ÚMFTB-3/2009.
(ÚMFTB-30/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Új Magyarország fejlesztési terv
végrehajtását felügyelő eseti bizottságának
2009. március 24-én, kedden, 12.30 órakor
a Parlament főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A forintárfolyam gyengülésének hatása az uniós források kifizetésére, illetve a nyertes pályázók számára *
Varju László államtitkár szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, reagálások *
Döntés bizottsági határozat tárgyában *
Tájékoztató a 4-es metró nagyprojektről (jóváhagyás, kifizetések kérdése, valamint a beruházás ütemezése, forrásai) *
Varju László államtitkár szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, reagálások *
Tájékoztató a felsőoktatási projekt állásáról *
Varju László államtitkár szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, reagálások *
Prof. dr. Szabó Gábor szóbeli kiegészítése *
Elnököl: Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Balogh László (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Gy. Németh Erzsébet (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Kárpáti Tibor távozása után (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Veress József (MSZP) Gy. Németh Erzsébetnek (MSZP)
Dr. Deutsch Tamás (Fidesz) Nógrádi Zoltánnak (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Pelczné dr. Gáll Ildikónak (Fidesz)
Varju László államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Prof. dr. Szabó Gábor társelnök (Magyar Rektori Konferencia)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 37 perc)
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, a meghívottakat, a vendégeket.
Tisztelettel köszöntöm Balogh László alelnök urat első alkalommal bizottsági ülésünkön.
A bizottsági ülés meghívója az alábbi napirendi javaslatokat foglalta magában: 1. napirendi pont a forintárfolyam gyengülésének hatása az uniós források kifizetésére, illetve a nyertes pályázók számára; a 2. napirendi pont tájékoztató a 4-es metró nagyprojektről; a 3. napirendi pont tájékoztató a felsőoktatási projektek állásáról; a 4. napirendi pont egyebek.
Kívánnak-e a bizottság tagjai napirendi javaslattal élni a napirend módosítását illetően? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincsen, kérem a bizottság tagjait, hogy szavazzunk a napirend elfogadásáról. Aki támogatja a napirendet a kiküldött napirendi javaslat szerint, az kézfelnyújtással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság tagjai egyhangúlag elfogadták a napirendet.
A forintárfolyam gyengülésének hatása az uniós források kifizetésére, illetve a nyertes pályázók számára
Az 1. napirendi pont: a forint árfolyamváltozásából adódó helyzet kezelésére, illetve a pályázók helyzetbe hozására vonatkozott. Azóta - tájékoztatom a bizottságot és a jelenlévőket is - volt egy egyeztetés. Államtitkár úrral múlt hét péntekén megállapodtunk arról, hogy egyfajta kompenzációs eljárás keretében a képződött összeg felhasználásáról, ami a forintárfolyam gyengülése miatt képződött, egy eljárásirend-módosítás keretében majd a későbbiekben, mégpedig egy hónapon belül dönt a kormány, és lehetőséget biztosít a pályázóknak, azoknak, akik már korábban nyertek, azoknak, akik a kétfordulós eljárás keretében más árfolyamon terveztek, mint ahogy a projektet végre fogják hajtani, hogy valamilyen eljárási rend keretében, esetleg valami nyomtatvánnyal, majd azt kidolgozzák, a pályázók ebből a keretből a beruházásaikat - legyen az importbeszerzés, importtechnológia, importalapanyag vagy bármilyen - le tudják hívni. Az eljárás kidolgozására államtitkár úr a múlt héten egyfajta nyilatkozatot tett, mégpedig oly módon, hogy egy hónapon belül erre végleges formát is kidolgoznak, illetve, hogy ezen a bizottsági ülésen az eltelt pár nap eseményeiről beszámol. Remélem, az eltelt időszak forgatókönyve nem fogja felülírni a megállapodásunkat, és tárgyalás lesz róla majd a kormány előtt, mert végül is ez egy szükséges dolog.
Szeretném államtitkár urat kérni, hogy tájékoztasson arról, hogy mi is történt azóta, és mennyire fontos kérdés is ez - úgy érzem, hogy ez napirenden is van. Tessék!
Varju László államtitkár szóbeli kiegészítése
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A helyzetleírás pontos, a kompenzációs eljárási rend kimunkálása kellően szigorú feltételek között elkezdődik. Az összes eddig beérkezett pályázatnál, ahol felmerülhet, hogy jelentős importigényük jelentkezik a megvalósítás során, ezt a lehetőséget megvizsgáljuk, és az új, kidolgozandó eljárásrendben ennek megfelelően lehetőséget biztosítunk a kompenzációra. Ennek az eljárási rendnek a következő hetekben el kell készülnie. Köszönöm szépen.
Kérdések, hozzászólások, reagálások
ELNÖK: Van-e a bizottság tagjainak kérdése? (Jelentkezésre:) Tessék parancsolni, képviselő úr!
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Két kérdésem lenne. Az egyik: a kompenzációs összeg, az árfolyamváltozásból adódó kompenzációs összeg képzésére vonatkozóan valamiféle kormánydöntést készít-e elő a tárca? Én fontosnak tartanám, hogy legalább egy kormányhatározat rendelkezzen arról, hogy ezt az összeget megképezi a kormány, és azt a Kincstárnak egy elkülönített számláján kezeli. Ez nem várható el egyébként a normál eljárásrendtől, úgy gondolom, hogy ez kormánydöntés következményeképpen biztosítható határozottan. Szeretném kérdezni, hogy erre vonatkozóan a tárca készít-e elő egy kormánydöntést. Nem hiszem, hogy ez túl nagy problémát jelentene, hiszen valamennyi fél, a parlamenti pártok és a kormány is egyetért ennek a kompenzációnak a szükségességével, de biztosítékoljuk be kormánydöntéssel ennek az összegnek a meglétét. Hogy ez milyen módon történik meg kiszámolását vagy megképzését tekintve, erről később még lehet vitatkozni.
A másik az eljárásrendeket illeti. Kétféle problémával állunk szemben. Az egyik az, amikor a projektgazdának nyilvánvalóan nehézségei származnak abból, hogy az árfolyam változott, nevesül a forint gyengült, ebből adódóan bizonyíthatóan tudja a beszerzéseinél rögzíteni, hogy ebből milyen projektnehézségei származnak. A másik viszont a projekt költségvetése belső módosításának lehetősége, amit meg kell teremteni, hiszen előfordul, hogy olyan típusú és olyan méretű árfolyamváltozásból adódó nehézségei származnak a pályázónak, aminek eredményeképpen a projekt belső szerkezetét módosítani szükséges. Ezért arra kérem az államtitkár urat, hogy arról nyilatkozzon, hogy e két külön elkülönített típus eljárásban történő megfogalmazására és eljárásrendben történő módosítására így, ebben a pontosított formában lát-e lehetőséget.
ELNÖK: Államtitkár úr, parancsoljon!
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. A kompenzációs összeg, amelynek meghatározása nem többletként jelenik meg: én azt javaslom, hogy fogalmazzuk inkább úgy, hogy lényegében ennyivel kevesebb eurót használunk el, és ebben a formában kizárólag azt a megoldást tartjuk járhatónak, hogy projektenként kell megvizsgálni, hogy pontosan mi az a többlet vagy kiadás, ami költségként náluk megjelenhet. Hozzáteszem - és ez egy kicsit a második részre is válasz -, hogy számolunk azzal, hogy aki korábban importból szerette volna beszerezni az eszközök egy részét, az esetleg a hazai piacon megtalálja a helyettesítő terméket, és így ebben az értelemben eláll attól, tehát ez jótékony hatással lehet még akár a hazai piacra, a hazai gyártókra is. A dolog lényegét tekintve az összeg az eljárási rend elfogadásával szerintem addigra becsülhető lesz, és akkor látjuk azt, hogy pontosan mekkora az a nagyságrend, amivel szembe kell nézni, és amivel foglalkozni kell.
A második részre, ami az eljárási rendre vonatkozik: ott még azt szívesen hozzátenném, mint szempontot, hogy lényegében ma a szerződésben meglévő 5 százalékos tartalék mit jelent. Vizsgálnunk kell azt, hogy a projektben meglévő tervezéskor mi történt, mert ismerünk olyan projektet, ahol egyébként eleve 300 forintos euróval tervezték ezt a részét, sőt van olyan projekt, ahol ezt az árfolyamot annak megfelelően tervezték be, hogy a banki költségeket is hozzászámolták. Ezért mondom, hogy a bonyolultsága miatt szükséges az, hogy ezt le kell egyszerűsíteni abban az értelemben, hogy projektenként kell megvizsgálni, hogy lényegében kinél pontosan mit jelent. Az átcsoportosíthatóságra egyértelműen igennel szeretnék válaszolni. Vizsgáljuk például azt, hogy a projektmenedzsment-költségek között van-e olyan, ami ebből a szempontból akár csökkenthető is ilyen értelemben, átvezethető és felhasználható a projekt megvalósításának másik részére, de ezzel óvatosan bánnék, mert vannak olyan projektek, ahol éppen a projektmenedzsment megerősítése szükséges.
Összefoglalva tehát: az összegre vonatkozóan az eljárási rend ismeretében már egészen konkrét ismereteink lesznek; ami az átcsoportosíthatóságot és az ebbéli rugalmas kezelést jelenti, azt szeretném megerősíteni vagy visszaigazolni, ahol a számtalan vagy többféle lehetőség után egyedi döntéssel születik döntés a projektre vonatkozóan. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő urat illeti meg a viszontválasz joga.
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Picit félreértettük egymást. A második kérdés vonatkozásában kétféle problémacsoporttal állunk szemben. Az egyik, amikor az árfolyamgyengülésből adódóan többlettámogatásra jogosult a kedvezményezett, elfogadom, hogy egyedi projektvizsgálat alapján; a másik az, amikor a belső projektköltségvetés, a projektstruktúra átalakításával kezelhető a probléma. Ez két különböző eljárásrendet érintő kérdés, ugyancsak egyedi vizsgálat alapján. (Varju László: Így van.) Én csak azt szerettem volna elérni, hogy mind az egyik, mind a másik külön eljárásrendi kérdésként legyen kezelve, mert ez két különböző típust jelent adott esetben a probléma feloldása vonatkozásában.
Az első kérdés tekintetében én nem azt kértem, hogy kormányhatározat konkrétan rögzítse az összeget, hanem kormányhatározat rögzítse a kompenzációs összeg képzésének tényét, hogy ezt megképzi a kormány. Ezt szeretném kérni, ha szükséges, akkor elnök asszonytól kérném, hogy ez bizottsági határozatként rögzüljön, hiszen ez adja meg azt a biztosítékot, amellyel adott esetben már az egész kifizető hatóság tudja a következő időszakban a teendőit pontosítani e határozat mentén. Tehát ne csak itt, bizottsági szinten beszéljünk egyfajta tárcaszándékról, ami számomra garancia és komoly ígéret, biztosíték. Tekintettel arra, hogy rendszerszerű problémáról van szó, és nem tudjuk ennek hatásait sem felmérni, sem pedig időbeli vonatkozásait pontosan tervezni, hiszen rendszermódosítási döntésről van szó, tekintettel arra, hogy kormányrendelet rögzíti az erre vonatkozó eljárásrendeket, ezért kormányhatározatnak minimum kell arról szólni, hogy ez a kompenzációs összeg képződik - hogy mekkora összeg van, az egy másik kérdés -, és nem kell attól senkinek tartania, hogy ebben a helyzetben a projektje olyan nehézségekkel néz szembe, amely miatt a projekttől való elállás veszélye fenyegethetne. Köszönöm.
ELNÖK: További észrevétel, javaslat a témakörhöz? Úgy látom, államtitkár úr szeretne még hozzászólni ehhez a kérdéshez. Mivel rendkívüli a kérdés, javasolom képviselőtársaimnak, hogy adjuk meg a lehetőséget államtitkár úrnak. Parancsoljon!
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Önmagában a tényre, hogy keletkezik, és ilyen értelemben egyetértek ezzel, itt érdemes kettébontanunk a dolgot: egy, ami a múltra vonatkozik, és a jövőre vonatkozóan hogyan kezeljük. A jövőre vonatkozóan például lehet az eljárási rend, hogy a tervezési árfolyamot nem éves szinten kezeljük, hanem egyébként annak valamilyen ütemezettebb, akár negyedéves kezelésével foglalkozunk, tehát számos eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy a megoldást megtaláljuk. Ami az eljárásrend megkülönböztetését jelenti, azt megértettem, köszönöm szépen.
ELNÖK: Ez azon ritka pillanatok egyike, amikor egyformán beszélünk szerintem ugyanarról a kérdésről. Amikor úgy érzi államtitkár úr, hogy az eljárásrend módosítását illetően kész arra az előterjesztő, hogy a bizottság ezt tárgyalja, akkor a bizottsági tagok ezt szívesen veszik. Azt gondolom, hogy ezt mindannyiunk nevében mondhatom, de az idő sürget, tehát ezt nem lenne célszerű április hónap közepéig-végéig húzni, hiszen egyértelmű a kérés, egyértelmű, hogy mely pontokon kell változtatni az eljárásrendben, és máshol is van tervezésiárfolyam-felülvizsgálat, ismert kategória ez szerintem a gazdaságban.
Amennyiben nincs további kérdés, akkor ezt a napirendi pontot lezárom... (Jelentkezésre:) Igen?
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Ügyrendi kérdés. Szeretném kérni a bizottságot, hogy egy bizottsági határozattal ezt a kormánydöntést erősítsük meg.
ELNÖK: Jó. (Jelentkezésre:) Tessék, képviselő úr!
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Abban maradtunk, és úgy értettük, hogy kapunk a kormány részéről egy javaslatot, hogy milyen formában akarja ezt visszahozni, és azt megtárgyaljuk.
ELNÖK: Tisztázzuk, hogy miről van szó! Két különböző dologról van szó. Ugye van egyrészt egy eljárásmódosításról szó, ehhez nem szükséges a kormányrendelet vagy a szabályozó rendelet módosítása.
A másik javaslat, amit Nógrádi képviselő úr fogalmazott meg, arról szól, hogy a jelen állapot szerint ez a tartalék minden akciótervben, most is nevesítésre kerül, árfolyamkülönbözetből, árfolyamnyereségből adódó tartalék ott van az operatív programok szerkezetében, az alsó soron feltüntetve. Képviselő úr indítványa arra vonatkozik, hogy egy kormányhatározat szóljon arról, a döntésünk súlyát megerősítendő, hogy a kormány intézkedik egyfajta kompenzációs összeg képzéséről, aminek az összegszerűségét nem tudjuk megállapítani, de a szándék komolyságát illetően fontosnak tartja ennek a megerősítését.
Szerintem az egyik nem zárja ki a másikat. Javaslom a bizottságnak, hogy fogadjunk el egy olyan bizottsági határozatot, amelyben kérjük, hogy a kormány egy kormányhatározattal erősítse meg azt a szándékát, hogy az árfolyamkülönbözetből adódó pályázói problémák kezelésére egy kompenzációs összeget képez. A kérdés az, hogy írjunk-e valami időintervallumot, vagy csak egyfajta szándék legyen. Képviselő úr ezt hogyan javasolta volna? Merthogy a mondatnak nincs vége.
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Én szeretném, ha egy határozott időpontot határoznánk meg, és erre vonatkozóan államtitkár úr javaslatát szeretném kérni.
ELNÖK: Ezt én is helyesnek tartom. Államtitkár úr, mit írjunk bele?
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Egy hónapon belül, azt vállaltuk.
Döntés bizottsági határozat tárgyában
ELNÖK: Egy hónapon belül, így folytatódik ez a határozat. Szavazásra bocsátom, a bizottság tagjait kérem, hogy szavazzunk erről. Aki támogatja a határozatot, kézfelnyújtással jelezze! (Szavazás.) A bizottság tagjai egyhangúlag támogatták. Köszönöm szépen.
Eképpen most már ezt a napirendi pontot lezárom.
Tájékoztató a 4-es metró nagyprojektről (jóváhagyás, kifizetések kérdése, valamint a beruházás ütemezése, forrásai)
Következő napirendi pontunk a meghívó szerint sorban haladva: tájékoztató a 4-es metró nagyprojektről, csak így, jóváhagyás, kifizetések kérdése, valamint a beruházás ütemezése.
A 4-es metró nagyprojektről a háttéranyagban a bizottság tagjai kaptak egyfajta tájékoztatást, hogy hogyan is áll ez a projekt, és azzal kapcsolatosan milyen kérdések merültek fel. Talán emlékeznek a bizottság tagjai, hogy a napirendi pont indokoltságát az adta, hogy az elmúlt bizottsági ülésen kaptunk az előterjesztőtől egy háttéranyagot, és abban az első oldal alján feltüntetésre került, hogy 81,4 milliárdos összeg került kifizetésre a 4-es metróval kapcsolatosan, és felmerült az a kérdés, hogy támogatási szerződés híján hogyan történt ez a kifizetés, és jó lenne erről egy kerek tájékoztatást kapni.
Javaslom államtitkár úrnak, hogy először történjen egy összefoglalás, és utána a bizottság tagjai felteszik a kérdéseket. Az idővel való helyes gazdálkodás fontosságát kérem államtitkár úrtól, hogy tartsa szem előtt.
Varju László államtitkár szóbeli kiegészítése
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az írásos előterjesztés mindenkinek a kezében van, amely tartalmazza az erre vonatkozó felsorolást és az előleg említését. Tehát ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez lefedi a választ arra a kérdésre, hogy ez milyen módon és milyen körülmények között került kifizetésre.
Ami a következő időszakra vonatkozik, az pedig lényegében az, kicsit emlékeztetve arra, hogy a 2008-ban benyújtott kérelmünk, illetve javaslatunk, projektjavaslatunk erre vonatkozóan átvett és megkapott kiegészítéseinek összeállítása van jelenleg soron, a munkát végzik a kollégák. Ezek a kiegészítések mind a környezetvédelmi hatóság, mind pedig a Fővárosi Közgyűlés számára olyan tartalmi elvárásokat fogalmaznak meg, amelyek ebben a hónapban lezárásra kerülnek, és Brüsszel számára megküldjük. Reméljük, hogy mindennek ismeretében a projekt elfogadható lesz, és normál menetében tud előrehaladni. Köszönöm szépen.
Kérdések, hozzászólások, reagálások
ELNÖK: Láttuk ezt a levezetést itt az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről. Egyetlenegy kérdés, ami az anyaghoz kapcsolódik még, és nem a kérdések közé: az Európai Bizottságnak milyen észrevételei voltak, amik arról szóltak, hogy egy forgalomszámlálást, egy forgalomhatékonyság-elemzést, utasszámlálást, költség-haszonelemzést, vagy mit kellett pótolni. Fennáll-e a veszélye annak, hogy emiatt nem fogja támogatni az Európai Unió vagy a Bizottság ezt a projektet, és akkor mi történik, van-e vészforgatókönyv? - erre nem tér ki az anyag.
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Azok a hiánypótlások, mondjuk így, vagy azok a kiegészítések, talán így pontosabb, amelyeket a Bizottság kért, azok a korábban meglévő dokumentumok megújításáról szólnak. Ez vonatkozik mind a környezetvédelmi részre, mind pedig a költségelemzésre, mind pedig arra, ami a fővárosi közlekedési stratégiára vonatkozik. Ezeknek a megújításáról, aktualizálásáról szól, vagy pedig, például a környezetvédelemnél arról, hogy erősítsük meg, és pontosabb megfogalmazásokkal támasszuk alá, hogy a környezetvédelmi eredményessége, vagy annak hatása még pontosabban értelmezhető legyen.
Tehát ebben a három kategóriában gondolkodva kell nekünk nem új dokumentumokat előállítani, hanem a korábban meglévő anyagok aktualizálásáról vagy további pontosításáról van szó.
ELNÖK: Tehát nincs veszély?
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nincs veszély.
ELNÖK: Megnyitom a vitát. Kérdezem a képviselőket, hogy ki kíván hozzászólni, a sorrendet szeretném rögzíteni. (Nógrádi Zoltán szólásra jelentkezik.) Képviselő úr! Nógrádi képviselő úré az első hozzászólás joga.
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár Úr! Azt szeretném kérdezni, illetve kérni, hogy bizottság elé kerüljön beterjesztésre az Európai Bizottság által kiadott dokumentum, amely a kérelem átdolgozását alapozza meg. Tehát szeretnénk látni azokat a kérdéseket, amelyeket az Európai Bizottság feltett a 4-es metróval kapcsolatosan.
Én nem kételkedem államtitkár úr megjegyzésében, amit most kiegészítésként megtett, de gyakorlati tapasztalataim alapján kimondottan csak meglévő engedélyek, vagy meglévő számítások és dokumentumok aktualizálása kapcsán nem igazán szokott jelentős átdolgozást kérni az Európai Bizottság, legfeljebb dokumentumkiegészítést vagy hiánypótlást fogalmaz meg. Ez alapján nem átdolgozást kér, hanem hiánypótlást, ez két különböző kategória. Én úgy gondolom, hogy lehet még egy-két olyan érdekes kérdés, amelynek a megítélése fontos lehet mindannyiunk számára, hiszen az egyik legnagyobb beruházásunkról van szó.
A másik kérdésem pedig arra vonatkozna, hogy adott-e a főváros, illetve a kormány tájékoztatást az Európai Bizottság számára arról, tekintettel arra, hogy a kockázatokat is elemezni kell, hogy jelen helyzetben vita van a kivitelezővel a beruházás többletköltségeit, pótmunkáit illetően. Egy Európai Bizottsághoz beadott projektelemzés kapcsán nagyon pontos kockázatelemzésre van szükség. Ez egyébként nemcsak az Európai Bizottság esetében van így, hanem a hazai projektek esetében is, maga az eljárásrend, az NFÜ által felügyelt eljárásrend is megköveteli a kockázatok elemzését. Véleményünk szerint az egyik legnagyobb kockázat jelen helyzetben a projekt pontos műszaki tartalmának meghatározottságában rejlik, a kivitelezésre vonatkozó szerződések tartalmában, illetve azokban a vitákban, amelyekben a főváros és a kivitelező a pótmunkaigényt tekintve vitában áll, és erre vonatkozóan én a kockázatelemzésekkel kapcsolatos fejezeteket szeretném látni, amelyet a bizottság számára megküldenek. Ezt a két dokumentumot szeretném tehát kérni: az egyik a kockázatelemzéssel kapcsolatos dokumentáció, a másik pedig az Európai Bizottság által megküldött, az átdolgozást indokoló dokumentáció. Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr!
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. Alapvetően a bizottság eddigi munkájának vagy gyakorlatának megfelelően elsősorban inkább a folyamatok elemzésére, mintsem a konkrét projekt elemzésére tértünk ki. Ha itt az lesz a kérés, hogy ebbe ilyen részletességgel menjünk bele, akkor azt gondolom, hogy egyik oldalról részletesebb tájékoztatóra van szükség, a másik oldalról pedig kérnék további segítséget is, akár például a projektgazda részvételét ebben az ügyben. Volt már ilyenre példa a budai vár esetében, tehát ez nem lesz idegen a megoldástól, csak akkor szerintem ebben a formában térjünk rá vissza, és ha megengedik, akkor nem szeretnék ezzel a pontatlansággal élni, ami esetleg megtévesztőleg hathat. Köszönöm.
ELNÖK: Természetesen eképpen vesszük; jogos a felvetés. Képviselő úr!
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm. Akkor tehát igent kaptam, tehát megismerhetjük ezeket a dokumentációkat? (Varju László: Igen.) Jó, akkor viszont az elnök asszony előbbi pontos és precíz kérdésfeltételére visszautalva, ennek egy határidőt szeretnék kérni - ezt viszont elnök asszonytól szeretném kérni.
ELNÖK: A következő ülésre?
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Elnök asszony, annyit hadd tegyünk meg, hogy mivel itt a bizottság tagjai között fővárosi közgyűlési tag is van, hadd kérjem képviselő asszonynak segítségét e témánál abban, hogy ebben pontosan mi az, amit szabad vállalnunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő asszonyt kérdeztem, hogy szól-e, de örülök, ha igen. Köszönöm.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Természetesen, csak várni akartam, hogy Nógrádi képviselő úron kívül kit érdekel még ennyire mélységében ez a kérdés. Én azt gondolom, hogy az államtitkár úr tájékoztatójából és az írásos tájékoztatóból is kiderül, hogy nem átdolgozásról van szó elsősorban a támogatási kérelem esetében a 4-es metrónál, hanem kiegészítésről. Az én tudomásom szerint - úgy, ahogy államtitkár úr mondta, a másik sapkámból adódóan - minden egyes alkalommal határidőre, pontosan teljesítette a Fővárosi Közgyűlés, illetve a BKV és a DBR Metró Igazgatóság ezeket a hiánypótlásokat, illetve kiegészítéseket a támogatási kérelem vonatkozásában.
Arra szeretném kérni a tisztelt bizottság tagjait, és magam is egyetértek azzal, ha ennyire fontos - és egyébként tényleg egy akkora beruházás a 4-es metró építése -, hogy ez megérne egy külön önálló bizottsági ülést is, akkor vegyük igénybe a Fővárosi Önkormányzatnál ezzel foglalkozó vezetők, illetve a BKV DBR Metró Igazgatóságának vezetését; mindenféleképpen javaslom, hogy Klados Gusztáv urat hívjuk meg egy ilyen ülésre a tájékoztatást illetően. Egy kérésem viszont lenne a tisztelt bizottság tagjaihoz, hogy ne a sajtóból tájékozódjanak. Én tudom, hogy nagy szellemi izgalmat vált ki, amikor az alagútfúró konzorcium úgy gondolja, hogy különböző szerződéses feltételek nem teljesülése miatt a beruházás egy jelentős részét pluszmunkaként, illetve kötbérként kérné kifizetni, de én azt gondolom, hogy itt egy parlamenti bizottságban ennél mélyebben kellene és lenne jó tájékozódni. Én is támogatom, ha erre van igény, hogy rendezzünk egy ilyen bizottsági ülést. Én abban bízom, hogy a 4-es metró uniós finanszírozásának, a támogatási kérelemnek, illetve magának a döntési folyamatnak az ügye sínen van; remélem, hogy legalább annyira sínen van, mint maga a 4-es metró építése. Az kiderül a teljesítési jelentésekből, hogy egyes állomások 80-90 százalékos készültségben vannak, a teljes metróberuházás pedig 40 százalékos készültségi fokon van, tehát én azt gondolom, hogy végre jó úton halad ez a beruházás. Az egy hónapot én azért kérem - vagy lehet, hogy egy picit hosszabb idő is kellene -, mert az az anyagmennyiség, amit ehhez nekünk, bizottsági tagoknak is át kellene néznünk, azt gondolom, hogy azért egy elég jelentős mennyiség, ha tényleg ilyen mélységében kívánunk foglalkozni ezzel a kérdéssel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük képviselő asszony tájékoztatását. Akkor kettéveszem ezt a témát: egyrészt van egy március végi terminus arra, hogy az Európai Unió Bizottságának meg kell küldeni azokat a kiegészítő dokumentumokat, amelyek a döntéshez szükségesek. Minekutána március 31-e pont jövő hét keddre esik, ahogy sikerült megnéznem, akkor már nyilvánvalóan kézben kell lennie ezeknek a dokumentumoknak, tehát javaslom, hogy a bizottság vegye napirendre ezt a kérdést, annak megfelelően, amit Nógrádi képviselő úr kért, minekutána addigra már el kell küldeni ezt a dokumentumot, mint ahogy a háttéranyagban itt ez megvan. Másrészt pedig, eleget téve annak a kérésnek, hogy itt nagyon sok dokumentumról van szó, amit ezek szerint végig kell nézni, és elő is kell készülni hozzá, én ennek időtartamát nem tudom meghatározni, hogy ehhez mi szükséges. Képviselő asszonytól kérünk javaslatot, hogy a projektgazdák képviseletében akkor ezek szerint kit célszerű meghívni, de én nem javasolnám nagyon ennek a körnek a kibővítését, tehát csak egy-két célszemélyt, akit fontos, mert utána lakossági fórumként sem szeretném a bizottsági ülésünket folytatni, ez sem túlságosan szerencsés. Arra nézve, hogy történt-e szándék a metróprojekt kibővítésére, itt mik szükségesek, milyen szállítói igények, szerződésbontási igények merültek fel, amit ön is felsorolt, de ez a második része lenne a történetnek, szükséges lenne egy időpontot megbeszélni, amit viszont kérek, hogy akkor ön határozzon meg.
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Azt gondolom, elnök asszony, hogy talán ne a bizottsági ülés nyilvánosságát terheljük ezzel, hanem egyeztessünk utána, államtitkár úr, ön és én, mert azt gondolom, hogy akkor így lehet azt látni, hogy mi az, aminek eleget tud tenni a kormányzat, bizottsági ülés van tervezve, illetve valamit próbálok én is egyeztetni akkor a fővárossal. Köszönöm.
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Én meg nem is szeretnék egyértelműen a projektgazdára hárítani minden felelősséget.
ELNÖK: Nagyon jó; többet beszéltünk róla talán, mint kellett volna. Jövő hét: bizottsági ülés, 4-es metró, szükséges dokumentumok, és utána pedig az, amit majd kiegészítésre javasolnánk.
Képviselő úr jelentkezett először, gondolom, ugyanezen téma ügyrendi részével kapcsolatban.
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Igen, szerettem volna ügyrendileg támogatni elnök asszony javaslatát, és csak képviselő asszonynak visszareagálni. Pontosan idézem a háttéranyagot: "Jelenleg folyamatban van a támogatási kérelem átdolgozása az EU Bizottsága által tett észrevételek, pontosítási javaslatok alapján.", tehát ez a támogatási kérelem átdolgozása és nem kiegészítése - ezért tartottam fontosnak az előbb említetteket. Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr, parancsoljon!
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Időütemezés szempontjából én szeretném kérni a kéthetente való találkozót; szerencsés lenne, ha ezt tudnánk így alkalmazni, mert akkor ez ütemezhetővé válik. A jövő hét nekem túl közelinek tűnik.
ELNÖK: Igen, ez teljesen jogos, államtitkár úr, én is támogatom ezt, hiszen eseti bizottságként mégse mi döntsünk ülésezési csúcsot, de az a probléma, hogy utána üres a parlamenti hét, mert ez a húsvét előtti hét, és ülés sincs, bizottsági ülések ugyan lehetnek, de én nem tartom célszerűnek.
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Akkor utána, 15-én; addigra biztos mi is elkészülünk.
ELNÖK: Az sem jó ötlet, mert akkor pedig szavazás van 14-én. Megbeszéljük az időpontot, ne terheljük a bizottsági ülést ezzel, nyilván meg fogunk egyezni.
Képviselő asszony!
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen. Csak a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, hogy a 4-es metró projektjéről való helyzetjelentésben a legutóbbi időszak fontosabb eseményeinél kétszer is az szerepel, hogy a támogatási kérelem kiegészítésére vonatkozóan kellett az Európai Bizottságnak benyújtani tíz feltételt tartalmazó előterjesztést, illetve a főváros a tíz kiegészítő feltételt teljesítette, és 2008. augusztus 11-i dátummal a támogatási kérelem a bizottság részére megküldésre került. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szerintem ez így helyes. Én azt hiszem, hogy képviselő úr az utolsó mondatot idézte, hogy "A támogatási kérelem átdolgozott változata 2009. március hóban az EU Bizottság részére megküldésre kerül.". Nyilvánvalóan nem tisztünk minősíteni az előterjesztő munkáját, és szerintem nem is szeretnénk ebbe a kérdésbe belebonyolódni.
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Az a különbség, hogy képviselő asszony az első sort olvassa, én pedig az utolsót.
ELNÖK: Ezt a vitát lezárom. Köszönöm a képviselők véleményét. Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Köszönöm.
Tájékoztató a felsőoktatási projekt állásáról
Következő napirendi pontunk: tájékoztató a felsőoktatási projektek állásáról. Először is tisztelettel köszöntöm az ülésen prof. dr. Szabó Gábor társelnök urat, a Szegedi Tudományegyetem rektorát, aki a Magyar Rektori Konferenciát képviseli, és meghívásunkra érkezett.
Az ügy előzménye az a bizottsági állásfoglalás, amely szerint elfogadtuk azt, hogy a támogatási szerződéseknek célszerű lenne 2009. március 31-éig megkötésre kerülni, ez a TIOP-ra vonatkozott, illetve arra az Építési Piactérre, amit a kormány elkészített és a bizottság részére tájékoztatóul bocsátott.
Az előterjesztés háttéranyaga három oldal, ami egyrészt a TÁMOP 4-es prioritására, másrészt pedig a TIOP 1-es prioritására vonatkozik, illetve egy táblázat, ami bemutatja az aktuális állapotot. Államtitkár urat kérem, hogy tájékoztasson minket, és majd meg szeretném kérdezni rektor urat, hogy kíván-e hozzászólni, természetesen a bizottságot megszavaztatom róla. Köszönöm.
Varju László államtitkár szóbeli kiegészítése
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. A tájékoztatónak arra a részére szeretnék ráerősíteni, amely lényegében az elmúlt, kicsivel több, mint féléves folyamatot írja le, és ezeket egy kicsit összefoglalóan bemutatni, ami azt jelenti, hogy lényegében a korábban meghozott döntés alapján november 15-ei, december 15-ei vagy január 15-ei határidővel kértük az intézményeket, hogy a szükséges tervek benyújtásával, és annak ütemezettségével segítsék elő a mihamarabbi szerződéskötést. Egy kivételével mindenki a január 15-ei határidővel élt, azóta zajlik lényegében a szerződések előkészítése. Több esetben hiányos pályázatok érkeztek be, de mindez nem szomorít el bennünket, és igyekszünk közös erővel ezt mihamarabb tető alá hozni.
A jelen állapot szerint ugye a bírálat folyamatban van: egy támogatási szerződés aláírásra került, hét jelenleg folyamatban van, a többieket pedig várjuk, hogy aláírható, illetve elbírálható legyen. Ennek a szerződéskötési folyamatnak, azt remélem, hogy április 30-áig a végére érünk, és azt követően pedig sor kerülhet a kivitelezésre. A kivitelezés, illetve egész pontosan a közbeszerzési eljárások lefolytatásáról értesítettük az intézményeket, és felkértük őket arra, hogy ebben a folyamatban járjanak el párhuzamosan, és a feltételes közbeszerzési eljárásokat lehetőleg folytassák le, amennyiben rendelkeznek a szükséges dokumentumokkal, így elsősorban az engedélyes tervekkel. Így ez is gyorsíthatja a folyamatot, hogy nem egymást követően zajlanak a feladatok, hanem ez párhuzamosan is megtörténhet.
Mindezek figyelembevételével remélem, hogy belátható időn belül, tehát április 30-áig ezek a szerződések megköthetők. Köszönöm szépen.
Kérdések, hozzászólások, reagálások
ELNÖK: Akkor rögzítsük, hogy körülbelül milyen döntések várhatóak az elkövetkezendő időszakban. Ugye egynek megvan a támogatási szerződése, kettő folyamatban van... (Varju László: Hét!) Hét folyamatban van, bocsánat, nehogy tévedjek. Tehát egynek megvan, hét folyamatban van, és akkor március végéig várható-e új támogatási szerződés, nem várható, az általunk célul kitűzött március 31-e lehetőség-e a támogatási szerződések mindegyikének megkötésére vagy nem, mik az akadályozó tényezők, hogy próbáljuk ezeket az akadályozó tényezőket gyorsan elhárítani, hiszen minden egyetemnek, felsőoktatási intézménynek érdeke, hogy ezek a támogatási szerződések gyorsan megkötésre kerüljenek. Hol tartunk akkor most?
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Lényegében a második kör lefolytatása, és az ehhez szükséges dokumentumok becsatolása szükséges. Én úgy látom, hogy elsősorban a pályázóknak, a projektgazdáknak kell élni azzal a lehetőséggel, hogy minél ütemezettebben becsatolják az összes dokumentumot a támogatási szerződés aláírhatóságához. Ez ügyben, mint ahogy említettem, van olyan intézmény, amely ezt már meg tudta tenni, valaki csak a legutolsó határidővel élt, tehát az előkészítettségük a január hónapot megelőzően nem volt olyan, hogy ők egyébként mindennek eleget tudtak volna tenni, és jelenleg is az történik, hogy a támogatási szerződés aláírásához szükséges feltételeket kell az intézményeknek előállítani. Mi ebben noszogatjuk őket, időnként felszólítjuk vagy felkérjük őket, hogy ennek tegyenek eleget. Én úgy látom, hogy április végéig ez teljes körűen összeáll.
ELNÖK: És milyen dokumentumok azok, amik hiányoznak, amiket pótolni kell? Hogy értsük is ezt...
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Van, ahol az építési engedélyre van szükség, van, ahol a szakhatósági engedélyekre van szükség, van, ahol a tulajdoni viszonyokat kell rendezetté tenni, tehát minden olyan dokumentum, ami a támogatási szerződés aláírásához szükséges.
ELNÖK: Újra tisztelettel köszöntöm rektor urat, és arra kérem a bizottság tagjait, hogy adjunk lehetőséget arra, hogy rektor úr hozzászólhasson a kérdéshez. Kérem a bizottság tagjait, hogy ezt kézfelnyújtással is jelezzék! (Szavazás. - Egyhangú.) Köszönöm szépen.
Rektor úr, parancsoljon, kérem, a gombot nyomja meg!
Prof. dr. Szabó Gábor szóbeli kiegészítése
PROF. DR. SZABÓ GÁBOR társelnök (Magyar Rektori Konferencia): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Ismételten szeretném kifejezni elnök úr nevében is köszönetünket, hogy részt vehetünk ezen a bizottsági ülésen. Ha a TIOP-ot, a TÁMOP-ot és a felsőoktatást érintő kérdéseket szíveskednek napirendre tűzni, továbbra is igényelnénk ezt, ha erre lehetőség van. A műfaját nem tudom, hogy nekem mihez van jogom, ezért majd az elnök asszony kiegyeli a hozzászólásomból és a kérdéseimből azt, amihez nekem nincs jogom.
Meg tudom erősíteni az államtitkár úr mondókáját, és meg tudom erősíteni elnök asszony azon mondatát, hogy igen, az érintett tizennégy darab felsőoktatási intézménynek elengedhetetlenül szükséges, hogy ezek a szerződések mihamarabb megköttessenek. Ha megengedi, elnök asszony, azzal egészítem ki, hogy azt gondolom, hogy a magyar társadalomnak is nélkülözhetetlen, hogy ezek a fejlesztések megvalósuljanak.
Egyben jelzem is azt, hogy mi egy kicsit laikus rektorok vagyunk. Látva a napi eseményeket, arról valaki majd az érintett rektorokat szíveskedjen megnyugtatni, hogy az események nem fogják befolyásolni ezt a folyamatot, és az államgépezet természetesen teszi a dolgát; ez azért fontos.
Csak annyit szeretnék önöknek elmondani, mint az egyik érintett intézmény rektora, hogy egyrészt két körben lett a pályázat megnyerve, aki a második körben nyert, az a Szegedi Tudományegyetem, és ezt a projektet 2008. február 19-én adtuk be. Ez alatt az egy év alatt rengeteget dolgozott nagyon sok ember, és bizony, meg kell mondanom, több százmillió forintot fordítottunk e projekt előkészítésére.
Korrektek az eljárások, az államtitkár úr persze bizonyára tudja, hogy a hatóságok közötti koherenciazavar katasztrofális, tudnék személyes történetet mondani, de nem untatom önöket ezzel. Annak azért örülök, hogy én személyesen tudtam az MNV Zrt.-nél egy papírt aláíratni a vezérigazgatóval, mert kaptam egy fenyegető levelet, hogy ha és amennyiben péntek déli 12-ig nem ér oda ez a dokumentum, akkor elbukjuk a partit - ez így rendben van.
A következőt szeretném kérni vagy kérdezni: először is megerősítem, meg is kaptam azt a levelet, amit Köpeczi Bócz Tamás jegyez, amiben felszólítják az intézményeket, hogy ha megvannak a kiviteli tervek, haladéktalanul kezdjék el a feltételes közbeszerzési eljárás elindítását. Ezt a Szegedi Tudományegyetem képviseletében holnap reggel elindítjuk, nagyon köszönjük ezt a döntést. Szeretném, ha lehet, hogy vagy az elnök asszony, vagy az államtitkár úr megerősítené többek között ezt a döntést.
A másik, amit szeretnék még egyszer megerősíttetni: ugye mi úgy tudtuk eddig, hogy március 31., teljesen világos, a projektek bonyolultak, a szakértéshez komoly felkészültség kell. Most elhangzott a "legkésőbb április vége". Szeretném, ha az érintett intézményvezetőknek, de ha a Rektori Konferencia elnökének méltóztatik ezt elküldeni az államtitkár úr vagy az apparátusa, mi az érintett intézményeknek természetesen továbbítjuk, de az április vége egy mérföldkő valamennyi intézmény esetében. Azt is szeretném, ha még egyszer megerősítésre kerülne, hogy a 40 százalékos előleget mindenfajta nagyon bürokratikus és nagyon felesleges eljárás nélkül a szerződés-aláírással egyidejűleg el is indítaná a hatóság, vagy aki ezt finanszírozza.
Szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy a magyar felsőoktatástól február 13-i dátummal - azt nem tudom, hogy a média miért most írogat erről - 2,8 milliárdot zároltak. Rendben van, ezt tudomásul vesszük, persze vérző szívvel. Ez dologi kiadás, tehát azért mondom, hogy semmi olyan extra és felesleges procedúrába most már nem kellene belekényszeríteni a felsőoktatási intézményeket, ami újabb felesleges kiadással jár, tehát ami megvan az államigazgatásban - igazolások, APEH- és kincstári igazolások -, azt nem kellene még egyszer bekérni, ezzel valóban lehetne gyorsítani. A 40 százalékos előleg pedig jelenleg azért szükséges, bár a pályázati feltételeket ismerjük, megvan az önerő, de azért ezek az érintett intézmények nemcsak ebben az egy TIOP-ban érdekeltek, hanem majd remélem, hogy a bizottság nemsokára a TIOP 2.2-ről, 2.7-ről és a TÁMOP-ról is fog beszélni vagy tárgyalni, tehát nagyon fontos, hogy ez kerüljön megerősítésre.
Szeretnék még egy dolgot felvetni, hogy folytatni kellene az eszközbeszerzési kiírással, itt tudomásunk szerint több milliárd forintról van szó, tehát jó lenne, ha a bizottság ezzel kapcsolatban is hozna egy állásfoglalást, hogy április folyamán, mondjuk április 15-ig kerüljön kiírásra ez az eszközbeszerzés az eddig említett dolgok miatt. Nincs most jelenleg a magyar felsőoktatásban mobilizálható forrás, márpedig a TIOP infrastrukturális fejlesztésekhez eszközfejlesztésekre is szükség volt, tehát nem lehet a projektet fél lábbal hagyni. Nagyon helyes volt az a politika vagy döntési mechanizmus, amely a TIOP ilyen irányú tartalmát ezekkel a dolgokkal bővítette. Köszönöm még egyszer a szót és a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönjük szépen rektor úr hozzászólását és az eligazítást is. Természetesen a bizottságunk mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek a pályázatok a lehető legrövidebb időn belül szerződéskötésre kerüljenek. Örülök annak is, hogy a rektor úr említette, hiszen a bizottsági ülésen is eképpen foglaltunk állást, hogy úgy érezzük, hogy a pályázatoknál bizony az egyik legnagyobb probléma, hogy olyan köröket kell megfutni a pályázóknak, ami szükségtelen, hiszen a meglévő államigazgatási rendszerből vagy egyfajta információáramlás módosítása révén beszerezhetők automatizmus mentén azok az igazolások, amelyek hiánya miatt most a támogatási szerződéseket nem sikerül megkötni.
Nyilvánvaló, hogy március 31. és április 30. között eltelik egy hónap, ami túlságosan hosszú időszak megítélésem szerint. Nem tudom, hogy mi fog addig történni, tehát mi az a körülmény, ami miatt március 31-ig ezek az intézmények nem tudják ezeket a támogatási szerződéseket megkötni, mert ha igazolás, alapító okirat vagy részletes költségvetés hiányzik - mert ilyenre is volt példa - vagy nem tudom, micsoda, ezeket pótolni lehet. Tehát ha arra kérjük a pályázókat, hogy előzetes közbeszerzési eljárást indítsanak el, ez egyfajta bizalom is a pályázók felé, hogy bizonyára lesz még két-három igazoló okirat, amit majd pótolni kell, de ezt pótolni fogja, mert megvan a rendszerben, de nem hiszem, hogy egy rektornak kell az MNB-hez elmenni, és ott aláírást kérni, mert ez nem biztos, hogy a leghatékonyabb módja e pályázatok elkészítésének.
Ami pedig a 40 százalékot illeti, az is célszerű, hogy automatikusan történjen. Megvan a szándék, nyilvánvalóan forrásszűke van; ha dologi oldalon forrásszűke van, akkor fejlesztési oldalon még nagyobb forrásszűke van. Ha a szükségességéről döntött annak idején a kormány, és a pályázók is úgy látták, akkor szerintem ne gördítsünk most már több akadályt az ügybe. Szándékunkban állt egyébként már többször a bizottsági ülésen is, de annak idején én úgy emlékszem, hogy a kormánynak is volt olyan szándéka, hogy a bürokratikus eljárásokat mérsékli, és csökkenti az adminisztrációs terheket. Szerintem ez lehet az iskolapéldája annak, hogy ezt megtegyék, és mindez a lehető leggyorsabban megtörténjen.
Még mielőtt alelnök úrnak adnék szót, arra kérem államtitkár urat, hogy ha lehet, akkor - természetesen fogyasszon vizet is - válaszoljon erre a felvetésre, mert azért ez fontos lehet.
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rektor Úr! Ismét abban a helyzetben vagyunk, mint az előző napirendnél, hogy tulajdonképpen a projektszponzori minőségben kezdjük el vizsgálni az egyes projekteket, és nagy figyelmet fordítunk arra, hogy társadalmilag is nagyon fontos projektek előrehaladása minél ütemezettebben tudjon menni. Azt gondolom, hogy ez így helyénvaló, de akkor a konkrétumokat is nagyon vizsgálnunk kell, így viszont akkor erre is ki kell térnem.
Az látható, hogy erre azért van lehetőségünk, mert abba a szakaszba érkeztünk, amikor a végrehajtás történik. Lényegében az elmúlt évi döntés-előkészítő munka után a végrehajtásra van lehetősége a projektgazdáknak, és így az ő felelősségük és az ő ütemezett feladatelvégzésük most már megkerülhetetlen. Lényegében mind a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mind pedig akár a minisztérium oldaláról nézve sokkal fontosabb az, hogy ütemezetten tudjanak előrehaladni, mert úgy tűnik, hogy ma már mi tudjuk a kevesebbet tenni a projektek megvalósulásáért, mintsem a projektgazdák. Ebben számos ilyen könnyítő eljárás jelent meg, mind például a feltételes közbeszerzési eljárás megindíthatósága nemcsak felszólításra, hanem korábban, aki igényelte, az megtehette. Most erről az oldalról inkább presszionáljuk a projektgazdákat azzal, hogy igenis kérjük, hogy ezt indítsák el, mert ennek nemcsak a projekt megvalósításában van nagy jelentősége, hanem egyébként ez jelentősen kihat az építőiparban vagy más területeken való megrendelés megjelenésére, a közbeszerzési eljárások eredményéhez való hozzáférésre, és így az állami megrendelés bonyolítására.
Szeretném ebből egyértelművé tenni, és ilyen értelemben szerintem ezt mindannyian érzékeljük, hogy akár a levél, azt gondolom, hogy ezen túlmenően külön megerősítés nem szükséges, de az államgépezet működik, igen, és a pályázókat ilyen szempontból biztatjuk arra, hogy még ütemezettebben végezzék a munkájukat. Konkrétumként azokon a nehézségeken kell átugranunk, amikor a projektgazda, a projektmenedzsment-szolgáltatások nyújtására az arra vonatkozó eljárási dokumentációt késve csatolja be egy-egy bírálat után már, tehát számos ilyen példát fel lehet sorolni, ami nehézséget okoz az előrehaladásban, a támogatási szerződés megkötésében. Mindegyik pályázónál pontosan tudjuk, hogy mi a követező lépés.
Arról is szeretnék tájékoztatást adni, hogy ezeket a kiemelt projekteket külön figyelemmel kísérjük, útvonalterv van mellette, tudjuk, hogy milyen késésben vagyunk, akár hatósági oldalról következik be, akár a projektgazda oldaláról. Abban viszont szeretném kérni a rektor úr segítségét vagy figyelmét, hogy én nem szeretném a március 31-i határidőt oldani. Március 31-e a határidő, az csak itt a tájékoztatási kötelezettség és lehetőség, hogy április 30-ig, de egyelőre induljunk ki abból, hogy amit az intézményrendszer közvetített, az az, hogy március 31-ig a szükséges dokumentumokat be kell csatolni. Ez teszi lehetővé azt, hogy ezt követően minden szerződés létre tudjon jönni, vagy addig önmagában a szerződés létrejöjjön. A szerződés egyidejűleg rögzíti a korábbi döntésnek megfelelően, hogy a 40 százalékos előlegre vonatkozó szabályoknak megfelelő rész átutalásra kerülhet; bízunk abban, hogy ezzel megteremtődnek a feltételei annak, hogy a projekt zökkenőmentesen tovább tudjon menni. Az eszközbeszerzésre majd gondolom, később térünk vissza. Köszönöm szépen. (Kárpáti Tibor távozik az ülésteremből.)
ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Alelnök úr, parancsoljon!
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Rektor Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Én először is szeretném megköszönni az államtitkár úr múltkori ülés óta folytatott munkáját, mert érezhetően felgyorsultak a folyamatok ezen a téren, még akkor is, ha az akkor tett vállalások bizonyos része nem tartható be, de e nélkül a tevékenység nélkül a késés sokkal nagyobb lenne. Ha lehetséges, tennék egy hatpontos javaslatot arra államtitkár úr, elnök asszony, és rektor úr összefoglalói és felszólalásai alapján, hogy miben lehet esetleg egy olyan bizottsági ajánlást tenni, amely, mint a múltkori, az államtitkár úr egyetértésével találkozik, és akkor ezt el lehetne küldeni a Rektori Konferenciának.
Az 1. pont lényegében teljesült, de érdemes rögzíteni, hogy március 24-én felszólították az intézményeket a feltételes közbeszerzési eljárás megindítására. Ez az 1. pont, oda lehet írni, hogy teljesült.
A második, ha jól értem ezekből a levelekből, hogy a bírálati eljárás szakasza március 31-éig lezárul. (Varju László: Igen.)
A 3. pont, hogy utána jön a szerződéskötés. Itt az a kérdés, és kérdezem államtitkár urat, hogy április 15. vagy április 30. legyen az a határidő, amire azt mondjuk, hogy a szerződések megköttetnek. (Varju László: Április 30.) Az a 3. pont, hogy április 30-ig, és erre az OKMTI-t felszólítják; ugye ez az a közreműködő szervezet, amelynek ezt meg kell kötnie - már egyébként részben az oktatási tárcához tartozik -, amelynek ezt április 30-ig meg kell kötnie.
A 4. pontnál lenne egy kérdés, erről még nem volt szó, ugye említették, hogy hiányosak a pályázatok, mert bizonyos igazolások, dokumentumok hiányoznak. Így a leggyengébb láncszem miatt 4-5-6 milliárdos pályázati csomagok állnak, miközben egy-egy nagy egyetemnek néhány tucatnyi részelemből áll maga a pályázata, és ha egyetlenegy, akármilyen kis beruházásnak a nem tudom, milyen hatósági engedélye nem áll, ez visszafogja a szerződéskötéstől az egészet. Tehát egy ajánlást kellene tenni, hogy OKMTI kösse meg ezeket a szerződéseket április 30-ig akkor is, ha bizonyos rész dokumentuma hiányzik, azzal a feltétellel, hogy természetesen az a rész akkor lép életbe, amennyiben ezt a dokumentumot csatolják. Mert különben előállhat az, mondjuk egy bonyolult beruházás esetén, amelyhez nem tudom, hány hatósági engedély kell, hogy az egész szerződés leáll, a 6 milliárdos szerződés mondjuk.
Tehát a 4. pontnak arról kellene szólni, hogy amennyiben valamilyen részen hiányzó dokumentum van, akkor az a része a pályázatnak teljesen feltételes, de a szerződéskötést ez ne befolyásolja.
Az 5. pont lenne az, hogy a legvégső, április 30-ai határidőt, a szerződés megkötését követően 15 napon belül az előleg átutalásra kerül, ez egy vállalás legyen. Mert ugye ez világos lenne a Rektori Konferencia számára is, hogy hogyan tudna ezzel a dologgal számolni.
A 6. pont, amire rátérnék, amit rektor úr is felvetett, és mi is tárgyaltunk erről államtitkár úrral, az eszközbeszerzési pályázat. Az eszközbeszerzési pályázat készen van. Ami hátravan, egy elektronikusan lebonyolítható monitoringbizottsági ülés és jóváhagyás, de miután ez egy rendkívül egyszerű pályázat, az eszközbeszerzés, ezért ez... Hogy is mondjam: egyszerű pályázat, nekem az volt az információm, azt a felvilágosítást kaptam, hogy ezt elektronikusan le tudja bonyolítani az irányítóhatóság, és hogy április 15-éig ki lehet írni az eszközbeszerzési pályázatot. Ez rendkívül fontos, mert ez körülbelül 10 milliárd forint körüli nagyságrend, eredetileg 18 milliárd, ebből lett átcsoportosítva, de ha egy kisebb összegben írják ki, mondjuk 8-10 milliárdosban, az is megfelelő, legfeljebb, ha később, a döntéseknél kiderül, hogy még van pluszpénz, azt a szokásos menetben a jelentkezők számától, a pályázatuk minőségétől függően emelni lehet.
Tehát ami nagyon fontos üzenet lenne a felsőoktatási szektor felé, pont a zárolások és az elvonások miatt, hogy ebben a Rektori Konferenciának szóló levélben benne lenne az a vállalás, hogy április 15-ig ez az eszközbeszerzési pályázat is megjelenik.
Ebben a hat pontban lehetne esetleg ezt a levelet összefoglalni, ha az elnök asszony ezzel egyetért, megszavazza a tisztelt bizottság, és az államtitkár úr jóváhagyásával találkozik. (Bókay Endre elhagyja az üléstermet.)
ELNÖK: Fogyunk - ez az első megjegyzésem, mármint a bizottság tagjai fogyóban vannak.
A második megjegyzésem az, hogy ez a téma összetett. Az első öt pont kapcsolódik egymáshoz, a hatodik külön van. Én támogatom a rektor úrnak azt az ajánlását, hogy a bizottság tárgyalja meg az eszközbeszerzési pályázatokat első körben, ez még az időbe is belefér, amennyiben sikerül a bizottsági ülésnek egy olyan időpontját meghatározni, ami szerintem nem túlságosan késői időpont.
Az első öt viszont kifejezetten kapcsolódik ahhoz a tájékoztatóhoz, amit még március 10-én fogadtunk el, és remélem, hogy ezzel hozzájárultunk ahhoz, hogy az említett tizenöt projekt és a felsőoktatási intézmények fejlesztésére mielőbb sor kerüljön. Úgyhogy én ezt a kettébontást javaslom, az államtitkár úr válaszát várom, és utána képviselő úrnak adom meg a lehetőséget hozzászólásra.
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök Úr! Elnök Asszony! Rövidre fogva: a bizottság ilyetén való ajánlását köszönettel veszem. Ami a feltételes közbeszerzési eljárásra, a bírálati eljárási rend lezárására, a szerződéskötésekre vonatkozik: eszerint igyekszünk eljárni, a tervezettnek megfelelően ez eszerint történik.
A folyamatos szerződéskötés lehetőségét nekem meg kell vizsgálni, ezt szeretném visszaigazolni, hogy ezt ilyetén módon lehet megtenni. Remélem, hogy nem bonyolítja túl, és nem lassítja le magát az egész folyamatot, hogy itt a lépésekre külön-külön jogi megoldásokat keressünk.
A 15 napon belül történő átutalás a szerződéskötést követően, az pedig, ezt valóban nem mondtam ki, de az eredeti kormányzati döntésnek megfelelően a szabályok erről szólnak. Szeretném megerősíteni, hogy a 15 napon belül történő átutalásra én is egyértelmű lehetőséget látok.
Amit az elnök asszony mondott, az eszközbeszerzést pedig válasszuk külön, és ha jól értettem, akkor az arra vonatkozik, hogy a pályázati kiírást tárgyalja meg a bizottság, ahogy rektor úr erre tett javaslatot, ha jól értettem, és akkor eszerint tegyük meg, ez még április 15-ével lényegében befér két hét múlva.
ELNÖK: Tehát akkor, alelnök úr, hogy egyformán beszéljünk, az államtitkár úr azt mondta, hogy a 3-as és 4-es javaslatot egy pontba szeretné venni (Dr. Magyar Bálint: Jó.), ami arról szól, hogy megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy április 30-ig úgy kössék meg a támogatási szerződéseket, hogy a hiányzó igazolásokat... (Varjú László: Később pótolják.) Igen, később pótlásra kerüljön, amennyiben ez nem ütközik eljárásba.
(Jelentkezésre:) Képviselő úr, parancsoljon!
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Szíves elnézését kérem elnök asszonynak, államtitkár úrnak és rektor úrnak is, hogy ezen ügy kapcsán egy általánosabb problémára szeretném felhívni a figyelmet, mert abban a szerencsés helyzetben vannak most - idézőjelben - a felsőoktatási projektek, hogy bizottsági támogatás mellett haladnak előre. Mi van az összes többivel, ami hasonló színtéren mozog, és hasonló küzdelmeket vív? És az a bizonyos ígéret a bürokráciamentesítésre, az a bizonyos tárcaígéret, államtitkár úr, amely arra vonatkozott, hogy az eljárásrendek egyszerűsödnek, az a bizonyos ígéret, ami a bürokráciamentesítést ígérte? Ezek közül nem túl sok valósult meg.
Egy dologra szeretném még felhívni a figyelmet, államtitkár úr, amennyiben lehetséges: a kétfordulós projektek esetében ugyanaz, amiről itt beszélünk, kétszer ismétlődik meg, szeretném jelezni. Ugyanis az első fordulóban is kész pályázatot kérnek, és a második fordulóban is kész pályázatot kérnek, ugyanazon igazolásokkal és eljárásrendekkel. Én nagyon-nagyon szépen kérem államtitkár urat, hogy ha nem akarunk hat éven keresztül egy projektet rágni - mert most körülbelül itt tartunk, hogy hat évig tart egy darab kétfordulós projekt lebonyolítása, és elnézést kérek még egyszer rektor úrtól, hogy ebből a problémából általánosítok más, egyéb problémákra -, jó lenne, ha lehetséges lenne a kétfordulós eljárásrendeket kiiktatni a rendszerből, mert semmi értelme nincsen, főleg úgy, hogy első alkalommal is kész pályázatot követelünk meg, teljes dokumentációval, üzleti tervvel, költség-haszon elemzéssel és mindennel együtt, és a második fordulóban még eltáncoltatjuk a szakértők násztáncát a projektek fölött. Hozzáteszem: ma az NFÜ-ben több száz olyan szakértő van, csak jelzem államtitkár úrnak, aki addig kapja a fizetését, ameddig a projekt második fordulója tart. Mi ebből a következmény, és mi ebben az egyenes érdek? Másfél-két évig kapják a fizetésüket egy projekthez kapcsolódóan. Ezen múlik jelen helyzetben, hogy éveket csúsznak projektek, és ebből lesz majd olyan probléma, ami az árfolyamváltozást is nagyon keményen kezeli.
Remélem, hogy itt az új seprű elve működik majd államtitkár úr esetében, és egy kicsit rendet lehet tenni ebben az ügyletben, mert még egyszer jelzem, hogy ezek a problémák, amelyek most itt, a felsőoktatási projekteknél kivesézésre kerültek, ezek a kétfordulós projekteknél kétszer mennek végig a szerencsétlen kedvezményezett feje fölött. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Államtitkár úr!
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm a lehetőséget. Köszönöm a kérdést, tisztelt képviselő úr. Az egyszerűsítés folyamatát, ami az elmúlt időszakban lezajlott, azt gondolom, hogy számos példával alá lehet támasztani. Az automatikus hitelek, automatikus pályázatok lehetősége, az ott meglévő elvárások csökkentése, hogy csak egyet említsek, a 25 millió forint alatti támogatás esetén lényegében a pályázótól, a kedvezményezettől nem várunk el semmilyen garanciát, és ezt még hosszan lehetne sorolni, de ha gondolják, akkor ezt szívesen összefoglalnám egy dokumentumban, amely arra vonatkozik, hogy milyen egyszerűsítések történtek az elmúlt időszakban, és esetleg van-e még olyan terület, ahol ezt tovább lehet folytatni.
Ebbe a kategóriába tartozik az a figyelemfelhívás, amiről képviselő úr szólt, hogy a kétfordulós pályázatokat lényegében száműztük szándékaink szerint a jövő lehetőségei közül, de legalábbis jelentősen csökkentek. Be kell látni, hogy korábban az a jó szándékú elképzelés, ami arra vonatkozik, hogy a pályázatok előkészítését nem kell olyan részletességgel megoldani, mint ahogy az egyébként egy európai uniós forrásból támogatható pályázatnál szükséges, ezért az önkormányzatoknak ne kelljen olyan munkát elvégezni előzetesen, ami jelentős, esetleg költségcsökkenést eredményez végeredményben náluk, éppen azért, mert kétfordulós, ez olyan hosszú eljárást eredményezett, ami egyébként ilyen szempontból indokolatlan. Ezért minden eszközt vagy lehetőséget figyelembe véve a kétfordulós pályázatok számát jelentősen csökkenteni akarjuk, és ez és akár az egyszerűsítés nyomán előálló kockázatnövekedés nem áll arányban azzal, ami ebből következő előny, hogy ütemesebben, gyorsabban lehet akár forráshoz jutni kis- és középvállalkozásnak, vagy akár a pályázatok ütemezettebben tudnak előrehaladni.
Összefoglalva tehát: én szívesen vállalom, hogy az egyszerűsítésben eddig elért eredményeinkről adunk egy tájékoztatást, és ha ebben további javaslat van, azt pedig örömmel vesszük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Én az elnök asszony javaslatát szeretném konkretizálni, és ahhoz kapcsolódóan a másik témához, az eszközbeszerzéshez kapcsolódnék. Jól gondolom-e, hogy mondjuk április 7-én, tehát két hét múlva lesz bizottsági ülésünk? Mikor lesz a következő?
ELNÖK: Én ajánlom megfontolásra a március 31-ét.
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Az kiváló, zseniális, köszönöm szépen. Azt kellene akkor tenni, hogy március 31-ére, a következő bizottsági ülésre az államtitkár úr beterjeszti a felsőoktatási eszközbeszerzési pályázatot, ami gyakorlatilag készen van, meghívnánk a Rektori Konferencia képviselőjét (Prof. dr. Szabó Gábor: El se megyek.), egy ajánlást tennénk, ha ez netán nincs rendben, de úgy kellene előkészíteni, hogy április 15-ig kiírható lehessen. Lényegében kiírható állapotban vannak ezek a pályázatok, és akkor meg tudnánk ezt tárgyalni, hogy a bizottság, ha elnök asszony is úgy kívánja, erre rá tudjon tekinteni, és ajánlást tudjon még tenni.
ELNÖK: Képviselőként kötelezettségem van, nyilvánvalóan bizottsági elnökként különösen van kötelezettségem. Nekem kiváló a március 31-e, ha államtitkár úr úgy érzi, hogy ez olyan állapotban van. Nyilván nem szeretnénk sakk-matt-helyzetet előidézni, neki kell igent vagy nemet mondani, de válassza az igent, olyannyira nagy a kívánság és az óhaj erre.
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Sakk-mattot nem tudunk előállítani, de patthelyzetet biztosan nem szeretnénk, hogy ne haladjunk előre, ezért hadd javasoljam azt, hogy mivel március 31-e a jövő héten van, én ennek ma nem látom a feltételeit, de a szándék ez legyen egyértelmű. Amennyiben ez előállítható, akkor megtesszük, de a javaslatom az, hogy ezt egy héttel későbbre tegyük, hogy a szokásos rendnek megfelelően két hét múlva tudjuk előállítani ezt a helyzetet. Az elnök asszony bölcsességére támaszkodom, ami az előbb egy korábbi megjegyzésnél volt, hogy egyébként ezt közösen próbáljuk meg ütemezni és összerakni, miközben értem, amit alelnök úr mond, hogy ezt próbáljuk meg mihamarabb előrevinni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Javaslom, hogy ezt a 31-ét próbáljuk megcélozni, mert utána teljesen bizonytalan: 7-e nem kivitelezhető, 14-e nem kivitelezhető, 15-e nem kivitelezhető, tehát csak április végén lenne rá lehetőség, és onnan minden csúszik egy hónapot.
Visszatérve az eredeti ajánlásra, a tájékoztató megfogalmazására, ez arról szól, hogy a bizottság tájékoztatót fogad el a Házszabály 96/A. §-a szerint, meghatározott számon, amiről majd intézkedünk. 1. pontja az, hogy a bizottság felhívja a Magyar Rektori Konferencia figyelmét arra a levélre, ami március 24-étől lehetővé teszi a feltételes közbeszerzési eljárás elindítását, egyfajta megerősítése a mi tájékoztatónknak, merthogy ez lehetőségként a 16/2006-os rendeletben egyébként is benne volt. 2. pontja szintén egy tájékoztató pont arra nézve, hogy a bírálati eljárás szakasza március 31-ével lezárul, és ezáltal lehetőség nyílik a támogatási szerződések megkötésére, a 3. pont pedig erre irányul, ennek a kibontása, mely szerint tudomásunk van arról, hogy nagyon sok pályázó esetében hiánypótlást írt elő az NFÜ, de ennek hiányában vagy ennek megléte esetén is vizsgálja meg annak lehetőségét a kormány... (Varju László felé:) Ki vizsgálja meg? A kormány túl sok. Másik javaslatot kérek!
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Erre vállaltam azt, hogy amennyiben lehetőség van arra, hogy az adott projekt részében szerződni lehessen, akkor azt megvizsgáljuk, de erre szeretnék a későbbiekben válaszolni.
ELNÖK: Arra gondoltam, hogy esetleg konkrétan tárgyiasulna ez a vizsgáló szervezet, de ha államtitkár urat nevezem meg... (Varju László: NFÜ.) Jó, az NFÜ vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a támogatási szerződést e hiánypótlás mellett is kösse meg, és a pályázó viselje annak következményét, hogy amennyiben a hiánypótlást nem szünteti meg, az a rész nem valósulhat meg,
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Bocsánat, azt hiszem, hogy itt az a tartalmi különbség van, hogy nem arról szól a javaslat az én értelmezésemben, hogy a támogatási szerződés előkészítéséhez hiánypótlást nem tudnak időben teljesíteni, hanem arról szól, hogy a projekt szakaszolható, és van olyan szakasza, amelyhez nincs szükség hiánypótlásra, hanem azt le lehet szerződni.
DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Vagy az egészre feltételesen kötünk szerződést, azzal, hogy az a része, amelyhez még hiányzik valami, akkor lép életbe, amennyiben pótolta a hiányt.
ELNÖK: Tehát szakaszolható, nyilvánvaló, határidőtervekkel ellátott ez az egész, de lehet olyan része, amit egyébként sem tud pótolni, például egy olyan területrendezés, rendezésiterv-módosítás szükséges, a tulajdon igazolása, ami olyan bonyolult, hogy már látja, hogy nem tudja ezt benyújtani, ugyanakkor az egész projekt e nélkül is értelmes egész, és szükséges is. Erre a részre gondoltam, de ez kiegészítés természetesen, másrészt pedig a 15 napon belül folyósítandó előlegről szól az utolsó pont.
Ezek alapján szeretném a bizottság tagjait kérni, hogy támogassuk ezt a tájékoztatót. (Dr. Magyar Bálint: És az előlegkifizetés is benne van.) Most mondtam, alelnök úr: 40 százalékos előleg kifizetéséről van szó, mindent megpróbáltam elmondani.
Természetesen majd vissza kell olvasni a tájékoztatót, de aki a tájékoztatót támogatja, most azt szeretném kérni, hogy kézfelnyújtással jelezze, segítve a felsőoktatási projektek megvalósulását, újabb feladatot adva államtitkár úrnak, de ezt köszönjük.
A bizottság tagjai egyhangúlag támogatták ezt a tájékoztatót.
Ezek után, amennyiben nincs több hozzászólás, akkor ezt a napirendi pontot lezárom. (Dr. Magyar Bálint: Eszközbeszerzés?) Az eszközbeszerzést illetően pedig a következő ülésen javaslom, hogy tárgyaljunk a következőkről: egyrészt az eszközbeszerzési pályázatokról, a 4-es metró projekt háttértájékoztatójának utolsó mondatára hivatkozva a támogatási kérelem átdolgozott változata mögötti anyagok bemutatásáról, hiszen ez március végéig aktuális, szerintem ez megoldható.
Államtitkár úr jelezte Nógrádi képviselő úr felvetésére, hogy előterjesztést készítene a kétfordulós eljárások, általában a kétfordulós eljárások gyorsítása érdekében tett adminisztrációs könnyítési intézkedésekről, egyszerűsítésekről, illetve a kétfordulós pályázatok számának a csökkentéséről, hogy ott is tudjunk segíteni globálisan e vonatkozásban, ne csak kiemelve a felsőoktatást. (Nógrádi Zoltán: És erre kérem szépen a ROP IH vezetőjét meghívni.) Igen.
További javaslat? (Jelentkezésre:) Képviselő asszony!
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Csak kérdezni szeretném, hogy akkor ez viszont nem az egy hét múlva következő ülés lesz, amikor a projektgazdát akarjuk a 4-es metrónál, mert ez így nem fog összejönni. (Nógrádi Zoltán: Nem.)
ELNÖK: A projektgazdát áprilisban valamikorra...
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Jó, tehát akkor ez nem az az ülés.
ELNÖK: Nagy a valószínűsége, hogy április végén fog sorra kerülni, az előzetes tervek szerint 21-én, ha ez így jó. (Nincs ellenvetés.) Azt gondolom, hogy addigra elő lehet készíteni.
Van-e még hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincsen, akkor köszönöm a részvételt... (Gy. Németh Erzsébet: Egyebek lesz még?) Igen, lesz.
Ehhez a napirendi ponthoz van-e hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Akkor ezt a napirendi pontot lezárom, és megnyitom az egyebek napirendi pontot. (Varju László: Bocsánat, elnök asszony, én elköszönök.) Igen, természetesen azért igyekeztünk, mert államtitkár úr jelezte, hogy programja van. Köszönjük a részvételt!
VARJU LÁSZLÓ államtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm a lehetőséget, további jó munkát kívánok! (Varju László elhagyja az üléstermet.)
ELNÖK: Köszönöm én is. Képviselő asszonyé a szó, parancsoljon!
GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Én október 7-én tettem egy felelőtlen ígéretet, miszerint egy hónapon belül a bizottság ügyrendjét áttekintve a bizottság vezetésének gördülékenyebbé tételére fogok hozni ide javaslatokat. Szakértőkkel megnéztük a Házszabály vonatkozó összes paragrafusát, és el kell azt ismernem, hogy nem az ügyrenddel, illetve a Házszabály ide vonatkozó paragrafusaival van probléma, hanem azt gondolom, hogy egyfajta, ennek egy nagyon tágan és szabadon való értelmezésével.
Úgyhogy szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy nem fogok új ügyrendet, illetve a Házszabály ide vonatkozó paragrafusai alapján egy új javaslatot készíteni. Én azt gondolom, több parlamenti bizottságban is munkát végezvén, olyanban is, ahol ellenzéki képviselő vezeti a bizottsági ülést, olyanban is, ahol kormánypárti képviselő vezeti a bizottsági ülést elnökként, hogy egyfajta tág értelmezése az, amit elnök asszony itt, a bizottságban ülésvezetésként alkalmazott. Bár ez a mai bizottsági ülés, meg kell mondjam, számomra egészen meglepő volt, én viszonylag régen voltam már bizottsági ülésen, tehát azt gondolom, hogy ha ezen az úton haladunk tovább, hogy a bizottsági ülés gyorsan, flottul megy, akkor ez így teljesen tökéletes lesz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük képviselő asszony tájékoztatását, hogy megtisztelte a bizottsági ülést nemkülönben.
Képviselő úré a szó.
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Örömmel hallottam képviselő asszonynak ezen bejelentését, én némi elégtételt érzek ezek alapján az elnök asszonyt bizottságvezetési stílusa kapcsán ért atrocitások ügyében is.
Mindenesetre szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy ezen a bizottsági ülésen a sikerességünk és a gördülékenységünk egyik alapfeltétele az volt, hogy a kormány nem utasította el zsigerből az ellenzéki javaslatokat, hanem további feladatokat vállalt fel annak érdekében, hogy el tudjuk végezni a munkánkat. Ez egy alapvető feltétel ahhoz, hogy itt tudjunk végezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr kiegészítését. Valóban, azért értékeljük az elmúlt időszak munkáját, hiszen két olyan javaslatot fogalmazott meg a bizottság, ami konkrét volt, segítő volt, támogató volt, gördülékenyebbé teszi az ügymenetet a pályázók érdekében is. Dolgoztunk egy kicsit, tehát segítettünk nekik. Én azt gondolom, hogy ez példaértékű is lehet, úgy érzem, hogy főleg most, erre egyre nagyobb szükség is lesz, és ha ez irányba megy a bizottság ülése, hogy egyfajta együttműködés valósul meg, akkor azt mi örömmel vesszük, és ezt a lehetőséget ki is használjuk.
Én is azt gondolom, amit képviselő úr mondott, hogy ebben Varju László államtitkár úrnak van érdeme, el kell ismerni, hiszen ő a bizottság alelnökeként is egyfajta együttműködést mutatott, és államtitkárként sem teszi ezt másként, kívánunk neki jó munkát a későbbiekben is.
Amennyiben a bizottság tagjainak nincs az egyebek között hozzászólása, köszönöm a részvételt, a napirendi pontot és a bizottsági ülést is bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 55 perc)
|
Pelczné dr. Gáll Ildikó
|
Jegyzőkönyvvezető: Várszegi Krisztina és Biczó Andrea