Káb-3/2007.
(Káb-3/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottságának
2007. április 25-én, szerdán, 13 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 556. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

Az ülés résztvevői*

A bizottság részéről*

Megjelent*

Helyettesítési megbízást adott*

Meghívottak részéről*

Hozzászólók*

Jelenlévők*

Elnöki megnyitó*


Napirendi javaslat, a napirend elfogadása*

Az EU-drogstratégia és akcióterv bemutatása, megtárgyalása*

Dr. Felvinczi Katalin miniszteri megbízott szóbeli kiegészítése*

Kérdések, válaszok*

Magyarország nemzetközi kapcsolatai a kábítószerügyek területén*

Dr. Molnár Balázs munkatárs szóbeli tájékoztatója*

Kérdések, válaszok*

A Nemzeti Drog Fókuszpont bemutatása*

Nyírády Adrienn, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatójának tájékoztatója*

Az EU Kábítószerügyi Központja (EMCDDA) 2006. évi éves jelentésének ismertetése*

Nyírády Adrienn, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatójának tájékoztatója*

Egyebek*

Napirendi javaslat

  1. Az EU-drogstratégia és -akcióterv bemutatása, megtárgyalása
  2. Magyarország nemzetközi kapcsolatai a kábítószerügyek területén
  3. A Nemzeti Drog Fókuszpont bemutatása
  4. Az EU Kábítószerügyi Központja (EMCDDA) 2006. évi éves jelentésének ismertetése
  5. Egyebek

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke

Halmai Gáborné (MSZP)

Gusztos Péter (SZDSZ)

Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Tóth István (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)

Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Szomor Katalin szakértő

Topolánszky Ákos állandó meghívott

Dr. Felvinczi Katalin miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Dr. Molnár Balázs munkatárs (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Nyírády Adrienn, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója

Jelenlévők

Dr. Rácz József szakértő

Sárosi Péter szakértő


(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 15 perc.)

Elnöki megnyitó

WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a bizottság tagjait, a szakértőket, vendégeinket. Elkezdenénk a mai ülésünket.

A jegyzőkönyv kedvéért bejelentem, hogy Winkfein Csaba helyettesíti dr. Tóth Istvánt; Cser-Palkovics András helyettesíti dr. Spiák Ibolyát; Halmai Gáborné helyettesíti Gusztos Péter képviselő urat, így a bizottság határozatképes.

Napirendi javaslat, a napirend elfogadása

A kiküldött napirendi javaslathoz képest pontosítást szeretnék javasolni. A 3. napirendi pontban mind a három felkért előadó írásbeli tájékoztatót küldött nekünk, így a mai napon erre nem kerül sor, viszont azt szeretném, hogy a későbbiekben erre mindenképpen térjünk vissza. Az írásbeli anyagot minden képviselőtársam és a szakértők át tudják tanulmányozni, és egy következő ülésen erre a részre visszatérnénk.

Ezzel a módosítással szeretném feltenni szavazásra a napirendet. Kérem, hogy aki egyetért ezzel a javaslattal, az most jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú.

Az EU-drogstratégia és akcióterv bemutatása, megtárgyalása

Az első napirendünk az EU drogstratégiájának és akciótervének bemutatása és tárgyalása. Ezzel kapcsolatban köszöntöm Felvinczi Katalint, a minisztérium miniszteri megbízottját, és kérem, hogy röviden tájékoztasson bennünket.

Dr. Felvinczi Katalin miniszteri megbízott szóbeli kiegészítése

DR. FELVINCZI KATALIN miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon röviden fogom ezt megtenni, mert azt remélem, hogy a jelenlévők túlnyomó többségében ismerik ezt a két dokumentumot, amikről szó van, de azért a könnyebb tájékozódás érdekében röviden mégis elmondanám. Továbbá kollégáim a minisztérium nemzeti kábítószerügyi koordinációs osztályáról el is juttatták a bizottság politikus és szakértő tagjainak ezt a két dokumentumot.

Nem tudom, hogy mindenki megkapta-e, és módjában állt-e ebbe beletekinteni? (Elnök: Igen.) Röviden mondanám akkor.

Az Európai Unió drogstratégiája a 2005-2012-es évek vonatkozásában irányoz elő különböző tevékenységeket az Európai Unió, illetőleg az európai uniós tagállamok számára. Ezt az uniós drogstratégiát megelőzte egy korábbi, amely a 2000-2004-es periódusra vonatkozott.

A 2005-ben elfogadásra került uniós drogstratégia létrehozatala egy hosszabb folyamat volt, és miközben ez az új stratégia született, eközben zajlott a 2000-2004-es periódusra vonatkozó stratégiai dokumentum és akcióterv értékelése.

Az új uniós drogstratégia arra tesz kísérletet, hogy azokat a gyengeségeket, amelyek a korábbi uniós drogstratégiát jellemezték, próbálja meg áthidalni. Mik voltak ezek a gyengeségek? Elsősorban talán az, hogy a szakértői bizottság, amelyik az új stratégia megalkotásával foglalkozott, nem találta eléggé specifikusnak, célorientáltnak a 2000-2004-es periódusra vonatkozó drogstratégiát, és elismerte azt a körülményt, hogy egy ilyen jellegű uniós drogstratégia, amely számos ország együttműködését teszi szükségessé, illetve arra alapoz, vagy azt kívánja valamilyen formában meghatározni, elsősorban egy keretstratégia sajátosságaival bír.

Ez egyébiránt fontos szempont, mert például a magyar nemzeti drogstratégia nemcsak keretstratégia, hanem tulajdonképpen az akcióterv sajátosságait is magába foglalja bizonyos pontokon.

Különböző típusú stratégiák képzelhetők el. Az egyik keretstratégia, ami elsősorban értékek mentén azonosítható deklarációkat tartalmaz, bizonyos prioritásokat jelöl ki. Ilyen volt a 2000-2004-es periódusra vonatkozó is, és hasonló sajátosságokkal bír a 2005-2012-es periódusra vonatkozó stratégia is.

Ez a dokumentum - ezt utóbb majd ki lehet osztani, ez viszonylag egyszerű kis ábra, amit gyártottam (Felmutatja a dokumentumot.) -, azt mondhatnánk tulajdonképpen, hogy négy prioritást határoz meg. Azt mondhatjuk, hogy két, úgynevezett szakmapolitikai prioritás köré rendezi a különböző tevékenységeket a kereslet-, illetőleg a kínálatcsökkentés mint szakmapolitikai prioritás kapcsán.

Két darab ilyen átívelő filozófia, vagy horizontális tematika jelenik meg, egyfelől a nemzetközi együttműködés, másfelől a kutatás, a tájékoztatás és az értékelés szempontja. Azt hiszem, aki valaha olvasott ilyen jellegű stratégiai dokumentumokat, amelyek a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatban fogalmazódnak meg, nem lepődik meg azon, hogy ezekben a dimenziókban gondolkodik az Európai Unió drogstratégiája, hiszen ez egy viszonylag régóta elfogadott ismérve az ilyen, kiváltképpen európai színtéren megfogalmazott drogstratégiáknak, hogy azoknak interdiszciplinárisnak és kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazóknak kell lenniük.

Van még egy harmadik ismérv, amit szeretünk emlegetni, noha nem biztos, hogy minden alkalommal sikerül akár európai szinten, akár nemzeti szinten megvalósítani, ez pedig az, hogy tényeken vagy bizonyítékokon alapuló stratégiák bontakozzanak ki. Hogy mi minősül ténynek, ez vélhetőleg inkább tudományos típusú diskurzusnak lehetne a tárgya.

Tehát az Európai Unió drogstratégiája általános célként azt fogalmazza meg, hogy fontos célkitűzés, hogy az Európai Unió drogstratégiája növelje a nemzeti stratégiák értékét, egyidejűleg tiszteletben tartva a szubszidiaritás és arányosság különböző típusú szerződések által meghatározott elvét. Itt elsősorban európai uniós célkitűzésekre, illetőleg értékkoncepciókra kell gondolnunk, amikor a szerződésekre történik utalás.

A stratégia céljai egyébiránt ebben a dokumentumban a 4. oldalon találhatók, tehát hogy általában a stratégia megalkotásával kapcsolatban milyen célokat kívántak követni, nem pedig, hogy a stratégiában milyen célok fogalmazódnak meg. Egyfelől, hogy egyértelmű és pontos célkitűzések és prioritások kijelölésére van szükség, amelyek utóbb operatív mutatókra és intézkedésekre fordíthatók le, másfelől, hogy folyamatos fejlődést szükséges elérni a kábítószerhelyzet figyelemmel kísérése tekintetében, tehát hogy az adatok hozzáférhetősége, minősége folyamatosan javuljon. További alapelv, hogy a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének térségét megszilárdító többéves programnak - mivel ez egy többéves program - tükröznie kell a különböző cselekvési tervek célkitűzéseit. S nagyon fontos, hogy a kábítószerekkel foglalkozó úgynevezett horizontális munkacsoport, amely nagyon fontos szervezet, amely a legjelentékenyebb európai uniós drogpolitikai döntéseknek az előkészítésében vesz részt, ez az úgynevezett horizontális drogmunkacsoport (Gusztos Péter megérkezik az ülésre.), tehát hogy a kábítószerekkel foglalkozó horizontális munkacsoport elsődlegesen az előrehaladásra és az Európai Unió jövőbeni kábítószer-ellenes cselekvési terveiben meghatározott intézkedései végrehajtásának figyelemmel kísérésére kell hogy összpontosítson. Tehát ezeket az alapelveket és célkitűzéseket fogalmazza meg a stratégia önmagával kapcsolatosan.

A stratégia megközelítésmódja egyfelől tematikus, másfelől regionális. Vagyis bizonyos témaköröket kíván tárgyalni, másfelől pedig odafigyel a regionális összefogásokra, illetőleg a regionális sajátosságokra. Fontos szempontnak tekinti az ellenőrzés és a felülvizsgálat szerepét. Ebből is adódik, hogy a drogstratégiát utóbb majd konkrét cselekvési tervekben leképező akcióterv két részletből tevődik össze: 2005-2008 és 2009-2012 vonatkozásában definiálja a tevékenységeket, méghozzá abból kiindulva, hogy menet közben, éppen az imént említett horizontális drogmunkacsoport, illetőleg az Európai Unió Bizottsága képes legyen némiképpen a célkitűzéseket, szükségképpen a cselekvéseket és az indikátorokat felülvizsgálni és a realitásokhoz illeszteni.

Fontosnak tartom, hogy még további néhány szót szóljak arról, mi is ez a HDG, a kábítószerügyi horizontális drogmunkacsoport, amelynek feladatáról ennek a dokumentumnak a 8. oldala beszél. A HDG a kábítószerekkel kapcsolatos politikák uniós szintű összehangolásának a letéteményese. A kábítószerekkel foglalkozó horizontális munkacsoport feladata elsősorban egy, a kábítószerekkel kapcsolatos egyértelmű és összefüggő politika előkészítése a Tanács általi elfogadás céljából, tehát hogy legyen valamifajta összerendezett európai uniós drogpolitika, ami nem könnyen elérhető; másodsorban pedig azon munkálkodni, hogy ez a drogpolitika végrehajtásra is kerüljön.

Mi az, amit el kell végeznie a HDG-nek? Az Európai Unió minden egyéb szervén belül a drogstratégiával kapcsolatos tevékenységek figyelemmel kísérése és szükség esetén ellenőrzése; a kábítószerekkel kapcsolatosan a saját maga és más szervek által végzett párhuzamos munka elkerülésének elősegítése; a hiányosságok jelzése; szükség esetén kezdeményezésekre vonatkozó javaslattétel. Ezt azért tartottam fontosnak felolvasni, merthogy ez nagyon sok szempontból emlékeztethet bennünket például a Magyarországon működő Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság kormányhatározatban is megerősített mandátumára. Ebből hangsúlyoznám az 1. pontot, tehát a HDG-nek az a feladata, hogy az EU minden egyéb szervén belül a drogstratégiával kapcsolatos tevékenységeket figyelemmel kísérje, ellenőrizze és azok megvalósulását előmozdítsa. Vagyis azt kell neki állandó jelleggel figyelemmel kísérnie, hogy a különböző európai uniós döntéseknek a kábítószerügyre és a drogpolitikára milyen kihatásai vannak; hasonló elvárásokat fogalmaznánk meg a magyarországi Kábítószerügyi Koordinációs Bizottsággal kapcsolatban is.

Most már nagyon röviden mondanám csak, hogy a kereslet-, illetve kínálatcsökkentés területén milyen elvárásokat fogalmaz meg az Európai Unió drogstratégiája, csak szemezgetnék ebből. A keresletcsökkentés területén elsősorban a megelőzési programokhoz való hozzájutás és a programok hatékonyságának javítását tekinti fontos prioritásnak, korai intervenciós programok elérhetőségének javítását, a célzott és szakosított kezelési programok elérhetőségének javítását, beleértve az egységes célszociális és gyógyszeres gondozást, a kezelési programok hatékonyságának folyamatos értékelését; a pszichoaktív anyagok használatából eredő egészségügyi problémák kezelésének és az egészségpolitika szerves részévé válását kell elősegítenie. A keresletcsökkentés területén fogalmazódik meg markánsan az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos elvárása vagy céltételezése az Unió drogstratégiájának, elsősorban a HIV/AIDS, hepatitis és egyéb fertőzések és betegségek, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és társadalmi károk megelőzésével, kezelésével foglalkozó szolgáltatások elérhetőségének javítása. Megjegyzem, szinte szó szerint ugyanígy fogalmaz a magyarországi drogstratégia is, ami az egyéni és társadalmi károk mérséklésére hivatott eszközrendszert kívánja kialakítani.

A kínálatcsökkentési tevékenység területén lényegesen intézményesültebbek a célmegfogalmazások, mert hiszen ezek a tevékenységek vagy céltételezések sokkal szabályozottabbak európai uniós szinten, úgy mondhatnám, hogy a közösségi joganyag részét képezik, míg a keresletcsökkentés tevékenységére előirányzott célkitűzések, tevékenységek gyakorlatilag a nemzeti jogszabályalkotás függvényében alakulnak. Tehát hogy ez mi módon erősíttetik meg, ebben sokkal több szabadságot engedélyez az egyes tagállamoknak, míg a kínálatcsökkentési tevékenység gyakorlatilag a közösségi jogban is szabályozott. Hosszasan taglalja ez a dokumentum, hogy itt egyfelől az Európai Unió bűnüldözési együttműködésének az erősítése az egyik stratégiai célkitűzés, a tagállamok közötti hatékony bűnüldözési együttműködés fokozása, tehát a bilaterális kapcsolatok a tagállamok között a bűnüldözés szempontjából. Külön pont foglalkozik a kábítószerek és pszichotrop anyagok törvénytelen behozatalának és kivitelének megelőzésével, ez részben az úgynevezett legális szerek elterelhetőségének a problematikáját illető feladat; illetőleg külön pont foglalkozik a bűnüldözés, bűnügyi nyomozás és a kriminalisztikai együttműködés uniós kereteken belül történő megerősítésével; s nem utolsósorban a nem uniós tagállamokkal kapcsolatos bűnügyi együttműködések kérdése is felmerül. Éppen a múlt héten voltunk a HDG ülésén, ahol annak margóján az úgynevezett west-balkán trojka, tehát az európai uniós tagállamok a nyugat-balkáni országokkal ültek együtt egy munkacsoportban, és vizsgálták elsősorban annak a sajátosságait, illetve a lehetőségeit, hogy miképpen alakul a kábítószer-bűnözés a nyugat-balkáni országokban, és milyen intézkedések történnek ennek mérséklése vagy kordában tartása érdekében.

Megemlítem még, hogy egyfelől úgy láttuk, a nemzetközi együttműködésnek és a kutatás, tájékoztatás, értékelés problematikájának is nagy jelentőséget tulajdonít az Unió drogstratégiája. Érdekes módon, amikor a nemzetközi együttműködés problematikáját tárgyalja, akkor nagyon hangsúlyosan említi a nemzeti szintű koordináció jelentőségét, merthogy értelemszerűen nemzetközi együttműködés és koordinált fellépés csak egy hatékonyan működő nemzeti koordináció esetén képzelhető el. A kutatás-tájékoztatás pedig nagyon régóta prioritásként szereplő célkitűzése az európai uniós törekvéseknek, a drogstratégiának és egyéb dokumentumoknak. Ez most kiegészül az értékelésre vonatkozó igénnyel, nevezetesen hogy nem elég a kábítószer-probléma leírására alkalmas adatok széles körű hozzáférhetővé tétele, kommunikációja, megfelelő minőségű kommunikációja, hanem külön erőfeszítéseket kell tenni az értékelés kultúrájának elterjesztése érdekében, és látjuk, hogy a különböző európai uniós fórumokon különböző együttműködések szerveződnek annak érdekében, hogy ahol már volt a drogstratégiáknak ez az értékelése, ezeknek a tapasztalatait sikerüljön valahogyan összegezni.

A drogstratégiáról ebben a pillanatban én ennyit gondoltam elmondani. Ez ugyanaz a napirendi pont, amikor az akciótervről is beszélek?

ELNÖK: Igen, az akciótervről most, utána pedig a nemzetközi kapcsolatok következnek.

DR. FELVINCZI KATALIN miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A nemzetközi kapcsolatokat majd Molnár Balázs kollégám fogja bemutatni.

Az akciótervről csak nagyon röviden szeretnék szót ejteni, s amit ezzel kapcsolatban el szeretnék mondani - hiszen nem hinném, hogy adekvát lenne, ha belemennénk most a részletekbe -, inkább ennek az egész dokumentumnak a struktúrája, ami szerintem érdeklődésre számot tarthat.

Az akcióterv értelemszerűen úgy építkezik, hogy a drogstratégiának vannak céltételezései, és az akcióterv ezt viszonylag jól operacionalizálható cselekvések szintjére próbálja lebontani. Ez egy hozzáadott érték ahhoz képest, mint amilyen a korábbi akcióterv volt, merthogy ez az akcióterv építkezésében, belső logikájában is már a számonkérhetőséget és a transzparenciát lenne hivatott elősegíteni, s könnyebbé teszi az Európai Unió Bizottságának, illetve a HDG-nek is a dolgát, hogy értékelni tudja, hogy a különböző, az akciótervben definiált programpontokban sikerült-e elérni valamit vagy sem. Ha belepillantottak ebbe a dokumentumba, jól látható, hogy ez úgy építkezik, hogy definiálja a célkitűzést - a célkitűzés a stratégiából következik -; definiálja az intézkedést - az intézkedés a konkrét cselekvés szintje -; meghatározza azt, hogy mi a határideje ennek a tevékenységnek, mikorra kell megvalósulnia; definiálja a felelőst; majd pedig azt, hogy mi az az indikátor, aminek mentén meg tudjuk állapítani, hogy az adott cselekmény vagy cselekvés megtörtént vagy nem történt meg. A magyar államigazgatásban használatos dokumentumoktól, mondjuk, egy kormányhatározatnak a logikájától nagyban különbözik ennek az akciótervnek a struktúrája. Ennek ellenére jól tudjuk, hogy nagyon gyakran, például a nemzeti drogstratégia akciótervekben került leképezésre eddig két alkalommal. Most munkálkodunk azon, hogy legyen egy harmadik kormányhatározat, amely a fennmaradó és eddig el nem végzett feladatokat próbálja valahogyan összefoglalni.

Nagyon előremutató és mintaadónak tekinthető az Európai Unió drogstratégiájához kapcsolódó akcióterv olyan értelemben, hogy ezt a dokumentumot, tehát a drogstratégiához kapcsolódó akciótervet az Európai Unió hivatalos lapjában kihirdették. Természetesen olyan értelemben nem bír kötelező erővel, merthogy ez nem ültetődik át automatikusan a nemzeti joganyagba, de ennek ellenére az, hogy ez egy nyilvános dokumentum, mindenki által látható, folyamatos számonkérés van, tudjuk, hogy ki a számon kérhető játékos az adott akció véghezvitelében, azt hiszem, ez a magyarországi tevékenység szempontjából is rendkívül előremutató, és mi magunk is szeretnénk ezen a nyomvonalon haladni, annak érdekében, hogy végrehajtható és ténylegesen végrehajtott kormányhatározatok fémjelezzék a nemzeti drogstratégia megvalósulását.

Köszönöm szépen.

Kérdések, válaszok

ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselőtársaimnak van-e kérdése első körben? (Nincs ilyen jelzés.)

Én annyit meg szeretnék kérdezni, hogyan látják, hogy az uniós drogstratégia, illetve a nemzeti drogstratégia hogyan viszonyul egymáshoz, mennyire sikerült ezt a kettőt összeegyeztetni, mennyire valósult ez meg a hazai drogstratégiában. Illetve látnak-e már olyan pontokat most, amit érdemes megfontolni, hogy a következő drogstratégiában mindenképpen szerepeljen, vagy módosítani a korábbi álláspontokat, vagy vannak-e új gondolatok, prioritások, amelyeket már ma lehet látni, hogy a következő drogstratégiában meg kell, meg kellene jeleníteni?

DR. FELVINCZI KATALIN miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kicsit váratlanul ér ez a kérdés. Arra a részre viszonylag jól lehet válaszolni, hogy mennyire illeszkedik a magyarországi nemzeti drogstratégia az Európai Unió drogstratégiájához. Ebben a tárgykörben már az előző eseti bizottság is állást foglalt, és azt fogalmaztuk meg az előző eseti bizottság munkája során, hogy jól illeszkedik. Szó szerint azt mondtuk, hogy noha a nemzeti stratégia az EU hatályos stratégiájához képest öt évvel korábban került elfogadásra, mármint a magyar drogstratégia, hiszen 2000 decemberében került elfogadásra, ezért csak az akkor hatályban lévő EU-s drogstratégia szövegét vehette alapul, ennek ellenére minden NCDA-elemzés, más nemzetközi szervezetek véleménye egybehangzóan az, hogy a magyar stratégiai program full inline, azaz teljes mértékben egybehangzó a nemzeti stratégiáktól elvártaktól, mind felépítése, szerkezete, mind pedig tartalmi és szemléleti megközelítése szempontjából. Minden testület egybehangzóan megállapította, hogy a hazai nemzeti stratégia minden tekintetben felöleli az EU 2005-2012-es évekre elfogadott stratégiájának szemléletét és tartalmi elemeit. Nem találtunk olyan, az EU-s stratégiában említett cselekvései területet, mely a hazai stratégiában nem kapott volna nyomatékot. Természetes azonban, hogy a két stratégia terjedelme, szerkezete, sőt bizonyos szempontból hatálya, hatóköre is eltér egymástól, és hogy a magyar drogstratégia, már csak abból adódóan is, hogy az európai uniós drogstratégia sokkal inkább politikai, míg a hazai drogstratégia egy szakmapolitikai dokumentum, ezért sokkal közelebb van a majdani megvalósításhoz.

De természetesen én nem vagyok hivatott ebben a kérdésben állást foglalni, merthogy én személyemben érintett vagyok - kicsit, de azért érintett vagyok - a stratégia kialakításában. Ezt tehát végül is olyan személyeknek kell megítélni, akik ezt kívülről látják. Viszont én meg jól ismerem a stratégiát.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A szakértők részéről van-e valamilyen kérdés, észrevétel? Tessék parancsolni!

SZOMOR KATALIN szakértő: Én inkább azt javasoltam már az előző körben is, hogy egy akciótervet kellene készíteni a magyar stratégiához, mert a végrehajtása akkor valószínűleg sokkal hatékonyabban működne és jobban követhető lenne. Ezt javasolnám most is.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszony!

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Minden stratégia valamilyen előzetes felmérésen, elemzésen alapul, tehát nem véletlen, hogy ez is ugyanazokat a problémákat hívja vissza, amelyek az itthoni problémák is.

Két dolog eléggé egyértelmű, hogy ez ma egy olyan alapprobléma, sőt azt gondolom, egyre inkább fokozódóan, amivel még mindig nem foglalkozunk elég fajsúlyosan, azért sem, merthogy a nem érintettek körében még kevesebb az információ arról, hogy milyenek a jelenlegi állapotok, mik a kutatási eredmények, milyen lehetőségei vannak azoknak, aki közelebbit akarnak tudni a drogproblémáról, egyszerűen csak általános állampolgári érdeklődésként.

Ezért ami említésre is került, és ami egyértelműen kiderül ebből a stratégiából is, hogy milyen nagyon fontos a kutatás és a tájékoztatás, azt gondolom, ez számunkra is folyamatosan szem előtt tartandó feladat lesz majd.

A másik ilyen, amit szerintem nekünk is folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy amit ez a bizonyos koordinációs bizottság végez, azt nekünk itthon is folyamatosan tenni kell, azaz szemléletében is és hatókörében is egy tárcaközi megközelítés kell. Azaz nemcsak egy területhez kötődik ez a probléma, hanem minden, a jövőben megalkotandó szabályozás kapcsán törvényi vagy végrehajtási utasítási körben ezt figyelembe kell venni.

Tehát ez egy nagyon komplex rendszer, és ezért is jó, hogy beszélünk nemcsak a stratégiáról, hanem arról is, hogy ez konkrétan milyen akciótervben valósul meg. Ismerjük mi ezt Magyarországon például az európai uniós pályázati rendszerekből, hiszen ott már ugyanúgy kell felkészülni egy pályázatra, hogy nemcsak stratégiát alkotunk, hanem akciótervet, határidőkkel, felelősökkel, mérhető eredményekkel, indikátorokkal.

Tehát én csak azt szerettem volna megerősíteni a hozzászólásomban, hogy annak ellenére, hogy az Európai Unióban keretszabályozásról beszélünk, én azt gondolom, hogy a mi itthoni teendőnk, ennek az eseti bizottságnak a teendője az, hogy egyrészt végignéz, amit most elkezdtünk az első két-három alkalommal, minden olyan dokumentumot, ami az előző időszakban készült, másrészt pedig ennek a stratégiának az általam is említett szemléleti vonatkozásait és gyakorlati ügyeit is majd konzekvensen végigviszi a munkában. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Nem tudom, viszontválasz van-e?

DR. FELVINCZI KATALIN miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Minimális, hogyha szabad. (Elnök: Abszolút!)

Az egyik, hogy ugyan nem akciótervnek hívjuk, hanem kormányhatározatnak, de végül is a kormányhatározatot az akcióterv volt hivatott megalapozni. Az más kérdés, hogy mint mondottam, egy akcióterv külleme, belső logikája, megfogalmazásai kicsit idegen az államigazgatásban szokásos nyelvezettől, és ebből is adódik, hogy lehetséges, hogy nem ismerünk rá.

Amikor ránézünk egy kormányhatározatra, akkor nem biztos, hogy evidens, hogy egy akciótervet látunk, de a szándék mind a 1036/2002., mind a 1129/2004. számú kormányhatározat esetében az volt, hogy egy akciótervet jelenítsünk meg felelősökkel, határidőkkel. Az más lapra tartozó dolog, hogy milyen mértékben sikerült ennek a megvalósítása. Ez az egyik.

A másik, amit szerettem volna megemlíteni, hogy természetesen nemzeti szinten is tisztában vagyunk azzal, hogy tárcaközi koordinációban kell ezt megtenni, a magyar nemzeti stratégiai program megvalósítása is csak tárcaközi koordinációban képzelhető el. Ezért is van Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságunk, és ezért is van egy olyan tárca jelen pillanatban, amelyik egyenlő az egyenlők között. Ez most éppen a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, amelyiknek az a feladata, hogy kormányzati szinten biztosítsa a kábítószerügyi koordinációt.

Magyarország nemzetközi kapcsolatai a kábítószerügyek területén

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, akkor én meg szeretném köszönni a bizottság nevében a segítséget és ezt a tájékoztatót.

Áttérnénk a második napirendi pontra. Köszöntöm dr. Molnár Balázst, a minisztérium munkatársát, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság nemzetközi szakbizottságának elnökét, akit arra kértünk, hogy mutassa be nekünk Magyarország nemzetközi kapcsolatait a kábítószerügyek területén. Öné a szó!

Dr. Molnár Balázs munkatárs szóbeli tájékoztatója

DR. MOLNÁR BALÁZS munkatárs (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm az eseti bizottságot. Igyekezni fogok röviden összefoglalni a kábítószerügyi szakterület nemzetközi kapcsolatait. Kezdeném az európai uniós kapcsolatokkal, talán ez a legadekvátabb. A Kábítószerügyi Horizontális Munkacsoportról nem mondanék többet, mint amit a miniszteri megbízott asszony már elmondott. Uniós csatlakozásunk óta veszünk részt a munkájában, nagyon érdekes időszakban csatlakoztunk, amikor a jelen pillanatban hatályos stratégiát elkezdték tárgyalni.

Amint már szintén említette a miniszteri megbízott asszony, a TROIKA-találkozókon igyekszünk részt venni. Ebből a nyugat-balkáni térség különösen érdekes a számunkra, talán nagyobb jelentőséggel bír, mint például a latin-amerikai országokkal folytatott TROIKA-megbeszélés.

Hagyományosnak tekinthetők immár a drogkoordinátor-találkozók, minden uniós elnökség rendez ilyen találkozót. Az előző elnök, Finnország Brüsszelben kerített erre sort egy egynapos konferencia keretében, ahol a civil szervezetekkel, a civil világgal történő együttműködés volt a fő téma. A mostani német elnökség pedig Berlinben, május 13-15. között fog erre sort keríteni, ezen a szakterület képviseltetni fogja magát.

Ami talán előremutató, hogy a soron következő portugál elnökség kapcsán a miniszteri megbízott asszonynak már van egy meghívása Lisszabonba, miszerint egy szeptemberi konferenciára felkérték arra, hogy mint Portugália mellett az egyetlen külső stratégiaelemzést végeztető ország, mutassa be a tapasztalatait. Tehát ebből látszik, hogy azért ezek az elnökségi munkák nagymértékben összefolynak, már most nagy arányban dolgoznak a portugálok, sőt már a szlovénok is, akik őket követik majd, tehát ez a 2011-ben esedékes magyar EU-elnökségre vonatkozik. Nincs messze, és nagyon fontos feladatokat ró ránk időben is.

Ezenkívül működik az Unió szakosított szerve, a Lisszabonban székelő Európai Unió Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja, amelyet EMCDDA név alatt szoktunk ismerni. Ennek az igazgatótanácsi tagja a miniszter megbízott asszony, a mindenkori magyar drogkoordinátor, szintén a csatlakozásunk óta. Ezenkívül ennek a központnak a tudományos bizottságában dr. Rácz József úr képviseli hazánkat.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetével folytatnám. Először a folyamatos feladatot ismertetném, miszerint a szakterületünk koordinálja az egyéves és a kétéves ENSZ-nek készülő jelentések elkészítését. Az egyéves jelentéseket az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnügyi Hivatala, az UNODC számára készítjük, míg a kétéves jelentést a CND számára. Ez komoly koordinációs munkát igényel, számos minisztérium és országos hatáskörű szerv érintett ezekben a kérdésekben. Ezeket a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság Nemzetközi Szakbizottsága összesíti, amennyiben szükséges, segít az angol nyelvre fordításában és kiküldi az ENSZ szakosított szerveinek.

2007. március 12-16. között ülésezett Bécsben az ENSZ Kábítószer Bizottsága, ez volt az 50. jubileumi ülésszaka. Ezen az ülésszakon az Egészségügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, továbbá az Egészségügyi Engedélyezési Közigazgatási Hivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal és a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet képviseltette magát. Sajnos visszatérő probléma, hogy a kínálatcsökkentési oldal képviselete nem volt megoldott az ülésszakon.

Magyarország, ebben az évben utoljára a CND teljes jogú tagjaként vett részt az ülésszakon, a következő éveket tagság nélkül fogjuk eltölteni; szintén jelen leszünk a konferencián, de nem leszünk teljes jogú tagok, nem lesz szavazati jogunk. A 2011-es EU-elnökségünk idejére szükséges majd, hogy amennyiben első féléves elnökséget kap Magyarország, akkor CND-tagként tudjon majd szavazni az EU nevében.

Az UNGASS-értékeléssel kapcsolatosan történt magyar hozzászólás az ülésszakon, amit az ENSZ melletti misszió vezetője, Zanathyné Martin Györgyi ejtett meg. Ebben hangsúlyozta, hogy Magyarország szerint a civil társadalom szerepe ebben az értékelési folyamatban. Ott már jeleztük, hogy szakmailag és anyagilag is támogatjuk az NGO-k civil társadalmi szemszögéből értékelendő UNGASS-elemzés végrehajtását.

Magyarország az EU-tagállamokkal együtt vállalt társzerzőséget a CND határozataiban. A magyar delegáció vezetője szintén miniszteri megbízott asszony volt, kétoldalú megbeszélést folytatott az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnügyi Hivatalának vezetőivel, a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Testület elnökével, ezen kívül a bécsi ngo-bizottsággal, a Wienna NGO Commettee on Drugs illetékes vezetőivel. Ezen kívül találkozott még a magyar delegáció a kolumbiai, illetve az ukrán delegációval is.

Fontosnak tartjuk még megemlíteni, hogy a szakterület kapcsolatokat ápol az Európa Tanács Pompidou-csoportjával. Ennek állandó levelezői tisztségére Demetrovics Zsolt urat - aki itt velem szemben foglal helyet - jelölte a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság. 2006. november 27-28-án sor került egy miniszteri találkozóra, ahol Forgó Györgyné szociálpolitikai szakállamtitkár az SZMM képviseletében volt jelen az állandó levelező úrral együtt. Ezenkívül az Európa Tanács Pompidou-csoportjának prevenciós platformjában is igyekszünk aktív részt vállalni, ezen szintén Demetrovics Zsolt úr vesz részt; ez a konferencia április 16-17-én volt Párizsban.

Multilaterális együttműködéseink. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy sikerül európai bizottsági segítséggel újjáéleszteni az informális koordinációs csoportot, amelynek alapító tagállamai között jegyezhetjük Magyarországot. Ez 2003 novemberében alakult Dubrovnikban, és ezen a már említett nyugat-balkáni trojka-megbeszélésen ismételten elhangzott, hogy nagyon gyönge az önérvényesítő regionális szerveződése a Nyugat-Balkán országainak. Ezért van az, hogy a Bizottság megpróbálja szervezésben és anyagiakban felkarolni ezt az együttműködést. 2007. május 7-8-án lesz egy e-konferencia Horvátországban, amelyen szintén részt vesz Magyarország is, és igyekszünk elősegíteni, hogy újra beindulhasson a munka ebben a csoportban.

Bilaterális együttműködéseink között Horvátországot említeném először. Juretic kábítószerügyi koordinátor asszony meghívásából delegáció vett részt egy szakmai megbeszélésen Zágrábban, amelyet Topolánszky Ákos úr, az NDI igazgatója vezetett. Ennek az ülésnek a fő témája a regionális, a megyei, illetve a helyi kábítószer-politikák kialakítása volt. Miután ez a megbeszélés nagyon jó hangulatban és előremutató keretek között zajlott, ezért mindenképpen viszontmeghívással fogunk élni a horvát fél felé még 2007-ben.

Romániával kapcsolatban 2005. október 28-án a magyar és a román kábítószerügyi koordinátor együttműködési megállapodást kötött. Ennek megfelelően már két szakértői találkozóra került sor, az elsőre Félixfürdőn Romániában, a másodikra Nyíregyházán. A magyar fél igyekezett a határ menti városok kábítószerügyi egyeztető fórumainak képviselőit mindkét konferencián vendégül látni. Így a debreceni, a gyulai és a nyíregyházi egyeztető fórumok képviselői, a minisztérium, illetve a Drogmegelőzési Intézet munkatársai képviselték a magyar felet. A következő, Temesvárra tervezett találkozó egyeztetését a napokban kezdtük meg a román féllel.

Egypár szót szólnék a konferenciákról, amelyeken részt vettünk az utóbbi időben. 2006. szeptember 5-7. között Turkuban, Finnországban a finn elnökség rendezett egy konferenciát, amelynek a legnagyobb jelentősége talán az volt, hogy egy tágabb, összeurópai kontextusba kívánta helyezni a kábítószer-probléma megtárgyalását. Így számos olyan nem EU-tagállam és nem csatlakozásra váró tagállam képviselői is jelen voltak, például említhetem Svájcot, Fehéroroszországot, Ukrajnát, akik nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ne csak a szokásos körben vitathassuk meg a kérdéseket. Érdekesség még, hogy a konferencia tapasztalatait az Európa Tanács Pompidou-csoportjával karöltve kívánja elemezni az EU finn elnöksége.

A Correlation Network 2006. október 26-28. között Dublinban szervezett szemináriumot, melynek címe "Hallasd a hangod - befolyásold a politikát!" volt. A nemzetközi szeminárium a különböző marginalizálódott társadalmi csoportokkal, köztük a droghasználókkal foglalkozó civil érdekvédelmi és szakmai szolgáltató szervezetek, valamint a felelős politikai döntéshozók közötti kommunikáció elősegítését tűzte zászlajára.

A Nemzetközi Társaság a Kábítószer-politika Elemzésére 2007. március 22-23-án Oslóban rendezett konferenciát, amelyen szintén képviseltettük magunkat.

Amennyiben kérdésekre tudok válaszolni, szívesen megteszem.

Kérdések, válaszok

ELNÖK: Köszönjük szépen az igen tartalmas beszámolót. A képviselők, szakértők részéről van-e valakinek kérdése, észrevétele ezzel kapcsolatban? Tessék!

SÁROSI PÉTER szakértő: Nagyon pozitívnak tartom, hogy a kormány támogatta a kábítószerügyi bizottságban a civil társadalommal való együttműködést az ENSZ keretében. Illetve azt is pozitívnak tartom, hogy a kormány határozatot hozott arról, hogy négy civil képviselőnek kell a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságban megfigyelőként, illetve állandó tagként szerepet vállalnia. Ugyanakkor szerintem még lehetne javítani a KKB viszonylatában a transzparencián, az átláthatóságon. Ezt egyébként már javasoltuk is, hogy esetleg a határozatokat, a KKB határozatait nyilvánosságra lehetne hozni a KKB titkárságának honlapján, hogy kicsit átláthatóbbá és követhetőbbé váljon a civil társadalom számára az, ami itt történik.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérjük a válaszokat.

DR. FELVINCZI KATALIN miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezzel az utóbbi felvetéssel kapcsolatban a KKB időbeni transzparenciáját illetően azt tudom mondani, hogy a KKB ebben az évben nem ülésezett, mert most született meg az új kormányhatározat, és még nem választottuk meg a civil képviselőket. Ettől az évtől kezdődően, szinte függetlenül a felvetéstől, magunk is gondoltunk erre: minden ilyen jellegű dokumentumot fel fogunk tenni a honlapra.

Azt egyébként szeretném jelezni, hogy az éves kábítószer-jelentésben a KKB-ról szóló beszámoló mindig listába szedi, hogy milyen határozatokat hozott a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság az adott évben.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs további hozzászólás (Nincs.), akkor köszönjük szépen a tájékoztatót.

Áttérünk a következő napirendi pontunkra, hiszen már most is szó esett arról, hogy milyen kapcsolataink vannak az Unióval, illetve az Unió kábítószerügyi központjával kapcsolatosan milyen kötelezettségeink vannak, az éves jelentést ezzel kapcsolatban megküldjük a Drog Fókuszponthoz.

Köszöntöm Nyírády Adriennt, a Fókuszpont igazgatóját, és Varga Orsolyát, az intézet munkatársát. Nyírády Adrienné a szó.

A Nemzeti Drog Fókuszpont bemutatása

Nyírády Adrienn, a a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatójának tájékoztatója

NYÍRÁDY ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: (Az előadást vetített képekkel kíséri.) Jó napot kívánok. Nyírády Adrienn vagyok, 2004 októberében lettem megbízott vezetője a Fókuszpontnak, 2005 szeptembere óta vagyok kinevezett igazgatója. 2004 januárja óta létezik egyáltalán a Fókuszpont Magyarországon.

Először arról beszélnék, hogy mi is ez az iroda, utána pedig - ahogy a napirendben is szerepelt - a 2006-os jelentésről, ami a 2005. évről szól.

Ahhoz, hogy teljes körű tájékoztatást adjak a Fókuszpont mibenlétéről, tevékenységéről, kicsit távolabbról kell kezdenünk a történetet, mégpedig a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központjától. Ez az EU-nak az egyik decentralizált intézménye, Lisszabonban van a székhelye, és az a feladata, hogy az európai kábítószerhelyzetet monitorozza; ez itt fel is van sorolva. Teszi ezt úgy, ami a legfontosabb az egész történetben, hogy összehasonlíthatóak legyenek az adatok, tehát ehhez kidolgozza azt a módszertant, ahogyan elvárja, hogy az indikátorok mentén az adatokat a tagállamok gyűjtsék, s ebből adódóan azonos módon, azonos adatok lesznek összegyűjtve és nekik prezentálva, így összehasonlító elemzéseket tud készíteni az összeurópai helyzetről.

Az EMCDDA egy hálózatot működtet. Minden tagországban van egy ugyanilyen fókuszpont, ugyanilyen iroda, mint amilyen mi vagyunk. Ez az európai uniós csatlakozással együtt kötelező feladat volt a számunkra is. Az a dolga ennek az irodának, hogy az adatokat, információkat biztosítsa a központ számára, illetve a központtól érkező információkat, bármilyen elemzést vagy adatot, ami fontos vagy fontos lehet a hazai szakemberek számára, azt pedig az országban terítse.

A küldetésünket úgy fogalmaztuk meg 2004-ben, hogy más intézményekben keletkező adatokat gyűjtünk össze, dolgozunk fel, és nemcsak a nemzetközi színtérre, hanem nyilvánvalóan a hazai szakemberek számára is és a hazai igényeket kielégítendő is.

Nem volt arra lehetőség, hogy oda a helyszínre eljöjjön a bizottság, de itt látható az iroda felépítése. A legtöbb tagállamban ezek valóban pici irodák, ahogy itt is látszik, összesen hatan vagyunk. Emellett egy droginformációs rendszert működtetünk, vagy mondjam úgy, hogy szakértői hálózat áll folyamatos kapcsolatban velünk, akik vagy az adatok felett rendelkeznek, vagy pedig a szakértelmükkel segítik azt, hogy megfelelő információk kerüljenek ki a Fókuszpontból.

Helyileg a Fókuszpont az Országos Epidemiológiai Központban van, pontosabban szervezetileg, amely az Országos Tisztifőorvosi Hivatal alá tartozik, így aztán a legfelsőbb szervünk az Egészségügyi Minisztérium; ugyanakkor a KKB egyfajta jóváhagyó-ellenőrző funkcióval is rendelkezik.

A feladatunk egyrészt az - főleg, amikor indult a Fókuszpont -, hogy felmérjük, itthon milyen információk állnak rendelkezésre, mi az, ami hiányzik az európai uniós követelmények szerint, és hogyan fogjuk tudni ezeket pótolni. Gyakorlatilag ma azt tesszük, hogy minket kiképeztek ezekre a módszerekre meg ezeknek az indikátoroknak a működtetésére, és ha szükséges, a hazai adatgyűjtési rendszert próbáljuk változtatni, ami hiányzik, azt igyekszünk pótolni, ami pedig megvan és megfelelő, azzal az információval pedig élünk, és biztosítjuk ezt azoknak, akik szeretnék megismerni.

A cél az minden egyes Fókuszpont esetében, hogy egy olyan központ legyen az országban, ami a droggal kapcsolatos adatokat, információkat gyűjti és szolgáltatja, tehát hogy a szakemberek egyetlen helyről kapják meg a számukra fontos információkat, úgy, ahogy ők azt kérik, igénylik. Emellett, tehát a hazai helyzet feltérképezése és bizonyos változtatások vagy pótlások kivitelezése után párhuzamosan részt veszünk az EMCDDA munkájában is. Tehát a nemzetközi színtéren éppúgy jelen van a Fókuszpont, mindenféle ad hoc kérések, kérdések megválaszolásában, vagy pedig új nemzetközi projektek indításában.

Azt szoktam mondani, hogy a Fókuszpontnak van egy adatgyűjtő központ funkciója - ez látható a kiosztott anyagokban is - és van egy módszertani központ funkciója. Az adatgyűjtés ezen a tíz területen zajlik, ami itt látható. Ez gyakorlatilag lefedi a nemzetközi igényeket, követelményeket, és elég jól lehatárolható területek voltak, így aztán a kollégák között ez felosztásra került, mindenki tudja, hogy melyik az ő szakterülete, és annak végül is Magyarországon ő a leginkább tudója, ismerője.

A módszertani feladatok az indikátorok, ezek adatgyűjtési rendszerek. Összesen hatot különböztet meg az európai központ, és elvárja a tagállamoktól, hogy ennek megfelelő adatokat szolgáltasson. Mint mondtam, a célt meghatározza az Európai Unió, hogy hogyan jutunk el oda, azt nem. Azt tudjuk ma mondani, hogy a "populációs vizsgálatok" nevezetű indikátor működik, már évek óta működik; a "problémás kábítószer-fogyasztás" szintén működik, de ez még, azt mondhatom, hogy részben. A "kezelési igény" indikátor egy egészségügyi miniszteri rendelettel 2006. május 9-én elindult. A "fertőző betegségek" indikátor még nem működik. A "halálozás" indikátornak most már a technikai feltételeit megteremtettük, de folyamatos képzések zajlanak, teljes egészében 2008-tól fog elindulni. A "korai jelzőrendszer" pedig már a Fókuszpont második évétől működött.

Itt vannak az eredmények, végül is ebből a munkából mi következik. Egyrészt az éves jelentés, amely részben a minisztérium által már szétosztott jelentésnek is részét képezi, de hoztunk belőle példányt. Ez nem pontosan ugyanaz, ami az Európai Unió által megkövetelt jelentés, nem tökéletesen fedi azt, ami nálunk, Magyarországon mint hazai kábítószer-jelentés megjelenik. Ezenkívül működtetjük a kulcsindikátorokat. Miután nagyon sok adat gyűlik össze nálunk, nagyon sok információ, és a szakembergárda is velünk dolgozik, ezért tudományos publikációk jelennek meg. Ami kimaradt az éves jelentésből, mármint az Európai Uniónak küldött éves jelentésből, de fontosnak ítéljük vagy igény van rá, akkor az megjelenik a hírleveleinkben. Ezenkívül több módszertani útmutatót fordítottunk már le, és igyekszünk Magyarországon is terjeszteni és megtanítani vagy meghonosítani. Ezek főleg egyébként az indikátorokhoz kötődő útmutatók. Sajtófigyelést is végzünk; és azt kell mondjam, hogy sok, egyre több ad hoc kérés érkezik hozzánk, aminek én nagyon örülök. Mert valóban az a cél, hogy egy adott pontból kapják a szakemberek az információt, hogy mi legyünk az a hely, ahová lehet kérdést intézni, és ahonnan a válasz érkezik arra, hogy mi a helyzet ma Magyarországon.

Ennyi lenne a Fókuszpont tevékenységének bemutatása. Várom a kérdéseiket.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Köszönjük azt is, hogy ilyen gyorsan meg tudtuk szervezni ezt a mai napot, és el tudott jönni a bizottsági ülésünkre, hogy ezt a tájékoztatót el tudja mondani.

A képviselőktől kérdezem, van-e valakinek kérdése kimondottan a működéshez.

Nekem azért lenne két kérdésem. A szóbeli kiegészítésben hallottuk, azt mondta, hogy különbözik a hazai és az uniós drogjelentés. Meg lehet-e fogalmazni, hogy mely pontokban, miben?

A másik kérdésem pedig az lenne, hogy az ad hoc kérdések általában honnan érkeznek, ezek milyen jellegűek? Ha erről többet lehetne hallani! Illetve honnan tudják, hogy önökhöz fordulhatnak, hol jelennek meg önök? Én személy szerint a honlap kapcsán találkoztam önökkel, de nem tudom, hogy más formában is megjelennek-e a nyilvánosság előtt?

NYÍRÁDI ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: A különbség az EMCDDA-nak, az Európai Uniónak küldött jelentés és az itthon, könyv formában megjelenő jelentés között úgy néz ki, hogy az Európai Unió 30-40 oldalas útmutatót ad, egészen precízen, konkrétan megfogalmazva a fejezeteket, az alfejezeteket és azok tartalmát, hogy mire kíváncsi. Még a terjedelmét is megszabja, tehát 70-100 oldalt kérnek.

Ennél több információ szokott összegyűlni, amikor az év folyamán az előző évről mi gyűjtjük az adatokat. Sajnos egyszerűen ki kell hagyni belőle azokat, amiket az Európai Unió nem kér. Ugyanakkor fontosnak találjuk, ezért az itthoni jelentés kereteibe, azt gondoljuk, belefér, és akkor belekerül. Tehát egyrészt nagyon konkrét az, hogy mit kér az EU, se többet, se kevesebbet, másrészt a terjedelmi korlátai is nagyon erősek, és ezért egyszerűen rövidebb az a jelentés, amit az EU-ba küldünk. (Dr. Felvinczi Katalin: A struktúrabeli különbség...)

A struktúrában igen komoly különbség van. Amit mi az Európai Uniónak kiküldünk, az a nemzetközi útmutató alapján készül, ami az összes többi országban is pontosan ugyanúgy van. Ezért ha megnézi az ember a többiek jelentését, azonnal összehasonlítható még alfejezet szinten is az információ. Teljesen egyformák ezek a jelentések, amik az EU tagjaitól kikerülnek. Itthon pedig a stratégia úgymond tartalomjegyzékét követi a jelentés, de az információ nyilván ugyanaz, ami odatartozik.

A második kérdés az ad hoc ügyek voltak. Az ad hoc kérdések egyrészt nemzetközi jellegűek: ha más fókuszpontoknak segítségre van szüksége, a magyarok úgymond már elég jók a populációs vizsgálatok területén, már hosszú évek óta megbízható vizsgálatok készülnek, és ennek a módszertanát, sőt kérdőívét kérik el tőlünk. Tehát ha a litvánok felnőttvizsgálatot akartak csinálni, akkor tudták, hogy ez nálunk jól működik, és kérték, hogy küldjük el nekik a kérdőívet. Vagy ha más fókuszpontok valamilyen tanulmányt vagy összehasonlítást készítenek, és szükségük van olyan speciális magyar adatokra, amik a jelentésben egyébként nincsenek benne, tudják jól, hogy nekünk hozzáférésünk van, ahogy nekik is, minden egyébhez, és akkor ezekre válaszolunk.

Hogy ez hol jelenik meg? Elég sok energiát fektettünk abba az elmúlt 3 évben, hogy megismerjenek bennünket. Először is, azt gondolom, hogy a legtöbb kábítószer-probléma tárgykörében szervezett konferencián ott vagyunk, többnyire valamilyen előadást tartunk az EU-s standardokról, vagy a hazai helyzetről összefoglaló előadásokat. Emellett a hírlevelünk ma körülbelül 400 címre megy el. Tehát én azt gondolom, hogy ez igen tetemes szám ebben a pici országban, hogy 400 olyan ember, aki valamilyen úton-módon a drogüggyel foglalkozik, látja, kapja ezt a hírlevelet.

Tényleg azt gondolom, hogy ez a két felület az, ami hozzásegített bennünket ahhoz, hogy drogügyben vagy drogterületen ma már senki nem kérdezi meg tőlem, hogy mi az a fókuszpont, míg 3 évvel ezelőtt ez számtalan szituációban megtörtént.

Hazai ad hoc kérdések is szoktak jönni a minisztériumoktól, vagy a Szociális Minisztérium, vagy az Egészségügyi Minisztérium részéről, főleg akkor, ha nemzetközi információra van szükség, hogy bizonyos feladatokat hogyan oldanak meg Európában, és akkor körbekérdezzük, mert nekünk van ehhez hozzáférésünk, és akkor ezt meg tudjuk válaszolni.

Szakemberek is szoktak hozzánk fordulni, amikor a saját területükön vagy a saját tanulmányukhoz éppen készülő publikációjukhoz szükség van valamilyen nemzetközi, európai információra, aminek nem tudják pontosan a csatornáját, hogy hogyan érhetnék el, és akkor mi azt megtaláljuk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Én azt kértem munkatársaimtól, hogy abban majd kérünk szépen segítséget, hogy ezt a hírlevelet a bizottság tagjai és szakértői is megkaphassák minden hónapban, és át tudják tanulmányozni.

Azt javaslom, hogy akkor térjünk rá a következő napirendi pontra... (Szomor Katalin: Elnézést, a szakértők kérdezhetnek még?) Természetesen, tessék!

SZOMOR KATALIN szakértő: Én két dolgot szeretnék megkérdezni, az egyik az indikátorokkal kapcsolatos, a másik a fókuszpont költségvetésével, mert azt egyik előre megküldött iromány sem tartalmazza, hogy konkrétan milyen támogatásokban részesül a fókuszpont, márpedig úgy gondolom, egy ilyen beszámolónak ez szerves részét kell, hogy képezze. (Nyírády Adrienn: Benne van a kiküldött anyagban...) Nem találtam meg a pénzösszegeket.

Egy általános megjegyzés. Az Európai Unió évente körülbelül 110 ezer euróval támogatja ezt (Nyírády Adrienn közbeszólása.), mert ez rendeletben szerepel. Ez érdekelne konkrétan, és hogy milyen egyéb szervekkel, tehát hogyan folyik az együttműködés például a KKB-val, vagy más tárcák adnak-e támogatást?

A másik dolog pedig, hogy mi annak az oka, hogy a HIV és a hepatitis eredmények hiányosan jelennek meg Magyarországról? Az Egészségügyi Minisztérium rendszeresen és folyamatosan, éveken keresztül biztosított támogatást a vizsgálatok elvégzésére.

A harmadik kérdésem pedig az, hogy a halálozást illetően Magyarországon volt egy kialakult rendszer, amibe a különféle gyógyszerekkel visszaélő emberek adatait is beszámolták. Tudom, hogy az EMCDDA ezt nem kéri, de miért nem számoljuk ezt továbbra is legalább hazai célra?

ELNÖK: Tessék!

NYÍRÁDI ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: A költségvetés 50-50 százalékban a magyar állam és az EMCDDA-val kötött támogatási szerződésünk, máshonnan nem kapunk támogatást. Ez az összeg ma 97 ezer 222 euró az EMCDDA részéről, és 26 millió forint az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal részéről.

A fertőző betegségek adatai. A fókuszpont minden éves jelentésében csak és kizárólag az előző évre néz vissza, tehát amik korábbi szűrési adatok voltak, azok akkor szerepeltek a jelentésben, vagy esetleg ön annyira korábbi adatokról beszél, hogy még nem létezett a fókuszpont.

A mostani adatok igen hiányosak, ezzel tökéletesen tisztában vagyunk. Most meg fogom mutatni, hogy a 2005. évről mit tudunk, és fogják látni önök is, hogy ez is nagyon minimális. Ennek két oka van.

Az egyik az, hogy kevés a szűrés Magyarországon, tehát mi az adatgyűjtésért vagyunk felelősek. Adatot tudunk gyűjteni azokról, akik tesztelve voltak. Tehát ha nem voltak tesztelve, akkor mi teljes egészében tehetetlenek vagyunk. A másik pedig egy olyanfajta gyakorlat, hogy habár elküldik a kezelőorvosok a droghasználókat tesztre, de nem írják rá, hogy kik a droghasználók, ez sehonnan nem derül ki.

Ez az egy pont rejtve marad, innentől kezdve nem tudjuk, hogy a tesztelt emberek közül hány százalék volt valóban droghasználó, és így nem tudjuk jelenteni őket mint szűrésen részt vett egyéneket.

ELNÖK: Igen, tessék!

SZOMOR KATALIN szakértő: Röviden említeném meg, mivel az Egészségügyi Minisztériumban dolgoztam, és gondoskodtam arról, hogy meglegyenek a szűrésekre a pénzek, amiket megkapott az OTH, illetve az ÁNTSZ, ezért nem tudom ezt az utolsó választ értelmezni.

Köszönöm.

ELNÖK: Esetleg kaphatnánk egy pontosítást?

SZOMOR KATALIN szakértő: Évente körülbelül 10 millió forintot kapott az ÁNTSZ arra, hogy elvégezze a drogosok szűrését, sok éven keresztül. Ezért nem tudom azt értelmezni, hogy akkor miért nem végezték el a szűréseket. Azt hiszem, ezért nem a beküldő orvost lehet hibáztatni.

NYÍRÁDY ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: Az a helyzet, hogy én itt nem az ÁNTSZ és az OTH képviselője vagyok, hanem az adatgyűjtés képviselője. Aki nem lett megszűrve, arról nem tudok adatot szolgáltatni. Ezt akkor tőlük kellene megkérdezni.

ELNÖK: Ezt meg fogjuk tenni, köszönöm szépen.

A javaslatom tehát az volt, hogy térjünk át a következő napirendi pontunkra - tegyük ezt!

Az EU Kábítószerügyi Központja (EMCDDA) 2006. évi éves jelentésének ismertetése

Nyírády Adrienn, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatójának tájékoztatója

NYÍRÁDY ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: Jó. A cél első körben az volt, hogy csak 2005-ről beszélek és arról a jelentésről, amelyet az Európai Uniónak kiküldtünk a 2005. évről, de időközben kicsit módosítottam a koncepciót, hogy picit átfogóbb képet kapjunk arról, ma hol tartunk, mert nem biztos, hogy ha csak a legújabb fejleményeket ismertetem, akkor követhető lesz az előadás.

Az első indikátor az egyik legfontosabb, amelynek mentén az adatgyűjtés folyik, a drogfogyasztás a populációban, mégpedig az iskoláskorú populációban és a felnőtt populációban. Az utolsó, iskolás korban végzett vizsgálat 2003-as, ezért ma ennek az adatait tudom megmutatni. A legújabb adatfelvétel jelenleg zajlik, ennek eredményei valamikor augusztus végére lesznek meg. Tehát azt tudjuk, hogy amint az ábra mutatja, a magyarországi középiskolás, konkrétan 16 éves fiatalok körében 1995-2003 között a tiltottszer-fogyasztás milyen mértékben változott. A legfölső, enciánkék vonal az összes tiltott szer, alatta pedig pirossal a kannabiszszármazékokat látjuk, majd pedig a következő kékkel a gyógyszerfogyasztást. Tehát a magyarországi középiskolások körében még mindig, továbbra is a marihuána a legnépszerűbb drog. Egyébként az 1999-2003 között történt változásra a kutató azt a magyarázatot adta vagy azt a következtetést vonta le, hogy leginkább a lányok járultak hozzá ehhez a növekedéshez, tehát a fiúknál nem volt olyan jelentős a fogyasztás. És sajnos nálunk tradicionális a gyógyszerfogyasztás a fiatalok körében is, tehát nemcsak a felnőtt populációban, hanem a fiatalok között is. Ezen kívül az amfetamin és az ecstasy, a diszkódrogok vagy partidrogok néven emlegetett szerek fogyasztása nő még, de nem olyan mértékben, mint ezeké.

Budapestről sokkal több adatunk van, mint országosan. 2005-ben volt az utolsó ilyen vizsgálat; szintén 10. évfolyamos, tehát 16-17 éves diákokról beszélünk. A megállapítás végül is az, hogy tizenhárom év alatt háromszorosára nőtt a prevalenciaérték, vagyis a fogyasztási gyakoriság. Szintén az összes tiltott szer a legfölső vonal, a marihuánát látni alatta. Nagyon hasonló képet mutat, mint az országos vizsgálat.

A következő a felnőtt populáció. Eddig két ilyen országos felmérés volt, 2001-ben és 2003-ban. A következő jelenleg zajlik, tehát ennek sem tudjuk még az adatait. A felnőttek körében is ugyanúgy a marihuánafogyasztás növekedése figyelhető meg, illetve az ecstasyé és az amfetaminszármazékoké; az összes többi szeré gyakorlatilag nem változott ezen időszak alatt. Még azt tudtuk meg 2005-ben, hogy a honvédség körében egy hasonló módszertannal zajlott felmérés alapján az derült ki, hogy 20 százaléka a szerződéses állománynak fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, ami majdnem a duplája annak, mint ami a normál populációban tapasztalható.

A következő témánk - az előadásban is követem az európai uniós útmutatót, tehát ennek megfelelő struktúrában hangzanak itt el az információk -: a második tehát a prevenció. 2005-ről azt tudjuk, hogy az ICSSZEM-OM pályázati rendszerében - most már SZMM-OKM pályázati rendszerében - 2001-ben 309 iskola vett részt, ami 114 ezer diákot jelent, tehát körülbelül ennyien vettek részt prevenciós programban. Az iskolai színtéren folyó programokról egy teljes körű, jól működő, elektronikusan is feldolgozott adatbázisunk van. Ez szinte egyedülálló egyébként Európában, ez tehát egy olyan példa, amelyet mi szoktunk előadni nemzetközi konferenciákon, hogy igen, fel lehet építeni olyan adatbázist, ami az ország összes prevenciós programját tartalmazza.

Amiről kevesebb információnk van, de megpróbálkoztunk vele 2005-ben, hogy a célzott prevenciós programokra fényt derítsünk, hogy hol és milyen célcsoport számára folynak ezek a programok. 54 olyan szervezetet találtunk, amelyek főleg szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekeivel és ilyen közösségekben dolgoznak, tanácsadást, felvilágosítást, alternatív szabadidő-eltöltési módokat kínálva. Ezenkívül a célzott prevencióhoz tartoznak a partiszervizek, a bv-intézetekben zajló prevenciós programok, a honvédségnél és munkahelyeken zajló prevenciós programok. Ezekről van szó az önöknek is szétosztott jelentésekben.

2005 volt az az év, amikor először tudtuk becsülni a problémás kábítószer-fogyasztók számát. Ez konkrétan, definíció szerint az opiát-, kokain- és/vagy amfetaminszármazékokat használó, illetve intravénás droghasználókat jelenti, ez tehát egy szűkebb csoportja a droghasználóknak. E becslés szerint, amely készült, országosan körülbelül 24 ezren lehetnek, és Budapesten 2000-2500 ember, akinek ezekkel a szerekkel súlyos problémája van. Ez teljes egészében megfelel az európai uniós elvárásoknak a módszertanát, a kivitelezését illetően, úgyhogy ez egy minden szempontból összehasonlítható adat volt; először tudtuk ezt Magyarországon produkálni.

Kezelési adatok. Itt öt év távlatában azt látjuk, hogy picit nőtt a kezelésbe került drogfogyasztók száma, de ez nem jelentős. Ez a 14-15 ezer közötti szám évek óta megvan, és az új betegek, új belépők száma nőtt valamivel jelentősebben. Ebben nyilván szerepe van az elterelés intézményének. A legnagyobb számban kannabiszhasználók és visszaélésszerű gyógyszerhasználók kerülnek kapcsolatba egészségügyi kezelőhelyekkel.

Itt kicsit részletesebben látható, melyek azok a szerek, amelyek miatt oda fordultak, ami miatt kezelésbe kerültek a droghasználók. Leginkább a kannabisz, ahogy látjuk az ábrát; aztán a visszaélésszerű gyógyszerhasználat, ahogy az előbb is mondtam, altatók, nyugtatók. Megint csak azt kell mondanom, hogy nem szabad elfelejtenünk, az elterelés ide számolódik be statisztikailag, tehát az kezelésnek minősül, úgyhogy az eltereltek gyakorlatilag megjelennek ezekben az adatokban.

Ez csak az elterelés, az összes többi klienstől elkülönítve; főleg kannabisz miatt kerültek ide. Itt pedig az amfetamin, ecstasy jelenik meg még, a partidrogok.

Az ellátórendszerről tényleg csak egy gyors kép: az Egészségügyi Minisztérium alá tartozó intézmények jelentenek ebbe a rendszerbe ma még. Az ábra legfontosabb üzenete, hogy a droghasználók túlnyomó része járóbeteg-ellátás keretében veszi igénybe ezt a szolgáltatást.

Megint csak visszatérve 2005-re: Szolnokon nyílt egy új járóbeteg-ellátó központ. Ezenkívül a metadonkezelésről azt tudjuk, hogy 2001-ben 766 kliensük volt, túlnyomórészt Budapesten. Az NCSSZI készített egy igen széles körű felmérést, hogy szociális intézményekben, egyáltalán hol jelennek meg kábítószer-fogyasztók, annak az eredményeit tartalmazza még a jelentés. Egyrészt van tehát információnk az egészségügyi intézményekről, e felmérés által pedig a szociális intézményekről is lett: leginkább a nappali ellátásban, illetve a rehabilitációs intézményekben jelennek meg.

Két indikátor: a halálozás és a fertőző betegségek. A halálesetekről azt tudjuk, hogy 2005-ben tizenhárom heroin-haláleset volt, míg 2004-ben nyolc. 2005-ben hat amfetamin, három ecstasy, tehát kilenc amfetamin típusú, míg 2004-ben csak három. Ez a változás végül generálta azt a folyamatot, hogy az Országos Toxikológiai Intézet, illetve az Igazságügyi Orvostani Intézet felvette a kapcsolatot egyrészt a rendőrségi laborral, hogy történt-e valamilyen változás a szerek hatóanyag-tartalmában, tehát tisztábbak-e, és ezért fordulhatott elő, hogy több haláleset történt; utána pedig a kezelő intézményekkel, illetve az Egészségügyi Minisztériummal, hogy mi lehet az oka annak, hogy az amfetamin típus ugyan háromról kilencre, de végül is megháromszorozódott. Ezek kicsi számok, úgyhogy ezt azért óvatosan kell kezelni, de még nem volt ennyi az elmúlt években.

Fertőző betegségek. 79, illetve 82 embert teszteltek egész évben, ez az ÁNTSZ laboratóriumaiból érkezett információ, ezek a bejelentett esetek. Ez nyilván nagyon alacsony szám, és senki nem mondja azt, hogy ez a valós képet mutatja. Azt tudjuk és azon dolgozunk ma is, hogy javítsuk ennek a rendszernek a hatékonyságát, és az adatok megbízhatóbbak legyenek.

Ezenkívül érkezett hozzánk megkeresés a várandósság alatti droghasználattal kapcsolatban, illetve magzati drogszindrómával született babákról. Kezdeményeztünk egy kisebb kutatást Budapesten, a nagyobb szülészeti klinikákon, hogy találkoztak-e ezzel a jelenséggel, és ha igen, akkor hogyan kezelték. Itt láthatók az eredmények: a Schöpf-Mereiben 18 anya volt közel tíz év alatt; a Baross utcában pedig 2005-ben két olyan újszülött, aki függőként született, és ellátásra szorult. Egyébként semmiféle egyéb adatgyűjtést nem találtunk Magyarországon erre a problémára.

Következnek a válaszok az eddig megjelenített problémákra. Ma Magyarországon 13 tűcsereprogram működik, öt automata. Vizsgáltuk - ez egyfajta indikátora szintén az Európai Uniónak -, hogy átlagosan évente hány injektor/fő az a mennyiség, amelyet az ország biztosítani tud vagy amit igénybe vesznek. Ez a szám nálunk három év alatt gyakorlatilag a duplájára nőtt; kerestük rá a magyarázatot. Azt mondják a tűcsereprogramok vezetői, hogy több tűt visznek el a kliensek, és osztják szét azok között, akik valamilyen oknál fogva nem jelennek meg a programnak, tehát hogy másodlagos tűcsere folyik.

2005-ben egy új program indult Békéscsabán; Miskolcon megszűnt a tűcsereprogram, viszont van automata. Ez a tűcserés dolog pedig nálunk így néz ki, tehát ez az adatgyűjtés eredménye. Azt látjuk, hogy 2005-ben már 105 ezer tű az, ami kiosztásra került, ami a duplája a 2003-as mennyiségnek, viszont a kliensszám körülbelül ugyanannyi. Ezért is kaptuk azt a magyarázatot, hogy másodlagos tűcsere folyik. A kontaktok száma is alacsonyabb, mint az előző években, ami megint csak ezt a jelenséget támasztja alá.

Becserélési arányt is kértünk a tűcsereprogramoktól, ez is itt látható a táblázatban. Ez egyébként mind benne van a jelentésben.

A kábítószer-bűnözés, vagyis a kínálatcsökkentési oldal következik most. 7616 lezárult eset volt 2005-ben, 7 ezer elkövetővel, melyben 91 százalékos saját használattal összefüggő cselekmény volt.

A büntetés-végrehajtás intézményeiben gyakorlatilag 2005 volt talán az első év, amikor információt kaptunk arról, hivatalosan is kaptunk információt arról, hogy előfordult valamilyen kábítószer az elítéltek körében; legtöbbször csomagban vagy ruházatban találták meg.

A szociális ellátórendszer válaszai a következő táblázat. A 2005. év nagy előrelépés volt a szociális törvény módosítása után, a szakértői munkacsoport három iránymutatást is kidolgozott, ami, azt gondolom, három nagyon fontos dokumentum az ellátórendszer számára. Ezenkívül azt tudtuk meg, hogy Pécsett nyílt egy félutas lakás, Budapesten viszont be kellett zárni egyet. A foglalkoztatás területén is javult picit a helyzet, új védett munkahely, illetve egy új központ van kialakítás alatt itt, Budapesten.

Az utolsó téma a kábítószerpiac, ez az európai uniós jelentés utolsó fejezete. A lefoglalásoknál továbbra is a marihuána a leggyakoribb kábítószer. Ami említésre méltó változás volt az elmúlt években, az az ecstasy mennyiségének a változása: ez a 300 ezer tabletta 2005-ben igen komoly tétel. Ez megjelenik a kezelési, a halálozási adatokban és a populációs vizsgálatokban is, hogy van felvevőpiaca ennek.

Tisztaság. Az ecstasyt sajnos a megszokottól eltérő hatóanyagokkal is keverik.

Így került elő egy új anyag, amit 2005-ben találtak először Magyarországon, az MCPP, ami azóta listás szer nálunk is.

Tavaly készült először egy kutatás a kábítószer-fogyasztással összefüggő közkiadásokról. Ez egy legelső számolás, számítás azzal kapcsolatban, hogy az államháztartás különböző alrendszerei mennyi forintot áldoztak 2005-ben a kábítószer-probléma megoldására. Talán a legfontosabb következtetés, hogy a büntető-igazságszolgáltatás, illetve az egészségügyi és szociális ágazat megoszlása olyan 80-20 százalék.

Ha már annyit beszéltem arról, hogy nemzetközi színtéren is működünk, és hogy hozzáférésünk van, és hogy ez természetesen mindenki számára adott és nyitott, akkor megmutatom, hogy hogyan állunk mi ma Magyarországon nemzetközi viszonylatban, tehát hogy mennyire súlyos a probléma, mennyire rossz a helyzet, mennyire kell kétségbe esnünk, vagy mégsem.

Ez az ábra a felnőtt lakosság körében a kannabisz- és az ecstasy-fogyasztás gyakoriságát mutatja. A kék a kannabisz, a sárga az ecstasy és az országok vannak itt. Jól látszik, hogy Magyarország az utolsó egyharmadban van a fogyasztási gyakoriságban a jelenlegi helyzetben.

Ugyanez, de már összes tiltott szerre, a diákok körében, amire először azt mondtam az ábránál, hogy igen, jelentősen nőtt, gyakorlatilag az elmúlt 10 évben a marihuána- - főleg a marihuána- -, de a tiltottszerfogyasztás gyakorisága a 16 éves fiatalok körében, de ez a növekedés is a 2003-as adatok alapján még mindig az utolsó egyharmadban tartja Magyarországot. Tehát ennek ahhoz képest, ami mondjuk a csehországi vagy a spanyolországi tapasztalat, nálunk kevesebb, mint a fele a gyakorisága a fiatalok körében. Ez volt az első indikátor.

A második indikátor a problémás szerhasználat. Miután 2005-ben elkészítettük a becslést, ezért már össze tudjuk hasonlítani. Itt is azt látjuk, hogy az eredményekkel az utolsó egyharmadba kerültünk. Tehát ez az indikátor azt mutatja, hogy a problémás opiát-, amfetamin-, kokainfogyasztók vagy intravénás droghasználók mennyien lehetnek az országban. Ez becslési eredmény.

A harmadik indikátor a kezelésbe került új betegek száma. Ez egy nagy rossz ábra. Ezt azért mutatom meg, mert tényleg rossz. El kell mondjam, nem akartam nem megmutatni ezt az ábrát, azt értem alatta, azért, mert én tudom, hogy ez nem jó. De azt gondoltam, mégiscsak idehozom, ugyanakkor elmondom párhuzamosan, hogy a jelenlegi adatgyűjtési rendszer még duplikációkat tartalmaz. Tehát nem tudja egyénre szűrni a droghasználókat, ezért aztán ha valaki az év folyamán három helyen jelenik meg, akkor ő háromnak van nyilvántartva.

Ezért ez egy meglehetősen túlbecsült adat. Így kerültünk mi a második helyre európai összehasonlításban. Párhuzamosan elkezdtük az európai uniós indikátor működtetését is. 2005-ben még teszt üzemmódban, 2006 májusától végül is működik, ami azt mutatja, hogy a valós szám, tehát ahol tudjuk szűrni a duplikációkat, ahol egyénre le tudjuk bontani, hogy hányan is voltak, akik megjelentek a kezelésben, az körülbelül a fele, vagy egy kicsivel több, mint a fele. Tehát ez a szám biztosan túlbecsült.

A negyedik indikátor a fertőző betegségek. Ezt a térképet az EMCDDA készítette, ahol a HIV-prevalencia kapcsán az látszik, hogy Magyarországon ez a világoskék szín a nagyon alacsony HIV-prevalenciát jelenti. Mi idetartozunk. 2005-ben egy HIV-pozitív személyt találtak, egyébként előtte se és azóta se, a környező országokban sem.

Ennek lehet két oka is, egyrészt, hogy nem megfelelő az adatgyűjtési rendszer, de a másik oka az, hogy valóban ilyen alacsony a prevalencia a környező országokban is.

A hepatitis C a másik igen komoly veszélyforrás a droghasználók körében. Itt Magyarország egy különösen világoskék színnel jelenik meg, ez biztos, hogy rossz. Tehát az nem igaz, hogy nálunk annyira alacsony a prevalencia, tehát 10 százalék körüli, mint ahogy az adataink mutatják - javítani kell a szűrések mennyiségét, másrészt az adatgyűjtést ezzel kapcsolatosan, de ez már úgyis következik belőle, és akkor egy megbízhatóbb képet fogunk kapni.

Egyébként a tavalyi vizsgálat szerint, amihez hozzájárultunk, nem vettünk rész benne, de hozzájárultunk, 30 százalék körüli a hepatitis C prevalencia a drogfogyasztók körében.

És akkor az utolsó indikátor a halálesetek. Nagyon-nagyon picike szám, utolsó előttiként jelenünk meg "a túladagolások száma 1 millió lakosra vetítve" ábrán. Valószínűleg ez sem teljesen reális. Nem gondoljuk, hogy abszolút más lenne a valós helyzet, ezért aztán elkezdtünk dolgozni ennek az indikátornak a helyes működtetésén, bevezetésén, aminek, mint mondtam az elején, a technikai feltétele konkrétan egy szoftver, ez már megvan és működik. Ennek a tesztelése, a kifutása és az adatgyűjtés eredménye 2008-ban lesz látható. Ennyit szerettem volna mondani.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Gusztos képviselő úr.

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Három rövid dolog, az első technikai jellegű. Gondolom, hogy a prezentáció első négyötödében szereplő táblák ebben a kiadványban benne vannak, az utolsók viszont valószínűleg nem... (Nyírády Adrienn: Az biztos, hogy nincsen. Hoztunk európai uniós anyagot...) Nagyon szépen köszönjük, akkor már megérte megkérdeznem!

A két tartalmi kérdésem. Az egyik az, megtenné azt, hogy megkeresi azt az ábrát, ami a kezelésbe vontakat a szerhasználat alapján csoportosította? (Megtörténik.) Arról van-e esetleg valamilyen feltételezés vagy adat, hogy az opiát típusok első ránézésre nagyon kedvező visszaszorulása mit is takar? Mert azt én nehezen hiszem el, hogy ez valóban így visszaszorult volna. Ez inkább arról szól hogy a kezelésből szorulnak ki ezek a meglehetősen problémás szerhasználók.

NYÍRÁDI ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: Igen. Az adatok első ránézésre azt mutatják, hogy az opiáthasználók száma csökken. Sőt, a becslési adataink is, amikor egy másik indikátor működtetéséhez másik adatbázist használtunk, ugyanezt mutatta, hogy a felére csökkent az elmúlt 5 évben az opiáthasználók száma. Ezenkívül a fogyasztás módját is rögzíti a rendszer, és ott is az elszívás, a belélegzés, ami a kannabiszhasználhathoz kötődik, nagyon megugrott, ugyanakkor az injektálás pedig nagyon visszaesett az elmúlt években.

Erre a másik magyarázat az lehet, ez egy vizsgálandó témakör, hogy a kannabiszhasználók, ahogy mondja, valóban kiszorították az ellátórendszerből az opiáthasználókat.

ELNÖK: Képviselő úr!

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Az elnök úrnak jelezném, hogy még véletlenül sem szeretném felborítani majd a menetrendet, de az korábban elhangzott, hogy ahogy van új egészségügyi miniszter, és újra van kit támadnia a bizottságnak (Derültség.), akkor érdemes lenne azt az ad hoc kérdést áttekinteni, hogy a kórházi struktúra átalakítása az ellátórendszerben milyen konkrét problémákat okozhat. Ez tényleg forró és aktuális téma.

Ezzel párhuzamosan azt javaslom, hogy amikor erre sor kerül, akkor ezért erre a nem friss, hanem több évre visszamenő folyamatra valahogy próbáljuk meg ráirányítani a minisztérium figyelmét, és kérdezzük meg, hogy ők erről vajon tudnak-e, mármint az egészségügyi tárca.

Szerintem meglehetősen aggasztó több szempontból is ez a dolog. Biztosan van nekik erről valamilyen magyarázatuk. Ha pedig nem foglalkoztak még ezzel, akkor foglalkozzanak vele, mert az egészségügyi tárcának ezzel a problémával foglalkoznia kell, és tisztában kell vele lenni.

A másik nem is annyira kérdés, mint inkább megjegyzés lenne; nem is várok rá választ, mert nem önöket érinti igazán, de nem tudom megállni, hogy ne mondjam el. Láttunk egy táblázatot az állami kiadásokról; az szerepel ebben az anyagban, úgyhogy azt meg fogjuk találni. Itt azt a problémát szeretném jelezni, hogy jómagam képviselőként, de ha jól tudom, például a TASZ civil szervezetként ettől teljesen függetlenül is több kört futottunk a rendőrséggel abban a tekintetben, hogy konkrét adatokat kapjunk, mondjuk, arról, hogy bizonyos megyei rendőrkapitányságok mennyit költenek a diszkórazziákra, s a többi, s a többi. S ha jól tudom, ebben az adatvédelmi ombudsman még vizsgálódik, merthogy nem nagyon mutatott hajlandóságot sem a tárca, sem pedig a rendőrség arra, hogy ilyen típusú adatokat a közvéleménnyel megosszon. Úgyhogy egyelőre, ha jól sejtem, még megpróbálnak az adatvédelmi ombudsman háta mögé bújni ebben a kérdésben, pedig ez egy fontos kérdés lenne. Merthogy láttunk egy táblázatot arról, hogy mennyit költ az állam így egészében ezekre a típusú dolgokra, azon belül mennyit költ a rendőrség erre-arra-amarra, csak bontás nélkül nem tudunk vele mit kezdeni. Tehát nem tudjuk például azt megvizsgálni, hogy azok a megyék, ahol a rendőrség nagyon nagy számokat produkál a megindított büntetőeljárásoknál, ami valószínűleg szervesen összefügg a nagyon sok diszkórazziával. Szóval, hogy ezek a források hogyan oszlanak meg, ezeknek milyen a hatékonysága, azt csak akkor tudjuk vizsgálni, ha részletes adataink vannak erről. S ezt megint előre jelezném, hogy amikor erre majd sor kerül, szerintem fontos lenne, hogy ebben a tekintetben a bizottság is noszogassa az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot vagy adott esetben magát a rendőrséget, hogy ilyen típusú adatokhoz fontos lenne hozzáférnünk ahhoz, hogy ezt ismerjük.

A bizottság napirendén, illetve munkarendjében szerepel valamikor az elterelés intézményrendszerének az áttekintése, ennek hatékonyságának az áttekintése. Ezek szerintem nagyon érdekes adatok, lehetnek ilyen összefüggések, hogy maga az elterelés intézménye is nagyon sok kannabiszfogyasztót belök oda, akik aztán kiszorítanak onnan másokat. Ami persze nagyon "kényelmes" lehet - idézőjelbe téve -, mondjuk, az egészségügyi intézményeknek, mert lehet, hogy ez nekik egyszerűbb, mint azokkal foglalkozni, akiknek nagyobb szüksége lenne arra, hogy foglalkozzanak velük. Így viszont sok vagy több olyan emberben is kialakulhat az a tudat, hogy ő mindenképpen kezelésre szorul, akikben nem is biztos, hogy ez ki kellene alakuljon. De most már nagyon messzire szaladtam; szóval a lényeg az, hogy azt szeretném kérni elnök úrtól, amikor odaérünk majd a munkarendben, akkor ezekre a kérdésekre tényleg térjünk vissza. S ha ebben egyetértés van a bizottságban, akkor a bizottság mint eseti bizottság is próbáljon meg valamilyen nyomást gyakorolni, hogy ilyen típusú bontott adatokhoz hozzá tudjunk férni, hogy ezek az adóforintok valójában hogyan hasznosulnak és hogyan oszlanak meg.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr kérdése nagyjából kapcsolható Spiák alelnök asszony múltkori kérdéséhez is. Mindenképpen az Egészségügyi Minisztérium felé ezt a kérdést el fogjuk juttatni, és a következő ülésünkre fogunk kérni egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban az Egészségügyi Minisztérium részéről.

További kérdések vannak-e? Tessék!

SZOMOR KATALIN szakértő: Azt szeretném megkérdezni a kezelési adatgyűjtéssel kapcsolatban, hogy az elterelés mind a három formáját ide számoljátok-e, vagy pedig csak a konkrét kezelést.

NYÍRÁDY ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: Igen, mind a három formáját tartalmazzák ezek az adatok, amelyeket bemutattam.

SZOMOR KATALIN szakértő: A másik kérdésem pedig az lenne, tudom, hogy az EMCDDA-ban mindig kétéves az adatközlés átfutása ideje, de mondjuk, hazai célra a 2006-os adatokat nem tudjátok most még bemutatni?

NYÍRÁDY ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: Nem. Szeptemberben kerül a KKB elé jóváhagyásra, és utána fogjuk tudni nyilvánosságra hozni.

SZOMOR KATALIN szakértő: De miért ilyen sokáig tart ez? 2007 áprilisa van, miért nem tudjuk - eddig tudtuk mindig - a 2006. évi adatokat?

NYÍRÁDY ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: Addig nem adhatunk ki semmit, amíg a KKB jóvá nem hagyja, és ez 2007 szeptemberében lesz.

SZOMOR KATALIN szakértő: Ez a statisztikai törvény szellemének talán nem annyira felel meg, hogy ennyire késve teszitek meg az adatok kiadását.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Felvinczi Katalin?

DR. FELVINCZI KATALIN miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Két dologhoz szeretnék hozzászólni, ha szabad. Az egyik az opiátprobléma; ez egyébiránt nem csak Magyarországon tendencia, vagyis az intravénás opiáthasználatnak a visszaszorulása, hanem ez egy európai tendencia. S ez nemcsak a kezelésbe vont kliensek körében érzékelhető, hanem a prevalenciaadatokban, tehát hogy életében valaha kipróbált szert. Itt azt látjuk, hogy az opiát típus nagyságrendileg 1600, 1579, aki az egészségügyi ellátórendszerben van. (Gusztos Péter: De négy év alatt a felére csökkent?) Igen. De ha mondjuk, a problémás szerhasználatra vonatkozó becslést és ezt az adatot összevetjük, akkor ez többé-kevésbé realisztikusnak tűnik. (Nyírády Adrienn: Igen, pontosan.) Tehát hogy a problémás szerhasználatra vonatkozó becslésben hány intravénás opiáthasználót vélelmezünk, ahhoz képest ez nem tűnik annyira irreálisnak. De egyébiránt általános európai tendencia ennek a visszaszorulása. Más európai országokban az opiátot a kokain elterjedtebbé válása váltja ki, és erre legalábbis kvázi tudományosnak mondható elemzéseket olvastam és hallottam, hogy ez valamilyenfajta szerhasználati kultúrában beállt változással meg az életérzésben beállt változással lenne talán összefüggésbe hozható. Vagyis ha lehet ilyet mondani, más a trendi jelen pillanatban a szerhasználati viselkedés területén.

A másik pedig az adatok nyilvánosságát jelenti. A 2005. évre vonatkozó adatok a Drog Fókuszpont honlapján már 2006 második felében, ha jól sejtem, novembertől hozzáférhetőek voltak. A "Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről" című könyv az, ami sajnálatos módon kétségkívül csúszásokkal vált hozzáférhetővé, de ez speciel nem a Nemzeti Drog Fókuszpont kontójára írandó.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Látom, hogy a képviselők, szakértők körében van még hozzászólás. Tessék!

SÁROSI PÉTER szakértő: Kérdésem van, hogy ez a kutatás, amely ennek a kábítószerekkel kapcsolatos társadalmi kiadásokról szóló kutatásnak a jelentése vagy beszámolója, az mikor lesz elérhető teljes egészében, illetve a bizottság tagjai esetleg kaphatnak-e a teljes beszámolóból.

A másik pedig, hogy a haláleseteknél ezeknek az adatoknak a konkrét lebontása elérhető-e, tehát hogy konkrétan az egyes esetekben mi volt a halál oka. A Drog Fókuszpontnak van-e erről adata, vagy esetleg az intézetnek, ahonnan az adatok származnak? (Nyírády Adrienn: Nincs.)

ELNÖK: Tessék!

NYÍRÁDY ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: A közkiadással kapcsolatosan szeretnék reagálni képviselő úr felvetésére. Maga a módszertana is teljesen nyilvános. Ez egy komplex kutatás volt, amelyet készítettünk, és ezt bármikor bárkinek a rendelkezésére bocsátjuk. A Fókuszpontban semmi nem titkos, semmi nincs eltakarva, teljesen átlátható a dolog. Úgyhogy bármi, ami itt előfordul vagy amiről beszélek, egész nyugodtan kérdezzenek bele, és a háttéranyagokat is rendelkezésre bocsátjuk. Esetleg a módszertan azért lehet fontos, hogy ha van ilyen kezdeményezés, hogy a rendőrséggel, mondjuk, megyei szinten mégiscsak meg kellene becsültetni a kiadásokat, akkor lehet hozzá használni ezt a módszertant, le van írva pontról pontra, hogy ez hogyan készült.

A halálesetekkel kapcsolatosan: egészen részletes haláloki statisztikák az Igazságügyi Orvostani Intézetben találhatók. Ez megint úgy működik, hogy ha mondjuk, kapunk egy e-mailt, hogy erre lenne szükség, akkor természetesen prezentáljuk.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Gusztos képviselő úr még egyszer.

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Ezzel a lehetőséggel természetesen élnék, és ha ez hozzáférhető, akkor ezt megköszönöm. De félreértés ne essék, nekem problémám természetesen azzal van, hogy az a koncepcióm, vagy ha tetszik, prekoncepcióm, hogy a büntetőjogi szabályozás kifejezetten ösztönzi arra a rendőrséget, hogy fogyasztókra vadásszon. Ezt a rendőrség úgy tudja megcsinálni, hogy nagy létszámú elfogásokat legegyszerűbben a diszkórazziákkal tud prezentálni. Ennek szerintem a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására való pozitív hatása meglehetősen korlátozott. Olyat még nem hallottam, hogy komoly kábítószer-kereskedőt ilyen diszkórazzia során elfogtak volna vagy bárki bárkire vallott volna. A kárát nagyobbnak látom. Képviselőként az elmúlt évben próbáltam már néhányszor ezzel kapcsolatban érdeklődni, hogy ez pontosan mennyibe kerül a magyar államnak, mert az a prekoncepcióm, hogy annak a pénznek lenne sokkal jobb helye. Óriási költségei lehetnek egy ilyen diszkórazziának, szakértőkkel, mindennel együtt, és ez csak erre vonatkozott, tehát véletlenül sem a Fókuszponttal van nekem problémám. De ha maga ez a módszertan, ez a kutatás részleteiben hozzáférhető, azt én nagyon megköszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Képviselő úrnak jelezném, hogy június 13-án lesz egy olyan ülésünk, ahol az ORFK, a VPOP beszámolójával, tájékoztatójával fogunk foglalkozni. Ott lesz lehetőségünk erről bővebben beszélni. (Gusztos Péter: Ezt ki nem hagynám.)

Tessék!

SZOMOR KATALIN szakértő: Azt szeretném megkérdezni Adrienntől a direkt halálozással kapcsolatban, hogy a véleményetek szerint minden adatot megkaptok-e, tehát teljeskörűen megkapjátok-e a kábítószer-halálozások adatait. Vagy pedig az a helyzet, hogy ez csak látszólagos csökkenés, mert a boncolásokat meg a toxikológiai vizsgálatokat nagyon sok helyen pénzhiány miatt nem végzik el.

NYÍRÁDY ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: A tendencia növekedés volt 2005-ben, nem csökkenés. Ettől függetlenül a szám minimális, és a rendőrség jelenlegi egészségügyi szolgálata éppen összeomlott. Úgyhogy a tavalyi adataink teljes egészében használhatatlanok jelen állapotukban. Az, hogy a 2006-ról szóló jelentésben mi fog szerepelni..., valószínűleg az, hogy magát a szolgálatot, a rendőrorvosi hálózatot felszámolták, és teljesen más rendszerben folynak most a boncolások, teljesen protokoll nélkül meg minden egyéb szükséges szakmai útmutatás nélkül. Ezekkel az adatokkal mi már végképp nem szeretnénk dolgozni, ez már olyan megbízhatatlan, hogy itt teljesen új rendszer felépítésére van szükség.

SZOMOR KATALIN szakértő: Tehát 1995-től vannak hiteles adatok a halálozásra vonatkozóan az OSAP-statisztika keretében, és évente 330-340 körüli volt a halálesetek száma, amiből körülbelül 300 volt a politoxikománia vagy bizonyos egyes gyógyszerek miatt kábítószer-fogyasztás során meghalt embereknek a száma. Akkor lemaradt a 300, mert azt nem nézik; és nagy a gyanúm, a boncolási költségek kapcsán - nemcsak a rendőrség boncol, hanem az igazságügyi orvostani intézetek - konkrétan tudom, mert akkor még dolgoztam, és panaszok jöttek, hogy a boncolási költségeket, illetve ráfordítást olyan mértékben lecsökkentették, hogy csak a töredékét tudják felboncolni azoknak a halottaknak, akiket egyébként rendelet szerint föl kellene. És így a kábítószer-fogyasztók is jóval kevésbé kerülnek a látótérbe.

Nem lehetne-e megoldani valamilyen projekt formájában a támogatást e téren?

NYÍRÁDY ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: Ez pontosan így van, ahogy mondja. Sőt én további problémákat is tudok mondani a rendszerről, tehát nemcsak ez a gond, hanem az is gond, hogy a KSH-ba kerülnek végül az eredmények, ahol nem kerül módosításra a toxikológiai eredmény rubrikája azon a megfelelő papíron. Tehát még ha volt is rá keret és volt is rá kapacitás, hogy boncolják, toxikológiai vizsgálatot csináljanak, és végig is csinálták a folyamatot, tehát megvannak a toxikológiai eredmények, akkor sincs nyilvántartva - ez még hab a tortán.

Azt gondolom, egy projekt nem megoldás. Az, hogy egy évben vagy kétszer-háromszor megpróbálunk valamit kutatni, felmérni vagy utánamenni, az nem megoldás, az nem egy rendszernek a kiépítése. Mi minden alkalommal abban gondolkodunk, hogy olyan valamit hozzunk létre, ami utána tőlünk függetlenül is és a következő sok évben működni fog. Tehát ezt a projektalapú finanszírozást meg azt, hogy egyszer egy felmérés legyen, én nem is tartom nagyon okosnak. Hanem próbálunk olyan rendszereket valóban létrehozni és működtetni, amelyek onnantól kezdve hosszú éveken keresztül biztosítani fogják, amire szükség van, a halálozás területén is dolgozunk ezen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Nekem is lenne egy kérdésem. A vetítés alatt láttuk a fecskendőkkel, tűcsereprogrammal kapcsolatban, azt hiszem, itt is szó esett róla, de a korábbi jelentésekben mindenképpen, hogy a fecskendők visszaszolgáltatása Magyarországon körülbelül 50 százalék, tehát a kiosztott tűknek az 50 százaléka az, ami visszakerül, ha jól láttam a számokat. Ezzel kapcsolatban az Unióban ez átlagosan hogyan néz ki? Ott például mennyi az, amit visszaszolgáltatnak, és mi körülbelül hogyan állunk ezen a területen?

NYÍRÁDY ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: Megmondom őszintén, fejből nem tudom, de utána tudok nézni, a jelentésben biztosan van erről adat, vagy meg tudjuk keresni, hogy a különböző tagországokban ez hogyan működik. De én azért vélelmezem, hogy az 50 százalék az reális. (Szomor Katalin: 80-90 százalék.) Ez attól függ, hogy hol. Mert nyilván, ha Svédországot vagy Görögországot nézzük, a kép teljesen más.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék!

SÁROSI PÉTER szakértő: Részben erre válaszolva, létezik egy globális felmérés ezzel kapcsolatban, tehát nemcsak az Európai Unióban, hanem globálisan. Ha jól tudom, 20 és 70-80 százalék között van általában a tűcsereprogramok visszaszolgáltatási rátája, ebben tehát nagyjából átlagosnak tekinthető a magyarországi adat. Lehetne ezt növelni.

Szeretnék itt arra rámutatni, hogy a tűcsereprogramok körüli jogi bizonytalanság még mindig elég jelentős Magyarországon. Nagyon fontos adatnak tartom azt is, hogy nőtt a másodlagos tűcsere, és ezt is érdemes lenne megkutatni, hogy ez esetleg hogyan függ össze azzal, hogy még mindig nincs jogbiztonság a tűcsereprogramok körül. Azt gondolom, a későbbiekben esetleg a bizottságnak ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell, főleg, ha majd az ügyészség és a rendőrség képviselői is jelen lesznek.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, mindenképpen majd a jelentésben is foglalkoznunk kell ezzel a kérdéskörrel.

A vendégek közül láttam Topolánszky Ákos urat, hogy szólni kíván. (Topolánszky Ákos: Nem tudom, én vendég vagyok-e vagy állandó meghívott...) Vendégként van jelen, de azt gondolom, képviselőtársaimon végignézve, hogy tudjuk-e támogatni - azt látom, hogy igen. Tehát öné a szó.

TOPOLÁNSZKY ÁKOS állandó meghívott: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, csak három nagyon rövid megjegyzést tennék.

Tényleg fontos ez a kezelésbevételi kérdéskör. Egyetértek Felvinczi Katalinnal, hogy ez körülbelül reális, persze csak abban az esetben, ha elfogadjuk, hogy a kezelésbe vételnek ez az alacsony aránya, ami Magyarországon ma történik, ez helyes, hogy így van. Mert ennek legalább a duplája lenne a nyugat-európai átlag a Magyarországon lévő becsült opiáthasználók számához képest.

A másik, amit szeretnék mondani, hogy szerintem nagyon fontos a Fókuszpont felállítása; azt hiszem, ebben mindannyian egyetértünk, és a munkája is szerintem nagyon fontos. A prezentációban elhangzott egy mondattal ha nem is vitatkoznék, csak szeretnék valamit annak kapcsán mondani. Azt mondta, hogy a felállításnak az eredménye, hogy érvényes és megbízható adatok kerülnek a jelentésekbe. Ez teljes mértékben igaz, a Fókuszpont munkatársai szempontjából. Ők becsületesen szolgáltatják az adatokat. Azonban az adatok nem megbízhatóak, mint ahogy most is kiderült, gyakorlatilag egyetlen indikátor tekintetében sincsenek pontos adataink, nagyon sokfajta oknál fogva, amelyek rendszerszerű problémák, és nagyon sokszor egyrészt a szabályozással, másrészt pedig a finanszírozással függnek össze.

A harmadik pedig: szeretném jelezni a bizottság számára, hogy az elmúlt időszakban számos szakmai szervezet és civil szervezet kereste meg az egészségügyi minisztert a kórház-átalakítás - vagy hogyan mondjuk? -, egészségügyi reform kérdésköre kapcsán felmerült problémákkal, így az Országos Addiktológiai Intézet, a Magyar Addiktológiai Társaság, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége, a TASZ, az ÁSZ, és ezekre részben kapott, illetve nagyobb részben nem kapott választ.

Én azt ajánlanám a bizottságnak, hogy fontolja meg a bizottság, hogy ezeket a feltett kérdéseket, amelyek az ellátások biztosítására vonatkoznak, összegyűjtve rendelkezésre bocsátanánk, és esetleg a bizottság ezt újra továbbíthatná, megerősítve a bizottság tekintélyén keresztül. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük. Természetesen mindenféle javaslatot és véleményt szívesen fogadunk. Munkatársainkon keresztül a képviselők is hozzá fognak jutni ehhez az anyaghoz, és amennyi lehetőségünk van, azzal élni fogunk.

Nem tudom, van-e válasz Topolánszky úr hozzászólására?

NYÍRÁDI ADRIENN, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatója: Én mindössze annyit tennék hozzá, hogy a jelentésben közölt adatok mellett szerepel az is, hogy milyen kontextusban értelmezhetők, vagy milyen szempontból kezeljük óvatosan.

Amivel mi tisztában vagyunk, hogy az adatok megbízhatónak megbízhatóak, csak legfeljebb maga a rendszer a problémákkal együtt generál valamilyet adatot, de ezek a problémák le vannak írva a jelentésben. Tehát az az európai gyakorlat, hogy jobb, hogyha adatokat, információkat szolgáltatunk, felsorolva mellette ennek az értelmezési korlátait, mint hogyha nem mondunk semmit.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Úgy látom, hogy a kérdések elfogytak. Meg szeretném köszönni a bizottság nevében még egyszer, hogy eljöttek és segítették a munkánkat.

Abban biztos vagyok, hogy ez a mai ülés is és a kiosztott anyagok is nagy segítségünkre lesznek a későbbiekben, és biztos vagyok benne, hogy a jelentésben is fontos szerepet fog játszani az önök munkája. Biztos, hogy még fogjuk kérni a segítségüket a későbbiekben is. Köszönöm szépen.

Egyebek

A következő napirendünk az "egyebek." Van-e valakinek hozzáfűznivalója? (Nincs ilyen jelzés.)

Nekem két mondandóm van. Egyrészt a múltkor beszéltünk a honlapról. Annyit tudok tájékoztatási jelleggel elmondani, hogy a folyamatot elindítottuk, és az eseti bizottságnak várhatóan lesz egy önálló honlapja.

A másik tájékoztatás pedig az, hogy a május 9-ei kihelyezett ülés szervezése elkezdődött, képviselőtársaimmal, a szakértőkkel egyeztettünk és a meghívottakkal is folyamatban van a pontosítás, az egyeztetés. Azt már látjuk, hogy fél nyolckor indulnánk az irodaház elől, és várhatóan 5 óra körül érnénk vissza. A pécsi és a Pécs környékén lévő intézményeket néznénk meg, illetve a bizottság ott tartaná a kihelyezett ülését.

Ha más téma nincs, akkor köszönöm szépen a részvételt, május 9-én találkozunk.

(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 25 perc)


Winkfein Csaba
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Prin Andrea és Madarász Mária