ÚMFTB-3/2007.
(ÚMFTB-3/2006-2010.)
az Országgyűlés Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottságának
2007. február 27-én, kedden, 08 óra 08 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Beszámoló az aktuális akciótervekről: a pályázatok kiírásának ütemezése a források megjelölésével, a pályázatok indikátorainak bemutatása*
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos előterjesztése*
Elnököl: Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Szűcs Erika (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Varju László (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz - Veszprém)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Hock Zoltán (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Veress József (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Latorcai János (KDNP) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos
(Az ülés kezdetének időpontja: 08 óra 08 perc)
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Köszönöm, hogy a bizottság tagjai és a meghívottak ilyen korai órában részt vesznek az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság munkájában. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, és várjuk a képviselőket, akik úton vannak, ugyan a hó tegnaptól elolvadt, tehát kisebb a forgalmi akadály, mint volt.
Egy napirendi pontunk van, a kormánybiztos úr jelezte, hogy egy órát tud az idejéből a bizottság rendelkezésére bocsátani. Ennek megfelelően kérem majd a bizottság tagjait, hogy röviden és célratörően fogalmazzák meg az észrevételeiket, a kormánybiztos urat pedig arra kérem, hogy szintén röviden foglalja össze előterjesztőként a gondolatait. Ez a rövidség számomra azt jelenti, hogy három perc a rendelkezésre időkeret képviselőnként, és körülbelül öt perc a kormánybiztos úr számára.
Nem érkezett módosító javaslat a napirendi pontok vonatkozásában, erről a kettőről fogunk szavazni. Kérem a bizottság tagjait, aki a napirenddel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag támogatta a napirendet.
Kormánybiztos úr, kérem, hogy a napirendhez kapcsolódóan tegye meg röviden az előterjesztését.
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos előterjesztése
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Köszönöm szépen, én is tisztelettel köszöntöm önöket.
Az akciótervek maradtak el a múltkor, arra nem volt időnk. Hadd mondjam el, pontosan milyen funkcióban szolgálnak ezek az akciótervek, és hogyan haladnak. A korábbi, az első fejlesztési terv időszakában az Unió még elvárta az úgynevezett programkiegészítő dokumentumokat, amelyekben egy ország pontosan meghatározta, hogy milyen pályázatokat fog kiírni, hogyan halad előre. Ezt most már kötelezettségként nem várja el az Unió. Tehát tulajdonképpen hétéves operatív programok alapján kellene haladni, de Magyarország úgy gondolta, hogy szükség van olyan rövidebb távú, folyamatos önkorrekciót lehetővé tevő mechanizmusra, ahol a rövidtávú, konkrét tervezés megtörténik. Ezért ez nem uniós elvárás, hanem magyar, most már jogszabályi kötelezettség, hiszen a kormány erről jogszabályt alkotott, hogy akcióterveket kell készítenünk, amelyek mindig kettő évre előre megtervezik, hogy konkrétan melyik operatív programból milyen pályázati kiírások, milyen keretösszeggel, körülbelül mikor jelennek meg, milyen kedvezményezetti kör számára.
Ennek az a célja, hogy lehetővé tegye a leendő pályázók számára, hogy maguk is tervezni, készülni tudjanak, ne ötletszerűen folyjon, vagy jelenjen meg számukra a fejlesztéspolitika. Ez a kormány számára is lehetővé teszi, hogy a hét évet rövidebb időszakokra bontsa, ráadásul ezeket a kétéves terveket minden évben felülvizsgáljuk, és mindig egy évre meghosszabbítjuk - mindig két évre előre gondolkodva -, ez egyfajta gördülő tervezést jelent, amely azt is lehetővé teszi, hogy a konkrét pályázati rendszereket mindig hozzáigazítsuk az élethez, illetve az addigi tapasztalatokhoz. Azt hiszem, az önkorrekció nélkül nem lehet sikeres egy ilyen terv, hiszen hét év alatt nagyon sokszor lesz szükség önkorrekciós mechanizmusokra.
Azt is fontos elmondani, hogy nemcsak pályázatokról van szó, ilyen szempontból nem pontosan fogalmaztam eddig. Az akciótervben egyik oldalról megjelennek a pályázatok, a másik oldalról az úgynevezett egyedi, vagy kiemelt projektek, amelyek nem pályázatos formában kerülnek finanszírozásra, mindkettőnek meg kell jelennie az akciótervben. Az akcióterveket a mindenkori kormánynak kell jóváhagyni, akkor válik érvényessé két évre.
Az akciótervbe a javaslatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség viszi be a kormány elé, de arra vonatkozóan, hogy egy akciótervbe milyen pályázati kiírások, illetve főként, hogy milyen egyedi kiemelt projektek kerülhetnek be, csak szabályozott csatornán lehet javaslatot tenni. Vagy a regionális fejlesztési tanács által megszavazott egyedi programok kerülhetnek be az akciótervbe - ha a kormány jóváhagyja és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok alátámasztják a projekt jogosultságát -, vagy egy illetékes szaktárca, a miniszter aláírásával kezdeményezhet ilyen programot, illetve harmadikként a kiemelt kormányzati programok esetében maga a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Nincs más csatorna. Tehát azt nem akarjuk lehetővé tenni, hogy bárki szabadon hozzon be anyagokat, hagyjon ott az asztalon, és aztán ne legyen világos legitimációja egy-egy programnak. Mindenütt méretődjenek meg a forrásokért versengő projektek egymással.
(-10)
CK 11 (Bajnai Gordon)
Ennyit talán elméleti bevezetőként, háttérként. Most hol tartunk? Az első olyan akcióterveket, amelyek átfogóan, egy-egy operatív program minden szeletét, minden intézkedését magukba foglalják, nyilvánvalóan akkor hagyhatja jóvá a kormány, ha ez a folyamat, amiről most beszéltem, lezajlott - egyik feltétel -, másik oldalról pedig, ha Brüsszel jóváhagyja az operatív programokat, hiszen akkor lehetünk biztosak abban, hogy már semmilyen kérdésben nincs vita, tehát teljes terjedelmében elindulhat egy ilyen akcióterv. Ezért mi most arra készülünk - ahogy korábban jeleztem, Brüsszellel már folynak a tárgyalások -, de az operatív programokról folyó érdemi tárgyalások valószínűleg március végén tudnak elkezdődni, és várhatóan júniusra fejeződnek be. Ebben lehet eltérés egyes operatív programonként - lehet, hogy előbb vagy később zárul le egy program -, de ezt a menetrendet egyeztettük Brüsszellel, ezért arra számítok, hogy az első teljes akciótervek valamikor május-júniusban kerülhetnek elfogadásra a kormány által, amikor egy adott programot már Brüsszel jóváhagyott.
Jelenleg ezen akciótervek előkészítése folyik, itt a régiós operatív programok vonatkozásában a regionális fejlesztési tanácsok velünk együttműködve készítik elő ezeket az akcióterveket, illetve az egyes szaktárcák tervezik ezeket a programokat ezekben a bizonyos tárcaközi tervezőbizottságokban, amelyeket még korábban létrehoztunk, amelyek biztosítják a szaktárcák és az NFÜ együttműködését. Ugyanúgy, ahogy az egyes operatív programokat, és előtte az Új Magyarország fejlesztési tervet, ezeket az akcióterveket is szeretnénk majd társadalmi egyeztetésre is bocsátani, amikor már megfelelően megtervezett állapotban vannak. (Varju László az ülésterembe érkezik.) Abban bízom, hogy április közepére az akciótervek el tudnak készülni tervezet formában, a kormány társadalmi vitára tudja őket bocsátani, ezt követően április közepe és május vége között egy társadalmi egyeztetést operatív programonként, akciótervenként le tudunk folytatni, és ezt követően, ha megvan Brüsszel jóváhagyása, akkor kerülhet sor a végleges jóváhagyásra.
Ez tehát az a menetrend, ami szerint most haladunk, ez a rendes akcióterv, és az az elképzelésünk, hogy a júniusban elfogadott akciótervek, amelyek két évre szólnak, már az idén novemberben a jövő évre és az azt követő évre ezzel a gördülő rendszerrel ismét kormány elé kerülnének, hogy felvegyük a rendes ritmust, amikor év vége felé mindig meg kell tervezni egy akciótervet a következő két évre. Ez az év ezért most nagyon sűrű lesz, hiszen itt most a brüsszeli jóváhagyások miatt egy éven belül kétszer kell akciótervről beszélni. Az volt a szándékunk ugyanakkor, érzékelve azt az éhséget, ami az országban egyébként jogosan van azzal kapcsolatban, hogy induljanak el az uniós források Magyarország felé, és azt a szükséget, amit a gazdaság szereplői, az önkormányzatok oldaláról érzünk, hogy források kellenek ahhoz, hogy az ország szekere ismét gyorsuló pályán haladjon, növekedjen a gazdaság, ezért a kormány úgy döntött, hogy élve azzal a lehetőséggel, amit Brüsszel kínál nekünk, minél előbb szeretne elindítani egyes programokat, olyan programokat, amelyekben nincs vita Brüsszellel, amelyeknek már volt előzményük, amelyek nem megkérdőjelezhetők. Ezért, ahogy önök is tudják, január 30-án megjelentek az első pályázati kiírások, elsősorban a gazdaságfejlesztés és a vállalati képzés területén, valamivel több, mint 30 milliárd forint összkerettel - ez több pályázatot takar, ezekről sokat írt a sajtó, most nem megyek bele a részleteibe. Döntött a kormány arról, hogy néhány olyan program is beindulhasson, amely elsősorban az államreformhoz kapcsolódik, és nem tűr halasztást, és az a szándékom, hogy a következő napokban kormány elé viszek egy újabb csomagot, amely a regionális operatív programokból indítandó egyes olyan intézkedésekre vonatkozik, amelyek nem ütköznek szintén az Unió elképzeléseivel. Arra számítok, hogy ez a második kör, a regionális operatív programokból meghirdetett pályázatok köre valamikor március végére, április elejére hirdethető meg. Ez most régiónként két-két intézkedést vagy pályázatot fog tartalmazni - tipikusan a helyi közlekedés, az akadálymentesítés, egy helyütt iskolafejlesztés, turizmushoz kapcsolódó témák, ilyenek lesznek ezekben -, régiónként eltérő, hogy melyik régió mit tartott fontosnak, hiszen mi komolyan vesszük azt, hogy a régióknak a saját sajátosságaiknak megfelelően kell ezekben az ügyekben haladniuk.
Ez az, ami március végéig várható, és attól függően, hogy Brüsszellel hogy haladnak a tárgyalásaink, tervezzük, hogy tavasszal, még az operatív programok végleges elfogadása előtt, amennyiben Brüsszellel megállapodunk, a vállalkozásfejlesztés és elsősorban a kutatás-fejlesztés, vállalati innováció terén hirdetnénk még meg pályázatokat, hiszen itt is nagyon nagy az igény, és Magyarországnak nagyon nagy K+F-ben a lemaradása az uniós mutatókhoz képest. Ezek azok a tervek, amelyeket előzetes pályázatként tervezünk, és eközben gőzerővel dolgozunk az akciótervek véglegesítésén. Köszönöm szépen.
20
Uk(21-30)
ELNÖK: Köszönöm szépen, kormánybiztos úr. Az előterjesztés nem tért ki a pályázat indikátorainak bemutatására, pedig megítélésem szerint vannak kulcsfontosságú dolgok. Az NFT I egyik nagy hibája volt, hogy a tervezés időszakában nem határozták meg azokat az indikátorokat, amelyek alapján a cél teljesülése mérhető lett volna.
Úgy érzem, most is fordítva történik. Jelesül, megnézték, melyek azok az adatok, amelyek alapján indikátorokat, mutatószámokat lehet számítani, de nem tudjuk, hogy ez a célrendszerhez, a célhierarchiához hogyan köthető. Ma sem tudjuk a 30 milliárdos pályázat kapcsán, hogy a kiírt pályázatokhoz milyen indikátorok köthetők, és ezek hogyan fognak hozzájárulni a fő célhoz. Ez alapvetőhiba. Úgy érzem, ennek a hibának a kiküszöbölése nem történt meg. Legalábbis, semmiféle tudomásunk nincs róla, pedig fontos lenne, hogy ez a hiba, amely - még egyszer mondom - az NFT I-nél bekövetkezett, itt az NFT II-nél még egyszer ne következhessen be. Ennek háttérrendszerének kell lenni, előkészítő munkákat kellett volna már végezni, és úgy tűnik, mindez nem történt meg.
Valójában, amit a kormánybiztos úr volt kedves felvázolni számunkra, egy dolgot azért megvilágított: azért történt ilyen, hogy azt mondjam, teminimisz-szabály szerinti pályázatkiírás, merthogy még az OP-k elfogadása után fog felállni valójában az intézményrendszer, az eljárásrend kidolgozásakor fog megtörténni az akcióterv véglegesítése, és ugye, ez 40 százalék körül szabályozta azt az EU-s részt, amely alapján itt ki lehet írni a pályázatokat. Tehát végén sok minden megvilágosodik.
Kérem a képviselőtársakat, hogy tegyék fel a kérdéseket, és a hozzászólások sorrendjét szeretném rögzíteni. (Jelzések.) További hozzászólási sorrend? (Nincs jelzés.) Nincs.
Elsőként Tóth Tiborné képviselőtársamnak adom meg a szót. Parancsolj!
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Csatlakozva az elnök asszony által elmondott végszóhoz, szeretném feltenni a kérdésemet. Bevezetésképpen elmondanám, hogy tudjuk, az Új Magyarország fejlesztési terv elsődleges, legfontosabb célja a gazdasági fejlődés indukálása Magyarországon. Rendkívül fontos, hogy ezt minden egyes projekt kiírásánál és bonyolításánál szem előtt kell tartanunk. Azt is tudjuk azonban - jómagam a humánszférát képviselem, az oktatásra, egészségügyre, szociális ágazatra, az esélyegyenlőség megteremtésére próbálok odafigyelni a hazai parlamenti és egyéb munkában, és úgy gondolom, itt is ezt fogom képviselni -, hogy ez egy távlati befektetés. Az, hogy az oktatásfejlesztést kisiskolás korban, a hátránykompenzálást óvodás kor végén kell elkezdeni, most már bizonyított tény. Az, hogy a roma népcsoport támogatása speciális dolog, de a gazdasági fejlődésünk egyik kulcsa: hogy lesz-e belőlük munkavállaló, avagy a további leszakadást indukáljuk a továbbiakban, ez is tény. Az is igaz, hogy ez nem jelenik meg közvetlenül a gazdaság fejlesztésében, és sorolhatnám tovább ezeket a példákat. Az egészségügyet sem szeretném kihagyni, az egészségtudatos magatartás fejlesztése, támogatása olyan cél, amely létfontosságú most Magyarországon, de a közvetlen gazdaságfejlesztésben csak a későbbiekben fog megjelenni.
Pontosan ez indukálja a következő kérdésemet, erről szeretném megkérdezni a kormánybiztos urat. A mostani Új Magyarország fejlesztési tervnek erre a humánblokkra - tehát oktatás, egészségügy, szociális ágazat, esélyegyenlőség-teremtés, stb. - fordítható összegszerű ráfordítása milyen arányban van az NFT II teljes költségvetésével, milyen volt ez az NFT I-ben? Az NFT I volt a próbajárat a magyarországi támogatásrendszerben, és távolabbra mutatva milyen ez az arány a többi európai uniós országban?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormánybiztos úr, parancsoljon!
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Köszönöm szépen. Hadd reagáljak először az elnök asszony felvetéseire. Mivel öt percet kaptam, nem akartam részletesen beszélni az indikátorokról. Szívesen eljuttatom a bizottság tagjaihoz azt a táblázatot, amely tartalmazza a most kiírt gazdaságfejlesztési operatív programnak azon indikátorait, amelyeket a döntés előkészítésekor már figyelembe vettünk. Minden egyes döntésünknél ragaszkodunk ahhoz, hogy mindig indikátorok alapján dolgozzunk. Ezt tükrözi az Új Magyarország fejlesztési terv is, amely a fő indikátorokat jelzi, azokat az alapvető indikátorokat, amelyek stratégiai szinten számítanak. Ezt követően a hierarchiában lefelé haladva minden egyes operatív programnak megvan a maga indikátorrendszere, és minden egyes intézkedéshez kapcsolunk indikátorokat.
Való igaz, hogy nem minden olyan célhoz álltak rendelkezésre bázisadatok, amelyeket mi mérni szeretnénk. Azt gondolom, ez a magyar statisztikai rendszernek egy fejlettségi állapota, amely még talán nem kielégítő, ezért amennyire lehet, megpróbáltunk a KSH-val egyeztetve előállítani ilyen indikátorokat, vagy beszerezni bázisadatokat, illetve olyan célokat kitűzni, amelyek a terv jó mérhetőségét segítik. Ebben nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodtunk, megnéztük, hogy más országok hogyan csinálták ezt. De azt mindenképpen pontosítanunk kell, hogy minden intézkedéshez, így a most kiírtakhoz is kapcsolódnak indikátorok, ezek táblázatát eljuttatjuk önökhöz.
ELNÖK: Köszönettel vesszük, és továbbítom a bizottság tagjainak.
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: A másik megjegyzésével arra vonatkozóan, hogy az operatív programok elfogadása után állna fel az intézményrendszer, nem tudom, mire gondol, hiszen az operatív programok elfogadása - ahogyan mondtam - valószínűleg május-júniusra várható, az felálltak az intézményrendszer azon elemei, amelyek már most foglalkoznak pályázat bonyolítással, aláírt szerződésük van. Tehát a gazdaságfejlesztést bonyolító MAG Zrt., amely az MFB leányvállalata, aláírt szerződéssel rendelkezik. A humán vállalati képzési programot biztosító, bonyolító ESZA Kht. szintén aláírt szerződéssel rendelkezik, és a többi, a regionális programok kiírását megelőzően a regionális fejlesztési ügynökségek, illetve a VÁTI, amely ezekben közreműködő szervezet lesz, ők is megfelelő miniszteri kijelölést és aláírt szerződést fognak kapni. Tehát ilyen értelemben azt hiszem, ez a vélemény talán nem állja meg a helyét, és ezt majd bizonyítani tudjuk, remélem pozitívan.
Az intézményrendszer egyéb elemei, tehát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az irányító hatóságok pedig már jó ideje működnek, és együttműködnek a kormányzat többi részével. Ebben ütemesen haladunk, amikor egy program elindul, csak úgy indulhat el, ha előtte felállított szervezet van. Itt egyeztetünk a különböző tárcákkal ebben a vonatkozásban.
A 40 százalékos megjegyzését nem pontosan értettem, mire gondol, ha esetleg pontosítaná, arra is szívesen válaszolok.
Tóthné képviselő asszony kérdéseire: mi is úgy gondoljuk, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv talán legfontosabb intézkedéscsoportja a humán szférára irányuló intézkedéscsoport. Ráadásul úgy gondoljuk, ezek azok az intézkedések, amelyeknek a társadalmi hatásai nem rövidtávon mérhetők. Ezek nem négyéves, nem is hétéves programok. Most kell elkezdenünk nagyon tudatosan, nagyon sok pénzt költeni arra, hogy a romák, a gyerekek, a mély szegénységben élők, az egészségügyi állapotuk, a tartós munkanélküliségben lévők kitörhessenek ebből a rossz helyzetből, de nemcsak erről szól a program. Azokról is szól, akiknek ma van állásuk, de ha nem tudják magukat folyamatosan képezni, akkor később veszélybe kerülhet a foglalkoztatásuk. Számukra is vállalati képzési, átképzési, továbbképzési programot szeretnénk indítani.
Vannak olyan általános mutatók, mint például az idegen nyelvek beszélt aránya Magyarországon, amely 25 százalék körül van, az Unió sereghajtói között vagyunk ezzel. Talán csak az angolok vannak még ilyen alacsony szinten, de nekik könnyebb, mert az ő nyelvüket beszéli szinte mindenki más. Szóval, kiemelten fontos az ilyen problémákat kezelő programok indítása is.
Azt gondoljuk, hogy a korábbi ágazati tárcalogikát meghaladva, egyszerre kell alkalmaznunk az emberek képzésével, foglalkoztatásával foglalkozó Európai Szociális Alap és az ezek infrastruktúráját szolgáló Európai Regionális Fejlesztési Alap intézkedéseit, mert látjuk, hogy a kórházrendszer alapvetően megújításra szorul, a most létrejövő racionálisabb kórházi struktúra jelentős befektetéseket igényel, hogy a most kialakuló kórházi rendszerben olyan modern technológia legyen, amely valóban esélyt ad a gyógyulásra.
(-30)
CK 31 (Bajnai Gordon)
Ezért például csak erre a programra, részben a regionális programokból - járóbeteg-szakellátás szintjén, illetve a kórházakra a társadalmi infrastruktúra programból - több mint 400 milliárdot szeretnénk fordítani. Az egyetemek és a közoktatás infrastruktúrájára, és az ezekben folyó képzés tartalmi megújítására, ösztöndíjakra, tehetséggondozó programokra szintén nagyon jelentős összegeket szeretnénk fordítani. Nagyon komoly, talán a legkomolyabb források a foglalkoztatás két területére koncentrálnak: az egyik, hogy akinek ma munkája van, ott javítsuk az ő alkalmazkodóképességét, hogy jobban tudja végezni a munkáját, ezzel segítsük a meglévő alkalmazóját, de hosszabb távon neki is munkamegtartási esélyt kínáljunk, másik oldalról pedig a tartósan inaktívak Magyarországon kiugróan magas arányát szeretnénk csökkenteni, ezért a tartósan munkanélkülieket szeretnénk visszavezetni a foglalkoztatás rendszerébe. Ez a foglalkoztatási programok fő célja.
Jelentős forrásokat szeretnénk szánni még a civil szféra erősítésére, és a társadalmi befogadás intézményeinek támogatására. Összességében, konkrét számokat kérdezett tőlem, körülbelül 1600-1700 milliárd forint között van az az összeg, amelyet kifejezetten humán programokra szeretnénk fordítani ezekből a programokból. Ez úgy áll össze a mostani tervek szerint, mert hangsúlyozom, az Unióval még egyeztetés alatt vannak ezek a számok, hogy 933 milliárd forint található az Európai Szociális Alap által támogatott társadalmi megújulás programjában, körülbelül 40 milliárd forint van az államreform átképzéssel, átszervezéssel foglalkozó programjaiban, ez egy kicsi program - ez az a két program, amit az Európai Szociális Alap támogat -, körülbelül 530 milliárd forint van a társadalmi infrastruktúra programban - ez ugye felsőoktatással, egészségüggyel, szakképzéssel, szociális intézmények infrastrukturális beruházásaival foglalkozik. A regionális operatív programokban, ha összeadnánk, az egyes részelemek, amelyek a mindegyik programban önálló prioritásként megjelenő humán szférával foglalkoznak - ez kizárólag infrastruktúra, itt a járóbeteg-szakellátás, a helyi közoktatási intézmények, kisiskolák, általános iskolák és a helyi szociális intézmények rendbe tétele zajlik -, ami még körülbelül 250 milliárd forint lehet, ha a hét operatív programból összeadjuk, talán annál valamivel több is. Így áll össze az a szám, amit mondtam.
Még egyet kérdezett, hogy az I. nemzeti fejlesztési tervhez képest hogy áll; ez jelentősen magasabb. Nem pont ilyen intézkedésstruktúra volt az I. nemzeti fejlesztési tervben, most több mindenre van lehetőségünk, hiszen több a pénzünk, úgyhogy így nem biztos, hogy fair az összehasonlítás, de összességében többet fordítunk a humán szférára. Köszönöm.
ELNÖK: Gondolom, sokat segítene, ha írásban látná a képviselő asszony ezeket a dolgokat, akkor át tudná tekinteni, és rövidre is lehetne zárni ezeket a kérdéseket; az ő munkáját és mindannyiunk munkáját megkönnyíti ez.
Képviselő asszony, parancsoljon.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Az Európai Unió többi országához viszonyítva hogyan áll ez az arány - ez volt még a kiegészítő kérdésem.
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Tudomásunk szerint még nem sokan adták le magát a nemzeti fejlesztési terv szintű stratégiai dokumentumukat sem; Magyarország negyedik volt ezen a téren, azóta még néhányan beadták, de ezeket a dokumentumokat hivatalosan nem ismerjük. Elnök asszony is kért tőlem ilyen típusú információkat, amelyeket jelenleg próbálok beszereztetni a kollégáimmal, részben Brüsszelből, de ezek sokszor még nem hivatalos vagy nem nyilvános dokumentumok; Brüsszel is a saját tárgyalási pozícióit védi, nem akarja, hogy az országok könnyen összehasonlítsák, és ezzel érveljenek nála a programokat illetően, ezért csak, mondjuk, hogy anekdotikus számokat tudok mondani.
Az Európai Szociális Alapból finanszírozott intézkedéseket illetően, amely az emberi fejekbe való pénzbefektetés, nem az infrastruktúra része, ami nálunk 933 milliárd forint a tervek szerint, de ezt még egyeztetjük az Unióval, 22,05 százaléka, fejből mondom, az összes strukturális alapnak, és 14 százaléka a vidékfejlesztésen kívüli - azt nem számítjuk ide - fejlesztési forrásoknak. Azt tudom mondani, hogy beadás előtti állapotban a cseh, lengyel és szlovák programokat megpróbáltuk így információszerzés szintjén megnézni: a lengyelek voltak nagyon picivel magasabbak, mint mi, körülbelül annyi, mint mi, a csehek és a szlovákok pedig nálunk kevesebbet terveztek fordítani ilyen, úgynevezett szociális intézkedésekre. Ha itt a szociális szót uniós értelemben vesszük, akkor abban minden benne van a foglalkoztatástól az oktatásig, tehát ez a bizonyos Európai Szociális Alap, úgyhogy a Visegrádi Négyek közül a második legmagasabb volt a miénk ezen a téren; nem zárom ki, hogy ez kismértékben még tovább emelkedhet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az írás sok mindent megkönnyít, mert láthatólag sokat tudunk egy témáról beszélni, mégis, a szó elszáll elve alapján, kormánybiztos úr, szeretnénk kérni, hogy akkor ezeket írásban is megkaphassuk, még egyszer ne térjünk vissza ugyanarra a kérdésre.
Ami a válaszát, illetve megjegyzését illeti a mondandómra: nagyon örülök neki, hogy eljutottunk oda, hogy a MAG Zrt. akkor lassan megalakul, rendeződik körülötte minden - én nem így látom. Január közepén, amikor társadalmi vitára megjelentek ezek a pályázatok, majd utána az első pályázatok kiírása is megtörtént egy olyan adatlappal, amit nem lehet elérni, én úgy látom, hogy nincs minden rendben. Azt gondolom, hogy a sajtóban is olyan hírek jelennek meg - és miből is tájékozódunk, hogyha nem kapunk más információt -, ami arról szól, hogy az RFÜ-k jogosítványa megszűnik, tehát ilyen véleményezgető gittegyletté fog fajulni, hogy ha ez a folyamat úgy fog megtörténni, hogy kormányzati túlsúly ellenére is, bizony, amennyiben nem úgy dönt, ahogy az NFÜ azt elvárja tőle, bizonyos szankciókban fog részesülni, megkötbérezik, ne adj' isten, a közreműködő szervezet jogosítványát is elveszik. Szerintem ez nincs rendjén. Nincs rendben, hogy nem decentralizáltan történnek meg ezek az intézkedések. Számomra úgy tűnik, hogy itt erős hiányosságok vannak, legalábbis ami a regionális operatív programokat illeti, másrészt pedig regionális operatív programokat úgy kiírni, hogy az RFÜ-kkel a szerződéskötés még nem végleges, és nemcsak nem végleges, hanem az ő szmsz-ükben nincs rendben, hogy ki mit csinál, szerintem a felelőtlenség irányába megy el. Ha már mindez megtörtént, és ez korrigálásra került, akkor azt örömmel veszem, és gondolom, ebből mindenki leszűri a tapasztalatait a jövőre nézve.
Ami pedig az indikátorokat illeti, szintén nagyon örülök. Sajnos, nincs birtokomban, hogy ilyen szerkezet, hogy célérték és célösszefüggés szerint bírnánk az indikátorok listájával; sokat segített volna, valószínűleg a folyamatot is nagyon támogatta volna, ha ezek rendjén és idejében elkészülnek, de semmi nem késő, tehát ha most készülnek el, még akkor is időben vagyunk. Praktikusan csak annyit tanácsolnék, amennyiben megenged egy tanácsot, hogy egy MTA Közgazdaságtudományi Intézetének véleményét, a szakma releváns képviselőinek véleményét szerintem ilyenkor figyelembe kell venni, és meg lehet köszönni, hogy véleményezték, és ők is elmondták az aggályaikat. Talán ők súlyosabban fogalmazták meg, mint ahogy én finomított formában itt megtettem, de még egyszer, örülök, ha rendjén van minden. (Dr. Eörsi Mátyás hozzászólásra jelentkezik.) Tessék!
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Elnök Asszony! Én magam is az európai bizottság elnökeként előfordul, hogy néha egy rövid kommentárral vagy poénnal kommentálom a dolgokat, de akkor módosítsuk az ügyrendünket, és írjuk bele, hogy minden egyes képviselői hozzászólás után az elnöknek jogában áll hosszú szózatban a kormányt letolni, vagy véleményének hangot adni, mert úgy érzem, hogy lehet, én nem kifogásolom, hogyha elnökként valamit kommentál, de most már második alkalommal minden képviselői hozzászólás után egy szónoklat van elnök asszony részéről. Pontosítsuk akkor az ügyrendünket, hogy elnök asszonynak joga van minden második felszólaláshoz hosszasan, és akkor én ezt támogatom, de akkor ezt vegyük bele az ügyrendbe.
ELNÖK: Nagyon örülök az alelnök úr hozzászólásának és észrevételének; én magam is élni fogok ezzel Európai ügyek bizottsága tagjaként, amikor elnök úr eddigi gyakorlatának megfelelően volt kedves napirend előtt, közben és minden hozzászólás között kommentálni az eseményeket, és saját véleményét megfogalmazni. Köszönöm szépen. Alelnök úr, nézze el - biztos, hogy a nők többet beszélnek -, mertem egy perccel többet beszélni. Ha átlagoljuk az előző két bizottsági ülésen elmondott véleményemet, akkor még mindig kevesebb, mint az öné, de megértem a hozzászólásának a lényegét: bár hosszan, ügyrendben javasolja az ügyrendünk módosítását, ha összefoglalhatom a javaslatát. Igaz? (Varju László: Csak ne most vitassuk meg.) Így van, köszönöm szépen. Lehet, hogy külön kell ezt megbeszélnünk, mert nem kapok szót saját magamtól, ha jól értem, úgyhogy lehet, hogy a lényeges kérdéseket majd ülés után fogjuk megbeszélni, mert sokak érdekével ellentétes, hogyha szólok.
Parancsoljon, kormánybiztos úr, önnek megadom a szót.
40
Uk(41-50)
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Az intézményrendszert illetően egyetértek a képviselő asszonnyal. Nem is írunk ki addig semmilyen olyan pályázatot, amíg nem áll fel az intézményrendszer. Tehát például, amit ön említett, a regionális fejlesztési ügynökségekkel már most meg fogjuk kötni a szerződéseket, és az első regionális pályázatok március végén jelennek meg. Tehát mindenképpen rendezett, tiszta viszony lesz a regionális fejlesztési ügynökségek, mint közreműködők és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között. Bőven azelőtt, hogy az első pályázatok megjelennének.
ELNÖK: Akkor Közép-Magyarország vonatkozásában is, ugye?
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Igen, Közép-Magyarország vonatkozásában is.
A másik pedig, hogy ami a MAG Zrt.-t illeti, a MAG Zrt. ősszel alakult meg, tehát ilyen értelemben nincs ilyen probléma. A MAG Zrt. pedig jóval azelőtt aláírta a szerződését, hogy az első pályázatokat be lehetne adni, hiszen március 1-jén lehet majd beadni az első pályázatokat. Tehát a MAG Zrt. készen áll arra, hogy fogadja ezeket a pályázatokat. Ezekre is, Közép-Magyarországra is igaz, hogy mielőtt pályázatot be lehetne adni, azelőtt már áll és működik az ügynökség. Az indikátorokat illetően fontos felhívnom a bizottság figyelmét arra, hogy az összes indikátor szerepel az operatív programokban - mellékletben -, tehát eddig is megtekinthető volt, ezt minden egyes konkrét pályázati intézkedés előtt elővesszük, megnézzük, és a konkrét pályázat hatását is megpróbáljuk megbecsülni az adott indikátoroknál.
ELNÖK: Csak azt mondtam, hogy konkrét célokhoz nincs kötve, ami szerintem hiányosság.
Menjünk tovább! Horváth Zsolt képviselőtársamé a szó.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Igyekszem rövid lenni. A kormánybiztos úr említette, illetve felvázolta a tervezés folyamatát, és azt gondolom, ezt nagyon sokan jó szemmel nézik, hogy itt kétéves akciótervek készülnek, amelyek egyfajta átláthatóságot és követhetőséget is biztosítanak. Azonban úgy látom, hogy az akciótervek el nem készülése miatt - most önök is használják ezt a fogalmat - ideiglenes akciótervek készülnek a végleges elfogadásig.
Úgy látom, abszolút ellentmondás van a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és az ideiglenes akciótervek futtatása, véleményezése, elfogadása között. Ez egyfajta bizonytalanságot is teremt, jómagam is látom a regionális operatív programok készülése során, hogy egyfajta bizonytalansági tényező van ebben.
A másik dolog, amit szeretnék megemlíteni az, hogy most már szinte biztos, hogy egy csúszási folyamat van egyrészt az operatív programok és ennek lebontásaként az akciótervek elfogadása között. Meglátásom szerint ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a 2007-ben egyébként felhasználható európai uniós források csökkenő tendenciát fognak mutatni, nyilván egy bázishoz képest. Erre irányulna a konkrét kérdésem. Az ön meglátása szerint ez mennyiben fogja befolyásolni a 2007-ben felhasználható forrásokat? Tud-e mondani olyan mérőszámot, hogy mi volt a kormány eredeti elképzelése, és mi lesz most, amikor ez a folyamat, az operatív programok véglegesítése így alakult?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon, kormánybiztos úr!
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Köszönöm szépen a kérdést. Talán a képviselő úr is érzi azt az ellentmondást, amely az ön két kérdése között is feszül, és amely dilemmaként számunkra is megjelenik. Mert van abban a két kérdésben ellentmondás, amit mondott.
Egyik oldalról a kapkodást kéri számon rajtunk, hogy ez bizonytalanságot okoz, merthogy ideiglenes akcióterveket írunk ki, másik oldalról meg csúszásról, késedelemről beszél. Mi is ezzel a dilemmával küzdünk. Egyik oldalról azt látjuk, hiába vagyunk az élen - negyedikként a 27 tagország között, aki leadja a programját -, hiába írjuk ki elsőként a pályázatokat, az Uniónak van egy menetrendje. Ő azt tervezi, hogy júniusra állapodik meg velünk, és azt látom, hogy más országok október-november-szeptemberi tervlezárásokat, jóváhagyásokat egyeztetnek a Bizottsággal, ezt maga a Bizottság képviselője mondta nekem. Tehát Magyarország élenjáró, miközben a hétéves óra ketyeg. Úgy tűnik, a Bizottság kényelmesebben halad, mint ahogyan mi gondolkodunk. Ezt az ellentmondást próbáljuk feloldani azzal, amit ön az első kérdésében megfogalmazott, hogy ideiglenes akcióterveket, ideiglenes intézkedéseket indítunk, mert azt mondjuk, hogy az ország ne szenvedjen hátrányt amiatt, hogy az Unió egyébként kényelmesen és mondjuk úgy, módszeresen halad ezekben az ügyekben.
Nem érzem, hogy ez nagyon nagy bizonytalanságot keltene az emberekben. Amikor hivatalba léptem, a nyáron megfogalmaztam azt, hogy az a célunk, hogy decemberre beadjuk az operatív programokat, és már januárban legyenek kiírt pályázataink. Ezt tartjuk, január 30-án sikerült kiírnunk az első 6-7 pályázati kiírást, amelyet követett még kettő a következő héten. Úgyhogy azt gondolom, mi tartjuk azt az ütemtervet, amelyet ígértünk. Más kérdés, hogy a Bizottság lassabban halad. Ez nem Magyarország-specifikus, sőt, Magyarország a jobbak, a gyorsabbak közé tartozik ebben a vonatkozásban.
Hogy ne legyen bizonytalanság a leendő kedvezményezettek körében, ezért bevezettünk egy új intézkedést, miszerint minden egyes pályázati kiírásunkat közzé tesszük még tervezett formában, és ezt lehetőség van kommentálni, és készülni rá a leendő kedvezményezetteknek. Így történt a gazdaságfejlesztési pályázatoknál, ahol körülbelül két hétig megtekinthető volt a honlapon, és körülbelül tizenvalahány - közel húsz - szakmai, ágazati szervezetet felkértünk a véleményezésre, velük leültünk és meghallgattuk a véleményüket ezekről. Több helyen változtak is ezek a pályázati kiírások, mielőtt véglegesedtek volna. Ezen túl pedig egy hónapot adtunk a pályázati kiírás megjelenése - január 30. - és a pályázatok első lehetséges beadása - március 1-je - között, hogy ne érje versenyelőny azt, aki előbb szerzett információt, legyen idő felkészülni. Ezért e hét végén lesz először beadható ez a pályázati kör a gazdaságfejlesztésben, és április, illetve május közepe a beadási határidő, pályázattípustól függően. Ez talán csökkenti a bizonytalanságot, és kiszámíthatóbbá teszi a rendszert.
De azt gondolom, a kérdésben megbúvó kritikára válaszolva, én inkább pozitívumként gondolnám értékelni - persze, a szerepem is diktálja ezt - azt, hogy Magyarország az elsőként írja ki az Unióban a pályázatokat, és azt, hogy Magyarország nem akarja megvárni az év második felét a pénzek lehívásának elindításával, hanem már most megpróbálja azokat igénybe venni, hiszen az országnak szüksége van ezekre a forrásokra. Ebből következően csúszásról nem beszélnék, legalábbis, az Unió normáihoz, menetrendjéhez képest nincs csúszás. A mi vágyainkhoz, reményeinkhez, igényeinkhez képest viszont jó lenne, ha ezek a pénzek már teljes erővel most is jönnének az országba. Ezen dolgozunk.
Nem látom veszélyben a hétéves lehívandó forrásainkat e csúszás miatt, de nagyon markánsan képviseljük az Unió felé azt az álláspontot, hogy Magyarország nem akarja, hogy az Unió lassúsága miatt mélyen beleharapjon ez a folyamat a Magyarország rendelkezésére álló hét évbe. Márpedig ez a június azt jelenti, hogy addig sem tudunk mindent elindítani, emiatt sürgetjük őket keményen, és köszönöm, ha önök is segítenek ebben.
Arra számítok - mivel az akcióterveket párhuzamosan elő tudjuk készíteni, amennyire lehet, amellett, hogy Brüsszel okoz némi bizonytalanságot a viták miatt az akciótervek belső tartalmában -, hogy amint Brüsszelben megvan a jóváhagyás, rögtön elindulhatnak az akciótervek, így egyébként normális az, hogy egy ilyen tervnek van egy felfutási időszaka, és majd a második-harmadik évtől kezd tetőzni a pénzek lehívása. Azt gondolom, hogy ezt az ütemet ennek ellenére tartani tudjuk, azt az összeget, amit az idei évben el kell köteleznünk, meg fogjuk próbálni, és el fogjuk kötelezni teljes nagyságrendben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Azért én tapasztalom a bizonytalanságot meg a lebegtetést, pont emiatt az ideiglenes állapot miatt.
Gondolom, önök is követik a sajtót, egyre több a jól értesült ember a közéletben, aki még a döntéshozóknál is előbb értesül leendő pályázati kiírásokról: a kormány ezt fogja tenni, a regionális fejlesztési tanácsok ezeket a pályázatokat fogják kiírni.
(-50)
CK 51 (Dr. Horváth Zsolt)
Az én meglátásom szerint ez komoly bizonytalanságot teremt az emberekben, afelé, hogy itt azért közpénzekről van szó, és szerintem a következő időszakban mindent el kellene kerülni annak érdekében, hogy még véletlenül se kerüljön a felszínre és a nyilvánosságra, vagy beleívódjon az emberek fejébe az, hogy itt bizony néhány jól értesült miatt veszélybe kerül e pénzek felhasználásának átláthatósága.
A másik, hogy azért én szívesen láttam vagy hallottam volna öntől konkrét számokat - az én kérdésem is konkrét volt. Bizonyára volt egy tervezési időszak, amelyben megtervezték azt, hogy 2007-ben mekkora forrást használnak fel. Ehhez képest ön most hogy látja, mekkora forrás használható fel ezekből 2007-ben?
ELNÖK: Egy nagyon rövid viszontválasz: két szám.
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Jól értesültek mindig lesznek minden témában. Azt gondolom, hogy nyilvánosan kommunikálunk, és a pályázatokra vonatkozó információkat, ahogy mondtam, még a pályázat kiírása előtt közzétesszük, de a végleges akciótervek ezt meg fogják válaszolni, hiszen két évre előre megmondjuk, hogy milyen pályázatok jelennek meg. Éppen erre találtuk ki ezt a rendszert, hogy kiszámítható, és tervezhető legyen.
Magyarországnak az uniós allokációs szabályok szerint körülbelül 800 milliárd forintnyi összeget kellene az idei évben allokálni, ez azt jeleni, hogy ennyi pénz sorsáról kellene dönteni - ebben benne vannak a nagy projektek, a nagy programok, az egyedi pályázatok, minden -, erre majd szívesen küldök egy pontos számot a bizottságnak, egy allokációs táblát. Ebben semmilyen titok nincs, most is megtekinthető a honlapunkon, az Új Magyarország fejlesztési terv egyik mellékletében szerepel évre lebontva - most nagyságrendileg mondom ezt a számot -, úgyhogy az első kétéves akciótervünk már tervezni fogja, hiszen ott nagy egyedi projekteknek is meg kell jelenniük, tehát pályázati kiírásoknak, hogy hogyan tervezzük az első és második évben ezeket a forrásokat elkölteni.
Igazából azt kell látni, és tényleg rövid próbálok lenni, hogy van egy úgynevezett n+3-as szabály, az a feladat, hogy az idei évre kiosztott összeget, ez az "n"-edik év, a mostantól számított negyedik év végére - így jön ki az n+3 - elköltsük, és el is számoljuk. Ez a lényeg. Nem az a fontos, hogy most mindent azonnal eldöntsünk; inkább hozzunk jó döntéseket, de olyanokat, hogy a mostantól számított negyedik év végére a beruházások is véget érnek, és a számlákat benyújtjuk az Uniónak. Ez a lényeg. Nekünk tehát fontos, hogy gyorsan döntsünk, de a gyorsaság mellett azért az is fontos, hogy jól megalapozott döntéseket hozzunk, ez pedig akkor fog kiderülni, amikor például a regionális fejlesztési tanácsoktól, amelyekre elnök asszony is utalt, és amelyeket mi nem gittegyletnek tartunk, hanem komolyan várjuk...
ELNÖK: Ő tartja magát annak.
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Az akkor a tanács hibája, ha magát annak tartja.
ELNÖK: Nincs jogosítványa.
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Szerintem van, mert például az a jogosítványa megvan, hogy javaslatot tegyen nekünk projektekre, és ezt most várjuk tőlük; akkor tudjuk megnézni, hogy milyen készültségi állapotban vannak ezek a projektek, és mennyire alkalmasak arra, hogy mi befogadjuk a programba, mert onnantól elkezd ketyegni ez a bizonyos n+3-as határidő, úgyhogy ezeket várjuk a tanácsoktól. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A honlapon megtekintheti, képviselő úr, de lesz válasz is természetesen. Baráth Etele alelnök úr, parancsoljon.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Egyrészt köszönöm szépen a kormánybiztos úr ismertetőjét. Azt gondolom, hogy az akcióterv fogalomban és annak tartalmában érdemes majd még tovább kutakodnunk; ez valóban egy legfontosabb eszköze a következő időszakban a közös munkánknak is, hiszen ezen keresztül tudjuk figyelemmel kísérni, és mint ahogy elhangzott, rendkívül fontos az is, hogy ez a korrekciók lehetőségét is biztosítja. Itt minimálisan kilencéves folyamatról van szó, tehát azért ez egy hihetetlen jó eszköz, ugyanakkor kormánybiztos úr elmondta itt az elején, hogy ez végül is továbbfejlesztett változata a programkiegészítő dokumentumoknak. Azért akarok erről a programkiegészítő dokumentumról beszélni, mert engem nagyon meglep az elnök asszony rendkívül kategorikus kijelentéseinek sorozata, amit itt az elején elmondott, és ebben érintette, tehát sajnos, szubjektív, amit én most mondok, az I. nemzeti fejlesztési tervet is azzal, hogy alapvető hiba volt, hogy nem voltak indikátorok, és hogy nem történtek meg ezek az egyeztetések.
Kedves Elnök Asszony! Azt gondolom, hogy kétfajta funkcióban ül itt mellettünk: az egyik, mint a bizottság elnöke, a másik, mint egy parlamenti képviselő, aki ellenzéki parlamenti képviselő. Ha mint bizottsági elnök mondja ezt, akkor én ezt nagyon hibásnak tartom, ha parlamenti képviselőként, akkor azt gondolom, hogy talán tájékozatlan. Nincs és nem volt indikátor nélkül semmilyen jellegű fejlesztés.
Azt szeretném kérni a kormánybiztos úrtól, hogy miután márciusban sor kerül az I. NFT értékelésére a maga hibáival, problémáival, mindennel együtt, azért kérem szépen, hogy tájékoztassa a bizottságot, hogy küldje el azokat a tanulmányokat és elemzéseket, amelyek az I. fejlesztési terv megalapozását szolgálták, mondjuk, az úgynevezett ex-ante értékelést, amit független cég készített. Az ex-ante értékelés lényegében véve azon indikátorok elemzését jelenti, amelyek az egyes programkiegészítő dokumentumban megjelentő pályázati kiírások alapjául szolgálnak. Nem akarok a részletekbe menni, mert talán teljes mértékben unalmas, csak nagyon kategorikus volt az elnök asszony. Ha az ember utat épít, ott nyilvánvaló, hogy előbb megjelenik, hogy milyen hosszan, mekkorát, mit épít; ha oktatási programban vesz részt, akkor természetesen benne volt, hogy hány, milyen célra, kiknek szolgál és így tovább. Csak azért, hogy ne tűnjek ennyire naivnak, mert pontosan tudom, hogy mi a különbség az adatmutató, az indikátor és ezek között, hiszen csak negyven évig foglalkoztam vele, ezért szíves figyelmébe ajánlom, mondjuk Losonczi Miklós úr által készített GDP-előrejelzést, ami nem másról szólt, mint az ágazatközi kapcsolatok mérlege alapján 46 ágazat mélységében megvizsgálta azt, hogy ott egy adott intézkedésnek milyen foglalkoztatási, milyen termelési jellegű következménye van, és ebből számolta vissza azt, hogy milyen várható GDP-növekedési hatása lesz, mert a GDP-növekedés a legáltalánosabb indikátor, amit ezen számon lehet kérni. Szándékosan egy független elemzőt mondtam, nehogy félreértés legyen, de azt gondolom, hogy azt a több száz elemzést, ami elkészült, érdemes előtte legalább címjegyzékében megnézni, mielőtt egy olyan kijelentés hangzik el, hogy alapvető hiba.
ELNÖK: A kérdésének a további részében is hozzám kíván kérdést intézni vagy kormánybiztos úrhoz, mert akkor megválaszolom.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Kérdést egyáltalán nem intéztem, hanem megpróbáltam elmondani, hogy általában egy fejlesztési tervezés, ami most is folyik, természetszerűen alakul az indikátorokra, bár az ügyrendünk szerint az sincs benne, hogy az elnök asszony engem megszakít. Ha viszont már itt tartunk, akkor nagymértékben szeretném kérni az elnök asszonytól azt, ha a bizottság nevében adatokat, információkat kér - ezt múltkor is kértem -, akkor lenne olyan drága, és azt megküldené számunkra is, ha már a bizottság nevében küldi ezeket a kérdéseket, vagy esetleg előtte megkérdezni, hogy ezt kellene-e kérdezni, mert ezek a legfontosabbak-e a bizottság számára. Az más dolog, ha az önök számára valami fontos, de ha a bizottság számára, akkor szeretném, ha mi is részt vehetnénk e kérdések megfogalmazásában, tartalmi kidolgozásában.
Összességében, azt szeretném mondani, hogy köszönöm szépen ezt a tájékoztatást. Szerintem nagyon-nagyon jól mutatta azt, hogy a mi bizottságunknak milyen kiváló feladata lesz a következő időben: az akciótervek kialakulását, tartalmát és megvalósulását ellenőrizni, mindenkor természetesen konkrét indikátorok, illetve konkrét történetek alapján. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormánybiztos úr, úgy érzem, hogy ezt most nekem kell megválaszolni, hozzám intéződött a felvetés.
Alelnök Úr! Nincs személyiségzavarom, tehát elnökként és képviselőként is ugyanazt mondom, és határozottan állítom is. Ha jól emlékszem, de ön sokkal jobban tudja, hiszen miniszterként felügyelte az NFT I.-et, az egyik legfontosabb célkitűzése a területi különbségek kiegyenlítése volt.
60
Uk(61-70) - elnök
Tessék nekem megmondani azt, hogy milyen mértékben sikerült ez! Milyen indikátorokkal lehet mérni ennek a sikerét? Próbáltam ehhez mutatókat keresni, sajnos, nem érte el a célját, ha ilyen célt megfogalmaztak. Másrészt nem én mondom, hanem a kormány is ezt mondja: az NFT II-ben megfogalmazták azt, hogy bizony, az NFT I-nek nem volt meg az indikátorlistája. Ezt is el lehet olvasni, és akkor nincs probléma, hogy elnökként vagy képviselőként mondom-e ezt.
Másrészt pedig volt egy másik mérése is, ami a szegénységgel kapcsolatos. Tehát elindulhatunk egy ilyen vitában, ami szerintem nem fog 9 órára befejeződni. De megtettem azt, hogy írtam minden bizottsági tagnak a tekintetben, hogy adjon javaslatot a munkatervhez, a napirendi pontokhoz. Sokan megtették, ön nem tette meg. Az elmúlt bizottsági ülésen hasonló ötlettel jött elő. Arra kérem önt tisztelettel, ne a bizottsági ülésen jöjjön elő ezekkel az ötletekkel, hanem keressen meg! Rendelkezésére állok, a titkárságon rendelkezésére állnak. Amennyiben nincs ideje, e-mail formájában is szívesen várom a javaslatait, és annak megfelelően napirendre fogjuk tűzni ezeket a javaslatokat. Maga a kormánybiztos úr is javasolta egyébként a munkatervhez - amit úgy gondolom, támogatni is szükséges -, hogy beszéljünk az NFT I-ről. Nem azért, mert kritikával kell illetni, hanem azért, mert tanulni kell a hibájából. Hogyan is mondta a képviselő asszony? Próbajárat volt. Így van. Arra szolgált, hogy valamiféleképpen képbe kerüljünk, megnézzük a lehetőségeket, és kiküszöböljük azokat a hibákat, amelyeket ott elkövettünk. Sok mindenből lehet tanulni. Ez nem azt jelenti, hogy ön rosszul végezte a munkáját. Egyáltalán nem azt jelenti. Azt jelenti, hogy tanulni kell az ott elkövetett hibákból, és ez lehet, hogy fájdalommal fog fájni, de a jövőre nézve ez nem lesz fájdalom.
A másik, hogy kinek írok levelet. Senki olyannak nem írok levelet, amely ellentétes lenne a Házszabállyal. Úgyhogy, ezt másodszor mondja, az elmúlt ülésen is elhangzott, tisztelettel kérem, hogy ne tegye. Nem lépem túl a jogkörömet és a lehetőségeimet sem. Egyébként pedig köszönettel veszem az észrevételeit, és arra kérem, hogy beszéljük meg egymás között ezeket a felvetéseket, és minekutána nem tartozik a napirendi ponthoz, ne terheljük ezzel a bizottság tagjait.
Köszönöm.
Sorrendben... (Dr. Baráth Etele: Élve azzal a joggal, hogy még egyszer...) Igen, ön következik a válaszával.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): A múlt héten is elmondtuk, hogy a munkatervbe nem kívántunk többletjavaslatokat tenni, mert egyetértettünk a munkatervvel. Tehát azt ne kérje tőlünk, egyetértettünk vele. Erre utaltam, hogy az első fejlesztési tervről lesz szó a jövő héten. Nem szeretnék leragadni amellett, hogy valaminek a hibájából lehet tanulni, természetesen valaminek az erényeiből is lehet tanulni, az iskolában az ember megszokta, hogyha vannak jó tanulók, akkor esetleg azokat is lehet követni, nemcsak a hibák kijavításáról van szó.
Az én hozzászólásom lényege az volt, hogy állítom, voltak indikátorok, és ezek az indikátorok alkalmasak arra, hogy ennek a tervnek az eredményét - vagy eredménytelenségét, hibáit és előnyeit - meg lehessen mérni vele. Az, amit ön mondott a területi kiegyenlítéssel kapcsolatban, természetesen a tervezet szintjén az indikátorokból követhető, hogy a különböző fejlettségű régióknak és azon belül a kisebb térségeknek milyen mértékű támogatás, milyen arányban jutott, azonban ennek az eredménye leghamarabb 2009 végén, 2010-ben lesz mérhető, egyszerűen azért, mert akkorra fejeződik be, másrészt addigra lesznek olyan statisztikai adatok, amelyekkel mérhető. Tehát ezekkel kapcsolatban ma semmilyen jellegű kijelentést nem lehet tenni.
Az utolsó, ami teljesen ügyrendi dolog. Továbbra is azt szeretném kérni, hogy láthassam - mint a bizottság egyik tagja - azt, hogyha a bizottság nevében információkat kér az elnök asszony, melyek ezek az információk, amelyeket kér, egyszerűen azért, mert hátha tudunk abban segíteni - bár a tökéletesség kritériuma nyilván felmerülhet az elnök asszony esetében -, hogy mégiscsak legyen valamivel pontosabb vagy jobb az a kérdés, hogy mindenki megelégedésére történhessen.
ELNÖK: Alelnök úr, a javaslatát, észrevételét köszönöm. Amennyiben vannak javaslatai, hogy kitől, milyen formában kérjen a bizottság információt, kivel levelezzen, továbbra is szívesen veszem. Fenntartom magamnak azt a jogot, hogy bizottsági elnökként saját magam fogalmazzam meg azokat a leveleket, amelyek segítik a bizottság munkáját, és korántsem ellentétesek. Ezzel kapcsolatos észrevételt leghamarabb az tehet, akinek a levelet címzem, hogy úgy érzi, túllépem az ilyen irányú hatáskörömet.
Tájékoztatom alelnök urat, hogy ilyen észrevétel nem történt, a legnagyobb egyetértésben történik meg a levélváltás. Amennyiben a napirendi pontok háttéranyagát szolgálja, ezeket a leveleket természetesen a bizottság tagjainak továbbítom. A munkatervet nem fogadtuk el, nem tárgyaltuk még, jelenleg javaslatgyűjtési szakaszban vagyunk, és a következő bizottsági ülésen a tervezett napirendi pont szerint az intézményrendszer lesz a bizottsági ülés tárgya, de amennyiben az NFT I-et is ehhez szeretnénk venni, akkor úgy gondolom, kicsit hosszabb időtartamú bizottsági ülésre kell felkészülni. Másrészt úgy gondolom, az NFT I előkészítése ilyen szinten nem történt meg, sem levélváltás, sem információgyűjtés szintjén nem állunk ott, hogy ez előkészített legyen.
Köszönöm szépen.
Láttam, hogy jelentkezések történtek. Ügyrendi? (Jelzésre.) Parancsoljon!
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Kedves elnök asszony, értelemszerűen könnyű lenne kapcsolódni ehhez a vitához, de én mégsem ezt tenném, hanem a legutóbbi bizottsági ülésünkön felmerült az a javaslat, hogy tulajdonképpen a munkamódszerünkre, munkastílusunkra vonatkozóan kellene egy informális beszélgetést tartani a bizottság tagjainak. Kérdezem, lesz-e ilyen típusú javaslat.
ELNÖK: Igen.
VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Akkor azt majd meghallgatnám, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyeztetés alatt van az időpont és a helyszín.
(Jelzésre.) Parancsoljon!
SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én is egy javaslattal szeretnék élni, mert az előző bizottsági ülésen és most is kiderült, hogy tulajdonképpen fel kellene építeni a rajtvonalat, hogy egyenszilárdságú legyen az informáltsági szintünk, és onnantól közösen tudunk lépni. Itt szóba került az allokációs terv, az indikátorok kérdése, szeretném kérni, hogy - noha tényleg az NFÜ honlapján megjelennek a pályázati kiírások - akkor a kiíráskor jelenjen meg, és akkor, ha a pályázati kiírás, indikátor, intézményrendszer kérdése szóba kerül, legközelebb erről beszélünk.
Azt gondolom, amit a mostani helyzetről írásba lehet foglalni, próbáljuk meg, hiszen mindig előkerül ez a dolog. Mert ha megvan ez az egyenszilárdság, akkor könnyebb beszélni, hiszen az elnök asszony mondandójában engem személy szerint az zavart meg, hogy van egy általános kijelentés, majd kiderül, hogy mögötte van egy konkrét probléma, tehát az RFÜ-k ügyében, hogy az RFÜ ilyen-olyan, aztán kiderül, hogy valamelyik RFÜ-ben úgy érzik, hogy ők tulajdonképpen pályán kívülre vannak lökve, és bele lehet szólni a dolgaikba, meg lehet őket mondjuk, például szankcionálni, ha valamit nem tesznek. Én meg nagyon egyetértek azzal az NFT I végrehajtása kapcsán, hogy a közreműködő szervezeteknek abban az értelemben legyen nagyon mérve a teljesítménye, hogy megcsinálja azt, amit kel, mert tudnék rémtörténeteket mondani. Tehát azért mondom, hogy próbáljuk meg kialakítani a legfontosabb információknak egy struktúráját, és onnantól kezdve talán ezek a problémák már elkerülhetők lesznek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát jó az írás. Összefoglalva, amint a képviselő asszony a legelső hozzászólásával ezt mondja, szerintem is úgy jó nekünk, hiszen eltérő szintről, eltérő megközelítésből indulunk. Azokat, amelyekről kormánybiztos úr úgy érzi, hogy az eseti bizottság elé hozható, talán függetlenül - azt kell mondanom - napirendi pontoktól, de segítheti a munkánkat, kapjuk időről időre, és megfelelő gyakorisággal is.
Köszönöm ezeket a felvetéseket.
További hozzászólásra jelentkezett Szatmáry Kristóf, és úgy látom, nincs több hozzászólás, úgyhogy az utolsó hozzászólásra kerül sor.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Igazság szerint két körrel készültem a kérdéseimmel, mert két különböző terület, de nem visszaélve a kormánybiztos úr idejével, megpróbálom egy dologban elmondani.
Az első azzal kapcsolatban lenne, hogy itt a bevezetőjében hallhattuk azt a rövid- és középtávú elképzelést az akciótervekről, illetve az április-májusi pályázatkiírásokról, említett a regionális operatív programokban néhány pályázatot, illetve vállalatfejlesztési, innovációs pályázatokat.
(-70)
CK 71 (Szatmáry Kristóf)
Ez az elmondás, illetve az a tény, hogy itt a közlekedési operatív programot nem említette kormánybiztos úr, nekem igazából megerősíti azokat az újságban megjelent cikkeket, ami február közepén volt olvasható, amiben igazából a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felé komoly kritikát fogalmazott meg többek között az energetika, a közlekedés területén a közutak burkolatának megerősítése, illetve a megújuló energiák és egyéb problémák tekintetében. Ha jól értettem, akkor az ön áttételesen elmondott programja némiképpen megerősíti azt a véleményt, hogy ezen a területen - és a közlekedési operatív program azért lényeges terület, mert az összes uniós forrás körülbelül 25 százaléka erre a területre jönne - korántsem mindegy, hogy ennek az akciótervnek az előkészítettsége és felhasználhatósága konkrétan hogyan alakul.
Részben ehhez kapcsolódik ugyancsak a sajtóból vett információ - ez a 4-es metró kérdése lenne, ebben elég nagy homály leledzik, a fejekben legalábbis -, amit az újságból ki lehet olvasni. Egyesek nyilatkoznak, ilyen forrásból, amolyan forrásból olvasni, hogy az Unió ezt nem támogatja, és hogy ez azért is lényeges, mert többen megijedtek attól a gondolattól, hogy itt 5-600 milliárd forintok repülnek a levegőbe a 4-es metró kapcsán, és ha ez bármelyik operatív programot egyként terhelné meg, az a többi pályázónak igen kellemetlen lenne, mert a források nagy részét elvinné.
Még egy kérdést engedjen meg a végére. Ezt azért kell most feltennem, mert aktuális, már amiatt, hogy itt egyes pályázatoknál március 1-jével a beadás kapcsán már a bírálatok is elindulnak. A bírálóbizottságok összetételére vonatkozólag lehetett hallani, olvasni arról, hogy szakmai szervezeteket fognak felkérni tanácsadónak, illetve a bizottságokba tagoknak. Azt olvastam valahol, hogy február 28-áig várnák a szakmai szervezetektől ezeket a javaslatokat. Én, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, egyeztettem az MKIK-val is, és jelen pillanatig, a köztestületekhez semmilyen szakértői felkérés nem érkezett, hogy delegálnának, mi lenne a véleményük. A kérdésem az, hogy ennek az-e az oka, hogy csúszik a bírálóbizottságok felállítása, mert február 28-a a héten bekövetkezik, és ilyenek nem érkeztek, vagy pedig olyan szakmai bírálóbizottságok összeállítása van folyamatban, amelyből esetleg az ilyen jelentős köztestületek és gazdasági érdekérvényesítők kimaradnak. A kettő közül nem tudom, hogy melyik a valós. Lehet, hogy lett volna még jó pár kérdésem eljárásrenddel kapcsolatban, de azt talán majd valamikor legközelebb meg tudom kérdezni. Köszönöm.
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Köszönöm szépen a kérdéseit, képviselő úr, megpróbálok ütemesen válaszolni rájuk.
ELNÖK: Az ön idejéből megy.
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Nagyon fontos nekem a bizottság elégedettsége, úgyhogy mindent elkövetek.
ELNÖK: Köszönjük szépen; megtisztelő.
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Részemről a szerencse. A közlekedési akciótervet illetően, képviselő úr, én nem örültem neki, hogy ez a levél megjelent a sajtóban, nem arra volt szánva, de egyébként nincsen benne semmi titok. Az a feladata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, hogy koordináljon különböző tárcák között, nézze meg, folyamatosan kövesse figyelemmel, hogy a tárcák és általában a teljes intézményrendszer - hiszen az ennél is sokkal bonyolultabb, mint hogy csak minisztériumokról lenne szó - hogy halad, hogy állnak az előkészületekben, és pont az a dolgunk, hogy sürgessük, ha valahol megakadást látunk. Bizonyára ön is, mint a kamara egyik képviselője, sok olyan folyamatot menedzselt már, amelyben folyamatosan szűk keresztmetszetek állnak elő: ha az egyik helyen megoldunk egy problémát, akkor továbbmegy a folyamat, és egy másik ilyen szűk keresztmetszetbe ütközik - ezeket próbáljuk feloldani. Rengeteg ilyen levelet küldünk, mindig, amikor szükség van rá, különböző intézményeknek, és egyébként a gazdasági tárca példás gyorsasággal válaszolt ezekre a felvetéseinkre.
Személyes egyeztetést tartottunk Kóka miniszter úrral ebben a tárgyban, végigtekintettük az összes kérdést; jelentős részük megoldódott azóta, másik részükre pedig konkrét intézkedési tervet, lépcsőket fogadtunk el, hogyan fogjuk feloldani ezeket a szűk keresztmetszeteket. Ilyen értelemben nem látom veszélyben, hogy a közlekedési operatív program el tudjon indulni, azt azonban fontos elmondanom, hogy a közlekedési operatív programban szereplő intézkedések nem pályázatok, hanem egyedi programok, hiszen azt nehéz pályáztatni, hogy merre menjen az M3-as vagy a 86-os út, úgyhogy ott azért nem írunk most ki pályázatokat a közlekedési operatív program keretéből, mert ennek a dolognak a közútépítési része nem pályázatos. Folyik az egyes közútfejlesztések előkészítése, a tárcának van erre egy ütemterve, ami egyébként megjelent, és a GKM honlapjáról meg a miénkről is letölthetők a 2007-13. közötti közúti fejlesztések, amelyek részben uniós, részben nem uniós forrásokból fognak megvalósulni. Ez már november óta ott van a tárca honlapján, amelyből látszik, hogy mit terveznek.
Ilyen értelemben keményen kell dolgozni, sokat kell koordinálni, időnként konfliktusokat is kell vállalni kifelé vagy befelé, de ezzel semmi baj nincs, ez a dolgunk, ha ez nem lenne, akkor nem lenne ránk szükség. Egyébként közlekedési jellegű pályázati csomagok kiírását a regionális operatív programok most tervezik, tehát a már említett március végi kiírások között jó néhány olyan található, amely három, négy, öt számjegyű utakat vagy kerékpárutakat egyes térségekben már most szeretne megpályáztatni. Ez a regionális operatív programok keretéből megy, az ő ajánlásaik alapján; ez is mutatja, hogy ők nem gittegyletek, hanem olyan komoly testületek, akiknek joga van javaslatot tenni a kormánynak, és a kormány csak nagyon indokolt esetben vitatja ezeket.
Ami a 4-es metrót illeti, azt gondolom, hogy nem bizonytalanság van, hanem tárgyalás. A 4-es metró helyzete ma is rendezett, hiszen már jó ideje van egy kormány és főváros közötti szerződés, amely egyébként rendezett finanszírozást biztosít a 4-es metró számára. Most az merült fel, hogy nem célszerűbb-e uniós forrásból finanszírozni a 4-es metró beruházásait, erről folynak tárgyalások és egyeztetések a fővárossal, eléggé előrehaladott állapotban, de akkor szeretném kijelenteni, hogy megállapodtunk, amikor megállapodtunk, amikor ezt lezártuk. Egyébként párhuzamosan Brüsszellel is egyeztetünk, hiszen úgy szeretnénk megállapodni, hogy az utána Brüsszel számára is elfogadható legyen - ez a dolgunk, ez is koordinációs feladat. Úgy látom, hogy ez eléggé előrehaladott, de nem akarok bejelentést tenni addig, amíg ez nem zárult le; lehet, hogy a közeljövőben pontos, lezárt információkat tudok erről mondani. Nyilvánvalóan érdekek egyeztetéséről van szó, fővárosi, kormányzati, büdzsé szintű érdekek és uniós szempontok egyeztetéséről, de a 4-es metró egyébként nincs veszélyben, hiszen ma is rendezett finanszírozású háttere van.
Ami a bírálóbizottságok összetételét illeti, ezt szabályozza az eljárásrend. (Dr. Baráth Etele: Pályázatot nem veszélyeztethet, hiszen az egyik a Kohéziós Alapból van. - Szatmáry Kristóf: Nem mondtam, hogy veszélyezteti.) Inkább az fontos, hogy nincsen bizonytalanság ebben, hiszen egy biztos, szerződéssel szabályozott, az Európai Beruházási Bank által finanszírozott, aláírt szerződés alapján zajlik a metró előkészítése. Felmerült, hogy az ország és a főváros szempontjából jobb megoldást is lehetne most már találni, és erről tárgyalunk, szerintem előrehaladottan. Ennyit tudok most mondani, és természetesen részletes információt tudok adni, ha lezárul a megállapodás.
Az utolsó kérdése a bírálóbizottságokra vonatkozott. A bírálóbizottságok tekintetében számos újítást hoztunk be, éppen az átláthatóság és a nyilvánosság növelése érdekében. Az egyik ilyen volt, amire ön is utalt, hogy azt mondtuk, hogy már a legkisebb, háromfős bírálóbizottságokban és aztán a nagyobbakban is, mindenütt legyen legalább egy civil, ágazati érdekképviseletet képviselő szakértő, ezért azokra a pályázatokra, amiket most kiírtunk, és amiket majd várhatóan áprilisban kell legkorábban elkezdeni bírálni, hiszen akkorra zárul a pályázati lehetőség, fel kell állítanunk az első bírálóbizottságokat. Ezért most februárban már kiküldtünk leveleket az érintett civil és ágazati szervezeteknek, megkérve őket, hogy delegáljanak szakértőket. Nem tudom megmondani fejből, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának küldtünk-e ilyen levelet, hiszen nagyon sok szervezetnek küldtünk, de nyilvánvaló, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy olyan jelentőségű gazdasági érdekképviselet, aki nem hagyható ki, tehát valószínűsítem, hogy küldtünk neki ilyen levelet, hiszen nagyon sok szervezetnek küldtünk ilyen felkérő levelet.
80
Uk(81-90) - Bajnai
Amikor megkapjuk a szakértőkre vonatkozó javaslatot, megvizsgáljuk a szakértőket, mert persze, attól, hogy valakit egy civil szervezet delegál, még ugyanúgy meg kell felelnie részben összeférhetetlenségi, etikai, részben pedig szakmai normáknak. Ezért ezeket ugyanúgy megvizsgáljuk, és egyfajta kosárba tesszük a szakértők neveit, ahonnan egyes pályázatokhoz sorsolásos alapon kerülnek majd ki bírálóbizottsági tagként. Úgyhogy, azt gondolom, ez jó intézkedés, növeli a pályázatok átláthatóságát, és egyébként a Kereskedelmi és Iparkamara delegáltjaira is számítani fogunk ezekben a bírálóbizottságokban ugyanúgy, mint a többi legitim, jelentős érdekeket képviselő szervezet szakértőire.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, kormánybiztos úr. Azt hiszem, volt egy olyan része a kérdésnek még, amely a közreműködő és kedvezményezett szervezetekre is vonatkozott a közlekedési projektekkel kapcsolatosan, amelyet a sajtóhírre vonatkozóan említett a képviselő úr. Munkamegosztás, működési feltétel, vagyonkezelés, gondolom későbbi témakörök, vagy ezt hagyjuk a következő ülésre? (Jelzésre.) Jó.
Viszontválaszra, képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Az első kérdésre köszönöm a válaszát, nekem igazából arra irányult a kérdésem, hogy tudom, nem pályáztatják meg a közlekedési operatív programot, de a levélváltás következtében az eredeti tervek tarthatók-e. Erre irányult igazából a kérdésem. Ha ez így van, tehát a kormánybiztos úr azt mondja, hogy e levél tükrében is tartható az eredeti 2007-13 közötti közútfejlesztési program, akkor ez jó hír.
A második kérdésnél, ami a metróra vonatkozott, nem arra gondoltam, hogy a metróberuházás van veszélyben, bár teszem hozzá, hogyha jól tudom, akkor a jelenlegi szerződések nem adnak fedezetet a 4-es metró teljes beruházására. Tehát itt 400-460 milliárd forint közötti összeget ír a sajtó - sajnos, abból tudok én is csak dolgozni -, ehhez képest, ha jól tudom, a jelenlegi szerződések egyelőre olyan 130-150 milliárd forintra biztosítanak fedezetet. De ha nem így van, akkor ez is egy jó hír. Igazából, ami nekem - mint közép-magyarországi képviselőnek is - a legfőbb kérdésem és gondom, hogy ez az egész projekt nehogy a közép-magyarországi operatív programot terhelje meg teljes egészében, mert ez azzal a bajjal járna, hogy lényegében a többi pályázó úgy, ahogy van, elfelejtheti a pályázatait, mert a pénzek jelentős részét elviszi a 4-es metró. Ezt pedig sem a budapestiek, sem a Pest megyeiek nem nagyon szeretnék.
A harmadik kérdésre, ha kérhetem - és nem húznám az időt -, hogyha van az NFÜ-nél pontos lista, ha ez nem nagyon titkos, melyik bírálóbizottságban, milyen szakmai szervezetek vannak. Most nem a nevekre lennék kíváncsi, csak esetleg arra, hogy melyik bírálóbizottsághoz milyen szakmai szervezetektől kértek be szakértőket. Ha ezt megkapnám, akkor a következő ülésre ebből már tájékozottabb lennék.
Köszönöm.
ELNÖK: Kormánybiztos úr, parancsoljon!
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Köszönöm szépen. Szívesen megmutatom azt a listát, elküldöm az elnök asszonynak azokról a civil szervezetekről, civil és ágazati érdekképviseletekről, amelyeknek kiküldtük a felkérést. Most természetesen még csak azoknak küldtünk, amelyek a mostani pályázatokban érintettek, tehát ez nem az összes leendő pályázat összes civil szervezete, de például a gazdaságiak érintettek. Közben a kollegáim utánanéztek, konkrétan Parragh László úrnak ment a felkérés. Tehát azt hiszem, megfelelő helyre küldtük a Kereskedelmi és Iparkamara vonatkozásában. Kérem, hogy ezt ellenőrizze.
A metróra vonatkozó kérdéseire vonatkozóan az ön által jelzett összegnél jóval nagyobb összegre vonatkozik ez a mai finanszírozási szerződés, összességében több mint 300 milliárd forintra vonatkozott a régebben megkötött, a főváros és a kormány közötti metrófinanszírozási szerződés. Ennek a terhére zajlik most is a beruházások előkészítése, és egyes szakaszainak bonyolítása. Az új szerződés is a teljes programot veszi figyelembe. Az ön által a sajtó kapcsán hivatkozott nagyságrend meghaladja azt az összeget, amiről mi most tárgyalunk. Tehát ennél kevesebbről van szó, de hadd mondjak konkrét számot akkor, amikor ez lezárul.
Érthető az az aggodalma, amely a közép-magyarországi program esetleges megterhelésére vonatkozik, de szerencsére ez nem így van, hiszen amennyiben a metró átkerül uniós finanszírozásba, a Kohéziós Alap terhére finanszíroznánk. A Kohéziós Alap forrásai nincsenek benne a közép-magyarországi programban, hiszen az más logika szerint működő program. Lehetnek ennek a beruházásnak olyan pozitív értelemben vett mellékhatásai, hogy például városrehabilitációt kell vagy lehet megvalósítani azokon a környékeken, ahol a metró miatt megváltozik a forgalmi rend. Ezek a városrehabilitáció, a városi területfelújítási részek finanszírozhatók a közép-magyarországi programból, de nyilván akkor ez nem egyszerűen metróberuházás, hanem arról van szó, hogy Budapest egyes részei megszépülhetnek. Ezek mértéke, aránya és jellege részét képezik ezeknek a tárgyalásoknak, de magunk is igyekszünk - együtt a fővárossal - minimalizálni az ilyen típusú költséget, illetve maximalizálni azt a hasznot, amely nem metrójellegű, hanem a főváros egészének a rendbetételét jelentheti. De maga a metróberuházás, amely kifejezetten a közlekedés megváltoztatását jelenti, a Kohéziós Alap terhére kerül finanszírozásra, ez a források első kötöttsége.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További hozzászólás van-e? (Nincs jelzés.) Nincs, ezért a napirendi pontot lezárom. Két pillanatot kérek még a kormánybiztos úrtól, a 2. napirendi ponton belül a következő ülés időpontjául 5-én 8 órát határozom meg. Ez keddi nap reggel 8 óra, és témájául javasolom az intézményrendszer kialakítását. (Közbeszólás: Kedd 6-a.) Köszönöm, tehát újrakezdem: 6-án, kedden reggel 8 órakor találkozunk.
Oka van egyébként az 5-ének, csak nem ez, amit elmondtam az intézményrendszer vonatkozásában. Nagyon szeretném arra kérni a kormánybiztos urat, hogy olyan írásos előterjesztést készítsen az ügynökség, amely alkalmas arra, hogy a bizottság tagjai képet kapjanak, hogy áll az intézményrendszer kialakítása a kiírt pályázatok vonatkozásában. Ezt segítendő a kollegám elkészített egy olyan tájékoztatót, amelyet a bizottság tagjainak kiküldök. A jelenlegi jogszabályok alapján milyen intézményrendszert kell kialakítani? Természetesen nem pályázathoz vagy operatív programhoz rendelten készült el ez a tájékoztató, hanem általánosságban. Önök viszont tudják, hogy ehhez képest az operatív programokon belül a kiírt pályázatokhoz az intézményrendszer felállt-e vagy nem.
Miért tartom fontosnak ezt? Nagyon szerencsétlennek érzem, hogy a napilapokban így sem állunk túl fényesen - hogy is mondjam, lassan haladunk -, és olyan hírek kapnak szárnyra, hogy újrakezdődik egy nem egyetértési folyamat tárcák között, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és minisztérium között. Volt már ilyenben részünk az elmúlt időben, jelesül a KÖZOP-ról van szó, a közreműködő szervezetek, kedvezményezettek köre, egyáltalán, a pályázatok, amelyekről a képviselő úr is beszélt, hol tartanak. Ki fogja kezelni azt a projektet, ki lesz a vagyonkezelője? Tehát kicsit gondoljunk már túl azon, ahol éppen tartunk, ha kezdeményezhetnék egy ilyen írásos előterjesztést.
Kérdezem a bizottság tagjait, van-e további javaslatuk a következő heti napirendi pontra. (Szűcs Erika: Ez elég lesz.) Én is úgy gondolom, mélyen egyetértek a képviselő asszonnyal, hogy elég lesz ez a bizottsági ülésre.
(-90)
CK 91 (Elnök)
A bizottság tagjait tájékoztatom 5-éről. 5-én 18 órára szeretném a bizottság tagjait invitálni egy zártkörű munkamegbeszélésre - hol van a start vonal, milyen munkamódszereket alkalmazunk -, amelynek helyéről később küldök tájékoztatást.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Biztos, hogy nem tudok itt lenni. Az egyik, hogy a hétfői nap vége mindig bizonytalan, a másik, hogy amikor vége az interpellációknak...
ELNÖK: Az 17 óra. Ezért gondoltam a 18 órát.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): 15 óra körül szokott az interpellációknak vége lenni, fél 4 körül.
ELNÖK: És akinek azonnali kérdése van és egyéb? Akkor az nem tud eljönni. (Dr. Baráth Etele: Ritkán szoktunk válaszolni azonnali kérdésre.)
ELNÖK: De többen érintettek vagyunk. (Dr. Baráth Etele: Kedden nem folytathatjuk, ha akkor úgyis itt vagyunk?) Kinek jó a keddi időpont, bizonytalan befejezés után? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy ennek háttéregyeztetésben kell megtörténnie: vagy hétfőn megpróbálunk egy időpontot keresni erre, vagy kedden, a bizottsági ülés után kerül sor erre a megbeszélésre. Arra kérem a frakciókat, hogy belső egyeztetéseket folytassanak, és javaslattal jöjjenek az időpontot illetően.
Tekintettel arra, hogy más bizottsági ülések is vannak, és kormánybiztos úr is nemcsak a mi bizottságunkat tiszteli meg, hanem még ezen kívül teszi a dolgát, ezért a keddi ülésre szintén egy 8-10 óráig terjedő időtartamot tartok célszerűnek meghatározni. Tudom, hogy ez az időkorlát behatárolja a lehetőségeinket is, de a kérdéseket úgy állítsuk össze, és írásos előterjesztés mellett még konkrétumokat lehet kérdezni.
Egyebekhez kapcsolódóan van-e még valakinek észrevétele, javaslata? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megköszönöm a bizottság tagjainak és a résztvevőknek, hogy megtisztelték a bizottsági ülésünket. Ezzel a bizottsági ülést bezárom. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 33 perc)
|
|
Pelczné dr. Gáll Ildikó |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné és Várszegi Krisztina