OTB-27/2009.
(OTB-94/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2009. november 11-én, hétfőn, 10 óra 15 perctől
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008 december - 2009 október) szóló J/10980. számú jelentés; a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008 december - 2009 október) szóló jelentés elfogadásáról szóló H/11101. számú határozati javaslat (Általános vita) *
Winkfein Csaba (MSZP), a Kábítószerügyi eseti bizottság elnökének szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszok, hozzászólások *
Szavazások *
A bizottsági előadó kijelölése *
A kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló H/11084. számú határozati javaslat (Általános vita) *
Dr. Felvinczi Katalin (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszok, hozzászólások *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló T/10806. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/10877. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/10979. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
Egyebek *
1. a) A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008 december - 2009 október) szóló jelentés (J/10980. szám)
(A Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
b) A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008 december - 2009 október) szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/11101. szám)
(Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Deák Istvánné (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Pánczél Károly (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Sándor Klára (SZDSZ) dr. Szabó Zoltánnak (MSZP)
Botka Lajosné (MSZP) Deák Istvánnénak (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP) Katanics Sándornak (MSZP)
Dr. Kolber István (MSZP) Tóth Tiborné dr.-nak (MSZP)
Mohácsi József (MSZP) Kormos Dénesnek (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP) távollétében Szabó Gyulának (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz) Pánczél Károlynak (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz) Pokorni Zoltánnak (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz) távolétében Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) Kuzma Lászlónak (KDNP)
Almássy Kornél (független) Tóth Ferencnek (Fidesz)
Dr. Szüdi János szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Weinper Mária osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Winkfein Csaba (MSZP), a Kábítószerügyi eseti bizottság elnöke
Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet)
Szövényi Zsolt főosztályvezető (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 15 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megkezdjük a munkát, bár a jelenléti ív aláírása még meglehetősen hézagosan történt meg, de a helyben lévőkkel és a folyosón még ügyeiket intézőkkel együtt a bizottság bőségesen határozatképes. Ezért aztán a bizottság november 11-ei ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket, a képviselőket, a szakértőket, vendégeinket, mindenkit, aki figyelemmel kívánja kísérni a munkát.
Elsőként a napirendre tett javaslatról tárgyalunk. A javaslatomat a tisztelt bizottság a meghívóval együtt kézhez kapta. Kérdezem, hogy van-e ehhez bárkinek módosító indítványa. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a napirendi javaslatot a kiküldöttek szerint. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta. Köszönöm szépen.
A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008 december - 2009 október) szóló J/10980. számú jelentés; a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008 december - 2009 október) szóló jelentés elfogadásáról szóló H/11101. számú határozati javaslat (Általános vita)
Tisztelt Bizottság! Soron következik a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló J/10980. számon benyújtott jelentésnek, illetve a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló H/11101. számon benyújtott határozati javaslat együttes tárgyalása és vitája. Köszöntöm a napirendi ponthoz a kormány képviseletében megjelent Portörő Péter igazgató urat... (Jelzésre:) Nem.
DR. FELVINCZI KATALIN (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): (Hangosítás nélkül:) Bocsánat, Felvinczi Katalin vagyok, szintén igazgató a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettől.
ELNÖK: Bocsánat, tehát akkor a napirendi pont tárgyalásához a kormány képviseletében meg nem jelent Portörő Péter igazgató úr helyett dr. Felvinczi Katalin igazgató asszonyt köszöntöm. Tessék parancsolni a vádlottak padján helyet foglalni! (Derültség.) Az előterjesztő képviselője... (Közbeszólások: Winkfein Csaba képviselő úr.) Ja, megvan, Winkfein Csaba képviselőtársam! Bocsánat, csak közelre szemüveggel, távolra szemüveg nélkül nem látok, ez a probléma. Tehát akkor Winkfein Csaba képviselőtársunkat is köszöntöm, és elsőként neki adom meg a szót.
Winkfein Csaba (MSZP), a Kábítószerügyi eseti bizottság elnökének szóbeli kiegészítése
WINKFEIN CSABA (MSZP), a Kábítószerügyi eseti bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az eseti bizottság elfogadta idei jelentését, és ezt terjesztettük a Ház elé. Nagyon rövid szeretnék lenni, hiszen mindenki megkapta írásban az anyagot, azt el tudta olvasni, ha vannak kérdések, majd inkább azokra szeretnénk válaszolni.
A bizottság harmadik alkalommal számol be tevékenységéről az Országgyűlésnek. A bizottság 2008. december 3-a és október 21-ei közötti időszakáról beszélünk, ez alatt az időszak alatt nyolc alkalommal ülésezett az eseti bizottság, egy munkaértekezletet tartott, és egy alkalommal kihelyezett ülésre is sor került a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben.
A jelentés bemutatja a tárgyalt napirendi kérdéseket, és annak egy tartalmi összefoglalását, a végén pedig véleményként, javaslatként 21 pontban összegeztük azt, hogy mit szeretnénk a következő időszakban megvalósítani.
Nagyon szépen meg szeretném köszönni azoknak a szakembereknek a munkáját, akik az eseti bizottság tevékenységét segítették, minden egyes frakció szakértőjének köszönet.
Végül pedig: az október 21-ei ülésünkön a bizottság egyhangúlag elfogadta a jelentést. Arra kérem a bizottságot is, hogy segítség és támogassák a munkánkat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Ami a napirendi pont b) részét illeti, valamennyien kézhez kapták az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának az indítványát, amely Országgyűlésnek arra tesz javaslatot, hogy a jelentést fogadja el - ez egy szikár, egymondatos határozati javaslat, amelyhez, gondolom, előterjesztő nem szükséges.
Akkor most megadom a szót a kormány képviseletében Felvinczi Katalin igazgató asszonynak.
DR. FELVINCZI KATALIN (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen. Az eseti bizottság jelentéséhez jelen pillanatban nem kívánok hozzászólni. Ha kérdés merülne fel, esetleg akkor szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! A jelentés, illetőleg a határozati javaslat fölötti vitát megnyitom. (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
Kérdések, válaszok, hozzászólások
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nekem lenne kérdésem. Ez a bizottság nyilván nemcsak a kábítószerekkel foglalkozik, hanem más függőségekkel, szenvedélybetegségekkel is, legalábbis itt azt olvasom, hogy hiányosságként hangzott el, hogy még mindig nem lépett életbe nemzeti alkoholstratégia. Ez hiányosság. Tudom, hogy nem a bizottság vagy nem az önök dolga, de...
ELNÖK: Zoltán, bocsáss meg, tudom, hogy borzasztó nehéz úgy beszélni, hogy nem arra néz az ember, akihez szól, de próbálj meg a mikrofonba beszélni.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Akkor megpróbálok szembenézni a mikrofonnal. (Derültség.) Tehát tudom, hogy nem a bizottság dolga, de én azt kérdezem, hogy felvetődött-e, vagy fontolgatták-e, hogy azon túl, hogy ez hiányosságként vetődik fel, sürgetőleg pozitív javaslatot is tegyenek egy ilyen alkoholellenes vagy akár nikotinellenes stratégiának a megalkotására. Nem tudom a statisztikákat, nem ismerem, hogy a halálokok közül hány százalékban játszik szerepet a kábítószer, hány százalékban az alkohol, hány százalékban a nikotin, de az az érzésem, hogy a nikotin a legnagyobb, az alkohol a következő, és utána jóval kisebb a kábítószerek szerepe a halálokban.
A dolog azért kényes, mert minden ilyen javaslat felvetheti a kábítószer relativizálásának a kérdését. Ezt elkerülendő nem hiszem, hogy a kábítószer-ellenes eseti bizottságnak kellene ezzel foglalkoznia, az foglalkozzon a kábítószer-problémával, de emellett, ezzel párhuzamosan szerintem javasolhatná, felvethetné a másik két nagy függőséget okozó szer, az alkohol, illetve a nikotin elleni nemzeti stratégia kimunkálásának a szükségességét - tehát nem egyben, hanem külön, párhuzamosan. A kérdésem az, hogy foglalkoztak-e ezzel, ha igen, akkor tesznek-e ilyen javaslatot, ha nem, akkor miért nem. Köszönöm.
ELNÖK: (Winkfein Csabának:) Képviselő úr!
WINKFEIN CSABA (MSZP), a Kábítószerügyi eseti bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót, és köszönöm szépen a kérdést is, hiszen egy nagyon fontos területhez értünk. A mi bizottságunk elsődleges feladata a kábítószerügy kérdése volt is és van is. (Derültség.) Éreztük azt a szakma részéről is és a különböző szakemberekkel való megbeszéléseken is, hogy nagyon-nagyon fontos terület az alkoholstratégia és az alkoholkérdés - jelenleg ezzel nem foglalkozunk a Házban. Én mindenféleképpen fontosnak tartottam, hogy egy ülésen ezzel a napirendi ponttal is foglalkozzunk, olyan szinten, hogy az Országos Addiktológiai Centrumnak - intézet, centrum, mikor hogy hívjuk, azt hiszem, most centrumnak hívjuk - a vezető asszonyával, különböző civil szervezetekkel, amelyek ezzel a területtel foglalkoznak, meghívtuk az eseti bizottsági ülésünkre, és ezt a napirendi pontot végigtárgyaltuk. És bár nem tartozik szorosan a jelentéshez, de mégis úgy éreztük, hogy jelezni kell a parlament felé, hogy erre nagyon nagy szükség van. A szakemberek azt szokták nekünk mondani, hogy körülbelül egymillió ember érintett ebben, ha a családjaikat is nézzük, akkor hárommillió emberről is beszélhetünk, ami egy nagyon-nagyon nagy szám.
Mindenképpen javasoljuk tehát, hogy az alkoholstratégiával foglalkozzunk, sőt én azt szoktam mondani, hogy mivel a ciklus végéhez értünk, érdemes összegezni az elmúlt négy évet, és javaslatot tenni a következő négy évre. Nekem egy olyan javaslatom lenne, hogy ha a következő parlament feláll, akkor mindenképpen állítson fel egy olyan jellegű eseti bizottságot, amely együtt foglalkozik a kábítószerüggyel és az alkoholkérdéssel. Magát a nevét nem találtuk ki, de a témát igen, hogy ezekkel a szenvedélybetegségekkel és ezekkel a kérdésekkel mindenképpen eseti bizottsági szinten kell foglalkozni, és az nagy eredmény, hogy ma már arról beszélhetünk, hogy a drogstratégia, a következő időszakra vonatkozó drogstratégiai a Ház előtt van. Az a feladat a következő évekre, hogy legyen egy alkoholstratégia is.
Annyit azért a háttérről el lehet mondani, hogy készültek szakmai anyagok, amelynek kapcsán Buda Bélát és csapatát kell megemlítenünk, tehát vannak háttéranyagok, vannak szakmai javaslatok az alkoholstratégiára, úgyhogy ezeket érdemes tanulmányozni, átnézni, a következő időszakban pedig érdemes ezzel foglalkozni. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Én is köszönöm a választ. További kérdés, megjegyzés vagy hozzászólás van-e akár a témához, akár az anyaghoz? (Pokorni Zoltán jelzésére:) Zoltán!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Én csak megerősíteném, amit mondtam. Egyetértek azzal, hogy vessen fel ilyet a bizottság, akár az eseti bizottság, akár a miénk, de én azt gondolom, hogy nem egyben, hanem külön. Az egyben tárgyalásnak a relativizálás a kockázata. Nagyon sok elvi, politikai, ideológiai frontot nyitunk meg, ha ezeket egyben akarjuk tárgyalni; ha külön, akkor ezeket megússzuk.
ELNÖK: Bocsánat, akkor képviselőként hadd szóljak!
Van még két érv, amely a különfoglalkozás vagy a különtárgyalás mellett szól. Az egyik, hogy a másik két addiktív szerrel, a nikotinnal és az alkohollal szemben a kábítószer illegális, tehát a legalitás-illegalitás problémáját ebben a történetben nem könnyű és nem is volna célszerű megkerülni. A másik, hogy súlypontját tekintve a kábítószer sokkal inkább ifjúságcentrikus, mint a másik két addiktív szer; az sokkal inkább... - hogy mondjam? - ..., sokkal egyenletesebben terjed el a társadalomban, mint a kábítószer, a kábítószer... Ma már talán az "ifjúság" szót nehéz erre alkalmazni, de ez egy többé-kevésbé 20-25 éve ténylegesen és nagymértékben létező probléma, és aki korábban nem volt ilyen problémája, vagy nem találkozott ezzel a szerrel, az utólag már viszonylag kisebb arányban szokik rá. Tehát még két érv van amellett, hogy talán ebben az ügyben nem kellene ugyanannak a bizottságnak, eseti bizottságnak, tudom is én milyen formátumnak foglalkoznia.
Én azt gondolom, hogy ezt a maga mérhetetlen bölcsességében döntse el a Ház, illetőleg tegyen rá javaslatot az Egészségügyi bizottság, hogy például a másik két üggyel az Egészségügyi bizottság albizottsága vagy másik eseti bizottság foglalkozzon-e, ezt döntse el az, akinek majd el kell döntenie! De hogy ezzel a problémával az Országgyűlés foglalkozzék, az, én azt gondolom, mindenképpen ésszerű volna.
(Winkfein Csaba jelzésére:) Elnök úr!
WINKFEIN CSABA (MSZP), a Kábítószerügyi eseti bizottság elnöke: Köszönöm szépen, csak egy rövid mondat. Maga a jelentés azzal nem foglalkozik, hogy milyen formában lesz érdemes foglalkozni ezzel a következő időszakban. Maga a jelentés arról szól - és ez a 21 pontnak az egyik pontja -, hogy készüljön egy alkoholstratégia. Ezt mindenképpen fontosnak tartjuk, ebben konszenzus volt, és örülök, hogy itt is egy ilyen szakmai beszélgetés folyik, hiszen ez előreviheti ezt a kérdést. Az pedig majd, azt gondolom, a következő ciklusnak lesz a bölcsessége, hogy ezt milyen formában fogja megvalósítani, a lényeg az, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Annak meg külön örülök, hogy mind a két oldal fontosnak tartja ezt a témát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Nem kívánok én erőszakoskodni, ha további megjegyzés vagy hozzászólási igény nincsen (Senki nem jelentkezik.), akkor a napirendi pont vitáját lezárom, és szavazás következik.
Házszabály-ügyben kell a titkársághoz fordulnom. Itt az általános vitára való alkalmasságról szavazunk, vagy magáról a jelentés támogatásáról. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Az általános vitára való alkalmasságról szavazunk.
Tehát akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés, aztán majd külön szavazunk a határozati javaslatról. Elsőként tehát arról szavazunk, hogy a jelentést általános vitára alkalmasnak tartja-e a tisztelt bizottság. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Tizenhat igen. Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás mellett elfogadtuk.
Kérdezem, hogy támogatja-e a bizottság a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot. Kérem, most szavazzanak. (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Köszönöm szépen, támogatjuk.
A bizottsági előadó kijelölése
Feltételezem, hogy az Országgyűlésben is a két anyag együttes tárgyalása és vitája fog lezajlani. Előadót kellene állítanunk. Kérdezem, hogy van-e, aki erre a bizottság nevében vállalkoznék. (Deák Istvánné: Ha más nincs.) Deák Istvánné képviselő asszony... Bocsánat, jelentkezett-e valaki Deák Istvánné képviselő asszonyon kívül? (Senki nem jelentkezik.) Nem. Akkor Deák Istvánné képviselő asszonyt kérjük fel, hogy a napirendi pont előadójaként képviselje a bizottságot. Köszönöm szépen.
Megköszönöm az előterjesztőnek és a kormány képviselőjének a jelenlétét is.
A kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló H/11084. számú határozati javaslat (Általános vita)
A következő napirendi pontunk a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló H/11084. számon benyújtott határozati javaslat általános vitája. A napirendi pont kapcsán ezek szerint ugyancsak Felvinczi Katalin igazgató asszony képviseli a kormányt. Előterjesztőként neki adom meg a szót.
Dr. Felvinczi Katalin (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) szóbeli kiegészítése
DR. FELVINCZI KATALIN (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen. Jó reggelt kívánok mindenkinek! Csak nagyon röviden szeretnék néhány alapvető információt megosztani a tisztelt jelenlévőkkel a Ház előtt jelenleg fekvő nemzeti drogstratégiai programmal összefüggésben. Először talán arról, hogy mik az előzményei, mi az indokoltsága, hogy egyáltalán egy ilyen stratégiai program a Ház elé kerül.
2000-ben került elfogadásra Magyarország első nemzeti drogstratégiája. Ekkor teljes parlamenti támogatást élvezett ez az országgyűlési határozat. Ez az első drogstratégia egy olyan szakmapolitikai dokumentum volt, egyike volt azon szakmapolitikai dokumentumoknak, amelyek érintetlenül megmaradtak a... (Zaj.)
ELNÖK: Bocsánatot kérek, de adjuk meg a tiszteletet az előterjesztőnek, és hallgassuk figyelemmel, jó? Köszönöm szépen.
DR. FELVINCZI KATALIN (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Tehát ez a stratégiai dokumentum, amely 2000-ben került elfogadásra, túlélte a politikai váltógazdálkodás következményeit, és mind a mai napig érvényben van. 2009 végén jár le ez a nemzeti drogstratégia, tehát egyfelől az idő mint feltételrendszer volt az, ami szükségessé tette az új drogstratégia kialakítását.
A drogstratégiával való rendelkezés tulajdonképpen egy európai uniós elvárás; mondom ezt annak ellenére, hogy az Európai Uniónak nincsen olyan értelemben kötelmeket tartalmazó, egységes drogpolitikája, mint amilyen egységes szakmapolitikák már területen érvényesülnek az Európai Unióban, mint mondjuk az agrárgazdálkodás vagy a környezetvédelem területén.
Az előzmények egy másik elemeként érdemes megemlíteni, hogy sor került az előző 2009. év végéig érvényben lévő drogstratégiának a több lépcsőben történő értékelésére, ami különböző problematikus elemekről, illetőleg a teljesültségnek a mértékéről tud bennünket informálni, tehát hogy az előző drogstratégia célkitűzései milyen mértékben teljesültek. Erről általában azt mondhatjuk el, hogy az előző drogstratégia négy pillér mentén konstruálta a tevékenységeket, úgymint közösség és együttműködés, prevenció, kezelés-ellátás és kínálatcsökkentés, és az értékelési munka, ami különböző formákban történt meg - de ezzel nem untatnám a bizottság tisztelt jelen lévő tagjait -, arra hívta fel a figyelmünket, hogy a célkitűzések körülbelül átlagosan 50 százalékban, 50-550 százalékban teljesültek, teljes mértékben, egyébként pedig valamennyi megcélzott területen jelentékeny fejlesztések indultak meg, de ezek nem teljesültek teljes körűen. A "legjobban teljesítő" pillérek a közösség és együttműködés, illetőleg a prevenció volt, a leggyengébben teljesítő pillér a kezelés és ellátás, és ezek között, ebben az intervallumban helyezkednek el a kínálatcsökkentés területén elért eredmények.
Az előző drogstratégia megvalósítása intézmények kialakítását jelentette, valamifajta rendezett módon történő problémakezelést jelentett, és ennek eredményeképpen elmondhatjuk, hogy azok az aggodalmak, amelyek a '90-es évek közepén nyilatkoztak meg a magyarországi kábítószerhelyzettel kapcsolatban, és amelyek a probléma eszkalálódására utaltak volna, ezek a problémák tulajdonképpen meg nem oldódtak, mindenesetre kézben tarthatónak bizonyultak.
A következő, jelenleg a Ház előtt fekvő drogstratégia ennek az előző drogstratégiának az édesgyermeke. Tehát mind szemléletében, mind pedig célrendszerében tulajdonképpen az ott megkezdett fejlesztéseket kívánja folytatni, és próbál okulni azokból a tapasztalatokból, amelyek az előző drogstratégia megvalósítása során keletkeztek, például megpróbál specifikusabb célokat meghatározni. Talán kicsit kevésbé ambiciózus, mint az előző, ennek ellenére még mindig igen sok céllal dolgozik. És megpróbálja azokat a korszerű, idő közben hozzáférhetővé vált szakirodalmi és szakmai tapasztalatokat beépíteni, amelyeket - hiszen végül is itt azért mégis csak egy tudományról vagy szakmáról van szó - nagyvonalakban tükrözni képesek. Ugyanakkor jelentékeny erőket fordít ez a stratégia arra, hogy az érdekelt partnerek közötti kooperációnak a feltételei megteremtődjenek.
A stratégia szerkezetéről nagyon röviden annyit mondanék el, hogy jelen pillanatban három pillérrel operál, tehát három pillér mentén határozza meg a szakmai célkitűzéseket: ez a prevenció, a kezelés-ellátás, ártalomcsökkentés és a kínálatcsökkentés. Hogyha leszámlálnánk mondjuk a célkitűzéseket a különböző pillérek mentén, akkor azt mondhatjuk, hogy a legtöbb, 45 darab célkitűzés a prevencióval összefüggésben fogalmazódik meg, a kezelés-ellátás 42, a kínálatcsökkentés 24 célkitűzést fogalmaz meg, és további 18 egyéb, pillércélok mentén nehezen azonosítható célkitűzést nevesít. Ezen kívül nem pusztán csak pillérek mentén, hanem szakmai tartalmak mentén képzeli el a stratégia a szakmai feladatok megvalósítását, beszél úgynevezett átívelő eszközökről is. Ezek az átívelő eszközök például a közösség és együttműködés, a nemzeti, illetőleg a nemzetközi kooperáció, a kutatás, az értékelés és monitorozás. Ezek olyan átívelő elképzelések, filozófiák, ha szabad így fogalmazni, amelyek valamennyi pillércélnak a megvalósítása során vagy valamennyi szakmai tartalommal összefüggésben értelmezhetők.
Utolsósorban ami még sajátossága a stratégiának, hogy nem két dimenzióban, hanem három dimenzióban gondolkodik, amely három dimenziónak van egy úgynevezett prioritások része, a harmadik dimenzió a prioritásokat képezné le, hogy amikor ellátást szervezünk, akkor milyen prioritásokat kell szem előtt tartani annak érdekében, hogy a leghatékonyabban tudjuk az egyébiránt nem különösebben bő forrásokat felhasználni. Tehát nyilvánvaló módon a leginkább érintettek, a leginkább szükséget szenvedők kapcsán és azokon a területeken kell az ellátásainkat vagy az intervencióinkat meghonosítani, ahol a legnagyobb az esély arra, hogy sikereket tudunk elérni.
Az előző stratégia úgy fogalmazott - szívemnek nagyon tetsző módon -, hogy a kábítószer-probléma valamennyiünket érint, és ezért együttes cselekvésre késztet. Ennek a stratégiának az lenne a mottója, hogy biztonságosabb társadalom, megtartó közösség. Nem változott az érvényessége az előző stratégia mottójának, hogy ez együttes cselekvésre kell hogy késztessen valamennyiünket. Messze vagyok én hála istennek bizonyos értelemben a politikától, de nagyon fontosnak tartanám, hogy egy olyan stratégiai dokumentum kerüljön majd megvalósításra, amely valóban a társadalom valamennyi szegmensének az érdekeit képviseli, és a politikai egyetértés is tükröződik benne, hisz széleskörű társadalmi és politikai támogatottság szükséges ahhoz, hogy egy szakmapolitikai dokumentumból valami is valóra váljon.
Köszönöm szépen.
Kérdések, válaszok, hozzászólások
ELNÖK: Megköszönöm az igazgató asszonynak az előterjesztő kiegészítését, és a határozati javaslat fölötti vitát megnyitom. Ki kíván hozzászólni? (Zsigó Róbert jelzésére:) Alelnök úr!
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Anélkül, hogy politikai vitát szeretnék kreálni e mellé az anyag mellé, csak annyiban szeretném ezt megtenni, amennyiben nagyon muszáj. 2000-ben a Magyar Országgyűlés egyhangúlag, ha jól emlékszem, talán három tartózkodás mellett szavazta meg a kábítószer-ellenes nemzeti stratégiát. Azt megelőzte egyébként egy többpárti konzultáció, amely lehetőséget adott az akkori parlamenti erőknek arra, hogy már a beterjesztés előtt elmondják erről a véleményüket, és megelőzte egy-egy hosszan tartó szakmai, társadalmi vita is, amely lehetővé tette azt, amiről az előbb beszéltem, hogy egyhangúlag fogadta el a Magyar Országgyűlés.
Nyilván az előző stratégiának a végrehajtása többször itt van a Ház előtt, de komplexen kell majd áttekinteni, hogy az előző kilenc esztendőben mi történt ez ügyben. És persze azt is mondta az igazgató asszony, hogy ez megpróbálja folytatni azokat a célokat, azt a munkát, amely az előző stratégiában benne volt. Egyetlen apróságra szeretném csak felhívni a figyelmet: maga az intézményrendszer, amely ezzel foglalkozik - nem a kezelő intézményekről beszélek, hanem a kábítószer-megelőzéssel foglalkozó, akár minisztériumokról, akár egyéb közigazgatási szervekről - teljesen megváltozott. Akkor a kábítószer-ellenes nemzeti stratégiának az volt az alapja, hogy az akkori kormány felállított egy külön minisztériumot, az Ifjúsági és Sportminisztériumot, annak volt egy külön helyettes államtitkársága, amely a kábítószer-megelőzéssel foglalkozott, és a terület érdekérvényesítő képessége, úgy mondhatnám talán: presztízse az államigazgatáson belül megvolt.
Aki egyébként egy kicsit is foglalkozik ezzel a témával, pontosan tudja, hogy ez miért fontos, én egy példát mondok: a kábítószer-megelőzésre több, nagyon sok minisztériumnál van anyagi forrás, és mindannyian tudjuk talán, hogy egyetlen minisztérium sem válik meg könnyen egyetlen forintjától sem, amelyet a költségvetés neki adott, mindegyik minisztérium azt szeretné elérni, hogy a saját tárcájánál lévő, erre vonatkozó összegeket ő költhesse el. Már magának ennek a koordinálása szempontjából is fontos volt helyettes államtitkársági szinten, a szakma presztízsét megadva segíteni a folyamatot, ez egyébként alapvetően fontos ahhoz, hogy sikeresen lehessen véghez vinni egy ilyen nemzeti stratégiát.
Még egyszer mondom: nem politikai vitát szeretnék gerjeszteni, erről nyilván lesz majd szó, meg más tekintetben is lehet róla szó, de ez a helyzet megváltozott, folyamatosan megváltozott az előző, illetve a mostani ciklusban is. Nincs meg talán - hogy finoman fogalmazzak - az államigazgatáson belül a kábítószer-megelőzés presztízse, nincs meg talán, csak szavakban, nem megbántva senkit, az az elhivatottság, amely szükséges ahhoz, hogy ezen a területen tényleg eredményeket érjünk el. Ez az első vagy az elsődleges oka talán annak, hogy ha majd az előző nemzeti stratégiát komplexen értékeljük, akkor azért azt tudjuk mondani, hogy több területen nem sikerült elérnünk azt a célt, amelyről mondjuk 2000-ben vagy még 2003-ban is úgy gondoltuk, hogy 2009-re el fogjuk tudni érni. Ezt látom veszélyesnek ebben a stratégiában.
Másrészt azt látom talán egy kicsit veszélyesnek, hogy ahogy én érzem, nem foglalkozom már ezzel a területtel nap mint nap, de ahogy érzem, nem volt meg ennek az stratégiának az előkészítésénél az a társadalmi és politikai egyeztetés, amely szerintem lehetővé tette volna, hogy kevesebb vitát generáljon. Én azt gondolom, hogy ez ügyben, erről az anyagról a részleteket illetően több vita, keményebb vita lesz a bizottságokban is és a parlamentben is, és attól félek, hogy éppen ennek okán nem lesz meg az a szükséges egység a parlamenten belül, de talán még az államigazgatáson belül sem, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a kábítószer-ellenes nemzeti stratégiát, akár az előző, akár a mostani, olyan eredményeket hozzon, amit elvárunk tőle. Elöljáróban ezt mindenképpen szerettem volna elmondani.
Az elkövetkező hetekben a bizottságban, a bizottságokban, a Magyar Országgyűlésben is nyilván részletekbe menően fogunk vitázni azokról a kérdésekről, amelyeket a szakma már nyilvánvalóan a beterjesztés előtt megvitatott. Meglátjuk, hogy hogyan sikerül ebből egy olyan nemzeti stratégiát alkotni, amely mögé a politika, az államigazgatás, a szakma és a civil szervezetek is oda tudnak állni teljes mellszélességgel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e valakinek igénye további hozzászólásra? (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm. Az 59. oldaltól a 4. számú melléklet összegzi pár oldalon a korábbi, a 2000-es stratégia végrehajtásának a képét vagy a vizsgálatát. Született ennél részletesebb anyag? (Dr. Felvinczi Katalin bólint.) Nyilván igen. Azt szeretném kérni, hogy mondjon erről valamit, hogy hol férhető hozzá ez az értékelés, mert az ilyen stratégiáknál mindig egy műfaji vitába bonyolódunk, vagy egymás között, vagy magunkban, hogy mire is való ez, mi az absztrakciós szintje egy jó stratégiának. Én ezt most megspórolnám magunknak, de nyilván egyetértünk abban, hogy egy ilyen stratégia elfogadásakor a 8-9 évvel ezelőtti célkitűzéseink részletes, részletekbe menő értékeléséből kiindulva jó megfogalmazni az új feladatokat. És nem is csak arról van szó, hogy jól voltak-e azok a célkitűzések - nyilván ezeket is érdemes újra mérlegelni -, hanem hogy a kormányzat, a parlament, az önkormányzatok, hiszen számos helyen történnek intézkedések, mennyiben tudtak eleget tenni annak.
Itt van egy százalékos értékelés, amit öntől is hallottunk. Szomorúan hallottam, hogy a legjobb a közösségi tér, és azért mondom ezt szomorúan, mert én ezt ismerem valamelyest, mondjuk az oktatáson keresztül, hogy az mennyire képes közösségi tereket alkotni a gyerekeknek, hogy az ifjúságpolitikában mennyire tudtunk új közösségi formákat generálni, hogy mennyire tudtuk azokat támogatni. Szerintem az elmúlt 9 évben e tekintetben lényegesen romlott a helyzet. Ma a magyar gyerekek magányosabbak, individualizáltabbak, atomizáltabbak, mint 9-10 évvel ezelőtt voltak, és ezért kiszolgáltatottabbak a szereknek.
Nyilván érdemes lenne ezt a részletesebb értékelést egyszer magunk elé venni, megvitatni, és e tekintetben mondjuk az oktatási döntéseinket megvizsgálni. Éppen egy hete hoztunk döntést arról, hogy például átalakítjuk a diáksport támogatását - az ellenzék azt mondja, hogy megszüntetjük, a kormánypárt azt mondja, hogy más csatornán juttatjuk el -, ami lényeges kérdés, mert az egyik közösségformáló erő a sport. Az úgynevezett szabadidős tevékenységek finanszírozása - megint csak fogalmazzunk így: - átalakul, az ellenzék szerint megszűnik, a kormány szerint más forrásból biztosítható, de ez alapvetően érinti ezt a kérdést, mert ha van közösségi színtér evidens módon, akkor az iskola erre kiválóan alkalmas. Természetesen lehet más civil, önszerveződő közösségi formákat is támogatni, kormányzati színtérről, önkormányzati színtérről, de az iskola egy olyan nevelési tér, ahol a legegyszerűbb ilyen közösségeket generálni, fenntartani, életet lehelni beléjük. E tekintetben romlott a helyzet az elmúlt időszakban.
Én nyilván azt szeretném, hogy ha ilyen célkitűzésekről, egy ilyen stratégiáról vitatkozunk, akkor stabilabban, jobban látnánk a valóság alakulását, az elmúlt években történő alakulását. E tekintetben ez a 4. számú melléklet a maga három és fél oldalával nagyon absztrakt, és nem szolgálja szerintem azt a kiindulópontot, amire nekünk mint oktatási bizottságnak szükségünk lenne, mert szerintem egy ilyen stratégia vitájánál nemcsak a stratégiát vitatjuk meg, hanem a korábbi, más irányú döntéseinket is latra vetjük, értékeljük ebből a nézőpontból, ebből a tükörből, hiszen ami jónak tűnik költségvetési szempontból, arról kiderülhet, hogy a drogstratégia szempontjából tragikusan elhibázott döntés volt, és jó lenne ezt a munkát nem megspórolni. Azért én azt kérem, hogy az ezt a 4. számú mellékletet megalapozó anyagokat, értékeléseket juttassa el hozzám. Köszönöm.
ELNÖK: Igazgató asszony, akkor megkérdezem, hogy van-e egy..., nyilván van, de hozzáférhető-e, illetőleg valamilyen - hogy mondjam? - kompakt rendszerbe foglalva létezik-e egy olyan értékelés, amely az elmúlt kilenc- vagy tízéves drogstratégiát értékelné.
DR. FELVINCZI KATALIN (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Természetesen létezik ilyen anyag, azt gondolom, ez úgy körülbelül február óta nyilvános, de az biztos, hogy július 18-a óta a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által működtetett drogstrategia.hu honlapon, az előzmények menüpont alatt teljes mértékben hozzáférhető. Ezt a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet különböző fórumokon folyamatosan közölte, megjelent erről híradás a Kossuth Rádióban, megjelent erről híradás a miáltalunk működtetett szakmai információs portál hírlevelében. Vélhetőleg nem tudtunk kellő mértékben intenzíven kommunikálni ezzel a tárgykörrel összefüggésben, de azért azt is el kell mondjam, hogy ez az értékelés valószínűleg..., tehát hogy nem várhatja el a szakma, bár szeretné elvárni, és hogy ilyen intenzív érdeklődés áramoljon a kábítószer-probléma irányába folyamatosan - egyébként nem érdemelné meg ezt a kábítószer-problémának a nagyságrendje, de ennek ellenére a szakemberek nyilván nagyon jó néven vennék, ha ilyen szofisztikát érdeklődés nyilvánulna meg a kábítószer-probléma irányába.
Egyfelől van egy Drogpolitika számokban című kötet, amely körülbelül 450 oldal terjedelmű. Ez 12 fejezetben tekinti át a magyarországi kábítószerhelyzet alakulását 2000 és 2008 között, a drogstratégiában foglalt célkitűzések tükrében vizsgálja, hogy a beállt változások összefüggésbe hozhatóak-e vajon a drogstratégia célkitűzéseivel, és a drogstratégia megvalósítását előmozdító különböző kormányhatározatokkal, tehát az államigazgatás olyan eszközeivel, amelyek az ügyben kikényszerítő erővel bírnak egy országgyűlési határozat megvalósítása szempontjából. Ez kvantitatív adatokat tartalmaz már a címéből adódóan is, hiszen Drogpolitika számokban a címe. Ebben van egy részletes fejezet - véletlenül én írtam -, amely a prevenció magyarországi helyzetéről szól 2000 és 2008 vonatkozásában, ebbe bele lett foglalva természetesen az iskolai színtéren zajló különböző prevenciós tevékenységekkel kapcsolatos mai tudásunk is. Egyébként pedig ez a 12 fejezet szól mind a kezelés-ellátásról, mind a jogszabályalkotásról, mind az epidemiológiai adatokról, tehát valóban egy komplex képet ad a kábítószerhelyzet alakulásáról és a trendekről.
Van egy másik kutatás, amely ennek az évnek, a 2009. évnek az elején készült el, amely szintén hozzáférhető a drogstrategia.hu honlapon, amely pedig dokumentumokat elemzett, illetőleg interjúkat készített a kábítószerügyben érdekelt politikusokkal, államigazgatási szereplőkkel, illetőleg civilekkel, és tulajdonképpen azt vizsgálta, hogy hogyan látják a különböző szereplők, és hol látják a problémát, hogy a stratégia célkitűzései milyen mértékben valósultak meg, illetőleg a megvalósulást mi gátolta, s milyen javaslatokat fogalmaznak meg a következő drogstratégia számára.
Pokorni képviselő úr talán felvetette azt is, hogy mennyire helyes lett volna, ha valaha megvizsgálódott volna, hogy a stratégia célkitűzései helyesek voltak-e vagy sem. 2003 és 2005 között, tehát egy ilyen félidős áttekintés keretében erre is sor került, amikor egyfelől az volt a vizsgálódásnak a tárgya, hogy vajon mennyire kompatibilisek az európai uniós célrendszerrel a magyarországi drogstratégia célkitűzései, tehát a 2000-ben elfogadott drogstratégia célkitűzései mennyire illeszkednek az Európai Unió drogstratégiájának a célkitűzéseihez; másfelől pedig hogy 2003-ban mennyire látták adekvátnak, még mindig érvényesnek a szakemberek a drogstratégia célkitűzéseit. Tehát végül is három aspektusból is foglalkozunk a kábítószerhelyzet értékelésével.
De ha már az elnök úr megadta a szót, akkor az egyéb felvetésekre is szabad most reflektálnom, vagy nem?
ELNÖK: Egy pillanat, most próbáljunk meg ezzel a témával elbánni! Hadd kérdezzem még meg, mert nem említette, hogy ez a Drogstratégia számokban, illetőleg ez a félidős áttekintés is hozzáférhető-e elektronikus úton.
DR. FELVINCZI KATALIN (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Igen.
ELNÖK: A drogstrategia.hu honlapon?
DR. FELVINCZI KATALIN (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): A drogstratégia.hu webes felületen, igen.
ELNÖK: Jó. Akkor Pokorni képviselő úrtól kérdezem, hogy értelmezzem-e úgy a felvetését, hogy ezt az egész kérdéskört egyszer a bizottság tájékozódás, vita, esetleg valamiféle javaslat megfogalmazása érdekében tűzze napirendjére.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Igen. Egészen pontosan a prevenció, közösség pontot. Tehát szerintem nekünk nem a diszkórazziák statisztikáját meg a gyerekpszichológus-képzés volumenét kellene megvitatnunk, bár ezek mind nagyon fontos dolgok...
ELNÖK: Az utóbbit esetleg.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): De ez talán nem annyira kívánja a mi hozzájárulásunkat. De én látnám annak értelmét, hogy az elnök úr megalkosson egy olyan napirendet, és a hozzá szükséges szakemberek meghívja, amely azt vizsgálja, amiről itt ilyen laikus módon szoktunk beszélgetni, hogy a magyar közoktatás intézményei, közösségszervező, közösségerősítő tevékenysége javult, ezek az intézkedések, amelyeket mi hoztunk, mit okoztak, mit nem. Érdemes lenne visszanézni a mögöttünk hagyott évekre e tekintetben, mert vannak olyan döntéseink, amelyek a költségvetési szorítás miatt indokoltnak látszanak, egyéb szakmai szempontból nem túl relevánsak, de például ebből a szempontból, amelyből önök vizsgálják, teljesen más megvilágításba kerülnek. Nem ártana nekünk, akik ezeket a döntéseket részben hoztuk, részben hozzájárultunk, ilyen szempontból megnéznünk az elmúlt 7-8 év döntéseit.
ELNÖK: Akkor sort fogunk keríteni erre a napirendi pontra, és ezzel a témának ezt a részét lezártuk vagy lezárhatjuk, gondolom.
Ha megengedik, akkor most képviselői sapkámat feltéve én is hozzászólnék.
Amit Zsigó alelnök úr mondott, annak minden bizonnyal... Bizonyos szempontból vitatkoznék azzal, amit mondott. Hogy az új stratégiai program érdekében készített határozati javaslat milyen széles körű társadalmi egyeztetésre támaszkodhat, arról nyilván nem tudok beszámolni, erről majd az igazgató asszony tájékoztat bennünket, ami azonban a kormányzati vagy államigazgatáson belüli presztízsét illeti a témának, e tekintetben nem vagyok biztos abban, hogy az alelnök úrnak igaza van. Most is ki van jelölve egy minisztérium, amely ezzel foglalkozik, ez most történetesen a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az államigazgatás szerkezete pedig bizonyos tekintetben átalakult 2006-ban, amikor is a helyettes államtitkárokból szakállamtitkárok lettek, amely szakállamtitkári funkció megjelölten is közelebb áll a politikához, mint ami a helyettes államtitkári funkció esetében annak idején a jogalkotó kívánatosnak tartott volna. Arról most ne beszéljünk, hogy ez a köztisztviselői állás is átpolitizálódott annak idején, de most a szakállamtitkár az értelmezés, a törvény definíciója értelmében is a miniszter kabinetjéhez tartozik, mint ilyen tehát sokkal inkább átpolitizált funkció, mint amilyennek a jogalkotó a helyettes államtitkári posztot látni szerette volna.
Én azt gondolom, hogy ha egy szakállamtitkár pozícióhoz köti a kormány ennek a drogstratégiának a gondozását, az az államigazgatáson belüli presztízsét éppen ennek okán nemhogy növelte volna, inkább csökkenti. Én azt gondolom, hogy ennek az ügynek, amelyben noha a kívánatos szabályozással és a kívánatos lépésekkel kapcsolatos politikai nézőpontok nyilván eltérnek egymástól, de a fontosságát, a kezelését a - hogy úgy mondjam - szem előtt tartását egyik politikai oldal sem vitatja, talán jót tesz az, és nem rosszat, hogyha nem egy átpolitizált, hanem egy valóban államigazgatási szakértői szinten kezelik. Én tehát azt gondolom, hogy ez nem föltétlenül volt hiba. Az most egy másik kérdés, hogy jó volt-e az az intézkedés, amely az államigazgatási struktúrát ilyen módon alakította át, én ezzel kapcsolatban ambivalens vagyok, szerintem ennek vannak jó, és vannak rossz elemei. Nyilván nem volna ésszerűtlen ezt a következő kormányzati ciklus kezdetén áttekinteni, de addig, ameddig ez a helyzet van, addig én azt gondolom, helyes, hogyha a probléma kezelése egy, legalább a törvényi előírás szintjén át nem politizált államigazgatási szinthez kötődik.
Mondom, ami az alelnök úr többi megjegyzését illeti, azokat én sem megerősíteni, sem vitatni nem tudom, erről, gondolom, majd az igazgató asszony beszél.
Kérdezem, hogy van-e másnak kérdése, megjegyzése, hozzátennivalója. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor a napirendi pont vitáját lezárom, és az előterjesztőnek adom meg a szót válaszadásra.
DR. FELVINCZI KATALIN (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen a lehetőséget. Nagyon fontos kérdések merültek fel, és ezek a kérdések nagyon jó lehetőséget teremtenek arra, hogy még néhány dologról beszéljek.
Pokorni képviselő úr felvetette..., nem, Zsigó alelnök úr felvetette, hogy a szakmai és a társadalmi vita nem volt olyan széles körű és mélyreható, mint az előző stratégia alkalmával, illetőleg hogy a politikai egyeztetések nem jutottak kellő szintre. A helyzet az, hogy a politikai egyeztetéshez én szerepemből adódóan nem tudok hozzászólni, ugyanakkor a szakmai és a társadalmi vita megítélésem szerint eléggé jelentékeny volt, csak ezeket az újfajta médiamegjelenési formákat követte inkább, mint a korábbiakban, tehát nem annyira roadshow jellegű, helyi bemutatása történt meg a stratégiának, hanem sokkal inkább az internetalapú kommunikáció lehetőségeivel éltünk.
Ugyanakkor azt is el kell ismerni, és ez kapcsolódik egyéb megnyilatkozásokhoz is, hogy milyen is jelen pillanatban a kábítószer-problémának a társadalmi percepciója, milyen a presztízse a kábítószer-problémának jelen pillanatban, és mi okozza azt, hogy ezt egy nem fontos ügynek tekinti a társadalom, illetőleg a politika, mert gyakorlatilag azzal szembesülünk, hogy a kábítószer-probléma akkor kerül egyáltalán a társadalmi diskurzusban előkelő helyre, hogyha néhány drámai esemény történik. Tehát példának okáért 2008 nyarán halmozódó halálesetek történtek, mármint úgy hittük akkor, úgy látszott, mintha halmozódó halálesetek történtek volna, hat hét leforgása alatt nyolc fiatal halt meg kábítószer-túladagolásban - ez a média kommunikációja révén úgy tűnt, mint hogyha hét nap alatt történt volna, de itt valójában hat hétről volt szó, és egyébként nem járult hozzá az éves kábítószeres halálozás megnövekedéséhez, ellenben mégis ez a benyomásunk alakult ki. Ekkor nagyon nagy és intenzív politikai és társadalmi érdeklődés nyilvánult meg a témával kapcsolatban.
Ez egy vizibilitási, tehát láthatósági probléma, egyébiránt a politikát nem érdekli a kábítószerügy, szakemberként tapasztalom, hogy nem érdekli alapjában véve, mert Magyarország az enyhén-közepesen érintett országok közé tartozik, Magyarországon nem alakult ki nyílt kábítószeres téma, nem látunk a Nyugati téri aluljáróban kábítószert használó fiatalokat vagy embereket, akik ott lövik be magukat, tehát nincsenek azok a drámai jelek, amelyek más, nyugat-európai országokban egy felfokozott társadalmi és politikai érdeklődést váltottak ki. Ennek egyébként örülnünk kellene, mert addig jó, ameddig nincsenek ilyen drámai jelenségek, és talán meg lehetne jutalmazni a kábítószerügyben tevékenykedő szakmát azzal, hogy folyamatos érdeklődés nyilvánul meg ez iránt a jelenség iránt.
Amikor az előző drogstratégia elfogadásra került, akkor '95 és '99 között a 16 éves fiatalok körében a kábítószert kipróbálók számaránya a két és félszeresére nőtt. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy 2003 és 2007 között a kábítószert valaha kipróbáló 16 évesek számaránya szignifikánsan, tehát statisztikailag értelmezhető mértékben csökken. Kérdem én, hogy ezzel mit csinál az államigazgatás; mit csinál a társadalom azzal a körülménnyel, hogy a kábítószer-probléma látható módon mederben tartható, nem megoldható, de mederben tartható. Az a stratégia, amely a Ház előtt elhelyezkedik, tulajdonképpen keresi az eszközöket arra, hogy hogyan lehetne mederben tartani a továbbiakban is.
Felmerült az a kérdés, hogy bizonyos döntések a kábítószerügy szempontjából kedvezőtlenek lehetnek, míg esetleg a költségvetési szigor szempontjából kedvezőek. Igen, nekem erről az jut eszembe, hogy sokunk számára ismerős az a kifejezés, hogy egészséget támogató társadalompolitika. Mondhatnám, hogy milyen jó lenne, az én szakmai identitásom szempontjából milyen remek lenne, ha lenne kábítószerügyet támogató társadalompolitika, de azt hiszem, hogy ehhez még nagyon hosszú út vezet, mint ahogy az egészséget támogató társadalompolitikának sem látjuk tulajdonképpen a kibontakozását a mindennapjainkban. Míg a költségvetési konzekvenciáját minden döntésnek megvizsgáljuk, addig a politikai döntések egészségre való hatását, azt hiszem, ritkán vizsgáljuk meg. Azt gondolom, hogy ez egyfajta tanulási folyamat, és megint csak azt tudom mondani, hogy valószínűleg nem elég nagy a baj a kábítószerügy területén ahhoz, hogy a társadalomnak és a politikának a folyamatos érdeklődése fenntartható legyen.
A kábítószerügy közigazgatási pozíciójával kapcsolatban - megint csak személyes érintettség okán - nem nagyon van indokoltsága, hogy bármit mondjak. Kétségkívül, a magasabb közigazgatási pozíció jobban kedvez a politikai egyeztetéseknek is, a kevésbé kiemelt közigazgatási pozíció pedig valószínűleg annak kedvez jobban, hogy a szakmai diskurzus - hogy mondjam? - bátrabban tud kibontakozni az adott témakör környezetében.
Nem tudom, hogy sikerült-e reflektálnom a felvetett kérdésekre, ha nem, akkor, kérem, figyelmeztessenek, egyébként pedig én körülbelül ennyit gondoltam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az igazgató asszonynak arra a megjegyzésére, hogy a kábítószer-prevenciós vagy kábítószerügyi szakma megérdemelne a nagyobb figyelmét a politikától, mindenképpen egyet kell értenem, csak van egy cinikus megjegyzésem ehhez: a politika sokkal kevésbé a jutalomosztó, és sokkal inkább a tűzoltó szerepkörben szokott fellépni, magyarán nem a sikeres vagy annak tekinthető területeken oszt jutalmat, mint inkább a komoly problémával küszködő területekre próbálja összpontosítani a figyelmét, és ott igyekszik gyorsan elhárítani vagy legalább lokalizálni a problémát. Ebben az értelemben ha nem is esik jól a szakmának, de talán örülnünk kellene annak, hogy a kábítószerügy nem tartozik a politika érdeklődésének a homlokterébe. De ez csak egy cinikus megjegyzés volt.
Amennyiben az ügyben további hozzászólás vagy véleménynyilvánítási szándék nincsen (Senki nem jelentkezik.), akkor szavazás következik. Az általános vitára való alkalmasságról kell szavaznunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiáról szóló H/11084. számon benyújtott határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Tizennégy igen. Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Négy. A bizottság tehát 14 igennel, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot.
Itt is kellene előadót állítanunk. Én tisztelettel megkérdezem Pokorni képviselő urat, hogy el tudja-e vállalni ezt.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nem.
ELNÖK: Nem. Ezt őszintén sajnálom. Van-e, aki el tudja vállalni ezt? (Zsigó Róbert jelzésére:) Alelnök úr, nekem örömet okoz, hogyha elvállalja, csak a bizottság álláspontja igenlő volt, az öné pedig...
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Akkor keressetek valaki mást! (Derültség.)
ELNÖK: Jó, világos...
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Én a tartózkodásomat meg tudom indokolni. (Derültség.)
ELNÖK: Ha nincs más jelentkező (Senki nem jelentkezik.), akkor Zsigó alelnök urat kérjük fel a bizottság képviseletére az általános vitára való alkalmasság kapcsán.
A napirendi pont tárgyalását ezzel lezárom. Megköszönöm az igazgató asszonynak a részvételét.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló T/10806. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása tárgyában T/10806. számon benyújtott törvényjavaslat részletes vitája; a kapcsolódó módosító indítványokat fogjuk megvitatni, illetőleg azok támogatásáról fogunk dönteni. Köszöntöm a napirendi ponthoz a kormány képviseletében megjelent Weinper Mária osztályvezető asszonyt. Az ajánlástervezetet, pontosabban a kiegészítő ajánlástervezetet, remélem, valamennyien kézhez kapták, e szerint haladunk.
Az 1. pontban Kuzma képviselő úr és képviselőtársai a törvényjavaslat 1. §-át kívánják megváltoztatni. Mi a kormány álláspontja?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Tárca- vagy kormányálláspontot tud képviselni, bocsánat!
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcavéleményt tudok mondani.
ELNÖK: Egyelőre tárcavélemény van. (Kuzma László jelzésére:) Kuzma képviselő urat illeti a szó.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Takarékoskodva az idővel szeretném elmondani az összes módosító javaslatunkhoz a véleményemet, illetve a többi módosítóhoz is, gondolom, ezzel időt is megtakarítunk.
Az egyik megjegyzésem, amely egyébként érinti a foglalkoztatási bizottság kiegészítő ajánlását, miszerint jelentős visszalépés történt a 11. § (3)-(4) bekezdésének a részbeni kivétele, illetve teljes kivétele tekintetében, de ez oly mértékben teremt teljesen új alapokat a törvény vonatkozásában, amit én el is mondtam hétfőn, a plenáris ülésen, hogy megérett ez a törvény arra, hogy egy az egyben visszavonja az előterjesztője, hiszen ez gyökereiben forgatja fel az egészet. Ilyen formában szinte már követhetetlen részben az indoklás, részben az érvelési rendszer, amely azt sugallja, hogy azért a maradéka mégis megáll.
Továbbá nem szerepel egyetlen ajánlásban sem, javaslatom a kormánypárti képviselőknek tanulmányozásra, részben majd talán a koherenciazavar megszüntetésekor vissza lehetne erre térni, tudniillik azáltal, hogy állami vizsga a vizsga, előállt az a helyzet, hogy nem biztosított ilyen formában az ellenőrzési rendszer akkor, hogyha a 11. § (3) bekezdésében kivesszük az eredeti törvény 57. § (2) bekezdését is. Tehát mivel állami vizsga marad, ennek a kivétele a módosított törvényben indokolt lenne. Kérem, hogy ezt nézzék meg, mert ha én adom be, akkor biztosan nem fogadják el. Ez a hatósági ellenőrzésre vonatkozó passzus. Mivel állami vizsga marad, ezért a hatósági ellenőrzésre szükség van, mondom én.
A mi módosító javaslataink, a kiegészítő ajánlásban szereplő módosító javaslataink alapvetően technikai jellegűek. Ha az alapján nem értelmezhető és nem érthető, azt csak sajnálni tudjuk.
A foglalkoztatási bizottságnak a belső piaci szolgáltatásról szóló európai uniós irányelve e tekintetben úgyszintén okafogyottá vált, hiszen a vizsga állami vizsga marad, és nem egyfajta gebinbe kiadott szolgáltatás, amire ez az európai irányelv vonatkozna. Megint csak értelmezési kérdés. Szerintem önmagáért beszél, magyar nyelven, értő olvasással ezt csak így lehet az én véleményem szerint értelmezni. És ez esetben viszont a határidő is okafogyottá válik, és nem is tudom, hogy gyakorlatilag a vizsganyilvántartáson kívül és a hatósági ellenőrzést érintő részeken kívül maradt-e valamiféle maradványa ebben az eredeti törvényben.
Zárszóként ehhez kapcsolódóan az aggodalmaimat is megfogalmazom. Bízom kormánypárti képviselőtársaimban, hogy nem fordul elő az az eset, amely már többször előfordult, hogy egy módosító javaslatot bizottsági ülésen megszavaztak, a plenáris ülésen pedig nem, és a múltkor megszavazott módosító javaslatokat tartani fogják a plenáris ülésen is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm a hozzászólást. Anélkül, hogy itt most a részletes vita kapcsán komoly politikafilozófiai kérdésekbe kívánnék belemerülni, azért arra fel kell hívjam Kuzma képviselőtársam figyelmét, hogy a bizottság a szakmai vélemények terepe, ahol a képviselő saját szakmai meggyőződése szerint szavaz igennel vagy nemmel, míg ezzel szemben a plenáris ülésen a képviselők - lehet, hogy ez helytelen, de - a saját frakciójuk által kialakított állásponthoz szokták tartani magukat, és amennyiben a képviselő saját szakmai álláspontjának helyességéről nem tudja meggyőzni a frakcióját, akkor bizony előfordul olyan eset, hogy kénytelen az általa egyébként szakmailag helyesnek tartott módosító indítvánnyal szemben szavazni a plenáris ülésen. Ezt azért a teljesség kedvéért meg kívántam jegyezni.
(Kuzma László és Tatai-Tóth András jelzésére:) Kuzma képviselő úr, aztán Tatai-Tóth képviselő úr.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Szintén csak a teljesség kedvéért szeretném elmondani, hogy a kormány is támogatta azokat a módosító indítványokat, amelyekről én beszélek. Ezzel együtt fogalmaztam meg az aggodalmaimat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én pedig ezzel együtt tudom azt mondani, hogy előfordul, hogy a kormány sem tudja meggyőzni az őt támogató frakciót valamely álláspontjának helyességéről. Nem mondom, hogy ez jól van így, de mindaddig, amíg a parlamentáris rendszerben gondolkodunk, addig sajnos előfordulhat, hogy a képviselők úgy szavaznak, ahogyan a kormány vagy néhány más képviselőtársuk szerint nem kellene.
Tatai-Tóth képviselő úré a szó.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kuzma képviselő úr felvetéseire nagyon röviden a következőt tudom mondani - többször kerestem a bizottsági ülés után, szerettem volna a megígért konzultációt lefolytatni. Az én értékelésem szerint amit a plenáris ülésen akár a részletes vitában, akár az általános vitában felvetett, azok egy kivétellel véleményem szerint, értékelésem szerint megoldódtak. Az nem támogatható a felvetései közül, hogy a vizsgák nyilvántartása vagy összegyűjtése maradjon a megyéknél vagy országos legyen. Annyira szerteágazó a vizsgaszervezés, hogy továbbra is azt az álláspontot támogattuk, hogy legyen egy centrum, ahol minden Magyarországon kiadott szakképzési vizsgairatot őriznek, és ott azok ellenőrizhetők, mert egyébként áttekinthetetlenné válik a rendszer. Sokszor nem a megyén belül, a megyében regisztrált szakképzői intézmény másutt folytat, a tagintézményében képzést, és így tovább. Tehát ezt az egy javaslatát nem támogattuk.
A most benyújtottak közül pedig a pályáztatást én magam is felvetettem, de kiderült, hogy a rendszer megváltoztatása okán, nevezetesen hogy a létrehozandó, illetve meglévő hatóság vagy hivatal nem pályázatot hirdet, ez nem fér össze az államigazgatási feladatával, mert engedélyt ad ki. Tehát aki vizsgát akar szervezni, az benyújtja az igényt, és a hivatal elbírálja - ez lesz a rendje a jövőben. A pályáztatás nem illeszthető össze a közigazgatási szakértők szerint ezzel az eljárással. Ezért ezt a két dolgot nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Most, hogy az 1. ajánlási pontban szereplő módosító indítvány kapcsán az egész törvényjavaslat általános vitáját újra lefolytattuk, némi politikafilozófiai kitekintéssel is, szavazásra teszem fel a kérdést. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e az 1. pontban foglalt módosító indítványt, amelyet a kormány nem támogatott. Most szavazzanak, kérem. (Szavazás.) A bizottság a módosító indítványt nem támogatja.
A 2. pontban - összefüggésben egyébként a 3. és a 6. ponttal - Révész képviselő úr és képviselőtársai a 4/A § bizonyos pontjainak módosítását, illetőleg az utolsó bekezdés elhagyását javasolják. Kérdezem a kormány álláspontját.
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Azt szeretném csak megjegyezni, hogy több minden elem mellett az indítványban szerény tudásom szerint helytálló helyesírási és nyelvhelyességi javaslatok is vannak, úgyhogy amennyiben ezt a bizottság nem támogatja, akkor lehet, hogy célszerű volna majd bizottsági módosító javaslatot benyújtani - de ez csak egy megjegyzés.
A 2. pontot tehát a kormány nem támogatja. Van-e valaki, aki meg kíván szólalni ez ügyben? (Kuzma László jelzésére:) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, azt mondtam, hogy nem fogok többet szólni, de annyira nyilvánvaló, hogy ezzel a módosítással olyan helyre kerül, ahol a törvény szerkezetében ott indokolt szerepeltetni logikailag is...
ELNÖK: Már micsodát?
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): A kormányfelhatalmazást és...
ELNÖK: Világos, csak a módosító indítványnak számos más eleme is van, amelyek például a pályázat és az engedélyeztetési eljárás ügyében kívánnak rendelkezni. Szóval így egyben... Nem tudom. (Kuzma László jelzésére:) Parancsoljon!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat a locsogásért, csak képviselőtársam, Tatai-Tóth képviselő úr képviselőtársam valóban a lojalitásáról tett tanúbizonyságot a parlamenti vita kereteiben, de azért van még egy nagyon lényeges dolog, ez pedig a határidő kérdése, tehát a végtelen határidő, és ez ebben a módosítóban szerepel. Egy ilyen vizsgáztatási jog végtelen határidővel, illetve visszavonásig történő kiadását nem tartom indokoltnak, és azért ez is egy súlyos problémakör. Ezért is javasoltuk ezt kapcsolódóként. Köszönöm.
ELNÖK: (Weinper Mária jelzésére:) Parancsoljon, osztályvezető asszony!
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést, ha egy mondatot megengednek! A 2006/123/EK irányelv írja elő, hogy mivel a vizsgaszervezés kifejezetten a felnőttképzést érintően szolgáltatásnak minősül, ezért az irányelv hatálya alá tartozik, e szerint pedig nem lehet sem térben, sem időben korlátozni az engedély kiadását. Ez vonatkozik arra is, hogy emiatt nem lehet a jelenlegi pályázati rendszer keretében működtetni a dolgot. Mindebből következik, hogy az EK. irányelvvel történő harmonizáció érdekében 2009. december 28-áig az irányelvnek megfelelően a hazai jogrendszerben érvényesíteni kell ezeket az elvárásokat. És akkor, azt hiszem, ezzel mindent megindokoltam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nem akarok beleszólni ebbe a vitába (Derültség.), mégis megteszem. Ha az állami vizsgáról van szó, akkor az nem szolgáltatás. Egy. Kettő: ha szolgáltatás, bármilyen szolgáltatás korlátozható. Naponta sok szerződést kötünk, egy önkormányzatban szolgáltatókkal állapodunk meg fél évre, három évre, öt évre, öt plusz öt évre. Egy vizsgaszervezésre, -lebonyolításra vonatkozó a) szolgáltatás, b) nem szolgáltatás esetében a szükséges feltételek meglétét folyamatosan ellenőrizni kell. Ezt lehet egy állandó akkreditációval, lehet időnként. Nyugodtan fel lehet vetni. Én nem ismerek olyan európai uniós jogszabályt vagy irányelvet, amely lehetetlenné tenné, hogy bármilyen korlátozást időben korlátozzunk. Nagyon örülök, ha mutat valaki ilyet - én eddig nem találkoztam ilyennel.
ELNÖK: A probléma valószínűleg az, hogy a felnőttképzéshez kötődő vizsgáztatás mint szolgáltatás igénybevevője nem az állam, hanem a vizsgázó. Nem a szolgáltatás időbeli korlátozásáról van szó, a szolgáltatás természetesen a szerződés keretében időben korlátozható. A szolgáltatás végzésére kiadott engedély nem korlátozható időben, ez jelen esetben az állam feladata. (Pokorni Zoltán: És miért nem?) Mert ezt mondja az Európai Unió, tulajdonképpen nem tudom, hogy miért. De én azt gondolom, hogy ebben volna egy áthidaló megoldás, hogy tudniillik ám ne korlátozza a kiadott engedélyt az állam időben, viszont az erről szóló törvény írja elő az államnak azt, hogy milyen időszakonként legyen köteles felülvizsgálni a kijelölt engedélyeket, és ezeket visszavonni, amennyiben a vizsgáztató mint szolgáltató nem felel meg az engedély kiadásakor szereplő..., azoknak a feltételeknek, amelyekhez az engedély kiadását kötötték - csak sikerült befejeznem a mondatot. Én tehát azt gondolom, hogy ebben a történetben azért volna lehetőség áthidaló megoldásra.
(Kuzma László és Weinper Mária jelzésére:) Kuzma képviselő úr, aztán az osztályvezető asszony kért szót.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): A vita alapvetően arról folyik... Én elővettem ennek az EU-irányelvnek a 9-10. §-át, elolvastam, értelmeztem a magam számára, és talán akkor is necces, hogyha benne maradt volna a 11 § (3) bekezdése, miszerint nem állami vizsga a vizsgáztatás, akkor is necces a (9)-(11) bekezdés, de mivel visszakerült vagy reményeim szerint vissza fog kerülni állami vizsgává, innentől kezdve aztán végképp nem érvényes ár a 2006-os direktíva.
ELNÖK: Osztályvezető asszony!
