjra vonatkozóan tesz különbséget. Tehát ezzel még nem zárja ki magát az intézmény a fejlesztési forrásokból, ha egyéb feltételeknek megfelel.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy körüljártuk a kérdést, kérem, hogy szavazunk. Aki tehát a Tóth képviselő úr által a 4. ajánlási pontban benyújtott módosító indítványt támogatja, az, kérem, jelezze. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Hat nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Hét tartózkodás. A bizottság az indítványt nem támogatta.
Az 5. pontban a foglalkoztatási bizottság az imént pertraktált tanulmányi ösztöndíj biztosítására vonatkozó feltételeket pontosítja. Az előterjesztő támogatja-e az 5. pontot?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. pontban a foglalkoztatási bizottság a kormánynak a törvény általi felhatalmazását kívánja pontosítani. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány is támogatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e az indítványt. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Hat nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Négy tartózkodás. A bizottság támogatja az indítványt.
Tisztelt Bizottság! Ha minden jól megy, akkor az indítványok végére értünk, további módosító indítvány, amelyről szavaznunk kellene, nincsen. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítségét.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/9417. számú törvényjavaslat
Módosító javaslatok megvitatása
Soron következik tehát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslatot Tatai-Tóth András és képviselőtársai nyújtották be, azt T/9417. számon kaptuk kézhez. A módosító indítványok megvitatását fogjuk ezzel kapcsolatban elvégezni. Köszöntöm a kormány képviselőjét. Kezdjünk is neki!
Az 1. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a módosítás feltételei közé a tanulók iskolai lemorzsolódása évfolyamonként meghaladja a 10 százalékot feltételt kívánja beiktatni. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a kormány?
KLÉSZ TIBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kormány sem támogatja.
ELNÖK: A kormány sem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Tíz igen szavazat mellett a bizottság sem támogatja.
A 2. pontban dr. Kolber István és jómagam kívánjuk pontosítani a közoktatási törvény 27. § (4) bekezdésének módosítását. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen, egyetért vele.
ELNÖK: Támogatja. A kormány?
KLÉSZ TIBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Szeretném megérteni ennek a módosító indítványnak a lényegét. Ez az a bizonyos új, előrehozott, speciális irány?
ELNÖK: Igen.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Az alapfokú iskolai végzettség az általános iskola befejezett évfolyama itt? (Botka Lajosné: Így van.) Világos. Tehát akkor így különül el a felzárkóztató... Vagy hogy mondtuk ezt?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen.
ELNÖK: Igen.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Mert ez egy külön ágba terelődik.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen, hogy ne legyen itt keveredés.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Világos. Köszönöm.
ELNÖK: Akkor a döntés következik. Aki tehát a 2. pontban benyújtott indítványt támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban Kolber István képviselő úr és jómagam a közoktatási törvény 106. §-át kívánjuk egy (2) bekezdéssel kiegészíteni, amely a fenntartói irányításnak kíván bizonyos értelemben korlátot szabni. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Igen.
ELNÖK: Támogatja. A kormány?
KLÉSZ TIBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Miért van erre szükség? Mi indokolja ezt?
ELNÖK: Istenigazából azért van rá szükség, mert a törvény egy másik pontján a gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogok körülírása lehetőséget ad egy olyan értelmezésre, amely szerint ez valamilyen módon kikerülne vagy kikerülhetnek az intézményvezető hatásköre alól, és célszerűnek látszott a későbbi jogviták megelőzése érdekében lezárni ezt a menekülési útvonalat.
(Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Annyit szeretnék hozzátenni, hogy ez nem kapcsolódik nagyon szorosan a törvényjavaslathoz, csak abban az értelemben kaptunk kérdéseket, hogy milyen jogosítványai lesznek mondjuk a bevezetéssel kapcsolatban a fenntartónak, és miután ezt illetően valóban vita keletkezett, ezt szerettük volna világossá tenni ebben a törvényben, és nem csak a szakképzés esetében, hogy az tehát az iskolai önállóság, az intézményi önállóság azt jelenti, hogy az intézményvezető gyakorolja az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogokat, mert a gyakorlatban több esetben előfordult túlterjeszkedési törekvés, amikor a fenntartó elő akarta írni akár személy szerint is, hogy kinek szüntesse meg vezető a munkaviszonyát, kinek ne, vagy például a gazdasági vezetőt gazdaságilag önálló intézmény esetén kiemelte volna a fenntartó az igazgató munkáltatói jogköréből. Azt gondoljuk, hogy az oktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy úgy szervezze meg a fenntartó az oktatást, hogy részben önálló intézményként a gazdálkodás technikai részének egy jelentős részét a fenntartó centralizálhatja, de az önálló intézmények esetén ne keveredjen a fenntartói hatáskör és az intézményvezetői munkáltatói jogkör.
A hatályos törvény ezt tartalmazza, csak miután viták keletkeztek, azt gondoltuk, hogy azért, hogy a jogvitákat elkerüljük, előterjesztőként támogatjuk ezt az indítványt, amely pontosítja, világossá teszi ezt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés, hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Akkor szavazás következik. Aki tehát a 3. pontban jelzett módosító indítványt támogatja, kérem, most jelezze. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Ez négy tartózkodás.
A 4. pontban ugyancsak Kolber István képviselő úr és jómagam az OKJ-ra vonatkozó rendelkezéseket kívánjuk másképp megszabni. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Támogatja.
ELNÖK: A kormány?
KLÉSZ TIBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Ez négy tartózkodó szavazat.
Köszönöm szépen, tisztelt bizottság, a második napirendi ponttal is végeztünk, nincs több módosító indítvány e témakörben.
Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Soron következik a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvénynek az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása érdekében történő módosításáról szóló T/8676. számon benyújtott törvényjavaslat. Az előterjesztő képviseletében Magyar Bálint képviselő urat, a kormány képviseletében ismét Szivi József urat köszöntöm. Első helyen kijelölt bizottságként a módosító javaslatokat fogjuk megtárgyalni. A kiegészítő ajánlás önök előtt fekszik... (Közbeszólások: Ajánlás!) Ajánlás, bocsánat, az még az előző volt. Az ajánlás tehát önök előtt fekszik, tisztelt képviselőtársaim.
Az 1. pontban Czomba Sándor és Kiss Ferenc képviselő urak a törvényjavaslat 2. §-ának elhagyását kezdeményezik. Az előterjesztő?
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Nem támogatom.
ELNÖK: Nem támogatja. És a kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány meg támogatja.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Kérdésem van.
ELNÖK: Pokorni képviselő úrnak kérdése van.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Miért tetszik támogatni, mármint a kormány miért támogatja? (Közbeszólások: Nem hallottuk!)
ELNÖK: Bocsánat, Zoli, a mikrofonba, mert nem hallani.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Miért támogatja a kormány?
ELNÖK: Miért támogatja a kormány? Ez egy jó kérdés. (Derültség.)
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Alapvetően azért, mert a kormány nem ért egyet a módosító javaslat egészével, és minden olyan javaslatot, amely tulajdonképpen elhagyja a javaslatnak akár csak egy részét is, értelemszerűen támogat.
ELNÖK: Magyar Bálint!
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Kérdésem lenne a kormány tisztelt képviselőjéhez. A javaslatnak azzal a részével nem ért egyet, hogy közművelődési intézmény is kapjon könnyített akkreditációt, vagy pedig azzal sem ért egyet, hogy a közoktatási intézmények általában kaphassanak könnyített felnőttképzési akkreditációt? Mert ezen, ha ez a probléma, segíthet a bizottság egy kapcsolódó módosító indítvánnyal.
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egyikkel sem értünk egyet.
ELNÖK: Egyikkel sem ért egyet a kormány. (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Lehet, hogy rosszul emlékszem, hogy most nincs itt előttem, de elolvastam az előterjesztő indoklását, és emlékezetem szerint azért nyújtották be ennek az elhagyását, merthogy a hatályos törvény ezeket az eljárásokat, könnyített eljárást tartalmazza, ha jól emlékszem az előterjesztői indoklásra.
ELNÖK: Az indokolás itt van előttünk, azt mondja: ma is részt vehetnek a felsőoktatásban, amennyiben az akkreditációs követelményeknek megfelelnek; az intézmények alapfeladatukat tekintve nem felnőttképzéssel foglalkoznak, ezért a képzéshez szükséges személyi, tárgyi és egyéb feltételeknek nem felelnek meg jobban, mint más, a felnőttképzési piacon részt vevő cégek, gazdasági szervezetek, amelyek viszont teljes akkreditációs eljárásban vesznek részt. Úgyhogy az indokolás nem arról szól, hogy mert ez a törvényben másutt szerepel, hanem hogy nem látják indokoltnak a közoktatási és közművelődési intézményeket az egyszerűsített akkreditációs eljárás lehetőségében részesíteni.
(Dr. Szivi József jelzésére:) Szivi úr!
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A törvényben jelenleg - nem pontosan idézem - a más rendeletben meghatározott szakképzést folytató intézmények számára van lehetővé téve az egyszerűsített akkreditációs eljárás. Ez a javaslat, az eredeti javaslat lényegesen kibővítené ezt a kört, tehát - hogy konkrétan mondjam - gimnáziumok és csak gimnáziumok számára is lehetővé tenné az egyszerűsített eljárást, és a közművelődési intézmények egész körére lehetővé tenné az egyszerűsített eljárást, amit nem tartunk indokoltnak, mert ezzel nem zárjuk ki őket sem a felnőttképzésből, sem az akkreditáció lehetőségéből, tehát itt ilyesmiről szó nincs, csak az úgynevezett egyszerűsített akkreditációt nem tennénk számukra lehetővé, hogyha ez a javaslat végül is kikerülne a törvénymódosításból. Ez lényegében azt jelenti, hogy nem vizsgálná a FAT helyszíni szemle során a tárgyi és személyi feltételek meglétét. Az egyszerűsített eljárás ennyit jelent, ennyivel kötelezzük tehát többre a gimnáziumokat és a közművelődést folytató intézményeket, hogyha úgy marad a törvény, ahogy jelen pillanatban van.
ELNÖK: (Dr. Magyar Bálint jelzésére:) Magyar Bálint!
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): A kérdésem az, hogy egy gimnázium miért ne oktathatna idegen nyelvet, miközben nagytömegben oktatja, és miért ne oktathatna digitális írásbeliséget, miközben nagytömegben oktatja a saját diákjainak helyszíni ellenőrzés nélkül. Ha a helyszíni ellenőrzés során kiderül, hogy alkalmatlanok arra, hogy felnőtteket oktasson, akkor hogy tudja diákok tucatjait, százait oktatni ezek az intézmények?
ELNÖK: (Deák Istvánné jelzésére:) Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon hátrányos helyzetbe kerülnének a középfokú oktatási intézmények, hogyha kikerülnének ebből a lehetőségből. Annak idején először úgy volt, én nagyon jól emlékszem rá, hogy a közoktatási intézményeknek nagyon komoly akkreditáción kellett átmenniük, ha felnőttképzéssel szerettek volna foglalkozni, és hatalmas pénzeket kellett ezért fizetniük, mind a programokért, mind az intézmények akkreditációjáért, hasonló módon azokhoz a gazdasági társaságokhoz, amelyek egyébként erre jöttek létre, holott ezeknek a gazdasági társaságoknak, mivel erre jöttek létre, egy teljesen olyan struktúrát kellett felépíteniük, mint ami egyébként a közoktatási intézményekben létezett, pedagógiai személyi, tárgyi feltételeket.
Amikor annak idején ennek a törvénynek a módosítását javasoltuk, azt elsősorban pontosan azért tettük, hogy ha nappali rendszerű képzésben az adott intézmények megfeleltek a szakképzés tárgyi és személyi feltételeinek, akkor miért kell egy ilyen jelentős akkreditációs eljáráson részt venniük. Akkor született az a kompromisszum, hogy azért, mert nem biztos, hogy ugyanazokban a szakmákban kíván az intézmény felnőttképzést folytatni, mint amit nappali tagozaton folytat, és akkor viszont oda is le kell tenni a megfelelő feltételeket, akár pedagógiai, akár szakmai, akár eszköz tekintetében. Akkor született ez a megállapodás, hogy a közoktatási intézmények egy egyszerűsített akkreditációs eljáráson menjenek keresztül, amelynek a költsége lényegesen alacsonyabb, mint a teljesé. Én tehát azt gondolom, hogy a közoktatási intézményeknek ebben a körben maradása teljesen életszerű.
Amivel kapcsolatban nem biztos, hogy úgy gondolom, hogy így kellene lennie, az a közművelődési intézmények esete, hiszen azzal egyetértek, hogy a közművelődési intézményeknek nem ez a fő feladata, azok nem is rendelkeznek kvázi azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, ami a közoktatásban, akár a nappali rendszerűben, akár a felnőttképzésben szükséges. Itt bizonyos együttműködésekre van lehetőség, illetve a közművelődési intézmények inkább helyet szoktak biztosítani azoknak a képzéseknek, amelyeket egyébként más fenntartók megszerveznek az ő infrastruktúrájukat felhasználva.
Én tehát azt gondolom, hogy a közoktatási intézményeknek mindenképpen célszerű benne maradniuk ebben a körben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Nem szabhatom meg természetesen a bizottságnak, hogy hogyan szavazzon, mindenesetre az a javaslatom, hogy ezt az indítványt a bizottság most ne fogadja el, ezzel szemben éljen azzal a lehetőséggel, amit Magyar képviselő úr mondott, és egy későbbi egyeztetés eredményeként kialakuló csatlakozó módosító indítványt, egy bizottsági módosító indítványt nyújtsunk be. Én tehát azt gondolom, hogy ebben az ügyben ez lenne a korrekt eljárás.
Mindazonáltal most szavazunk. Aki az 1. pontban foglalt, Czomba és Kiss képviselő urak által benyújtott indítványt támogatja, az, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Ki nem támogatta? (Szavazás.) A többség nem támogatta.
Az esetleges bizottsági módosító indítványra vonatkozó egyeztetéseket a későbbiekben lefolytatjuk.
A 2. pontban dr. Sándor Klára képviselő asszony és képviselőtársai a törvényjavaslat digitális írástudásra vonatkozó előírásainak a módosítását javasolják, hogy azok csak bizonyos felnőttképzési programokra terjedjenek ki. Az előterjesztő?
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Ezt támogatom.
ELNÖK: Támogatja. A kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Van-e kérdés, hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Akkor hadd legyen nekem egy kérdésem a kormány képviselőjéhez!
A kormány képviselője úgy gondolja, hogy a hatórás munkavédelmi oktatást is ki kell egészíteni a digitális írástudásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával, vagy a kormány azért nem támogatja, mert az egésszel, úgy, ahogy van, nem ért egyet?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előzőekben elmondottak alapján azért, mert az egésszel, úgy, ahogy van, nem értünk egyet. Hadd jegyezzem meg azt, hogy például a munkaerő-piaci képzések esetében kiszámoltuk, hogy ez a javaslat egy főre 16 ezer forinttal emelné meg a képzés költségeit. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor ezzel más elől vesszük el a képzés, átképzés lehetőségét, nem szabad élni ezzel. A mi véleményünk szerint nem szabad most ilyen törvénymódosítást benyújtani.
Mindazonáltal a digitális írástudás elterjesztésére jelen pillanatban is nagyon sokféle program van, és azt nem állítjuk, hogy egyébként nem lehet ezeket a programokat adott esetben más források terhére kibővíteni. De annak semmi értelme nincsen, hogy egyébként az OKJ-s... (Zaj.)
ELNÖK: Tisztelt képviselőtársaim, az osztályvezető úr beszél. (Dr. Szivi Józsefnek:) Tessék parancsolni!
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): ...egyébként az OKJ-s képzésekbe a modulszerűen beépített informatikai jellegű ismeretek mellett - amelyek az OKJ-s képzéseknek jelen pillanatban a 60-70 százalékát teszik ki - most csak azért tegyünk bele két ilyen modult, mert a törvény ezt előírja, mert ha előírja, akkor be kell tenni, függetlenül attól, hogy van egyébként benne informatikai képzés, adott esetben sokkal magasabb színvonalon, de ezek a konkrét ismeretek, alapismeretek éppen nincsenek benne.
Ezért nem tudjuk ebben a formában támogatni az indítványt, és úgy gondoljuk, hogy a digitális írástudás problémáját más módon kellene és lehetne megoldani. Köszönöm. (Dr. Sándor Klára és Révész Máriusz jelentkezik.)
ELNÖK: Én is köszönöm. Osztályvezető úr, engedje megjegyeznem, hogy itt most módosító indítványokról szavazunk, tehát ha a kormány a törvényjavaslat egészével nem ért egyet, akkor a logikus magatartás az lenne, hogyha a törvényjavaslat előírásainak egy bizonyos korlátozását legalább támogatná - de ez természetesen a kormány magánügye. Arról viszont, hogy amúgy a digitális írástudás ismeretének megszerzésére irányuló modult kötelezően tartalmazó felnőttképzésekre ez ne vonatkozzék, arról az ugyancsak általunk benyújtott, az 5. pontban jelzett indítvány intézkedik, úgyhogy ez önmagában nem ellenérv arra, hogy ez elfogadásra kerüljön.
Sándor Klára képviselő asszony kért szót, aztán Máriusz... (Révész Máriusz: Mindent elmondtál már.) Bocsánat. Akkor Sándor Klára képviselő asszonyé a szó.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is a kormány képviselőjét szeretném megkérdezni arról, hogy ha kiszámolta a kormány, hogy 16 ezer forintba kerülne fejenként egy ilyen intézkedés, azt kiszámolta-e, hogy mennyi az a hozzáadott érték, amennyivel könnyebben fognak munkát találni, és lehet, hogy két újabb kosárfonóval vagy virágkötővel kevesebb lesz, viszont azok, akik meg megkapják ezt a képzést, sokkal többféle, sokkal jobb munkákat tudnak találni maguknak, azoknak sokkal több lesz a lehetőségük, és egyáltalán az életminőségük valószínűleg nem 16 ezer forint értékben fog javulni. Én ezt így gondolom. Van-e a kormánynak erre vonatkozó számítása?
ELNÖK: (Kormos Dénes jelzésére:) Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm. Kérdésem felét Sándor képviselő asszony elmondta. A másik fele az, hogy ha jól értettem ezt az érvelést, abban az OKJ-s képzésben, ahol jelenleg ilyen jellegű képzési modul van, az a képzési modul nem teljesíti azt a feltételt, ami a minimális digitális írásbeliség teljesítéséhez szükséges. Akkor miért van benne a modulban? Köszönöm.
ELNÖK: (Révész Máriusz jelzésére:) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak továbbfűzném, ami itt már elhangzott, és az ellentmondásra világítanék rá. Tehát 16 ezer forint egy modul. Ha 240 órás tanfolyam fölött kell ilyet tartani, akkor az nyilván belekerül egy összegbe. De ha minden tanfolyam esetén kell ilyet tartani, az nyilván sokkal többe fog kerülni, hiszen van 90, 120, 180 órás tanfolyam is. Tehát hogyha anyagilag nézzük, akkor ez a javaslat, ez a módosító javaslat, amelyet Sándor Kláráék beadtak, nyilvánvalóan szűkíti a forrásokat, hiszen a 16 ezer forintot csak a 240 órás feletti tanfolyamokra kell kifizetni, ha ezt így nem fogja elfogadni a parlament, akkor pedig mindegyikre, az ennél lényegesen kisebbre is. A költségvetési szempont tehát pont azt indokolja, hogy ezt a módosító javaslatot fogadjuk el.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy döntési helyzetben vagyunk. Kérdezem tehát a bizottságot, hogy a 2. pontban szereplő, Sándor Klára képviselő asszony és mások által benyújtott indítványt támogatja-e. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban Nagy László és Kiss Ferenc képviselő urak a felnőttképzési programnak kötelezően részét képező digitális írástudásra vonatkozó rendelkezést kívánják egy kicsit másképp meghatározni. Az előterjesztő?
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): A tisztelt bizottság figyelmébe a 3. számú helyett én a 4. pont alatti módosító indítványt ajánlanám, a 3-ast nem támogatnám. A 4-es pontosan meghatározza azt a kört, hogy mit is értünk ezen a minimális digitális írástudás modulon. Tehát a 3-ast nem támogatnám, a 4-est ezzel szemben, amely azt kiváltja, támogatnám.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány egyiket sem támogatja.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nem ugyanarról van szó, bocsánat! Szót kérhetek?
ELNÖK: Persze, mondjad, Zoli!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Bálint, a 3-as, ha jól értem, azt mondja, hogy arról szóljon kormányrendelet, hogy hol kell ilyen - ez az előző problémához, a 240 órához kapcsolódik -, tehát hogy mely képzésekre kell ráakasztani ezt a digitális tanfolyamot. A 4-es pedig arról beszél, hogy ha van ilyen tanfolyam, annak mi legyen a szintje, specializációja, s a többi. Tehát ez a 3-as inkább az előzővel, a 2. ponttal...
ELNÖK: Azzal konkurál inkább, igen.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ha nem is konkurál vele, de azzal kapcsolatos. A 2. pont egy dolgot mondott: 240 fölött legyen.
ELNÖK: Így van.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): De lehet még egyéb probléma, amit én nem látok át, tehát nyilván elképzelhető, hogy más módon is lehet rangsorolni vagy csoportokba osztani a felnőttképzési tanfolyamokat, ahol lehet hogy indokolt egy kormányrendelet. Itt meg attól tartunk, hogy ez a kormányrendelet úgy szólna, hogy mindenki mentesül, vagy mindenki benne van (Derültség.), tehát van némi bizalmatlanság, ha jól értem, a szakterületet felügyelő tárcával kapcsolatban. Egyébként logikailag, absztrakt módon ez egy értelmes felvetés, hogy szólhat erről. (Dr. Magyar Bálintnak:) Kérlek, fogalmazd meg a véleményedet, mert szerintem az előző megközelítés nem volt jó.
ELNÖK: Tekintettel a kormánynak a törvényjavaslat egészével kapcsolatos attitűdjére ez a gyanakvás nem teljesen indokolatlan. (Derültség.)
Magyar Bálint képviselő úr!
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Értem Pokorni képviselő úr felvetését, és ebben igaza van. A 4-es lényegében a (2) bekezdésnek egy pontosítása, és valójában az (1) bekezdés szerinti felnőttképzési programok, hogyha az (1) bekezdést úgy változtatjuk meg, hogy külön rendeletben meghatározott, az végletesen leszűkítheti ezt, míg itt szabunk egy határt, hogy a 240 óra fölöttire vonatkozik - bár én alacsonyabbra tenném, de kompromisszumként el tudom fogadni, hogy legalább a 240 órát meghaladó képzésekre vonatkozzon ez.
ELNÖK: Köszönöm. (Révész Máriusz jelzésére:) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ennek a javaslatnak egy módon lenne vagy lehetne értelme az előzőek elfogadása után: ha a 240 óra alatti esetekben külön rendeletben lehetne dönteni erről. Ebben az esetben van értelme, mert előállhat mondjuk olyan 120 órás tanfolyam, ahol akár ez is egy értelmes felvetés lehetne. Így azonban nincs értelme.
ELNÖK: Én ezt a megszólalást úgy értelmezem, hogy a javaslat az, hogy ezt a módosító indítványt ne fogadjuk el, ezzel szemben nyújtsunk be egy olyan bizottsági módosító indítványt, amely a kormányt arra hatalmazza fel, hogy rendeletben a 240 órát el nem érő egyes felnőttképzési programokra is tegye kötelezővé ezt, ha úgy látja jónak.
Mindenesetre kérdezem a bizottságot, hogy a 3. pontban foglaltakat támogatja-e. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. pontban Sándor Klára képviselő asszony és képviselőtársai indítványa szerepel, amelyben az előbb említett problémát, vagyis a digitális írástudás megszerzéséhez szükséges ismeretek és kompetenciák körét kívánják egzakt módon meghatározni. Az előterjesztő? Bálint!
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Az előbb is mondtam, hogy támogatom.
ELNÖK: Bocsánat! Az előterjesztő tehát támogatja. És a kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pontban pedig, amint azt az imént jeleztem, Sándor Klára képviselő asszony és képviselőtársai az egyébként a digitális írástudás megszerzésére irányuló modult kötelezően tartalmazó képzéseket kívánják mentesíteni az alól, hogy még külön egy ilyet betegyenek. Ezt az előterjesztő támogatja-e?
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Van itt egy félreérthető rész, mert ez úgy is olvasható, mint hogyha a felnőttképzésben részt vevők elektronikus nyilvántartása csak a 240 órát meghaladó képzésekben lenne lehetséges. Az eredeti cél az volt, hogy akik valamilyen állami támogatásban részesülnek - legyen az MPA, költségvetés vagy európai uniós forrás -, azokat elektronikusan tartsák nyilván. Én ehhez egy kapcsolódó módosító indítványt javaslom, amely ezt tisztázná és világossá tenné, mert énszerintem ebben a beadványban végül is egy félreértés van, ez ugyanis szűkíti a nyilvántartandók, elektronikusan nyilvántartandók körét.
ELNÖK: Világos. Tehát az a cél támogatható, hogy ahol egyébként van, oda ne tegyünk be pluszban, de hogy ezeket kivegyük a nyilvántartás alól, az nem életszerű.
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Igen, így van. Mert világos, hogy ahol már tudják, ahol benne van, vagy aki igazolni tudja - csak hogy a minisztérium felvetésére reagáljak -, aki igazolja, hogy ezzel a képzettséggel vagy tudással rendelkezik, annak természetesen nem kell kifizetni azt a pénzt, és annak nem kell részt vennie azon a képzésen, csak akkor ez legyen világos, hogy aki meg nem, azokra nézve kötelező.
ELNÖK: Köszönöm. Azt javaslom, hogy szavazzunk róla, és akkor a javaslat értelmében csatlakozó vagy bizottsági módosító indítvánnyal kiigazítjuk.
Kérdezem tehát a bizottságot, hogy támogatja-e az 5. pontban foglaltakat. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ki nem támogatja? (Szavazás.) Ez kilenc nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Két tartózkodás. A bizottság 12 igen szavazat mellett támogatta a javaslatot.
A 6. pontban Kiss Ferenc képviselő úr a törvényjavaslat hatálybalépésének időpontját kívánja egy évvel kitolni. Az előterjesztő?
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Nem támogatom.
ELNÖK: Nem támogatja. És a kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány sem támogatja. (Közbeszólások. - Derültség.) Ez egy kivételes összhang az előterjesztő és a kormány között. Köszönöm szépen.
A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Köszönöm a megjelenést és a munkát. 1 órakor odaát találkozunk. (Zsigó Róbert: Egyebek nincs?)
Egyebek annyi van, hogy szerdán, 10 órakor találkozunk a reguláris bizottsági ülésen.
Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 32 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese