OTB/21/2009.
(OTB/88/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2009. október 13-án, kedden 10 órakor a
Képviselői Irodaház 532. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Elnöki megnyitó, szavazás a napirendről *
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat (T/10221. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Határozathozatal *
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10806. szám) (Általános vita) *
Dr. Mátyus Mihály szóbeli kiegészítője *
Vita *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Napirendi javaslat
1. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat (T/10221. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10806. szám) (Általános vita)
3. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
5. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10675. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz) alelnök
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) alelnök
Botka Lajosné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Dr. Kolber István (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Almássy Kornél (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) távozása után Rózsa Endrének (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP) Botka Lajosnénak (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP) Tóth Tiborné dr.-nak (MSZP)
Dr. Kolber István (MSZP) megérkezéséig Szabó Gyulának (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP) megérkezéséig dr. Sándor Klárának (SZDSZ)
Tatai-Tóth András (MSZP) megérkezéséig dr. Kolber Istvánnak (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz) dr. Pósán Lászlónak (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz) Révész Máriusznak (Fidesz)
Kuzma László (KDNP)) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Almássy Kornél (független) megérkezéséig Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Dr. Páva Hanna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Bencze Péterné (Pénzügyminisztérium)
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Lencsés Lídia (Alapítványi és Magániskolák Egyesülete)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 14 perc.)
Elnöki megnyitó, szavazás a napirendről
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket, mindenkit, akit érdekel, amit ma itt művelni fogunk. A bizottsági ülést megnyitom. Megállapítom az aláírt jelenléti ív alapján, hogy a bizottság határozatképes, bár többen telefonon jelezték, hogy még érkeznek, csak a forgalmi akadályok miatt a Fehérháztól nem messze tartózkodnak. Úgyhogy további kollégák fognak rövidesen csatlakozni hozzánk. (Botka Lajosné: Csak a szél el ne vigye őket!) Azt hiszem, nem vitorlával jönnek, úgyhogy bízom benne, hogy nem viszi el őket a szél.
Tisztelt Bizottság! A napirendre tett javaslatomat megkapták, először szokás szerint erről szavazunk. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban módosító indítványa? Akár kiegészítésre, akár törlésre, akár sorrendcserére vonatkozó? (Nincs jelentkező.) Nincsen. Akkor kérdezem, ki fogadja el a napirendi javaslatot? (Szavazás.) A bizottság elfogadta a napirendet. Köszönöm szépen.
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat (T/10221. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Tisztelt Bizottság! Soron következik a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló T/10221. számon benyújtott törvényjavaslat feladatkörünkbe tartozó kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása, illetve a múltkori ülésről elnapolt bizottsági módosító indítványok benyújtásának megtárgyalása.
A kiegészítő ajánlástervezetet mindannyian kézhez kapták, önök előtt fekszik. Először ezekről szavazzunk. Az 1. pontban Lukács Tamás képviselő úr a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosítását javasolja. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot. Egyrészt azért nem, mert az ajánlás 3. pontja pontosabban foglalkozik a (2) bekezdésben szabályozandó kérdéssel. A másik pedig, hogy a földfelszíni műsorszórással működő kitételt kivenné, és ez így nem pontos, mert továbbra is földfelszíni műsorszolgáltató lesz függetlenül attól, hogy digitális vagy analóg, úgyhogy nem támogatható.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor tehát, ha a bizottság tagjainak nincs további kérdésük vagy megjegyzésük, szavazunk. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e Lukács képviselő úr javaslatát. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 2-es pontban Soltész Miklós képviselő úr ugyancsak a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényre vonatkozó javaslatnak egy más megfogalmazását vagy módosítását javasolja.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pontban Herényi képviselő úr a változatosság kedvéért a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényhez nyújtott be javaslatot.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pontban Herényi képviselő úr egy új 29. §-t kíván beiktatni, ami az elektronikus információszabadságról szóló törvény megfelelő rendelkezéseit módosítja a hallássérültek érdekében. A kormány?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, ez indokolatlanul leszűkíti a közérdekű információkhoz való hozzáférést, a benyújtott javaslat 16. §-a általánosabb érvénnyel rendezi a kérdést.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Tisztelt Bizottság!
A benyújtott kapcsolódó módosító indítványok végére értünk.
Most a múlt hétfőn elnapolt bizottsági módosító indítványokra tett javaslatot fogjuk megtárgyalni. Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy a bizottsági módosító indítvány kezdeményezője Sándor Klára alelnök asszony hosszas és széles körű egyeztetés útján megállapodásra jutott szinte minden érdekelttel. Tehát az érdekképviseletekkel, a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, egyetlen valakivel nem és ez az Oktatási Minisztérium volt. Majd utóbb - és ez az önöknek most utólag kiosztott 3-as számú bizottsági módosító indítvány - ezt is sikerült elrendezni. A konfliktus oka az volt, hogy a két benyújtani javasolt bizottsági módosító indítvány olyan széles körű jogokat biztosít, amelyeknek a tényleges biztosításával kapcsolatban felmerülnek problémák. De az áthidaló módosító indítvány szerint a kormány az ezzel kapcsolatos problémákat rendeletben tudja szabályozni és ezzel a problémák elháríthatóak.
Jelen helyzetben tehát az az indítvány, hogy ezt az önök előtt fekvő három bizottsági módosító indítványt együttesen nyújtsuk be. Kérdezem a kormányt, hogy hivatalosan is áldását adja-e rá.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, azzal az apró módosítással, amit itt az előbb még az államtitkár úrral egyeztettünk. Tehát a 12. §-hoz a (2) bekezdésben ez úgy hangozna, hogy az óvodai nevelés, illetve iskolai nevelés és oktatás során, tehát a keretében szó helyett a során szó kerülne oda, és ez kiegészülne azzal, hogy a "magyar jelnyelv elsajátításának megszervezésére és finanszírozására a kormány rendeletében meghatározottak szerint kerül sor".
ELNÖK: Ez nem így van, mert közben a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól megkaptuk ennek a javaslatnak a hivatalos változatát, eszerint a törvényjavaslat 29. § (6) bekezdésében a kormánynak adott felhatalmazások között egy b) pontban szólna a dolog úgy, hogy a jelnyelv oktatásának megszervezésére és finanszírozására vonatkozó részletes szabályokat állapítja meg a kormány egy rendeletben. Tehát akkor azt gondolom, hogy ez a hivatalos változat, nem?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Mind a kettő hivatalos változat. Egyszer kell egy anyagi rendelkezés a normaszövegben arról, hogy a kormánynak van egy ilyen feladata, ezt olvastam fel az előbb. És a törvényjavaslat végére kerülne a konkrét felhatalmazás, hogy akkor ezt a feladatot a kormány rendeletben állapítsa meg.
Mind a kettő élne.
ELNÖK: Hát én nem vagyok jogász, de elhiszem önnek, hogy ha így mondja. Akkor tehát mégsem sikerült elkerülni azt a problémát, hogy itt helyben szerkesszünk mindenféléket, de megismételné még egyszer a szóbeli kiegészítését a történetnek?
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A keretében helyett során és utána ennek a bekezdésnek a végére kerülne egy új mondat, ami így hangzik: a magyar jelnyelv elsajátításának megszervezésére és finanszírozására a kormány rendeletében meghatározottak szerint kerül sor. Egyébként ezt elektronikus formában átküldjük önöknek, ha még nem késő, az ülés után.
ELNÖK: Erre most van szükségünk. A magyar jelnyelv oktatásának megszervezésére és finanszírozására a kormányrendeletben meghatározottak szerint kerül sor. Akkor tehát együttesen a három bizottsági módosító indítvány benyújtásával nyitom meg a bizottsági vitát. Alelnök asszony!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Én csak a jegyzőkönyv kedvéért egy minimális pontosítást szeretnék tenni, hogy szerintem nem volt konfliktus sem a tárcák, sem az érdekképviseleti szervek, sem a tanárképzésben és tanítóképzésben ma szerepet játszó szervezetek, intézmények, sem közöttem, hanem eléggé aktívan együtt kerestük a megoldást. És nagyon fontosnak tartom, itt nem hangzott el, hogy az érdekképviseleti szervezetek maximálisan egyetértenek minden módosítással. Tehát, ha igaz, akkor ezekkel a módosításokkal egy olyan törvény születhet, amely Európában is nagyon előkelő helyre helyezi Magyarországot. Szeretném kérni a bizottság támogatását és természetesen majd a parlament támogatását is ehhez a törvényhez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én nem azt mondtam, hogy itt konfliktus támadt, csak azt, hogy az Oktatási Minisztériumnak a dolog megszervezésével és finanszírozásával kapcsolatban voltak fenntartásai, de ezeket aztán sikerült ezen az úton rendezni. További hozzászólás? Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Szeretném megjegyezni, hogy az ugyan szépen hangzik, hogy majdan a kormányrendelet intézkedik a finanszírozás kérdéséről is, de az a helyzet, hogy olyan nagyon nem bízunk ebben. Magyarán az az érzésem, hogy egy jó szándékú kezdeményezés egész egyszerűen mellékvágányra fog futni, pontosan a mostani költségvetés az egyik jó példa rá. Ha ebbe most bele tudjuk ezt tenni, akkor azt mondom, hogy van realitása. Egyébként pedig csak egy szépségtapasz lesz, mert egész egyszerűen az iskolafenntartók azért, mert elő fogják nekik írni kötelességként, mivel nem lesz rá pénzük, nem fogják tudni megcsinálni. Tehát most tegyük bele a költségvetésbe ennek a finanszírozási fedezetét vagy pedig mondjuk azt, hogy ez mint hosszú táv elő kell, hogy jöjjön, de egész egyszerűen jelen esetben ez csak egy szépségtapasz, egy jó szándék és nincs hozzá forrás. Önökön múlik. Ez a tiszteletteljes javaslatom, hogy építsük bele a költségvetésbe.
ELNÖK: Képviselő úr! Ha a törvény szövegét úgy egészében áttanulmányozta volna, akkor tudná, hogy ez a javaslat 2017-ben fog hatályba lépni. Úgyhogy a 2010-es költségvetésben talán fölösleges ennek a finanszírozási forrását megtervezni. Ettől természetesen a költségvetés vitájakor javaslatot tehet ilyen bizottsági módosító indítvány benyújtására, de sok értelmét nem látom.
További javaslat? Hozzászólás? Nincsen. Akkor tehát én egyben tenném fel a kérdést. A három bizottsági módosító indítványt a szóban elhangzott kiegészítéssel benyújtjuk-e? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A bizottság úgy döntött, hogy ezeket benyújtjuk. Megköszönöm a jelenlétet és az együttműködést.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10806. szám) (Általános vita)
ELNÖK: Soron következik a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A törvényjavaslatot T/10806. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásához a kormány képviseletében megjelent Mátyus Mihály főosztályvezető urat. Meg is adom neki a szót.
Dr. Mátyus Mihály szóbeli kiegészítője
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvénymódosítás célja, hogy a felnőttképzésben - és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy kizárólag a felnőttképzésben - az OKJ-s képzés vizsgáztatására vonatkozó engedély megszerzését szolgáló szabályrendszert igazítsa a belsőpiaci szolgáltatásokról szóló 2006/123-as EK-irányelvhez. Ennek alapján meg kell változtatni az eddigi rendszert, amelynek az volt a lényege, hogy a vizsgaszervezési jogot elnyerni szándékozó felnőttképzési intézményeknek a szakképesítésért felelős miniszterekhez kellett pályázni. Pályáztak abba különböző feltételrendszerek alapján, a miniszter döntött és utána a szakképesítésért felelős miniszterek rendeletben jelentették meg az adott szakmára, sokszor még területi hatályban is korlátozott engedélyeket.
A törvénymódosítás ezt az egész rendszert új alapokra helyezné azzal, hogy egy, kormányrendeletben kijelölt hatósághoz kell benyújtani a vizsgaszervezési engedélyt, amelynek általános feltételrendszerét, személyi- és tárgyi feltételrendszerét kormányrendelet tartalmazná. Azért, hogy az egyes szakmákban a specialitásokat is érvényre lehessen juttatni, a szakképesítésért felelős miniszterek ezzel együtt felhatalmazást kapnának arra, hogy a speciális személyi és tárgyi feltételrendszereket saját rendeletükben rögzítsék.
Ezt követően a hatóság kiadja az engedélyt, amelynek érvényessége az ország egész területére kiterjed, tehát e tekintetben is előremutató, valamint az időtartama nem lesz korlátozva, mint eddig. Nem kell négyévente megismételni, hanem visszavonásig, illetve visszamondásig korlátlan ideig érvényes. A törvénymódosítás nem nyúl hozzá ahhoz a rendszerhez, ami eddig is volt, hogy az iskolarendszerben oktatást végző intézmények továbbra is alanyi jogon jogosultak vizsgaszervezésre, ideértve az általuk felnőttképzésben folytatott képzés vizsgaszervezését is, tehát kizárólag a felnőttképzési intézményekre vonatkozik ez. Még egy módosítást szeretnék kiemelni, hogy az eddigi szabályozás szerint az intézmények megszűnése esetén a vizsga dokumentumait az illetékes főjegyzőnek kellett átadni. Most a törvény ezt módosítaná úgy, hogy mind az iskolarendszerben, mind azon kívül a vizsgáról szóló törzslap második példányát az Állami Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek kéne megküldeni, amely kizárólag csak arra a célja használhatja az abban lévő adatokat és 50 évig köteles megőrizni, hogy ha elveszik a bizonyítvány, annak pótlására és másodlata kiadására lehessen sort keríteni. Ez nagyon sokszor ma is élő probléma, hogy ha megszűnik az intézmény és nem adták le a papírokat, elvesztek a papírok, akkor 20-30 évvel később nagyon nehéz egy elveszett bizonyítványt pótolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Tisztelt Bizottság! Megnyitom a törvényjavaslat vitáját. Ki kér szót? Hoffmann képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm. Kérdéseim lennének, először azokat szeretném feltenni. Megköszönném, hogy ha főosztályvezető úr ennek az irányelvnek a tartalmát egy kicsit ismertetné, mert a benyújtott anyag alapján nehéz kapcsolatot találni a hivatkozott irányelv és a benyújtott törvénymódosítás között. A második kérdésem, hogy itt többször szó van egy hivatalról, amely majd az engedélyeket kiadja. Ez milyen hivatal? Új hivatalt szándékoznak-e létrehozni vagy mi ezzel a terv?
Néhány apróság: a tanulószerződés kezdő időpontjánál mi indokolja, hogy a 7. § szerint a 16. életévre teszik, mikor a jelenleg hatályos törvény ezt a 15. évre teszi?
A 6. és a 8. § lényegében - ha jól láttam - tartalmilag megegyezik a törvény hatályos szövegével, csak egy kicsit átszerkeszti, illetőleg a 8. §-ban túlbonyolítja. Mi a magyarázata ennek? És majd még az észrevételeimet később tenném meg. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor módosítsunk egy kicsit a dolgon. Van-e valakinek még kifejezetten kérdése? Pósán képviselő úr, aztán Révész képviselő úr.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Azt szeretném megkérdezni, hogy ráfordítás tekintetében az engedélyalapú vizsgaszervezés a pályázatihoz képest pénzügyileg mit jelentene. Olcsóbb lenne vagy mi ennek az összefüggésrendszere?
A másik kérdés, hogy ez az engedélyalapú vizsgáztatás jelenti-e azt, hogy akkor a vizsgaszervezésben egyéb, Magyarországon kívüli tagállami szereplők is részt vehetnek vagy mi ennek a metodikája.
Az irányelv engem is érdekelne, amire önök hivatkoznak, mert nem világos, hogy konkrétan mi indokolja a módosítás szükségességét. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Révész képviselő úré a szó.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Én arra szeretnék rákérdezni főosztályvezető úrtól, hogy nem tartja-e aggályosnak, hogy eddig négy évre szólt ez az engedély, tehát négyévente fel kellett állni a mérlegre, utána újra ellenőrizték, hogy itt megfelelnek-e a kritériumoknak. És azt látom, hogy ebben az esetben, hogy ha a végtelenségig szól egy ilyen engedély, az hosszú távon akár jelenthet olyan problémákat is, hogy egy idő után ez a cég, iskola már nem lesz megfelelő arra, hogy ezt a vizsgáztatást elvégezze. Mi a garancia, hogy ezt az engedélyező észlelni fogja és ha szükséges, akkor visszavonja az engedélyt? A másik esetben meg egyértelmű volt, négyévente fel kellett állni a mérlegre.
A következő kérdésem azzal kapcsolatos, hogy aki elnyeri az engedélyt, az egész ország területén vizsgáztathat. Viszont lehetnek olyan vizsgák, amelyekhez bizonyos eszközök kellenek, és egyáltalán nem biztos, hogy az ország túlsó felén neki megvan az az eszközrendszere, amivel ott le tud bonyolítani egy vizsgát. Azon a helyen biztos, hogy le tud, de hogy az ország másik felén is le tud-e bonyolítani, ott felvetődhetnek ezzel kapcsolatban kérdések. Oszlassa el az ezzel kapcsolatos aggályaimat!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további kérdés, megkérem Mátyus főosztályvezető urat, hogy válaszoljon az elhangzottakra.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Megmondom őszintén, az irányelvből nem készültem és nem hoztam el, hogy ismertessem azokat a legfőbb kritériumokat, amelyek öt-hat pontban felsorolhatóak. De azt biztosan állíthatom önöknek, a Külügyminisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, aki ezt összefoglalta vagy összefogta, hogy mi tartozik a szolgáltatás szabad áramlásának irányelvébe, ezt a tevékenységet annak minősítette, és mi egyet is értünk vele.
Ugyanis, hogy ha belegondolnak, ezt a felnőttképző intézmények nagyon sokszor szolgáltatásként csinálják, mint ahogy az egész felnőttképzés is szolgáltatás, most teljesen mindegy, hogy ki fizeti. A vizsgáztatás meg különösen a tekintetben az, hogy ha arra gondolunk, hogy nagyon sokan bérvizsgáztatást csinálnak. Sok képző intézménynek vizsgáztatási feltétele nincs, de leszerződik valakivel, hogy biztosítsa a vizsgáztatási jogokat. Tehát ez mindenképpen oda tartozik, mint szolgáltatás, és az a szabály, ami eddig volt, az uniós irányelvbe ütközik azzal, hogy a kiadható engedélyek számát, valamint az időtartamát, sőt mint mondtam, sokszor a pályázatban még a területi hatályát is korlátozták és az ellentétes az irányelvvel. Ezért szükséges ebben a kontextusban új szabályrendszert bevezetni - legalábbis véleményünk szerint. Természetesen nem új hivatal kerülne létrehozásra, hanem egy kormányrendeletben kijelölt hivatalhoz telepítené ezt a feladatrendszert, amit majd kormányrendelet fog tartalmazni.
Hogy többe fog-e kerülni, ennek a díját majd szintén a kormányrendelet fogja tartalmazni, amelynek a kalkulációja jelenleg folyik. Van egy általános irányelv és biztosíthatom önöket, hogy a Pénzügyminisztérium nem is fogja engedni, tehát csak költségarányos lehet vagy annak megfelelő a meghatározott díj. Ezen nagyon őrködik, hogy ez így lehet. Meglehet, hogy valamivel többe fog kerülni, de hogy ha azt tetszenek venni vagy nagyon sok számítást már jelenleg is folytattunk és folytatunk most is, hogy ha valaki benyújtotta mind a 15 szakképesítésért felelős miniszterhez, mert annyi szakmában akart vizsgáztatni és mindenhol kifizette az eljárási díjat, amelyek esetenként 20-40 ezer forint között mozogtak, amelyet négy év után újra meg kellett ismételni, most csak egy helyre kell majd benyújtani és korlátlan ideig érvényes, akkor ez lehet, hogy első pillanatra egy picit többe fog kerülni, de összességében nem jelent többletkiadást a felnőttképző szervezőknek.
Egyetértek azzal, hogy igen, négyévente volt eddig megadva az engedély és most akkor négyévente, ha nem kell megújítani, akkor meg kell felelni, a törvény ki is mondja, hogy folyamatosan biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételrendszert, de hogy ez így legyen-e, ezért be kell vezetni az ellenőrzés rendszerét. Tehát ez a hivatal, amely egyébként a feladatát a Ket. alapján fogja ellátni, Ket.-alapú ellenőrzést is fog folytatni, hogy a vizsgaszervezést a meghatározott feltételrendszer szerint szervezték-e meg.
Mint mondtam, ennek egy általános feltételrendszere kormányrendeletben lesz kiadva, amelyben nem lesznek szubjektív elemek. Már dolgozunk rajta, fehér-fekete, igen-nem alapján el lehet dönteni, hogy valaki alkalmas vagy sem. Bárhol meg lehet szervezni egy vizsgát, teljesen mindegy, hogy az épület a saját tulajdonában van vagy bérlet, az eszköz a sajátja vagy bérelte, az a lényeg, hogy rendelkezésre álljanak azok a feltételek, amelyeket majd a kormányrendelet meghatároz.
Más szereplő is részt vett a vizsgákban. Minden olyan szereplő részt vehet, aki a felnőttképzési törvény - egyébként júniusban elfogadott, szintén irányelvvel megfelelő összehangolása érdekében történt - módosítása alapján Magyarországon felnőttképzésben részt vehet. Az természetes, hogy vizsgát is szervezhet. Erre csak ezt tudom mondani.
A tanulószerződés kezdő időpontjára vonatkozóan ez egy pontosítás. Már júniusban volt egy törvénymódosítás a közoktatási törvény módosításakor, nevezetesen az előrehozott szakképzés érdekében a tanulószerződés eddigi 16 éves korlátját fel kellett oldani. Ez a mostani megfogalmazás egy picit pontosítja azt, ami a júniusi közoktatási törvény módosításakor elfogadásra került. Ez nem új dolog, csak egy szövegpontosítás, hogy egyértelmű legyen mindenki számára, hogy 15 éves kortól csak az előrehozott szakképzésben szervezett képzés esetén lehet tanulószerződést kötni, egyébként a hagyományos szervezésben továbbra is a 16 éves kor az érvényes.
A 6. és a 8. §-ra vonatkozóan szintén technikai pontosítást tartalmaz. A 8. §-ban például újrafogalmaztuk a szakmai vizsga fogalmát, ott volt benne egy ilyen mondat, hogy "a szakmai vizsga állami vizsga". No, ezt húztuk ki innen, ezért lett pontosítva, mert ennek nem volt semmilyen normatív tartalma, ezért törlésre került a törvényből. Azt hiszem, minden kérdésre válaszoltam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Méghozzá nagyon kimerítően. Köszönjük szépen. A hozzászólásokat kérném. Pósán képviselő úr.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak egy rövid megjegyzésem lenne. Tisztelt Bizottság! A felsőoktatás esetében nyolcévente kötelező akkreditációs eljáráson átesni minden intézménynek. És van a mai oktatási rendszerben mégis csak egy olyan szint, amiről talán nyugodtan állíthatjuk, hogy a megkérdezett száz emberből 99 azt mondja, hogy a tudásszint szempontjából azért, ha valamibe bizodalmat tud helyezni, akkor az a felsőoktatás. Mégis nyolcévente kötelező akkreditációs eljárásnak van alávetve - helyesen egyébként. Akkor nem értem azt, hogy miért kell a bizodalmunkat helyezni egy hivatalba. Hivatali színtéren, ha megkérdeznék az embereket, a bizalmi index relatíve alacsony. Van Oktatási Hivatalunk és nem lett jobb a közoktatás, ez csak zárójeles megjegyzés. Tehát én azt gondolom, hogy ez nem jó logika, hogy ha a szakképzés színvonalának a megtartását vagy akár növelését egy fontos célnak tartjuk magunk előtt.
Én azt hiszem, hogy az lenne a helyes, hogy ha bizonyos időközönként ezekkel a vizsgáztatásokkal összekapcsolódó jogosítványok újra és újra mégis csak megmérettetnének. Nevezzük úgy, hogy akkreditáltatnának. Tehát ezt a fajta indoklást én saját részről egyáltalán nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt Hoffmann képviselő asszonynak megadom a szót, annyit legyen szabad megjegyezni, hogy itt végül is nem szakképzésről, hanem annak csak a vizsgáztatásáról van szó. De ettől (Botka Lajosné: OKJ-s szakképzésről!) függetlenül én úgy vélem, hogy abban, amit Pósán képviselő úr mondott, illetőleg korábban Révész képviselő úr feszegetett, van valami, még egyszer, függetlenül attól, hogy nem magáról a képzésről, csak annak a vizsgáztatásáról van szó. Én legalábbis megfontolásra javaslom a minisztériumnak, hogy ez ügyben próbáljunk majd valamilyen kompromisszumra jutni később. Most akkor Hoffmann képviselő asszonyé a szó.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen itt szeretném folytatni, ahol Pósán Laci abbahagyta. Én is úgy látom, hogy a törvénynek a hivatkozási alapja téves. Persze fel lehet úgy fogni, hogy az OKJ-s vizsgáztatás szolgáltatás, és kilóg ott a lóláb, hogy azért kellett a 8. §-t bevenni, mert korábban benne volt, hogy ez egy állami vizsga. Most pedig ez kimarad. A mi felfogásunk szerint, tekintve, hogy a szakképzés az oktatási rendszerünknek és az egész társadalmi életünknek talán a legkritikusabb és legfontosabb pontja, igenis egy állami vizsga, ahol állami garanciák kellenek, abban a pillanatban, ha szolgáltatásként fogjuk fel, mint minden szolgáltatás, ki van szolgáltatva az üzleti szempontoknak és a fogyasztók érdekeinek, ha a fogyasztók, jelesül a vizsgázók, akik nagyon sokszor a felnőttképzésben maguk fizetik a vizsgadíjat, olyan irányba tolják el a szolgáltatást, hogy ott könnyebbek legyenek a feltételek, könnyebb legyen a vizsgát letenni, ezért jobban megfizetnek. Hol van akkor arra garancia, hogy a szakképzés minősége emelkedik?
Tehát, úgy látom, hogy az egész törvény kiindulási alapja rossz, a mi felfogásunkban minden, ami oktatással kapcsolatos, az nem tehető ki a szolgáltatás logikájának, hogy ha az államnak kell felelősséget vállalni, és ha nem tekintjük szolgáltatásnak, már nem érvényes rá az az irányelv, ami az egész törvénymódosításnak a hivatkozási alapja. És hogy itt valahol az üzletelgetés körül zajlik ez a módosítás, senkit nem akarok ezzel persze konkrétan mintegy meggyanúsítani, de azt azért mutatja, hogy nem állami vizsga, mutatja, hogy az egész törvénymódosításban a díjak, a büntetéspénzek fizetése dominál. Ahogy főosztályvezető úr is kilátásba helyezte, hogy lehet, hogy bizony emelkednek a díjak. Mi több, benne van itt a módosításban, amiről szó sincs az irányelvben sem, tessenek megnézni az 1. § (6) bekezdésében, hogy bizony voltaképpen a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell majd a díjakat megállapítani. Tehát nyilván emelni lehet. Az egésznek a logikája számunkra elfogadhatatlan, ezért nem is tartjuk általános vitára azt alkalmasnak.
Ezért, tekintve, hogy százezer költségvetési javaslatról kell szavaznunk, én megtartóztatom magamat attól, hogy további érdemi megjegyzéseket tegyek. Van még ezenkívül is. Csak egy utolsó mondat: látszik, hogy itt azért más szándék is volt. Például rengeteg olyan kiegészítést tesz ez a törvénymódosítás, ami nem következik ebből az irányelvből, az egész 2-3. oldalon lévő törvényszöveg teljesen új kiegészítés, ami nem szervesen következik ebből. Tehát, tisztelettel kérem a bizottság tagjait, hogy gondolják meg, hogy érdemes-e egy ilyen zavaros hátterű, zavarosan megindokolt törvénymódosítással múlatni az időt. Nem volna-e jobb azt mondani, hogy általános vitára alkalmatlannak tartjuk? Gondolják meg, hogy lehet ezeket a problémákat a mai rendszerben orvosolni, amik vannak, egy másfajta módosítással.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony. Botkáné képviselő asszony következik.
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amikor a bizottsági ülésre készültem, egyáltalán nem gondoltam, hogy az általános vitára való alkalmasság ilyen típusú hozzászólásokat gerjeszt, de végül is örülhetek ennek a dolognak, mert ez azt mutatja, hogy igenis szükség van minimum két dologra, az egyik, hogy megismerjük a szolgáltatási irányelveket pontosan, mert az ismerethiány ennek a módosításnak az indoklását ezek szerint képviselői szinten - hogy mondjam csak? - nem kellően alapozza meg. Ebből a dologból tanulnunk kell. Az általános vita alkalmas arra, mert egyébként ennek az irányelvnek a következménye egyéb más, a közoktatást érintő, akár a pedagógus-továbbképzést érintő területeket is módosítani fogja. Tehát generális dologról van szó, éppen ideje pontosan ezt megismerni. Ez az egyik.
A másik: nagyon nagy érdeklődéssel hallgattam képviselőtársaimat, mert természetesen a kifogások mögött egyedi tapasztalatok is húzódhatnak, illetve generális nézetkülönbségek. Én úgy gondolom, hogy az állami felelősségvállalás, mondjuk a szakképzés minőségében, lehet egy olyan téma, ami egy általános vitában felszínre hozható, főleg egy OKJ-s képzésnél, ahol a követelmények sztenderdizálása mindenképpen, valamint a vizsgaszervezés sztenderdizálása, a vizsgaelnökök kinevezési hagyománya, eljárása számomra államilag sztenderdizált területek. Abszolút nem adnak teret arra, hogy mondjuk Szolnokon és Záhonyban ugyanazt a képesítést más típusú követelményekkel és más típusú eljárásokban, akár vizsgalebonyolításban, akár vizsgabizottsági összetételben lehetne letenni.
Ugyanakkor a jogosultságát abban látom, függetlenül az irányelvektől, hogy azért az mégis elgondolkodtató, hogy jószerivel a munkaerőpiaccal kapcsolatos összes szaktárca, akihez valamilyen OKJ-s képzés kapcsolható, egyedi eljárásban dönt például a vizsgáztatási jogosultságokról. És elnézést kérek, mondjuk Szolnok esetében, az én városom esetében, készülve a napirendre, igenis képző- és vizsgáztatóhelyek, alanyi jogon szakképző iskolák, akik felnőttképzési jogosítványt egyébként szereztek, kifogásolják például azt, hogy mondjuk egy fodrász-kozmetikus OKJ-s szakvizsga megszervezésében honnan, milyen területről lehet hallgatókat, vizsgázókat fogadni. Ez egy diszkrimináció. Ez a piacnak egy mesterséges, sok esetben a hivatal által, adott esetben szakminisztériumok által meghatározott piaci részesedése. Én sem értek ezzel egyet. Nem állítom, hogy ez a törvénymódosítás nem vet fel olyan kérdéseket, amiket a képviselőtársaim megfogalmaztak. De úgy gondolom, hogy az általános vita éppen arra való, hogy ezen kérdések kapcsán nézzük meg a működő rendszer hibáit, viszont ne terjeszkedjünk túl azon, amiről ez a törvénymódosítás szól.
Tehát én azt remélem, hogy végül is a bizottság többsége úgy dönt, hogy általános vitára alkalmasnak ítéli, ugyanakkor az itt elhangzott kételyek alkalmasak arra, hogy felkészüljünk erre az általános vitára mi magunk képviselők és természetesen azok, akik a napirendi pontot majd szakmailag gondozzák a parlamentben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Révész képviselő úr.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye nekünk az az alapvető problémánk, hogy egy nagyon szorgalmas szakértőnk kimásolta a 9-10-11-es bekezdést, amire hivatkozik az előterjesztés, hogy az erre való hivatkozással kell módosítani ezt a törvényt. Többször nekifutottam, lehet, hogy szövegértési problémáim vannak, de számomra nem derült ki, hogy ez milyen módon alapozza meg ennek a törvénynek a módosítását.
ELNÖK: Képviselő úr! Az Európai Unió irányelveivel kapcsolatban sokaknak vannak szövegértési problémái.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ráadásul, hogy ha ezt így közelítjük meg, akkor ez alapján az érettségi nem tekinthető szolgáltatásnak? Nem ugyanígy kellene eljárni? Ez a párhuzam nem állja meg a helyét? De még lehetne sok mást mondani. Tehát mi azért nem fogjuk tudni ezt eleve általános vitára alkalmasnak találni, mert egyáltalán a hivatkozási alapot nem értjük, sőt a hivatkozási alap szerintünk kimondottan pontatlan. Ha erre az útra rálépünk, akkor más esetben is ezt ugyanígy fel lehet vetni.
Azt mindannyian tudjuk, hogy a felnőttképzés és a szakképzés esetén meglehetősen nagy a káosz most is az országban. Többször foglalkoztunk ezzel az elmúlt időszakban és hát azt látjuk, hogy nem hasznosulnak, nem tudom, hány képzésen részt vesznek az emberek, nem tudnak elmenni munkára utána. Tehát az egész szakképzésnek ezen a területén eddig is túlságosan nagy volt a káosz. Én inkább az akkreditáció szót használnám, amit Pósán képviselő úr mondott. Ha innen, a vizsga akkreditációjából gyakorlatilag még inkább kivonul az állam, és azt mondja, hogy ha majd nem teljesítik a feltételeket, akkor visszavonja az engedélyt, ilyen gyakorlatilag nagyon-nagyon ritkán lesz. Nagyon ritkán lesz. Mindenki megszerzi egyszer az engedélyt, aztán 10-15 év múlva megfelelően fogja vizsgáztatni vagy sem, az kétséges lesz. Nem akarok ilyen nagyon erősen fogalmazni, de itt néhány esetben néhány cég kísértésbe is eshet akár, ha nincs megfelelő ellenőrzés, ami számomra kétséges, hogy lesz-e, akkor könnyen lehet, hogy el fog terjedni, hogy az egyik cégnél sokkal könnyebb lesz vizsgázni, mint egy másiknál. Akkor érdemes ott egy kicsit többet fizetni a vizsgáért. Tehát mindenféle problémát látok én most így itt a törvényjavaslat kapcsán.
Én örülök, hogy Szabó Zoltán képviselőtársam is úgy látta, és mindenképpen szerencsésnek látom, hogy ha 4-5 évente, 3 évente a vizsgáztató cégeknek akkreditáltatni kell magukat, fel kell állniuk a mérlegre. Akkor ott mindig megvan egy törvényben rögzített ellenőrzési pont. Van egy léc, amit rendszeresen át kell ugrani a vizsgáztató cégnek. Itt olyan vizsgáról beszélünk, ami gyakorlatilag egy állami elismertséget jelent. Egy egységes szintet kell biztosítani az egész országban, ahogy képviselő asszony mondta, ha valaki Záhonyban, Szolnokon vagy Zalaegerszegen vizsgázik ugyanolyan OKJ-s szakmára, akkor elméletben az kellene, hogy az a vizsga ugyanannyit érjen. Na most, elolvasva ezt a javaslatot, nekünk kétségeink vannak, hogy hosszabb távon ez nem a differenciálódás irányába vezet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, néhány szót én is szólnék az ügyben. Azzal nem tudok egyetérteni, pontosabban szólva, még ha egyet is tudnék érteni, az Antall-kormány valamikor '91-92-ben úgy döntött, egyébként az európai gyakorlattal és trenddel összhangban, hogy a szakképzés egy piaci tevékenység, szolgáltatás, ellentétben a középiskolai oktatással és mondjuk az érettségivel. Azzal, hogy a dolgot piaci alapokra helyezték, azzal az én véleményem szerint akkor sem volt baj, ma meg ezt visszacsinálni már nem nagyon lehet. Tehát én ezekkel az aggodalmakkal nem tudok azonosulni. Azzal viszont, hogy a "ki őrzi az őrzőket?", ki ellenőrzi a tudás ellenőrzőit, ebben valóban én is látok problémát.
Ettől függetlenül az általános vitára való alkalmasságot tudom támogatni, mert azt gondolom, hogy ez módosító indítványokkal kezelhető probléma. De, ezekre a módosító indítványokra, ha csak valami nagyon erős érvvel elő nem áll a tárca vagy a kormány, hogy miért nincs erre szükség, azt gondolom, hogy bizony szükség lesz.
További hozzászólást nem látok, akkor Mátyus főosztályvezető úré a szó.
DR. MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én az állami felelősségvállalásra szeretnék néhány mondattal reagálni. Mi azt gondoljuk, hogy ez a törvény éppen hogy az állami felelősségvállalást erősíti. Az állami felelősségvállalást egyébként több más jogszabály jelenleg is tartalmazza, hiszen van a vizsgaszabályzat jogszabályban meghatározva. A tartalmi egyenszilárdságot a szakmai és vizsgakövetelmények, amelyek szintén jogszabályban kiadottak, biztosítják. Állami vizsgabizottság van, aminek a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki az elnökét. Ez a törvény éppen azt szolgálja, hogy még vizsgaszervezést se végezhessen akárki, hanem csak az, aki arra alkalmas. És ezek objektív szempontok alapján legyenek elbírálva. Én azt gondolom, hogy ez éppen ezt erősíti.
Az időkorlátra pedig az irányelv nem engedi meg, hogy szolgáltatásban időkorlát legyen meghatározva. De bizonyos értelemben közvetetten mégis csak van a rendszerben egy időkorlát, nevezetesen, hogy ezt a vizsgaszervezési tevékenységet csak akkreditált felnőttképző intézmények végezhetik és a felnőttképzési akkreditáció viszont csak négy évre szól és négy évenként azt mindenképpen meg kell újítani. Amúgy az ellenőrzés tekintetében nyilván nemcsak a hivatal ellenőrzési jogosultsága van. A vizsgaelnöknek meg kell szervezni ezt a vizsgát, elő kell készítenie és ha látja, hogy a feltételek nem biztosítottak, nyilván meg sem tartja a vizsgát. Erről jelentést ír a szakképesítésért felelős miniszternek és a törvény tartalmazza, hogy a szakképesítésért felelős miniszter azonnali vizsgálatot rendelhet el, amit a hivatal köteles lefolytatni. Ilyen értelemben lezárul a kör és ha szükséges, megvonják a további vizsgaszervezési engedélyt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor az általános vitára való alkalmasságról kell szavaznunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításához benyújtott T/10806-os számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Tizenhárom. Aki nem? (Szavazás.) Tíz. A bizottság tehát a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Ettől függetlenül a részletes vita során az itt feltett kérdések módosító indítványok formájában még vissza fognak köszönni. Megköszönöm Mátyus főosztályvezető úrnak a részvételt.
Bizottsági előadót, illetőleg kisebbségi előadót kéne állítanunk. Van-e erre most javaslat? A kisebbségi előadó szerepére Kuzma Józsefet jelöljük, a többségire pedig Botka Lajosnét. Köszönöm szépen.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Következik a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A T/10679. számon kapták kézhez. Az ajánlástervezet önök előtt fekszik. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásánál megjelent Koleszár Katalint és Bencze Péternét, a kormány képviseletében. Megkezdjük a javaslat vitáját. Nem lesz rövid.
Tisztelt Bizottság! Elsőként tehát a 34. pontban Balog Zoltán és képviselőtársai módosító indítványát vesszük sorra, amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosító 6. §-ból kíván egy sor bekezdést kiiktatni. Ezen bekezdések kiiktatására egyébként a későbbiekben majd más képviselők is fognak javaslatot tenni. Így tehát a 34-estől a 49. pontig terjedő 16 darab ajánlási pontban mind a közoktatási törvény módosítására vonatkozó javaslatsor egyes elemeinek elhagyására tesznek javaslatot a képviselőtársak és ezekről fogunk most szavazni.
Elsőként tehát még egyszer, a 34. pontban Balog Zoltán és képviselőtársai indítványát tárgyaljuk. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot. (Közbeszólás: Indoklást kérünk.)
ELNÖK: Indoklást kér a képviselő úr: "mert nem illik bele a kormány koncepciójába". Tessék parancsolni!
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Gyakorlatilag a javaslat a közoktatási törvénymódosítás 80 százalékát törölné. Több ága van a benyújtott módosítási javaslatnak. Egyrészt a felhatalmazó intézkedések, amelyek mögött élő, működő jogszabályok állnak. Másrészt az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban rögzítette, helyesebben szükségesnek tartotta, hogy az általános felhatalmazások helyett szakterületi szabályozásra konkretizálódjanak a felhatalmazások. Ennek tesznek eleget az itt leírt felhatalmazások, döntő többségben. Egy olyan felhatalmazó rendelkezés van, amelyben a szaktárcának egyeztetnie kell vagy egyetértést kell szereznie az adópolitikáért felelős minisztertől, azt pedig az illetéktörvény alapozza meg, miszerint az igazgatási szolgáltatások nem mindegyikére, hanem az illetéktörvényben meghatározott körére lehet megállapítani és az illetéktörvényben meghatározott elvek szerint lehet megállapítani díjakat. Ezt érvényesíti ez a felhatalmazás.
A következő ága a módosítási javaslatoknak szintén az Alkotmánybíróság, illetve az ÁSZ kezdeményezésére vagy korábbi kifogásaira alapulnak. Egyrészt az ÁSZ több éve mondja, hogy a szakmai eljárási ügyeket nem a költségvetési törvényben kell évente szabályozni, hanem a szaktörvényben van a helyük. Ezt szolgálják azok a módosítások, amik a kiegészítő támogatásokat, akár egyházról, akár kisebbségi fenntartóról van szó, egységesen kezelik.
Itt megjegyzem, hogy a költségvetéshez van egy benyújtott módosító indítvány, majd ha előkerül netán a 390-es, amely pontosan hatályon kívül helyezi a kisebbségi kiegészítő és az egyházi kiegészítő támogatásokra, beleértve a közoktatási törvény 95/C §-ának az eljárási szabályait is, úgyhogy ez ezzel van kapcsolatban.
A harmadik ága a honosító javaslatoknak önkormányzati mozgásteret növelő. Átmeneti időszakról van szó, tehát nem kellene törölni ezeket a rendelkezéseket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Amennyiben további hozzászólás nincs, szavazunk. De van. Tessék!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem teljesen értem, de az ilyen módosító indítványokat, amelyek egymástól jól elkülöníthető részeket szabályoznak, általában külön szokták bontani és külön részekről szoktunk szavazni. Rosszul emlékszem erre? Ez lenne az egyik kérdésem.
A másik pedig az, hogy itt fel van írva, hogy a 34-esről szavazunk, de tartalmilag összefügg az 54, 60, 63, 68, 88, 103-assal. Ezekről most mind egyben fogunk szavazni? Az a dolog lényege, hogy itt ennek a módosító javaslatnak az elemei működnek külön is, tehát nem teljesen arról van szó, mint a költségvetésnél, hogy van egy láb és van egy másik és ha az egyiket elcsavarjuk, akkor a másikat is hozzá kell igazítani. Tehát ügyrendi jellegű a következő kérdés, hogy ez a megjegyzés itt a módosítók alatt, igazából mit jelent.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! A helyzet a következő. Valóban különbontva szokta a jogi főosztály ezeket, az ilyen összetett indítványokat elénk terjeszteni, itt most nyilván azért nem történt meg, mert minden egyes pontja, amit itt eltörölni javasol, azt később más képviselők külön is törölni javasolják. Tehát nincs értelme a dolgot különbontani. Hogy a többivel hogyan függ össze, őszintén szólva én ezt most nem látom át. A 32-es például a szociális igazgatás és szociális ellátásokról szóló törvény módosításáról szól. Ha a jogi főosztály azt állítja, hogy ezek összefüggőek, én készséggel elhiszem, de a főosztály által felsorolt nyolc darab pont közül csak ezt az egyet, a 34-est láttuk úgy, hogy a bizottság feladatkörébe illik. Nekem nincs kifogásom az ellen, ha a végén képviselő úr azt javasolja, hogy a 37-es, 54-es, 60-as, 63-as, 68-as számú indítványokról is szavazzunk, de az külön egy óra.
Ha egy ügyrendi indítványt megengednek a továbbiakban. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításához benyújtott törvényjavaslat nyilvánvalóan szorosan és tartalmilag összefügg magával a költségvetéssel. Nem sok értelmét látom annak, nem lesz rövid ez a mai bizottsági ülés, hogy a kormány képviselőjét külön ezeknek a javaslatoknak az indokolására kérjük, hiszen ezen javaslatok indokolása - noha Bencze Péterné az imént túlnyomóan udvarias volt és részletes indoklásba bocsátkozott - minden alkalommal egy mondattal elvégezhető lenne,azért, mert enélkül a költségvetés meghatározott pontja nem működhetne. Nem látom értelmét, hogy ezt külön vitassuk még akkor sem, ha egyébként az Alkotmánybíróság döntésének értelmében ez egy külön törvényjavaslat kell, hogy legyen és ezért külön kell róla szavaznunk. Nem akadályozhatom meg természetesen a képviselő hölgyeket és urakat abban, hogy ezt minden alkalommal feltegyék, csak az idővel való gazdálkodásra szeretném felhívni a figyelmet. Jelen pillanatban a helyzet az, hogy a 34-es pontról kellene szavaznunk. A későbbiekben ennek külön-külön minden egyes pontjáról is fogunk szavazni, hiszen mindegyiket benyújtotta valamelyik ellenzéki képviselőtársunk, némelyiket többször is. Nincs tehát értelme most ezt különbontani. A továbbiakban természetesen, ha az elhangzott intelmem ellenére minden esetben indokolást kérnek a javaslat támogatásának megtagadásához, akkor a kormány képviselője el fogja mondani az indokolását. Ezt nem láttam feleslegesnek előre jelezni. (Jelzésre:) Révész képviselő úr.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Ez a 247 indítvány, ami itt előttünk van, elég mellbevágó nekünk is, azt azonban még egyszer ki szeretném fejezni, hogy a jogi főosztály ezen módosító javaslatok során nem úgy járt el, mint ahogy az elmúlt 12 évben hasonló esetekben eljárt. Az ilyen javaslatokat egyébként mindig bontva, értelmes részenként külön-külön terjesztették a bizottság elé, és szerintem mivel a jogi főosztálynak is elvi álláspontot kellett képviselnie, nem befolyásolhatja a véleményünket mondjuk az elvi bontások során, hogy más is beadta ezt a véleményt vagy sem. Tehát vagy eljár egy logikai rendszerben egy algoritmus alapján vagy nem. Most én csak annyit tudok mondani, hogy én 98 óta vagyok képviselő, nem nagyon emlékszem, hogy ilyen indítványokat idehoztak volna. Elfogadom Szabó úr észrevételét, hogy szavazzunk egyben, elfogadom, hogy lesznek külön is, viszont ezt fontosnak tartottam megjegyezni.
ELNÖK: Képviselő úr megjegyzését továbbítani fogjuk a jogi főosztálynak, most pedig a 34-es pontról szavazunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 34-es pontban Balog képviselő úr és képviselőtársai által benyújtott indítványt, kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 35-ös pontban Hoffmann képviselő asszony a Balog képviselő úrék által benyújtott indítvány első, elhagyni javasolt pontját javasolja ugyancsak elhagyni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Ez az egyházi fenntartónak átadott intézmények kiegészítő támogatásának korábbi fenntartó általi folyósításáról szól. (Jelzésre:) Tatai képviselő úrnak van egy javaslata.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miután az indítványok itt vannak előttünk, az lenne a javaslatom, hogy csak kérésre foglalja össze elnök úr, hogy mi a tartalma, mert a köteteket nézve nem fogunk a végére jutni. Köszönöm.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen. Tehát kérdezem a tisztelt bizottságot, Hoffmann képviselő asszony indítványát támogatja-e. Kérem szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
36-os pont. Ugyancsak a 34-es pontnak egy másik része. Ezt Pánczél képviselő úr nyújtotta be. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
37-es pont, Pósán képviselő úr. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Bizottság sem támogatja.
38-as pont, ez Révész képviselő úr javaslata, ez sincs különbontva. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja. (Révész Máriusz: Indoklást nem kérek.)
ELNÖK: Indoklást képviselő úr nagyon belátó módon nem kér, a bizottság támogatja-e az indítványt? (Szavazás.) Nem támogatja.
39-es pont következik. Cseresnyés képviselő csak az egyiket, az n) pontot kívánja törölni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ: Nem támogatja.
ELNÖK: Kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Bizottság sem támogatja.
40-ik pont, Tóth Ferenc képviselő úr a továbbiakban. Kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Bizottság sem.
41-ik pont.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Bizottság sem támogatja.
42-es, Zsigó alelnök úr javaslata.
BENCZE PÉTERNÉ: Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Bizottság sem.
43-ik pontban Kovács Tibor és Magyar Bálint képviselő urak a j) pontot kívánják kiegészíteni, illetve módosítani. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ: Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt a kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
44-ik pont Tóth Ferenc képviselő úr és képviselőtársai. Még mindig ugyanez a pont. Kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
45-ik pont, Kuzma képviselő úr indítványa. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
46-ik pontban Magyar Bálint képviselő úr egy új második bekezdést kíván beiktatni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ezt a kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
47-ik pont, Kovács Tibor és Magyar Bálint képviselő urak a 118.§ (10) bekezdését módosítanák.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
48-as pont következik, Cseresnyés képviselő úr. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Végül ebben a sorban 49-ik Pánczél képviselő úr indítványa. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ: Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Ugrunk egy kicsit, az 55-ik pont következik, az 58-ik oldalon található, Magyar Bálint javaslata, aki egy új, 14.§-t kíván beiktatni. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
56-ik pontban ugyancsak Magyar Bálint képviselő úr indítványa. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Ugrunk, 72-ik pont, amely a 74-ik oldalon található, Józsa és Podolák képviselő urak indítványa a kutatási és technológiai alapot illetően. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
74-ik pontban, ez a 77-ik oldalon található Béki és, Gulyás képviselő urak indítványa. Bocsánat, Béki Gabriella képviselő asszony és Gulyás képviselő úr indítványa. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 77-es pont alatt Pósán képviselő úr indítványa. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Tisztelt Bizottság! Az általunk előre láthatóan érdekesnek ítélt módosító indítványok végére értünk. Kívánja-e valaki, hogy másról is szavazzunk? Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, ha jól látom, a 73-as pont, ami az esélyegyenlőségre vonatkozik, talán szintén érintheti a bizottságunkat. Szabó Lajos képviselő úr beadványa. Illetve az elején a 4-es és az 5-ös pedig szellemi tevékenységre vonatkozik, azt hiszem, az is bizottsági tárgykörbe tartozhat.
ELNÖK: Már nézzük is képviselő úr. A 4. pont Szabó Lajos képviselő úr indítványa. A kormányt kérdezem.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. 5. pontban Szabó Lajos képviselő úr a vezető köztisztviselőkről.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 73-as ajánlási pontban ugyancsak Szabó Lajos képviselő úr az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényhez. Kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A házszabályszerűséget nem nekünk kell vizsgálnunk, a jogi főosztály szerint előfordulhat, hogy a túlterjeszkedés esete áll fenn, de ez nem a mi feladatunk. Tehát a bizottság támogatja-e az indítványt? (Szavazás.) A bizottság az indítványt támogatja.
A 89. pontban Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai nem helyeznének hatályon kívül egy hatályon kívül helyezni javasolt rendelkezést. A kormány nem támogatja. Képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Itt egy olyan rendelkezésről van szó, amely megszüntetné azon szülőknek a napi átlagkeresetét, amikor a sérült gyermeke ügyében tanfolyamon vesz részt. Eddig a törvény ezt tartalmazta, hogy jogosult átlagkeresetre, ezt törölné el. Kérem a bizottságot, hogy támogassa.
ELNÖK: Köszönöm. Indoklás elhangzott. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 90. pontban Hoffmann képviselő asszony ugyancsak a hatályon kívül helyező rendelkezések közül. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 96. oldal, Kuzma képviselő úr és képviselőtársai indítványa.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. (Tatai-Tóth András közbeszól: A 95-ös?) A 95-ös a 94. oldalon van. Kovács Tibor és Magyar Bálint képviselő urak indítványa.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Úgy látom, hogy nincs további szavazásra igény, tehát ezt a kisebbik penzumot elvégeztük.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Most pedig soron következik a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Néhány kilónyi ajánlástervezet önök előtt fekszik. Nézzük az első kötetet! Mindenki előtt ott van az is, amit a titkársággal egyetértésben szavazni javasolunk. A 4. pont Magyar Bálint képviselő úr javaslata. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatta.
Az 5. pont Zsigó képviselő úr és képviselőtársai a Kutatás és Technológiai Innovációs Alapról. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány. (Közbeszólás: Elég a számot mondani.) Igen, időnként megfeledkezem magamról képviselő úr, ezért kérek majd elnézést mindenkitől. Az 5. pontnál tartunk. Cseresnyés képviselő úr indoklást kér.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Az Innovációs Alapnak a kiadási főösszegéhez kötött az alapkezelésre fordítható támogatása. Mivel az alapnak a kiadási főösszeg a költségvetési támogatás csökkenésével csökken, ezzel párhuzamosan az alapkezelésre fordítható összeg is csökkenne. Ugyanakkor az alapnak 50 milliárdot meghaladó, előző évekről hozott kötelezettségvállalása van, illetve forrása, és ezeket a pályázati kiírásokat, illetve a pályázatoknak a szerződéseit folytatni kell, valamint egyéb pályázatkezelési feladatokat. Tehát a feladat marad, igazából itt az összekötés nem szerencsés, nyilván az alapkezelési feladatok és a kiadási főösszeg között. Ez a törvényjavaslatban szereplő szöveg ezt az összekötést oldaná fel azzal, hogy az eredeti költségvetési támogatással előálló kiadási főösszeg 4,5 százalékának megfelelő összegben határozza meg az alapkezelésre fordítható összeget. Ezt azért nem szeretném csökkenteni, amiért az előbb elmondottak szerint pályázatkezelési feladatok fennmaradnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez a javaslat konkrétan azt is tartalmazza, hogy a Technológiai és Innovációs Alap működésével, kezelésével kapcsolatos költség a 2,2 milliárd forint helyett 0,5 milliárd legyen. 0,5 milliárd! Erről szól a javaslat. De én meg azt mondom, tisztelt bizottság, hogy ha mindenhol azt mondogatják, hogy így, meg úgy takarékoskodni kell és meg kell fogni a pénzt és nem tudom, mi mindent még, és ezért hajlandóak lesznek gyerekétkeztetést is elvonni, hát elnézést kérek, egy olyan szervezet, amellyel kapcsolatban évek óta az Állami Számvevőszék mindig megállapítja, hogy így, meg úgy, meg ahogy működik, nem szabályos és így tovább, és szemrebbenés nélkül azt mondják, hogy 2,2 milliárd forint a napi működése szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hát azért ez mégis csak abszurd! Mégiscsak abszurd! Nonszensz helyzet, és akkor keresgéljük, hogy különböző hasznos célra honnan lehetne forrásokat szerezni. Hát én azt gondolom tisztelt bizottság, hogy ha egyáltalán komolyan gondolják, amit mondanak, akkor komolyan is kellene cselekedni.
ELNÖK: Képviselő úr, különböző hasznos célokra kutatási és technológiai innovációs alapból nem vonható el pénz az alap létrehozásáról szóló rendelkezés értelmében, és ugyancsak az alap létrehozásáról szóló törvény határozza meg azt az összeget, melyet a kezelésével kapcsolatos költségelőirányzatként kell megállapítani. Ahhoz, hogy ez 500 millió forint lehessen jövőre, be kellett volna nyújtani egy módosító indítványt az előzőekben tárgyalta törvényjavaslathoz is. Ezt módosító indítványként bármikor megtehetjük, tehát nem arról van szó, hogy ez a hajó elment. Ez teljesen felhívja a figyelmet arra, hogy ebben az esetben hatályon kívül kell helyezni meg fel kell függeszteni az alap erről szóló rendelkezését is. (Jelzésre:) Kolber képviselő úr.
DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy a kormány képviselője helyesen és árnyaltan mutatott rá arra, hogy a működési költségek nem függnek össze arányosan a kutatási és technológiai alap nagyságával. Többek között ez az ok arra, hogy a folyamatban lévő pályázatok kezelése is nyilvánvaló költségeket jelent, illetve vannak olyan konstans, állandó kiadások, amelyek nem lineárisan köthetők össze ezzel az alappal. Azt gondolom, hogy ez az érvelés sajnos nem helytálló. Aki ismeri részleteiben, az tisztában lehet ezzel a kérdéssel.
ELNÖK: (Jelzésre:) Pósán képviselő úr kért szót.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Szeretném megjegyezni, hogy ha a jogi logikája úgy működne, ahogy elnök úr vagy éppen az előbb Kolber képviselő úr is említette, hogy nevezetesen törvényben rögzített dolgokat nem lehet megváltoztatni, akkor kérdezem én, hogy miért lehet például hozzányúlni közoktatási normatívákhoz és egyebekhez? Korábbi törvények rögzítették. Elnézést kérek, a költségvetési törvény szabályozza egyébként ezt a kérdést is évről évre. Azért legyen világos a képlet. A másik pedig, hogy a konstans, állandó kiadásokra való hivatkozást elismerem, de akkor ismerjék el, hogy a kórházaknak, óvodáknak, közoktatási intézményeknek, szociális intézményeknek, mindegyiknek van konstans, állandó kiadása, tehát ez nem lehet érv. Bocsássa meg a világ. Ha egyik esetben ezt nem vesszük figyelembe, akkor csak és kizárólag innovációs alapnál vegyük figyelembe, ahol - még egyszer mondom - az Állami Számvevőszék évről évre azt állapítja meg, hogy szabálytalan dolgok sokasága jelzi ténykedését. Ez így nincs rendjén.
ELNÖK: Képviselő úr! Szeretném még egyszer rögzíteni. Nem arról van szó, hogy korábbi törvényt ne lehetne módosítani, de ha képviselő úr hallott már a törvények közötti koherenciáról, akkor arról van szó, hogy ha egy törvény, egy másik törvény rögzít valamit százalékosan, akkor vagy ennek a százaléknak megfelelően tesszük be a költségvetési törvénybe és akkor nincs koherenciazavar, vagy annál kevesebbet teszünk be a költségvetési törvénybe, de akkor az kell mondani, hogy a másik törvényben rögzített javaslat legalábbis a 2010-es évben nem alkalmazható. Ezt a feladatot nem tudjuk megtakarítani, akkor azt el kell végezni. Nem azt mondtam, hogy ez nem végezhető el, kifejezetten utaltam rá, hogy ha a bizottság úgy dönt, bizottsági módosító indítvány benyújtható ilyen tartalmon, de azt be kell nyújtani, ellenkező esetben sikerül majd koherenciazavart előidézni.
(Jelzésre:) Kolber képviselő úr, Révész képviselő úr és aztán Tatai képviselő úr. (Révész Máriusz: Előbb is jelentkeztem már.) Akkor bocsánat.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Én egy kicsit másképp látom, mint ahogy elnök úr látja, ugyanis pontosan azt kívánja elhagyatni Pósán képviselő úr, hogy a törvény 8.§-ának (7) bekezdésében szereplő számítási mód 2010-ben lenne alkalmazható. Ez ennek elhagyásáról szóló módosító javaslat, ugyanis a módosító javaslatnak pont az az egyik lényege, hogy vagy alkalmazzák a törvényt, vagy pedig ha ezt elhagyjuk, akkor határozzunk meg egy másik összeget. Itt ugyan némi ellentmondás is van tán a javaslatok között, mert két dolgot lehet, vagy alkalmazzuk a törvényt, ami önmagában egyébként egy csökkenéshez vezet, hiszen ott százalékosan az alap nagyságrendjéhez képest meghatározza, hogy mennyi lehet a működési költség, vagy pedig meghatározunk egy konkrét összeget. Szerintem amivel elnök úr érvelt, az itt nem állja meg teljesen a helyét, hiszen pont arról van szó, hogy tartsuk fenn hatályban a jelenlegi törvényeket, és épp most kívánjuk kimondani azt, hogy 2010-ben nem kívánjuk alkalmazni a törvény 8.§-ának (7) bekezdését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én egyébként azt gondolom, hogy szerintem meg lehet azt mondani, hogy igenis ebben az esetben határozzuk meg lineárisan az összefüggéseket. Ha ez a kutatási és innovációs alap jóval kevesebb pénzből gazdálkodik idén, mint tavaly, akkor ez a működési költségeken is látszódjék. Ráadásul én is csatlakoznék Pósán képviselő úrhoz. Az Állami Számvevőszék az elmúlt öt évben botrányok sorozatára hívta fel a figyelmet egyébként a kutatási és innovációs alapnál. Ezek után azt mondjuk, hogy a pályázatra szánt összeg jelentősen csökken, de egyébként az a plénum, ami eddig botrányosan osztotta a pénzeket más pályázatra - ha emlékeznek sokat foglalkoztunk az Állami Számvevőszékkel -, már sokkal kevesebb pénzt fognak elosztani, de lehetőleg az ő működésükre ugyanannyi pénz legyen. Szerintem itt minimum egymilliárd forint, ha nem másfél ebben a rendszerben benne van, úgyhogy legjobb lelkiismerettel ajánlom egyébként képviselőtársaim figyelmébe a módosító javaslatunkat.
ELNÖK: (Jelzésre:) Kolber képviselő úr, Almássy képviselő úr, Tatai képviselő úr.
DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Nem a törvényre, nem a jogszabályra hivatkozva gondolom úgy, hogy helytelen lenne, ha csökkentenénk ezt, hanem a tényleges költségekre. 500 millió forintból ezeket a feladatokat nem lehet ellátni, nem lehet elvégezni. Emiatt javaslom azt, hogy ezt ne támogassuk. Ez az egyik dolog.
Másik dolog gyakran (Elnök: Bocsánat, ha lehetne az alapzajt egy kicsit mérsékelni.) az ÁSZ ellenőrzésekkel kapcsolatban csupán azt jegyezném meg, hogy az Állami Számvevőszék soha nem tett javaslatot például felelősségrevonásra. Valóban több hiányosságot megállapított, ezek egy döntően pályázatkezeléssel, illetve számviteli szabályok megsértésével kapcsolatosak voltak, amelyekre mindig feladattervek készültek, ezek elkészülését és tartalmát az ÁSZ elfogadta, és ennek megfelelően igyekeztek ennek a rendszernek a hiányosságait korrigálni. Ha ez a csökkentés bekövetkezne, azt gondolom, éppen ilyen észrevételeket nem tudnánk megelőlegezni az elkövetkezendő időszakban.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Önnek bizonyára igaza van, de az ellenzék szótárában a hiányosság automatikusan botrányként szerepel. Nem a jelenlegi, a mindenkori ellenzék szótárában a hiányosság automatikusan botrányként szerepel, úgyhogy nem gondolom, hogy a szavakon kellene lovagolnunk. (Jelzésre:) Almássy képviselő úré a szó.
ALMÁSSY KORNÉL (Független): Tisztelt Bizottság! Engem kevésbé a hiányosság érdekel, én azon megfontolások alapján támogatnám ezt a javaslatot, miközben a kutatás-fejlesztésnek elkötelezett híve vagyok és nagyon sajnálom, hogy nem jut több pénz a kutatás-fejlesztésre. De azt én is furcsállom, hogy miközben nem nőnek a támogatások, aközben a működési kiadások azok gyakorlatilag változatlanok maradnak. Én is azt gondolom, hogy az a logika - és arról azért jó beszélni bizottsági ülésen -, amikor az alapfokú művészeti oktatás gyakorlatilag a megszűnés szélére sodródik, és 500 milliárdos módosításon vitatkozunk, itt másfél milliárd vagy két és fél milliárd forintot akarunk erre elkölteni, erről szól a módosító indítvány ha jól számolok. Azt gondolom, hogy erről is érdemes beszélni, és nekem itt is a kutatási, innovációs alap működése nagyon fontos, de egyszer jó lenne, ha azt is megvizsgálnánk, hogy azok a pályázati források, amelyek egyébként rendelkezésre állnak, mennyi idő alatt jutnak el az érintett kutatóintézethez vagy egyáltalán főiskolához, ha olyan jó a működési adminisztráció egyébként, mert erről is érdemes lenne beszélni.
Szumma szummárum én azt kérem, hogy támogassa a bizottság ezt a módosító indítványt, de ha nem is támogatja, azt kérném, hogy a bizottsági ülésen elnök úr tűzzön napirendre egy olyan kérdést, ami komplexen az NKTH-val - van eseti bizottság, de nem túl sokat ült az elmúlt időszakban - az innovációs alappal foglalkozik, számos európai uniós pályázatot a MAG Zrt. pályáztatott korábban. Jó lenne ebben a kérdésben egyszer végre tisztán látnunk. Szűkösek a források, nagy az adminisztrációs költség, lassú az adminisztráció, tehát azt javaslom, ha ezt a bizottság nem is támogatja, akkor azt kérem, hogy Egyebek napirendi pontban vagy akár most ha lemegy ez a költségvetési vita és van egy kis időnk, akkor a bizottság szenteljen már egy napirendi pontot az NKTH, a kutatásfejlesztés működésének. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm, (Jelzésre:) Tatai képviselő úré a szó.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azért mert Almássy Kornél nem jár az eseti bizottság ülésére, nem azt jelenti, hogy nem volt. Rendszeresen, havonta ülésezik az eseti bizottság, csak érdekességképpen jegyeztem meg.
Amiért szót kértem, természetesen az érvek elhangzottak, nem akarom elismételni, viszont ebben a körben nem javaslok bizottsági indítványt és ezt a későbbiekre is mondom, benyújtani, hiszen még kapcsolódó módosító indítvánnyal minden képviselő a javaslatait előterjesztheti. Tehát ezért kértem szót, hogy ezt elmondjam, hogy ne menjünk el ma bizottsági módosítók gyártása irányába, még mindenki beadhatja kapcsolódóként a javaslatát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kolber képviselő úr!
DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Almássy Kornél képviselőtársam felvetésével kapcsolatosan, amely nyilván jogos a pályázatok gyors lebonyolításával kapcsolatosan, annyit szeretnék megjegyezni, hogy a tavalyi év végétől jelentősen felgyorsítottuk a pályázatok elbírálását, a kifizetések sok tízmilliárd forinttal megnőttek és felgyorsultak. Reális probléma és gond volt, azt sem mondom, hogy teljesen a végére jutottunk. A másik megjegyzés, hogy több pénzt fordítani az innovációra, szívem szerint szólt és beszélt, azonban annyit megjegyeznék, hogy az idei 150 milliárd helyett jövőre 160 milliárd áll rendelkezésre, hiszen a hazai mellett az európai uniós forrásokat is figyelembe kell venni és a ROP-os pályázatok jelentős része kötődik az innovációhoz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az érvek elhangzottak. Elsőként Almássy képviselő úrnak arról, hogy ha a képviselő úrnak ez megfelel, akkor én azt javasolnám, hogy tekintettel arra, hogy a Kutatási és innovációs eseti bizottság az NKTH egész kérdéskörével kapcsolatban egy komoly napirendi pontot tervez a közeli jövőben, én Magda és Gógl képviselő urakkal, a bizottság társelnökeivel érintkezésbe lépek. Azt kérem, hogy az Oktatási és tudományos bizottság tagjai kapjanak tanácskozási jogú meghívást erre a bizottsági ülésre, és akkor nem kéne talán kétszer külön erről tárgyalni, hanem egy menetben ez megoldható volna.
Ami most már az 5. pontban szereplő indítványt illeti, én is azt akartam javasolni, amit Tatai-Tóth képviselő úr, hogy tudniillik lehet, hogy a dolog nem lineáris, lehet, hogy ugyanakkor lehet ezt a 2,2 milliárdot csökkenteni, ezért mindenkinek kapcsolódó módosító indítvány benyújtására nyílik lehetősége. Most a benyújtott indítványról szavazzunk. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy az 5. pontban szereplő indítványt támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság az indítványt nem támogatja.
A 9. pont következik. Szabó Lajos képviselő úr indítványa. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: (Közbeszólás: Miért támogatja?) Tetszik neki. Tessék!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Ez volt az, amire az előbb Bencze Péterné kolléganőm utalt. Ez egy olyan szabályozás, ami egy másik törvényben megjelenik, ezért szükségtelen a költségvetési törvényjavaslatban megjeleníteni. Tehát ez szimplán egy duplikáció, egy technikai kiemelés. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány támogatja és a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 10-11-es pontokról egyszerre kéne tárgyalni. Az egyiket Pósán képviselő úr nyújtotta be, másfelől Cseresnyés képviselő úr. Szó szerint megegyeznek. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Ugyanez a helyzet a 12-es, 13-as pontokkal. A képviselők két csoportja nyújtotta be, szóról szóra megegyeznek. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 16. pontban Pánczél képviselő úr és képviselőtársai javaslata. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 35-től a 39-esig lévő módosító indítványok következnek. Ezek mindegyike ugyanarról a sorról szól különböző számadatokkal. Támogatja-e a kormány az öt közül valamelyiket?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Menjünk sorban. 35-ös Révész képviselő úr és társai. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 36-os Zsigó képviselő úr és társai indítványa. (Szavazás.) Nem támogatja.
A 37-es Béki képviselő asszony és társai indítványa. A kormány ezt sem támogatja, holott ez kiadáscsökkenés. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 38-as Velkey képviselő úr és társai ugyancsak csökkentenék ezt a sort. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
Végül a 39-es? Béki Gabriella és társai indítványa. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 40-től 47-ig terjedő nyolc darab módosító indítvány, a 9. fejezet, 4. sor 13. alsó sorára vonatkozik mindegyik. A kormány támogatja-e valamelyiket?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, a 41-est és a 42-est.
ELNÖK: Menjünk sorban. A 40-es pont Becsó Zsolt képviselő úr indítványa. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 41-es Mesterházy Attila és társai indítványa. Révész képviselő úr szót kér.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Kérdésem lenne. Annyi lába van ennek a javaslatnak, hogy ezt most itt ki nem tudjuk bogozni. Azt látjuk, hogy a közoktatási hozzájárulásnál növekedés van, nem is kicsi. Az a kérdés, hogy ha itt ezt megnéznénk, akkor hol van csökkenés.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Ez a kedvezményes étkeztetéshez visszapótolja a normatívát az idei szintre. Az önhikis önkormányzatoktól azt a részt veszi el, ami eddig pontosan itt számította volna be az emiatti forráshiányokat. A másik része a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó támogatásokból egy rész. A létszámcsökkenésekhez kapcsolódó. Csökken az a kör, ami ebbe a támogatásba jövőre bejön. A harmadik része pedig tartalék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ha nincs további megjegyzés, a 41-es indítványról szavazunk, amely tehát a kormánypárti képviselők ígéretéhez híven helyreállítaná a gyermekétkeztetés elrontott normatíváját. A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 42-es Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai. Ugyanezen a soron 300 milliós további kiadást javasolnak. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 43-as Pánczél képviselő úr és képviselőtársai indítványa. A kormány nem támogatja.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Azt olvastam, hogy nem az összes kéttannyelvűnek a támogatását állítaná vissza a javaslat, hanem csak a nemzetiségi iskolák esetében a kéttannyelvű támogatását. Ezt csak kérdezni szeretném, hogy most pontos-e ez az információ, hogy ez a 300 millió az egészet lefedi, és ennyiből most így ezt hirtelen nem tudom megítélni.
ELNÖK: Nem, képviselő úr, az információ nem pontos. A költségvetés...(Közbeszólásra.) Akkor most megadom a szót Tatai-Tóth András képviselő úrnak.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Jó hírt mindegyikünk szereti elmondani. Bár az első része nem jó hír, mert a tegnapi Magyar Nemzet - szeretném itt elmondani - rémhírterjesztéssel foglalkozott. A nemzetiségi iskoláknak eleve biztosított volt 2010-2011-es tanévre is a beterjesztett törvényjavaslatban, a nulladik évfolyamokon is biztosított volt, és a két tanítási nyelvű többi iskolában a tanév befejezéséig igen, és a 2010-11-es tanévre nem. Ez a javaslat 2010-11-es tanévre biztosítja a forrásokat. A forrása pedig a miniszterelnökség tartaléka. (Révész Máriusz: Így már én is igen.)
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Pósán képviselő úr.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én örülök ennek, hogy van egyfajta forrásbővülés, csak az a meggyőződésem van és nem véletlenül szerepel a 43-asnál egy másik szám, hogy a mi számításaink szerint a 300 millió az nem fogja tudni megoldani ezt a problémát, ennél nagyobb forrás hiányzik a kéttannyelvű iskolák rendszeréből, tehát ez megszorítással jár. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Botkáné képviselő asszony.
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Én nagyon örülök, hogy ez a képzési forma többüknek szívügye. Ez nem a 2010. naptári év teljes kieső, hanem 2010. szeptember 1-től tehát a 2010-es naptári év hátralévő részét pótolja. Ezenkívül ez a módosítás tartalmazza azt a kötelezettséget is, hogy a 2011-es költségvetési évből a megkezdett tanév hátralévő 8 hónapjára is ezt a normatívát odaadja. Összegszerűségében ugyanakkor 2010 hátralévő négy hónapja, három hónapja az, ami a kiegészítő normatíva összegéből áll össze. Valószínű ez a kétfél számítás lehetett a különbség közöttünk, gondolom én. Mi ezt az adatot egyébként az Oktatási és Kulturális Minisztérium adatainak felhasználásával kezeltük és úgy gondoljuk, úgy ítéljük meg mint aláíró, hogy ezt a problémát ezzel az összeggel kezelni tudjuk a 2010-es naptári évre. (Közbeszólásra.) Mint aláíró mondtam ezt, hogy indoklás, nyilván van egyéb szakmai érv is, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor tehát a 43-asról szavazunk. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
44-ik pont, Kuzma képviselő úr és képviselőtársai javaslata. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Jelzésre:) Bocsánat, Pósán képviselő úr.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnézést, csak szeretném megjegyezni, hogy ez a művészeti oktatásra vonatkozik. Sajnos már a tavalyi évben meg azt megelőzően is el kellett szenvedni, hogy ez a fajta képzés borzasztóan mostohagyerekként kerül a kormány látókörébe. Azt gondolom, hogy a folyamatos, biztonságos működés szempontjából, ide forrásátcsoportosítás mindenképpen szükséges és indokolt.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Tatai-Tóth képviselő úr, utána Révész képviselő úr.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Egyetértünk azzal, hogy a művészeti iskolák működési feltételeit a következő időszakra is biztosítani kell. Beadtunk egy olyan módosító indítványt, amelyben a minősített művészeti iskolák normatíváját hasonlóképpen kezeli a javaslatunk, mint az összes többi normatívát, tehát csak a be nem fizetendő járulékokkal csökkentettük a hatályost, és ehhez növeltük fel az eredeti összeget. Tehát azt fogjuk támogatni, azt a módosítást. Ezeket nem szavazzuk meg, nem azért, mert a művészeti iskolákkal nem értünk egyet, egyetértünk, hanem a saját javaslatunk alapján szeretnénk megoldani a finanszírozást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Erre egyébként mindjárt sort fogunk keríteni. (Jelzésre:) Révész képviselő úr.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Azt akarom megkérdezni Tatai-Tóth Andrástól, hogy ez hányas?
ELNÖK: 2297-es, de oda fogunk ugrani, mert a művészeti iskolák képviselői jelen vannak és el kell menniük, tehát azt kérték, hogy ha lehet, azt a néhány ajánlási pontot vegyük előre. Amint ezzel a kötettel végeztünk, oda fogunk ugrani.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak azért nem teljesen értem, mert ott a 2277-esben.
ELNÖK: 2297-esben.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ha ott megjelenne, akkor ennek meg kellene jelennie itt is, hiszen a normatív hozzájárulásokban, a költségvetési hozzájárulások soron akkor miért is nem jelenik meg? Mert itt mi is úgy módosítottuk, hogy megjelenik a módosító javaslatokban 2978-as soron, és természetesen megjelenik a normatív hozzájárulások esetében is. Csak az a kérdésem akkor, hogy - elhiszem, amit Tatai-Tóth András mondott, csak - akkor miért nem jelenik meg a normatív hozzájárulások között? Bárkitől kérdezem, aki ezt tudja.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A kötetet nem én szerkesztettem, tehát nem tudom.
ELNÖK: Úgy tűnik ez itt most akkor, hogy mindenki passzolta ezt a kérdést. A javaslatot... (Jelzésre:) Tatai-Tóth képviselő úr.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A 20. fejezetben az OKM költségvetésében lelhető fel, annak a számát most nem fogom megmondani. Valószínű, a zavart az okozza, hogy a helyköz helyett a javaslatba egy nullát ütöttünk be, és ez így zavart okozhat. 17 ezer helyett 170 ezer lett a normatíva. (Révész Máriusz: Megszavazzuk.)
ELNÖK: (Jelzésre:) Pósán képviselő úr.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ha jól tudom, akkor több olyan javaslat van, amit Tatai-Tóth képviselő úr mond, hogy az oktatási ágazaton belül egy másik szektortól, a felsőoktatástól csoportosít át összegeket. Azt gondolom, hogy főleg most, amikor a költségvetés első körében vagyunk, egy oktatási bizottságnak az lenne a minimális, elemi elvárható feladata, hogy keressen olyan forrásköröket, ami nem feltétlenül arról szól, hogy az oktatási ágazat egy-egy szereplőjét próbálja egymásnak ugrasztani. Tudom, hogy a Római Birodalom ebből a szempontból ügyesen és hathatósan épült fel egykoron, az oszd meg és uralkodj szerintem jelen esetben nem egy nyomon következő és elegáns megoldás. Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Tatai-Tóth képviselő úr.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Miután előző bizottsági ülésünkön az általános vita kapcsán jeleztem ezt a szándékot, az ok nagyon egyszerű. Miután a közoktatásnak minden állami támogatásában érvényesíteni kellett a 7 százalék körüli csökkentést a járulékcsökkenés miatt, a felsőoktatásban ez egy 15 milliárdos csökkenést jelentett volna, hiszen nagy része az állami támogatásnak most is bérhordozó. Azt gondolom, hogy ha ott ez nem érvényesült a lényegesen kisebb mértékben, tehát hogy az ott összességében 900 ezer forinttal csökkent a felsőoktatás támogatása a javaslat kapcsán, az elviselhető terhet jelent a felsőoktatásnak, és nem teszi lehetetlenné a munkáját, és még így is a maga a törvény, egész költségvetés méltányos marad a felsőoktatáshoz, mert nem érvényesíti ugyanazt az elvonást, mint a közoktatásban, és miután nagyon feszített a költségvetés, valamennyi parlamenti támogatást csak úgy remélhetünk, ha ágazaton belül csoportosítjuk. Ha mondjuk a környezetvédelemtől próbálnánk meg idehozni, akkor nem valószínű, hogy mondjuk az MSZP-frakció többségi támogatását meg lehetne szerezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen nem szabhatok gátat a vitának, de azt gondolnám, hogy a jövő hétig még mód van kapcsolódó módosító indítvány benyújtására. Következésképpen, ha a bizottság el tudja fogadni azt a javaslatot, hogy ezt a kérdést a 2997-es vagy 77-es - vagy nem is tudom, hányas - indítványban jelzett módon úgy oldjuk meg, hogy annyival megnöveljük a művészeti oktatás támogatását, akkor annak az alternatív forrására nézve még a jövő hétig be lehet nyújtani kapcsolódó módosító indítványt. Ez csak egy megjegyzés volt. Nincs több kérdés. A 44-es pontnál tartunk. Kuzma képviselő úr és társai indítványa. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 45-ös pont Hoffmann képviselő asszony és képviselőtársai indítványa. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 46-os Szatmáry Kristóf képviselő úr és Márton Attila képviselő úr indítványa. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 47. pontban Gusztos Péter és képviselőtársai indítványa. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 67-73. közötti hét ajánlási pont következik. Valamennyi a 8. sor 1-esre vonatkozik. Támogatja-e valamelyik a kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Megyünk sorban. A 67-es Becsó képviselő úr indítványa. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. (Révész Máriusz közbeszól.) Ezt most én sem tudom megállapítani. A többi nyilván a lába, hogy honnan veszi el. De hogy miről van szó, az ebben a helyzetben csak akkor volna eldönthető, ha magát a módosító indítványt, illetve annak az indokolását látnók. (Dr. Pósán László közbeszól.) Márta?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A 67-es az diáksport visszaállítás, a 68-as szakvizsgatovábbképzés-visszaállítás, a 69-es közalapítványtámogatás-visszaállítás, a 70-es teljesítménymotivációs alap visszaállítása.
ELNÖK: Bocsánat, maradjunk a 67, 68, 69-nél. A 67-es nem lehet visszaállítás, mert az elvon. (Közbeszólás.) Most már világos. Jó.
A 70-es?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Az volt a teljesítménymotivációs alap, a 71-es megint szakvizsga-továbbképzés. A 72-es közalapítvány újra és a 73-as is közalapítvány újra. Lehet követni a két 500-ast, a szakvizsga-továbbképzést.
ELNÖK: Ez mind közalapítvány, ez világos.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A 886 is pedagógus-továbbképzés-szakvizsga. Bocsánat, nem teljesítménymotiváció. A számokból követhető, hogy mely előirányzatokról van szó.
ELNÖK: Akkor ezt sikerült kibogoznunk. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezekről a módosítókról nagyon nehéz így szavazni. Itt, ha jól értem, arról van szó, hogy elvesz az informatikai nagyprojektektől valamekkora összeget és ennek egy részét átrakja diáksportra. Ezt kell tudni, hogy innen elvesz 494-et és ez valahol megjelenik diáksport-támogatásként, ami egyébként tavaly benne volt a költségvetésben, idén kikerült onnan. És informatikai nagyprojektekre még így is több, mint hárommilliárd forint marad. Erről szól a javaslat, ha jól sikerült kibogozni.
ELNÖK: Azt hiszem, hogy jól. Tisztelt Bizottság! Szavazzunk! A 67-es következik tehát. Becsó képviselő úr indítványa. Már szavaztunk. (Révész Máriusz: Kérek új szavazást, mert nem tudtuk, hogy miről szól.) Jó! Akkor tehát a 67-esről szavazunk. Az informatikai nagyprojektektől a diáksportra lényegében 500 millió. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Becsó Zsolt képviselő úr a 68-asban pedagógus-szakvizsga és továbbképzés tárgyban. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 69-es közalapítvány. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 70-es Kuzma képviselő úr és képviselőtársai. Ugyancsak pedagógus-továbbképzés témában. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem.
A 71-es Tóth képviselő úr és társai pedagógus-továbbképzés. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
A 72-es Pósán képviselő úr és képviselőtársai. Közalapítványok. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 73-as Pánczél képviselő úr és képviselőtársai. Közalapítvány, 500 millió. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
Tisztelt Bizottság! Ennek a kötetnek a végére értünk, mármint ami a bennünket terhelő indítványokat illeti. Most kérem, hogy átmenetileg vegyük elő a művészeti iskolák képviselőinek kérésére a 4. kötetet, ahol a 2977, 78, 79-esek szerepelnek. Ezek különböző indítványok a minősített alapfokú művészeti oktatás normatívájára. A kormány támogatja-e valamelyiket?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Egyiket sem.
ELNÖK: 2977-es Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai indítványa. Tekintettel az elírásra, hadd indítványozzam azt, hogy ezt most ne támogassuk, de ezzel szemben nyújtsunk be egy kapcsolódót. Tatai képviselő úr!
(Jelzésre:) Tatai képviselő úr?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Kicsit formabontó szeretnék lenni, mert szeretném, ha ezt a középső nullát helyköznek nézné a bizottság, kérem, hogy szavazzunk róla, nyugtassuk meg azokat a művészeti iskolák képviselőit, akik itt vannak és akik nincsenek itt, hogy komolyan gondoljuk ezt a javaslatot, hogy ezen az ágon és ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint az összes közoktatási normatíva. Kérem, hogy a bizottság ezt támogassa, és kapcsolódó módosítót természetesen fogunk beadni, hogy ezt a sajtóhibát korrigáljuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, egy nullát nem tudunk helyköznek nézni, ez sajnos... Rossz a szemem, azért teszem fel a szemüveget, de azért ennyire nem rossz. Azt megtehetjük, hogy így is megszavazzuk az indítványt, tudva azt, hogy benyújtunk hozzá egy kapcsolódó módosító indítványt, amivel korrigáljuk a sajtóhibát. (Jelzésre:) Révész képviselő úr kért szót.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az ellenzék részéről nincs akadálya, ugyan nem látjuk elégségesnek lépésnek. Tehát a 17 ezer normatíva is egy vicc még a csoportos művészeti oktatás támogatása szerint is éves szinten, kétségkívül 13 ezer forint az előrelépés. Ha elnök úr azt mondja, hogy egy bizottsági módosító indítvány legyen ebből, ugyanez az összeg egy nullával kevesebb, akkor szerintem erről szavazhatunk. Megszavazzuk ezt a hármat, és beadunk egy bizottsági módosító indítványt.
ELNÖK: Képviselő úr, én azt javaslom, hogy most egyelőre bizottsági módosítókkal ne foglalkozzunk, mert még a kapcsolódó módosító indítványokra rendelkezésre áll a következő év. Szavazzuk meg így, tudva azt, hogy rosszat szavazunk meg, és majd. (Jelzésre:) Igen?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Akkor én szeretnék javaslatot tenni arra, hogy Tatai-Tóth András pontos indítványát egy bizottsági módosító indítványként legalább most szavazzuk meg. Készüljünk előre, és akkor legalább innen próbál majd felfelé korrigálni kapcsolódókkal.
ELNÖK: Nincs akadálya, képviselő úr. Akkor menjünk sorban előbb az indítványokon. (Jelzésre:) Pósán képviselő úr.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Egyetértek a szándékkal, de nem fogom megszavazni egyszerűen azért nem, mert a forrását nem tartom jónak, ahogy itt már az előbb jeleztem képviselő úrnak. Felsőoktatást nevezi meg lehetséges forráskörnek, én pedig azt gondolom, hogy jelen költségvetésben az én megítélésem szerintem nagyságrendekkel jóval nagyobb olyan tétel maradna, ami egész egyszerűen pazarlás. Szerintem ha ezt komolyan gondolja mindenki, hogy ésszerű célokra kell költeni, akkor ne az oktatás egyes területeit tessenek egymásnak ugrasztani, hanem nézzük meg, hogy kell-e egyáltalán mobil telefon, bútorvásárlási tender vagy MALÉV-nek történő juttatás, és jónéhány ilyen tételt fel lehetne ide sorolni. Még egyszer mondom, a szándékkal egyetértek, a forrással, a bázissal nem, ezért nem fogom megszavazni. Minden olyan javaslatot, amely más forrást jelöl meg, azt maximálisan támogatom.
ELNÖK: Képviselő úr, a mobil telefon és bútorvásárlási tender tartalmáról ne beszéljünk , mert azt az általános vitában sokszor kiveséztük, de az a 40 milliárd, illetve 12 milliárd nem valóságos forrás, hiszen az csak fel van tüntetve a költségvetésben, de azt soha senki, legkevésbé az állami költségvetés nem fogja elkölteni. Következésképp annak a terhére nem adhatunk be módosító indítványt, mert csak formálisan, a közbeszerzési törvény kedvéért szereplő kiadást valóságos kiadássá transzformálni az a költségvetési hiány növelését jelenti. Tudomásul vesszük képviselő úr bejelentését, de az ön által megjelölt két forrás nem forrás. Arról nem tudunk átcsoportosítani ide pénzt. Most a 2977-esről szavazunk, Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
2978-as, Kuzma képviselő úr és képviselőtársai. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
2979-es, Hoffmann képviselő asszony és képviselőtársai, ugyancsak művészetoktatás. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
2980-as, Kuzma képviselő úr és képviselőtársai. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
2981-es, Hoffmann képviselő asszony és társai. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Mielőtt Révész képviselő úr indítványáról szavazunk, azaz benyújtunk-e az egyébként támogatott 2977-essel kapcsolatban bizottsági módosító indítványt, jelzem, hogy a művészeti iskolák képviselője azt kérte, hogy szólhasson két percben a bizottság tagjaihoz. Kérdezem, hogy támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Igen, támogatja. Tessék parancsolni!
LENCSÉS LÍDIA (Alapítványi és Magániskolák Egyesülete): Azért tartom fontosnak - annak ellenére, hogy köszönöm szépen, hogy megszavazta a bizottság ezt a módosító indítványt -, hogy szóljak, mert a kormány képviselői is jelen vannak, és úgy gondolom, hogy még azért ez hosszú folyamat, amíg eljutunk odáig, hogy a művészetoktatásnak mi lesz a normatívája a végén. Természetesen a közoktatáson belül nem örülünk annak, ha más közoktatási szektortól vesznek el pénzt, de azt meg kell, hogy jegyezzem, hogy egész egyszerűen ez a költségvetés, ami ránk lett mérve ebben a költségvetési törvényben, gyakorlatilag a művészetoktatás elhalálozását jelenti. Esetleg itt azt kellett látni, hogy ha ebből a forrásból is származik majd a végén, nem tudom hova lehet eljutni, talán a felsőoktatás attól még életben marad, ha ez a pénz átcsoportosítódik, de az biztos, hogy a művészetoktatás nem.
Amit el szeretnék mondani, hogy 2004 óta folyamatosan csökken a művészetoktatás normatívája és 2007-ben volt a folyamat, amit minősítésnek neveztünk, amiben 200 intézményt mért a minősítő testület, illetve a három szakmai szervezet gyakorlatilag lóhalálában, és ez irdatlan nagy munkát jelent mind az intézmények számára, mind a szakmai szervezetek számára, ezzel együtt a munkában részt vevő pedagógusoknak is. Nem lehet elfogadni a további normatívacsökkentést. Egyszerűen olyan helyzetbe kerültek az intézmények, és itt szeretném kihangsúlyozni azt, hogy a nagy múltú zeneiskolák mellett a táncművészeteket hozó intézmények is. Itt is már 10-12 éves intézményekről van szó minimálisan. A közoktatási törvény előírja a 70 százalékos határozatlan idejű munkáltatást, ami egész egyszerűen azt jelenti, hogy az intézmények olyan helyzetbe kerültek - és mindegy, hogy önkormányzati vagy nem önkormányzati fenntartású -, hogy gyakorlatilag bezárni sem tudja az intézményét, mert éppen elég a végkielégítéseket kifizetni, mert nincs felhalmozott összeg ennek a rendezésére.
A másik, amit el szeretnék mondani, hogy a térítési díj szabályzatot, amit az intézményeknek a közoktatási törvény szerint meg kell hozniuk, tavasszal kell meghozni, ami azt jelenti, hogy nyilvánossá kell tenni a szülők részére is, tehát itt tanév közben módosításra nincs lehetőség. Amit még utoljára el szeretnék mondani, hogy azt gondolom, hogy ha volt egy minősítés, ha egy szakmára rábízták ezt a feladatot, akkor el kell fogadni, hogy ezt a szakma teljes lelkiismeretével elvégezte, és tudomásul kell venni, hogy azt a fajta minősítést, amit az intézményekre rábízott a kormány, illetve a parlament, ezt a szakma teljes becsülettel megtette. Úgy gondolom, hogy megérdemeljük végre azt, hogy teljes jogú tagja legyünk a közoktatásnak, mint ahogy megérdemeltük ugyanezt a minősítés előtti 10-15 évvel, vagy 20 évvel is. Nagyon szépen kérem, hogy vigyázzanak ránk, mert már nagyon szeretnénk, ha jövőre nem kellene itt ülnünk, és ha már nem kellene azon aggódnunk, hogy egyáltalán be tudjuk-e fejezni a tanévet. Nagyon köszönöm.
ELNÖK: Hogyne.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy ha a csoportos normatívát 13 ezer 800-ról 14 ezer 600-ra felemelné a parlament, akkor megoldást jelentene-e vagy akkor is hasonló helyzetben lennének a művészeti iskolák?
LENCSÉS LÍDIA (Alapítványi és Magániskolák Egyesülete): Úgy gondolom, hogy mind a zenei része, mind a táncművészeti része olyan szinten alulfinanszírozott, hogy ez gyakorlatilag az éhenhalás szintje. Igazság szerint már az a normatíva is, amiből most élünk, az is az éhenhalás szintje. Nem tudom. Biztos, hogy lesznek további iskolabezárások. Valamit ha egyszer tönkretesznek, azt újból felépíteni nehezebb feladat.
Mivel ez nem kötelező oktatási forma, még ráadásképpen nem is olyan, mint az, hogy elsőben beiratkozik és nyolcadikban kiiratkozik, tehát azok a szülők, akik ezt 300 ezer gyerekre választották, elmondták, hogy ezt az oktatási formát ők szeretnék. És azért azt is tudni kell, hogy már jelenleg is eléggé megterhelő a szülőknek a térítési díj kifizetése, és igen nagy pályázati tevékenységet jelentenek az intézmények, fenntartók részéről a mindenféle szponzor-, meg egyéb keresések, ezért fontos lenne, hogy legalább a hátrányos helyzetű gyerekeknél és a rászoruló gyerekeknél tudjunk segíteni, hogy tényleg alapvető joga maradhasson a gyereknek az, hogy művészeti nevelésben részt tudjon venni. Tehát itt már van egy nagy - úgyis lehet nevezni, hogy - jogsérelem a kicsit nehezebb helyzetben lévő gyerekek kárára.
ELNÖK: Legyen szabad annyit megjegyezni, mielőtt továbbadom a szót, hogy az elfogadott módosító indítvány értelmében a normatíva ugyan csökken, de a művészeti iskolák finanszírozása nem, hiszen csak azt veszi ki a módosító indítvány most már, amit a művészeti iskolának a járulékcsökkenés következtében nem kell majd megfizetnie. Ez az első megjegyzésem.
A második az, hogy ha egyszer valamit lerombolnak, azt nagyon nehéz újraépíteni. Ez a megjegyzés nemcsak a művészeti iskolákra, de az ország gazdasági helyzetére is vonatkozik. A jövő évi költségvetés egy rendkívüli költségvetés. Kénytelenek vagyunk valamilyen módon azt a 8 százalékot, ami a két évben a GDP-ből kiesik, valahogy az állami kiadásokban is megtakarítani. Ebből nem tudunk sérelem nélkül kikerülni. Mindenkit fog sérelem érni a jövő évi költségvetéssel. Ezt nem tudjuk megakadályozni, bármennyire megértsük is azt, hogy ez egy nehéz év lesz, igen, az lesz, akkor sem megy másképp. De még egyszer mondom, a közoktatás és a művészeti alapfokú oktatás is osztozik a közoktatás helyzetében, azt veszi ki a normatívából, amit nem kell megfizetni, ezzel nem hiszem, hogy jelentős további sérelem érné a művészeti oktatást. Most Pósán képviselő úr kért szót.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak azt szeretném jelezni, hogy az elmúlt két év alatt közel 100 ezer gyerek eltűnt a művészetoktatásból. És ez már kifejezetten a tanulásösztönző jogot is veszélyezteti. Én azt gondolom, hogy az előbb tárgyalt javaslatok között volt néhány olyan indítvány, ami a normatíva szempontjából egy kedvezőbb tételt tartalmazna. Itt elhangzott a kérdésre válaszként, hogy sajnos az a megoldás, amit Tatai képviselő úr itt jó szándékkal benyújtott, jó, de nem fogja tudni biztosítani ilyen értelemben továbbra sem a művészetoktatás működését és fenntartását. Én azt kérem tisztelettel, hogy azért gondoljuk ezt át még egyszer, mert láthatóan a normatívacsökkentések az elmúlt időben is ily mértékben lepusztították ezt a rendszert. Lehet toldozgatni-foltozgatni, nem egy hónappal, hanem kettővel később fog éhen halni a rendszer, de azt gondolom, ez nem lesz megnyugtató. Mohácsi képviselő úr!
MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Én nagyon röviden annyit szeretnék elmondani, hogy tulajdonképpen most azért akadtunk el ennél a napirendi pontnál, mert alapvető érdekünk, hogy valamit orvosoljuk a művészeti oktatás tekintetében. Jó magam egyébként egy nagy múltú zeneiskolában végeztem és a zene tanulása elengedhetetlen ahhoz, hogy jó eredményeket érjenek el a gyerekek. De, én azért arra kérném tisztelt képviselőtársaimat és minden képviselőt, részt vettem én nem olyan régen egy zeneiskola 40 éves évfordulóján, ahol a művészeti szakma kiváló egyénisége, most nem mondok nevet, azzal kezdte az ünnepi köszöntőjét, hogy egyperces néma gyásszal adózzunk annak, hogy hogy áll a művészeti oktatás, szóval jó lenne ezeket a teátrális elemeket mellőzni. Hogy éhen halunk, meg nem halunk, mi azért vagyunk itt, hogy segítsünk ezen. Persze nehéz gazdasági helyzet van, de fogunk segíteni, nyilván egy kicsit ott is meg kell húzni a nadrágszíjat, de arról szó nem lehet, hogy megszűnjön és eltűnjön a művészetoktatás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Gyakorlatilag több, mint egynegyede a gyerekeknek eltűnt a művészeti oktatásból. Szabó képviselő úr azt mondta, hogy gyakorlatilag az a pénz hiányzik a rendszerből, a tavalyi évhez képest, amivel a járulékok csökkennek. De hát idén 6-7 százalékra teszik egyébként az infláció mértékét. Most a járulékok valamilyen módon csökkennek, tehát tavaly 19 ezer forint helyett, hogy ha elfogadjuk Tatai-Tóth Andrásék javaslatát, akkor lesz 17.800 forint a normatíva a járulékcsökkenés miatt. Egyébként meg reálértékben, hogy ha ezt teljes egészében elfogadjuk, az fog történni, hogy a művészetoktatási intézményeknél a pénz reálértékben kevesebbet fog érni, mint tavaly.
6-7 százalékos inflációt várnak év végére a piacon. Egyébként pontosan elmondta az igazgató asszony, hogy a közoktatáshoz képest azért különösen nehéz a helyzet, mert a közoktatási intézményt egyébként törvény által kötelező fenntartani egy önkormányzatnak. Tehát az első vagy második osztályt, amíg lehet, nem fogja megszüntetni, de ha az önkormányzat anyagi helyzetében megszorul, kicsi lesz a normatíva, nem nagyon lát rá más lehetőséget, akkor itt további művészetoktatási intézmények fognak megszűnni. Ezért látom én nagyon fontosnak, hogy legalább reálértéken meg kellene őrizni ezt a szintet. Kétségtelen, a 13.600-hoz képest a 17.800 előrelépés, de ez még mindig csak vegetálást jelent sok művészetoktatási intézménynek, és több művészetoktatási intézménynek meg egyébként a végét fogja jelenteni a 17.800 forintos normatíva is.
ELNÖK: Képviselő úr, a KSH mai adatai szerint az infláció 4,6 százalék volt, csak jelezni szeretném. Tatai képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azt gondoltam, hogy itt az Oktatási bizottság ülésén nem kell azt elmagyarázni (Révész Máriusz beszélget.) ... Révész képviselő úr, szeretném a figyelmét kérni...
ELNÖK: Képviselő Úr! A képviselők egyéni joga, hogy odafigyelnek-e vagy sem...
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Jó, csak úgy tűnt nekem most már a második hozzászólásban, mintha ez a minősített művészeti iskoláknak az egyetlen finanszírozása lenne. Azt gondoltam, hogy mindenki számára világos, hogy háromelemű a művészeti iskolák finanszírozása. Van az első elem, amelyet minden művészeti iskola megkap, az a teljesítménymutatóban jelentkezik, van egy második elem, arról beszélünk most, amelyet a minősített iskolák kapnak meg és van egy harmadik elem, a pályázati alap, amely szintén csökkenni fog. Én az egyenes beszéd híve vagyok, tehát ha azt mondom, hogy az első két elem - Szabó képviselő úr elmondta, hogy - a mostani, nem könnyű, nagyon nehéz helyzetet gyakorlatilag konzerválja jövőre. Tehát, ahogy most finanszírozva vannak a művészeti iskolák, a 7,5 százalékos csökkenés azt jelenti, hogy annyit nem kapnak meg, amit be sem kell a dolgozóik után fizetni, tehát ugyanolyan feltételekkel működhetnek, mint ma.
A harmadik elemből lehet megoldani a tandíjmentes vagy térítési díjmentes rászorultaknak a térítési díj pótlását, hogy az eljusson oda az intézményekbe, és kevesebb marad a pályázati alap csökkenésével az egyéb pályázatokra. De az alapvető működés biztosított lesz. És még egy ügyre szeretném ráirányítani a figyelmet, hiszen ez is elhangzott számtalanszor korábban az Oktatási bizottság ülésén is, hogy miért volt szükség a minősítésre. Mert kialakult egy olyan része ennek az intézményhálózatnak, ahol létszámot kimutattak, de valódi tevékenység nem folyt, a minősítés pont azt hivatott elrendezni, hogy az a nagyon kevés pénz odajusson, ahol valóságos munka folyik, és a létszámcsökkenés ennek a minősítésnek lett az eredménye. Azért van kevesebb gyerek ma a művészeti iskolákban, mert eltűntek a fiktív nevek. Százezer gyerek úgy tűnt el a művészeti iskolákból, hogy tulajdonképpen egyetlen egy olyan panasz énhozzám sem érkezett - pedig meg szoktak keresni művészeti iskolák, különösen, amikor a létük veszélyben van, úgy tűnt el a százezer körüli létszám, hogy egyetlen egy szülő, iskola panasszal nem jött -, hogy most be kellett zárni és nem tud a gyerek zenét tanulni.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nyilván volt, de százezernek a nagy része fiktíven nyilvántartott gyerek volt. Köszönet a művészeti iskolák szövetségeinek, amelyek a minősítést végrehajtották és letisztították a rendszert. Ezt el kellett mondani, mert így világos a beszéd, és még egyszer mondom, természetesen szívem szerint én is háromszor annyit is adnék a művészeti iskoláknak, mint amennyi most jut, én ebben látok maximális lehetőséget, illetve ehhez tudunk forrást szerezni, amit a mi javaslatunk tartalmaz azzal együtt, hogy nem vitatom, hogy többre lenne szükség, de meggyőződésem szerint szoros költségvetésben fegyelmezetten, takarékosan a 2010-es évet végig tudják követni így a művészeti iskolák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Hoffmann képviselő asszony.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Szeretném megjegyezni, hogy mind a százezer gyerek nem a minősítés miatt tűnt el, nagyon sok olyan egyedi eset van, hogy egy-egy gyereket, testvéreket egyszerűen kivettek az alapfokú oktatásból, mert a szülők a térítési díjat nem tudták fizetni, ha történetesen intézmények tömegével nem is záródtak be. Nem is szerencsés, ha ez marad meg ezek tudatában, akik esetleg a jegyzőkönyvet olvassák, hogy itt tömegével voltak olyan művészeti oktatási intézmények, amelyek csaltak, loptak, hazudtak, és most ez az állapot megszűnt. Kétszázezer fiktív gyerek tűnt el, mindannyian tudjuk, hogy mennyiből.
Viszont szeretném javasolni, hogy az alapfokú művészeti szakág intézményi finanszírozás témakörében vegyük már ide majd azokat a módosító indítványokat, amelyek az alapra vonatkoznak, hiszen együtt érdemes látni az egészet, 2990 akárhányasat, hiszen feltételezem, hogy ez is érdekli a jelenlévőket révén, hogy ez az alap azzal a céllal jött létre, hogy a minősített intézmények további támogatása biztosított legyen, és most a költségvetési törvényből azt láthatjuk, hogy az eddigi 800 valahány millióval szemben itt is jelentős a csökkentés, 460 millió. Ez a csökkentés megint csak a hátrányos helyzetű tanulókra, waldorf iskolákra, sok mindenkire vonatkozik, tehát önállóan azzal, hogy a normatívákat közelítőleg, korántsem teljes mértékben az idei szintre hozzuk, a művészeit szakág gondjai nem azok lesznek, szükséges az alap fenntartása is, tehát szavazzunk a 2996-os és egyéb javaslatokról. Ez a második már ügyrendi volt.
ELNÖK: (Jelzésre:) Révész képviselő úr.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ígérem, hogy utoljára a témához. Tatai-Tóth András szerintem becsületesen elmondta, hogy a helyzet az, hogy a normatíva csökken részben a járulékok miatt, ezért mindig elmondom, hogy mivel a döntően ugyan bérköltség, ami egy művészeti oktatási intézménynél is jelentkezik, ezt a bérköltséget sem finanszírozzuk teljes egészében normatívából. Mi történik? Normatívából mondjuk finanszírozzuk a költségek 60 százalékát, 60-70-et. (Hoffmann Rózsa: 40-et.) 40-et, ahogy itt súgnak, majd van egy járulékcsökkenést, ami a járulékot magát is 40-50-60 százalékban finanszírozzí, majd elvonjuk a járulékot 100 százalékban. Ebből kifolyólag egyébként az lesz, hogy a következő időszakban a költségvetés amit normatív alapon 50-60 százalékot finanszírozott, az az intézményeknél lejjebb fog menni. Az lenne a becsületes, ha ugyanolyan arányban vonnánk el a járulékcsökkenésből adódó költségeket is, amilyen arányban eddig is a járulékokat finanszíroztuk. Ez már eleve mennyiséget fog jelenteni, tehát tovább csökken a finanszírozási arány.
A második probléma, hogy van infláció, ami bizonyos mértékben érinti az intézményeket. Szabó Zoltánnak igaza van, hogy most a KSH által adott inflációs adat 5 százalék. Az egy évvel ezelőtti helyzethez képest 5 százalék az infláció, de év végéig egyébként növekvő inflációt számolnak a piac elemzői. De legyen csak 5 százalék, ez az 5 százalékos csökkenés is hiányozni fog a művészeti oktatási intézményeknek.
A pályázati alap az 850 millióról lecsökken 460-ra. A másik hely, ahonnan források mennének a művészeti oktatásra, innen a normatív területen később pénzeket nemhogy pótolni lehetne, hanem így gyakorlatilag elveszítik a művészeti oktatási intézmények az eddigi támogatásoknak a felét, úgyhogy nagyon támogatom Hoffmann Rózsa indítványát, hogy azt is nézzük meg, mert minimum azt is vissza kellene emelni az előző évek szintjére.
Van egy harmadik hely, az önkormányzatok egyik forrásából ki tudnánk egészíteni ezt a pénzt, ami más ágon kiesett, de az önkormányzatok helyzete is radikálisan romlani fog. Aki megnézi mondjuk az iparűzési adóbevételekből mire lehet számítani a következő évben, akkor azt látja, hogy az önkormányzatok nem abban a helyzetben lesznek, hogy plusz kiegészítéseket adjanak a különböző területekhez, hanem az ő általuk felosztható pénzek aránya is csökken. Ez egyébként tényleg azt gondolom, hogy nem túlzás, és nem túlzás, amit Lídia asszony elmondott, hogy ez néhány művészeti oktatási intézménynél egészen biztosan a véget fogja jelenteni. Ráadásul felhatalmazást kapnak az önkormányzatok, hogy háromszorosára emeljék a maximális térítési díjat. Bizonyos esetekben ezt kénytelenek lesznek megtenni, emiatt egyébként megint sok gyerek fog kimaradni a művészeti oktatási intézményekből. Szerintem itt a zene- és művészetoktatás pozitív területe volt a magyar közoktatásnak. Nagyon-nagyon szerencsétlen lenne, ha ezután művészeti oktatásban olyan gyerekek tudnának részt venni, akiknek a szülei meg tudnák fizetni. Ez egy olyan dolog, ami elkerülhető, mert pontosan a művészeti oktatás a legszegényebb társadalmi rétegek gyerekeinek egy kitörési pont lehet. Nagyon kérem képviselőtársaimat, gondolják meg, hogy a normatívát és pályázati alapot legalább a tavalyi szinten finanszírozzák.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Van egy tartalmi és egy ügyrendi megjegyzésem. A tartalmi megjegyzésem az, hogy messzemenően egyetértek Révész képviselő úrral. Így igaz, az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétele drasztikusan csökken. A helyi iparűzési adónak pontosan az az adóalapja, mint az általános forgalmi adónak, következésképpen amilyen mértékben az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétele csökken, ugyanolyan mértékben csökken a központi költségvetés Áfa-bevétele is. Ez bizony azt jelzi, hogy hiába látjuk, hogy az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetben lesznek, a költségvetés sem lesz abban a helyzetben, hogy ez alól a nehéz anyagi helyzet alól mentesíteni lehessen őket.
Az ügyrendi megjegyzésem viszont az, hogy a 2977-től 2981-ig terjedő módosító indítványokról már szavaztunk, ezek közül egyet támogattunk, a 2977-est, és most egy bizottsági módosító indítvány benyújtásáról tárgyalunk. Arról a bizottsági módosító indítványról, amely az előbb megszavazott normatíva 90 százalékát elvonná, merthogy tévesen szavaztuk meg, egy nullával súlyosbítva. Tehát szeretném kérni, hogy a már megszavazott kérdésekről a vitát ne nyissuk fel újra, mert erről már szavaztunk, ezt már nem kellene újra tárgyalni. Természetesen mindenkinek módjában áll majd kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, ebből függetlenül a még szőnyegen fekvő kérdés kizárólag az, hogy benyújtjuk-e azt a módosító indítványt, amely Tatai-Tóth András és képviselőtársai nevével fémjelzett indítvány pontosítását, pontosabban sajtóhiba kiküszöbölését jelenti. Én most ezt a kérdést tenném fel szavazásra, tehát benyújtja-e a bizottság ezt a módosító indítványt? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Igen, ezt a bizottság be kívánja nyújtani.
És akkor a kérésnek megfelelően ennek nincs semmi akadálya természetesen, hogy a 2977-es, 78-as és itt a vége jelzésű indítványokat is megtárgyaljuk, amelyek az alapfokú művészeti oktatás támogatásának pályázati alapját kívánják a javasolt 460 millióról 1 milliárdra emelni. Két ilyen indítvány van, az egyiket Kuzma képviselő úr és társai, másikat Hoffmann képviselő asszony és társai. 2977 és 2978. (Jelzésre:)
LENCSÉS LÍDIA (Alapítványi és Magániskolák Egyesülete): Egy mondatot szabad-e mondanom? (Elnök:Tessék parancsolni.) A pályázati alappal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy azz nyugodtan lehet úgy tekinteni mint egy normatíva típust, hiszen 2 évvel ezelőtt ez a pályázati alap kifejezetten eszközigénylésre volt felhasználható, viszont maga a kormány is rájött arra, ez olyan szintű csökkentés, hogy ezzel segített bennünket, hogy előző évtől kezdve valóban ugyanúgy, mint bármilyen normatívát, ezt bérre, járulékra és egyéb költségre is lehet költeni. Ez nagyon kicsi pénz az összösszeghez képest, de a 400 millió elvonása újból azt jelenti, hogy gyakorlatilag a rendes, becsületes működésre marad kevesebb a művészeti oktatási intézmények részére.
Elnézést kérek, nekem el kell mennem, mert az az érdekes helyzet van, hogy miközben lassan már bért nem tudunk fizetni, viszont Pécs mellett most egy nagy VOP-os pályázattal egy nagyon szép, civil és önkormányzati összefogással egy nagy fejlesztés van, és nekem délután ott kell előadást tartanom. Én összességében szeretném megköszönni azt a segítséget, amit minden évben nyújtanak, és nagyon kérem, hogy valahogy vigyázzanak ránk. Nagyon köszönöm. (Lencsés Lídia távozik az ülésről.)
ELNÖK: Igyekezni fogunk. Tisztelt Bizottság! Akkor tehát a 2997-es és 98-as indítványokról van szó. Mind a kettő szóról szóra ugyanaz, csak a lábai mások. Kérdezem a kormány, támogatja-e? Nem támogatja. (Jelzésre:) Hoffmann képviselő asszony.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Arra szeretném felhívni a bizottság figyelmét, hogy csökkentett összeg mellet, felére csökkentett összeg mellett megnövelt feladatokról van szó. Tehát teljes anakronizmus, ami a költségvetési törvényben van, ennek a korrigálása alapvetően fontos, hiszen ma már nemcsak eszközre és működésre, hanem itt a szövegben felsorolt egyéb célokra is szolgál ez az alap, amire 800 millió is nagyon kevés, ezért javasoltuk az 1 milliárdra való emelését, hogy valahogy a művészeti oktatás még elvegetálhasson a következő évben. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő asszony, távol álljon tőlem, hogy vitatkozni akarjak önnel, de itt a benyújtott módosító indítvány az előirányzat megnövelésén túl éppenhogy további feladatokat iktat be ennek terhére, úgyhogy értjük, csak további feladatokat kellene ebből megoldani. Nincs további megjegyzés? (Jelzésre:) Van, Révész képviselő úr.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ha jól értem, a törvényjavaslattal valójában az a két probléma van, amit Hoffmann képviselő asszony is elmondott, tehát a pénz jelentősen csökken. Azt gondolnánk, ha visszaállítanánk az eredeti szintet, akkor rendben vagyunk de ez nincs így, mert eddig csak a minősített intézmények pályázhattak erre a pénzre, most pedig megnyílik nem minősített intézmények előtt is. Ha nem minősített intézmények is megnyitja, akkor azt jelenti, hogy a minősített intézményeknek már a megfelezett pénzből is nagyobb esélye van, hogy még kevesebb pénzhez fog jutni. Ezért van az, hogy mi olyan javaslaton gondolkodtunk, hogy ha a célokat kiterjesztik, akkor nemhogy kevesebb pénzt kell biztosítani, hiszen ugyanannál a pénznél is az a helyzet áll elő, hogy a minősített művészeti oktatási intézményekre kevesebb pénz fog jutni, hiszen a nem minősítettek is hozzáférhetnek ehhez a pályázati pénzhez. Erről beszélünk. Innentől kezdve amikor az a helyzet - beszéljünk őszintén -, hogy a művészeti oktatási intézmények már abban a helyzetben vannak, hogy már a pályázati pénzekből béreket fizetnek, elmondta a hölgy az előbb, hogy pályázati pénzekből már a béreket kénytelenek fizetni. Ha a pályázati pénzekből is kiesés van, mert egyrészt csökken, másrészt többen pályázhatnak rá, akkor egyszer csak abban a helyzetben fogják a művészeti oktatási intézmények magukat, hogy eddig ki tudták fizetni a hegedűtanár bérét közalkalmazotti bérrel, megfelelő kategóriában, de akárhogy nézik, a pályázatból, normatívából és önkormányzat ha ugyanannyi támogatást biztosít mint tavaly, nem fog menni. Innentől kezdve ez egyébként bizonyos értelemben akár alkotmányos kérdéseket is felvet, de ennél messzebb vezet ennek a boncolgatása, tehát még egyszer, nemcsak csökken, hanem ki is terjesztik a célt.
ELNÖK: (Jelzésre:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Természetesen nem vitatom, hogy még az 1 milliárd forint többszörösét is erre a területre lehetne, kellene és indokolt lenne fordítani. Ugyanakkor az érdekszövetségekkel, szakmai szövetségekkel rövid tárgyalást folytattam erről a kérdésről. Elvégezték a számításokat, az eredeti beterjesztésre elegendőnek tűnik a tervezett alap. Ők egy olyan kérést fogalmaztak meg, hogy a szabályok közé tegyük vissza a minősített iskolák támogatását, és valamennyi, a 460 millióból még marad arra, tehát nem vitatom, hogy több kellene, de azért annyira a számítások alapján nem vészes a helyzet, ahogy Révész képviselő úr előadta. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a realitások talaján maradva mi azt a 900 millió forintos támogatást tudjuk fedezni. Mi nem azért nem támogatjuk ezeket az indítványokat, mert indokolatlannak tartjuk, hanem azért, mert tulajdonképpen veszélyeztetné a normatíva megemelésének a forrását. Ezt kérem, hogy a bizottság és az érdekeltek is vegyék figyelembe, köszönöm szépen.
ELNÖK: Rendben van. (Jelzésre:) Pósán képviselő úr.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Arra szeretném csak felhívni a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetű tanulók térítési díját ki kell fizetni, a törvény így rendelkezik ahhoz, hogy itt ne legyen törvénysértés. A térítési díjkedvezményben részesülők helyzete sincs rendezve, tehát ebből következően azt gondolom, hogy az alkotmányosság megkívánja, hogy ebből a szempontból a költségvetési törvény és annak rendelkezései összhangban legyenek egyéb törvényekkel. Erről már korábban volt szó, egy órával ezelőtt. Amikor a művészeti oktatásról beszélünk és a különböző alapokról és normatívákról is beszélünk, akkor szeretném, ha ezt mindenki szem előtt tudná tartani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm, képviselő úr, de ehhez azt kell, hogy mondjam, hogy ha ez a megemelt összeg, amit az imént megszavaztunk ezzel a 460-al együtt alkotmányossági problémákat vet fel, hiába emeltük meg az imént a szavazással, a művészeti iskolák így sem tudnak működni, akkor megfontolandó benyújtani egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, amely az egészet eltörli, mert el nem végezhető feladatra teljesen felesleges költségvetési támogatást nyújtani. (Jelzésre:) Tatai-Tóth képviselő úr.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Utoljára fogok szólni, csak szeretném azt pontosítani, hogy a törvény azt mondja, hogy hátrányos helyzetűektől térítési díj nem szedhető, tehát ennek a fedezetét biztosítani kell a törvénynek, hiszen ezt törvény rendelte el. A térítési díjkedvezményeket a fenntartó önkormányzatok helyi rendeletben szabályozzák, és azt gondolom, olyan mértékig fogják ezeket megszabni, amit finanszírozni is tudnak, tehát ez a két dolog nem függ össze ilyen szempontból egymással, tehát nincs sem alkotmányossági, sem törvényességi gond ezzel. A harmadik megjegyzésem, hogy az előbbi, a költségvetést megalapozó törvények esetében a térítési díjak beszedésében kötelező emelést nem tartalmaz a törvény, ez az alsó határt érintetlenül hagyja, a felső határt emeli meg, mert meggyőződésünk szerint a fenntartó önkormányzatok akkor fognak térítési díjat emelni, amikor olyan az adott kör, aki azt vállalni tudja. Nem mindenki szegény, aki iskolába jár. Ezt körültekintően, felelősséggel, településenként kell végiggondolni. Az én választókörzetemben van művészeti iskola, ahova csak hátrányos helyzetűek járnak, és van olyan iskola, ahová pedig többségében jómódú szülők gyerekei járnak. Nyilvánvaló, hogy nem egységesen kell a térítési díjat ilyen esetekben kezelni, de ezt itt mi úgy se tudjuk eldönteni, ezt majd a felelősséggel gazdálkodó önkormányzatok eldöntik, köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt bizottság! Azt hiszem, hogy ennek a vitának a végére értünk, tehát azt javaslom, hogy eddig csak a 97-98-asról beszéltünk, de természetesen a 95-ös és 96-os is ehhez tartozik, tehát erről a négy indítványról most szavazzunk. Még a 999-es is bocsánat.
A 2995-ösben Almássy képviselő úr indítványa, az előirányzat összegét 460-ról 860 millió forintra emelné. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 96-os Révész képviselő úr és társai, egymilliárdra emelnék. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 97-es Kuzma képviselő úr és társai indítványa, szintén egymilliárdra emelnék. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 98-asban Hoffmann képviselő asszony és társai szintén egymilliárd. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 2999-esben Gulyás képviselő úr Almássy képviselő úr indítványát ismétli meg, 860-ra emelné. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Átmenetileg felhagyunk a 4-es kötettel. A 2-es kötetben tudomásom szerint nincsen bennünket érintő rész, tehát a 3-ast kérjük elővenni. Ennek is a közepe táján a 2127-esnél Balog Zoltán képviselő úr és társai kívánnak az Oktatási és Kulturális Minisztérium működésének dologi kiadásai közül 150 milliót elvonni. Ezt most azért mondtam el ilyen részletesen, mert ezt követően 13 darab módosító indítvány egészen a 39-esig mind ugyanebből a dologi kiadásból kíván bizonyos összeget elvonni, nyilván más, jól megfontolt célok érdekében. Kérdezem a tárcát, hogy valamelyiket támogatja-e.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
2128. Becsó képviselő úr. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem. 2129. Domokos és Babák képviselő urak. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
2130. Halász képviselő úr és társai. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
2131. Gyimesy képviselő úr indítványa. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
2132. ugyancsak Gyimesy képviselő úr. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
2133. Varga Mihály képviselő úr. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
2134. Tállai képviselő úr. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
2135. Mádi képviselő úr. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
2136. László Tamás képviselő úr. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
2137. Horváth Zsolt képviselőtársunk. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
2138. dr. Spiák Ibolya képviselő asszony. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
2139. Vincze képviselő úr. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem.
A 2140/0. következik. Tatai-Tóth András és képviselőtársai 900 millióval a közoktatási hozzájárulásokat... A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ez a dologi kiadásoktól átmegy a normatív hozzájárulásokhoz. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság igen. A másik lába ugyanez.
2177-es Szűcs Lajos és Czerván György képviselő urak indítványa. Csak jelezni szeretném, hogy innentől a 2296-osig, ami ezek közül bennünket érint, az mind oktatási beruházás. Egyediek. Azt kérdezem, hogy szavazhatunk-e ezekről egyben vagy van-e olyan, amiről valaki különszavazást kér. Kezdjük a különszavazással.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Szeretném, ha a Károly Róbert Főiskolára vonatkozó javaslatokról külön szavaznánk, mert ez más, mint a többi, hiszen itt csökkentések vannak és innen átcsoportosítanának máshová pénzeket, míg a többi javaslat különböző egyedi beruházásról szól. Ezt a két csomagot mindenképpen külön szeretném.
ELNÖK: A 2177-től 2184-ig terjedő nyolc darab indítvány, amiről ezek szerint külön szavazunk. Másról különszavazást kért-e valaki? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor tehát az említett nyolc indítványról szavazunk és utána a többiről egyben.
Kérdezem most a kormány képviselőjét, hogy ebből a nyolcból van-e, amit támogat.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk egyiket sem.
ELNÖK: Mindegyikben a Károly Róbert Főiskola rekonstrukciójának kormányzati beruházásra vonatkozó 200 millióját kívánja elvonni, illetőleg csökkenteni az indítvány. Más, nyilván nagyon hasznos célok érdekében. A kormány egyiket sem támogatja. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Megjegyzésem van. A költségvetés általános indoklása között szerepelt az, hogy az önkormányzati fejlesztési forrásoknak a lefaragása indokolt jelen esetben, amikor válság van, meg kutyafüle tudja, mi minden van. Az előbb, amikor normatívákról beszéltünk, Tatai képviselő úr arról beszélt, hogy azért indokolt a felsőoktatástól elvenni pénzeket, mert jóval kisebb mértékű ott a - nem tudom, milyen - számítás szerinti csökkenés, mint a közoktatásnál. És ugyanakkor viszont ezt, az eddig konzekvensnek tűnő logikát a felsőoktatási beruházásoknál nem látom érvényesülni. Nehéz szabadulni attól a gyanútól, hogy itt elég erőteljes, frakción belüli belső lobbizásnak az eredményével találkozunk. Én tisztelettel azt kérném szépen, hogy ha a normatívák szintjén oly fontos volt vagy olyan kevésbé fontos, nézőpont kérdése, az önök érvelése, akkor legalább ebből a szempontból is legyenek konzekvensek.
Nem látom be azt, hogy a Károly Róbert Főiskola rekonstrukciója most olyan bődületesen és elengedhetetlenül az ország gazdasági érdeke szempontjából megfellebbezhetetlen prioritást élvező dolog lenne, amikor tényleg vannak sokkal égetőbb problémák, amit érdemes lenne orvosolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt Tatai képviselő úrnak megadnám a szót, jelzem, hogy tévedtem, nemcsak a 2184-ig, hanem a 2190-ig tartanak ezek az indítványok. Tehát nem nyolc, hanem 14 indítványról fogunk egymást követően szavazni. Tatai-Tóth képviselő úré a szó.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak jelezni szeretném, hogy ugyanazok az elvek érvényesültek a költségvetés előkészítése során, és minden olyan felsőoktatási beruházás, amely nagyobb károkozás nélkül leállítható volt vagy még meg nem kezdett beruházás elkezdése halasztható volt, az megtörtént. Tehát a beterjesztett törvényjavaslatban csak olyan beruházások szerepelnek, amelyek megkezdettek, befejezés előtt állnak és ott a pénz elvonása lényegesen nagyobb kárt okozna annál, mint amit megengedhetünk magunknak. Köszönöm szépen. Egyébként pedig azt gondolom, hogy nincs szerepe annak, hogy kihez melyik felsőoktatási intézmény kötődik, sem annak, ha valaki képviselő, nem látja hasznát, de nem látja kárát sem. Tehát, amiatt egy intézményt sem lehet büntetni, hogy a vezetője éppen a közéletben részt vesz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Csak két rövid mondat. Az eddigi években is mindig gond volt a Károly Róbert Főiskola képzése, és teljesen egyértelműen látszik, hogy ha Magda Sándor nem lenne képviselő, ezek az összegek nem szerepeltek volna a költségvetésben. Ezért van a 16 indítvány. Egyébként nem ragaszkodom ahhoz, hogy a 16 indítványról egyesével szavazzunk, azt mondtam, hogy erről a 16-ról mindenképpen külön szavazzunk.
ELNÖK: Jó. Tisztelt Képviselők? Ha Cili néninek bajusza volna, akkor Cili bácsinak hívnák. Tehát mi lenne akkor, ha,... azt nem tudjuk. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy vállalkozás sem büntethető azért, mert a tulajdonosa országgyűlési képviselő, mégis hogy ha egy olyan vállalkozás nyer pályázati pénzt, ahol a tulajdonos az Országgyűlésben jeleskedik, azt általában mindkét oldalon szóvá szokták tenni, úgyhogy nem vagyok biztos benne, hogy ez egy jó érv volt.
Révész képviselő úr javaslatára tehát erről a 14 indítványról együtt fogunk szavazni. Kérdezem tehát, hogy a tisztelt bizottság támogatja-e a Károly Róbert Főiskolától történő 20-tól 200 millióig terjedő elvonásokat. Kérem, szavazzanak! Aki igen? (Szavazás.) Ez nyolc. Aki nem? (Szavazás.) Ez nyolc. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Kettő. A bizottság nem támogatta.
Tisztelt Bizottság! Mostantól tehát a 2191-estől a 2296-ig terjedő indítványok jönnek, ahol egyáltalán bennünket érint a téma, amelyek oktatással kapcsolatos indítványok. Ezek közül kérdezem a tisztelt bizottságot, van-e olyan, amelyiket támogatja. A kormány azt mondta, hogy egyiket sem támogatja. Tehát ki támogatja ezeket? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja őket.
Tisztelt Bizottság! Ezekután tehát ugrunk a 2302-re, Varga és Farkas képviselő urak a karcagi felsőfokú informatikusképzés eszköztámogatására. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 2315-östől a 2328-asig tartóak kulturális beruházások. Már bocsánat. (Edelényi Zsuzsánna: Igen, de általános iskolákra kér. Rossz címhez írták.) Világos. Ez mind oktatási beruházás, csak éppen a kulturális beruházásokhoz sikerült írni őket a javaslattevőknek. Azt kérdezem a kormánytól, hogy támogatja-e valamelyiket.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, hogy támogatja-e a 2315-től a 2328-ig terjedő 18 darab indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 2330-tól a 2374-ig 45 darab indítvány van, és ezek oktatásra vonatkoznak. Ezek között 33 vonatkozik az oktatásra, kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
2375-től 2389-ig. Bocsánat, tévedtem. 2375-2418-ig 44 darab indítvány szerepel, jórésze nem teljes körűen oktatási célú. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e valamelyiket?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Egyiket sem. Kíván-e valaki valamelyikről külön szavazást? Nincs ilyen igény. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy a 2375-2418-ig terjedő indítványok közül az oktatási célúakat támogatja-e, kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Az a jó hírem, hogy végére értünk a harmadik kötetnek. Mielőtt a negyedik kötet fennmaradt részének tárgyalásába belekezdenénk, öt perc technikai szünetet rendelek el.
(Szünet: 13.12 - 13.24 óráig,
Elnök: dr. Szabó Zoltán)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytassuk, majd megérkeznek a kollégák is, ha isten is úgy akarja.
A 2425. pont Magyar Bálint képviselő úr javaslata, és a mérés-értékelési rendszerre kívánna további 300 milliót. (Cseresnyés Péter: Melyik ez?) A IV. kötetben mindjárt az első, a 2425. pont. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ezt a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 2426. ponttól a 2431. pontig terjedő hat darab indítvány mindegyike a nemzeti tehetségprogramhoz kíván hozzányúlni, van, amelyik elvenne tőle. (Közbeszólásra:) 2426-tól 2431-ig. A nemzeti tehetségprogramhoz... Nem, mindegyik elvenne a nemzeti tehetségprogramból, ez a jó hír. Támogatja-e a kormány valamelyiket?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Egyiket sem támogatja.
Akkor tehát a 2426. pontban Domokos és Babák képviselő urak a nemzeti tehetségprogramtól vonnának el. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 2427. pont Domokos és Babák képviselő urak javaslata. A kormány nem támogatja... (Közbeszólások: Szavazzunk egyben!) Ja, egyben? Bocsánat, igaz. A 2431-esig egyiket sem támogatja a kormány. Támogatja-e a bizottság ezeket? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 2433-astól...
Bocsánatot kérek, de a 2432-es a miénk: felsőoktatási feladatok támogatásától vonna el 100 milliót... (Edelényi Zsuzsánna: Ez összefüggés.) Erről már összefüggésben szavaztunk, elnézést!
A 2433. ponttól a 2443. pontig 11 darab indítvány a felsőoktatás... (Edelényi Zsuzsánna: Intézmények gazdasági tanácsa...) Nem. (Közbeszólások: De igen!) Ja, a 2441. pontig, bocsánat! (Közbeszólások: A 2443-asig!) A 2443-asig. (Edelényi Zsuzsánna: Ott már szakkollégium van, bocsánat!) Ezt mondom, hogy az... (Közbeszólások: A 2442-esig. - Közbeszólások.) Gazdasági tanácsok működése, igen. Tehát a 2442-esig terjed ez a csomag. Támogatja-e a kormány valamelyiket?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja egyiket sem. (Párhuzamos beszélgetések.)
ELNÖK: Most, hogy a hivatali ügyintézés véget ért, visszatérünk a bizottsági ülés keretébe.
Tehát a 2426-ostól... (Közbeszólások.) Nem a 2426-ostól, bocsánatot kérek, hanem a 2433-astól a 2442-esig a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsának működtetésétől vonnának el különféle összegeket. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kíván-e valaki külön szavazást valamelyikről? (Senki nem jelentkezik.) Nem. Akkor egyben szavazunk róluk. Támogatja-e a bizottság ezeket az indítványokat? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Négy igen. A bizottság nem támogatja, Máriusz itt van... (Derültség. - Közbeszólás: Csak éppen eszik!) Éhes. (Derültség.)
A 2443. pontban Rétvári képviselő úr a felsőoktatási szakkollégiumokkal kapcsolatban tesz indítványt. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 2446. pontban Magyar Bálint képviselő úr az Útravaló programot kívánja egy kicsit megfejelni. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Magyar Bálint képviselő úr a 2453. pontban a Nemzeti Kiválóságokért Közalapítványnak 20 millió forintot javasol. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ezt támogatja a kormány. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2455. ponttól a 2459. pontig terjedő öt indítvány mindegyike a szakdiplomáciai feladatoktól vonna el különböző összegeket. Támogatja-e valamelyiket a kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Egyiket sem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kér-e valaki külön szavazást valamelyikről? (Senki nem jelentkezik.) Nem. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezeket az indítványokat. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja ezeket.
A 2461-estől a 2464. pontig mindegyik Magyar Bálint képviselő úr indítványa, és mindegyik PPP-programokkal kapcsolatos hozzájárulást kívánna emelni. A kormány támogatja-e valamelyiket?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, de szeretnék egy kis korrekciót tenni. A 4. számú ajánlási pontnál azt mertem mondani, hogy a kormány támogatja, idő közben támogattak róla, hogy a kormány nem támogatja a 4. számú ajánlási pontot. Az ezzel összefügg, azért merem itt mondani. Tehát sem ezeket, sem a 4. ajánlási pontot nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ja, hogy a 4-est, tehát simán a 4-est.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Így van.
ELNÖK: Ezen már túl vagyunk, úgyhogy most majd fizetünk.
Tehát a kormány egyiket sem támogatja. Kér-e valaki külön szavazást? (Senki nem jelentkezik.) Nem. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a négy indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 2465. pont Halász képviselő úr és társai indítványa, közhasznú és gazdasági társaságok által ellátott oktatási és kulturális feladatok. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 2466. pontban Font képviselő úr a Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 2469. pontban Teleki képviselő úr a Roma Oktatási Alapnak 85 milliót javasol. A kormány?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Tisztelt Bizottság! Jó hírem van: végeztünk a IV. kötettel... (Edelényi Zsuzsánna: Nem, csak az oktatási minisztériummal.) Bocsánat, ez nem a III. számú kötet, hanem a 3. számú melléklet. Rossz hírem van: nem végeztünk a IV. számú kötettel. (Zsigó Róbert: Már kezdtünk örülni.) Én nem, mert azt hittem, hogy visszatérünk a III. kötethez, de nem. (Derültség.) Mindenesetre egy jó nagyot ugrunk.
Kérem, hogy a 2972. ponthoz lapozzanak. A 2972. pont Mesterházy Attila és képviselőtársai...
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Az ingyenes étkezés... A kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2974-2976. pontok a két tanítási nyelvűek... (Közbeszólások.) ..., nem, a két tanítási nyelvűekről szólnak. A kormány támogatja-e valamelyiket?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, a 2974-est.
ELNÖK: A kormány a 2974-est támogatja. Tisztelt bizottság, kérdezem tehát, hogy támogatja-e a bizottság a 2974-est. Szavazzanak, kérem. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
A 2975-öst támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja.
A 2976-ost támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság ezt sem támogatja.
A művészetiekkel végeztünk.
A 2982. pont következik, Magyar Bálint képviselő úr, intézményi társulás óvodája, általános iskolájába járó gyerekek. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2983-2986. pontok megint csak az étkezésre vonatkozó indítványok, mind a négy ilyen. Támogatja-e a kormány valamelyiket?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, a 2983-ast.
ELNÖK: A 2983-as jelzésűt a kormány támogatja. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 2983-as indítványt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Igen.
A 2984-est támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja.
A 2985-öst támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) A bizottság ezt sem támogatja.
A 2986-ost támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Azt egyharmada sem támogatja.
A 2987-től a 2989. pontig kiegészítő hozzájárulás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők étkezéséhez. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A 2987-est támogatja.
ELNÖK: A kormány a 2987-est támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 2987-est. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2988-ast támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 2989-est támogatja-e a bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
Az 5. számú melléklet pontjai következnek.
A 2992. pontban Mesterházy Attila és képviselőtársai a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadásokat csökkentik. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja, igen.
ELNÖK: Támogatja. Ez volt a lába...
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Az egyik lába.
ELNÖK: Igen, ez volt az egyik lába, erről már tulajdonképpen szavaztunk.
A 2993. pont Magyar Bálint képviselő úr indítványa, érettségi vizsgák megszervezése. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság... (Dr. Pósán László jelzésére:) Bocsánat, Pósán képviselő úr szót kért.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Indoklást szeretnék kérni.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A javaslatnak a másik lába a 2994-es, a következő ajánlási pont az érettségire meglévő előirányzatot átcsoportosítja a hátrányos helyzetű tanulók Arany János programjára.
ELNÖK: Ez világos.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Ezt értettem.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): És az érettségire?
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Miből szerveznek érettségit?
ELNÖK: 2010-ben nem érettségizünk, képviselő úr.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Az érettségire a fejezetben van pénz.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Hol?
ELNÖK: A fejezetben, tehát az oktatási minisztérium vagy az önkormányzati, gondolom az önkormányzati...
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): A közoktatási minisztériumban van...
ELNÖK: Az oktatási minisztériumban...
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): ...700 millió... (Közbeszólás: Nyolcszáz!) ..., 800 millió.
ELNÖK: Értettük, tehát az oktatási minisztérium fejezetében lévő előirányzat elegendő az érettségi megszervezésére, ezt a 288 milliót az Arany János kollégiumi programhoz javasolja a képviselő úr tenni.
(Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez egyszerűen arról szól, hogy az érettségiben részt vevő tanárok eddig kaptak valamilyen minimális honoráriumot, fizetést vagy nem is tudom minek nevezzük, de tényleg jelképes volt, mert egy pár ezer forintot jelentett csak, és ezt most gyakorlatilag nulla forintra állítja be Magyar Bálint, merthogy az, ami az oktatási minisztérium fejezetben van, az a technikai lebonyolításnak a költségeit hivatott finanszírozni. Lelkük rajta, hogy mennyire becsülik a pedagóguskollégákat, de ez ténylegesen arról szól, hogy az érettségit úgy lássák el a pedagógusok, hogy grátisz, köszönöm, isten fizesse meg. Ez ezt jelenti.
Azt gondolom, hogy ezt egész egyszerűen nem lehet támogatni. Vagy pedig ha már elmegyünk az abszurditás irányába, akkor mondjuk ki azt is, hogy innentől kezdve viszont a fenntartó mondja meg, hogy miből érettségiztet, hogy csinálja, és ne legyenek központi előírások! Ez is megoldás lehet ugyan, de ez egy nagyon kutyakomédia, hogy feladatokat lőcsölünk-lőcsölünk, eddig az önkormányzati szinten csapódott le a dolog, most már az egyes tanárok szintjén is lecsapódik.
Ez a minimális összeg egyébként arról szólt valamikor, hogy azokon a napokon nem a törvényes munkaidőben, hanem a felett, azt jóval meghaladó mértékben vannak igénybe véve a pedagógusok. Énszerintem ez egész egyszerűen a pedagógusok és a közoktatás teljes semmibevétele kíván lenni, ez szerintem nem támogatható.
ELNÖK: Értettük. További hozzászólás nincsen.
Akkor tehát a 2993-as és 2994-es indítványról együtt szavazunk. A kormány támogatja. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság is támogatja. (Dr. Pósán László: Bravó!)
A 3000. javaslat következik, amely Magyar Bálint képviselő úr indítványa a közoktatási informatikai fejlesztési feladatok támogatására. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3001-estől a 3005. pontig terjedő öt indítvány... Nem, csak három, a 3001-estől a 3003-asig terjedő három indítvány a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatásáról szól, mindegyik 600 millió forintot különítene el erre. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja, ezek szerint egyiket sem. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak jelezni szeretném, hogy ez törvényi előírás, mármint a mérés és a minőség-ellenőrzés törvényi kötelezettségként van előírva.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az oktatási törvényben előírt kötelező, kétévenkénti kötelező felmérés forrásai ugyan szűkösen, de az OKM költségvetési fejezetében vannak biztosítva, ha jól tudom.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Én nem láttam.
ELNÖK: (Bencze Péternének:) Márta!
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, van előirányzat minőségmérésre, értékelésre az OKM fejezetben, sőt egy-két évvel ezelőtt még át is tettünk innen.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): 400 millió van most, úgy emlékszem.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Szerintem több.
ELNÖK: Jó. Akkor tehát... (Tóth Tiborné dr. jelzésére:) Tóth Tiborné képviselő asszony szót kér.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Szeretném megkérdezni, hogy mérés-értékelésre az előirányzatból, úgy emlékszem, elvonás történt. Mennyi az? Mert ez a két dolog nagyon szorosan összefügg egymással.
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Itt meg tudtuk nézni: 400 millió van pillanatnyilag.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): De 300-at elvontak, nem? Valami 300 millió forintos elvonás történt, nem?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Valóban.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Tessék?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Valóban.
ELNÖK: Bocsánat, ha lehetne bele a mikrofonba, mert így egy hangot nem lehet hallani abból, hogy mit tetszenek beszélni.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Megkérdeztem, mennyi elvonás történt, és azt a választ kaptuk, hogy valóban történt elvonás.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Mennyi?
ELNÖK: Mennyi?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): 300 millió.
ELNÖK: 300 millió... (Dr. Pósán László és Tóth Tiborné dr. jelzésére:) Pósán képviselő úr, aztán Tóth Tiborné képviselő asszony!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez a tavalyi szint lenne, és ez egy önkormányzati normatív támogatási tétel, tehát működőképes legyen a dolog, ez a javaslat erről szól. Hallottuk az elvonások mértékét is. Ember legyen a talpán, aki azt tudja mondani, hogy a tavalyi szinthez mérten egy drasztikus visszanyeséssel ezt a törvényi kötelezettséget teljesíteni lehet. Akkor vegyük ki a törvényből! Ez a másik megoldás ugyan, de ha az egyik oldalon feladatként oda van rakva, és közben fillérek vannak odadobva, akkor a vak is láthatja, hogy ebből az égvilágon semmi nem fog megvalósulni. Köszönöm.
ELNÖK: Hát én azért 400 millió forintot nem neveznék filléreknek, de ez végül megítélés kérdése.
Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): OECD-ajánlás volt a magyar közoktatás felé az intézményrendszer átláthatósága. Ezt szolgálta többek között az "Új tudás" program is, a mérés-értékelési rendszer fejlesztése is. Két héttel ezelőtt az országos mérés-értékelési konferencián adtam elő, és ott az ott lévő mérés-értékelési szakembereknek is az volt a kérése, hogy ezt a tételt, ezt az elvont 300 millió forintos tételt, ha lehet, rakjuk vissza a költségvetésbe, mert lehetetlenné válik ez a rendszer. Én a magam részéről, mivel minőségértékelési szakember vagyok, csak azt tudom mondani, hogy rendkívül fontosnak tartanám, hogy megmaradjon ez a dolog, és az iskolákban kiépített eddigi rendszernek, amely kormányokat átívelően épült ki - emlékezzünk a minőségfejlesztésnek a legalább két, illetve három kormányt érintő dolgaira! -, a támogatása nagyon-nagyon fontos lenne. Köszönöm.
ELNÖK: További hozzászólás nincsen. Akkor tehát szavazunk. Kér-e valaki külön szavazást valamelyikről? A bizottság egyiket sem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) Senki nem kér külön szavazást.
Akkor tehát kérdezem, hogy a 3001., 3002. és 3003. számú indítványokat támogatja-e a bizottság. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 3004. és a 3005. pontok következnek, teljesítménymotivációs pályázati alap. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja egyiket sem.
ELNÖK: Egyiket sem támogatja a kormány. Becsó úr különösen: 11 milliárdot kíván erre elkülöníteni. Azért ez egy kicsit meglepő.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Ez is olyan előírás, mint a korábbi.
ELNÖK: Természetesen. Tréfáltam. (Tóth Tiborné dr. jelzésére:) Tóth Tiborné képviselő asszony!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Rendkívül fontosnak tartom a magyar közoktatásban a Teljesítménymotivációs Alapot. Áttételesen 1,3 millió, közoktatásban lévő gyerek nevelési és oktatási minőségét tudja befolyásolni. Ez az egyetlen olyan szegmense a bérrendszerünknek, amely a pedagógusok munkáját megbecsüli, és az intézmények értékelő rendszereit fejleszti. Magunk is adtunk be egy javaslatot, kicsit mérsékeltebb előirányzattal. Ezt a 11 milliárdot nem, de a későbbiekben majd azt a másfél milliárdos összeget mindenképpen figyelmébe ajánlom a tisztelt bizottságnak.
ELNÖK: (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, azt szeretném kérni, hogy itt külön szavazzunk, mert a Becsó Zsolt nevével fémjelzett módosítás egy olyan típusú plusz nullát tartalmaz, mint ahogy Tatai-Tóth képviselő úr esetében... (Közbeszólások: Igen, igen.)
ELNÖK: Igen, tudom, az csak egy vicc volt...
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Ez tehát egy elírás. Mivel formai szempontból mégsem lehet ettől eltekinteni, kérem szépen, hogy külön szavazzunk, mert a másik javaslat tartalmazza azt az összeget, amely - hogy is mondjam? - reálisnak mondható. Köszönöm.
ELNÖK: Rendben. Akkor tehát szavazunk.
A 3004. pont Becsó képviselő úr indítványa. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 3005. pont Hoffmann képviselő asszony és képviselőtársai indítványa. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 3006. pont következik, Magyar Bálint képviselő úr javaslata, "Új tudás, műveltség" program, pedagógusok anyagi ösztönzése. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 6. számú mellékletre térünk át.
A 3009. pont Szászfalvi képviselő úr indítványa: kiegészítő támogatás csökkentésének jogcímei. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 3010. pont Szászfalvi képviselő úr javaslata. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 8. számú melléklet következik.
A 3031-3033. pontok, mind a három a pedagógus-szakvizsga... Nem. (Közbeszólások.) Nem, akkor ezek maradnak külön.
Tehát a 3031. pont Becsó képviselő úr javaslata. pedagógus-szakvizsga. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Szerintem egyébként erről már szavaztunk összefüggésben, de mindegy, szavazzunk! A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 3032. pont Becsó képviselő úr javaslata, közalapítványok 500 millió. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 3033. pont következik, pedagógus-szakvizsga, Tóth képviselő úr javaslata. A kormány nem támogatta. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 3034. és a 3035. pontok is közalapítványok... Ezeket már megszavaztuk, pontosabban nem szavaztuk meg összefüggések keretében.
A 3036. pontról is szavaztunk összefüggés keretében.
Az V. kötet következik. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Az V. kötet... Ez mi? (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Az 1150-es... Ajjaj! (Edelényi Zsuzsánna: Az maga a módosító.) Bocsánatot kérek, ez nincs szétszedve ajánlási pontokra, hanem módosító indítványokról leszünk kénytelenek szavazni, amennyiben megtaláljuk őket. (Edelényi Zsuzsánna: Ez összesen két módosító, az 1150-es és az 1151-es.) Most már értem, világos. (Edelényi Zsuzsánna: A két módosító javaslat van egy külön kötetben, két darab szavazás összesen.) Világos, két darab szavazás.
Az egyik Navracsics Tibor és képviselőtársai javaslata, amely a helyi önkormányzatok támogatása jogcímet kívánja elég erőteljesen átszabni. Egy módosító indítvány, nincs ajánlási pontba szedve. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ezt a kormány nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Őszintén remélem, hogy nincsen olyan indítvány, miszerint szavazzunk részletekben, mert akkor a bizottsági ülést el kell napolnunk. (Közbeszólások: Nincs!) Nincsen. Akkor tehát Navracsics Tibor és képviselőtársai vaskos indítványáról szavazunk. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Az 1151. számú módosító indítvány a központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, adósság- és követeléskezelés költségei címszó alatt fut - én feltételezem, hogy ez a másiknak a lába, de nem látom biztosan. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, nem növeltük a hiányt.
Tisztelt Bizottság! Van-e olyan kérdés, amelyről szavaznunk kellett volna valaki szerint, de nem tettük? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Újabb jó hír. (Derültség.) Fenyegető tekintetem előtt mindenki meghátrált, aki további indítványokról akart volna szavaztatni. (Derültség.)
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló T/10675. számú törvényjavaslat. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Soron következik a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosítására T/10675. számon benyújtott indítvány. (Zsigó Róbert: Adok egy ajánlást!) Kaptam egy ajánlást, köszönöm szépen - remélem, önök előtt van az ajánlás. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokról szavazunk. Nem túl sok van ilyen közöttük, egyáltalán nem túl sok van, nemhogy közöttük.
Az 1. pontban Zsigó képviselő úr és képviselőtársai indítványa szerepel. A kormány? (Közbeszólások.) Az 1. pontról van szó. Ez az, amelyik átutalja a 2010-es költségvetési...
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Értettem, csak nekem nem volt ilyen papírom, ezért nem tudtam azonosítani. Ez nálam a 7. indítvány. Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ezt a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 2. pont nem a miénk.
A 3. pont Zsigó képviselő úr és társai javaslata. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 4. pont Zsigó képviselő úr és társai indítványa. A kormány?
BENCZE PÉTERNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Ennek az ajánlástervezetnek is a végére értünk.
Egyebek
Tisztelt Bizottság! Nagy munkát végeztünk, sikerült a mai napra kitűzött feladatokat teljesíteni.
Az egyebek keretében annyit, hogy a jövő héten természetesen kapcsolódó módosító indítványok kapcsán kell majd bizottsági ülést tartanunk, amelyet a lehetőségekhez képest hívok majd össze. E nap előreláthatólag szerda lesz, tekintettel arra, hogy ha minden jól megy, kedden fog lezajlani a részletes vita, és ennek megfelelően csak kedd délután érkeznek majd meg a módosító indítványok, de ezt majd a Házbizottság holnaputáni ülése után meglátjuk.
Van-e valakinek más bejelentenivalója? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Köszönöm a fegyelmezett munkát, a bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Dancsecs Dóra, Lajtai Szilvia és Molnár Emese