ÚMFTB-1/2007.
(ÚMFTB-1/2006-2010.)
az Országgyűlés Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő
eseti bizottságának
2007. február 7-én, szerdán, 11 óra 12 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelentek*
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető*
A bizottság tagjainak bemutatkozása*
Határozatképesség megállapítása*
A napirend elfogadása*
A bizottság ügyrendjének megtárgyalása és elfogadása*
Az elnök bevezetője*
Hozzászólások*
Szavazás*
Egyebek*
Hozzászólások*
Elnököl: Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Szűcs Erika (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Varju László (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Veszprém, Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Latorcai János (KDNP)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Veress József (MSZP) Dr. Baráth Etelének (MSZP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 12 perc)
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság első alakuló ülésén megjelenteket. Külön tisztelettel köszöntöm a bizottságunk tagjait, és szeretném - picit talán rendbontó módon -, ha fel is olvashatnám, hogy ki is az, aki a bizottságunk tagja, picit ismerjük is meg egymást.
A bizottság tagjainak bemutatkozása
A bizottságnak egy elnöke és két alelnöke van. Az alelnök urakat már korábbi eredményes EU-forrásokhoz kapcsolódó miniszteri, elnökségi, egyéb munkájuk kapcsán szerintem mindannyian nagyon jól ismerjük: Eörsi Mátyás alelnök úr, az Európai ügyek bizottságának elnöke. Sokan vagyunk tagjai a jelenlévők közül is annak a bizottságnak, és nagyon eredményesen - hogy is mondjam -, konszenzusos alapon, jól végezzük a munkánkat, úgyhogy mértékadó a bizottság munkájára is; dr. Baráth Etele miniszter úrral korábbi az ismeretségünk, legalábbis konferenciák vonatkozásában, hiszen szakmai munkájával megalapozta azt, hogy egyáltalán EU-forrásokról tudjunk beszélni.
És akkor sorban a bizottság többi tagja, először a hölgyeket szeretném mondani annak rendje-módja szerint: Szűcs Erika is nagyon régen foglalkozik európai uniós forrásokkal, alpolgármesterként és mindenféle tanácsokban az észak-magyarországi régió fejlődése érdekében teszi a munkáját, reméljük, a bizottságban is hasonló együttműködést tudunk megvalósítani. (Szűcs Erika: Igyekszem.)
Tóth Tiborné dr., most megkérlek, hogy mutatkozz be egy picit vagy mondjál pár szót, mert eddig terjedt az ismeretem.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Zsuzsa a keresztnevem. A mosonmagyaróvári választókerületben egyéni képviselőjelöltként indultam és kerültem be a parlamentbe. Oktatáspolitikusnak tartom magam, hisz egy olyan iskolát igazgattam, amely Európai Kiválóság-díjas lett, Európa hét legkiválóbb iskoláinak az egyike. A bizottságban való részvételem önkéntes jelentkezés alapján történt, a frakció úgy döntött, hogy ebben a tekintetben is hasznosítja a nemzetközi tapasztalataimat. Régi előéletem kapcsán Európában is és az Egyesült Államokban is oktatáspolitikusként már megjelentem, és úgy gondolom, elég nagy rálátásom van azokra a fejlesztési folyamatokra, amelyeket elsősorban a saját szakmámon belül is szeretnék majd indukálni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az oktatás rendkívül fontos, mint egyetemi oktató is ezt érzem nap mint nap, és örülök, hogy ilyen szakpolitikussal bővült a bizottságunk.
Menjünk sorba! Varju László!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Gyakorlatilag a közép-magyarországi régió érintettsége okán, de alapvetően a frakció képviseletében igyekszem segíteni azt, hogy a területfejlesztés és az európai uniós fejlesztések minél eredményesebben és minél hatékonyabban valósuljanak meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mindannyian erre fogunk törekedni, köszönjük szépen. Hock Zoltán úr, az MDF részéről!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Ahogy mondta az elnök asszony, Hock Zoltán vagyok. Tizenhat éven keresztül Újpest alpolgármestere voltam, most jelenleg a fővárosi MDF-frakciónak a vezetőjeként és az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagjaként veszek részt. Nyilvánvalóan az én érdeklődési területem célirányosan az önkormányzatok fejlesztési lehetősége, ezen belül a közép-magyarországi régió, hiszen itt élünk, ebben dolgozunk. Ezen keresztül és ennek tükrében szeretném ennek a bizottságnak a munkáját segíteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Úgy érzem, erős közép-magyarországi szerep jut a bizottságra, meg ellensúly nekünk, hogy Magyarország többi részét is képviseljük annak rendje-módja szerint.
Dr. Latorcai János képviselőtársam a következő.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Latorcai János vagyok. Immár húsz éve foglalkozom gazdaságpolitikával, néha főállásban is, teljes egészében. Ezen belül egyik kiemelt területem a kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint a területi kiegyenlítés, és ha ezen a területen sikerül egyet-egyet az ország érdekében lépni, akkor úgy érzem, hogy a munkám és ezen túl a bizottság munkája nem lesz sikertelen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szatmáry Kristóf!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Szatmáry Kristóf vagyok. Igazából két vasat tartok a tűzbe ilyen szempontból, hiszen egyrészt én is a közép-magyarországi régiót erősítem. Budapest XVI. kerületében vagyok önkormányzati képviselő most már ötödik éve, ott egyébként az uniós tanácsnoki posztot töltöm be, tehát ilyen szempontból teljesen passzol az ottani és az itteni szereplésem. A másik oldalról én ugyancsak a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozom, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának vagyok az egyik általános elnökhelyettese, illetve a Vállalkozók Pártjában töltök be funkciókat. Úgy gondolom, a Fidesz-frakció részéről alapvetően ezeknek a területeknek a képviseletét, a minél hatékonyabb közös munkában való részvételt várják tőlem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, Kristóf. Dr. Horváth Zsolt!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém, Fidesz): Köszönöm szépen. Azt hiszem, politikusként én vagyok a legfiatalabb ebben a bizottságban, hiszen 2006. október 1-je óta vagyok országgyűlési képviselő a közép-dunántúli régió képviseletében, hiszen Veszprémből érkeztem. Azt gondolom, azért is eshetett rám a választás, mert korábban nem politikusként területfejlesztési területen dolgoztam, illetve Európa-jogi szakjogászi minősítést szereztem az egyetem elvégzése után. Nagyon remélem azt, hogy a következő időszakban a régiók tekintetében és a fejlesztési források hatékony megvalósulását tekintve nagy figyelmet fognak kapni, én erre törekszem majd a bizottsági munka során.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, Zsolt. Ágh Péter, ha nem is a legfiatalabb politikus, de a legfiatalabb egészen biztosan.
ÁGH PÉTER (Fidesz): A legfiatalabb fideszes képviselő, és a képviselők közt a második legfiatalabb.
ELNÖK: Itt nálunk a legfiatalabb, ezt a kor kérdezése nélkül bizton állíthatom.
ÁGH PÉTER (Fidesz): Igen. Ebből kifolyólag első ciklusos képviselő vagyok, és ezen a bizottságon kívül részt veszek az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság munkájában. 2002 óta Szombathelyen önkormányzati képviselő vagyok, úgyhogy én Nyugat-Dunántúlt képviselem.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ennyit a bizottságunk tagjait illetően.
Bizottságunk történetének kezdete - mindannyian emlékszünk rá - talán júniusra datálódik, amikor egy bizonyos 371. irományszámmal javaslatot tett a Fidesz-KDNP-frakció arra vonatkozóan, hogy biztosítsa a kormány a végrehajtó hatalomnak a törvényhozó hatalom általi ellenőrzését, és ennek érdekében egy eseti bizottságot állítson fel. Hosszú a története, a végeredmény egy politikai konszenzus, aminek eredményeképpen ma alakuló ülését tartja az eseti bizottság. Van egy 55/2006. számú országgyűlési határozat, amely kimondja, hogy a fejlesztési források felhasználására, az NFT II. végrehajtására egy ellenőrző eseti bizottság felállításáról döntött tavaly december 6-án az Országgyűlés. Köszönöm szépen.
Határozatképesség megállapítása
Nézzük a határozatképességünket! Úgy látom, hogy száz százalékban jelen vagyunk, egy helyettesítéssel természetesen: dr. Baráth Etele helyettesíti Veress Józsefet. Tessék!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Azért kérek szót, mert mindenki bemutatkozott, és ha szabad, akkor Veress Józsefet én bemutatnám két szóval, aki nincsen itt, külföldön van hivatalos úton. Ő nagyon régi játékosa már az európai témáknak, az 1994-es időszakban mint a kabinetfőnök helyettese - Horn miniszterelnök úrnál - ő foglalkozott az európai folyamatokkal, többek között az Európai Tükör című lapnak a megalapítása és annak irányítása kötődik hozzá. 2002-től az Európai Támogatások - akkor megalakult - Hivatalának alelnöke volt. Ő egyébként ebben a csapatban azon kívül, hogy fejlesztési, fejlődési folyamatokkal foglalkozik, a Dél-Alföldet képviseli.
Annyit hadd tegyek hozzá, hogy a mi oldalunkról, tehát a szocialista frakció részéről egy olyan tudatos egymás keresése volt, hogy minden jelentősebb régiónak van küldötte itt, illetve minden jelentősebb szakterületnek van küldötte. Tehát a humántól kezdve a gazdaságpolitikától a területfejlesztésen át, környezetpolitikáig mindenkinek van sajátos képviselője, tehát ha olyan feladatok adódnak, akkor mindig tudunk valami módon úgy jelentkezni rá vagy jelölni kollégát, aki ehhez ért.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Merem remélni, hogy ez egy olyan szakmai munkát is megalapoz, ami tényleg lehetővé teszi, hogy ez a bizottság a határozatban foglaltak szerint működjön és megvalósítsa az abban foglalt feladatokat, ellenőrzési szerepet töltsön be eseti jelleggel, 2010-ig. Ha minden jól megy, eddig tesszük ezt a feladatunkat.
Ezek után még egyszer megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk, és a napirendi pontok vonatkozásában, azt hiszem, kellő időben kiküldtük, és ehhez próbálunk ragaszkodni: 8 napos kiküldést próbálunk megvalósítani, hogy legyen idő, mindenki tudja ütemezni a bizottsági ülést.
Két napirendi javaslatunk van. Nyilván az ügyrend egy picit formális, a működésünk kereteit fogja meghatározni. Mégis fontosnak tartottam, hogy javaslatot küldjek minden bizottsági tagnak, amiben az elképzeléseimet írtam le, és vártam a javaslatokat is. Ennek rendje és módja szerint - első ülés van, még nem érkeztek be teljeskörűen a javaslatok - de folytattunk egy egyeztetést az alelnök urakkal és próbáltunk egy közös álláspontot képviselni. Elsőként a napirendi ponttal kapcsolatosan teszem fel a kérdést.
Kérem a bizottság tagjait, hogy a napirendi pontok elfogadásáról szavazzunk! Ki támogatja a napirendi pontokat, kézfelnyújtással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottságunk egyhangúlag támogatta a napirendi pontokat. A módosító javaslat a napirendi pontokhoz nem érkezett be, a napirendi pontok megtárgyalását ezért annak sorrendjében kezdjük el.
A bizottság ügyrendjének megtárgyalása és elfogadása
Engedjék meg, hogy először is arról az egyeztetésről számoljak be, aminek keretében most már egy végleges javaslatot tudok a bizottság elé terjeszteni. Kérek mindenkit, hogy az asztalán található ügyrendi javaslatot vegye elő, és ennek megfelelően végigmennék azokon a pontokon, amikben talán mondatszerkesztési, talán jobbító szándékú javaslatok érkeztek.
Ilyen javaslat a 1. § (2) bekezdéséhez érkezett. A bizottság feladata különösen - törlendő -, a mondat folytatásaként: ellenőrzés biztosítása, segítése és támogatása.
Az utolsó előtti mondata ennek a bekezdésnek ekként módosulna: "megvizsgálja" helyett "figyelemmel kíséri" a tervezési folyamat előrehaladását. A paragrafushoz további módosítást nem tennék.
Következő módosítás a 3. §-ra vonatkozik, pontosan a bizottsági ülés összehívása és annak figyelembe vétele, hogy mindenkinek nagyon sok egyéb munkája, feladata van, ezért az 3. § (1) bekezdéséhez a meghívó elküldésével "lehetőség szerint 8 nappal korábban..." Tehát amennyiben erre lehetőség van, 8 nappal korábban egészen biztosan a meghívót kiküldjük.
(2) bekezdés: "Ha fontos ok szükségessé teszi..." Folytatódik úgy, hogy a telefon után - nem faxon, mert ezt nemigen visszük magunkkal -, de a telefont egészen biztosan, tehát sms útján is összehívható. Tehát ez a rövid úton történő összehívásra vonatkozó javaslat.
A következő javaslat a meghallgatási részhez, a 6. §-ra vonatkozik. Ezt a részt a Házszabály 68. § (3) bekezdése szabályozza, ezért úgy gondoljuk, azzal a javaslattal élünk, hogy ne szabályozzuk túl. A második mondatot töröljük, helyette az első úgy módosul, hogy a bizottsági tagok kétötödének kérésére a bizottságnak meghallgatást kell tartania.
A következő módosítás a 12. §-ra vonatkozik, a bizottság dokumentumairól szól ez a paragrafus. Az (1) bekezdés utolsó mondatrésze: "... illetve azok másolatát a bizottság tagjainak, szakértőinek betekintésre a bizottság titkárságán biztosítja" javaslat épült be.
A következő a 14. §, a bizottság képviselete. A módosítás a (2) bekezdést érinti. "Határozatainak keretei között az elnök - szükség szerint alelnökök - levelezést folytatnak" résszel folytatódik.
Kérek mindenkit, hogy a 12. §-hoz menjünk még vissza. Az (1) bekezdés utolsó mondatrésze: "... illetve azok másolatát elektronikus úton a bizottság tagjainak, szakértőinek eljuttatja és betekintésre a bizottság titkárságán biztosítja."
Azzal a javaslattal élek majd, hogy lehetőség szerint elektronikus úton és formában tartsuk egymással a kapcsolatot. Ez megrövidíti az információ áramlását, és gyorsítja a kapcsolatfelvételt is. Összességében ennyi az egyeztetésünk után az ügyrenddel kapcsolatos módosítás.
Remélem, hogy minden módosítás belekerült, amiről tudtunk. Kérdezem, hogy a bizottság tagjainak van-e észrevétele, javaslata az ügyrendhez, annak paragrafusaihoz. Tessék, Hock Zoltán képviselőtársam!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Egyetlen megjegyzésem lenne. A módosítási javaslatok általában életszerűek. A 14. §-nak ez a bizonyos kiegészítése, hogy a bizottságot nevében és határozatainak keretei között az elnök és az alelnökök... Ez mindenképpen felvet egy koordinációs problémát, mert ez általában akkor igaz, ha az elnök akadályoztatva van, akkor automatikusan helyettesítési sorrendben az alelnökök a helyére lépnek.
Ha viszont ezt nyitva hagytuk, ez praktikusan az jelenti, hogy a bizottság határozatainak keretei között az elnök és az alelnökök gyakorlatilag egymástól függetlenül akár három levelet is írhatnak ugyanabban a tárgyban ugyanannak a címzettnek, ami szerintem részint mulatságos, másfelől meg semmiképpen nem célszerű, ezért azt javasolnám, hogy ezt a módosítást olyképpen egészítsük ki, hogy az elnök akadályoztatása esetében az alelnökök... Így a dolog teljesen logikussá válik, mert egyébként ezek párhuzamosságokat jelenthetnek.
ELNÖK: Ez további észrevételeket fog jelenteni. Latorcai képviselőtársamat illeti meg a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Annak a véleményemnek szeretnék hangot adni, hogy egy kicsit túlbürokratizáltuk magunkat szokás szerint. A Házszabály elég egyértelműen rendelkezik; bizonyos szakaszokban nem biztos, hogy szükséges lett volna a Házszabály előírásain túlterjeszkednünk. De ha már így sikerült, így sikerült. Akkor viszont vannak dolgok, amelyeket be kell építeni, amelyeket a Házszabály egyértelműsít, mert ha ennyire precízek akarunk lenni, akkor a 3. § után következzék egy új 4. § a határozatképességre vonatkozóan, amit a Házszabály 75. paragrafusa egyértelműen előír, és nekünk képviselőknek ehhez tartanunk kell magunkat.
Most kell azzal kapcsolatban állást foglalni, hogy annak bizony van egy olyan (2) bekezdése, amelyik azt mondja ki, hogy ha 24 órával későbbre hirdetik meg, akkor a jelenlét száma nélkül határozatképes a bizottság, amennyiben legalább egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő jelen van azon. Például ezt mi kötelesek vagyunk alkalmazni, mert ez az Országgyűlés Házszabályában benne van, de igyekszünk-e ezt elkerülni, hogy ezzel ne kelljen élni. Úgy gondolom, az is egy becsületbeli ügy, hogy egy ilyen helyzetben ne hozzunk határozatot, mert az mégsem egy bizottságnak az általános véleményét jelenítené meg, főleg egy ilyen paritásos bizottság esetében. Ne egy-egy ember mondja ki a tényleges verdiktet.
Azon túl a napirend megállapítása kapcsán vannak még dolgaim. Miért térünk el? Az Országgyűlés egész menetében, így a bizottsági ülések során is az ügyrendi javaslat egyperces, de arra vonatkozóan két perces felszólalást lehet tenni. Akkor mi miért korlátozzuk itt egy percre? Úgy gondolom, ezzel nem fog alapvetően változni a bizottság hatékonysága. Próbáljunk meg a Házszabály előírásainak megfelelni az ügyrendben is, nekem ez a javaslatom.
Van még néhány észrevételem, azt majd részleteiben mondom. Például a napirend változtatására a Házszabály lehetőséget ad, számos ilyen eset van egy normál bizottsági ülés keretében. Aki ilyenen részt vesz, az tudja, hogy közben megváltozhat, ha nincs ott a meghallgatásra felkért személy vagy éppen a minisztérium képviselői késnek, tehát egy-egy témánál csúszás következhet be, és a Házszabály erre lehetőséget is ad, hogy ilyenkor a bizottság menet közben is változtathatja a már elfogadott napirendi javaslatát. Ezeket a dolgokat, úgy gondolom, bele kellene építeni ebbe az ügyrendbe is, ha már ennyire precíz ügyrendet készítünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha további hozzászólás nincsen, akkor Baráth Etele alelnök úrnak adom meg a szót, hiszen az ő felvetésére történt ez meg, és nyilván indokolni is fogja, hogy milyen esetre gondolt, és milyen esetet kíván ezzel kezelni. Hallgassuk!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Először hadd fejezzem ki itt a szocialista képviselők nevében is azt a meggyőződésemet, hogy erre az eseti bizottságra szükség van, ez egy nagyon-nagyon fontos bizottsággá tudja kinőni magát, ha jól dolgozik, és ha tényleg mély empátiával foglalkozik a folyamatokkal. Valóban az ország előtt áll az, hogy a következő hét-tíz év nagyon-nagyon-nagyon kemény, nehéz kérdései fognak itt napirendre kerülni, tehát azt hiszem, ennek a létrejötte fontos és jó, és mi a magunk részéről mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez lehetőség szerint mind az információ tartalmát, mind a döntéseket, mind a magatartást tekintve eredményes munka legyen.
Ugyanakkor azt el kell mondani, hogy azért ez egy másfajta bizottság, mint általában az állandó bizottságok. Itt paritásos rendszer van, ami sokszor felveti a végleges állásfoglalás ellehetetlenülését - mint ahogy egyéb bizottságokban van az, hogy ha az egyharmada támogatja, akkor azt a parlamentben indokolja és elhangzik -, itt bizony előfordulhat az, hogy a két fél nem fog valamiben egyetérteni. Most ebben az esetben azt gondolom, hogy helyes dolog fenntartani annak a jogát, hogy épp a bizottság, de benne marad az, hogy a bizottság állásfoglalása alapján a másik fél is elmondhassa adott esetben azt az észrevételt hivatalos formában. Mert egyébként bárki bármit mondhat az újságíróknak, az egy más dolog, de itt arról van szó, hogy nyilatkozatot tehet a bizottság keretei között, nyilatkozik adott esetben a kormánypárti oldal nevében valamelyik alelnök, és azt mondja, hogy mi ebben a kérdésben nem értettünk egyet, és elmondja itt a bizottságban, hogy mit fog elmondani. Ezt korrekt lehetőségnek tartom arra, hogy barátságos hangnemben történjen ennek a megjelenítése.
Ezért javasoltam, de ha szabad egy másik javaslatra is felhívni a figyelmet: azt, hogy ez a bizottság ne csak ellenőrizzen és ne csak egy folyamatot utólagosan kísérjen, hanem segítse ezt a folyamatot, legalább ennyire fontosnak érezzük. Nagyon sok olyan alkalom és lehetőség fog adódni példának okáért az Európai Unióval történő kormányzati vitában, ahol a parlamenti határozatok, a parlament törvényeinek indoklása, értelmezése az Unió bizottságával és személyiségével kapcsolatban fontossá válthat a bizottság részéről. Ez azt jelenti, hogy ha mi magatartásként alapvetően azt fogjuk fel, hogy ez segíti, támogatja azt a folyamatot, amit az országnak a következő években magáénak kell mondani, akkor ebből már jobban visszakövetkeztethető, hogy a nyilatkozatadási ügy nem biztos, hogy csak vitában jelenhet meg, hanem megjelenhet a kormánypárti oldalról határozottan támogatási szándékkal a folyamatot illetően.
Nem tudom, hogy követhető-e, amit mondani szerettem volna, de az a lényege, hogy ez nem kötözködés, hanem éppen az együttműködést segítő megoldási javaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Eörsi alelnök úr!
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Engedjék meg, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nevében elmondjam, hogy pártom is arra törekedett, hogy lehetőleg a bizottságban minden szakma és minden régió képviselve legyen, és remélem, ezt sikerül majd megvalósítani.
Most napirendről, ügyrendi kérdésekről tárgyalunk. Az elnök asszony ezt időben kiküldte, meg lehetett nézni, kinek milyen észrevétele van. A két kormányzópárt részéről jeleztük, hogy erről érdemes tárgyalni, le is ültünk, és sikerült egy olyan szöveget kialakítani, ami megítélésem szerint alkalmas arra, hogy a bizottság részben hatékony legyen és a konfliktusokat is kezelje, mert lesz konfliktus, hiszen melyik politikai grémiumban nincsen konfliktus. Ehhez képest indokoltnak tartom és az az ésszerű, hogy ahhoz, amiben megállapodtunk, újabb észrevételek érkeznek.
Hock képviselő úrhoz csatlakoznék, aki jogos kérdést vet fel. Valószínűleg nagyon világosan ketté kell választani a jogi képviseletet és a politikait, mert a jogi képviseletnek nagyon szigorúnak kell lennie. Nekem nem jutott eszembe, hogy ide kéne venni, hogy "a bizottság nevében valakinek", olyan nincsen, ha csak nem kapok erre felhatalmazást az elnöktől. A politikai képviselet azonban fennáll, sőt minden képviselő, még az is, aki nem tagja a bizottságnak, véleményt formálhat és a közvélemény elé tárhatja a véleményét. Ha megtaláljuk a megoldást abban a dilemmában, amit Hock képviselő úr felvetett, akkor azt szerintem ebben a körben érdemes keresni.
Azokkal, amiket Latorcai képviselő úr vetett fel, az az alapvető problémám, hogy nem jó, hogy ezek itt jönnek most fel. Ha most már keserű lenne a viszony a bizottság tagjai között, akkor persze tudnék szép mondatokat mondani, de ezeket most nem teszem, csak a helyzet most nem könnyű. Ha tudok, akkor ezekről szívesen leülök tárgyalni, akár rövid úton, telefonon is el tudom mondani, hogy milyen érvek szólnak az itt foglalt megoldás mellett. Egy példát mondok, amit a bizottság tagjainak egy jelentős része tud, az Európai ügyek bizottságában vezettük be, és úgy tűnik, hogy jól működik: eltértünk a Házszabálytól, egy más módszert követtünk, és ezt az elnök asszony most követni javasolja ebben a bizottságban is. Ennek a lényege pedig az, hogy nem hosszadalmas körök futnak a bizottsági vitában, hanem minden képviselő csak egy alkalommal kap szót, de akkor van lehetősége a viszontválaszra is. Miért jó ez? Ez azért jó, mert ha egy képviselő - kormánypárti vagy ellenzéki - kérdést intéz a kormánynak vagy bárki képviselőjének, és úgy érzi, hogy nem kap választ, akkor nem csak egy óra múlva tudja azt elmondani, hanem ott helyben tudja felhívni a figyelmet arra, hogy milyen problémák vannak a válasszal. Egy valós vitát próbáltunk meg bevezetni. Ennek van előnye a képviselőknek, és akkor bevezettünk egy hátrányt is, hogy erre csak egyszer legyen lehetősége egy vitában. Ez jól működött, és át van vezetve itt is.
Ennek megfelelően egyetértek azzal, hogy egy ügyrendi vitában csak egy perc legyen az időkeret. Olyan könnyű szétverni egy bizottsági ülést! Képviselő úr, nem tudom, hogy 1990-ben itt volt-e, a legelső költségvetésnél az alkotmányügyi bizottság kisebbségi előadójaként a plenáris ülésen másfél órán keresztül beszéltem. Ezt bármikor meg tudom tenni, bárki erre képes, csak jó lenne ennek elejét venni. Akkor még kezdők voltunk, naivak és sok csacsiságot csináltunk - megjegyzem, ma is előfordul természetesen -, de ebben nem látok semmifajta nehéz dolgot, és talán jobb lett volna, ha tudunk előre egy kicsit egyeztetni.
Azt javasolnám az elnök asszonynak, hogy két lehetőség van: vagy visszakéri, ezeket indítványként javasolja Latorcai úr fenntartani és akkor majd szavazunk róla, vagy halasszuk el a döntést, ez is egy lehetséges megoldás. Ezekről nem jó ám egy bizottsági ülés keretében tárgyalást folytatni, ezekről tényleg jó politikai megállapodást kötni vagy pedig a képviselő úr elfogadja, hogy a frakciók - elnézést az MDF-től, nincsen képviselője az elnökségben, de legalábbis három frakció - megállapodnak egy szövegben, amit az én részemről jónak tartok, az MSZP jónak tart, és a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség is a KDNP-vel közösen jónak tart. Érdemes ebből a szempontból is a kérdésfelvetéseket még egyszer átgondolni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Van-e még valakinek hozzászólása? Tessék, Hock képviselő úr!
HOCK ZOLTÁN (MDF): Köszönöm szépen. Egy konkrét javaslatom lenne. Eörsi Mátyás alelnök úr pontosan értelmezte az én aggályaimat, ezért a következőképpen javaslom módosítani a korábban írásban kiküldött, helyszínen módosított javaslatot. Nevezetesen a 14. § (2) bekezdése a következőképpen módosulna.
Az (1) bekezdésben írt képviseleti jogkör, jogi képviselet, melynek keretében a bizottság nevében és határozatainak keretei között, stb. folytatódna végig a pontig. Majd új mondat csatolódna oda: "Az elnök akadályoztatása esetén az alelnökök között a helyettesítés sorrendje a következő." Ott meg kellene jelölni azt, ha a bizottság elnöke bármilyen oknál fogva nem képes a bizottsági elnöki munkát ellátni, akkor XY helyettesíti első körben, ha ő sem képes ellátni, akkor Z helyettesíti, mert ekkor van ez teljesen korrektül körbeírva.
Amit Baráth Etele mond, abban részben igaza van, de azt gondolom, az valóban politikai kérdés, és azt gondolom, ez nem korlátozódik az alelnökök személyére, hiszen ennek a bizottságnak bármely tagja - amennyiben a bizottság bármely döntésével vagy bármilyen felmerült kérdéssel kapcsolatban van saját véleménye, kisebbségi vagy bármely más véleménye -, azt gondolom, ezt jogosult képviselni és elmondani, függetlenül attól egyébként, hogy a bizottság adott esetben többségi döntéssel abban a kérdésben milyen álláspontot foglalt el, de ez egy jogi kérdés, és azt gondolom ezt precízen kell szabályozni a későbbiek érdekében. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés? Latorcai képviselőtársam!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Csak egy pontosítást szeretnék tenni. A Házszabály egyértelműen intézkedik a helyettesítésre vonatkozóan: az elnök az alelnökök közül valamelyiket helyettesítésre kijelöli.
ELNÖK: Így van.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Ehhez nincs mit hozzátenni.
ELNÖK: Van-e valakinek még további észrevétele, javaslata? Utolsó kör!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP), a bizottság alelnöke: Én elfogadom, ha meg van erősítve, bár ugye abból az első bekezdésből, hogy a bizottságot az elnök képviseli, ebből nyilván az derül ki, hogy jogi értelemben képviseli, de ha pontosítjuk, az megfelelő biztonságot ad arra, hogy egyébként az itt fölmerülő kérdésekkel kapcsolatban bármelyik oldal felhatalmazhatja bármelyik emberét és az hivatalos nyilatkozatot tesz az itteni történetekről, és akkor az szakmai, egyéb más kérdésekről szól. Írjuk le. Nem biztos, hogy politikai kérdésről van szó, túlerősítjük ezt a politikai oldalt. Erősítsük meg ezt a jogit, és azzal az értelmezéssel, hogy a Házszabály a helyettesítésről gondoskodik, ebből a szempontból érdektelenné válik már a további vita erről.
ELNÖK: Tessék, képviselő úr!
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság alelnöke: Egy picit továbbmennék. Figyelemmel az 1. § (1) bekezdésének második mondatára, amely úgy hangzik, hogy az ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a Házszabály megfelelő rendelkezését kell alkalmazni, az egész 14. § törlését javaslom. Nincs rá szükség.
Latorcai képviselő úr helyesen elmondta: ott van rá szükség, ahol el akarunk térni. Itt nem akarunk eltérni. Egyszerűen az egész képviselet kérdését - jól, rosszul - a Házszabály megoldja. Ez lenne szerintem a megoldás és a gordiuszi csomó átvágása.
ELNÖK: Képviselő urak? További javaslat, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Ennek megfelelően minekután mindenki elmondhatta, sőt írásban is beküldhette a javaslatait, amit köszönünk, szavazásra teszem fel az ügyrendünket. Kérem, hogy aki támogatja, kézfelnyújtással jelezze, a módosítókkal együtt, természetesen. (Szavazás.) Úgy tűnik, hogy a bizottság az ügyrendet egyhangúlag elfogadta.
Egyébként nagyon fontosnak tartom, még akkor is, ha elismerem, hogy jó néhány pontjában, úgy tűnik, hogy a Házszabályt újraidézi. De akkor nem kell elővenni a Házszabályt, mert egy papírt veszünk a kezünkbe, onnantól kezdve tudjuk, hogy mi az irányadó a munkánkra. Kérem a munkatársakat, hogy a módosításokkal ez kerüljön átvezetésre és ennek megfelelően minden bizottsági tag kapja ezt meg.
A következő napirendi pontunk az egyebek napirendi pont. Ez egy tág kör. Hogy mégis miért tartottam fontosnak, engedjék meg, hogy három olyan dolgot fogalmazzak meg, amit nehéz lett volna külön-külön napirendi pontként megfogalmazni.
Olyan javaslattal szeretnék élni, hogy a munkánknak valamilyen módon szabjunk egy ütemtervet. Ezért jó lenne fél évet átölelni és végiggondolni, hogy mik azok a fontos problémák, javaslatok, hol van az a lehetőség, ahol támogatni tudjuk ennek a tervezési időszaknak a munkáját, a szakmának, az intézményrendszernek a munkáját.
Ezért mégiscsak még egyszer írásban és lehetőség szerint tényleg írásban szeretném kérni, hogy a téma, az időpont és az előterjesztő megjelölésével, gondolkozzunk el azon, hogy milyen témakörökkel szeretnénk foglalkozni az elkövetkező időben, mi ennek az aktualitása. Mint ahogy az elfogadott ügyrendünkben is benne van, eseti jelleggel kívánjuk a bizottságot összehívni, természetesen kellő időben értesítve mindenkit, de mégiscsak jó lenne tudni, hogy mi az a következő időpont, amire készülnünk kell. Ezért én lehetőség szerint ahhoz fogok ragaszkodni, hogy a bizottsági ülésen előre megfogalmazzuk ezt az időpontot. Úgy vélem, hogy egy február 20-ai időpont - ez keddi időpont - délután 2 órakor alkalmas lehet a következő találkozásra.
Tájékoztatni szeretném a bizottság tagjait, hogy honlapunk készül, és a honlapon szeretném közzétenni mindazokat a fontos információkat, melyek azt szolgálják, hogy tudjuk, hogy hol tart ez a folyamat. Egyrészt a bizottság munkája hol tart, ez a tervezési időszak hol tart tervezési, végrehajtási vonatkozásban, és arra is készülünk a munkatársakkal, hogy elemzéseket és összehasonlító elemzéseket tegyünk fel erre a honlapra, így képet kaphatunk Magyarországon kívül más nemzetek törekvéseiről is.
Úgy vélem, hogy helyes, ha a bizottsági munka eredményét is ezen a honlapon tesszük közzé. Természetesen ez nem egy szűk keret, úgyhogy minden bizottsági tagot arra kérek, hogy ha javaslata van arra, hogy mit tartalmazzon ez a honlap, akkor tegye meg ezt is írásban és jelenleg folyik intézményi keretek között ennek a kialakítása, tehát ezt meg tudjuk tenni, hogy beépítjük a javaslatokat.
Itt szeretném kérdezni a képviselőtársakat, hogy egyebek között kinek milyen észrevétele van. Latorcai képviselőtársam! Varju képviselőtársam! Van egy érvényes ügyrendünk. Az elfogadott ügyrend szerint - alelnök úrhoz csatlakozva - fel szeretném hívni a képviselőtársak figyelmét, ami arról szól, hogy egyszer szólunk hozzá, egyszeri hozzászólás után, válasz után további egy hozzászólási lehetőségünk van.
Tudom, hogy egy szokatlan, de a parttalan beszélgetéseket egy szűk, szabályozott mederbe tereli, és mindenkinek az ideje kellően drága ahhoz, hogy ezzel éljünk is. Köszönöm. Képviselőtársamé a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Január végén a kormány kiírta az első pályázatokat, amelyek a 2007-2014-es időszak nemzeti fejlesztési tervének az első pályázatai.
Van egy alapvető probléma: sajnos ezek pillanatnyilag nem tölthetők le. Olyan fölirat jelenik meg, hogy a most közzétett adatlapok csak minták, benyújtásuk a várhatóan február közepén megjelenő kitöltőprogrammal lesz csak lehetséges. Ez egy technikai probléma, gondolom, ki fogják küszöbölni.
Az azonban alapvetően sokkal, de sokkal nagyobb probléma, hogy az előzetes időszakokban elhangzott nyilatkozatoktól eltérően alapvetően megváltozott az önrész, tehát a pályázó által finanszírozandó rész nagysága: pillanatnyilag 70 százalékot, döbbenetesen magas értéket kell a pályázónak önrészként vállalnia, olyan értéket, amit meggyőződésem szerint a mai tőkeellátás keretében tevékenykedő kis- és középvállalkozások biztosítani nem tudnak. Szó szerint így van ez, ez a tétel jelenik meg: "A támogatás mértéke, a jelen pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 30 százaléka." Ez tehát nem tévedés. Gondolom, hogy az a szándék vezérelte a kiírókat, hogy minél több pályázat legyen - viszont van egy másik probléma is -, tehát ezt is alapvetően meg kell vizsgálni.
Van egy másik probléma is, amelyik pedig kijelöli azokat a helységeket, ahol tulajdonképpen a mikrovállalkozások pályázhatnak, és ebből sajnálatos módon igen komoly feszültségek fognak kijönni. Nagyon sok fehér pont jelent meg olyan városok környékén, ahol igazából nem is lehet érteni, hogy miért nem. A népsűrűség is adott, mégis ezen az úgynevezett hatos listán, amelyik meghatározza, hogy hol és milyen feltételekkel lehet pályázni...; csak példaként mondom: Csurgó, Gödöllő, Gyomaendrőd, Mezőberény, Mezőtúr, Püspökladány és még sorolhatnánk ilyen városokat, amelyek ezzel kapcsolatban a pályázatból kizárattak. Surján László úr, európai uniós képviselőtársam tudott ezzel kapcsolatban egy sajtótájékoztatót tartani. Úgy gondolom, ezek olyan halaszthatatlanul fontos és gyors intézkedést követelő kérdések, amelyekkel kapcsolatban a bizottságnak éppenséggel szükséges minél előbb állást foglalni, illetve meghallgatást kell tenni.
Én készítenék ehhez egy nagyon rövid anyagot, és tisztelettel azt kérem az elnök asszonytól, hogy a következő ülésre tűzze napirendre ezt a kérdést, és ezzel kapcsolatban Szilvásy miniszter úron keresztül kérem Bajnai Gordon úr meghallgatását is, mivel a forrásokért ő a felelős.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ezek szerint a következő ülés napirendjére Latorcai képviselőtársam javasolja felvenni Szilvásy miniszter úr meghallgatását, és ezen keresztül az érintett kormánybiztos úr meghallgatását.
Következő képviselőtársam? (Varju László jelentkezik.) Varjú képviselőtársam!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, csak egy gyors kérdésem lenne. Említette az elnök asszony, hogy készül a honlap. Az erre vonatkozó javaslattételnek van határideje? Mikor, meddig lehet ezt megtenni?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy a kezdeti lépéseket egy héten belül be kellene fejezni, tehát egy hét elég arra, hogy végiggondoljuk. Azt gondolom viszont, hogy egy honlap készítése nem fejeződik be egy véghatáridővel. Ha utána jön meg majd az étvágya valakinek, és lesz újabb javaslata, akkor azt természetesen meg lehet tenni, azt hiszem, a Hivatal majd segítő kezeket nyújt a beépítéséhez. Nem gondoltam, hogy más formát kell választani, az Országgyűlés Hivatala erre lehetőséget biztosított, hogy mi ezt kialakítsuk. Tehát egy hét van rá. (Varju László: Köszönöm.)
Tessék!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én csak csatlakoznék, illetve egy picit kiegészíteném azt, amit Latorcai János képviselőtársam mondott. Nem akartam volna itt az első ülésen az egyebek között a részletekben elveszni, de szerintem nekünk az első és legfontosabb feladatunk valóban az, ami már megjelent ezekből a pályázatokból, és ami társadalmi vitára lett bocsátva. Ezen túlmenően most tudnék sorolni még körülbelül tíz-tizenöt olyan pontot a pályázatok kapcsán, amiket egyébként a minisztérium által meghirdetett konzultáción jeleztek különböző szakmai érdekképviseletek, és amelyek a végleges kiírásban sajnálatos módon nem jelentek meg.
Kérdést tennék fel, és azt gondolom, a következő ülésünkön kell vele foglalkozni, mert itt már határidőkkel van a pályázat megjelölve, április végi beadással több tekintetben. Természetesen támogatva azt, hogy Szilvásy miniszter urat, illetve Bajnai urat, az NFÜ vezetőjét hallgassuk meg, csak kérdezem, hogy esetlegesen a GOP- pályázathoz kapcsolodó irányító hatóságot, illetve a közreműködő szervezetek vezetőit is esetlegesen érdemes lenne-e meghallgatni ebben a tekintetben. Nem tudom, hogy Bajnai Gordon úr a részleteket illetően... Itt nekem konkrét kérdéseim lennének a pályázatkiírás egyes pontjaival kapcsolatban, és nekem kétségeim vannak. Azon kívül, hogy nagyon szeretném hallani Bajnai úrnak is az ezzel kapcsolatos véleményét, valaki olyat is hívnánk-e esetleg, aki ennyire részletekbe menően tudna esetleg a különböző felvetésekre választ adni.
Az idő sürgetése miatt ezt csak itt felvetem, hogy érdemes lehet esetleg a bizottságnak egy picivel, egy szinttel lejjebb menni a szakértők tekintetében.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a napirendi pont oly módon módosulna, hogy az irányító hatóságok vezetőit is hívjuk meg erre a bizottsági ülésre a kiírt pályázatok vonatkozásában.
Eörsi alelnök úr és utána Baráth Etele alelnök úr következik.
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Nem hangzott el semmi olyan javaslat, amivel ne tudnék egyetérteni; az elsők között azzal az elnöki javaslattal, hogy lesz egy munkaterv, amely gondolom, a kormányzati felelősséget viselő személy meghallgatását is magában foglalja. Annak érdekében, hogy Szilvásy miniszter úr és Bajnai Gordon úr is fel tudjanak készülni ezekre a meghallgatásokra, nagyon hasznos lenne, ha a képviselőtársaimtól ezeket a nagyon konkrét kérdéseket - mert vannak általános szervezési és fejlesztéspolitikai kérdések, és vannak nagyon konkrét kérdések, hallottuk több régióból különböző szakmák képviselőitől - megkaphatná a bizottság elnöke, amelyeket továbbít a kormánybiztos úrnak, és adott esetben akkor meg tudja hívni hozzá az irányító hatóságok különböző vezetőit. Csak azért javaslom ezt, mert könnyen találhatjuk magunkat olyan helyzetben, hogy itt a meghallgatás során szembesül a kormánybiztos egy olyan kérdéssel, amit neki már nem kell tudnia, és akkor kialakul egy értelmetlen vita arról, hogy felkészült-e vagy sem ahelyett, hogy tudnánk, mit akarunk kérdezni, és akkor jön felkészülve.
Lehet most folytatni ezt a brainstormingot, semmi gondom vele, de az igazából üdvözítő az lenne, ha ki-ki, akinek konkrét van általánosabb, még annál is konkrétabb és még lejjebb menő kérdése lenne, ezeket odaadná az elnök asszonynak - ebből mi is hallhatnánk persze egy összefoglalót, hogy mi a meghallgatásoknak a célja -, és szerintem akkor van esély arra, hogy ez jól működjék.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Baráth Etele alelnök úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Én is ehhez szerettem volna csatlakozni, és igyekszem majd a jövőben sokkal határozottabban beszélni, mint ahogy most elmondom, amire gondolok.
Az első néhány ülés a bizottság gondolatmenetének szintjét, erejét, felelősségét, egyebeket ki fogja alakítani, meg fogja határozni az image-ét vagy az imázsát - tetszik, ahogy tetszik -, tehát közösen el kell majd döntenünk, hogy milyes mélységig, milyen részletességig kívánunk belemenni a folyamatokba, és lehetőleg olyan részletességig, ameddig mi azért általában tájékozottak vagyunk. Ad absurdum az is elképzelhető - és nem akarok senkit megsérteni, főleg magamat nem, aki fantasztikusan tudom a dolgokat -, hogy nevezetesen idejön Bajnai Gordon, és mond három olyan részletet, amiről nekem fogalmam se volt vagy nem tudok róla, és már nem is tudok vele vitatkozik. Tehát a dolognak van egy szintje, ameddig a parlamenti bizottságnak foglalkozni kell vele, egyébként ettől függetlenül bármelyik parlamenti képviselő - de különösen ennek az eseti bizottságnak a tagja - írásban felteheti a kérdést a miniszter úrnak, bárkinek, és kap rá egy részletes, írott választ. Nem volna jó, ha itt hangoznának el a részletes válaszok, mert nem tudunk vele mit kezdeni.
Ennek ellenére most azt mondom, hogy teljesen egyetértek azzal, ami felmerült kérdésként, magam is tapasztaltam ebben felvethető kérdéseket, tehát nem azért mondtam, hogy nehogy ne tárgyaljuk ezt most meg, csak próbáljuk együtt kialakítani majd annak a normáját, menetét - akár Bajnai Gordon úrék részvételével -, ameddig a bizottságnak kompetenciája van és érdemes belemenni a kérdésekbe. De abszolút módon támogatom azt, hogy most ez jöjjön, és legyen ez egy ilyen picit állatorvosi ló is.
A másik viszont, amit felvetnék, illetve kérdezném az elnök asszonytól, hogy mi ennek a bizonyos honlapnak a tartalma, milyen anyagok kerülnek fel a honlapra, ezt ki dönti el, mert ezek nem lehetnek szubjektív anyagok, nem lehetnek egyedi sérelmek, vélelmek, akár támogatók. Valószínűleg ez az eseti bizottság honlapjaként működik, de akkor valamilyen menetet ki kéne arra találni, hogy a két oldal egy-egy képviselőjével közösen elhatározzák valakik, akik ezt a dolgot eldöntik.
ELNÖK: Az alelnök úr nem tudja, hogy hazabeszél, mert hogy úgy gondoltam ezt formálisan megvalósítani, hogy az érintett képviselőcsoportokból a képviselőket meghívom egy szűkebb körű beszélgetésre. Gondolom, a bizottság tagjai nem örülnének, ha ez napi gyakorisággal történne meg, és ha kialakítottuk a keretet, akkor egy körözvényben leírjuk, hogy mi kerül fel. Egyébként pedig a bizottsági munkának az eredményeit kívánom oda feltenni és olyan információkat - akár linkekkel -, amelyek más honlapokon ugyanebben a témában elérhetőek, de ha valaki felmegy arra a honlapra, akkor egy helyen megtalálja azt az információhalmazt, amire a munkájához szüksége van. Tehát nem egyedi sérelmekkel, nem panaszládaként kívánom a honlapot működtetni, sőt fórumot se kívánok ezen megnyitni, nem hiszem, hogy ez egy szerencsés dolog lenne, van annak számos más helye az interneten, nem hiszem, hogy nekünk csatlakozni kell hozzá. Kifejezetten szakmai alapú, szakmai véleményeket, történéseket bemutató honlapra gondoltam.
Minden olyan témának, amit a képviselőtársaim sorban felvetettek, úgy vélem, helye van a bizottsági ülésen.
Amennyiben ez ütemezhető, arra kérek mindenkit, hogy tegyük meg. Tegye meg mindenki írásban a javaslatát. A leírott szó könnyebben értelmezhető, mint az elmondott. Félreértésekre nem ad alkalmat, nem kell magyarázni majd utána, így ha az ütemtervhez bejönnek a javaslatok, mindenki látni fogja a bővülését, és akár naponta hozzá lehet tenni a javaslatainkat akár egy konkrét témához is.
Így kiteljesedhet egy napirendi pont, jó példa volt erre Latorcai képviselőtársam és Szatmáry Kristóf megszólalása, ami egymásra épülő két témát mutatott. Latorcai képviselőtársam általános szintű, Szatmáry Kristóf rögtön hozzátette, hogy jó lenne az IH vezetőit is meghívni erre. Eörsi alelnök úr pedig elmondta, hogy milyen jó, mert lehet, hogy nem tudnak majd az illetékes miniszterek erre válaszolni, és idejövünk, feleslegesen töltjük az időnket, és nem kaptunk semmiféle információt róla.
Arra kérek tehát mindenkit, hogy kicsit ragaszkodjunk ehhez az írásos dologhoz, az írásos javaslatokhoz, így aztán elővesszük ezt a papírt is és használhatjuk sillabuszként is, így tudjuk, hogy mi következik, és nyilván a gondolatmenetünket is viszi. Van-e valakinek további hozzászólása, esetleg utolsó utáni körben? Tessék, alelnök úr!
Kicsit eltérünk az ügyrendtől, de ez az első.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP), a bizottság alelnöke: Igen, még nagyon az elején vagyunk a dolognak, és nagyon röviden vetném föl - kérek mindenkit, hogy ne sértődjön meg, ne haragudjon meg - a felkészültségi szintjében fölötte kéne lenni az átlagos parlamenti képviselői hozzáállásnak, az általános bizottságokban. Tizenkét éve elég sok bizottságban voltam ilyen-olyan vezető meg tag.
Ki kéne találni, hogy bizonyos kérdésekre hogy készülünk föl, hogy tanuljuk meg. Nem sértésként mondom, de olvastam Surján európai parlamenti képviselő úr nyilatkozatát. Abban volt két alapvető tévedés is. Az egyik az: nem lehetséges gazdasági szervezeteknek - csak hogy elmondjam - 85 százalékos támogatást adni. Nincs. Az Európai Unióban ez 50 százalékban limitálva van.
Összekeveredett azzal, hogy az Európai Unió pénze mellett minimum 15 százalékos saját résznek kell lenni, de ez általában vonatkozik. Infrastruktúrára nem vonatkozik a gazdasági szervezeteknél. Vannak ilyen dolgok, amik tévedést indukálnak, és rossz hírek kezdenek terjengeni majd, és akkor elkezdünk nyilatkozatháborúzni akár egymással is.
Azt javasolnám tehát, hogy találjuk ki ennek a módját, mert most nem, ebben a formában, de hogyan tudunk bizonyos lényegi kérdésekben alapvetően információhoz jutni, mi az, amilyen módon kérdezni fogunk, hogy legyünk okosabbak annál, mint amilyenek általában szoktunk lenni.
Utolsó mániámat mondom el. Lehet, hogy Latorcai urat ez nem érdekli, de azt tapasztaltam, hogy egyébként az előbbi példától eltekintve az európai parlamenti képviselők sokkal felkészültebbek egy-egy témakörben, mint mi magunk itt, a magyar hazai országgyűlési képviselők. Ha tehát esetleg olyan szereposztást is tudunk találni - és nem kell mind a két oldalról mindig -, hogy egy-egy témakörben van egy-egy olyan felelős, aki elmondja, felkészít minket arra a dologra, az fantasztikus nagy dolog volna, hogy legyen itt annak az adott kérdéskörnek egy jó szakértője.
ELNÖK: Minekután alelnök úr mindennek a szakértője, rögtön ezt a gondolatmenetet ki is teljesíti a következő alkalomra, és elkészíti azt, hogy hogy oszthatja meg azt a tudást, ami az ő fejében az elmúlt tízegynéhány évben összegyűlt a témát illetően, és ezt köszönettel vesszük. De tény, hogy közös nevezőre kell jutni az ismeretanyag tekintetében. Erika!
SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Végül is elmondom azt, ami foglalkoztatott, mert én is úgy vagyok vele, hogy az elején kell egy olyan alapinformáltsági állapotba kerülnünk, hogy utána már tudjunk kérdezni.
Tulajdonképpen azt indítványoznám, hogy a következő alkalommal a meghallgatás tárgya ne kizárólag ez a néhány, már megjelent pályázat legyen, ugyanis arról szól a történet, hogy a gazdaságfejlesztés keretében nem lehet egy pályázattal minden létező magyar kisvállalkozás fejlesztési problémáját kezelni. Az én tudásom - tudomásom szerint - további eszközök létrejötte. Van, ami a kevésbé tőkeerős, nem akarom ragozni.
Azt gondolom, hogy legyen általános elképzelés, hogy azon belül ez most akkor konkrétan a legversenyképesebb, a legfelkészültebb, és ennek keretén belül az adott célcsoportra vonatkozóan próbáljuk meg azokat a kérdéseket tisztázni, amelyeket érdemes, és majd kiderül, hogy érdemes-e nekünk hosszú távon a pályázatkiírás szintjéig lemenni. Azt gondolom, hogy talán az lenne a célszerű, ha általában és azon belül a különösre fókuszálnánk.
ELNÖK: Kétségkívül nagyon szerencsés javaslat, felülről kell megközelíteni, így derül ki, hogy mi magunk is mihez fogunk érteni, és egészen biztos vagyok benne, hogy jó néhány vonatkozásban lesznek hiányzó láncszemek, amiket majd pótolni kell.
További észrevétel, javaslat nem lévén, a bizottsági ülést ezzel berekesztem. Figyelmeztetek és kérek mindenkit, hogy a február 20-ai bizottsági ülés időpontját, kedd 14 órát tartsa emlékezetében. Latorcai képviselőtársamat arra kérem, hogy a szakmai anyagot tekintettel a 8 napos visszaszámlálásra 12-éig lehetőség szerint készítse el, de ha pár napot csúszunk vele, akkor semmi probléma nincsen, hiszen tudjuk, hogy a bizottsági ülés időpontja adott: 14 óra. Köszönöm szépen mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 06 perc)
|
|
Pelczné dr. Gáll Ildikó |
Jegyzőkönyvvezetők: Szűcs Dóra és Barna Beáta