OTB-20/2009.
(OTB-87/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2009. október 7-én, szerdán, 10 óra 4 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló T/10380. számú törvényjavaslat *
A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság módosító javaslatának megvitatása *
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10678. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai, reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése *
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló T/10221. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló H/9965. számú határozati javaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/10508. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
4. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10380. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10508. szám.)
(Dr. Magyar Bálint, dr. Sándor Klára (SZDSZ), dr. Szabó Zoltán és Deák Istvánné (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Dr. Kolber István (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Botka Lajosné (MSZP) Kormos Dénesnek (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP) Katanics Sándornak (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP) Rózsa Endrének (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Pokorni Zoltán (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz) Kuzma Lászlónak (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz) távollétében Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Csillag Márta főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Páva Hanna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Rauh Edit szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 4 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: (A bizottság ülését jelnyelvi tolmács kíséri.) Hölgyeim és Uraim! Azt javaslom, hogy kezdjük el a munkát. Egy sorrendcserére vonatkozó módosító javaslatot is fogok tenni a napirend kapcsán, tekintettel arra, hogy Koleszár Katalin osztályvezető asszonynak el kell majd mennie egy másik bizottsági ülésre képviselni a kormány álláspontját. Jó reggelt kívánok tehát mindenkinek, köszöntöm a bizottság tagjait, meghívottainkat, vendégeinket. Az október 7-ei bizottsági ülést megnyitom. Az aláírt jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképest.
Ahogy jeleztem, a kiküldött napirendi javaslathoz képest van egy módosító indítványom: a 4. pontban a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak megvitatását javaslom az első helyre venni. Eredetileg úgy volt, hogy ezt törölhetjük, mert egyáltalán nem érkeztek kapcsolódó módosító indítványok, ám tegnap a költségvetési bizottság benyújtott egy bizottsági módosító indítványt, és arról nekünk szavaznunk. Az tehát a javaslatom, hogy az osztályvezető asszony távozását és másik bizottsági ülésen való részvételét megkönnyítendő ezt vegyük előre, egyebekben a napirendi pontok változatlanul maradnának.
Kérdezem, van-e valakinek ezzel vagy bármi mással kapcsolatban megjegyzése. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e a kiküldött napirendet az imént vázolt módosításokkal. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság a napirendet elfogadta.
A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság módosító javaslatának megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról T/10380. számon kiküldött törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak megvitatása. Köszöntöm Koleszár Katalin osztályvezető asszonyt.
Mint említettem volt, kapcsolódó módosító indítvány nincsen, ezzel szemben a költségvetési bizottságnak van egy benyújtott bizottsági módosító javaslata az egyházi közoktatási intézmény-fenntartókkal történő elszámolás kapcsán. Úgy tűnik, a kalkulációk megtörténtek, és ezzel kapcsolatban kíván a költségvetési bizottság egy bizottsági módosító indítványt elfogadtatni. Ezt az indítványt kiosztottuk. Kérdezem az osztályvezető asszonyt a kormány álláspontjáról.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Az indítvány támogatott indítvány.
ELNÖK: A kormány támogatja az indítványt. Kérdezem, van-e valakinek ezzel kapcsolatban kérdése, javaslata, (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor tehát szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, elfogadja-e a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtott módosító indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a módosító indítványt elfogadta.
Köszönöm szépen, osztályvezető asszony.
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10678. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Tisztelt Bizottság! Soron következik az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/10678. számon benyújtott törvényjavaslat általános vitája. Köszöntöm a napirendi ponthoz a kormány képviseletében megjelent Horváth István főosztályvezető urat, akinek meg is adom a szót.
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat számos fontos pontosítást, illetve ésszerűsítő szabályt tartalmaz. Kiemelném ezek közül a közszolgálatnak mint egyfajta mintaértékű szolgáltatót érintő szabályt, hogy a fokozatos munkába állás érdekében, kérelemre, a gyermek 1 és 3 éves kora között részmunkaidőben is visszatérhet a közszféra valamennyi dolgozója az állásába, tehát nem kell feltétlenül választani a munka és a gyermeknevelés között. Ezen túlmenően említettem a garanciákat, a felmondási, felmentési tilalmakkal kapcsolatos garanciákat, a szabadsággal kapcsolatos rendelkezéseket állapít meg többek között a törvényjavaslat. Természetesen amennyiben van kérdés, arra válaszolunk.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Megnyitom a törvényjavaslat általános vitáját. Kérdezem, hogy ki az, aki ilyen-olyan vagy amolyan szempontból hozzá kíván szólni. (Cseresnyés Péter jelzésére:) Cseresnyés képviselő úr!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Bár a rövid bevezetőben, az indoklásban hallhattunk arról egy-két szót, mi indokolta azt, hogy ez a törvénymódosítás sorra került, és a parlament nyilvánossága elé fog kerülni, ettől függetlenül szeretném megkérdezni, hogy miért éppen most, voltak-e konkrét indokok arra, hogy ezt a módosítást most, így a parlamenti ciklus vége felé kellett végrehajtani. (Dr. Szabó Zoltán, a bizottság elnöke elhagyja az üléstermet.)
(Az ülés vezetését Zsigó Róbert, a bizottság alelnöke veszi át.)
A másik, amit szeretnék megkérdezni: bár hallottunk arról, hogy tulajdonképpen a munkába való visszajutást, visszalépést segítenék a módosítás egyes részei, a gyesen, gyeden lévő anyukák munkába állását segítenék, mit jelent ez nekik, mit kell tenniük, hogyan oldhatják ezt meg, mi az, amin változtatni kellett ahhoz, hogy ez a munkába állás könnyebb legyen? Van-e a módosítások között olyan, amely kimondottan a munkaadókra nézve jelent könnyebbséget vagy valami kötelezettségvállalást, vagy a munkaadó és a munkavállaló viszonyában valamiféle változás áll be, tehát módosítást kellett eszközölni. Ezt szeretném megkérdezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy kis időre átvettem az ülés vezetését az elnök úrtól.
Kérdezem, hogy van-e még valakinek kérdése, hozzászólása. (Kormos Dénes jelzésére:) Parancsoljon, képviselő úr! (Kormos Dénes: Kérdés, vélemény egyben?) Persze, kérdés, vélemény egyben, igen. Parancsoljon!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen. Elolvasva az előterjesztést és a hozzákapcsolódó indoklást én úgy gondolom, hogy elég részletesen indokolja az előterjesztés ezeket a viszonyokat, amelyeket a képviselő úr is felvetett. Nálunk van egy régi jó mondás, amikor ülésre készülünk, és a véleményünket alakítjuk ki, hogy az anyag áttanulmányozása nagymértékben hozzájárul a hatékony tárgyaláshoz.
Néhány olyan gondolat, amely a bevezetőben is elhangzott. Tapasztalva azokat a korábbi gyakorlatból adódó problémákat, például az intézményvezetői megbízás, a vezetői, a magasabb vezetői pályázati kiírás körüli kérdéseket, amelyek felmerültek a gyakorlatban, én azt látom, hogy valóban olyan kérdések rendezésére is vállalkozik a törvénymódosítás, amelyek korábban a gyakorlatból jöttek. A részmunkaidős foglalkoztatás ilyen módon való rugalmassá tételét nagyon fontosnak gondoljuk, és ez illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amely azt mondja, hogy ne szakadjon el a munkahelytől adott esetben a gyesen, gyermekével otthon lévő szülő, és ez a folyamatos beléptetés egyfajta olyan szabályt is tartalmaz, ha jól érzékeltem, hogy például közoktatási intézményeknél a munka szervezésével kapcsolatosan is igazodik az év, tanév rendjéhez, hogy ne kelljen felborítani adott esetben egy tantárgyfelosztást, egy munkaidőalap-kiosztást. Én tehát úgy látom, hogy ezekre a speciális szabályokra is igyekszik tekintettel lenni.
Fontos, és sok félreértés adódik abból, hogy a különböző, munkavállalóra, vezetőre vonatkozó szabályok, kollektív szerződés megkötésének milyen formái és szabályai vannak, ami adott esetben okozhatott olyan problémát is - az utóbbi időben hallottunk róla eleget -, hogy mondjuk saját magára vonatkozó szabályokat hogyan tud beterjeszteni, és elfogadtatni mondjuk vezető. Az e körüli kérdéseket is körbejárja, és igyekszik megoldásokat keresni erre. (Dr. Szabó Zoltán, a bizottság elnöke visszatér az ülésterembe.)
(Az elnöklést dr. Szabó Zoltán, a bizottság elnöke veszi át.)
Összességében úgy látom, úgy látjuk, hogy azok a törekvések, amelyek a törvénymódosítással kapcsolatosak, egyrészt azért időszerűek, mert a jogalkalmazás gyakorlati problémáit és az abból eredő visszajelzéseket figyelembe véve tesznek meg módosításokat, illetve igyekeznek a munkába állással kapcsolatosan megfelelni azoknak az elképzeléseknek és tendenciáknak, amelyek a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele szempontjából egyébként is kormányzati elképzelések.
Nyilván a részletes vita kapcsán, az általános és a részletes vita kapcsán felmerülhetnek bizonyos finomító módosító javaslatok, de ma úgy látom, úgy látjuk, hogy az előterjesztést általános vitára alkalmasnak lehet találni, és támogatni lehet az elmondott indokok és célok alapján. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor a főosztályvezető úré a szó.
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai, reflexiói
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Az elhangzott kérdésre, hogy miért most került benyújtásra a törvényjavaslat, tömören azt mondhatom, hogy jó munkához idő kell. Hogy a részletekbe menjek: önmagában a Kjt. gyakorlatilag Magyarországon majdnem az összes lehetséges munkakör a hatálya alá tartozik, természetesen más súllyal, mint a gazdaságban.
Elhangzott a kötelező részmunkaidő. A közszféra jogviszonyait hét törvény szabályozza jelenleg, más terminológia, más feltételek vannak. Hogy ez a garantált részmunkaidő bevezetésre kerüljön, ezt nem lehetett egységes szövegezéssel bevezetni, ehhez kellett egy viszonylag hosszabb közigazgatási egyeztetés, és a legszélesebb hatályú érdekegyeztető fórumon is, az OKÉT-ban így végül is úgy állhatunk fel, hogy nem volt fenntartott észrevétel. Tehát önmagában a szabályozás összetettsége, azok az életviszonyok, amelyeket a törvényjavaslat rendez, időigényesek voltak.
A másik kérdés úgy hangzott, hogy a részmunkaidő kikötésével összefüggésben mit kell tenni. A törvényjavaslat meglehetősen részletesen szabályozza az eljárást: legalább 60 nappal a fizetés nélküli szabadság megszűnése előtt be kell adni a közalkalmazottnak, illetve a közszféra másik hat törvénye hatálya alá tartozónak ezt a kérelmét, a munkáltató köteles ezt a kérelmet tudomásul venni, tehát itt a jogalkotó a munkavállaló oldalán avatkozik be egyoldalúan.
A második hozzászólásban elhangzott az a különös szabály, amely éppen a közoktatásra... (Zaj.)
ELNÖK: Bocsásson meg, főosztályvezető úr! Kérem szépen, ha lehetne egy kis csendet, és hogyha az egyeztetések, amelyek haladéktalanul szükségesek, azokat a folyosón lehetne elvégezni, azért hálás volnék.
(Dr. Horváth Istvánnak:) Parancsoljon!
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a részt röviden befejezve: részletesen szabályozza tehát azt az eljárást, hogy valaki alanyi jogon kerülhessen heti 20 órás részmunkaidőbe, ha többek között a családi körülményei vagy egyéb életviszonyai alapján így tud munkába állni. A gyermek hároméves korával visszaáll az eredeti állapot, tehát aki teljes munkaidőből ment el szülni, az a gyermek hároméves kora után is teljes munkaidőben fog többek között tanítani tovább az iskolában.
Az utolsó, harmadik kérdés, hogy a munkaadó és az alkalmazott viszonyát mennyiben érinti. Erre szintén a második hozzászólásban már hallhattunk példát: a pályáztatás feltételei, amennyire egyszerűnek tűnik, egy borzalmasan bonyolult életviszony, hogy például egy intézmény vezetője vonatkozásában nem a munkáltató írja ki, nem ő dönt, hogy ezeket milyen módon kell szabályozni. Ez egy roppant összetett kérdés. A díjazásoknál, a prémiumnál vagy a keresetkiegészítésnél pontosítások, hogy ez ne pazarló, de életszerű legyen. A vezetői szabadságok vonatkozásában a megbízott, kinevezett vezetőnél a mértékek egységesítése. Tehát sok olyan praktikus szabály, amelyet az elmúlt két évnek a gyakorlati tapasztalatai, illetve a tárca és a szociális partnerek véleménye kikényszerített.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Tisztelt Bizottság! Határozathozatal következik. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak minősíti-e az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/10678. számon benyújtott törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Tizenöt igen. Aki nem? (Szavazás.) Ez négy nem. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Két tartózkodás.
A bizottság tehát 15 igen szavazattal, 4 ellenében, 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése
Bizottsági előadót kell-e állítanunk? (Edelényi Zsuzsánna: Ha úgy gondolja a bizottság.) Nem kötelező, de lehet. Van-e igény bizottsági előadó állítására? (Senki nem jelentkezik.) Egyelőre nincsen. Ha jelentkezik ilyen igény, akkor tudomásul fogjuk venni.
Megköszönöm a főosztályvezető úrnak, ezt a napirendi pontot lezárom.
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló T/10221. számú törvényjavaslat
Módosító javaslatok megvitatása
Soron következik a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló T/10221... Bocsánatot kérek, ha szabad kérnem, a jelnyelvi tolmácsot úgy hagyják dolgozni, hogy látni lehessen őt, ez mindenképpen megkönnyítené a munkát. ...Soron következik tehát a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló T/10221. számon benyújtott törvényjavaslat részletes vitája, a módosító indítványokat fogjuk megvitatni. Az ajánlástervezetet kézhez kapták képviselőtársaim. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalására megjelent dr. Páva Hanna főosztályvezető asszonyt és munkatársait. Előrebocsátom, hogy különféle bizottsági és miegyéb módosító indítványok tárgyalására fog sor kerülni, úgyhogy ennek megfelelően próbáljunk majd valahogyan tárgyalni.
Az 1. pontban Donáth László képviselő úr a törvényjavaslat preambulumának stiláris módosítását javasolja. A kormány?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok egyelőre képviselni, és támogatjuk ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Támogatja. Van-e ehhez bárkinek kérdése? (Senki nem jelentkezik.) Szokás szerint ezt a továbbiakban nem fogom megkérdezni, hanem várok néhány másodpercet, és ha nincs jelzés, akkor felteszem szavazásra a kérdést.
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e Donáth képviselő úr módosító indítványát az 1. pont szerint. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a módosító indítványt támogatja.
A 2. pontban Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony a törvény alkalmazási körének meghatározásában a "társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi szolgáltatás"-ra kívánja az "általános egészségügyi szolgáltatás"-t módosítani. A kormány?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Zsigó képviselő úr a 3. pontban a hallássérült és siketvak személyek kommunikációs képességének fejlesztése érdekében nyújtott be módosító indítványt. Ez egyfelől összefügg a 4. ponttal, másfelől érkezett egy javaslat arra nézve, hogy e helyett a bizottság nyújtson be egy bizottsági módosító indítványt. Én azt javaslom, hogy ebben a pillanatban szavazzunk erről, és - Zsigó alelnök úrral megbeszéltem - ha a... (Zsigó Róbert: Szót kérek.) Egy pillanat! Én tehát azt javaslom, hogy most szavazzunk erről, és Zsigó úr azt mondta, hogy ha a későbbiekben a bizottsági módosító indítványban meg tudunk egyezni, akkor visszavonja ezt. De akkor most megadom a szót neki.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A tisztelt bizottságot szeretném tájékoztatni arról, hogy eredetileg amikor az általános vitáról tárgyalt a bizottság, akkor én jeleztem ezt a két problémát, és be is adtuk ezt a módosító javaslatot. Azóta a minisztériummal egyeztettünk, némileg pontosabb lett a javaslat, és mivel meg van nyitva a fogyatékosügyi törvény is, s lévén az eredeti célom is az lett volna egy következő lépésben, hogy a törvényben általánosságban a fogyatékosságokra vonatkozóan kerüljön be ez a két passzus, amely két külön módosító javaslatban van, azt kértem az elnök úrtól, hogy erről a két módosító javaslatról szavazzunk, és amennyiben a bizottság elfogadja majd az ezeket tartalmazó bizottsági módosító javaslatokat, olyan formában, hogy arra, amit én szerettem volna elérni, azok alkalmasok, akkor szót fogok kérni, és tájékoztatom a bizottságot, hogy mi a döntésem a saját módosító javaslataimmal kapcsolatban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatásul annyit, hogy a bizottsági módosító indítványként benyújtani javasolt indítvány lényegében ugyanerről szól, de nemcsak hallássérült és siketvak, hanem mindenféle fogyatékossággal élő személyre vonatkozik, és ennek megfelelően nem a jelen törvényben, hanem a jelen törvényben egyébként megnyitott, a fogyatékos személyekről vagy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló törvényben kerülne elfogadásra. Mindenesetre most a 3. pontban jelzett indítványról szavazunk. Mi a tárca álláspontja?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ahogy az itt az előbbiekben elhangzott, ebben a formában ezt nem támogatjuk, a teljes kiterjesztéssel értünk egyet.
ELNÖK: A tárca ebben a formában tehát nem támogatja. Kérdezem, hogy van-e kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Szerintem mindent megbeszéltünk az ügyben. Támogatja-e a bizottság a módosító indítványt? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a módosító indítványt támogatja, azzal, hogy a bizottsági módosító indítványok között visszatér erre.
A 4. pont ezzel összefüggésben ugyancsak Zsigó képviselő úr javaslata, amely ennek a dolognak tulajdonképpen a másik fele. A tárca álláspontja, gondolom, ugyanaz.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, ebben a formában nem támogatja.
ELNÖK: Ebben a formában nem, bizottsági módosító indítványként igen. A tisztelt bizottság támogatja-e? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Tisztelt Bizottság! Az 5. pontban Sándor Klára képviselő asszony nyújtott be módosító indítványt. Itt kicsit hasonló lesz a helyzet, mint a Zsigó alelnök úr által benyújtott módosító indítványoknál: a tárca ehhez is javasol bizottsági módosító indítványt, amely voltaképpen az eredeti javaslat és a képviselő asszony javaslata között egyfajta olyan kompromisszumot képvisel, amely a tárca álláspontjának is, továbbá a szakma - hogy úgy mondjam - mindkét táborának az álláspontját is tudja képviselni. Elsőként a képviselő asszonynak adok szót.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem vagyok egészen biztos benne, hogy valóban minden szakmai szervezet támogatását bírja az a javaslat, amelyet bizottsági módosító indítványként javasol a minisztérium benyújtani, viszont - hogy bonyolítsam egy kicsit a helyzetet - én is szeretnék beadni, pontosabban már be is adtam egy kapcsolódó módosító indítványt ugyanehhez a szakaszhoz. És Zsigó alelnök úrhoz hasonlóan, hogyha azt a módosító indítványt, a kapcsolódó módosítóként már benyújtott indítványt bizottsági módosítóként el tudjuk fogadni, és be tudjuk nyújtani, akkor természetesen én is visszavonom ezt.
Elmondom, hogy mi a különbség. Az a különbség, hogy az ajánlás 5. pontja szerint javasolt módosításban én egy szövegegység kivételét javaslom, aminek meg kell történnie, mert különben a közoktatási törvény ütközne ezzel a törvénnyel. Másrészt viszont azt a szakaszt vagy mondategységet, hogy: "ha azt legalább öt gyermek, tanuló szülője, gyámja" s a többi, benne hagynám, de azzal a különbséggel, hogy: "ha azt legalább egy gyermek...", és akkor világossá válik az a cél, nem magyarázható félre, nem érthető félre, az, amit én eredetileg javasolni szándékoztam. A célom ugyanis az volt, hogy ne a többi szülő felvilágosultsága, tapasztalata, tudása döntse azt el, hogy egy gyereket megfosztunk-e a kétnyelvű neveléstől vagy nem, hanem minden gyermek saját szülője dönthesse ezt el, és hogyha ezt akar egy gyermek is kéri, az államnak akkor is kötelessége ezt biztosítani. Hogy ezt ne lehessen úgy magyarázni, hogy akkor is köteles ezt bevezetni bármilyen iskola, ha ezt senki nem igényli, ezért cseréltem ki az "öt"-öt "egy"-re, tehát azt javaslom, hogy bizottsági módosító indítványként ezt vezessük be.
Másrészt viszont van egy nagyon fontos új része annak a javaslatnak, amelyet én szeretnék bizottsági módosító indítványként elfogadtatni, nevezetesen... Nevezetesen nem találom...
ELNÖK: Az szomorú!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Mert van néhány papír itt az asztalon, és elkeveredett. ...Megtaláltam az elnök úr papírjai között. (Derültség. - Közbeszólások: Az szomorú! - Derültség.) Tehát a következővel javaslom még kiegészíteni ezt a részt: "A közoktatásról szóló törvény szerint megszervezett oktatási intézményben tanuló, azaz az integrált oktatásban részt vevő hallássérült gyermek számára a magyar jelnyelv oktatását meg kell szervezni, ha azt a gyermek, tanuló szülője, gyámja írásban kezdeményezi az intézmény vezetőjénél.".
Ezzel lényegében megegyezik az a módosító javaslat, amelyet a tárca javasol beadni bizottsági javaslatként, tehát ebben nincs köztünk vita. Van viszont egy egység, amit én fontosnak tartok, nevezetesen az, hogy egészítsük ki ezt a mostani paragrafust még egy újabbal, pontosabban egy bekezdéssel, amely azt tartalmazza, hogy: "A törvényben foglaltak végrehajtása érdekében meg kell szervezni a jelnyelven tanító tanárok és tanítók képzését már a 2010-es felsőoktatási tanévre vonatkozóan.". Ez azért kiemelkedően fontos, mert ahhoz, hogy a törvény valóban életbe léphessen akkor, amikor a tárca is életbe lépni szánta, ahhoz természetesen nemcsak tanárokat kell képezni, akik ötödiktől vagy hetediktől tudnak tanítani, hanem tanítókat is, különben kimaradna egy szakasz a korai fejlesztés, az óvodai nevelés, illetve a felső tagozat között, hiszen tanítóképzés nem folyhatna, olyan tanítóképzés, ahol jelnyelvet használva tudnának a tanítók oktatni. Ezt tehát mindenképpen bele kell tenni. Ezt viszont - biztonsággal mondhatom - egyeztettem a Sinosz képviselőivel, és ők támogatják ezt a javaslatot. Úgy tudom egyébként, hogy a témával foglalkozó szakemberek is támogatják ezt a javaslatot.
Ezekkel a kiegészítésekkel szeretnék majd én tehát egy kapcsolódó módosító javaslatot benyújtani, pontosabban ezt már be is nyújtottam, de azt szeretném, ha ezt együtt, bizottsági módosítóként nyújthatnánk be.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A következő tiszteletteljes javaslatom van: jelen pillanatban előttünk fekszik két, Sándor Klára képviselő asszony által benyújtott módosító indítvány, fekszik előttünk egy olyan javaslat, amelyet a tárca a szakma képviselőivel és az érdekképviseletekkel egyeztetve kompromisszumként javasol, és fekszik előttünk egy olyan kapcsolódó módosító indítvány, amelyet Sándor Klára képviselő asszony már benyújtott, de amit szeretne bizottsági módosító indítványként elfogadtatni. Én látom a dolognak értelmét, de úgy látom, hogy e között a három között most így értelmesen nem tudunk szavazni. Tehát tegyük meg a következőt: szavazzunk most az alelnök asszony két, eredetileg benyújtott indítványáról. Bizottsági módosító indítvánnyal nem késtünk el akkor sem, amikor a jövő héten a kapcsolódó módosító indítványokat fogjuk tárgyalni, és ha akkorra össze tudunk hozni egy olyan bizottsági módosító indítványt, amely ezeket összességében tudja tartalmazni, akkor azt benyújtjuk, és a képviselő asszony pedig ezeket visszavonja, meg a kapcsolódó módosító indítványt is. De ne próbáljunk most itt ötletelni, mert azt gondolom, hogy bár én már itt előtte kaptam felkészítést a tárca képviselőitől, de én is nehezen követem, hogy melyik pont melyikbe tartozik. Azok a képviselők, akik ezt most látják először, gondolom, még nehezebben követik ezt. Az tehát a javaslatom, hogy most az alelnök asszony 5. és 6. pontban szereplő - ugye nincs több? (Dr. Sándor Klára: Nincs.) Nincs. - indítványairól szavazzunk, ez nem kötelez bennünket a későbbiek során semmire, a bizottsági módosító indítványt pedig az alelnök asszony kapcsolódó indítványával együtt tegyük el a jövő hétre, és akkor próbáljunk egy, hogy úgy mondjam: integrált javaslatot kidolgozni. Elfogadható-e ez?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Azzal a kiegészítéssel, hogy nyilván pontosak az elnök úr értesülései, amelyeket a tárcától kapott a szakmai egyeztetésre vonatkozóan. Én is végeztem szakmai egyeztetést ugyanezekkel a szervezetekkel, és az alapján jött ki az a kapcsolódó módosító javaslat, amelyet benyújtottam.
ELNÖK: Értettem. A következőt szeretném javasolni: a szakmával mindenki egyeztetett, a tárcának van javaslata bizottsági módosító indítványra, az alelnök asszonynak is van javaslata bizottsági módosító indítványra, az alelnök asszonynak van javaslata eredeti módosító indítványokra. Az alelnök asszony és a tárca valamikor a következő hét vagy az elkövetkező egy hét folyamán találjanak alkalmat arra, hogy ezeket összedolgozzák egy olyan bizottsági módosító indítványra tett javaslattá, amelyet a jövő héten a bizottság kezelni tud.
Most tehát az 5. pontban szereplő indítványról szavazunk. A tárca ebben a formában nem támogatja, ugye?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, így van.
ELNÖK: Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatjuk-e ezt az indítványt. (Szavazás.) A bizottság támogatja az előbb elhangzott mentális rezervációval.
A 6. pontban Sándor Klára alelnök asszony indítványát a tárca támogatja-e?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ebben a formában nem.
ELNÖK: Ebben a formában nem. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja ugyanazzal a fenntartással. Köszönöm szépen.
A 7. pontban egy bizottsági módosító indítványról fogunk szavazni - hála istennek nem a sajátunkról, hanem a kulturális bizottság által benyújtottról -, amely a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt kívánja módosítani... (Zaj.) - hadd kérjem, hogy én beszélhessek addig, amíg az ülést vezetem! - ..., tehát a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényt kívánja módosítani, nyilván a siketek és nagyothallók kommunikációja érdekében. A tárca?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk ezt a javaslatot. Egy rövid kiegészítést tennék. A 7. pont összefügg a 8. és a 9. ponttal is, hiszen mind a három módosító javaslat a médiatörvényhez került benyújtásra. A három közül mi a 8-ast, Donáth László képviselő úr javaslatát támogatnánk, azzal, hogy szeretnénk, ha ehhez kapcsolódó módosító indítvány kerülne benyújtásra, hiszen a 7. meg a 9. számú módosítónak is vannak jó elemei, és ezeket kapcsolnánk Donáth László képviselő úréhoz.
Itt arról van szó, hogy amit a képviselő úr a 8. pontban benyújtott, azt azzal egészítenénk ki, hogy a fő műsoridő, amíg nem teljes a feliratozás, addig gyakorlatilag a reggel 6 órától éjfélig terjedő időszakot jelentené, tehát abban lenne kötelező ez a feliratozás. Illetve a másik egy olyan pontosítás, hogy amíg az időkorlát létezik, 2014-ig, addig ha a feliratozás elkezdődik, de közben lejárna az az idő, amíg az kötelező, bár nem fejeződött be az adott műsorszám, tehát mondjuk a filmnek a közepén kellene abbahagyni, akkor értelemszerűen ne hagyja abba az adott műsorszolgáltató, hanem fejezze be az adott műsorszámot. Ez lenne a két pontosítás, amit Donáth László képviselő úr módosító javaslatához adatnánk be. Köszönjük.
ELNÖK: Én is köszönöm. Sajnálom, a bizottsági főosztály nem jelezte, hogy itt három összefüggő... (Edelényi Zsuzsánna: A jogi főosztály.) ...Bocsánat, a jogi főosztály - mindig bizottságit mondok, nem tudom, miért -, tehát a jogi főosztály nem jelezte, hogy itt három összefüggő indítványról van szó.
Eszerint tehát a 7., a 8. és a 9., a kulturális bizottság, Donáth képviselő úr és Herényi képviselő úr által benyújtott indítványokról szavazunk. A tárca ezek közül leginkább Donáth képviselő úrét támogatja, azzal, hogy majd kapcsolódó módosító indítványt javasol benyújtani, amely a másik két indítvány használható elemeit is átmenti. Én azt gondolom, hogy ez majd a kulturális bizottság vagy a benyújtók feladata lesz, nekünk a három közül valamelyiket támogatnunk kell, ha egyáltalán kell.
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy a 7-est, a kulturális bizottság által benyújtott módosító javaslatot, amelyet tehát a tárca nem támogat ebben a formában, a bizottság támogatja-e. (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja, sőt egyharmada sem támogatja.
A 8. pontban Donáth képviselő úr indítványa szerepel. Ezt a tárca támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pontban Herényi képviselő úr indítványa szerepel. Ezt a tárca ebben a formában nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! A 10. pont következik, amelyben Herényi képviselő úr indítványa szerepel, amely egy új paragrafust és azt megelőző alcímet kíván beiktatni a törvényjavaslatba a közérdekű információhoz való akadálymentes hozzáférés biztosítása érdekében. A tárca?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, mégpedig azért nem, mert maga a benyújtott javaslat is tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést a 15-16. §-ban. Ez indokolatlanul beszűkíti az akadálymentesítést csak a honlapokra. Ha egyáltalán helye van ennek valahol, akkor az az elektronikus információszabadságról szóló törvény, és nem a jelnyelvről szóló törvény. Köszönöm.
ELNÖK: Értettem. Van-e ehhez valakinek megjegyzése? (Senki nem jelentkezik.)
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény most nincs megnyitva. (Dr. Páva Hanna: Nincs.) És abban ilyen nem szerepel.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem szerepel benne, ezért oda be lehetne tenni.
ELNÖK: Be lehetne tenni (Derültség.), de most nincs megnyitva, és mi nem is tudjuk megnyitni.
Tisztelt Bizottság! Erről akkor szavaznunk kell. Én a magam részéről azt mondom, hogy szavazzuk meg, és majd amikor az elektronikus információszabadságról szóló törvényt sikerül ebben az értelemben módosítani, akkor ezt itt hatályon kívül lehet helyezni - de ez csak az én véleményem, és elnökként természetesen senkit nem kívánok presszionálni a szavazata ügyében.
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e Herényi képviselő úr 10. pontbeli indítványát. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Ezzel a benyújtott módosító indítványok végére értünk. És akkor az előzetes megállapodásunknak megfelelően most annak a bizottsági módosító indítványnak a benyújtásáról szavazunk, amelyet Zsigó alelnök úr javasol. Amit Sándor Klára alelnök javasolt, azt pedig a jövő hétre tesszük el.
Tisztelt Bizottság! Csak hogy megkülönböztethető legyen, ez az a kiosztott bizottsági módosító indítványra tett javaslat, amely eredetileg Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság fejléccel szerepelt volna, és én húztam át, és írtam oda, hogy oktatási bizottság, tehát erről az indítványról van szó. Most először az alelnök úrnak adom meg a szót.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Ezt átnéztem, meg egyeztetések is voltak, én ezt a bizottsági módosító javaslatot támogatom. Egyetlen módosító javaslatom lenne... (Zaj.)
ELNÖK: Bocsánat, figyeljünk egy kicsit, mert azért ez nem teljesen mindegy.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Az első kiegészítéshez, a 17. §-nál a (4) bekezdésben: "Az orvos vagy az általa megbízott egyéb egészségügyi dolgozó a kiskorú személy fogyatékosságának megállapításakor a szülőt, gyámot tájékoztatja az igénybe vehető ellátásokról...", s a többi. Itt a "gyámot" zárójeles megjegyzés után szeretném, ha bekerülne a "haladéktalanul" szó, tehát haladéktalanul tájékoztatja. Ezt szeretném kérni. Ez az eredeti módosítóban is benne van, és szerintem ez egy fontos eleme a módosító javaslatnak, egyébként teljesíthető is. Úgyhogy én azt kérem, hogy ezzel az egy szóval egészüljön ki a javaslat.
Egyébként a bizottsági módosító indítvány elfogadását támogatom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy a "megállapításakor" a magyar nyelv szabályai szerint tartalmazza azt is, hogy haladéktalanul, de szerintem ebben nincs olyan súlyú nézetkülönbség ebben, hogy akár egyiket, akár másikat el ne fogadhatnók.
Először a tárca képviselőjét kérdezem az alelnök úr most szóban benyújtott kiegészítő indítványáról.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): El tudjuk fogadni. Mi is úgy ítéltük meg, hogy a "megállapításakor" ezt tartalmazza, de ha ehhez ragaszkodik, elnök úr, el tudjuk fogadni.
ELNÖK: (Dr. Sándor Klára jelzésére:) Az alelnök asszony kért szót.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én támogatom az alelnök úr javaslatát.
ELNÖK: Más hozzászólás nincsen. Akkor kérdezem tehát a bizottságot, hogy ezzel a kiegészítéssel, amit az alelnök úr javasolt, hogy tudniillik a "tájékoztatja" szó elé a "haladéktalanul" határozót még iktassuk be, támogatja-e a bizottság a bizottsági módosító indítvány benyújtását. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja, tehát akkor be fogjuk nyújtani ebben a formában.
(Zsigó Róbert jelzésére:) Alelnök úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Ígéretemhez híven, habár köszönöm a bizottság tagjainak, hogy támogatták az általam benyújtott módosító javaslatokat, de mivel ezt a bizottsági javaslatot egyhangúlag elfogadtuk, ezért szeretném bejelenteni, hogy az ajánlásban a 3. és a 4. pontban szereplő módosító javaslataimat visszavonom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Zaj.) A tisztelt bizottságot és a jelenlévőket egy kicsit kisebb alapzaj..., hogy is mondjam? Szóval az alapzaj mérséklését kérem, mert így nem nagyon tudunk szót érteni egymással.
Az alelnök úr tehát a 3. és a 4. pontban foglalt indítványait visszavonta. Ezt a bizottsági módosító indítványt benyújtjuk. Az alelnök úr módosító, kapcsolódó módosító és bizottsági módosító javaslatra tett indítványaival pedig a jövő héten foglalkozunk.
Köszönöm szépen, ezzel ezt a napirendi pontot is lezárom. (A napirendi ponthoz érkezett vendégek távoznak.)
A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló H/9965. számú határozati javaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Soron következik a nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat kapcsolódó módosító indítványainak megvitatása. A határozati javaslatot H/9965. számon kapták kézhez, és ha minden jól megy, akkor a kiegészítő ajánlástervezetet is megkapták a bizottság tagjai, amely egyébként összesen egyetlen kapcsolódó módosító javaslatból áll. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásán a kormány megjelent képviselőit.
Egy módosító indítvány van, erről fogunk szavazni. Az indítványt Török Zsolt, dr. Varga László és képviselőtársaik nyújtották be, és a határozati javaslat bevezető részében kívánnak némi módosítást tenni. A kormány képviselőjét kérdezem a kormány álláspontjáról.
RAUCH EDIT (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk ezt a kapcsolódó módosító javaslatot, és akkor néhány szó indoklást is mondanék ehhez, elnök úr.
A kapcsolódó módosító javaslat arra irányult, hogy a stratégia célcsoportja és az ifjúságkutatás célcsoportja korosztályban is azonos legyen. Ha valóban ez volt a cél, akkor nem 10-30 évet kellett volna javasolni, hanem akkor le kellett volna menni 8 évre, hisz a stratégia célcsoportja úgy lett meghatározva, hogy 8-12, 25-30 éves korosztály. Valójában a 10-30 éves javaslat az ifjúságkutatásokra vonatkozik. A nagymintás ifjúságkutatások módszertana kidolgozott, eszerint haladunk az elmúlt nyolc évben, és mivel ifjúságkutatásról van szó, a 15 éves korosztálytól zajlik ez a kutatás. Ha mi le akarjuk vinni ezt a korcsoportot, akkor ahhoz sokkal több mindenre van szükség, például másfajta mutatókat kell kidolgozni, gyermekkel foglalkozó kutatókat kell bevonni, ezen kívül a szülőktől engedélyt kell kérni adott esetben, ha mi egy 8 vagy egy 10 éves gyermeket szeretnénk megkérdezni, és egyáltalán.
Mi úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat, tehát hogy egészüljön ki az ifjúságkutatás gyermekkutatási elemekkel is, a későbbiek során megvalósulhat azokban a kétéves cselekvési programokban, amelyeket a kormányhatározatban rögzítünk majd a jövőben. Most, ebben a formában mi ezt tehát semmiképp nem javasolnánk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az érvelés logikusnak tűnik, bár ettől még... De ez van benyújtva. Azt akartam mondani, hogy ettől még az indítvány odáig, hogy: "a négyévente lebonyolítandó ifjúságkutatások tapasztalatait.", használható volna, legalábbis ezen érvelés alapján, de ez van benyújtva.
Kérdezem, van-e valakinek kérdése, javaslata, indítványa. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor tehát kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt a benyújtott kapcsolódó módosító indítványt. (Szavazás.) Azt a bizottság egyharmada sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! További kapcsolódó módosító indítványok nincsenek, így ezt a napirendi pontot is lezárom.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/10508. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítására benyújtott javaslat, Magyar Bálint és képviselőtársai indítványa, amelyet T/10508. számon kaptak kézhez. A kapcsolódó módosító indítványok megvitatására kerül sor, azok támogatását vagy elvetését kell elvégeznünk. Köszöntöm Csillag Márta főosztályvezető asszonyt a kormány, illetve a tárca részéről.
A kiegészítő ajánlást mindannyian megkapták, az összesen egyetlen pontból áll, amely Tatai-Tóth András képviselő úr javaslata. Meg is adom neki a szót ez ügyben.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Annyit szeretnék csak hozzáfűzni, hogy tartalmilag ez a kapcsolódó módosító javaslat teljesen azonos azzal, amit az előző ülésen módosítóként megszavaztunk. Átszerkesztették a jogászok, így jobban illeszkedik a törvénybe, de tulajdonképpen arról van szó, hogy a 6+6-os szerkezetű oktatást önkéntesen be lehet vezetni, ha a fenntartó és az iskola úgy dönt - így szólt Magyar Bálint, illetve az előterjesztők eredeti javaslata -, és ezt kiegészíti azzal, hogy a szülő számára is legyen önkéntes. Tehát gyakorlatilag kísérletként bevezethetik, de kísérletezni gyerekkel csak úgy lehet, ha ahhoz a szülője is hozzájárul.
Én azt gondolom, hogy ez egy abszolút liberális megoldás, hogy semmiféle, az általánostól eltérő oktatási formát ne tegyünk a gyerek számára kötelezővé, ugyanakkor ne is tiltsuk be, hogyha a három fél elképzelése találkozik, akkor legyen mód ezt a nagyszerű szervezési módot kipróbálni. Igazából ez egy kísérletnek minősül. (Révész Máriusz: Egy kis iróniát éreztünk a szavaidban! - Derültség a Fidesz soraiban. - Révész Máriusz: Egyetértünk!)
ELNÖK: Köszönöm. A tárca képviselőjét kérdezem a tárca álláspontjáról.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tárcaálláspontot képviselek. Támogatja a tárca.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek kérdése, észrevétele? (Kormos Dénes jelzésére:) Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Kérdésem lenne. Oktatási intézmények átszervezésével kapcsolatban jelenleg is biztosít jogokat az oktatási törvény a szülők részére, és ugyancsak megjeleníti az aránytalan teher problematikáját is. Kérdezem, hogy ez a szabályozás az egyébként érvényes közoktatási törvényhez képest mennyiben ad több jogosítványt, vagy egyébként ezt az eredeti jogszabályi körülmények között is érvényesíteni kellene, és ebben az esetben is hasonló célt érnénk el. Magyarán szólva tehát az a kérdésem, hogy mi a többlet benne.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A fenntartóra ró kötelezettséget ez a bekezdés, mert azt mondja, hogy a helyi önkormányzat által fenntartott iskolában akkor szervezhető meg, hogyha a szülőkkel megállapodott. Tehát gyakorlatilag korlátozza a helyi fenntartó döntését.
ELNÖK: (Kormos Dénes jelzésére:) Képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Értem én ezt. Akkor a következő a kérdés: előfordulhat-e, hogy a fenntartó a feladatellátás megszervezésében nemcsak olyanfajta céllal kíván módosítani a korábbi feladatellátásán, mondjuk az egyszerűség kedvéért, hogy 6+6-os rendszert akar kialakítani a közös igazgatású többcélú intézményében - egyéb módon is átszervezhet intézményt, nem csak ilyen céllal -, akkor ez a szabály általános szabály tud-e majd lenni, hogy egyébként szülői elfogadás nélkül ezt nem lehet megcsinálni, vagy csinálunk egy kiemelt jogosítványt egy átszervezési formára, és itt határozzuk meg ilyen erővel és ilyen súllyal a szülői jóváhagyásnak a szükségességét. Mert ugyanolyan átszervezés az én olvasatomban ez is, mint ha egyébként másféle módon, egyéb módon szervezi át az iskola szerkezetét, mondjuk akár a különálló intézményekből közös igazgatású intézményt csinál, vagy bizonyosfajta társulási feladatban..., tehát egy átszervezés... (Közbeszólások: Az más!) Jó, de ott is van egyeztetési kötelezettsége.
A lényege tehát az, hogy egyedileg erre az intézményátszervezési formára akarunk-e erős szülői jogosítványokat megállapítani - amivel én egyébként egyetértek -, és ennek a későbbiek folyamán nem lesz-e vagy nem lehet-e kiterjesztő hatálya más, hasonló átszervezésekre?
ELNÖK: Nem tudom, ki válaszol a kérdésre. (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Amit Kormos képviselő úr felvetett, azok a jogosítványok általában a szülői képviselethez vannak telepítve, tehát egy iskola átszervezéséhez, az alapító okirat módosításához, s a többi, s a többi, a szülői képviselet véleményét kell beszereznie a fenntartónak. Ezekben nem egyenként dönt az iskolába járó ezer gyermek szülője. Jelen esetben arról van szó, hogy ha e paragrafus szerint szervezik meg az oktatást, nevezetesen áttérnek a 6+6-os rendszerre, a 6+6-os rendszerben mindenegyes gyerek esetében joga van a szülőnek ahhoz, hogy eldöntse, akarja-e a gyerekét ebbe a kísérletbe bevinni vagy nem, és ha nem akarja, akkor a feladatellátásra kötelezett önkormányzat aránytalan teher nélkül köteles az adott gyermek számára a hagyományos szerkezetű oktatást biztosítani.
Véleményem szerint ez csak erre a paragrafusra, az e szerint megszervezett 6+6-os oktatásra vonatkozik. Ez az egyenkénti jog véleményem szerint nem érinti tehát az egyébként a közoktatási törvényben különböző módon elhelyezett szülői jogosítványokat, én így értem legalábbis. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Csillag Márta, Révész Máriusz és dr. Hoffmann Rózsa jelzésére:) Főosztályvezető asszony, aztán Révész képviselő úr, majd Hoffmann képviselő asszony következik.
CSILLAG MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem ismételném meg Tatai-Tóth urat. Itt a feladatellátás megszervezésének a kötelezettsége hárul a fenntartóra, tehát fel kell kínálnia egy másik típusú feladatellátást azoknak a szülőknek, akik nem kérik ezt az iskolaszerkezeti váltást, vagy nem szeretnék a gyermeküket ilyen iskolába járatni. Ez nem egyedi a közoktatási törvényben, szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy a hatévfolyamos iskolák megszervezésével kapcsolatos szabályoknál ez már benne van a közoktatási törvényben; ott is van fenntartói kötelezettség a hagyományos négyévfolyamos gimnáziumi szerkezet fenntartására. Hasonló szabályozásról van szó. Egyszerűen a közoktatás megszervezésének a kínálatát, egy másik alternatívát kell ebben az esetben megjelenítenie a fenntartónak, ha a szülők nem kérik ezt a 6+6-os iskolaszerkezetet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Én is ehhez csatlakoznék. Nekem tetszik az indítvány, támogatni is fogom, ugyanis arról van szó, ha jól értem, hogy ha mondjuk egy szülő úgy gondolja, hogy a gyermeke a tanulmányait - mit tudom én - a kecskeméti piarista gimnáziumban fogja folytatni, és azt látja, hogy mondjuk a településen, ahol lakik, át akarják szervezni az oktatást ilyen 6+6-os rendszerűre, akkor belebotlik abba, hogy az a rendszer később, a gyerek jövőjének a tervezése szempontjából nem jó, akkor gyakorlatilag ez az a helyzet, amelyre előírásra kerül, hogy ha a szülő úgy látja, hogy a gyerekének az az érdeke, hogy a hagyományos szerkezetben tanuljon, akkor az önkormányzatnak ezt biztosítania kell. Tehát ha egyetlen szülő is azt gondolja, hogy ő a hagyományos szerkezetben szeretné a gyerekét taníttatni, akkor az önkormányzatnak ezt a lehetőséget biztosítania kell, illetve ez nem jelenthet aránytalan nagy terhet.
Kormos képviselő úrnak azt mondom, hogy számtalan kísérleti programot lehet indítani, de hogyha a kísérleti programok a hagyományos keretek között folynak, akkor szerintem nem is indokolt, hogy ott ilyen erős legyen a szülői véleménynyilvánítás, mert a gyerek esetében az gyakorlatilag vétójogot jelent. Tehát ha a szülő nem akarja ilyen típusú oktatásban részesíttetni a gyerekét, akkor ebbe sem az önkormányzat, sem a fenntartó, sem az igazgató, sem az iskola nem kényszerítheti bele. Erről szól a dolog.
Nyilvánvaló, hogy minden normális önkormányzati intézmény, ha egy kísérleti oktatást indít, egyeztet a szülőkkel, de mivel az iskolaszerkezet hosszú távra szól, és a továbbtanulásra, sok mindenre kihatással van, ezért abszolút helyénvaló ez az indítvány. Lehet, hogy ez kikövetkeztethető az oktatási törvény egyéb paragrafusaiból is, de hogyha ez világosan és egyértelműen le van írva, az biztosan sokkal erősebb és egyértelműbb.
ELNÖK: Köszönöm. Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Én magam tartózkodni fogok az igen gomb megnyomásától a következők miatt: azt a törekvést alapvetően támogatom - Révész Máriusszal egyetértésben -, hogy a szülőnek megadja a lehetőséget, hogy ha nem kívánja ebbe az új szerkezetbe bevinni a gyermekét, akkor ezt megtehesse. Bár megjegyzem: ez a kitétel, hogy amennyiben nem jelent a tanulónak, szülőnek aránytalan terhet, ez elég nehezen értelmezhető, mert mi van akkor, hogyha csak oly módon képesek mondjuk egy kis iskolában, ahol egy évfolyamon van 25 gyerek, kétfelé szedni a gyerekeket, ha azt mondják, hogy járuljatok hozzá, és miután ez aránytalan teher, akkor az önkormányzat meg azt mondhatja, hogy mosom kezeimet, nem szervezem meg, mert aránytalan terhet jelentene. Tehát itt én érzek egy ilyen problémát. De ezen túlmenően is azért tartózkodom az állásfoglalástól, mert elképesztőnek tartom azt a helyzetet, ha kialakul, hogy mondjuk egy kis általános iskolában - a vidéki iskolák nagy része ilyen -, ahol egy-egy osztály van egy évfolyamon, kettéválasszák az oktatást, és továbbaprózódják az a fajta pedagógiai program vagy helyi tanterv, amely nagyjából kialakult.
Én magam tehát úgy látom, hogy egy kis iskolában mondjuk az egységes elvek szerinti tanítás a járható út, az ilyenfajta kettéválasztások nem szerencsések pedagógiai szempontból sem, és ezen túlmenően az egész módosításnak az alapkoncepciójával, a nem szakrendszerűség szakmailag értelmezhetetlen voltával, a kiindulópont elhibázott voltával nem tudok egyetérteni. De ez a jó szándékú kezdeményezést látom, ezért nem nemmel fogok szavazni, hanem tartózkodom.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még hozzászólás? (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak egy mondat. Az aránytalan teher fogalma szerepel a közoktatási törvényben. Szubjektív elemek nyilván nem zárhatók ki, de nem teljesen önkényesen értelmezhető ez a fogalom. Például nem mondhatja azt a kistelepülési polgármester, hogy van 30 kilométerre egy városi iskola, ahol fogadják az ötödikes gyereket - ez biztos, hogy aránytalan teher.
Még csak annyit, hogy a többcélú intézményekről szól alapjában véve ez az ügy, de éppen a kiegészítés miatt, ami érintheti a kistelepüléseket, hogy ha a helyi önkormányzat szerződést köt egy városi iskolával, hogy hatodik után fogadja a gyerekeket. Én magam sem szeretném, ha a kistelepüléseken visszaállnánk az egytanítós, hatosztályos elemire, mert ez pontosan a szegregációt és az esélyegyenlőtlenséget erősítené. Én azt gondolom, hogy ez a tény elegendő ahhoz, hogy nem indul be a kis önkormányzatok agya arra vonatkozóan, hogy minél olcsóbban oldják meg a közoktatást. Én tehát azt gondolom, hogy ezekben az esetekben nem kétféle programot fognak a kistelepüléseken követni, hanem megtartják az esetleg eddig jól működőt. Köszönöm szépen. (Közbeszólások.)
ELNÖK: Köszönöm. (Zaj.) Bocsánat, ha lehetne, a véleménynyilvánítást majd a szavazással fejezzük ki, és ne a jus murmurandi gyakorlásával!
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e ezt a kapcsolódó módosító indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Kettő. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Öt tartózkodás. Tehát két ellenszavazattal, öt tartózkodás mellett a bizottság az indítványt támogatta. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Egyebeink vannak már csak hátra. Ennek keretében én azzal a bejelentéssel tartozom, hogy a jövő héten a lehetőségekhez képest, valószínűleg szerdán - de ez majd a csütörtöki házbizottsági ülés után válik világossá - ugyancsak számos kapcsolódó, illetőleg módosítóindítvány-sorozat megvitatása céljából össze kell majd ülnünk.
Ha másnak nincs bejelentenivalója (Senki nem jelentkezik.), akkor megköszönöm a részvételt. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 6 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese