OTB-25/2009.
(OTB-92/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2009. november 9-én, hétfőn, 11 óra 5 perctől
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó *
A napirend megállapítása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló T/10380. számú törvényjavaslat *
Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása *
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/10877. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
Egyebek *
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke és
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Dr. Kolber István (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Katanics Sándor (MSZP) Deák Istvánnénak (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP) megérkezéséig Szabó Gyulának (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz) Kuzma Lászlónak (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz) Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz) dr. Pósán Lászlónak (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz) Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Almássy Kornél (független) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Dr. Csanády Márton (Magyar Református Egyház)
Keszei Sándor (Magyarországi Szülők Országos Szövetsége)
Koleszár Katalin főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Manherz Károly szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 5 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megkezdjük a munkát. Köszöntök mindenkit... (Visszhangzik a hangosító berendezés.) Mitől visszhangzik ez ennyire? ...Köszöntöm tehát a megjelent bizottsági tagokat, vendégeinket, mindenkit, aki figyelemmel kívánja kísérni a munkát. A november 9-ei bizottsági ülést megnyitom, és az aláírt jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendre tett javaslatomat a meghívóval együtt kézhez kapták. Kérdezem, van-e ehhez bárkinek megjegyzés. (Senki nem jelentkezik.) amennyiben nincs, akkor, kérem, szavazzanak. Ki az, aki a javasolt napirendet elfogadja? (Szavazás.) A bizottság elfogadta a napirendet.
Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik a 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló T/10380. számú törvényjavaslat részletes vitájához kapcsolódóan egyetlen szavazás, mégpedig az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott módosító indítvány megvitatása és az arról való szavazás. A bizottság képviselőjét nem látom itt, mindenesetre kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a kormány ezt az indítványt.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatott indítvány.
ELNÖK: Ezt a kormány támogatja.
Tisztelt Bizottság! Kérdezem, hogy ehhez képviselőnek van-e hozzátennivalója. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Ha jól értem, akkor ez a módosító javaslat arra vonatkozik, hogy az egyházaknak járó pénz kérdésében - leegyszerűsítve fogalmazok - ezt rendeletben kellene meghatározni. Ha jól értem, erről szól a javaslat: hogy a kormány rendeletben állapítja meg az összeget, ráadásul részletfizetéses technikával. Bevallom őszintén, hogy egyrészt van egy jogi aggályom ezzel kapcsolatban. Vissza-visszatérő probléma már évek óta ennek a kérdésnek a rendezése, és mindig csak ígéreteket kapott a bizottság, hogy ahol a megfelelő jogszabályi részeket problémásnak látják, majd megoldják, és így tovább. Se híre, se hamva ilyen természetű jogszabály-módosításnak, egyszerűen csak az látszik, hogy nem is kívánják a problémát megoldani. Egy rendelet akar erről nyilatkozni, és részletfizetéssel... Azt gondolom, hogy ez, úgy, ahogy van, komolytalan, ha szabad így fogalmazni: sokkal inkább már a nevetségesség határát súrolja. Azt hiszem, hogy jó érzékkel ilyen módosító javaslatot nem lehet támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben a képviselők részéről ilyen igény nincsen... (Kuzma László megérkezik.) Vivát, Kuzma képviselő úr megérkezett! (Derültség. - Kuzma László: Köszönöm a köszöntést!) Amennyiben... (Tatai-Tóth András jelzésére:) De igen, Tatai-Tóth képviselő úr kíván szólni.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak egy rövid megjegyzésem van Pósán úr felvetéseire. A benyújtott módosító indítvány világosan tisztázza, hogy a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás alapján kell az elszámolást elvégezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Amennyiben más... (Dr. Pósán László jelzésére:) De igen, Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Őszinte csodálattal adózom képviselőtársam optimizmusának. Emlékeim szerint ez a megállapodás a Horn-kormány idején köttetett, tehát akárhogy osztunk-szorzunk, ez immár lassan egy évtizedes, sőt még több. Tehát ha azt mondja a képviselő úr, hogy az alapján történik ez a rendelkezés, és így minden rendben van, akkor arra kérnék szépen választ Tatai-Tóth képviselő úrtól, hogy eddig miért nem volt rendben, az Állami Számvevőszék miért fogalmazott eddig többször úgy, hogy komoly problémák vannak? Tehát - csak úgy finoman fogalmazva - ezen előzmények után ne csodálkozzon, hogyha ezt a mélységes bizalmat én nem osztom! Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Figyelemmel kísértem az ügy körüli vitákat, és én arra a megállapításra jutottam, hogy amiatt következtek be különböző viták, hogy a gyakorlatban eltértek a vatikáni megállapodástól. Én tehát csak üdvözölni tudom, hogy a vatikáni megállapodás betűjére, szövegére és tartalmára visszatér az ügyintézés, és akkor talán a konszenzus is hamarabb létrejön. Köszönöm szépen. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Nekem nem áll módomban a képviselők hozzászólását korlátozni, mindazonáltal szeretném megjegyezni, hogy ez a vita meglehetősen terméketlennek ígérkezik. A magam részéről úgy gondolom, hogy Tatai-Tóth képviselő úrnak abban igaza van, hogy mindeddig az egyházakkal, ezen belül is elsősorban a római katolikus egyházzal folytatott vita nem az Apostoli Szentszékkel kötött 1997-es megállapodástól való eltéréstől, hanem az azt követően erre egyoldalú szándék vagy kétoldalú szóbeli megállapodás alapján rápakolt további juttatásoktól való eltérésről folyt. Magyarán nem az volt a probléma, hogy a kormány, a kormánytöbbség nem hajtotta végre az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást - ha így lett volna, akkor az Apostoli Szentszék, illetőleg annak képviselője nyilvánvalóan a bírósághoz fordult volna az egyezményben foglaltak végrehajtásának kikényszerítése érdekében -, hanem hogy a későbbiek során, egyébként több, egymást követő kormány jóvoltából, erre a megállapodásra különböző többletjuttatásokra való ígéretek vagy azokról való megállapodások rakódtak rá. Tehát Tatai-Tóth képviselő úrnak abban, hogy ha visszatérünk a Szentszékkel kötött egyezmény végrehajtásához, az lényegesen csökkenti a viták lehetséges felületét, úgy gondolom, igaza van.
Ennek ellenére ha Pósán képviselő úr továbbra is szót kér, akkor természetesen megadom neki.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Csak arra szeretnék emlékeztetni - jóllehet az előterjesztő most itt nincs jelen, ezért megkérdezni nem tudom, úgyhogy kénytelen vagyok ilyen megjegyzés formájában megtenni ezt -, hogy ez egy olyan ügy, amelyre vonatkozóan emlékeim és tudásom szerint törvény írja elő, hogy ezt a kérdést törvényben kell szabályozni. Következésképpen megismétlem azt, amit az elején mondtam: hogy jogi értelemben is egy kivitelezhetetlen, nonszensz helyzet, és úgy, ahogy van, a javaslat komolytalan, nem állja meg a helyét és jogsértő. Köszönöm.
ELNÖK: Anélkül, hogy a képviselő úrral vitába kívánnék szállni, szeretném jelezni, hogy az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be ezt az indítványt. (Dr. Pósán László: Nem jelent semmit!) Én valamelyest jobban bízom az alkotmányügyi bizottság alkotmányjogi ismereteiben, mint akár a sajátomban, akár Pósán képviselő úréban.
Tisztelt Bizottság! Amennyiben további képviselői hozzászólásra nincs igény, a Református Egyház jelen lévő képviselője jelezte, hogy szeretne két percben szót kérni. Ehhez a bizottság hozzájárulása szükséges. Kérdezem, megadják-e ezt a hozzájárulást. (Szavazás.) Igen. (Dr. Csanády Mártonnak:) Parancsoljon, két percben öné a szó.
DR. CSANÁDY MÁRTON (Magyar Református Egyház): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt képviselő Hölgyek és Urak! Azt hiszem, itt egy súlyos félreértésről van szó...
ELNÖK: Bocsásson meg, a nevét kérnénk szépen a jegyzőkönyv kedvéért.
DR. CSANÁDY MÁRTON (Magyar Református Egyház): Dr. Csanády Márton vagyok a Magyar Református Egyház képviseletében. Egy súlyos félreértésről van szó. Ugyan már az elmúlt években is vita folyt arról, hogy pontosan mennyi az összeg, hogy kell kiszámolni, de itt egy elég egyszerű matematikai műveletről van szó. Szeretném jelezni, hogy semmifajta egyházi támogatásról nem beszélhetünk, itt arról van szó, hogy az az összeg, amely az egyházi iskolába járó gyermekek után megilleti ezeket az intézményeket, az egy számítási formula, egy utólagos térítés. Hozzá kell tegyem, hogy világosan értse mindenki, hogy az egyházak súlyos milliárdokat előlegeznek meg az oktatási intézményeikben, hogy ugyanazt az összeget fordíthassák a gyermekekre, mint amelyet az állami intézmények. Az előző években is vita volt arról, hogy ennek a pontos kiszámítása micsoda, de az idei évben egy egészen abszurd helyzet állt elő, amikor is az oktatási minisztérium a számítási alapjában eltért a Pénzügyminisztérium számítási alapjától, sőt az Állami Számvevőszék világosan és egyértelműen kimondta, hogy még ennél is magasabb az alapösszeg, amelyből ki kellene számítani.
Ezzel a benyújtott módosító javaslattal a Református Egyház súlyosan nem ért egyet, súlyosan alkotmánysértőnek tartja az eljárást. Önök úgy fognak megszavazni egy törvényt, hogy abban a zárszámadási törvényben nincsen benne az az összeg, hogy a 2008. évre mennyit kell kifizessen a magyar állam, és úgy fogják megszavazni ezt a törvényt, hogy rábízzák majd egy későbbi, bizonytalan kimenetelű kormányrendeletre ezt az összeget... (Zúg a hangosító berendezés.)
ELNÖK: Bocsánat! Ki volt ez? (Közbeszólások: Elhárult a probléma. - Derültség.) Parancsoljon!
DR. CSANÁDY MÁRTON (Magyar Református Egyház): Én azt gondolom, hogy bár az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be, nyilván nem az alkotmányügyi bizottság alkotta meg ezt a rendeletet vagy ezt a módosítót. Már előtte elmondtuk a kormány képviselőinek, hogy ezt nem tudjuk elfogadni, és súlyosan diszkriminatívnak tekintjük az egyik oldalon az egyházi iskolákba járó állampolgárokkal szemben, a másik oldalon pedig további jogbizonytalanság előidézését hozza létre ebben az egész kérdéskörben. Ezért szeretnénk megkérni a képviselőket mind a két oldalon, hogy ezt ne fogadják el, ne járuljanak hozzá ahhoz, hogy tovább bonyolódjon, és tisztázatlan állapotok álljanak elő ebben a kérdésben (Zúg a hangosító berendezés.), amikor egy sima, egyszerű matematikai művelet végrehajtásáról és ennek az összegnek a beírásáról volna szó ebbe a módosítóba. Mint az előző években, azt gondolom, ez nem okozhat különösebb problémát. Nagyon szépen köszönjük.
ELNÖK: Én is köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Szavazás következik. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e az alkotmányügyi bizottság által benyújtott, a 2. kiegészítő ajánlás 1. pontja szerinti indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
A 2. pontban ennek a rendelkezésnek, hogy úgy mondjam, az értelmezéséről vagy egy felhatalmazó rendelkezésről van szó, ugyanis bizonyos feltételekkel megadja a kormánynak a felhatalmazást ennek az összegnek a megállapítására. A kormány ezt az indítványt támogatja-e?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Ezt is támogatja, ez az álláspont.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Köszönöm szépen. (Dr. Pósán László: Bravó!)
Tisztelt Bizottság! Ezzel ennek a napirendi pontnak a végére értünk. Megköszönöm az osztályvezető asszonynak a jelenlétet.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/10877. számú törvényjavaslat
Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Tisztelt Bizottság! Soron következik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítására T/10877. számon benyújtott törvényjavaslat. Első helyen kijelölt bizottságként valamennyi módosító indítványról szavaznunk kell. Köszöntöm a kormány képviseletében Manherz Károly szakállamtitkár urat és kollégáit. Azt javaslom, hogy rögtön hasítsunk is bele.
Tisztelt Bizottság! A kézhez kapott ajánlástervezet 1. és 2. pontjában ugyanahhoz, az 1. § (6) bekezdéséhez kívánnak képviselők módosító indítványt benyújtani. Azt javaslom, hogy a két indítványt együttesen vitassuk meg, noha nyilván külön szavazunk majd róluk. Kérdezem a kormányt, támogatja-e valamelyiket.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Azt szeretném mondani, hogy kormányálláspont nincsen, azért nincsen, mert holnap, illetve szerdán fog a kormány ebben állást foglalni, tehát szakmai álláspont van. A szakmai álláspont szerint nem támogatjuk sem az 1., sem a 2. pont alatti indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azzal én magam egyet tudok érteni, hogy az 1. javaslat nem élvez támogatást, hiszen ez egy...
ELNÖK: Szerintem annak benyújtói a 2-essel vannak ugyanígy. Bocsánat! (Derültség.)
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, én most szót kértem...
ELNÖK: Bocsánat!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Ha megengedi, akkor elmondom a véleményem, utána én is szívesen meghallgatom önt. Tehát az 1. javaslat nem mond semmilyen konkrétumot.
A 2. javaslat, amelyet én méltóztattam benyújtani, azt a kérdést kívánja rendbe tenni, amelyet már korábban is vitattunk, nevezetesen hogy a kutatóegyetem címet elégséges-e a magyar jogi, szabályozási keretben oly módon megfogalmazni, hogy majdan pályázati pénzek jelenthetnek ehhez ösztönző erőt. És azóta sem kaptunk arra megnyugtató választ, hogy ha nincs pályázat, akkor ezek szerint nincs kutatóegyetem, vagy mi erre a jó megoldás. Ez egy nagyon szolid javaslat, amely normatív jellegű ösztönzőrendszert kíván beépíteni a rendszerbe: a kutatási normatíva másfélszereséről szól. Lehet, én beleegyezem abba is, hogyha a számértéken változtatunk, ez most mindegy, csak azt szeretném jelezni, hogy ha már egyszer a felsőoktatási törvénybe beiktatunk egy ilyen fogalmat, és ahhoz valamilyen tartalmakat is akarunk kapcsolni, és kormányrendelet készül, hogy mi felel meg ennek, és így tovább, akkor rendeljünk hozzá a másik oldalon olyan ösztönzőrendszereket is, amelyek a kormányrendeletben megfogalmazott majdani tartalmat megtölti valós tartalommal
Én tehát - még egyszer mondom - a számérték tekintetében abszolút nyitott vagyok, lehet változtatni is, de az, hogy semmilyen konkrétumot nem rendelünk hozzá, csak szerepel a törvényben egy olyan javaslat, hogy legyen kutatóegyetem, az, továbbra is azt mondom, nesze semmi, fogd meg jól. Szerintem ez nem helyes. Erre vonatkozik a javaslat.
Tisztelettel azt kérem, hogy gondolják végig, mert egyébként ez egy üres címke lesz, amit ki lehet akasztani az ajtófélfára, de sok jelentősége nem lesz. Ha úgy tetszik, ilyen erővel bárki gyárt majd magának cégtáblákat, és kiakasztja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ha más hozzászólás... (Kormos Dénes jelzésére:) Bocsánat, Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen. Nem szoktam úgy minősíteni egy javaslatot, hogy nem mond semmit, legfeljebb úgy szoktam kezelni, hogy vagy nem értem kristálytisztán, hogy mit akar, vagy pedig néhány információ hiányzik ahhoz, hogy a tartalmát megértsem. Nem láttam még olyan javaslatot, amely ne mondott volna semmit, talán minősítésként ezt a közeljövőben el is lehetne felejteni.
Ami arról szól a módosító indítványban, hogy a kutatóegyetemek és a térség- és területfejlesztés valamilyen módon kapcsolatba kerüljön, ez arról szól - és ezt az általános vitára való alkalmasságnál is megemlítettük -, hogy valóban fontos az, hogy a felsőoktatásban megvalósuljanak bizonyos fajta minőségi követelmények. Fontos az is, amit a képviselő úr mondott, hogy azok a felsőoktatási intézmények, amelyek különböző szakmai feltételeknek és kritériumoknak megfelelnek - és ezek nyilván lehetnek akár szigorúak is -, megkapják a kutatóegyetem címet, ehhez, a munkájukhoz nyilvánvalóan kapjanak többlettámogatást, és ehhez megfelelő garanciák legyenek, ezzel semmi különösebb probléma nincs. De sokszor felvetjük azt, hogy az egyetemeknek, egy-egy ilyen egyetemnek nemcsak az alapkutatásban, hanem az alkalmazott kutatásban is, a térség gazdasági folyamataival való kapcsolattartásban, egy térség versenyképességének megítéltetése szempontjából óriási szerepe van. A javaslat arra tesz kísérletet, hogy nem kívánja felpuhítani azokat a szakmai követelményeket, amelyek megfelelő szintű garanciákat tartalmaznak egy kutatóegyetemen folyó szakmai munka szempontjából, hanem arra tesz kísérletet, javaslatot, hogy ezen szempontok között jelenjen meg a kutatóegyetemnek az a szerepe, funkciója, amely az alapkutatásokban, a térség gazdasági folyamatainak segítésében, a fejlesztésben, az innovációban megfelelő fontossággal bír.
Erről szól tehát a módosító indítványunk. Én úgy gondolom, hogy ez nem semmitmondó, hanem a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatában akár egy fontos szempontot is jelenthet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Pósán László és Tatai-Tóth András jelzésére:) Pósán képviselő úr, aztán Tatai-Tóth képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Minden olyan felsőoktatási intézménynek, amely az egyetem nevet viselheti, a kutatás most is kötelessége. Következésképpen hogyha egy ilyen fogalom bekerül a törvénybe, hogy kutatóegyetem, akkor józan ésszel, logikusan ebből az következik, hogy a mostani kutatási követelményrendszerhez képest ez minőségi szempontból annál látványosan több, jelentősebb, pontosabb. Hogyha pedig mindezt, hogy mi legyen ez a több és pontosabb, egy kormányrendeletben kívánják szabályozni, akkor már csak arra kellene megnyugtató választ adni, államtitkár úr, hogy ha az egyik oldalon előírunk majd egy magasabb követelményrendszert normatív jelleggel, akkor az ennek a teljesítéséhez szükséges forrásokra miért nem teszünk normatív jellegű eszközöket, forrásokat. Mert a pályázati pénz vagy van, vagy nincs, az összege hol ilyen, hol olyan. Hogyan lehet ilyen változó pénzügyi miliőben egy normatív rendszerű szabályozást tartósan és konzekvensen végigvinni?
Ez az én dilemmám, tisztelt bizottság, és ezért javaslom, hogy a törvénybe fogalmazzunk bele egy ilyet. Köszönöm.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Értem Pósán úr felvetését, csak azt szeretném hozzáfűzni, hogy akár a közoktatási, akár a felsőoktatási törvényben az elmúlt 15-16 évben voltak ilyen garanciák, és a mindenkori költségvetési törvény úgy kezdődött, hogy felfüggesztette ezeknek az adott évben való hatályosulását. Tehát semmiféle garanciát nem jelentene. Én azt gondolom, hogy úgyis minden évben a költségvetési törvény szabja meg a lehetőségeket és a feltételeket, és akkor majd azt rendezni lehet.
Az első javaslattal kapcsolatban az a meglátásom, hogy nem lenne jó, hogyha a felsőoktatás vagy akár a tudományos élet vízfejűsége fokozódna, ezért indokoltnak látom valamilyen formában - ha nem is a megfogalmazottban - utalni arra, hogy nehogy az a helyzet alakuljon ki, hogy a követelményeknek csak mondjuk egy vagy néhány fővárosi felsőoktatási intézmény tud eleget tenni. Tehát ha korrekcióra van szükség, akkor abban partnerek vagyunk, de az első javaslatot én támogatásra ajánlom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Amennyiben további hozzászólás nincsen, képviselőként nekem is engedjenek meg egy megjegyzést!
A magam részéről értem, és bizonyos fokig osztom is azt a véleményt, amit Pósán képviselő úr fogalmazott meg a kutatóegyetemek támogatásával kapcsolatban, ezt a módosító indítványt azonban én a magam részéről nem fogom támogatni, mert úgy gondolom, hogy ez valóban... az egyik oldalról túl sok, a másik oldalról túl kevés - a "túl sok" alatt nem az összeget értem, hanem a kötelezettséget, hogy tudniillik egy szakmai törvényben szabályozzuk azt, hogy egy normatíva másfélszerese jár valamely típusú egyetemnek. A másik oldalról túl kevés, mert ahogyan Tatai-Tóth képviselő úr mondta, ezt egy következő megalapozó törvénnyel fel lehet függeszteni, és akkor nincsen semmi gond.
Én tehát ezt a módosító indítványt nem fogom támogatni, de támogatnék egy olyan csatlakozó módosító indítványt, amely legalább annyit előírna, hogy a kutatóegyetem minősítéssel rendelkező felsőoktatási intézmények külön többlettámogatását az éves költségvetési törvényben külön soron kell megtervezni. Kapcsolódó módosító indítványként ilyenre nyilván lehetőség nyílik.
Amennyiben több hozzászólás nincsen (Senki nem jelentkezik.), akkor szavazunk erről a két indítványról.
Aki az 1. pontban jelzett indítványt támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) A bizottság támogatta.
Aki a 2. pontban jelzett indítványt támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatta.
Tisztelt Bizottság! Mielőtt továbbmennénk, szeretném megjegyezni, hogy 65 módosító indítványról kell szavaznunk, és ezekből eddig kettőt abszolváltunk, egy órakor pedig kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése.
Pósán képviselő úr a felsőoktatási törvény 10. § (2) bekezdésre vonatkozó kiegészítést kívánja elhagyni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Megfogadván az előbbi elnöki intelmeket is most egyben elmondom, hogy több olyan módosító javaslatom is van különböző paragrafusokra és bekezdésekre vonatkozóan, amely logikailag ehhez kapcsolódik. Semmi olyat nem támogatunk - és ezért is nyújtottam be javaslatokat -, ami vállalkozói irányba tolná el a felsőoktatási intézményeket. Teljesen kidolgozatlan és zavaros az ezzel kapcsolatos jogi terep. Azt gondoljuk, hogy ebbe nem szabad belemenni.
Ezt itt és most, egyszer elmondtam, a későbbiekben is lesz több ilyen módosító. Csak még egyszer megismételném: semmi olyat, ami a vállalkozói, piaci szektor irányába tolja ki a felsőoktatási intézményeket, nem támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Van-e további hozzászólás? (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Én is csak egyszer szeretném elmondani, hogy értelmezésünk szerint ez a módosítás éppen ahhoz teremt feltételeket, hogy úgy tudjon az intézmény, illetve annak bizonyos részegységei úgy tudjanak a piaci körülményekhez alkalmazkodni, és részt venni akár a versenyben, akár jövedelemszerzésben, hogy ne kelljen ezért gazdasági társaságokat létrehozni, ami valóban a privát szféra, a magánosítás felé vinné el az ügyet. Alapfeladatot nem lehet vállalkozásba vinni, más típusú tevékenységet pedig nem kellene korlátozni. Ezért támogatjuk ezt a javaslatot, mármint az eredetit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nincs további hozzászólás, akkor tehát szavazunk.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a 3. pontban jelzett, Pósán képviselő úr által benyújtott indítványt támogatja-e. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság ezt nem támogatja.
A 4. és az 5. pontban Magyar Bálint és Magda Sándor képviselő urak ugyanannak a kérdésnek két különféle szabályozására tesznek javaslatot. A kormány támogatja-e valamelyiket?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyiket sem támogatja a tárca.
ELNÖK: A tárca, igen, egyiket sem támogatja. Amennyiben hozzászólás nincsen (Senki nem jelentkezik.), akkor szavazunk.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a 4. pontban foglalt indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 5. pontban foglaltakat ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 6. pontban Pósán képviselő úr, gondolom, az előbb jelzettek fényében kívánja a 16. § (3) bekezdésének módosítását hatályon kívül helyeztetni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 7. pontban ugyancsak Pósán képviselő úr a 23. § (2) bekezdését érintő módosítást kívánja kivenni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 8. pontban Pósán képviselő úr a gazdasági tanácsra vonatkozó rendelkezések egy részét kívánja hatályon kívül helyeztetni. (Dr. Pósán László jelzésére:) A képviselő úr szólni kíván? (Dr. Pósán László: Igen.) Igen, parancsoljon!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, mert itt már az előbb is volt egy, most még egyszer megismétlődik az a téma, amit az általános vita során is kifogásoltunk, nevezetesen hogy szervezeti egységeknek jogi személyiséggel történő felruházását kifejezetten aggályosnak tartjuk az intézmény működtetése és a felelősségi körök normális és jogi értelemben is elvárható körülhatárolása szempontjából. A 8. pont alatti javaslatban többek között van egy olyan passzus, amely erre vonatkozóan is tartalmaz módosítást. Ezt csak kiegészítésként szerettem volna hozzátenni. Nem tartjuk szerencsésnek ezt a betoldást a törvényjavaslatba, szeretnénk ezt belőle kiiktatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. (Senki nem jelentkezik.) Tisztelt bizottság, szavazunk. Aki tehát Pósán képviselő úr 8. pontban foglalt indítványát támogatja, kérem, most jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 9. pontban Cseresnyés képviselő úr a felsőoktatási törvény 27. § (8) bekezdésére vonatkozó elhagyást kezdeményez. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 10. pontban Révész Máriusz képviselő úr és társai a jogi személyiségű szervezeti egységek nem szervezhetőségét kívánják eltávolítani a törvényjavaslatból. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 11. pontban Révész képviselő úr egy, a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó betoldást javasol a törvényjavaslatban. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánatot kérek, de nem igazán értem, hogy mi a probléma ezzel a felvetéssel a kormány részéről. Ugyanis a pedagógusképzés - ha nagyon gyakorlati oldalról nézzük - teljesen más metodikával, szakmai tartalommal megy mondjuk a kémiatanárok képzésénél és mondjuk az irodalomtanárok képzésénél. Jelen esetben, most az intézmények szintjén ez még kari bontásokban értelmezendő. Hogyha ez a betoldás hiányzik a szövegből, akkor egy oktatási szervezeti egység lesz a felelős. Nem igazán értem, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog realizálódni, úgy, hogy minden szaktárgyi képzés megnyugtató módon legyen lefedve ebből a szempontból. Másrészt pedig a törvény is másképpen szól. Azért van tehát ez a bizonyos betoldás, hogy ezt a problémát orvosolni tudjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szeretnék feltenni egy kérdést az államtitkár úrnak, illetőleg munkatársainak. A pedagógusképzés egy szaknak minősül-e?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tanárképzés jelenti az egy szakot. A pedagógusképzés pillanatnyilag az óvópedagógus-képzést és a tanítóképzést jelenti, ezen kívül van tanárképzés természetesen, tehát nem lehet a kettőt összekeverni. Kettő: az intézmény felel természetesen minden egyes szakért, ez teljesen természetes. Az intézmény kapja az akkreditációt, az intézmény kapja meg az engedélyt, hogy szakot indítson, és az intézmény alapíthat szakot. Azon belül természetesen az a szervezeti egység, amely az akkreditációt kidolgozta, az adja a nevét - ez a jelenlegi törvényben is benne van, tehát ezzel nincsen semmi gond. Úgyhogy nem tudom, hogy ezt miért kellene különösebben kiemelni.
ELNÖK: (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, de a törvényszövegben szerepel egy olyan is, hogy a szenátus felhatalmaztatik arra, hogy kijelölje, hogy a képzésért, illetve a tanárképzésért, a pedagógusképzésért mely szerv vagy szervek felelősek az intézmény egészén belül.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 145. §-ban van, ez benne van.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Innentől kezdve kérdezem, hogy akkor ez...
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez benne van, a hatályos szövegben benne van, hogy ha egy intézmény többfajta pedagógusképzést folytat, abban az esetben az intézmény a szenátus véleményével kijelöli azt az egy szervet, amely felelős, egyet. Tehát nem a pedagógusképzéssel foglalkozó tanszékeket, hanem egyet, lásd Szegedi Tudományegyetem egy kar, pesti tudományegyetem a pedagógiai, pszichológiai kar, de ez most, a hatályos 145. §-ban egy az egyben így van benne.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, államtitkár úr, akkor, azt hiszem, a való élet számos kérdését kevésbé ismerik. Ugyanis ma az egyetemi autonómián belül ez a megfogalmazás, hogy a szenátus felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje az ezért felelős szervet vagy szervezeti egységeket, ez bizony egy mozgásteret jelent az egyetemen belül, és ezt az egyetemi autonómia biztosítja. Én tehát azt gondolom, hogy ebből a szempontból, hogyha ezt így szűkíteni kívánják, akkor az okozhat problémákat.
Én nem vitatom, hogy vannak olyan intézmények, ahol ezt egy szervezeti egységre ruházzák - és vannak olyanok is, ahol nem egy szervezeti egységre ruházzák, mert például van főiskolai kari képzés, van egyetemi képzés, és teljesen más a metodikája.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Itt ugyanaz van...
ELNÖK: Képviselő úr, én azt nem értem a dologban, hogy ezt a problémát, amelyet ön említ, és amely adott esetben lehet valódi probléma, mennyiben oldja meg, hogyha csak a pedagógusképzés tekintetében adunk ez alól felmentést.
Bocsánat, államtitkár úr, parancsoljon!
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Csak annyit szerettem volna mondani, hogy itt is benne van, a törvényben is, hogy egy oktatási szervezeti egység. Akkor most mi az oktatási szervezeti egység? (Dr. Pósán László: A karok.) Nem. Nem. A törvény definíciója szerint más is lehet oktatási szervezeti egység természetesen. Amióta a kar nem a MAB alapítási hatáskörébe tartozik, ez megváltozott, tehát a jelenleg hatályos 145. § pontosan ugyanazt tartalmazza, amit a képviselő úr előterjesztett. Azért mondtuk, hogy így nem támogatjuk.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy akár így, akár úgy, de döntenünk kell. Aki tehát a Révész képviselő úr által benyújtott, a 11. pontban foglalt indítványt támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 12. pontban és ezzel összefüggésben a 40. pontban Pánczél képviselő úr helyesírási hiba kijavítására tesz javaslatot. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, ezt támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) Gondolom, szavazhatunk együtt. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy a 12. és a 40. pontban szereplő, a vessző eltörlésére vonatkozó indítványt támogatja-e. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
A 13. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai javasolják egy hosszabb szövegrész elhagyását. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez a vezető testületre vonatkozik. A számos kifogás és probléma mellett egyet hadd emeljek csak ki, amit nem igazán látunk, és nem igazán világos, hogy jogilag hogy és mint kapcsolódnak össze az egyes szervezeti egységek. A vezető testületre kívánnak ruházni olyan természetű pénzügyi döntési kompetenciákat, amelyek egyébként más vonatkozásban, ha nem is teljes mértékben, de a gazdasági tanácsnál is vannak véleményezés tekintetében. Mi a szerepe akkor a gazdasági tanácsnak, ha van vezető testület? Miért kell mind a kettőt fenntartani ilyen esetben, hogyha az egyik is van, meg a másik is van? Lóg a levegőben egy pár ilyen kérdés - nem is egy pár -, és azt gondoljuk, hogy nincsen jól összerakva. Ezért történik a törlési javaslat, hogy koherens módon azért összekapcsolódjanak az egyes jogkörök, szervezeti egységek és azok felelősségi köre.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazzunk!
Tisztelt Bizottság! Aki a 13. pontban foglalt indítványt támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 14. pontban Révész Máriusz képviselő úr a megszűnésre vonatkozó feltételeket kívánja módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ez egy egyszerű szövegértési helyesbítés kíván lenni. Ha "van" egy olyan, hogy egy felsőoktatási intézménynek az Országgyűlés nem adott elismerést, akkor az a felsőoktatási intézmény nincs, ha pedig nincs, akkor innentől kezdve azt hogyan is kellene törölni. Ez egyszerűen erről szól. Azt lehet törölni a nyilvántartásból, ami egyébként létezik, és csak akkor létezik, ha egyszer az Országgyűlés megadta neki ezt az elismerést. Arról szól a javaslat, hogy egy ilyen logikai baki ne maradjon a szövegben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem csak erről szól, képviselő úr, van ennek egy, a b) pontot törölni javasló része is. Megint csak az államtitkár urat kérdezem: maga a felsőoktatási intézmény a törvényi elismeréssel vagy a nyilvántartásba-vétellel jön létre? Én úgy emlékszem, hogy létrejön a nyilvántartásba-vétellel, és a törvény nem azt mondja meg, hogy létrejön vagy nem jön létre, hanem hogy államilag elismert diplomát kiadhat-e. Így van-e?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Így van, mégpedig úgy van, hogy nyilvántartásba veszi, és ha iksz határidő alatt nincs meg az állami elismerés, akkor törli természetesen.
ELNÖK: Világos. Magyarán tehát én azt gondolom, hogy ennek így van értelme, már nem a módosító indítványnak, hanem az eredetinek; létrejöhet egy felsőoktatási intézmény anélkül, hogy államilag elismert diplomát kiadhatna.
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, ki támogatja a 14. pontban foglalt indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 15. pontban Tóth Ferenc képviselő úr az 55. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, ezt így önmagában nem, de támogatnánk egy módosító kapcsolódó indítvánnyal, az utolsó mondatot, az utolsó részét kellene módosítani, de ezt így támogatjuk, kapcsolódó módosító javaslattal.
ELNÖK: Tehát ebben a formában nem, de egy kapcsolódó módosító indítvánnyal a javaslat szellemét a kormány támogatni tudja. Akkor mindenki eldönti, hogy most ezt így támogatja-e vagy sem, aztán majd meglátjuk a kapcsolódót. Ha nincs hozzászólás (Senki nem jelentkezik.), akkor, kérem, szavazzanak. Aki a 15. pontban foglalt indítványt támogatja, az szavazzon! (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de várjuk a kapcsolódó módosító indítványt.
A 16. pontban ugyancsak Tóth képviselő úr a doktori képzésre vonatkozó külön szabályok című fejezetet kívánja egy mondattal kiegészíteni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Logikailag ez ugyanaz kíván lenni, mint a kutatóegyetem kérdése. Tehát ha valamihez hozzárendelünk egy címet, amelynek vannak bizonyos szakmai, ilyen-olyan feltételei, akkor azt gondolom, a másik oldalról is hozzá kell rendelni ehhez eszközöket. Itt az a probléma, ami az előbb állt fenn, nevezetesen amit Szabó elnök úr úgy fogalmazott meg, hogy összegszerűséget vagy ilyesmit ne a szaktörvénybe tegyünk, ha jól látom és jól olvasom, akkor nincs benne. Ez egy normatív alapú anyagi támogatás, ha úgy tetszik, eleget tesz annak a kívánalomnak, hogy a mindenkori költségvetési törvény szabályozásának megfelelő legyen ez a bizonyos normatív alapú anyagi támogatás. Tehát nem igazán értem, hogy mi a probléma, hacsak az nem, hogy a kormány egyáltalán nem kíván ilyet bevezetni, és marad a puszta cím, amit pedig egész egyszerűen nem tartunk normálisnak. Ez inkább egy kicsit... Nem akarok csúnyát mondani.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Pályázati úton történik a támogatás, eddig is úgy történt, eddig is van a költségvetésben, volt is mindig a szakkollégiumokra egy támogatási összeg. Ez a jövőben is így lesz, csak a szakkollégiumi kiválósági hely jött létre, amelyre pályázni kell, és a pályázat alapján lehet pénzügyi támogatást kapni. Ugyanez vonatkozik különben a kutatóegyetemre is. Bocsánat!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én a magam részéről persze azt gondolom, hogy bár Pósán képviselő úr érvelésével vagy indokolásával nem értek egyet, magával a tartalommal igen, hiszen a pályázat lezajlik azzal, hogy az egyetem a kutatóegyetemi címért pályázik, és ezt a pályázatot - hogy úgy mondjam - megnyeri. Ezt követően azt az igényt, amit már a korábbi módosító indítvány kapcsán is jeleztem, én méltányosnak tartom, hogy a törvény rendelkezzék arról, hogy ehhez külön támogatás jár, amit természetesen az éves költségvetési törvény megszab. Ennek nyilván lehet pályázati alapú része is, de én a magam részéről legalábbis szívesen látnék valamilyen nem nevesített mértékű, de normatív támogatást, úgyhogy én a magam részéről ezt az indítványt meg fogom szavazni.
Van-e másnak megjegyzése? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor szavazzunk! Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 16. pontban foglalt indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt most akkor számolni kell, ez 12 igen. A bizottság ezt a javaslatot támogatja.
Tisztelt Bizottság! A 17. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai nyújtottak be egy módosító indítványt, amelynek kapcsán a jogi főosztály úgy látja, hogy kérdéses a házszabályszerűsége, és ezért erről külön kell döntenünk. Az indítvány a jelenleg hatályos felsőoktatási törvénynek azt a rendelkezését kívánja pontosítani, amely szerint doktorjelölt a doktori képzésben való részvétel nélkül is lehet valaki, viszont erre az esetre a jelenhet hatályos törvényszöveg elfelejti kiterjeszteni azt a feltételt, hogy előzőleg mesterfokozatot kellett légyen szerezni. Ezt kívánja a jelenlegi módosító indítvány korrigálni. Először is a kormányt kérdezem, hogy támogatja-e az indítványt.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatnánk, úgy, hogy egy kapcsolódóval, tudniillik az hiányzik belőle, hogy aki teljesítette a doktori képzés követelményeit. Ezt kapcsolódóként... Tehát marad minden, mesterfokozatot szerzett, nem vett részt, de teljesítette azokat a követelményeket, amelyek a doktori fokozatszerzésre elő vannak írva.
ELNÖK: Értettük. Ez majd egy kapcsolódó módosítóval nyilván bejön. Mindenekelőtt arról kérdezem a bizottságot mint első helyen kijelölt bizottságot, hogy házszabályszerűnek minősíti-e a jelzett indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Igen, erre a bizottság igent mondott.
Akkor most kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e ezt a módosító... (Dr. Pósán László jelzésére:) A képviselő úr szavaz vagy...? (Dr. Pósán László: Szeretnék hozzászólni.) Parancsoljon!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A javaslattal kapcsolatban van azért egy elég komoly probléma, nevezetesen hogy még hogyha azt a módosítást is belefogalmazzuk, amit most az államtitkár úr mondott, akkor is ott van egy olyan kérdés, hogy mit kell teljesíteni vagy mit nem kell teljesíteni. A legtöbb doktori képzéshez hozzátartozik konkrétan olyan gyakorlat is, amit a doktorjelöltek folytatnak az egyetemen, különböző szemináriumokban, laborokban, és így tovább. Aki nem vesz részt a képzésben, ezt egyéni felkészüléssel hogy tudja teljesíteni? - csak kérdezem. Kicsit bonyolult, mert ahhoz össze kell hangolni a dolgokat, ez órarendi kérdéstől kezdve nagyon sok mindent tartalmaz.
Én tehát tisztelettel azt javaslom, hogy a doktori képzésben való részvétel szerintem pontosan elegendő úgy, ahogy most is van. A doktori képzésben való részvétel egyébként hihetetlen nagy belső szuverenitást tesz lehetővé, hogy mekkora arányú az egyéni felkészülésnek a mértéke, milyen mértékben kell jelen lenni az intézményben, ezt az intézményi doktori szabályzatok kellőképpen és kellő tisztességgel tudják szabályozni. Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból teljesen felesleges ezt arra a szintre felemelni, amit a törvény szabályoz, ugyanis a törvényi feltételeken, keretfeltételeken belül az egyetemi felsőoktatási intézményrendszerben ez működőképes tud lenni így is, úgy is. Márpedig az, aki egyénileg készül fel, és úgy teljesíti a feladatokat, ahogy azt az államtitkár úr említette, az, ha tetszik, ha nem, mégis csak bizonyos időközönként ott van az intézményben, ott különböző dolgokat teljesít, és azt - még egyszer mondom - össze kell tudni szervezni. Márpedig az, aki részt vesz a doktori képzésben, azt önmagában a fogalom kellőképpen magában tudja hordozni. Személy szerint ezért én ezt a javaslatot feleslegesnek érzékelem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, nem látszott érteni azt, amit mondottam volt. A jelenleg hatályos törvényben van benne az, hogy doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben. Amit ön mondott a doktori képzésben való részvételre, abban önnek igaza van, tehát vagy törölni kell a jelenlegi törvényből ezt a paragrafust, és azt mondani, hogy csak az lehet doktorjelölt, aki részt vett a doktori képzésben - tőlem egyébként nem volna teljesen idegen egy ilyen javaslat támogatása -, de ha marad, akkor azt a pontosítást, hogy legalábbis mesterfokozatot szerzett lényeg, célszerű volna belevenni, nem beszélve arról, amit az államtitkár úr mondott.
(Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Azt kérem a bizottságtól, hogy ezt így támogassa, hiszen a hatályos törvényt a mesterfokozattal kibővíti mint követelményt, mert ha így marad, akkor akár mesterfokozat nélkül is részt lehet venni, és kapcsolódóval tegyék rendbe a minisztériummal. Szívesen fogjuk azt támogatni, de ennek a megszavazását most kérem.
ELNÖK: (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném javasolni, hogy magát azt a részt kellene kivenni, hogy egyénileg készül fel, ugyanis az, ami a törvényben most még benne van, az egy régi, egy átmeneti időszaknak az elfelejtett kis csökevénye, ami itt van a törvényben, nevezetesen hogy az egyetem által kiadandó doktori cím és a kandidátusi meg ezeket eltörölték, és bejött helyette a PhD. Volt egy átmeneti időszak, néhány esztendő, akkor maradt ez benne. Nem szerencsés, hogy benne maradt. Tehát nem az lenne szerintem a megoldás, amilyen irányba a javaslat megy, hanem pontosan az, hogy az egyéni felkészülést kell kiszedni a rendszerből.
ELNÖK: Képviselő úr, még egyszer mondom, nem biztos, hogy ebben vita van köztünk, csak pillanatnyilag ilyen módosító indítvány nincsen, de ezt a kapcsolódó módosító indítványokkal bízvást lehet pótolni. Én tehát most azt javaslom, hogy erről szavazzunk, és ha van olyan indítvány, amely ezt úgy, ahogy van, kiveszi, azt is vitassuk meg! Köszönöm szépen.
Szavazzunk! Aki a 17. pontban foglalt kiegészítést támogatja, függetlenül attól, hogy mi lesz egy kapcsolódó módosító indítványban, az, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
A 18. és a 19. pontban részint Zsigó képviselő úr, részint Tatai-Tóth képviselő úr és társai ugyanarra a törvényhelyre, a 87. § (6) bekezdésére vonatkozó javaslatot nyújtottak be. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Egyiket sem?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyiket sem.
ELNÖK: A kormány egyiket sem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) Akkor a 18. pontról szavazunk. Kérdezem, támogatja-e ezt a bizottság. (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja.
Támogatja-e a bizottság a 19. pontot? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
A 20. pontban Kuzma képviselő úr a 89. § (1) bekezdését kívánja a szenátus döntésével és a MAB támogató véleményével kiegészíteni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 21. pontban Hoffmann képviselő asszony a 91. § (2) bekezdés d) pontját kívánja elhagyni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 22. ponttal kapcsolatban a jogi főosztály ugyancsak azt kérte, hogy a bizottság határozzon az indítvány házszabályszerűségéről. Ez a miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatait egészítené ki, és a megnyitott paragrafusok között nem szerepel. Kérdezem mindenekelőtt a tisztelt bizottságot, hogy van-e véleménye a házszabályszerűséggel kapcsolatban. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor kérem a bizottságot, szavazzon, hogy házszabályszerűnek tekinti-e az indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Igen, ezt a bizottság házszabályszerűnek tekinti.
Ezek szerint tehát szavazunk magáról az indítványról. Mi a kormány véleménye?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Úgy támogatjuk, hogy egy módosítóval, tehát a hálózatfejlesztés fogalmat rendbe kell tenni az e) pontban. Úgyhogy egy kapcsolódó módosító javaslatot adnánk be, és akkor azzal kapcsolatban működne.
ELNÖK: Kapcsolódó módosítóra érkezik majd javaslat, egyelőre ez fekszik a bizottság asztalán. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Kérdésem lenne, elnök úr, itt van a két előterjesztő. Azt szeretném megtudni, hogy mit jelent az, hogy a felsorolt szabályoktól részben eltérő hálózatfejlesztés. Mert maga a kifejezés és a mögötte elképzelhető tartalom, hogy mire kell itt vajon gondolni, egyelőre nem teljesen világos. Hogyha erre kaphatnánk választ, megköszönném.
ELNÖK: Bizonyára azt jelenti, hogy nem teljesen, csak részben. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az egész módosító javaslatnak az a lényege, hogy felsőoktatási intézmények a teljes különállás, a teljes önállóság megtartásával különböző feladatok megoldására úgy működhessenek együtt, hogy ne kelljen azért szervezetileg egyesülniük. Ezt oldják ezek a jelzett paragrafusok, ez lehetőséget nyit arra, hogy három felsőoktatási intézmény egy olyan megállapodást kössön, amelynek a keretében bizonyos feladatokat úgy tudnak együtt megoldani, amire ha ezeket a paragrafusokat betartanák, nem lenne lehetőségük. Tehát ez tulajdonképpen a teljes integráció és a teljes függetlenség között biztosít egy tartalmi együttműködési lehetőséget, amely racionálisabbá teheti mind a három intézmény működését, ha három száll be ebbe, vagy többét, ha több, de megőrzik a szervezeti különállásukat. Itt elsősorban az egymástól távoli intézmények együttműködéséről van szó, ahol a szervezeti összevonás, a teljes integráció nem jött létre, illetve nem célszerű a létrehozása, mert csak drágábbá, költségesebbé tenné a működést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm.
Tisztelt Bizottság! Szavaznunk kell. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a 22. pontban a három képviselő által benyújtott indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság támogatja, a csatlakozó módosító indítványra vonatkozó javaslatot pedig várjuk.
A 23. pontban Cseresnyés képviselő úr nyelvhelyességi módosítási javaslatot tesz. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 24. pontban Tatai-Tóth képviselő úr és társai az Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez kötést a regisztrációs központ esetében minden esetben indokoltnak tartják. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 25., a 26. és a 27. pont ugyanarra a bekezdésre vonatkozik, kettő tartalmi, a harmadik, Pósán képviselő úré pedig nyelvhelyességi javaslat. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e valamelyiket.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 25. és a 26. pont alattit nem, a 27-est igen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 25. pontban foglalt, Tatai-Tóth képviselő úr és társai által benyújtott indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság ezt támogatja.
Kérdezem, támogatja-e a bizottság a 26. pontban jelzett, dr. Magyar Bálint képviselő úr által benyújtott indítványt, amely az előbbitől csak annyiban különbözik, hogy a mesterképzés esetében is előírja a nemzetközi akkreditációt. Aki támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez egyharmad sem.
A 27. pontban Pósán képviselő úr nyelvhelyességi módosítást javasol, a kormány támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Tisztelt Bizottság! A 28. pontban Révész képviselő úr a 108. § (3) bekezdését el kívánja hagyni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 29. pontban Tatai-Tóth képviselő úr és társai az Akkreditációs Bizottság feladatkörének pontosítását javasolják. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja, kapcsolódó benyújtásával.
ELNÖK: Támogatja, majd kapcsolódó vagy lesz, vagy nem. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. (Az elnök Edelényi Zsuzsannával, a bizottság tanácsadójával egyeztet.) Én ezt mondtam, téged ezért ne akasszanak fel! A képviselő teljesen szabadon nyilatkozik az alkotmány értelmében. (Az elnök Edelényi Zsuzsannával, a bizottság tanácsadójával egyeztet.) A bizottság tehát támogatta a módosító javaslatot.
A 30. pontban Tóth képviselő úr az ötévenkéntit nyolcévenkéntire kívánja visszamódosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 31. pontban Tóth képviselő úr nyelvhelyességi javaslatot tesz - nem tudom, hogy igaza van-e. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 32. pontban Tatai-Tóth képviselő úr és társai a 110. § (1) bekezdés c) pontját kívánják módosítani vagy kiegészíteni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk, mert benne van a 108. és a 103. §-okban, tehát a törvénymódosító javaslatnak a végén ott van, hogy az ötévenkénti másutt is előforduljon. Ez volt itt a gond.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 33. pontban Zsigó képviselő úr nyelvhelyességi indítványt tesz. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 34., a 35., a 36. és a 37. pont ugyanarra a szövegrészre vonatkozik, és az Akkreditációs Bizottság összetételére nézve tesznek különféle módosító indítványokat. Támogatja-e a kormány valamelyiket?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyiket sem támogatja.
ELNÖK: Egyiket sem támogatja. (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az előző ülésünkön két ügy vetődött fel. Az egyik felvetés az volt, hogy az Akadémia delegáltjainak az aránya csökkent az Akkreditációs Bizottságban. Erre vonatkozik a 35. pont alatti javaslatunk, amely 21-re emelné a létszámot, és a két plusz főt a Tudományos Akadémia kapná meg.
Még egy ügyet vizsgáltunk, amelyet a Doktoranduszok Szövetsége vetett fel: hogy szeretnék, ha szavazati joggal kerülne be az Akkreditációs Bizottságba a Doktoranduszok Szövetsége. Megnéztük az eredetihez viszonyított változást. A korábbi rendelkezés szerint a 29 fős testület esetében a hallgatói önkormányzatoknak csak véleményezési joga volt, és a doktoranduszok is véleményezéssel élhettek a saját ügyeikben. Ehhez képest az, hogy a hallgatói önkormányzatok a szűkebb testületben szavazati jogot kaptak, egy nagy előrelépés, és az a javaslatunk, hogy maradjon meg - egy másik indítványunk tartalmazza ezt - a doktoranduszok véleményezési joga a saját ügyeikben, ugyanakkor érjék el a doktoranduszok, hogy az HÖOK az ő képviselőit vagy őket delegálja szavazati joggal a testületbe. Azt túlzásnak tartottuk volna, hogyha most, a szűkebb testületben a hallgatói képviseletet két szavazati joggal bővítenénk a korábbi nulla helyett, mert eddig nem volt szavazati joguk.
Ehhez az ügyhöz ezt szerettem volna elmondani, és akkor kérem a 35. pont támogatását a bizottságtól.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Pálinkás József elnök úr kérésére tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy az elnök úr a Tudományos Akadémia nevében levélben fordult hozzám, amelyben kéri, hogy a Rektori Konferencia és az Akadémia létszámarányát ilyen durva módon ne változtassuk meg a Magyar Akkreditációs Bizottságban, illetőleg kéri azt a pontosítást is, amelyre képviselőtársaimmal a 37. pontban tettem javaslatot, és amely törölné a kutatóintézeteket a delegálók közül, tekintettel arra, hogy az új akadémiai törvény a kutatóintézetek képviseletét az Akadémiára, illetőleg annak egy meghatározott testületére bízza.
Ezt a tájékoztatást kötelezettségem szerint megadtam.
Van-e további hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor egyenként fogunk haladni.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a 34. pontban Magyar Bálint úr javaslatát. A kormány ezt nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a 35. pontban az Akkreditációs Bizottság létszámának két fővel történő emelését, és ezzel az Akadémia kvótájának a megnövelését. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
Támogatja-e a bizottság a 36. pontban foglalt javaslatot, amely szerint a nemzetközi szakértők száma legalább egy helyett legalább kettő legyen, mégpedig a Rektori Konferencia kvótájának a terhére. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság ezt úgyszintén támogatja.
És támogatja-e a bizottság a 37. pontban foglaltakat, amely az előzőtől mindössze annyiban tér el, hogy a kutatóintézetek képviseletét az akadémiai törvénnyel összhangban a Magyar Tudományos Akadémiára bízza. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság úgyszintén támogatja.
A 38. pontban Cseresnyés Péter képviselő úr a felülvizsgálati bizottság összetételét kívánja megváltoztatni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Próbálom... Egy pillanat, elnézést kérek. ...Ja, értem, igen. Ezt a kormány tehát nem támogatja. Amennyiben hozzászólás nincsen (Senki nem jelentkezik.), akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 39. pontban Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai a 111. § (8) bekezdését kívánják módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk, igen.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 40. pontról már szavaztunk.
A 41. pontban Hoffmann képviselő asszony és képviselőtársai a 120. §-t kiegészítő (9) bekezdést kívánják törölni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 40. pont kimaradt? (Közbeszólások: Már szavaztunk róla!)
ELNÖK: Arról már szavaztunk.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Bocsánat, nem figyeltem. Ezt nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 42. pontban Pósán képviselő úr a 120/A §-t kívánja módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 43. és a 44. pont ugyanarra a törvényi helyre vonatkozik. A kormány támogatja-e valamelyiket?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyiket sem.
ELNÖK: Egyiket sem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) Hozzászólás nincsen.
Először akkor a 43. pontról szavazunk, amely a 121. § (1) bekezdését törölni kívánja. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság sem támogatja.
A 44. pontban Révész képviselő úr részint nyelvhelyességi, részint tartalmi indítványt tesz. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 45. pontban Zsigó alelnök úr egy felesleges vesszőt kíván eltávolítani. A kormány, gondolom...
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: ..., támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 46. pontban Kuzma képviselő úr a 122. § (8) bekezdését kívánja eltávolítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 47. pontban Hoffmann képviselő asszony és társai ugyancsak a vállalkozói közintézethez sorolt állami felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos szabályok közül kívánnak néhányat törölni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 48. pontban Cseresnyés képviselő úr és társai ugyanezzel a problémával egy más vonatkozásban kívánnak megküzdeni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 49. pontban Hoffmann képviselő asszony a 136/A §-ból az "alapképzési szakból" az "alap" szót kívánja törölni, magyarán minden képzési szakra ki kívánja terjeszteni ezt a rendelkezést. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 50. pontban Cseresnyés képviselő úr és társai, ha jól látom, ismét a jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységgel kapcsolatos problémát kívánnak törölni a törvényjavaslatból. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 51. pontban Cseresnyés képviselő úr nyelvi indítványa szerepel. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 52. pontban Botkáné képviselő asszony és Magda képviselő úr az állami egyetemek alcím alatti felsorolást két, pontosabban a javasolt egy helyett két intézménnyel kívánják kiegészíteni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Dr. Pósán László jelzésére:) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, egy kérdésem lenne, hogyha kaphatnék rá választ, megköszönném. Bevallom őszintén, hogy a benyújtott törvényjavaslatban találkoztam életemben először a Golgota Teológiai Főiskolával. Árulja már el, államtitkár úr, ez micsoda? Melyik egyházhoz tartozik?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Akkreditált intézmény, amely megkapta az akkreditációját. Természetesen a hitéleti képzéssel foglalkozó intézményeknél nem lehet vizsgálni, törvényi kötelezettség, hogy nem vizsgálhatjuk, senki nem vizsgálhatja a hitéleti képzés formáját, ezt tudjuk. Székesfehérvár mellett fog működni ez a főiskola, tulajdonképpen bibliamagyarázattal foglalkozik, és megkapta a jogosítványt, hogy akkreditálva van.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): És melyik egyház?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A Golgota Keresztény Gyülekezet van mögötte. (Dr. Pósán László: Jézusom! Most már tudom, hogy ilyen is van!) És a hivatalos neve Golgota Teológiai Főiskola. (Közbeszólások.)
ELNÖK: (Dr. Pósán László közbeszólására:) Bocsánat, nem értettem, képviselő úr.
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) És az óbudai, a másik, az melyik?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A Budapesti Műszaki Főiskola adott be egy kérelmet, hogy megkapta a doktori képzésnek az engedélyeztetését a Magyar Akkreditációs Bizottságtól, és ezért Óbudai Egyetem néven új egyetemet kíván alapítani. (Dr. Pósán László: Értettem.) Egy főiskola szeretne átalakulni egyetemmé, de ennek az akkreditációs folyamata nem zárult le, tehát nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most már mindennel tisztában vagyunk, kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e az 52. pontban foglalt javaslatot. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
Az 53. pontban Pánczél képviselő úr a gazdasági tanácsra vonatkozó rendelkezések közül kíván valamit hatályon kívül helyezni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 54. pontban Cseresnyés képviselő úr a hatályba léptető rendelkezést kívánja módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 55. pont összefüggésben van egy korábban már elvetett indítvánnyal, tehát azzal együtt erről is szavaztunk.
Az 56., az 57. és az 58. pont ugyanarra a törvényi helyre vonatkozik. Kérdezem a kormányt, hogy támogatja-e valamelyiket.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyiket sem támogatja.
ELNÖK: Egyiket sem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) Akkor menjünk sorban!
Az 56. pontban Hoffmann képviselő asszony a 47. § számos pontjának elhagyását, illetve módosítását javasolja. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 57. pontban Zsigó képviselő úr az említettek közül egynek az elhagyását javasolja. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 58. pontban Zsigó képviselő úr egy másikat kíván ezek közül elhagyni. A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Az 59. pontban Pósán képviselő úr egy hatályát veszteni tervezett rendelkezést kíván hatályban tartani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Szeretnék kérdezni. Az (1) bekezdést megtaláltam a beterjesztett törvényszövegben, amely a 110. § (1) bekezdését hagyná el, tehát az lényegében benne van. Viszont a (3) bekezdés mintha eltűnt volna. Annak az indoklása érdekelne, hogy az miért maradt ki.
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 106. §-ba került. Átszámozódott egy kicsit a törvényjavaslatunk, tehát a 106. §-ban van az, amit keres a képviselő úr.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tehát benne van a (3) bekezdés is?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt bizottság, szavazunk. Aki Pósán képviselő úr 59. pontban foglalt indítványát támogatja, kérem, most jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 60. pontban Botkáné képviselő asszony és Magda képviselő úr a nem állami főiskola... (Botka Lajosné: Következmény!) Bocsánat, igen, világos, ezt az előzőnek a következményeként kívánják. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ezt sem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 61. pontban foglalt indítvány összefügg a korábban, az 5. pont alatt elvetettel, ezért már szavaztunk róla, hasonlóképpen a 62. pontot a 4. pont alatti elvetett javaslattal.
A 63. pontban foglalt indítvány Cseresnyés képviselő úré, amely szintén összefügg egy korábban elvetett indítvánnyal, tehát erről is szavaztunk már.
A 64. pontban Kuzma képviselő úr az 50. § (5) bekezdését kívánja módosítani. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A szülői egyesületek képviselője, Keszei úr jelezte, hogy ebben a kérdésben szólni kíván. Kérdezem, hogy a bizottság két percben megadja-e neki a szót. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Igen, a bizottság megadja a szót. Két percben Keszei úré a szó.
KESZEI SÁNDOR (Magyarországi Szülők Országos Szövetsége): Köszönöm szépen a szót. A nyelvvizsgával kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni, mivel meg lett nyitva a felsőoktatási törvény. Többször tárgyaltunk az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai államtitkárságával, de szeretnénk javaslatot tenni, és megkérni a bizottságot, hogy amennyiben az érveink megállják a helyüket, akkor valamilyen lépést kellene tenni a következőkben. A jogszabály előírja, hogy a felsőoktatásban kimeneti követelmény a C-típusú nyelvvizsga. Megállapított statisztikai adatok vannak arra, hogy a gyerekek 47 százaléka nem tudja ezt elérni, és nagyon nagy probléma, hogy végül nem kapják meg a diplomájukat, hanem csak tanúsítványt kapnak.
Nem a nyelvvizsga és nem a nyelvi képzés ellen vagyunk, és nem vagyunk semmi ellen, hanem szeretnénk valamilyen javaslatot, illetve megoldást találni erre, például a Zrínyi Egyetemre, a diplomaosztóra nem ment el maga a miniszter úr sem, mert a gyerekek 50 százaléka nem kapta meg a diplomáját. Ez nagy egyetemeken is probléma, tárgyaltunk rektorokkal, és nagyon sok egyetem támogatna is azokból a javaslatokból valamit, amit mi megpróbáltunk a sajtóban is elmondani, meg itt is megpróbálunk elmondani.
Szeretnék elmondani egy olyan visszásságot, amiről maguk a hallgatók panaszkodtak nekünk, hogy más a feltétel az alapképzésben, amikor három év van egy nyelvvizsga elérésére, a mestervizsgával kapcsolatban pedig öt évük van erre a gyerekeknek. A tanárképzésben van, ahol több szakos van, ott például két nyelvből kell kimeneti követelményként vizsgázniuk a gyerekeknek, ami tulajdonképpen elsősorban a szülői pénztárcára megy, mivel az egyetemek nem készítik fel a hallgatókat a nyelvvizsgára - hogy jogosan vagy jogtalanul, azt nem tudjuk. Mindenesetre mi azt vizsgáltuk, hogy a szakmai nyelvre sem készítik fel a tanulókat, pedig, azt hiszem, a törvényben elő van írva, hogy a szakmai nyelvvizsgára el kell készíteni a tanulókat, és vizsgáztatni is kell a gyerekeket. Itt tehát egy nagyon komoly problémáról van szó.
Mi szeretnénk nagyon gyorsan javasolni... Most arról nem beszélek, hogy mi van a közoktatásban, hogy 1100 óra van nyolc év alatt a gyerekeknek arra, hogy megtanuljanak egy nyelvet, és nem tanulják meg, vagy nem tanítják meg őket, vagy esetleg nem tudnak felkészülni a nyelvvizsgára.
Javaslatunk lenne. Az egyik...
ELNÖK: Elnök úr, arra kérem, legyen tekintettel arra, hogy 1 órakor elkezdődik a plenáris ülés.
KESZEI SÁNDOR (Magyarországi Szülők Országos Szövetsége): Elnök úr, most már csak három mondatom van, de a tényeket muszáj volt elmondanom, mert ez így van. Az egyik az, hogy szeretnénk, hogy ha már egyszer van emelt szintű idegen nyelvi érettségi, akkor az egyetemi idegen nyelvi érettségi legyen bemeneti követelmény, és ne kimeneti követelmény. Tehát vagy legyen egyenértékű a középfokú, C-típusú nyelvvizsgával, vagy pedig minden gyerek be tudjon jutni emelt szintű érettségivel, és aztán ne legyen a diplomának az akadálya, hogy nincs.
A másik, amit szeretnénk elérni, hogy vagy a szakmai nyelv legyen a nyelvvizsga kimeneti követelménye, tehát az egyetem készítse fel a gyerekeket. Itt arról van szó, hogy benne maradt a törvényben egy olyan, tíz évvel ezelőtti mozzanat, hogy kimeneti követelmény a nyelvvizsga, de közben az egyetemek már nem készítik fel - jogosan vagy jogtalanul, ahogy ők gondolják -, nincs rá megfelelő költségük.
Tehát ezt szeretnénk, vagy pedig azt szeretnénk elérni, hogy az a tanúsítvány, amelyet nyelvvizsga nélkül is megkapnak, egyenértékű legyen a diplomával, hogy a gyerekek el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon - tudniillik a munkaerő-piaci központok nem fogadják el azt a tanúsítványt, amit kapnak -, és majd utólag bemutatják. Ezt kívánnánk mi azonnali intézkedésnek, és ha utána két éven belül az emelt szintű nyelvvizsga, vagyis az érettségi lenne a követelmény, de a bemeneti követelmény, azt is elfogadjuk. A harmadik pedig az, hogy legyen szakmai nyelv, hiszen arra van szükségük a tanulóknak, nem a társalgási nyelvre. A társalgási nyelv az ő magánügyük - mondjuk mi. A szakmai nyelv viszont, azt mondjuk, lehetne követelmény. Köszönöm, elnök úr, és elnézést kérek!
ELNÖK: Én is köszönöm. Elnök úr, az a helyzet, hogy arról a módosító indítványról tudunk szavazni, amely előttünk fekszik. (Tatai-Tóth András jelzésére:) Most Tatai-Tóth képviselő úrnak adok szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Frakciónk minden tekintetben támogatja azokat a törekvéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a fiatalok minél nagyobb eredményességgel tanulják meg az idegen nyelveket. Tehát minden ilyen törekvést támogatunk, de egyetlenegy olyan törekvést sem tudunk támogatni. amely a felsőoktatás további minőségromlásához vezetne, vagy amely az idegennyelv-tanulás motivációjának az elvételéhez vezetne. Tehát azt a részét, hogy akár a középiskolában, akár a felsőoktatásban több segítséget kapjanak a fiatalok ahhoz, hogy meg tudják tanulni az idegen nyelvet, és le tudjanak vizsgázni, azt a részét támogatjuk. Az, hogy a követelményt engedjük el, nagy visszalépés lenne, és azt nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Most a 64-es indítványról szavazunk. Kuzma képviselő úr indítványát a kormány nem támogatta. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 65. pontban Pánczél képviselő úr az egyik hatályba léptető rendelkezést kívánja egy évvel eltolni. A kormány?
DR. MANHERZ KÁROLY (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Ezzel elfogytak a benyújtott módosító indítványok. Köszönöm a megjelenést.
Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy a holnapi napra a Kutatási és innovációs eseti bizottsággal együttes ülést hirdettünk meg. Tudja-e már most jelezni valaki, hogy részt fog venni ezen az ülésen? (Jelzésre:) Hárman igen.
Egyúttal tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy a bizottság rendes ülésére november 11-én, szerdán, 10 órakor kerül sor. A meghívót új változatban kiküldtük már. Kérem majd a megjelenésüket. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Jó étvágyat, aztán délutánra jó munkát!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 27 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese