Káb-2/2007.
(Káb-2/2006-2010.)
az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottságának
2007. április 4-én, szerdán, 12 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 556. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása*
A bizottság ügyrendjének megtárgyalása és elfogadása*
Szavazás*
A bizottság munkatervének megtárgyalása és elfogadása*
Elnöki előterjesztés*
Hozzászólások*
Szavazás*
Tájékoztató a "Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására" című dokumentumban foglaltaknak az Európai Unió készülő drogstratégiájával való összehangolását előkészítő eseti bizottság munkájáról*
Elnöki tájékoztató*
Dr. Felvinczi Katalin tájékoztatója a MATRA-kutatásról*
Hozzászólások, megjegyzések*
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjének tájékoztatója a kábítószerhelyzet 2000-től napjainkig terjedő időszakának áttekintéséről*
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatója*
Észrevételek, megjegyzések*
Egyebek*
Elnököl: Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke
Pettkó András (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Tóth István (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) dr. Spiák Ibolyának (Fidesz)
Halmai Gáborné (MSZP) Gusztos Péternek (SZDSZ)
Szomor Katalin szakértő
Topolánszky Ákos szakértő
Dr. Felvinczi Katalin miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 16 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a megjelenteket, külön köszöntöm a bizottság tagjait, alelnöktársaimat, továbbá a sajtó munkatársait is, valószínűleg még közben is fognak érkezni. A mai ülésünk határozatképes. Winkfein Csaba helyettesíti dr. Tóth Istvánt, Cser-Palkovics Andrást Spiák Ibolya, a többiek pedig jelen vannak, így a bizottság 8 fővel határozatképes. Halmai Gábornét pedig Gusztos Péter helyettesíti. Köszönöm szépen a pontosítást.
Még egy dolgot be kell jelentenem, hiszen hétfőn a parlament szavazott arról, hogy Soltész Miklós helyett dr. Hoffmann Rózsa került be a KDNP részéről. Köszöntjük képviselő asszonyt és jó munkát kívánunk itt, az eseti bizottságban.
A mai kiküldött napirendi pontokon nem szeretnék változtatni. Ez a javaslat. Nem tudom, van-e valakinek a napirendi pontokhoz más javaslata? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a kiküldött napirendi pontokat tenném fel szavazásra. Aki egyetért vele, kérem, most jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
A bizottság ügyrendjének megtárgyalása és elfogadása
Az első napirendi pontunk az ügyrend megtárgyalása és elfogadása. Ezzel kapcsolatban már az elmúlt ülésen is foglalkoztunk, javaslat ehhez a napirendhez nem érkezett. Nem tudom, van-e még valakinek javaslata vagy észrevétele?
Alelnök úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én azt javaslom, hogy a bizottság feladat- és hatáskörre 1. § 5. pont, ahol arról beszéltünk, hogy hozzáférhetővé teszi a képviselők számára, én a magam részéről azt javaslom, hogy ne csak a képviselők számára, hanem a széles nyilvánosság számára is tegyük ezt lehetővé. Mégpedig a technikai javaslatom az, hogy a mai napon a bizottság elnöke írjon egy levelet a Ház informatikai vezetésének, hogy az eseti bizottságnak legyen egy külön honlapja, ahová fel tudjuk a jegyzőkönyveinket pakolni, ahová fel tudjuk tenni az anyagainkat. Azt gondolom, hogy a széles nyilvánosság számára, akit érdekel ez a kérdés, az nyugodtan el tudja olvasni, semmi olyan dolog nem történik, amit nekünk titkolni kellene, és csak a képviselők kaphatnák meg. Ezért ez a konkrét javaslatom, és azt hiszem, hogy miután minden bizottságnak a Magyar Országgyűlésben működik honlapja, ez nem lehet egy olyan nagy dolog. A bizottság tagjainak a nevét rátesszük és egyéb dolgokat, tehát ez pikk-pakk, egy héten belül összehozható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a javaslatot. Ezt szerettem is volna mondani tájékoztatásképpen, hogy a bizottság e-mail címe elkészült, nagyon egyszerű e-mail címünk van: keb@parlament.hu. Ez az e-mail cím már működik, úgyhogy erre lehet küldeni mindenféle anyagot, a bizottság tagjainak is, szakértőknek is, munkatársaiknak is.
A parlament.hu oldalon az eseti bizottság elérhető, ezen az oldalon megtalálható a képviselők összetétele, a jegyzőkönyvek, a jelenlétek, mind-mind ezen az oldalon megtekinthető, megtalálható, sőt a képviselői változásokat is meg lehet ezen az oldalon nézni. Ezzel kapcsolatban egyelőre most többet nem szeretnék javasolni. Annak pedig utána fogunk nézni, a következő ülésre majd be fogjuk hozni, hogy milyen lehetőségek vannak ilyen honlap készítésével kapcsolatban, és ezt a bizottság meg fogja vizsgálni, meg fogja nézni, és eldöntjük, hogy elindítunk-e egy ilyen oldalt vagy sem. Ezt képviselő úr el tudja fogadni?
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): El tudom fogadni, csak egyébként ha már egyes információk rajta vannak a parlament.hu-n, akkor nincs értelme ennek a szóösszetételnek, hogy a képviselők számára, mert nemcsak a képviselők, hanem mások is elérhetik.
ELNÖK: El tudom fogadni, egyetértek. Tehát ez a parlament.hu oldalon teljes egészében megtalálható, a mai napirendi pont is fent van, tehát mindenki hozzáfér ezen az oldalon. Tehát annyi pontosítás lenne, hogy "hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára".
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Még egy kérdésem van, hogy jól olvastam-e az szmsz-t, hogy a pártok által delegált egyes szakértőknek folyamatosan tanácskozási joguk van, magyarul: nem szükséges azt megszavazni minden bizottsági ülésen? Viszont ha a bizottság elnöke vagy bárki más egy témában szakértőt javasol, akkor azokat meg kell szavaztatni, hogy hozzászólhassanak a bizottság ülésén. Ezt csak a későbbi, bármely fajta viták elkerülése végett vetem fel. Természetesen én mindenkit meg szeretnék hallgatni, és minél több embernek, szakembernek a véleményét szeretném kikérni, és annak örülök, ha minél többen hozzászólnak, csak nem szeretem azt, hogy ha nem tisztázzuk a játékszabályokat, amikor leülünk ultizni, mert azt elég sokan másként játsszák. Ezért kellene tisztázni ezt, mielőtt még a lapokat kiosztjuk, hogy hogyan játsszuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Ezzel egyetértek. Az előző ülésen is így folyt a munka, és bízom benne, hogy a mai napon is és a következő üléseken is így fog folyni. A pártok, frakciók által delegált szakértők így igaz, tanácskozási joggal vannak jelen, és bármikor megszólalhatnak, tehát ez a lehetőség számukra adva van. Az állandó meghívotti körnek pedig a múlt ülésen az a lehetősége volt, hogy ha jelezték, hogy kívánnak szólni, akkor a bizottság szavazott erről a kérdésről, utána pedig elmondhatták a véleményüket, álláspontjukat.
Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Csak tájékoztatást szeretnék én is adni, hogy a legutóbbi bizottsági ülésen még nem volt fix, hogy a szabad demokrata frakció kit delegál szakértőnek.
10
11 mse (Gusztos)
Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programjának a vezetője, illetve a drogriporter.hu szerkesztője lesz a szakértőnk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, ezt jegyeztük. (Dr. Spiák Ibolya jelentkezik.) Alelnök asszony!
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): A szakértőkkel kapcsolatban valami félreértés van bennem. Én úgy emlékszem, abban állapodtunk meg, hogy a szakértőket pártpolitikán felül fogjuk megnevezni, és akkor ezzel szemben most azt mondjuk, hogy a pártok delegálják a szakértőket. Akkor most mi az igaz? A Fidesz még egyelőre nem delegált szakértőt éppen ezen megfontolásból.
ELNÖK: Az alelnök asszonynak azt szeretném jelezni, hogy az országgyűlési határozat azt mondja ki, hogy a frakciók delegálnak egy-egy főt szakértőként, és ez a mai napig is így van, ez nem változott, tehát a frakciók delegálnak. Így igaz, azt kértük a szakértőktől és a bizottság tagjaitól is, hogy elsősorban szakmai oldalról közelítsék meg a kérdést, ezt az első ülésen is megtárgyaltuk, és ez azóta nem változott.
Ha más nincs ezzel kapcsolatban, akkor... (Pettkó András jelentkezik.)
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): De, elnök úr, még egy fél mondat. Mi Szomor Katalint delegáljuk - ugyanúgy, ahogy az előző eseti bizottságnál is - általában, de elképzelhető, hogy amikor olyan szakterületek lesznek, például ha a rendőrség kérdése vagy bármilyen más kérdések merülnek fel, akkor az MDF-frakció természetesen más szakértőt is delegálni fog.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs más (Senki nem jelentkezik.), akkor szavazásra teszem fel az ügyrendet. Ki az, aki így, ebben a formában, az alelnök úr pontosításával együtt elfogadja az ügyrendet? Aki igen, kérem, most jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
A bizottság munkatervének megtárgyalása és elfogadása
Áttérünk a második napirendi pontra: a bizottság munkatervének megtárgyalása és elfogadása. Ezzel kapcsolatban szintén az első ülésünkön tárgyaltunk már egy anyagot, és köszönöm szépen azt az együttműködést, amit azóta a képviselők részéről tapasztaltam, hiszen több visszajelzés is érkezett hozzánk. Ezeket megpróbáltuk beépíteni ebbe az anyagba, amit ma ki is osztottunk. Ezzel kapcsolatban elmondanék egy-két pontosítást annak, aki nem tudta most gyorsan végigfutni, hogy mik ezek a változások.
A jövő alkalommal, április 25-ével kapcsolatban a korábbi anyagban még az volt, hogy a Drog Fókuszpontban lenne egy kihelyezett ülésünk. A javaslat az volt, hogy maradjunk a Fehérházban, és egy bemutatkozás erejéig hívjuk meg a Drog Fókuszpont munkatársait. Erre a napra egy további javasolt napirendi pont érkezett, méghozzá az 5. napirendi pontot javasolta az MDF-frakció: az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet, a rendőrség Bűnügyi Szakértői Kutató Intézetének kábítószer-laboratóriuma és a Szent László Kórház AIDS-laboratóriuma vezetőjének meghallgatására tett javaslatot.
A következő ülésünk május 9-én vagy 10-én lenne - hogy mikor, az attól függ, hogy az ottani vendéglátók mikor tudnak minket fogadni. Ez egy pécsi kihelyezett ülés lenne. Erre a napra pluszjavaslat nem érkezett. Pécsett több intézménynek a meglátogatására kerülne sor, tehát egy hosszabb időszakot töltenénk ott. Ezzel kapcsolatban azt kértem képviselőtársaimtól, hogy a második napirendi ponthoz előre juttassák el a kérdéseiket, hiszen oda az Egészségügyi Minisztérium munkatársát, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársait is meg fogjuk hívni, és azért kérem, hogy a kérdéseinket előre juttassuk el, mert érdemesebb felkészülve eljönni erre a napra. Itt az egész intézményrendszernek az átvilágításáról fogunk tárgyalni az egészségügyi és szociális oldalról, tehát érdemes ezt jól előkészíteni. Kérem képviselőtársaimat és a szakértőket is, hogy tényleg előre fogalmazzuk meg a szakmai kérdéseinket.
A következő alkalom május 30-a lenne, szintén a Fehérházban. Itt két módosítás érkezett szintén az MDF részéről. Az egyik, hogy a civil szervezetek körét egészítsük ki. Abban maradtunk, hogy a civil szervezeteket 5-10 perces bemutatkozási idővel fogjuk felkérni bemutatkozásra, és két civil szervezettel: az Emberbarát Alapítvánnyal és a Felnőni Erősen és Szabadon Alapítvánnyal kiegészítjük a kört. Ezen kívül ha a frakciók részéről érkezik még egy-egy javaslat, hogy mely civil szervezetet hallgassuk meg, akkor ezt még tudjuk egy kicsit pontosítani, és május 30-án őket is fel fogjuk kérni, de ezt a kérést időben kérem eljuttatni a bizottság titkárságára.
Június 13-án szintén a Fehérházban tartanánk ülést. Ezzel az üléssel kapcsolatban az MDF és az SZDSZ részéről is érkezett javaslat. A 2. pontban a VPOP és az ORFK tájékoztatója szerepel a kábítószer büntetőjogi helyzetéről, illetve a napi munkájukról, napi tapasztalataikról kaphatnánk egy tájékoztatást.
Ezek lettek volna azok a módosítások, amelyek beépültek. Látszik, hogy igazából egy kihelyezett ülésünk lesz, mégpedig május 9-én vagy 10-én Pécsett.
A munkatervvel kapcsolatban van-e még valakinek pontosítása, más javaslata? (Pettkó András jelentkezik.) Ha nincs, akkor... (Közbeszólások: Van!) Bocsánat, alelnök úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Csak a jegyzőkönyv számára egy fél mondat: én a magam részéről sajnálom, hogy nem sikerült, illetve hogy a bizottság többsége sajnos nem támogatja - én el tudom fogadni, hogy ez így alakul -, hogy legyen egy civil nap a Parlamentben, hiszen 2004-ben volt utoljára, amikor több száz civil szervezet jött össze a Parlament Felsőházi üléstermében. Azt gondolom, hogy az eseti bizottság a jelentés elkészítésével, október 10-ével nem fog megszűnni, hanem folytatni fogja a munkáját, és bízom benne, hogy novemberben, decemberben vagy akár január hónapban, tehát a rákövetkező negyed éven belül létre tudjuk hozni a Parlament Felsőházi üléstermében ezt a találkozót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy mondat az alelnök úr által elmondottakhoz. Mi beszéltünk erről a kérdésről, és azt gondolom, ennek a helyét és szerepét meg fogjuk találni. Én is azt gondolom, hogy ennek a bizottságnak komoly feladata lesz ebben a fél évben is, és azt gondolom, bízom benne, hogy a további időszakban is, hiszen előttünk áll az a kérdés, hogy 2009-ig a végéhez ér a jelenlegi drogstratégia, és egy új drogstratégiának kell elkészülnie 2009-re.
20
PÉ 21
Tehát azt gondolom, hogy komoly feladata volna a parlamentnek, a kormánynak ebben. Azt gondolom, hogy ennek a bizottságnak van helye és szerepe a továbbiakban is, és biztos vagyok benne, hogy ezt meg fogjuk oldani. Alelnök asszony!
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Én is csak a jegyzőkönyv számára, bár elnök úrral már beszéltem erről, de szeretném javasolni, hogy hallgassa meg a bizottság az egészségügyi minisztert vagy az államtitkár asszonyt abban a kérdésben, hogy mi lesz az Országos Pszichiátriai Intézetben kezelt betegek sorsa. Ez egy aktuális kérdés, hiszen a kórházi ágyszám-leépítés, a kórházi kapacitások szűkítése ezt az intézetet komolyan érintette.
Ugyancsak ebben a kérdésben a Schöpf-Merei Kórházban kezelt kábítószerfüggő édesanyák és gyermekeik speciális ellátásával kapcsolatban is lenne kérdésem az egészségügyi miniszterhez, hogy mi lesz ezeknek a betegeknek, gyerekeknek a sorsa?
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. A kérdésről tényleg beszéltünk. Azt kértem alelnök asszonytól, hogy a kérdéseket juttassa el hozzánk, juttassa el a titkárságra, és a minisztérium felé el fogjuk juttatni. Kérni fogjuk őket, hogy erről kapjunk egy tájékoztatót, és természetesen arról is fogunk velük tárgyalni, hogy hol tudjuk megtalálni a helyét ennek a kérdéskörnek, és a minisztériumtól azt is meg fogjuk tudni, hogy ki az, aki ebben a kérdéskörben el tud jönni, és ki az, aki tudja tájékoztatni a bizottságot.
Itt azt ígértem, hogy megnézzük a következő, április 20-ai ülésig, hogy ott mit tudunk tenni, hiszen a május 9-10-ei ülésen foglalkoznánk igazából ezzel a kérdéskörrel. Akkor Pécsett leszünk, azt gondolom, hogy ott ne, viszont itt, a Fehér Házban ennek megtalálhatjuk a helyét és szerepét. Gusztos képviselő úr!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én természetesen egy jogos felvetésnek tartom ezt, bár az az érzésem, hogy az alelnök asszony hamarabb kap erre a kérdésre választ, ha a képviselői jogosítványaival élve, a plenáris ülésen interpellációban vagy kérdésben ezt minél hamarabb megkérdezi a tárcától. Nem ironizálok, én ezt fontosnak tartom, és jó lenne ezzel minél hamarabb tisztában lennünk. A bizottság feladatkörébe sokkal inkább passzolónak éreznék egy olyan felvetést, ami arra kéri a minisztériumot, hogy amikor már itt tisztán lehet látni, most a felfordulás kellős közepén vagyunk, hogy egy átfogó képet kapjunk, hogy országosan milyen változások vannak az egészségügyi intézményrendszer átszervezésével, ami a bizottság feladatkörébe, hatáskörébe tartozó kérdésekkel összefügg. Erre természetesen időt kell adni a tárcának, hiszen most tényleg a felfordulás kellős közepén vagyunk, de érdemes lenne akkor ezt valamikor, egészében áttekintenünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Elnézést kérek, hogy nem tettem korábban javaslatot a munkatervhez, hiszen csak hétfő óta vagyok a bizottság tagja, és csak egy-két napja tudok a kérdéssel foglalkozni. Viszont visszautalnék a tegnapi parlamenti vitára, ahol is többen érintettük azt a problémát, amit a jelentés is megnevez, hogy tudniillik bizonyos koordinálatlanság is mutatkozik a kábítószer-üggyel foglalkozó intézmények között. A vita zárásaként Csizmár Gábor államtitkár úr is kilátásba helyezte, hogy ennek az újragondolása talán szükségszerű volna.
Ezért javasolnám, hogy ebbe a munkatervbe vegyük bele az intézményrendszer működését, tehát minden olyan intézményt, amely a kábítószerüggyel foglalkozik, beleértve civil szervezeteket is. Tehát ezek között a feladatmegosztást és a koordináció kérdéseit, és kérjünk valamiféle javaslatot erre vonatkozóan.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel kapcsolatban több területet is érint a munkaterv. Ha megnézi képviselő asszony, azt látja, hogy május 9-én, amikor Pécsre megyünk, ott ezzel a kérdéskörrel a második napirendi pontban kimondottan fogunk foglalkozni, és azt kértem az előző ülésen - de akkor ön még nem volt itt -, ez volt az előbb is a mondandóm lényege, hogy fogalmazzuk meg a kérdéseinket, hogy kimondottan milyen intézményekre gondolunk.
A Szociális Minisztériumtól és az Egészségügyi Minisztériumtól is azt fogjuk kérni, hogy ők is adjanak egy átfogó képet erről a kérdésről, világítsák meg számunkra, hogy jelenleg hogyan néz ki az intézményi struktúra, hol látnak hiányosságot, hol látnak más egyéb szempontokat. Ezt ott meg fogjuk vizsgálni, de ha van bármilyen kérdés, akkor meg is fogják válaszolni. Azt kérem, hogy előre juttassa el. Tessék!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Itt csak a drogbetegek ellátását szolgáló intézményrendszerről van szó, a kérdés ennél tágabb. Tehát akkor írásban fogalmazzam meg a javaslatomat vagy mit tegyek?
ELNÖK: Igen, ezt kérném, hogy írásban fogalmazza meg, hogy pontosan mit ért ezen a kérdésen, és ha a titkársághoz eljuttatja, akkor meg fogjuk nézni és megpróbálunk rá választ is kérni.
Alelnök úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném mindenkinek az emlékét abban a tekintetben felfrissíteni, hogy az előző eseti bizottságban volt egy olyan napirendi pont az MDF kérésére, ahol az Egészségügyi Minisztérium képviselője több órán keresztül válaszolt a kérdéseinkre. Azt gondolom, hogy a mostani jelentésnél az akkori felvetéseket és az akkori észrevételeket és az akkori bizottsági munkát, elvégzett munkát egyértelműen fel tudjuk használni, hiszen az előző bizottság jó néhány meghallgatást, jó néhány témát már végigvett, mi annak idején ezt azért gondoltuk, mert fontos terepnek tartjuk a terhes drogfogyasztó nők helyzetét és a születendő gyermekeik helyzetét. Akkor mi ezt átbeszéltük, tehát az akkori jegyzőkönyvben - pontosan nem emlékszem, hogy mikor volt ez az ülés - megtalálható. Természetesen azóta számos kérdés felmerült, ezért egyetértek, hogy ezt újból vegyük elő, de az akkori kérdéseket, amelyekre választ kaptunk, azt gondolom, hogy nem kellene feltenni, ha elolvasnánk a jegyzőkönyvet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ezzel le is tudjuk zárni a munkatervet, hiszen a következő napirendi pontban pont erről fogunk beszélni, a korábbi eseti bizottság munkájáról, és ott van lehetőségünk ezt bővebben kifejteni.
Tehát a munkatervvel kapcsolatban van-e más? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor felteszem szavazásra. Aki ebben a formában és ezekkel az általam megfogalmazott módosításokkal együtt el tudja fogadni, kérem, most jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag elfogadta a munkatervét.
A következő napirendi pontunk lenne a korábbi eseti bizottság munkájáról egy tájékoztató, amelyet én fogok itt röviden elmondani. Azt kérném képviselőtársaimtól és a képviselő asszonyoktól is, hogy ők is ismerik nagyjából a korábbi munkát, képviselőtársaink közül is többen voltak, akik benne is voltak ebben a munkában, hogy egészítsék ki nyugodtan, nézzük meg, hogy melyek azok a pontok, amelyeket érdemes a mostani munkában is felhasználni. Nagyon sok tanulságos része van ennek.
Az anyagot kiosztottuk mindenkinek a korábbi eseti bizottsággal kapcsolatban, egy bő anyagot hoztunk ide, a mai ülésre, hiszen azt gondoljuk, hogy ezt otthon is érdemes átnézni mindenkinek, érdemes áttanulmányozni. Nagyon sok érdemi, hasznos információval fognak találkozni a képviselők.
Ez a bizottság 2005 áprilisában alakult meg. A bizottságnak egy igen hosszú neve volt: "Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására" című dokumentumban foglaltaknak az Európai Unió készülő drogstratégiájával való összehangolását előkészítő eseti bizottságnak hívták. A bizottság feladataival és alapelveivel nem szeretnék most foglalkozni, ezt el tudják olvasni képviselőtársaim. Inkább érdemes belemenni a vizsgálatba, és mielőtt ebbe belemennénk, érdemes megnézni, hogy a bizottság hasonlóan állította fel a munkatervét, szintén az igazságügyi, szociális, egészségügyi tárcával tartotta a szorosabb kapcsolatot, tőlük kérte az erre a területre vonatkozó szakmai tájékoztatókat.
De nézzük bővebben a bizottság vizsgálati eredményeit, mire is jutott ez a bizottság. Röviden szeretném ezt összefoglalni, és ha vannak kérdések, akkor arról bővebben is lesz időnk itt tárgyalni.
"A költségvetés helyzetével kapcsolatban a bizottság megállapította, az összegre vonatkozóan, hogy az igen hullámzó, mindenkor kevésnek bizonyult, leírta, hogy 1999-től a költségvetés hogyan is alakult, milyen formában valósultak meg a költségvetés számai.
30
31 mse (Elnök)
A bizottság megállapította, hogy a nemzeti stratégia megvalósítására nem áll rendelkezésre elégséges forrás, és különösen nagy eltérés mutatkozik a szükséges és a biztosított ráfordítások között. A bizottság felhívta a figyelmet arra - a korábbi eseti bizottság -, hogy amennyiben a költségvetési források pozíciója záros határidőn belül nem javul, akkor átmenetileg le kell mondani a stratégia vállalt céljainak megvalósításáról, és szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az állam saját eszközrendszerével nem tudta elégséges mértékben a kábítószerprobléma-ellenes társadalmi célok megvalósítását szolgálni."
A bizottság elvégezte az Unió drogstratégiájával való összehangolás vizsgálatát is, és ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy: "...minden EMCDDA vizsgálat, más nemzetközi szervezetek véleménye egybehangzóan az, hogy a magyar stratégiai program mind felépítése, szerkezete, mind pedig tartalmi és szemléleti megközelítései szempontjából teljes mértékben megfelel a nemzeti stratégiák iránti követelményeknek.".
Azt mondja a jelentés - erre érdemes odafigyelni -, hogy a hazai stratégia, illetve az uniós stratégia több összehasonlítása valósult meg az utóbbi években, és hogy több intézet, tárca foglalkozott ezzel a területtel, így az akkori helyettes államtitkárság, majd főosztály, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, itt a MATRA-kutatásra utal az anyag, illetve az eseti bizottság.
Azt állapították meg egybehangzóan, hogy a hazai stratégia minden tekintetben felöleli az Unió stratégiájának szemléletét és tartalmi elemeit.
Azt is kimondja a bizottsági jelentés, hogy kétségtelen azonban, hogy bizonyos hangsúlyeltérések megállapíthatóak: a hazai stratégia fő gondolata a közösségi együttműködés szubszidiaritás alapú megközelítése, az Unió dokumentuma ezzel szemben egy nagyon politikus, bizonyos értelemben nem túlságosan ambiciózus célkitűzést használ, amikor a nehezebben értelmezhető kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyáról beszél.
Az eseti bizottság ezen a területen jelentős különbségeket is megfogalmazott. Azt mondja, hogy a nemzeti stratégia nem fogalmaz meg prioritásokat, tehát nincsenek meg azok a prioritások, amelyek az uniós stratégiában megvannak, és az időbeli sorrendeket is hiányolja; azt mondja, hogy ennek, tehát hogy nincsenek prioritások, az oka a stratégia elkészítésekor kapott mandátum volt, amelynek egy átfogó, rendszerszerű és minden kérdésre kiterjedő stratégiai program kialakítása volt a célja. Azt mondja az anyag, hogy szerencsésebb lett volna, ha - ahogy azt a MATRA-kutatás is megfogalmazza - kevésbé ambiciózus, azonban időbeli tagoltságában differenciáltabb program lett volna megfogalmazva.
Azt gondolom, ezek a mondatok azért érdekesek, mert itt már a következő időszakról is beszélünk, arról, hogy a 2009 utáni drogstratégiával hogyan induljunk majd el, és hogy az a stratégia hogy fog felépülni. Ezek a gondolatok és mondatok szerintem ott elő kell hogy jöjjenek.
A bizottság a kormányzati struktúrára is, illetve az intézményi struktúrára is megfogalmazott javaslatot. A bizottság azt mondta - ezen is érdemes elgondolkodni -, hogy egy szenvedélyprobléma kezeléséért felelős kormánybiztosság létrehozása lenne célszerű, amely közigazgatásilag magas szinten definiálja a probléma kezelését, biztosítja annak relevanciáját a politikai napirenden. Ezt az egészet a Miniszterelnöki Hivatalhoz kapcsolva képzelte el a korábbi eseti bizottság, élén egy politikai államtitkárral, akinek más szerepe is lehetne: lehetne a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság titkára vagy elnöke, illetve nemzeti drogkoordinátor.
Az intézményi rendszerre is tett javaslatot a korábbi eseti bizottság. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy jó lenne, ha létrejönne egy nemzeti szenvedélyügyi intézet, amely több intézetet fogna össze: a jelenlegi Drog Fókuszpontot, a Drog Intézetet, az Addiktológiai Intézetet, tehát több intézetből jönne létre ez az intézet, amely kimondottan a szakmai részét, a szakmai tevékenységét biztosítaná.
A KKB-re nézve is adott javaslatot, azt mondta, hogy a koordináció leglényegesebb intézménye a KKB, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság. Itt szintén a MATRA-projektben megfogalmazottakra helyezi a hangsúlyt, azt mondja, és nagyon fontosnak tartja, hogy jó lenne, ha a KKB-n belül létrejönne egy szűkebb, úgynevezett végrehajtó bizottság, amely a stratégiai megvalósítással foglalkozna, és az ezzel foglalkozó minisztériumok képviselőiből állna össze ez a szűkebb stáb, amely havi szinten ülésezne, és előkészítené a KKB napi teendőit.
A kábítószerügyi egyeztető fórumokkal is foglalkozik a jelentés. Fontosnak tartja, hogy létrejöttek különböző intézmények: a Drog Fókuszpont, a Drogmegelőzési Intézet, és hogy bővült a drogrehabilitációs intézmények köre, de kiemeli a drogprevenciós tevékenységeket is.
Ezek ugye visszajönnek, képviselőtársaim, a tegnapi ülésen elhangzottakkal kapcsolatban, hiszen 2005-2006-ról beszélünk, a jelentés pedig, amellyel tegnap foglalkoztunk, az a 2003-2006 júniusa közötti időszakról szól, tehát hasonló periódusról beszélünk, és hasonló észrevételeket fogalmaz meg a korábbi eseti bizottság.
A kínálatcsökkentés szintén kiemelt része volt az anyagnak.
Csatoltunk még az anyag mellé egy rövid tájékoztatót a MATRA-kutatással kapcsolatban, amelyre az anyag több esetben is hivatkozik. Az anyagot két oldalban osztottuk ki, úgy tudom, a minisztérium is eljuttatta hozzánk ezt az anyagot - azt képviselőtársainknak el fogjuk juttatni e-mailen -, és az az ígéret jött még a minisztérium részéről, hogy az angol változatát is meg fogjuk kapni, ami Pettkó képviselőtársamnak volt a kérése. Azt is megkapjuk tehát, mindenkinek az e-mailjén rajta lesz. Egyben köszöntöm is a minisztérium megjelent képviselőit!
Ezzel kapcsolatban, tehát a MATRA-kutatással kapcsolatban - bár erről nem beszéltünk előzetesen - kérdezem, hogy kaphatnánk-e arról egy rövid, pár mondatos összefoglalót, mert tényleg azt látom, hogy minden egyes rész, amellyel a korábbi eseti bizottság foglalkozott, hivatkozott erre a kutatásra, úgyhogy szerintem érdemes szánni erre egy rövid időt. Köszönöm szépen.
Dr. Felvinczi Katalin tájékoztatója a MATRA-kutatásról
DR. FELVINCZI KATALIN miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Igen, az előző eseti bizottság működésének a során különös jelentősége volt ennek, hiszen a kutatás tapasztalatait akkor több menetben próbáltuk meg közkinccsé tenni, és megpróbáltuk az érdekelt politikusokat is involválni ennek a kutatásnak az eredményeiben. Itt tulajdonképpen egy időbeli folytonosságot tapasztalhatunk, mert a kutatásnak az elindításában az akkori helyettes államtitkárnak, Topolánszky Ákosnak volt szerepe, majd pedig én fejezhettem be az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.
Ez gyakorlatilag azt az elgondolást tartalmazta, hogy próbálkozzunk meg azzal, hogy ha a magyar drogstratégia már úgyis azt a célkitűzést fogalmazza meg, hogy egyfelől a tényekre alapoz, másfelől pedig azt mondja, hogy a beavatkozásokat is ilyen bizonyítékokon alapuló rendszerben kell elhelyezni, akkor próbálkozzunk meg azzal, hogy nem a saját, személyes érdekeltségünknek megfelelően értékeljük a stratégia eddigi eredményeit, hanem vegyünk igénybe egy elfogulatlan külső szemlélőt, egy harmadik partnert, aki ezt az értékelést le tudja bonyolítani.
40
PÉ 41 (Felvinczi Katalin)
Ennek az egész tevékenységnek a lehetőségét a holland Külügyminisztérium által biztosított speciális támogatási projekt, a MATRA-projekt tette lehetővé. Még Magyarország ezzel kapcsolatban megfogalmazott egy igényt, hogy mégis mi az, amit látni szeretnénk. Itt tulajdonképpen két dolgot szerettünk volna látni. Egyfelől hogy történjen meg aktuálisan a drogstratégia megvalósulásának az úgynevezett félidős értékelése - mert nagyságrendileg akkor voltunk félidőben -, másfelől pedig hogy próbáljunk meg Magyarországon egy olyan jellegű know how-t, technológiát kialakítani vagy elsajátítani, aminek segítségével a hasonló szakmapolitikai stratégiáknak vagy célkitűzéseknek, programoknak az értékelése lebonyolítható.
Különböző nehézségekkel kellett itt szembenéznünk a program megvalósítása során, nevezetesen hogy egészen más típusú adatok birtokában voltunk 2003-2004-ben, mint amilyen adatoknak a birtokában voltunk 1999-ben, amikor a stratégia megalkotása folyamatban volt, és ha a stratégia megalkotásának az algoritmusát nézzük, akkor az kezdődött egyfajta helyzetfeltárással, a nemzeti drogstratégia első 30-valahány oldala gyakorlatilag egy éves jelentésnek felelne meg. Tehát kezdődött egy helyzetfeltárással, és a feltárt helyzet eredményeképpen azonosításra kerültek azok a területek, ahol a fejlődést kell elérni.
Nyilvánvaló módon a fejlődés célozta azt is, hogy egyáltalán rendelkezzünk adatokkal, méghozzá olyan formában rendelkezzünk adatokkal, ahogyan ez emészthető. A probléma az volt, hogy amikor a MATRA-projekt, tehát ez az értékelési projekt elkezdődött, akkor haladéktalanul látnunk kellett azt a körülményt, hogy nem ilyen, úgynevezett eredményértékelésre nincsen lehetőségünk, mert nem tudjuk összehasonlítani érdemben a kiinduló helyzetet a jelenlegi helyzettel, mert más jellegű adatok azok, amelyek rendelkezésünkre állnak. Ebből adódott, hogy egy olyan kvalitatív technikát alkalmaztak a szakértő kollégáink, a holland szakértő kollégáink, amit akár úgy is tekinthetünk, hogy egy ilyen perceptuális analízist hajtottunk végre, vagyis a nemzeti stratégia megalkotásában és megvalósításában részt vevő különböző szereplők, szakértők, államigazgatási szereplők és politikusok - ha hajlandóak voltak szóba állni a holland kollégákkal -, azok foglaljanak állást a tekintetben, hogy a nemzeti stratégia egyébként valóban 95 darab célterülete tekintetében milyen jellegű megvalósulásokat látnak, milyen jellegű elmozdulásokat tapasztalnak, a meghiúsulásukat miben látják. Tehát ez volt az egyik oldala a kutatásnak.
A másik oldala pedig az volt, hogy elemezték az úgynevezett koordinációs struktúrák működését, és hogy ezek a koordinációs struktúrák a résztvevők oldaláról milyennek láttatnak, tehát mennyire ítélik a résztvevők a különböző koordinációs struktúrákat hatékonynak. Ennek alapjában véve két szintje van, mert egyfelől van a nemzeti szint, amely a kábítószerügyi koordinációs bizottság, másfelől pedig van a helyi, kistérségi, regionális, megyei színtér, ami a kábítószerügyi egyeztető fórumok világa.
Mindaz a tapasztalat, ami utólag megfogalmazódott ebben a jelentésben, tulajdonképpen ebből a kétfajta vizsgálódásból, ami interjúkat, fókuszcsoportos megbeszéléseket jelentett, ezekből próbált különböző modelleket alkotni, és ezek alapján fogalmazott meg értékelő megjegyzéseket. Etalonként vagy ilyen banchmarking gyanánt két dolog szerepelt: egyfelől nézhettük az Európai Unió drogstratégiáját, ami akkor már abszolút módon elkészült, hiszen 2005-2012 közötti periódusra érvényes az Unió aktuális drogstratégiája. Tehát annak a prioritásait lehetett tekintetbe venni, szakmaiságát és lehetett hasonlítani a magyar drogstratégiához. Ezek a rendkívül méltató megállapítások egyértelműen erre az összehasonlításra alapoznak, másfelől pedig van egy működő drogpolitikai rendszer Hollandiában, és ami a koordinációs struktúrák szempontjából még ilyen összehasonlítási alapként vagy alternatívaként megjelent, az pedig ez volt.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást. Nem tudom, hogy a korábbi eseti bizottsággal kapcsolatban van-e valakinek mondanivalója? Alelnök asszony!
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Én is olvastam ezt a jelentést és azért szeretném, ha kimondanánk, hogy ez a jelentés azt is tartalmazza, hogy a nemzeti stratégia 95 célkitűzése nem valósult meg, egyetlenegy olyan célkitűzése sincs, amely megvalósult volna. Itt felsorolja az akadályozó tényezőket, mint alulfinanszírozottság, szakemberhiány, jogszabályi környezet hiánya, koordinációs struktúra működési nehézségei, és mindezt azért mondom a jövőre nézve, mert ha nem változik a helyzet, akkor ez a nemzeti stratégia gyakorlatilag nem valósul meg és megbukik. Tehát ennek a bizottságnak különös jelentősége és feladata van a jövőre nézve.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tudom, a képviselők körében van-e még valakinek hozzátennivalója? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a szakértők következnek.
SZOMOR KATALIN szakértő: Annyit szeretnék mondani, hogy az eseti bizottság októberi ülése csak ezzel foglalkozott, tehát azok részére mondom, akik újak, hogy annak a jegyzőkönyvét érdemes elolvasni, mert akkor idejöttek ezek a holland kutatók és első kézből számoltak be, nagyon érdekes volt az egész.
ELNÖK: Topolánszky Ákos! Mint szakértő?
TOPOLÁNSZKY ÁKOS szakértő: Szeretnék önmagam lenni. (Derültség.) Viszonylag jó identitással bírok. Csak egy félmondat, hogy az egyáltalán nem hangzott el Felvinczi Katalinnak az egyébként kitűnő összefoglalójából, hogy ez egy egyedülálló kísérlet volt, sem Magyarországon, sem Európában, de máshol sem történt még ilyen, úgynevezett független harmadik fél által történt értékelési kísérlet. Nemcsak a drogpolitika területén, hanem más társadalompolitikák elemzése területén sem. Illetve ezzel párhuzamosan Portugáliában folyt még egy ilyen hasonló kísérlet. Ez a kutatás most egy ilyen modellkísérlet, mely a szándékok szerint, nem a mi szándékaink szerint csupán, hanem az Európai Unió ügynöksége szándékai alapján is elterjesztésre fog kerülni lehetőség szerint.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A munka további menetével kapcsolatban szeretném azt mondani, hogy tényleg kötött a kezünk ezzel kapcsolatban, a szakértőknek van lehetősége tanácskozási joggal részt venni az ülésen, a többieknek is adunk szót abban az esetben, ha a képviselők megadják. Ezzel kapcsolatban szerintem nem lesz probléma, nem is volt korábban sem probléma, csak a menet miatt és az elfogadott ügyrend miatt szerettem volna ezt megjegyezni.
Nem tudom, van-e valamilyen észrevétel még alelnök asszony mondataira? Felvinczi Katalin!
DR. FELVINCZI KATALIN miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha szabad erre reflektálni, akkor csak annyit szeretnék mondani, hogy mindaz, ami ebben az előző bizottsági jelentésben szerepel, és akik dolgoztak abban a bizottságban, azok jól tudják, hogy a bizottság szakértő tagjai - és akkor én is a bizottság szakértő tagja voltam -, Topolánszky Ákos és mi magunk igen sok mindent írtunk ebben az anyagban. Tehát hogy konkrétan ez a mondat, amit alelnök asszony idézett, nevezetesen ez az én kezemből származó mondatok egyike, mi akkor azt a mentalitást vagy megközelítést választottuk, hogy megpróbálunk kendőzetlen szakmaisággal állást foglalni ezekben a kérdésekben, és hogy ilyen értelemben nem próbáljuk meg elrejteni a tényleges helyzetet.
Ugyanakkor pedig azt is - kénytelen vagyok egy kicsit kiesni itt a szerepemből - el kell mondanom, hogy az egy kedvezőtlen értelmezést keltene, személy szerint az én oldalamon is, hogy ha a kendőzetlen őszinteségünket, ami itt az ügy iránt érzett elkötelezettségünkből adódott, azt bárki úgy értelmezheti, hogy ennek volt valamilyen sajátos politikai töltete. Itt egyszerűen szerettünk volna egyfajta helyzetet jellemezni, helyzetet leírni, felhívni a politikusok figyelmét a sajátos felelősségükre a probléma kezelése érdekében, és ennyiben fogalmaztunk ilyen kendőzetlen őszinteséggel. A magam részéről örömmel veszem tudomásul, hogy ez ezzel a kendőzetlen őszinteséggel vált nyilvánossá.
50
51 mse
ELNÖK: Köszönjük szépen. A pontosság kedvéért azért ez úgy volt, hogy az igaz, amit az alelnök asszony is mondott, az anyagban is benne van, hogy teljes körűen nem valósultak meg ezek a célkitűzések. (Dr. Felvinczi Katalin: Így van!) Én tehát azt gondolom, ez úgy pontos, hogy teljes körűen nem valósultak meg. (Pettkó András jelentkezik.)
Alelnök úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tények nem politikai kérdések, a tények tények, az ember akár politikus, akár szakember; persze a politikusok szeretnek a tényeken mindig ferdíteni egy icipicikét. Én azt gondolom, hogy az előző eseti bizottság is szakmai alapokra, és nem politikai alapokra helyezte a hangsúlyt - ezt fogja tenni a mostani bizottság is. És a megszólalások kapcsán én nem véletlenül tettem fel ezt a kérdést, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy nemrégiben a Magyar Országgyűlés falai között a kormánytöbbség nyomására majdnem el lett ítélve egy ellenzéki képviselő, mert egy másik képviselőtársának szavazás nélkül adott szót a bizottság ülésén. Ez a bizottság az első körben sajnos rövid ideig fog működni, de ahhoz túl hosszú ideig, hogy a későbbi vitákat elkerüljük ebben a tekintetben. Nem véletlenül adta meg a levezető elnök a szót abban a sorrendben, hogy képviselők, szakértők, majd feltette a kérdést, hogy ki kíván még hozzászólni, hiszen az szmsz-ünk is ezt tartalmazza. Ezért lényeges az, hogy ha valaki egy párt vagy frakció által delegált szakértő, akkor tudjuk róla, hogy őt delegálták. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést.
A következő ülésre a már leadott szakértők nevei is ki lesznek írva, onnantól kezdve tehát látni fogjuk, hogy mely frakciónak ki a szakértője, és így a levezető elnöknek is könnyebb lesz dolgoznia. Köszönjük szépen.
Ha nincs több észrevétel ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban (Senki nem jelentkezik.), akkor köszönjük szépen a tájékoztatást Felvinczi Katalinnal, azzal, hogy ezzel az anyaggal, ezzel a jelentéssel természetesen a későbbiekben is foglalkozni fogunk, és ahogy ígértük, mindenképpen építeni fogunk erre a jelentésre a következő időszakban is. Én tehát azt gondolom, hogy nem eltesszük az anyagot, hanem csak félretesszük, és a következő üléseken folyamatosan elő fogjuk venni, azzal foglalkozni fogunk.
A következő napirendi pontunk a kábítószerhelyzet 2000-től napjainkig terjedő időszakának az áttekintése. Ezzel kapcsolatban annyit szeretnék megjegyezni, hogy a korábbi ülésen már kaptunk tájékoztatást a minisztérium részéről a '90 előtti és a '90 és 2000 közötti időszakról, most pedig a következő időszakot tekintenénk át. Ezzel ezt a részt körülbelül le is zárnánk, amely részről a jelentésben mindenképpen tenni fogunk egy összefoglalót. A jelentésben pedig úgyis van lehetősége képviselőtársaimnak is meg a szakértőknek is arra, hogy átnézzük és pontosítsuk, hogy a jelentésben mi is fog megjelenni ezzel a két napirendi ponttal kapcsolatban.
Köszöntöm Portörő Péter urat, akinek át is adom a szót.
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatója
PORTÖRŐ PÉTER főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretnék elmondani néhány dolgot azzal kapcsolatban, hogy annak, hogy 2000-től napjainkig tekintjük át a helyzetet, amellett, hogy vannak könnyebb részei, van bizonyos nehézsége abban a tekintetben, hogy ez az időszak más sokkal összetettebb, és azért a 2000 előtti évek viszonylatához képest sokkal több faktor, mutató, indikátor bekapcsolására nyílik lehetőség álláspontom szerint, és hozzátartozik ehhez a dologhoz az, hogy a kábítószerügyi koordinációt többen is képviselték, képviselik a jelenlegi ülésen is ebben a minőségben. Miután egyébként is a minisztérium állományába tartoznak, illetve résztvevői a kábítószerügyi koordinációs munkának, Felvinczi Katalint és Topolánszky Ákost azért szeretném majd megkérni, hogy amennyiben az elnök úr lehetővé teszi, vagy a bizottság megszavazza, szóljanak hozzá ehhez a dologhoz, hiszen ez az időszak az ő működési területüket is jelöli.
A tegnapi jelentést tárgyaló ülést szerencsém volt végigkísérni, végigkövetni, és jól láttam, hogy számos adat, számos kérdés felmerült a különböző képviselői hozzászólások során. Amikor erre a mai napra készültem, rendkívül sokat gondolkodtam azon, hogy vajon mi lenne az a megoldási mód, amely itt hasznos lenne abból a szempontból, hogy minden ilyen típusú kérdést meg lehessen válaszolni. Ezzel kapcsolatban egyrészt arra jutottam, hogy a bizottság munkarendje szerintem tökéletesen számba veszi mindazokat a területeket, amelyek a kábítószerhelyzet alakulásában egyáltalán be tudják mutatni a változásokat. Itt adatokról beszélünk.
Ahogy azt Felvinczi Katalin is említette, az adatok értelmezése egy nagyon összetett dolog, tehát a különféle magyarázatok összekapcsolása az indikátorok által jelzett jelenséggel kapcsolatban nehezen kezelhető bizonyos szempontból. Figyelembe kell venni, hogy a kutatási adatokat itt együtt kell értelmezni az intézményi adatokkal. Az intézmények részéről tudjuk azt, hogy arról számolnak be, azokat az adatokat ismertetik a kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatban például, amelyek a közvetlen kapcsolat, tehát a kliensekkel való érintkezés révén a tudomásukra jutnak. Ezeket az adatokat egységében kell vizsgálni, ezért talán nem ragadnék ki most egyetlen olyan mutatót sem, amelyet külön ki kellene elemezni, hiszen ezt a későbbi ülések remélhetőleg megteszik.
Elhoztuk a 2005. évi kábítószerhelyzetről szóló jelentést, amely sokkal részletesebb formában, sokkal bővebb háttéranyaggal mutatja be a kábítószerhelyzetet, mint mondjuk a 2003-2005. évi jelentés, a 2005. évi történésekről szerepelnek benne olyan adatok, amelyek felmerültek a finanszírozással kapcsolatosan, szerepel benne a pályázati kedvezményezettek listája, szerepelnek benne jogszabályi történések és minden olyan dolog, amely jól jellemzi visszamenőleg, retrospektíve is ezt az időszakot. Vannak benne olyan beszámolók, amelyekben nincs adat az adott évről, ezt fel kell vállalni, tehát hogy akkor, abban az évben még nem valósult meg adatgyűjtés ezen a területen - ez egy fejlődési sajátosság volt. A problémás drogfogyasztás-becslés, a pontos adatok bemutatása ebben a jelentésben, ebben az évben jelent meg először, ugyanúgy, ahogy a közkiadások becslése is.
Számos dologról lehet tehát itt beszélni, ajánlom szíves figyelmükbe és tanulmányozásra a jelentést. Szerintem a MATRA-jelentéssel együtt ez is egy hasznos dokumentum lehet a további bizottsági munkához. Természetesen minden további részletes információt megad a koordináció a bizottság részére, ha ezek a kérdések megfogalmazódnak ezzel kapcsolatban.
Amit még el szeretnék mondani, az az, hogy készült viszont egy olyan anyag e mellett, amelyet szintén megkaptak, és amely azt a címet kapta, hogy: A nemzeti stratégia megvalósítását szolgáló intézkedések 2000-től napjainkig. Ez egy időrendi áttekintés főleg azokról a hazai vonatkozású, és talán inkább a jogi szabályozással, illetve azokkal a drogpolitikai eseményekkel összefüggésben lévő dolgokról, amelyek ezt az időszakot kísérték. Ez talán egy tájékozódási pont lehet, illetve a további információszerzés szempontjából a jogszabályok megnevezésével, számával segítheti a bizottság munkáját. Előre el szeretném mondani, hogy ebben nincsenek benne a nemzetközi vonatkozású jogszabályok, intézkedések, csak abban az esetben, hogyha konkrétan a hazai intézményrendszerhez kapcsolódnak.
60
PÉ 61 (Portörő Péter)
Azt hiszem, hogy talán ennyit szeretnék elmondani, illetve a tárca honlapján megtalálhatóak évekre visszamenőleg a kábítószer-jelentések, amelyek szintén hordozzák azt az információt, amely ezt az időszakot áttekinti.
A MATRA-jelentést elküldtük a bizottság titkárságára, úgyhogy remélem, hogy ezzel a továbbiakban nem lesz küldési, postázási probléma. Az angol változatot is meg fogjuk küldeni ebben az esetben. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt gondolom, hogy ezzel az időszakkal tényleg tegnap volt lehetőségünk bőven foglalkozni, közel négy és fél órát tárgyaltuk ezt a parlamentben, tehát bőven ki tudtuk elemezni a 2003-2006 közötti időszakot. De tényleg, ha van valaki, aki még ehhez hozzá szeretne szólni, akkor jelezze. (Topolánszky Ákos jelentkezik.)
Annyi lenne a kérésem, hogy a bizottságot meg kell kérdeznem, hogy ad-e szót, de nem gondolom, hogy ebből probléma lenne. A bizottságot szeretném megkérdezni, hogy Topolánszky Ákosnak adunk-e szót. Aki egyetért ezzel, kérem, most jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Topolánszky Ákosé a szó.
TOPOLÁNSZKY ÁKOS szakértő: Köszönöm szépen. A múlt alkalommal ezt a történeti hosszmetszeti jelentést azzal fejeztük be, hogy a Juhász Gábor-féle bizottság ajánlatai és javaslatai alapján a kormány feloszlatja, megszünteti a kábítószerügyi tárcaközi bizottság munkáját, és felállítja a kábítószer-koordinációs bizottságot, amely azonban a következő fél-háromnegyed évben még nem működik. Gyakorlatilag 1999 elejétől állnak fel azok a struktúrák, amelyek a mai napig valamennyire jellemzők. De akkor alakulnak ki utána a finanszírozási keretek, a fejezeti költségvetés szerkezete, azok a súlypontok, amelyeket azt hiszem, a mai napig gyakorlatilag változatlanul követ a koordináció. Tehát akkor alakul ki a nemzeti stratégia, mint a legfontosabb alapdokumentum, majd később, 2002 legelején az első cselekvési programja, az 1036/2002-es kormányhatározat.
Amit szeretnék mondani, például abból az ötévnyi tapasztalatból, amit állami vezetőként a közigazgatásban tölthettem, az az, hogy a közigazgatásnak, és ezzel együtt a közigazgatást valamilyen módon felügyelő politikai szférának az alapvető dolga és felelőssége elsősorban a maga által irányítható területeken, tehát az állam különböző intézményrendszerének működése tekintetében, mérhető indikátorok mentén kell hogy történjék. Az államigazgatásban erre van némi lehetőség. Az egyik ilyen a szervezeti pozicionálása egy területnek, a másik a költségvetési pozicionáltsága, a harmadik a közvetlenül a döntéshozókhoz való kapcsolat közelségének vagy távolságának kérdése. Elsősorban azt hiszem, ezek, illetve az, hogy van-e egy olyan stratégiai program vagy koncepció, amelyik irányítja konszenzuális módon a további eseményeket.
Ezekről a tegnapi napon tényleg hosszan történt vita. Nagyon örülök annak, hogy tényleg kevés olyan területe van az államéletnek, ahol egy stratégiai program nem ízekre szétszedődik, hanem a bizottság azért jön létre, vagy a patkóban a vita azért történik, hogy ennek érdekében érveljenek a politikusok, tehát a megvalósítás érdekében. Ez egy egyedi helyzet, ennek örüljünk addig, amíg tart a stratégia, mindenképpen jó, ha ez így van.
A második a költségvetési helyzet, amelyik nyilván az egyik legfontosabb dolog. Elnök úrnak odaadtam néhány dokumentumot, többen jól ismerhetik ezt a korábbi eseti bizottságból. Talán érdemes lenne sokszorosítani és szétosztani, merthogy elég alapvető kérdésekről szól. Nyilván pénz nélkül nem nagyon lehet. A tegnapi vitában előkerült, hogy persze, lehet kevés pénzt is rosszul elkölteni, ez a vélemény két helyről is előkerült, de ehhez azonban azt kellene tudnunk, hogy valóban rosszul költődik-e el. Ez nem egy ilyen politikai ránézés kérdése, ez is csak vizsgálat és kutatás kérdése lehet. Tehát nem egy ilyen percepció ügye ezt eldönteni, hanem más kérdése.
De az biztos, hogy ha a költségvetési források a felére csökkennek ahhoz képest, mint ami rendelkezésre áll, és egy ilyen trendvonalat nyújtottam volna át, amelyik ezt jól mutatja, hogy egyszerűen csak nem folytatva a folyamatosan növekvő ráfordítások mértékét, hanem csupán az indexált, 2003-as, 2004-es indexált szintet megtartva, kevesebb mint 50 százalék a jelenlegi ráfordítások mértéke. Ez rendkívül kevés. Különösen is abban a tekintetben, hogy ha egy másik dokumentumot is megismerünk, hogy egyetlenegyszer sikerült a tárcáktól begyűjteni azokat az árakat - hogy úgy mondjam -, amelyek a nemzeti stratégia megvalósításának a beárazásaképpen jelenik meg. Ez akkor két minisztert, a kábítószerügyi koordinációs bizottságot vezető két miniszter közös ellenjegyzésével ment volna be a kormány elé. Sajnos, az akkori egészségügyi miniszter az utolsó napon elállt ennek az aláírásától, de az akkori gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, Jánosi György úgy döntött, hogy ezt fontosnak tartja, és egyedül is, ilyen konfliktusos módon is, de beviszi a kormány elé, márpedig azt a számot, hogy 8,5 milliárd forint egyszeri fejlesztési pénzre van szükség ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy a nemzeti stratégia megvalósítása ténylegesen a teljes keretben történik, majd utána évi 3-4 milliárd ennek a felhasználására. Tehát elsősorban is a koordinációért felelős tárcánál, de természetesen azoknál a tárcáknál is, amelyek a legfontosabb szerepet viszik.
Csak hogy jelezzem, akkor az egészségügyi tárcánál 2,7 milliárd forintot áraztak be saját tevékenységeik költségeire, a Belügyminisztériumban 2,7... (Pettkó András: Ez 2002-es ár, ugye?) Igen. De ehhez képest ezeknél a tárcáknál gyakorlatilag konkrét fejezeti költségvetési ráfordítás az utána következő években nem vagy csak kis mértékben történt, tehát ilyen 30 milliós nagyságrendek voltak csak.
Ez jelzi azt, hogy milyen elmaradások vannak. Ettől függetlenül mind a 95 pontban természetesen történtek előrehaladások. Nem arról van szó, hogy nyomelem nélkül történt volna valami, de azt, hogy biztosan nem kellő mértékben, ezt azért fontosnak tarthatjuk itt elmondani, ebben ennek a bizottságnak biztos, hogy szerepe lehet, hogy az összes alapvető fontos területen, a prevenció területén, a kezelés, ellátás területén és természetesen a kínálatcsökkentés területén is a szükséges forrásokat lehetőség szerint biztosítsa, még ilyen nehéz helyzetben is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Nem tudom, van-e még valakinek ehhez hozzáfűznivalója? Azt megígérem, hogy át fogom nézni és köszönjük szépen azt, amit megkaptunk, és a kiegészítést is, és azt is, hogy itt van és segíti a munkánkat.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Ezt a könyvet, bár nem illik olvasni, miközben mások beszélnek, de én átfutottam. Az a kérdésem van, ha szabad erről a könyvről is kérdezni, hogy miért azt az egy évet vizsgálták, amikor a legrosszabb volt a parlamentben a felszólalás? Azt gondolom, hogy a parlamentben sokkal többször felmerül ez a kérdés, akár az SZDSZ, akár az MDF, akár a Fidesz - az előző ciklusról van szó - képviselő között, miért a legrosszabb statisztika került be, hiszen ebben volt pár hónap, amikor nem is volt parlament. Csak ezt szerettem volna megtudni, mert szerintem ha más vizsgált időszakot néznénk, akkor jobb lenne a statisztika. Ez 2005. július 1-től 2006. június 30-ig. (Dr. Felvinczi Katalin: Mert ez egy év.)
TOPOLÁNSZKY ÁKOS szakértő: Egyetlen kiegészítés van, amit még akartam mondani, csak feledékeny az ember az idő múlásával, hogy akkor alakult ki annak is a struktúrája, hogy azon alapelv alapján, hogy kábítószerügyben nem lehetett elhallgatott tény a nemzetbiztonsági adatok kivételével, ezek tehát minden évben egy jelentésben azóta, majdnem azonos szerkezetben, mindig nyilvánosan megjelennek. Ez egy nagyon fontos szempont. Nem az adatok sokasága a probléma, hanem az elhallgatott adatok okoznak problémát.
70
71 mse
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs hozzászólás, akkor köszönjük szépen... (Dr. Felvinczi Katalin jelentkezik.) Elnézést, parancsoljon!
DR. FELVINCZI KATALIN miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Bocsánat, csak azt gondolom, hogy erre a kérdésre azért válaszolnánk. A jelentés mindig az előző évre vonatkozik, tehát a jelentésnek az a sorsa, hogy azt tudja nézni, amire vonatkozik. Ezért...
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Ezt értem. Csak azt nem értettem, hogy miért nem január 1-jétől december 31-éig szól (Közbeszólások.), mert akkor sokkal jobb lenne a statisztika szerintem. (Derültség.) Tehát... Na jó, mindegy!
ELNÖK: Majd a következő időszakban. Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen a segítséget és a tájékoztatást a minisztérium részéről.
Egy tájékoztatót hallhattunk, ezzel kapcsolatban megint azt kell mondanom, hogy nem kell szavaznunk.
Továbbmegyünk az egyebek napirendi pontra. Nem tudom, van-e valakinek itt valamilyen kérdése, észrevétele, javaslata. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor nekem lenne - először egy.
Azt szeretném, ha kiadnánk egy sajtóközleményt erről az ülésről, hogy a mai napon mi volt. Fel is olvasnám a szövegét, és kérem képviselőtársaimat, hogy mondják el a véleményüket.
A címe az lenne, hogy: "Megkezdte munkáját a kábítószerügyi eseti bizottság.". A szöveg: "A kábítószerügyi eseti bizottság az intézményes ellátási rendszer áttekintésére és a kábítószer-probléma visszaszorítására alapozza tevékenységét a korábbi eseti bizottságok tapasztalatait felhasználva. A testület tíz ülést tervez 2007 októberéig. A bizottság ma tájékoztatást kapott az illetékes szakminisztériumtól a magyarországi kábítószerhelyzetről, a 2000 és 2007 közötti időszakról - ezt majd még pontosítjuk -, a korábbi eseti bizottság munkájáról, illetve ezen az ülésen a képviselők elfogadták a bizottság ügyrendjét és munkatervét is. Az elfogadott munkaterv napirendi pontjai között szerepel több, az érintett témával foglalkozó szervezet bemutatása, úgymint a Nemzeti Drog Fókuszpont, az Integrált Drogprevenciós Intézet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. Napirenden szerepel az iskolai drogmegelőzés, a kábítószer-használatra vonatkozó büntetőjogi szabályozás és az elterelés intézményrendszerének tapasztalatai is. A képviselők célja nemcsak a beszámolók megtekintése, hanem konkrét javaslatok megfogalmazása az érintett témákban. A bizottság határozati javaslat alapján munkájáról jelentést készít, amelynek benyújtási határideje 2007. október 15.". És a bizottság nevében én írnám alá.
Ezzel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele? (Pettkó András jelentkezik.) Alelnök úr!
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Én támogatom, hogy ez a nyilatkozat kiadásra kerüljön, hiszen...
ELNÖK: Sajtóközlemény.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Jó, sajtóközlemény, mindegy. Azt szeretném, ha belevennénk egy dolgot: a civil szervezetekkel való találkozónkat, mert azt én egy nagyon fontos dolognak tartom. (Közbeszólások: Benne van!) Nem találtam meg benne, de csak egyszer olvastam el, és közben is beszéltünk, tehát lehet, hogy benne van. Tehát azt valahogy jobban kidomborítanám, hogy a civil szervezetekkel is találkozik a bizottság, ezt egy fontos dolognak tartom. (Gusztos Péter: Írjuk kövér betűkkel szerintem!) ...Liberálisan lehet ezzel viccelni...
ELNÖK: Jó, ezt belefoglaljuk valószínűleg úgy, hogy: "napirendi pontjai között szerepel több, az érintett témával foglalkozó szervezet bemutatása - itt felsoroltam egy párat -, és civil szervezetek bemutatása is". (Pettkó András bólogat.) Köszönöm szépen.
Akkor, ha ezt így elfogadják (Általános helyeslés.), akkor köszönöm szépen.
És végül... (Topolánszky Ákos jelentkezik.)
TOPOLÁNSZKY ÁKOS szakértő: (Hangosítás nélkül:) Szinte már szégyellem magam, de túlteszem magam ezen. Vannak akut kérdések, és kérem, hogy a bizottságnak ebben legyen fontos feladata, és hogy segítsen az érdekérvényesítésben. A kórházátalakítási programmal kapcsolatban sok-sok ellátási probléma alakult ki...
ELNÖK: Erről beszéltünk a napirendi pont megtárgyalása előtt, és ezzel foglalkozni fogunk a következő időszakban. Két javaslat volt ezzel kapcsolatban: egyrészt Gusztos képviselő úr mondta, hogy ha nagyon sürgős, akkor érdemesebb ezt parlamenti keretek között megtenni, legyen az kérdés, interpelláció vagy más egyéb; másrészt én pedig azt mondtam, hogy felvettük a kapcsolatot az Egészségügyi Minisztériummal ebben a témában, el fogjuk juttatni hozzájuk a pontos kérdéseket, és meg fogjuk tőlük kapni, hogy ki az, aki ebben a témában tájékoztatást tud nekünk adni. Tehát beszéltünk erről, és oda is fogunk figyelni ezekre a kérdésekre, de köszönjük szépen a kiegészítést.
Végül mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket szeretnék kívánni a bizottság nevében, és engedjék meg, hogy egy pici ajándékot átnyújtsunk önöknek. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 25 perc)
Winkfein Csaba
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné és Molnár Emese