OTB-12/2009.
(OTB-79/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2009. június 8-án, hétfőn, 9 óra 11 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat (Általános vita)*
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések*
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium) válaszai*
Hozzászólások*
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium) reflexiói*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt ismertető képviselő kijelölése*
Egyebek*
2.Egyebek
Elnököl:Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP) Katanics Sándornak (MSZP)
Dr. Kolber István (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Pósán László (Fidesz) Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Kuzma László (KDNP) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 11 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok! Javaslom, hogy kezdjük meg a munkát. Egyetlen érdemi napirendi pontot javasoltam a mai bizottsági ülésre: a Házbizottság vagy a házelnök kijelölése alapján a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot a bizottságunknak is meg kell tárgyalnia - ezt javaslom a mai ülés egyetlen napirendi pontjául. Kérdezem, hogy van-e valakinek ehhez képest más javaslata. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor, kérem, szavazzanak. Aki elfogadja a napirendet, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság a napirendet elfogadta.
Tisztelt Bizottság! Soron következik tehát a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. A javaslat általános vitáját tartjuk meg, vagyis az általános vitára való alkalmasságról fogunk szavazni. A javaslatot T/9817. számon kapták kézhez. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásán a kormány képviseletében megjelent Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettest és dr. Kiss Zsófia vezető tanácsost. Meg is adom önöknek a szót, döntsék el, hogy egyvalaki, mind a ketten, milyen sorrendben - ahogy önöknek tetszik - kívánnak szólni. Köszönöm.
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Nagyon röviden szólnék. Ez a törvényjavaslat az adórendszer átalakításáról szól, nem tartalmaz adóteher-csökkenést, figyelembe véve a már tavasszal elfogadott törvénymódosítást is, amely az áfa mértékének az emeléséről rendelkezett, tehát összességében adórendszeren belüli átalakításról szól. Ezen belül a fő célja a munkahelyek megőrzésének a segítése, az élőmunkához kapcsolódó adó- és járulékterhek csökkentése. Ennek érdekében a javaslat szerint 2010-től minden munkabérre, jövedelemre vetítve 27 százalékra csökkennek a járulékok. Változik a személyi jövedelemadó sávhatára, ennek következtében körülbelül 1 700 ezer forint havi jövedelemig csökkennek az összevont jövedelemre vonatkozó adóterhek, ebből következően várhatóan csökken vagy nem nő olyan mértékben, ahogyan az egyébként nőne, a munkáltatóknál a bérköltség.
A javaslat ezzel egyidejűleg tartalmaz adóalap-szélesítést, ami a kedvezmények és az adómentes juttatások egy részének adó alá vonását jelenti. Ezen belül az oktatáshoz kapcsolódó költségek a természetbeni juttatások közül a kedvezményesebb adómérték alá esnének, tehát az a javaslat, hogy ezeket 32 százalékos adó terhelje, de nem kellene utána járulékot fizetni. Ugyanilyen kedvezményes adózásban maradna meg az iskolakezdési támogatás és a civil szervezetek támogatása érdekében a társasági adóban lényegében megmarad, sőt némileg még talán kedvezőbbé is válik az adományozás kedvezményezése, ugyanakkor az adományok kedvezménye más adókedvezményekkel együtt a személyi jövedelemadóban is megszűnik.
A társasági adóban inkább egyszerűsítést és némi versenyképesség-javítást jelent az, hogy megszűnik a különadó, igaz, ezzel egyidejűleg a társasági adóban is szélesedik az adóalap, és a javaslat szerint emelkedik az adómérték. De a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények és a szakképzéshez kapcsolódó kedvezmények a társasági adó rendszerében is változatlanul megmaradnak.
Köszönöm szépen, ennyit szerettünk volna bevezetőként elmondani, és várjuk a kérdéseket.
ELNÖK: Én is köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Megnyitom a törvényjavaslat vitáját. Kérdezem, hogy ki kíván elsőként szólni. (Zsigó Róbert jelzésére:) Alelnök úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztőhöz szeretnék kérdést feltenni, mert én történetesen nem olvastam el az elejétől a végéig ezt az elég vaskos törvénytervezetet, amely nagyon sok területet érint. Én az oktatás területéről szeretnék kérdezni.
Úgy gondoljuk, hogy ez a törvénytervezet összegészében hátrányosan érinti az oktatással kapcsolatos területeket. Én konkrétan azt szeretném kérni önöktől, mondják el, hogy az oktatást érintő területek, például a szakképzést, a kutatás-fejlesztést, mondjuk az iskolai étkezést milyen módon érinti ez a benyújtott törvényjavaslat. Szerintünk hátrányosan érinti, azt gondoljuk, hogy több kára lesz, mint haszna, de pontosan szeretnénk tudni önöktől mint előterjesztőtől, hogy hogyan áll ez az ügy. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha kifejezett és célzatos (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) kérdés van és nem kérdéssel kombinált vélemény... (Zsigó Róbert: Ez kérdés volt?) Igen, tehát hogyha ilyen van még, akkor arra térjünk rá. (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr! (Jelzésre:) Rózsa, jelentkezett? (Dr. Hoffmann Rózsa: Igen.) Jó. Akkor Tatai-Tóth András, aztán Hoffmann Rózsa képviselő asszony következik.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az előző törvénymódosítás, az adótörvények módosítása érintette a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt, ami miatt rendkívül nagy érdeklődés keletkezett a szakképzésben, a gyakorlati képzésben részt vevő munkáltatók, vállalkozások körében - gondolom, ez a minisztériumba is eljutott. Azt szeretném megkérdezni, hogy foglalkoztak-e azzal a bizonyos ötpontos kérdéscsoporttal, amely a szakképzés gyakorlatában részt vevő cégek, vállalkozások kedvezményeit, visszaigényelhető támogatásait érintette. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Hoffmann Rózsa képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm a szót. Azt szeretném megkérdezni, mi indokolja azt, hogy a magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el című törvényhelyet szándékoznak itt bevezetni, tekintettel arra, hogy minden intézkedésnek a munkahelyek megtartására kellene irányulnia, és köztudottan nagyon sokan vannak, főleg a vidéki Magyarországon, kistelepüléseken olyanok, köztük nagyon sok iskolai dolgozó is, akik csak gépjárművel tudják elérni a munkahelyüket. Kérdezem tehát, hogy mivel próbálják ezt indokolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további kérdés, akkor megkérem a minisztérium képviselőit, hogy válaszoljanak a feltett kérdésekre.
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium) válaszai
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az oktatással kapcsolatos intézkedések, konkrétan a szakképzés, a kutatás-fejlesztés és az iskolai étkezés. Mint a bevezetőmben is említettem, a szakképzéshez kapcsolódó kedvezmények az egyéni vállalkozóknál, tehát a személyi jövedelemadóban is és a társasági adóban is változatlanul megmaradnak, tehát ugyanaz a kedvezmény, ami a jelenleg hatályos törvényben szerepel, megmarad, a gyakorlati képzést végző egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó havonta a minimálbér meghatározott százalékával csökkentheti az adóalapját.
A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kedvezmények is megmaradnak. Annyi kis változást tartalmaz a törvényjavaslat, hogy bekerült a szövegbe egy olyan kitétel, hogy a saját kutatási tevékenység közvetlen költsége az, ami érvényesíthető a költségelszámoláson túl az adóalapnál a társasági adóban. Ez összességében annyit jelent vagy annyit zár ki, hogy abban az esetben, ha egy vállalatcsoporton belül olyan költségmegosztásos megállapodás van, amikor általában a külföldi fél végzi a kutatási tevékenységet, és a magyar társaság a költségekhez hozzájárul, a mai szabályozásban ez is olyan költségként jelent meg, amellyel csökkenthető volt az adóalap - ezt próbálja kizárni ez a kis pontosítás.
Az iskolai étkezésre vonatkozóan, azt gondolom, valószínűleg külön kell választani a gyerekek és a tanárok étkeztetését. A tanárok étkeztetésére nyilván az az étkezési hozzájárulási szabály vonatkozik majd, ami a törvényjavaslatban úgy szerepel, hogy a melegétkeztetésnél 32 százalékos adóval nyújtható utalvány, a hidegétkeztetés pedig kikerülne a kedvezményezett, bármilyen módon kedvezményezett támogatásból vagy adózásból. De többek között ez a kérdés, tehát az étkeztetés is része az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folyó egyeztetésnek, tehát itt még várható változás. A gyermekek étkeztetését eddig sem érintette az adótörvény, és ezután sem foglalkozik ezzel a kérdéssel.
A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos felvetések elkerültek a Pénzügyminisztériumba, ezeket vizsgálja, és ez is része egyébként az Érdekegyeztető Tanáccsal folyó egyeztetésnek is.
A munkahelyre történő utazással kapcsolatos költségtérítésnél változatlanul különbséget kell tenni a között, amikor a munkahely és a lakóhely ugyanazon helységben van, mert ez a kedvezmény, vagyis a bérletekhez kapcsolódó kedvezmény szűnik meg, és ezzel együtt a személygépkocsival történő munkába járás kedvezménye is megszűnik. Ez annak a koncepciónak a része, amely szélesíteni kívánja az adóalapot, de persze más oldalról lehetővé tette, hogy csökkenjenek az adóterhek, az összevonandó jövedelem adóterhei. Amikor a munkahely és a lakóhely külön településen van, akkor azok a kedvezmények, amelyek eddig megvoltak, változatlanul megmaradnak ezután is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most már tényleg a vélemények következzenek. (Senki nem jelentkezik.) Kezdjük talán mindjárt a másodikkal! (Derültség.) Tisztelt bizottság, nem óhajtom kikényszeríteni a vitát... (Dr. Hoffmann Rózsa és Tatai-Tóth András jelentkezik.) Bocsánat, fenyegető hangsúlyomra meggondolták magukat a képviselőtársak. Hoffmann Rózsa képviselő asszony, aztán Tatai-Tóth András képviselő úré a szó.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Engem nem elégített ki ez a válasz, mert a törvény szövegét nézve úgy látom, hogy a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amely..., itt felsorolja, és csak a hétvégi hazautazást említi. Én nem arról beszéltem, aki hét végén hazautazik, hét elején meg visszamegy, hanem azokról, akik napi bejárást végeznek. Nem látom a törvényben, hogy itt megmaradt volna a költségelszámolás lehetősége. Míg a 6. oldalon lévő 8. § (4) bekezdése egyértelmű a tekintetben, hogy a magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el, itt nincs megjelölve az, hogy amennyiben a lakóhelye és a munkahelyen ugyanazon a településen van. Úgyhogy emiatt ez a paragrafus így elfogadhatatlan, mert azt vetíti előre, hogy akik mondjuk 20 kilométeres körzetben dolgoznak - rengeteg ilyen ember van a dunántúli kistelepüléseken -, akik csak gépkocsival tudják megközelíteni a munkahelyüket, ha ezt nem számolhatják el költségként, akkor a jövedelmük olyan vészesen fog csökkenni, hogy vélhetőleg inkább lemondanak a munkáról, tehát elveszítik a munkájukat.
A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos választ is nagyon bizonytalannak érzem. Akkor, amikor a stratégiai cél - és ebben teljes egyetért van minden politikai erő között -, hogy a kutatás-fejlesztés egy olyan tevékenység, amelyet minden eszközzel támogatni kell, akkor az a meghatározás, hogy csak a saját tevékenységként végzett kutatás közvetlen költsége vonható le... Aki valamikor is részt vett akármilyen nemzetközi vagy konzorciumban végzett kutatásban, hogy mi a saját tevékenységként végzett kutatás, mi az, ami besegít, amikor társul egy kutatásba... Rengeteg olyan költség van egy kutatással kapcsolatban, amelynek a költségként történő levonása bizony segíti, jobb anyagi kondíciókat teremt.
Ide szeretném hozni azt a problémát, amelyet már többször is megemlítettem, hogy fiatal kutatóknak, fiatal egyetemi oktatóknak igen komoly nehézséget okoz, hogy az alacsony fizetésük mellett produkálniuk kell, kutatásokban kell részt venniük, miközben ehhez nem tudnak támogatást kapni a kutatóhelyektől, az egyetemektől, sokszor még az útiköltség előteremtése is gond, és ezek nem feltétlenül saját tevékenységként végzett kutatások. Vagyis úgy érzem, hogy ez a javaslat is azt mutatja, hogy vannak egyrészt prioritásképp kihirdetett stratégiai célok, de az egyes törvényjavaslatok, amelyeket a kormány beterjeszt, ezeket nem szolgálják, elmennek mellette. És feltételezem - de ez csak egy feltételezés, mert én sem tudtam teljesen áttanulmányozni a szöveget -, hogy több ilyen helyet is találnánk a törvényjavaslatban, amely azt mutatja, hogy van megint egy ilyen fűnyíróelv, amely minden áron meg akar takarítani, de nem nézi azt, hogy hol vannak azok a területek, amelyeket nem volna szabad érinteni, mert más, fontosabb célokat sért.
Emiatt ez a törvényjavaslat bizony nem nyerte el a Kereszténydemokrata Néppárt tetszését.
ELNÖK: Köszönöm. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Én elsősorban azt vizsgáltam meg, hogy az illetékességi területünkön, a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozókat hogyan érintik a beterjesztett változások. Úgy látom, hogy gyakorlatilag minden dolgozónk, minden közalkalmazott a kisebbik adókulcs szerint fog a személyi jövedelemadóban adózni, és ez a nettójövedelem-pozíciójukat erősíti. Ugyanakkor természetesen látom azokat a kedvezménymegvonásokat is, amelyekről Hoffmann képviselő asszony beszélt, és másokat is, amelyek az alkalmazottak, az emberek kiadásait fogják növelni, de ha azt akarjuk elérni, hogy az élőmunka egyrészt jobban meg legyen becsülve, másrészt hogy az arra rakódó adóterhek csökkenjenek, akkor jó irányúnak látom ezt a 2010-re vonatkozó javaslatcsomagot. Természetesen az általános vita végéig még tanulmányozva, a szükséges korrekciók, módosító javaslatok benyújtásával élni fogunk. Ezzel együtt általános vitára alkalmasnak tartom, és javaslom, hogy a bizottság is így fogadja el az általános vitára való alkalmasságát ennek a törvényjavaslatnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Van-e további hozzászólás? (Zsigó Róbert jelzésére:) Alelnök úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Csak egy rövid hozzászólásom lenne, elnök úr, köszönöm szépen. Összességében nézve a törvényjavaslatot azt gondoljuk, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség sem fogja támogatni. Mindenféle finom megjegyzés elhangzott az előterjesztő részéről, elmondta, hogy nem tartalmaz adócsökkentést, ami egy finom megfogalmazása annak, ami történni fog.
A másik pedig, hogy azt gondoljuk, ez megint egy olyan törvényjavaslat, amelyről - mint az többször el is hangzott - az Országos Érdekegyeztető Tanácsban még tárgyalások folynak. Többen elmondták már, elemzők, szakemberek, hogy például az étkezési utalványok megadóztatása több kárt fog okozni, mint amennyi hasznot remél tőle a kormány, és összességében lehet, hogy a közalkalmazottak, az oktatást érintő területek közalkalmazottai kedvezményesebben fognak adózni, de úgy összegészében a terheik nem csökkenni fognak, azt gondoljuk, hanem nőni. Hogy ne húzzam a bizottság idejét: éppen ezért nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Mellékesen jegyzem meg - nem én citáltam ide a témát, hanem Tatai-Tóth képviselő úr, és igaza is van egyébként -, hogy a szakképzést érintő megszorítócsomag pedig, azt gondoljuk, olyan károkat fog okozni, ha ezen a módon nem fog változtatni a Pénzügyminisztérium, amelyek beláthatatlanok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor lezárom a vitát, és válaszadásra megadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium) reflexiói
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A munkába járással kapcsolatosan: a 6. oldalon a (2) bekezdés arról szól, arról is, hogy a saját gépjárművel történő munkába járás is kedvezményezett, természetesen a kormányrendelet, a kapcsolódó kormányrendelet függvényében, tehát amikor mozgáskorlátozott személyről van szó, vagy amikor a munkarend olyan, hogy egyébként a közforgalmú járművekkel a munkahelyre való oda- vagy visszautazás nem biztosítható. Tehát a kormányrendelet adta keretek között továbbra is támogatva van a személygépjárművel történő munkába járás is.
A saját kutatáshoz visszatérve: lehet, hogy itt egy kis félreértés van, remélem, hogy csak félreértés van közöttünk. A kutatás támogatása egyrészt amiatt indokolt, mert az innováció is a versenyképességet javítja, másrészt mert munkahely-megtartó és munkahelyteremtő tevékenység. Abban az esetben, hogyha a magyar fél egy akármilyen megállapodás keretében csak költség-hozzájárulást teljesít, és semmilyen kutatási tevékenységet nem végez, tehát effektíve nem vesz részt ebben a munkában, csak a költségeket téríti meg, akkor az nem mondható, hogy a magyar kutatónak munkahelyet teremtettünk, vagy hogy a magyar kutató munkahelyét megtartottuk. A saját kutatás nem azt jelenti, hogy feltétlenül a saját maga részére végzi a kutatást, hanem hogy a tevékenységet maga a cég végzi részben vagy egészben, és amilyen részben azt végzi, a felmerült költségeket olyan részben természetesen kedvezményként figyelembe veheti. Ezen kívül egyébként a társaságiadó-törvényben, amit nem érintenek a módosítások, van még más kedvezmény is, adókedvezmény is van a kutatásra elszámolt bérköltség arányában, és változatlanul megmarad az a kedvezmény, ami eddig volt, azzal a szigorítással, amit mondtam, hogy kizárólag a költségmegállapodások alapján elszámolt költség majd nem lesz levonható. De azt gondolom, hogy ez inkább segít abban, hogy akkor végezzenek itt is valamit, hogy olyan legyen a megállapodás, amely Magyarországon is biztosít valamilyen tevékenységet, és amely a magyar kutatónak is biztosít munkavégzési lehetőséget. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! Az összes vélemény elhangzott, amely el akart hangozni, szavazás következik. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, általános vitára alkalmasnak tartja-e a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számon benyújtott törvényjavaslatot. Aki igen? (Szavazás.) Ez tizenkettő. Aki nem? (Szavazás.) Hat.
Az egyharmad megvan, kisebbségi vélemény is elhangozhat - én csak egy kézzel szavaztam, mert méltányos, hogy a kisebbségi vélemény elhangozhassék.
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt ismertető képviselő kijelölése
Tisztelt Bizottság! Holnap délelőtt 9 órakor kezdődik a parlament ülése, és ez az első napirendi pont, tehát a várható napirend előtti hozzászólások után rögtön ez következik. Bizottsági előadót és kisebbségi előadót kellene állítanunk. Önkéntes jelentkezőket kérek a kormánypárti, illetőleg az ellenzéki oldalról.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Az ellenzék később jelzi...
ELNÖK: Az ellenzék később jelzi, de tisztelettel szeretném megjegyezni, hogy az ellenzéknek mindössze 23 és fél órája van erre a későbbi jelzésre. (Közbeszólások: Még annyi sem! - Zsigó Róbert: Annyira nem később! - Tatai-Tóth András: Ha nincs más, én ott leszek.) Jó, tehát a bizottsági előadó Tatai-Tóth András képviselő úr, a kisebbségi véleményt ismertető képviselő pedig... Ha nagy gondot okoz, akkor mégiscsak két kézzel szavazok, és akkor nincs kisebbségi vélemény... (Zsigó Róbert: Nem, csak később nevezzük meg.) Jó, tehát később nevezi meg az ellenzék a kisebbségi véleménye előadóját.
Tisztelt Bizottság! Ezzel az első napirendi ponttal végeztünk.
Egyebem nekem csak annyi van, hogy szerdán 11 órakor találkozunk.
Van-e valakinek más bejelentenivalója? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor köszönöm szépen a megjelenést és a munkát.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 38 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese