OTB-11/2009.
(OTB-78/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2009. május 20-án, szerdán, 10 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/9417. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló T/9354. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/9453. számú törvényjavaslat *
Csillag Márta (Oktatási és Kulturális Minisztérium) véleménynyilvánítása *
Kérdések, hozzászólások *
Szavazás *
Egyebek *
1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9417. szám)
(Tatai-Tóth András, Rózsa Endre, Bókay Endre, Botka Lajosné, Földesi Zoltán, Deák Istvánné, Katanics Sándor, Kormos Dénes, Mohácsi József, Rónavölgyi Endréné, Sós Tamás, Szabó Gyula és Tóth Tiborné dr. (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Dr. Kolber István (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Almássy Kornél (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP) Katanics Sándornak (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP) Tóth Tiborné dr.-nak (MSZP)
Mohácsi József (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP) Rózsa Endrének (MSZP)
Dr. Pósán László (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz) megérkezéséig Pánczél Károlynak (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) távozása után Révész Máriusznak (Fidesz)
Kuzma László (KDNP) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Almássy Kornél (független) távollétében Tóth Ferencnek (Fidesz)
Dr. Baranyi Bertold (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Csillag Márta (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a megjelenteket, a bizottság tagjait, a meghívott szakértőket, mindenkit. A bizottság május 20-ai ülését megnyitom. Az aláírt jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülés napirendjére tett javaslatomat a meghívóval együtt kézhez kapták. Eredetileg úgy tűnt, hogy az 1. napirendi pontot nem kell tárgyalnunk, mert nem érkezett kapcsolódó módosító indítvány a T/9417. számon benyújtott javaslathoz, a bizottság ülését megelőzően azonban képviselők jelezték, hogy bizottsági módosító indítványok benyújtását javasolják, vagyis az 1. napirendi pontot akkor mégis csak tárgyalnunk kell. Én tehát - ha más javaslat nincsen -, akkor az eredetileg kiküldött formában teszem fel a napirendet szavazásra. (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, nincs más javaslat. Akkor tehát kérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e a napirendre tett, előzetesen kiküldött javaslatomat. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta. Köszönöm szépen.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/9417. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Soron következik tehát a közoktatásról szóló 1993. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet T/9417. számon kaptak kézhez. A kapcsolódó módosító javaslatokat nem vitatjuk meg, merthogy ilyenek, mint említettem volt, nem léteznek. Ezzel szemben két bizottsági módosító indítvány benyújtására érkezett javaslat. Nem tudom, ki kívánja ezeket elővezetni. (Pánczél Károly jelzésére:) Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Javaslatunk rövid indoklásaként azt szeretném elmondani, hogy szeretnénk, ha törvényi szinten is rögzítenénk azt, hogy a kötelező óraszám mekkora hányadában szükséges az általános kompetenciák megerősítése a szakiskolai képzésben is. Egész egyszerűen szeretnénk elkerülni azt, ami régen, évtizedekkel ezelőtt volt, hogy ez a szakiskolai képzés egy zsákutcás képzés legyen; tehát kapjanak olyan közismereti oktatást ezek a diákok, amely, ha esetlegesen később úgy gondolják, beszámítható lenne, és tovább tudjanak lépni akár érettségit adó intézmények felé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ez, ha jól értem, a két módosító indítvány együttes indokolása volt. (Pánczél Károly és Zsigó Róbert: Igen.) Az egyik módosító javaslat azt rögzítené, hogy kik azok, akik - hogy úgy mondjam - kiugorhatnak a képzés korábbi rendszeréből, és az előrehozott szakképzésben részt vehetnek, és nekik milyen arányban kell a közismereti, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai tárgyakat oktatni. Hogy az a (15) bekezdés micsoda, azt nem tudom pontosan.
A két javaslat feletti együttes vitát megnyitom. Kérdezem először az előterjesztőt, hogy mi az álláspontja.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A beszámíthatóságot a beterjesztett törvénymódosító javaslat, természetesen a hatályos törvényszöveggel együtt, biztosítja. Tehát a szakképzésben részt vevő gyermek a későbbi középiskolai tanulmányai során nem kell hogy a nulláról induljon, hanem például a 9. osztály anyagát a közismereti tárgyak tanulásának a törvényben biztosított aránya lehetővé teszi, tehát a korrigálás nélkül is a 10. osztályban folytathatja később a tanulmányait.
A módosítás első részét, amely különböző bürokratikus elemek beiktatásával tulajdonképpen olyan követelményeket támaszt, amelyeknek a számontartása és a nyilvántartása nem biztos, hogy azt a célt szolgálná, amiért ezt a javaslatot tesszük, tehát a jegyek alapján... Értem a szándékot egyébként, de nem tartom indokoltnak, hogy a jegyek alapján különböző nehézségeket támasszunk, bürokratikus eljárást előírjunk. Azt hiszem, és az a meggyőződésem, hogy azok az iskolák, amelyekből a gyerekek elkopnak, lemorzsolódnak, eltűnnek, az eredeti szabályozás felhasználásával élni fognak ezzel a választási lehetőséggel, azok az iskolák pedig, ahol jól működik a jelenlegi rendszer, hogy a 9-10. osztályban zömmel közismereti tárgyakat tanítanak, és utána kapcsolódnak be a gyerekek a szakképzésbe, azok nem fogják ezt alkalmazni, azok esetében nem lesz indokolt, hogy a kialakult rendszeren változtassanak.
Az a veszély, amit képviselőtársaim igyekeznek megelőzni, véleményem szerint nem fenyegeti a magyar közoktatást, a szakképzést, hiszen jól működő rendszereket az iskolák nem szívesen változtatnak meg. Azt gondolom tehát, hogy a nehezítés, a szervezés nehézzé tétele nem indokolt, ezért én az előterjesztők nevében nem támogatom egyik indítvány elfogadását a bizottság részéről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Tóth Tiborné dr. jelzésére:) Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, hogy közös feladatunk, mármint az oktatási bizottság közös feladata az, hogy a hátralévő bő egy évben (Közbeszólás az ellenzéki képviselők soraiból: Szűk egy évben!) az iskolaműködéshez a lehető legnagyobb nyugalmat próbáljuk meg biztosítani a magyar közoktatásban. Nagyon nehéz feltételek mellett dolgoznak az iskoláink és a pedagógusaink is, és én csak olyan javaslatokat tudok támogatni, amelyek nem felkevernek, nem belekevernek ebbe a rendszerbe, hanem inkább a könnyítést, a pedagógusmunka egyszerűsítését próbálják szolgálni.
A minap a munkacsoporton belül egy olyan kezdeményezés született, amely adminisztrációegyszerűsítési lehetőségeket keres a jelenlegi rendszerben, pontosan azért, hogy az iskolák munkáját egyszerűsítsük. Az előttünk lévő javaslatok egyike, amely a jegyek számbavételéhez köti és, gondolom, egy picikét túlszabályozza a szakiskolák működését, szerintem azért nem támogatható, mert nagyon nagy adminisztrációs bonyodalmat is jelent. Hogy mégis megtörténjen a kompetenciafejlesztés az arra rászoruló gyermekek körében, az, én úgy gondolom, az iskolaműködés átláthatóságának a növelésével, a hagyományos mérés-értékelési rendszerek működtetésével lehet a leginkább biztosítani, és nem ilyen, részletekbe menő szabályozással. Azt hiszem tehát, hogy ezt a két javaslatot jó szívvel nem tudom támogatni a következőkben.
ELNÖK: Bocsánat, hogy a javaslattevők helyett én kérdezek, de mennyiben jelent ez adminisztratív bonyodalmat? Meg kell nézni hat jegyet, és ki kell számítani az átlagát? Ez a bonyolult? Mert ha... (Tóth Tiborné dr.: És hány gyereknél?!)
A javaslat arról szól, ha én jól értelmezem, hogy méltányolja azt a törekvést, miszerint az egyébként lemorzsolódásra ítélt tanulót ne próbáljuk tovább benntartani az iskolában, hanem kezdhesse meg a szakképzést. A javaslat arról szól, hogy valamilyen módon szabjuk meg, hogy ki az, aki vélhetőleg le fog morzsolódni - aki ezekből a tárgyakból a három bizonyítvány átlagában 2,5-nél jobb jegyet ért el, az nem valószínű, hogy hirtelen le fog morzsolódni -, viszont meg akarja akadályozni azt, hogy pusztán azért, hogy hamarabb mehessen a gyerek pénzt keresni, azért az általános műveltségi tárgyak elsajátításában hátrányt szenvedjen.
Én nem látok ebben semmiféle bonyolult - hogy is mondjam? - adminisztratív problémát. (Tóth Tiborné dr.: Nyilván kell tartani, vezetni kell...!) Nem kell ezt nyilvántartani. Bocsánat, van egy bizonyítványa a gyereknek, nem? Bocsánat, hogy itt akadékoskodom.
(Dr. Hoffmann Rózsa jelzésére:) Hoffmann Rózsa képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Általában én is annak vagyok a híve, hogy egyszerűsítsük az iskolák adminisztrációját, de vannak olyan, kifejezetten pedagógiai célzatú, a gyerekek közvetlen érdekét szolgáló tevékenységek, amelyek nem sorolhatók ide. Példaként hadd említsem meg mondjuk a tanmenetírást, amit néhány évtizeddel ezelőtt olyan eufemisztikus módon a törvényalkotó megszüntetett, mindmáig olyan dodonai módon van benne a törvényben, holott jól tudjuk, hogy a szakmai munka alapja a pedagógiai munka írásbeli megtervezése.
Amikor a gyerekek egyéni sorsának a követéséről, egyéni fejlesztési útjának a kijelöléséről van szó, és ez némi írásbeliséggel vagy adatgyűjtéssel jár együtt, azt én nem tudnám a fölöslegesnek minősíthető adminisztratív terhek közé sorolni. Ahogy az elnök úr mondta, itt valóban arról van szó, hogy meg kell nézni a szakiskolába bekerült gyerekek tanulmányi átlagát, amit egy iskolatitkár vagy bárki megcsinálhat. Ez az egyik észrevételem. Én tehát opponálnám azt az érvelést, hogy itt fölösleges adminisztratív tehertől mentesítsük a pedagógusokat, azért, mert ez a tanulók érdekeit szolgálja.
A másik: felhívnám a figyelmet arra, hogy nem közismereti tárgyakról van szó a 40 százalékban. A javaslat azt mondja, hogy a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás átadásáról van szó. Tehát nem feltétlenül történelmet, kémiát, fizikát meg nem tudom mit fognak nekik tanítani, hanem a majdani szakképzés gyakorlásához szükséges elméletet és gyakorlatot.
Harmadrészt azt az érvelést sem találom teljesen helyénvalónak, hogy ne bolygassuk ismét az iskolák életét. Maga a törvénymódosítás kezdeményezése bolygatja - nagyon helyesen - az iskolák életét, mert korrigálni akar egy régen elrontott dolgot, vagyis hogy visszahozhassuk a szakképzés gyakorlati elemeit a 9-10. osztályba. Pont most van az ideje annak, hogy egy kicsit rendszerszerűbben végiggondoljuk ezeket a változtatásokat. Ha most az eredetileg beterjesztett törvénymódosítás kapcsán ezt még finomítjuk, az nem fogja tovább bolygatni az iskolák életét.
Ezért tehát arra szeretném kérni a kollégákat, hogy támogassák ezt a javaslatot, mert magunk is jól tudjuk, a szakiskolában dolgozó kollégák pedig valószínűleg még jobban, hogy sokszor azok az osztályzatok, amelyekkel a gyerekek a szakiskolába belépnek, azok nagyon-nagyon gyér tudást takarnak, és bizony sok olyan esetről tudunk, amikor az iskola azért ad osztályzatot a gyereknek, hogy megszabaduljon tőle, mert túlkoros, mert nem tud vele mit kezdeni. Ez a 2,5-ös átlag gyaníthatóan olyan minimális tudást takar, hogy nem baj, hogyha ezeknek a gyerekeknek jól megszervezetten folytatódik az elméleti és gyakorlati tudáselemek vagy tudás átadása a szakképzés gyakorolásához. Ez tehát meglátásom szerint egy jó szándékú, jó célt szolgáló kezdeményezés, amely az iskolákat nem fogja tönkretenni. Kérem, hogy támogassuk ezt a javaslatot.
ELNÖK: (Tóth Tiborné dr. jelzésére:) Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Úgy gondolom, hogy a jó szándékban, a jó cél kitűzésében nincs vita közöttünk, mert mindannyian azon gondolkodunk, hogy a szakiskolákba járó, tényleg hátrányos helyzetű gyerekek, akik egyébként kiesnének, minél több lehetőséget kapjanak, és valóban személyre szóló fejlesztés, a figyelem odafordulásával történő képzésben való részvétel történjen a jövőben. Nem gondolom azonban azt, hogy ezt egy törvényi előírás fogja elérni. Nem gondolom, hogy az a törvényi előírás, amelynek adminisztratív vonzata is van - és én itt az adminisztratív vonzat ellen emeltem fel a szavamat, és nem a tartalmi, képzési, pedagógiai célok ellen, hisz úgy gondolom, hogy az adminisztratív következmény az, ami pluszként jelentkezhet -, ilyen lenne.
Egyébként valóban, a gyerekek képzésének a figyelése a legszerényebb képességű gyerekek esetén természetes kellene hogy legyen, sőt úgy gondolom, hogy nagyon sok iskolában természetes velejárója is az ott folyó pedagógiai munkának, ez nem a törvénytől lesz pontos vagy jó, hanem a pedagógiai munka minőségétől.
ELNÖK: (Révész Máriusz és Botka Lajosné jelzésére:) Révész képviselő úr, majd Botkáné képviselő asszony következik, aztán megyünk tovább.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az elmúlt bizottsági ülésen mindkét oldalon egyetértettünk abban, hogy nem állt elő az ideális állapot, és mivel nincs ideális állapot, ezért célszerű lenne talán megtenni bizonyos lépéseket, és változtatni kellene. Akkor is azt fogalmaztuk meg - és ebben teljes egyetértés volt -, hogy tulajdonképpen az a rendszer lenne a jó, amely most működik, csak az a gond, hogy a gyerekek egy része kimarad. Akkor azt fogalmaztuk meg - és még ebben is egyetértés volt -, hogy fékeket kell berakni, hogy ne tűnjön ez a könnyebb útnak, és azok a gyerekek, akik elvben a magasabb színvonalú képzést választanák, ne áramoljanak tömegesen a könnyebb útra.
Ez a javaslat - úgy, ahogy Szabó Zoltán képviselőtársam, elnök úr elmondta - döntően ezt a célt szolgálja. Döntően arról szól ez a javaslat, hogy mondjuk akiknek 3-as, 4-es átlaggal tanulnak, ne a könnyebb úton menjenek, hanem magasabb szintű képzéshez jussanak, ami az életben számtalan előnnyel jár, hiszen tudjuk, hogy az élethosszig tartó tanulás szempontjából nem mindegy, hogy kinek milyen a közismereti megalapozottsága.
Igazából pont azért nem értem, hogy miért folyik ennyire élesen ez a vita, mert szerintem az valóban nem egy túlzott adminisztrációs teher, hogy három szám átlagát kiszámoljuk, és valóban arról van szó, hogy aki jobban tanul, az ne a könnyített szakképzési ágra menjen. Ez a javaslat egyik leglényegesebb pontja. Azért furcsállom, hogy itt már ilyen hosszú ideje vitatkozunk ezen, mert ebben a kérdésben nagyjából konszenzushoz közeli állapot volt egy héttel ezelőtt.
ELNÖK: Bocsánatot kérek, mielőtt továbbadnám a szót Botka Lajosnénak, még egy problémát hadd dobjak be a köztudatba! Én a magam részéről viszont ugyanennek a javaslatnak a másik elemét, tehát a "legalább a kötelező óra 40 százalékában" részt nem értem, annak itt, ebben a mondatban nincs helye. Hogy tud legalább a kötelező óra 40 százalékában valaminek a követelményeire épülni? Ez egy rossz megfogalmazás egész egyszerűen. Úgy nagyban-egészben értem, hogy mit akar mondani, csak nem azt mondja, pontosabban nem mond semmit, mert egy rossz megfogalmazásról van szó.
Botkáné képviselő asszony!
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Így járunk, amikor bizottságiként az asztalunkra kerül egy módosító, így aztán mindenki a magáénak érzi. Azzal kezdem a hozzászólásomat, hogy ebben az esetben nem lehet olyan vád, hogy ki nyújtotta be, és hogy az üléspont az álláspont is lenne.
Abból indulok ki, hogy mondjuk így fogadjuk el ezt a törvényt, ezzel a módosítással. Mit fog ez jelenteni? Szeretném hangosan olvasni: "szakiskolai nevelés és oktatás megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon - kiknek is? -, akiknek a 6-7. évfolyam végén és a 8. évfolyam félévében együttesen nem éri el a kettő egész öttizedes átlagot a magyar nyelv és irodalom és a matematika". Ha én polgármester lennék még, vagy iskolaigazgató még inkább, akkor ennek a törvénynek a betartása számomra egyet jelentene: semmilyen mérlegelési lehetőségem nem lenne, mert ez annak a gyereknek az esetében, aki véletlenül elérte a 2,5-ös átlagot ezekből a tárgyakból, egyéb szempontok figyelembevételére nem ad nekem lehetőséget. Ezért egyszerűen nem a pedagógus meg az iskolatitkár adminisztrációjára teszem a hangsúlyt, hanem egy rendkívül komoly, a lemorzsolódás okainak az összetettségét leegyszerűsítő 2,5-ös átlagra, mert ha már 2,5-ös az átlaga, akkor sem szervezhető.
Elképzelem azt a tanügy-igazgatási ellenőrzést, törvényességi ellenőrzést, amit egy ilyen iskola kap, és kiderül, hogy egy gyerek így kerül be, miközben egyébként ott lenne a helye, mert pontosan tudjuk, hogy sok egyéb ok miatt is - vannak később érők, de sok egyéb oka is van - vannak lemorzsolódási veszélyben lévők, akik egyszerűen ki fognak ebből maradni. Ez egy nagyon kemény dolog. Tessék végiggondolni még egyszer, amit felolvastam! Tehát azoknak szervezhető meg. Ez az egyik.
A másik: nagyon jól értem Révész Máriusz képviselő úr felvetését, amely arról szól, hogy milyen veszélye lehet annak, ha a tanulmányokban könnyebb utakat nyitunk. Én meg számtalan olyan példát tudok mondani egy kvázi elit gimnáziumból, a sajátomból, a volt gimnáziumomból, amikor gyerekek későn értek, és a tanulmányi utakat korrigálni tudták. Ezért számomra rendkívül fontos az átjárhatóság, a továbbfolytatás, a beszámíthatóság, és nem feltétlenül szeretném törvényi eszközökkel megakadályozni, hogy egyébként ne kezdjen egy számára könnyebb utat, amit aztán számára természetesen sikerélmény, egyéb motivációk után folytathat.
Bocsánatot kérek, még egyszer mondom: a bizottsági módosító mindannyiunk módosítója. Én e miatt a felvetés miatt, amiatt, mert túlzott és nem gyerekközpontú, nem pedagógiai központú, mert ezzel gyakorlatilag semmilyen felelősséget nem hárítunk sem a fenntartóra, sem az iskolára, egyszerűen kiszámolja valaki - szerintem nem is kell hozzá még iskolatitkár sem, elég a portás néni -, és abban a pillanatban nem szervezhető meg, nem tudom támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth András képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy momentummal szeretném kiegészíteni, ugyanis nemcsak tanügy-igazgatási ellenőrzéseket szoktunk kapni az iskolában, hanem számvevőszékit is, és ha ott 2,6-os átlaggal találnak gyereket, akkor például törvénytelenül veszi igénybe a normatívát az iskola egy ilyen képzésnél a gyerek után, amit büntető szankciókkal visszavonnak. Ez tehát valóban nagyon merev, és olyan típusú következményei lehetnek, hogy hiába próbálnám én iskolaigazgatóként egy gyerek sorsát könnyíteni azzal, hogy bár 2,6-os az átlaga, talán mégis ez a képzés lenne számára a megfelelő - nem akarom elismételni, amit képviselőtársam, Botkáné képviselő asszony elmondott -, emiatt még egy plusz finanszírozási követelmény is felmerülne, és ezért bizony amíg a gyerek az iskolában van, a képzésben van, a jegyeit, az átlagát mindvégig igazolhatóan, dokumentálhatóan nyilván kell tartania az iskolának, hiszen minden számvevőszéki vizsgálatnál be kellene mutatni, hogy jogosan van a gyerek abban a képzési formában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Révész Máriusz jelzésére:) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Megütötte egy szó a fülem: az átjárhatóság. Az a gond, hogy pontosan ez lesz az a képzés, amely nem lesz átjárható sehova, pontosan erről beszélünk. Amikor a képviselő asszony azzal érvel, hogy átjárhatóság (Botka Lajosné: Beszámíthatóság!), azt kell látni, hogy aki ebbe a képzési irányba bemegy, annak ott gyakorlatilag vége, tehát az onnan nem fog tudni sehova felfelé lépni. Ezért jutottunk ebben is konszenzusra, hogy az a fő probléma, hogy ez - hogy mondjam? - egy vigaszág, amely lehetőséget nyújt bizonyos gyerekeknek, akik egyébként... (Botka Lajosné: Lehet, hogy önhöz nem jutott el ez a másik javaslat, erről a kettőről együtt vitatkozunk.) Ez tehát egy vigaszág, amely elvezet valahova, de nem oda, ahova az összes többi képzés - ez a gondunk.
Mi azt szeretnénk szabályozni, hogy olyan gyerekek, akik rendes végzettséghez is juthatnak, amelyben megfelelő módon, megfelelő mennyiségben tanulják a közismereti tárgyakat, amely után át lehet lépni, folytatni lehet az iskolarendszert, tehát azok a gyerekek, akik ezt a képzést, amit most egyébként kötelezően előír a törvény, el tudják végezni, azok ne menjenek erre a könnyített ágra, mert ezáltal befejeződik számukra az élet.
Ha a képviselő asszonynak az a problémája, hogy a határ alacsonyan van megállapítva, hogy a 2,5 alacsony, akkor állapítsuk meg magasabban! De mégis csak az lenne a cél, hogy mondjuk négy egészes átlaggal ne menjenek különböző megfontolások miatt, mert az 14 éves korban egyszerűbbnek tűnik, erre a képzésre. Erre kellene valami megoldást találni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Pánczél Károly jelzésére:) Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Több képviselőtársunkban felvetődött itt, hogy mi az a (15) bekezdés, amelyet mi most ki kívánunk innen venni - ezt szeretném megismertetni önökkel. Mi nyilvánvalóan azt szeretnénk, ha ez a (15) bekezdés megmaradna. Ez úgy szól, hogy: "Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelés és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően a 9-10. évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.". Tehát mi azt szeretnénk, ha ez megmaradna a törvényben.
ELNÖK: Világos. (Párhuzamos beszélgetések.) Bocsánat, de lássuk világosan, hogy miről van szó! A benyújtott törvényjavaslat értelmében ez a bekezdés kikerülne a törvényből, nem lehetne folytatni a korábbi beszámítással a tanulmányokat. A mostani javaslat benyújtói azt javasolják, hogy ez ne kerüljön ki a törvényből, magyarán folytatható legyen, ha később valaki úgy dönt. (Botka Lajosné: Ezzel egyetértek! - Zsigó Róbert: Akkor szavazzunk! - Pokorni Zoltán: Zárjuk le, elnök úr! - Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nagyon jól ismerjük a közoktatási törvényt, de azért annyira nem, hogy paragrafus- és bekezdésszámból kapásból azonosítani tudjuk. Véleményünk szerint a 3. § (5) bekezdése ezt az ügyet rendezi, tehát ez az elfogadása nélkül is biztosított lenne. Egyébként nem is zavaró, tehát korrigálom a korábbi nyilatkozatomat: ez a módosító indítvány, amely a 27. § (15) bekezdését megtartani javasolja, nem lesz ellentmondásban egyébként a javaslat tartalmával, tehát ennek a beadását és a támogatását is javaslom a bizottságnak.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Akkor én azt javaslom, hogy ha ebben a kérdésben konszenzus van, akkor erről szavazzunk, és folytassuk a vitát a másik javaslatról.
Tehát aki - hogy úgy fejezzem ki magam - a rövidebbik, vagyis a törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésének a módosítását indítványozó bizottsági módosító indítvány benyújtását támogatja, az, kérem, most jelezze. (Szavazás.) Ezt tehát benyújtjuk. Ez rendben van.
Nem emlékszem, hogy ki kért szót a másik javaslattal kapcsolatban... (Közbeszólások: Senki! - Botka Lajosné: Senki, szerintem már szavazni akartunk.) Senki? Akkor úgy nézem, hogy abban az ügyben is szavazhatunk.
A következő, kompromisszumra törekvő megjegyzések hangzottak el:
Révész képviselő úr azt mondta, hogy állapítsunk meg esetleg magasabb határt a 2,5-nél, ha az jobban megfelel. Én magam továbbra sem értem ezt a "legalább a kötelező óra 40 százalékában" beszúrást... (Révész Máriusz: Óraszám!) De ez az "épülő"-re vonatkozik, tehát itt az "épülő"-nek a jelzőjévé válik ez is, és ezt nem nagyon értem; nem jó helyen van, vagy nem tudom, hogy kellene megfogalmazni... (Botka Lajosné: Először szavazzunk erről!)
Akkor kezdjük azzal, hogy ki az, aki a bizottsági módosító indítványnak azt a részét javasolja benyújtani, amelyik korlátozza az előrehozott szakképzésben részt vevők körét, mégpedig valamilyen módon - az majd egy külön szavazás kérdése lesz, hogy milyen módon. Aki tehát azt támogatja, hogy a bizottság egy olyan módosító indítványt nyújtson be, amely korlátozza az előrehozott szakképzésben részt vehetők körét, az, kérem, most szavazzon. Aki két szavazatot ad le, két kézzel szavazzon! (Szavazás.) Tizenegy igen. Aki nem ért ezzel egyet? (Szavazás.) Tíz nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Egy - az én másik kezem. Akkor tehát ezt nem fogadtuk el. Egyvalaki nem szavazott, és helyette sem szavaztak, de ilyen előfordul.
Kérdezem, hogy ezek után van-e értelme a javaslat további részéről beszélni. (Révész Máriusz: Nincs.) Nincs. Akkor azt javaslom, hogy ezt ejtsük el.
Köszönöm szépen.
Ezzel az első napirendi pont tárgyalását lezárom...
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Szerintem van értelme!
ELNÖK: Van?
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Elnézést, egy másik elem is van ebben, hogy az előrehozott szakképzési évfolyamon hány százalék legyen...
ELNÖK: Zoltán, a mikrofonba légy szíves mondani, mert nagyon rosszul hallani.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nem tudom, inkább kérdezem, hogy most szabályozott-e az, hogy ebben az előrehozott szakképzési 9-10. osztályban a közismereti, illetve - hogy is fogalmaz? - általános műveltséget megalapozó tartalom milyen arányú. A többinél van ilyen, éppen most emeltük fel 40-ről 50-re a gyakorlatit, azaz 50 a nem gyakorlati, hanem az általános műveltség. A kérdés az, hogy ebben a járatban vagy zónában ez szabályozva van-e. Ez a kérdésem először, és utána, ha nincs szabályozva, akkor talán gondolkodjunk el rajta, hogy kell-e szabályozni.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Itt egy más típusú szabályozás érvényesül. Miután az OKJ szerinti képzésben olyan szakmák kerülhetnek be ebbe, amelyeknek vagy szakképzési évfolyama van, később esetleg, ha kidolgozza a tárca, akkor három is lehet, de mindegyik esetben egy évvel megnő a képzési idő. Vagyis azt szabályozzuk, hogy hány évet kell a szakképzés elméleti és gyakorlati részére fordítani, és akkor értelemszerű, hogy a közismeretre az a plusz egy év marad meg, tehát, ha úgy tetszik, akkor a képzési idő 33 százalékában közismeretet kell tanítani, mert a szakképzésre a kétharmad rész fordítandó.
ELNÖK: Magyarán, ha jól értem a kérdést, illetve az arra adott választ, akkor az, ami a javaslat másik részében van, az tulajdonképpen ezt az egyharmadot emelné fel 40 százalékra. Így van?
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nem tudom, hogy ezt kell-e. (Tatai-Tóth Andrásnak:) Ez az egyharmad a véleményed szerint abból fakad, hogy kimondja a jogszabály, hogy a szakképzés hároméves, illetve négyéves? Azt mondod, hogy a keretet szabályozod, és azon belül vagy kétéves a szakképzés, és van egy év, ami valahogyan..., valahogy így van, hogy háromévesnek kell lennie. Nem értem, hogy ez hogy van.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András és Révész Máriusz jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr, aztán Révész képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A jelenlegi szabályozás szerint az egyes szakmákhoz az OKJ vagy kettő vagy három szakképzési évfolyamot ír elő. Ha ebben a képzésben két szakképzési évfolyammal rendelkező képzés kerül be, akkor a teljes képzési idő három év lesz. Ha három év, akkor... (Pokorni Zoltán: Miért?) Ezt írja elő ez a javaslat, hogy három év lesz a képzési idő, ezt konkrétan tartalmazza ez a módosító indítvány. (Pokorni Zoltán: Ezt kérdeztem.) Tehát benne van a hároméves. Ebben a képzési formában nem tud két szakképzési évfolyammal szakmunkás-bizonyítványt kiadni, hanem három évig kell hogy képezze az iskola a gyereket.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Teszem fel a tárca kidolgoz egy hároméves OKJ-s, akkor?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ha az OKJ hároméves, akkor a teljes képzési idő ebben a formában négy év lesz, tehát mindenképpen egy pluszévfolyamot kap a gyermek a közismereti tárgyak tanulására.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nem bizalmatlan vagyok, csak tájékozatlan. Megmondható, hogy hol van a javaslatban ez a három év, illetve négy év? (Közbeszólások: A plusz egy van benne!)
ELNÖK: Amíg ezt Tatai-Tóth képviselő úr...
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): És az általatok elkészített alapjavaslatban van ez benne, ugye?
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nekem csak az a problémám, hogy amikor Szüdi államtitkár úrnak ilyen kérdéseket feltettünk, akkor ő valami olyasmit válaszolt emlékeink szerint, hogy nincs szabályozva, nincs meghatározva, évfolyamra bontva, hogy hány százalékban kell közismereti tárgyat tanítani. Ez a problémának az okozója. Ezért tettük ezt a javaslatot, hogy valamennyi időt azért előírjunk, amennyi minimálisan kell. Lehet, hogy a törvényből ezt valahogy ki lehet következtetni, de amikor ezt a kérdést egyenesben Szüdi államtitkár úrnak feltettük, azt mondta, hogy ilyen előírás egy szakképzési évfolyamra nincsen.
ELNÖK: További hozzászólások nem lévén, azt hiszem, erről is szavaznunk kellene, és megint egy iteratív megközelítéssel próbálom a dolgot rendezni.
Támogatja-e a bizottság azt, hogy olyan módosító indítványt nyújtsunk be, amely az előrehozott szakképzéssel kapcsolatos szakképzési évfolyamokban közismereti tárgyak valamilyen minimumát előírja? Aki támogatja, hogy ilyen módosító indítvány bekerüljön, az, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ezt a bizottság támogatja.
A kérdés, az iteráció következő lépése, hogy ez hány százalék legyen. (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): 33 százalék legyen!
ELNÖK: Pokorni képviselő úr a kompromisszumos 33 százalékot javasolja. (Tóth Tiborné dr. jelzésére:) Tóthné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Én három év alatt 33 százalékot javasolnék, azért, mert azt akkor a közismereti tárgyak keretében egy évnek lehetne beszámítani a következőkben. És hogy ne zsákutcás képzésekben gondolkodjunk, számomra ez elfogadható...
ELNÖK: A képviselő asszony tehát támogatja Pokorni képviselő úr javaslatát a 33 százalékra vonatkozóan. (Tóth Tiborné dr.: Igen, egyharmad!) Egyharmad, világos.
(Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Miután a bizottság ezt megszavazta, egy olyan értelmű módosító javaslatot támogatni tudnék előterjesztőként, amely a teljes képzési időre vonatkoztatja ezt. Tehát a hároméves képzési idő egyharmadában - hiszen ez a koncepció lényege - közismereti... (Zsigó Róbert: Ezt mondjuk!)
ELNÖK: Világos, tehát nem feltétlenül minden héten vagy minden hónapban kell...
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tehát hogy ne az legyen ennek a következménye...
ELNÖK: ..., hanem a hároméves képzés során legyen ennyi. Érthető, világos.
Akkor tehát, minthogy konszenzus látszik körvonalazódni, úgy teszem fel a kérdést, hogy támogatja-e a bizottság azt, hogy ez a kötelezően előírt közismereti arány a teljes képzési idő egyharmadát érje el. Aki ezt támogatja, kérem, most jelezze. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
Arra kérek felhatalmazást, hogy a bizottság titkárságával ezt úgy fogalmazhassuk meg, hogy az azt is jelentse, amit most itt megállapítottunk. (Általános helyeslés.)
További javaslatok nem lévén az 1. napirendi pont tárgyalását lezárhatjuk.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Következik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat - hogy ezt el tudtam olvasni, azért külön gratulálok saját magamnak. (Derültség.) A javaslatot T/9354. számon kapták kézhez. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásán a kormány képviseletében megjelent Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőit. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokat fogjuk megtárgyalni. Az ajánlástervezet önök előtt fekszik.
A 11. ajánlási ponttal kezdjük.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ügyrendi!
ELNÖK: Tessék!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, szeretném kérni, hogy legalább szóban sorolja fel Edelényi szakértő asszony, főtanácsadó asszony azt, hogy melyik pontokról fogunk szavazni, hogy miközben a vita folyik, meg tudjuk nézni.
ELNÖK: Mondom a számokat: a 11-15. pontok, a 32. pont, a 34-43. pontok, valamint a 47. pont - ezeket fogjuk tárgyalni.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Akkor tehát a 11. ponttal kezdjük. Tóth Ferenc képviselő úr a javaslat 71. §-ának a módosítását javasolja. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Baranyi Bertold, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője vagyok, és az előterjesztő képviseletében...
ELNÖK: Bocsásson meg, nem hallani! Ha egy kicsit közelebb húzná magához a mikrofont!
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnézést! Baranyi Bertold, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője vagyok, és az előterjesztő képviseletében nem támogatjuk a 11. ajánlási pontot.
ELNÖK: Nem támogatják. Van-e valakinek ehhez megjegyzése? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 11. pontban benyújtott indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 12. pontban Tóth képviselő úr a törvényjavaslat 72. §-ának elhagyását javasolja - ez a 72. § egyébként különböző hatályát vesztő rendelkezésekről szól. Az előterjesztő?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 13. pontban Tatai-Tóth képviselő úr a törvényjavaslat 75. § (1) bekezdését kívánja módosítani, amely egyébként a közoktatási törvényről szól... (Közbeszólások: Nyelvhelyességi! - Zsigó Róbert: Egy "a" betűt tett be!) Ja, hogy ez csak egy nyelvhelyességi javaslat! A kormány támogatja-e?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 14. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a törvényjavaslat számtalan rendelkezésének az elhagyását javasolja. Az előterjesztő?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 15. pont ugyancsak Tatai-Tóth képviselő úr indítványa, amely egy felesleges szót törölne a törvényjavaslatból. Az előterjesztő?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Ugrunk, a 32. pont következik, amelyben Tóth Ferenc képviselő úr a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény 7. §-ának hatályvesztését kívánja kiszerelni a törvényjavaslatból. Az előterjesztő?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Mi is van ebben a pontban?
ELNÖK: Pokorni képviselő úr a számból vette ki a kérdést, én is pont azt akartam kérdezni, hogy mi ez a 7. §, amelynek a hatályát kell veszítenie vagy nem kell veszítenie.
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 7. § egy költségvetési automatizmust tartalmaz, amely költségvetési hozzájárulást határozna meg egy törvényben. Ez az automatizmus azonban látszólagos a költségvetési törvényben, hiszen törvény-törvény kollízió lenne, ettől bármikor el lehet térni. Ilyen automatizmusok fenntartását a jelenlegi helyzetben a kormány nem támogatja.
ELNÖK: (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ez az Innovációs Alapnak a költségvetési befizetési arányát fixálja, amikor a törvény megszületett, az állami rész egyfajta garantálása, törvényi szintű garantálása volt ez. Természetesen az adott, aktuális költségvetési törvényben mindig módjában áll a kormánynak ezt hatályon kívül helyezni, eltérni ettől. Mi akkor, amikor ezt a törvényt vitattuk - szerintem éppen szocialista kormány volt akkoriban, mert most már hosszú ideje az van, tehát kizárásos alapon az volt -, akkor ezt egy fontos előrelépésnek tekintettük. Én tehát mindenképpen Tóth Ferenc képviselő úr javaslata mellette érvelnék, hogy ezt tartsuk be. Nem hozunk létre lehetetlen kényszerhelyzetet, annyit hozunk létre, hogy a kormánynak - legyen bárki kormányon - legalább annyi fáradságot kelljen vennie, hogy a költségvetési törvényben ennek a pontnak a felfüggesztését kéri a parlamenttől.
ELNÖK: (Dr. Kolber István jelzésére:) Kolber képviselő úr!
DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Én is azt gondolom, hogy az Innovációs Alapról szóló 2003-as törvény egy nagyon fontos mérföldköve az innovációnak, és egy fontos megállapodás volt a gazdaság és a kormányzat között a járulék befizetésével kapcsolatos álláspont, a költségvetési támogatás, illetőleg a befizetések arányának a meghatározása kapcsán. Nem ismerek olyan körülményt, amely indokolná ennek a módosítását és a megváltoztatását. Én is azt javaslom, hogy hagyjuk ezt meg, ez egy fontos garanciális szabály. Különösen most, a gazdasági válság idején az innováció és az Innovációs Alap egy fontos válságkezelési eszköz is.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Értem Pokorni képviselő úr és Kolber képviselő úr véleményét is, elvileg egyet is értek mindkettejükkel, viszont mióta elfogadtuk ezt a törvényt, azt a gyakorlatban egyetlenegy költségvetésnél sem sikerült betartani, tehát mindig azt az eljárást kellett követni, hogy a költségvetési törvényben korrigáltuk, és emiatt talán megkérdőjelezhető a komolysága, ha benne marad a törvényben. Emiatt azt gondolom, hogy nem jó olyan törvényi szabályozást megtartani, amelyet a megalkotásától fogva egyetlenegy költségvetésben sem tudott a kormányzat támogatni, amelyhez nem tudott forrást találni. Emiatt a kormány álláspontjára helyezkedem kivételesen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Dr. Kolber István jelzésére: ) Kolber képviselő úr!
DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Ismereteim szerint ezt az arányt mindig betartottuk, ennek van egy algoritmusa. Ha jól emlékszem, akkor a járulék befizetését tekintve az adott költségvetési tárgyévet megelőző második évet veszik figyelembe, és ahhoz arányosítják a költségvetési támogatást - a költségvetési törvényben ezek az arányok egyébként követhetők.
ELNÖK: (Révész Máriusz jelzésére:) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy emlékeim szerint annak idején hosszas egyeztetés volt a gazdasági szférával, és az egyeztetés ezzel a megállapodással jött létre - ezt követően a gazdasági szféra szereplői végül is elfogadták ezt a járulékot. Meglehetősen rosszízű lenne, hogyha fognánk magunkat, és azt mondanánk, hogy a szerződés rátok vonatkozó részét teljesítenetek kell, azt fizetitek, a ránk vonatkozó részétől pedig mi most eltekintünk, felfüggesztjük a törvényben.
A másik, amivel érvelni szeretnék, hogy szerintem hosszú távon nagyon-nagyon rossz út az, hogyha ebből a szektorból, az innovációból akarunk pénzt kivenni. Lehet, hogy ez pillanatnyilag egy féléven, éven belül a költségvetési gondokat részben csökkenti, bár nem olyan rendkívül jelentős összegről van szó, hosszú távon azonban ez visszaüt. Ha megnézzük az arányokat, hogy Finnországban, Magyarországon meg az európai országokban mennyi az innovációra fordított kiadások aránya, akkor azt lehet látni, hogy még most is eléggé a sor végén kullogunk. Abban az esetben, hogyha ezt kivesszük, abban az esetben valószínűleg tovább fog nőni a lemaradásunk.
ELNÖK: Hosszú távon mindnyájan halottak vagyunk - mondta Keynes, úgyhogy ezt a részét viszonylag kevéssé tudom méltányolni. Viszont - ha megengedik, hogy képviselőként szóljak a dologhoz - magam is azt gondolom, hogy annak idején nem kis munkába került csúnya szóval mondva legyömöszölni a gazdasági szféra torkán ezt az innovációs járulékról szóló törvényjavaslatot, és ennek sarkalatos pontja volt az, hogy a gazdasági szféra befizetéseivel azonos mértékben az állam is teljesít ilyen kötelezettséget.
Magam is azt gondolom, hogy ettől költségvetési szükséghelyzetben el lehet térni, de nem lenne helyes magából a törvényből kiszerelni ezt az előírást. Legyen világos, hogy ha egy évben a kormánynak el kell térnie ettől a költségvetési törvényjavaslatban, akkor az egy, a normától való eltérés, amire felhatalmazást kér a parlamenttől, és nem tetszése szerint állapítja meg az innovációra a következő évben fordítandó összeget. Én tehát támogatom ezt a javaslatot.
Van-e még valakinek hozzátennivalója? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a 32. számmal jelölt indítványt. (Szavazás.) Igen, ezt a bizottság támogatja.
A 34. pontban Kovács Zoltán képviselő úr tesz javaslatot, egy, a külföldi bizonyítványok elismertetésével kapcsolatos módosítást. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 35. pontban Tóth képviselő úr, ha jól látom... (Közbeszólások: Helyesírási!) Nem feltétlenül helyesírási a javaslat, hanem értelmezés kérdése, hogy itt egy természetes személy azonosító adatairól, vagy valakinek a természetes személyazonosító adatairól van-e szó. Ezt most kérdezném a kormány képviselőjétől.
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokra vezeti be, pontosabban teszi általánossá a jogrendszerben a természetes személyazonosító adatok fogalmát, ezt vezeti végig a törvényjavaslat az egész jogrendszeren, tehát egy ponton eltérni ettől nincs értelme. Ezért nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Világos, értettük. Magyarán itt arról van szó, hogy az 1996. évi nem tudom hányas törvény megállapította, hogy melyek azok a természetes személyazonosító adatok, ezeket így hívják, és ha ezeket így hívják, akkor nem sok értelme van ettől eltérni. (Dr. Baranyi Bertold jelzésére:) Főosztályvezető úr!
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egy félmondat. Ezek a személyazonosító adatok közül azok, amelyek természetesen kapcsolódnak a személyhez, tehát nem az adóazonosító jel, nem a személyi szám, hanem hogy én, akárki itt születtem, s a többi... Ettől természetes.
ELNÖK: Név, születési év, hely, anyja neve - jó, világos. Tisztelt bizottság, azt hiszem, döntési helyzetben vagyunk. (Közbeszólások.) Azt hiszem, hogy döntési helyzetben vagyunk. Tehát aki támogatja ezt a módosító indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja. (Tóth Ferenc: Visszavonom. - Közbeszólás az ellenzéki képviselők soraiból: Zoli, regisztráljátok, hogy visszavonta!) Ja, hogy visszavonta! Akkor meg pláne, akkor meg vissza van vonva. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Ez van a törvényjavaslatban, és ezt akarta..., de most Tóth Ferenc képviselő úr visszavonta, és ezzel a dolog elesett, most már rendben van. (Zaj.)
A 36. pont következik, amely Tatai-Tóth András és Rózsa Endre képviselő urak indítványa... (Párhuzamos beszélgetések, zaj.) Tisztelt bizottság, nem nagyon fogunk tudni így dolgozni. Ha további vita van még az előző, már szavazással, illetőleg visszavonással lezárt javaslatról, akkor ám folytassuk, ha viszont nem, akkor kérem, hogy a 36. ajánlási pontban foglalt módosító indítványnak szenteljük a figyelmünket. A 36. pontban tehát Tatai-Tóth András és Rózsa Endre képviselő úr a felnőttképzésre vonatkozó nyilvántartás előírásaiban kíván némi módosítást elérni. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 37. pontban Tóth Ferenc képviselő úr ugyancsak a felnőttképzésről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot kíván benyújtani. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Bár a törvény több ponton is előírja ezt a követelményt ellenőrzési követelményként, támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány tehát támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Egy akol lészen, és egy pásztor, kérem szépen. (Derültség.)
A 38. pontban Tóth Ferenc képviselő úr még mindig a felnőttképzésre vonatkozó törvény módosítását javasolja. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 39. pontban Tatai-Tóth András és Rózsa Endre képviselő urak ugyancsak a felnőttképzésre vonatkozó előírásokat kívánják módosítani, jelesül egy bekezdésben foglalt kötelezettséget kivennének a 8 napon belüli kötelezettség hatálya alól. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mivel az (5) bekezdés nem tartalmaz kötelezettséget, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 40. pontban ugyancsak Tatai-Tóth és Rózsa képviselő urak még mindig a felnőttképzésre vonatkozó előírásokat kívánják cizellálni. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 41. ajánlási pontban Tatai-Tóth és Rózsa képviselő urak ugyancsak a felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket kívánják pontosítani. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 42. pontban a változatosság kedvéért Tatai-Tóth és Rózsa képviselő urak indítványa a változatosság kedvéért a felnőttképzésre vonatkozó előírásokat kívánja módosítani. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 43. pontban Tóth Ferenc képviselő úr a felnőttképzési törvény rendelkezései közül a hatályukat vesztő rendelkezések közül kíván egyet kiiktatni. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mivel a 262. §-t megelőző 261. §-ban a hiányolt rendelkezések más nyelvtani megfogalmazásban visszakerülnek, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Tehát feleslegesnek tartják - értettem. A kormány tehát nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Végezetül a 47. pontban Pósán képviselő úr egy nyelvhelyességi vagy fogalmazási módosítást javasol. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Tisztelt Bizottság! Az általunk kijelölt ajánlási pontok végére értünk. Van-e valaki, aki úgy gondolja, hogy lett volna még olyan ajánlási pont, amelyről szavaznunk kellett volna, de nem szavaztunk? (Senki nem jelentkezik.) Nincs ilyen jelzés.
Köszönöm szépen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjének a megjelenését.
Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/9453. számon Kósa és Botka képviselő urak által benyújtott törvényjavaslat általános vitája, a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára alkalmasságról fogunk szavazni. Az előterjesztők közül nincs jelen egyik sem, nem tudom, bármelyik képviselő úr meghatalmazott-e valakit. (Senki nem jelentkezik.) Nem. Ebben az esetben tehát nem tudunk az előterjesztővel konzultálni.
Mielőtt az általános vitára való alkalmasságot elkezdenők vitatni, a kormány álláspontját kérdezem a benyújtott törvényjavaslatról.
Csillag Márta (Oktatási és Kulturális Minisztérium) véleménynyilvánítása
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jó napot kívánok! Csillag Márta vagyok az Oktatási és Kulturális Minisztériumból. A kormány kialakította az álláspontját a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban. Differenciál, támogatja az önálló indítvány tárgysorozatba-vételét, és javasolja módosító indítvánnyal a törvényjavaslatban szereplő határidő csökkentését, további csökkentését.
ELNÖK: Köszönöm.
Megnyitom a törvényjavaslat általános vitáját... (Közbeszólások.) Bocsánat, mindenkinek lehetősége van kérdezni, de ha lehetne, a parlamentáris formák betartásával, ha már a parlament egyik bizottsága vagyunk. Tehát megnyitom a törvényjavaslat általános vitáját. Van-e hozzászóló? (Tatai-Tóth András és Révész Máriusz jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr, aztán Révész képviselő úr.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Szeretném a bizottságot emlékeztetni arra, hogy a hatályos törvényben március 31-e az a határidő, amíg a fenntartónak a legfontosabb döntéseit, hogy mely intézmény kerül megszüntetésre, átszervezésre, összevonásra, vagy melyik kerül más fenntartónak történő átadásra, meg kell hoznia. Ez természetesen azt jelenti, hogy a fenntartó önkormányzatnak megfelelő időben napirendre kell tűznie a kérdést, a szükséges egyeztetéseket le kell folytatnia, a szakértői véleményeket, egyebeket be kell szereznie, hogy döntési helyzetben legyen március 31-én.
A tavalyi törvénymódosításnál úgy jött ki ez az időpont - egy éve került bele a törvénybe -, hogy akkor érdekvédelmi szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, az OKM szakértőivel végigtárgyaltuk ezt a kérdést, és ezt találtuk egy olyan időpontnak, amely kellőképpen méltányolja az önkormányzati érdekeket is, de méltányolja azokat a szülői és gyermekérdekeket is, amelyek a beiskolázással kapcsolatban jelentkeznek. Indokoltnak tartjuk tehát azt, hogy például az iskolába történő beiratkozáskor a szülő ne olyan iskolába írassa a gyerekét, amely iskola esetleg a következő év szeptemberétől már nem működik, más fenntartóhoz kerül vagy összevonják egy más intézménnyel, tehát amely iskola életében alapvető változás következik be.
Emiatt, mert ezt alaposan végiggondoltuk, és mert március 31-étől a tanévzárásig a szülőknek, az iskoláknak, az érintett gyermekeknek, pedagógusoknak szükségük van az április, május, június hónapra, erre a három hónapra, hogy részben az iskola belső dokumentumait, amelyeket kell, át lehessen dolgozni, át lehessen szervezni a fenntartói döntés miatt, részben hogy a gyermeket érintő következményeket számba lehessen venni, és megfelelő megoldásokat lehessen találni, részben hogy az érintett pedagógusok is gondoskodni tudjanak a következő tanévre akár a saját munkahelyükről, akár a következő tanévre való felkészülésről, ezért ezt a március 31-ei időpontot a tavalyi megfontolások alapján jónak, kezelhetőnek tartjuk, és nem látjuk indokoltnak ennek a kérdésnek a napirendre tűzését.
Egyébként kormánypárti képviselőként a kormánynak azt a jogát, hogy ha megfelelő szakmai érdekek mentén és egyeztetés után korrigálni kívánja az időpontot, a kormány terjesszen be törvénymódosító javaslatot, természetes fegyelmezetten tudomásul venném, de most ennek a tárgysorozatba-vételét és általános vitára bocsátását nem támogatom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Soha sem hittem volna, hogy Tatai-Tóth Andrással együtt fogok érvelni Kósa Lajos kormány által támogatott indítványa ellen. (Derültség.)
ELNÖK: Az élet produkál néha ilyen csodákat.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Most ez fog történni. (Tatai-Tóth András: Alakul a nagykoalíció!) Azt kell mondjam, hogy amit Tatai-Tóth András mondott, annak minden szavával egyetértek.
Az a helyzet, hogy valóban van egy beiratkozás. Abban az esetben, ha az önkormányzat nem hozza meg a döntést, akkor az egy általános helyzet lehet - én is ezt akartam mondani -, hogy beíratják a gyereket az iskolába áprilisban, aztán majd júniusban azt mondják, hogy bocs, az iskola mégsem indul. A júniusi időpont, június utolsó munkanapja teljesen tarthatatlan: a gyerekek elmennek nyári szünetre, a szülőkkel együtt, a tanárok elmennek nyári szünetre, és akkor mi történik? Júliusban kapnak egy levelet, hogy bocsánat, megszűnt az iskola, majd szeptembertől máshova menjenek? Teljesen elképesztő ez az egész ötlet.
Én magam is önkormányzati képviselő vagyok, de az önkormányzatoknak egy ilyen súlyú döntésen, hogy egy iskolát megszüntetnek, időben el kell kezdeni dolgozni. Szerintem tehát a június végi időpont teljesen tarthatatlan, komolytalan. Se a gyerekekkel, se a szülőkkel, se a tanárokkal szemben nem lehet ezt megtenni.
Én nagyon furcsának tartom, hogy a kormány, az oktatási minisztérium ezt támogatja, hiszen neki nem a politikai szempontokat kellene néznie, hanem a gyerekek és az oktatás érdekeit. Ha végül mégis úgy alakul, ha a beterjesztők személyének olyan komoly súlya van a frakciókban, hogy keresztülmegy ez az indítvány, akkor is azt gondolom, hogy ezt az időpontot június végéről mindenképpen előre kell hozni, legalább április végére, május közepére, de ez még mindig nem oldja meg azt a problémát, hogy simán megy a beiratkozás, ami után döntünk az iskola bezárásáról, átszervezéséről.
Én tehát Tatai-Tóth Andráshoz csatlakozom, és ezt nem tudom támogatni.
ELNÖK: További hozzászólás van-e? (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Fenntartói szempontok jelennek itt meg...
ELNÖK: Abszolút!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Elmagyarázta valaki, mondjuk a polgármester asszony, a fenntartói problémák oldaláról megvilágította ezeket?
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Volt színhely, ahol elmagyaráztam, de az nem az oktatási bizottság. (Derültség.)
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Értem.
ELNÖK: A polgármester urat felkérjük, hogy világítsa meg a fenntartói szempontokat ezzel kapcsolatban.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nem... Egyébként tényleg, a családban... (Derültség.) Nem csipkelődni akartam vele, most döbbentem rá hogy Botka polgármester úr az egyik beterjesztő.
Sok igazság van ebben a javaslatban a fenntartó oldaláról nézve. Nem tudom, milyen kárt tud okozni, hogyha ezt elfogadnánk. Én kezdő polgármester vagyok, és látom azokat a nehézségeket, azokat a pontokat, amelyekkel egy ilyen iskola, egy iskolarendszer működtetése, egyben tartása, megművelése jelent, mert nemcsak arról van szó, hogy folyamatosan fenntartjuk, mert nem tudjuk mindig folyamatosan fenntartani, átszervezésekre időről időre szükség van. Ezekben most elég szigorú a törvény a fenntartóval szemben, jószerével csak egy hónapot ad erre, ha jól emlékszem, vagy 40 napot? (Csillag Márta bólogat.) Tehát nem túl sokat. Itt két tapasztalt, gyakorlott polgármester a maga empirikus tapasztalatai, gyakorlata alapján azt mondja, hogy ez így egy kicsit rövid idő.
Azt kérem, hogy legalább fontoljuk meg, illetve megkérdezném a kormány képviselőjét, hogy milyen húsbavágó gondot okoz az, ha az ő, egyébként szerintem indokolható kérésüket elfogadnánk vagy támogatjuk.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a kormány támogatta...
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Ja, támogatta! (Derültség.)
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): ...támogatta az indítvány tárgysorozatba-vételét, azzal, hogy módosító indítvánnyal javasolja az időpontot módosítani. Azt tudom tehát Pokorni képviselő úrnak mondani, hogy ezt a határidőt, amely ebben a törvényjavaslatban szerepel, a kormány későinek tartja, tehát a június végi határidőt - éppen azon okokból, amelyeket itt már a képviselő urak is elmondtak - későinek tartja, de elképzelhetőnek gondolja, hogy a március végi és a június végi időpont között találjunk egy olyan köztes megoldást, amely a fenntartói és a szakmai, intézményi szempontokat is össze tudja illeszteni, figyelembe tudja venni. (Közbeszólás: Mondjuk május.) Igen, május, mondjuk.
ELNÖK: Tájékoztatom Pokorni képviselő urat, hogy jelen pillanatban az oktatási bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai vállvetve harcolnak a polgármesterek és a kormány koalíciója ellen. (Derültség.)
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a harctéri jelentést. (Derültség.)
ELNÖK: (Katanics Sándor, Révész Máriusz és Tatai-Tóth András jelzésére:) Katanics képviselő úr, aztán Révész képviselő úr, majd Tatai-Tóth képviselő úr következik.
KATANICS SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Csak nagyon röviden szólnék. Nekem polgármesteri tapasztalataim nincsenek, de önkormányzati képviselőként önkormányzatiak vannak. Én azért azt gondolom, hogy egy intézményátszervezésnél hosszabb idő áll rendelkezésre arra, hogy előrelássuk, hogy egy intézményt esetleg meg kell szüntetni vagy át kell strukturálni. Én nem azt látom, hogy itt egy-két hónapról van szó, és mondjuk éppen azért, mert beiratkozáskor valamilyen probléma keletkezik, amiatt kell csak cselekedni. Hosszabb távon lehet stratégiákat kialakítani. Én az önkormányzatban sokszor láttam már azt, hogy egy-két évvel előre világosan lehet látni azt, hogy egy intézménynek a státuszán változtatni kell, esetleg át kell adni a kezelését.
Azt viszont végig kell gondolni, hogy ha ezt mondjuk június végéig engednénk, akkor ebben az esetben például az alkalmazotti körrel mi van, hogyan tudnak nyáron munkát találni, ha egy ilyen speciális helyzet alakul ki. Valóban, a szülők, ha beíratták a gyerekeiket, azzal kell-e, hogy szembesüljenek, hogy a tanévkezdéskor nincs hova menni, vagy hogy változott annak az intézménynek a státusza? Én éppen attól félek, hogy ha ezt beengedjük, ha tárgysorozatba vesszük, akkor az lesz a vége, hogy esetleg az önkormányzati érdekek átviszik ezt a javaslatot, és annak lesznek beláthatatlan következményei, hogyha június végére engedjük kitolni ezt a határidőt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Révész képviselő úr, aztán Tatai-Tóth képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Pokorni Zoltán kedvéért elmondom... (Derültség.)..., elmondom még egyszer... (Pokorni Zoltán: Szégyellem magam, ne csináljátok! - Derültség.) Én nem voltam polgármester, de 11 évig voltam oktatási bizottsági elnök Kőbányán. A javaslat fő veszélyét egyébként abban látom, hogy a beiratkozások előtt, ami áprilisban van, célszerű lenne meghozni ezt a döntést, mert elég kínos, ha olyan intézményben iratkoznak be, amelyet egy hónap múlva az önkormányzat megszüntet.
A június végi időpont abból a szempontból is tarthatatlan, hogy 15-én elmennek a szülők, a tanárok, a gyerekek szabadságra, tehát nehéz levélben közölni..., illetve nem nehéz, de hogy levélben közöljük a szülőkkel, hogy bocsánat, szeptembertől nem tudnak visszajönni az iskolába, és augusztusban legyenek szívesek intézményt keresni, az szerintem tarthatatlan. Azt gondolom, hogy a szülőknek - a gyerekekkel együtt - év vége előtt hagyni felkészülési időt arra, hogy milyen új intézményt fognak választani a megszűnt, átszervezett, átadott intézményük helyett.
ELNÖK: Köszönöm. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tulajdonképpen arra szerettem volna utalni, amit Katanics képviselő úr mondott, hogy itt most valóban nem egyszerűen arról van szó, hogy engedjük általános vitára, aztán majd korrigáljuk, mert megvan az esély arra, úgy érzem, hogy pont az előterjesztők és a parlament mindkét oldalán jelen lévő önkormányzati érdekek összeszerveződése nyomán a javaslat az eredeti formájában kerülhet elfogadásra. Én ezért tettem javaslatot, nem rögeszmésen ragaszkodva április 31-éhez...
ELNÖK: Olyan nincs is! (Derültség.)
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Azt nehéz is!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): ...Március 31-éhez, a hatályos időponthoz, köszönöm szépen. Ezt a tanévet már úgysem érinti a döntés, hiszen ha megszületik is a törvény, és korrigálunk, hogy május közepe vagy május eleje, azt az idén már úgysem lehet alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy van ideje a kormányzatnak megfelelő előkészítés, az önkormányzati érdekképviseletekkel, a szülőkkel, a szakmai szervezetekkel való egyeztetés után koncepcionális megoldást találni. És abban az esetben, ha az jön ki az egyeztetések végén, hogy a kormány által most támogatott május 15-e tényleg jó, és hozzá lehet igazítani a tanév rendjéhez, egyébhez, akkor nem fogjuk elutasítani a kormány ilyen javaslatát, és az a következő évtől már alkalmazható is lesz. De szakmai kötelességünk, hogy akár a saját kormányunkat is megóvjuk attól, hogy ilyen körülményeket teremtsen, hogy egy elemnek ad hoc nekimegyünk, megváltoztatjuk, és nem gondoljuk végig az összes következményét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Úgy látom, hogy nincs további hozzászólási igény. Ha annyit megengednek, azt én még megjegyezném, hogy túl azon, hogy tényleg elég abszurd dolog az, hogy a tanuló arra jön vissza szeptemberben, hogy közben megszűnt az iskola, ezen túlmenően én is voltam polgármester... (Zaj.) ...én is voltam polgármester, magam is zártam be iskolát, és sokkal kényelmesebb lett volna, hogyha ezt a döntést június 25-én lehetett volna meghozni, amikor a pedagógusok már nem tudják értesíteni a szülőket, a szülők nem tudnak tüntetni, nem tudnak odagyűlni a képviselő-testület ülésére, és dühös kifakadásokat produkálni az önkormányzat tervezett döntése ellen, de a demokrácia egy ilyen macerás dolog, hogy akiknek a húsába vágunk, azok időnként ezért feljajdulnak, és ezt kénytelenek vagyunk elviselni. Én is azt gondolom tehát, hogy ezt a törvényjavaslatot nem szabad általános vitára engedni. Köszönöm szépen.
Amennyiben nincs további hozzászólás (Senki nem jelentkezik.), szavazást kérek. Kérdezem tehát, hogy a T/9453. számon benyújtott törvényjavaslatot, amely a közoktatási törvényt kívánja módosítani, a bizottság tárgysorozatba veszi-e, és ezzel általános vitára alkalmasnak minősíti-e. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem veszi tárgysorozatba.
Nem tudom, hogy első helyen kijelölt bizottságként mi a teendőnk ilyenkor, tehát hogy kell-e előadót kijelölni... (Edelényi Zsuzsánna: Az Országgyűlés elnökének írunk levelet.) Csak az Országgyűlés elnökének kell levelet írnunk, tehát nincs bizottsági teendőnk.
Tisztelt Bizottság! Ezzel elérkeztünk a 4. napirendi ponthoz, az egyebekhez. Nekem egyebem nincsen. Nem tudom, van-e valakinek bejelentenivalója. (Senki nem jelentkezik. - Zsigó Róbert: Egyebem sincs.) Az alelnök úrnak egyebe sincs.
Akkor tehát a bizottsági ülést bezárom. Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 31 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese