KáB-1/2007.
(1/2006-2010.)
az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottságának
2007. március 20-án, kedden, 14 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Meghívottak részéről*
Elnöki megnyitó, napirendi javaslat*
A napirend elfogadása*
Az ügyrendi javaslat megtárgyalása*
A munkaterv megtárgyalása*
Dr. Felvinczi Katalin kábítószerügyekért felelős miniszteri biztos tájékoztatója a kábítószerhelyzetről az 1990 előtti, valamint az 1990-2000 közötti időszakot illetően*
Dr. Felvinczi Katalin felvetése a szakértők helyzetére vonatkozóan*
Hozzászólások*
Határozathozatal hozzászólási jog biztosításáról*
Dr. Felvinczi Katalin szóbeli kiegészítése*
Hozzászólások, reflexiók*
Határozathozatal hozzászólási jog biztosításáról*
Egyebek*
1.Az ügyrendi javaslat megtárgyalása
2.A munkaterv megtárgyalása
3.A Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjének tájékoztatója a kábítószerhelyzetről az 1990 előtti, valamint az 1990-2000 közötti időszakot illetően
4.Egyebek
Elnököl:Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz), a bizottság alelnöke
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Topolánszky Ákos (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet)
Portörő Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Felvinczi Katalin kábítószerügyekért felelős miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Müller Éva (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Rácz József (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Addiktológiai Tanszék)
Dr. Csorba József (Nyírő Gyula Kórház, Drogambulancia és Prevenciós Központ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 06 perc.)
Elnöki megnyitó, napirendi javaslat
WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke - a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, külön köszöntöm meghívott vendégeinket, a napirendi pont előadóit, a szakértőket.
Mielőtt elkezdenénk a munkát, azt gondolom, az alakuló ülésen fontos bemutatni azokat a kollégákat, akik az eseti bizottság mellett fognak dolgozni és segítik majd a munkánkat: jobbra mellettem Antalóczy Péter urat, a korábbi eseti bizottságból is ismert munkatársat és Kútvölgyi Mihályné Rózsikát, aki pedig a napi titkárnői teendőket fogja ellátni a bizottság mellett.
(Dr. Cser-Palkovics András megérkezik az ülésre.) Közben a bizottság kiegészült, üdvözlöm a képviselő urat.
A napirendi javaslatok a következők lennének. A kiküldött napirend nem változna, csak pontosítanám ezt. A napirendi javaslat tehát a következő: az első pontban az ügyrendi javaslat megtárgyalásának az első fordulója történne meg; a második téma keretében a munkaterv megtárgyalásának szintén az első fordulója történne meg; harmadik pontban javasolnám a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatójának megvitatását a kábítószerhelyzetről a '90 előtti, valamint a '90-2000 közötti időszak kapcsán, illetve az "egyebek" napirendi pontot tárgyalnánk meg.
Mielőtt a napirendbe belekezdenénk, megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, jelenleg 6 fővel vagyunk jelen.
Kérem képviselőtársaimat, hogy aki egyetért a napirenddel, az most jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk.
Az ügyrendi javaslat megtárgyalása
Az első napirend az ügyrendi javaslat megtárgyalásának első fordulója. Az ülés előtt kiosztottuk az anyagokat. Ha gondoljátok, én szívesen végigmegyek rajta, de tényleg azért mondtuk azt, hogy ez legyen az első forduló, hogy mindenki nyugodtan át tudja nézni.
Azt szeretném kérni, hogy a következő ülésig a javaslatokat, észrevételeket juttassák el képviselőtársaim vagy Péterhez, vagy Rózsikához, hogy ezeket be tudjuk építeni, és a következő, április 3-ai ülésünkön el tudjuk fogadni.
Nem tudom, van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele? (Nincs ilyen jelzés.)
Ha nincs, akkor menjünk tovább, és áprilisban majd folytatjuk.
A munkaterv következik. Ezen szerintem érdemes végigmenni. Itt is lehetősége van minden képviselőnek és a szakértőknek is arra, hogy a javaslataikat, észrevételeiket eljuttassák a titkárságra.
A munkatervi javaslatot azzal kezdeném el, az országgyűlési határozatból az mindenki számára kitűnik, hogy október 15-éig kell a bizottságnak elkészítenie a jelentését, október végére pedig az Országgyűlés asztalára le kell tenni ezt az anyagot. Ez azt jelenti, hogy a mai naptól október 15-éig terjedően kell meghatároznunk ezt az időszakot. Így készült egy munkatervi javaslat, amelyben már mind az itteni ülésekre, mind pedig a kihelyezett ülésekre is tettünk javaslatot.
A mai ülés napirendje ismert.
A következő ülésen egyrészt kapnánk egy rövid összefoglalást a korábbi eseti bizottság működéséről, illetve a 2000-2007 közötti időszakról is.
Április 24-ére tervezünk egy kihelyezett ülést a Drog Fókuszpontba, ahol megismerkednénk az ottani kollégákkal, az EU-stratégiát tárgyalnánk meg, valamint a 2006-os uniós jelentést, továbbá a "Magyarország nemzetközi kapcsolatai a kábítószerügyek területén" című témát is átnéznénk.
Szeretném javasolni, hogy május 8-án menjünk le Pécsre, ahol Szemelyácz János és kollégái működtetik az Integrált Drogterápiás Intézetet és Drogambulanciát. Bemutatnák a munkájukat, és a bizottság úgymond terepbejáráson venne részt. Megismerkednénk az ott folyó munkával, és képet kapnánk arról, hogyan is működik mindez a gyakorlatban. Tehát megnéznénk egyrészt az intézetet, másrészt az egész intézményrendszer bemutatása is napirendre kerülne. Itt nemcsak a Szociális Minisztériumot, hanem az Egészségügyi Minisztériumot is felkérnénk, hogy kapjunk erről egy tájékoztatót.
Május 30-án kimennénk az NSZI-be, ahol elsősorban a prevenciós munkáról, a prevenciós programokról kapnánk tájékoztatást. Szeretném, ha itt arról is képet kapnánk, hogy a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, illetve a főbb civil szervezetek hogyan működnek, milyen tapasztalataik vannak ezen a területen.
Június 12-én a Fehérházban lenne a következő ülés, ahol a büntetőjogi szabályozás várható változásairól, valamint a schengeni előkészületekről tárgyalnánk.
Itt van egy pont, ami kapcsán nekem már más a javaslatom. A június 12-ei, 3-as napirendi pontot áttennénk az előző, május 30-ai ülésre, hiszen ott a prevenciós kérdéseket és a pályázati pénzeket tárgyalnánk meg, tehát ezt május 30-án vitatnánk meg. Június 12-én kimondottan az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ügyeit néznénk át.
Szeptember 11-én, amikor a nyaralás után visszajövünk, elsősorban a költségvetést néznénk át. Itt a Pénzügyminisztériumot kérdeznénk meg arról, hogy ezen a területen milyen javaslatai vannak 2008-ra vonatkozóan, és mi is megfogalmaznánk a saját javaslatainkat. Ide javasoljuk a következő időszakkal kapcsolatos tájékoztatót, és itt már a következő nemzeti drogstratégiával kapcsolatos előkészületek, elképzelések is napirendre kerülnének, hiszen 2009-től egy új nemzeti stratégiát kell majd elkészíteni.
Október 2-án és október 9-én szintén a Fehérházban lennénk, és várhatóan a jelentést tárgyalnánk meg, az első változatát október 2-án. Azt szeretném, hogy - ezt még senkinek nem jeleztem, csak most mondom el - vagy Kiss Péter urat vagy az államtitkár urat kérjük fel, hogy ezen az ülésen vegyen részt, ahol a jelentés első változatát tárgyalnánk, és itt lehetne egy konzultáció, egy véleménycsere, ahol elmondanánk, hogy mit tett a bizottság, hova jutott, milyen elképzeléseink vannak. Tehát itt lenne egy ilyen megbeszélés.
Október 9-én, ha minden igaz, az eseti bizottság elfogadhatná ezt a jelentést. Ez az elképzelés így, első változatban.
Ha valakinek van javaslata, észrevétele, más gondolata, akkor azt szívesen vesszük. Megmondom őszintén, nekem még van kettő javaslatom, amiket majd beteszünk a megfelelő helyre. Egyrészt a mai napon több megbeszélés is volt, és felmerült a VPOP-tól és az ORFK-tól egy-egy beszámoló kérése, illetve az Állami Számvevőszék is készített egy jelentést a kábítószerhelyzetről. Én ezt a szeptember 11-ei ülésre javasolnám, szerintem ott ezt fel lehetne venni napirendi pontként.
A VPOP- és az ORFK-tájékoztatót pedig a június 12-ei ülésre, a büntetőjogi, schengeni kérdések közé javaslom felvenni, ott meg lehetne ezt a két területet is nézni.
Igazából ennek ez az első változata. Tényleg mindenkit arra kérek, hogy akinek van javaslata, észrevétele, azt most tárgyaljuk meg, utána pedig kérem képviselőtársaimat, hogy juttassák el ezeket vagy Péterhez vagy Rózsikához, április 3-án pedig megtárgyaljuk. Alelnök asszony!
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Nekem még a munkatervhez lenne javaslatom, kiegészítésem.
Szeretném javasolni a drogbetegek ellátásáért felelős egészségügyi intézmények vizsgálatát, mennyiségi és minőségi mutatók szerint is, miután tudjuk, hogy ennek a kezelési láncnak gyakorlatilag minden pontja, minden eleme alulfejlett és kapacitási gondokkal küzd.
Van néhány speciális drogprobléma, amiről szintén szeretnék tájékoztatást kapni, bár ez a drogbetegek kis szegmensét érinti, mégis nagyon fontos lehet.
A gyermekek speciális ellátása kapcsán létezik-e már gyermekaddiktológiai szakvizsga? Hogyan állunk az addiktológus szakorvosok képzésével? Azt sem tudom, hogy az addiktológiai szakmai kollégium megalakult-e? Erre is szeretnék választ kapni.
Az különösen érdekelne, hogy ez az új kórházi struktúra hogyan érinti a kábítószerbetegek ellátását, hiszen ez eddig is problémás dolog volt. Én úgy tudom, hogy jelen kórházi struktúrában is vannak olyan intézmények, amelyek rehabilitációban ellátják a drogbetegeket, és ezen intézményekben vannak olyan kórházi ágyak, amelyek az OEP által nem finanszírozottak, merthogy az OEP nem fogadja be ezeket az ágyakat.
Szeretném tudni még, hogy miután a drogbetegek különösen nehéz és problémás betegek, hogyan alakul majd az ő ellátásukat érintő finanszírozás? Szeretném, ha ezeket is felvennénk a napirendek közé.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszony!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én is egy másik területet vetnék fel. Miután ez az anyag is, amiről most hallani fogunk, konkrétan mindig a kábítószerhelyzetről szól, de ezen a területen a megelőzést tartom a legfontosabbnak.
Emiatt a kábítószerügyi egyeztető fórumok jelenlegi helyzetéről szeretnék hallani. Bár lehet, hogy ez a második napirendben egyébként is benne lenne, csak szeretném, hogyha ez külön hangsúlyt kapna, mivel elsődlegesen az ő feladatuk a prevenció, vagyis az ő vállalásuk, inkább így mondanám. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Péter!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én azt javasolnám, hogy lehetőség szerint valamikor a maga egységében kíséreljük meg áttekinteni az elterelés intézményrendszerét. Itt elhangzott több olyan javaslat, ami ennek a különböző elemeit érinti, például az, hogy hallgassunk meg egy rendőrségi beszámolót, ezt én nagyon fontosnak tartom.
Fontosnak tartanám azt, hogy a rendőrségi, ügyészségi számokon túlmenően - természetesen a hatalmi ágak szétválasztásának elvét tiszteletben tartva - tájékozódjunk a bíróságok irányába is, és legyen képünk arról, hogy az elmúlt években, amióta ez a szabályozás létezik Magyarországon, hány ügy jutott el bírósági szakba, milyen statisztikákat ismerünk, hányan vannak, akik az elterelés intézményével mint büntethetőséget megszüntető okkal éltek a büntetőeljárásban.
Ugyanez a másik oldalról is felmerül, hogy ezek az emberek hogyan jelennek meg, jelentek meg különböző civil szervezeteknél. Nézzük át ennek a dolognak a finanszírozási oldalát. Szóval az lenne a javaslatom, hogy valamikor ezt az elterelés nevű intézményt együtt próbáljuk meg áttekinteni, hogy ennek a hatékonysága, a pénzügyi mutatói, a büntetőjogi hasznosulása satöbbi hogyan néz ki. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék!
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz), a bizottság alelnöke: Még egy aktuális kérdésem lenne, amire szeretnék választ kapni.
Az 1200/2007. (I. 18.) számú kormányhatározat a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról szól. Ennek a 15. és a 18. pontja szerint a kábítószerügyi koordinációs stratégia területi képviselői, nem kormányzati szervezetek által delegáltan, 4 főt jelölnek meg. Szeretném tudni, hogy delegáltuk-e már ezt a 4 személyt, ezt a 4 civil embert vagy szervezetet? És hogy ha nem, akkor ezek delegálása mikor fog megtörténni?
ELNÖK: Alelnök Asszony! Szeretném jelezni, hogy a munkatervi javaslatról beszélünk, tehát én azt kérem, hogy most ehhez a napirendhez mondjuk el a javaslatainkat, észrevételeinket. Azt gondolom, hogy az "egyebek" napirendi pontban vessük fel ezt, írásban kérjünk tájékoztatót a minisztériumtól, vagy szóban az "egyebek" napirendi pontnál. Ha ez megfelel az alelnök asszonynak, akkor az "egyebek" napirendi pontnál (Dr. Spiák Ibolya: Megfelel.) erre külön kitérnénk.
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz), a bizottság alelnöke: Elnézést kérek, csak még gyakorolni kell ezt.
ELNÖK: Akkor gyorsan menjünk végig a javaslatokon egy-egy mondattal! Én azt gondolom elsőre, hogy az Egészségügyi Minisztériumot fel fogjuk kérni erre, várhatón a május 8-ai ülés kapcsán, ahol az intézményrendszerről kérnénk képet. Ezért is javasoltuk, hogy ne csak a szociális részét vizsgáljuk meg ennek az ügynek, hanem az egészségügyi vonulatát is nézzük meg.
Azt nagyon jónak tartanám, ha az Egészségügyi Minisztériumnak ezeket a kérdéseket már előre eljuttatnánk. Az alelnök asszonyt megkérem, bár most is jegyzeteltünk, ha megtenné, hogy ezt pontosan megfogalmazza és eljuttatja a titkárságra, mi ezt eljuttatjuk a minisztériumnak, és azt fogjuk kérni tőlük, hogy május 8-án ennél a napirendi pontnál ezekre a pontokra is térjenek ki. Ha ez megfelel, akkor ezt így kezelnénk.
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz), a bizottság alelnöke: Megfelel.
ELNÖK: A KEF-ekkel kapcsolatban ha megfelel, képviselő asszony, a május 30-ai ülésünknek eleve lenne egy olyan része, ahol a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról és egy-két civil szervezetről kapnánk tájékoztatót.
Én azt gondolom, szerintem is itt van a helye annak, hogy a kábítószerügyi egyeztető fórumok munkájáról, azok vezetőit is meghívva, kapjunk egy tájékoztatót.
Az elterelés kérdését, Gusztos képviselő úr felvetését szerintem a június 12-ei ülésünkön kellene megtárgyalni. Az első pont kimondottan arról szól, hogy milyen büntetőjogi szabályozás várható ezen a területen. Azt gondolom, itt biztosan ki fognak térni erre a kérdésre is, és mi is részletesebben meg tudjuk tárgyalni, hogy milyen tapasztalatok vannak ezen a területen, és mit gondol a kormányzat erről a kérdésről. Ha ez így megfelel a képviselő úrnak?
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Ez így rendben van, csak annyit szeretnék kérni, hogy akkor valamennyi minisztérium kapcsán járjunk el úgy, hogy gyűjtsük be, természetesen előre, a konkrét kérdéseket, mert nekünk az a legkényelmesebb, ha a minisztérium maga szedi össze a bírósági statisztikákat, és prezentálja ezeket a bizottságnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, ezt fogjuk tenni. Akkor az első változat ez lenne. Köszönöm szépen a javaslatokat, ha vannak továbbiak, ezeket várjuk, és április 3-án talán el is tudjuk fogadni.
A harmadik napirendi pontunkra térünk át. Látják, hogy a munkatervről az elkészítésekor egy olyan elképzelés volt, hogy mint eseti bizottság, kapjunk valamilyen képet arról - és többen vagyunk a bizottságban olyanok, akik eddig ezen a területen nem, vagy csak kevésbé vettek rész -, hogy mi is volt az elmúlt időszakban ezen a területen.
Azt javasoltuk, hogy a mai ülésen egyrészt nézzük meg a '90 előtti, valamint a '90-2000 közötti időszakot, másrészt a következő ülésen már térjünk át az elmúlt időszakra, és nézzük meg, hogy a korábbi eseti bizottság mire jutott és milyen elképzelései vannak.
Ezzel kapcsolatban köszöntöm a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről Felvinczi Katalint, aki a kábítószerügyi miniszteri megbízott, ha pontos voltam (Dr. Felvinczi Katalin: Fogalmam sincs róla!), továbbá Portörő Péter urat, aki az ezért felelős főosztályvezető-helyettes. Köszönöm szépen, hogy eljöttek, és át is adnám a szót Felvinczi Katalinnak.
Dr. Felvinczi Katalin felvetése a szakértők helyzetére vonatkozóan
DR. FELVINCZI KATALIN kábítószerügyekért felelős miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Szeretettel köszöntök mindenkit. Mielőtt hozzáfognék - nem éppen a legavatottabbként - ahhoz, hogy elmondjam, mi volt itt a '80-as és '90-es években - merthogy szerintem az itt jelen lévő kollégáim közül többen vannak, akik sokkal inkább tevőleges részesei voltak ezeknek az éveknek, de a különböző dokumentumokból dolgozva talán én is tudok valamit mondani -, azt szeretném megkérdezni, csak a helyzetünk megkönnyítése, értelmezése okán, hogy mi a bizottság elképzelése arról, hogy meghívást kaptak bizonyos szakértő kollégák. Kik is ők jelen pillanatban, és milyen mértékben kommentálhatják az eseményeket, vagy szólhatnak hozzá ezekhez?
Többen vagyunk olyanok, akik az előző eseti bizottságnak szakértő tagjai voltunk, így hozzászólási lehetőséggel rendelkeztünk, de ott megértettük, hogy vagy a meginvitált minisztérium vagy főhatóság képviselője az, aki megszólalhat, illetőleg a bizottság tagjai.
Ezzel kapcsolatban szeretnénk kapni valamifajta útmutatást. Ez nem rettenetesen sürgős, de azért jó lenne, ha kapnánk ilyet.
ELNÖK: Egy mondat bevezetésképpen. Az országgyűlési határozat azt mondja ki, hogy a képviselők azok, akik szavazati joggal vesznek részt ebben a munkában, illetve minden egyes frakció tanácskozási joggal delegálhat egy-egy szakértőt. Ez a felállás, és ezt is kértük a frakcióktól, hogy ezt tegyék meg.
Természetesen a minisztérium, illetve a meghívott előadók részt vesznek az ülésen, tanácskozási joggal vesznek részt, ezenkívül vannak állandó meghívottak, akikkel kapcsolatban azt tudjuk tenni, hogy ha hozzá szeretnének szólni, akkor a bizottság fog dönteni ebben a kérdésben, hogy hozzászólhatnak-e vagy sem.
DR. FELVINCZI KATALIN kábítószerügyekért felelős miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Ha jól sejtem, akkor tulajdonképpen Pétert kivéve mi, akik itt ülünk, ezen az oldalon - meg bizonyos értelemben engem kivéve -, mi vagyunk az állandó meghívottak.
ELNÖK: Ez majdnem igaz. A sor végén ül dr. Rácz József, őt az MSZP-frakció kérte fel, hogy legyen az állandó szakértője, tehát ő tanácskozási joggal vesz részt az ülésen.
Felvinczi Katalin és Portörő Péter a minisztérium részéről, tehát a kormány részéről van jelen, a többiek pedig állandó meghívottként vesznek részt az ülésen. (Topolánszky Ákos: Van mód arra, hogy egy mondat erejéig szóljak, vagy szavaznia kell erről a bizottságnak?)
Határozathozatal hozzászólási jog biztosításáról
Kérem akkor a bizottságot, hogy aki egyetért azzal, hogy Topolánszky úr szóljon, az jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag elfogadta. Tessék, öné a szó!
TOPOLÁNSZKY ÁKOS (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen. Csak arra szeretnék röviden emlékeztetni, hogy ennek vannak előzményei, már két eseti bizottság volt, és mind a kettőben felmerült ez a kérdés.
Én szeretném itt is felvetni, hogy a korábbi két eseti bizottság jó és bölcs belátással eltekintett a pártdelegált szakértők rendszerétől, belátván több szempontot, egyrészt azt, hogy a szakértő addig szakértő, amíg nem delegálja egy párt.
A másik pedig az, hogy a nemzeti stratégia és általában a kábítószerügy kifejezetten depolitizált kereteket szeretne - legalábbis szakértői szinten - létrehozni.
Harmadrészt pedig a korábbi bizottságok ezt tényleg példamutatóan meg is cselekedték. Úgyhogy én nem tudom, erre milyen mód van azok után, hogy van egy elfogadott alapító okirata a bizottságnak, de ha a bizottság megtalálja annak a módját, hogy az ide meghívott szakértőket inkább konszenzusosan és nem pártdelegáltan alkalmazza - lehet, hogy ez csak formai különbségnek tűnik, de szerintem nem az, és a szakértők szempontjából szerintem nagyon fontos különbség -, akkor tegye meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tényleg köszönöm a hozzászólást is, nekem kellett volna ezt megtenni.
Én azt gondolom, és erről beszéltünk korábban is, hogy az is jelzés értékű, hogy maga a bizottság ötpárti megállapodás alapján jött létre. Én azt gondolom, ahogy ismerem képviselőtársaim véleményét erről az ügyről korábbról is és a későbbiek kapcsán is, hogy szakmapolitikai és szakmai oldalról fogjuk megközelíteni ezt a kérdést.
Ugyanezt kértem a szakértők részéről, hogy bár tényleg így van, hogy a szakértőket egy-egy frakció javasolja, de én biztos vagyok benne, hogy ők a szakma oldaláról fogják ezt a kérdést megközelíteni, és semmiképpen nem a politika oldaláról. Tényleg ezt kérném képviselőtársaimtól is, hogy a szakma oldaláról közelítsünk ehhez a kérdéshez, és tényleg köszönöm a felvetést, abszolút ez az elképzelés. Gusztos képviselő úr.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Amikor előzetesen folytattuk erről a politikai egyeztetést, akkor jeleztem, hogy nem teljesen értek egyet azzal, ami végül is az országgyűlési határozatban maradt, a szakértői delegálási rendszerrel.
Természetesen nekünk ezt kötelességünk tiszteletben tartani, tehát a frakciók delegálhatnak egy-egy szakértőt, akiknek a szakértőségébe vetett hitet korábban sem kérdőjelezte meg senki, tehát volt egyfajta hallgatólagos megállapodás.
Ezzel együtt én szűknek érzem ezt a keretet, és azt javaslom, hogy a következő bizottsági ülésig folytassunk egy informális egyeztetést arról, hogy az állandó meghívottak listája hogyan néz ki, és ezt az állandó meghívotti listát lehetőség szerint lehessen bővíteni, ha a frakcióknak van még erre javaslata.
Ami pedig a működés gyakorlatát illeti, azt gondolom, hogy ez a Házszabály szerinti szavazás tényleg puszta formalitás lesz arról, hogy az állandó meghívottak megszólalhassanak-e vagy sem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy mondatot kiegészítésképpen, hogy tényleg elkezdtük összeállítani az állandó meghívotti kört.
Én azt kértem Antalóczy Pétertől is, hogy segítsen nekünk összegyűjteni a frakcióktól azoknak a személyeknek, intézményvezetőknek a nevét, akiknek itt a helye, és nagyon szívesen várjuk őket. Úgyhogy ez a munka elkezdődött, mindenkit meg fognak keresni ebben az ügyben a frakciók részéről. Kérem, hogy gyűjtsék össze, hogy kiket javasolnak, és a következő ülésre természetesen meg fogjuk hívni őket.
Ugyanez a mondat igaz a szakértőkre is, itt is elkezdődött ez a munka. A frakciók egy-egy képviselőjével már beszéltünk erről, és azt ígérték a frakciók - van, amelyik már most is felkért szakértőt, akik már jelen vannak -, hogy a következő ülésre mindenképpen meg fogják jelölni a szakértőjüket, és ők már itt lesznek a következő ülésen. Képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem szaporítva a szót, mert azt gondolom, ezt a kérdést, ami egy teljesen jogos felvetés, és ügyrendi kérdésnek minősíthető, lezárhatjuk.
Azt hiszem, amit az elnök úr és Gusztos Péter elmondott, az igaz. Ennek a bizottságnak akkor van értelme, ha valódi szakértők valódi szakmai véleményét meghallgatva tudunk valamilyen jelentésre jutni, lehetőleg konszenzusos alapon. Azt gondolom, mindenkinek ez a célja.
Ezáltal az is formalitás, hogy szavazunk-e arról, hogy most valaki szót kap, vagy nem, hiszen ha meghívunk ide valakit bárki kezdeményezésére, és ezt azért tesszük, hogy a szakmai véleményét megismerve a saját szakmai hátterünket erősítsük akkor, amikor a bizottság a munkáját folytatja, azt gondolom, ha ez eddig nem volt probléma, akkor szerintem ebben a bizottságban sem lesz probléma.
ELNÖK: Köszönjük szépen, és akkor tényleg Felvinczi Kataliné a szó.
Dr. Felvinczi Katalin szóbeli kiegészítése
DR. FELVINCZI KATALIN kábítószerügyekért felelős miniszteri biztos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tehát amilyen bevezetőt az imént elmondtam, az továbbra is érvényes, hogy a jelen lévő szakértő kollégáink között vannak olyanok, akik tevőleges részesei voltak ezeknek az éveknek, amikről most röviden szeretnék szólni, valóban csak azok számára, akik nem voltak benne nagyon intenzíven a kábítószerügyben, illetőleg az ehhez kapcsolódó kormányzati és nem pusztán csak kormányzati tevékenység alakításában, szervezésében.
A tegnapi nap folyamán véglegeződött az a dokumentum, amiből én itt szemezgetni, illetőleg dolgozni tudok. Ha jól sejtem, ezt Portörő Péter az esti órákban megküldte a bizottság elnökének. Nem tudom, hogy ez időközben kiosztásra került-e. (Elnök: Igen.)
Akkor annyit szeretnék elmondani, hogy alapjában véve két forrásból dolgozott ez a dokumentum. Az egyik forrás az 1996-97-ben működött parlamenti drogügyi eseti bizottság jelentése. Csak szeretnék emlékeztetni rá, hogy ennek a bizottságnak az elnöke Juhász Gábor volt, és mindenki szíves figyelmébe ajánlom, hogy ha jól sejtem, még az az internetes oldalcím is szerepel ezen a lap tetején - ez is kiosztásra került -, ahol Juhász Gábor parlamenti expozéjának internetes hozzáférhetősége is látható az eseti bizottság munkájával kapcsolatban. Itt nem pusztán az ő megnyilatkozása, hanem az erre adott különböző típusú reflexiók is nyomon követhetőek.
Ha bárki valóban érdeklődik ez iránt a téma iránt, annak szíves figyelmébe ajánlanám ezt, ugyanis jól látható, hogy a különböző emblematikus személyiséggel rendelkező politikusok milyen intenzitással és odaadással tanulmányozták 1997 decemberében a kábítószer-probléma aktuális alakulását, és a területen már néhány éve tevékenykedő szakemberként ezt mindenki szíves figyelmébe ajánlom.
Azt hiszem, ez kegyelmi pillanat volt bizonyos tekintetben abban az értelemben, hogy a kábítószer-probléma valóban olyan módon akcentuálódjon, ahogyan ezt megérdemelte. Tehát ez a dokumentum, ami kiosztásra került, részben ebből az anyagból táplálkozik, másfelől pedig a nemzeti drogstratégiának, ha a tisztelt jelenlévőknek ezt volt lehetőségük lapozgatni, a második nagyobb fejezete taglalja a stratégia szükségességét; ezt követően pedig a helyzet elemzésével foglalkozik, és megpróbálja azokat a perdöntő adatokat bemutatni, amelyek tulajdonképpen indokolttá teszik egy nemzeti drogstratégia megalkotását.
Azt hiszem, ebből a két dokumentumból nagyjából képet alkothatunk arról, hogy mi volt a helyzet a '90-es években, illetőleg egyéb anekdotikus és talán nem is annyira anekdotikus iratokból azt is tudjuk, hogy mi volt a helyzet a '90-es éveket megelőzően. De kérlek benneteket, hogy javítsatok ki, mert ti nagyon erőteljesen jelen voltatok ezekben az években szakemberként, kliensekkel dolgozva, míg én ezt nem csinálhattam.
Röviden azt kell tudni a kábítószer-problémával összefüggésben, hogy a '80-as évek közepét megelőzően - praktikusan politikai megfontolásokból - a kábítószer-probléma mint olyan nem létezett Magyarországon. Ezzel összefüggésben különböző típusú politikai deklarációk fogalmazódtak meg, és egyébként a valóság is az, hogy a manapság kábítószernek nevezett szerek fogyasztása meglehetősen kis skálán mozgott. Ahogyan ezt némelyek szokták említeni, a diktatúráknak az a pozitív tulajdonsága is megvan, hogy általában nincs illegális szerhasználat a diktatórikus berendezkedésű országokban. Sajnálatos módon a diktatúrák felszámolásával az a sok egyéb kedvezőtlen dolog szokott együtt járni, hogy például megjelenik az illegális szerhasználat vagy a kábítószer-fogyasztás.
Tehát Magyarországon a '80-as évek közepéig, azt lehet mondani, hogy valóban kicsi skálán mozgott az illegális szerhasználat. Itt gyakorlatilag különböző gyógyszerek visszaélésszerű használatáról volt szó, amelyek a hatásmechanizmusukat tekintve egyébiránt természetesen ugyanúgy működtek, mint a manapság illegálisnak tekintett kábítószerek, illetőleg a szerves oldószerek szippantása - ez az úgynevezett szipuzás, ezzel a fogalommal mindenki találkozott -, illetőleg az alkohol és a gyógyszerek kombinált fogyasztása az, amivel találkozhattunk. Ebből adódóan nagyon kicsi skálán mozgott ez a probléma.
A probléma kevéssé volt látható, több oknál fogva volt kevéssé látható. Ebből adódóan az erre szakosodott intézményrendszer is meglehetősen alulfejlett volt, és gyakorlatilag a '85-öt követő periódusban jöttek létre az első olyan intézmények, amelyek a kábítószer-probléma kezelésére úgymond szakosodottnak voltak tekinthetők. Az első drogambulanciák megjelentek, ha jól emlékszem, négy darab drogambulancia jött létre ebben a periódusban. Az első, úgynevezett hosszú terápiás intézetek kapcsán 1986-ban jött létre az első hosszú terápiás vagy drogterápiás intézet, tehát a probléma kezelését, kiváltképpen a problémás szerhasználatot orvosló intézmények a 80-as évek második felében jöttek létre.
Ezeknek a kezdeményezései a 80-as évek második felében jöttek létre, és e tekintetben egyébként nagyon forradalmi vagy progresszív szerepet játszott az akkori társadalmi beilleszkedési zavarok kutatási főirány. A fiatalok közül erre senki nem emlékezhet, csak az olvasmányaiból, hogy ez egy nagyon lelkesítő periódus volt, amikor olyan társadalmi jelenségek tanulmányozására nyílt, tulajdonképpen politikai támogatással vagy legitimációval lehetőség, amelyek azt megelőzően ugyancsak rejtőzködőnek és elrejtendőnek minősültek.
Hogy a kábítószer-probléma ebben a volumenben egyáltalán jelen volt - a jelenlegihez hasonló volumenben természetesen nem volt kitapintható a '80-as években -, vagy hogy ha az epidemiológiai adatokat tanulmányozzuk, akkor láthatjuk, hogy a kábítószer-probléma a '90-es évek közepétől kezdődően vált igazán láthatóvá, tehát '95-99 között éltünk meg egyfajta boomot, ami az epidemiológiai vizsgálatok adataiból is kitűnik. Az epidemiológiai vizsgálatok azok a kutatások, amelyek bármilyen jelenségnek a népességben való elterjedtségét próbálják feltérképezni. A '90-es években például a középiskolás fiatalok körében végzett epidemiológiai vizsgálatok szépen kimutatták, hogy '95-99 között bizonyos szerek életprevalencia értéke mintegy a 2,5-szeresére növekedett, ami egyébként egy drámai alarmírozó jelenség volt, erről a későbbiek során nyilván sokat fogunk beszélni.
Tehát egy alarmírozó jelenséggel volt dolgunk, nem véletlen, hogy a kábítószer-stratégia kidolgozása egyre sürgetőbb szükségletként jelentkezett. Ebben a periódusban, '91-től kezdődően volt egy Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság, ez a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság a változó nevű Egészségügyi Minisztériumban, mert ez az Egészségügyi, majd a Népjóléti Minisztérium fennhatósága alatt vagy logisztikai bázisán működött. Ez a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság elsősorban a kábítószer-probléma kezelésére hivatott különböző állami és kormányzati szervek, országos hatáskörű szervek együttműködését lett volna hivatott előmozdítani.
Ezzel kapcsolatban nagyon sok kritika fogalmazódott meg. Ha valaki elolvassa pontosan a '96-97-es drog eseti bizottság jelentését, akkor jól látható, hogy milyen kritikák fogalmazódtak meg ennek a bizottságnak a működésével összefüggésben. Ez nyilvánvaló módon nem egy vadonatúj gondolat. Jelen pillanatban a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság kapcsán ez a helyzet 1998 óta.
Már korábban is felmerült az a gondolat a különböző ajánlások, például az ENSZ ajánlásai alapján, hogy szükség lenne arra, hogy legyen valamilyenfajta koordinációs testület, ami az állam különböző szereplőinek a vonatkozó erőfeszítéseit megpróbálja összehangolni. Tehát ennek a bizottságnak nagyon tisztázatlanok voltak a működési feltételei, vagy sok szempontból voltak tisztázatlanok a működési feltételei, nem rendelkezett egy csomó olyan jellegű, hogy úgy mondjam, kikényszerítő erővel, amelynek következtében a döntései valóra váltak volna. Mulasztott azzal, hogy hosszú éveken keresztül nem sikerült neki egy olyan jellegű egyetértést létrehoznia, hogy egy kábítószer-stratégia megszülessen.
Ezt a kábítószer-stratégiát egyébként nagyon hangsúlyosan számon kérték rajta például az egyes számú drog eseti bizottság képviselői. Tehát nagyon sok elmaradással volt jellemezhető az akkori koordinációs testület munkája. Erre csak azért tértem ki, mert azt próbálnám láttatni, hogy a különböző típusú intézmények a kábítószerügy területén egyáltalán mikor jelentek meg.
A '80-as évek második felében bizonyos ellátási formák jelentek meg. A '90-es években valamilyenfajta kormányzati szintű koordináció iránti igény fogalmazódott meg, de hosszú időn keresztül késésben volt például a kormányzati stratégia megfogalmazásával, holott pedig azt gondolhattuk volna, és nyilván azért is fogalmazódott meg ilyen markánsan az igény, hogy egy stratégia mint egyfajta vezérlő motívum vagy gondolat, a vonatkozó erőfeszítéseket majd azonos pályára fogja terelni.
Nagyon sokrétű az az irodalom, amire támaszkodhatunk abban, hogy mégis mi volt ebben a periódusban. Ha elolvassuk, hogy az első számú drog eseti bizottság számára milyen jelentéseket készítettek a minisztériumok, mondjuk a Belügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, hogy mivel érvelt a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság a vele szemben megfogalmazott kritikákra, hogy az Igazságügyi Minisztérium miképpen vélekedett - ez egy fontos esemény, hogy 1993 óta létezik a büntető törvénykönyvben az elterelés jogintézménye - az elterelés jogintézményéről, és hogy miképpen vélekedtek a különböző tárcák, az eseti bizottság által megkérdezett különböző szakértői csoportok.
Ha gondosan olvassuk ezt az irodalmat, és ha valaki képes arra, hogy erre időt és fáradságot szán, akkor láthatja, hogy nagyon sok probléma van, amikkel manapság szembesülünk, olyan problémák, amelyek csírájukban vagy más formában jelen voltak már a '90-es évek során is. Ebben a kontextusban érdemes az elmozdulásainkat, meg a megoldási törekvéseinket értékelni. Meg érdemes azt is megszemlélni, hogy vajon az ott feltárt hiányosságokat milyen mértékben sikerült az ezt követő időszaknak valahogyan befoltoznia, vagy ezekre a hiányosságokra milyen módon sikerült érdemben reflektálnia az ezt követő időszaknak.
Tehát röviden: kialakult a kábítószerhelyzet, lassacskán megjelentek bizonyos intézményi kezdeményezések, létrejött valamilyenfajta koordinációs mechanizmus, amivel kapcsolatban mind politikai, mind szakmai elégedetlenség fogalmazódott meg. Létrejött az első drog eseti bizottság.
A drog eseti bizottság egy nagyon színvonalas és rendkívül ambíciózus jelentést tett le az asztalra - ezt szerintem nagyon fontos megemlíteni -, és a drog eseti bizottság jelentését követően a kábítószerhelyzet ugyan nem változott drámaian, de mindenesetre megint csak az a kegyelmi pillanat játszódott le, hogy egy szocialista parlamenti képviselő által vezetett drog eseti bizottság színvonalas jelentésének a tanulságait vagy konklúzióit hasznosította a következő kormány, mert a Fidesz-kormány utóbb megfogadta azokat a javaslatokat, hogy például a KTB-t oszlassa fel, és jöjjön létre a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, vagy legyen nemzeti drogstratégia. Tehát egy csomó olyan dolog történt, ami fogyasztható volt a következő politikai, hogy mondjam... (Elnök: Érának.) Igen, a következő politikai érában vagy kormányzati ciklusban is fogyaszthatónak minősült. Nem szeretnék ebbe belemenni, de azt hiszem, hogy ez ennek a jelentésnek a szakmai minőségét feltétlenül jelzi.
Ha ezt a történetet tovább akarnánk bontani, akkor egy további fontos elem, hogy aztán megint létrejött egy drog eseti bizottság 2005-ben, majd megint létrejön egy drog eseti bizottság 2007-ben. Itt ugyan teljesen kilépek a szerepemből, és ezért elnézést szeretnék kérni mindenkitől, de ezt tisztán kell látnunk, hogy ennek a jelen pillanatban létező eseti bizottságnak eléggé jelentékeny elődje volt - nem azt mondom, hogy elődjei, de jelentékeny elődje -, és a kábítószer-probléma szempontjából remek lenne, és igazán kívánatos lenne -szakértői szemmel mondva -, hogy ehhez ugyanilyen ambíciózus terveket és célkitűzéseket fogalmazzon meg maga előtt ez a bizottság, hogy valóban hatékony lépés történjen a kábítószer-probléma kezelése érdekében.
(Halmai Gáborné távozik az ülésről.)
Én körülbelül ennyit tudtam mondani, azzal együtt, hogy nem mentem bele a részletekbe, de ha az anyag mindenkinek a kezében van, akkor esetleg kérdéseket vagy észrevételeket tud tenni az ebben foglaltakkal kapcsolatban.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm mind a kiosztott anyagot, mind pedig a most elhangzottakat.
Én azt gondolom, nagyon fontos, hogy a bizottság tagjai lássák, hogy honnan indult el ez az egész ügy, és a következő ülésen látjuk majd, hogy most már hova tartunk. Remélem, abban meg majd meg tudunk állapodni, hogy merre menjünk tovább.
Képviselőtársaimat kérdezném, van-e ezzel kapcsolatban valakinek kérdése, észrevétele. (Jelzésre.) Képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Csak egy nagyon rövid megjegyzésem lenne az utolsó néhány mondathoz.
Az talán fontos különbség az előző, tehát ha mi vagyunk a harmadik, ha jól számolom, akkor a második bizottság és a harmadik bizottság között, hogy az előző ciklusban a ciklus második felében kezdte meg a munkáját a bizottság, amely munka többé-kevésbé majdnem bele is fulladt a kampányidőszak elejébe. Most pedig egy ciklus első felének a második évében vagyunk, tehát azt gondolom, ebből a szempontból a kegyelmi pillanathoz közelebb vagyunk.
Ha a bizottság munkáját a szakértelmükkel és a részvételükkel megtisztelő szakértőknek ez valamit számít, azt gondolom, hogy számít, akkor azt azért elmondom, hogy az informális politikai egyeztetéseken nem véletlenül sürgette gyakorlatilag valamennyi résztvevő azt, hogy minél hamarabb kezdje meg a munkáját ez a bizottság, és hogy ősszel, szeptemberben-októberben már egy első jelentést le is tegyünk az asztalra. Mert abban például van egy politikai konszenzus, nem biztos, hogy mindenben van, de abban például van, hogy a bizottságnak meglehetősen ambíciózus céljai kell, hogy legyenek a költségvetési pozíció kérdésében, ami persze lehet, hogy egy közös politikai naivitás valamennyiünk részéről, de az ambíció biztosan megvan, azt gondolom, az ellenzéki és a kormánypárti frakciók által delegált képviselőkben egyaránt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek még hozzászólása? (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen... (Topolánszky Ákos jelentkezik.) Van lehetőség arra, hogy most a meghívottaknak is szót adjunk.
Határozathozatal hozzászólási jog biztosításáról
A képviselőket megkérdezem, hogy Topolánszky úrnak szót adhatunk-e. (Szavazás.) Egyhangú döntéssel szót adtunk. Öné a szó!
TOPOLÁNSZKY ÁKOS (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Köszönöm szépen. Nagyon rövid szeretnék lenni. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy három eseti bizottságra azért volt szükség, mert a parlamentben nem volt reprezentációja a kábítószerügynek; vagy formálisan volt, de nem működött, vagy egyáltalán nem volt.
Az első eseti bizottság előtt nem volt semmifajta ilyen; a második eseti bizottság előtt 4 éven keresztül nem állt fel az ifjúsági és sportbizottság albizottsága, mert nem volt a pártok között egyezség. Ezért volt szükség eseti bizottságra, tehát a parlament normális működése mégis az lenne, hogy állandó kontroll alatt tartja ezt. Most pedig semmilyen albizottsági rendszer nincsen a kábítószerügy kapcsán, ezért is van szükség eseti bizottságra.
A másik, amit szeretnék mondani, az az, hogy a második bizottságnak a minden nehézség ellenére létrejött jelentését azért érdemes tanulmányozni, mert az elég jó színvonalú és meglehetősen konszenzuális termék volt, és ezt meg kell becsülnünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két mondat. Az egyik, hogy az eseti bizottság kérdésköre kapcsán annyit elmondhatunk, hogy tényleg azt szerettük volna, hogy mind az öt parlamenti párt képviseltethesse magát ebben a munkában.
A jelenlegi felállásban az ifjúsági, szociális és családügyi bizottsághoz tartozik ez a kérdéskör, de az MDF-frakciónak nincs képviselője ebben a bizottságban, és jelezték, hogy ők is részt szeretnének venni ebben a munkában. Ebben mind az öt párt egyetértett, hogy tényleg mindenki dolgozhasson és elmondhassa az álláspontját és az észrevételeit.
Korábban az volt a javaslatunk, hogy ez albizottságként működjön, de mivel így nem tudott volna mindenki részt venni benne, ezért javasoltuk az eseti bizottságot, tehát így jött létre az eseti bizottság, ez az előzménye.
A másik pedig az, hogy a következő ülésünkön, április 3-án már mindenképpen fogunk azzal foglalkozni, hogy a korábbi eseti bizottságban mi is történt. Én olvastam, ez tényleg jó anyag, tehát az mindenképpen fontos, hogy a jelenlegi bizottság is képben legyen arról, hogy milyen döntések születtek ott a bizottságban, és mit javasoltak ezen a területen. Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Csak egy mondat. Remélem, nem voltam félreérthető azzal a megjegyzésemmel, hogy belefulladt a kampány előszelébe ez a munka.
Nem a bizottsági munkát akartam minősíteni, pláne nem azt a végterméket, amit én is nagyon-nagyon hasznosnak tartok, hanem azt a politikai környezetet, amibe ez az output kikerült, és ott érdemben semmilyen foganatja nem lett. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, és akkor lezárjuk ezt a napirendi pontot. Ez tájékoztató jellegű napirendi pont volt, tehát erről nem kell szavaznunk
Áttérnénk az "egyebek" napirendi pontra. Azért nem köszöntem még meg, hogy az SZMM részéről eljöttek és segítették a munkánkat, mert még egy kérdés vár rájuk, méghozzá az alelnök asszony fogja feltenni.
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz), a bizottság alelnöke: Jó, akkor felteszem. Elnézést kérek, hogy korábban tettem fel ezt a kérdést, mint az "egyebek", tehát még egyszer elmondanám. (Elnök: Semmi baj.)
Az 1200/2007. (I. 18.) számú kormányhatározat a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról szól: a kormány a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program végrehajtásának elősegítésére a bizottság állandó tagjait felsorolja, és a 15-18. pontig terjedően megfogalmazza, hogy a civil szervezetek is delegálhatnak 4 főt ebbe a bizottságba. Azt szeretném kérdezni, hogy a delegálás már megtörtént-e, és hogy ha nem, akkor mikor történik?
ELNÖK: Portörő Péteré a szó.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Azt szeretném mondani ezzel kapcsolatban, hogy jelen pillanatban a miniszteri felhívás közzététele történt meg, tehát fent van a honlapon, illetve a szakmai információs portálon az a felhívás, amelyik elmagyarázza, feljogosítja a civil szervezeteket arra, hogy bejelentkezzenek a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság titkárságára április 15-éig. Szóval ez egy folyamatban lévő ügy jelen pillanatban.
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Még egy téma lenne. Szili Katalin tájékoztatta a bizottságot, hogy a bizottságnak erre az október 15-éig tartó időszakra mind dologi, mind pedig szakértői keretet biztosít a Ház: a dologi keretre 200 ezer forintot, a szakértői keretre pedig 1 millió forintot. Azt gondolom, ez tájékoztató jellegű volt.
Természetesen a képviselő hölgyekkel és urakkal egyeztetni fogunk ebben a kérdéskörben, a következő ülésen majd visszatérünk erre a témára, és akkor hozunk majd benne döntést is.
Nem tudom, van-e valakinek még más témája az "egyebek"-ben. (Nincs ilyen jelzés.)
Ha nincs, akkor köszönöm szépen mindenkinek, hogy eljöttek a mai ülésre, köszönöm szépen a minisztérium részéről Felvinczi Katalinnak és Portörő Péternek, valamint a szakértőknek, hogy eljöttek, és mindenkit várunk április 3-án a következő ülésünkre. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 58 perc.)
|
|
Winkfein Csaba |
Jegyzőkönyvvezető: Madarász Mária