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egy alapvető félreértést szeretnék eloszlatni. Ez az egész módosító javaslat nem a vizsga bonyolítására, tehát nem az állami vizsgának a megkérdőjelezésére vagy bármilyen szintű módosítására irányul, hanem a vizsgaszervezésre. És amikor a képviselő úrral való riport megjelent a Magyar Nemzetben, mi erre, úgy érzem, elég korrektül válaszoltunk is. Hogyha ezt a félreértést tisztázzuk, akkor érthetővé válik, hogy miért illesztjük ehhez a 2006/123-as irányelvhez. Tehát kifejezetten a vizsgaszervezésről van szó: előkészíteni, tételt beszerezni, helyszínt biztosítani, infrastruktúrát biztosítani, és így tovább, ami teljes mértékben elválik magától a vizsgától, ami természetesen továbbra is állami vizsga marad. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Kuzma László jelzésére:) Képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat, itt egy megint nagyon komoly félreértés van, mert az eredeti szakképzési törvény 2. §-ának (2) bekezdése egy definitív jellegű dolog, definiálja azt, hogy a szakmai vizsga állami vizsga. Nem lehet ezt máshogy értelmezni. És ezt tervezte módosítani ez a törvény, amivel a 11. § (3) bekezdésével ezt a szót kiveszi, következésképpen a szakmai vizsga onnan kezdve nem állami vizsga lett volna. És innen tessék hozzátenni az előző érvelésemet is! Tehát szó sincs szervezésről, ez már kivételre került, a szakképzés utolsó romjait is beszántjuk, mint Karthágót.
ELNÖK: Töredelmesen be kell vallanom, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy a szóban forgó európai uniós irányelv értelmezésével ezt a problémát a magam részéről akár megoldjam. Nem tudom, hogy a bizottság tagjai hogy vannak ezzel. Lehet, hogy miközben a kapcsolódó módosító indítványokról szavazunk, javaslatot kellene tenni arra, hogy az Európai ügyek bizottsága tekintse át ezt az egész kérdéskört - ezt egyelőre én nem kívánom javasolni, csak ha van ilyen elgondolás. Mindenesetre most a 2. pontról kellene szavaznunk.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatja-e a 2. ajánlási pont szerint Révész Máriusz képviselő úr és társai által benyújtott indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja.
Kérdezem, hogy van-e igény arra, hogy a javaslat egyes elemeit bizottsági módosító indítvány formájában benyújtsuk. Valaki óhajt-e emellett érvelni?
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Bocsánat!
ELNÖK: Igen!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Nem tudom, érthető volt az, amit az 57. §-sal kapcsolatban mondtam, vagy csak nem érzitek, hogy ez egy fontos problémakör? (Kormos Dénes: Ha indokolt, nyújtsuk be!) Jó, de azt most meg kellene tenni, ugye, elnök úr? Vagy koherenciazavar címén...
ELNÖK: Elegánsabb volna a dolgot legalább egy bizottsági módosító indítvánnyal kezelni, mint aztán koherenciazavart beleerőszakolni.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Mondhatom?
ELNÖK: Igen.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Nem készültem szó szerinti javaslattal, mert álmaimban nem gondoltam volna, hogy komolyan veszik ezt a részét képviselőtársaim. Ez arra vonatkozik, hogy mivel állami vizsgává válik, ha ez a módosító így átmegy a parlamenten, akkor az 57. § (2) bekezdését, ami a hatósági ellenőrzést definiálja az eredeti szakképzési törvényben, az szövegszerűen úgy van, hogy felhatalmazást kap a kormány, hogy a 6/B §-ban meghatározott szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki. Magyarul ha hatósági vizsga, akkor a kormánynak van ellenőrzési kötelezettsége vagy - bocsánat! - feladata e tekintetben, és ezt is kiveszi. Tetszik érteni, elnök úr? Ha állami vizsga marad, akkor az ellenőrzésnek benne kellene maradnia. Magyarul ott a (4)-(5) bekezdés után újra vastag betű kellene.
ELNÖK: Nem tudok mást tenni, felteszem szavazásra a kérdést. Kíván-e a bizottság ilyen értelmű bizottsági módosító indítványt benyújtani. Először a tárca képviselőjét kérdezem, hogy tudna-e támogatni egy ilyen értelmű indítványt.
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kíván-e a bizottság egy ilyen módosító indítványt benyújtani? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Igen, úgy néz ki, hogy ezt a bizottság támogatná.
Ebben az esetben azt javaslom, hogy a javaslat szövegszerű megfogalmazását Kuzma képviselő úr...
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Most is tudom mondani.
ELNÖK: Akkor...
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Tudom mondani most. A 13-as, Gúr Nándor által javasolt ajánlási pont szövegében...
ELNÖK: Laci, bocsáss meg, nyomtatva le van írva?
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Igen, az eredeti.
ELNÖK: De a módosító indítvány le van-e írva?
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Az nincs.
ELNÖK: Nincs. Akkor mondjad! Jó, mondjad!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Tehát szövegszerűen annyiban változna a Gúr Nándor által beadott módosító javaslat, amely a... (Közbeszólás: Mi a száma?) A 19/1-es...
ELNÖK: Bocsánat, mi ez a 19/1-es?
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Az eredeti.
ELNÖK: Ja, hogy az eredeti... (Közbeszólás: Az eredeti ajánlás?) Az ajánlás?
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Igen. (Zaj.)
ELNÖK: Bocsánat, tisztelt bizottság, ha már úgy döntöttünk, hogy beadunk egy módosító indítványt, akkor legalább ne ökörséget adjunk be, úgyhogy próbáljunk odafigyelni! Gúr Nándor javaslata az eredeti ajánlásban?
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Igen, a múlt heti ajánlásban. Az a 13. pont...
ELNÖK: A 13. pontja.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): A 13. ajánlási pontban szereplő szövegről van szó, mondom az egész szöveget: Gúr Nándor - s a többi - bekezdés módosítását javasolja: "A (3) bekezdés hatályát veszti a szakképzési törvény 2. § (2) bekezdésében az állami szövegrész - idáig vastag betűvel volt - 6/b pontja, paragrafusa..."...
ELNÖK: Ez így nem...
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Nem megy?
ELNÖK: Ez így nem megy. Azt javaslom, hogy ezt egy pillanatra függesszük fel, menjünk tovább...
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Jó, odaadom írásban.
ELNÖK: Én meg azt javaslom, hogy ezt valahol próbáljuk meg lemásoltatni, adjuk körbe, és akkor mindjárt el lehet dönteni. (Párhuzamos beszélgetések. - Weinper Mária dr. Szüdi Jánossal egyeztet.)
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Így nem lehet... (Közbeszólások.) Írják le, és akkor meglátjuk.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Ülés után megcsinálják.
ELNÖK: A bizottság tisztikara a maga véghetetlen bölcsességében úgy határozott, hogy a bizottsági módosító indítvány szövegszerű megfogalmazását a titkárság és Kuzma képviselő úr együttes közreműködésével a bizottsági ülés után fogja megejteni.
A 2. pontot tehát nem támogattuk, bizottsági módosító indítvány pedig készül majd.
A 3. pontban az előzővel összefüggésben Révész képviselő úr és társai az "Engedély" "E"-vel történő írását kívánják kiiktatni a törvényjavaslatnak ebből a részéből. A kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Én nem vagyok jogász, a jogászok szerint "E" betűs, merthogy konkrétan arról az engedélyről van szó, amelynek az alapján majd vizsgaszervezési jogot kapnak. De a parlament korrektorával meg fogják nézetni, és az ő döntése szerint kisbetű vagy nagybetű lesz.
ELNÖK: Meg kell mondjam, hogy rövid, 15 éves képviselői pályafutásom során magam is tapasztaltam, hogy e tekintetben a magyar nyelv tudói és a jogászok kibékíthetetlen ellentétben vannak egymással. A törvények megfogalmazásánál a jogászok úgy vélik, hogy rájuk a magyar nyelv szabályai - a jogalkotásról szóló törvény idevágó paragrafusa ellenére - sem vonatkoznak. (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úrnak van egy javaslata.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miután a bizottságunk ebben az ügyben nem első helyen kijelölt bizottság, így kisebb felelősség terhel bennünket a helyesírás vonatkozásában. (Derültség.) Úgyhogy javaslom, hogy ezt bízzuk az első helyen kijelölt bizottságra, és ne adjunk be ezzel kapcsolatban indítványt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Értettem. Ezzel szemben Révész képviselő úr és társai beadtak egy ilyen indítványt, arról tehát szavaznunk kell. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e ezt az indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Én is támogattam, így tizen-valamennyi igen szavazat van. A bizottság ezt támogatta.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezzel sikerült koherenciazavart előidéznünk, mert a törvényjavaslat más paragrafusaiban is "E"-vel van az "engedély", következésképpen lehet, hogy ezt majd ki kell igazítani, de ezt bízzuk az alkotmányügyi bizottságra és a parlamentre!
A 4. pontban Tóth képviselő úr a 3. § (1) bekezdését kívánja módosítani. Ha jól látom, itt is az "Engedély" "E" betűvel történő írásmódja ellen emel kifogást a képviselő úr. A kormány tehát nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pontban Tóth képviselő úr egy "is"-t kíván kivenni a 15. § (3) bekezdéséből. A kormány,
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Nem támogatjuk. Egy fél mondattal hadd indokoljam meg! A felsőfokú szakképzést középfokú szakképző intézmény és felsőfokú is folytathat, következésképp ha az "is" szót kivesszük, úgy tűnik, mintha csak felsőfokú képzés lehetne, tehát indokolt az "is" jelenléte. (Zsigó Róbert: Csak így értelmetlen a mondat!) Felsőfokú szakképzés középfokú szakképző intézményben és felsőoktatási intézményben is folyhat, középfokon tanulói jogviszonyban, felsőfokon hallgatói jogviszonyban, de a kimenet ugyanaz. Ha az "is"-t kivesszük, a mondat úgy értelmezendő, hogy csak felsőoktatási intézményben folyhat... (Pokorni Zoltán: Ha ez így lenne, nem lenne a mondatban a "vagy" szó! - Zsigó Róbert szót kér.)
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Van két pólus, és a két pólusra vonatkozólag kétfajta logikai kapcsolat van, ami nem lehetséges egy logikai kapcsolatban.
ELNÖK: Kuzma képviselő úr szókérés nélkül is megszólalt... (Derültség.) Én csak Zsigó alelnök urat akartam megdicsérni, aki viszont szót kért, úgyhogy övé a szó.
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt kérem a tisztelt előterjesztőtől, hogy olvassa el ezt a mondatot, és akkor meg fogja látni, hogy az "is"-sel értelmetlen a mondat. Értem, hogy mit mond, azzal egyet is lehetne érteni, de ez a mondat így akkor is értelmetlen, ha ez így benne marad. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Én meg a magam retardált módján úgy látom, hogy ha kihagyjuk az "is"-t, attól nem keletkezik az az értelmezési mód, amit az osztályvezető asszony kifogásol. Ezzel szemben ha az "is" benne marad, úgy tényleg nincs értelme a mondatnak.
(Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A kormánnyal szembeni töretlen odaadásom miatt nem mondanám, csak az értelmezés miatt, hogy tényleg olvassa el még egyszer mindenki. Az én értelmezésem szerint arról van szó, hogy iskolarendszerű szakképzésben szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában folyhat, azt mondja: vagy felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is folyhat, nyilván folyhat szakképző iskolában (Weinper Mária: Is.) is. Tehát szerintem helyes az eredeti szöveg.
ELNÖK: Folyhat, az rendben van, folyhat szakképző iskolában, vannak bizonyos feltételei, de folyhat. Andrásnak igaza van, csak magában a mondatban... (Közbeszólások.) Én azt javaslom... (Zaj.) Tisztelt bizottság, kezdünk teljesen szétesni. ...Én azt javaslom, hogy bízzuk ezt e tekintetben az első helyen kijelölt bizottságra. Valóban nincs értelme... (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet. - Párhuzamos beszélgetések, zaj. - Weinper Mária jelzésére:) Bocsánat, az osztályvezető asszonyé a szó, de csak akkor, hogyha megnyomja a gombot, mert különben nem halljuk.
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Bocsánat! Volna egy javaslatom. Ha a "vagy" szót kivesszük, akkor már jó a mondat. Akkor kell egy vessző, és a "vagy" szót ki kell venni. És akkor mindenkinek az óhaja teljesült. (Párhuzamos beszélgetések.)
ELNÖK: (Tatai-Tóth András és Deák Istvánné jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr és Deák Istvánné képviselő asszony!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Stilisztikailag egyetértek az osztályvezető asszonnyal, de szerintem teljesen egyértelmű, jogilag biztosan egyértelmű a mondat: felsőfokú szakképzés nemcsak felsőoktatási intézményben folyhat, hanem közoktatásiban is. Én tehát azt javaslom, hogy hagyjuk ezt így, ahogy van.
ELNÖK: Deákné képviselő asszony!
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. András tulajdonképpen elmondta a lényeget. Az "is" azt jelenti ebben az esetben, hogy addig, amíg alap- vagy középfokú szakképzés csak szakképző iskolában, addig felsőfokú szakképzés szakképző iskolában is és felsőoktatási intézményben is folyhat, tehát ez a különbség. Ezért szükséges az "is" benne, nem a "vagy"-nak a kiegészítésére, tehát muszáj benne hagyni. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! El fogom vágni a gordiuszi csomót, miként annak idején Nagy Sándor.
Egy: támogatja-e a bizottság a Tóth képviselő úr által benyújtott indítványt, hogy hagyjuk ki az "is" szót. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság nem támogatja.
Kettő: kérdezem a tisztelt bizottságot, kíván-e beadni egy olyan bizottsági módosító indítványt, amely az "is"-sel együtt lévő rendelkezés értelmét meghagyja, ezzel szemben a jogalkotási törvénnyel összhangban a paragrafust magyar nyelven fogalmazza meg. Kérdezem, hogy kíván-e ilyet beadni a bizottság. Kérem, most szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság be kíván adni ilyet. Meg fogjuk fogalmazni. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! A 6. pontban Révész képviselő úr és társai a már sokat csócsált 57. § (3) bekezdését, magyarán a kormányfelhatalmazást kívánják újabb pontokkal kiegészíteni. A kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság sem támogatja. Köszönöm szépen.
Tisztelt bizottság... (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) Bocsánat, a megjelölt pont kapcsán megkérem Zsuzsát, olvassa fel a bizottsági módosítót, hogy mi a javaslat.
EDELÉNYI ZSUZSÁNNA, a bizottság tanácsadója: Az iskolai rendszerű szakképzésben szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában folyhat, illetve felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is.
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Korrekt, fedi a tartalmat.
ELNÖK: Támogatja a bizottság ezt az indítványt? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Igen. Ez esetben a bizottsági módosító indítványt beadjuk.
A napirendi pontnak pedig szerencsés módon a végére értünk, a kollektív fogalmazást... Nem értünk a végre, bocsánat, dehogy értünk a végére! Tudniillik a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság benyújtott egy, illetőleg két bizottsági módosító indítványt, ezeknek a támogatásáról is döntenünk kell. A bizottsági módosító indítványt kiosztattam a képviselőtársaknak. Elsőként a kormányt kérdezem, hogy támogatja-e ezt az indítványt.
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Van-e megjegyzés?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Különösebben nincs. Indokolt és jogos... (Derültség.)
ELNÖK: Bocsánat, ezt a kérdést most a bizottság tagjaihoz intéztem. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, támogatja-e a kiosztott bizottsági módosító javaslatok közül az elsőt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Igen, ezt a bizottság támogatja.
A második pedig a hatálybaléptetés határidejét kívánja módosítani. Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e.
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság ezt is támogatja. Köszönöm szépen.
Na, akkor most értünk ennek a napirendi pontnak és a kollektív fogalmazásnak a végére.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/10877. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Soron következik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/10877. számon benyújtott törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak a megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként valamennyi indítványról szavaznunk kell. A kiegészítő ajánlás tervezetét valamennyien megkapták, sorban megyünk.
Az 1. pontban Tompa képviselő úr és Kormos képviselő úr..., nem, Tompa képviselő úr, Kormos Dénes képviselő úr és Fodor Vilmos... (Közbeszólások: Fedor!) Fedor, bocsánat, miket beszélek?! - ...Fedor Vilmost képviselő urak adtak be módosító indítványt. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság tagjai részéről van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. A bizottság támogatja-e? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. pontban Pánczél képviselő úr és társai kívánnak az 5. § (6) bekezdésében egy módosítást. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 3., a 4., a 12. és a 30. pontok összefüggenek..., hagyjuk a fenébe, a 3. és a 4. pontot vitassuk együtt (Senki nem jelentkezik.), mert nehezebb most ugrálni, mint utána visszatérni. Tehát a 3. és a 4. pontban csekélységem nyújtott be módosító indítványt, ugyanarra a pontra vonatkozik mind a kettő. Támogatja-e a kormány valamelyiket?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Mind a kettőt támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány mind a kettőt támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Az 5. pontban Hoffmann képviselő asszony és képviselőtársai a törvény 11. §-át kívánják egy új bekezdéssel kiegészíteni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 6. pontban Kuzma képviselő úr és társai kívánnak a 36/A § (1) bekezdéséből egy mondatot elhagyni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 7. pontban megint csak jómagam nyújtottam be a törvény 36/B § (1) bekezdéséhez módosítást. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 8. pontban megint csak én jeleskedtem ugyancsak a törvény 36., ezúttal /C §-ának a (2) bekezdését módosítandó. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pontban Kuzma képviselő úr és társai a 36/D § elhagyását javasolják. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 10. pontban Kuzma képviselő úr és társai a 36/E, /F és /G §-ok elhagyását indítványozzák. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 11. pont megint az én művem, amely szerint a 36/G § (1) bekezdésében foglaltak közül néhány szót kívánnék elhagyni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság is támogatja.
A 12. pontért már megint én vagyok a felelős: a 30. § (4)-(6) bekezdése szerinti szabályzata..., a meghatározott körben a vezetőtestület egyetértésével jogosult döntést hozni. Ebben a 30. § (4)-(6) bekezdése szerinti szabályzatban lenne a kiegészítés. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Tatai-Tóth képviselő úr a törvény 14. §-ának elhagyását indítványozza. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Itt az érettségire vonatkozó paragrafus kihagyását javaslom a jelenlegi törvényjavaslatból. Ennek az az egyszerű oka, hogy a következő napirendi pont keretében tárgyaljuk a közoktatásról szóló törvényt, amely szintén érinti ugyancsak a felsőoktatási törvénynek ezt a paragrafusát. Én azért javasoltam ezt, mert el szeretném kerülni, hogy ugyanarra a paragrafusra viszonylag rövid időn belül két különböző vagy két azonos megoldás szülessen, mindegyik a törvényhozás komolyságát veszélyezteti. Bízom benne, hogy a végszavazás idejéig a kormány képviselőit is meg tudjuk győzni erről, és akkor a... Tehát a szabályozás nem marad el, csak a közoktatási törvénnyel összhangban úgy kerül rá sor, ami megfelel a közoktatási törvény vélhetően a parlament többsége által támogatható módosításának. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Szövényi Zsolt jelzésére:) Főosztályvezető úr!
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Én a tárca szakmai álláspontját képviselem, és a továbbiakban is nemleges a támogatásunk. Lehetséges, hogy ettől függetlenül, ha a kormány dönt, a bölcsessége alapján másként fog dönteni.
ELNÖK: Tisztelt bizottság... (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) András, megmondanád, hogy a javaslatodnak a zárójelbe foglalt 2. pontját miért javaslod elhagyni? Ez a rangsor.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Mert a... Bocsánat, szabad?
ELNÖK: Képviselő úr, persze, parancsoljon!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A 2. pontot is tartalmazza az a javaslat, amely egyébként benne van a következő ajánlásunkban. Tehát itt most egyáltalán nem nyúlnánk az érettségi témájához, és a közoktatási törvénnyel összefüggésben az egész paragrafus, mind a három bekezdés együtt lenne módosítva. Ez a javaslat egyébként változatlanul került be abba a javaslatba, amelyet a következő napirendi pontban tárgyalunk. Tehát ezen a bekezdésen nincs változtatás a mi javaslatunk szerint sem. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tatai-Tóth képviselő úrnak abban föltétlenül igaza van, hogy nem volna szerencsés, hogyha két törvény ugyanazt a rendelkezést, ráadásul két, egymástól eltérő módon próbálná szabályozni. A dolog megoldására az a lehetőség áll előttünk, hogy vagy megszavazzuk ezt az indítványt, vagy legalább egyharmadot adunk neki, akkor a plenáris ülésen erről lehet szavazni, és addigra a két törvényjavaslat összeér, és el lehet dönteni, hogy melyikben és milyen módon fogjuk majd szabályozni a dolgot. Tehát mindenképpen szavazunk erről a módosító javaslatról.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a 13. pontban a Tatai-Tóth képviselő úr által benyújtott indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Ily módon majd a zárószavazásnál, a két törvényjavaslat vélhetőleg egy időben történő zárószavazásánál ezt a kérdést el lehet rendezni.
A 14. pontban dr. Hoffmann Rózsa és képviselőtársai tesznek javaslatot a törvényjavaslat új 15. §-sal történő kiegészítésére. A jogi főosztály álláspontja szerint az indítvány házszabályszerűségéről is döntenünk kell mint első helyen kijelölt bizottságnak. Elsőként arról kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy házszabályszerűnek minősíti-e ezt az indítványt, magyarán tudunk-e majd szavazni róla. Kérem, szavazzanak tehát arról, hogy házszabályszerű-e az új 15. §-t beiktatni kívánó, Hoffmann Rózsa és képviselőtársai által benyújtott indítvány. Kérem, szavazzanak, jelezze, aki igen! (Szavazás.) Én úgy nézem, hogy ez többség. Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság házszabályszerűnek minősítette a 14. pontban foglalt javaslatot.
Kérdezem tehát a kormányt, hogy támogatja-e ezt az indítványt.
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 15. pontban Cseresnyés képviselő úr és képviselőtársai a törvényjavaslat 15. §-ának elhagyását javasolják. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 16. pontban Kuzma képviselő úr és társai a 19. § elhagyását indítványozzák. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 17. pontban Kuzma képviselő úr és társai a törvényjavaslat 22. § (2) bekezdését javasolják elhagyni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 18. pontban ugyancsak Kuzma képviselő úr és képviselőtársai a 26. §-t javasolják elhagyni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 19. pontban Tóth Ferenc képviselő úr és társai az Akkreditációs Bizottság összetételét kívánják megváltoztatni, javasolják megváltoztatni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Mielőtt szavaznánk a dologról, csak jelezni szeretném, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében legalábbis aggályos, hogyha az Akkreditációs Bizottságban a Rektori Konferencia delegáltjai kisebbségbe kerülnek. Úgy éreztem, hogy ezt kötelességem elmondani a tisztelt bizottságnak - ettől persze a bizottság még támogathatja az indítványt. Van-e hozzászólás? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Ebben az esetben kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 19. pontban foglaltakat. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 20. pontban Cseresnyés képviselő úr a "kutatóintézetek" szót kívánja kihagyni az Akkreditációs Bizottság összetételét tartalmazó felsorolásból, összhangban azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény a kutatóintézetek képviseletét is a Magyar Tudományos Akadémiára, illetve annak egy testületére bízta. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 21. pontban Zsigó képviselő úr és társai ugyancsak az Akkreditációs Bizottság összetételének megváltoztatására tesznek javaslatot: a korábban már támogatott, megemelt létszámú Akkreditációs Bizottságban az akadémiai delegáltak terhére egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetségének kívánnak juttatni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 22. pontban Zsigó alelnök úr és képviselőtársai további módosító indítványt kívánnak benyújtani ugyancsak az Akkreditációs Bizottság összetételére. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 23. pontban Zsigó képviselő úr és képviselőtársai az Akkreditációs Bizottság eljárását kívánják szabályozni, illetőleg annak a szabályozását kívánják kiegészíteni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Hadd kérdezzem meg, hogy miért!
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az Akkreditációs Bizottsággal összefüggésben a követelményeket, hogy mit vizsgál az Akkreditációs Bizottság, azt a felsőoktatási törvény végrehajtásáról szóló 79/2006-os kormányrendelet tartalmazza.
ELNÖK: Ez azonos a szakmai szempontrendszerrel?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A szakmai szempontrendszert az Akkreditációs Bizottságnak a szabályzata tartalmazhatja, de ez nem térhet el.
ELNÖK: Azt értem, hogy nem térhet el, ezzel szemben az ördög a részletekben szokott lakozni, következésképpen az, hogy milyen szakmai szempontrendszer szerint fog bírálni az Akkreditációs Bizottság, annak az előzetes nyilvánosságra hozatala az én értelmezésem szerint logikus lehet. Főosztályvezető úr?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Úgy gondolom, hogy ebből a napi gyakorlatban néhány esetben konfliktus adódik, és ezért szeretnénk mi a szakmai szempontrendszer helyett a továbbiakban is, miután szakértői véleményt mond, és a szakértői véleménynek a szempontrendszere, követelményrendszere törvényben és kormányrendeletben meghatározott, ehhez ragaszkodni.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr kíván szólni.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Én azért nem tudom ezt támogatni, mert elképzelhetetlen a számomra vagy megoldhatatlan kérdés, hogy az Akkreditációs Bizottság egy évvel korábban honnan fogja tudni, hogy milyen eljárást kezdeményeznek. Ez értelemszerűen úgy tűnik, mintha már egy-egy eljárás megkezdése előtt tudná a bizottság az adott eljáráshoz szükséges szempontrendszert. Én tehát értelmetlennek látom ezt a szabályozást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Pokorni Zoltán jelzésére:) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Pedagógusok ülnek itt, tehát az értékelés...
ELNÖK: Zoltán, mikrofon! Bocsánat!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): ...Tehát az értékelésnek van egy olyan hatása, hogy... Nem is, hagyjuk a pedagógiát, nézzünk egy sporthasonlatot! Jobb előre megmondani, hogy amit játszunk, az futball vagy kézilabda, és akkor kevesebb szabálytalanságot fognak elkövetni a játékosok, mint hogyha ezt utólag áruljuk el. Itt azt kérjük az Akkreditációs Bizottságtól, hogy előre hozza nyilvánosságra, mit fog mérni, mert az intézményekre ez hat, és ez a hatás üdvös. Nem írjuk felül a törvényt, Zsolt, csak azt kérjük a MAB-tól, hogy mondja meg előre. Szerintem az egyetemeknek ez jó, az egyetemek minőségét ez javítja, és talán könnyebbé teszi a MAB dolgát is, ha az egyetemek erre fel tudnak készülni.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): A főosztályvezető úr válaszából úgy értettem, hogy ez a szempontrendszer rendelkezésre áll. Ha nem áll rendelkezésre, akkor viszont azt kellene a javaslatban leírni, amit most Pokorni képviselő úr elmondott. Azzal egyetértek, amit mondott, de itt nem azt látom leírva. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha szabad nekem is szólnom, én azt gondolom, hogy van logika ebben az indítványban, ezzel szemben az az aggály is..., tehát a megfogalmazása miatt az az aggály is élő, amit Tatai-Tóth képviselő úr mondott. Azt az Akkreditációs Bizottság nem tudja egy évvel előre megálmodni, hogy milyen szakindítási kérelmet fog benyújtani egy felsőoktatási intézmény, és hogy annak a szakmai szempontrendszerét ennek megfelelően ki tudja dolgozni. Ha meg tudunk fogalmazni... Én ebben a pontban igazodnék a kormány álláspontjához, és ezt így nem fogom támogatni, de ha meg tudunk fogalmazni egy olyan követelményt, ami a törvényben, illetőleg a törvény által kiadott felhatalmazásban, a törvény által adott felhatalmazás szerinti kormányrendeletben nem szerepel, akkor én azt támogatnám. Úgyhogy egyelőre szavazzunk magáról az indítványról!
A 23. pontban foglaltakat tehát a kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Ezt a bizottság sem támogatja.
Érkezett közben egy javaslat, hogy az "Akkreditációs Bizottság elbírálásainak szakmai szempontrendszere" helyett az az indítvány lenne, hogy a bizottság bírálati szakmai szempontrendszerét hozza nyilvánosságra. Nem tudom, hogy ez pontosabb-e, jobban értelmezhető-e, illetőleg nem fölösleges-e a szóban forgó rendeletek szerint.
(Tatai-Tóth András és Pokorni Zoltán jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr, aztán Pokorni képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Ha a valódi szándékot nézem, amit ez az előző, leszavazott indítvány tartalmaz, akkor annak az felelne meg, hogy a bizottság elbírálásának a szakmai szempontrendszerét vagy annak a változását, gondolom, a nyilvánosságra hozatala után egy évvel lehet elkezdeni alkalmazni. Azt gondolom, hogy ez volt a szándék. Mert azzal egyetértek, hogy ne később derüljön ki, hogy mik a szempontok, és hogy ez kiszámítható legyen, de akkor az lenne a megoldás, hogy nyilvánosságra hozza a bizottság, hogy így fogok eljárni, de nem holnaptól, hanem ha ezt december 25-én hoztam meg, akkor jövő év december 25-étől.
ELNÖK: Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Igen. A probléma a változás és a változás utáni azonnali implementáció.
ELNÖK: Kérdezem a kormány álláspontját egy ilyen tartalmú bizottsági módosító... A főosztályvezető úr álláspontját kérdezem egy ilyen tartalmú módosító indítványról.
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen. Igen.
ELNÖK: Ez vállalható. Azt gondolom, hogy tudunk róla szavazni, akkor is, ha a szövegszerű megfogalmazás most hirtelen nincs előttünk. Az értelmét mindenki látja. Magyarán a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a bírálati szempontrendszerében végrehajtott változtatásokat azok nyilvánosságra hozatala után egy évvel kezdheti el alkalmazni - valami ilyen megfogalmazás lenne a törvényben. Kérdezem a bizottságot, hogy benyújtunk-e egy ilyen tartalmú módosító indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Igen, ezt benyújtjuk. Meg fogjuk fogalmazni. Köszönöm szépen.
A 24. pontban Révész képviselő úr és társai még mindig az Akkreditációs Bizottság összetételéről kívánnak... Nem, bocsánat, ez most már a Felülvizsgálati Bizottság, tehát a Felülvizsgálati Bizottság összetételét kívánják megváltoztatni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 25. pontban Pósán képviselő úr és társai a 120. § (9) bekezdését javasolják elhagyni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 26. pontban lévő módosító indítványt megint csak én követettem el, amely a közintézet, költségvetési szerv, köz- nem tudom én micsoda, vállalkozói közintézet és hasonlók forgatagában kíván rendet vágni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 27. pontban Hoffmann Rózsa képviselő asszony és társai megint csak a "költségvetési szervként működő intézmény"-ből kívánják a "költségvetési szervként működő" jelzőt kihagyni, illetőleg aztán még a szenátus jóváhagyásához is kötnék. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 28. pontban Zsigó alelnök és társai részint megint a költségvetési szerv ügyet kívánják elrendezni, de egy helyesírási hibát is kijavítanának. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A "költségvetési szerv" elhagyását nem támogatja, a vesszőhiba korrigálását természetesen igen.
ELNÖK: Ennek örülök, ezt majd... De nem, mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság, úgyhogy akkor majd nyilván benyújtunk egy módosító indítványt. Mindenesetre most a 28. pontról szavazunk. Aki tehát támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Nyújtsunk be egy bizottsági módosító indítványt az összes többivel együtt a helyesírási hibák korrekciójára!
A 29. pontban Pánczél képviselő úr és társai a 141. § (2) bekezdését kívánják elhagyni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 30. pontban megint csak én vagyok az, aki hosszú-hosszú szövegrészek elhagyása helyett egy rövidebbet és az egészségügyi intézmények szolgáltató tevékenységére vonatkozó rendelkezést kívánnék beiktatni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 31. pontban Kuzma képviselő úr és társai a vezető testület elnöke és tagjai..., tehát a 2. számú melléklet 2/A pontját kívánják módosítani. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 32. pontban Kuzma képviselő úr és társai a hatálybaléptetés időpontját javasolják eltolni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 33. pontban Tóth Ferenc képviselő úr és társai a 47. § számtalan pontjának elhagyását, illetőleg módosítását javasolják. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 34. pontban Pánczél képviselő úr és társai a 47. § k) pontját javasolják módosítani. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 35. pontban Pósán képviselő úr és társai a hatályát vesztő rendelkezéseket kívánják egy ponttal kiegészíteni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 36. pontban ugyancsak Pósán képviselő úr és társai egy hatályát vesztő bekezdést hatályban kívánnak tartani. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 37. pontban Cseresnyés képviselő úr és társai az 50. § (5) bekezdését javasolják elhagyni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 38. pontban Tóth képviselő úr és társai az 50. § (5) bekezdését módosítani javasolják. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 39. pontban Zsigó képviselő úr és társai az 50. § (7) bekezdésének elhagyását javasolják. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 40. és egyben utolsó pontban Révész képviselő úr és társai az 50. § (9) bekezdését kívánják megint csak hatálybaléptetés, illetőleg hatályban tartás tekintetében módosítani. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Ezzel az ajánlás- vagy a kiegészítőajánlás-tervezet végére értünk, ám ezzel szemben néhány bizottsági módosító indítvány benyújtására érkezett még javaslat - ezeket a képviselő hölgyeknek és uraknak kiosztattam. Most tehát arról szavazunk, hogy kíván-e a bizottság ilyen értelmű módosító indítványokat benyújtani.
(Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr általában vagy valamelyikhez kíván hozzászólni?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Egy mondatot általában.
ELNÖK: Általában. Képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Szeretném önöket emlékeztetni, hogy a hétfői ülésünkön a vita során a kormány, a minisztérium képviselője, a szakállamtitkár úr jelezte bizonyos módosítóknál, hogy kisebb korrekciókkal tudja azokat támogatni a kormányzat, az eredeti módon nem. Miután már hétfőn lezárult a vita, így azt kérjük a bizottságtól, hogy ezt az öt indítványt, amely összefügg a hétfői vitánkkal, támogassa és nyújtsa be. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor tehát megyünk sorban.
Elsőként a 109. § (1) bekezdésében az Akkreditációs Bizottság eljárására vonatkozóan az "intézmény- és programakkreditáció keretében" szavakat kívánja a javaslat beiktatni. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) Kérdezem a bizottságot, benyújtunk-e egy ilyen indítványt. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja.
A 104. § e) pontjának módosítását - ez a miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai közül az egyik - kívánja másképpen átfogalmazni a következő javaslat. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A felsőoktatási törvény 55. § (2) bekezdésében az utolsó mondat, az államilag támogatott képzésre vonatkozó feltétel megfogalmazása történnék másképpen a következő javaslat szerint. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 68. § (3) bekezdésében ez a doktorjelölt ki lehet sok vitát váltott ki hétfőn, ennek a pontosítására tennénk javaslatot. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a tisztelt bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Utoljára a felsőoktatási törvény 107. §-át egy (7) bekezdéssel javasolnánk kiegészíteni, ez a regisztrációs központ hatáskörét szabályozná a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok előállítására és forgalomba hozatalára nézve. A kormány?
SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Akkor ezeket a bizottsági módosító indítványokat benyújtjuk, és amennyiben senkinek nincs arra vonatkozó igénye, hogy további bizottsági módosító indítványokat nyújtsunk be (Senki nem jelentkezik.), akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Megköszönöm a főosztályvezető úrnak és munkatársainak a részvételt.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/10979. számú törvényjavaslat
Módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként
Tisztelt Bizottság! Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítására T/10979. számon benyújtott javaslat módosító indítványainak megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként az összes ajánlási pontban szereplő indítványt tárgyalnunk kell. Köszöntöm a napirendi pont tárgyalásán a kormány képviseletében megjelent Szüdi János szakállamtitkár urat. Kezdjük a vitát!
Az 1. pontban Magyar Bálint képviselő úr a 9. § (8) bekezdését kívánja elhagyni. A kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnök úr, mondhatnék egy általános észrevételt, hogy ne kelljen mindig elmondani?
ELNÖK: Hogyne! Hálás leszek érte.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincs kormányzati álláspont, mert a szakmai vitát most fogjuk lefolytatni az OKNT-vel és a KT-vel. Az összes indítványt átnézve viszont úgy látjuk, hogy az Arató úr által benyújtott indítványok azok, amelyek egyértelműbbnek tűnnek, mint az eredeti szöveg. Ezt mondanám el, anélkül, hogy többször szóljak, hacsak nem kérdeznek, ezt a szakmai véleményt mondtam volna el.
ELNÖK: Ezt úgy kell érteni, hogy a tárca az Arató képviselőtársunk által benyújtott indítványokat és csakis azokat támogatja?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt mondtam, hogy az tűnik a legpontosabbnak, de nincs kormányzati vélemény...
ELNÖK: Most a tárca véleményét kérdezzük.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A tárcának az a véleménye, hogy az tűnik a legmegfelelőbbnek.
ELNÖK: Világos.
Akkor tehát Magyar Bálint 1. pontban foglalt indítványa nem tűnik a legpontosabbnak a tárca véleménye szerint. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e ezt az indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Bocsánat, nekem feladatom, hogy egy kezemmel ezt támogassam.
A 2. pontban egy Arató államtitkár úr által benyújtott módosító indítvány található. Ez a tárca szerint a lehető legpontosabbnak tűnik.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Csak hogy nehogy házszabályszerűtlenséget kövessünk el, én nem ragaszkodom feltétlenül a megszólaláshoz, csak az előterjesztő...
ELNÖK: Bocsánat, az előterjesztőt kell megkérdeznem.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: ...az előterjesztők nevében szeretném az előterjesztők nagyjából közös álláspontját ismertetni. Az 1. pontot nem támogattuk.
ELNÖK: Igen. És a 2. pontot?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: A 2. pontot támogatjuk.
ELNÖK: A 2. pontot az előterjesztő támogatja, a kormány szerint pontosnak tűnik. (Pánczél Károly jelzésére:) Pánczél képviselő úré a szó.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Amikor ennek a törvénymódosításnak az általános vitája volt, akkor abban konszenzus volt közöttünk, hogy valamiféleképpen a felsőoktatás minőségének az emelése a cél, és hogy az MSZP-s képviselőtársaink ezért adták be ezt a módosító javaslatot, köztük ezt a paragrafust is, amely az emelt szintű érettségit kvázi kötelezővé tenné a felsőoktatási belépéshez. Ehhez képest Magyar Bálint előző, egyharmadot sem kapott módosító javaslata az egész erről szóló bekezdést kivenné. Felhívnám a figyelmüket arra, hogy az önök törvénymódosításából ennek a mondatnak a kivételével gyakorlatilag a lényegét veszíti el az egész, amit beadtak. Azon lehet vitatkozni, hogy az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele emeli-e a felsőoktatás színvonalát, hogy a tárca szerint lebonyolítható-e megfelelő időben az érettségi, mert ad absurdum az is előfordulhat egy-egy, a felsőoktatásba jelentkezni kívánó érettségiző diáknál, hogy akár hat tantárgyból is emelt szintű érettségit kell tennie. Tehát ezeken a szakmai kérdéseken lehetne vitatkozni, de az biztos, hogy ha önök ezt a módosítást megszavazzák, akkor pont a lényegét veszíti el az önök törvénymódosítása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ez a probléma szervesen összefügg az előző törvényjavaslatban tárgyalt egyik módosító indítvánnyal, jelesül azzal, hogy végeredményben ezt a hatálybaléptetés és részletkérdések tekintetében ugyan eltérő módon, de valamennyiünk által támogatott javaslatot hol és milyen módon szabályozzuk. Lehet itt szabályozni, lehet a felsőoktatási törvényben szabályozni. Abban maradtunk, hogy ott adtunk egy esélyt annak a lehetőségnek, hogy ez a közoktatási törvényben legyen szabályozva. Ez a javaslat arról szól, és megítélésem szerint ennek is érdemes egy esélyt adni, hogy a felsőoktatási törvényben legyen szabályozva. Ugyanaz a helyzet: megszavazhatjuk, vagy legalább egyharmadot adhatunk neki, ebben az esetben a plenáris ülésen szavazni fogunk róla, és addig kialakulhat a szakmai álláspont, hogy melyiket és milyen módon támogassuk.
(Tatai-Tóth András és Pánczél Károly jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr kért szót, aztán ismét Pánczél képviselő úr következik.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Igaza lenne Pánczél képviselő úrnak, ha nem lenne az ajánlás 10. pontja, amely a felsőoktatási törvényben ugyanezt próbálja meg rendezni, és itt utal arra, hogy a felsőoktatási törvény rendezi el a kérdést. Nyilvánvaló tehát, hogy egy olyan megoldást is lehet találni vagy el lehet fogadni, hogy a közoktatási törvény ezt eleve kimondja, viszont én elfogadtam a minisztériumnak azt a szakmai álláspontját, hogy talán azt, hogy mi az egyetemre, főiskolára való belépés feltétele, nem a közoktatási törvényben, hanem a felsőoktatási törvényben kell elrendezni. Tehát nem az a végkövetkeztetésünk, amire ön gondolt, hogy ejtjük az egészet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Megértettem, így van, és azzal egyet is lehet érteni, hogy mindezt inkább a felsőoktatási törvény szabályozza. Azonban ott is láttunk már erre irányuló beadványokat, amelyeknek gyakorlatilag az a lényege, hogy a kormány majd egyeztet a felsőoktatási intézményekkel, és úgy dől el, hogy milyen tantárgyakból kérnek emelt szintű érettségit. Ez a mai állapothoz képest nem jelent túl nagy változást, hiszen egyébként gyakorlatilag ma is a felsőoktatási intézmények döntési jogköre az, hogy kérnek-e emelt szintűt vagy nem. Gyakorlatilag tehát az, amit most önök beadtak, amire kísérletet tettek, azt gondolom, nem fogja meghozni a kellő eredményt, mert nem is megy át a törvénykezésen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Most tehát a 2. pontban foglalt indítványról szavazunk. Az előterjesztő támogatja, a tárca álláspontja szerint pontosabb, mint ami eddig volt. A tisztelt bizottság támogatja-e? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontban Arató államtitkár úr a törvényjavaslat 17. §-ának (8) bekezdését javasolja... Bocsánat, a közoktatási törvény 17. §-ának (8) bekezdését javasolja módosítani. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A tárca álláspontja szerint ez pontosabb, mint a benyújtott. (Senki nem jelentkezik.) A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pontban Arató Gergely képviselőtársunk a 3. § helyett kíván más megfogalmazást. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A tárca álláspontját ismerjük. (Senki nem jelentkezik.) A bizottság támogatja-e? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pontban Kuzma képviselő úr és társai a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó javaslatot kívánják módosítani. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A tárca véleménye szerint?
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Álláspontom szerint a kettő üti egymást, és szerintem ez a jóváhagyási eljárás, amely az előzőben van, megfogható és értelmezhető. Szerintem az általános vitában elhangzottakban minden benne van. Fel is lehet menteni az illetőt, egyéni oktatást is lehet alkalmazni - mert ez hangzott el az általános vitában -, van egy jogorvoslati rend, a jogorvoslati rend értelmezhető és megfogható. Én ezért úgy érzem, hogy az előző, amit a tisztelt bizottság megszavazott, lefedi azt a szándékot, amely elhangzott az általános vitában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Pánczél Károly jelzésére:) Pánczél képviselő úré a szó.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Itt a pedagógus-továbbképzésről van szó. Egyrészről persze megértem én azt, hogy a feltételeken kvázi enyhíteni kívánnak, mert a jövő évi költségvetés erre támogatást nem tartalmaz, tehát olcsóbbá kívánják tenni. Azt azonban, hogy mindegyik pedagógus-továbbképzés programjában biztosítani kell az önképzés lehetőségét, azt gyakorlatilag mintegy kötelező alternatívát írja elő. Én azt gondolom, hogy a pedagógus-továbbképzésnek ez mindenféleképpen a romlását idézi elő. Szerintem a leghatékonyabb forma az, hogy ha már kötelezően szerepel ez a pedagógus-továbbképzés hétévenként, hogy azon személyesen részt kell venni.
Őszintén megmondom, az előző, az ajánlás 4. pontjában lévő Arató Gergely-féle módosítással sem igazán lehet egyetérteni, hiszen a pedagógus-továbbképzés éppen azt szolgálja, hogy az egyébként 10-20-30 éve a felsőoktatásban megszerzett ismereteket felfrissítse, nem pedig azt, hogy a 30 évvel ezelőtt szerzett ismereteket elismerje ebben a továbbképzésben. Egyrészről valamiféleképpen értem én ezeket a könnyítéseket, csak akkor maga a pedagógus-továbbképzés válik értelmetlenné, hogyha egyrészt nem is kell ott lenni, másrészt meg elismerik a több évtizeddel ezelőtt szerzett ismereteket a felsőoktatásban.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: A képviselő úrnak természetesen van még lehetősége a részletes vita lezárásáig ezt a részt kapcsolódó módosító javaslattal kivenni belőle. Ami miatt a... A kezdeményezőknek az volt az eredendő szándéka, hogy az írni-olvasni tudó pedagógus a továbbképzés követelményeinek, ha olyan jellegű a továbbképzés, eleget tudjon tenni anélkül is, hogy beül egy előadásra, és ott levetítik neki az olvasható szöveget, és a végén, a továbbképzés végén számot ad a tudásáról. Ez az eredeti koncepció.
Egy olyan megoldást kezdeményeztünk, amely az egész továbbképzési rendszert olyan értelemben merőben átdolgozásra kényszerítette volna, amiről a képviselő úr beszélt, tehát az összes akkreditált programot egy-másfél éven belül ki kellett volna egészíteni. Elfogadva a tárca álláspontját, hogy ez olyan vállalkozás lenne, amit nem illik a mandátumunk lejárta előtt kezdeményezni, de az eredeti célt, hogy a pedagógusnak legyen joga önállóan felkészülni egy vizsgára, és ez nem teszi kérdésessé azt, vagy nem válthatja ki azt, hogy igénytelenséget fejezne ki a javaslatunk, tehát ezt megoldja ez a javaslat. Az első részben, miután Arató képviselő úr egyúttal a tárca államtitkára, nyilván igyekeztek megoldani néhány olyan kérdést is ennek a kapcsán, amely nem tartozott szorosan a kezdeményezők szándékai közé, de kormánypártiak lévén nem is zárkózunk el attól, hogy ugyanebben a törvényjavaslatban a tárca számára indokolt és fontos ügyeket is elrendezzük.
A javaslatban tehát lényegében benne van a mi szándékunk, ami a pedagógus jogát érinti, abból a szempontból, hogy önállóan is fel tudjon készülni. Másként jelentkezik ez a továbbképzés a fővárosiak és a főváros környékiek között, akik befejezik a tanítást, délután pedig elmennek egy továbbképzésre. Ez már Tatán azt jelenti, hogy a pedagógusnak egy napra ki kell állnia a munkából, és azért van egy olyan szempontunk is, hogy lehet, hogy nem árt, ha a pedagógus többet van a gyerekekkel, végzi a munkáját, és úgy tud a továbbképzési követelményeknek eleget tenni. Az is segíti az oktatás minőségét, ha ott van a tanár a gyerekekkel, nem csak az, ha nincs ott. Ezt próbáltuk megfogalmazni.
ELNÖK: Bár az is egy szempont.
(Kormos Dénes jelzésére:) Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Csak egy mondat Pánczél képviselő úrnak arra vonatkozóan, hogy valamikor megszerzett egy képesítést vagy elvégzett egy felsőfokú tanulmányt, és azt beszámítja. Nem erről van szó, ugyanis a beszámítást a képzés végzők, aki a képzés tematikáját kialakította, feltehetően olyan továbbképzést indít, amely aktuális szakmai, pedagógiai problémákra igyekszik választ adni. Ha úgy gondolja, hogy valamilyen felsőfokú intézményekben korábban végzett követelményeket vagy tartalmak ennek nem felelnek meg, akkor lehetősége van azt mondani, hogy, kérem szépen, ezek korszerűbb ismeretek, ezek már tartalmukban mások, és tudja mérlegelni. Ebből a szövegből nyilvánvalóan nem derül ki egyértelműen, nem is derülhet ki, hogy minden továbbképzési programot át kell dolgozni. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell részt vennie annak a pedagógusnak, akinek erre a korábbi szakmai ismeretei nem adnak valóban tartalmi felmentési lehetőséget, viszont azt elismeri, hogy a szakmában nagyon sokan különböző helyen, különböző képzési formákban vesznek részt, különböző tapasztalatokat szereznek, és ezek a tapasztalatok, ismeretek jelenjenek meg. És ez összefügg a törvénymódosítás korábbi részével is, amely nem közvetlenül idekapcsolódik, de valamilyen módon mégis összefüggésben van vele, nevezetesen hogy a továbbképzés teljesítésébe 30 százalékig be lehet számítani különböző olyan jellegű tevékenységeket, amelyek valóban egy aktív továbbképzések lehetnek, akár bemutató órákra és egyebekre vonatkozóan.
Magyarán szólva inkább abba az irányba megy, hogy a meglévő ismereteket, az egyéb módon megszerzett ismereteket és azoknál a pedagógusoknál, akik nagyon komoly energiákat fordítanak az önfejlesztésre és a szakmai ismereteik bővítésére, ezt érvényre juttathassák egy továbbképzési formában. Minőségi engedményt nem kíván adni, hanem ezeket a feltételeket kívánja rugalmasabban alkalmazni az egyébként a pedagógusok részéről több helyen, több szakmai beszélgetés kapcsán megfogalmazott igény is, feltehetően akár ez a kettő tud is találkozni ezzel a módosítással.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy mindenki mindent elmondott. Az 5. pontnál, a Kuzma képviselő úr és társai által benyújtott indítványnál tartunk. Az előterjesztő nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 6. pontban Révész Máriusz képviselő úr és társai indítványozzák a 40. § (3) bekezdésének kiemelését az egészből. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A kormány, pontosabban a tárca álláspontját ismerjük. Kérdezem tehát a bizottságot, támogatja-e a 6. pontban foglalt... (Pánczél Károly: Kérdezni szeretnék.) Bocsánat, igen! (Pánczél Károly: Kérdezni szeretnék.) Parancsoljon, képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nem tudom persze, hogy az államtitkár úr tud-e erre válaszolni, de jogban gyakorlott ember. Az szmsz-ben rögzítettek jelenthetik-e alapját szabálysértési eljárásnak vagy bírságnak? - itt az iskolai szmsz-re gondolok.
DR. SZÜDI JÁNOS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Jelenleg nem.
ELNÖK: (Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Annyit azért hozzá kell tenni, hogy nem a Révész Máriusz képviselő úr által megfogalmazott indoklás miatt támogatjuk, hogy maradjon ki a javaslatból ez a paragrafus. Ennek egy egyszerűbb oka van: körülbelül két hete a parlament megszavazta ezt a törvényt, és én azt gondolom, hogy ha ki lesz hirdetve, amit megszavaztunk két hete, akkor az, legalábbis a korábbi jogi álláspont szerint, megnyit egy utat ahhoz, hogy egyéb jogszabályokat... Miután a törvény hatalmazza fel az intézményt arra, hogy ilyen szabályokat alkosson, lehetőség nyílhat arra, hogy ehhez a többi kormányrendeletet és egyéb szabálysértési jogszabályt hozzáigazítva nagyobb védelmet jelentsen az iskolában az erőszakos viselkedéssel szemben, amely egyébként az általános jogszabályokba még nem ütközik, de egy iskolában megengedhetetlen. Tehát azt az űrt ki lehet majd pótolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. A képviselő úr tehát azt mondja, hogy jelen pillanatban ezek még nem szankcionálhatóak, de ha a kormány a szabálysértési kódexet módosítja ennek a felhatalmazásnak az alapján, akkor majd azok lesznek.
A 6. pontnál tartunk. Az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 7. pontban Révész képviselő úr és társai a közoktatási törvény 102. § (4) bekezdésének elhagyását javasolják. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság... (Pánczél Károly jelzésére:) Bocsánat, Pánczél képviselő úr!
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Elnézést, egy kicsit ütemet tévesztettem, merthogy azt gondoltam, hátha a tárcát is megkérdezte volna az elnök úr, de az államtitkár úr már az elején nyilatkozott.
Az egész bekezdés elhagyását javasoljuk. Ez az a történet, amellyel abszolút nem értettünk egyet az általános vitában sem. Továbbra is azt gondoljuk, hogy ez a 40 százalékos meghatározás egy komoly vétójogot takar, és szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróságnak '91-ben volt egy olyan határozata, amely ezt kizárja. Ugyan látom, hogy a későbbiekben van egy olyan módosító - igen, a következő módosító javaslat - amelyet Arató Gergely nyújtott be, amely arra vonatkozik, hogy csak a nevelőtestület legalább 40 százalékos támogatottságához kötné a vezetői programnak az elfogadását. Az előző vitában jeleztem is, hogy egyébként az alkalmazotti közösség nem is szokott szavazni a vezetői programról, és enyhén szólva túlzás lenne mondjuk 8-10 éves gyerekek titkos szavazásához kötni a vezetői programról való szavazást is. Úgyhogy a következő javaslat egy fokkal jobb ennél, de mi továbbra is határozottan kijelenthetjük azt, hogy nem fogjuk ezt támogatni. Olyan kétharmados önkormányzatitörvény-szakaszt is érint, amely erősen sérti a fenntartói, tulajdonosi jogokat. Vitatkozhatnánk, hogy ha 40 százalék, akkor miért nem mondjuk egyharmad, vagy miért nem legalább 50 százalék, de talán ezen mi nem is akarunk vitatkozni. Úgy gondoljuk, bármilyen ilyen százalékos vétót ide beemelni ide, az ellentétes az önkormányzati törvénnyel.
ELNÖK: Abban a képviselő úrnak kétségkívül igaza van, hogy ez ellentétes az önkormányzati törvénnyel - azért tartalmazza a törvényjavaslat az önkormányzati törvény idevonatkozó paragrafusának a kiegészítését is.
PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Az már külön érdekesség, hogy felessel módosítani kétharmadost...
ELNÖK: Nem felessel, képviselő úr; ez egy olyan törvényjavaslat, amelynek lesznek feles részei, meg lesznek kétharmados részei. Szinte minden nap szavazunk ilyen módon a tisztelt Házban, úgyhogy nem hiszem, hogy ennek bármiféle akadálya lenne.
A 7. pontnál, Révész Máriusz és képviselőtársai indítványánál tartunk tehát. Az előterjesztő nem támogatja, a tárca álláspontját ismerjük. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 8. pontban Arató képviselő úr ugyanennek a paragrafusnak egy módosítását javasolja, amely szerint a nevelőtestület 40 százalékának a támogatásához legyen kötve a kinevezés. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Az előterjesztők ezt támogatják, de engedjék meg, hogy egy mondattal indokoljam! Éppen az ellenzéki képviselőtársak által a bizottsági ülésen, majd a parlamentben kifejtett álláspont miatt járultak hozzá az előterjesztők Arató Gergely javaslatának a támogatásához, hogy szűkítsük le a titkos szavazásban részt vevők körét arra a tantestületre, nevelőtestületre, amely gyakorlatilag kompetens a pedagógiai program elfogadásában. A fenntartó ezt csak akkor tagadhatja meg, ha törvénysértést tartalmaz. Miután tehát döntési joga van a tantestületnek a pedagógiai programban, indokolt, hogy a vezető vezetői programjához érdemlegesebben szóljon hozzá, hogy ne kerüljön abba a helyzetbe az iskola, hogy van a vezetőnek egy programja, amely nyilván érinti a pedagógiai tevékenységet is, és az köszönőviszonyban nincs a tantestület álláspontjával, sok értékes pedagógiai műhely ment tönkre ilyen feszültség miatt. Tehát kompromisszumkészségünknek tettünk javaslatot egyrészt az önök kérésére a leszűkítésben, a másik javaslatot, tehát az alkotmányossági aggályokat pedig áttanulmányozva az Alkotmánybíróság döntését... Annak két eleme volt. Az egyik, hogy rendelet adta meg akkor ezt a jogot, egy '85-ben kiadott miniszteri rendelet, amely nyilván alkotmányellenes volt, az önkormányzati törvénnyel szemben, itt törvény adja meg ezt a jogot. A másik alkotmánybírósági aggály az volt, hogy a kétharmados önkormányzati törvényben garantált fenntartói jogokat egy kormányrendelettel korlátozta - ez még inkább alkotmányellenes volt. Éppen ezért a kétharmados önkormányzati törvényben lehet a fenntartói jogokat korlátozni, ez nem alkotmányellenes, és nem alkotmányellenes az sem, hogyha ezzel a felhatalmazással, amit az önkormányzati törvény módosítása tartalmaz, valamilyen arányban - ezt nem dönti el az önkormányzati törvény - a tantestület beleszólhat ebbe.
Hogyha önök azt mondják, hogy 25 százalékot tudnak elfogadni, az már tárgyalási alap lehet. A jelenlegi nullához képest, hogy le lehet söpörni a tantestület véleményét, ez már előrelépés lenne. Mi tehát mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy ennek a gyakorlati problémának a megoldása irányába, legalább az irányba legyen egy határozott parlamenti lépés, és ezért fenntartjuk az eredeti javaslatunk lényegét, amit Arató Gergely javaslatának a támogatásával is ki akarunk fejezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A 8. pontnál tartunk tehát, az előterjesztő támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pontban Magyar Bálint képviselő úr megint csak az emelt szintű érettségi kiszerelésének második lépését javasolja. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A tárca álláspontját ismerjük. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság támogatja-e? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 10. pontban Arató Gergely képviselő úr a felsőoktatási törvény módosítását kívánja másképpen megfogalmazni, úgy, hogy ez az emelt szintű érettségi belekerüljön. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Az előterjesztők nevében támogatom ezt, azzal a megjegyzéssel, hogy miután kialakítottuk a közös álláspontot, sokszor elolvasva a szöveget előfordulhat, hogy még pontosításra szorul. Többféle értelmezést lehetővé tesz a szöveg. Tehát támogatjuk, de nem biztos, hogy ez a végleges változat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, kapcsolódó módosító indítvány benyújtására mindenkinek lehetősége lesz.
Most tehát a 10. pontról szavazunk. Az előterjesztő támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 11. pontban Révész Máriusz képviselő úr indítványa szerepel, amely az önkormányzati törvény módosítását kívánja kivenni a törvényjavaslatból. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 12. pontban Tóth képviselő úr és társai a hatályba léptető rendelkezések egy részét kívánják elhagyni. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 13. pontban Arató képviselő úr kívánja a hatályba léptető rendelkezések egyikét elhagyni. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 14. pontban Magyar Bálint képviselő úr ugyancsak hatályba léptető rendelkezést kíván kivenni. Az előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 15. pontban Magyar Bálint képviselő úr megint csak határidőket javasol módosítani - ugyanerre vonatkozik egyébként a 16. pont is, Arató képviselő úr indítványa. Az előterjesztő támogatja-e valamelyiket?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP) előterjesztő: Nem támogatjuk egyiket sem, azzal a megjegyzéssel, hogy az előterjesztők között a 13-asban konszenzus alakult ki, és örülök, hogy a kormányzatnak vagy legalábbis a minisztériumnak a szakmai álláspontja közelít ehhez, ahogy azt az államtitkár úr jelezte. Viszont hogy a hatálybaléptetésben megoldható-e... Szakmai vita alakult ki közöttünk, hogy 2012-ben már lehet-e emelt szintű érettségit követelménnyé tenni, vagy csak a középiskolába belépők, tehát a kilencedikesek, mire elérnek az érettségiig, akkor, tehát 2014-ben léphet életbe, ebben még a véső közös álláspontot nem alakítottuk ki. Csak hogy ne rébuszokban beszéljek, én magam megoldhatónak látom a 2012-ben történő bevezetést, felkészültnek látom erre az iskolákat. Természetesen a szakmai szervezetekkel további konzultációkat folytatunk, és az alapján alakítjuk ki az álláspontunkat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ha megengedik, képviselőként én is hadd tegyek hozzá egy mondatot!
Én a 16. pontban lévő indítványt támogatom, és nem az iskolák felkészültsége vagy fel nem készültsége miatt, hanem azon alapjogi megfontolás miatt, hogy aki a középiskolát abban a tudatban kezdte meg, hogy a középszintű érettségi elegendő lesz az egyetemi felvételihez, annak menet közben ne változtassuk meg a szabályokat, tehát ne mondjuk azt, hogy ezentúl a futballt úgy játsszuk, mint a golfot.
Az előterjesztő tehát az egyik javaslatot sem támogatja. A 15-ösről, Magyar Bálint képviselő úr indítványáról szavazunk elsőként. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Támogatja-e a bizottság a 16. pontban foglalt indítványt, Arató Gergely képviselő úr javaslatát? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Ezt a bizottság támogatja... Számoljunk! Ez 11 igen. Aki nem? (Szavazás.) Egy. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Kilenc. 11:10 arányban ezt a bizottság támogatta.
Tisztelt Bizottság! Ha a papírjaink között nem vesztem el, akkor azt hiszem, hogy ehhez bizottsági módosító indítványra javaslat nem érkezett, következésképpen ennek a napirendi pontnak is a végére értünk.
Az egyebek között egy olyan bejelentenivalóm van, hogy a jövő héten a bűnügyi nyilvántartási rendszerre vonatkozó T/11004. számon benyújtott törvényjavaslat, amelyben nem vagyunk ugyan kijelölt bizottság, de érkezett kezdeményezés arra nézve, hogy tárgyaljuk meg, tekintettel arra, hogy az oktatásra, illetőleg a bizottság hatáskörébe tartozó más kérdésekre vonatkozó számos utalást tartalmaz. Jelezni szeretném, hogy amennyiben a bizottság kijelölés nélkül tárgyal egy javaslatot, akkor a jogai azonosak az egyes képviselők jogaival, magyarán nem nyújthat be bizottsági módosító indítványt, csak olyat, amilyet az egyéni képviselők. A jövő héten kell majd döntenünk arról, hogy napirendre vesszük-e ezt az indítványt, itt csak be kívántam jelenteni, hogy tudomásom szerint fennállásunk óta először találkozunk egy ilyen problémával. Erről majd akkor határoznunk kell. (Az elnök Edelényi Zsuzsánnával egyeztet.) A jövő héten felvesszük a napirendi javaslatba, aztán vagy elfogadja a bizottság, vagy nem fogadja el.
Ezzel kapcsolatban van-e valakinek mondanivalója? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Másnak van-e bejelentenivalója? (Kormos Dénes jelzésére:) Kormos képviselő úr!
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Lenne egy olyan javaslatom, ha ez támogatást nyer a bizottság tagjai részéről. A bizottság delegált engem a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórumba, ott elindultak munkák, és komoly döntések is várhatók az elkövetkezendő időszakban. Amennyiben a bizottság egyetért vele, akkor az első körben szívesen adnék a következő ülésen egy szóbeli tájékoztatást arról, hogy hogy áll a program, milyen lépések, esetlegesen milyen pályázatok várhatók, hogy a bizottság tagjai folyamatosan nyomon tudják követni az eseményeket. Tehát ezt egy napirendi javaslatként ajánlanám.
ELNÖK: Tudomásul vettük, a titkárság jegyezte.
(Tatai-Tóth András jelzésére:) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Lehet, hogy egy kicsit megfáradtam, de nem tudtam követni, hogy mikor lesz a következő ülésünk. (Közbeszólások: Nem volt róla szó!) Ja, hogy nem volt róla szó.
ELNÖK: Nem volt róla szó. (Tóth Ferenc: Nagyon megfáradtál! - Derültség.)
Van-e még valakinek az egyebek keretében bármije? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Akkor köszönöm szépen a megjelenést és a munkát, viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 54 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese